11.

tétel
A. Kiemelkedő alkotók munkásságán keresztül mutassa be a XVIII. század végén és a XIX.
század derekán Európában uralkodó klasszicizmus/neoklasszicizmus és romantika
képzőművészetét! Ne feledkezzen meg a korszak magyarországi művészetének ismertetéséről
sem!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ történelmi környezet, szellemi és kulturális háttér ‒ a
klasszicizmus/neoklasszicizmus és romantika művészetének jellemző műfajai, törekvései, stílusjegyei ‒
a legjelentősebb művészek és alkotások ‒ a korszak legjelentősebb Magyarországon alkotó építészei
és képzőművészei
történelmi környezet, szellemi és kulturális háttér
A klasszicizmus Franciaországban bontakozott ki. Mintaképe az antik művészet és az érett reneszánsz,
elsősorban Raffaello művészete. A felvilágosodás korának művészi stílusa. Visszatér a görög és római
művészet tiszta egyszerűségéhez. A művészet célja szerintük az erkölcsi nevelés, és az emberek
művelése.
Klasszicizmus jellemzői:
• szimmetria, nyugalom,
• gondosan (tudatosan) mérlegelt arányok,
• formái: antikvitás elemei
• oszloprendek, oromzatok, portikuszok stb.
Építészet:
Nyugodt, fegyelmezett szemléletmód A városi építészet kerül előtérbe: bérházak, iskolák, egyetemek,
kórházak, hidak, alagutak, hatósági és jogi intézményeknek helyet adó épületek készülnek az új stílus
jegyében. Szimmetria, görög külső és római belső.
Új szerkezeti anyag jelenik meg, az öntött- és kovácsoltvas.

Franciaország klasszicista építészete:

pl.: Chalgrin: Étoile diadalív, Párizs, 1806, Jacques Germain SOUFFLOT, Jacques Germain
SOUFFLOT (1713-1780): Pantheon, Párizs, (1757-1792),

Szobrászat:
A szobrászok az ókori klasszikus műveket tekintették mintaképül Fő témájuk a görög-római mitológia
lett, valamint művészek, politikusok mellszobrai római köntösben. Az épületek díszítettsége az
oromzatok domborműveire, kút- és fülkeszobrokra korlátozódott
pl.: Antonio CANOVA, 1757-1822: Paolina Borghese fekvő szobra, 1805k

Festészet:
Áttekinthető, világos, az alkotók a barokk festőivel ellentétben kerülték a heves mozgások ábrázolását,
az élénk színeket. Általánosságban elmondható, hogy a mű főszereplője a festmény középpontjában
intenzívebb megvilágítással került elrendezésre, a sötétben sötétségben maradt a kompozíció többi
karaktere.
pl.: Jacques Louis David : A Horatii esküje, 1784-ben, Ingres: A nagy fürdőző, (1808),

A korszak magyarországi művészetének ismertetése:

POLLACK Mihály, 1773-1855,építész

Műveiben a klasszikus egyszerűségre való törekvés jutott kifejezésre, a díszítésben csak a
legszükségesebbre szorítkozott.
Legfontosabb művei: pesti Nemzeti Múzeum, szekszárdi Megyeháza, Alcsúti kastély
Ferenczy István (1792-1856) A hazai szobrászat „megalapítója".Saját költségén szobrászműhelyt
alapított, és tanítványokat oktatott.
Fő művei: Csokonai Vitéz Mihály mellszobra, Pásztorlányka című szobor.
BARABÁS Miklós, 1810-1898 Arcképrajzoló, festő, és portréfestészete kimagasló.
pl.: A Lánchíd alapkőletétele, 1824,

Romantika:
Választóvonal a klasszikus és a modern kultúra között. A középkor misztikus gondolatvilága válik
vonzóvá, lovagság. Előtérbe kerülnek az érzelmek, a képzelet, álom, csapongó, fantáziadús
gondolkodás. Elvágyódás a múltba, a távoli jövőbe vagy menekülés az egzotikumba. Nagy ellentétek.

Építészet:
Egyéni formálásmód alakult ki. Új anyagok használata: öntöttvas. Óriási téráthidalások.
Fényigényesség. Gót, keleti, bizánci, mór és román stíluselemek.
pl.: Feszl Frigyes: Vigadó:
Szobrászat:
Emlékműkultusz: csoportos kompozíciók, fő-és mellékalakok egyaránt fontosak.
pl.: Izsó Miklós: Búsuló juhász, Francois RUDE: A háború géniusza,1835 Párizs
Festészet:
Történelmi téma az életkép. Fény-árnyék kontraszt drámai hatást ad. Drámai helyzetek keresése.
Érzelemgazdag megjelenítés. Mozgás, dinamika, szenvedély.
pl.: Eugene DELACROIX - Szabadság a győzelemre vezeti a népet,1831, Francisco GOYA, 1746-
1828: A felkelők kivégzése, Caspar David Friedrich: Vándor a ködtenger felett, Madarász Viktor:
Hunyadi László siratása
B. Mutassa be a külföldön híressé lett további magyar származású fotóművészek életét és
munkásságát! (Müller Miklós, Gyenes János, Szipál Márton)! Mondja el a felvétel jogosulatlan
megváltoztatásának következményeit!
‒ Müller Miklós munkássága ‒ Gyenes János munkássága ‒ Szipál Márton munkássága ‒ a felvétel
jogosulatlan megváltoztatásának következményei
Müller Miklós:
A társadalom nehezen élő arcait, helyzeteit rögzíti: markáns parasztarc, szállítómunkások, halászok,
piaci életképek Madridban portréműtermet nyitott. Az új Spanyolország külföld felé új imázst akart
közvetíteni, s ehhez Müller művészetét tartotta leginkább hitelesnek. E megbízás után szinte azonnal
visszavonult.
Gyenes János:
Ő volt a spanyol királyi család hivatalos fotósa, a bélyegeken, pénzeken lévő uralkodói portrék tőle
származnak. Arcképei, zene ihlette montázsai, balett- és táncképei a legismertebbek. Spanyol lapok
címlapjain 2000-nél több felvétele jelent meg. Fényképezett színházi, filmes eseményeket,
hangversenyeket, de bálokat, esküvőket is. A kor ismert magyar színészei, zenei előadóművészei, írói,
a társas élet vezető személyiségei és az akkoriban Budapestre érkező nemzetközi hírességek egyaránt
modelljei lettek.
Szipál Márton:
Több mint 40 évig a legnagyobb hollywoodi sztárokat fotózta, a világ legjobb tíz fotográfusa között
tartották számon. Udvari fényképészmester volt, Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja. Négy
évtizeden keresztül fényképezett filmsztárokat, Külseje, életfelfogása is hozzájárult sikereihez.
Stúdióvilágítást és művészfotózást tanít fiataloknak. Elismert fotóművész, de ő inkább életművésznek
vallja magát.
A felvétel jogosulatlan megváltoztatásának következményei

A szerző jogainak megsértése esetén - az eset körülményei szerint - a következő polgári jogi
igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b)
követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy
a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a
jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; d) követelheti,
hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában,
forgalmazásában, illetve teljesítésében részt vevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti
kapcsolatokról; e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését; f) követelheti a sérelmes
helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy
költségén, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszköz és anyag, valamint a
jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetve jogsértő mivoltától megfosztását. A szerzői jog
megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár. Kártérítésre alap az is, ha a
szerző személyhez fűződő jogait megsértik
C. Ismertesse a kreatív vakurendszerek használatának gyakorlatát, valamint a stúdióvakuk
kültérben és kevert fényként való alkalmazását a reklám és enteriőr fotózásoknál, ezen helyzetek
fénymérését kézi fénymérővel a százalékos kijelzés alkalmazásával! Mutassa be a rendszervakuk
és stúdióvakuk használatát olyan helyszíneken, ahol speciális fényforrásokhoz kell
alkalmazkodni (pl.: színpadon, monitorok, projectorok, Gobo fényforrások, egyéb LED-es és
speciális fényforrások felhasználása mellett) és ezen helyzetek fénymérését!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ kreatív vakurendszerek ‒ stúdióvakuk kültérben és kevert fény alkalmazása
‒ kézi fénymérő jelentősége, működése ‒ rendszervakuk működése ‒ speciális fényforrásokhoz
alkalmazkodás
Kreatív vakurendszerek használatának gyakorlata:
Kreatív vakurendszer: A rendszervakukból létrehozható egy kommunikációs hálózat a vakuk
kommunikációjának segítségével.
Stúdióvakuk kültérben és kevert fényként való alkalmazása:
Ha külső helyszínen szeretnénk stúdióvakuval fotózni, akkor egy akkus tápegységre lesz szükségünk
és olyan vakufejre, amelyeket úgy terveztek, hogy ilyen, külső tápegységekkel működjenek. Az ilyen
készlet előnye, hogy ki lehet velük vinni a stúdiófényeket a szabadba, de komoly hátrányuk, hogy
különleges, az akkus külső tápegységekhez tervezett vakufejekkel kell dolgozni. Másik megoldás a
beépített akkumulátoros vakuk használata.
kézi fénymérő jelentősége
A fénymérő képes a vakufény-környezeti fény arányának mérése, az eszköz ugyanis százalékértékben
mutatja, hogy az éppen megmért vakufény hány százalékát teszi ki az expozíciót befolyásoló
összfénymennyiségnek. 100% esetén a kamera szempontjából az adott záridő és ISO érték esetén csak
a vakufény játszik szerepet. A vaku fényerejének állításával illetve a záridőt/rekesz/ISO módosításával
ez a százalékérték egyre inkább elkezd csökkenni, vagyis a környezeti fény egyre inkább bejátszik az
expozícióba. Akik külsőben dolgoznak és nem stúdióban, azoknak nagy ajándék, ha precízen össze
tudják hangolni a vakufényt a napfénnyel.
rendszervakuk működése
Kisvakukról beszélünk ha rendszervakut említünk, de ezek nem feltétlenül kötődnek egy-egy
fényképezőgép rendszerhez. Villanási sebessége lehet 1/200s – 1/20.000s-ig. IGBT áramkör. Lehetnek
automatikus TTL vakuk, és lehetnek a stúdióvakukhoz hasonlóan manuális vakuk.
speciális fényforrásokhoz alkalmazkodás
Színházi fotózás/ Koncert fotózás
A színpadon alapvetően színházi lámpák biztosítják a fényt. Ezek a reflektorok tulajdonképpen
pontszerű fényt adnak, tehát nem világítják be az egész színpadot. Ahová irányítják őket, ott bőven
lesz fény, máshová viszont nem jut szinte semmi, tehát sötét lesz.
A beépített fénymérők egy 18% fényvisszaverésű, neutrális szürke mintához vannak hangolva, így ha
a témánk túlnyomórészt sötét tónusokkal bír, akkor is erre a szürkére törekszik a fénymérés.
Színházban és koncerten ezért érdemes nagy fényerejű objektívvel fotózni, magas ISO értéken, hogy
magasabb záridő mellett is legyen elég fényünk.
LED fények közötti fotózás
A ledek szűk sávban bocsátanak ki fényt, teljesen monokróm világítást adnak. Az ilyen fényeket, ha
van rá lehetőség, meg kell külön világítani valamilyen széles spektrumú fényforrással.
D. Jellemezze az egyes áruféleségekre vonatkozó forgalmazási és környezetvédelmi
követelményeket!
A kereskedelemben csak kifogástalan minőségű áru forgalmazható ezért a kereskedő a felelős.
A minőség
 A rendeltetésszerű használatra való alkalmasságot jelenti.Jele:Q
 A minőség kulcsa az ember!

1. A minőséget alapvetően két tényező határozza meg:

a. a terméket előállító vagy a szolgáltatást nyújtó vállalat
 tervezés, a felhasznált beépített anyagok minősége,
 gyártástechnológia korszerűsége, a folyamatban résztvevők felkészültsége, gondossága
b. a környezet: amely fogadja a terméket vagy a szolgáltatást
 az árukezelés színvonala,
 a dolgozók, a vásárlók emberi magatartása

2. A minőségi jellemzők lehetnek: objektív jellemzők, szubjektív jellemzők(lásd a 7. tételben)

3. A minőségtanúsítást a vásárló számára egyértelművé kell tenni (lásd a 7. tételben)

A jótállás
A tartós fogyasztási cikkeket általában hosszabb takarékoskodás után vásároljuk meg, így elvárható,
hogy ezekre a termékekre szigorúbb felelősségvállalás legyen érvényes.
Ezt az elvárást valósítja meg a kötelező jótállás, vagy köznapi elnevezéssel a garancia.
Ez a gyártó kötelezettségvállalása arra, hogy a tartós fogyasztási cikk az eladástól számított
meghatározott időn belül rendeltetésszerűen használható.
Ez alól csak akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a vevő rendellenesen használta a terméket.
A jótállás csak bizonyos jogszabályokban meghatározott áruk és szolgáltatások körére vonatkozik.
A jótállási idő minimum 12 hónap, de lehet több is.
Megszűnik a jótállás, ha:
 a jogszabályban előírt jótállási idő letelt,
 vagy bizonyított, hogy a terméket nem rendeltetésszerűen használták
Kizárólag 10 000 Ft bruttó vételár felett van kötelező jótállás az alábbi termékek esetében:
 villamos vagy gázenergiával működtetett sütő-főző berendezések
 vízmelegítők, fűtőberendezések, légkondicionáló berendezések
 motoros kerti gépek, motoros szerszámok, szivattyúk, stb.
A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető.
A jótállási határidő a fogyasztási cikknek a fogyasztó részére történő átadásával, üzembe
helyezésével kezdődik.
A jótállási jegy tartalma
A jótállási nyilatkozatot, jegyet a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni
kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
Tartalmazni a kell
 az áru nevét, pontos típusát, gyártási vagy azonosító számát,
 gyártó vagy importáló nevét, jótállási jogok érvényesíthetőségének a határidejét, helyét
feltételeit,
 a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját
 mellékelnie kell a gépi nyugtát, vagy számlát,
 bélyegző lenyomatot és aláírást
Jótállási igény érvényesítése
A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel.
Kijavítás iránti igényt a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál lehet
érvényesíteni.
A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.
A fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól számított három munkanapon belül
érvényesít csereigényt, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza, a
fogyasztási cikket ki kell cserélni.
A szavatosság
Az áru csak akkor hozható forgalomba, ha a csomagoláson a fogyasztók tájékoztatásához szükséges
adatok fel vannak tüntetve.
A vásárlók szavatossági jogot élveznek minden forgalomba kerülő termék megvásárlásakor.
A szavatosságaz áru, szolgáltatás rendeltetésszerű használatáért meghatározott ideig való helytállást
Az eladó (kereskedő) szavatolja, hogy az eladott termékek tulajdonságai az eladás pillanatában
megfelelnek a törvényben, illetve szerződésben meghatározottaknak, azaz az áru az eladáskor hibátlan
volt
A szavazati jogok érvényesítési ideje 2 év, kivéve azon termékeknél, melyeknél a minőség-megőrzési
idő ennél rövidebb, s ez az áru csomagolásán jól láthatóan fel van tüntetve. pl. minőség megőrzési
időtartam, vagy fogyaszthatósági határidő.
A szavatosság ideje általában 2 év, ez két részre oszlik
 az első hat hónapban történt meghibásodásnál feltételezhető, hogy a hiba rejtett, és
ennek ellenkezőjét a kereskedőnek/vendéglátósnak kell igazolnia.
 a 7. hónaptól a szavatossági idő végéig a vevőnek kell igazolnia, hogy a termék nem az
ő hibájából romlott el.
 ha a jogosult a szavatossági igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, vagy két
éven belül nem volt felismerhető ilyenkor a szavatossági jogok érvényesítésének
 jogvesztő határideje három év
A szerződés teljesítésekor, vagy később jelentkező hiba lehet
 mennyiségi hiányosság,
 minőségi hiányosság (pl. az áru nem alkalmas a használatra)
 jogi hiba
Az eladó a mennyiségi vagy minőségi hibáért kellékszavatossággal, a jogi hibáért jogszavatossággal
tartozik.
Ha eladáskor nem közlik a vásárlóval a hiba meglétét, jellegét, vagy leértékelt árunál a leértékelés
okát, akkor a vásárló élhet szavatossági jogaival. Ha viszont ismert az értékcsökkenés e miatt nem
reklamálhat.
Ha egy terméknél a jótállás már letelt, és a hiba (rejtett hiba) később észlelhető a szavatosság még él.
Szavatossági igények intézése
A szavatossági igényt annál a kereskedőnél kell bejelenteni, amelytől a terméket vásárolták,
A fogyasztónak be kell mutatnia az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot (számla, nyugta).
A forgalmazó köteles a szerződés megkötését bizonyítottnak tekinteni, ha a számlát a fogyasztó
bemutatja.
A kereskedő feladata a panasz felvételkor
 A kereskedő köteles jegyzőkönyvet felvenni.
 A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
o a fogyasztó nevét és címét,
o a hibás termék megnevezését és vételárát,
o a vásárlás időpontját,
o a hiba bejelentésének időpontját,
o a hiba leírását,
o a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
o a kifogás rendezésének módját, és amennyiben a kifogást a fogyasztó igényétől
o eltérően rendezi, ennek indokát is.
 A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni.
 Ha a fogyasztó a termék meghibásodása miatt annak megvásárlásától számított 3 munkanapon
belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó köteles a fogyasztási cikket kicserélni.
 A szavatossági igénnyel együtt a fogyasztó kártérítési igényt is előterjeszthet.
 Az árut elismervény ellenében kell javításra átvenni.
 Az elismervény tartalma: a fogyasztó neve, címe,
o áru azonosításhoz szükséges adatok,
o az áru átvételének ideje,
o az időpont, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti,
A vásárló választhat, hogy
 a termék cseréjét kérje,
 árleszállítást vagy a termék javítását kérje, vagy
 ha a fentiek nem megoldhatóak, akkor a vételár visszafizetését kérje.
Ha a vásárló a termékjavítását kéri,
 azt 15 napon belül el kell végezni,
 ellenkező esetben az áru árát le kell szállítani.
Vita esetén az üzlet köteles a fogyasztóvédelmi felügyelőség szakvéleményét beszerezni. A
szakvélemény az üzletre nézve kötelező. A vásárló kizárólag akkor kötelezhető a vizsgálati költség
megtérítése, ha bizonyított, hogy szándékos rongálás történt.
A környezetvédelem fogalma
Olyan tudatos szervezett intézményesített emberi tevékenység, amelynek célja az embertermelő
tevékenységéből eredő káros hatások megelőzésére és kiküszöbölésére, az élővilág és az ember
károsodás nélküli fennmaradására.
A környezet
Az embert körülvevő élő és élettelen tényezők összessége.
A természetes környezet a környezetszennyező anyagok bizonyos mennyiséget képes magába fogadni.
Azonban a nagyobb mennyiségű szennyező anyag már környezetszennyezést okoz.
A fényképezés során használt cikkek, egyéb műtermi anyagok igen sokfélék. (pl. egyszer használatos
fényképezőgépek áramforrással vagy a nélkül, kamerák, vetítők, vegyszerek stb
Ezek használata, forgalmazása során be kell tartani a környezetvédelemre vonatkozó szabályokat.
 pl. 1995. LIII. törvény
 2012 CCXXXV. törvény a hulladékokról
 445/2012 XII. 29 elemek és akkumulátor hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási
tevékenységekről szóló törvény.
Az egyes vegyi anyagok használatasorán pl.Variospeed W. csomagolásán, mint a többi vegyianyag
csomagolásán is figyelmeztető jelzések találhatóak egységes mindenki által ismert ábrákkal. ilyen pl. a
mérgező, nagyon mérgező anyag gyúlékony, robbanásveszélyes anyag, stb
A munka során használt különböző vegyi anyagok a szervezetre gyakorolt hatása lehet: rákkeltő hatás,
szembe kerülve szemkárosodást okozhat, bőrre irritáló hatású lehet, stb
Teendő a fentiek esetén
 Belélegzés esetén a sérültet ki kell vinni a levegőre,
 Szembe kerülés esetén a szemet alaposan ki kell öblíteni bő vízzel,
 Ha bőrünkkel érintkezik, azonnal le kell öblíteni bő vízzel.
  De minden esetben orvoshoz kell fordulni.
Védekezés a káros hatások ellen védőszemüveg, védőkesztyű, vízálló védőruha.
A veszélyes anyagokat fel kell címkézni
 letörölhetetlen legyen,
 a veszélyes anyag megnevezése, a veszély megjelölése,
 a gyártó, az importáló, vagy a magyarországi forgalmazó megnevezése, címe, telefon,
 a használattal járó különös kockázat feltüntetése,
 a biztonságos használattal kapcsolatos előírások.
A veszélyt jelző szimbólumot – fekete színnel narancssárga alapra kell nyomtatni.
A felhasznált vegyianyagok, használatáról biztonsági adatlapot kell kitölteni.
A felhasználónak minden elérhető információt felhasználva biztosítania kell az anyagok szabályos
használatát, a hulladékok előírásos elhelyezését, valamint az alkalmazottak és a vásárlók biztonságát
és egészségét.
FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI
09 01 07 ezüstöt vagy ezüstvegyületeket tartalmazó fotófilm és -papír
09 01 08 ezüstöt vagy ezüstvegyületeket nem tartalmazó fotófilm és -papír
09 01 10 egyszer használatos fényképezőgépek, áramforrás nélkül
09 01 11* egyszer használatos fényképezőgépek, amelyek a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03
kódszámú tételekhez tartozó áramforrást is tartalmaznak
09 01 12 áramforrást is tartalmazó, egyszer használatos fényképezőgépek, amelyek különböznek a 09
01 11-től
FIXÍR, HÍVÓ ÁRTALMATLANÍTÁSA - EWC 09
EWC
Megnevezése
kódszáma
9 Fényképészeti ipar hulladékai
09 01 Fényképészeti ipar hulladékai
09 01 01* vizes alapú előhívó- és aktiváló oldatok
09 01 02* vizes alapú ofszetlemez előhívó oldatok
09 01 03* oldószer alapú előhívó oldatok
09 01 04* rögzítő (fixír) oldatok
09 01 05* halványító oldatok és halványító rögzítő fixír oldatok
fényképészeti hulladékok keletkezésük telephelyén történő kezeléséből
09 01 06*
származó ezüsttartalmú hulladék
09 01 07 ezüstöt vagy ezüstvegyületeket tartalmazó fotófilm és -papír
09 01 08 ezüstöt vagy ezüstvegyületeket nem tartalmazó fotófilm és -papír
09 01 10 egyszer használatos fényképezőgépek, áramforrás nélkül
egyszer használatos fényképezőgépek, amelyek a 16 06 01, 16 06 02 vagy
09 01 11*
a 16 06 03 kódszámú tételekhez tartozó áramforrást is tartalmaznak
áramforrást is tartalmazó, egyszer használatos fényképezőgépek, amelyek
09 01 12
különböznek a 09 01 11-től
keletkezésük telephelyén történő ezüst visszanyerés vizes folyékony
09 01 13*
hulladékai, amelyek különböznek a 09 01 06-tól
09 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
440/2012. (XII.29) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási
kötelezettségekről
Útmutató a hulladékjegyzék használatához
1. A hulladékjegyzék főcsoportokból, alcsoportokból és hulladéktípusokból áll.
2. A főcsoportok 2 számjegyű azonosító kóddal rendelkeznek.
3. Az alcsoportok 4 számjegyű, az egyes hulladéktípusok 6 számjegyű azonosító kóddal
rendelkeznek.
4. A (*)–gal jelölt azonosító kódok veszélyes hulladékot jelölnek.
5. A hulladéktípus megnevezésének használata eseten a hulladék csak a hulladékképződést
eredményező tevékenységnek megfelelő főcsoport es alcsoport megjelölésével együtt adható
meg.
6. Valamely anyagnak a hulladékjegyzékben történő meghatározása nem jelenti azt, hogy az anyag
minden körülmények között hulladék. Az adott anyag csak abban az esetben minősül
hulladéknak, ha a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1)
bekezdés 23. pontja szerinti fogalom-meghatározás érvényesül.
7. Az adott hulladéktípust a képződést eredményező forrás alapján a 01–12-ig es a 17–20-ig terjedő
főcsoportokban meghatározott 6 számjegyű azonosító kóddal jelölt hulladéktípusok alapján kell
azonosítani, az alcsoportok 99-re végződő azonosító kódjainak kivételével.
8. A képződést eredményező forrás hulladékai több, különböző főcsoportba is besorolhatok az adott
hulladék tulajdonságaira való tekintettel.
9. Ha a hulladékot valamely veszélyességi jellemzője alapján veszélyes hulladékként kell besorolni,
a veszélyességi jellemzők tekintetében a Ht. 1. mellékletében meghatározott veszélyességi
jellemzőket kell alkalmazni.
10.A veszélyes anyag koncentrációjának elhatárolásához a H3-H8, H10 es H11 veszélyességi
jellemzők tekintetében a 2. § (1) bekezdésében felsoroltakat kell alkalmazni.
11.Nehézfémnek tekintendő az antimon, arzén, kadmium, króm(VI), réz, ólom, higany, nikkel,
szelén, tellúr, tallium és ón. Ezek elemi formája es vegyületei veszélyes anyagok, ha e rendelet
alapján annak minősülnek.
12.A 13 01 01* azonosító kódú hulladék esetében a PCB-k e rendelet szerinti hulladékjegyzékhez
alkalmazandó.