12.

tétel
A. A realizmus stílusáramlata a XIX. század derekán. Mutassa be a realizmushoz kapcsolható
legjelentősebb törekvéseket és művészeket Franciaországban! Mutassa be Munkácsy Mihály
művészetét!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ történelmi környezet, szellemi és kulturális háttér ‒ a realizmus
művészetének jellemző műfajai, stílusjegyei ‒ a legjelentősebb művészek és alkotások ‒ Munkácsy
Mihály életműve ‒ a korszak legjelentősebb magyarországi, a realizmushoz (is) kapcsolható alkotói
történelmi környezet, szellemi és kulturális háttér
A realizmus a 19. század közepén alakult ki a társadalomból való kiábrándulás hatása miatt.
Jellemzői:
A valóság lényeges elemeit hangsúlyozza. A realista ábrázolás elfordult a romantika
történelemszemléletétől. Mindennapi élet objektív bemutatása. Egyszerű emberek, kőtörők, parasztok,
kétkezi munkások jelennek meg, mint társadalmi osztályuk jellegzetes képviselői. Az egyén és a
közösség kapcsolatának az ábrázolása. Bizonyos szempontból a romantika ellentéte. A képzelet
helyett a tárgyilagosság a legfontosabb; óvakodik a túlzásoktól.
Barbizoni iskola
A realizmus első jelentkezése a festészetben a barbizoni iskola fellépte volt. A szabad ég alatt festették
a természetet, a modern világot, és életet ábrázolták. . A stílus célja az volt, hogy rávilágítson a
munkásokat, és a parasztokat sújtó szociális igazságtalanságokra.
pl.: Camille COROT (1796-1875): Mortefontaine-i emlék, (Emlékezés),1864, PAÁL LÁSZLÓ: Erdei
út, 1876, Gustave COURBET, (1819-1877) Kőtörők,1849, (megsemmisült), Honoré DAUMIER
(1808-1879) Mosónő, 1863, Jean-Francois MILLET (1814-1875) Kalászszedők, 1875, Manet:
Reggeli a szabadban, 1863

Munkácsy Mihály:

Művészetének kialakulására a bécsi és a müncheni akadémia után Párizs hatott. Romantikusrealista

festő volt, a fájdalom megértése és átélése. Nagyméretű vásznak, hatalmas kompozíciók, karakteres
embertípusokkal.
pl.: Munkácsy: Siralomház, Munkácsy: Köpülő asszony, Munkácsy: Krisztus Pilátus előtt
B. Beszéljen a dokumentarizmusról az 1950-es évektől napjainkig (többek között: Robert Frank,
Sebastiano Salgado, Joseph Koudelka, Martin Parr)! Sorolja fel a szerzői jog főbb
megállapításait! Kulcsszavak, fogalmak: ‒ a dokumentarizmus fogalma ‒ az objektivitás, a
szubjektivitás és a hitelesség ‒ a szerzői jog és a szerzői jogvédelem
dokumentarizmus fogalma
Ismeretes Henri Cartier-Bresson kijelentése, miszerint a fotográfia „a döntő pillanat” művészete.
Kicsi, könnyű gépek használata.
Robert Frank:
Négy évig utazott New York, Dél-Amerika és Európa között. Három albumban rögzíette
tapasztalatait: Peru (1949), Mary’s Book (1949), és Black White and Things (1952), The Americans
(Az amerikaiak) című könyv. Jellemző rá a szabad és kockázatos kamerakezelés. Frank képein
gyakran szerepelnek a mozgás és a kommunikáció eszközei – autók, motorok, telefon – de a szereplők
egy helyben topognak.
pl.: Bisztró, Detroit, 1955 The Americans (Az amerikaiak)
Sebastiano Salgado:
Ronald Reagan amerikai elnök elleni merénylet után készült kép tette híressé, amin a biztonsági őrök a
már leterített merénylőn fekszenek. Természetes fényt, és nagy érzékenységű fekete-fehér filmet
használ. A Genesis sorozat átfogja az egész Földet Déltől Északig.
pl.: Észak-Brazília, aranybányászok munkája,
Joseph Koudelka:
Kezdetben színházi fotográfus volt, de ezzel párhuzamosan 1962 és '68 között a közép-európai régió
(Szlovákia, Románia, Balkán) cigánytelepeit is fotózta. Különösen érdeklődik a cigányság élete, a népi
vallásosság eseményei és más folklorisztikus ünnepek iránt.
Martin Parr:
- a dokumentarista stílus határait feszegette - makró objektív+vaku, 1990-es évek - Common Sense:
mindennapi tárgyak, megfigyelések: gyorsétel, szuvenírek, csomagolások - globális téma ugyan, de
van egy angolos megjelenése az összes képnek- vaku, közeli felvétel, erősen szaturált
pl.: Tupperware-buli, 1985
Sorolja fel a szerzői jog főbb megállapításait!
A szerzői jog a szellemi alkotások jogának fő részterülete az iparjogvédelem mellett. A szerzői jog az
irodalmi, tudományos és művészeti művek (a továbbiakban együtt: szerzői alkotások) oltalmára
hivatott. Bármi, amit megalkotunk – legyen az tanulmány, vers, honlap, grafika, zenemű, film vagy
más irodalmi, tudományos, művészeti alkotás, egy építészeti terv vagy egy számítógépes program, de
akár egy adatbázis is – szerzői jogi védelem alá esik, amennyiben az egyéni-eredeti jelleggel
rendelkezik. Szerzői jogi védelem alatt áll továbbá más szerző művének átdolgozása, ha annak szintén
egyéni és eredeti jellege van, feltéve persze, hogy az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz hozzájárult.
Az átdolgozás szabályai vonatkoznak az ún. feldolgozásra vagy fordításra is, feltéve, hogy ezek
eredményeként új mű jön létre. Fontos továbbá, hogy a szerzői joghoz kapcsolódó ún. szomszédos
jogi teljesítmények is védelmet élveznek, ilyenek a zenészek, színészek előadásai, a hangfelvételek,
valamint a rádióés televízió-szervezetek műsorai is. A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta,
vagyis a szerzőt. A szerzőt megillető jogok: személyhez fűződő jogok illetve vagyoni jogok. A szerző
személyhez fűződő jogai körében: nyilatkozhat művének nyilvánosságra hozataláról (vagy
visszavonhatja azt), kérheti szerzőként nevének feltüntetését. A szerzői jog védelmi idejének eredeti
célja az, hogy a mű alkotója a védelmi idő alatt szabadon felhasználhassa alkotását, és abból
lehetőségei szerint haszonhoz juthasson; a védelmi idő lejártával pedig alkotása közkinccsé válik, és
így az egyetemes emberi tudást gazdagítja, és lehetővé válik a mű ingyenes felhasználása, vagy akár
fejlesztése. A védelmi idő lejártával sem szűnnek meg a személyhez fűződő jogok (például senki nem
állíthatja ma, hogy ő írta Petőfi Sándor „Nemzeti dal” című költeményét.) A védelmi idő tartama
országonként eltérhet, Magyarországon ez egységesen a szerző halálától (vagy több szerző esetén az
utoljára elhunyt szerző halálától) számított 70 év.
C. Magyarázza el az expozíciós értékek beállításának lehetőségeit és a fényérték fogalmát,
mutassa be a zár- és a rekeszértékek változtatásának hatását! Fejtse ki, hogy mitől függ a
mélységélesség kiterjedése! Foglalja össze a reprodukciókészítés, a közelfényképezés és a
makrofotográfia alapvető követelményeit, gyakorlatát és eszközigényét! Mit jelent a bitmélység?

Kulcsszavak, fogalmak: ‒ a rekeszérték és az expozíciós idő állításának következményei ‒

mélységélességet befolyásoló tényezők ‒ reprodukciós fényképezés ‒ a közelfényképezés és a
makrofotográfia gyakorlata
Az expozíció függ a záridőtől, rekesztől, és az iso-tól. Amolyan Szent háromság.
A rekesz az áthaladó fény mennyiségét szabályozza. A rekesznyílás növelése csökkenti, szűkítése
növeli a kép rajzolatában keletkező mélységélességet. Nemzetközi rekeszsor: 1; 1,4; 2; 2,8; 4; 5,6; 8;
11; 16; 22; 32; 44; 64
A rekeszérték a nyílás nagyságát mutatja, a záridő azt, hogy mennyi ideig van nyitva az a lyuk.
Minél érzékenyebb a fényre az érzékelő, annál kevesebb fényre van szükség a jól exponált képhez.
Kevesebb idő is elég a megfelelő megvilágításhoz, márpedig akkor nagyobb mélységélességű (kisebb
blendéjű) és rövidebb záridejű képeket készíthetsz.
mélységélességet befolyásoló tényezők
A mélységélesség függ a tárgytávolságtól, gyújtótávolságtól, és a rekesztől
reprodukciós fényképezés
Általában műtárgyakról.
Fontos a :pontos szín, torzításmentesség ,speciális fényképező és objektív
közelfényképezés és a makrofotográfia gyakorlata
A mélységélesség minimális.
Kellékei:
• Makró objektívek
• Előtétlencsék
• Közgyűrűk
• Harmonika kihuzatok
• Fordított optikák alkalmazása
D. Melyek az árak feltüntetésére vonatkozó szabályok?
A Fogyasztóvédelmi törvény jogszabályban rögzíti az áruk forgalomba hozatalának kötelező
előírásait, melynek egyik fő területe az árak feltüntetése.
A fogyasztó számára forgalomba hozott termék áráról a forgalmazó köteles gondoskodni.
A fogyasztót írásban kell tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról.
Fogyasztói forgalomba hozott áru és szolgáltatás áraként a fogyasztói forgalomban fizetendő árat kell
feltüntetni.
Több eladási ár egyidejű feltüntetése esetén az áru eladási árán, a feltüntetett legalacsonyabb eladási
árat vagy szolgáltatási díjat kell érteni.
Az árcímke nem takarhatja el az egyedi csomagoláson a kötelező fogyasztói tájékoztatót.
Az árfeltüntetés történhet
 bruttó árban (fogyasztói ár),
 nettó ár, áfa,és bruttó ár feltüntetése (műszaki cikkeknél, nagykereskedelmi,
tevékenységetfolytató üzletekben.

1. Egyedi árfeltüntetéssel
 minden árura rá kell írni az árat, vagy árazógéppel be kell árazni,
 a kisebb árbevételű kereskedelmi egységeknél alkalmazzák.

2. A megfelelő tikettet (kódot) a termék elé kell helyezni a tiketteket az ársínbe rakva.

3.Külön- külön minden termék elé ártáblákon feltüntetve nagy betűkkel, számokkal a termék
neve, főbb jellemzői, fogyasztói ára (lásd a szemléltető áruválasztékban).

4. Gyűjtő árjegyzéken feltüntetett szolgáltatói árak.

 A fogyasztói árnak és a számítógépes rendszerben nyilvántartott árnak egyeznie kell.
 Az árak feltüntetése Ft-ban kötelező, defel lehet tüntetni euróban is.
 Az euróban történő árfeltüntetés esetén kötelező az átváltási árfolyamot is fel kell tüntetni.
Az árképzés menete a termékek értékesítése esetén
nettó beszerzési ár
+ árrés => Ez nyújt fedezetet a költségekre és a vállalkozás hasznára)
nettó eladási ár,
+ áfa
bruttó eladási ár => amennyiben a végső fogyasztónak értékesítjük akkor
fogyasztói árról beszélünk.
Az árképzés menete a szolgáltatások értékesítése esetén
a szolgáltatásokra fordított idő, és egyéb költségek
+ haszon
nettó eladási ár,
+ áfa
bruttó eladási ár amennyiben a végső fogyasztónak értékesítjük akkor fogyasztói árról
beszélünk.
Árfeltüntetés és a termékválaszték fő jellegzetességeinek bemutatása a kereskedelmi
egységekben