2.

tétel
A. Beszéljen az ókori Hellász művészetéről! Mutassa be az ókori görög építészet megoldásait!
Híres műalkotások bemutatásával elemezze a szobrászatot!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ történelmi környezet, vallási és szellemi háttér ‒ az ókori Hellász
művészetének legjelentősebb korszakai ‒ szentélyek, templomtípusok, oszloprendek (dór, ión,
korinthoszi) ‒ az építészethez kapcsolódó szobrászat
történelmi környezet, vallási és szellemi háttér
A földrajzi adottságok a hajózás és a kereskedelem, ezzel együttesen magas színvonalú kultúra
létrejöttét tették lehetővé. Vallásukban az istenek eredetileg a természeti erőket és jelenségeket
személyesítik meg. Ennek szolgálatában álltak a templomok, a vallásos jellegű versenyjátékok
építményei és a vallási ünnepek kereteiből kinövő színházak is.
az ókori Hellász művészetének legjelentősebb korszakai
„Sötét korszak” (i.e. II.ée.-i.e.VIII.sz.)
Archaikus kor (i.e.VII-VI.sz.)
Klasszikus kor (i.e. V-IV.sz.)
Hellenisztikus kor (i.e.323-146)
Építészet:
A görög templom az istenszobor őrzésére épült cella (naosz, hajó) védelmére szolgált, nem tömegek
befogadására. Az oltár különálló egységet képezett, az eredetileg egytermes épületet kívülről külső
oszlopsor övezte. A templom részei: lábazat, törzs, nyaktagozat, fejezet.
pl.: Parthenon: templom az athéni Akropoliszon.
oszloprendek (dór, ión, korinthoszi)
Dór: férfitest arányai szerint, lábazat nélkül
Ión: női test arányai szerint, körbefutó barázdából álló lábazata van
Korinthoszi: növényi mintatípusa, amelynél a cellát körben oszlopsor vesz körül
az építészethez kapcsolódó szobrászat
Szobrok:
Valóság hű, és mozgás ábrázolására törekszik, és az emberi test harmonikus arányait keresi. Anyaga a
fa volt, később márványt és bronzot is használtak. Archaikus mosoly, kontraposzt testtartás.
pl.: Müron diszkoszvető szobra, Praxitelész Hermész-szobra, Szamothrakei: Niké,
Domborművek:
Az alakok feje egy magasságban van. A háttér sima maradt.
Pl. Pheidász: Parthenón-fríz.
Vázaművészet:
• 1/ geometrikus (i.e. VIII. sz.)
• 2/ feketealakos (i.e. VII. sz.)
• 3/ vörösalakos (i.e. VI. sz.)
• 4/ fehéralapú (i.e. 5. sz.)
pl.: Exekiasz Akhilleusz és Aiasz kockázik
Bikafejes hárfa
Narmer paletta: szemfesték szétdörzsölésére szolgáló paletták egyike.

B. Beszéljen a fotográfiai eljárások változásáról a XIX. században, a változás következményeiről

a fotográfiai műfajokra és a felhasználók körére (portréfotográfusok, utazó fotográfusok, a
fényképészeti ipar kibontakozása, a Kodak és George Eastman, az amatőrök megjelenése)!
Mutassa be a magyar fotográfia nagy alakjait a XIX. században (Veress Ferenc, Rosti Pál,
Divald Károly)! Fejtse ki, miben áll a képmás védelme!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ az albuminos, a nedves és a száraz eljárás ‒ híres portréfotográfusok:
Nadar, Julia Margaret Cameron, André Disderi ‒ az ember külső megjelenésének és képmásának
védelme, a jogosulatlan megváltoztatás esetei és következményei
A fotográfia története a 19. század elejére nyúlik vissza. A társadalom minden szintjén tömeges igény
jelentkezett a valóságot legteljesebben megközelítő ábrázolás rögzítésére. Elkészült az első színes fotó
1861-ben, James Clerk Maxwellnek köszönhetően. Eadweard Muybridge gyors záridős
fényképezőgépe és mozgássor megörökítése 1878-ban. Majd 1888-ban a Kodak forgalomba hozta n°1
box kameráját, megnyitotta első előhívó laborjait.
az albuminos, a nedves és a száraz eljárás
1847-ben az albumin-eljárás új korszakot nyitott a fényképezés történetében. friss tojásfehérjét habbá
verni, állva hagyva ismét folyékony lesz. Ezt követően klór, bróm, jódsót hozzá adni, majd ezüst-
nitráttal kell érzékenyíteni.
Nedves kollódiumos módszer: Tükörüveglapra kollódiumot öntöttek fel, melyben előzőleg különféle
- főleg jód - sókat oldottak fel. Amikor az üveg kissé megszáradt, érzékenyítették ezüst nitrát
oldatával. Rögtön (nedvesen) a gépbe helyezték, exponálták, előhívták. Az oldatot a fényképész maga
közvetlen a fényképezés előtt készítette.
Sürgetőbbé vált, hogy a lemezeket jóval a felvétel előtt előkészíthessék, Richard Leach Maddox angol
orvos dolgozta ki a Zselatinos szárazlemez módszert. Kezdetben a zselatin-káliumbromid réteghez
ezüstnitrát oldatot adtak, Az emulziót érlelték, ezzel érzékenysége megsokszorozódott a kollódiumos
negatívhoz képest. A brómezüst zselatin emulziót nemcsak üveglemezre vitték fel, hanem papírra,
csillámlemezre, kemény zselatinlemezre is.
Híres portréfotográfusok:
Nadar
Francia fotográfus, karikaturista, újságíró, író és léghajós nedves-kollódiumos eljárással
kísérletezett,és villanyvilágítással. Portréfotók híres írók, politikusok, zeneszerzők, költők-ről.
Julia Margaret Cameron
Brit fotográfus, akit a korabeli hírességekről készített portréi tettek híressé. A képei meghittek voltak,
és egyedülállóak a szándékos homályosságukkal. A homályosságot Cameron hosszú exponálási idővel
érte el.
André Disderi
"Névjegy" portréstílus. Négylencsés fényképezőgépet használt, és nyolc negatívot készített egyetlen
üveglemezen.
Rosti Pál
Magyar földrajztudós, néprajztudós, fotográfus, az MTA levelező tagja. Magyar Földrajzi Társulat
megbízásából másfél éves túra Amerikában „Úti emlékek Amerikából” c. könyv
Veress Ferenc
Fényképész, feltaláló, a magyar fotótörténelem meghatározó alakja, nevéhez számos fényképészeti
eljárás feltalálása fűződik. Erdély jellegzetes tájait fotózza. Az első magyar fényképészeti
szakfolyóirat: Fényképészeti Lapok Az első magyar sztárfotós.
Divald Károly
Fényképész, gyógyszerész, barlangfotográfus, a magyar fényképészet úttörője. A Tátra módszeres
fényképezője volt. 1880 Korona fotózása, és Budapest építményei 9 kötet.
A képmás védelme
Aki más képmásával vagy hangfelvételével visszaél, az megsérti a sértett személyhez fűződő jogait. A
visszaélés alatt nemcsak a vétkes, felróható magatartást kell érteni, hanem a vétlen, minden illetéktelen
magatartást, mely vétlenségi állapot független az elkövető tudatállapotától. A polgári jogban tehát azt
jelenti a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog, hogy mindenkinek joga van eldönteni azt, hogy
kívánja-e, hogy róla vagy hangjáról felvétel készüljön, illetve a már elkészült felvétel a nyilvánosságra
kerüljön-e. Csak az embert illeti meg, a jogi személynél e jog elképzelhetetlen. Az új Ptk 2:48. § [A
képmáshoz és a hangfelvételhez való jog] úgy rendelkezik, hogy Képmás vagy hangfelvétel
elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az
érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához
tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. Adott emberről bármilyen,
bármikor készített hang- illetve képfelvételhez az érintett hozzájárulása szükséges. A már elkészített
képmás és hangfelvétel nyilvánosságra hozásához szintén az érintett személy hozzájárulása szükséges,
melyet a nyilvánosságra hozónak be kell szereznie. A beleegyezéshez elegendő az érintett ráutaló
magatartása is. A felvételhez való hozzájárulástól meg kell különböztetnünk a felvétel felhasználását –
nyilvánosságra hozását. Nyilvánvaló, hogy a felvétel elkészítése bizonyos körben átfogja a
felhasználáshoz való hozzájárulást is: például baráti körben készített fénykép a baráti körben
felhasználható, ám ha egy baráti körben készült képet például kereskedelmi célokra kívánnak
használni, az már túllépi az eredetileg jogszerű hozzájárulás határait, így a felhasználás jogszerűtlenné
válik.
C. Határozza meg a leképezés optikai eszközeit, törvényeit, mutassa be a leképezési hibákat és
kijavításuk lehetséges módjait! Részletezze a képérzékelők főbb típusait és a működési elvük
közti különbséget!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ a gyűjtőlencse nevezetes pontjai ‒ az objektív, mint összetett lencserendszer
‒ képérzékelők: CCD, CMOS, a kiolvasás, az erősítés
Lencsetörvény: 1 f = 1 t + 1 k ahol f a fókusztávolság, k a képtávolság, t a tárgytávolság
Leképezés optikai eszközei
Leképezés optikai lencsékkel:
A lencsék lehetnek: Homorú-domború lencsék, Vékony lencsék, Gyűjtőlencse, Szórólencse,
Optikai eszközök: Tükrök, Lencse felhasználásával készített optikai eszközök: pl.: fényképezőgép
az objektív, mint összetett lencserendszer
Az objektív a tárgyról valódi képet rajzoló optikai rendszer, mely egy vagy több optikai lencséből,
illetve egyes objektívek esetében optikai lencsékből és tükrökből épül fel. Az
emberi szemhez hasonlóan működik.
a gyűjtőlencse nevezetes pontjai
A lencsére az optikai tengellyel párhuzamosan eső fénysugarak a gyűjtőlencse esetén a lencse után az
optikai tengelyen metszik egymást. Ezt a pontot gyújtópontnak vagy fókuszpontnak nevezzük.
Lencsék leképezési hibái
Szférikus aberráció (gömbi eltérés): Az optikai tengellyel párhuzamos és az objektív különböző
magasságú övein (zónáin) átmenő fénysugarak az optikai tengely különböző pontjaiban alkotnak
képet. Egy tárgypont képének élessége az ernyősík helyétől is függ, úgynevezett szóródási kört hoz
létre. Javítása aszférikus lencsével, amelyik egyik felülete nem gömb, hanem parabola alakú.
Kóma (üstököshiba): A kóma hibát csak egy olyan tárgypont hozhat létre, amely nem az optikai
tengelyen fekszik. A kóma hiba azért jön létre, mert a ferde sugárnyaláb belépésekor a szférikus
aberráció aszimmetrikusan megnő. Az egyszerű gyűjtőlencséknél a lencse felső széle felé haladó
sugarak törése egyre nagyobb lesz. A kóma mértéke jelentősen függ a tárgypont és az optikai tengely
távolságától. A főtengelytől távoli pontból ferdén és nagy nyílásszögben érkező fénysugarak az ernyőn
pontszerű kép helyett üstökös-csóvához hasonlító fényfoltot alkotnak. A képmező széle felé leképzett,
nagy kontrasztú, kis kiterjedésű tárgypont képe (pl. egy távoli lámpa az éjszakai felvételen) nem
szabályos kerek formában jelenik meg, hanem a kép közepétől sugár irányban kiegészül egy
eléletlenedő fénycsóvával. A kóma mértéke rekeszeléssel csökkenthető, illetve adott esetben ki is
küszöbölhető.
Asztigmatizmus (nem pontszerű leképezés): az optikai tengelytől viszonylag távol eső tárgypontból
kiinduló fénysugarak közül, a lencsén való áthaladás után, a vízszintes síkban haladók nem azonos
pontban egyesülnek, mint a függőleges síkban haladók. Ezért nem lehet egyidejűleg, mind a
vízszintes, mind pedig a függőleges sík mentén élesre állítani a képet az ernyőn.
Képmező elhajlás: Ha a fényképezésnél a tárgy bizonyos pontjai egyetlen síkban fekszenek, akkor
fontos, hogy a leképezésnél az optikai tengelytől távolabb eső, azoknak megfelelő tárgypontok is egy
síkban jelenjenek meg. Az egyszerű lencse képalkotásánál ez nem teljesül. A síkban elhelyezkedő
tárgypontokról alkotott képpontok nem egy síkban, hanem egy görbe felületen keletkeznek. Ez a
felület egy gömbszelet. Ha a felfogó ernyőt közelítjük a lencséhez, (ezzel gyakorlatilag a kirajzolt
képhez, vagyis ehhez a gömbszelethez), akkor az első pillanatban, amikor érintkezik ez a két sík, a
kapott kép az ernyő közepén lesz csak éles. Ha tovább közelítjük az ernyőt az objektívhez, akkor a
kapott kép közepe életlenné válik, és az élesen leképződő képpontok egy körgyűrűt fognak alkotni kb.
a kép 1/3-ad részénél, de a kép szélei még mindig életlenek maradnak. Ha még közelebb visszük az
ernyőt, akkor csak a kép sarkai lesznek élesek. A képmező elhajlásban szenvedő objektívnél az
élességet célszerű a két véglet közé állítani, (végtelen tárgytávolság esetén 1/3-2/3 arányban), majd a
teljes képmezőre kiterjedő élességet a megfelelő lerekeszeléssel biztosítani.
Kromatikus aberráció (longitudinális vagy transzverzális színhiba): fennállása esetén a leképezett
képnek színes szegélye van, bár a tárgynak nincs. Ennek oka, hogy a lencsék, akárcsak a prizmák,
másképp törik meg a különböző hullámhosszúságú fénysugarakat. Javítása úgy történik, hogy gyűjtő-
és szórólencsét tesznek egymás mögé, így az ellentétes diszperziók kijavítják a hibát. Csak 2,
legfeljebb 3 színre lehetséges ez a javítás, mivel többre már megszűnne a lencserendszer
törőképessége. Javítható még rekeszeléssel is.
Hordó- / párnás torzítás: során a lencse optikai tengelyére merőleges, nagy kiterjedésű sík tárgy
leképezése során a fénysugarak útja meghajlik az objektíven belül, a tárgyról keletkező képpontok ez
által nem egy síkban, hanem (általában) görbe felületen keletkeznek. Ekkor két jellegzetes forma,
hordó vagy párna alakú torzítás alakulhat ki. Ezeknél a nagyítás a kép különböző részein nem
egyforma. A hordó alakú torzításnál a nagyítás középen nagyobb, mint a széleken, a párna alakúnál
pedig fordítva, a széleken nagyobb.
Ezek a hibák több lencséből álló összetett lencserendszerekkel korrigálhatók, illetve
képszerkesztő programok által is.
képérzékelők főbb típusai:
CCD, CMOS, a kiolvasás, az erősítés
D. Mutassa be a vállalkozás létrehozásának és megszüntetésének feladatait!
Az egyéni vállalkozás
Alapítása, működése:
A lakcím szerinti önkormányzat az illetékes, de ma már szinte minden ügyet online kell intézni.
(magyarorszag.hu, nyilvantarto.hu). Ma már nem kötelező a vállalkozói igazolványt kiváltani, ezt
nyilvántartási szám helyettesíti.
Egyéni vállalkozás indításához – ha még nincs - létre kell hozni egy ügyfélkapus elérhetőséget.
Ha az ügyfélkapu megvan, akkor a következő lépések következnek:
- telepíteni kell a NAV általános nyomtatványkitöltő programját (ÁNYK)
- ezután letöltjük a lakhelyünk szerinti okmányiroda bejelentő nyomtatványát, melyet kitöltés
után az ügyfélakpun keresztül el kell küldeni.
Az egyéni vállalkozói tevékenység akkor kezdhető meg, ha a nyilvántartásba vételről szóló igazolás is
megérkezett. Itt közlik az egyéni vállalkozás adatait is (adószám, KSH szám, nyilvántartási szám
stb.).
Több helyre is be kell jelentkezni az adózással kapcsolatban, így a NAV - hoz, a területileg illetékes
önkormányzathoz
az
Bizonyos tevékenységekhez engedélyekre is szükség lehet pl.: telephely engedély, működési
engedély, ANTSZ
engedély, Tűzoltósági szakhatósági engedély, Mezőgazdasági szakhatósági engedély, építési engedély.
Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha:
 az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja,
 az igazolványt meghatározott okok esetén visszavonják,
 az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességét elveszti, kivéve: ha vállalkozói tevékenységét
özvegye vagy örököse; cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és
javára törvényes képviselője folytatja.
Az egyéni vállalkozói igazolvány visszavonása
Az egyéni vállalkozótól a vállalkozói tevékenysége gyakorlására jogosító okmánya csak törvényben
meghatározott esetekben vonható vissza. Ilyen eset lehet, ha
1. olyan körülmény merül fel, amely az igazolvány kiadását kizárná (ezekről a feltételekről Az
egyéni vállalkozás alapítása témánál olvashat bővebben);
2. a vállalkozó a működéshez szükséges követelményeknek nem felel meg, és a hatóság
felszólítása ellenére e követelményeknek 30 napon vagy a hatóság által meghatározott
 határidőn belül nem tesz eleget, és a jogszabálysértés csak az engedély visszavonásával
orvosolható);
3. az adó, illetve vám megfizetésére irányuló kötelezettségeit az illetékes hatóság felhívását
megelőzően legalább 12 hónapig nem teljesítette, illetve a bejelentkezési, adóbevallási,
nyilvántartási kötelezettségeinek az adóhatóság felhívása ellenére a felhívásban megjelölt
határidőig sem tett eleget;
4. a vállalkozó a körzetközponti jegyző felhívása ellenére az érintett hatósági engedélyt a
megadott határidőn belül nem mutatja be.

A legismertebb gazdasági társasági formák

(KKT, BT, KFT, RT)

Alapításuk
Alapításához minimum két tag szükséges (Kivéve az egyszemélyes KFT. és az egyszemélyes RT.
esetében).
Létrehozásához társasági szerződésre van szükség, melynek elnevezése eltérő lehet társasági
formánként.
(Egyszemélyes Kft és Rt. esetében alapító okiratnak hívják.)
A társasági szerződés tartalmazza:
- a társaság nevét, székhelyét, tevékenységi körét
- a tagok nevét, adatait
- az induló vagyon mértékét és a tagok hozzájárulását
- a szavazatok mértékét
- az első ügyvezető, a jogi képviselő és a könyvelő megjelölését
- az aláírásokat.
A társasági szerződést egyéb dokumentumokkal a cégbíróságnak kell megküldeni, három
példányban. Ha a cégbíróság mindent rendben találta, akkor egy tanúsítványt küld, ami tartalmazza a
cél adószámát, cégjegyzékszámát és statisztikai számjegyét. Ezután a cégbejegyzési végzés is
megérkezik.