3.

Tétel
A. Beszéljen az ókori Róma művészetéről! Mutassa be az ókori római építészet
jellemző megoldásait (épülettípusok, szerkezeti megoldások, úthálózat, víz- és
csatornarendszer, hidak), az uralkodó hatalmát hirdető építményeket (diadalív,
diadaloszlop) és a nép szórakoztatását, valamint a politikai propagandát szolgáló egyéb
építményeket (amphitheatrum, circus)!
Kulcsszavak, fogalmak:
‒ történelmi környezet, vallási és szellemi háttér
‒ az ókori Róma művészetének építészeti megoldásai
‒ az ókori Róma művészetének feladatai és jellemzői

történelmi környezet, vallási és szellemi háttér

A kultúrában és a vallásban is jelentős az etruszk és a görög hatás, Kr. u. I. századtól kezdődően nyert
teret a kereszténység.

Királyság kora, i.e. 753- i.e. 510: etruszk uralom, etruszk hatás: patríciusok: társadalom teljes jogú
tagjai, kiváltságokat élveznek,plebejusok/ köznép: szabad, vagyonnal rendelkező, adózó, katonáskodó
lakosok,politikai jogokkal nem rendelkeznek,folyamatosan nő a bevándorlók tömegeivel.

Köztársaság kora, i.e. 510- i.e. 2: hatalom a patriarchátusok kezében, arisztokratikus köztársaság, a
környező szomszédokkal vívott folyamatos háborúk, hódítások, hellenizálódás/ görög művészet
hatása.

Császárság kora, i.e. 27-isz. 476: Augustus egyeduralma: a római formanyelv végleges kialakulása.

Ókori római építészet jellemző megoldásait (épülettípusok, szerkezeti megoldások, úthálózat,

víz- és csatornarendszer, hidak) uralkodó hatalmát hirdető építményeket (diadalív,
diadaloszlop) és a nép szórakoztatását, valamint a politikai propagandát szolgáló egyéb
építményeket (amphitheatrum, circus)

Épülettípusok:
1.Szakrális építmények, templomok: Etruszk és görög elemek átvétele, szerkezet: lépcső,
előcsarnok, cella, frontális: bejárattal, előlépcsővel hangsúlyozott főtengely, köré épült tér része,
városok főterein: Róma hatalmának szimbólumaként

pl.: Pantheon, Róma, i. sz.120k.: Elnevezés: pantheon = „összes isten” tiszteletére emelt templom

2.Mérnöki építészet: magas szintű technikai tudás, Boltozás: szakítás az addig hagyományos
faragottkő építkezéssel, Cementfalazás/ római beton: a legerősebb, olcsóbb, gyorsabb, rugalmasabb,
több és nagyobb nyílást bír el, szakítás az addig hagyományos faragottkő építkezéssel.
Utak, csatornák, városfalak, kapuk, hidak, vízvezetékek.

pl.: Segovia -i vízvezeték, i.sz. I. sz.,Puente de los Milagros = Csodák hídja, Merida Pont du Gard,
Nimes, i.e. I. sz. vége

3.Városépítészet, középületek: Fellendült az építészeti tevékenység, ennek oka Róma lakosságának

növekedése és az új városok alapítása.

Fórumok: kereskedelmi funkciójú, később: vallási, közigazgatási, politikai életének központja.

Bazilikák: eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később templom.
pl.: Basilica Aemilia, Forum Romanum, Róma, Basilica Julia, Róma, Maxentius basilica

Római színház: nézőtere: sík terep fölé építették, üléssorok: lépcsősen emelkedő, íves, alattuk:
közlekedő folyosók, színpad: többszintes, építészeti díszű hátfallal.
Amfiteátrumok: gladiátor és állatviadal színtere, nézőtérből és arénából áll.
pl.: Colosseum, Róma, i.sz. 80
Fürdők, thermák: nagy tömegek befogadására alkalmas, sokféle, ingyenes szórakozást nyújtó
épületegyüttes
Diadalívek: egy vagy háromnyílású kapuzatok, egy személy dicsőségét, halhatatlanságát szolgáló
építmény, óriás oszlop
pl.: Titus diadalíve, Róma, i.sz.81

4. Lakóépületek:

Lakóház: tekintélyes nagyságú, tagolatlan, díszítetlen, ált. négyszög alaprajzú.

Villák: vágyódás a szabad természet iránt, városokon kívüli, terjedelmes díszkerttel, tehetős polgárok
lakják.
Paloták: Monumentális római térművészet csúcsteljesítményei.
Bérházak: Városi szegényebb lakosság, Sokszintes, alacsony emeletekből álló

Római szobrászat

Történelmi domborművek: oltár, diadalívek, diadaloszlopok, síremlékek, bizonyos épületek

díszítésére, Téma: Hadvezérek, császárok haditettei, mitológiai jelenetek.
pl.: Traianus oszlopa, i.sz. 117,

Császárszobrok: ünnepiesség és hízelgő korrektúra uralkodik az arcképeken. Idealizált portré a

győzelmes hadvezérről.
pl.: Augustus császár szobra, i. sz. 20 k., márvány, 204 cm, Marcus Aurelius lovas szobra

Portészobrászat: elhunyt családtag arcáról viaszlenyomat készítése, arcvonások minél élethűbb

megőrzése az utókor számára.
B. XIX. századi fotográfusok tevékenysége alapján beszéljen a fotográfiáról, mint
művészi alkotóeszközről, valamint a dokumentarizmusról (piktoralizmus Európában és
Amerikában, szocio- és dokumentarista fotográfia; E. C. Puyo, R. Demachy, Alfred
Stieglitz, Eugene Atget, Klösz György, Roger Fenton, Mathew B. Brady)! Magyarázza
meg az erkölcs fogalmát, társadalmi változását, sorolja fel az alapvető erkölcsi normákat
és az eredetüket!
Kulcsszavak, fogalmak:
‒ piktoralizmus és a festőies klubok
‒ a nemeseljárások
‒ a Camera Work és a fotószecesszió
‒ a szociofotó megjelenése, dokumentarista fotográfia kialakulása
‒ az erkölcs fogalma, társadalmi változásai, az alapvető erkölcsi normák és eredetük

Fotográfiáról, mint művészi alkotóeszköz:

A (fotóművészeti) műfajok felbomlásának legaktívabb ideje a I. VH utáni időszakvolt. Felgyorsult a
technikai fejlődés, hatalmas változások a képzőművészet területén is, társadalmi-kulturális környezet
igényei is módosultak. A XIX. század folyamán meghatározó műfajok voltak a portré, a tájkép, az
életkép, az épületfelvétel és a riportkép. A századfordulón a pillanatfelvétel és az aktfényképezés. XX.
század második felétől a divat- és a riportfotó. A festőktől a valósághű részletgazdagságot várták el, a
fotósoktól az elvontságot.

Dokumentarizmus, piktoralizmus és a festőies klubok:

Piktoralizmus= fotószecesszió: fényképeikkel képzőművészeti műalkotást, azaz a festészettel és a

grafikával egyenrangú műtárgyat alkotni.

Európában:

Piktoralista klubbok: pl.: A bécsi Camera Club, A francia Photo Club

Constant Puyo: Szentimentális hangvételű képei tömegéből egy meglepően újszerű, modern
felfogású pillanatkép, a „Montmartre", egy nagyvárosi erkélyen kihajló, tollseprűs szobalány életszerű
figurája emelkedik ki.
Robert Demachy: gumimásolás mellett ecsettel, ceruzával, kaparóval, tűvel átdolgozta a fotó rajzát.
"Színfalak mögött"című táncosnőképe Degas képeire utal.

Amerikában:

nagyvárosi látkép, "all-weather photography" látásmódja. Legismertebb amerikai képviselője Alfred

Stieglitz.
Piktoralista klubbok: Camera Work
Alfred Stieglitz: célkitűzése a fotóművészet elismertetése volt. Saját lapot alapított A Camera Work-
öt. megalapította a Photo Secession nevű mozgalmat Megnyitotta 291 nevű galériáját, amely az
avantgárd művészetek otthona volt.

A szociofotó megjelenése, dokumentarista fotográfia kialakulása

A fotóriport, a fotótechnika és a nyomdai sokszorosítás fejlődése következtében a XX. század elején
bontakozott ki. Célja az aktualitások és az élet valóságának, mozgalmasságának, érdekes
jelenségeinek dokumentálása volt.

Eugene Atget: magányosan, teljes elszigeteltségben készítette felvételek ezreitigaz képet, pontos,
hűséges dokumentumokat akart adni Párizs sokoldalúságáról, a valóságról. Kedvelt témái a
nyomorúságos mellékutcák, sötét, macskaköves sikátorok, málló vakolatú bérkaszárnyák, elhanyagolt,
mocskos udvarok, rozoga lépcsőházak, ódon zugok, omladozó falú viskók, kültelki kiskocsmák,
kávéházak, borbélyműhelyek portáljai, szatócsüzletek kirakatai, ócskapiac, cirkuszbejárat és vurstli,
szegényes munkáslakások interieurjei. Képei nagy részén nincs ember.
Klösz György: budapesti látképek készítését és forgalmazását. fényképsorozatokat készített a
városrendezés miatt bontásra váró házakról. Magyar Fényképészek Országos Szövetsége alelnökévé
választotta. Nagy árvizeknél bárka laborral fotózott.

Roger Fenton: haditudósító fényképészek egyike volt, 360 felvételt készített a krími háborúról.
Hazatérve a brit királyi család fotográfusa lett.

Mathew Brady: 1844-ben nyitott dagerrotípia stúdiót New Yorkban, ahol hamarosan kora vezető
portréfényképészévé vált. Ő szervezte meg, hogy fotográfusok egy csoportja beszámoljon az Amerikai
Polgárháborúról, és ő publikált először háborús képeket. Műtermében megfordult korának minden
jelentős közéleti személyisége, köztük Abraham Lincoln is.

a nemeseljárások
A nemeseljárások a fotográfiában használt pozitív eljárások egyik altípusa, a fényképészeti 'nyomatok'
gyűjtőneve. pl.: Brómolaj átnyomás, Brómolajnyomat, Carbonnyomat, Enyvnyomat, Guminyomat,
Olaj átnyomás, Olajnyomat, Ozobróm, Ozotípia, Pigmentnyomat, Pinatípia, Szénnyomat
Magyarázza meg az erkölcs fogalmát, társadalmi változását, sorolja fel az alapvető erkölcsi
normákat és az eredetüket!
Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és
helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük. A jogon kívül a legerősebb normafajta. Az
erkölcs szabályai a társadalmi normák egyik típusát jelentik. Más megfogalmazás szerint az erkölcs
azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését
segítik a cselekvés szintjén. Az erkölccsel 2 kapcsolatos felfogások a történelem folyamán gyakran
változtak és ma is különböző erkölcsi nézetek élnek egy időben. A közösségi szinten elfogadott
úgynevezett közerkölcs szabályai társadalmi csoportonként, kultúránként, országonként, régiónként
változnak. Az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával az etika foglalkozik. Az
ősi társadalmak egységes normák szerint működtek. Tevékenységüket a szokások szabályozták,
amelyek a tudati fejlettség alacsony szintje miatt természetfeletti (misztikus) jellegűek voltak. Már
ebben az időben is nagy szerepe volt a magatartás befolyásolása szempontjából alaptípust képező tiltó
normának, a tabunak (pl. halott testének érintése, bizonyos ételek, italok fogyasztása stb.). A
társadalmi fejlődés következtében - főként a társadalmi szükségletek és viszonyok, valamint a tudat
differenciálódása következtében - új normatípusok jelentek meg. Elkülönültek az erkölcsi szabályok, a
vallás szabályai és a jog. A jog megjelenése az osztálytársadalmak kialakulásához, az állam
megjelenéséhez kötődik.

C. Határozza meg és mutassa be az objektívek főbb jellemzőit! Beszéljen a speciális

objektívekről és a felhasználási területeikről! Határozza meg és foglalja össze a
hagyományos és digitális objektívek főbb jellemzőinek eltérését, elvárásainkat velük
szemben! Magyarázza el a többrétegű reflexiócsökkentő bevonat hatásmechanizmusát
és brillancia növelő képességét az objektíven!
Kulcsszavak, fogalmak:
‒ gyújtótávolság, képméret és a látószög összefüggései
‒ a fényerő, a felbontóképesség és a brillancia
‒ speciális objektívek
‒ reflexiócsökkentő bevonatok
‒ digitális objektívek

Az objektívek főbb jellemzői:

Felhasználási terület: nagy látószögű, általános, portré, sport, műszaki, makró
Bajonett típusa
Zoom / fix
Gyújtótávolság / fényerő
Súly, kezelhetőség, ergonómia
AF és stabilizátor
Mechanikai minőség
Optikai tulajdonságok, optikai minőség (élesség (MTF), torzítás, aberrációk, vignettálás, bokeh)
Ár

Speciális objektívekről és a felhasználási területeik speciális objektívek

Makró objektív: a közelpontja kis távolságra van, a leképezési aránya 1 vagy még nagyobb is lehet.
Tilt-shift objektív: műszaki fotózásban van nagy jelentősége, mert alkalmas: a perspektivikus torzítás
kiküszöbölésére ,döntött felületeket is lehet vele fotózni, nagymértékű lerekeszelés nélkül.
Halszem objektív: ultra nagy látószög, erősen hordósan torzított kép,
Tükrös objektív: teleobjektív, nagy gyújtótávolság, kis fényerő (nagy f érték), gyűrűs bokeh.

Brillancia növelő képessége az objektíven a fényerő, a felbontóképesség és a brillancia

Brillancia: az objektív azon tulajdonsága, hogy milyen pontosan adja vissza a téma árnyalatait.
Brillancia növelése: a képalkotásban részt nem vevő fénysugarak kizárása az objektív fény kúpjából,
kompendium segítségével, az objektív lencsefelületeinek a tisztán tartása, olyan objektív
választása, amelynek a lencsefelületein többrétegű tükröződésgátló bevonat található, műtermi
körülmények közt a fotózandó téma körül a világos felületek eltüntetése, nagyításnál a negatívból a fel
nem használt részleteket kitakarása maszk segítségével, kidolgozásnál a fényvisszaverés
megszüntetése a labor falairól.

Többrétegű reflexiócsökkentő bevonat hatásmechanizmusa reflexiócsökkentő bevonatok

A réteg „működése" a vékony rétegek interferenciáján alapul. Ha egy olyan fényáteresztő anyagot
viszünk fel a lencse felületére, amelynek a törésmutatója közel áll az üveghez, akkor a merőlegesen
visszaverődő fényt szinte teljesen kioltja az interferencia. Ilyenkor ugyanis a réteg alsó és felső
felületéről visszaverődő hullámok ellentétes fázisban találkoznak, vagyis az útjuk közti különbség
pontosan fél hullámhossznyi, így azok éppen kioltják egymást. Ehhez általában magnézium-, vagy
kálcium-fluoridot használhatunk. nagyfényerejű objektívek elterjedésével egyre nőtt.

Hagyományos és digitális objektívek főbb jellemzőinek eltérése digitális objektívek

Régi,hagyományos objektívek: nincs elektronika és egyéb automatika, nem lehet a végtelenre

élességet állítani, FX képkörhöz vannak tervezve, kevésbé hatékony, kevesebb rétegszámú
lencsebevonat, esetleg nem lesznek EXIF adatok, nincs képstabilizátor, nincs beépített
autófókuszmotor.
Digitális objektívek: ezek ellentétei.

gyújtótávolság, képméret és a látószög összefüggései

A látószög a gyújtótávolságtól és a képmérettől függ. Ha a gyújtótávolság nagyobb, és emiatt
természetesen az objektív távolabb van a filmtől, akkor a látószög kisebb. Az objektív végtelen
állására és a képátlóra vonatkoztatva adják meg a látószöget. Nagyobb érzékelő méret esetén ugyanaz
az optika nagyobb látószöget ad.

D. Jellemezze a vállalkozás finanszírozásának lehetőségeit!

Finanszírozás
A vállalkozáshoz szükséges tőke előteremtését értjük alatta, amely történhet saját erőből (saját
forrásból) és idegen források igénybevételével (külső finanszírozással).
A finanszírozás módszerére vonatkozó döntés alapvető szempontja az, hogy a forrás honnan áramlik a
vállalatba:
 belülről, azaz a cég működéséből ered, avagy
 külső finanszírozási piacokon szereplők bocsátják átmenetileg, vagy véglegesen a vállalat
rendelkezésére a tőkét.
 A belső és külső finanszírozási források együttes alkalmazásával.
A vállalatok alapításakor és működtetése során számos pénzügyi döntést kell meghozni.
A kkv-k (kis és középvállalkozások) finanszírozási rangsora
1. önfinanszírozás (a nyereség és az amortizáció visszaforgatása),
2. rövidlejáratú idegen források,
3. hosszúlejáratú idegen források,
4. a tulajdonosok tőkebefektetései („tőkeinjekciók”),
5. saját tőke külső befektetőtől.
Belső finanszírozási források
Egyéni vállalkozások esetében a saját tőke bázisát behatárolja a vállalkozó vagyona. Ugyanez szab
határt a hitelfelvételi lehetőségeknek. Az egyéni vállalkozó hitelképességét ezen túlmenően
hátrányosan befolyásolja az a körülmény, hogy sorsa szinte azonos a vállalkozás sorsával (nagy a
rizikó).
Közkereseti társaságnál problémát jelenthet az, hogy minél több tagból áll a társaság annál nehezebb
egyezségre jutni abban, hogy mekkora legyen a tőkebevitel, illetve a nyereségnek mekkora hányadát
hagyják bent a vállalkozásban.
A betéti társaság a saját finanszírozás lehetősége jóval nagyobb, hiszen viszonylag könnyűolyan
személyeket (kültagokat) találni, akik szívesen fialtatnál a pénzüket, de nem szívesen vállalnák fel a
korlátlan felelősséget (kockázati tőke).
A kft. és az rt. a legalkalmasabbak arra, hogy saját tőkeerőit megnöveljék.
A hitelek megszerzésére is jobb esélyük van a nagy tőkeerejű kft- knek és rt-knek.
Külső finanszírozási források
A cégek életének kezdeti (felfutási, induló) szakaszában és a gyors növekedés időszakában a
tőkeigény – bár ágazattól függő nagyságú– jellemzően magas, ugyanakkor a vállalat jövedelemtermelő
képessége általában alacsony.
Tehát a fejlődéshez szükséges belső finanszírozási források hiányoznak. A vállalat szinte csak a külső
forrásokra támaszkodhat.
A fejlett tőkepiacon a cég választhat az idegen források közül
1. A kötvénykibocsátás eszközével is élhet (természetesen méretgazdaságossági szempontokat,
költségeket, elérhe¬tőséget, törlesztési és egyéb szempontokat mérlegelve).
2. Az államilag támogatott hitelek nemcsak alacsonyabb költségűek (az alacsonyabb kamatszint
és kezelési költség miatt), de könnyebben elérhetők (kisebb fedezettel igénybe vehetők), mint a banki
hitelek, ezért a finanszírozási rangsorban megelőzik azokat. pl. forgóeszköz hitel, beruházási hitel.
A hitelszerződés tartalma………………
3. Apályázat útján történő forrásszerzés szintén fontos kiegészítő forrást biztosíthat, de csak saját
- a vállalkozó részéről a kockázatvállalását bizonyító - erő megléte esetén.
A finanszírozáshoz ma már nélkülözhetetlen egy üzleti terv elkészítése.
Az üzleti terv fogalma
Olyan írásos dokumentum, amely a vállalkozást sokoldalúan bemutatja, működését részletesen
értékeli, majd megfogalmazza céljait és megvalósításának eszközrendszerét.
Az üzleti terv céljai két csoportba sorolhatóak
1. A vállalkozás belső értékelése céljából:
 a vállalkozás helyzetének átfogó elemzése és a vezetés teendőinek összefoglalása.
 A tervet felhasználhatja az alkalmazottak tájékoztatására, a vállalkozáscéljainak és a célok
megvalósítási módjának ismertetésére.
2. Külső források és támogatások szerzésére: a cég működése, fejlődése érdekében
 a vállalkozás üzleti terve a finanszírozás szempontjából tölt be fontos szerepet azzal, hogy a
tőkeszerzési folyamat magját alkotja.
Az üzleti terv időhorizontja általában egy év, de lehet bármennyi időre (1-3 év) készíteni, de hiba
lenne túl hosszú időre előre tervezni.
Ennek oka: a gazdasági helyzet változása, versenytársak, innováció, pályázatok stb.
Az üzleti terv felhasználói
 belső felhasználók,
 külső felhasználók.
A különböző üzleti tervek tartalma, mélysége attól függ, hogy kinek szánjuk.
Az üzleti terv tartalma, felépítése
I. Bevezető oldal
II. Összefoglaló
 áttekintést ad a vállalkozás céljairól, piaci kilátásairól stb.
 Az összefoglaló stílusának, érdekesnek, figyelemfelkeltőnek kell lennie.
 Annak ellenére, hogy az üzleti terv elején helyezkedik el a mégis általában utolsóként
elkészített egység.
III. Az adott üzletág elemzése.
 Kik a legfontosabb piaci résztvevők?
 trendek = alapvető, jellemző, irányadó áramlat, fejlődési irányzat.
IV. Működési terv (személyi, tárgyi feltételek)
Lízing: Dolgok beszerzése és azok előre rögzített időtartamra szóló használatba adása
rendszeresen fizetendő használati bérleti díj fejében.
V. Pénzügyi terv
 Cash-flow mozgás
Fedezeti küszöbérték
Megállapítható általa, hogy a vállalkozó mikor ér el először nyereséget?
Az értékesítésnek az a volumene (mennyisége), amely mellett a vállalkozás még nem termel
nyereséget, de nem is veszteséges.
Megmutatja, hogy a vállalkozásnál a teljes bevétel mekkora eladott mennyiségnél fedezi az összes
költséget (változó, állandó).
VI. Mellékletek
Az üzleti tervben foglaltakhoz szorosan kapcsolódó táblázatok, kimutatások egyéb
szemléltető eszközök, melyeket el kell látni címmel, sorszámmal és erre hivatkozni kell az
üzleti tervben. pl. a vállalkozás árbevételének részletezése megtekinthető a ….sz.
mellékletben.