A humanizmus és a reneszánsz Itáliában

1. A humanizmus és a reneszánsz fogalma

a) humanizmus: „emberközpontúság” a középkor utolsó szakaszának új filozófiája (gondol-
kodásmódja és értékrendje), mely nem a túlvilágot, hanem a földi világot: az
embert és a természetet helyezte a megismerés középpontjába. A humaniz-
mus alapgondolata az ókori sztoikus filozófiától átvett „sequere naturam”, az-
az a természet követése volt, melynek megismerésével az ember megértheti
Isten alkotásának nagyszerűségét. A humanizmus embereszménye a sokolda-
lúan képzett, kiművelt ember (uomo universale), akinek rendeltetése ismere-
teinek kibővítése. A humanizmus egyben a reneszánsz korstílus világnézete.
b) reneszánsz: „újjászületés” fogalmát a művészettörténetben először Giorgio Vasari olasz
festő használta 1550 táján, és az antik klasszikus görög-római kultúra újjáé-
ledését értette alatta. A reneszánsz szemléletmódja szerint a művészet vissza-
tért „minden szépség forrásához”, a természethez, s magát az embert is ter-
mészeti környezetében, természetes szépségében (akár ruhátlanul, mégis sze-
mérmesen), esetleg természetes rútságában ábrázolta. Az emberi test megje-
lenítése mellett fontos lett az emberi érzelmek kimondása, megmutatása is.
A korabeli művészek már nem húzódtak a háttérbe névtelen alkotókként, ha-
nem büszkén vállalták művészi dicsőségüket, s emelt fővel fogadták a gazdag
urak és polgárok művészetpártolását, adományait, megrendeléseit. Ekkor a-
lakult ki a művész mai értelemben vett fogalma, ekkor került előtérbe az em-
ber egyénisége is. A korabeli művészeket az emberi test felépítése, anatómi-
ája is egyre inkább érdekelte (ezért az egyház tiltása ellenére boncoltak is).
2. A reneszánsz a történelmi időben és térben
A reneszánsz a 14. századtól a 16. század végéig meghatározó korstílus volt, Itáliából
kiindulva Európa jelentős részén elterjedt:
- a korai reneszánsz, itáliai elnevezése trecento, az 1300-as évek művészete pl. Giotto
- az érett reneszánsz, itáliai elnevezése quattrocento, az 1400-as években pl. Botticelli
- a késő reneszánsz, itáliai elnevezése cinquecento, az 1500-as években pl. Tintoretto
Az érett és késő reneszánsz Németalföldön, illetve más európai területeken is megjelent, ne-
vezetes alkotói pl. Jan van Eyck, Albrecht Dürer, Hieronymus Bosch, Pieter Bruegel (festők);
Janus Pannonius, Balassi Bálint, William Shakespeare (költők, írók) stb.
3. Az itáliai reneszánsz néhány kiemelkedő alakja
F. Petrarca és G. Boccaccio az addig tiltott görög és római szerzők műveit fedezték fel újra
Niccolo Machiavelli A fejedelem című művében írt a hatalomgyakorlásról és az emberekről
Johannes Gutenberg mainzi műhelyében találta fel a nyomtatást, majd kinyomtatta a Bibliát
Marsilio Ficino Platón filozófiáját értelmezte újra A lélek halhatatlanságáról c. művében
Filippo Brunelleschi megépítette a firenzei dóm kupoláját és elkészítette a Palazzo Pitti terveit
Leonardo da Vinci igazi polihisztor volt, festő, szobrász, tudós és mérnök egy személyben
Michelangelo Buonarroti építész, szobrász, festő és költő, a firenzei Dávid-szobor alkotója
4. A humanizmus és a reneszánsz bölcsője: Észak-Itália városállamai
Velence (Venezia): gazdag kereskedőváros, az „Adria királynője”, városköztársaság a dózse
irányításával; Nagytanács, Államtanács, Tízek Tanácsa, titkosrendőrség
Firenze (Firenze): Toscana legnagyobb városa, textilipari és pénzügyi központ; az „Arno-par-
ti Athén”; Mediciek, Ponte Vecchio, Palazzo Vecchio, Santa Croce
Genova (Genova): Liguria központja Velence vetélytársa, Kolumbusz szülővárosa
Miláno (Milano): Lombardia központja, igazi bankárváros; Viscontiak és Sforzák uralták
 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában
1. A humanizmus és a reneszánsz fogalma
a) humanizmus: „emberközpontúság” a középkor utolsó szakaszának új filozófiája (gondol-
kodásmódja és értékrendje), mely nem a túlvilágot, hanem a földi világot: az
embert és a természetet helyezte a megismerés középpontjába. A humaniz-
mus alapgondolata az ókori sztoikus filozófiától átvett „sequere naturam”, az-
az a természet követése volt, melynek megismerésével az ember megértheti
Isten alkotásának nagyszerűségét. A humanizmus embereszménye a sokolda-
lúan képzett, kiművelt ember (uomo universale), akinek rendeltetése ismere-
teinek kibővítése. A humanizmus egyben a reneszánsz korstílus világnézete.
b) reneszánsz: „újjászületés” fogalmát a művészettörténetben először Giorgio Vasari olasz
festő használta 1550 táján, és az antik klasszikus görög-római kultúra újjáé-
ledését értette alatta. A reneszánsz szemléletmódja szerint a művészet vissza-
tért „minden szépség forrásához”, a természethez, s magát az embert is ter-
mészeti környezetében, természetes szépségében (akár ruhátlanul, mégis sze-
mérmesen), esetleg természetes rútságában ábrázolta. Az emberi test megjele-
nítése mellett fontos lett az emberi érzelmek kimondása, megmutatása is.
A korabeli művészek már nem húzódtak a háttérbe névtelen alkotókként, ha-
nem büszkén vállalták művészi dicsőségüket, s emelt fővel fogadták a gazdag
urak és polgárok művészetpártolását, adományait, megrendeléseit. Ekkor a-
lakult ki a művész mai értelemben vett fogalma, ekkor került előtérbe az em-
ber egyénisége is. A korabeli művészeket az emberi test felépítése, anatómi-
ája is egyre inkább érdekelte (ezért az egyház tiltása ellenére boncoltak is).
2. A reneszánsz a történelmi időben és térben
A reneszánsz a 14. századtól a 16. század végéig meghatározó korstílus volt, Itáliából
kiindulva Európa jelentős részén elterjedt:
- a korai reneszánsz, itáliai elnevezése trecento, az 1300-as évek művészete pl. Giotto
- az érett reneszánsz, itáliai elnevezése quattrocento, az 1400-as években pl. Botticelli
- a késő reneszánsz, itáliai elnevezése cinquecento, az 1500-as években pl. Tintoretto
Az érett és késő reneszánsz Németalföldön, illetve más európai területeken is megjelent, ne-
vezetes alkotói pl. Jan van Eyck, Albrecht Dürer, Hieronymus Bosch, Pieter Bruegel (festők);
Janus Pannonius, Balassi Bálint, William Shakespeare (költők, írók) stb.
3. Az itáliai reneszánsz néhány kiemelkedő alakja
F. Petrarca és G. Boccaccio az addig tiltott görög és római szerzők műveit fedezték fel újra
Niccolo Machiavelli A fejedelem című művében írt a hatalomgyakorlásról és az emberekről
Johannes Gutenberg mainzi műhelyében találta fel a nyomtatást, majd kinyomtatta a Bibliát
Marsilio Ficino Platón filozófiáját értelmezte újra A lélek halhatatlanságáról c. művében
Filippo Brunelleschi megépítette a firenzei dóm kupoláját és elkészítette a Palazzo Pitti terveit
Leonardo da Vinci igazi polihisztor volt, festő, szobrász, tudós és mérnök egy személyben
Michelangelo Buonarroti építész, szobrász, festő és költő, a firenzei Dávid-szobor alkotója
4. A humanizmus és a reneszánsz bölcsője: Észak-Itália városállamai
Velence (Venezia): gazdag kereskedőváros, az „Adria királynője”, városköztársaság a dózse
irányításával; Nagytanács, Államtanács, Tízek Tanácsa, titkosrendőrség
Firenze (Firenze): Toscana legnagyobb városa, textilipari és pénzügyi központ; az „Arno-par-
ti Athén”; Mediciek, Ponte Vecchio, Palazzo Vecchio, Santa Croce
Genova (Genova): Liguria központja Velence vetélytársa, Kolumbusz szülővárosa
Milánó (Milano): Lombardia központja, igazi bankárváros; Viscontiak és Sforzák uralták