17.

Tétel
17. A. Beszéljen a XX. század első felében jelentkező klasszikus avantgárd művészetről! Mutassa
be az 1905 és 1914 közötti időszak mozgalmait, művészcsoportjait: fauvizmus, kubizmus,
futurizmus, expresszionizmus, neoplaszticizmus, pittura metafisica!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ történelmi környezet, szellemi és kulturális háttér ‒ a klasszikus avantgárd
művészeti csoportosulásai ‒ a korszak művészetének jellemző törekvései, műfajai, stílusjegyei ‒ a
legjelentősebb művészek és híres műalkotások ‒ a korszak művészetének magyar vonatkozásai
történelmi környezet, szellemi és kulturális háttér
A fejlett nyugati országok társadalmi válsága a XIX. század végére felerősödött. A korszak művészeit
zavarodottság, befelé fordulás és lázadás jellemezte.
a klasszikus avantgárd művészeti csoportosulásai
Az újonnan keletkezett stílusokat, az –izmusok gyűjtőnevét avantgárdnak nevezzük. Az avantgárd
irányzatai közé tartozott a kubizmus, a konstruktivizmus, a futurizmus, az expresszionizmus és a
szürrealizmus.
fauvizmus:
1905-1907. Jelentése: vadak, A tiszta színek fokozottabb kifejezőerejére, éles színkontrasztokra kívánt
építeni. A fény- árnyék ellentéteket kiküszöbölték. Felfokozott színviláguk: erőteljes érzelmi
beállítottságot tükröz. Dekoratív, harsogó, egységes színfelületek, tiszta színek használata, a kontúr a
kép összetartó váza.
pl.: Henry MATISSE: Francia festőművész,Műveit az élénk színek határozták meg: Matisse: Zöld
sugaras porté
kubizmus:
1907-1914, A tárgyak belső szerkezetét gömbök, kúpok, hengerek segítségével akarja megragadni. A
kubizmus három szakasza: 1) Plasztikus (vagy Cezanne-i) kubizmus, 1907-1919 pl.: Picasso:
téglagyaár, 2) Analitikus kubizmus, 1910-1912, pl. BRAQUE: Hegedű és gyertyatartó, 3)
Szintetikus kubizmus, 1912-1914, Pablo PICASSO: Avignoni kisasszonyok
Pablo Picasso: 1904: Kék korszak, rózsaszín korszak, néger periódus,1907, 1920 neoklasszicizmus
futurizmus:
1909-1944, A mozgalom Olaszországban alakult ki. szembefordultak a múlt hagyományival, s arccal a
jövő a technika százada felé a fejlődést, a dinamizmust, a lendületet, s korunk meghatározó
élményeként a mozgást, a sebességet, a gépet dicsőítik. A környezet és tárgyak kölcsönhatását
vizsgálták, és kívánták rendszerbe foglalni.
pl.: Giacomo Balla: Egy pórázon sétáló kutya dinamizmusa, Umberto Boccini: Folytonossági formák a
térben, 1913,
expresszionizmus:
1905-1920, expresszió = kifejezés. emberi lélek felé fordul. Jelentős kifejezési eszköz: a vonal, a
szándékos formatorzítás, a valóság egyes elemeinek eltúlzása, a színeket céljaiknak megfelelően
fokozzák. A festészetben a magány, egyedüllét, szorongás, szenvedés, kilátástalanság, iszonyat, a
háború előérzete jelenik meg.
pl.: Paul Klee: Svájci festő és grafikus sápadt tónusokat használt egy-egy tömbben, minimális
átfedésekkel. pl.: Ősi hang képarchitektúra, Ernst Ludwig KIRCHNER: Tüzérek a zuhanyban,1915,
Vaszilij KANDINSZKIJ: Első absztrakt akvarell
neoplaszticizmus:
Holland konstruktivizmus: 1919-1944. legáltalánosabb festészeti törvények megfogalmazására
törekedett, a három alapszín mellett a fekete és a szürke jelenik meg. fokozatosan veszi el a tárgytól az
egyéni, sajátos jegyeket, amíg annak vázáig, a vonalig jut el, végül már csak vízszintes és függőleges
vonalakat használ. A tiszta szépség megértése.
pl.: Mondrian: Kompozíció, 1930
pittura metafisica:
Metafizikus festészet. Metafizika: a tapasztalat határán túli, az érzékeinkkel fel nem fogható.
Különlegesen, újszerűen csoportosított tárgyak, elemek váratlan társítása, mozdulatlanság. Álomszerű,
mágikus atmoszférát teremtenek.
pl.: Giorgo de CHIRICO, Baljós múzsák, 1917
B. Hasonlítsa össze a második világháború után indult új nyugati fotográfiai irányzatokat a
magyar fotográfia helyzetével az 1950-es években! Mutassa be a sematizmus a szocialista
realizmus lényegét! Jellemezze a temperamentum-típuselmélet alapján a vásárlókat, mutassa be
egy példán keresztül, hogy milyen fogyasztói típusokkal és magatartásokkal találkozhat egy
üzletben! Sorolja fel hasonló módon a Jung és Kretschmer szerinti személyiségtípusokat,
mutassa be jellemző vonásaikat!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ történelmi háttér ‒ új nyugati irányzatok a fotográfiában az 1950-es
években ‒ sematizmus, szocialista realizmus ‒ fogyasztói típusok és magatartások a temperamentum-
típuselmélet alapján, a Jung és Kretschmer szerinti személyiségtípusok jellemző vonásai
történelmi háttér magyar fotográfia helyzetével az 1950-es években, Sematizmus és fotórealizmus
A szocialista realizmus 50-es évek művészete, nem körülhatárolható stílus, hanem a marxista-leninista
esztétika alapelveit elfogadó alkotói módszer, a haladónak ítélt történelmi és művészeti hagyományok
folytatása, a párt irányelveinek elfogadása (pártosság), társadalmi meghatározottság, közérthetőség,
típusalkotás. Szűkebb értelemben az országonként hosszabb-rövidebb ideig - tartó ún. 50-es évek
művészete, tágabb értelemben pedig mindazon művészeti produktumok együttese, amelyek a
szocializmus (kommunizmus) építésének ideologikus ábrázolását tűzték ki céljukul. Azt kellett
mutatniuk, hogy minden csodás és szép...
Fotóművész Szövetség jön létre.
Az 1950-es évek elejére a fénykép semmi egyéb, mint direkt meggyőzőeszköz, a politika közvetlen
kiszolgálója.
Nyugati Új irányzatok az amerikai fotóművészetben a II. világháború után
Neoavantgárd, szubjektív, experimentális fotó :
Az 50-es évekre az új tárgyias stílus csak a riportfotóban maradt meg, a művészi fényképezésben
újfajta irányzat indult, a szubjektivizmus.
pl.: Otto Steinert 1915-1978: Szándékos technikai hibák, szürreális montázsok, képmódosítás,
roncsolás, stb. A kontraszt és a tonizálás alkalmazása a kontúr és a textúra kiemelésére, a
fényképezőgép hosszú expozíciós időkkel való mozgása a fénysávok rögzítésére, és a grafikus formák
elhelyezése közvetlenül a fotópapírra.
Pop-art
Az ötvenes évek végén Nagy-Britanniában és az USA-ban kialakult művészeti irányzat.
pl.: Andy Warhol 1928-1987: Valóságos tárgyakat vesz át változtatás nélkül, újra előállítja a pontos
másukat gyakran eredeti rendeltetésüktől eltérő helyen konstrukcióban alkalmazza őket vagy festői,
illetve szobrászi kompozícióba helyezi. Rikító élénkség, ismétlések, túlzások.
Hiperrealizmus
A valóság kiélezett bemutatása. Hatvanas, hetvenes évek során, a valóság kiélezett bemutatása
fotográfiai eszközök segítségével. A valóság apró részleteit is hűen vagy akár felnagyítva ábrázoló
képzőművészeti irányzat. Az elnevezés arra utal, hogy ennyire részletesen a valóságban talán nem is
lehet látni az ábrázolt tárgyat.
pl.: Richard Estes: A festő alapanyaga általában fénykép vagy színes diapozitív, amit bámulatos
technikai virtuozitással óriási méretű festménnyé nagyít. Richard Estes például olyan szögből festi a
kirakatüvegeket, hogy azok tükörként (is) funkcionálnak.
Body-art – Happening
Műalkotás, cselekménysor, amit dokumentálnak. A body art a performansz művészet egyik ága, illetve
előzménye. erőltetett intimitás ,erotikum felé halad, sokszor a megbotránkoztatás a célja. A művész
saját teste válik a műalkotás hordozójává.
pl.: Duane Michals 1932,Joseph Beuys 1921-1986 – Fluxus csoport, Hajas Tibor
Conceptual-art
A fotó egy elképzelés vizuális melléklete. A koncept art olyan tevékenység, melynek célja a tiszta
definíciók megalkotása, illetve zárt rendszerek kialakítása, amely semmiféle rajtuk kívül eső dologra
nem utalnak, meghatározásukat önmagukból nyerik. Az idea, az intellektuális rendszer, a modell
szerepe válik döntővé, a mű kiiktatódik a művészi folyamatból.
pl.: Joseph Kosuth: Egy és három szék, Sophie Calle: Hotel
Jellemezze a temperamentum-típuselmélet alapján a vásárlókat, mutassa be egy példán
keresztül, hogy milyen fogyasztói típusokkal és magatartásokkal találkozhat egy üzletben!
Sorolja fel hasonló módon a Jung és Kretschmer szerinti személyiségtípusokat, mutassa be
jellemző vonásaikat!
Minden ember önállószemélyiség. A típus olyan ismétlődő, általánosítható tulajdonságokat foglal
össze, ami az emberek nagy csoportjára jellemző. Nincs teljesen tiszta típus, egy-egy ember több típus
jellemvonásait is hordozhatja. A temperamentum-elmélet megalkotása Hippokratész görög orvos
nevéhez fűződik. Négy temperamentumtípust különböztet meg: • A szangvinikus alapjellege: vérmes,
szalmaláng természetű. Az ilyen típusú ember érzelmei hirtelen keletkeznek, gyorsan elmúlnak.
Hamar megharagszik,de meg is bocsát. Figyelme élénk, gondolkodása gyors, de felületességre
hajlamos. Értékes vonása a mozgékonyság, a vállalkozó kedv, legfőbb hátránya a kitartás, az
elmélyülés hiánya. Ismertetőjele a vidám, mosolygós arc, a csillogó szemek, a bizalmas, barátságos
tekintet. • A kolerikus vérmérsékletű ember érzelmei hasonlóképpen gyorsak és erősek, de tartósak is.
Hamar megsértődik és haragtartó. Heves, indulatos, de szívós akaratú, céltudatos. Értéke, hogy egész
életét alárendeli a hivatásának. Jellemzője a nyugtalanság és a hiúság. • A melankolikus vérmérsékletű
emberjellemzője: mélabús, búskomor. Valami sajátos lágyság, puhaság jellemzi, ezért bátortalan,
félénk, határozatlan. Gondolkodásalassú, de elmélyült. Az energikus tettek távol állnak tőle. Gátlásos,
érzelgősségre hajlamos. • A flegmatikus vérmérsékletű, a legkisebb feszültséggel, energiával
rendelkező típus. Hidegvérű, türelmes. Egykedvűen józan, semmi sem hozza ki a sodrából.
Álláspontjához mereven ragaszkodik, de nem tesz szemrehányásokat embertársai viselkedésével,
gyöngéivel szemben. A temperamentumtípus jegyek keverednek, a legtöbb embert a felsoroltak
ötvözete, sőt életkoronkéntis más és más az uralkodó jellemző. A legtöbb gyermek szangvinikus
jegyeket mutat, serdülőkorban előtérbe kerülnek a melankolikus vonások. A felnőtté válás folyamatát
gyakran kolerikus sajátosságok jellemzik, míg az öregedés folyamatában egyeseknél flegmatikus,
másoknál melankolikusjegyek figyelhetők meg. Karl Gustav Jung svájci ideggyógyásztörekvéseik
szerint csoportosította az embereket két személyiségtípusba: A kifelé forduló (extrovertált) típusú
egyén érdeklődése a külső tárgyak felé irányul. Gondolatai, érzései, magatartása és cselekvése mind
azt igazolják, hogy ezt a típust a tárgyi világ érdekli. Kifelé fordulása annyira a tárgyhoz, a mintákhoz
tapad, hogy még önmagáról is megfeledkezik. Sok dologba kezd, de felületesen. Humorra hajlamos,
tapasztalati ember, életrevaló, általában a jelent ragadja meg. Erkölcsi elvei és cselekvései a többség
követelményeihez igazodnak. Közlékeny, könnyen lehet hatni rá. Szereti a társaságot, de az igazi
barátságot nem ápolja. A befelé forduló (introvertált) típusminden körülmények között az "ént"
kutatja. Sajátlelki életében önmaga a legfontosabb. Egyedül érzi jól magát. A külvilággal szemben
passzivitás jellemzi, védekezik, elzárkózik a külvilágtól, emiatt a cselekvőkészsége a háttérbe szorul.
Könnyen alkot olyan elméleteket, amelyek a valóságot nem veszik tekintetbe, ebben is a
képzelőtehetségének ad teret. Nem szívesen alkalmazkodik a világhoz, hanem elvárja, hogy a világ
alkalmazkodjon hozzá. Nehezen megközelíthető, nem tud bánni az emberekkel. Minden bírálatra
érzékeny, könnyen megsértődi és elkeseredik. Félénk és aggályos. Modora száraz és unalmas. Ernst
Kretschmer német ideggyógyász meggyőződése szerint a temperamentum és a testalkat kölcsönösen
megfelel egymásnak. Ezt a megfelelést a vegetatív idegrendszer a belső elválasztású mirigyek, és a
hormonok közvetítésével hozza létre. Így megkülönböztethetünk három testalkati típust, amely három
vérmérsékleti típussal és szélsőséges, kórós esetben három pszichiátriai megbetegedéssel köthetünk
össze Atletikus alkat: Az atletikus testalkatot hosszú végtagok, széles izmos váll, keskeny csípő, feszes
izmok jellemzik. Az idetartozó viszkozus lelkialkatú emberek nyugodtak, ritka náluk az erős indulati
megnyilvánulás, ha mégis előfordul leginkább kirobbanó harag formájában mutatkozik meg. Gyakran
flegmatikusak, passzívak. Jellemzi a nagyfokú állhatatosság, hűséges, kitartó barát, szerelmes.
Piknikus alkat: A piknikus testalkatra rövid végtagok, zömök, kerekded külső a jellemző. Keskeny
váll, hordóalakú törzs, korai kopaszodás, de dús testszőrzet tipikus ezeknél az embereknél. A piknikus
testalkathoz rendszerint ciklotim lelkialkat társul, ők általában kedélyes, jólelkű, társas emberek.
Közvetlenek, szívesen feloldódnak a jelenben, a külső világban. Kedvelik az érzéki örömöket, Vagy
fürge, vállalkozó szellemű vidám és mozgékony vagy pedig kényelmes, nehézkes, búskomorságra
hajlamos emberek. Ha példát keresnénk rá, ilyen típus volt például Agatha Cristie belga detektívje
Hercule Poirot. Aszténiás alkat: Az aszténiás testalkatra hosszú, vékony végtagok, henger alakú törzs,
keskeny mellkas és váll a jellemző. Fejük kicsi, a hajuk dús, a testszőrzetük gyenge. Az aszténiás
testalkathoz tartozó skizotím lelkialkatra a befelé fordulás, a valóságidegen eszme és álomvilág a
jellemző. A többi embertől, a világtól akár sértődékenysége, akár túlérzékenysége miatt
visszahúzódik, ezért gyakran különcnek tartják. Hűvös, sokszor nem törődik másokkal, egoista. Ha
példát keresnénk rá, ilyen típus volt a világirodalom legismertebb detektívje Sherlock Holmes is. A
férfiak önálló döntéseket általában akkor hoznak, ha valamihezmagasabb színvonalon értenek. Ha ez a
hozzáértésük hiányzik, szívesen megfogadják a szakember tanácsát. Számukra fontosabb a
szolgáltatás gyors lebonyolítása, nehezen viselik el a várakozást. Nem szeretik feltartani a velük
foglalkozókat, és óvakodnak a kicsinyesség látszatától is. A nők fejlett érzékelési adottságaik,
képességeik következtében nagyon kritikusak, de gyakran érződik rajtuk bizonyos érzelmi labilitás.
Jobban hatnak rájuk a színek, a látványos csomagolási megoldások, tehát a bemutatási módok.
Általában kielégítő az ismeretük a szolgáltatás egészéről; sokat válogatnak, többnyire fejlett az
esztétikai érzékük; gyakran kifogásolják a hibákat, reklamálnak.
C. Foglalja és hasonlítsa össze a fontosabb színtereket, mutassa be a színprofilok szerepét,
magyarázza el a monitorkalibrálás fontosságát! Vázolja fel az épületfényképezés gyakorlatát, a
megvilágítás technikáját a külső és a belső terek fotózásakor! Beszéljen a
perspektívakorrekcióról és a Scheimpflug-effektusról!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ színterek ‒ a monitorkalibrálás fontossága ‒ az épületfényképezés
gyakorlata ‒ fényképezés kevert fényben ‒ perspektívakorrekció ‒ a Scheimpflug-effektus Sszínterek
Színek ábrázolására használható virtuális tér / koordinátarendszer. A legismertebb színterek az RGB
és a CMYK.
Színprofilok szerepe
A színprofil egy eszközt (például egy projektort) vagy egy színteret (mint az sRGB) karakterizáló
adathalmaz. Három típusa van:
• beviteli eszközök (kamera, szkenner, fényképező)
• monitorok (értjük alatta általában az additív (RGB) megjelenítőket)
• kiviteli eszközök (ez inkább szubtraktív megjelenítő (CMYK nyomtató), de monitor is lehet).
A monitorkalibrálás fontossága
Ha a monitort kalibrálta, a profilkészítő eszközzel menteni lehet a színprofilt. Helyes
színvisszaadáshoz és kontraszt miatt szükséges.
Épületfényképezés gyakorlata:
Műszaki rendeltetésű fényképezőgéppel kell fotózni. Ideális napszak kiválasztására nagy hangsúlyt
kell fektetni. Perspektíva szempontból: prespektíva korrekció használata, vagy messziről telézni. Belső
tereknél legyenek élfények, és elég erős legyen a belső világítás, hogy expoban összehozzuk a
kintivel. Úgy érdemes belső tér világítását elkezdeni, hogy minden ott lévő fényforrást kapcsoljunk
fel, hogy lássuk a hatását.
Scheimpflug-effektus
Ferde síkok éles leképezése nyitott rekeszen. Műszaki és tárgyfotónál használjuk.
D. Határozza meg a kereskedelem fogalmát és a hatékony kereskedői magatartás jellemzőit!
A kereskedelem fogalma: kétféleképpen is megközelíthető
  egyrészt: jelenthet egy tevékenységet, amely során az áruk (termékek és szolgáltatások)
adásvétele zajlik.
 másrészt: a kereskedelem összességében jelöli azokat a vállalkozásokat, amelyek az áruk
adásvételével foglalkoznak.

A kereskedelem jelentősége
 a szükségletek kielégítéséhez a szükséges javakat általában a kereskedelemből szerezzük be,
 számos munkahelyet és ezáltal megélhetést teremt,
 a gazdálkodó szervezetek többnyire a kereskedelem segítségével jutnak hozzá a
nyersanyagokhoz, eszközökhöz,
 adófizetéseikkel jelentősen hozzájárulnak az államháztartás fenntartásához,
 meghatározza az adott település képét (városkép).
A hatékony kereskedői magatartás jellemzői
1. Elkötelezettség, határozottság és kitartás
2. Sikerközpontúság
 Nem aggódik a bukás gondolata miatt, hanem azzal foglalkozik, hogy mit kelltennie a siker
érdekében.
3. Célirányos gondolkodásmód
 A lehetőségek feltárására összpontosít,
 Hamar ráéreznek a kielégítetlen szükségletekre,
 Célokat tűznek maguk elé → kihívás.
4. Tevékenységközpontúság, tetterős személyiség, személyes felelősségvállalás
 Igyekeznek átvenni a kezdeményezést → tevékenyen gyorsan megoldani a feladatot → nem
álmodoznak.
5. Szorgalom, problémamegoldás.
6. A visszacsatolás keresése és használata.
7. Önbizalom, magabiztosság, önállóság.
8. Tolerancia.
9. A kudarc elviselése → tanulás a kudarcból.
10.Becsületesség és megbízhatóság.
11.A rendelkezésre álló erőforrásokból a maximális eredmény kihozása
További elvárások
1. Megfelelő szakmai tudással rendelkezzen:
 Általános műveltség
 Szakmai műveltség
2. Jó kommunikációs készség
3. Kifogástalan emberi magatartás: udvariasság, tapintat
A kereskedő munkájának eredménye lehet: siker vagy bukás. A siker avagy a bukás megjelenik
szakmai, egzisztenciális, és pénzügyi területen.
A pozitív eredmény keletkezésének folyamata
Bruttó árbevétel
- Áfa
Nettó árbevétel
- Elábé(eladott áruk beszerzési értéke)
Árrés
- Költség
Eredmény: ha a bevétel ˃ kiadás = nyereség
ha a bevétel ˂ kiadás = veszteség