9.

Tétel
A. Mutassa be a barokk építészetének jellemzőit! Elemezze a francia modell felbukkanását
Magyarországon!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ történelmi környezet, vallási és szellemi háttér ‒ a barokk építészetének és
művészetének jellemző törekvései, stílusjegyei ‒ a korszak legjelentősebb mestereinek művészete
történelmi környezet, vallási és szellemi háttér
Itáliában alakult ki a 16. század végén, onnan terjedt át a 17. században Európa több országába.
Történelmi háttere: hanyatló régi rend (az abszolutizmus) az uralkodó osztálya és a fő támaszuk a
reformációval harcoló egyház lesz. Cél: a katolikus egyház híveinek visszahódítása. Az abszolút
monarchiákban bontakozott ki teljes egészében. Franciaországban, Spanyolországban vagy épp a
Habsburg Birodalomban találkozunk kiemelkedő alkotásokkal.

a barokk építészetének és művészetének jellemző törekvései, stílusjegyei

A látványosság, a pompa, a bonyolult, díszes formák célja minden esetben az elkápráztatás,

ami azt jelenti, hogy a barokk egyértelműen szakít a reneszánsz humanista felfogásával.
Középpontban a Teremtő Istent. Nem megértetni akar, hanem megdöbbenteni. Nem az észre hat,
hanem az érzékekre. A monumentalitás erejét növeli a barokkban megjelenő dinamika, ami részben a
mozgásból, részben az erős kontrasztokból származik.

Építészet: a barokk építészetének és művészetének jellemző törekvései, stílusjegyei

Legfőbb alkotásai a templomok: monumentális építmények, rendkívüli díszítettség, aranyozás,
márványdíszek. Díszítményeikkel, festményeikkel sokszor megnövelték a teret. Alapmotívuma a
csigavonal volt.
pl.: Giacomo della PORTA, 1539-1603,Il Gesu, Róma, 1573, Francesco BORROMINI (1599-1667) S.
Carlo alle Quattro Fontane, Róma, Bernini: Szent Péter tér

a korszak legjelentősebb mestereinek művészete

Giovanni Lorenzo Bernini: Olasz építész és szobrászművész. Mellszobrokon kívül márványból

faragott
szoborcsoportokat.
pl.: Apollo and Daphne

Francesco Borromini: Itáliában tevékenykedő építész, merész, bonyolult geometriai

díszítőelemek, mint a figuratív szobrok.
pl.: Palazzo Falconieri

Francia barokk építészet:

A szenvedélyes alaphangú, erőteljesen mozgalmas stílus mellett mindvégig jelen van
klasszicizáló áramlat. Nyugalmas összhatásra törekedtek, a szenvedélyek kifejezését a
megformálás szigorával fegyelmezték, a Napkirály századában az udvari építészeté volt a
vezető szerep. Barokk paloták, kastélyok.
pl.: Versailles: kastély, 1624-1770:

Francia modell felbukkanása Magyarországon

Magyarországra a jezsuiták közvetítésével jutott el. Elterjedésében nagy szerepet játszottak a
művészetpártoló magyar főpapok és főurak. Színházak, iskolák, a pesti egyetemi épületek egy része,
könyvtárak, az állami hivatalok palotái és a hadsereg számára készült kaszárnyák ennek tipikus példái.
A kastélyépítészet virágzott.

pl.: Eszterházy-kastély, Savoyai-kastély

B. Mutassa be Robert Capa munkásságát és a Magnum képügynökséget, célkitűzéseit és jelenét
(többek között: David Seymour, Henry Cartier Bresson, Werner Bishof és egy szabadon
választott kortárs Magnum-tag)! Mi a modellnyilatkozat és a felhasználási szerződés?
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ Robert Capa élete és munkássága ‒ a Magnum története és legfontosabb
alkotói ‒ egy kortárs Magnum-tag munkássága ‒ a modellnyilatkozat, a felhasználási szerződés
Robert Capa élete és munkássága Robert Capa munkássága
A 20. század egyik legjelentősebb fotósa, elsősorban dokumentaristaként, haditudósítóként tartják
számon. Öt csatatéren fotózott. Berlinben újságírást tanult, majd Párizsba megy. A spanyol
polgárháborúban szerzett hírnevet. A milicista halála című képe meghozta számára a világsikert. Első
vonalakból küldte képeit a LIFE magazinnak. Normandiai partraszállásról készített képei nagy része
megsemmisült, amik megmaradtak "slightly out of focus" ("enyhén életlen")-nek voltak. 1954-ben a
Life Indokínába küldte, hogy tudósítson a francia gyarmati harcokról, itt hunyt el egy taposó akna
miatt.
pl.: A milicista halála, Amerikai katonák Maria Santissima Assunta katedrális előtt. Olaszország 1944
Magnum képügynökséget, célkitűzései és jelene:
Robert Capa 1947-ben megalakította a Magnum fotóügynökséget, amelynek elnöke is lett, alapító
lollégái barátja Henri Cartier-Bresson, David Seymour, George Rodger és William Vandivert. A
Magnum fotósai erős egyéni látásmódjukkal a világ krónikásai; az emberek,események, viták és
személyiségek megjelenítői. Fontos a képek tudósító és a művész szerepe is. Az ügynökség teljes
mértékben a tagok tulajdonában van, és az ő igazgatásuk alatt áll.
Célkitűzései: A szerzői jog a képek készítőinél maradt és nem pedig a magazinoknál, amelyek a
fotókat leközölték. A fotósok eldönthették, hogy akarnak-e publikálni képeket például az éhségről
a Life magazinban, az ügynökség pedig eldönthette
Jelene: Máig létezik, 100-150 tagú, elit csapat. Hosszú felvételi procedúrával lehet bekerülni.
David Seymour: Tereskáról készített képét milliók látták dokumentálja a háború utáni Németországot
és Izrael állam első éveit.
pl.: The First Baby in Alma, Israel (1951)
Henry Cartier Bresson: Haditudósító és 1945-től a Harper’s Bazaar-nak dolgozik. Képei
megrendítőek, kamerája mindenütt felkutatja az emberek örömét, bánatát. Közvetlen látásmódja
megragadja és rögzíti a folyamatosan tovatűnő látványokat, futó érzelmeket, melyek a személyes
kifejezés mértékeként jelentkeznek.
pl.: Livorno, Toscane, Italy, 1933.
Werner Bishof: 1945 után Európa majd mindegyik országát beutazta.
pl.: Peru, 1954. május
Szabadon választott kortárs Magnum-tag
Mi a modellnyilatkozat és a felhasználási szerződés?
Modellnyilatkozat: a képmás nyilvánosságra hozatalához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
Az ezzel való visszaélés a személyi jogok megsértése. A hozzájárulás egyoldalú nyilatkozat, amely
történhet írásban, szóban, kifejezhető ráutaló magatartással. is. Általános szabály szerint hozzájárulás
nélkül kép nem hozható nyilvánosságra, nem sokszorosítható. Az ábrázolt személynek tudnia kell, mi
módon és milyen körben használják fel képmását. Felhasználási szerződés: ennek alapján az egyik fél
jogot szerez az alkotás nyilvánossághoz való közvetítésére, a másik fél pedig a mű rendelkezésére
bocsátását biztosítja. A felhasználás lehet kizárólagos (a szerző vagy jogutódja nem adhat másnak
engedélyt a mű felhasználására) és nem kizárólagos. A szerződés tartalmazza: - a mű tárgyát - a mű
átadási határidejét - a felhasználás módját - a negatív illetve a diapozitív tulajdonjogának kérdését - a
díjazással kapcsolatos megállapodást - a mű elkészüléséhez szükséges, a modellel, anyagokkal
kapcsolatos megállapodást - esetleg vázlat elkészítését A szerződést írásban kell megkötni. Az
átvételtől számított 15 napon belül a felhasználó köteles a szerzőt írásban értesíteni a mű elfogadásáról
vagy a kijavíttatás igényéről. A felhasználó elállhat a szerződéstől, h a szerző nem adja át határidőre,
vagy a javítást nem végzi el. A szerző elállhat a szerződéstől, ha a felhasználó 2 éven belül nem él
felhasználási jogával.
C. Határozza meg a fotográfia szempontjából fontosabb fényforrások színösszetételét és
működési elvüket (a napfény, a vakukészülék, a gyertya, az izzólámpa, a halogénizzó, a fénycső,
az energiatakarékos izzók, a LED-es fényforrások, a HMI lámpák, a nátriumlámpa)! Foglalja
össze a világítástechnikai alapfogalmakat, ismertesse a megvilágítás távolságtörvényét és a
Lambert-féle felület jellemzőit! Magyarázza el a töltéskép keletkezését, a képpontra bontás
folyamatát! Mutassa be az interpoláció előfordulását, folyamatát és a jelentőségét a digitális
technikában! Kulcsszavak, fogalmak: ‒ a fotográfia szempontjából fontosabb fényforrások
színösszetétele és működési elvük ‒ világítástechnikai alapfogalmak ‒ a töltéskép, képpontra bontás,
interpoláció
Fényforrások színösszetétele és működési elvük

Színösszetétel:
Természetes: Napfény 5500K

Mesterséges
halogén izzó 3000
Gyertya: 1900 K
Háztartási izzólámpa: 2800 K
Stúdió világítás: 3200 K
Reggeli, délutáni alacsony napállás: 4800 K
Átlagos napfény, vaku: 5600 K
Napos idő, árnyékban: 6000 K
Nappal, kissé felhős égbolt: 8000 K
Borult, ködös idő: 10000 K
Világítástechnikai alapfogalmak
Fényáram: A fény mennyisége.
Fényerősség: A fényforrás erőssége,
Megvilágítás: Valamely felületre eső fényáramnak és az adott felületnek a hányadosa
Megvilágítottság = Expozíció: a megvilágítás és a megvilágítás időtartamának szorzata.
Fénysűrűség: A megvilágított diffúz felületről visszavert, vagy nagyméretű homogén diffúz felület
által kisugárzott fényerősség.
Reflexiós tényező: A tárgyak felületéről visszavert fénysűrűség és a tárgy felületére eső fénysűrűség
hányadosa.
Optikai denzitás: Fedettség, feketedés mértéke.
Megvilágítás távolságtörvénye
A megvilágítás távolságtörvénye leírja, hogy pontszerű fényforrás által létrehozott megvilágítás
hogyan függ a megvilágított felület és a sugárzó közti távolságtól.
Lambert-féle felület jellemzői
A Lambert-féle felület ideális diffúz fényvisszaverő tulajdonsággal rendelkezik. A tökéletes diffúz
fényvisszaverődés (Lambert-féle felület) esetében, a tárgy felületéről visszaverődik a fény. Diffúz,
mert szétszórja a visszavert fény, és minden irányban azonos intenzitással.
Töltéskép keletkezése
A CCD-re vetített kép tónusértékeinek megfelelő elektromos töltéskép alakul ki az érzékelő
hátoldalán. egy gátrendszer, amely az adott pixelhez tartozó elektronmennyiséget a pixel mögött
egyben tartja.
Képpontra bontás folyamata
A digitális technika alapja a képpontra bontás, és a színkiértékelés. Ezt a feladatot a pixel látja el, ami
gyakorlatilag egy fénymérő. A képérzékelőn elhelyezkedő pixelek mindegyike egy színszűrővel
ellátott fénymérőként működik.
Interpoláció előfordulása, folyamata és a jelentősége a digitális technikában
2 meglévő adatból egy 3.-ra következtetünk
Ez az eljárás a digitális képek méretének, pixelszámának megváltoztatását szolgálja. A gyakorlatban
általában a képek felnagyításakor van rá szükség. A nagyított kép több pixelből áll, mint az eredeti.
Minthogy csak az eredeti kép információtartalma áll rendelkezésre, ezért a megnövelt pixelmennyiség
sem hordozhat új információkat. A nagyítás során keletkező új pixelek színét a szomszédos eredeti
pixelek színéből "tippeli meg" a nagyítást végző program.
 D. Mutassa be az értékesítési módok jellemzőit, alkalmazásukat!
Az értékesítési módok egymástól való megkülönböztetésének szempontjai
 a kereskedelmi alkalmazott és a vevő milyen kapcsolatba kerül egymással
 a vevő az áru jellemzőivel közvetlenül megismerkedhet-e.
Az étékesítési Alkalmazása Értékesítés menete, jellemzői Berendezési tárgyai
mód
Hagyományos Minden Jellemzői:  faliállvány
áruértékesítésére  a vevő, eladó szoros  eladóasztal (pult)
alkalmas, de kiemelten kapcsolata  a pult + konzol üveg,
 a mérést, darabolást  munkaigényes  angol fiókos pult, óra- ékszer,
igénylő  kicsi a termelékenység. Ofotért
termékeknél, telepult
 fokozott Az értékesítés menete:
vagyonvédelmet  a vevő fogadása,
igénylő áruknál  az áru bemutatása
alkalmazzák.  az ellenérték elszámolása
 az áru becsomagolása
Preszelekciós Speciális szaktudást  A vevő megtekinti a
más néven igénylő termékek választékot,  állványok
önkiválasztó értékesítésekor  Kiválasztja a terméket,  árufüggesztők
értékesítési alkalmazzák.  Kéri az eladótól, (aki  dobogók
mód pl. bemutatja, kipróbálja),  egyéb.
 szőnyegpadló  A vevő fizet
 szórakoztató  Egyéb (jótállási jegy)
elektronikai
termékek Jellemzője: élőmunka kímélő
 fényképezőgépek
Minta utáni Nagy értékű, nagy A vevő nem egy általa Szükség szerint bármilyen
értékesítési terjedelmű cikkeknél megtekintett konkrét terméket kap árubemutató eszköz, ami megfelel
mód alkalmazzák hanem egy originált csomagolású az értékesítendő árucikkeknek.
terméket, melyet az adás-vételi pl. bútorbolt, autó szalon, stb.
ügylet megkötése után vehet a
tulajdonába.
 Pontos számítógépes
nyilvántartás szükséges.
 Szállítási csomagolási költség,
megtakarítás,
 A raktárak a városok olcsóbb
helyein találhatóak.
Önkiszolgáló Olyan termékek Az árubemutatást maga az áru Faliállvány
értékesítési esetében alkalmazzák, végzi Középállvány
mód amit a vevők ismernek, Impulzív vásárlás Gondola
és nagy tömegben Egyéb állvány
vásárolnak. pl. napi  körgondola
fogyasztási cikkek.  kapcsolós kosár
stb.
A boltok árubemutató eszközei
1. Faliállványok
Nevét onnan kapta, hogy ezt az állványfajtát a fal mellé tesszük, és természetesen egy oldalról
tölthetjük fel áruval.
2. Középállványok, gondolák,
A bolt belső részeibe helyezzük el őket, és mindkét oldalról feltölthetőek.
3. Kiegészítő állványok
  gomba állvány, körbe mozgatható kosaras állványok, kapcsolós
 kosarak, raklapra kapcsolható összecsukható fémkosarak, stb.
A kiegészítő állványok jelentősége
 könnyen mozgathatóak,
 variálhatóak,
 a bolt bármely részén felállíthatóak.

4. Display-k egy –egy termékcsalád kiemelt bemutatására szolgálnak.

Ezeket aberendezéseket sokszor a szállító partner bocsátja a bolt rendelkezésére, saját termékük
fokozott reklámozására.
5. Az állványok elrendezése lehet
 vonalas,
 szigetszerű

6. Pultok
Az apróbb szaktanácsadást igénylő termékek értékesítésénél használjuk.
 angolfiókos pult: üvegezett pultok, lefelé növekvő méretű fiókkal vannak ellátva
 telepult zárt tetejű eladóasztalok, pultok

Az üzlet berendezéseinek, alapanyagának, formájának az adott üzlet jellegéhez kell igazodnia.

Napjainkban már a berendezések modul rendszerűek, amelyek szétszedhetőek és a polcok közötti
távolságok tetszés szerint variálhatóak.

A berendezések alapanyaga lehet

 fém,
 fa, papír
 műanyag
A berendezések alapanyaga meghatározza a teherbírást és a tisztántartási módját.