Gótikus festészet és szobrászat

Dr. Bordács Andrea

 Cimabue (1240-1302)
• Itáliai festő és mozaikművész, a késő gótikus festészet
egyik legnagyobb művésze, Giotto di Bondone mestere
• Cimabue volt az utolsó jelentős itáliai festő, aki követte a
bizánci festészet hagyományait, és az első, aki megtörte
azoknak néhány elemét. Valószínű, hogy mesterei görög
festők voltak, akik megismertették az antik
hagyományokkal. Cimabue művészetében a bizánci
szépségeszményt a reális látásmóddal próbálta
összeegyeztetni. Első ismert művei a bizánci tradíciók
szinte feltétel nélküli követéséről árulkodnak, de később
alakjai egyre súlyosabbakká, egyre kifejezőbbekké váltak.
Festett feszület, Firenze / Keresztre feszítés
Trónoló Madonna, részlet Assisi
Maesta
Mozaik /Maiesta
 Duccio di Buoninsegna 13. sz
sienai Duccio művészetében erős bizánci hatás fedezhető fel, illetve Cimabue hatása is nyilvánvaló
Maesta
Születés, 1307 / Utolsó vacsora 1308-11
 Giotto Bondone
• Giotto di Bondone (ejtsd: dzsottó di bondóne, Colle di Vespignano, Firenze
közelében, 1267 – Firenze, 1337. január 8.) firenzei festő, szobrász és építész, a
korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja. Giotto abban az
időben élt és dolgozott, amikor az emberek gondolatai és képességei
felszabadultak a középkori korlátok alól. Nagyrészt a hagyományos vallásos
témákat dolgozta fel műveiben, de ezeknek a témáknak földi, telivér életet és
erőt adott.
• Giorgio Vasari, Giotto első életrajzíróinak egyike elmeséli, hogy Cimabue, a jól
ismert firenzei festő, hogyan fedezte fel Giotto tehetségét. Cimabue állítólag
látta, ahogyan a 12 éves fiú felvázolta az apja juhainak egyikét egy lapos
kődarabra és annyira lenyűgözte a tehetsége, hogy rábeszélte az apát, hogy
engedje meg Giottónak, hogy a tanulója legyen. Ez valószínűleg Vasari
képzeletének szüleménye. Giotto apja paraszti származású firenzei kereskedő
volt, aki polgári státuszt szerzett, s fia valószínűleg Firenze akkor legjelentősebb
iskolájában, a dominikánus kolostorban tanult. Bár Firenzében nagy volt a
ferencesek mozgalmának hatása, ők akkor még nem fordítottak olyan nagy
gondot a képzésre és oktatásra, mint a dominikánusok, akik Európa legújabb
tudományos eredményeit közvetítették. Ez volt az az időszak, amikor a tudósok
figyelme az antik kor felé fordult, s amikor az irodalomban megteremtik az olasz
• Az assisi templomban látható, Szent Ferenc életét ábrázoló freskósorozatot Giottónak
tulajdonítják. Az bizonyos, hogy a rendfőnök 1296-ban vagy 1297-ben Assisibe hívta. Ez a
feladat lehetett az, amelynek segítségével szorosra fűzte kapcsolatait a ferences renddel,
s a rendhez tartozó más templomokban is dolgozott, de e műveinek nagy része
megsemmisült. Közben eljutott Rómába is, ahol kapcsolatba került a pápai udvarral.
Vasari elmondta annak a történetét, hogy VIII. Bonifác pápa hogyan küldött hírvivőt egy, a
munkája mintái iránti kéréssel Giottóhoz. Giotto a piros festékbe mártotta az ecsetét, és
egyetlen mozdulattal egy tökéletes kört festett. Biztosította a hírvivőt arról, hogy ennek a
mintának az értékét fel fogják ismerni. Amikor a pápa meglátta, azonnal megérezte, hogy
Giotto felülmúlja korának összes festőjét. 1299-ben a régi Szent Péter-templom számára
készítette a Jézust és az egyház hajóját ábrázoló mozaikját. Ez az új templom építésénél
elpusztult, csak két angyalfej maradt fenn.

• 1301-ben házat vett Firenzében, majd Riminibe utazott, és a ferencesek templomában

egy falképet festett, amely azóta elpusztult. Ezután Padovába érkezett, ahol körülbelül
1305-ben és 1306-ban egy rendkívüli freskósorozatot festett az Aréna-, vagy más néven a
Scrovegni-kápolnában. Ezt a művét tartják a művészettörténészek Giotto főművének.
Rómában, Nápolyban, Bolognában és Firenzében Giotto hercegektől és magas rangú
egyházi méltóságoktól kapott megbízásokat. A Santa Croce templomában levő Bardi- és
Peruzzi-kápolnákat díszítik freskói.
 .

• A kora más művészeihez hasonlóan Giottónak is hiányzott anatómiai és műszaki tudása,

mindaz, amit a későbbi festők megtanultak. De olyasmit birtokolt, amely jelentősen többet ért
az őt követő művészek műszaki készségénél: nála az emberi érzelmek megragadásának és az
élet jelentőségének sokkal nagyobb szerepe volt. Erre összpontosítva hozta létre lenyűgöző
képeit olyan emberekről, akiket elfogott a kétség, válságban vannak és önvizsgálatra, döntésre
kényszerülnek. A modern művészek gyakran keresnek ihletet Giottónál, mert művészetében az
emberi lélek olyan megközelítését találják, amely minden korban érvényes.

• Giottót a nyugati festészet hagyományainak az alapítójaként tartják számon, mert művészete

kiszabadult a bizánci művészet stílusa alól, miközben elfogadtatta a természetesség új
eszményeit és létrehozta a képszerű tér meggyőző érzését. Jelentős teljesítményét felismerték
a kortársai is (Dante azzal dicsérte őt az Isteni színjáték híres szakaszában, hogy felülmúlta
Cimabue-t), és 1400 körül Cennino Cennini azt írta, hogy Giotto lefordította a festmény
művészetét görögről latinra.

• A hírneve és a munkái iránti érdeklődés ellenére nincs dokumentálhatóan tőle származó

festmény és ez felveti a szerzőség néhány problémáját. De az általánosan elfogadott tény, hogy
a padovai Aréna-kápolna freskóciklusa Giotto keze munkája, s ez adja a kiindulópontot a
munkái vizsgálatához. Az Aréna-kápolnát (egy római aréna helyén épült) vezeklésként építette
Arrigo Scrovegni az apja bűneiért, aki hírhedt uzsorás volt, Dante is említette Isteni színjáték
című művében. Az építést 1303-ban kezdték el, Giotto freskói 1305-06 körül készültek.
Scrovegni
kápolna
7 főbűn
Az Utolsó Ítélet
Joachim álma / Mária esküvője
Angyali üdvözlet
 Simone Martini , 1284-1344
• Simone Martini (Siena, 1284 körül – Avignon, 1344) itáliai
festő, a középkori sienai festészet egyik legnagyobb alakja
volt. Egész életében a legmagasabb körök megrendelésére
dolgozott, őt tekinthetjük az első „udvari művésznek”[12]
Sienában a Kilencek Tanácsa részére, Assisiben a ferences
rend legfontosabb templomában készített freskósorozatot,
megbízásokat kapott a nápolyi királytól majd élete végén a
pápai udvarban dolgozott. Helyi festőből külföldön is
elismert művésszé vált. Simone Martini és tanítványi köre
jelentős képi mintákat közvetítettek, amelyeket számos más
európai festőművész és egész festőiskolák hasznosítottak.
Angyali üdvözlet
A Felség, Palazzo Publico a Siena, részlet
/Madonna és a gyermek
 Lorenzetti (1290-1348)
• Giorgio Vasari róla írt vázlatos életrajza szerint Lorenzetti először Sienában dolgozott a ferencesek
kolostorában, freskót festett a Monna Agnese kis kórházában; a nagy kórházban pedig a homlokzati freskón
megfestette a Miasszonyunk születését. Az Ágoston-rendi szerzetesek kolostorában a kápolnateremben a
boltíven megfestette az apostolokat, kezükben a Credo-nak azzal a részével, amit ők írtak. Ugyanitt a
főfalon megfestette Szent Katalin vértanú életének három jelenetét. Sokszor dolgozott testvérével, Pietro-
val együtt. Volterrába is küldött egy táblaképet, illetve Massában is festett egy freskót és egy táblaképet.
Orvietóban, a Santa Maria-templom szentélyében készített egy freskót.

• Ezt követően Firenzébe ment, ahol a San Procolo templomában egy táblaképet készített, majd a
kiskápolnában elkészítette Szent Miklóst ábrázoló szárnyasoltárát, melynek predelláján (a szárnyasoltár alsó
része) megfestette saját képmását is - valószínűleg ez a kép szerepel illusztrációként Vasari művében. 1321-
ig Firenzében élt, majd valószínűleg visszatért Siennába. Szárnyasoltára miatt 1335-ben Ubertini püspök,
Cortona akkori ura is meghívta magához. Itt freskót készített Lorenzetti a ferencesek Santa Margherita
templomában-ezt azonban Vasari tudósítása szerint már Vasari korára jórészt elemésztette az idő.

• Sienába való visszatérése után 1338-ban megfestette a Signoria (a helyi önkormányzat) főépülete, a Palazzo
Pubblico-ban, a Kilencek (a "Kilencek" Sienna oligarcha kormányzatára, a várost vezető kilencfős tanácsra
utal) termének falán a Jó és a rossz kormányzás és ezek hatásai a vidékre című allegorikus alkotását.
valamint az asinalungai csatát. Az általa készített Sala dei Nove (Kilencek terme) vagy Sala della Pace (A
Béke terme) freskói a korai reneszánsz világi festészet mesterművei közé tartoznak.
Jó kormányzás
Jó kormányzás, békés város
A rossz kormányzás
Teodorik mester
 Mindeni Bertram mester
Állatok teremtése/ Az ember felelősségre vonása
Wiltoni diptichon
 Robert Campin
Jézus születése /Szoptató Szűzanya
Mérode oltár
Van Eyck
Férfi portré / Margareta van Eyck
Turbános férfi / Fiatal férfi portréja
 Rolin
kancellár
Madonnája
Kis Triptichon
Madonna a templomban
Olvasó Madonna
.
Keresztre feszítés / Utolsó ítélet
Arnolfili házaspár
Genti oltár
Genti oltár
.
.
Paele kanonok Madonnája
.
Memling
Utolsó ítélet triptichon
Szt. Katalin misztikus házassága
Hiúság triptichon
Születés /Sírbatétel
Veronika kendője /Betsabe
Angyali üdvözlet /Madonna gyermekkel
Weyden
Női portré /Philippe le Bron
A hódolat
Keresztre feszítés
 Hugo van der Goes (1440-1482)
• Festési technikájának fejlődését és az embertípusok ábrázolásának képességét jól
mutatják nagy oltárképei, köztük az okirattal is hitelesített műve, a firenzei Uffizi-be
került szárnyas-oltár, amelyet tőle 1470 körül rendelt meg Tommaso Portinari firenzei
származású bankár a firenzei Sta Maria Nuova-kórház temploma számára. A Portinari
oltárkép nagy középső képe Jézus imádását ábrázolja a Madonnával, az angyalokkal és
a pásztorokkal. Flandriában, majd Itáliában is csodálatot váltott ki ez a triptichon.
• Ezen kép előtt még nem lehetett találkozni olyan Madonna-ábrázolással, amely
ennyire nőies, kifinomult, egyszerű, s teljes egészében érzelmeket sugárzó lett volna.
Csodálatra méltó a hódolatát kifejező három pásztor együttese, akiknek minden egyes
alakja külön jellemzést nyer Van der Goes által. Az idős ember mosolya édesen árad el
az évek dúlta arc vonásain, a fiatal pásztor a megtestesült kétség, hűvösen tamáskodó
tekintete ellentmond kezei mozdulatának, a középkorú pásztor rajongása pedig szinte
határtalan. Az oltár középső képének előterében a gyönyörű csendélet a vallási
szimbólumokat jelképezi, a két vázában levő virág mögött a köteg búza az utolsó
vacsora szimbóluma, ahol Jézus megtörte a kenyeret; az egyik vázában a fehér írisz a
tisztaságot jelképezi, a vörös liliom a vért, a másik vázában a lila írisz a Szűzanya hét
bánatára utal, a szegfű pedig a Szentháromság szimbóluma.
 .

• Ezen a képen, s további képein is egyéni felfogású, alakjaiban kitűnően

jellemzett, tartalmas alkotásaival messze kiemelkedett a Van Eyck-testvéreket
követő kortársak közül. Széles ecsetkezelésével, naturalizmusával, nagy
formátumú képeivel túllépett az egész ó-németalföldi festészet
miniatúraszerű kötöttségén.

• Portinari oltár (1476–78, Uffizi, Firenze)

• A Portinari oltár hatott a firenzei festőkre is, köztük Ghirlandaióra. Királyok
imádása, Pásztorok imádása című képei is mutatják tartalmas realizmusát. A
középkor áttörését jelzi utolsó nagy mozgalmas alkotása, a Szűzanya halála a
tizenkét apostollal megfestve. Mind a kompozícióteremtés, mind a figurális
ábrázolás, ezen belül a jellemek ábrázolása erős oldala volt, kitűnt portréival
is.

• Az 1470-es évek közepén önként vonult be a Brüsszel melletti Vörös-

kolostorba, megfáradt és bűntudat gyötörte. A prior zenét hallgattatott vele,
s így próbálta nyugtalanságát enyhíteni, nyugalmasabb időszakaiban mindig
Portinari oltár (1476–78, Uffizi, Firenze)
Királyok imádása
Pásztorok imádása (1480 körül;
Gemäldegalerie, Berlin)
Melun diptichon