Professional Documents
Culture Documents
A hagyomány szerint a nagy dionüsszián szervezett tragédia versenynek első győztese Theszpisz
volt i.e 534ben elsőként szerepeltetett a kar mellett egy színészt ez ő maga volt. A karból kiváló
és a kar táncát, dalait értelmező a karral párbeszédbe lépő szereplőt értelmezőnek,
hüpokritésznek nevezték és ez vált a görög kultúrában egy foglalkozás a színészet nevévé.
A tragédia és a komédia előadások mellett görög kultúrában más előadások is léteztek,
amelyeknek az előadói a színészekhez hasonló szakmai feladatokat oldottak meg. A tragédia és a
komédia mellett és előtt a görög kultúrában is létezett egy előadás központú tiszta színház.
Martin Esslin (Eszenyi ehhez hasonló) a tiszta színházat az irodalmi szöveg nélküli színháznak
nevezte, ez az előadás központú színház a görög kultúrában és más kultúrákban is történelmileg
köztes helyet foglal el az irodalmi színház (tragédia költészet komédia költészet) és a rítusok,
szertartások között. (pl: mise, farsang , keresztelő, temetés szertartás)
A legismertebb színházi előások a tragédia komédia költészet előtt a dórbozat és a mimosz
játékok. Dór egy nép csoport volt. (dórokSpárta nyugati kultúra, iónokMilétosz, Théba
keleti kultúra , attikaiakAthén középső rész)
A dórbohózat i.e. a hetedik században a Dinonüszosz kulturában elterjedt népi színjáték volt. A
dórbohózat előadói Dikélisztosz és Szophisztész nevezték. Egy táncos, énekes játék volt, a táncot
és az éneket fuvolás kísérte a táncoló, énekelő színészét dikélisztosznak(bemutató) nevezték és
a játékelőtti térből magyarázatokkal szolgáló színészt pedig szophiszésznek(értő) nevezték. A
dórbohózat többnyire rögtönzött, parodisztikus táncokból, alkalmi csúfoló szövegek
recitálásából(éneklő) gúnyolod improvizációból állt össze, de esetenként a dórbohózat is volt
előre megkomponált részei A dionüszoszi kultusz korai terjesztésével játszott szerepük miatt
egy ideig a dórbohózat színészei ,zenészei is városi fizetésben részesültek. A dórbohózat több
változata is ismert a görög kultúrában ,mint spártai dikélon a, megarai komédia ,a dél itáliai
phülax.
A mimosz játékok i.e ötödik században , a színészt játékán alapuló bohózat volt. A mimosz
színészét többféleképp nevezték meg: Mimologosz (utánozva mesélő) Mimobiosz (élet utánzó)
Étologosz (jellem mesélő) Áletologosz (erény mesélő) Logomimosz (beszéd utánzó). A szénészi
játékban a mimosz esteén az improvizáció állt előtérben és a betanult szerepek kisebbek voltak .
Fontos hogy az élő beszéd és nem a verses forma meghatározás szabályait követte és ugyan csak
új mozzanata a mimosz játékoknak az, hogy az előadásban a női szerepeket nők játszhatták. A
mimosz előadói két három fős családi társualtok voltak akihez egy fuvolás és egy kitárá játékos
tartozott. Rendkívülien tartós színjátszásnak bizonyultak, több mint 8 évszázadon át fent
maradtak folyamatosan , jelentős szerepet játszott a hellenizmus és a római birodalom
színjátékában és a római birodalom bukása után a komédia és targédia betiltása utána a
színházat szinte egyedül állóan a mimosz játékok és a belőle kialakuló népi játékok képviselték a
közép európában.
Hüpokritész történetét nem csak a színjátszás színészei, hanem a rapszodoszok művészete is
megelőzte. A rapszodosz görög antikvitásban az epikus költemények elsősorban a homéroszi
eposzok hivatásos előadója volt. Az biztos , hogy a homérosznak tulajdonított költemények
hagyományozása terjesztése és előadásai nem az olvasás kultúráján keresztül, hanem élő
előadás formájában történt Platón Ión című párbeszédében írt :egy rapszodosz volt, aki
Szokrátsz beszélget miután az visszatért Epidarusz. Athénban homérosz költeményének
előadását versenyszerűen rendezték meg hüpolepszisz (folytatás) szabályai szerint
bonyolították le. Tudományos gondolkodás logikája, azon alapszik, hogy ne újra kezdj valamit,
hanem ott folytasd a kutatásokat ahova, mások elértek. A rapszodoszok versenyén egy
rapszodosz ott kellett folytassa a homérosz költemény előadását ahol a másik megszakította.
Nyílván nagyon sok változata volt a homérosz költeményeknek, de ez a versenyszerű előadás a
végszavazás logikája szerint az íráshoz hasonlóan egységesítette a homérosz költeményeket.
a tér formáló erővel bír, mind látvány színészi játék és néző kapcsolata
színház tipológia
A színházi tér fajtái Carslon és Lars Kleberg
és Manfred Pfister.: kalszzikus görög, középkori, shakespeare kora, udvari színház, modernség
szöveget újra kell találni a térhez,egyre nagyon hangsúlyt kap az előadás helyet adó tér
vizuális megjelenése (pl. G) irányosan fiatalokat céloz meg
(La Cartousherie)
a tér behatárolhatatlan utcaszínház performansz jellegű előadások, szabadtéri, környezeti
stb. koordinátákat nem lehet behatárolni
mettől meddig tart a néző helye, egyáltalán beléphet e a néző? (hajas tibor)
elbizonytalanodunk amikor tér és térbeli elrendezés nem teszi egyértelművé a nézői
játékosok helyétmegszűnik a biztonságos műértői nézői pozicíó elmosódok a néző és a
játéktér határa
térfoglalás: újszínház: fiktív, illuzórikus, imaginatív, virtuális, tematikus, dramatikus,
gesztustér stb.
Una Chaudhuri féle politopianizmus a kortárs terek helynélkülisége egyszerre többféle
természetű és rendű térnek a kombinációjából, egymásra rétegződéséből ered
Merce Cunningham: fix ,állandósított terek megszűnnek
referencialitásszínpadon létrehozunk egy látványt
performatív funkció: színész és néző hozza létre a látványt
Jan Klata és Vlad Mugur rendezése önmagában jelenik meg a folyó nem jel jeleként van jelen
Marc Auge: tranzit terek és antropológiai terek
tranzit terek: váróterem, pályaudvar ezek steril terek, nincsenek kapcsolatok (nem helyek)
antropológiai terek: történelmet hordoznak már magukban
Ariane Mnouchkine:üres térre van szüksége amely inspirálja
Curva pericolosa, veszélyes kanyar 2004es Tankó Erika
néző álltál válik élővé a tér, tágulhat illetve szűkülhet a tér
profán és művészi, belekerül az üvegbe a kisfiú aki az orrá túrta látvány részét fogja alkotni
sohasem befejezettek
nem beszélhetünk a mű lezárt, artefaktum jellegéről
elmosódik a határ a mű és a hétköznapi élet közöttegyszerre több valóság egymásra
rakódása
Lucio Fontana Térbeli elgondolás, műalkotás terét kiszélesítse, azon keresztül lássunk át
Marchel Duchamp, Rembdrandt vasalóként használja
reciprok ready made