Magyar anyanyelvi kommunikáció foglalkozás- 1.

alkalom – Magyar népmese: A róka és a

kacsák

A játék jellege: Csoportos

Tantárgy Magyar anyanyelvi kommunikáció
Tartalmak Szókincsfejlesztés,szóbeli
kifejezőkészség,nyelvi kifejezés
fejlesztése vizuális figyelem,
gondolkodás, auditív memória
Helyszín: Bod Péter Iskola - Felsőcsernáton
Résztvevők száma: 10
Célcsoport I osztály
Résztvevők életkora: 6 – 7 év
Játékidő: 60 perc
Az előkészítéshez 5 perc
szükséges idő:
Kellékigény: mese, papír, ceruza, képek

Alapkompetenciák:
- a szóbeli közlés megértése (beszédészlelés)
-szóbeli kifejezőképesség (beszédprodukció)
- írásbeli kifejezőképesség

Sajátos kompetenciák:
1.1. Fonológiai jelenségek felismerése (a beszédhangok hallása, felismerése, elkülönítése)
1.2. Szintaktikai és szemantikai jelenségek felismerése a közlésben
1.3. Aktív befogadói szerep különböző kommunikációs helyzetekben
2.1. Fonológiai jelenségek alkalmazása (adott hangok tudatos felismerése, hangoztatása, kiemelése,
elkülönítése)
2.2. Szintaktikai és szemantikai jelenségek alkalmazása a közlésben
2.3. Aktív közlői és befogadói szerep különböző kommunikációs helyzetekben

Az alkalmazott módszerek leírása:

1. Szájról szájra! (A köznyelvi kiejtés normáihoz való igazodást célzó gyakorlat:

mondatkapcsolások az időrendiség, ok-okozati összefüggések szerint)

Egy tanuló kivételével kimennek a teremből. A bent maradónak a tanító lassan és érthetően
elmondja a mesét. Behívják a második tanulót, akinek az első emlékezetből elmondja a mesét.
A gyakorlat így folytatódik, amíg az utolsónak maradó is meghallgatja, majd lerajzolja. A rajz
mellé felteszem a képsorozatot és összehasonlítjuk. Újra elmondom a mesét).
 A róka és a kacsák

Egyszer a róka séta közben a tópartra ért. A tóban kacsák úszkáltak. Amint meglátta a róka
a kacsákat, mindjárt kacsapecsenyére fájt a foga. Gondolkozott, hogy foghatna megcsak egyet
is. Tudta, hogy a kacsák nagyon kíváncsiak, bekiáltott nekik:
- Gyertek csak közelebb, majd szép mesét mondok!
- Halljuk mi innen is – felelték a kacsák –, csak mondjad!
- De messze vagytok ám, nem tudok akkorát kiáltani. Jöjjön ki közületek egy, annak majd
a fülébe súgom, az azután elmondja a többinek. De okos jöjjön ám ki, mert a szamár elfelejti!
A kacsák mind kijöttek a partra, mert mind okosnak tartotta magát, a róka azután, amelyik
legközelebb volt hozzá, megfogta, a többi pedig szétrebbent.

Magyar népmese

2. Melyik állatra gondoltam? (A köznyelvi kiejtés normáihoz való igazodást célzó

gyakorlat: belső képteremtés)

Ha a rókára gondolok, rajzolj egy fűszálat a rajz alá, ha a kacsára, akkor egy vízcseppet!

3. Füllentős (A köznyelvi kiejtés normáinak felismerését szolgáló tevékenység:

beszédhelyzetek teremtése)

3. Páros munka: ( ok- okozati összefüggések) Párok megfogalmaznak a mesével

kapcsolatban három igaz és egy hamis állítást. A csoport többi tagja eldönti, melyik a
hamis állítás.

 
 4. Tükörkép! (A köznyelvi kiejtés normáinak felismerését szolgáló tevékenység: a belső
képteremtés képességének fejlesztésére szolgáló tevékenység: a képzelet fejlesztése szereplők
rajzban való reprodukálása által).

Rajzold le a kedvenc jeleneted a meséből, színezd is ki! Majd kérdd meg a padtársad az
utasításaid alapján rajzolja meg ő is!

5. A rádiótól jöttem (A köznyelvi kiejtés normáihoz való igazodást célzó gyakorlat:

kérdés és felelet megfogalmazásának gyakorlása a párbeszéd szabályainak betartásával).

Egyvalaki vállalkozik a riporter szerepére és egy tanuló a róka szerepére. Ők ketten kiülnek a
kör közepére. A rádióból jött riporter elkezdi a kérdezést, a hallgatók közbe, vagyis a
csoporttagok betelefonálhatnak, kérdéseket tehetnek fel.