Anyanyelvi nevelés

Cél:
 A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése
 Kognitív képességek fejlesztése (észlelés, érzékelés, figyelem, összpontosítás, képzelet, reproduktív emlékezet, gondolkodás,
problémamegoldó képesség)
 A beszédkedv felkeltése és fenntartása
 A beszédhallás és szövegértés fejlesztése
 Kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával

Feladat:
 Olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes környezet kialakítása, ahol bátran elmondhatják a gyermekek a gondolataikat
 Változatos tevékenységek szervezése
 Sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása
 A természet és társadalomi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek felismertetése
 A gyermek kíváncsiságár, érdeklődésére építés
 Minden gyermeki kérdés megválaszolása
 Az egyéni érdeklődési kör figyelembevétele
 Kommunikációs helyzetek teremtése, a gyermekek beszédkedvének felkeltése
 A gyermekek szókincsének felkeltése
 Metakommunikációs eszköztár megismertetése
 A nyelvileg hátrányos helyzetű, illetve nyelvileg kiemelkedő gyermekek differenciált fejlesztése
 Tiszta, jól érthető, helyes beszéddel mintaadás
 Szakmai kapcsolat tartása a logopédussal, gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.
Programunk lényeges része a beszéd, az anyanyelv és kommunikáció fejlesztése. Az egyéni fejlődés céljából személyes példával,
kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözzük a gyermekek közötti kommunikációt, teremtünk lehetőséget a monologikus beszédre,
bővítjük szókincsüket, gazdagítjuk metakommunikációs ismereteiket (például érzelmeket jelző gesztusok, arckifejezések, testtartások).

3-4 évesek
Megfelelő módon szólítsa meg a felnőtteket
és társait.
Használja helyesen a ragokat, névmásokat.
Beszéljen 4-5 szavas mondatokban.
Meséljen el egyszerű történeteket.
Bizalommal forduljon a felnőttekhez és
társaihoz.
Életkorának megfelelően közölje gondolatait.
- Légzőgyakorlatok: gyertyaelfújó
gyakorlatok fokozatos távolítással, kakaóhűtő
játék, sóhajtás, ásítás
- Hangutánzó gyakorlatok (hívóképek
hangoztatása).
Pohárban lévő vízbe szívószállal levegő
fújása, hangok megfigyelése. – Felfújós játék:
léggömb, strandlabda, szappanbuborék, stb.
Fújógyakorlatok falevéllel, vattagombóccal,
krepp papírcsíkokkal, pingponglabdával. –
Anyanyelvi játékok
4-5 évesek
Szívesen beszéljen élményeiről.
Gondolatait érthetően közölje.
A megismert szavakat, beszédhelyzetben
megfelelően használják pl.: a gyűjtőfogalmak:
gyümölcs, zöldség, stb.
Nyelvtanilag helyesen kapcsolja össze a
szavakat.
- Hallás, beszédhallás fejlesztés.
- Beszédhang és zörejhang felismerés,
megkülönböztetés.
- Visszhangjáték (értelmetlen szótagsorral
dobjuk a labdát, amit a gyerek megismétel
pl.pa-ta-ka.
- Suttogó játékok.
- Vattafújás, pingponglabda fújás egyedül,
párban.
- Pingponglabda fújása
5-6 évesek
Szívesen, bátran beszéljen élményeiről.
Életkorának megfelelően összefüggően
közölje gondolatait.
Kedvenc mesét-verset tudjon felidézni.
Beszélgetésnél hallgassák végig társaikat.
Gondolataikat fogalmazzák meg és
vállalkozzanak párbeszédre, esetleg vitára.
- Hangutánzás emlékezetből (ismert állat és
tárgy hangjának visszaadása pl mi van a
takaró alatt?).
- Memóriajáték (Mi változott meg?)
- Szólánc (gyűjtőfogalom alá sorolás (pl.
gyümölcsök-alma, körte, szőlő, stb.).
- Tárgyképek megnevezése, letapsolása.
- Hangfelismerés szavakban (pl. szék sz-hang
a kígyó hangja rejtőzik a szék szóban).
Magánhangzópár hangoztatása után szavak
pompom, tollpihe fújás, gyertya fújás, - Hívóképek hangoztatása képek alapján. ejtése: á-a-álarc, e-é-egér, o-u-borul
hungarocell fújás talajon, búvárjáték. - Mit hozott a kishajó? (állathangutánzás). Visszhangjáték
Puszi küldés: csücsörítés, majd cuppantás - Mi esett le? (Leejtünk egy tárgyat kitalálja Magnóra felvett hangok felismerése
Nyelvmozgatás szájtéren belül: cukorka mi az?) Kommunikációs gyakorlatok: Reggeli
szopogatás. - Csibe játék – zizi felcsipegetése ajakkal. tisztálkodás eljátszása, Növény
Lefetyelős játék, nyalogassunk fagylaltot növekedésének eljátszása, Játsszuk el, hogyan
Hangképző játékok: állatok pl. macska, kutya, esik az eső!
tyúk, kacsa hangjának felismerése Érzelmeket kifejező játékok arcjátékkal
hanganyagból (cd), hangutánzás hangképző
szótagokkal: miau-miau, vau-vau, kot-kot,
háp-háp. Ugyanez megfordítva: hangképző
szótag hangoztatása, az állat megnevezése.
Beszédszervek ügyesítése: - Manócska játék
(játékos nyelvgyakorlatok), Tátogjunk, mint a
halak!, Dudál az autó: tü-tü, tü-tü
Hallás-és hangképző játékok:
- Hangról egymás felismerése (Koszorú,
koszorú)
- Hol ketyeg?(hangosan ketyegő óra
megkeresése).
- Adj egy hangot-állathang utánzása (egymás
hangjának felismerése).
 Mese, vers

Cél:
 Biztonságos önkifejezés megalapozása
 Az irodalmi érdeklődés felkeltése
 A magyar kultúra értékeinek átörökítése

Feladat:
 Változatos irodalmi élmények közvetítése
 Életkornak megfelelő irodalmi anyag választása
 Az irodalmi élmény befogadásához szükséges „szertartás” kialakítása
 A gyermekek motiválása az irodalmi élmény befogadására
 Szívesen bábozik, dramatizál
 Képeskönyvek elérhetőségének biztosítása
 A könyvek használatának, megbecsülésének alakítása
 Könyvtárlátogatások
 Színházlátogatás

A mese és vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat közvetítenek a gyermekeknek, A mese a gyermek érzelmi,
erkölcsi, értelmi fejlődésének egyik legfőbb segítője. A mese – esetlegesen a bábozás, dramatizálás eszközeivel- feltárja a gyermek előtt a
külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyait, a megfelelő viselkedésformákat. A gyermek bábozás, dramatizálás által eljátszhatja
saját érzelmeit, ezáltal fejlődik saját személyisége. A mindennapos mesélés, verselés, mondókázás a kisgyermek egészséges lelki fejlődésének
elhagyhatatlan eleme. A mese-vers olyan erőforrás, amely hatalmas belső energiákat mozgósít a nyelv/gondolkodás, derű, esztétikai és társas
élmény együttesével.
Az értékes gyermekirodalmi olvasmányok biztosítják az olvasó-, múzeum és színházlátogató, művészi-kulturális értékeket élvező felnőtté
válását. A játék és a mese a gyermek anyanyelve. Így kapcsolódik az őt körülvevő világhoz, általuk szerzi meg az életről való tudást.
Jellegzetes fejlődési lépcsőfokoknak megfelelő
műfajok:

Mondóka
Gyermekvers
Verses mese
Történet, elbeszélés
Népmese
Kortárs műmesék
Meseregény

Mesetípusok:
1. Állatmesék
2. Tündérmesék
3. Legendamesék
4. Novellamesék
5. Rászedett ördög mesék
6. Falucsúfolók
7. Tréfás mesék
8. Hazugságmesék
9. Formulamesék

Tartalmak:
 Első és legfontosabb a magyar népmesék
 Rövid lánc és halmozó mesék
 Állatokról szóló egyszerű nép - és műmesék
 Tündérmesék
 Legendák (néphagyomány történetei)
 Klasszikusok és kortárs művek
 Különféle nemzeti- és etnikai csoportok alkotóinak művei
 Gyerekeknek írt-, gyerekekről szóló szövegek
 Mese-vers tartalma
2,5-4 éves korban 4-5 éves korban 6-7 éves korban
Népi mondókák (10-12) altatók, hintáztatók, (4-5) környezetről, időjárásról, az (4-5) felelgetős, kiszámolós,
ujjkiszámolók, höcögtetők, évszakok megfigyeléséről, tréfás mondókák, párválasztók,
simogatók, stb. természeti jelenségekről, találós kérdések, közmondások
tárgyakról, állatokról
Versek (3-4) rövid versek állatokról, (6-7) kiolvasók, vidám, groteszk,
(15-20) gyermekek élményeihez,
természetről, ritmikus humoros témái, évszakváltás, kapcsolódó versek, ünnepek,
mozdulatokkal kísérve természet szépségei hagyományok, jeles napok
Mese (10-14) rögtönzött történetek, (10-15) állatmesék, népmesék, (15-20) népköltészet, kortárs,
láncmesék kortárs, klasszikus mesék,
klasszikus mesék, tündérmesék,
párbeszédes és elbeszélő
tréfás mesék, műmesék,
történetek folytatásos mesék, elbeszélő
történetek, önálló mesebefejezés,
önálló mesekialakítás
Dramatizálás Állatok hangjának, mozgásának Állatmesék párbeszédeinek Hosszabb történetek, saját
utánzása eljátszása, kedvelt epizódok készítésű díszletek
feldolgozása felhasználásával, szerepek önálló
elosztásával, drámajáték
alkalmazása
Bábozás Az óvónő bábjátéka, ujjbáb Az óvónő bábjátéka, síkbábok Önállóan bábozzanak, saját
használata önálló használata készítésű bábokat is használjanak,
szívesen bábozzanak
kiscsoportosoknak
 3-4 évesek
Óvodába lépéskor, olyan képeskönyveket
adjunk a gyermekeknek, ahol oldalanként
néhány kép látható majd folyamatosan át lehet
térni a több tárgyat vagy egy-egy jelenetet
ábrázoló leporellókra, képeskönyvekre.
A mondókák, felkeltik a gyermekek figyelmét
a környezetünkre, a természet és az évszakok
változásaira, érdemes akár képkártyákkal
segíteni a megismerést, felidézést.
A mese akkor kelti fel leginkább
érdeklődésüket, ha azok a környezetről
szólnak és az állatvilágról.
Célszerű mesemondásra mesesarkot
kialakítani, mesepárnát használni. Részesítsük
előnyben az emlékezetből való mesemondást,
de könyvből is olvashatunk mesét.
Fontos az elalvás előtti rendszeres mesélés.
Az időkeret ne legyen több 5-10 percnél, még
az év végén sem.
A hét során bármikor kerüljön sor
mesemondásra, (amikor a gyermek igényli,
megfelelő alkalom van rá) mondókázásra vagy
verselésre.
4-5 évesek 5-6 évesek
Az irodalmi tevékenység során olyan meséket Itt kerülhet sor állatmesék, tréfás mesék és
válogassunk ebben a korban, melyek a nagy tündérmesék egyszerűbb változatainak
környezetről időjárásról, évszakok elmondására.
megfigyeléséből, természeti jelenségekről, Elsősorban a gyermekek korcsoportjának való
állatokról szólnak. magyar népmesék közül kell válogatni. Az
A gyermekek várják és kérik a mesét, egy-egyigazi élmény a terjedelmesebb mese.
részletét önállóan is mondják. A gyerekek várják, kérik a mesemondást,
segítenek a mesemondás, hallgatás
feltételeinek kialakításában, és már ők is
A mesehallgatáshoz szükséges hely szívesen mondanak rövidebb, ismert mesét.
kialakításában részt vesznek.
Ebben a korban a gyermek érdeklődését Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz
felkelti a mese, odamegy, végighallgatja, kapcsolatos szokásaik.
csöndben figyel, nem zavarja a mese Ők is könyvet fognak a kezükbe, úgy
folyamát, azaz kialakul a „mesetudata”. „mesélnek”.
Figyelmesen, csendben végighallgatják a
mesét.
Beszélgetnek a mesében elhangzottakról.
Hosszasan nézegetik a mese képeit, kérik,
hogy meséljünk róla.
Rajzaikban megjelenik egy – egy mesejelenet,
mesemotívum.
Óvónői segítséggel képesek a mese
eljátszására, dramatizálásra.
 Kötelező meséknek ajánlott (tanításra
eszközzel) 3 mese
A répa
A kiskakas gyémánt félkrajcárja
A három pillangó
A vajaspánkó
A vityilló
A feldolgozás módjai
- közös mesehallgatás
- a mesével kapcsolatos kérdésekre
válaszadás meseszereplők)
- a gyermek csak eszköz -
megszemélyesíti a mese szereplőjét
- bekapcsolódik a mesemondásba,
mozgással követi a mese cselekményét
- egyéni szerepvállalással
megszemélyesíti a mese szereplőjét
- közös mesemondás
Kötelező meséknek ajánlott (tanításra
eszközzel) 3-4 mese
Mese a falánk tyúkocskáról
A gomba alatt
Visszajött a répa
A kesztyű vagy A három csibe vagy Az
egerecske
- közös mesehallgatás
- a mesével kapcsolatos kérdésekre
válaszadás meseszereplők)
- a gyermek csak eszköz -
megszemélyesíti a mese szereplőjét
- bekapcsolódik a mesemondásba,
mozgással követi a mese cselekményét
és elmondja az ismétlődő szövegrészt
- egyéni szerepvállalással
megszemélyesíti a mese szereplőjét és
elmondja a hozzá tartozó szövegét
- mesélés mese illusztrációk
segítségével. Pl. szemléltető kép,
applikációs képek, vagy képeskönyv
- közös mesemondás
- próbálkozás az egyéni mesemondással
Kötelező meséknek ajánlott (tanításra
eszközzel) 4 mese
Pirosmalac
Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack
A három kívánság
Az égig érő paszuly
A só vagy A halász meg a felesége vagy
A széttáncolt cipellők
- közös mesehallgatás
- beszélgetés a meséről: erkölcsi
tapasztalatok és ok-okozat
megfogalmazása
- a mesével kapcsolatos bonyolultabb
kérdésekre válaszadás meseszereplők)
- a gyermek csak eszköz -
megszemélyesíti a mese szereplőjét
- bekapcsolódik a mesemondásba,
mozgással követi a mese cselekményét
és elmondja az ismétlődő szövegrészt
- egyéni szerepvállalással
megszemélyesíti a mese szereplőjét és
elmondja a hozzá tartozó szövegét
- mesélés mese illusztrációk
segítségével. Pl. szemléltető kép,
 applikációs képek, vagy képeskönyv,
majd ezek önálló sorba rendezésével
történő mesélés
- közös mesemondás
- egyéni mesemondás segítséggel vagy
önállóan
Irodalmi gyűjtemény
I. szint
Mese a fecskéről (román népmese)
Móricz Zsigmond: Iciri-piciri
A szél ajándéka
Zelk Zoltán: Őszi mese
La Fontaine: A róka és a szőlő
A kiskakas gyémánt félkrajcárja
Vlagyimir Szutyejev: A három kiscica
Az aranyos tarajos kiskakas
Móricz Zsigmond: A török és a tehenek
Vlagyimir Szutyejev: Az alma
Sutov: Az alma
A diófa és a varjú
A répa
Varga Katalin: Gőgös Gúnár Gedeon
Hapcimanó
Zelk Zoltán: Párácska
Zelk Zoltán: Mikulás bácsi csizmája
Erdei karácsony (Luca)
Móra Ferenc: A kíváncsi hópelyhek
A három kismalac
Kovács Klára: Csintalanka útja
A kóró és a kismadár
Jakab, az okos varjú
A kismalac és a farkasok
A vityilló
Varga Katalin: Téli lakoma
Két kicsi bocs meg a róka
A kesztyű (ukrán mese)
A vajaspánkó
A tükröcske (angol mese)
II. szint
Volgin: Miért szállnak el a fecskék?
Fésűs Éva: Az engedetlen napraforgó
Tóth Elemér: Mese az almáról és egy Veronika
nevű kislányról
Őszi mese (szőlő)
Mese a falánk tyúkocskáról
Az alma meg a manó
Benedek Elek: Az egerecske
Fésűs Éva: A kismókus fél diója
Visszajött a répa
Micsoda madár ez?
Fésűs Éva: A fogfájós nyuszi
Vlagyimir Szutyejev: A gomba alatt
A Télapó kesztyűje
Bálint Ágnes: A hetedik emeleti boszorkány
B. Radó Lili: A három fenyőfa
Grimm: A suszter manói
A kis gömböc
Holle anyó
Tóth Anna: A titokzatos hóember
Jónás Orsolya: Mese a Hóemberről, aki
barátokat keresett
Móra Ferenc: A kesztyű (madarak)
Csukás István: Sün Balázs
Titi Hajnalka: Ravasz mese
A róka meg a nyúl
Erdei cserebere
A medve, a róka, meg a bödön vaj
Egérke piros szegélyes kék kabátja
Százszorszép tükröcske
III. szint
Tordon Ákos: A gazdag ember és a fecske
Kálmánchey Laura: A napraforgó álma
Sarkady Mária: A falevél
Benedek Elek: Szóló szőlő, mosolygó alma,
csengő barack
Benedek Elek: Három zsák ravaszság
A szegény ember szőlője
Pirosmalac
Fésűs Éva: Cinege Miki
Móra Ferenc: Dióbél királykisasszony
Borsószem hercegkisasszony
Grimm: A libák és a róka
Kovács Barbara: Kata és a zöldborsófőzelék
A szelek eredete (francia népmese)
Petrolay Margit: Sürgős levél
A szegény ember búzaszeme (magyar népmese)
Karácsony az odúban
A három kívánság
Vlagyimir Szutyejev: Sürgős levél
Gárdonyi Géza: A cinege
Sündisznócska lovagol
A róka, a medve és a szegény ember
A kérkedő medve
Kovács Barbara: Peti és a varázsradír
Grimm: A széttáncolt cipellők
Móra Ferenc: A csillagszemű juhász
Benedek Elek: A só
Fésűs Éva: Télkergető hóvirág
Az égig érő paszuly
Fésűs Éva: Mókus Péter kiskertje
Nem ér a nevem! (angol népmese)
Tavaszváró hóvirágos mese
A nyúl meg a tavaszi hó
Hogyan lett a huszárnak lova?
Vlagyimir Szutyejev: A kis hajó
Peonia: Vízcseppek meséje
Jurij Druzskov: A nyuszi szarvacskája
Zelk Zoltán: A három nyúl
A fecske meg a szalmaszál
La Fontaine: A róka és a gólya
A három pillangó
Tóth Fanni: Anyák napi szivárvány
Zelk Zoltán: A hóvirág
Tordon Ákos: A kismadár kertje
Szekeres Ilona: Vadgesztenyevirág
A medve és a huszár
Fésűs Éva: A büszke tölgyfa
Nagytakarítás a Napnál
Bogyó és Babóca: Évszakos könyv
Bús Ilona: Húsvéti tojás
Mester Györgyi: A varázstojás
Skolik Ágnes: A béka és a gólya
Szoboszlai Beatrix: Bazsi és a kukásautó
A haszontalan (újrahasznosítás)
A csökönyös kiselefánt
Vlagyimir Szutyejev: A négy kis ezermester
A tizenegy pettyes katica
Petrolay Margit: A legszebb vasárnap
Gyárfás Endre: Mese a kis repülőgépről
A három csibe
Benedek Elek: A katona és a szabólegény
A kőleves
Fésűs Éva: Az irigy medve (víz)
Zelk Zoltán: Négy vándor
A négy évszak (cseh mese)
Zelk Zoltán: Hét nap
Móra Ferenc: A húsvéti tojások
Gárdonyi Géza: A mi gólyánk
Berta Katalin: A Föld meséje
Grimm: A halás meg a felesége
Fésűs Éva: Békakirály papucsa
Fésűs Éva: Ki a leghasznosabb?
Móra Ferenc: A nyughatatlan méhecske
Bartócz Ilona: Anyák napja
A három hajós
Zöld Péter (magyar népmese)
 Vers

A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus
és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.
A foglalkozás időtartamát a gyerekek érdeklődésétől tegyük függővé és bármikor kezdeményezzük a tevékenységet.

3-4 évesek 4-5 évesek 5-6 évesek

Kicsiknél az irodalmi nevelés, mozgással
kísért, dúdolt ritmikus mondókák,
csiklandozók, höcögtetők, tapsoltató és más
játékok, gyakori ismételgetésével kezdődjék. A
kisgyerekeknek szóló versmondásban a ritmus
és a hangzás legyen az elsődleges.
A tevékenység időtartama ne legyen több öt –
tíz percnél.
Helyet kaphatnak a vidám humoros versek is.
Kerüljön sor az előző évben hangoztatott
mondókák, versek gyakorlására is.
A tagoltan, ritmikusan előadott mondókázás a
szótagolást segíti elő, az írás - olvasásra
szocializál.
A korábban megismert, megtanult
mondókák, versek mellé az év folyamán 4-5
kiszámolót, 10-12 mondókát, 6-8 verset
ismerjen meg a gyermek és hallgasson 15-20
szép magyar verset.

Versek, mondókák tartalma: Versek, mondókák tartalma: Versek, mondókák tartalma:

 felnőtt játéka a gyermekkel
 mondókajáték, állathangutánzó
 rövid versek állatokról, természetről
 a höcögetők, lovagoltató mondókák
 mozgást igénylő ritmikus mondókák:
tapsoló, doboló
 kiolvasó, hintázó, állathívogató
 tréfás állat és névcsúfoló
 sokféle hangulatú versek
 a kiszámoló, játékba hívogató
 felelgetős, ünnephez kapcsolódó
köszöntők,
 találós kérdések
 párbeszédes játékok
- hosszabb kiszámolók, mondókák mozgásos
játékhoz kapcsolva (hintázó, labdázó,
párválasztó, felelgető, és csapatokban is
hangoztatható tréfás mondókák)
- találós kérdések, szójátékok, tréfálkozók,
felelgetők
- sokféle hangulatú, ritmusú versek,
természetről, emberekről, állatokról
Versek gyűjteménye
I. szint
Mentovics Éva: Kisüt a Nap
Joó Andrea: Napraforgó huncutkodik
Pákolitz István: Hangya
Mentovics Éva: A szőlő
Osvát Andrea: Szamár
Osvát Erzsébet: Kikeltek a kiskacsák
Sarkady Sándor: Édes ősz
Dénes György: Diószegi dió
Hermann Marika: Zöldségek
Tordon Ákos: Libafagylalt
Lackfi János: Kézmosó vers
Udul István: Őszi szél
Utassy József: Hull a hó
Szegilongi Etta: Téli dal
Mentovics Éva: A boszorkány
Donászy Magda: Karácsony
Sarkady Sándor: Újévi mókázó
Gazdag Erzsi: Hóember
Gazdag Erzsi: Sír-rí szegény kis cinege
Osváth Erzsébet: Baglyocska
Várfalvy Emőke: Sünlakás
Osvát Erzsébet: Minek a medvének bunda?
Kovács Barbara: Hacuka
Kiss Dénes: Mondóka
Drégely László: Jancsi bohóc
Itt a szemem-mondóka
Gyurcsó István: Fehér ruhás hóvirág
Csanádi Imre: Ekekísérő
Csanádi Imre: Traktor
II. szint
Fehér Ferenc: Fecske
Veress Miklós: Csalogató
Kovács Barbara: Levél a szélben
Takáts Gyula Szüreti vers
Weöres Sándor: Paripám csodaszép pejkó
Osvát Erzsébet: Tyúk
Mentovics Éva: Almaszedés
Csoóri Sándor: Dióbél bácsi
Veres Miklós: Vasárnapi utazás
Balla Piroska: Liba mondóka
Demény Ottó: Doktor bácsi
Darázs Endre: Csupa sár
Donászy Magda: Télapóka, öreg bácsi
Bárdosi Németh János: Lucázás
Drégely László: Karácsonyi köszöntő
Mentovics Éva: Újévi köszöntő
Donászy Magda: Hóember
Mészely József: Téli hangok
Kányádi Sándor: Feketerigó
Kányádi Sándor: Róka-mondóka
Fésűs Éva: Sündisznócska
Weöres Sándor: A medve töprengése
Devecsery László: Dani különös ötlete
(részlet)
Kovács Barbara: Majd megfagytam
Lévay Erzsébet: Farsang napján
Bódi Irén: Testrészek
Osvát Erzsébet: Ébresztő
Pákolitz István: Tavaszelő
III. szint
Móra Ferenc: Fecskehívogató
Aranyosi Ervin: Ó, drága napraforgó
Weöres Sándor: Galagonya
Mentovics Éva: Őszanyó tipeg
Gazdag Erzsi: A kiskakas rézgarasa
Csoóri Sándor: Csodakutya
Fésűs Éva: Őszi kirándulás
Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél
Francsovics Judit: Leves dal
Osvát Erzsébet: Eltörött a liba lába
Tóth Mariann: Szappanozó
Orgoványi Anikó: Vackolós
Sarkady Sándor: Télapó
Tóthárpád Ferenc: Szórom a mákot
Fésűs Éva: Álmodik a fenyőfácska
Osvát Erzsébet: Jókedvű köszöntő
Enyedi György: A hóember
Tordon Ákos: Madárszálló
Zelk Zoltán: Tavaszi dal
Weil-Jákob Márta: Süni Samu fázik
Hermann Marika: Barna maci kedvence
Lackfi János: Öltözős
Mentovics Éva: Kész macera…
Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője
Bartos Erika: Tükör
Osvát Erzsébet: Hóvirág bimbója
Gyárfás Endre: Hagymák
Mentovics Éva: Bátor Huszárok
Orgoványi Anikó: A víz kincs
Weöres Sándor: Megy az úton
Weöres Sándor: Tó vize
Péter Erika: Húsvétra
Pósa Lajos: Gólya
Szekér Zsuzsa: Föld napja
Kányádi Sándor: Szakács
Hermann Marika: A dolgos méhek
Ágh István: Virágosat álmodtam
Tóth Marianna: Tavaszi szél
Donászy Magda: Almafa virága
Nemes Nagy Ágnes: Szorgalom
Nemes Nagy Ágnes: Piros Autó
Szakályné Nagy Irén: Csacska játék
Szilágyi Domokos: Akinek a szeme kék
Szilágyi Domokos: Táncol a sárga
Mentovics Éva: Kisüt a Nap
Hermann Marika: Kikelet
Fazekas Anna: Saláta
Drégely László: Pereg a dob
Gazdag Erzsi: Hol lakik a halacska?
Lengyel Ferenc: Négy vándor
Fésűs Éva: Az évszakok
Bodnár István: Hónapforgó
Bars Sári: Húsvéti mondóka
Szalai Borbála: A gólya csizmája
A Föld napja
Nemes Nagy Ágnes: Kukások
Tóth Anna: Katica
Donkó László: Édesanyám
Gazdag Erzsi: Álmomban…
Móra Ferenc: Fecskehívogató
Benedek Elek: Madárfiókák
Bartos Erika: Repülő
Tamás István: Gyereknapra
Bartos Erika: Szivárvány
Devecseri László: Színek
Osvát Erzsébet: Itt a tavasz!
Mentovics Éva: Tavasztündér
Dudás Eszter: Évszakok
Balla Piroska: Évszakok tánca
Csanádi Imre: Hónapsoroló
Ténagy Sándor: Bolondos mondóka
Gazdag Erzsi: Vendégvárás
Mentovics Éva: Kiszámoló
Szalay Borbála: Közeleg a Húsvét
Zelk Zoltán: Gólyamadár, gólyahír
A Föld napja
Nyulász Péter: Tűzoltó
Devecsery László: Katica
Nagy Bandó András-Bogárdi Alíz: Pöttyös
katica
Donkó László: Anyák napján
Róth Marianna: Erdőn, mezőn
Kányádi Sándor: Költögető
Osvát Erszébet: Repülőgépem
Osvát Erzsébet: Gyermeknapra
Tóthárpád Ferenc: A három paca
Székely Dezső: Színes ceruzák
László Gyula: Tavaszköszöntő
Horváth István: Száz meg száz kis napocska