Oktatási igazgatás

2014. Győr
 Alkotmányi alapok
• Művelődéshez való jog, amely magában foglalja az oktatáshoz való jogot –
második generációs alapjog
• Azt megelőzően – szabadságjog
• Tanszabadság
• a tanulás szabadsága - mindenki szabadon választhatja meg kitől mit tanul,
• Tanítás szabadsága – mindenki szabadon választhatja meg, hogy kinek mit tanít
• Állami beavatkozás kezdetei – XIX. sz. második fele – gazdasági igények
• Kiteljesedés – XX. sz. második fele – oktatáshoz való jog – az állam aktív
intézményvédelmi tevékenységét igényli
• Gazdaság igényei
• Mindenki számára azonos feltételekkel, azonos tudás lehetőségeinek nyújtása
• Belföldi ekvivalencia
• Nemzetközi ekvivalencia biztosítása
 A művelődéshez való jog, tudományos élet
szabadsága (Alkotmány)
Művelődéshez való jog, tanszabadság – az oktatáshoz való joga alapjai

•70/F. §(1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a

művelődéshez való jogot.
•(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és
általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei
alapján mindenki számára hozzáférhető közép-és felsőfokú oktatással, továbbá az
oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.
•70/G. §(1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és
művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.
•(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét
megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
 A művelődéshez való jog (Alaptörvény
X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás
szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a
tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.
(2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos
kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti
Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás
és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és
gazdálkodásukat törvény szabályozza.
XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az
ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető
középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú
oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti
anyagi támogatásával biztosítja.
 Tankötelezettség
A tankötelezettség alsó korhatára hatodik életév, a felső a tizenhatodik életév
A tankötelezettség alsó korhatára tekintetében a törvény az adott gyermek fejlettségét
és az életkorát veszi figyelembe. A gyermek abban az évben válik tankötelessé,
amelyben augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő
évben.
A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a
tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.
A tankötelezettség iskolába járással, vagy a szülő kérelmére magántanulóként
teljesíthető, amit az iskola igazgatója ellenőriz. A kötelezettség betartásának veszélye
esetén értesíti a kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat
véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse
tankötelezettségét.
A tankötelesek nyilvántartásáról a járási hivatal, és eljár igazolatlan mulasztás esetén is
- szabálysértés
 A jogi szabályozás rendszere
Elkülönülő joganyag
a)törvények (a köznevelésről 2011. évi CXC. tv., felsőoktatásról 2011. évi CCIV. tv.,
a tankönyvpiac rendjéről, a szakképzésről, a felnőttképzésről)
b)Korm. rendeletek (pedagógus szakvizsgáról, az iskolaszövetkezetekről,
érettségiről, felvételiről, diákigazolványról, nyelvvizsgákról, Oktatási Hivatalról,
stb.)
c)EMMI rendeletek (a tanév rendjéről, a szakértői névjegyzékről, az iskolai sport
tevékenységről, a fogyatékosok jogairól, az oktatási jogok biztosáról, a
diákigazolványok igényléséről, az Országos Képzési Jegyzékről, felnőttképzést
folytató intézmények nyilvántartásáról, képzési és kimeneti követelményekről)
d)intézmények „belső joga” (alapító okiratok, intézményi szabályzatok, társasági
szerződések, pedagógiai programok, szerződések)
 Tipikus közigazgatási tevékenységfajták
Az oktatás szolgáltató tevékenység – intézeti típusú szervek nyújtják – tipikus
közigazgatási tevékenység – közintézet irányítás
Állami, önkormányzati fenntartású intézmények felett
Alapvetően fenntartói irányítás
Nem állami oktatási intézmények
 állami elismerés – közhatalmi jogosítványokkal
Engedélyezés, nyilvántartásba vétel
Felsőoktatási intézmény – törvény
Nyilvántartásba vétel
Törvényességi felügyelet
Köznevelési szerződés – feladat átadása
 Állami feladatellátásra kötelezettek I.
1. Köznevelési intézmények
•Korábbi megoldás – az állam úgy tett eleget alkotmányi kötelezettségének, hogy
az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatává tette
•A Nktv. alapvetően megváltoztatta – a köznevelési közfeladatok állami feladattá
váltak – ennek következtében megváltozott a fenntartás rendje
•Óvoda fenntartása kötelezően ellátandó települési önkormányzati feladat
•A többi köznevelési intézmény tekintetében – állami feladat, amelyet az állam
részben intézmények alapításával, fenntartásával és köznevelési szerződések útján
lát el
•A korábban önkormányzatok által fenntartott intézmények fenntartása –
államigazgatási feladattá vált – Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ –
központi hivatal és területi szervei - a járási tankerületek és megyeközponti
tankerületek látják el
 Állami feladatellátásra kötelezettek II.
• A települési önkormányzatok feladata – az intézmények ingó és ingatlan
vagyonának működtetése – tárgyi feltételek biztosítása, karbantartás,
állagmegóvás és az ezzel összefüggő személyi feltételek biztosítása
• 3000-nél nagyobb lélekszámú települések esetén kötelező feladat – mentesülhet, ha
igazolja a működtetési képesség hiányát, ha ezt az adatok nem vagy nem kellőképpen
támasztják alá – hozzájárulás-fizetési kötelezettség
• 3000-nél kisebb települések esetén az önkormányzat vállalhatja a működtetést
A működtetés egyedi feltételeinek meghatározása – a Központtal kötött
megállapodás tartalmazza.
A Központot a vagyonra – ingyenes vagyonkezelői jog, illetőleg ingyenes használati
jog illeti meg.
2. Felsőoktatási intézmények
A felsőoktatási rendszer működtetése – az állam feladata
A felsőoktatási intézmények működtetése – a fenntartó feladata
 Intézményrendszer I.
Köznevelési intézmények
1) Nevelési-oktatási intézmények
a) óvoda,
b) általános iskola,
c) Középfokú iskola
Középiskola
gimnázium,
szakközépiskola
 szakiskola
d) alapfokú művészeti iskola
e) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
f) Kollégium
2)Oktatást nevelést segítő intézmények
pedagógiai szakszolgálati intézmény (logopédia, pályaválasztási, nevelési tanácsadás, stb.)
pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény (pedagógia, tanügyi igazgatási tanácsadás,stb.)
 Intézményrendszer II.
Felsőoktatási intézmények
1. Egyetem
a) legalább két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább két
tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére;
b) munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott
oktatóinak, kutatóinak legalább ötven százaléka tudományos fokozattal rendelkezik;
c) legalább három egyetemi karral rendelkezik;
d) tudományos diákköröket működtet;
e) az általa indított szakok egy részén képzéseit képes idegen nyelven folytatni.
2. Főiskola
 munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott
oktatóinak, kutatóinak legalább harmada tudományos fokozattal rendelkezik
3. Kormány – kiemelt felsőoktatási intézmény, kutató egyetem, alkalmazott
tudományok főiskolája
 Intézmények alapítása
Köznevelési intézmények alapítása I.
Ki alapíthat és tarthat fenn:
a) az állam, valamint
b) a törvény keretei között
ba) a nemzetiségi önkormányzat,
bb) az egyházi jogi személy,
bc) a vallási tevékenységet végző szervezet vagy
bd) más személy vagy szervezet
alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban
foglaltak szerint – megszerezte.
Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat.
 Intézmények alapítása
Köznevelési intézmények alapítása II.
• A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján
jön létre.
• Állami intézményfenntartó központ által fenntartott – Oktatási Hivatal
• Más intézmény – megyei/fővárosi kormányhivatal
veszi nyilvántartásba – hatósági nyilvántartás
• Ha az intézményt nem állami költségvetési szerv, illetőleg települési önkormányzat alapítja –
működési engedély szükséges – megyei/fővárosi kormányhivatal
• Az engedély akkor tagadható meg:
• pedagógiai, szakmai programja a törvényben meghatározottaknak nem felel meg,
• nem rendelkezik a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
• újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében a feltételek megteremtésének ütemtervében foglaltak
nem megalapozottak, a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata ellátásához szükséges
költségeket milyen forrásból biztosítják,
• működése nincs összhangban a köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal.
• A kormányhivatal törvényességi ellenőrzést gyakorol felette
 Intézmények alapítása
Felsőoktatási intézmények
Felsőoktatási intézményt alapíthat:
 a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat,
 az egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó),
 a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság,
a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány vagy vallási
tevékenységet végző szervezet
 Létrehozás
Alapító okirat
Működési engedély – Oktatási Hivatal
Állami elismerés – Országgyűlés
 Az intézmények jogállása I.
1. Köznevelési intézmények
1. A központ, illetőleg felsőoktatási intézmények által fenntartott intézmények nem jogi
személyek
2. A többi intézmény jogi személy, önálló költségvetéssel rendelkezik
3. Szakmai önállóság – minden olyan szakmai kérdésben önállóan dönthetnek, amelyet
jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe
4. Maga állapítja meg a SzMSz-t, a Házirendet, a Pedagógiai programot
2. Felsőoktatási intézmények
1. Jogi személyek, önálló költségvetéssel rendelkeznek
2. Szakmai autonómiával rendelkeznek – bírósági védelem a fenntartó beavatkozásával
szemben – Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság – nemperes eljárásban
 Az intézmények belső szervezetének jellemzői I.
1. Köznevelési intézmények
1. Egyszemélyi és a testületi vezetés kombinációja
2. Intézményvezető –
1. Központ által fenntartott intézmény esetén az oktatásért felelős miniszter nevezi ki, menti fel
2. Más intézmények - fenntartó – miniszter egyetértésével
3. Oktatók, alkalmazottak testületei
1. Nevelőtestület – javaslattevő, véleményező szerv, de egyes kérdésekben döntési joga is van pl.:
pedagógiai program, házirend, munkaterv, stb.
2. Szakmai munkaközösség
4. Tanulói testületek
1. Diákkörök
2. Diákönkormányzat
5. Helyi érdekek érvényre juttatása
1. Szülői szervezet
2. Iskolaszék
3. Intézményi tanács
 Az intézmények belső szervezetének jellemzői II.
2. Felsőoktatási intézmények:
1. Vezető testülete a szenátus – választott testület
Döntést hozó szerv, meghatározza az intézmény:
képzési programját,
szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát,
a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit,
a fenntartó által meghatározott keretek között költségvetését,
a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját;
a hallgatói tanácsadás rendszerét,
az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét;
Dönt:
együttműködési megállapodás megkötéséről,
a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról,
az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról, címek, kitüntetések adományozásáról,
a doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről és a doktori képzés indításáról,
köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről,
képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről.
Egyes döntéshez a fenntartó egyetértése szükséges – pl.: vagyongazdálkodási terv,
gazdálkodó szervvel való együttműködés
 Az intézmények belső szervezetének jellemzői III.
• Felsőoktatási intézmények
2. Rektor – köztársasági elnök nevezi ki
A felsőoktatási intézmény felelős vezetője és képviselője,
eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és
működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület
hatáskörébe
3.Kancellár – miniszterelnök nevezi ki
 funkciója az intézmény működtetése
 Gazdasági főnök
4. Hallgatói önkormányzat
• Karokra tagozódik – ott is jellemző az egyszemélyi és testületi vezetés
kombinációja
 Tanulói jogviszony
1. Beíratás napján kezdődik
2. A tanuló intézeti hatalom alatt áll
3. Az intézmény rendje ránézve kötelező, fegyelmi felelősséggel tartozik
4. Jogorvoslathoz való jog
1. A szülő, tanuló az iskola döntése ellen eljárást indíthat
2. A magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen csak akkor, ha a minősítés nem az iskola
által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás
jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik
3. Fenntartó bírálja el – a jogsértésre alapított, valamint a jogviszony keletkezésével és
megszüntetésével kapcsolatos beadványokat – ez a döntés bíróság előtt megtámadható –
közigazgatási per
4. Érdeksérelemre alapított beadványokat az iskolaszék, illetőleg a szülök és nevelőtestület tagjaiból
összeállított bizottság bírálja el
5. Állami vizsga (érettségi, szakmai vizsga) – fellebbezés – kormányhivatalhoz, illetőleg a Oktatási
Hivatalhoz
5. Az általános és középfokú képzés ingyenes
 Hallgatói jogviszony
1. A felvételről vagy az átvételről szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre
2. Felvételi eljárás – alapjogot érint – jogorvoslat
3. A hallgató intézeti hatalom alatt áll
1. Köteles megtartani az intézmény szabályzataiban foglaltakat
2. Fegyelmi felelősséggel tartozik
3. Jogainak megsértése miatt a hallgatói önkormányzathoz fordulhat, az oktatási jogok
biztosához fordulhat, jogorvoslattal élhet
4. Jogorvoslati kérelem az intézmény döntései ellen, tanulmányok értékelése ellen csak
akkor, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre
épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési
szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó
rendelkezéseket – az egyetem SzMSz-ben meghatározott szerve dönt – bíróság előtt
megtámadható döntés – közigazgatási per
4. Nem ingyenes, költségtérítés
 Köznevelési intézmények irányítása I.
1. Fenntartói irányítás –
döntés a köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről,
megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról
 a köznevelési intézmény nevének megállapítása,
 költségvetés meghatározása,
 az adott nevelési évben indítható csoportok, osztályok számának meghatározása,
 ellenőrzés,
 a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása,
munkáltatói jogok gyakorlása,
a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának jóváhagyása,
a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok
végrehajtásának, a pedagógiai-szakmai munka eredményességének értékelése,
a pedagógiai program, a házirend, valamint az SZMSZ ellenőrzése.
 Köznevelési intézmények irányítása II.
2. Kormány
• Gondoskodik a köznevelést érintő törvények előkészítéséről és végrehajtásáról
• Elfogadja a Nemzeti Alaptantervet
3. Ágazati irányítás – Oktatásért felelős miniszter – NEFMI
kidolgozza a köznevelés stratégiáját,
működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét,
 kidolgozza a nevelési-oktatási programokat.
gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos,
térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről
felügyeli a köznevelés információs rendszerének rendszer működését
dönt az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény
létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról,
kinevezi és felmenti az oktatási jogok biztosát.
Ágazati irányítási feladatait az intézményfenntartó központ, az Oktatási Hivatal
és megyei kormányhivatalok közreműködésével látja el.
 Köznevelési intézmények irányítása III.
4. Oktatási Hivatal – központi hivatal
Hatáskörébe tartozik – többek közt
a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátása,
a köznevelési szakértői tevékenység engedélyezése
a köznevelési szakértők és érettségi elnökök nyilvántartásának vezetése, az abból való
törlés
 az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények vonatkozásában
hatósági nyilvántartás vezetése,
a KIR rendszerrel kapcsolatos adatkezelés - ebben tartják nyilván a köznevelési
intézmények és azok fenntartóinak közérdekű adatait és közérdekből nyilvános adatait, a
gyermek, a tanuló, az alkalmazott és az óraadó személyes adatait, a köznevelési intézmény
fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdálkodási, stb. adatokat,
másodfokú hatóságként jár el a fővárosi és megyei kormányhivatal által hozott elsőfokú
döntések elleni fellebbezések kapcsán,
 ekvivalencia- és információs központ a külföldön szerzett végzettségek elismerése során.
 Köznevelési intézmények irányítása IV.
5. Megyei/fővárosi kormányhivatal
hatósági ellenőrzést végez, amelynek keretében vizsgálja, hogy a köznevelési intézmény működése
megfelel-e a jogszabályi feltételeknek,
szabálytalanság esetén felhívja a köznevelési intézmény vezetőjét a szabálytalanság
megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját,
eljárást kezdeményezhet a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények esetén a
kifizető szervnél a költségvetési támogatás felülvizsgálatára, folyósításának felfüggesztésére,
szükség esetén eljárást indíthat az érintett gyermekek, tanulók másik nevelési-oktatási intézménybe
történő átvételére, felvételére,
felügyeleti bírságot is kiszabhat, amelynek összege nem haladhatja meg az egymillió forintot,
a semmisség megállapítása vagy a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása
érdekében bírósági eljárást indíthat,
A szülő kérelmére megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony
létrejöttét, ha a hatósági ellenőrzés feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi
kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
Közreműködik az intézmények pedagógiai szakmai ellenőrzésében.
 Felsőoktatási intézmények igazgatása I.
1. Országgyűlés
1. Törvényhozás
2. Állami elismerés
2. Köztársasági elnök – kinevezési jogkörök
1. Egyetemi tanárok
2. Rektorok
3. Kormány
1. kormányzati politika meghatározásával, stratégiaalkotással, és a jogalkotással
befolyásolja az ágazat működését
2. Kinevezési jogkörök - miniszterelnök
1. főiskolai tanárok,
2. kancellár,
3. a MAB elnöke
 Felsőoktatási intézmények igazgatása II.
4. Felsőoktatásért felelős miniszter NEFM – ágazati igazgatás
 Felsőoktatás szervezési feladatok
A felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok – kormányzati döntések
előkészítése
 Származékos jogalkotási hatáskör
Fenntartói irányítás – állami felsőoktatási intézmények
Nem állami intézmények törvényességi ellenőrzése
A MAB törvényességi ellenőrzése
Egyedi döntési jogkörök: köztársasági ösztöndíj, kutató egyetemmé
nyilvánítás, hallgatói létszámkeret elosztása
 Felsőoktatási intézmények igazgatása III.
Fenntartói irányítás
• kiadja, illetve módosítja a felsőoktatási intézmény alapító okiratát;
•közli a felsőoktatási intézmény költségvetésének kereteit (főösszegeit) és értékeli a számviteli
rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját;
•Megvizsgálja a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét,
költségvetését;
•Ellenőrzi a felsőoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a
szakmai munka eredményességét;
•kezdeményezi a rektor megbízását és felmentését, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;
•megbízza a gazdasági vezetőt – költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a belső
ellenőrzési vezetőt – illetve visszavonja a megbízását,
•gondoskodik a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény éves költségvetési
beszámolójának ellenőrzéséről,
•hozzájárulása szükséges a felsőoktatási intézmény hatáskörében történő rendszeres pénzjuttatással járó
cím, elismerés alapításához, éves képzési tevékenységének – különösen az indított szakok, a képzés
megszervezésének módozatai, a tervezett szakos hallgatói kapacitás – kialakításához.
 Felsőoktatási intézmények igazgatása IV.
Törvényességi ellenőrzés:
kezdeményezi a bíróságnál a felsőoktatási intézmény által megszervezett vizsga
eredményének, a kiállított bizonyítványnak, oklevélnek érvénytelenné nyilvánítását,
megfelelő határidő biztosításával felhívja a fenntartót, hogy fenntartási
kötelezettségének tegyen eleget. Ha megadott határidőn belül nem intézkedett, a
miniszter kezdeményezheti annak bírósági megállapítását, hogy a fenntartó nem tett
eleget kötelezettségének.
Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által
megállapított határidőn belül nem szünteti meg, a bíróság – a miniszter
kezdeményezésére – megállapítja, hogy fennállnak a felsőoktatási intézmény
megszüntetésének feltételei.
A törvényességi ellenőrzés eredményeképpen felfüggesztheti a felsőoktatási intézmény
vizsgaszervezési jogát, ha a felhívása nem vezetett eredményre. A felfüggesztéssel
egyidejűleg kezdeményeznie kell a bíróságnál a fenntartó mulasztásának megállapítását.
A törvényességi ellenőrzés során folytatott eljárásokra a Ket. szabályai az irányadók, a
bíróság a közigazgatási per szabályai szerint jár el.
 Felsőoktatási intézmények igazgatása V.
5. Oktatási Hivatal
Működteti a felsőoktatási információs rendszert
Engedélyezi s felsőoktatási intézmények működését,
Vezeti a nyilvántartásukat
Nyilvántartja a hallgatói ösztöndíjszerződéseket/nyilatkozatokat.
Engedélyezi a felsőoktatási formanyomtatványokat.
Ekvivalencia hatósági feladatokat lát el
Ellátja a felsőoktatási intézmények hatósági ellenőrzését:
Bírságot szabhat ki
Lebonyolítja a felvételi eljárást
Információs központként közreműködik
közreműködik a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos akkreditációs tevékenységek
ellátásában
Hatósági eljárására a Ket. szabályai alkalmazandók
 A felsőoktatási intézmények igazgatásában közreműködő
szervek
1. Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB)
1. a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység
tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos
szakértői testület
2. A törvényben szabályozott módon közreműködik a felsőoktatási intézményekkel
kapcsolatos eljárásokban, különös tekintettel a doktori iskolákra.
3. Szervezetét és hatásköreit tekintve kvázi autonóm államigazgatási szerv, államigazgatási
hatásköröket gyakorol, vagy államigazgatási hatáskörök gyakorlásához nyújt szakmai
hátteret, szakmai tevékenységében nem utasítható.
4. Tevékenysége felett a miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol.
5. 20 tagú testület, tagjai delegálással nyerik el megbízatásukat.
2. Magyar Rektori Konferencia
3. Országos Doktori Tanács