Építési jog

2014
 Témák
• A szabályozás rendszere
• Intézményrendszer
• Eljárás
• Szervezet
 Az építési jogi szabályozás összetettsége és
széttagoltsága
 Van ágazati kódex – mégis vertikálisan és horizontálisan is
széttagolt a szabályozás
 Vertikálisan tagolt – bármely jogforrás lehet az építési jog
forrása – törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet,
önkormányzati rendelet
 Horizontálisan tagolt - nemcsak az építési ágazatba tartozó
jogszabályok tartalmazhatnak építéssel összefüggő, az
építési tevékenységet befolyásoló magatartási szabályokat –
a közlekedési, területfejlesztési jog, hírközlési jog, a
bányajog, a kulturális örökség védelmének joga, a vízjog, az
energia jog, honvédelmi jog körébe tartozó normák is
 A szabályozás rendszere – építési jog I.
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet védelméről és
alakításáról – mód.: 2012. évi CLVII. tv.– Étv.
– Településrendezés
– Épületekre, építési munkákra, tevékenységekre vonatkozó
előírások
– Építészeti, műszaki tervezés
– Kivitelezés
– Építési anyagok, szerkezetek, berendezések, módszerek minőségi
követelményei
– Az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása
– Az állami szervek feladatai, építési igazgatás, hatósági jogkörök
szabályozása
 A szabályozás rendszere - építési jog II.
• Sajátos építmény fajták
– Közlekedési
– Hírközlési – antennák, antennatornyok kivételével
– Közmű-, energiaellátási
– Vízellátási, vízgazdálkodási
– Bányaműveléssel
– Atomenergia alkalmazására szolgáló
– Műemlékvédelem alatt álló
– Honvédelmi, katonai célú
építmények – Étv. szubszidiárius
• Nemzetgazdasági szempontból jelentős
nagyberuházások – 2006. évi LIII. tv.
 A szabályozás rendszere – építési jog III
• Kódex-szerű rendeletek
– OTÉK – 253/1997.(XII. 20.) Korm.r. - a településrendezés,
építés anyagi jogi szabályai
– kivitelezés - 191/2009. (IX. 15.) Korm.r.
– építésügyi hatósági eljárásokról – 312/2012. (XI. 8.)
Korm.r.
• Egyes hatósági tevékenységek, jogintézmények szabályait
megállapító kormány rendeletek
– építési hatóságok – 343/2006. (XII.23.) Korm.r.
– bírságok – építésfelügyeleti -238/2005.(X.24.) Korm.r
- építésügyi – 245/2006. (XII.5.) Kormr.
 A szabályozás rendszere – építési jog IV.
• Miniszteri szintű szabályozás szerepének csökkenése
– a telekalakítás, a telekalakítási és építési tilalom elrendelése, szakmai
szabályait,
– az épületek energetikai jellemzőinek meghatározására vonatkozó szabályokat,
– a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait,
– az igazgatási eljárásokban alkalmazandó telekár számításának szabályait
– igazgatási szolgáltatási díjak megállapítása
– építmények létesítésének közegészségügyi és egészségvédelmi
követelményeinek meghatározása
• Helyi szabályozás
– Helyi építésügyi szabályzat
– Építészeti értékek helyi védelme
– Helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozása
– Reklámok, hirdetések, cégérek elhelyezése
 Az építési jog fő területei I.
I. Településrendezési jog – azoknak a normáknak az
összessége, amelyek a településen belüli terület-
felhasználási viszonyok alakítását, épületeknek,
építményeknek a települési környezetbe való
beillesztését szabályozzák
– a településrendezési tervek fajtáit, a tervezés
rendjét, a tervezési jogosultságot,
– a terület-felhasználás rendjét, a beépítés szabályozását,
– a közterületek használatának rendjét,
–a terület-felhasználási, beépítési szabályok
érvényesítését szolgáló jogi eszközöket.
 Az építési jog fő területei II.
II. Építésrendészeti jog (Étv.: az építési folyamat
szabályozása)
– Az épületek biztonságos és rendeltetésszerű használhatóságát
biztosító normák, jogintézmények
– Az építmények megépítésére, használatára, jókarban tartására,
helyreállítására, átalakítására, lebontására vonatkozó szabályok
– Az egyes építményekre vonatkozó tűzrendészeti, műszaki,
közegészségügyi, vagyonvédelmi, biztonsági előírások,
– Építőanyagokkal, módszerekkel összefüggő minőségi előírások
– Az építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági tevékenységet
szabályozó normák
– A tervező, építtető, kivitelező jogait, kötelezettségeit, felelősségét
megállapító szabályok
 Az építési jog érvényesítésének eszközei
• A településrendezési jog sajátos intézményei
– Tervezés
– Szabályozás
– A tervek érvényesítését szolgáló hatósági eszközök
– Településrendezési szerződés
• A településrendezési jog és az építésrendészeti jog
érvényesítését egyaránt szolgáló jogi eszközök
– Hatósági engedélyek, kötelezés, hatósági felügyelet
• Kizárólag az építésrendészeti jog érvényesítését
szolgáló eszközök
– építés-felügyelet
 A településrendezés eszközei
1.Normatív eszközök (Étv.: településrendezési eszköz)
a. Településfejlesztési koncepció – integrált
településfejlesztési stratégia
b. Településszerkezeti terv
c. Szabályozási terv – 2013. január 1-től nem
önálló intézmény
d. Helyi építési szabályzat
2. A településrendezés „sajátos jogintézményei”
 Településfejlesztési tervezés
• Településfejlesztési koncepció
– Hosszú távú településpolitikai, gazdasági terv
– Célja:
• A fejlesztési célkitűzések összehangolása,
• Az önkormányzat településfejlesztési döntéseinek rendszerbe
foglalása,
• a rendezési tervezés megalapozása
– A település egész területére készül
• Integrált településfejlesztési stratégia
– A rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében konkrét
fejlesztési célok megvalósítására irányuló programok
meghatározása – középtávú
• A képviselő-testület normatív határozatban fogadja el
 Településszerkezeti terv
• Településrendezési terv – műszaki-fizikai terv
• A település egész területére készülő hosszú távú terv
• A képviselő-testület határozatban fogadja el
• Tartalmazza:
– A bel- és külterületet
– A beépítésre szán és nem szánt területeket, azok
tagozódását
– A szerkezetet meghatározó infrastruktúra hálózatokat
– Közparkokat, védelemre tervezett területeket
– Veszélyeztetett területeket
 Helyi építési szabályzat
• A település egészére, vagy egy részére (a településszerkezeti
terv által lehatárolt területre) kell készíteni
• Rendelet
• Alapja a szabályozási terv - a szabályzat melléklete
• Kötelező szabályzatot készíteni
– az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő
területekre,
– az építés vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet
igénylő területekre,
– a természeti tényezők által kiemelten veszélyeztetett területekre,
– közterület kialakítása, módosítása vagy megszüntetése esetén,
– az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, amennyiben a
település sajátosságai és adottságai azt indokolják.
 A településrendezés sajátos jogintézményei
• Építésjogi követelmények
• Tilalmak - Változtatási tilalom; - Telekalakítási és építési tilalom
• Telekalakítás
• Elővásárlási jog
• Kisajátítás
• Helyi közút céljára való lejegyzés
• Útépítési és közművesítési hozzájárulás
• Településrendezési kötelezések – önkormányzat rendelet szabályozza,
az egyedi döntés a polgármester önkormányzati hatósági jogköre
– Beépítési kötelezettség – kisajátítás
– Helyrehozatali kötelezettség – hatósági szerződés
– Beültetési kötelezettség
– Településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése
– Helyi építészeti védettséggel összefüggő kötelezettségek megállapitására
 A településrendezés sajátos eszközei II.

• Kártalanítás
• Településrendezési szerződés
• Összevont telepítési eljárás
• Településképi véleményezési eljárás – polgármester építési
hatósági engedély iránti kérelemhez – a tervezett
építkezésnek a települési környezethet való illeszkedése
• Településképi bejelentés – engedélyhez nem kötött
tevékenységek esetén – a polgármester 8 napon belül
megtilthatja – önkormányzati hatósági jogkör
• Közterület-alakítás – terv – képviselő-testület
 Településrendezési szerződés
• Az önkormányzat és az ingatlan tulajdonosa és a befektető
között
• Tárgya:
– Rendezési tevékenység előkészítése, telekrendezés, talaj
megtisztítása, tervek kidolgozása – a beruházó költségére
– A rendezési tervekben előírt célok megvalósítása
– Az önkormányzatot terhelő költségek, ráfordítások átvállalása
• Alapja a cél megvalósítója által készített tanulmányterv
• A településrendezési cél és az átvállalt kötelezettség között
közvetlen összefüggésnek kell lennie
• A szerződésben vállalt településrendezési kötelezettséget az
ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni
 Összevont telepítési eljárás

• Építési beruházáshoz – a beruházó kérelmére

• Két szakasz:
– Telepítési hatásvizsgálati szakasz
• Elutasítás esetén – határozat
• Önálló jogorvoslattal meg nem támadható végzésben kiadott
telepítési engedély
– Integrált építési engedélyezési szakasz
• Integrált építési engedély
• Ha településrendezési eszközök módosítása is
szükséges – az eljárás megindításának feltétele a
településrendezési szerződés
 A településrendezési és az építési előírások
érvényesítését egyaránt szolgáló hatósági eszközök
• Hatósági engedélyek rendszere
– Elvi engedélyek
– Telekalakítási engedély
– Építési engedélyek
– Használatba vételi engedély
• Hatósági kötelezés
• Hatósági felügyelet
– Építési hatósági ellenőrzés
– Fennmaradási engedély + építésügyi bírság
– Átalakításra, bontásra kötelezés
 Törekvések az engedélyezési eljárások gyorsítására

1. Az engedélyhez kötöttség lazítása - engedélyhez, bejelentéshez

kötött és engedély nélkül is elvégezhető építési munkák 37/2007.
(XII. 13.) ÖTM r. melléklete
2. A 312/2012. (XI.8.) Korm.r. – minden építési tevékenységhez
engedély kell, kivéve amelyeket a Korm.r. melléklete engedély
nélkül is elvégezhetővé nyilvánít.
3. Engedélyezési eljárás
1. Összevont engedélyezési eljárás – elvi + építési
2. Integrált eljárások – közreműködő hatóság, társhatóságok és a
szakhatóságok közötti koordináció
3. Építésügyi igazgatási szakértő
4. Építésügyi hatósági szolgáltatások – tárhely, kitanítás,
elektronikus ügyintézés
 Építésrendészeti felügyelet I.

 Ellenőrzés – építésfelügyeleti hatóság

Engedélyhez kötött építési munkák esetén azt, hogy az
építési munkákat engedély birtokában,
az engedélyben foglaltaknak, a helyi építési
szabályoknak, valamint a jogszabályoknak megfelelően
végzik-e
Az engedélyhez nem kötött munkák esetén betartották-e
az anyagi jogi előírásokat
 Jogkövetkezmények alkalmazása megoszlik az
építésfelügyeleti hatóság és az építési hatóság között
 Építésrendészeti felügyelet II.
 Építésfelügyeleti hatóság
Megvizsgálja fennállnak-e a fennmaradási engedély
megadásának feltételei
Felhívja az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem
benyújtására
A szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok
elvégzésére kötelezés
Elrendelheti az épület lebontását
 Építésügyi hatóság
 Elbírálja a fennmaradási engedély iránti kérelmet
A fennmaradási engedély megadása mellett építésügyi bírságot
szab ki
 Építésfelügyelet
Speciális hatósági felügyelet:
 Az építési munka kivitelezésének, minőségének ellenőrzése
 az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének szakszerűségét,
jogszerűségét, résztvevőinek jogosultságát, végzéséhez előírt
építési napló vezetésének módját és tartalmát, folytatásához előírt
kivitelezési dokumentáció(rész) meglétét,
 Jókarbantartási kötelezettség teljesítését
 Alkalmazható jogkövetkezmények:
A helyszínen végzéssel megtiltja a kivitelezés folytatását
Megtilthatja a kivitelezés folytatását és elrendelheti a
szabálytalan állapot megszüntetését,
Építés-felügyeleti bírságot szabhat ki
 Kötelezések az építési jogban

 Meghatározott építési munkák elvégzésére

kötelezés- az építésügyi hatóság jogköre - Ét. 47. §
Veszélyhelyzet elhárítása érdekében köteles elrendelni,
ha az állékonyságot, életet, egészséget, köz- és
vagyonbiztonságot veszélyezteti
A hatóság mérlegelési jogkörében dönthet a kötelezettség
elrendeléséről- telek bekerítése, engedély nélküli
építmény használat
 Az építési munkák akadályozása – tűrési
kötelezettséget rendelhet el
 Anyagi jogi bírságok jellemzői
 Objektív szankciók – nincs jelentősége a jogsértő
vétkességének, nincs kimentési ok
 Mértékük jelentősen meghaladja a vétkességi alapon
kiszabható pénzbeli szankciók mértékét, a köz
számára okozott kárhoz, illetőleg a jogsértés révén
elérhető előnyhöz igazodik
 Törvényben meghatározott célra fordítható
 Az építési jogban a bírságok jellemzője még:
A szankció alkalmazás kogenciája
A hatóságok viszonylag szűk mérlegelési lehetősége
 Az építési igazgatás szervezete I.
• Az építési ügyekért felelős miniszter – Belügyminiszter
• Településrendezés – önkormányzati feladat - képviselő-
testület De!
Telekalakítás – földhivatal
kisajátítás, lejegyeztetés – megyei kormányhivatal
• Építési hatóságok
– járásszékhely települési önkormányzatok jegyzői – illetékességi
területük a járás
– 343/2006. (XII. 23.) Korm.r.-ben meghatározott járási hivatalok
építési hivatala
• Kiemelt jelentőségű ügyben
• Összevont telepítési eljárásban
• Integrált eljárásban, stb.
– 343/2006. (XII. 23.) Korm.r.-ben meghatározott járási hivatalok
építési és örökségvédelmi hivatala - műemlék
 Az építési igazgatás szervezete II.
• Sajátos építményfajták – hírközlési, közlekedési, honvédelmi
– II. fok – kormányhivatalok építésügyi és örökségvédelmi hivatala
• Építésfelügyeleti hatóságok
– 343/2006. (XII. 23.) Korm.r.-ben meghatározott járási hivatalok
építési hivatala
– 343/2006. (XII. 23.) Korm.r.-ben meghatározott járási hivatalok
építési és örökségvédelmi hivatala – műemlék
• Állami főépítész – a megyei kormányhivatal építésügyi és
örökségvédelmi hivatala
– Javaslattevő, véleményező szakmai szervek
– Hatósági jogkör – Tft. – terület-felhasználási engedély
• Tervtanácsok – településrendezési, építészeti-műszaki
tervtanácsok - tervek szakmai kontrollja