Építőipari alapismeretek 1 / 8

Az építőipar három ágazata:

1. Épületek építése ágazat
2. Egyéb építmények építése ágazat
3. Speciális szaképítési ágazat
Építésügy  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.tv. (Étv.)
Fogalmak:
- épített környezet:
- építmény
- épület
- műtárgy
Helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és
biztosító települési rendelet.
OTÉK: az országos rendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20) Korm. rendelet
Építőipari kivitelezési tevékenységekről szóló 191/2009 (IX. 15 ) Korm. rendelet

1. AZ ÉPÍTŐIPAR FELADATA, FELOSZTÁSA

1.1 Az építőipar feladatai:

- új építmények építése (anyagi forrás  építtető v. beruházó  tervező  kivitelező
- meglévő épületek karbantartása
- építmények felújítása (tatarozás)
- építmények átalakítása, rekonstrukciója
- építmények bontása

1.2 Az építőipar felosztása:

- magasépítő ipar (föld felszíne feletti építmények építése)
- mélyépítő ipar
1.2.1 Magasépítési munkák sorrendje
1. alépítményi munkák (földmunka, alapozás)
2. felépítményi munkák (szerkezetépítés)
3. befejező munkák (szakipari munkák)
1.2.2 Mélyépítési munkák sorrendje
1. földmunkák
2. szerkezetépítési munkák
3. befejező munkák

2. AZ ÉPÍTÉSI MUNKA JELLEGE SZEREPLŐI

2.1 Az építési munka

Minden épület:
- egyedi termék
- terv készül
- kialakulhat váratlan helyzet
- minden esetben új értéket teremt
- hosszú használati időre készül
- más munkaterületen zajlik
- új területre kell szállítani
 Építőipari alapismeretek 2 / 8

2.2 A beruházás folyamata

Bármely építési feladat esetében azonos v. hasonló (gondolat, belső elemzés,
megvalósíthatóság vizsgálata, mérnök kiválasztása, tervező kiválasztása, előkészítő
tervműveletek, beruházási prg., engedélyezési terv, hatósági eljárás, kiviteli terv (tender),

2.3 Beruházások csoportosítása

2.4 Az építési folyamat szereplői

- Építtető/beruházó  ötletgazda, finanszírozó
- Szabályozott tevékenység:
 építészeti műszaki tervező
 építési műszaki ellenőr
 felelős műszaki vezető
 vállalkozó kivitelező
 energetikai tanúsító
- Hatóságok: Építésügyi hatóság, Szakhatóságok
- Építésügyi műszaki szakértő
- Kivitelező: fővállalkozó, alvállalkozó, megrendelő vállalkozó
- Koordinátor
- Pénzintézetek, bankok
- Üzemeltető

2.5 Szerződések
- vállalkozási
- kivitelezési
- tervezési
 Építőipari alapismeretek 3 / 8

2.6 A kivitelező munkában résztvevő szakmák 2.7 Kapcsolódó szakmák

1. Ács - hűtő- és szellőzésrendszer szerelő
2. Tetőfedő - központifűtés- és gázhálózatrendszer-
3. Bádogos szerelő
4. Kőműves - víz- és csatornarendszer-szerelő
5. Burkoló - épület- és szerkezetlakatos
6. Épületszobrász - villanyszerelő
7. Kőfaragó - asztalos
8. Szigetelő
9. Szárazépítő
10. Festő, mázoló, tapétázó
11. Szerkezetépítő és -szerelő
12. Útépítő és útfenntartó
13. Magasépítő technikus
14. Mélyépítő technikus
15. Hídépítő és -fenntartó technikus
16. Útépítő, vasútépítő és -fenntartó technikus

3. TELEPÜLÉSEK, TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA

3.1 Települések kialakulása, fejlődése

- cél a védelem volt
- kialakult a településhálózat
- a település spontán fejlődéssel jött létre
HÉSZ: Helyi Építési Szabályzat
OTÉK: Országos Településrendezési és Építési Követelmények
- település feladata: ott élők és dolgozók számára élettér és munkavégzés színterének biztosítása
- jól elhatárolt területegységekre bontható

3.2 A települések típusai

Népesség alapján:
1. Tanyák  lakóház+gazdasági épület, nem önálló, valamely város részét képezi
2. Falvak, községek  5000 főnél kisebb, homogén szerkezetű, laza beépítésű, központjában
fontosabb intézmények vannak
3. Városok  jelentőségük vagy kiemelt tulajdonságaik miatti rang, sűrű beépítésűek, különböző
területfelhasználási egységek, van városközpont
Agglomeráció: a nagyváros és a vele összefonódott települések

3.3 A települési infrastruktúra

- építmények és tevékenységek rendszere, melyek a település működését biztosítják:
lakásállomány, szolgáltatások épületei, közüzemi hálózat, környezetvédelmet szolgáló
építmények, közlekedési hálózat és építményei, településüzemeltetési építmények, pihenést
szolgáló épületek, műtárgyak
 Építőipari alapismeretek 4 / 8

3.3.1 Lakásállomány
Lakások összessége  lakófunkcióval rendelkező épületek
- tulajdonviszony szerint: magán, önkormányzati, állami
- komfort alapján (közüzemi hálózat)
- méret szerint

3.3.2 A lakossági közszolgáltatások intézményei, épületei

A) HUMÁN ÉS RENDÉSZETI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK:
- alapszintű szociális és eü
- bölcsőde, óvoda, alap- és középfokú oktatás
- közművelődés (kvt)
- sportolás biztosítása
Rendészet: - tűz- és katasztrófavédelem
- közbiztonság védelme
- mentés és sürgősségi betegellátás

B) KÖZÜZEMI ÉS KOMMUNÁLIS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK

3.3.3 A települési környezet védelmét szolgáló intézmények

- köztisztaság megóvása, hulladékkezelés, zöldterületek kezelése, építészeti értékek megóvása,
közlekedésszervezés, légszennyezés csökkentése, zaj- és rezgésvédelem

3.3.4 Közüzemi hálózatok és szolgáltatások

A közműhálózatok közterületen helyezkednek el, innen csatlakoznak a fogyasztóhoz
1. Vezetékes ivóvízhálózat
2. Szennyvízcsatorna-rendszer
3. Elektromos energiaellátás
4. Közvilágítás
5. Vezetéske gázellátás
6. Távhőellátás
7. Információs, telekommunikációs rendszerek

3.3.5 Közlekedési és szállítási hálózatok

 biztosítja a településen belüli helyváltoztatás lehetőségét bármilyen közlekedési eszközzel
Részei: úthálózat, kerékpárutak, gyalogutak, járdák
Elemei: parkolók
Közösségi közlekedés = tömegközlekedés (településen belüli vasútvonalak)

3.3.6 Településüzemeltetést szolgáló építmények

- hulladékgyűjtés, -kezelés, -elhelyezés
- szennyvíztisztítás
- köztemetők fenntartása, kezelése
- közterületek, utak, parkok, zöld területek kezelése

3.3.7 Üdülést, pihenést, sportolást szolgáló építmények

- üdülőterület, strand, sportpálya
 Építőipari alapismeretek 5 / 8

4. AZ ÉPÍTMÉNYEK RENDELTETÉSE, KIALAKÍTÁSA

4.1 Építmények csoportosítása
 építési tevékenységgel létrehozott / késztermékként az építési helyszínre szállított, helyhez kötött
műszaki alkotás: épületek, műtárgyak, egyéb építmények
4.2 Lakóépületek kialakítása
 az ember mindennapi életének lakóterét, biztonságát, kényelmét biztosítják: családi házak,
ikerházak, többlakásos társasházak, emeletes lakóépületek, nyaralóépületek
4.2.1 Lakóépületek elhelyezkedése
1) A telek fekvése, környezete: jó elhelyezkedés (megközelíthetőség), domborzati szempont, jó
tájolás, távoli zajforrás
2) A telek mérete, beépíthetősége: Településrendezési Terv és Helyi Építési Szabályzat tartalmazza,
hogy a telek melyik részén, mekkora alapterületű, magasságú és milyen típusú épület helyezhető el.
Építési hely: építési határvonalak által közbezárt terület.
Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló, ikres, zárt sorú

3) Talajviszonyok  meghatározza az alapozás mélységét és az alapok szélességi méreteit

4) Közművek: teljes / részleges / hiányos közművesítettség
4.2.2 Lakóépületek csoportosítása, típusai
- egylakásos
- többlakásos

1) Családi házak
2) Iker elrendezésű házak
3) Sorházak
4) Átriumházak
5) Többszintes lakóépületek

4.3 A lakás
A lakás kialakításának szempontjai:
Elsődleges követelmények:
 védelem időjárás ellen
 rendelkezzen lakófunkciót biztosító helyiségekkel
 legyen meg a rendeben tartás és tisztíthatóság feltétele
 nyugalmat és kényelmet biztosítson
 Építőipari alapismeretek 6 / 8

Alapkövetelmények:
- száraz helyiségek
- levegőcsere biztosított legyen
- természetes megvilágítás
- téli fűtés
- könnyű tisztán tarthatóság
- a helyiségek rendeltetésüknek megfelelően legyenek kialakítva
Tényezők  családmodell
- foglalkozás
- társasági élet
- lakás majdani felhasználójának ismerete
- létesítési hely
- műszaki adottságok
- pénzügyi lehetőségek
A lakás funkciói  külön elhatárolt tér szükséges  helyiségek: lakószoba/nappali, főzőhelyiség,
közlekedő, tárolóhelyiség, tisztálkodó helyiség
A helységek kialakítása
- Nappali: legalább 16 m2
- Hálószoba: 15m3/fő ; 8 m2
- Konyha és étkező-konyha: 60x60 bútorokkal
- Étkező: étkezőgarnitúra helye
- Fürdőszoba és WC
- Közlekedőhelyiségek: kevés legyen
- Tárolóhelyiségek: kamra, garázs

4.4 A pihenés és kikapcsolódás épületei

- nyaralók, üdülők, hétvégi házak  év bizonyos időszakaiban lakottak

4.5 Középületek
- lakosság közösségi szinten jelentkező igényeinek helyet biztosító épületek, a lakosság
érdekében létrehozott és működő, őket szolgáló épületek
- egyben munkahelyek is
- fontos a megfelelő elhelyezésük

1) Szakrális építmények: templom, zsinagóga, kolostor…  hittétel nyilvános vagy zárt színterei;
temetkezés építményei
2) Oktatási épületek: alsó-, középfokú, főiskolák, egyetemek
3) Kulturális épületek: színházak, mozika, művelődési házak; múzeumok; könyvtárak
4) Egészségügyi épületek: orvosi rendelő, rendelőintézet, városi és megyei kórház
5) Igazgatás épületei: adminisztráció, ügyintézés, közigazgatás színterei-  térszervezés 5
alapvető funkciója: fogadás, közlekedés, iroda, kiszolgáló és speciális funkciók  lehatárolása
és megfelelő kapcsolat kialakítása
6) Kereskedelmi épületek: üzlet (egy terméktípus), áruház (egy térben több termék),
bevásárlóközpont (több üzlet)
7) Vendéglátás épületei: szállás jellegű, vendéglátóegységek
8) Sport, pihenés és regenerálódás épületei: sportlétesítmények, strandok, fürdők, gyógyfürdők
9) Közlekedési építmények: pályaudvarok, állomások, kikötők, repülőterek  nagy számú
utazóközönség és a közlekedési eszköz megfelelő kapcsolata!
4.6 Ipari és mezőgazdasági építmények
 Építőipari alapismeretek 7 / 8

4. termelés, feldolgozás, raktározás

5. földműveléshez, növénytermesztéshez, állattenyésztéshez
6. tevékenység helyigénye
7. technológia

4.7 Mérnöki műtárgyak

Tartószerkezetből állnak  erőtani lehetőségek a meghatározók
- vízépítési műtárgyak: gát, csatorna, zsilip
- közlekedési építményeken belül vonalas műszaki alkotások (út- és vasúthálózat); nem vonalas
közlekedési építmények (híd, alagút, felüljáró)
- közművek (víz, gáz, csatorna)
- egyéb mélyépítési műtárgy (mélygarázs)

5. AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK RENDSZEREZÉSE
5.1 Az épületszerkezetek fogalma, osztályozása
Az épületszerkezetek az épület részei, melyek a tér egy részét lehatárolva, együttesen alkotják az adott
funkciónak megfelelő épületet.
Rendeltetésük szerint:
- teherhordó szerkezetek: főfalak, födémek, áthidalók
- nem teherhordó szerkezetek: válaszfalak, falburkolatok
Kiterjedésük szerint:
- rúdszerkezetek: pillér, gerenda, oszlop
- felületszerkezetek: falak, födémek, vakolatok
- tömbszerkezetek: sávalap, súlytámfal
Helyzetük szerint:
- térhatároló: külső fal, tetőszerkezet
- térelválasztó: válaszfalak
Elkészítés (kivitelezés) szerint:
- előregyártott elemekből összeállított
- monolit szerkezetek
Építési folyamatban betöltött szerepük szerint:
- végleges épületszerkezetek: nyílászárók, lépcsők
- ideiglenes szerkezetek: zsaluzatok, állványok
 Építőipari alapismeretek 8 / 8

5.2 Tartószerkezetek
5.2.1 Elsődleges tartószerkezetek
Alátámasztó elsődleges tartószerkezetek:
- alap
- főfal
- pillér
- oszlop
Áthidaló elsődleges tartószerkezetek:
- födémek
- áthidalók

5.2.2 Másodlágos tartószerkezetek

- fedélszerkezetek
- erkélyek
- függőfolyosók
- lodzsák
- lépcsőszerkezetek
- rámpák
- előtetők

5.3 Térelválasztó és térosztó szerkezetek

Az épületek belső tereit egymástól részben vagy egészben elválasztó épületszerkezetek
- válaszfalak
- nyílászárók
- kémények és szellőzők
- rácsok
- korlátok és mellvédfalak

5.4 Védő- és fedőszerkezetek

Az épületek teherhordó és egyéb szerkezetihez kapcsolódva nyújtanak megfelelő védelmet a
különböző hatásokkal szemben.
- víz- és nedvesség elleni szigetelések
- hőszigetelése
- vakolatok
- felületképzések és bevonatok
- burkolatok
- tetőfedés
- árnyékolószerkezetek

5.5 Segédszerkezetek
Az épületek építése/bontása során a különböző épületszerkezetek kialakításához létesített ideiglenes
szerkezetek.
- állványok
- zsaluzatok
- dúcolatok
- támaszok