1.

Tétel
A) Határozza meg az építmény és az épület fogalmát, csoportosítsa az épületeket és az
épületszerkezeteket!
Vázlatrajzokon szemléltesse a lakóterületek rendezésének és beépítésének elveit!
- Az építmény fogalma:
Szilárd építőanyagból készített létesítmény, amely elhelyezkedhet a föld felszíne alatt és fölött
is.
Jellegtől függően lehetnek:
 épületek
 mélyépítési műtárgyak
 infrastruktúra létesítmények
 egyéb kategóriájú építmények
Funkció szerint:
1. közlekedési, szállítási kapcsolat: utak, vasutak, villamoshálózat
utak: főút, helyi gyűjtő út, egyéb kiszolgáló és lakó utak, gyalogutak, kerékpárút
2. kiszolgáló létesítmények: közmű, fűtőmű
3. lakóövezetek, lakóingatlanok
- Az épületek csoportosítása:
Az épület fogalma: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely
szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül
meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres
munkavégzés, illetve tárolás céljából.
 Lakóépületek
 Középületek
 Ipari épületek
 Mezőgazdasági épületek (állattartás, növénytermesztés)
 Mérnöki létesítmények: gátak, hidak
- Az épületszerkezetek csoportosítása:
Alépítményi és felépítményi szerkezetek, vízszintes, függőleges, ferde és íves helyzetű
szerkezetek, térelhatároló és térelválasztó szerkezetek, teherhordó és vázkitöltő szerkezetek.
Teherhordó és nem teherhordó szerkezetek.
- Vázlatrajz: lakóterületek fajtái, jelölése, rendezési és beépítési elvek, szabályok:
 Családi ház
 Társas ház
 Panel ház
 Emeletes ház
 Sor ház
  Villa
Telek: telekhatárral kijelölt építési terület.
A telek beépíthetőségét a HÉSZ írja elő.
OTÉK: építési szabályozások, alapvető elvárásásokat fogalmaz meg, alaptörvényként
értelmezhető. Ez alá sorolható a HÉSZ, mely helyi építési szabályokat fogalmaz meg.
Az előkert min mérete 5 méter, oldalkert 3 méter, hátsókert 6 méter.
Két épület között a tűztávolságot be kell tartani a tűz terjedés miatt. A tűzfalnak túl kell nyúlnia
a tetősíkon.
Tájolás szerint: kedvező, kedvezőtlen. Amely helyiséget sokat használunk a nap által
megvilágított legyen. Déli tájolás: meleg, pl. a nappali, északi tájolás: spájz.
Az egyedi telken a főépületek az övezeti előírásoknak megfelelően, a következő elrendezésben
létesíthetők:
 szabadon álló építési mód: a kert minimális méretét figyelembe kell venni
 telekhatáron álló: az ablak parapet magassága a telekhatár oldalon minimum 180 cm.
 zártsorú beépítés: mellette levő telek ugyanolyan beépítésű, maximum 5 cm távolság
van a két épület között.
 ikres beépítés: közös főfal van, leginkább a költségmegtakarítás miatt.

B) Az építkezés megkezdése előtt szervezze meg az építési terület átadását-átvételét: az

eljárásra kiket kell meghívni, hogyan kell dokumentálni, hogyan kell az e-építési naplóban
az eseményt rögzíteni?
- Az építési munkaterület átadásának-átvételének célja:
A munkaterület átadás-átvételét megelőzi az a helyszíni bejárás, ahol a kivitelező (saját
érdekeinek és céljának megfelelően) szemre vételezi az építési területet, az ingatlan
sajátosságait, megközelíthetőségét, a közmű és energiaellátás lehetőségeit. Célszerű a
közvetlen környezetben lévő építmények állapotáról szemrevételezéssel, esetleg fotóval
felmérést, illetve állapotrögzítést végezni a későbbi problémák elkerülésére.
- Az átadás-átvétel megszervezése, folyamata:
A bejárást a beruházó, vagy megbízottja szervezi. A bejáráson szerzett információk alapján
megtervezhető az építkezés térbeli és időbeli szervezése, elkészíthetők az elrendezési tervek és
időtervek. Az építési szerződésben rögzítésre kerül a terület átadásának időpontja, ekkor adja
át az építtető a kivitelezőnek az építési munka elvégzésére alkalmas állapotban.
A kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési munkaterületet szerződés
szerint átadja a fővállalkozó részére. Ilyenkor kell megnyitnunk az építési naplót, melyben
munkaterület átadás-átvételt rögzítenünk kell.
Az építési naplóban az átadás-átvétel időpontjának, a területen végzett tevékenység
körülírásának, valamint a munkaterület megjelölésének is szerepelnie kell.
Érdemes lehet többek közt olyan részleteket is rögzítenünk persze, mint a megjelentek neve,
beosztása és az általuk képviselt cég neve, a terület pontos határai, vagy épp a terület
használatára vonatkozó követelmények.
Az átadás előtt mindenképpen érdemes időt szánni a munkaterület helyszíni bejárására is,
hiszen az alvállalkozó számára ekkor van lehetőség a leendő munkavégzés feltételeinek
felmérésére, a körülmények feltérképezésére.
Az átadás folyamatával kapcsolatban érdemes azt is megjegyeznünk, hogy abban az esetben,
ha az építtető nem az építési tevékenységgel érintett terület tulajdonosa, a munkaterület átadását
a hatályos törvények szerint a tulajdonosnak is jóvá kell hagynia.
Az átadás-átvétel folyamatának lezárulásával megkezdődhet a munkaterületre történő,
tényleges felvonulás. A helyszíni munkavégzés akkor kezdődhet el, ha az építtető vagy a
Fővállalkozó a területet a kivitelező részére átadta, az pedig a feltételek és körülmények
ismeretében hivatalosan is átvette.
Az építési munkaterületen az építtető megbízásából egyidejűleg vagy egymást követően több
vállalkozó kivitelező is végezhet építési munkát.
- Résztvevők:
- az építés generálkivitelezője, és alvállalkozói,
- az építtető, vagy megbízott képviselője (beruházó),
- a felelős műszaki vezető (az építés minőségéért felelős személy),
- a műszaki ellenőr (a megbízó érdekeit képviselő személy),
- a felelős tervezők, és altervezők,
- az elsőfokú építéshatóság műszaki ügyintézője,
- a szakhatóságok képviselői.
- Az átadás-átvételi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok.
- Eljárási szabályok:
Az eseményt a munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyvében és az építési naplóban
dokumentálják. Az építési naplót a munkaterület átvételekor meg kell nyitni, és az építtetőnek
is alá kell írnia. Ettől az időponttól indul a tényleges kivitelezés, kezdődhet meg a tényleges
felvonulás és a kivitelezés. A munkaterület átadás-átvételt a kivitelezési szerződésben rögzített
határidőn belül kell elvégezni.
- Az építési terület alkalmassága (esetleges akadályok, energiavételi pontok, kitűzési
alappontok rögzítése)
- Mi az eljárás a munkaterület átadás-átvételi eljárásának meghiúsulása esetén (megbízó
hibájából, megbízott hibájából)
Pót munkaterület átadás-átvételi időpont kitűzés. A hiányok és akadályozó tényezők mielőbbi
elhárítása.
- Az átadás-átvétel dokumentálása, a jegyzőkönyv tartalma, rögzítése az e-építési naplóban, mi
a feladata a megbízottnak (kivitelezőnek) a sikeres átvétel után
Az átadás-átvételt jegyzőkönyvvel illetve jelenléti ívvel dokumentáljuk. A jegyzőkönyvben
rögzítésre kerül a beruházás helye, a kapcsolódó vállalkozói szerződési hivatkozás, beruházó
és kivitelező székhelye, adószáma, képviselője. A szerződésben szereplő kivitelezési határidő,
vállalkozói díj, az építési engedélyre való hivatkozás, egyéb előírások, melyek relevánsak a
munkaterületen.
Szokásos tartalmi felépítés:
- a jegyzőkönyv felvételének helye és ideje
- a megjelentek neve, beosztása, az általuk képviselt cég, szervezet neve
- a projekt megnevezése és a munkaterület átadás-átvételi eljárás azonosítása
- a lényeges előzmények, valamint a megvalósítási cél
- a terület pontos határai, megközelítési lehetőségei
- a területen található építmények és műtárgyak
- a megvédendő növényzet
- a terület használatára, igénybevételére vonatkozó követelmények
- a geodéziai kitűzések helyszíni jelei, adatai
- az átadó által biztosított dokumentumok jegyzéke
- a vállalkozó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a munkaterületet átveszi.
A munkaterület átadásának a napja rögzítésre kerül az építési naplóba.
A helyszíni munkavégzés akkor kezdhető meg, ha az építtető vagy a képviseletében eljáró
mérnökszolgáltató a munkaterületet a kivitelező részére átadta, az pedig a területet
átvette, megismerve a használat feltételeit és körülményeit.
A munkaterület átvétele után a Kivitelező teljes felelősséggel tartozik. A felvonulás célja, hogy
az építési terület alkalmassá váljon a kivitelezésre, ne legyenek zavaró körülmények, biztosított
legyen a vagyonvédelem és a dolgozók megfelelő munkakörülményei, megfelelő nagyságú
(előkészített) területek álljanak rendelkezésre a gépek és építőanyagok tárolására,
megmunkálására.
A felvonulás során célszerű először a terület növényzetével és a talajjal foglalkozni:
növényirtás, növényvédelem, humusz leszedése, durva tereprendezés. Következhet a terület
lehatárolása (ideiglenes kerítés, kapu, porta), amelyet vagyonvédelmi szempontok miatt meg
kell oldani. Ezzel egy időben a közlekedési kapcsolatokat, és a belső út kialakítását, valamint
az ideiglenes közmű- és energiaellátást és a bekötéseket kell elkészíteni. A felvonulási épületek
elhelyezése, a tárolóterületek előkészítése, raktárak és a segédüzemek kialakítása zárja a
felvonulási munkák sorát.
A felvonulás során komoly segítség az elrendezési terv, amennyiben átgondolt és számításokkal
megalapozott tervezés eredményeként jött létre. Az építési terület a felvonulás során alkalmassá
vált a kivitelezésre, megkezdhető a tényleges építési munka, amelyhez anyagra, gépekre, szak-
és segédmunkásokra, valamint pénzre, azaz erőforrásokra van szükség.
C) Ön egy építőipari vállalkozás vezetőjeként alkalmazottjaival munkavédelmi oktatáson
szeretné megértetni a munkavédelem feladatát, célját, és értelmezni alapkérdéseit,
területeit, valamint a legfontosabb alapfogalmakat. Állítsa össze mondanivalójának rövid
vázlatát és mondja el!
- A munkavédelem feladata, célja:
A szervezetten munkát végzők egészségének, testi épségének, munkavégző képességének
megóvása, a munkakörülmények humanizálása. A személyi és tárgyi feltételeket oly módon
kell megteremteni, hogy megelőzhessük a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő
megbetegedéseket. Mindezek függetlenek a munkavégzés szervezeti vagy tulajdoni formáitól.
A balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzhetőek, ha az ember a maga alkotta gépeket,
berendezéseket, eszközöket biztonságossá tudja tenni. A munkavállalók munkakörülményei,
biztonsága, szociális ellátottsága döntően megszabja a munkakedvet és a munka hatékonyságát.
- A munkavédelem alapkérdései:
A balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzhetők, ha az ember a maga alkotta gépeket, be-
rendezéseket, eszközöket biztonságossá tudja tenni. A munkavállalók munkakörülményei,
biztonsága, szociális ellátottsága döntően megszabja a munkakedvet és a munka hatékonyágát.
A munkabiztonság a veszélytelen technika, technológia alkalmazásával valósítható meg. A
tökéletes megoldást az automatizálás széleskörű elterjedése, a technológiai folyamatok zárt-tá
tétele biztosíthatja. Ez a „veszélytelen technika” azonban egyáltalán nem, vagy csak nagy
költségráfordításokkal lenne elérhető, amelyre a gazdaság jelenlegi szereplőinek nincs
lehetőségük. Ennek tudatában meg kell elégednünk a munkavédelemnek egy alacsonyabb
fokozatával, a „biztonságtechnikával”, amelynek kettős feladatot kell megoldania. Egyrészt a
tárgyi és szervezeti feltételek tökéletesítését, másrészt a munkavállalók folyamatos
felvilágosítását arról, hogyan tudnak biztonságosan együtt élni a jelen lévő veszélyekkel.
A munkahelyek ergonómiai tervezése, a zaj csökkentése, a nemdohányzók védelme stb. egy-
formán fontosak a munkáltatók és a munkavállalók számára. Sőt a munkavédelem az egész
társadalom ügye, mert társadalmi érdek, hogy a munkahelyek biztonságosak legyenek
- A munkavédelem területei:
A munkavédelemnek két területe van, a munkabiztonság és a munkaegészségügy.
A munkabiztonságaz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó
szabályokat határozza meg, illetve ellenőrzi azok betartását.
A munkabiztonság olyan követelményeket támaszt mind a munkáltatókkal, mind a munka-
vállalókkal szemben, amelyekkel a balesetmentes munkavégzés feltételei megvalósíthatók. A
szabályok betartásával csökken a veszélyforrások száma.
Veszélyforrása munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan
tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre
veszély vagy ártalmat jelent.
A veszélyforrásokat a következőképpen csoportosíthatjuk:
-fizikai veszélyforrások:
 munkaeszközök (pl. szerszámok),
 járművek, szállító és anyagmozgató eszközök (pl. szállítószalag, daru), ezek részei,
illetve mozgásuk, a termékek és az anyagok mozgása (pl. teheremelés),
 szerkezetek egyensúlyának megbomlása (pl. teher elhelyezése a járműveken),
 csúszóssá váló felületek (pl. olajfolt a padlón),
 éles, sorjás, egyenetlen felületek,
 a normálistól eltérő légnyomás,
 zaj, rezgés, különféle sugárzások,
 nem megfelelő világítás,
 áramköri vagy statikus villamos feszültség.-veszélyes anyagok:
 minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén
károsíthatja az embert vagy környezetét.Pl. robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó,
mérgező, maró, fertőző, rákkeltő, utódkárosító stb. anyagok.-biológiai veszélyforrások:
 mikroorganizmusok (pl. baktériumok, gombák) és anyagcseretermékük,
 makroorganizmusok (pl. növények, állatok).-fiziológiai, idegrendszeri és pszichés
tényezők:
 pl. színek munkahelyi kialakítása, monoton munkavégzés, mindaz, ami fokozott
igénybevételt jelent az embernek.
A munkaegészség tevékenység célja a munkavégzés során a munkahigiénia, valamint a
foglalkozás-egészségügy révén a munkavállaló egészségének a megóvása.
A munkahigiénia feladata a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és
kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése.
A foglalkozás-egészségügyfeladata a káros munkakörnyezet okozta és a munkavégzésből
származó megterhelések, illetve igénybevételek vizsgálata és befolyásolása, továbbá a
munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése
és elősegítése.
A munkavédelem alapvető szabályait az Alaptörvényben foglalt elvek alapján az Ország-
gyűlés foglalta törvénybe. Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.) célja,
hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szer-
 vezeti feltételeit szabályozza. A Mvt. részletes szabályait, felhatalmazás alapján a
munkavédelem ágazati feladatait a tevékenység szerint illetékes miniszterek által kiadott
rendeletek, szabályzatok, szabványok tartalmazzák. Az ágazatok közötti kapcsolatokban a
miniszterek együttműködése csökkenti az átfedéseket az egyes szakterületeken, és így
szabályzatokban a részletes szabályozást, a munkavédelmi szabványosítás alapjait lehet
megteremteni. Az irányításuk és a felügyeletük alatt működő központi államigazgatási
szervek, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság (NMH
MMI, korábbi nevén Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet, vagyis OMMF),
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és a Magyar Bányászati és
Földtani Hivatal (MBFH, korábbi nevén Magyar Bányászati Hivatal, vagyis MBH) saját
jogkörükben látják el a munkavédelmi feladatokat.
A nemzetgazdasági szintű szabályozás az ágazati és felügyeleti jogkörök elhatárolásával
egységes, egymásra épülő, az egyes gazdálkodó szervezetekre egyértelmű jogszabályok
kiadását teszi lehetővé.
A Mvt. növelte a gazdálkodó szervezetek belső munkavédelmi szabályozásának
jelentőségét, tartalmát. A Kollektív szerződésben kell meghatározni a gazdálkodó
szervezetnél a munkavédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, ezek
gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, s az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét.
A Szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a munkavédelmi feladatokat
ellátó, az intézkedésre jogosult személyek hatáskörét.
A Munkavédelmi szabályzatban (MvSZ) kell meghatározni a gazdálkodó szervezetnél
munkavédelmi feladatokat ellátó személyek kötelezettségeit, a munkavédelmi ügyrendet,
valamint az ágazati jogszabályokban meghatározott témaköröket, pl. az oktatás, vizsgázta-
tás, egészségügyivizsgálatok, ellenőrzések stb. rendjét. Tartalmi követelményeire
vonatkozóan az ágazati rendeletek az irányadók.
A munkaköri leírásban (az MvSZ figyelembevételével) részletesen kell meghatározni a
munkavállaló munkavédelemmel kapcsolatos hatásköreit, feladatait.
A technológiai, gépkezelési utasításokban kell meghatározni a munkavégzés során
követendő magatartási szabályokat, pl. a biztonságos munkavégzéshez szükséges
védőeszközök használatát. Tartalmi és alaki követelményeit az ágazati szabványok
határozzák meg.
D) A mellékelt idegen nyelvű szakmai szöveg alapján csoportosítsa az
épületszerkezeteket!
- Teherhordó szerkezetek
- alapozások szerkezetei,
- falszerkezetek,
- vázszerkezetek (pillérek, oszlopok, gerendák, keretek, kiváltók, stb.)
- födémszerkezetek,
- áthidalók
- tetőszerkezetek,
- lépcsőszerkezetek,
- térbeli teherhordó szerkezetek.
- Nem teherhordó szerkezetek
Térelhatároló szerkezetek:
- könnyű homlokzati falak (szakipari fal, köpenyfal, függönyfal, stb.)
- válaszfalak, szekrényfalak,
- álmennyezetek,
- nem teherhordó térlefedések.
Szakipari szerkezetek: (felszerelő szerkezetek)
- szigetelő szerkezetek (nedvesség-, hő-, hangszigetelés)
- fedélhéjazatok,
- nyílászáró szerkezetek (ajtók, kapuk, ablakok, portálszerkezetek stb.)
- falburkolatok,
- padlóburkolatok.