PSZF Szamvitel Szigorlati A Tetelek 2004

Forrás: http://www.doksi.
hu
Számvitel szigorlat 1/7 oldal 1/A
Ismertesse az ingatlanok számvitelét!

Az ingatlanok helye a számlakeret-tükörben:
• 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
o 121. Földterület
o 122. Telek, telkesítés
o 123. Épületek, épületrészek
o 124. Egyéb építmények
o 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek
o 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok
o 127. Ingatlanok értékhelyesbítése
o 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
o 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése
Az ingatlanok helye a mérlegben:

• A. Befektetett eszközök
o II. Tárgyi eszközök
 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
Ingatlan: rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt,

amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.
Az ingatlanok közé sorolandó [Szt. 26 § (2)]: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az

épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada,
továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat
vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon
valósultak meg.
Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok [Szt. 26 § (2)]: a földhasználat, a

haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű
használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (víz- és
csatornahasználati hozzájárulás, villamos-fejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre
vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog,
valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.
Ingatlanok közé tartoznak:

• Termőföld: a mezőgazdasági hasznosítás céljait szolgáló földterület (pl. szántóföld,
erdő, nádas). Itt kell kimutatni azoknak a termőföldeknek az értékét, amelyekhez a
vállalkozó vásárlás útján jutott, vagy törvényben szabályozott módon értékelt.
Termőföld után értékcsökkenés nem számolható el, így bruttó érték = nettó érték.
• Telek: itt kell kimutatni azoknak a földterületeknek, telkeknek az ellenértékét,
amelyekhez a vállalkozó vásárlás, kisajátítás útján vagy egyszeri telek igénybevételi
díj fizetése kapcsán jutott. Telek után sem számolható el értékcsökkenés.
• Telkesítés: olyan beruházás eredménye, amely a talaj tulajdonságait, felszínét és a
termelés feltételeit módosítja.
• Épületek: olyan szerkezetileg önálló építmények, amelyek részben vagy egészben
külső tértől elválasztottak.
• Épületrészek, tulajdoni hányadok: olyan ingatlan, amelynek tulajdonjoga több
tulajdonos között meghatározott arányban oszlik meg.
Forrás: http://www.doksi.hu

• Egyéb építmények: minden épületnek nem minősülő külső építmény (pl. vasút,
kerítés).
• Üzemkörön kívüli építmények: azok, amelyek nincsenek a vállalkozási
tevékenységgel közvetlen összefüggésben (pl. üdülő, sportpálya, óvoda).
A Tartozik oldalon kell kimutatni:

• az ingatlanok nyitó bruttó értékét,
• üzembe helyezéskor, rendeltetésszerű használatba vételkor az aktivált bruttó értéket,
• a jegyzett tőke leszállításakor a részesedés fejében kapott ingatlantársaság által közölt
bruttó értékét,
• apportként kapott ingatlan társasági szerződésben meghatározott értékét.
A Követel oldalon kell kimutatni:

• az értékesített ingatlant,
• a gazdasági társaságba apportként bevitt ingatlan,
• térítés nélkül átadott ingatlant,
• kötelezettségek teljesítésére átadott ingatlan könyv szerinti bruttó értékének
kivezetését,
• a december 31-i könyv szerinti záró bruttó értéket.
Bekerülési (beszerzési és előállítási) érték:

Az ingatlanok bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése,
üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült,
az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési)
érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz
beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült
szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység
ellenértékét, díjait, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor
fizetett fogyasztási adót, jövedéki adót), a vámterheket foglalja magában.
A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan

kapcsolódó:
• illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke],
• az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,
• a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,
• az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj,
szakértői díj),
• a vásárolt vételi opció díja,
• az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel,
kölcsön
o felvétele előtt fizetett bankgarancia díja,
o szerződésben meghatározott kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel
igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék,
o szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,
o felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig
terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat,
• a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, üzembe helyezésig számított biztosítási díj;

• a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizahitelnek, az
eszköz üzembe helyezéséig terjedő árfolyam-különbözete, amennyiben az
árfolyamveszteség, legfeljebb annak összegéig,
• a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új
technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei.
A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított ÁFA,

továbbá az ÁFA törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított ÁFA
le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege
nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét.
A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi
Építési telek (földterület) és rajta lévő épület egyidejű beszerzése esetén, ha az épületet
rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület beszerzési, bontási költségeit, a
vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit,
ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a
telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig. Az ezt
meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény)
bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni.
A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett,

értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba
vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára,
várható eladási ára, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét
csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített
pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege.
Az ingatlanok állományba vétele:

• Beszerzéskor – tényleges beszerzési áron
• Apportként történő átvételkor – a létesítő okiratban meghatározott értéken
• Átalakulás esetén – a végleges vagyonmérlegben szereplő értéken
• Részesedés megszűnése fejében átvett eszközök esetében:
o Jegyzett tőke leszállításakor – a társaság által közölt, számlázott értéken
o Végelszámoláskor és felszámoláskor – a vagyonfelosztási javaslat szerinti
értéken
• Követelés fejében átvétel esetén – a megállapodás, szerződés szerinti értéken
o Csődeljárás során – a csődegyezség szerinti értéken
o Felszámolás esetén – a vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken
• Csere útján beszerzett eszköz esetén – csereszerződés szerinti értéken
• Saját előállításkor – tényleges közvetlen önköltségen
• Térítés nélküli átvétel esetén – az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéken,
legfeljebb a piaci értéken
• Importbeszerzések értéke:
o Forintban történő kiegyenlítés esetén – levonható ÁFA nélküli számlaérték,
o Devizában, valutában történő kiegyenlítés esetén – a levonható ÁFA nélküli
devizának a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított
forintérték
o Barter ügylet esetén – az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott
devizaárfolyamon számított érték

Az ingatlanok főkönyvi elszámolása (növelő tételek):
• alapításkori nyitó érték T 121-126 – K 491,
• vásárlás
o T 161-162 – K 455 (vételár, felár, szállítási-rakodási költségek, alapozás,
szerelés, közvetítői, bizományosi díjak, le nem vonható ÁFA, bérmunka díj),
• létrehozás, építés
o T 5 – K 1-4 (saját tevékenységű beruházás felmerült költségei),
o T 16 – K 582 (költségek aktiválása),
o T 466 – K 467 (ÁFA vonzat),
• apportként átvétel
o T 16 – K 479 (bekerülési érték),
o T 33 – K 411 (bejegyzéskor a tőke elszámolása),
o T 479 – K 33 (kötelezettség megszüntetése),
• lízing
o T 16 – K 448/455 (eszköz nyilvántartásba vétele),
o T 12 – K 16 (aktiválás),
• terven felüli értékcsökkenés visszaírása T 128 – K 966,
• értékhelyesbítés T 127 – K 417,
• átsorolás a készletek közül, ha a készlet raktáron volt (nem jellemző)
o T 581 – K 25 (előállítási költségek),
o T 16 – K 582 (előállítási költségek),
o T 16 – K 2 (beszerzési érték),
• átsorolás a készletek közül, ha a készlet használatban volt (nem jellemző)
o T 511 – K 2 (készletfelhasználás költségként),
o T 16 – K 511 (átvezetés beruházásra),
o T 571 – K 129 (terv szerinti értékcsökkenés elszámolása),
• hagyaték, többlet, térítés nélküli átvétel
o T 16 – K 989 (bekerülési érték),
o T 989 – K 483 (bekerülési érték elhatárolása),
o T 571 – K 129 (terv szerinti értékcsökkenés elszámolása),
o T 483 – K 989 (elhatárolás feloldása értékcsökkenés összegével arányosan),
o T 466 – K 479 (ÁFA, ha az átvevőt terheli).
Az ingatlanok főkönyvi elszámolása (csökkentő tételek):

• értékesítés
o T 861 – K 12 (bruttó érték kivezetése),
o T 129 – K 861 (terv szerinti értékcsökkenés kivezetése),
o T 128 – K 861 (terven felüli értékcsökkenés kivezetése),
o T 311 – K 961 (kapott ellenérték),
o T 311 – K 467 (ÁFA),
• apportként átadás
o T 368 – K 981 (kapott részesedés elszámolása),
o T 17 – K 368 (részesedés kimutatása cégbírósági bejegyzéskor),

o T 368 – K 467 (ÁFA, ha az átvevő megtéríti),
o T 889 – K 467 (ÁFA, ha az átvevő nem téríti meg),
• térítés nélküli átadás
• terv szerinti értékcsökkenés T 571 – K 129
• terven felüli értékcsökkenés T 866 – K 128
• értékhelyesbítés visszaírása T 417 – K 127
• átsorolás a készletek közé, ha az eszközt még nem aktiválták (nem jellemző)
o T 581 – K 16 (beruházás csökkentése),
o T 2 – K 582 (átsorolás előállítási költségen),
o T 2 – K 16 (átsorolás beszerzési értéken),
• átsorolás a készletek közül, ha az eszközt már aktiválták (nem jellemző)
o T 129 – K 12 (terv szerinti értékcsökkenés rávezetése a bruttó értékre),
o T 128 – K 12 (terven felüli értékcsökkenés rávezetése a bruttó értékre),
o T 511 – K 12 (nettó érték átvezetése anyagköltségbe),
o T 511 – K 571 (elszámolt értékcsökkenés átvezetése anyagköltségbe).
Az ingatlanok analitikus nyilvántartása:

• A tárgyi eszközökről a főkönyvi számlákkal bruttó értéken számszerűen megegyező,
egyedi vagy csoportos analitikus nyilvántartást kell vezetni.
• Ajánlott tartalom:
o Azonosításhoz szükséges adatok:
 ingatlan megnevezése
 azonosító számok
 beszerzés időpontja
 használatba vétel időpontja
 ingatlant létesítő cég pontos megnevezése, címe
 egyéb adatok
o Állomány és értékadatok, ezek változásai:
 üzembe helyezéskori érték
 választott értékcsökkenési leírási módszer
 várható hasznos élettartam
 maradványérték
 ténylegesen elszámolt értékcsökkenés összege
 terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása
 társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés összege
 értékhelyesbítésre vonatkozó adatok
 piaci érték
o Leltározással kapcsolatos adatok:
 használó költséghelye, megnevezése, azonosító adatai
 a költséghely változásra vonatkozó adatok (új költséghely
megnevezése, változás időpontja)
o A tárgyi eszközhöz kapcsolódó tartozékok felsorolása.
o Minden olyan egyéb információ, amelyet a vállalkozás fontosnak tart az
ingatlanok nyilvántartásával kapcsolatban.
• A csoportos analitikus nyilvántartás homogén eszközcsoport esetén alkalmazható,
mivel egy nyilvántartó lapon egy eszközféleségből több eszköz szerepel.

• A csoportos nyilvántartásnak biztosítania kell, hogy abból megállapítható legyen:
o a bruttó érték és változása
o az értékcsökkenés és változása
o a mennyiség, stb.
Az ingatlanok kapcsolata az eredménykimutatással:

• Közvetlenül nem találhatók meg, de hatást gyakorolnak az eredmény-kimutatásra.
• Összköltség eljárással:
Terv szerinti értékcsökkenési leírás  Értékcsökkenési leírás  Saját előállítású
ingatlanok  Saját előállítású eszközök aktivált értéke
• Forgalmi költség eljárással:
Terv szerinti értékcsökkenési leírás  Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
 Értékesítés közvetett költségei
• Értékesítés, káresemény bevétele  Egyéb bevételek
• Értékesítés, káresemény, selejtezés, hiány könyv szerinti értéke  Egyéb ráfordítások
• Terven felüli értékcsökkenés  Egyéb ráfordítások
• Értékvesztés  Egyéb ráfordítások
• Értékvesztés visszaírása  Egyéb bevételek
• Apport (alapító okirat szerinti értéke)  Rendkívüli bevételek
• Apportként történő átadás  Rendkívüli ráfordítások
• Térítés nélküli átadás  Rendkívüli ráfordítások
• Követelés fejében átvétel  Rendkívüli bevételek
• Részesedés fejében átvétel  Rendkívüli bevételek
• Térítés nélküli átvétel  Rendkívüli bevételek
Az ingatlanokkal kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben a következőket kell kimutatni:

• Bruttó értékkel kapcsolatosan:
o a nyitó állomány értékét,
o a növekedés értékét (beszerzés, előállítás, apportként átvétel, átsorolás, egyéb
növekedés),
o a csökkenés értékét (értékesítés, apportként bevitel, térítésmentes átadás,
átsorolás, egyéb csökkenés).
• Értékcsökkenés (halmozott) összegének:
o nyitó értékét,
o növekedési értékét,
o csökkenési értékét,
o külön az átsorolások értékét.
• A tárgyévi értékcsökkenési leírás:
o terv szerinti leírás (lineárisan, degresszíven, teljesítményarányosan és
értékhatár alattiként leírt összeg),
o terven felüli leírás és visszaírás összegét, jogcímenként (jelentősebb
eseményeket indokolni is kell).
• Értékhelyesbítésekkel kapcsolatban:
o nyitó értéket,
o növekedéseket,
o csökkenéseket,
o záró értéket.
• Ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.

• Ismertetni kell továbbá a környezet védelmét közvetlenül szolgáló ingatlanok:
o nyitó bruttó értékét, növekedéseket, csökkenéseket, átsorolásokat,
o halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, növekedéseit, csökkenéseit,
átsorolásait,
Az ingatlanok megjelenése az üzleti jelentésben:

• Ki kell térni a telephelyek bemutatására.
• Be kell mutatni:
o a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó,
befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos
felelősségét,
o a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel
összefüggő támogatásokat,
o a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott
politikát,
o a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását.
Az ingatlanok bizonylatai:
• tárgyi eszköz állományba vételi jegy,
• üzembe helyezési okmány,
• átsorolási jegyzőkönyv,
• selejtezési jegyzőkönyv,
• áthelyezési bizonylat,
• leírt tárgyi eszközök jegyzéke,
• alapító okirat,
o megegyezési
o állományból kivezetési
• leltárhiány.
Értékcsökkenés elszámolásának szabályai:

Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre,
veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési
(beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál.
Értékpapírok
Az értékpapírok helye a számlakeret-tükörben:
• 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések)
o 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
o 172. Egyéb tartós részesedés
o 177. Részesedések értékhelyesbítése
o 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása
• 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
o 181. Államkötvények
o 182. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai
o 183. Egyéb vállalkozások értékpapírjai
o 184. Tartós diszkont értékpapírok
o 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása
• 37. Értékpapírok (Forgóeszközök)
o 371. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
o 372. Egyéb részesedés
o 373. Saját részvények, saját üzletrészek
o 374. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
o 378. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása
Az értékpapírok helye a mérlegben:

o III. Befektetett pénzügyi eszközök
• B. Forgóeszközök
o III. Értékpapírok
Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat.

Csoportosításuk t öbbféle s zempont a lapján t örténhet, pl . l ejárat, ki bocsátók, s tb. s zerint, de
pénzügyi s zempontból az a c soportosítás a l egjobb, a mely a z é rtékpapírokat a ve lük
megtestesített jogok alapján határolja el.
Értékpapírok a velük megtestesített jogok alapján:

• követelést megtestesítő értékpapírok (váltó, csekk, kötvény, stb.),
• áruval kapcsolatos jogot magában foglaló értékpapírok (raktárjegyek, zálogjegyek),
• részesedési jogot (tulajdoni hányadot) megtestesítő értékpapírok (részvények,
üzletrészek vagyonjegyek, stb.)
A Szt. két nagy csoportra bontja az értékpapírokat:

• Befektetett p énzügyi eszközök: ide t artoznak azok az ér tékpapírok, amelyeket a
vállalkozó t artós j övedelem – éven t úli – vagy befolyásolási irányítási, ellenőrzési
lehetőség megszerzésének szándékával vásárolt meg.
• Forgóeszközök: ide tartoznak azok az értékpapírok, amelyeket nem tartós befektetési
szándékkal, ha nem f orgatási c éllal, á tmeneti be fektetésként, r övidtávú k amathozam,
árfolyamnyereség céljából vásárolt meg a vállalkozó.

Értékpapírok értékelése:
• Eladásra vásárolt kötvények
o évközben vásárláskor a belföldi kötvény a beszerzési áron kerül nyilvántartás-
ba, a külföldi kötvény a deviza vételár vásárláskori időpontban érvényes MNB
hivatalos d eviza v ételi á rfolyamon á tszámított f orintértéken k erül b e a
nyilvántartásba,
o a köt vény t ulajdonosa kamatot ka p, a mely a pé nzügyi be vételek k özött
számolandó el, a törlesztő részletek pedig a kötvény nyilvántartás szerinti
értékét csökkentik,
o értékesítéskor az eladási ár általában eltér a beszerzési értéktől:
 eladási ár > beszerzési ár: árfolyamnyereség,
 eladási ár < beszerzési ár: árfolyamveszteség,
o árfolyam kül önbözet csak a kkor s zámolható e l, ha a pé nzügyi t eljesítés
megtörtént,
o mérlegkészítéskor é rtékvesztést ke ll e lszámolni a f ordulónapon a vá llalkozó
tulajdonában levő eladásra vásárolt kötvények es etében, h a a p iaci ér ték
tartósan 1 évet meghaladóan csökken; ha a kötvény külföldi pénznemre szól és
az év v égi d eviza v ételi ár folyam al acsonyabb a v ásárláskori á rfolyamnál,
árfolyamveszteséget kell elszámolni pénzügyi műveletek ráfordításaként,
• Saját részvények, üzletrészek:
o ezeket az ér tékpapírokat a v ételkor f izetett el lenérték ö sszegével k ell
szerepeltetni a mérlegben,
• Eladásra vásárolt részvények:
o értékelési szabályainál az eladásra vásárolt kötvényeknél leírtak az irányadók,
• Egyéb értékpapírok:
o ezeket az értékpapírokat a beszerzési értéken kell nyilvántartásba venni
o mérlegkészítéskor, ha külföldi követelésre szóló értékpapír is van a vállalkozás
tulajdonában, akkor össze kell hasonlítani a kön yv szerinti érték számításánál
alapul vett és a december 31-i deviza vételi árfolyamot, ha ez az utóbbi kisebb,
étekvesztést k ell e lszámolni; é tekvesztést k ell e lszámolni a kkor is , ha a z
értékpapír á rfolyam c sökkenése m egállapítható, va gy a ki bocsátó a nyagi
helyzete úgy alakul, hogy a visszafizetés veszélybe kerül.
Értékpapírok értékelése a mérlegben:

+ Bekerülési érték
– Évközi csökkenések
= Bekerülési (könyv szerinti érték) év végén
– Értékvesztések
+ Értékvesztések visszaírása
± Devizás részesedések és értékpapírok árfolyam különbözete
Értékpapírok aktiválása:
• Részesedések
o beszerzéskor: beszerzési ár,
o térítés nélküli átvételkor: átadó által közölt könyv szerinti érték és a piaci érték
közül a kisebb,
o ajándék, hagyaték, többlet: piaci érték,
o apport behozatal: apport érték,
o átsoroláskor: könyv szerinti érték,

• Forgóeszközök
o a bizományosi díjat és opciós díjat nem kötelező aktiválni, de lehet; ha nem lett
aktiválva, akkor költségként leírandó (vételi opció díja: pénzügyi műveletek
egyéb ráfordításaként), vagy időben elhatárolható, realizáláskor kivezetendő,
• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
o vételárban szereplő kamat nem aktiválható, az “egyéb kapott (járó) kamatok,
kamatjellegű. bevételek” közé kerül,
o beszerzéshez kapcsolódó időbeli elhatárolás forgóeszközöknél nem
alkalmazható,
o diszkont é rtékpapír a ktiválása be kerülési é rtéken t örténik ( december 3 1-én:
aktív időbeli elhatárolás az időarányos “kamat” összegében, kapott kamatként).
Értékpapírok főkönyvi elszámolása (növelő tételek):

• beszerzés azonnali kiegyenlítéssel T 17, 37 – K 384 (vételár elszámolása),
• beszerzés halasztott fizetéssel
o T 17, 37 – K 479 (vételár elszámolása),
o T 479 – K 384 (pénzügyi rendezés),
• beszerzés közvetlen irányítást biztosító részesedéseknél
o T 17, 37 – K 384 (vételár elszámolása),
o T 115 – K 17, 37 (pozitív üzleti vagy cégérték, ha a piaci érték < ellenérték),
o T 17, 37 – K 969 ((negatív üzleti vagy cégérték, ha a piaci érték > ellenérték),
o T 969 – K 483 (negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása, feloldás min 5 év),
• apportba vétel
o T 17, 37 – K 479 (átvett részesedés kimutatása),
o T 32/33 – K 411 (cégbejegyzéskor),
o T 479 – K 32/33 (kötelezettség megszüntetése),
• ajándék, hagyaték, térítés nélküli átvétel:
o T 17, 37 – K 989 ( piaci érték, vagy az átadó által közölt könyv szerinti érték
közül a kisebb értéken),
o T 989 – K 483 (halasztott bevétel elhatárolása),
• hozamok elszámolása
o T 368 – K 971 és T 384 – K 368 (ha a tárgyévben nem kerül kifizetésre),
o T 384 – K 971 (tárgyévi kifizetés esetén),
• saját részvény visszavásárlása T 373 – K 384 (visszavásárlási értéken),
• hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír beszerzése
o T 18, 374 – K 384 (fizetett ellenérték),
o T 974 – K 18, 374 (vételárban lévő kamat elszámolása, ami nem illet meg),
o T 53/877 – K 384/368 (bizományosi díj/opciós díj lehívása),
o T 392 – K 53/877 (bizományosi díj/opciós díj elhatárolása),
o T 368 – K 384 (bizományosi díj átutalása),
o T 18, 374 – K 368 (opciós díj elszámolása lehíváskor),
• diszkont értékpapír beszerzése T 18, 37 – K 384 (fizetett ellenérték),
• értékvesztés visszaírása T 17, 37 – K 874.

Értékpapírok főkönyvi elszámolása (csökkentő tételek):
• saját részvény bevonása
o T 887 – K 373 (könyv szerinti érték kivezetése),
o T 411 – K 987 (tőkecsökkenés névértéken),
• saját részvény értékesítése
o T 384 – K 379 (befolyt ellenérték elszámolása),
o T 379 – K 975 (árfolyamnyereség),
o T 875 – K 379 (árfolyamveszteség),
 kapcsolódó tétel
 T 877 – K 482 ( bekerülési é rték é s a né vérték köz ötti kül önbség
arányos részének elhatárolása),
 T 391 – K 977 [tárgyévi elhat = különbözet*(eltelt idő/összes idő)],
• kamatozó értékpapír törlesztése
o T 384 – K 379 (vételár, névértékkel arányos),
o T 379 – K 18, 374 (könyv szerinti érték kivezetése, névértékkel arányos),
o T 379 – K 973, 975 (árfolyamnyereség),
o T 871, 875 – K 379 (árfolyamveszteség),
o T 977 – K 391 (elhatárolt nyereség visszavezetése),
o T 482 – K 877 (elhatárolt veszteség visszavezetése),
• kamatozó értékpapír beváltása, értékesítése
o T 379 – K 18, 374 (könyv szerinti érték kivezetése),
o T 384 – K 379 (befolyt ellenérték),
o T 379 – K 973, 974 (eladási árban lévő kamat, ami minket illet meg),
• diszkont értékpapír beváltása
o T 379 – K 391 (még fel nem oldott elhatárolás),
• értékesítés
o T 366 – K 379 (halasztott fizetés elszámolása),
o T 384 – K 366 (halasztott fizetés pénzügyi rendezése),
o T 379 – K 973, 975 (árfolyamnyereség, vételár > KSZÉ),
o T 871, 875 – K 379 (árfolyamveszteség, vételár < KSZÉ),
• apportként átadás
o T 368 – K 981 (társasági szerződés szerinti érték elszámolása),
o T 17, K 368 (cégbejegyzéskor az új részesedés kimutatása),
• térítés nélküli átadás T 889 – K 17, 37 (könyv szerinti érték kivezetése),
• értékvesztés T 874 – K 17, 37.

Értékpapírok értékvesztésére és annak visszaírására vonatkozó szabályok:
• Részesedések értékvesztése
o ha a piaci érték tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt marad,
függetlenül attól, hogy a részesedés A/III vagy B/III között szerepel,
o ÉV = piaci érték – KSZÉ = negatív [Szt. 54 § (1)],
o a piaci érték a mérlegkészítéskor ismert információk szerinti érték,
o a részesedések piaci értékének meghatározásánál figyelembe kell venni:
 a gazdasági társaság piaci megítélését és ennek tendenciáját,
 a várható megtérülést a megszűnő társaságból (pl. felszámolás miatt),
 az idevonatkozó arányszámokat (ST / JT, ill. befekt KSZÉ / befekt NÉ)
• Részesedések értékvesztésének visszaírása [Szt. 54 § (3)]
o ha a részesedés mérlegkészítéskor ismert piaci értéke tartósan és jelentősen
magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor a korábban elszámolt értékvesztést –
maximum en nek ö sszegéig, l egfeljebb az er edeti b ekerülési é rtékig –
visszaírással csökkenteni kell,
• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése
o az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha a
– felhalmozott k amatot nem ta rtalmazó – piaci érték tartósan és jelentősen a
könyv szerinti érték alatt marad, függetlenül attól, hogy az értékpapír az A/III
vagy a B/III között szerepel,
o ÉV = Piaci érték – KSZÉ = negatív [Szt. 54 § (4)],
o a piaci érték a mérlegkészítéskor ismert információk szerinti érték,
o a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piaci értékének meghatározásánál
figyelembe kell venni:
 az ép kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci
értékét, ennek tendenciáját,
 az ép kibocsátójának tartós piaci megítélését, ennek tendenciáját,
o éven b elüli l ejáratú ér tékpapíroknál, h a a n évérték ( és a k amat) m egtérülése
bizonytalan, értékvesztést kell elszámolni,
• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztésének visszaírása
o csak az éven túli lejáratú értékpapíroknál van értelme,
o ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mérlegkészítéskor ismert piaci
értéke jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor a
korábban e lszámolt é rtékvesztést v isszaírással c sökkenteni k ell; ma ximum a z
eredeti bekerülési értékig, de legfeljebb a névértékig lehet [Szt. 54 § (6)].
• Devizás részesedések, devizás értékpapírok értékvesztése és visszaírása
o az év végi értékelésnél először az értékvesztést, illetőleg a v isszaírást k ell
meghatározni d evizában és en nek a n yilvántartási ár folyamon át számított
forintértékét kell elszámolni, majd ezt követően kerülhet sor a devizás
eszközök értékelésére az általános szabályok szerint.
Analitikus nyilvántartások:
• eladásra vásárolt kötvények esetében olyan nyilvántartást kell vezetni, amely
o egyeztetési lehetőséget biztosit,
o tartalmazza kibocsátóként a beszerzési értéket és időpontját, a névértéket, az
átutalt törlesztő részletek összegeit és időpontját, devizában vásárolt kötvény
esetén a vételkori árfolyamot, az elszámolt árfolyamveszteségek összegeit és a
meg fennálló követelés összegét,
• saját r észvények, ü zletrészek an alitikus n yilvántartása t ulajdonosi j egyzék v ezetését
igényli.

• részvénytársaságoknál a saját részvényekről – a névre szóló részvényekről név szerinti
– az egyéb részvényekről pedig részvényfajtánkénti nyilvántartást kell vezetni,
• egyéb ér tékpapírok es etén o lyan n yilvántartást k ell v ezetni ér tékpapír-fajtánként,
amely
o egyeztetési lehetőséget biztosit,
o tartalmazza kibocsátóként a beszerzési értéket és időpontját, a névértéket, a
devizában t örtént v ásárlás es etén a v ételkori ár folyamot, az el számolt
árfolyamveszteségek összegeit és időpontját, a beváltás összegét és időpontját,
• saját részvények, üzletrészek
o ezen értékpapírok után osztalék nem fizethető ki,
o saját részvényeket a vállalkozás max. 1/3 részig vásárolhat meg és max. 3 évig
tarthat meg,
o saját üzletrészt a vállalkozás 1 évig tarthat meg,
o ezeket az ér tékpapírokat ú jra értékesítik v agy bevonjak a t ársasági tö rvény
előírásai szerint,
• eladásra vásárolt részvények
o bekerülési érték a f izetett el lenérték, d e a n évérték al apján s zámított o sztalék
növeli a pénzügyi műveletek bevételeit,
• egyéb értékpapírok
o minősítési kritériumaik, értékesítésük eredményre gyakorolt ha tásai
megegyezik az eladásra vásárolt kötvények és részvényekével,
o konkrét f ormájuk m ás, i de t artoznak pl . l etéti j egyek, hoz amjegyek,
pénztárjegyek, stb.
Az Értékpapírok bizonylatai:
• Adott kölcsönök analitikus nyilvántartó lapja
• Befektetési céllal vásárolt értékpapír analitikus nyilvántartó lapja
• Értékpapír egyedi nyilvántartó lapja
• Szerződések (alapító okirat, adás-vételi szerződés, stb.)
• Számlák, számlát helyettesítő okmányok
• Jegyzőkönyvek
• Térítés nélküli átvételi bizonylatok
• Belső bizonylatok (számítási anyagok)
Könyvviteli zárlat, leltár:

• az é rtékpapírok kön yvviteli z árlatakor e lsődlegesen analitikus nyilvántartásokban
analitikus könyvelésben rögzített gazdasági műveletek meghatározott időszakonként
(havonta, n egyedévente, é vente) ös szegzett é rtékadatait kön yveljük a f orgalmi
könyvelés számláira,
• ennek ellenönzése ú gy t örténik, ho gy a főkönyvi számlák adatait egyeztetik a hozzá
kapcsolódó an alitikus n yilvántartásokkal, am elyek t artalmi h elyességét a l eltározás
biztosítja,
• megfelelő ellenönzés mellett leltárnak tekintjük a szabályszerűen végrehajtott
leltározás a lapján h elyesbített és ellenőrzött főkönyvi könyveléssel egyező
nyilvántartásokat is, ilyen pl. az értékpapírok analitikus nyilvántartása is.

Az értékpapírok kapcsolata az eredménykimutatással:
• a pénzügyi műveletek eredménye tételben
• a pénzügyi műveletek bevételei között
o forgatási céllal vásárolt értékpapírok
 a tárgyégben befolyt kamatok, részesedések, osztalékok összege,
 a tárgyévben még be nem folyt időarányos kamat, részesedések
összege,
 osztalékok összege,
 értékesítésből, eladásból származó árfolyamnyereség összege,
• pénzügyi műveletek ráfordításai között
o az értékesítéskor keletkező árfolyamveszteség összege,
o az elszámolt értékvesztés összege,
• a rendkívüli eredmény tételben

• a rendkívüli bevételek között
o visszavásárolt s aját r észvény, ü zletrész, v agyonjegy b evonása es etén an nak
névértéke,
• a rendkívüli ráfordítások között
o visszavásárolt s aját r észvény, ü zletrész, v agyonjegy b evonása es etén an nak
visszavásárlási értéke.
Az Értékpapírok és a kiegészítő melléklet: jelezni és i smertetni k ell, h a a b efektetett

forgóeszközök minősítése megváltozik.
Az É rtékpapírok és a z ü zleti j elentés: számot k ell ad ni a v állalkozás s aját

részvénypolitikájáról, milyen p énzügyi te chnikákkal, mil yen c élból k ívánják s aját
részvényeiket f elvásárolni, é s ho gyan kí vánják e zeket ha sznosítani ( dolgozóknak á tadni,
befektetni). Ki ke ll t érni a m érleg f ordulónapja után be következett l ényeges e seményekre,
különösen jelentős folyamatokra. Továbbá a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek
megszerzésére vonatkozó adatokra.
Penziós ügyletek:
• valamely vagyontárgy, főleg értékpapír (kivéve deviza, valuta), azonnali eladása egy
jövőbeni határidős visszavásárlási megállapodás mellett, illetve azonnali vétele egy
jövőbeni, határidős viszonteladási megállapodás mellett,
• nem valódi penziós ügylet:
o ha az azonnali ügylet vevője dönti el, hogy él-e a viszonteladási lehetőséggel,
o emiatt nem biztos, hogy lesz viszonteladási ügylet,
o ezért a vevő a vásárlás általános szabályai szerint könyvel,
o az eladó az értékesítés általános szabályai szerint könyvel,
• valódi penziós ügylet:
o biztosan lesz visszavásárlási (viszonteladási) ügylet,
o a kapott összeg követelésként, a fizetett (fizetendő) összeg kötelezettségként
könyvelendő,
o a penziós ügylet lezárásakor a különbözet kamatbevétel, illetve kamatráfordítás
lesz.
Szállítói tartozások
A szállítói tartozások helye a számlakeret-tükörben:
• 454-456. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
o 454. Szállítók
o 455. Beruházási szállítók
o 456. Faktoring tartozások
A szállítói tartozások helye a mérlegben:

• F. Kötelezettségek
o III. Rövid lejáratú kötelezettségek
• 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
Kötelezettségek: azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő,

pénzértékben kifejezett e lismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a
hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert
szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező
eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. [Szt. 42 § (1)]
A kötelezettség csak akkor vehető fel a mérlegbe, ha

• azt a gazdálkodó elismerte, elfogadta,
• a másik fél által megtörtént a teljesítés,
• különféle szerződésekből származik, és
• jellemzően pénzformában teljesítendő.
Az ár uszállításból é s s zolgáltatásnyújtásból s zármazó, ÁFA-t i s t artalmazó

kötelezettségeket az elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg
• pénzügyileg nem rendezték,
• váltóval ki nem egyenlítették (váltótartozás),
• elengedett k ötelezettségként k i n em v ezették ( eszköz b eszerzéshez k apcsolódó r észt
halasztott bevételként el kell határolni).
A s zállítókkal s zembeni k ötelezettségek n yilvántartásba v ételének alapbizonylata az

előírásoknak megfelelő, szabályszerűen befogadott számla, illetve egyéb számlát helyettesítő
bizonylat, szerződés, bírósági, adóhatósági határozat.
A szállítókkal szembeni kötelezettségek értékét módosító tételek lehetnek:

• a teljesítésre vonatkozóan utólag kapott engedmények,
• utólag kapott fizetési engedmények,
• visszáruk, számlahelyesbítések.
A szállítók mérlegsoron belüli átsorolások:

• ha a szállítói kötelezettség anyavállalattal, leányvállalattal, közös vezetésű vállalattal
vagy társult v állalkozással szemben á ll fenn, akkor a zt a r övid l ejáratú k ötelezettség
kapcsolt vállalkozással szemben nevű soron kell szerepeltetni,
• ha viszont a kötelezettség egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben
áll f enn, ak kor a r övid l ejáratú k ötelezettség egyéb részesedési viszonyban levő
vállalkozással szemben nevű soron kell szerepeltetni.

Külföldi pénzértékre szóló szállítói kötelezettségek értékelése (Szt. 60 §):
• A külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés
szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a
könyvviteli nyilvántartásba felvenni.
• A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló minden kötelezettséget az üzleti év mérleg
fordulónapjára vona tkozó de vizaárfolyamon á tszámított f orintértéken k ell k imutatni,
amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi
pénzértékre szóló kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős.
• A kül földi pé nzértékre szóló köt elezettségnek a z üz leti é v m érleg f ordulónapjára
vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke
közötti kül önbözetet [ a 47. § ( 4) be kezdésének c) pontja szerint figyelembe veendő
árfolyam-különbözet kivételével]
o amennyiben az ö sszevontan v eszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek
egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként,
o amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek
egyéb bevételei között árfolyamnyereségként
kell elszámolni.
• A külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát,
a devizát – a választott – hitelintézet által meghirdetett deviza-vételi és deviza-eladási
árfolyamának át lagán, v agy az M NB ál tal k özzétett, h ivatalos d evizaárfolyamon k ell
forintra átszámítani.
• Ettől a devizaárfolyam használatától e l k ell té rni, h a a h itelintézet, ille tve a z M NB
által n em je gyzett é s n em k onvertibilis v alutát, ilyen v alutára s zóló e szközöket é s
kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán
(ennek h iányában, or szágos na pilapban a vi lág va lutáinak á rfolyamáról köz zétett
tájékoztató ad atai al apján), a v álasztott h itelintézet, v agy az M NB ál tal j egyzett
devizára á tszámított é rtéket k ell a h itelintézet á ltal je gyzett d eviza d eviza-vételi és
deviza-eladási ár folyamának át lagán, v agy az M NB ál tal k özzétett, h ivatalos
devizaárfolyamán forintra átszámítani.
• A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek forintra történő átszámításánál a deviza-
vételi és deviza-eladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló
kötelezettség egységesen értékelhető deviza-vételi, va gy c sak de viza-eladási
árfolyamon is (a különbözetet a kiegészítő mellékletben be kell mutatni).
A gazdálkodó által választható árfolyamok:

• a v álasztott h itelintézet által me ghirdetett d eviza-vételi és d eviza-eladási ár folyam
átlaga,
• az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam,
• a v álasztott h itelintézet á ltal me ghirdetett d eviza-vételi árfolyam (célszerű, ha a
gazdálkodó kizárólag vagy főleg devizás eszközökkel rendelkezik),
• a v álasztott h itelintézet á ltal me ghirdetett d eviza-eladási árfolyam (célszerű, ha a
gazdálkodó kizárólag vagy főleg devizás forrásokkal rendelkezik).
Ha a gazdálkodó a deviza-vételi, vagy deviza-eladási árfolyamot választja, akkor a kiegészítő

mellékletben i ndokolni k ell a v álasztást, v alamint b e k ell mu tatni a k ét a lapmódszer
valamelyikéhez viszonyítva a választott módszerből eredő mérlegtételekre és az eredményre
gyakorolt hatások számszerű összegeit.
Év végén a meglevő devizás tételeket át kell értékelni a mérleg f ordulónapján é rvényes, a

gazdálkodó ál tal a d evizás t ételek ér tékelésére v álasztott ár folyam s zerint, f eltéve, h ogy az

összevont á rfolyam-különbözet jelentős. A jelentős érték tartalmának meghatározását a
számviteli politikában kell rögzíteni.
Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáru-

val, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, akkor az importbeszerzés, illetve az exportbe-
vétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés szerződés szerinti értékének
az első teljesítéskor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos deviza-közép-
árfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni. Így az importbeszerzés és az export-
értékesítés árbevétele forintértékben is azonos lesz.
Szállítói tartozások főkönyvi elszámolása:

• Szállítói kötelezettség állományba vétele
o T 21-22 – K 454 (számla szerinti összeg),
o T 466 – K 454 (előzetesen felszámított ÁFA),
o T 454 – K 21-22 (engedmény, visszáru),
o T 454 – K 466 (helyesbítő számla alapján),
• Importbeszerzés
o T 16 – K 455 (számla szerinti összeg),
o T 16 – K 465 (vámterhek),
o Kapcsolódó tétel: import ÁFA elszámolása
 T 368 – K 465 (vámhatározat alapján),
 T 466 – K 368 (pénzügyi rendezés után),
• Szállítói tartozások pénzügyi rendezése
o T 454/455 – K 38 (kifizetett összeg),
o Kapcsolódó tétel: árfolyam különbözet elszámolása
 T 454/455 – K 976 (árfolyamnyereség),
 T 876 – K 454/455 (árfolyamveszteség),
• Barter elszámolása
o T 368 – K 317 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott értéke),
• Szállítói tartozások elengedése
o T 454/455 – K 98 (elengedett kötelezettség összege),
o Kapcsolódó tétel: időbeli elhatárolás elszámolása
 T 989 – K 483 (eszközhöz kapcsolódó összeg),
 T 483 – K 989 (az eszköz költségként, ráfordításként történő
elszámolásakor az elhatárolás megszüntetése),
• Szállítói tartozás fejében kiállított váltó állományba vétele
o T 454 – K 457 (könyv szerinti érték),
o T 392 – K 457 (a váltó kamattartalma),
o Kapcsolódó tétel: az üzleti évet terhelő kamat elszámolása
 T 872 – K 392 (időarányos kamat),
• Év végi felértékelés
o T 3/4 – K 454/455,
o T 876 – K 3/4 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték, és az
összevont árfolyam-különbözet jelentős),
• Év végi leértékelés
o T 454/455 – K 3/4
o T 3/4 – K 976 (könyv szerinti érték > fordulónapi választott árfolyam, és az
összevont árfolyam-különbözet jelentős).

A szállítókkal szembeni kötelezettségek analitikus nyilvántartása tartalmazza:
• a szállító azonosítására szolgáló adatokat (a szállító neve, címe, elérési útvonala),
• a bizonylati hivatkozásokat (a számla, vagy számlát helyettesítő okmány száma),
• az egyes szállítások összegeit, a számla keltét, a teljesítés dátumát, az esedékesség
időpontját, a fizetés módját,
• a szállítónak adott előlegek összegeit, keletkezésének és esedékességének időpontjait,
• a kifizetett összegeket, valamint a kötelezettségeket csökkentő egyéb tételeket
(engedmények, visszáruk összegei).
A d evizában f ennálló s zállítói k ötelezettségek an alitikus n yilvántartásának a

következőket is tartalmaznia kell:
• kötelezettség összege devizában,
• a teljesítéskori választott árfolyam,
• mérlegfordulónapi árfolyam, átértékelés összege forintban.
A szállítói tartozások leltározása:

• Minden üzleti évben a mérleg fordulónappal egyeztetéssel kell elvégezni.
• A leltározás a mérleg fordulónapjára vonatkozóan az egyeztető levelek,
adófolyószámla kivonatok alapján, a főkönyv, az analitika és a bevallások
egyeztetésével történik.
A szállítói tartozások kapcsolata az eredménykimutatással:

• Az er edmény-kimutatásban a s zállítói tartozásoknak cs ak a h atásai ér vényesülnek, a
tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások), valamint árbevételek (bevételek)
helyesbítő tételként az időbeli elhatárolás elvéből következően.
• Összköltség eljárással „A” változat:
o Értékesítés nettó árbevétele
o Egyéb bevételek
o Anyagjellegű ráfordítások
o Személyi jellegű ráfordítások
• Forgalmi-költség eljárással „A” változat:
o Értékesítés közvetlen költségei
o Értékesítés közvetett költségei
o Egyéb ráfordítások
o Pénzügyi műveletek bevételei
o Pénzügyi műveletek ráfordításai
o Rendkívüli bevételek
o Rendkívüli ráfordítások
A szállítói tartozások megjelenése az üzleti jelentésben:

• Az üzleti jelentésben ki kell térni:
o a m érleg f ordulónapja u tán be következett l ényeges e seményekre, kül önösen
jelentős folyamatokra,
o a k örnyezetvédelemnek a v állalkozó p énzügyi h elyzetét m eghatározó,
befolyásoló s zerepét, a vá llalkozó kör nyezetvédelemmel ka pcsolatos
felelősségét.
Kötelezettségek
A kötelezettségek helye a számlakeret-tükörben:
• 43-47. Kötelezettségek
o 43. Hátrasorolt kötelezettségek
 431. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
 432. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő
vállalkozással szemben
 433. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
o 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek
 441. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
 442. Átváltoztatható kötvények
 443. Tartozások kötvénykibocsátásból
 444. Beruházási és fejlesztési hitelek
 445. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
 446. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
 447. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő
 448. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek
 449. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
o 45-47. Rövid lejáratú kötelezettségek
 451. Rövid lejáratú kölcsönök
 452. Rövid lejáratú hitelek
 453. Vevőktől kapott előlegek
 454. Szállítók
 455. Beruházási szállítók
 456. Faktoring tartozások
 457. Váltótartozások
 458. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő
 461. Társasági adó elszámolása
 462. Személyi jövedelemadó elszámolása
 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek
 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése
 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla
 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó
 467. Fizetendő általános forgalmi adó
 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla
 469. Helyi adók elszámolásai számla
 471. Jövedelem elszámolási számla
 472. Fel nem vett járandóságok
 473. Társadalombiztosítási kötelezettség
 474. Elkülönített alapokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségek
 475. Vagyonkezelő szervezetekkel szembeni kötelezettségek
 476. Rövid lejáratú egyéb kötelezettségek munkavállalókkal és
tagokkal szemben
 477. Határidős, opciós és swap ügyletekkel kapcsolatos kötelezettségek
 478. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek
 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek

A kötelezettségek helye a mérlegben (zárójelben a „B” változatban):
• F. Kötelezettségek (H.)
o I. Hátrasorolt kötelezettségek (II.)
 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő
 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
o II. Hosszú lejáratú kötelezettségek (I.)
 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
 2. Átváltoztatható kötvények
 3. Tartozások kötvénykibocsátásból
 4. Beruházási és fejlesztési hitelek
 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő
 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
o III. Rövid lejáratú kötelezettségek (D.)
 1. Rövid lejáratú kölcsönök
ebből: az átváltoztatható kötvények
 2. Rövid lejáratú hitelek
 3. Vevőktől kapott előlegek
 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
 5. Váltótartozások
 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő
 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
A hosszú lejáratra kapott kölcsönöktől elkülönítetten k ell k imutatni a r észvénnyé

átváltoztatható köt vények m iatti, t ovábbá a vá llalkozó á ltal k ibocsátott e gyéb köt vények
miatti kötelezettségeket.
Kötelezettségek: azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő,

pénzértékben kifejezett e lismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a
hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert
szállításhoz, s zolgáltatáshoz, pé nznyújtáshoz, v alamint a ki ncstári va gyon részét képező
eszközök ke zelésbe vé teléhez ka pcsolódnak. A kötelezettségek h átrasorolt, hos szú é s r övid
lejáratúak. [Szt. 42 § (1)]
Hosszú l ejáratú k ötelezettség: a hitelezővel kötött szerződés szerint az egy üzleti évnél
hosszabb l ejáratra ka pott köl csön ( kötvénykibocsátás i s) é s hi tel, a m érleg f ordulónapját
követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú
lejáratú kötelezettség. [Szt. 42 § (2)]
Rövid l ejáratú k ötelezettség: az e gy üzleti év et m eg n em h aladó l ejáratra k apott köl csön,

hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti
éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben
részletezni kell). Ide tartoznak a vevőtől kapott előleg, az ár uszállításból és
szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék,

részesedés, k amatozó r észvény u táni k amat, v alamint az e gyéb r övid l ejáratú k ötelezettség.
[Szt. 42 § (3)]
Hátrasorolt k ötelezettség: itt k ell kimutatni minden ol yan k apott köl csönt, a melyet
ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a
kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a
vállalkozó a dóssága rendezésébe, v alamint a kölcsönt n yújtó k övetelése a t örlesztések
sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll. Azt a vállalkozó felszámolása vagy
csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési
határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt
évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött
felmondási idő előtt nem lehetséges. [Szt. 42 § (4)]
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség: itt kell kimutatni a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe
vett, b eruházásként elszámolt es zköz l ízingbeadó ( helyette az el adó) ál tal s zámlázott
ellenértékének megfelelő kötelezettséget, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök
kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget. [Szt. 42 § (5)]
Tartós k ötelezettségek k apcsolt vál lalkozással s zemben: azokat a k ötelezettségeket

tartalmazza, amelyeknél a pénzértékben kifejezett fizetési kötelezettségek lejárata az egy évet
meghaladja, i deértve a z á tváltoztatható köt vények m iatti, t ovábbá a z e gyéb
kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeket is, ha azok pénzügyi rendezése a tárgyévet
követő évben még nem esedékes. [Szt. 42 § (7)]
Tartós k ötelezettségek eg yéb rés zesedési v iszonyban lévő vállalkozással szemben:

tartalmaz minden olyan egyéb részesedési viszonyban lévő hitelezővel szembeni, egy évnél
hosszabb lejáratú kötelezettséget, amely nem kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettség,
ha pénzügyi rendezése a tárgyévet követő évben még nem esedékes. [Szt. 42 § (8)]
Egyéb rö vid l ejáratú kötelezettség: itt ke ll ki mutatni kül önösen a m unkavállalókkal, a

költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat, továbbá a jogerős
határozattal előírt kötelezettségeket is. Valamint a külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi fióktelepe itt köteles kimutatni a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak
más fióktelepével szembeni kötelezettségeit, ideértve azokat a t ételeket is, amikor a f ióktelep
megrendelői az ellenértéket közvetlenül a külföldi székhelyű vállalkozásnak, vagy más
fióktelepének f izetik me g, ille tve a f ióktelep olyan k ötelezettségét, amelyet a k ülföldi
székhelyű vállalkozás, vagy annak más fióktelepe közvetlenül egyenlít ki.
Rövid l ejáratú k ötelezettség: itt k ell kimutatni valódi penziós ügylet esetén a határidős
visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz befolyt eladási árát, illetve a határidős
viszonteladási köt elezettség m ellett vá sárolt e szköz be folyt vi szonteladási á rát, t ovábbá a
határidős és opciós ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet
le nem zárul. [Szt. 43 § (2)]
A devizajogszabályok előírásai figyelembevételével pénzügyileg nem rendezendő

követeléseket és k ötelezettségeket év v égén e gymással s zemben ö ssze k ell v ezetni és a
forintban mutatkozó különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve a
pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.

A kötelezettségek főkönyvi elszámolása:
• Hosszú lejáratú kötelezettségek:
o Kötvénykibocsátás, ha a névérték alacsonyabb, mint a befolyt ellenérték
 T 385 – K 443 (névérték),
 T 385 – K 97 (befolyt összeg és a névérték különbsége),
o Kötvénykibocsátás, ha a névérték magasabb, mint a befolyt ellenérték
 T 385 – K 443 (befolyt összeg),
 T 87 – K 385 (befolyt összeg és a névérték különbsége),
 T 532 – K 38 (kapcsolódó tétel: megbízási és lebonyolítási díj),
o A törlesztések elszámolása
 T 443 – K 38 (a törlesztő részlet összege),
o Kötvénykibocsátás kamatának elszámolása:
 T 872 – K 38 (fizetett kamatok),
 T 872 – K 482 (az üzleti évet terhelő időarányos kamat),
 T 16 – K 38 (üzembe helyezésig felszámított kamat),
• Rövid lejáratú kötelezettségek:
o Szállítói kötelezettség állományba vétele
 T 21-22 – K 454 (számla szerinti összeg),
 T 466 – K 454 (előzetesen felszámított ÁFA),
 T 454 – K 21-22 (engedmény, visszáru),
 T 454 – K 466 (helyesbítő számla alapján),
o Importbeszerzés
 T 16 – K 455 (számla szerinti összeg),
 T 16 – K 465 (vámterhek),
 Kapcsolódó tétel: import ÁFA elszámolása
• T 368 – K 465 (vámhatározat alapján),
• T 466 – K 368 (pénzügyi rendezés után),
• Kötelezettségek pénzügyi rendezése:
o T 43-45 – K 38 (kifizetett összeg),
 T 43-45 – K 976 (árfolyamnyereség),
 T 876 – K 43-45 (árfolyamveszteség),
• Barter elszámolása:
• Kötelezettségek elengedése:
o T 43-45 – K 98 (elengedett kötelezettség összege),
o Kapcsolódó tétel: időbeli elhatárolás elszámolása
 T 989 – K 483 (eszközhöz kapcsolódó összeg),
 T 483 – K 989 (az eszköz költségként, ráfordításként történő
elszámolásakor az elhatárolás megszüntetése),
• Vevőktől kapott előlegek:
o T 38 – K 453 (jóváírt összeg),
o T 368 – K 467 (az előleg fizetendő ÁFA tartalma),
o T 453 – K 31 (a kapott előlegek összege),
o T 467 – K 368 (fizetendő ÁFA),

• Váltótartozás elszámolása:
o T 392 – K 457 (a váltó kamattartalma),
o Kapcsolódó tétel: az üzleti évet terhelő kamat elszámolása
 T 872 – K 392 (időarányos kamat),
• Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek (26/A tételben).
A kötelezettségek analitikus nyilvántartása:

• A kötelezettségekről egyedi nyilvántartást kell vezetni, amelyben célszerű elkülöníteni
a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal
szembeni tételeket.
• A n yilvántartást ú gy k ell k ialakítani és v ezetni, h ogy a gazdálkodó a f izetési
kötelezettségeinek határidőre eleget tudjon tenni, valamint a nyilvántartás a m érleg
alátámasztását szolgáló leltár összeállításához is pontos információt adjon.
• A kapott hitelek, kölcsönök analitikus nyilvántartásának tartalmaznia kell:
o a hi telt, köl csönt f olyósító a zonosítására s zolgáló a datokat ( pl. m egnevezés,
szerződésszám, stb.),
o a folyósítás időpontját, összegét, (deviza összegét, árfolyamát),
o a törlesztések feltételeit, (időpontját, összegét),
o a kamatfeltételeket,
o a mérlegfordulónapi árfolyamot, az átértékelés összegét forintban.
• A vevőktől kapott előlegek analitikus n yilvántartásában a s zállítónál is mertetett
adatokon túl célszerű rögzíteni, hogy:
o milyen ügylethez kapcsolódik az előleg,
o annak mi a teljesítési időpontja.
• A személyi jövedelmek analitikus nyilvántartásainak a következőket kell tartalmaznia:
o az á llományban lévők és az állományon kívüliek keresetének és egyéb
kifizetéseinek összegét,
o azokból levont SZJA előleg, nyugdíj- és e gészségbiztosítási. j árulék, m agán-
nyugdíjpénztári be fizetések, m unkavállalói j árulék, é s e gyéb j ogcímeken
történt levonások összegét,
o a munkavállalók után a munkáltató által befizetett munkaadói járulék, nyugdíj-
és e gészségbiztosítási j árulék, e gészségügyi h ozzájárulás, m agán-
nyugdíjpénztári be fizetések, s zakképzési hoz zájárulás, r ehabilitációs
hozzájárulás, és az egyéb jogcímeken történt levonások összegét.
• A köl tségvetéssel ka pcsolatos a nalitikus n yilvántartásokat é venként, elkülönítetten
célszerű kialakítani és vezetni, a következő bontásban:
o társasági adó és osztalékadó, személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó,
o fogyasztási adó, jövedéki adó
o munkaadói j árulék, munkavállalói j árulék, s zakképzési hoz zájárulás,
rehabilitációs hozzájárulás,
o egészségbiztosítási já rulék, n yugdíjbiztosítási já rulék, egészségügyi
hozzájárulás,
o helyi iparűzési adó, építményadó, telekadó, kommunális adó, gépjárműadó,
idegenforgalmi adó,
o adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék.

A kötelezettségekkel kapcsolatos főbb dokumentumok:
• szállítási szerződések,
• szolgáltatási szerződések,
• vállalkozási szerződések,
• hitel- és kölcsönszerződések,
• munkaviszonnyal kapcsolatos szerződések,
• megbízási szerződések,
• határozatok (bírósági, adóhatósági).
A kötelezettségek alapbizonylatai:
• számla, egyszerűsített számla (készpénzfizetési számla),
• számlát helyettesítő okmány,
• bírósági, adóhatósági határozat,
• feladások, belső számítások.
A kötelezettségek leltározása:
• Minden üzleti évben a mérleg fordulónappal egyeztetéssel kell elvégezni.
• A leltározás a mérleg fordulónapjára vonatkozóan az egyeztető levelek,
adófolyószámla kivonatok alapján, a főkönyv, az analitika és a bevallások
egyeztetésével történik.
A kötelezettségek kapcsolata az eredménykimutatással:

• Az er edmény-kimutatásban a k ötelezettségeknek cs ak a h atásai érvényesülnek, a
tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások), valamint árbevételek (bevételek)
helyesbítő tételként az időbeli elhatárolás elvéből következően.
• Összköltség eljárással „A” változat:
o Értékesítés nettó árbevétele
o Egyéb bevételek
o Anyagjellegű ráfordítások
o Személyi jellegű ráfordítások
• Forgalmi-költség eljárással „A” változat:
o Értékesítés közvetlen költségei
o Értékesítés közvetett költségei
o Egyéb ráfordítások
o Pénzügyi műveletek bevételei
o Pénzügyi műveletek ráfordításai
o Rendkívüli bevételek
o Rendkívüli ráfordítások
A kötelezettségek megjelenése a kiegészítő mellékletben:

• A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:
o A h átrasorolt k ötelezettségek, t artós k ötelezettségek k apcsolt v állalkozással
szemben an yavállalattal s zembeni és l eányvállalattal s zembeni r észét
(fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt
anyavállalat szempontjából kell elvégezni).
o A mé rlegben k imutatott k ötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a
teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több mint 5 év.
o Azoknak a k ötelezettségeknek a t eljes ö sszegét, am elyek z álogjoggal, v agy
hasonló jogokkal biztosítottak, feltűntetve a biztosítékok fajtáját és formáját.

o Azoknak a p énzügyi kötelezettségeknek a t eljes összegét, amelyek a pénzügyi
helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben
nem jelennek meg, különös tekintettel
• a jövőbeni nyugdíjfizetési,
• végkielégítési kötelezettségek,
• a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegére.
o A függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségvállalások összegét fajtánkénti
részletezésben.
• Ezeken belül külön kell bemutatni ügyletfajtánként (az ügylet tárgya szerint):
o a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős, opciós ügyletek,
o a swap ügyletek határidős részének szerződés szerinti értékét (kötési árát,
árfolyamát),
o az eredményre és a Cash Flow-ra gyakorolt várható hatását,
o külön feltüntetve az üzleti év eredményében már figyelembe vett hatásukat,
o fedezeti és nem fedezeti célú, tőzsdén és tőzsdén kívül kötött, elszámolási,
illetve leszállítási ügyletek részletezésben.
• Be kell mutatni továbbá:
o a környezetvédelmi kötelezettségek,
o a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a t árgyévben,
illetve az előző üzleti évben képzett céltartalék összegét,
o a tárgyévben, illetve az előző üzleti évben környezetvédelemmel kapcsolatosan
elszámolt költségek összegét,
o a k ötelezettségek k özött k i n em mu tatott k örnyezetvédelmi, h elyreállítási
kötelezettségek várható összegét.
• Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a
visszafizetendő összeget a mérlegben – jogcímének megfelelően – a
kötvénykibocsátás miatti tartozások, az egyéb kötelezettségek, vagy a váltótartozások
között kell kimutatni a kötelezettség visszafizetésének időpontjáig, és a kiegészítő
mellékletben be kell mutatni.
A kötelezettségek megjelenése az üzleti jelentésben:

• Az üzleti jelentésben ki kell térni:
felelősségét.
Céltartalékok
A céltartalékok helye a számlakeret-tükörben:
• 42. Céltartalékok
o 421. Céltartalékok a várható kötelezettségekre
o 422. Céltartalékok a jövőbeni költségekre
o 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék
o 429. Egyéb céltartalékok
A céltartalékok helye a mérlegben:

• E. Céltartalékok
o 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre
o 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre
o 3. Egyéb céltartalék
Az adózás előtti eredmény terhére - a v alós er edmény m egállapítása é rdekében a s zükséges

mértékben - céltartalék képezhető az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő
jövőbeni költségekre (pl. fenntartási, átszervezési, környezetvédelemmel kapcsolatos
költségek), am elyek - a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint -
feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a
mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.
Céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire
nem képezhető.
Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre

szóló - beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó -
hiteltartozások, t ovábbá de vizakötvény k ibocsátásából s zármazó t artozások n em realizált
árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt
halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje
arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia.
Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve
több, a kül önbözettel a t árgyévben ke ll a c éltartalékot növe lni a z e gyéb r áfordításokkal
szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett
futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott
tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a
hitel futamideje hosszabb.
Ha a h alasztott r áfordításként k imutatott á rfolyamveszteséget me g k ell s züntetni, a kkor a r á

képzett céltartalék is megszüntetendő.
A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek

szerinti r észletezésben b e k ell m utatni. H a az egyes j ogcímek s zerint k épzett cél tartalék
összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni
kell.

Céltartalék a várható kötelezettségekre:
• Olyan ráfordítások, amelyek
o harmadik féllel kapcsolatban,
o várhatóan, vagy bizonyosan felmerülnek a jövőben,
o múltbéli, vagy folyamatban lévő ügyletekből származnak, és
o azokra a szükséges fedezetet a vállalkozó más módon nem biztosította.
• Képzése kötelező
• Fajtái:
o garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék
o függő kötelezettségekre (olyan h armadik s zeméllyel s zemben v állalt
kötelezettség, amely a mérleg f ordulónapján fennáll, de m érlegtételként va ló
szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ) képzett céltartalék (kezességvállalás,
opciós ü gyletek, garanciavállalás, l e n em z árt peres ü gyekkel k apcsolatos
várható kötelezettség, stb.)
o biztos jövőbeni kötelezettségekre (olyan vi sszavonhatatlan köt elezettség,
amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem
történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető) képzett cél tartalék
(határidős ügyletekből következő fizetési kötelezettség, swap ügyletek
határidős része miatti fizetési kötelezettség, stb.)
o korengedményes nyugdíj miatt képzett céltartalék
o végkielégítés miatt képzett céltartalék
o környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék
Céltartalék a jövőbeni költségekre:

• Olyan költségek, amelyek
o valószínűsíthetően, várhatóan (tehát nem biztosan)
o időszakonként ismétlődően
o jelentős összegben
o a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk alapján
felmerülnek, de összegük, vagy felmerülésük időpontja bizonytalan, és nem
sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé
• Képzése csak lehetőség
• Fajtái:
o fenntartási díjak
o átszervezési költségek
o környezetvédelmi költségek
• A szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire
nem képezhető.
Egyéb céltartalék:
• Az előzőeken kívül eső, más címen képzett céltartalék.
• Lehet kötelezően előírt és “önálló elhatározás” alapján képzett céltartalék is.
• Fajtái:
o halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteségre képzett céltartalék
o külön kormányrendelet által szabályozott céltartalék.
A céltartalékok főkönyvi elszámolása:

• céltartalékok nyitása: T 491 – K 42 (könyv szerinti érték),
• előző évi céltartalék megszüntetése: T 42 – K 965 (a megszüntetésre került összeg),

• céltartalék képzése: T 865 – K 42 (a képzett összeg),
• céltartalékok zárása: T 42 – K 492 (könyv szerinti érték)
A céltartalékok analitikus nyilvántartása:

• A céltartalékok jogcímenként elkülönítetten kerülnek rögzítésre.
• Könnyen beazonosításra kerülhetnek a főkönyvi számlákon könyvelt összegek.
• Megtalálhatók a céltartalék képzés számításai, illetve megfelelő dokumentáltság
biztosítható a kötelezettségek esetében.
• Világosan megtalálhatók a képzés időpontjára és a megszüntetés idejére vonatkozó
információk.
• Tartalmaznia kell az érintett kötelezettségek dokumentumait, illetve információit is.
A céltartalékok leltározása:
• Az a nalitikus n yilvántartás a datait d okumentumokkal é s s zámítási a datokkal ke ll
alátámasztani, amelyek a céltartalékok jogosságát és számszerű helyességét
bizonyítani képesek.
• A céltartalékok leltározása egyeztetéssel történik.
A c éltartalékok k apcsolata az e redménykimutatással: a t árgyévi cél tartalékot cs ak

felhasználáskor, csökkenéskor ke ll e gyéb be vételként e lszámolni, ne m l ehet a ké pzést és a
feloldást m inden é vben oda -vissza kön yvelni. K épzése e gyéb r áfordítás, f eloldása e gyéb
bevétel.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

• a fordulónappal lezárt évre képzett összegeket jogcímenként részletezve,
o a képzett céltartalék összegét,
o a felhasznált céltartalék összegét,
• környezetvédelmi garanciális kötelezettségek adatait (tárgyévi, előző évi költségek és
képzett céltartalék összege)
• mérlegben nem szereplő, de várhatóan felmerülő környezetvédelmi károkat,
kötelezettségeket,
• bármely jogcím esetén, az előző évi értéktől való lényeges eltérés indoklását,
• ezeket az adatokat az egyszerűsített éves beszámolóban nem kötelező szerepeltetni.
A céltartalékoknak az üzleti jelentéssel nincs közvetlen kapcsolata.

Pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai

A pénzügyi műveletek bevételei helye a számlakeret-tükörben:
• 97. Pénzügyi műveletek bevételei
o 971. Kapott (járó) osztalék és részesedés
o 972. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
o 973. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége
o 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
o 975. F orgóeszközök köz ött ki mutatott be fektetés, é rtékpapír é rtékesítésének,
beváltásának árfolyamnyeresége
o 976. Átváltási, értékeléskori árfolyamnyereség
o 977. Egyéb árfolyamnyereségek, opciós díjbevételek
o 978. Vásárolt követelésekkel kapcsolatos bevételek
o 979. Egyéb pénzügyi bevételek
A pénzügyi műveletek ráfordításai helye a számlakeret-tükörben:

• 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai
o 871. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
o 872-873. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
o 874. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
o 875. F orgóeszközök köz ött ki mutatott be fektetés, é rtékpapír é rtékesítésének,
beváltásának árfolyamvesztesége
o 876. Átváltási, értékeléskori árfolyamveszteség
o 877. Egyéb árfolyamveszteségek, opciós díjak
o 878. Vásárolt követelésekkel kapcsolatos ráfordítások
o 879. Egyéb pénzügyi ráfordítások
A pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai helye az eredmény-kimutatásban:

• 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
• 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
• 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége
• 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
• 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
o VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13 + 14 + 15 + 16 + 17)
• 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
• 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
• 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
• 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
o IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18 + 19 + 20 + 21)
• B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII – IX)
A pénzügyi műveletek eredménye része a szokásos vállalkozási eredménynek.


Pénzügyi műveletek bevételei:
• Kapott (járó) osztalék és részesedés (971)
o a b efektetett es zközök, részvények, t örzsbetétek, t ulajdoni há nyadok ut án a
gazdasági társaságtól kapott, illetve az adózott eredményből járó összegek (ha
azok a mérlegkészítés időpontjáig ismertté váltak),
• Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége (972)
o csak a b efektetett p énzügyi es zközökre vona tkozik, ne ttó e lszámolással ( ami
ellentétes a bruttó elszámolás elvével),
• Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége (973)
o hosszú lejáratra adott kölcsönök és tartós hitelviszonyt megtestesítő kamatozó
értékpapír k apott ( járó) kamatai, i lyen é rtékpapír el adásakor az el adási ár ban
lévő kamat,
o tartós hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírnál
• eladási árban lévő kamattal csökkentett eladási ár (névérték) és könyv
szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbség az értékesítéskor,
beváltáskor,
• beszerzési árában lévő kamat (csökkentő tétel),
o tartós diszkont értékpapírnál
• vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan
jutó összeg,
• előzőek szerint számított „kamattal” csökkentett eladási ára (névértéke)
és k önyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözet az
értékesítéskor, beváltáskor,
o pénzügyi lízinggel kapcsolatban kapott (járó) kamatok,
o befektetési j egyek ne ttó e szközértéke és né vértéke köz ötti kül önbözet
összegében kapott hozam,
• Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek (974)
o forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírnál
• kapott (járó) kamat, az értékpapír eladásakor az eladási árban lévő
kamat,
• beszerzési árában lévő kamat (csökkentő tétel),
o forgatási célú diszkont értékpapír vételára és névértéke közötti különbözetből a
tárgyévre időarányosan jutó összeg,
o valódi penziós ügylet es etén a k ifizetett vételár és a v isszavásárlási ár közötti
különbözet,
• Pénzügyi műveletek egyéb bevételei (975-979)
o forgatási célú részesedések értékesítésekor keletkező árfolyamnyereség,
o forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapíroknál
• eladásakor az eladási árban lévő kamattal csökkentett
árfolyamnyereség,
• beváltásakor a n évértéke é s a kön yv s zerinti é rtéke köz ötti poz itív
különbözet,
o forgatási célú diszkont értékpapíroknál
• eladásakor az elszámolt „kamattal” csökkentett árfolyamnyereség,
• beváltásakor a vételárában lévő kamat kamatbevételként elszámolt
összegével csökkentett névértéke és a vételár közötti nyereségjellegű
különbözet,
o hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente történő tőketörlesztése esetén a
törlesztő részben lévő arányos árfolyamnyereség,

o külföldi p énzértékre s zóló e szköz é s k ötelezettség r ealizált, ille tve a
mérlegfordulónapon v aló é rtékelése s orán keletkezett nem r ealizált
árfolyamnyereség (ez utóbbi elhatárolandó),
o névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír
időarányos árfolyamnyeresége (AIE),
o névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír
elhatárolt árfolyamnyereségének megszüntetése (csökkentő tétel),
o kiírt opcióért kapott opciós díj,
o vásárolt követelés
• könyv s zerinti é rtékét m eghaladó ös szegben be folyt pé nzbevétel
összege (csak realizáláskor),
• értékesítésekor az eladási ár és a k önyv s zerinti ér ték k özötti
nyereségjellegű különbözet,
o kapott skontó.
Pénzügyi műveletek ráfordításai:

• Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége (871)
o részesedések árfolyamvesztesége,
o befektetett eszköznek minősülő hitelviszony megtestesítő kamatozó
értékpapírnál
 értékesítésekor az eladási árban lévő kamattal csökkentett eladási ár és
a könyv szerinti érték veszteségjellegű különbözete,
 beváltásakor a né vérték é s a kön yv s zerinti é rték köz ötti
veszteségjellegű különbözet,
o befektetett eszköznek minősülő diszkont értékpapírnál
 értékesítéskor az elszámolt „kamattal” csökkentett eladási ár és a könyv
szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözet,
 beváltásakor a vételárban lévő kamat bevételként elszámolt összegével
csökkentett névérték és a vételár közötti veszteségjellegű különbözet,
• Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások (872-873)
o hosszú illetve rövid lejáratra kapott kölcsönök, hitelek fizetendő, esedékes
vagy ténylegesen megfizetett kamatai,
o hátrasorolt kötelezettségnek minősülő kölcsönök után fizetett, fizetendő
kamatok,
o kötvénykibocsátás miatti kötelezettség után fizetett, fizetendő kamatok,
o váltótartozások kamatai,
o befektetési jegyek befektetési alapnak történő eladásakor, a beváltáskor
érvényes n ettó es zközérték és a k önyv s zerinti ér ték k özötti n egatív
különbözet,
o valódi penziós ügylet esetén a befolyt eladási ár és a fizetett visszavásárlási ár
közötti negatív különbözet,
o kamatfedezeti ügylet esetén a lezárt ügyletek teljes vesztesége,
• Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése (874)
o a számviteli törvény szerint elszámolt értékvesztés,
o visszaírt értékvesztés (csökkentő tétel),

• Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai (875-879)
o forgatási célú értékpapírnál
• részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége,
• hitelviszony megtestesítő kamatozó értékpapír veszteségei
• eladásakor az eladási árban lévő kamattal csökkentett eladási ár
és a könyvszerinti érték közötti veszteségjellegű különbözet,
• beváltásakor a né vérték é s a kön yv s zerinti é rték köz ötti
veszteségjellegű különbözet,
• diszkont értékpapírnál
• eladásakor az el számolt „kamattal” cs ökkentett el adási ár és a
könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözet,
• beváltásakor a vételárban lévő kamat bevételként elszámolt
összegével cs ökkentett n évérték és a v ételár ( könyv s zerinti
érték) közötti veszteségjellegű különbözet,
• kamatozó értékpapír évente történő tőketörlesztése es etén a
törlesztéssel ar ányos á rfolyamveszteség ö sszege ( névérték f elett
vásárolt),
• külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek realizált deviza
árfolyamvesztesége, v alamint a m érlegfordulónap ér tékelése s orán
keletkezett ös szevont árfolyamveszteség, amennyiben jelentős (nem
realizált),
• csökkenti a kor ábbi é vek e lhatárolt ös szevont
árfolyamnyeresége, annak felszabadításával,
• fizetett opciós díjak
• vásárolt eladási opcióért fizetett díj,
• le nem hívott vételi opcióért fizetett díj,
• behajthatatlannak minősített vásárolt követelés leírt összege hitelezési
veszteségként,
• vásárolt követelés
• azon része, amelyre a befolyt ellenérték nem nyújt fedezetet,
• értékesítésekor az el adási ár és a k önyv s zerinti ér ték k özötti
veszteségjellegű különbözet.
Rendkívüli bevételek és ráfordítások

A rendkívüli műveletek bevételei helye a számlakeret-tükörben:
• 98. Rendkívüli műveletek bevételei
o 981. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke
o 983. Megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek
értékének különbözete, ha a kapott eszközök értéke a több
o 984. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke
fejében átvett eszközök értéke
o 985. Átalakuláskor a megszűnt részesedésre jutó – végleges vagyonmérleg
szerinti – saját tőke összege
o 986. Beolvadáskor a megszűnt részesedésre jutó – végleges vagyonmérleg
szerinti – saját tőke összege
o 987. Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonásakor a névérték
o 988. Tartozásátvállalás során – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség
összege
o 989. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevételek
A rendkívüli műveletek ráfordításai helye a számlakeret-tükörben:

• 88. Rendkívüli műveletek ráfordításai
o 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke
o 882. Jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés nyilvántartás
szerinti értéke
o 883. Megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek
értékének különbözete, ha a kapott eszközök értéke a kevesebb
o 884. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés
nyilvántartás szerinti értéke
o 885. Átalakuláskor az átalakult társaságban lévő megszűnt részesedés
o 886. Beolvadáskor a jogelőd gazdasági társaságban lévő részesedés
o 887. Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonásakor a nyilvántartás
szerinti érték
o 888. Tartozásátvállalás szerződés szerinti összege
o 889. Egyéb vagyoncsökkenéssel járó rendkívüli ráfordítások
A rendkívüli műveletek bevételei és ráfordításai helye az eredmény-kimutatásban:

o X. Rendkívüli bevételek
o XI. Rendkívüli ráfordítások
• D. Rendkívüli eredmény (X – XI)
A rendkívüli műveletek eredménye része az adózás előtti eredménynek.
A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől,

a vá llalkozó r endes üz letmenetén kí vül e snek, a s zokásos vá llalkozási t evékenységgel ne m
állnak közvetlen kapcsolatban. [Szt. 86§ (2)]
Analitikus n yilvántartás: a t ársaságba b evitt v agyontárgyaknál: an yag-kivételezési j egy,

társasági szerződés, alapító okirat, apport listája, térítés nélküli átadás/átvételi jegyzőkönyv.

Csak olyan tételeket tartalmazhat, amelyeket a Szt. pontosan megnevez, a vállalkozás erről
nem dönthet.
A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:

• A tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő
okiratban, annak módosításában meghatározott értékét. (Apport átvétel)
• A v isszavásárolt s aját r észvény, s aját ü zletrész b evonása es etén, az ok n évértékét.
(Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása)
• A gazdasági t ársaság t ulajdonosánál ( tagjánál) a ga zdasági t ársaság j ogutód né lküli
megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), az erről szóló
határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt r észesedés ( részvények, ü zletrészek,
vagyoni be tétek) e llenében ka pott e szközök va gyonfelosztási j avaslat s zerinti
értékének, és az át vett k ötelezettségek m egállapodás s zerinti ér tékének k ülönbözetét,
amennyiben a kapott eszközök értéke a több. (Jogutód nélküli megszűnés)
• Az át alakult gazdasági t ársaság t ulajdonosánál ( tagjánál) – a gazdasági t ársaság
átalakulása esetén – az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés
bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági t ársaság
végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegét. (Átalakulás)
• A külső tulajdonosnál (tagnál) – a gazdasági t ársaság b eolvadása es etén – az átvevő
(beolvasztó) g azdasági t ársaságban s zerzett r észesedés b ekerülési értékeként a
megszűnt részesedésre j utó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege
szerinti – saját tőke összegét. (Beolvadás)
• A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének
leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés
(részvény, ü zletrész, v agyoni b etét) n évértékének f ejében át vett es zközök ér tékét.
(Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással)
• A té rítés n élkül á tvett e szközök á tadónál k imutatott n yilvántartási ( legfeljebb
forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként
fellelt (ide nem értve az adminisztrációs hiba miatti többletet) eszközök piaci értékét.
(Térítés nélküli átvétel)
• A t artozásátvállalás s orán h armadik s zemély által – ellentételezés nélkül – átvállalt
kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által
elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem
kapcsolódik. (Tartozásátvállalás)
• A t artozásátvállalás s orán h armadik s zemély által – ellentételezés n élkül – átvállalt
kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz
kapcsolódik. (Tartozásátvállalás)
• A fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott pénzügyileg rendezett
támogatás és a véglegesen á tvett pé nzeszközök összegét. (Fejlesztési c élú ju ttatás,
támogatás)
• Az e lengedett köt elezettség ös szegét a kkor, h a a z be szerzett e szközhöz k apcsolódik.
(Elengedett, elévült kötelezettség)
• A jegyzett tőkén felüli vagyon fedezete mellett – törvényi előírás alapján – kibocsátott
részvények ellenében elengedett – a részvénytársaságnak nyújtott hitel miatt fennálló
– kötelezettség ö sszegét. (Hitelrészvény á tváltás k eretében el engedett
kötelezettség)

Rendkívüli bevételek elhatárolása, visszavezetése:
• Az elszámolást követően az elengedett, elévült kötelezettségek, a fejlesztési célú
juttatások, tá mogatások, a té rítés n élküli á tvételek, é s a ta rtozásátvállalások ( ha
beszerzett eszközhöz kapcsolódik) esetében azok összegét időbelileg el kell határolni
(PIE), ezen belül halasztott bevételként kell kezelni.
• A halasztott bevételek rendkívüli bevételek közé történő visszavezetése akkor és olyan
arányban l ehetséges, amikor a ka pcsolódó e szköz é rtékének köl tségkénti,
ráfordításkénti elszámolása megtörténik.
• Teljes ö sszegében m eg kell s züntetni a h alasztott b evétel el határolását, h a az ér intett
eszköz a gazdálkodó könyveiből bármilyen jogcímen kivezetésre kerül.
A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni:

• A t ulajdonosnál ( a t agnál) az al apításkor, a j egyzett tőke emelésekor a gazdasági
társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét. (Apport átadás)
• A v isszavásárolt s aját r észvény, s aját ü zletrész b evonása es etén, az ok v isszavásárlási
(nyilvántartás s zerinti) értékét. (Visszavásárolt s aját r észvény, s aját ü zletrész
bevonása)
• A tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a
felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), az erről szóló határozat jogerőre
emelkedésekor a megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, va gyoni
betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, valamint a megszűnés miatt
kapott es zközök v agyonfelosztási j avaslat s zerinti ér tékének, és az át vett
kötelezettségek m egállapodás s zerinti é rtékének kül önbözetét, a mennyiben a ka pott
eszközök értéke a kevesebb. (Jogutód nélküli megszűnés)
• Az át alakult gazdasági t ársaság t ulajdonosánál ( tagjánál) – a gazdasági t ársaság
átalakulása esetén – az átalakult gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének
(részvényeinek, ü zletrészeinek, va gyoni be téteinek) n yilvántartás s zerinti ( könyv
szerinti) értékét. (Átalakulás)
• A külső tulajdonosnál (tagnál) – a gazdasági t ársaság b eolvadása es etén – a jogelőd
gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének nyilvántartás szerinti (könyv
szerinti) értékét.(Beolvadás)
• A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének
leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés
(részvény, üz letrész, va gyoni be tét) n yilvántartás s zerinti ( könyv s zerinti) é rtékét.
(Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással)
• A té rítés n élkül á tvett e szközök á tadónál k imutatott n yilvántartási ( legfeljebb
forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként
fellelt (ide nem értve az adminisztrációs hiba miatti többletet) eszközök piaci értékét.
(Térítés nélküli átadás)
• A t artozásátvállalás s orán – ellentételezés n élkül – átvállalt kötelezettség szerződés
(megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál. (Tartozásátvállalás)
• A fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – átadott pénzügyileg rendezett
támogatás és a v églegesen átadott p énzeszközök összegét. (Fejlesztési célú juttatás,
támogatás)
A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások kapcsolata a kiegészítő melléklettel:

• Be kell mutatni, hogy a rendkívüli bevételek és ráfordítások számszerűsítetten külön-
külön, illetve a rendkívüli eredmény miként hatott a társasági adó nagyságára.
Saját termelésű készletek számvitele

A saját termelésű készletek helye a számlakeret-tükörben:
• 23. Befejezetlen termelés és félkész termékek
o 231-234. Befejezetlen termelés
o 235-237. Félkész termékek
o 238. Félkész termékek készletérték-különbözete
o 239. Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak
visszaírása
• 24. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
o 241. Növendékállatok
o 242. Hízóállatok
o 243. Egyéb állatok
o 246. Bérbevett állatok
o 248. Állatok készletérték-különbözete
o 249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása
• 25. Késztermékek
o 251-257. Késztermékek
o 258. Késztermékek készletérték-különbözete
o 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása
A saját termelésű készletek helye a mérlegben:

o I. Készletek
• 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
• 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
• 4. Késztermékek
A k észletek a vál lalkozó t evékenységét k özvetlenül vagy k özvetve s zolgáló ol yan

eszközök,
• amelyeket a r endszeres ( szokásos) ü zleti t evékenység k eretében ér tékesítési cél lal
szereztek b e, és az ok a b eszerzés és az ér tékesítés k özött v áltozatlan ál lapotban
maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat,
• amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában
vannak ( befejezetlen t ermelés, f élkész t ermékek) v agy m ár f eldolgozott, el készült
állapotban értékesítésre várnak (késztermékek),
• amelyeket az értékesítendő termékek előállítása v agy a s zolgáltatások n yújtása s orán
fognak felhasználni (anyagok).
A készletek között kell kimutatni továbbá

• használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés,
felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó t evékenységét
legfeljebb egy évig szolgálják,
• a növe ndék-, a hí zó- és az e gyéb ál latokat, am elyek a t ermelés (a t artás) k öltségei
eredményeként növe kednek, t ömegük ( súlyuk) gyarapszik, f üggetlenül a ttól, hogy a
vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják,
• azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül átsoroltak.

Saját termelésű készletek:
• Befejezetlen t ermelés: az a t ermék, am ely m egmunkálás al att v an és l egalább e gy
számottevő technológiai műveleten átesett. (Idetartoznak az év végén ki nem
számlázott szolgáltatások teljesítményei is.)
• Félkész t ermék: összefüggő technológiai műveletsoron átesett, a raktárba félkész
termékként bevételezték, a rá vonatkozó minőségi és egyéb paramétereknek megfelel,
de a vállalkozáson belül továbbfelhasználásra kerül.
• Késztermék: minden technológiai műveleten átesett, a raktárba késztermékként
bevételezték, megfelel a minőségi és egyéb paramétereknek, illetve késztermékként
értékesíthető raktárra történő vétel nélkül is.
• Növendék, hí zó é s e gyéb á llatok: azok az ál latok, am elyek a t ermelés ( a t artás)
költségei eredményeként növekednek, gyarapszik a tömegük, függetlenül attól, hogy a
vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják.
A készletek ráfordításként történő elszámolásának rendszere:
Év közben folyamatos értékbeni nyilvántartás NINCS
Év közben folyamatos Év közben folyamatos

mennyiségi mennyiségi
nyilvántartás VAN nyilvántartás NINCS
Év közben a készletmozgások költséggel (ráfordítással)

szemben történő közvetlen elszámolása
A leltár összeállítása a A leltár összeállítása

folyamatos mennyiségi tényleges mennyiségi
nyilvántartás alapján leltárfelvétel útján
A leltárérték állományba vétele a költségek

(ráfordítások) módosításával
Az értékvesztések külön elszámolása

ráfordításként
Saját termelésű készletek analitikus nyilvántartása:

• A v állalkozás d önthet, h ogy folyamatosan v ezeti a z a nalitikát, e gyáltalán n em v agy
csak bizonyos készleteiről vezet analitikát.
• Folyamatosan vezet:
o a készletekben bekövetkezett állományváltozásokat elsődlegesen itt tartják
nyilván, majd ezek feladásai biztosítják a készletváltozások könyvelését,

• Folyamatosan nem vezet, vagy egyáltalán nem vezet analitikát
o készletváltozásokat norma szerinti áron számolja el, főkönyvi számlákat
folyamatosan v ezeti, an alitikát n em v ezet. zárókészletet l eltározással kell
ellenőrizni és norma szerinti közvetlen önköltségen kell értékelni,
o egyes készletekről folyamatosan vezet analitikát, és ez alapján könyvel,
utókalkulációt ne m ké szít, c sak 5 -ös s zámlaosztályban k önyvel, l eltározás
kötelező, de a nyilvántartással is egyeztethet, a z árókészletet n orma s zerint
állapítja meg,
o december 31-én tényleges mennyiségi felvételt készít, mert az állományokat és
a változásait egyáltalán nem vezeti, ha a n yitókészletet felveszi, akkor csak az
állományváltozásokat kell kimutatni.
• Az analitikus nyilvántartásban legalább az alábbi adatoknak kell szerepelni:
o a készlet megnevezése, azonosító adatai, kódszáma,
o a készlet mennyiségi egysége, mennyisége,
o a készlet egységára (nyilvántartási ára, előállítási költsége),
o a készlet értéke,
o a készletmozgások jogcíme,
o a készletek elszámolt értékvesztése,
o egyéb információk (pl. beszerzés ideje, szállító megnevezése, stb.)
A készletek elszámolásának bizonylatai:

• szerződések (adás-vételi szerződés, stb.)
• számlák, számlát helyettesítő okmányok,
• vámhatározatok,
• anyag- és áru-bevételezési jegy,
• anyag-kivételezési jegy,
• raktárközi bizonylatok,
• jegyzőkönyvek (leltározási, értékelési, selejtezési, átsorolási, stb.)
• térítés nélküli átvételi bizonylatok,
• belső bizonylatok (számítási anyagok)
Saját termelésű készletek év végi értékelése:

• Egyrészt a z áró-állomány tényleges köz vetlen ö nköltségének, i lletve nor ma s zerinti
közvetlen önköltségének meghatározása.
• Másrészt az óvatos értékeléselvének betartása miatt saját termelésű készletek
előállítási költségének é a mérlegkészítéskor i smert, v agy v árható el adási ár ának
összehasonlítása.
• Értékvesztés: ha a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett és várható
támogatásokkal növelt piaci eladási ár alacsonyabb, mint a kimutatott előállítási
önköltség.
• Értékvesztést kell elszámolni a következő esetekben:
o a fizikai állaga romlott (káresemény, minőségromlás, megsemmisülés, stb.),
o az eredeti felhasználási céljának megfelelően nem hasznosítható, értékesíthető
(eladhatatlanná válás, jelentős engedménnyel történő értékesíthetőség,
leértékelés, stb.),
o a mérlegkészítés napján ismert (várható) piaci eladási ára alacsonyabb, mint az
előállítási önköltsége (befejezetlen termelés esetében piaci eladási ár alatt a
pótlólagos ráfordításokkal csökkentett piaci árat kell érteni).

• Az ér tékvesztést mindig a saját termelésű készlet további várható hasznosíthatósági
értékéig kell elszámolni az egyéb ráfordítások között.
• A S TK k orábban el számolt ér tékvesztését v isszaírással cs ökkenteni k ell, h a a S TK
mérlegkészítéskor is mert p iaci é rtéke je lentősen és tartósan meghaladja a készlet
könyv szerinti értékét. A visszaírás mértéke legfeljebb az eredeti előállítási költség
összegéig történhet. A visszaírást az egyéb bevételek között kell elszámolni.
Állományváltozás:
• növekedés: saját előállítás, többlet, h ulladék, z árás v isszavezetése b efejezetlen
termelésnél,
• csökkenés: eladás, belső felhasználás, hiány, selejt, értékvesztés, apport, térítés nélkül
átadás, kiszállítás saját boltba, nyitás befejezetlen, félkész termék továbbfelhasználás,
szokásos mértéken belüli vagy meghaladó kár.
A saját termelésű készletek főkönyvi elszámolása:

• Állományba vétel összköltség eljárással készülő eredmény-kimutatás esetén:
o T 51-57 – K 1-4 (költségek elszámolása),
o T 251 – K 581 (készletre vétel közvetlen önköltségen),
• Befejezetlen termelés:
o nyitó befejezetlen termelés visszavezetése, vagy negatív állományváltozás
 T 581 – K 231-234,
o záró befejezetlen termelés visszavezetése, vagy pozitív állományváltozás
 T 231-234 – K 581,
• Félkész termékek:
o félkész termékek készletre vétele tervezett önköltségen
 T 235-237 – K 581,
o félkész termékek készletérték különbözet (KÉK) állományba vétele
 T 581 – K 238, vagy T 238 – K 581
 (71 egyenlegéből jöhet ki a tényleges költség + 238 TF – 238 KF),
o félkész termékek továbbfelhasználása tervezett önköltségen
 T 581 – K 235-237,
o félkész termékek továbbfelhasználásra jutó KÉK elszámolása
 T 238 – K 581, vagy T 581 – K 238
 (+ 238 KF – 238 TF),
o félkész termékek értékesítése (készletcsökkenés tervezett önköltségen)
 T 581 – K 235-237,
 T 81-84 – K 59 (forgalmi költség típusú eredmény-kimutatásnál),
 T 311 – K 91-92,
 T 311 – K 467,
 Készletérték különbözet ugyanaz
• T 235-237 – K 238, va gy T 238 – K 235-237 (+ 238 K F – 238
TF),
• Késztermékek:
o késztermékek készletre vétele tervezett önköltségen
 T 251-257 – K 581,
o késztermékek készletérték különbözet (KÉK) állományba vétele
 T 581 – K 258, vagy T 258 – K 581
 (72 egyenlegéből jöhet ki a tényleges költség + 258 TF – 258 KF),

o késztermék értékesítése (készletcsökkenés tervezett önköltségen)
 T 581 – K 251-257,
 T 81-84 – K 59 (forgalmi költség típusú eredmény-kimutatásnál),
 T 311 – K 91-92,
 T 311 – K 467,
 Készletérték különbözet ugyanaz
• T 251-257 – K 258, va gy T 258 – K 251-257 (+ 258 K F – 258
TF)
o késztermékek átadása saját üzletnek (tervezett önköltségen)
 T 581 – K 251-257,
 ha a pport ( +16 – 981), t érítés né lküli á tadás, r endkívüli hi ány,
selejtezés
• T 581 – K 251,
• T 26 – K 582,
• Készletérték különbözet ugyanaz
o T 251-257 – K 258, vagy T 258 – K 251-257 (+ 258 KF
– 258 TF)
o késztermék hiány
 T 581 – K 251-257
 T 258 – K 581, vagy T 581 – K 258,
o értékvesztés elszámolása
 T 866 – K 2,
 T 2 – K 582
A saját termelésű készletek megjelenése az eredmény-kimutatásban:

• Közvetlenül n em t alálhatók m eg az er edmény-kimutatásban, d e az ál lományukban
bekövetkezett változások hatást gyakorolnak a gazdálkodó eredményére.
EREDMÉNYKIMUTATÁS
Összköltség eljárás Forgalmiköltség eljárás
Anyagköltség Anyagköltség
+ +
ELÁBÉ, Közvetített szolgáltatások ELÁBÉ, Közvetített szolgáltatások
Anyagjellegű ráfordítások Értékesítés közvetlen költsége

Saját termelésű készletek ÁV Anyagköltség
Aktivált saját teljesítmények értéke Értékesítés közvetett költségei
• Értékesítés nettó árbevétele között: az értékesített anyagok, áruk, göngyölegek felárral,

árkiegészítéssel növelt, engedménnyel csökkentett ÁFÁ-t nem tartalmazó ellenértéke.
• Egyéb ráfordítások között:
o káresemény során megsérült, megsemmisült, hiányzó készletek könyv szerinti
értéke,
o a nem számlázott, az értékesített készlethez közvetve kapcsolódó, utólag adott
engedmény összege,
o az üzleti évben elszámolt értékvesztések összege.

• Egyéb bevételek között:
o a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának összege,
o a ne m s zámlázott, a m egvásárolt ké szlethez köz vetve ka pcsolódó, ut ólag
kapott engedmény,
o a készletek káreseményével kapcsolatos bevétele,
o a kereskedelmi áruk leltárértékeléséből származó nyereségjellegű
különbözetének összege.
• Rendkívüli ráfordítások között:
o a gazdasági társaságba bevitt készletek nyilvántartás (könyv) szerinti értéke,
o térítés nélkül átadott készletek nyilvántartás (könyv) szerinti értéke,
• Rendkívüli bevételek között:
o a gazdasági társaságba bevitt készletek létesítő okiratban meghatározott értéke,
o térítés né lkül á tvett, ha gyatékként, a jándékként ka pott, t öbbletként fellelt
készletek nyilvántartás szerinti (de maximum piaci) értéke.
A készletekkel kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

• az al kalmazott ér tékelési el járásokat, és az ez ekben b ekövetkezett v áltozások o kait,
valamint a változtatás eredményre gyakorolt hatását, és annak számszerűsítését,
• az a dott ü zleti é vben e lszámolt, il letve v isszaírt értékvesztést, mé rlegtételenként ( az
értékvesztés n yitó értékét, az el számolásra k erült n övekedéseket és cs ökkenéseket,
valamint az értékvesztés záró értékét),
• a ve szélyes hul ladékok, kör nyezetre ká ros a nyagok m ennyiségi é s értékadatait,
valamint az állományukban bekövetkezett változásokat veszélyességi osztályok szerint
(nyitó + növekedés – csökkenés = záró).
A készletek megjelenése az üzleti jelentésben:

• Ki ke ll t érni a mérleg f ordulónapja ut án be következett lényeges e seményekre,
különösen jelentős folyamatokra.
• Külön be kell mutatni:
felelősségét,
o a k örnyezetvédelem t erületén t örtént és v árható f ejlesztéseket, az ez zel
összefüggő fejlesztéseket,
o a k örnyezetvédelem es zközei t ekintetében a vállalkozó ál tal al kalmazott
politikát,
Pénzeszközök
A pénzeszközök helye a számlakeret-tükörben:
• 38. Pénzeszközök
o 381. Pénztár
o 382. Valutapénztár
o 383. Csekkek
o 384. Elszámolási betétszámla
o 385. Elkülönített betétszámlák
o 386. Devizabetét számla
o 389. Átvezetési számla
• 19. Tartósan adott kölcsönök
o 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban
o 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
o 197. Egyéb tartós bankbetétek
o 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak
visszaírása
A pénzeszközök helye a mérlegben:

o IV. Pénzeszközök
• 1. Pénztár, csekkek
• 2. Bankbetétek
• 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
• 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló
vállalkozásban
• 5. Egyéb tartósan adott kölcsön
A pénzeszközök megjelenési formájukat tekintve lehetnek:

• készpénz: a pénz bárhol forgalomban levőre még átváltható bankjegy és fémpénz. A
gazdálkodónál a készpénzfizetések teljesítése a házipénztárak rendszerében történik. A
pénztár elsősorban a belső pénzforgalom lebonyolítására szolgál, de a gazdálkodók
egymás közti tartozásainak kiegyenlítésére is van lehetőség megállapodás alapján, ha
az érintett felek részére gazdaságos és célszerű,
• pénzt helyettesítő eszközök: ide t artozik a cs ekk, a h itelkártya, a cs ekk-kártya, a
bankkártya, a ke reskedelmi ká rtya. A vá ltó i s i de t artozik, d e a zt s zámvitelileg a
pénzeszközöktől és az értékpapíroktól elkülönítetten kell kezelni,
• számlapénz:
o elszámolási be tétszámla: a ga zdálkodók a t evékenységükkel ka pcsolatos
pénzforgalmat az elszámolási betétszámlán bonyolítják le, nem számítva ide a
készpénzben érkező befizetéseket, illetve az ilyen jellegű kifizetéseket. A
pénzeszközöket betétszámlán tartani, azon bonyolítani a gazdálkodók számára
kötelező,
o kamatozó betétszámla: a gazdálkodó a látra szóló, le nem kötött pénzeszközeik
után is k amatot kapnak a számlavezető hitelintézettől, de az előreláthatóan
szabad pé nzeszközeiket r övidebb, hos szabb i deig be tétszámlákon he lyezhetik
el, magasabb kamatjövedelmet realizálva,

o elkülönített betétszámla:
 elkülönített pé nzeszköz k ötvénykibocsátásból: a g azdálkodó a
kötvénykibocsátásból be folyt pé nzeszközeit, a zok f elhasználását
elkülönítetten kell, hogy kezelje,
 fejlesztési célra elkülönített pénzeszközök,
 egyéb célra elkülönített pénzeszközök,
 lakásépítési b etétszámla: elkülönítetten k ell k imutatni a gazdálkodó
által a m unkavállalók l akásvásárlásra, -építésre s zánt, h itelintézethez
átutalt ös szegeket va lamint a z e nnek t erhére f olyósított köl csönök
törlesztéseinek összegeit.
Mindegyik lehet forint, valuta vagy deviza alapú.
A pénzeszközök értékelésére vonatkozó előírások:

• Az é rtékelésnél a lapelvként ke ll ke zelni, hog y a pé nzeszközöket kön yv s zerinti
értéken kell a mérlegben szerepeltetni.
• Év közben a pénzeszközök pénzforgalmának elszámolása minden esetben bizonylatok
alapján történhet a bizonylatokon szereplő összegeknek megfelelően.
• A h itelintézetekkel s zembeni p énzkövetelésekkel k apcsolatban é rtékvesztést k ell
elszámolni, ha a hitelintézet csődje vagy felszámolása során a pénzkövetelés
visszafizetése teljes összegében vagy részben nem valószínűsíthető. Nem lehet
értékvesztésként elszámolni a pénzkövetelés azon részét, amelynek visszafizetésére az
OBA, illetve. egyéb, önkéntes betétbiztosítási alapok garanciát vállaltak.
• A p énzkövetelésekkel kapcsolatban elszámolt ér tékvesztések m inden es etben a
pénzügyi műveletek eredményét terheli, függetlenül annak mértékétől. A
pénzkövetelésekkel k apcsolatban k orábban el számolt ér tékvesztéseket visszaírással
csökkenteni kell, ha a várhatóan megtérülő összeg tartósan és jelentősen meghaladja a
könyv szerinti értéket. A visszaírt értékvesztéseket a pénzügyi műveletek ráfordításait
csökkentő tételként kell az eredmény-kimutatásban szerepeltetni.
A s zámviteli t örvénynek a val uta- és d evizakészletek év v égi ért ékelésére v onatkozó

általános szabályai:
• Meg k ell v izsgálni min den e gyes d evizás t étel es etében, h ogy a k önyv s zerinti
forintérték ho gyan vi szonyul a de viza, va luta é rtékek m érlegfordulónapi vá lasztott
árfolyammal számított értékéhez.
• Amennyiben a devizás tételek mérlegfordulónapi értékelése során az előzőek szerint
keletkezett és ö sszesített ár folyam-különbözet összege jelentős, akkor minden egyes
devizás tétel esetében az átértékelést végre kell hajtani, azaz a könyvekben is rögzíteni
kell, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség.
• Amennyiben az árfolyam-különbözet nem jelentős, akkor minden egyes devizás tétel a
könyv szerinti érétken kerül értékelésre.
• A számviteli politikában meghatározásra kell kerülni a jelentősség kritériumainak.
Bizonylati rend a pénzeszközökkel kapcsolatban:

• A pé nzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait
késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve
bankszámla f orgalomnál a h itelintézeti ér tesítés m egérkezésekor, az eg yéb
pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a k önyvekben
rögzíteni kell. [Szt. 165 § (3)]

• A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági
eseményekhez ka pcsolódó bi zonylatokat, t ovábbá m inden ol yan n yomtatványt,
amelyért a n yomtatvány értékét meghaladó, vagy a nyomtatványon szereplő
névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen
felhasználása v isszaélésre ad hat al kalmat, s zigorú s zámadási k ötelezettség alá k ell
vonni. [Szt. 168 § (1)]
• A szigorú számadási kötelezettség a bizonylat, a nyomtatvány kibocsátóját terheli.
• A s zigorú s zámadás a lá vont bi zonylatokról ol yan n yilvántartást ke ll ve zetni, a mely
biztosítja azok elszámoltatását.
A pénztár működésének, elszámoltatásának rendjét, a pénzszükségletet a gazdálkodó önállóan

határozza meg a gazdálkodó sajátosságainak figyelembevételével. A pénzkezelés szabályait a
gazdálkodónak a számviteli politika részét képező pénzkezelési szabályzatban kell rögzítenie.
Átvezetési számlát (389) kell használni a következő forgalmak elszámolásakor:

• a bankszámlák és a pénztár között,
• a deviza-betétszámlák és a pénztárak között,
• a bankszámlák egymás között.
Az átvezetési számlákra csak a pénztár és bankbizonylatok alapján szabad könyvelni.
A pénzeszközök főkönyvi elszámolása:

• Belföldi
o Készpénzfelvétel elszámolási betétszámláról
 T 381 – K 389
 T 389 – K 384 (bankbizonylat megérkezésekor),
o Készpénzbefizetés elszámolási betétszámlára
 T 389 – K 381
o Forintalapú pénzeszközök elkülönítése (lekötés)
 T 385 – K 389
o Csekk elfogadása követelés fejében
 T 383 – K 311,
o Csekk beváltása
 T 381/382/384/386 – K 383
 T 874 – K 383 (a bevételezés során keletkezett árfolyamveszteség),
 T 383 – K 974 (a bevételezés során keletkezett árfolyamnyereség),
o Készpénzes értékesítés csekkel
 T 383 – K 91-92 (bruttó eladási árelszámolása),
 T 91-92 – K 467 (ÁFA tartalom),
o Folyószámlahitel után fizetett kamat
 T 871 – K 384,
• Deviza
o Devizavásárlás elszámolási betétszámláról (forint összegben)
 T 386 – K 389 (eladási árfolyamon),
o Devizahitel felvétele
 T 386 – K 431/432/451/452 (eladási árfolyamon),

o Devizahitel felvétele (forint összegben)
 T 384 – K 431 (vételi árfolyamon),
 T 862 – K 431,
o Deviza átváltás
 T 389 – K 386EUR (260 Ft könyv szerinti értéken),
 T 532 – K 389 (30 Ft konverziós költség, USD eladási árfolyammal),
 T 386USD – K 389 (230 Ft a 389 egyenlege),
o Devizaszámlára befizetés valuta pénztárból
 T 389 – K 382 (valuta-pénztár könyv szerinti értéken),
 T 386 – K 389 (ugyanazon az értéken),
o Vevőkövetelés befolyt a devizaszámlára

 T 386 – K 316/317 (napi vételi árfolyamon),
 T 316/317 – K 976 (árfolyamnyereség),
 T 876 – K 316/317 (árfolyamveszteség),
o Devizaszámláról készpénzfelvétel (forintban)
 T 381 – T 389 (napi vételi árfolyam),
 T 389 – K 386 (386 könyv szerinti árfolyama),
 T 389 – K 974 (napi vételi árfolyam–könyv szerinti árfolyam)*EUR,
 T 874 – K 389 (könyv szerinti árfolyam–napi vételi árfolyam)*EUR
o Devizaszámláról valutafelvétel
 T 382 – K 389 (értékben ugyanannyi),
o Deviza pénzeszköz elkülönítése (lekötés)
 T 385 – K 389,
o Devizakészletek év végi értékelése
 T 874 – K 386 (értékvesztés),
• Valuta
o Valutavásárlás
 T 382 – K 389 (eladási árfolyama),
 T 389 – K 384 (értékben ugyanannyi),
o Készpénzfelvétel valutában
o Valuta befizetése elszámolási betétszámlára
 T 389 – K 382,
 T 876 – K 389 (eladás során keletkezett árfolyamveszteség),
 T 389 – K 976 (eladás során keletkezett árfolyamnyereség),
o Valutakészletek év végi értékelése
 T 874 – K 382 (értékvesztés).
A pénzeszközök leltározása:
• A vá llalkozó m inden üzleti é vben a m érleg-fordulónappal t ételes m ennyiségi
felvétellel, illetve egyeztetéssel köteles elvégezni.
• A mérleg fordulónapján a pénztárban lévő készpénz összegét (külföldi fizetőeszközök
is) a pénztárkönyvvel egyezően kell a mérlegbe felvenni.

• A forintban elhelyezett bankbetétek értékét a mérleg fordulónapján a hitelintézeteknél
elhelyezett betétek bankkivonattal egyező értékében kell a mérlegbe felvenni.
• A d evizaszámlán el helyezett d evizabetétek f orintértékét a s zámviteli t örvény szerint
meghatározott – átértékelt – könyv szerinti értéken kell a mérlegbe beállítani.
• a pénztárszabályzatban rögzített időszakonként ellenőrzési és leltározási
jegyzőkönyvet készít a tényleges pénzeszközökről és csekkekről.
A pénzeszközök analitikus nyilvántartása:

• A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait
késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve
bankszámla f orgalomnál a h itelintézeti ér tesítés megérkezésekor k ell a k önyvekben
rögzíteni.
• A szigorú s zámadási k ötelezettség al á v ont n yomtatványok készletéről és
felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a sorszám szerint
felhasznált mennyiség és a felhasználás időrendi sorrendje is megállapítható. A
felhasználó köt eles a n yomtatványokkal ( beleértve a r ontott pé ldányokat is )
elszámolni.
• A vállalkozó belföldi pénztárába elhelyezett külföldi fizetési eszközöket elkülönítetten
kell nyilvántartani. Az analitikus nyilvántartás keretében, vagy a főkönyvi számlákon
kell bi ztosítani, hog y a kül földi f izetési e szköz va lutanemenként is me gállapítható
legyen.
• A cs ekkek ( elszámolási cs ekk, k észpénzfizetésre s zóló c sekk) a nalitikus
nyilvántartásának legalább az alábbi adatokat célszerű tartalmaznia:
o a csekk megnevezése, pénzneme, összege,
o a fizetésre kötelezett hitelintézet neve,
o a csekk kiállításának időpontja, helye, beváltásának időpontja,
o hivatkozás a beváltáshoz kapcsolódó bizonylatra.
• A bankszámlákat, az elkülönített b etétszámlákat a h itelintézettel az onos t agolásban
kell me gnyitni é s v ezetni. A b ankszámlákra cs ak a h itelintézet ér tesítései
(számlakivonat, értesítő levél, stb.) alapján szabad könyvelni.
• A hitelkártyák, bankkártyák analitikus nyilvántartása a következőket tartalmazza:
o a kártya konkrét megnevezése, pénzneme,
o a felhasználható keretösszeg,
o a felhasználásra jogosult személy(ek) neve,
o a kártya kibocsátójának neve, a kártya érvényességi ideje,
o a kártyán elhelyezett, illetve felhasznált összeg,
o hivatkozás az elhelyezéshez, felhasználáshoz kapcsolódó bizonylatra.
• A kötvénykibocsátásból s zármazó e lkülönített pénzeszközök kimutatására s zolgáló
számlákhoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből
folyamatosan megállapítható
o a kötvény-kibocsátási tervben megjelölt célok érdekében kibocsátott kötvények
névértékének összege,
o a megjelölt célok megvalósítása érdekében a kötvénykibocsátásból felhasznált
pénzeszközök összege.
• A fejlesztési c élra e lkülönített p énzeszközök számlát célszerű úgy vezetni, hogy a
vegyes f orrásból m egvalósuló be ruházások f inanszírozására e lköltött s aját
pénzeszközök összegei külön-külön is megállapíthatók legyenek.

A pénzforgalommal kapcsolatos alapbizonylatok:
• bevételi és kiadási pénztárbizonylatok,
• napi, illetve időszaki pénztárjelentések,
• csekkek, utalványok,
• bankszámlakivonatok, banki értesítések,
A pénzeszközök megjelenése az eredmény-kimutatásban:

• A pé nzeszközök m ozgásai köz vetlenül öná lló t ételként ne m t alálhatók meg, d e a z
eredményt é rintik az át vett/átadott p énzeszközök és az es zközfelhasználást
eredményező pénzkiáramlások.
• Egyéb b evételként k ell el számolni a v állalkozási t evékenységhez ka pcsolódóan a
költségek, a r áfordítások ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – más,
belföldi, illetve külföldi gazdálkodótól, természetes személytől, valamint államközi
szerződés, vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott (pénzügyileg
rendezett) támogatások, juttatások összegét.
• Egyéb r áfordításként k ell e lszámolni: a vá llalkozási t evékenységhez ka pcsolódóan a
költségek, a r áfordítások ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – más,
belföldi, i lletve kül földi g azdálkodónak, t ermészetes s zemélynek adott ( pénzügyileg
rendezett) támogatások, juttatások összegét.
• Pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni:
o Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége soron
a bankbetétek és az adott kölcsönök után kapott, illetve járó kamatokat.
o Pénzügyi műveletek egyéb bevételei soron:
a devizakészlet/valutakészlet forintra történő átváltásakor a deviza/valuta
könyv s zerinti ér téke és az át váltáskor é rvényes d eviza/valuta v ételi
árfolyamon át számított f orintértéke köz ötti kül önbözet ös szegét, h a a z
utóbbi a magasabb.
• Pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni:
o Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai soron:
a devizakészlet/valutakészlet forintra történő átváltásakor a deviza/valuta
könyv s zerinti ér téke és az át váltáskor é rvényes d eviza/valuta v ételi
árfolyamon átszámított f orintértéke köz ötti kül önbözet ös szegét, h a a z
utóbbi az alacsonyabb.
a v aluta- illetve a devizakészletek fordulónapi értékeléséből származó
árfolyamveszteségek ö sszege, h a az ár folyamváltozásból s zármazó
különbözetek összevont egyenlege jelentős összegű.
A pénzeszközök megjelenése a kiegészítő mellékletben:

• Be kell mutatni, hogy:
o A tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban mérlegsorból külön-külön
mennyi az a nya-, i lletve a l eányvállalattal ( leányvállalatokkal) s zembeni
követelés. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a
fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.)
A pénzeszközök megjelenése az üzleti jelentésben:

• Ki kell térni:
o a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső
döntések várható hatása függvényében).
Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások

Az egyéb bevételek helye a számlakeret-tükörben:
• 96. Egyéb bevételek
o 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele
o 962. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értéke
o 963. A mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, az üzleti évhez
kapcsolódó egyéb bevétel
o 964. Utólag kapott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedmény
o 965. Céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése)
o 966. Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés
o 967. Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás
o 968. Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege
o 969. Különféle egyéb bevételek
Az egyéb ráfordítások helye a számlakeret-tükörben:

• 86. Egyéb ráfordítások
o 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke
o 862. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti
értéke
o 863. Mérleg fordulónap előtt bekövetkezett eseményeknek az üzleti évhez
kapcsolódó ráfordításai
o 864. Utólag adott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedmény
o 865. Céltartalék képzése
o 866. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés
o 867. Adók, illetékek, hozzájárulások
o 869. Különféle egyéb ráfordítások
Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások helye az eredmény-kimutatásban:

o III. (V.) Egyéb bevételek (+)
Ebből: visszaírt értékvesztés
o VII. (VI.) Egyéb ráfordítások (–)
Ebből értékvesztés
• A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
Egyéb bevételek [Szt. 77 § ( 1)]: olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képző
bevételek, amelyek a r endszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel és mértékük a
szokásos mértéket nem haladja meg.
Az egyéb bevételek között kell elszámolni: [Szt. 77 § (2)]:

• a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket,
• a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét,
• a behajthatatlannak minősített – és az előző üzleti évben, években hitelezési
veszteségként leírt – követelésekre kapott összeget,
• a k öltségek ( a r áfordítások) el lentételezésére – visszafizetési k ötelezettség n élkül –
belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint
államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott
támogatás, juttatás összegét,

• a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-
szabályozás összegét,
amennyiben az a tárgyévhez, vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez, évekhez kapcsolódik és
azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték.
Az egyéb bevételek között kell kimutatni: [Szt. 77 § (3)]:

• a képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését),
• a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – az
adóhatóságtól m egkapott, i lletve a z üz leti é vhez ka pcsolódóan a m érlegkészítés
időpontjáig igényelt támogatás, juttatás összegét,
• a szerződésen alapuló – konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, valamint
szolgáltatáshoz köz vetve ka pcsolódó, n em s zámlázott – utólag k apott en gedmények
szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg,
• az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett)
követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor,
• az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből származó bevételt az
értékesítéskor,
• a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt –
tárgyévi, ille tve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó –
összeget.
Egyéb bevételként kell elszámolni [Szt. 77 § (4)]: a halasztott bevételként elhatárolt, negatív
üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeget.
Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni [Szt. 77 § (5)]: az értékvesztések visszaírt

összegeit ( ideértve a z imma teriális ja vak, a tá rgyi eszközök e lszámolt te rven felüli
értékcsökkenésének v isszaírt ö sszegét, t ovábbá a k övetelések, a k észletek v isszaírt
értékvesztésének ö sszegét), v alamint a k ereskedelmi ár uk nyereségjellegű leltárértékelési
különbözetének összegét.
Egyéb r áfordítások [ Szt. 82 § ( 1)]: olyan, az ér tékesítés n ettó ár bevételéhez k özvetlenül

vagy köz vetetten ne m k apcsolódó köl tségek, ki fizetések, a melyek a r endszeres t evékenység
(üzletmenet) során merülnek fel, és mértékük a szokásos mértéket nem haladja meg.
Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni [Szt. 82 § (2)]:

• az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig
ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos – a le nem vonható általános forgalmi adót
is magában foglaló – kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket,
• a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a
mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, f ekbérek,
késedelmi kamatok, kártérítések összegét,
• a k öltségek ( a r áfordítások) el lentételezésére – visszafizetési k ötelezettség n élkül –
belföldi va gy kül földi gazdálkodónak, i lletve t ermészetes s zemélynek – az ü zleti
évhez kapcsolódóan – adott támogatás, juttatás összegét,
• a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített – az üzleti
évhez kapcsolódó – befizetések összegét,
• a köl tségvetéssel, az e lkülönített á llami pé nzalapokkal, a h elyi önkor mányzatokkal
elszámolt – a b ekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem
számolható – adók, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetendő összegét,

• a külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó összegét,
• a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz
közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedmények szerződés szerinti
összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg.
Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni [Szt. 82 § (3)]:

• az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget,
• a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét,
• az immateriális javak, a tárgyi eszközök közvetlen értékesítésekor azok könyv szerinti
értékét,
• a h iányzó, i lletve a tárgyévben me gsemmisült, a z á llományból k ivezetett v ásárolt é s
saját termelésű készlet könyv szerinti értékét,
• az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett)
követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor.
Az egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni [Szt. 82 § (4)]: az értékvesztés

összegét, id eértve a z immateriális ja vak, a tárgyi eszközök e lszámolt te rven f elüli
értékcsökkenésének összegét, a követelések, a készletek elszámolt értékvesztésének összegét,
a kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét, a termeléshez,
a tevékenységhez, a s zolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó – a saját termelésű készlet
költségei között el nem számolt – fogyasztási adó, jövedéki adó összegét.
Minden vállalkozónak a saját számviteli politikájában kell rögzítenie, hogy mit ért rendszeres
tevékenység ( üzletmenet) a latt ille tve, h ogy a tö rvény által me ghatározott g azdasági
események mé rtékét mily en e setben te kinti s zokásos mé rtéket me g n em h aladónak, v agy
szokásos mértéket meghaladónak.
Az egyéb bevételek és ráfordítások kapcsolata a kiegészítő melléklettel:

• Be kell mutatni, hogy a vállalatcsoporton belül az egyéb bevételekből mennyi volt a
kapcsolt vállalkozásokkal elszámolt összeg.
Váltókövetelések
A váltókövetelések helye a számlakeret-tükörben:
• 34. Váltókövetelések
o 341. Belföldi váltókövetelések
o 345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása
o 346. Külföldi váltókövetelések
o 349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása
A váltókövetelések helye a mérlegben:

• B Forgóeszközök
o II. Követelések
A váltó: egy olyan visszavonhatatlan fizetési ígéret, amely egy későbbi, a lejárat időpontjában
esedékes fizetést testesít meg.
A vál tókövetelés: a vevővel szembeni követelés ellenében elfogadott váltó alapján fennálló
követelés, vagy vásárolt váltóban foglalt követelés, vagy fináncváltóban foglalt követelés. A
követelések kiegyenlítésére elfogadott váltót a birtokos csak a kiváltott követelés összegével
megegyező összegben veheti fel a könyveibe, illetve vásárlás esetén bekerülési értéken. A
váltó k amattartalma a nnak esedékességéig nem jelenhet meg a követelések értékét növelő
tételként.
A váltóbirtokos az elfogadott váltót a következőféleképpen használhatja fel:

• a lejárat időpontjában benyújtja a váltóadósnak fizetésre, aki a névértéknek megfelelő
összeget megfizeti,
• tovább forgatja a váltót, felhasználja saját fizetési kötelezettségeinek kiegyenlítésére,
• leszámítoltatja a váltót valamelyik hitelintézetnél a lejárat időpontja előtt,
• behajthatatlan követelésként leírja a követelés összegét.
Váltókövetelések kimutatása az egyes mérlegtípusokban:

• váltókövetelések között csak a nem részesedési viszonyban levő adóssal szembeni
váltóköveteléseket szabad kimutatni,
• ha a követelés anyavállalattal, leányvállalattal, közös vezetésű vállalattal, vagy társult
vállalkozással szemben á ll f enn, a kkor a zt a köve telések ka pcsolt vá llalkozással
szemben című mérlegsoron kell szerepeltetni,
• ha viszont egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben áll fenn, akkor a
követelések egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozásokkal szemben című
mérlegsoron kell feltüntetni.
A váltókövetelés állományba vétele, értékelése:

• Belföldi vá ltókövetelések: a váltó elfogadásának időpontjában, a kiváltott követelés
összegének megfelelően kell állományba venni,
• Devizára s zóló vá ltókövetelések: nyilvántartásba vé tele a ki váltott köve telés kön yv
szerinti é rtéken tö rténik, a v áltókövetelést á tértékelni n yilvántartásba v ételkor n em
lehet. A devizás váltóköveteléseket év végén át kell értékelni a m érleg fordulónapján
érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam szerint,
feltéve, hogy az árfolyam-különbözet jelentős.
Ha a vál tó az adott üzleti évben nem jár le, akkor év végén a tárgyévre eső kamatot aktív
időbeli elhatárolásként el kell határolni.
Váltókövetelés értékvesztése és annak visszaírása:

• Ha a követelés könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, m int a
mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján becsült, várhatóan
megtérülő összeg, akkor értékvesztést kell elszámolni.
• Az értékvesztés megállapításának előfeltétele, hogy a követelés a mérleg
fordulónapján f ennálljon és a nnak pé nzügyi r endezése ne m t örtént m eg a
mérlegkészítés időpontjáig, illetve fennáll a jelentőség és a tartósság követelménye.
• Amennyiben az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege
jelentősen magasabb a könyv szerinti értéknél, a kkor a kül önbözettel a kor ábban
elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a
váltókövetelés k önyv s zerinti ér téke n em h aladhatja m eg a n yilvántartásba v ételi
értékét.
• Devizás v áltókövetelések es etén m ind az ér tékvesztés, m ind a v isszaírás összegét
először devizában kell meghatározni, majd ezt kell forintra átszámítani, a devizás
tételek nyilvántartásba vételekor alkalmazott árfolyam alapján.
A vál tókövetelések an alitikus n yilvántartása: egyedi é rtékbeni n yilvántartást k ell v ezetni.

A törvény az analitikus nyilvántartás formáját nem írja elő kötelezően.
A váltókövetelések főkönyvi elszámolása:

• Váltó elfogadása
o T 341 – K 311 (a kiváltott vevőkövetelés összegében),
o Kapcsolódó tétel: időarányos kamat elhatárolása
• T 391 – K 974 (az üzleti évre jutó kamat összege),
• Lejáratkor a váltó beváltása
o T 384 – K 974 (névértékben lévő kamat elszámolása),
o Kapcsolódó tétel: árfolyam-különbözet elszámolása
• Váltó leszámítolása a lejárat előtt
o T 3/4 – K 341 (könyv szerinti érték),
o T 384 – K 3/4 (átutalt összeg),
o T 3/4 – K 974 (kamatnyereség: összeg – könyv szerinti érték),
o T 532 – K 3/4 (bankköltség elszámolása),
o Diszkontált érték = névérték / (1 + leszámítolási kamatláb * hátralévő futamidő
napban / 360),
• Szállító kiegyenlítése váltóval
o T 3/4 – K 341 (könyv szerinti érték),
o T 454 – K 3/4 (kötelezettség összege),
o T 3/4 – K 974 (nyereséges fogatás),
o T 872 – K 3/4 (veszteséges forgatás),
• Váltó leírása hitelezési veszteségként
o T 869 – K 341,
• Váltó értékvesztése
o T 866 – K 345/349 (értékvesztés elszámolása),
o T 345/349 – K 966 (értékvesztés visszaírása).

A v áltókövetelések megjelenése a z e redmény-kimutatásban: közvetlenül ne m j elennek
meg. A z ér tékvesztés e gyéb r áfordításként, a visszaírása p edig egyéb b evételként k erül
kimutatásra.
A követelések és a kiegészítő melléklet:

o az al kalmazott ér tékelési el járásokat, és az ez ekben b ekövetkezett v áltozások
okait, v alamint a v áltoztatás er edményre gyakorolt h atását, és an nak
számszerűsítését,
o az el nem ismert (peresített) követeléseket,
o a vevőnként együttesen kisösszegű követelések értékét,
o a lejárt, de értékvesztéssel nem terhelt követeléseket,
o a jelentős összegű hitelezési veszteségeket,
o a hátrasorolt követelések értékét,
o a k övetelések eredeti, a n yilvántartásba v ételi ér tékét, az ü zleti év ben
elszámolt, i lletve v isszaírt, a h almozottan e lszámolt é rtékvesztés ö sszegét –
legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban.
o a t artósan adott köl csön ka pcsolt vá llalkozásban, a köv etelések ka pcsolt
vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a
leányvállalattal ( leányvállalatokkal) s zembeni k övetelés. ( Fölérendelt
anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat
szempontjából kell elvégezni.)
A követelések megjelenése az üzleti jelentésben:

• Ki kell térni:
o a m érleg fo rdulónapja u tán be következett l ényeges e seményekre, kül önösen
Anyagok
Az anyagok helye a számlakeret-tükörben:
• 21-22. Anyagok
o 211-219. Nyers- és alapanyagok
o 221. Segédanyagok
o 222. Üzem- és fűtőanyagok
o 223. Fenntartási anyagok
o 224. Építési anyagok
o 225. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök
o 226. Tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok
o 227. Egyéb anyagok
o 228. Anyagok árkülönbözete
o 229. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása
Az anyagok helye a mérlegben:

o I. Készletek
• 1. Anyagok
Anyagok: olyan készletek, amelyek egy termelési folyamatban elvesztik tárgyi jellegüket, és
értékük e gyetlen t ermelési ci klusban átmegy az előállított új termék, vagy a teljesített
szolgáltatás ér tékébe. 1 992 ó ta az ú gynevezett anyagi e szközök is anyagnak minősülnek.
(Ezeket viszont az jellemzi, hogy több termelési folyamatban is részt vesznek.)
Más m egközelítésben az an yagok a t ermelési f olyamatban a munkatárgya szerepkörét t öltik

be, a tárgyi eszközök pedig a munkaeszközök funkcióját viselik. Ebben a megközelítésben az
anyagi eszközök az anyagok között munkaeszközként viselkednek.
Az anyagok csoportosítása:
• Nyers- és al apanyagok: a t ermelés an yagai, a t evékenység v égzéséhez s zükségesek.
Jelenlétük a termékekben mennyiségileg is megállapítható. Ezek a legnagyobb értékű
készletek.
• Segédanyagok: a gyártott t ermék köl tségei köz ött a részarányuk s zerényebb, m int az
alapanyagoké. A termék minőségét ez is nagyban befolyásolja. (Pl. egy húsipari
vállalkozásnál a levágott, feldolgozott élőállat alapanyagnak, a bedolgozott fűszerek
segédanyagnak számítanak.)
• Üzem- és fűtőanyagok: olyan energiaforrások, m int a s zén, gázolaj, benzin, gáz, s tb.
(Ezek e gy konk rét vá llalkozásnál a z a lapanyag funkcióját i s b etölthetik. P l. e gy
széntüzelésű erőműnél a szén alapanyagnak számít.)
• Egyéb anyagok:
o építési anyagok,
o karbantartási anyagok (alkatrészek),
o tisztítószerek,
o csomagoló anyagok,
o irodaszerek, nyomtatványok,
o kutatási-kísérleti célokra beszerzett anyagok,
o nem alapanyagnak minősülő hulladékok,
o fenntartási anyagok, tartozékok,

• Anyagi eszközök: több termelési folyamatban is részt vesznek, de egy évnél rövidebb
idő alatt elhasználódnak. Az Anyagi eszközök jegyzékében kell felsorolni. Nem egy
termelési, f orgalmi f olyamatban h asználódnak fel, de ki vételezéskor költségként
elszámolandók. Ilyenek:
o berendezési és felszerelési tárgyak,
o szerszámok,
o munka- és egyenruhák, védőfelszerelések
o gyártóeszközök,
• Elfekvő anyagok: lehetnek immobilak és inkurrensek.
o Immobil készlet, ha azért áll hosszabb időn át mozdulatlanul a raktárban, mivel
a vállalkozónál profilváltozás miatt nincs már rá szükség. Ilyen anyagok csak a
vállalkozásnál feleslegesek, de még korszerűek, ezért eladhatók. (Értékesítés)
o Inkurrens kés zlet, amelyek korszerűtlenek vagy a hosszabb tárolási idő miatt
értéküket vesztettek (romlottak, divatját múltak, stb.). (Selejtezés)
Az anyagok között kell szerepeltetni a vállalkozónak azokat a készleteit is, amelyek

• Úton lévő anyagok: ha a szállító számlája már megérkezett, és azt el is számolták, de
az anyag még nem érkezett be. Importanyag esetében gyakori.
• Idegen helyen tárolt an yagok: ha a s zámlázása megtörtént, de az anyag a szállító cég
és vállalkozás közös megállapodása szerint az eladónál marad.
• Bérmunkára átadott an yagok: a szerződésben rögzített módon köteles elszámolni.
Kétféle bérmunka:
o a vállalkozás anyagot, árut küld ki, és abból más méretű, más színű, formájú és
magasabb értékű anyag, áru keletkezik,
o a v állalkozás m ár a b efejezetlen t ermelés v agy a f élkész t ermékek k örébe
tartozó ké szleteket kül d ki m egmunkálásra. A ka lkulációkban a bé rmunkadíj
összegét köz vetlen köl tségként a köl tségnem s zámadásban i génybe ve tt
anyagjellegű szolgáltatásként kell elszámolni.
• Bizományi ér tékesítésre átadott k észletek: a vá llalkozás t ulajdona a ddig, a míg a zok
értékesítésre nem kerültek.
• Zálogjogra lekötött készletek: a zálogjog felszabadításig nem forgalmazható áruk.
• Nem s zámlázott s zállítások: az év es z árás s orán b elföldi v ásárlások e setén i lyen
készletek a m érlegben n em szerepelhetnek, mert a s zámláknak a m érlegkészítésig be
kell érkezniük.
Az anyagok főkönyvi számla tartalma, kapcsolata az analitikus nyilvántartással:

• Az anyagkészletek főkönyvi számlái készletszámlák, azok egyenlegeinek a raktáron
lévő készlet értékét kell mutatniuk.
• Tartozik oldal: nyitókészlet és készletnövekedések.
• Követel oldal: készletcsökkenések és zárókészlet.
A f olyamatosan ve zetett an yagkészlet s zámlákhoz t artozik az an alitikus

készletnyilvántartás:
• év elején a főkönyvi készletszámlákat a mérlegben szereplő készletek értéke alapján
az an alitikus an yagkönyvelést a m érleggel is egyező leltárak analitikus kivonatok
adatai alapján nyitjuk,
• a készletnövekedéseket és -csökkenéseket a kiállított alapbizonylatokból az analitikus
könyvelés m ennyiségben és é rtékben r ögzíti, és azokat ér tékben a k észletváltozások
fajtái szerint összegezi.

Az a nyagkészlet s zámlák e gyenlegei a k észletek é rtékét mu tatja, a z a nalitikus n yilvántartás
pedig azt, hogy a készleteket milyen anyagféleségekben, milyen mennyiségben, hol tárolják.
A vállalkozás a beérkezett számlák kifizetése előtt meggyőződik a számla jogosságáról,

helyességéről. Ha a számla összege hibás, a számlát kifogásolják. Ha helyes, a beérkezett
számlához cs atolják az anyag-bevételezési b izonylat p éldányát, a s zállítólevél m ásolatát, és
intézkednek a kiegyenlítésről.
Az anyagok egységárai az analitikus nyilvántartásokban:

• Beszerzés:
o tényleges beszerzési áron,
o tervezett beszerzési áron (elszámoló áron),
o készletcsoportonként más és más nyilvántartási ár alkalmazásával,
o a bolti árukészleteket eladási fogyasztói áron,
• A beszerzési áron nyilvántartott készleteknél a készletcsökkenések elszámolása:
o mérlegelt átlagáron,
o tényleges beszerzési áron,
o éves átlagáron,
o FIFO módszer szerinti beszerzési áron.
Beszerzési ár:
• A r aktárba b eérkezett, nem számlázott anyagok beszerzési árát a szerződés alapján
kell m egállapítani és b evételezni, és a s zámlák k ézhezvételekor m ódosítani. H a a
beszerzés a vállalkozással részesedési viszonyban lévő szállítótól történik, akkor ezt az
egyéb r övid l ejáratú k ötelezettségek s zámlára k ell k önyvelni, a s zállítók s zámla
helyett. A z a nyagbeszerzéshez e gyedileg k apcsolódó f uvardíj é s r akodási köl tség,
bizományosi díj is beletartozik az anyag beszerzési árába.
• Külföldi be szerzésnél a t eljesítés na pjára vo natkozó de viza-eladási ár folyamon
számított f orintértékben k ell a k ötelezettséget á tszámítani. A z a nalitikákban a
devizaértéket, egységárat is szerepeltetni kell. Az import szállítók devizában történő
kiegyenlítésénél az el adási ár folyam el térhet a b eszerzés t eljesítésénél kön yvelt
árfolyamtól. A z í gy k eletkezett ár folyam-különbözet, ha a z a ki egyenlítéskor
magasabb egyéb ráfordítás, ha alacsonyabb egyéb bevétel. Barter ügylet esetén az első
teljesítés időpontjában az MNB középárfolyamán kell könyvelni a kiegyenlítést is.
Készletnövekedések:
• beszerzés va gy vi sszaérkezés bé rmunkából. ( ha vi ssza ke ll kül deni a z á rut a
szállítónak, a kkor vi sszáru ke letkezik, a mely készletcsökkenést, é s s zállítók
csökkenést jelent),
• anyag-visszavételezés: a k ivételezett an yagok eg y r észét a k ivételező üzemek
visszaadják (anyagkészlet nő, kiadás csökken),
• az eladott készleteket módosító visszáruk
• vállalkozáson belül más raktárból történő átvétel, boltból, bizományostól
visszaszállított készletek,
• leltári többletek,
• apportként átvett készletek,
• saját előállításból származó készletek állományba vétele,
• tárgyi eszköz átsorolások,

• értéknövekedést nem jelentő ajándékként, térítés nélkül kapott, leltári többletként
fellelt készletek: 0. számlaosztály. Ha adminisztratív hiba miatti többlet: anyagköltség
csökken, illetve. ELÁBÉ változik.
Készletcsökkenések:
• anyag-kivételezés: felhasználás, bérmunkára kiküldés, visszáru, anyageladás,
• eladott áruk, továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények,
• selejtezés,
• vállalkozáson be lül m ás r aktárnak átadás, ki szállítás s aját b oltba, b izományosnak
átadás (a készletek összértékét nem változtatja),
• leltárhiány,
• apport átadás,
• készlet leértékelés,
• károk miatti értékvesztések, kiselejtezések,
• ajándékba, térítés nélkül adott készletek,
• átsorolások.
Szigorú számadású bizonylatok:

• Anyag- és ár u-bevételezési j egy: a b eszerzett k észletek r aktárba ad ási b izonylata. 3
példányban készül. Egy példányát a beérkező számlához kell csatolni.
• Anyag-kivételezési jegy: raktári anyagkiadás bizonylata, felhasználásra termelési vagy
más célra vételeznek anyagot:
o közvetlen anyag: termék előállításhoz, tevékenységhez,
o közvetett anyag: üzemi, kereskedelmi, igazgatási célra,
• Szállítólevél: a raktári készletek értékesítésének bizonylata.
• Leltárhiány jegyzőkönyv: a v ásárolt k észletek l eltározása során m egállapított
különbözetek könyvelésének bizonylata. Készlethiány:
o forgalmazási veszteségen belüli,
o forgalmazási veszteségen felüli: helytelen, gondatlan raktárkezelésből,
átvételből, kiadásból erednek,
o A k észlethiányt a nyagköltségként, ille tve E LÁBÉ-ként k ell e lszámolni. A
felelős személyre áthárított hiányt értékesítésként lehet könyvelni.
• Kárfelvételi jegyzőkönyv: károk címén jelentkező veszteségek: szokásos mértéken
belüli vagy felüli, így anyagjellegű ráfordítás, vagy rendkívüli ráfordítás.
• Selejtezési jegyzőkönyv: selejtezések bizonylata.
• Készletleértékelési jegyzőkönyv: készletleértékelés esetén. Külön jegyzőkönyvet kell
készíteni a piaci értékhez való viszonyítással készült leértékelésről.
• Raktárközi bi zonylatok: raktárak köz ötti ké szletmozgások. A vá llalkozás
szempontjából n em je lentenek k észletváltozást. A r aktári k észletváltozásokat
beszerzési áron, a bolti árukészletek változását fogyasztói áron kell mutatni.
• Társasági szerződés, alapító okirat: gazdasági t ársaságnál az al apítóktól át vett
készletek, illetve. átadott készletek bizonylata.
• Átsorolási jegyzőkönyv: átsorolások bizonylatai.
Az anyagok értékvesztése és annak visszaírása:

• Csak értékbeni csökkenés:
o Ha a készlet könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a
mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke.

• Mennyiségi és értékbeni csökkenés:
o Ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai
előírás, stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott,
ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált.
• Értékvesztés meghatározása: Piaci érték – könyv szerinti érték
• A fajlagosan kis értékű eszközök értékvesztése: a v állalkozó á ltal k ialakított
készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható.
• Amennyiben a korábban elszámolt értékvesztést előidéző körülmények már nem, vagy
csak részben állnak fenn, vagyis a piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a
könyv s zerinti érték, ak kor a k orábban el számolt ér tékvesztést v isszaírással r észben,
vagy egészben meg kell szűntetni. A visszaírással a készletet a piaci értékére,
legfeljebb azonban az eredeti bekerülési értékére vissza kell értékelni.
• Nem lehet visszaírni a hiány, káresemény következtében megsemmisült eszközöket.
Az anyagok főkönyvi elszámolása:

• Év közben mennyiségi és értékbeli nyilvántartást nem vezet
o Nyitó készlet átvezetése T 511 – K 21-22
o Beszerzés
 T 466 – K 454 (előzetesen felszámított ÁFA,
o Import vámköltség T 511 – K 465,
o Térítés nélküli átvétel T 511 – K 989,
o Készletre visszavétel T 21-22 – K 511
o Értékesítés T 814 – K 21-22 (kapcsolódó tétel: árbevétel),
o Apport, térítés nélküli átadás T 881/889 – K 21-22 (kapcsolódó tétel: ÁFA),
o Értékvesztés, káresemény, hiány T 86 – K 21-22,
o Záró készlet elszámolása T 511 – K 21-22 vagy T 21-22 – K 511,
• Év közben folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezet (tényleges
beszerzési ár)
o Beszerzés
 T 466 – K 454 (előzetesen felszámított ÁFA),
o Importbeszerzés
 T 21-22 – K 465 (vámterhek),
 T 21-22 – K 38 (hitelkamat, bankgarancia),
 Kapcsolódó tétel: import ÁFA elszámolása,
o Alapításkor, tőkeemeléskor apportként átvétel
 A készletek állományba vétele az átvételkor
• T 21-22 – K 479 (apport létesítő okirat szerinti értéke),
 A jegyzett tőke elszámolása a cégbírósági végzés alapján
• T 358 – K 411 (jegyzett tőke összege),
 Kapcsolódó tétel:
• T 358 – K 479 (apport létesítő okirat szerinti értéke),
• T 466 – K 479 (áthárított ÁFA a számlát helyettesítő okmány
alapján),
o Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt
 T 21-22 – K 989 (piaci érték, vagy átadó által közölt érték),
 T 989 – K 483 (halasztott bevétel passzív időbeli elhatárolása),
 T 483 – K 989 (költségként, ráfordításként elszámolt összeg),

o Adminisztrációs hiba
 T 21-22 – K 511 (könyv szerinti érték),
o Értékvesztés visszaírása
 T 21-22 – K 96 (ha a könyv szerinti érték kisebb, mint a piaci érték),
o Anyagfelhasználás T 511 – K 21-22
• Elszámolóáras nyilvántartás
o Elszámoló ár ± KÉK = Bekerülési (beszerzési) ár
o A K ÉK ös szegét kül ön s zámlán ( számlákon) kell n yilvántartani a z a dott
számlacsoporton belül, a vállalkozó saját döntése szerinti részletezésben.
o Beszerzés
 T 466 – K 454 (ÁFA számla alapján),
 T 465 – K 228 (vámterhek),
 T 21-22 – K 228 (készletre vétel elszámoló áron),
o Visszaküldés
 T 228 – K 21-22 (visszaküldés elszámoló áron),
o Engedmény
 Az engedmény mennyiségi mozgást nem tartalmaz!
o Anyagfelhasználás
 T 511 – K 211 (könyv szerinti érték,
 Árkülönbözet % = 228E / 211E (csökkenésre jutó árkülönbözet),
 T 511 – K 228 (228 TE, a tényleges ár nagyobb, mint az elszámoló ár),
 T 228 – K 511 (228 KE, a tényleges ár kisebb, mint az elszámoló ár),
o Apport átadás
 T 881 – K 21-22 (könyv szerinti érték),
 T 229 – K 881 (nyilvántartott értékvesztés),
 T 17 – K 981 (létesítő okirat szerinti összeg),
 T 881 – K 467 (nem hárítja át az ÁFÁ-t),
 T 3 – K 467 (áthárítja az ÁFÁ-t),
o Térítés nélküli átadás
 T 229 – K 889 (nyilvántartott értékvesztés),
 Hozam elszámolására nem kerül sor!
 T 889 – K 467 (nem hárítja át az ÁFÁ-t),
 T 3 – K 467 (áthárítja az ÁFÁ-t),
o Hiány megsemmisülés
o Értékvesztés
 T 866 – K 229 (könyv szerinti érték magasabb, mint a piaci érték),
o Értékvesztés visszaírása
 T 229 – K 966 (eredeti bekerülési értékig),
o Elszámoló ár változtatása
 T 211 – K 228 (növelés),
 T 228 – K 211 (csökkentés).


• Ki ke ll t érni a mérleg f ordulónapja ut án be következett l ényeges e seményekre,
felelősségét,
politikát,
Áruk
Az áruk helye a számlakeret-tükörben:
• 26-28. Áruk
o 26. Kereskedelmi áruk
 261. Áruk beszerzési áron
 262. Áruk elszámoló áron
 263. Áruk árkülönbözete
 264. Áruk eladási áron
 265. Áruk árrése
 266. Idegen helyen tárolt áruk, bizományba átadott áruk
 267. Tárgyi eszközök közül átsorolt áruk
 268. Belső (egységek, tevékenységek közötti) átadás-átvétel
ütközőszámla
 269. Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása
o 27. Közvetített szolgáltatások
 271. Közvetített szolgáltatások
 279. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása
o 28. Betétdíjas göngyölegek
 281-287. Betétdíjas göngyölegek
• 281. Saját göngyölegek
• 282. Idegen göngyölegek
 288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete
 289. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása
Az áruk helye a mérlegben:

o I. Készletek
 5. Áruk
Áruk: értékesítési, eladási céllal beszerzett készlet, melyek a b eszerzés és értékesítés között
változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat.
Kereskedelmi á ruk: forgalmazási céllal beszerzett készletek, valamint úton lévő áruk, nem
számlázott á ruk, bé rmunkára á tadott á ruk, bi zományba á tadott á ruk, a z á ruval e gyütt ke zelt
csomagolóanyag, és a külön felszámított csomagolóanyag, célszerű ide sorolni a betétdíjas
göngyölegeket is. Két fajtája:
• raktári árukészlet (nagykereskedelemben),
• bolti árukészlet (kiskereskedelemben).
Közvetített s zolgáltatások: a g azdálkodó s aját nevében v ásárolt, és h armadik s zeméllyel

kötött szerződés alapján neki részben vagy egészben, de változatlan formában (nem feltétlenül
változatlan áron) továbbértékesített szolgáltatás. A szerződésből a közvetítés lehetősége, a
számlából a közvetítés ténye ki kell, hogy tűnjön!
Alvállalkozói teljesítmények: nevesítve nincs, de a Ptk. szerint van, és ha

• készlet (eszköz) jellegű, akkor áru lesz és eladáskor: ELÁBÉ,
• szolgáltatás, akkor is áru lesz és eladáskor: eladott (közvetített) szolgáltatások értéke.

Göngyölegek:
• Mindazon c somagolási e szköz va gy, amely a t erméket s zállítás köz ben a
megrongálódástól óvja és rendeltetési céljának megfelelően többször is felhasználható
(zsák, rakodólap, rekesz, láda, hordó, ballon, kanna, palack, csévefélék, kartondoboz,
stb.) és am elyekre v onatkozóan a r endelkezések a k ibocsátó visszaváltási
kötelezettségét előírják.
• Könyvviteli elszámolás s zempontjából ne m g öngyöleg a z ol yan t öbbszöri
felhasználásra al kalmatlan cs omagolóanyag, am ely az áru k özvetlen t artozéka és az
árutól való leválasztása az árut jellegétől fosztaná meg (konzervdoboz, tubus, fiola,
ampulla, műanyag tasak, műanyag burkolat, stb.)
• Nem göngyöleg a ki zárólag t árolásra, va gy – a v állalkozáson b elüli s zállításra
(anyagmozgatásra) h asznált cs omagolási es zköz s em. H a az onban u gyanazt a
csomagolási eszközt a vállalkozó tárolásra, belső szállításra és külső szállításra i s
használja és ezt elkülöníteni nem lehetséges, akkor áruszállítási göngyölegként kell azt
kezelni.
• Göngyöleg:
o saját göngyöleg  betétdíjas ár
o idegen göngyöleg  bekerülési (beszerzési) érték
Göngyöleg alapvető követelménye:

• többszöri szállításban vesz részt,
• betétdíjas áron számlázzák,
• a kibocsátója vállalja a visszaváltását.
Áruk nyilvántartási árának lehetőségei:

• Tényleges beszerzési áron:
o egyedi á r: akkor célszerű, ha a készletfajta egy beszerzésből származik, így
konkrét beszerzési ár kapcsolódik hozzá,
o FIFO m ódszer: mindig az első szállításokat használják fel, vagyis a
zárókészletet az utolsóként beszerzett készletekből tevődik össze,
• Átlagos súlyozott beszerzési ár:
o alkalmazása akkor indokolt, ha év közben többször is volt beszerzés, történhet
folyamatos át lagár s zámításával ( utolsó b eszerzés u táni k észlet ér tékének és
mennyiségének hányadosa), vagy éves átlagár számításával,
• Elszámoló áron ± árkülönbözet:
o az év közi v áltozások el számolásához el számoló ár i s al kalmazható, am elyhez
az árkülönbözetet (árrést) legalább a mérleg lekészítésekor hozzá kell rendelni.
Áruk főkönyvi nyilvántartása:

• Raktári árukészlet • Bolti árukészlet
o elszámolóár: 262, o elszámolóár: 264,
o árkülönbözet: 263, o árkülönbözet: 265.
A ki skereskedelmi á ruk e setében f ix m ódon s zámított e lszámolóárról be szélünk. A 265 -ös

számlának mindig követel egyenlege van. A tényleges ár mindig kisebb a bruttó eladási árnál
(fogyasztói ár ), am ely tartalmazza az áf át i s. É rtékesítésnél k észpénzes ér tékesítésként
számoljuk el.
A nagykereskedelmi áruk esetén a pótlékkulcs az anyagokhoz hasonlóan számítható.


Göngyölegek főkönyvi nyilvántartása:
• Saját göngyöleg • Idegen göngyöleg
o elszámolóár: 281, o beszerzési á ron t artjuk
o árkülönbözet: 288, nyilván
Áruk analitikus nyilvántartása:

• Kereskedelmi ár uk n yilvántartása cs ak ab ban az es etben i gényel k ülönösebb el járást,
ha a v állalkozó cs ak ér tékben t artja n yilván árukészleteit, ek kor t ételes leltározással
ellenőrizheti adatai helyességét.
• Raktári ár ukészletnél l egalább m ennyiségben s zükséges v ezetni an alitikus
nyilvántartást.
• Bolti készletnél pedig az áru fajtájától, számítógépes megoldástól függhet.
• A göngyölegeket nyilvántartásuk szerint két csoportba soroljuk:
o saját göngyölegek nyilvántartása vevőnként történik: tartalma:
 vevő megnevezése, székhelye azonosító adata
 a kiszállítás időpontja
 göngyöleg mennyisége értéke
 visszaszállítás esedékessége
 visszaküldött göngyöleg mennyisége, értéke
o idegen göngyöleg nyilvántartása szállítónként történik, tartalma hasonló a saját
göngyölegéhez.
Szigorú számadású bizonylatok:

• Anyag- és ár u-bevételezési j egy: a b eszerzett k észletek r aktárba a dási bi zonylata. 3
példányban készül. Egy példányát a beérkező számlához kell csatolni.
• Anyag-kivételezési jegy: raktári anyagkiadás bizonylata, felhasználásra termelési vagy
más célra vételeznek anyagot:
o közvetlen anyag: termék előállításhoz, tevékenységhez,
o közvetett anyag: üzemi, kereskedelmi, igazgatási célra,
• Szállítólevél: a raktári készletek értékesítésének bizonylata.
• Leltárhiány jegyzőkönyv: a v ásárolt k észletek l eltározása s orán m egállapított
különbözetek könyvelésének bizonylata. Készlethiány:
o forgalmazási veszteségen belüli,
o forgalmazási veszteségen felüli: helytelen, gondatlan raktárkezelésből,
átvételből, kiadásból erednek,
o A k észlethiányt a nyagköltségként, ille tve E LÁBÉ-ként k ell e lszámolni. A
felelős személyre áthárított hiányt értékesítésként lehet könyvelni.
• Kárfelvételi jegyzőkönyv: károk címén jelentkező veszteségek: szokásos mértéken
belüli vagy felüli, így anyagjellegű ráfordítás, vagy rendkívüli ráfordítás.
• Selejtezési jegyzőkönyv: selejtezések bizonylata.
• Készletleértékelési j egyzőkönyv: készletleértékelés esetén. Külön jegyzőkönyvet kell
készíteni a piaci értékhez való viszonyítással készült leértékelésről.
• Raktárközi bi zonylatok: raktárak köz ötti ké szletmozgások. A vá llalkozás
szempontjából ne m j elentenek ké szletváltozást. A r aktári k észletváltozásokat
beszerzési áron, a bolti árukészletek változását fogyasztói áron kell mutatni.
• Társasági szerződés, alapító okirat: gazdasági t ársaságnál az al apítóktól át vett
készletek, illetve. átadott készletek bizonylata.
• Átsorolási jegyzőkönyv: átsorolások bizonylatai.

Az áruk értékvesztése és annak visszaírása:
• Csak értékbeni csökkenés:
o Ha a készlet könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a
mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke.
• Mennyiségi és értékbeni csökkenés:
o Ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai
előírás, stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott,
ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált.
• Értékvesztés meghatározása: Piaci érték – könyv szerinti érték
• A fajlagosan kis értékű eszközök értékvesztése: a v állalkozó á ltal k ialakított
készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható.
• Amennyiben a korábban elszámolt értékvesztést előidéző körülmények már nem, vagy
csak részben állnak fenn, vagyis a piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a
könyv s zerinti érték, a kkor a kor ábban e lszámolt é rtékvesztést vi sszaírással r észben,
vagy egészben meg kell szűntetni. A visszaírással a készletet a piaci értékére,
legfeljebb azonban az eredeti bekerülési értékére vissza kell értékelni.
• Nem lehet visszaírni a hiány, káresemény következtében megsemmisült eszközöket.
Az áruk főkönyvi elszámolása:

• Kiskereskedelmi áruk (fogyasztói áras nyilvántartás, a fogyasztói ár tartalmaz ÁFA-
t, 265 egyenlege mindig követel, fogyasztói ár > beszerzési ár)
o Beszerzés
 T 265 – K 465 (vámterhek),
 T 264 – K 265 (készletre vétel elszámoló áron),
o Értékesítés
 T 814 – K 264 (fogyasztói áron),
 T 265 – K 814 (csökkenésre jutó árrés),
 Árrés % = 265E / 264E
 Kapcsolódó tétel: árbevétel elszámolása
• T 381 – K 91 (fogyasztói áron),
• T 91 – K 467 (fizetendő ÁFA, megállapítása év végén),
• Saját göngyölegek (betétdíjas áras nyilvántartás, a betétdíjas ár nem tartalmaz ÁFA-
t, 288 egyenlege mindig követel, betétdíjas ár > beszerzési ár)
o Beszerzés
 T 288 – K 465 (vámterhek),
 T 281 – K 288 (készletre vétel betétdíjas áron),
o Értékesítés
 T 814 – K 281 (betétdíjas áron),
 T 288 – K 814 (csökkenésre jutó árkülönbözet),
 Árkülönbözet % = 288E / 281E
 Kapcsolódó tétel: árbevétel elszámolása
• T 311 – K 91 (számla szerinti összeg betétdíjas áron),
• T 311 – K 467 (fizetendő ÁFA),

o Rongálódás selejt
 T 869 – K 281 (betétdíjas áron),
o Apport átadás, térítés nélküli átadás
 T 881/889 – K 281 (betétdíjas áron).
• Idegen göngyölegek:
o Beszerzés
o Visszaküldés számla alapján
• Közvetített szolgáltatások
o Beszerzés
 T 271 – K 454,
 T 466 – K 454 (ÁFA tartalom),
o Értékesítés
 T 815 – K 271,
• Értékvesztés elszámolása és annak visszaírása
o T 866 – K 269/279/289 (elszámolása, ha a könyv szerinti érték > piaci érték),
o T 269/279/289 – K 966 (visszaírása).
A saját termelésű készletek megjelenése az eredmény-kimutatásban:

• Közvetlenül n em t alálhatók m eg az er edmény-kimutatásban, d e az ál lományukban
bekövetkezett változások hatást gyakorolnak a gazdálkodó eredményére.
EREDMÉNYKIMUTATÁS
Összköltség eljárás Forgalmiköltség eljárás
Anyagköltség Anyagköltség
+ +
ELÁBÉ, Közvetített szolgáltatások ELÁBÉ, Közvetített szolgáltatások
Anyagjellegű ráfordítások Értékesítés közvetlen költsége

Saját termelésű készletek ÁV Anyagköltség
Aktivált saját teljesítmények értéke Értékesítés közvetett költségei
• Értékesítés nettó árbevétele között: az értékesített anyagok, áruk, göngyölegek felárral,

árkiegészítéssel növelt, engedménnyel csökkentett ÁFÁ-t nem tartalmazó ellenértéke.
• Egyéb ráfordítások között:
o káresemény során megsérült, megsemmisült, hiányzó készletek könyv szerinti
értéke,
o a nem számlázott, az értékesített készlethez közvetve kapcsolódó, utólag adott
engedmény összege,
o az üzleti évben elszámolt értékvesztések összege.

• Egyéb bevételek között:
o a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának összege,
o a ne m s zámlázott, a m egvásárolt ké szlethez köz vetve ka pcsolódó, ut ólag
kapott engedmény,
o a készletek káreseményével kapcsolatos bevétele,
o a kereskedelmi áruk leltárértékeléséből származó nyereségjellegű
különbözetének összege.
• Rendkívüli ráfordítások között:
o a gazdasági társaságba bevitt készletek nyilvántartás (könyv) szerinti értéke,
o térítés nélkül átadott készletek nyilvántartás (könyv) szerinti értéke,
• Rendkívüli bevételek között:
o a gazdasági társaságba bevitt készletek létesítő okiratban meghatározott értéke,
o térítés né lkül á tvett, ha gyatékként, a jándékként ka pott, t öbbletként fellelt
készletek nyilvántartás szerinti (de maximum piaci) értéke.


• Ki ke ll t érni a mérleg f ordulónapja ut án be következett l ényeges e seményekre,
felelősségét,
politikát,
Beruházások
A beruházások helye a számlakeret-tükörben:
• 16. Beruházások, felújítások
o 161. Befejezetlen beruházások
o 162. Felújítások
o 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése
• 35. Adott előlegek
o 352. Beruházásokra adott előlegek
A beruházások helye a mérlegben:

• 6. Beruházásokra adott előlegek
Beruházások, f elújítások: itt kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett,

üzembe n em h elyezett t árgyi es zközök ( A/II/1–4) be kerülési ér tékét. T ovábbá a m ár
használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással,
élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még n em a ktivált – bekerülési
értékét.
Beruházásokra adott előleg: itt kell kimutatni a beruházási s zállítónak, importbeszerzésnél

az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog
eladójának il yen c ímen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót
nem tartalmazó – összeget.
Beruházásnak minősül [Szt. 3 § (4) 7. pont]:

• a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása,
• a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele
érdekében az ü zembe h elyezésig, a r endeltetésszerű használatbavételig végzett
tevékenység ( szállítás, vá mkezelés, köz vetítés, a lapozás, üz embe he lyezés, t ovábbá
mindaz a t evékenység, am ely a t árgyi es zköz b eszerzéséhez h ozzákapcsolható,
ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást
is);
• a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását,
élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység,
az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel
együtt.
Nem minősül beruházásnak:

• az apportként kapott tárgyi eszközök átvétele a társaság jegyzett tőkéjének
leszállításakor,
• a társaság megszűnésekor a részesedés névértéke fejében kapott tárgyi eszköz átvétele,
• térítés nélkül átvett tárgyi eszköz,
• ajándékként hagyatékként kapott tárgyi eszköz,
• leltári többletek,
• a t évesen an yagköltségként el számolt és át sorolással a t árgyi es zközök k özé f elvett
eszközök.

Az i lyen t árgyi e szközök üz embe he lyezésével ka pcsolatos pót lólagos köl tségek
beruházásnak, vagy felújításnak minősülnek.
Felújításnak minősül [Szt. 3 § (4) 8. pont]: az el használódott t árgyi es zköz er edeti ál laga
(kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység,
amely mindenképpen azzal jár, hogy
• az adott eszköz élettartama megnövekszik,
• eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll,
• az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és
így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak.
Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes
részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz
üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi
eszközt a kkor ke ll f elújítani, a mikor a f olyamatosan, r endszeresen e lvégzett ka rbantartás
mellett a t árgyi es zköz o ly m értékben el használódott ( szerkezeti el emei el öregedtek), am ely
elhasználódottság már a r endeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt
és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;
Karbantartásnak minősül [Szt. 3 § (4) 9. pont]: a használatban lévő tárgyi eszköz

folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység,
ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen
visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a
rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás
rendszeres helyreállítását eredményezi.
A beruházások csoportosítása:
• Tárgya (célja) szerint lehet
o ingatlan beruházás,
o gépi beruházás,
o felújítás,
o komplex beruházás,
• kivitelezője szerint lehet
o saját vállalkozásban végzett,
o vállalkozásba adott (idegen kivitelezésű),
o vegyes kivitelezésű,
• a finanszírozás formája szerint lehet
o saját erőből végzett beruházás,
o idegen forrásból megvalósított beruházás,
o vegyes finanszírozású beruházás,
• tárgyi eszköz-állomány változására gyakorolt hatás szerint lehet
o nemzetgazdasági beruházás
 országos szinten új beruházás,
 összgazdasági szinten bővül a tárgyi eszköz-állomány,
 például új épület építése,
o üzemgazdasági beruházás
 a vállalkozás tárgyi eszköz-állománya változik,
 összgazdasági szinten a tárgyi eszköz-állomány változatlan,
 például: épület megvásárlása.

Beruházások értékcsökkenése:
• Nem s zámolható el t erv s zerinti ér tékcsökkenés az ü zembe n em h elyezett
beruházásnál.
• Terven felüli ér tékcsökkenés ne m s zámolható e l a be ruházásoknál, ha a nnak kön yv
szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a beruházás piaci értéke.
• Terven felüli értékcsökkenést kell a beruházásoknál elszámolni akkor, ha a beruházás
értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé
vált, va gy m egrongálódás, m egsemmisülés, i lletve hi ány kö vetkeztében
rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan.
• Az é rtékcsökkenést ol yan m értékben ke ll e lszámolni, hogy a be ruházás
használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken
szerepeljen a mérlegben.
• Amennyiben a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve
használhatatlan, me gsemmisült v agy h iányzik, azt – a t erven felüli ér tékcsökkenés
elszámolása után – ki kell vezetni.
Étekhelyesbítés: a beruházásoknál nem számolható el!
Beruházások analitikus nyilvántartása:

A tárgyi eszközök állománynövekedései elsődlegesen a beruházás-számlán k erülnek
könyvelésre. A beruházási analitikák nyilvántartásánál különbséget tehetünk az egyszerű és az
összetett beruházások között. Egyszerű beruházás például a számítógép beszerzés (amely
azonnal üzembe helyezésre kerül), mert feltehetően egyetlen költségtételt jelent a szállítói
számla al apján. A z olyan beruházások, amelyek több tételből álló és különböző címeken
keletkezett költségeket vonzanak, bonyolultabb nyilvántartást igényelnek.
Analitikus nyilvántartás tartalmazza:

• a beruházás megnevezését,
• a kapcsolódó főkönyvi számla számát,
• a kivitelező megnevezését,
• a szerződés szerinti összegeket, a benyújtott számlákat szállítók szerint, időpontjaikat,
a helyesbítő számlákat,
• a hitelkerettel kapcsolatos adatokat,
• a pénzügyi teljesítés forrását, időpontját,
• a saját teljesítmények előállítási költségeit,
• a beruházási statisztika szerinti bontást.
Beruházásként kell elszámolni a tárgyi eszközök beszerzését és a saját vállalkozásban végzett

előállítását az üzembe helyezésig (raktárba szállításig) felmerült közvetlen költségeket,
beleértve a v ámköltségeket, közvetítői költségeket, biztosítási díjakat, aktiválásig felmerült
hitelkamatokat. Amennyiben az áfa része a t árgyi eszköz értékének, akkor annak összegét is
aktiválni kell.
A beruházások főkönyvi elszámolása:

• Saját kivitelezésben végzett beruházás
o T 5 – K 1-4 (a beruházással kapcsolatban felmerült költségek),
 T 511 – K 21-22 (anyagköltség),
 T 541 – K 471 (bérköltség),
 T 561 – K 473 (TB járulék),
 T 571 – K 129-159 (ÉCS leírás),

o T 16 – K 582 (a közvetlen költségek aktiválása),
• Idegen kivitelezésben végzett beruházás
o T 16 – K 455 ( valamilyen t árgyi e szköz vá sárlása, m inden köl tség, ami a
beruházás értékét növeli),
o T 16 – K 463 (áru-behozatali, telekátírásai illeték elszámolása),
o T 16 – K 465 (vámterhek és illetékek elszámolása),
o T 368 – K 465 (a vámhatóság által kivetett import ÁFA elszámolása),
o T 161 – K 479 (aktiválásig időarányosan esedékes hitelkamat elszámolása,
beruházás, szállítás biztosítási díja),
• Beruházás aktiválása
o T 1 2-15 – K 16 ( bruttó é rték, nem tartozik bele a folyamatos működést
szolgáló ka rbantartási köl tség, a vá mhivatal á ltal ki vetett Á FA, a ka pott
támogatás, és a kapott engedményt le kell vonni belőle),
• Terven felüli értékcsökkenés elszámolása
o T 866 – K 168,
• Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
o T 168 – K 966.
Az ingatlanok kapcsolata az eredménykimutatással:

Terv s zerinti ér tékcsökkenési l eírás  Értékcsökkenési l eírás  Saját előállítású
Az ingatlanokkal kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben a következőket kell kimutatni:

növekedés),
o a cs ökkenés ér tékét ( értékesítés, a pportként b evitel, té rítésmentes á tadás,

o terv s zerinti le írás (lineárisan, d egresszíven, t eljesítményarányosan és
o terven f elüli l eírás és v isszaírás összegét, jogcímenként (jelentősebb
o nyitó értéket,
o növekedéseket,
o csökkenéseket,
o záró értéket.
o halmozott é rtékcsökkenés n yitó é rtékét, növe kedéseit, c sökkenéseit,
átsorolásait,
Az ingatlanok megjelenése az üzleti jelentésben:

felelősségét,
politikát,
Az ingatlanok bizonylatai:
• tárgyi eszköz állományba vételi jegy,
• üzembe helyezési okmány,
• átsorolási jegyzőkönyv,
• selejtezési jegyzőkönyv,
• áthelyezési bizonylat,
• leírt tárgyi eszközök jegyzéke,
• alapító okirat,
o megegyezési
o állományból kivezetési
• leltárhiány.
Árbevétel elszámolásának előírásai

Az árbevétel helye a számlakeret-tükörben:
• 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele
• 93-94. Exportértékesítés árbevétele
• 95. Fogyasztási adó
Az árbevétel helye az eredmény-kimutatásban:

 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
 02. Exportértékesítés nettó árbevétele
o I. Értékesítés nettó árbevétele
• A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
Értékesítés n ettó á rbevétele: a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben

értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, v alamint a te ljesített s zolgáltatások
árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem
tartalmazó – ellenértéke.
Az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja:

• a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított,
elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített, vagy a készpénzben
kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt,
• a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű
vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített
termékértékesítés és s zolgáltatásnyújtás s zámlázott el lenértékét az eg ymás k özötti
megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek te ljesítésekor a k ülföldi
székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert – általános forgalmi
adót nem tartalmazó – összegben,
• az árbevételbe beszámító árkiegészítést az adóhatósággal történő elszámolás alapján,
• a pé nzügyi l ízing k eretében a lízingbevevőnek átadott termék, továbbá a
részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott
– általános f orgalmi a dót n em ta rtalmazó – ellenértékét, el adási ár át, a t ermék
átadásakor, f üggetlenül a r észletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől,
illetve annak időpontjától.
Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:

• a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját
termelésű készletek – általános f orgalmi a dót n em ta rtalmazó – számlázott,
megállapodás, csereszerződés szerinti értékét az átadás-átvétel időpontjában,
• az é rtékesített g öngyöleg b etétdíjas á ron s zámlázott – általános f orgalmi a dót ne m
tartalmazó – értékét,
• a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a
bevont r észvények, ü zletrészek, v agyoni b etétek el lenében át adott v ásárolt és s aját
termelésű készletek – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott, a létesítő
okiratban, annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített
értékének összegét.
Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja az értékesítésről kiállított számlában –

készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – adott engedmény összegét.

Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni:
• a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz
kapcsolódóan utólag adott engedmény, helyesbítő számlában rögzített – általános
forgalmi a dót n em ta rtalmazó – értékét ( a helyesbítés a teljesítés időpontjára
vonatkozik),
kapcsolódóan – a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés
szerinti feltételektől való eltérések, vagy a teljesítést követően végrehajtott
szerződésmódosítások miatt – utólag adott engedmény, továbbá a visszáru, helyesbítő
számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a
teljesítés időpontjára vonatkozik),
• a te ljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti teljesítésként elfogadott,
vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz
kapcsolódóan – a s zavatossági j ogok ( igények) ér vényesítése s orán – utólag a dott
engedmény, helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó –
értékét (a helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik),
• az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt termék
visszavételkori p iaci é rtékét, le gfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő számlában
rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az
eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített – általános forgalmi adót nem
tartalmazó – értékét,
• az ér tékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg visszavételkori – általános
forgalmi adót nem tartalmazó – értékét.
Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként kell elszámolni:

kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók, helyesbítő
számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés
a teljesítés időpontjára vonatkozik).
Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni:

• A belföldön értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldön
teljesített s zolgáltatás m eghatározott é rtékét, f üggetlenül attól, h ogy a zt f orintban,
devizában, valutában, vagy importbeszerzéssel egyenlítik ki.
• A be lföldi ér tékesítés árbevétele el számolása s zempontjából b elföld a M agyar
Köztársaság területe.
• Belföldi é rtékesítés árbevételeként k ell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen
lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a
tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldön lévő vállalkozónak, más vámszabad és
tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét.
Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni:

• A vásárolt és saját termelésű készlet – külföldi vevőnek – külkereskedelmi
áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a –
külföldi igénybevevőnek – külföldön v égzett s zolgáltatásnyújtásnak m eghatározott
értékét, f üggetlenül a ttól, hog y a zt de vizában, valutában, i mportbeszerzéssel, v agy
forintban egyenlítik ki.
• Az exportértékesítés árbevétele elszámolása szempontjából külföldi vevőnek, külföldi
szolgáltatást igénybe vevőnek minősül az, ha a külföldi gazdasági tevékenységének

székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási
helye a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli területen van.
Az ex portértékesítés á rbevételét csökkenti a m agyar h atárállomás és a külföldi r endeltetési

hely közötti útszakaszra jutó – devizában, valutában, vagy forintban számlázott, illetve fizetett
– szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának,
illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén.
Az értékesítés nettó árbevételének sajátos elszámolási módja:

• Az értékesítés árbevételének ellenértéke kiegyenlíthető számlajóváírással forintban,
vagy devizában, készpénzben, forintban, vagy jogszabályi előírás alapján valutában,
az értékesítés (a devizajogszabályok előírásainak m egtartásával) d evizában
meghatározott ellenértékével azonos értékű importáruval, importszolgáltatással.
• Ha az ellenérték k iegyenlítése s zámla al apján f orintban t örténik, ak kor a s zámla
szerinti – általános f orgalmi a dót n em ta rtalmazó – forintértéket k ell ár bevételként
elszámolni.
• Az ellenértéknek forintban (készpénzben) történő kiegyenlítésekor a kapott
forintértéknek az ál talános f orgalmi ad óval cs ökkentett ö sszegét k ell á rbevételként
figyelembe venni.
• Ha az el lenérték k iegyenlítése s zámla al apján devizában t örténik, a kkor a s zámla
szerinti – általános forgalmi adót nem tartalmazó – deviza átszámított forintértékét kell
árbevételként elszámolni.
• Az ellenértéknek valutában (készpénzben) történő kiegyenlítésekor a kapott valuta
átszámított – általános forgalmi adót nem tartalmazó – forintértékét kell árbevételként
figyelembe venni.
• Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű
importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, az importbeszerzés, illetve az
exportárbevétel f orintértékét az i mportbeszerzés, i lletve az ex portértékesítés, az
exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára
vonatkozó de vizaárfolyamon á tszámított f orintértékén ke ll m eghatározni. Í gy a z
importbeszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos lesz.
• A számla szerinti devizát, az ellenértékként kapott valutát a szerződés szerinti
teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
Az értékesítés alapbizonylatai:
• teljesítés i gazolásával é s e gyéb s zükséges o kmányokkal f elszerelt s zámla, v agy
egyszerűsített számla,
• mindkettő szigorú számadású bizonylat, ezért sorszámozni kell őket, több példányban
készülnek, rontott példányokat is el kell számolni
• A számla tartalmi kellékei:
o sorszám,
o kibocsátó neve, címe, adóigazgatási azonosító száma,
o kibocsátás kelte,
o teljesítés(ek) időpontja(i),
o vevő neve és címe,
o termék, szolgáltatás megnevezése, jellemzői, statisztikai besorolási száma,
o ÁFA alapjának forintban kifejezett értéke, ÁFA %–os és forintbeli értéke,
o végösszeg forintban,

• Az egyszerűsített számla tartalmi kellékei:
o “Készpénzfizetési számla”,
o nincs teljesítés(ek) időpontja(i),
o nincs ÁFA alapjának forintban kifejezett értéke,
o nincs ÁFA százalékos értéke.
Az árbevételt növelő tételek:

• érékesítés,
• árkiegészítés,
• felár,
• számlahelyesbítések.
Az árbevételt csökkentő tételek:

• visszáruk,
• számlához kapcsolódó adott árengedmények,
• számlahelyesbítések.
Az értékesítés árbevételének főkönyvi elszámolása:

• Belföldi értékesítés
o T 311 – K 91-92 (árbevétel elszámolása),
• Belföldi értékesítéshez igényelt árkiegészítés
o T 362 – K 91-92
• Utólag adott, konkrét számlához kapcsolódó engedmény (belföldi)
o T 91-92 – K 311 (engedmény elszámolása),
• Készpénzfizetés ellenében történő belföldi értékesítés
o T 381 – K 91-92 (bruttó árbevétel elszámolása),
o T 91-92 – K 467 (ÁFA tartalmának kivezetése),
• Export értékesítés árbevétele
o T 316 – K 93-94,
• Utólag adott, konkrét számlához kapcsolódó engedmény (külföldi)
o T 93-94 – K 316,
• Könyvviteli zárlat
o T 91/95 – K 493.
Az értékesítés árbevétele és a kiegészítő melléklet kapcsolata:

• Meg kell adni
o az ex port ér tékesítés árbevételét f öldrajzilag el határolt p iacok s zerinti
bontásban,
o az ér tékesítés n ettó ár bevételét a létesítő okiratban megjelölt főbb
tevékenységenkénti megbontásban,
o az exportárbevételhez tartozó közvetlen költségeket.
• Be kell mutatni, hogy a vállalatcsoporton belül az árbevételből mennyi volt a kapcsolt
vállalkozásokkal elszámolt összeg.
Követelések
A követelések helye a számlakeret-tükörben:
• 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
o 311. Belföldi követelések (forintban)
o 312. Belföldi követelések (devizában)
o 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása
o 316. Külföldi követelések (forintban)
o 317. Külföldi követelések (devizában)
o 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása
• 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
o 321. Követelések az anyavállalattal szemben
o 322. Követelések a leányvállalattal szemben
o 323. Követelések a közös vezetésű vállalkozással szemben
o 324. Követelések a társult vállalkozással szemben
o 325. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az anyavállalattól
o 326. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a leányvállalattól
o 327. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a közös vezetésű vállalkozástól
o 328. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a társult vállalkozástól
o 329. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak
visszaírása
• 33. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
o 331. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
o 332. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az egyéb részesedési viszonyban
lévő vállalkozástól
o 339. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések
értékvesztése és annak visszaírása
o 341. Belföldi váltókövetelések
o 345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása
o 346. Külföldi váltókövetelések
o 349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása
• 35. Adott előlegek
o 351. Immateriális javakra adott előlegek
o 352. Beruházásokra adott előlegek
o 353. Készletekre adott előlegek
o 354. Egyéb adott előlegek
o 358. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke, részesedési viszonyban nem lévő
vállalkozástól
o 359. Adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
• 36 Egyéb követelések
o 361. Munkavállalókkal szembeni követelések
o 362. Költségvetési kiutalási igények
o 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése
o 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök
o 365. Vásárolt és kapott követelések
o 366. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos követelések
o 367. Határidős, opciós és swap ügyletekkel kapcsolatos követelések
o 368. Különféle egyéb követelések
o 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása

• 19. Tartósan adott kölcsönök
o 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban
o 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló
vállalkozásban
o 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök
o 198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés
o 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak
visszaírása
A követelések helye a mérlegben:

o I. Immateriális javak
• 6. Immateriális javakra adott előlegek
• 6. Beruházásokra adott előlegek
• 2. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban
• 4. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló
vállalkozásban
• 5. Egyéb tartósan adott kölcsönök
o I. Készletek
• 6. Készletekre adott előlegek
o II. Követelések
• 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
• 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással
szemben
• 5. Egyéb követelések
• C. Aktív időbeli elhatárolások
o 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
• D. Saját tőke
o II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–)
Követelések: azok a k ülönféle s zállítási, v állalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből

jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már
teljesített, a má sik f él á ltal e lismert te rmékértékesítéshez, s zolgáltatásteljesítéshez,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez,
kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (osztalékelőleg is) kapcsolódnak. Ideértve az egyéb
követeléseket, a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is.
A követelések jellemzői:
• szerződéses jogviszonyból erednek (szállítási, vállalkozási, hitel, váltó, társasági, stb.),
• pénzformában kifejezettek,
• üzleti év során teljesítettek,
• a másik fél elfogadta (el nem ismert követelés a mérlegben nem szerepeltethető),
• egyéb (vásárolt köve telés, t érítés né lkül é s e gyéb j ogcímen á tvett köve telés, e gyéb
követelés).

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők): itt k ell k imutatni min den o lyan, a
vállalkozó által teljesített – a vevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból
származó követelést, amely nem részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben áll fenn
és nem tartozik a pénzkölcsönök közé. (Bővebben a 18/A tételben!)
Követelések k apcsolt vál lalkozással s zemben: azokat a követeléseket (vevők) t artalmazza,

amelyeknél az adós kapcsolt vállalkozás (anyavállalat és leányvállalat, közös vezetésű
vállalkozás, t ársult vá llalkozás) é s a köve telés ne m t artósan a dott kölcsön ka pcsolt
vállalkozásban, e gyéb r észesedési vi szonyban á lló vá llalkozásban, é s nem eg yéb t artósan
adott kölcsön.
Követelések eg yéb ré szesedési v iszonyban álló v állalkozással s zemben: azokat a

követeléseket (vevők) tartalmazza, amelyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban lévő
adóssal szemben áll fenn, és a követelés nem tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban,
egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban, és nem egyéb tartósan adott kölcsön.
Váltókövetelések: vevővel szembeni követelés ellenében elfogadott váltó alapján fennálló,

vásárolt váltóban foglalt, vagy fináncváltóban foglalt követelés. (Bővebben a 12/A tételben!)
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke: itt kell kimutatni az alapításkor, illetve a jegyzett tőke
emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem
fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét. A mérleg forrásoldalán szerepel, a saját tőkén
belül negatív előjellel.
Adott előlegek:
• Immateriális javakra, beruházásokra, készletekre, egyéb címen.
• Az előleg összegének áfa tartalma van, mert az áfa tv szerint a pénzösszeg átvételekor
a szállítónál adófizetési kötelezettség keletkezik, míg a vevőnél megjelenik a levonási
jog.
• Értékelése: ténylegesen befizetett összegben (ÁFA nélkül).
• Devizás: a teljesítés napján érvényes árfolyamon.
• Tulajdonságok:
o az imma teriális ja vakra, beruházásokra, készletekre adott előleg a mérlegben
önálló sorként jelenik meg:
 A/I/6: Immateriális javakra adott előlegek,
 A/II/6: Beruházásokra adott előlegek,
 B/I/6: Készletekre adott előlegek,
o az egyéb címen adott előlegek egyéb követelés része:
 B/II/5: Egyéb követelések.
Egyéb követelések:
• munkavállalókkal szembeni (kölcsön, fizetési-prémium előleg, kártérítés),
• egyéb jogviszony alapján,
• állami költségvetéssel szemben (költségvetési kiutalási igények, adó-visszaigénylések,
visszatérítések),
• más gazdálkodónak kölcsönadott összegek,
• valódi penziós ügyletek, határidős és opciós ügyletek miatti követelés,
• peresített követelésből december 31. és a mérlegkészítés között befolyt összeg,
• egyéb.

Követelések és a mérleg kapcsolata:
• Csoportosítás alapja:
o esedékesség időpontja,
o fajtája, típusa,
o részesedési viszony.
• Éven túli lejáratra adott kölcsön: befektetett pénzügyi eszközök.
• Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban:
o pénzkölcsönök,
o pénzügyi lízing miatti követelések,
o a részletre, halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követelések,
o tartós bankbetétek,
o a kapcsolt vállalkozások minősítését minden esetben az anyavállalat, illetve a
konszolidált beszámolót készítő fölérendelt anyavállalat szempontjából kell
elvégezni,
• Adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló várakozással szemben.
• Egyéb tartósan adott kölcsönként.
A követelések év végi értékelése:

• várhatóan realizált összeg aránya a követelés könyv szerinti értékéhez,
• megfelel-e a behajthatatlanság követelményeinek,
• elengedték-e a követelést.
• Mérlegfordulónapi értékelés sorrendje:
o 1. Hitelezési veszteségek elszámolása (behajthatatlan és elengedett),
o 2. Értékvesztések és ezek visszaírása,
o 3. Devizás követelések mérlegfordulónapi értékelése.
• Behajthatatlanság:
o a végrehajtás során a fedezet a követelést csak részben fedezi,
o elengedtük,
o a felszámoló által adott írásbeli nyilatkozat alapján nincs fedezet,
o vagyonfelosztás: az átvett eszköz nem nyújt elég fedezetet,
o az adós nem lelhető fel (igazoltan),
o a Bíróság előtt a követelést érvényesíteni nem lehet,
o jogszabály szerint elévült,
o eredményesen érvényesíteni nem lehet (magas a költsége).
• Értékvesztések:
o követelés könyv szerinti értéke és a várhatóan megtérülő összege közötti
veszteség, ha tartós és jelentős,
o kis összegű követeléseknél az adósok együttes minősítése alapján százalékban
is meghatározható,
o ha a várhatóan megtérülő összeg meghaladja a követelés, könyv szerinti
értékét,
o a korábbi évek értékvesztését visszaírással csökkenthetjük.
• Devizás követelések:
o először devizában kell meghatározni, majd e zt k ell f orintra á tszámítani a
devizás tételek nyilvántartásba vételekor alkalmazott tételek alapján.
A követelések analitikus nyilvántartása:

• A követelésekről egyedi értékbeni nyilvántartást kell vezetni.
• A számviteli törvény az analitikus nyilvántartás formáját nem írja elő kötelezően.

• Vevők analitikus nyilvántartása tartalmazza:
o a vevő azonosításához szükséges adatokat (a vevő neve, címe, elérési
útvonala),
o a bizonylati hivatkozásokat (a számla vagy számlát helyettesítő okmány
száma),
o a vevőnek kiszámlázott ö sszegeket, a s zámla k eltét, a te ljesítés d átumát, a z
esedékesség időpontját, a fizetés módját,
o a vevő által adott előlegek összegeit, keletkezésének és esedékességének
időpontját,
o a befolyt összegeket, valamint a követelést csökkentő egyéb tételek
(engedmények, visszáruk) összegeit,
o az értékvesztések összegeit, azok visszaírásának összegeit,
o a követelés leírásának összegét, okát és időpontját.
• Devizában fennálló követelések a következőket is tartalmazzák:
o követelés összege devizában,
o a teljesítéskori választott árfolyam,
o értékvesztések összege devizában, annak árfolyama,
o visszaírt értékvesztések összege devizában, annak árfolyama,
o mérlegfordulónapi árfolyam, átértékelés összege forintban.
• Adott előlegek a vevők nyilvántartásán túl tartalmazza, hogy:
o milyen ügylethez kapcsolódik az előleg,
o annak mi a teljesítési időpontja.
• Adott kölcsönök analitikus nyilvántartása tartalmazza:
o a kölcsönt igénybevevő azonosítására szolgáló adatokat,
o a folyósítás időpontját, összegét (deviza összegét, árfolyamát),
o a törlesztések feltételeit (időpontját, összegét),
o a kamatfeltételeket,
o az értékvesztések, a visszaírt értékvesztések összegeit (devizában is),
o a mérlegfordulónapi árfolyamot, az átértékelés összegét forintban.
• A jegyzett, de még be nem fizetett tőke analitikus nyilvántartását az alapító okiratban
foglalt adatok határozzák meg. A követelésekre vonatkozó adatokat célszerű rögzíteni:
o tagonkénti bontásban,
o esedékességi időpont megjelölésével.
A követelésekkel kapcsolatos dokumentumok főbb típusai:

• szolgáltatási szerződések,
• kölcsönszerződések,
• munkaviszonnyal kapcsolatos szerződések,
• megbízási szerződések,
• jogszabályok (támogatások esetében),
• határozatok (bírósági, adóhatósági).
A vevőkkel szembeni követelések alapbizonylatai:


A követelések főkönyvi elszámolása:
• Belföldi vevők:
o Értékesítés (engedmény, visszaküldés fordított esemény)
• T 311 – K 91-92 (számla szerinti nettó összeg),
• Kapcsolódó tétel: anyagok értékesítésének elszámolása
• T 814 – K 21-22 (könyv szerinti érték),
• T 229 – K 814 (nyilvántartott értékvesztés),
• Engedménynél készletmozgás nem történik!
o Utólag adott, számlához nem kapcsolódó engedmény
• T 864 – K 311 (adott engedmény szerződés szerinti értéke),
o Fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezés miatt adott engedmény
• T 879 – K 311 (skontó),
o Immateriális ja vak, tá rgyi e szközök é rtékesítése ( engedmény, vi sszaküldés
fordított esemény)
• T 311 – K 961 (számla szerinti nettó összeg),
• Kapcsolódó tétel: eszköz kivezetése a nyilvántartásból
• T 861 – K 14 (bruttó érték kivezetése),
• T 149 – K 861 (halmozott terv szerinti écs kivezetése),
• T 148 – K 861 (halmozott terven felüli écs kivezetése),
o Vevők kiegyenlítése T 38 – K 311,
o Behajthatatlan követelés leírása T 369 – K 311,
o Hitelezési veszteség elszámolása T 869 – K 311,
o Elengedett követelés leírása T 889 – K 311,
o Behajthatatlan követelésre utólag befolyt összeg T 384 – K 963,
o Értékvesztés T 315/319 – K 966,
o Értékvesztés visszaírása T 866 – K 315/319,
• Külföldi vevők:
o Exportértékesítés
• T 317 – K 931 (kiszámlázott összeg teljesítéskori árfolyamon),
o Pénzügyi teljesítés
• T 384 – K 317 ( forintszámlára vé teli á rfolyamon, de vizaszámlára
választott árfolyamon),
• T 876 – K 317 (árfolyamveszteség),
o Barter elszámolása
• T 368 – K 317 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott összeg),
o Év végi felértékelés
• T 317 – K 3/4 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték),
• T 3/4 – K 976,
o Év végi leértékelés
• T 3/4 – K 317 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték),
• T 876 – K 3/4,
o Kapcsolódó tétel
• T 976 – K 481 (nem realizált árfolyamnyereség összege),

• Váltókövetelések:
o Váltó elfogadása
• T 341 – K 311 (a kiváltott vevőkövetelés összegében),
• Kapcsolódó tétel: időarányos kamat elhatárolása
• T 391 – K 974 (az üzleti évre jutó kamat összege),
o Lejáratkor a váltó beváltása
• T 384 – K 341 (könyv szerinti érték kivezetése),
• T 384 – K 974 (névértékben lévő kamat elszámolása),
• Kapcsolódó tétel: árfolyam-különbözet elszámolása
o Váltó leszámítolása a lejárat előtt
• T 3/4 – K 341 (könyv szerinti érték),
• T 384 – K 3/4 (átutalt összeg),
• T 3/4 – K 974 (kamatnyereség: összeg – könyv szerinti érték),
• T 532 – K 3/4 (bankköltség elszámolása),
• Diszkontált érték = névérték / (1 + leszámítolási kamatláb * hátralévő
futamidő napban / 360),
o Szállító kiegyenlítése váltóval
• T 3/4 – K 341 (könyv szerinti érték),
• T 454 – K 3/4 (kötelezettség összege),
• T 3/4 – K 974 (nyereséges fogatás),
• T 872 – K 3/4 (veszteséges forgatás),
o Váltó leírása hitelezési veszteségként
• T 869 – K 341,
o Váltó értékvesztése
• T 866 – K 345/349 (értékvesztés elszámolása),
• T 345/349 – K 966 (értékvesztés visszaírása).
• Adott előleg:
o Előleg folyósítása
• T 35 – K 384 (nettó érték),
• T 466 – K 384 (ÁFA tartalom),
o Előleg elszámolása
• T 454/455 – K 35 (nettó érték),
• T 454/455 – K 466 (ÁFA tartalom),
• Adott kölcsön:
o Kölcsön folyósítása T 19, 364 – K 384,
o Kapott kamat T 384 – K 973/974,
o Tárgyévi kamat elhatárolása
• T 391 – K 973/974 (folyósítástól, kamatfizetéstől december 31.-ig),
o Törlesztés, visszafizetés
• T 384 – K 19, 364
• devizás kölcsön esetében árfolyam-különbözet
• T 19, 364 – K 976 (árfolyamveszteség),
• T 876 – K 19, 364 (árfolyam nyereség).

A követelések megjelenése az eredmény-kimutatásban:
• Készlet, szolgáltatás értékesítése  értékesítés nettó árbevétele
• Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése  egyéb bevételek
• Eredeti követelés értékesítése  egyéb bevételek
• Vásárolt k övetelés é rtékesítése  pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy
ráfordításai
• Realizált árfolyamnyereség  pénzügyi műveletek egyéb bevételei
• Realizált árfolyamveszteség  pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
• Hitelezési veszteség  egyéb ráfordítások
• Értékvesztés  egyéb ráfordítások
• Értékvesztés visszaírása  egyéb bevételek
• Követelések kamatai  pénzügyi műveletek bevételei
• Elengedett követelés  rendkívüli ráfordítások

o az al kalmazott ér tékelési el járásokat, és az ez ekben be következett vá ltozások

• Ki kell térni:
Vevőkövetelés
A vevőkövetelések helye a számlakeret-tükörben:
o 311. Belföldi követelések (forintban)
o 312. Belföldi követelések (devizában)
o 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása
o 316. Külföldi követelések (forintban)
o 317. Külföldi követelések (devizában)
o 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása
A vevőkövetelések helye a mérlegben:

o II. Követelések
Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők):

• itt kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített – a vevő által elismert –
termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem kapcsolt,
vagy e gyéb részesedési viszonyban ál ló v állalkozással s zembeni k övetelések, i lletve
tartósan adott pénzkölcsön,
• értéke: eszköz, anyag, áru, termék, szolgáltatás értékesítéséből származó bevétel
felszámított általános forgalmi adóval növelt összege,
• növelő tételek:
o értékesítés,
o felár,
o számlahelyesbítések,
o értékvesztések visszaírásai,
• csökkentő tételek:
o kiegyenlítés,
o utólag adott fizetési engedmény,
o visszáruk,
o számlahelyesbítések,
o értékvesztések,
• devizás: a t eljesítés n apján ér vényes ár folyamon ( kivétel: B arter ü gylet, ott az első
részügylet t eljesítésének n apján érvényes v álasztott ár folyamon k ell m inden t ovábbi
részügyletet nyilvántartásba venni,
• fajtái:
o Belföldi vevőkövetelések: Magyarországra, v ámszabad, t ranzit t erületeken
lévőknek értékesített,
o Külföldi vevőkövetelések: a vevő székhelye, telephelye külföldön van
(szolgáltatásnál: teljesítés helye külföld).
Külföldi vevőkövetelések értékelése:

• A külföldi pénzértékre szóló követelést a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti
teljesítés na pjára vona tkozó de vizaárfolyamon á tszámított f orintértéken k ell a
könyvviteli n yilvántartásba f elvenni, ki véve a f orintért vá sárolt va lutát, de vizát,
amelyet a f izetett ö sszegben k ell f elvenni, és amelynél a t énylegesen f izetett f orint
alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.

• A m érlegben a kül földi pé nzértékre s zóló m inden köve telést a z üz leti é v m érleg
fordulónapjára vona tkozó de vizaárfolyamon á tszámított f orintértéken k ell k imutatni,
amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi
pénzértékre szóló eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős.
• A kül földi pé nzértékre s zóló köve telésnek a z üz leti é v m érleg fordulónapjára
vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke
közötti különbözetet:
o amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek
egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként,
o amennyiben az ö sszevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek
egyéb bevételei között árfolyamnyereségként
kell elszámolni.
• A kül földi pénzértékre s zóló követelés forintértékének m eghatározásakor a valutát, a
devizát – a v álasztott – hitelintézet á ltal me ghirdetett deviza-vételi és d eviza-eladási
árfolyamának átlagán, vagy a M agyar N emzeti B ank ál tal k özzétett, h ivatalos
devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
A vevők analitikus nyilvántartása tartalmazza:

• a vevő azonosításához szükséges adatokat (a vevő neve, címe, elérési útvonala),
• a bizonylati hivatkozásokat (a számla vagy számlát helyettesítő okmány száma),
• a vevőnek kiszámlázott összegeket, a számla keltét, a teljesítés dátumát, az
esedékesség időpontját, a fizetés módját,
• a vevő által adott előlegek összegeit, keletkezésének és esedékességének időpontját,
• a befolyt összegeket, valamint a követelést csökkentő egyéb tételek (engedmények,
visszáruk) összegeit,
• az értékvesztések összegeit, azok visszaírásának összegeit,
• a követelés leírásának összegét, okát és időpontját.
• Devizában fennálló követelések a következőket is tartalmazzák:
o követelés összege devizában,
o a teljesítéskori választott árfolyam,
o értékvesztések összege devizában, annak árfolyama,
o visszaírt értékvesztések összege devizában, annak árfolyama,
o mérlegfordulónapi árfolyam, átértékelés összege forintban.
A vevőkkel szembeni követelések alapbizonylatai:

A vevők főkünyvi elszámolása:

• Belföldi vevők
o Értékesítés (engedmény, visszaküldés fordított esemény)
• T 311 – K 91-92 (számla szerinti nettó összeg),
• Kapcsolódó tétel: anyagok értékesítésének elszámolása
• T 814 – K 21-22 (könyv szerinti érték),
• T 229 – K 814 (nyilvántartott értékvesztés),
• Engedménynél készletmozgás nem történik!

o Utólag adott, számlához nem kapcsolódó engedmény
• T 864 – K 311 (adott engedmény szerződés szerinti értéke),
o Fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezés miatt adott engedmény
• T 879 – K 311 (skontó),
o Immateriális j avak, t árgyi e szközök é rtékesítése ( engedmény, vi sszaküldés
fordított esemény)
• T 311 – K 961 (számla szerinti nettó összeg),
• Kapcsolódó tétel: eszköz kivezetése a nyilvántartásból
• T 861 – K 14 (bruttó érték kivezetése),
• T 149 – K 861 (halmozott terv szerinti écs kivezetése),
• T 148 – K 861 (halmozott terven felüli écs kivezetése),
o Vevők kiegyenlítése T 38 – K 311,
o Behajthatatlan követelés leírása T 369 – K 311,
o Hitelezési veszteség elszámolása T 869 – K 311,
o Elengedett követelés leírása T 889 – K 311,
o Behajthatatlan követelésre utólag befolyt összeg T 384 – K 963,
o Értékvesztés T 315/319 – K 966,
o Értékvesztés visszaírása T 866 – K 315/319,
• Külföldi vevők:
o Exportértékesítés
• T 317 – K 931 (kiszámlázott összeg teljesítéskori árfolyamon),
o Pénzügyi teljesítés
• T 384 – K 317 ( forintszámlára vé teli á rfolyamon, de vizaszámlára
választott árfolyamon),
o Barter elszámolása
o Év végi felértékelés
• T 317 – K 3/4 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték),
• T 3/4 – K 976,
o Év végi leértékelés
• T 3/4 – K 317 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték),
• T 876 – K 3/4,
o Kapcsolódó tétel
• T 976 – K 481 (nem realizált árfolyamnyereség összege),
A követelések megjelenése az eredmény-kimutatásban:

• Készlet, szolgáltatás értékesítése  értékesítés nettó árbevétele
• Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése  egyéb bevételek
• Eredeti követelés értékesítése  egyéb bevételek
• Vásárolt k övetelés é rtékesítése  pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy
ráfordításai
• Realizált árfolyamnyereség  pénzügyi műveletek egyéb bevételei
• Realizált árfolyamveszteség  pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
• Hitelezési veszteség  egyéb ráfordítások

• Értékvesztés  egyéb ráfordítások
• Értékvesztés visszaírása  egyéb bevételek
• Követelések kamatai  pénzügyi műveletek bevételei
• Elengedett követelés  rendkívüli ráfordítások

o az al kalmazott ér tékelési el járásokat, és az ez ekben be következett vá ltozások

• Ki kell térni:
Saját tőke
A saját tőke helye a számlakeret-tükörben:
• 41. Saját tőke
o 411. Jegyzett tőke
o 412. Tőketartalék
o 413. Eredménytartalék
o 414. Lekötött tartalék
o 417. Értékelési tartalék
o 419. Mérleg szerinti eredmény
A saját tőke helye a mérlegben (zárójelben a „B” változat):

• D. Saját tőke (J)
o I. Jegyzett tőke
Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
o II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–)
o III. Tőketartalék
o IV. Eredménytartalék
o V. Lekötött tartalék
o VI. Értékelési tartalék
o VII. Mérleg szerinti eredmény
Saját tőke jellemzői:

• A ga zdálkodó va gyonának s aját f orrása, amelyet a ga zdálkodó a lapítói, t ulajdonosai
bocsátottak véglegesen a vállalkozás rendelkezésére.
• A saját tőke felépítése mindenkor a gazdálkodó valós vagyoni helyzetét mutatja be, a
tőkerészek m indegyike vé glegesen é s t eljes ös szegben áll a gazdálkodó
rendelkezésére.
• Az alapítók, tulajdonosok által véglegesen átadott tőkeösszeget a gazdálkodó a
tevékenység során szabadon felhasználhatja, általában sem időbeli, sem a felhasználás
céljára vonatkozó megkötést az alapítók, tulajdonosok nem adnak.
• A saját tőkének finanszíroznia kell a társaság gazdálkodását, a negatív saját tőke csak
matematikailag értelmezhető az eszköz-forrás összefüggés alapján.
• A Gt tv a hitelezők védelme érdekében csak átmeneti állapotként engedi meg, hogy a
saját tőke a jegyzett tőke – Rt esetében 2/3, Kft esetében 50% - alá csökkenjen.
• Ebben az esetben az alábbi lehetőségek választhatók:
o a jegyzett tőke megemelése pótlólagos tőkebevonással legalább a kritikus
szintig,
o a jegyzett tőke leszállítása a kritikus szintig figyelemmel más szabályokra,
o a társaság átalakulása,
o végelszámolással, vagy felszámolással való megszűnés,
o Kft esetében pótbefizetés, ha a társasági szerződés még rendelkezik róla.
• Ha a t ulajdonosokat, a lapítókat p ótbefizetési k ötelezettség t erheli és e
kötelezettségüknek még nem tettek eleget, akkor annak összegét lekötött tartalékként
kell kezelni.
• Amennyiben eleget tesznek e kötelezettségüknek, akkor a pénzmozgással egyidőben
az er edménytartalékot k ell cs ökkenteni, s ezzel egyidőben az e jogcímen lekötött
tartalék összegét felszabadítani.

A saját tőke tartalmi elemei:
• jegyzett tőke az alapító okirat (társasági szerződés) szerint
(külön kiemelendő az a tőkerész, amely jegyzett, de még be nem fizetett tőke),
• nyílt tartalékok
(külön kiemelendő az a tőkerész, amely ebből lekötött tőkerésznek minősül),
• rejtett tartalékok jogszabály szerint kimutatható része,
• tárgyévi saját vagyonváltozás (mérleg szerinti eredmény).
Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet: a jegyzett tőkével, a l ekötött t artalékkal, t ovábbá az
értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege.
Jegyzett tőke:
• A tulajdonosok (tagok) által a vállalkozás létesítésekor és tőkeemeléskor a vállalkozás
rendelkezésére bocsátott eszközök értéke.
• A jegyzett tőke a tulajdonosok (tagok) pénzbeli, és nem pénzbeli betétjéből áll.
• Cégbírósági b ejegyzésre k ötelezett: jegyzett tőke részvénytársaságnál, Kft-nél és
egyéb vállalkozónál a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott
összegben. A z a lapításkori jegyzett tőke, a tőkeemelés és tőkeleszállítás összege a
cégbírósági bejegyzés napjával vehető figyelembe jegyzett tőkeként, illetve annak
módosulásaként ( addig tartalmilag, min t a lapítókkal s zembeni k ötelezettséget k ell
kimutatni).
• Cégbírósági be jegyzésre n em k ötelezett: jegyzett tőke a létesítő okiratban
meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott tőke.
• Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe: jegyzett tőkeként kell
kimutatni a működéshez, a tartozások ki egyenlítéséhez s zükséges, a kül földi
székhelyű vállalkozás által biztosított – tartósan és i lyen cí men a f ióktelep s zabad
rendelkezésére bocsátott – vagyont.
• A jegyzett tőke a választott társasági formától függően törzstőke, részvénytőke, vagy
vagyoni betét lehet.
• A jegyzett tőke részeként kell kimutatni a dolgozói részvényeket, üzletrészeket is.
• A társaság dolgozóinak juttatott részvények, üzletrészek, vagyonjegyek esetében ezek
fedezetét biztosítani kell a társaságnak a jegyzett tőkén felüli jegyzett tőke összegéből.
• A saját tőke információs tartalmát javítja, hogy a jegyzett tőkén belül elkülönítetten
kell k imutatni a v isszavásárolt s aját r észvények, ü zletrészek n évértéken s zámított
összegét.
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke:

• Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett
tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még
be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét.
• Alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor átvételre kerülő eszközök
kötelezettségként j elennek m eg, m indaddig, am íg a t ársaságot b e n em j egyzik. A
cégbejegyzés után a jegyzett tőkére be nem fizetett összegek a tulajdonosokkal (a
tagokkal) szembeni követelésként jelennek meg.
Tőketartalék:
• Alapvetően olyan elemeket tartalmaz, amelyek függetlenek a gazdálkodó
tevékenységének eredményességétől, azaz tőkeérték változásból származnak, illetve
ide sorolandók az e címen átadott, átvett összegek.

• A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:
o részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori
(jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet (részvény ázsió),
o egyéb vá llalkozónál a t ulajdonosok ( a t agok) á ltal a z a lapításkor, i lletve a
tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési ér ték és a n évérték
különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,
o a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben,
o a s zövetkezeti üz letrész be vonás m iatt ké pzett f el ne m os ztható va gyon
összegét,
o a tőketartalékból lekötött t artalék v isszavezetett ö sszegét a l ekötés f eloldása
alapján,
o a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján
tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.
• A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni:
o a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból,
o a v eszteség m iatti n egatív e redménytartalék el lentételezésére felhasznált
összeget,
o a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a
jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás összegét,
o a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,
tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.
• A tőketartalék csak úgy csökkenthető, ha emiatt nem lesz negatív egyenlege.
• A könyvelés bizonylata a cégbírósági bejegyzés.
Eredménytartalék:
• Az eredménytartalék alapvetően az előző évek felhalmozott mérleg szerinti
eredménye, amely a vállalkozási tevékenység eredményességétől függő saját tőke
változását mutatja.
• Növekedést és csökkenést egyaránt kifejezhet (egyenlege lehet negatív, nulla, pozitív).
• Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:
o az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az
ellenőrzés, előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását
(nyereségét) is,
o a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben,
o a v eszteség m iatti n egatív e redménytartalék el lentételezésére felhasznált
tőketartalékot,
o a gazdasági t ársaság t ulajdonosánál ( tagjánál) a v eszteség p ótlásához nem
szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a
pénzmozgással egyidejűleg,
o az er edménytartalékból l ekötött t artalék v isszavezetett ö sszegét a l ekötés
feloldása alapján,
eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.
• Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:
o az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét), ideértve az
ellenőrzés, előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását
(veszteségét) is,
o a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból,
o az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,

o az ü zleti év v égén a t árgyévi adózott e redmény ki egészítéseként os ztalékra,
részesedésre, k amatozó r észvény k amatára, t ovábbá az er edménytartalékot
terhelő adóra igénybe vett összeget,
o a g azdasági t ársaság t ulajdonosánál ( tagjánál) a gazdasági t ársaság
veszteségének fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés
összegét a pénzmozgással egyidejűleg,
o a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a
jegyzett tőke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét,
eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét,
• Az eredménytartalékot érintő a Szt. által kötelezően előírt felhasználások akkor is
elszámolandóak az eredménytartalék terhére, ha annak egyenlege negatív volt,
• Az eredménytartalékot a gazdálkodó elhatározása alapján csökkentő tételek csak
abban az esetben számolhatók el, ha arra meglévő pozitív eredménytartalék fedezetet
biztosít.
Lekötött tartalék:
• A lekötött tartalékban kimutatott tőkeértékek szabadon, a gazdálkodó döntése szerint
nem f elhasználhatóak, az okat cs ak a t örvényben n evesített es etekben l ehet
felszabadítani, igénybe venni.
• A lekötött tartalék magában foglalja:
o a tőketartalékból lekötött összegeket,
o az eredménytartalékból lekötött összegeket,
o a kapott pótbefizetés összegét.
• A tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
o szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét,
o a más jogszabály szerint, vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött –
kötelezettségek fedezetét jelentő – tartalékot.
• Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
o a v isszavásárolt s aját r észvények, s aját ü zletrészek n évértékét, i lletve
visszavásárlási értékét, ha ez utóbbi a több,
o átalakulás es etén a j ogutódnál a v agyon f elértékelése, i lletve az e gyszeres
könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt még fizetendő társasági
adónak megfelelő összeget,
o az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált
értékéből még le nem írt összeget,
o a nem realizált árfolyamveszteség és a céltartalék különbözetének összegét,
o a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet,
o a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére fizetendő
pótbefizetés összegét,
o más j ogszabály s zerint v agy a v állalkozó s aját el határozása al apján l ekötött –
kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló – tartalékot.
• Lekötött t artalékként k ell k imutatni a g azdasági t ársaságnál a v eszteségek f edezetére
kapott p ótbefizetés ö sszegét, a p ótbefizetés v isszafizetéséig, el számolása a
pénzmozgással egyidejűleg történik.
• A l ekötést az e redménytartalékkal s zemben el k ell s zámolni ak kor i s, h a a l ekötött
tartalék n övekedése m iatt az er edménytartaléknak n egatív egyenlege l esz, va gy
negatív egyenlege nő.

• A lekötött tartalék feloldását – a pótbefizetés kivételével – a tőketartalékkal, illetve az
eredménytartalékkal s zemben ke ll e lszámolni, a nnak f üggvényében, ho gy a f eloldott
tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból került lekötésre.
• A lekötött tartaléknak csak pozitív egyenlege lehet.
Értékelési tartalék:
• Az ér tékelési t artalék a b efektetett es zközök m eghatározott k örére v onatkozóan a
gazdálkodónál esetlegesen meglévő rejtett tartalékok mérlegbe történő felvétele.
• Az ér tékelési t artalék mérlegben v aló m egjelenése az i nflációs h atások r észbeni
kezelésének eszköze.
• Felvétele a mérlegbe nem kötelező, ezért a számviteli politikában rögzíteni kell a
vállalkozó döntését és indokolni választása esetén.
• Csak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó esetében választható.
• Eszközcsoportok, ahol alkalmazható:
o immateriális javak közül
 vagyoni értékű jogok,
 szellemi termékek,
o tárgyi eszközök közül
 ingatlanok,
 ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok,
 műszaki berendezések, gépek, járművek,
 egyéb berendezések, gépek, járművek,
 tenyészállatok,
o befektetett pénzügyi eszközök közül
 tulajdoni részesedést jelentő tartós értékpapírok (részvények,
üzletrészek, vagyoni betétek).
• Az ér tékhelyesbítést a v álasztott es zközök fordulónapon meglévő állományára a
december 31-i piaci értékek figyelembevételével kell elvégezni.
• A Szt. indoklása szerint a piaci ár meghatározására az alábbi módszerek lehetségesek:
o amennyiben a m érlegkészítés n apjáig r endelkezésre ál lnak a globális, ille tve
speciális ár indexek, ak kor ez ek al kalmazásával lehet az e gyedi es zköz p iaci
árát meghatározni (egyedi értékelés elve sérülhet),
o a p iaci ár m eghatározását a gazdálkodó a r endelkezésére ál ló e gyéb
információk alapján is meghatározhatja.
• Az ér tékhelyesbítések e gyedi eszközönként megállapított ö sszegét é s a nnak
változásait egyedi eszközönként, a könyv szerinti értéktől elkülönítetten kell
nyilvántartani az analitikus nyilvántartás keretében.
• Az ér tékhelyesbítéseknek a m érleg f ordulónapján n yilvántartott ál lományát t ételes
leltárral kell alátámasztani.
• Az eg yedi es zközök é venkénti ér tékelésének h elyességét, az é rtékhelyesbítések
megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét könyvvizsgálóval ellenőriztetni
kell.
• Az értékelési tartalék és a befektetett eszközök között kimutatott értékhelyesbítés csak
és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat.
• Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak
terhére kötelezettség közvetlenül nem teljesíthető.

Mérleg s zerinti e redmény: a m érleg s zerinti er edmény az o sztalékra, r észesedésre, a
kamatozó r észvények k amatára i génybe v ett er edménytartalékkal n övelt, a j óváhagyott
osztalékkal, r észesedéssel, a k amatozó r észvények k amatával cs ökkentett t árgyévi ad ózott
eredmény, egyezően az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel.
Osztalékfizetési korlát:
• A tárgyévi adózott eredmény csak akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a
kamatozó r észvény t ulajdonosának ka matként, ha a l ekötött t artalékkal, t ovábbá a z
értékelési t artalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a
kamatozó részvény kamatának kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege
alá.
• Korrigált saját tőke ≥ Jegyzett tőke
• Az ad ózott er edmény k iegészítéséhez a s zabad eredménytartalék csak akkor vehető
igénybe, h a az i génybevétel u tán a l ekötött t artalékkal, t ovábbá a z ér tékelési
tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.
• Korrigált saját tőke > Jegyzett tőke
• Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt a jegyzett tőkével, a
lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét
kell érteni.
• A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a szabad tőketartalék, a
szabad er edménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet
sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött
tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.
A saját tőke analitikus nyilvántartása:

• A jegyzett tőke analitikus nyilvántartása az a lapítói oki ratra, a nnak m ódosításaira,
esetleg a cégkivonat adataira épül.
• A jegyzett, de még be nem fizetett tőke analitikus nyilvántartása tartalmazza:
o a tulajdonos megnevezését, azonosító adatait,
o a tulajdonos által jegyzett tőke összegét,
o a tulajdonos által már rendelkezésre bocsátott tőke összegét, a teljesítés
időpontját és módját,
o a még rendelkezésre nem bocsátott tőke összegét,
o a rendelkezésre bocsátás határidejét.
• A tőketartalék és az eredménytartalék analitikus nyilvántartása tartalmazza:
o a növekedések és csökkenések jogcímeit,
o javasolt az analitika mellé csatolni a szerződések, jegyzőkönyvek másolatát,
amelyek a tartalékok változását megalapozzák.
• A lekötött tartalék analitikus nyilvántartása tartalmazza:
o milyen j ogcím s zerint t örtént a l ekötött t artalék növe kedése v agy csökkenése
évenkénti bontásban:
= a tőketartalékból lekötött összegek,
= az eredménytartalékból lekötött összegek,
= a pótbefizetéssel kapcsolatosan lekötött összegek,
o milyen dokumentumok támasztják alá a lekötött tartalék változásait.
A saját tőke leltározása: minden üz leti é vben a m érleg-fordulónappal eg yeztetéssel k ell

elvégezni. A leltározás a mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus nyilvántartások, a
főkönyvi adatok és az alapítói okirat adatainak egyeztetését jelenti.

A saját tőke bizonylatai:
• közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozat,
• vezetői utasítás, rendelkezés,
• alapítói okirat,
• cégbírósági bejegyzés,
• bankkivonat.
A saját tőke főkönyvi elszámolása:

• Jegyzett tőke elszámolása cégbírósági végzés alapján:
o T 358 – K 411 (jegyzett tőke összege),
o T 479 – K 358 (a már teljesített befizetések, átadott eszközök),
o Kapcsolódó tétel: alapításkor, tőkeemeléskor befizetett összeg, illetve átadott
nem pénzbeli betét
 T 1-3 – K 479 (alapítói okirat szerinti érték),
• Ázsió átvezetése
o T 358 – K 412 (apport létesítő okirat szerinti értéke),
• Devizában teljesített befizetések árfolyam-különbözetének elszámolása
• Jegyzett tőke emelése tőketartalékból, vagy eredménytartalékból
o T 412 – K 411 (cégbírósági végzés alapján),
• Jegyzett tőke csökkentése tőketartalék, vagy eredménytartalék javára
• A lekötött tartalék állományváltozása
o T 412 – K 414 (lekötött összeg),
o T 414 – K 412 (lekötött összeg visszavezetése),
o T 414 – K 413 (lekötött összeg visszavezetése),
• Pótbefizetés
o T 38 – K 414 (pótbefizetése összege),
o T 414 – K 38 (a korábban teljesített pótbefizetések visszavezetése),
• Értékhelyesbítés állományba vétele
o T 177 – K 417 (piaci érték > könyv szerinti, érték a kettő különbözete),
• Az állományban lévő értékhelyesbítés összegének csökkentése
o T 417 – K 117 (piaci érték < könyv szerinti; érték a kettő különbözete
• Mérleg szerinti eredmény megállapítása
o T 493 – K 419 (nyereség),
o T 419 – K 493 (veszteség),
• Mérleg szerinti eredmény átvezetése (év elején)
o T 413 – K 419 (veszteség),
• Eredménytartalék igénybevétele osztalékra
o T 413 – K 493,

A saját tőke megjelenése az eredmény-kimutatásban:
• A saját tőke elemi közül csak a mérleg szerinti eredmény jelenhet meg.
• A M SZE a z üz leti é v hoz amainak, v alamint a köl tségek és r áfordítások
különbözeteként, a m érlegben a z e szközök é s a f orrások kül önbségeként ke rül
megállapításra.
• A m érlegben és az er edmény-kimutatásban le vezetett M SZE ö sszegének me g k ell
egyeznie.
A saját tőke és a kiegészítő melléklet:

• Be kell mutatni a jegyzett tőke üzleti éven belüli változását, annak okait.
• Ismertetni kell azt is, hogy milyen értéket képvisel és hogyanváltozott az anyavállalat,
a leányvállalat(ok), közös vezetésű vállalkozás(ok), tá rsult v állalkozás(ok) á ltal
jegyzett összeg.
• Meg k ell ad ni r észvénytársaságnál a k ibocsátott r észvények s zámát és n évértékét
részvény típusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltűntetve a
tárgyévben kibocsátottakat), továbbá a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és
névértékét.
• Külön be kell mutatni a számviteli politika meghatározó elemeit és azok változásait, a
változás eredményre gyakorolt hatását.
• Ismertetni k ell a b eszámoló ö sszeállításánál a lkalmazott é rtékelési e ljárásokat, az
egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő,
az e redményt be folyásoló e ltérések i ndoklását, va lamint a v agyoni, pé nzügyi
helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat.
• Azokat az ö sszegeket, am elyek az ér tékelés k övetkeztében a t ársasági ad ó
megállapításánál módosító tételt jelentenek, ha a tétel átmeneti jellegű, a jövőbeni
hatást is be kell mutatni.
• Be k ell mu tatni a l ekötött ta rtalékban s zerepeltetett ö sszegeket j ogcímenkénti
részletezésben.
• Be kell mutatni az értékhelyesbítések:
o növekedését, csökkenését,
o záró értékét legalább
 vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok (ingatlanokhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jogok is), műszaki berendezések, gépek,
járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok,
tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben.
Az időbeli elhatárolások számvitele

Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások helye a számlakeret-tükörben:
• 39. Aktív időbeli elhatárolások
o 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
o 393. Halasztott ráfordítások
o 399. A követelés-jellegű aktív időbeli elhatárolások értékvesztése és annak
visszaírása
• 48. Passzív időbeli elhatárolások
o 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
o 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
o 483. Halasztott bevételek
Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások helye a mérlegben (zárójelben „B” változat):

• C. Aktív időbeli elhatárolások (C)
o 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
o 3. Halasztott ráfordítások
• G. Passzív időbeli elhatárolások (E)
o 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
o 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
o 3. Halasztott bevételek
Összemérés el ve: az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott

időszaki teljesítésének elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit
(ráfordításait) kell számításba venni függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a
költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.
Időbeli elhatárolás elve: az o lyan gazdasági es emények k ihatásait, am elyek k ét v agy t öbb
üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell
elszámolni, ahogyan az, az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között
megoszlik.
Az időbeli elhatárolás:
• az üzleti év reális költségeinek és bevételeinek elszámolása, alapvetően ezen keresztül
eredményének megállapítása érdekében végzett helyesbítő könyvelés,
• lehetősége és kötelezettsége csak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra terjed ki,
• az egyszeres könyvvitelt vezetőknél a pénzforgalmi szemlélet érvényesül.
Az időbeli elhatárolások csoportosítása:

• Aktív időbeli elhatárolások (eredményt növelő):
o költség-aktív elhatárolások: ha a költség a tárgyidőszakban m erül f el vagy
kerül elszámolásra, de részben vagy egészben a következő időszakot terheli
(például decemberben felmerülő költség januárt terheli),
o bevétel-aktív elhatárolások: a bevétel a következő időszakban jelenik meg, de
részben vagy egészben a tárgyidőszakot illeti,

• Passzív időbeli elhatárolások (eredményt csökkentő):
o költség-passzív elhatárolások: a költség a következő időszakban merül fel, de
részben vagy egészben a tárgyidőszakot te rheli ( még n incs me g r óla a
bizonylat, de egy részét előrehozzuk a tárgyidőszakra),
o bevétel-passzív elhatárolások: a bevételt a tárgyidőszakban elszámoltuk, de az
részben vagy egészben a következő időszakot illeti.
Az elhatárolások hatása az eredményre a tárgyidőszakban:
Aktív elhatárolások Passzív elhatárolások

Költséghez, ráfordításhoz Növeli az eredményt Csökkenti az eredményt
kapcsolódó elhatárolások
Bevételhez, árbevételhez Növeli az eredményt Csökkenti az eredményt
kapcsolódó elhatárolások
Aktív időbeli elhatárolások:

• Aktív időbeli elhatárolásként – elkülönítetten – kell a mérlegben kimutatni az üzleti év
mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek
költségként, r áfordításként ( halasztott r áfordításként i s) c sak a m érleg f ordulónapját
követő időszakra számolhatók el, valamint az o lyan j áró árbevételt, k amat- és e gyéb
bevételeket, am elyek cs ak a m érleg f ordulónapja u tán es edékesek, d e a m érleggel
lezárt időszakra számolandók el.
• Bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni:
o az o lyan ár bevételeket, k amat- és e gyéb b evételeket, am elyek a mérleg
fordulónapja után esedékesek, de részben vagy egészben a beszámolóval lezárt
üzleti évet illetik meg:
 az utólag számlázott bérleti díj a bérbeadónál,
 az a dott köl csönök, ba nkbetétek, ka matozó é rtékpapírok ut án k apott
kamat összege, melynek jóváírása vagy megfizetése a fordulónap után
esedékes, de egy része az üzleti évet terheli,
 váltóbirtokosnál a le nem járt váltókövetelések még a tárgy üzleti évet
illető kamattartalma,
o a névérték alatti ki bocsátású, névérték alatt v ásárolt, nem kamatozó, di szkont
értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott
üzleti évre jutó részét addig, amíg az értékpapírt nem értékesítik, nem váltják
be, könyvekből ki nem vezetik,
o a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kamattal csökkentett
beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegű különbözetnek a mérleg
fordulónapjáig terjedő időszakra jutó arányos részét,
• Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni:
o a t árgyévben k eletkezett ( elszámolt) r áfordításokat, am elyek r észben v agy
egészben a fordulónapot követő évet terhelik, ekkor a már elszámolt költségek
összegének csökkentésével egyidejűleg képezhető az aktív időbeli elhatárolás:
 a következő évet terhelő, de a tárgyévben kifizetett előfizetési díjak,
 a bérbevevőnél a bérleti díj arányosan nem a tárgyévet terhelőrészének
összege,
 kapott kölcsönök, hitelek után a tárgyévben megfizetett, de arányosan a
következő évet terhelő kamatok,
o a forgatási céllal vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni
részesedést jelentő részesedések szervezéséhez kapcsolódóan fizetett, a

beszerzési értékben nem aktivált bizományosi díjat, vásárolt vételi opció díját,
ha jelentős összegűek és várhatóan megtérülnek az értékesítéskor; e tételek
esetében a vállalkozás dönt arról, hogy időbelileg elhatárolja-e az összegüket,
• Halasztott ráfordítások elszámolása:
o az el lentételezés n élküli tartozás ( kötelezettség) á tvállalás s orán a v églegesen
átvállalt é s p énzügyileg mé g n em r endezett k ötelezettség r endkívüli
ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összege; az elhatárolást az átvállalt
kötelezettségnek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor a teljesítésnek
megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni,
o a d evizakötelezettség ( kölcsön, h itel, s zállítói ta rtozás) d evizakészlettel n em
fedezett, beruházáshoz kapcsolódó, a mérlegfordulónapi értékelésből keletkező
nem r ealizált ár folyamveszteség; az ár folyamnyereséggel n em ellentételezett
árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell
elszámolni;
o ha ennek egy része vagy egésze beruházáshoz vagy vagyoni értékű jogokhoz
kapcsolódik, a kkor e nnél a z á rfolyamveszteségnél a v állalkozó él het a nem
realizált ár folyamveszteség elszámolásával; ek kor az ár folyamveszteség t eljes
egészében felvehető az aktív időbeli elhatárolások közé, és a törlesztő-
részlettel arányos összegű realizált árfolyamveszteség kerül visszavezetésre a
pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közé.
Passzív időbeli elhatárolások:

• Bevételek passzív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni:
o az üzleti évben befolyt olyan pénzbevételeket, amelyek a következő üzleti év
árbevételét, bevételét képezik,
o a d evizás t ételek ( deviza- és v alutakészlet-követelés, k ötelezettség),
mérlegfordulónapi átértékeléséből származó különbözetet, amennyiben az
árfolyamnyereség (jelentős), amelyet – kiemelve a pénzügyi műveletek egyéb
bevételei köz ül – időbelileg el kell határolni; en nek m egszüntetésére csak
akkor kerülhet sor, ha a következő üzleti év végi devizás tételek átértékelése
során elszámolandó árfolyamveszteség fedezetét jelentheti,
• Költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni:
o a pénzkiadásként csak a következő üzleti évben megjelenő tételeket, amelyek
az ö sszemérés és a v alódiság elve al apján i s a b eszámolóval l ezárt év et kell,
hogy terheljék:
 a bérbevevőnél a tárgyévet követően, utólag számlázott bérleti díj,
 a tárgyévet terhelő, de a következő évben számfejtett 13. havi bér,
jutalom, prémium és járulékaik,
 a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban
érvényesített, de a tárgyévet terhelő késedelmi kamat, kártérítési igény,
bírósági költség,
o a köl tségek, ráfordítások e llentételezésére k apott p énzügyileg r endezett
támogatások, juttatások üzleti évben fel nem használt összegét,
o a be fektetett pé nzügyi e szközök köz é s orolt, né vérték f elett v ásárolt,
hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és
névértéke közötti, veszteségjellegű különbözetből és a beszerzés időpontjától a
mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra jutó időarányos összegét,
• Halasztott bevételek elszámolása:
o a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás,
átvett pé nzeszköz a r endkívüli be vételekkel s zemben, pé nzügyi r endezés

megtörténtével; m egszüntetése az am ortizáció el számolásával, a r endkívüli
bevételekkel szemben,
o vállalkozási c élhoz ka pcsolódó köl tségek (ráfordítások) ellentételezésére
kapott ( pénzügyileg r endezett) t ámogatás ö sszege az e gyéb b evételekkel
szemben,
o térítés nélkül átvett eszközök, átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéke,
de l egfeljebb a p iaci ér ték a r endkívüli b evételekkel s zemben kerül
elszámolásra, m egszüntetése p edig az é rtékcsökkenés el számolásával eg y
időben történik arányosan,
o többletként f ellelt, a jándékként, ha gyatékként k apott e szközök pi aci é rtéke,
rendkívüli bevételekkel szemben,
o az el engedett k ötelezettségek ö sszege, amennyiben az a k ötelezettség t erhére
beszerzett eszközhöz ka pcsolódik, l egfeljebb a z e szköz n yilvántartás s zerinti
értékében,
o a negatív üzleti vagy cégérték le nem írt összege, amely az egyéb bevételekkel
szemben szüntetendő meg.
Az időbeli elhatárolások értékelése:

• Mérlegérték = Könyv szerinti érték – Értékvesztés + Értékvesztés visszaírása
• A kül földi pé nzértékben f ennálló köve telésekkel, i lletve köt elezettségekkel
kapcsolatos időbeli elhatárolásokat a mérlegfordulónapi választott árfolyamon kell
értékelni.
Az időbeli elhatárolások analitikus nyilvántartása tartalmazza:

• az előidéző gazdasági esemény megnevezését, jellegét,
• az időbeli elhatárolás keletkezésének időpontját,
• az időbeli elhatárolás összegét, és az azt alátámasztó számítást és bizonylati
hivatkozást,
• az időbeli elhatárolás összegében bekövetkezett változást (megszűnést), annak
bizonylati hivatkozását, vagy a kapcsolódó számításokat,
• a főkönyvi számlákhoz való kapcsolódást és
• a végrehajtott könyvelések időpontját.
Az időbeli elhatárolások főkönyvi elszámolása:

• Aktív időbeli elhatárolások (AIE)
o Nyitás
 T 39 – K 491 (AIE könyv szerinti értéke),
 T 491 – K 399 (értékvesztés könyv szerinti értéke),
o Árbevételekkel, bevételekkel kapcsolatos elhatárolások az üzleti év során
 T 391 – K 9 (elszámolása),
 T 9 – K 391 (megszűntetése),
o Költségekkel, ráfordításokkal kapcsolatos elhatárolások az üzleti év során
 T 392 – K 5/8 (elszámolása),
 T 5/8 – K 392 (megszűntetése),
o Tartozásátvállalás összegének elhatárolása, és annak megszűntetése
 T 393 – K 88 (tartozásátvállalás összege),
 T 88 – K 393 (elhatárolás megszűntetése),
 Kapcsolódó tétel: tartozásátvállalás, és annak pénzügyi rendezése
• T 888 – K 4 (tartozás átvállalása),
• T 4 – K 38 (a tartozás pénzügyi rendezése),

o Devizakötelezettségek n em r ealizált ár folyamveszteségének el határolása, és
annak megszűntetése
 T 393 – K 876 (a nem realizált árfolyamveszteség összege),
 T 876 – K 393 (az elhatárolás megszűntetése),
o Értékvesztés elszámolása és annak visszaírása
 T 399 – K 966 (visszaírása),
o Zárás
 T 492 – K 39 (AIE könyv szerinti értéke),
 T 399 – K 492 (értékvesztés könyv szerinti értéke),
• Passzív időbeli elhatárolások (PIE)
o Értékvesztés elszámolása
 T 491 – K 48 (könyv szerinti érték),
o Árbevételekkel, bevételekkel kapcsolatos elhatárolások az üzleti év során
 T 481 – K 9 (megszűntetése),
o Költségekkel, ráfordításokkal kapcsolatos elhatárolások az üzleti év során
 T 5/8 – K 482 (elszámolása),
 T 482 – K 5/8 (megszűntetése),
o Fejlesztési c élra v isszafizetési k ötelezettség n élkül k apott tá mogatások,
juttatások, t öbbletként f ellelt, h agyatékként k apott, té rítés n élkül á tvett
eszközök rendkívüli bevételek között elszámolt összegének elhatárolása
 T 989 – K 483 (eszközfelhasználással nem járó összeg),
 T 483 – K 989 (elhatárolás megszűntetése),
 Megszűntetés az eszközök költségként történő elszámolásával
(amortizálásával, f elhasználásával) ar ányosan, a k ivezetés es etén a
teljes összegben
o Zárás
 T 48 – K 492 (könyv szerinti érték).
Az időbeli elhatárolások megjelenése az eredmény-kimutatásban:

• Csak a hatásai érvényesülnek, a tárgyidőszakban e lszámolt köl tségek (ráfordítások),
valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételeiként az időbeli elhatárolás elvéből
következően.
• Összköltség-eljárással „A” változat:
o ÉRTÉKESÍTÉS NETTŐ ÁRBEVÉTELE
o EGYÉB BEVÉTELEK
o ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
o SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
o ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
o EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
• Forgalmi költség eljárással „A” változat:
o ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI
o PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI
o PÉNZÜGYI MŰVELETEKRÁFORDÍTÁSAI
o RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK
o RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK

Az időbeli elhatárolások megjelenése a kiegészítő mellékletben:
• Tartalmaznia kell:
o a bevételek aktív időbeli elhatárolásának,
o a halasztott ráfordításoknak,
o a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának,
o a halasztott bevételeknek
a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.
• Be kell mutatni a negatív üzleti vagy cégérték 5 éven túli megszűntetésének
indoklását.
Az időbeli elhatárolások megjelenése az üzleti jelentésben:

• Ki kell térni:
o a m érleg f ordulónapja u tán b ekövetkezett l ényeges es eményekre, k ülönösen
Befektetett pénzügyi eszközök

A befektetett pénzügyi eszközök helye a számlakeret-tükörben:
• 17-19. Befektetett pénzügyi eszközök
o 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések)
 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
 172. Egyéb tartós részesedés
 177. Részesedések értékhelyesbítése
 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása
o 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
 181. Államkötvények
 182. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai
 183. Egyéb vállalkozások értékpapírjai
 184. Tartós diszkont értékpapírok
 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása
o 19. Tartósan adott kölcsönök
 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban
 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló
vállalkozásban
 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök
 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban
 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló
vállalkozásban
 197. Egyéb tartós bankbetétek
 198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés
 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak
visszaírása
A befektetett pénzügyi eszközök helye a mérlegben:

vállalkozásban
 5. Egyéb tartósan adott kölcsön
 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
A mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni:

• amelyeket a v állalkozó az zal a cél lal f ektetett b e m ás v állalkozónál, adott á t má s
vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert,
• befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.
A befektetett pénzügyi eszközök fajtái:

• tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések),
• tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
• tartósan adott kölcsönök.

A befektetett pénzügyi eszközök minősítése:
• A Számviteli törvény szerint a mérlegben kimutatásra kerülő részesedések,
értékpapírok minősítése a vállalkozó feladata.
• A minősítési szempontot a zonban m ár a t örvény ha tározza m eg, a mely s zerint
befektetett pénzügyi eszközként csak olyan eszközöket szabad kimutatni, amelyeknek
az a rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan – legalább egy éven túl –
szolgálják.
• Ha v alamely b efektetett pé nzügyi e szközök köz ött n yilvántartott e szköz m ár ne m
tartósan s zolgálja a v állalkozás t evékenységét, a kkor azt á t ke ll s orolni a
forgóeszközök közé.
• A be fektetett pé nzügyi eszközök é rtékhelyesbítését s zintén a be fektetett pé nzügyi
eszközök között k ell a mé rlegben k imutatni. Befektetett p énzügyi es zközök
értékhelyesbítéseként a részesedések – bekerülési értéket meghaladó – piaci értéke és
bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki.
Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések):

• Minden nyomdai úton előállított (előállítható), vagy dematerializált értékpapír, vagy a
Szt. által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó
meghatározott pé nzösszeg, ne m pé nzbeli va gyoni é rték t ulajdonba ( használatba)
vételét el ismerve ar ra k ötelezi m agát, h ogy m eghatározott v agyoni és e gyéb j ogokat
biztosít az értékpapír, okirat birtokosának. [Szt. 3 § (6) 3.]
• Ilyenek p éldául: részvény, üz letrész, r észjegy, v agyonjegy, va gyoni b etét, koc kázati
tőkejegy, kockázati tőkerészvény, határozatlan futamidejű befektetési jegy.
• A nemzetközi előírásoknak megfelelően a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök
között kiemelten kell bemutatni:
o a kapcsolt vállalkozásban (anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű
vállalkozás, társult vállalkozás),
o az egyéb részesedési viszonyban (az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat,
vagy a nnak l eányvállalata köz vetlenül, va gy kö zvetetten s em r endelkezik a
szavazatok 20 százalékával, hitelintézeteknél 10 százalékával),
o és a részesedési viszonyban nem lévőket.
Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

• Minden nyomdai úton előállított (előállítható), vagy dematerializált értékpapír, vagy a
Szt. által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó
meghatározott pénzösszeg r endelkezésre b ocsátását el ismerve ar ra k ötelezi m agát,
hogy a pénz (kölcsön) összegét, továbbá annak kamatát, egyéb hozamát a hitelezőnek
(az értékpapír birtokosának) megfizeti. [Szt. 3 § (6) 2.]
• Ilyenek p éldául: kötvény, k incstárjegy, le téti j egy, p énztárjegy, célrészjegy,
takaréklevél, k árpótlási j egy, h ajóraklevél, k özraktárjegy, ár ujegy, zálogjegy, a
határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetései jegy.
• Azokat a befektetési céllal beszerzett értékpapírokat kell kimutatni, amelyek
o lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és
o a vállalkozó azokat a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik
értékesíteni.

A Befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoportok tartalma:
• Tartós r észesedések k apcsolt v állalkozásban: kapcsolt vá llalkozásban t ulajdoni
részesedést jelentő részvény, üzletrész, vagyoni betét,
• Tartósan adott köl csön ka pcsolt vá llalkozásban: kapcsolt v állalkozásban t artós
pénzkölcsön, pénzügyi lízing miatti, részletre történő értékesítés miatti, halasztott
fizetéssel történt értékesítés miatti tartós követelés, tartós bankbetét,
o a p énzügyi l ízinggel k apcsolatos k övetelés ö sszege n em t artalmazhatja a
pénzügyi l ízinggel ka pcsolatos j áró ka mat ös szegét, va gyis a l ízingbe adott
eszköz tőke része miatti követelés összegét tartalmazza, és nem tartalmazza az
ÁFA-t,
o a j áró és es edékes l ízingdíj k amatrésze e gyéb k övetelés, a j áró, d e nem
esedékes összeg aktív időbeli elhatárolás,
• Tartós részesedés, kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban: minden
egyéb t artós be fektetés, köl csön, ba nkbetét, a mely ol yan r észesedési vi szonyban
állóval szemben áll fenn, ami nem minősül kapcsolt vállalkozásnak,
• Egyéb t artósan adott köl csön: nem r észesedési v iszonyban ál ló ad óssal s zembeni
tartós pénzkölcsön, bankbetét követelés,
• Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: hitelviszonyt kifejező értékpapírok,
amelyek lejárata a következő évben nem esedékes és a vállalkozás nem is kívánja azt a
következő évben értékesíteni,
• Befektetett p énzügyi eszközök ér tékhelyesbítése: csak a t artós t ulajdoni r észesedést
jelentő részesedés piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözetet
tartalmazhatja.
A Befektetett pénzügyi eszközök bekerülési értéke:

• Mérlegérték =
o + Bekerülési (beszerzési érték)
o – Értékvesztések
o + Értékvesztések visszaírása
o ± A devizában fennálló részesedések mérleg-fordulónapi értékeléséből
származó jelentős árfolyam-különbözetek összege
o + Értékhelyesbítés
• Az e szközöket be szerzéskor a be szerzési é rtékükön ( költségükön) k ell á llományba
venni (az előállítási költség ezen eszközcsoportnál nem értelmezhető.)
• A beszerzési érték a bekerülés módjától függően lehet:
o a vételár,
o az alapító okirat szerinti érték,
o a kiváltott követelés könyv szerinti értéke,
o a csődegyezség szerinti érték,
o a felszámolási javaslat szerinti érték,
o a csereszerződés szerinti érték,
o a könyv szerinti érték (átsorolásnál),
o az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték,
o állományba vétel időpontjában meglévő piaci érték.
• A t ulajdoni r észesedést j elentő befektetés bekerülési értéke az az összeg, amelyért a
vállalkozó megvásárolta. Részletekben történt vásárlás esetén a r észesedés bekerülési
értéke a ténylegesen kifizetett összeg.
• A gazdasági társaságban tulajdoni részesedést jelentő részvényekhez, üzletrészekhez,
vagyoni b etétekhez ne m vá sárlás út ján j utott hoz zá a vá llalkozó, a kkor a z a lapító
okiratban meghatározott alapításkori értéket kell beszerzési értéknek tekinteni.
• A r észesedések ál lományba v ételénél az ü zleti vagy cégérték, a n egatív ü zleti v agy

cégérték e lkülönítetten is k imutatható ( feltétele: k özvetlen ir ányítást b iztosító
befolyás, a szavazati jogok 75 % -a), nem kell az ellenérték többletét értékvesztésként
elszámolni, hiányát értékhelyesbítésként kimutatni.
• A be fektetett pé nzügyi eszközök kö zött k imutatott r észesedés, é rtékpapír e setén a
bekerülési (beszerzési) érték része a hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak fizetett
bizományi díj és a vásárolt vételi opció kiírójának fizetett opció díja.
• A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem
tartalmazhatja a vételár részét képező, felhalmozott kamat összegét.
• A vételárban lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét a befektetett pénzügyi
eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok esetén a
befektetett pénzügyi eszközök kamatait csökkentő tételként kell kimutatni.
A bekerülési érték (BÉ) és a névérték (NÉ) közötti kapcsolat:

• BÉ < NÉ: nyereség jellegű különbözet (befektetési célú értékpapírok esetén AIE-ként
kell elszámolni a tárgyévre jutó részt, a hátralévő futamidőhöz viszonyítva),
• BÉ > NÉ: veszteség jellegű különbözet (befektetési célú értékpapírok esetén PIE-ként
kell elszámolni a tárgyévre jutó részt, a hátralévő futamidőhöz viszonyítva),
• Ha az ér tékpapír n em k ibocsátáskor k erült b eszerzésre, ak kor a n yereség, i lletve
veszteség jellegű különbözet elhatárolásakor a beszerzéstől az év végéig hátralévő
hónapok számával kell számolni.
Értékvesztés elszámolása:
• Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél
o Értékvesztést k ell e lszámolni, ha a z e szköz köny v s zerinti értéke t artósan é s
jelentős összegben meghaladja a piaci értéket. Visszaírás a már elszámolt
értékvesztés összegéig lehetséges. Értékhelyesbítés csak a részesedéseknél.
o A piaci érték meghatározásakor figyelembe kell venni:
 a társaság tartós piaci megítélését, annak tendenciáját,
 a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén
kívüli árfolyamát, annak alakulását, tendenciáját,
 a megszűnő társaságból a várhatóan megtérülő összeget,
 a gazdasági társaság saját tőke/jegyzett tőke, illetve a befektetés könyv
szerinti értéke/névértéke viszonyát, arányát.
• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál
o Értékvesztést kell elszámolni, ha az értékpapír könyv szerinti értéke tartósan és
jelentős összegben meghaladja a felhalmozott, k amattal c sökkentett piaci
értéket. V isszaírása m aximum a b ekerülési értékig, v agy ha ez m agasabb a
névértéknél, a kkor a n évértékig ( nem e gyéb be vételként, ha nem a p énzügyi
ráfordítások csökkentéseként).
o A piaci érték meghatározásakor figyelembe kell venni:
 a társaság tartós piaci megítélését, annak tendenciáját,
 a befektetés osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát,
annak alakulását, tendenciáját,
 az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését,
 vizsgálni kell, hogy az értékpapírt beváltáskor várhatóan a kamatokkal
együtt visszafizetik-e, illetve milyen arányban fizetik vissza.

A Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése:
• A törvény lehetőséget biztosít, hogy a befektetett pénzügyi eszközei közül a tulajdoni
részesedést jelentő befektetéseit évenként piaci értékükön értékelje.
• Amennyiben az egyedi e szközönként m eghatározott é rtékhelyesbítés ös szege
jelentősen eltér az előző üzleti év mérleg-fordulónapján ki mutatott é rtékhelyesbítés
összegétől, úgy a leltárral alátámasztott különbözet
o növeli az ér tékhelyesbítés ö sszegét az ér tékelési t artalékkal s zemben, ha a
tárgyévi értékhelyesbítés összege meghaladja az előző évit,
o csökkenti az ér tékhelyesbítés ö sszegét az é rtékelési t artalékkal s zemben, ha a
tárgyévi értékhelyesbítés összege alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az
előző üzleti év mérleg-fordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig.
• A p iaci ér ték m eghatározásának m ódszerét a vállalkozás s zámviteli p olitikájában
rögzíteni kell.
• Az értékelés történhet m ás vállalkozó által végzett vagyonértékeléssel, illetve a p iaci
információk közvetlen beszerzésével.
A Befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartása:

• A törvény nem ír elő kötelező formát.
• Az analitikus nyilvántartás lehet:
o egyedi: a befektetésekről, az értékpapírokról célszerű olyan egyedi
nyilvántartást vezetni, amelyből típusonként megállapíthatók az egyedi
azonosításhoz szükséges adatok.
o csoportos: az egyidejűleg sorozatban beszerzett részesedésekről és
értékpapírokról csoportos nyilvántartás is vezethető.
• A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább a következőket:
o az azonosításhoz szükséges adatokat,
o a b efektetés, a v ásárlás, a k ölcsön, a b etételhelyezés időpontját, névértékét,
bekerülési értékét, összegét,
o annak időközben végrehajtott csökkenését (értékvesztését), növekedését
(visszaírását), törlesztését, esetleges lejáratát,
o osztalék, kamat feltételeit,
o a de vizában n yilvántartott e szközök é rtékét, árfolyamát, an nak al akulását és
értékelését.
A Befektetett pénzügyi eszközök elszámolásának bizonylatai:

• szerződések (alapító okirat, adás-vételi szerződés, stb.),
• számlák, számlát helyettesítő okmányok,
• jegyzőkönyvek,
• térítés nélküli átvételi bizonylatok,
• belső bizonylatok (számítási anyagok).
A Befektetett pénzügyi eszközök leltározása:

• A be fektetett pé nzügyi eszközök kö zött k imutatott é rtékpapírokat, r észesedéseket a
nyilvántartással való egyeztetés útján kell leltározni.
• A tőzsdén jegyzett, idegen helyen tá rolt, le tétbehelyezett, p ortfolió-kezelésben,
vagyonkezelésben lévő értékpapírokat, valamint a dematerializált értékpapíroknál a
letéti igazolás és a nyilvántartások egyeztetése útján kell leltározni.
• Ha a vállalkozó nem vezet a törvénynek megfelelő mennyiségi n yilvántartást, ú gy a
leltározást mennyiségi felvétellel kell elvégezni.

A Befektetett pénzügyi eszközök főkönyvi elszámolása:
• Vállalkozás alapítása
o T 32/33 – K 981 (alapító okirat szerinti érték),
o T 17 – K 32-33 (cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg),
o T 17 – K 38 (a cégbírósági bejegyzést követően az esedékes pénzbeli
hozzájárulás átutalása),
• Értékpapír vásárlás
o T 18/37 – K 38 (vételár),
• Kamatozó értékpapír vásárlása
o T 18/37 – K 38 (beszerzési ár),
o T 97 – K 38 (időarányos kamat),
• Alapításkor, tőkeemeléskor apportként átvett értékpapírok:
o Az értékpapírok állományba vétele az átvételkor
 T 18/37 – K 479 (alapító okirat szerinti érték),
o A jegyzett tőke elszámolása a cégbírósági végzés alapján
 T 358 – K 411 (jegyzett tőke összege),
o Kapcsolódó tétel: T 479 – K 358 (alapító okirat szerinti érték),
• Diszkont értékpapír vásárlása
o T 18/37 – K 38 (beszerzési ár),
o T 39 – K 97 (a névérték és a kibocsátáskori érték közötti különbözet üzleti évre
időarányosan járó összege),
• Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott többletként fellelt értékpapírok
o T 18/37 – K 989 (piaci érték, vagy átadó által közölt érték),
o T 989 – K 483 (rendkívüli bevétel elszámolása PIE-ként),
• Adott kölcsönök
o T 19 – K 38 (kölcsön összege),
• Pénzeszközlekötés (bankbetétek)
o T 177 – K 417 (piaci érték > könyv szerinti; érték a kettő különbözete),
• Az állományban lévő értékhelyesbítés összegének csökkentése
o T 417 – K 177 ((piaci érték < könyv szerinti; érték a kettő különbözete),
• Kamatozó értékpapírok értékesítése
o T 379 – K 18/37 (könyv szerinti érték),
o T 38 – K 379 (ellenérték),
o T 379 – K 97 (időarányos kamat),
• Értékpapírok apportálása
o T 881 – K 18/37 (könyv szerinti érték),
o T 17 – K 981 (alapító okirat szerinti érték),
• Részesedések térítés nélküli átadása
o T 417 – K 117 (részesedésekhez kapcsolódó értékhelyesbítés kivezetése),
• Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása
o T 874 – K 179 (értékvesztés összege),
o T 179 – K 874 (visszaírás összege),
• Adott kölcsönök törlesztő részleteinek elszámolása
o T 38 – K 19 (esedékes törlesztő részlet).

A Befektetett pénzügyi eszközök és az eredmény-kimutatás:
• A r észesedések, é rtékpapírok, a dott köl csönök, á llományában b ekövetkezett
változások hatást gyakorolnak a vállalkozás eredményére, ezek a hatások a különböző
eredménykategóriákban jelennek meg.
• Értékvesztés (adott kölcsönnél)  Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
• Értékvesztés visszaírása (adott kölcsönnél)  Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait
csökkentő tétel (egyéb bevétel)
• Osztalék, részesedés  Kapott (járó) osztalék
• Részesedések értékesítése (nyereség)  Pénzügyi műveletek bevételei
• Részesedések értékesítése (veszteség)  Pénzügyi műveletek ráfordításai
• Kamat árfolyamnyereség  Pénzügyi műveletek bevételei
• Fizetendő kamatok  Pénzügyi műveletek ráfordításai
• Értékpapírok értékesítése (nyereség)  Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
• Értékpapírok értékesítése (veszteség)  Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
• Térítés nélküli átvétel, ajándék, többlet  Rendkívüli bevételek
A Befektetett pénzügyi eszközök megjelenése a kiegészítő mellékletben:

• be kell mutatni a tartós tulajdoni részesedések értékhelyesbítését,
• a kapcsolt vállalkozásnak tartósan adott kölcsön összegét,
• az elszámolt értékvesztés, hitelezési veszteség összegét,
• átsorolások összegét,
• befektetések után kapott, elszámolt osztalék, részesedés összegét,
• a más vállalkozásokban jegyzett, de még be nem fizetett összegeket.
A Befektetett pénzügyi eszközök megjelenése az üzleti jelentésben:

• be ke ll m utatni a v isszavásárolt s aját részvények, s aját ü zletrészek m egszerzésére
vonatkozó adatokat.
Mérleg szerinti eredmény meghatározása, társasági adó

meghatározása
Mérleg s zerinti ered mény: az o sztalékra, r észesedésre, a k amatozó r észvények k amatára
igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel a kamatozó
részvények k amatával csökkentett t árgyévi adózott e redmény, egyezően az eredmény-
kimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. [Szt. 39 § (2)]
Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény: az üzleti év adóköteles pénzügyi eredménye és az

ezen időszakban bekövetkezett egyéb, tényleges pénzbevételt, vagy pénzkiadást nem jelentő
végleges vagyonváltozás együttes összegéből, az értékkorrekciók (értékcsökkenési leírás,
értékvesztés, készletváltozás), az adókötelezettség és az osztalékfizetésre jóváhagyott összeg
levonását követően a vállalkozónál maradó összeg, illetve saját tőke csökkenés, egyezően az
eredmény-levezetésbe beállított összeggel.
Az üzleti év mérleg szerinti eredménye:

• + Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (A)
• + Pénzügyi műveletek eredménye (B)
• = Szokásos vállalkozási eredmény (C)
• + Rendkívüli eredmény (D)
• = Adózás előtti eredmény (E)
• – Adófizetési kötelezettség (XII)
• = Adózott eredmény (F)
• + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre (22)
• – Jóváhagyott osztalék, részesedés (23)
• = Mérleg szerinti eredmény (G)
Az ad ózott er edmény csak a v állalkozás tulajdonosait megillető osztalékra és részesedésre

vehető igénybe, a fennmaradó összeg (a mérleg szerinti eredmény) a vállalkozó saját tőkéjét
fogja módosítani.
A vállalkozó a meglévő eredménytartalékát felhasználhatja a tárgyévi adózott eredmény

kiegészítésére, de csak akkor, ha a tárgyév adózott eredménye nem nyújt fedezetet a kifizetett,
illetve kifizetni szándékozott osztalékra, részesedésre, és csak annak mértékéig egészíthető ki.
Amennyiben a v állalkozó a z i mmateriális ja vak k özött a ktiválta az al apítás-átszervezés

költségeit, és ameddig e z az ér ték n em k erül l eírásra, addig az ad ózott eredményből csak
akkor lehet osztalékot, részesedést fizetni, ha az adózott eredmény, növelve az osztalék, vagy
részesedés f izetéséhez i génybevett meglévő eredménytartalék összegével az alapítás-
átszervezés aktivált értékéből még le nem írt összeg levonása után arra fedezetet nyújt.
Az é v vé gi z árlati m unkálatok s orán a z e redmény s zámlák e gyenlegeit a 493. A dózott

eredmény elszámolása számlára kell átvezetni. Az átvezetések után a 493. Adózott eredmény
elszámolása számlán egyenlegként a mérleg szerinti eredmény marad.

A mérleg szerinti eredmény levezetése:
• Társasági adóelőleg fizetése T 461 – K 384,
• Általános forgalmi adóelőleg fizetése
o T 468 – K 384 (befizetés; fizetendő ÁFA > előzetesen felszámított ÁFA),
o T 384 – K 468 (visszaigénylés; fizetendő ÁFA < előzetesen felszámított ÁFA),
o T 467 – K 468 és T 468 – K 466 (összevezetés),
• Költségnemek átvezetése 8-as számlaosztályba T 8 – K 5,
• 8-as számlaosztályok lezárása T 493 – K 8,
• 9-es számlaosztályok lezárása T 9 – K 493,
• Aktivált saját teljesítmények átvezetése
o T 581 – K 493 (ha 581 egyenlege követel),
o T 493 – K 581 (ha 581 egyenlege tartozik),
• Tényleges tárgyévi társasági adó elszámolása
o T 891 – K 461
 461 KE: még fizetni kell adót,
 461 TE: visszaigénylés,
• Társasági adó átvezetése T 493 – K 891,
• Eredménytartalék igénybevétele osztalékra T 413 – K 493,
• Osztalékfizetés T 493 – K 47,
• Mérleg szerinti eredmény átvezetése eredménytartalékba
o T 413 – K 419 (veszteség).
Társasági adó meghatározása:

• Adózás előtti eredmény (AEE)
• ± Adóalap módosító tételek
• = Módosított társasági adóalap
• Számított társasági adó (TA) (módosított adóalap × 18 %)
• – Adókedvezmények (beruházási, térségi, kis- és középváll., egyéb)
• = Fizetendő TA
Adózott eredmény = AEE – fizetendő TA
A TA alapját módosító tételek:

• + a várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre képzett céltartalék ráfordításként
elszámolt összege (Szt. szerinti)
• – várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználásakor
bevételként elszámolt összege
• + a költségként, ráfordításként elszámolt értékcsökkenés ezen eszközök állományának
csökkenésekor a nettó érték (Sz. szerinti)
• – a figyelembe vehető értékcsökkenés nettó érték (Tao tv szerinti) valamint a visszaírt
terven felüli értékcsökkenés összege
• + követelések után ráfordításként elszámolt értékvesztések összege, valamint a
behajthatatlanként leírt és elengedett követelés összege
• – követelések után a Tao tv szerint figyelembe vehető értékvesztés összege, a
behajthatatlannak minősülő követelés leírt összege, a korábban adóalap

csökkenéseként figyelembe nem vett leírt követelésként befolyt összege, a követelés
visszaírt értékvesztésének összege
o 90 – 180 nap: 2%
o 181 – 360 nap: 5%
o 360 naptól: 25 %
• + bírságok, adózás rendjéről szóló tv szerinti jogkövetkezmények ráfordítások
elszámolt összege (kivéve önellenőrzési pótlék)
• – bírságok adózás rendjéről szóló tv szerinti jogkövetkezmények elengedése miatti
bevételek elszámolt összege
• + visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott
pénzeszközök, térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értéke
• – adományként adott összeg (100 %, 120 %, 150 %)
• – visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átadott
pénzeszközök, térítés nélkül átadott eszközök bevételként elszámolt összeg
• + nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások
• + átalakulás során átértékelt vagyon felértékelési különbözete (egyenlő részben 3 év
alatt)
• + egyes kölcsönkötelezettségek utáni kamat azon része, amely a saját tőke
háromszorosát meghaladó kölcsönrészre jut
• – korábbi évek elhatárolt veszteségéből visszapótolt összeg
• – bevételként elszámolt kapott osztalék, részesedés összege
• – kis- és középvállalkozásoknál végrehajtott egyes beruházások értéke (max. 10 Mrd
Ft, illetve AEE összegéig) ha kizárólag magánszemélyek tulajdonában van
• – visszavásárolt saját részvények, üzletrészek bevonásakor a bevételként elszámolt
összeg könyv szerinti értéket meghaladó része.
Bizonylat, analitika, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés!

Tárgyi eszközök
A tárgyi eszközök helye a számlakeret-tükörben:
• 12-16. Tárgyi eszközök
o 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
 121. Földterület
 122. Telek, telkesítés
 123. Épületek, épületrészek
 124. Egyéb építmények
 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek
 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok
 127. Ingatlanok értékhelyesbítése
 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése
o 13. Műszaki berendezések, gépek, járművek
 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök
 132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek
 137. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése
 138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli
értékcsökkenése és annak visszaírása
 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti
értékcsökkenése
o 14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések
 142. Egyéb járművek
 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések
 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek
 147. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése
 148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli
 149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti
értékcsökkenése
o 15. Tenyészállatok
 151. Tenyészállatok
 152. Igásállatok
 153. Egyéb állatok
 157. Tenyészállatok értékhelyesbítése
 158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
 159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése
o 16. Beruházások, felújítások
 161. Befejezetlen beruházások
 162. Felújítások
 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése

A tárgyi eszközök helye a mérlegben:
 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
 5. Beruházások, felújítások
 6. Beruházásokra adott előlegek
 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
Tárgyi e szközök: azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi

eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a
vállalkozás t evékenységét, t ovábbá az ez en es zközök b eszerzésére ( a b eruházásokra) ad ott
előlegek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése.
Ingatlanok: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az

üzemkörön kí vüli i ngatlan, i lletve e zek t ulajdoni há nyada, t ovábbá az i ngatlanokhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy a vállalkozó
állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. (Bővebben az
1/A tételben!)
Műszaki berendezések, gépek, járművek: rendeltetésszerűen ha sználatba ve tt, üz embe

helyezett, a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi berendezések,
egyéb gépek, berendezések, műszerek és szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő
berendezések, számítástechnikai eszközök, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti,
vízi- és légi közlekedési eszközök, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és
aktivált beruházás, felújítás.
Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe

helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések,
felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek
különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az i rodai,
igazgatási b erendezések, f elszerelések, az ü zemkörön k ívüli b erendezések, f elszerelések,
járművek, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás,
felújítás.
Tenyészállatok: azok az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket

(szaporulatot, m ás l eválasztható ál lati t erméket) t ermelnek, és a t artási k öltségek ez en
termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás)
hasznosítás b iztosítja a ta rtási k öltségek m egtérülését, f üggetlenül attól, hog y azok m eddig
szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
Beruházások, felújítások: a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett,

fenti es zközök b ekerülési ér téke, t ovábbá a m ár használatba v ett t árgyi e szközökön vé gzett
bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő
munkák – még nem aktivált – bekerülési értéke. (Bővebben a 15/A tételben!)
Beruházásokra adott előlegek: a b eruházási s zállítónak, i mportbeszerzésnél az i mportálást

végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen

átutalt – a levonható előzetesen felszámított ÁFA-t nem tartalmazó – összegek. (Bővebben a
15/A tételben!)
Tárgyi es zközök ért ékhelyesbítése: a n evesített es zközök – könyv s zerinti é rtéket

meghaladó – piaci é rtéke és k önyv s zerinti ér téke ( a b ekerülési é rtéknek a t erv s zerinti
értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözete.
A tárgyi eszközökkel kapcsolatos főbb számviteli szabályok:

• A tárgyi eszközöknél az egyedi értékelés elvét kell figyelembe venni.
• A tárgyi eszközök a Szt. szerint a mérlegben nettó értéken jelennek meg.
• Bruttó é rték: a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi
eszköz Szt. szerinti beszerzési, előállítási költség.
• A tárgyi eszközök bruttó értékének meghatározása:
o beszerzés esetén
 + számla szerinti ár
 + szállítási költség
 + felár
 – engedmény
 + alapozási költség
 + szerelési költség
 + próbaüzemelési, üzembe helyezési költség
 + a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői, bizományi díjak
 + a beszerzéshez kapcsolódó adók (ÁFA, illeték hatósági díj nélkül)
 + vámköltségek (vám + vámkezelési díj)
 – támogatás
 + aktiválásig felmerült hitelkamat
 + aktiválásig felmerült biztosítási díj
o saját előállítás esetén
 + az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének
megváltoztatása, át alakítása, er edeti ál lagának h elyreállítása s orán
közvetlenül felmerültek
 + az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak
 + az eszközre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével
elszámolhatók
 – támogatás
 + adó (ÁFA, illeték, hatósági díj nélkül)
 + alapozási költség
 + szerelési költség
 + üzembe helyezési költség
 + aktiválásig felmerült hitelkamat
 + aktiválásig felmerült biztosítási díj
• A br uttó é rték növe kedhet, ha pót lólagos r áfordításokkal ( beruházás, f elújítás) a z
eszköz értékesebb lesz.
• A b ruttó é rték c sökkenhet é rtékesítés, s elejtezés, me gsemmisülés, té rítés n élküli
átadás, apportként gazdasági társaságba történő bevitel, hiány, használatból történő
kivonás esetén.
• Elszámolt ér tékcsökkenés: az egyedi tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba
vételétől, az üzembe helyezéstől az Szt. szerint terv szerinti, illetve terven felüli
értékcsökkenésként elszámolt, a bruttó értéket csökkentő leírt összeg.
• Nettó érték: a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözete.

• A b ruttó ér téknek és az el számolt ér tékcsökkenésnek az al apja az e gyedi an alitikus
nyilvántartás.
Tárgyi eszközök értékcsökkenése:

• Terv szerinti: a tárgyi eszközök beszerzési, vagy előállítási költségét azokra az évekre
kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják.
• A tárgyi eszköz leírásának az éveit a vállalkozás határozza meg.
• Az elszámolásra kerülő terv szerinti értékcsökkenés meghatározása:
o bruttó érték alapú
o lineáris
o degresszív
o teljesítményarányos
o az évenkénti leírást állandó összeggel csökkentő
o abszolút összegű
o nettó érték alapú
o nettó érték alapján állandó kulccsal
o termeléssel arányos
• Terven f elüli: akkor ke ll e lszámolni, ha a t árgyi eszköz, a b eruházás értéke t artósan
lecsökken, m ert t evékenység v áltozása m iatt f eleslegessé v ált, v agy m egrongálódott,
megsemmisült, így rendeltetésének megfelelően nem használható. Az értékcsökkenést
olyan m értékig k ell vé grehajtani, ho gy a ha sználhatóságnak megfelelő, a
mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken szerepeljenek a mérlegben.
Tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása:

• A tárgyi eszközök azonosításához szükséges adatok:
o tárgyi eszköz megnevezése,
o azonosító számok,
o beszerzés időpontja,
o használatbavétel időpontja,
o tárgyi eszközt létesítő cég, szállító pontos megnevezése, címe,
o egyéb adatok.
• Állomány és értékadatok, ezek változásai:
o üzembe helyezéskori érték,
o választott értékcsökkenési leírási módszer,
o várható hasznos élettartam,
o maradványérték,
o ténylegesen elszámolt értékcsökkenés összege
o terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása
o társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés összege
o értékhelyesbítésre vonatkozó adatok
o piaci érték
• Leltározással kapcsolatos adatok:
o használó költséghelye, megnevezése, azonosító adatai
o a köl tséghely vá ltozásra vona tkozó a datok ( új köl tséghely m egnevezése,
változás időpontja)
• A tárgyi eszközhöz kapcsolódó tartozékok felsorolása.
• Minden ol yan e gyéb i nformáció, a melyet a vá llalkozás f ontosnak t art a z i ngatlanok
nyilvántartásával kapcsolatban.
• A c soportos a nalitikus n yilvántartás hom ogén eszközcsoport e setén a lkalmazható,
mivel egy nyilvántartó lapon egy eszközféleségből több eszköz szerepel.
• A csoportos nyilvántartásnak biztosítania kell, hogy abból megállapítható legyen:

o a bruttó érték és változása
o az értékcsökkenés és változása
o a mennyiség, stb.
Tárgyi eszközök leltározása:

• A leltár készítésekor a tárgyi eszközök számviteli alapelveknek megfelelően vezetett
analitikus nyilvántartásokból a mérleg fordulónapján meglevő értékükön vehetők be a
leltárba.
• A leltározás gyakoriságára az Szt. nem tartalmaz előírást.
• A le ltárkészítés a n yilvántartások a lapján ö sszeállított mennyiséget é s é rtéket
tartalmazó k imutatás e lkészítését, míg a le ltározás a me nnyiségi f elvételt, a
nyilvántartásokkal való egyeztetését jelenti.
A tárgyi eszközök főkönyvi elszámolása:

• Beszerzés számlák alapján:
o T 466 – K 455 (előzetesen felszámított ÁFA),
• Importbeszerzés:
o T 16 – K 465 (vámterhek),
o T 16 – K 38 (hitelkamat, bankgarancia),
o Kapcsolódó tétel: import ÁFA elszámolása
• Saját vállalkozásban végzett kivitelezés:
o T 51-57 – K 1-4 (költségek elszámolása),
o T 16 – K 582 (tárgyi eszközök közvetlen költségei),
o Kapcsolódó tétel: ÁFA elszámolás
 T 466 – K 467 (ÁFA vonzat),
• Üzembe helyezés:
o T 12-15 – K 16 (bekerülési érték),
• Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása:
o T 571 – K 129 (terv szerinti értékcsökkenés időszaki összege),
• Terven felüli értékcsökkenés elszámolása:
o T 866 – K 128 (terven felüli értékcsökkenés összege),
• Alapításkor, tőkeemeléskor apportként átvett immateriális javak
o T 358 – K 411 (jegyzett tőke összege; cégbírósági végzés alapján),
o T 466 – K 479 (áthárított ÁFA számlát helyettesítő okmány alapján),
o Kapcsolódó tétel: üzembe helyezés
• Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt immateriális
javak
o T 16 – K 989 (piaci érték, vagy átadó által közölt érték),
o T 989 – K 483 (rendkívüli bevétel elhatárolása),
o Kapcsolódó tétel: üzembe helyezés
o T 483 – K 989 (költségként, ráfordításként elszámolt összeg),
o T 127 – K 417 (piaci érték > könyv szerinti; érték a kettő különbözete),

• Értékhelyesbítés összegének csökkentése
o T 417 – K 127 (piaci érték < könyv szerinti; érték a kettő különbözete),
• Értékesítés
o T 861 – K 12-15 (bruttó érték kivezetése),
o T 129-159 – K 861 (terv szerinti értékcsökkenés kivezetése),
o T 128-158 – K 861 (terven felüli értékcsökkenés kivezetése),
o T 417 – K 127 (eszközhöz tartozó értékhelyesbítés összegének kivezetése),
o Kapcsolódó tétel: árbevétel és ÁFA elszámolása
• Apportba adás
o T 17 – K 981 (alapító okirat szerinti érték),
o T 881 – K 467 (fizetendő ÁFA-t nem hárítja át),
o T 368 – K 467 (fizetendő ÁFA-t áthárítja),
• Térítés nélküli átadás
o Kapcsolódó tétel: ÁFA elszámolása (áthárítja, nem hárítja át),
• Hiány, selejt, megsemmisülés
o T 866 – K 128 (terven felüli értékcsökkenés összege),
o T 129 – K 12-15 (terv szerinti értékcsökkenés kivezetése),
o T 128 – K 12-15 (terven felüli értékcsökkenés kivezetése),
o T 417 – K 127 (eszközhöz tartozó értékhelyesbítés összegének kivezetése).
A tárgyi eszközök kapcsolata az eredménykimutatással:

Terv s zerinti ér tékcsökkenési l eírás  Értékcsökkenési l eírás  Saját előállítású

A t árgyi eszközökkel kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben a következőket kell
bemutatni:
növekedés),
o a cs ökkenés ér tékét ( értékesítés, a pportként b evitel, té rítésmentes á tadás,
o terv s zerinti leírás (lineárisan, d egresszíven, t eljesítményarányosan és
o terven f elüli l eírás és v isszaírás összegét, jogcímenként (jelentősebb
o nyitó értéket,
o növekedéseket,
o csökkenéseket,
o záró értéket.
o halmozott é rtékcsökkenés n yitó é rtékét, növe kedéseit, c sökkenéseit,
átsorolásait,
A tárgyi eszközök megjelenése az üzleti jelentésben:

felelősségét,
politikát,
Befektetett eszközök
A befektetett eszközök helye a számlakeret-tükörben:
• 11. Immateriális javak
o 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
o 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
o 113. Vagyoni értékű jogok
o 114. Szellemi termékek
o 115. Üzleti vagy cégérték
o 117. Immateriális javak értékhelyesbítése
o 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
o 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése
• 12-16. Tárgyi eszközök
o 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
 121. Földterület
 122. Telek, telkesítés
 123. Épületek, épületrészek
 124. Egyéb építmények
 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek
 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok
 127. Ingatlanok értékhelyesbítése
 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése
o 13. Műszaki berendezések, gépek, járművek
 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök
 132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek
 137. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése
 138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli
 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti
értékcsökkenése
o 14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések
 142. Egyéb járművek
 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések
 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek
 147. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése
 148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli
 149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti
értékcsökkenése
o 15. Tenyészállatok
 152. Igásállatok
 153. Egyéb állatok
 157. Tenyészállatok értékhelyesbítése
 158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
 159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése

o 16. Beruházások, felújítások
 161. Befejezetlen beruházások
 162. Felújítások
 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése
• 17-19. Befektetett pénzügyi eszközök
o 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések)
 177. Részesedések értékhelyesbítése
 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása
o 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
 181. Államkötvények
 182. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai
 183. Egyéb vállalkozások értékpapírjai
 184. Tartós diszkont értékpapírok
 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása
o 19. Tartósan adott kölcsönök
vállalkozásban
 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök
 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban
 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló
vállalkozásban
 197. Egyéb tartós bankbetétek
 198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés
 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak
visszaírása
A befektetett eszközök helye a számlakeret-tükörben:

 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
 3. Vagyoni értékű jogok
 4. Szellemi termékek
 5. Üzleti vagy cégérték
 6. Immateriális javakra adott előlegek
 7. Immateriális javak értékhelyesbítése
 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
 5. Beruházások, felújítások
 6. Beruházásokra adott előlegek
 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló
vállalkozásban
 5. Egyéb tartósan adott kölcsön
 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
Befektetett eszközök: a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.
Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják
a gazdálkodó tevékenységét, forgalomképesek és általában vagyoni jogokat testesítenek meg.
Többségében vásárlás útján, apportként (a társasági szerződésben meghatározott értékben),
vagy saját előállítással (kísérleti fejlesztés) kerülhetnek be a n yilvántartásba. A m érlegben a
tárgyi eszközök között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.
Értékük a mortizálódik, emiatt te rv s zerinti é rtékcsökkenést k ell e lszámolni a te rmelés,
tevékenység köl tségei k özött, e nnek a lapján b eszélhetünk a z i mmateriális j avak br uttó é s
nettó értékéről. (Bővebben a 25/A tételben!)
Tárgyi e szközök: azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi

eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki
berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül, va gy
közvetett m ódon – szolgálják a v állalkozás t evékenységét. Továbbá az e zen e szközök
beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök
értékhelyesbítése. (Bővebben a 23/A tételben!)
Befektetett p énzügyi es zközök: azok a z e szközök ( részesedés, é rtékpapír, a dott köl csön),
amelyeket a v állalkozó az zal a cél lal f ektetett b e m ás v állalkozónál, ad ott át m ás
vállalkozónak, hog y ot t t artós j övedelemre ( osztalékra, i lletve ka matra) tegyen s zert, va gy
befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök
értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni.
Befektetett p énzügyi eszközök ér tékhelyesbítéseként a r észesedések – bekerülési é rtéket
meghaladó – piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki. (Bővebben a
21/A tételben!)
Immateriális javak
Az immateriális javak helye a számlakeret-tükörben:
o 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
o 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
o 113. Vagyoni értékű jogok
o 114. Szellemi termékek
o 115. Üzleti vagy cégérték
o 117. Immateriális javak értékhelyesbítése
Az immateriális javak helye a számlakeret-tükörben:

 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
 3. Vagyoni értékű jogok
 4. Szellemi termékek
 5. Üzleti vagy cégérték
 6. Immateriális javakra adott előlegek
 7. Immateriális javak értékhelyesbítése
Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják
a gazdálkodó tevékenységét, forgalomképesek és általában vagyoni jogokat testesítenek meg.
Többségében vásárlás útján, apportként (a társasági szerződésben meghatározott értékben),
vagy saját előállítással (kísérleti fejlesztés) kerülhetnek be a nyilvántartásba. A mérlegben a
tárgyi eszközök között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.
Értékük a mortizálódik, emiatt te rv s zerinti é rtékcsökkenést k ell e lszámolni a te rmelés,
tevékenység köl tségei k özött, e nnek a lapján b eszélhetünk a z i mmateriális j avak br uttó é s
nettó értékéről.
Az immateriális javak tartalma:

• Alapítás-átszervezés a ktivált ér tékeként a v állalkozási t evékenység i ndításával,
megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos –
beruházásnak, f elújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott,
valamint a s aját t evékenység s orán f elmerült o lyan köz vetlen önköl tségbe t artozó
költségeket le het k imutatni, a melyek a z a lapítás-átszervezés befejezését követően a
tevékenység s orán a b evételekben v árhatóan m egtérülnek. Idetartoznak a
minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is.
• A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés
eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti
fejlesztés er edménye érdekében f elmerült o lyan s zámlázott ö sszeget és a s aját
tevékenység s orán felmerült köz vetlen önköl tségbe t artozó köl tségeket l ehet
figyelembe ve nni, amelyek a ktiválható t ermékben – szellemi te rmék, tá rgyi e szköz,
készlet – nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci, várható piaci árát
meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg
azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a
további f ejlesztési k öltségek, a v árható te rmelési k öltségek, ille tve a te rmék

értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után. A
kísérleti f ejlesztés a ktivált é rtékeként le het k imutatni a me gkezdett, d e a z ü zleti é v
mérlegfordulónapjáig b e n em f ejezett k ísérleti f ejlesztés – a jövőben várhatóan
megtérülő – közvetlen k öltségeit i s. E z es etben a k ísérleti f ejlesztés ak tivált ér téke
nemcsak a k ísérleti fejlesztés tö bbletköltségeit f oglalja ma gában, h anem a zon
termékek köz vetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés
befejezésekor l ehet a készletek, a t árgyi es zközök, a s zellemi t ermékek k özött
állományba venni a k ísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Az alap- és
alkalmazott k utatás k öltségei, v alamint a k ísérleti f ejlesztés k özvetett é s á ltalános
költségei nem aktiválhatók.
• Vagyoni értékű jogként a zokat a me gszerzett jo gokat k ell k imutatni, a melyek n em
kapcsolódnak i ngatlanhoz, ne m t artoznak a s zellemi t ermékek köz é. Ilyenek
különösen: a b érleti j og, a h asználati j og, a k oncessziós j og, a j átékjog, t ovábbá a
márkanév, a licencek, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.
• Szellemi t ermékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő
javak köz ül a s zabadalom é s az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő
szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de
titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a v édjegy,
függetlenül a ttól, ho gy a zt vá sárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve
használatba vették-e azokat vagy sem.
• Üzleti va gy cég értékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági
haszon r eményében t eljesített t öbbletkifizetés ö sszegét, át alakulás es etén az i lyen
címen megállapított értéket.
• Immateriális javakra adott előlegként k ell k imutatni a z il yen c ímen a s zállítóknak
átutalt – a levonható előzetesen felszámított ÁFA-t nem tartalmazó – összeget.
• Immateriális j avak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok, továbbá a
szellemi termékek – könyv szerinti értéket meghaladó – piaci értéke és könyv szerinti
értéke közötti különbözet mutatható ki.
Az immateriális javak bekerülési értéke:

• a saját előállítású szoftvertermékek és a kutatás, fejlesztés közvetlen önköltségét
tényleges adatok alapján kell meghatározni,
• az alapítás-átszervezés érdekében felmerült minden közvetlen költség aktiválható, ha a
gazdálkodó él ezzel a lehetőséggel,
• az előzetesen felszámított, de teljes összegében le nem vonható ÁFA az immateriális
javak értékét növelő tétel,
• immateriális javak között kötelező kimutatni a vagyoni értékű jogok, az üzleti vagy
cégérték és a szellemi termékek beszerzési árát, illetőleg közvetlen önköltségét,
• a t érítés né lkül va gy ha gyatékként, a jándékként ka pott va gyoni é rtékű jogokat vagy
szellemi te rmékeket az átadó á ltal k özölt é rtéken, d e ma ximum a p iaci értéken k ell
állományba venni,
• az i mmateriális j avak b eszerzéséhez n em k apcsolódik b eruházási s zámla, ez ért az
analitikus n yilvántartás k eretében k ell b iztosítani a b ekerülési ér ték t ételeinek
kimutatását.
Az immateriális javak analitikus nyilvántartása:

• Az im materiális ja vak e gyedi a nalitikus n yilvántartást ig ényelnek. K övetelmény a z
azonosítási adatok, a nyilvántartási adatok, az állomány- és értékadatok biztosítása.

o Azonosítási adat ok: tartalmazza a z imma teriális jó szág megnevezését, a
kapcsolódó főkönyvi számlák számát és elnevezését, a szerződés szerinti
szállító megnevezését, a beszerzés, aktiválás időpontját.
o Nyilvántartási adat ok: tartalmazzák a h asználó k öltséghelyeket és a nnak
változásait, az ér tékcsökkenés elszámolásának módszerét, a l eírás k ulcsát,
annak változásait és időpontjait, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának
utolsó várható időpontját és az adótörvényben meghatározott amortizációs
normát.
o Állomány és ér tékadatok: a br uttó é rtéket é s a nnak vá ltozásait, a
maradványértéket és annak változásait, a v isszaírt terven felüli értékcsökkenés
összegeit és annak változásait tartalmazzák, valamint a nettó értéket.
• Értékhelyesbítés esetén az analitikus nyilvántartásba beépíthető a piaci értékelésbe
bevont va gyoni értékű jogok és szellemi termékek piaci értéke, a nettó érték
különbözete és annak változásai.
• Az analitikus nyilvántartásban rögzíteni kell a leltározás időpontjait, az állományból
történő kivezetés időpontját, bizonylatát és értékét.
Az immateriális javak alapbizonylatai: külső számlák és különböző szerződések, apportnál

a társasági szerződés, leltártöbblet- jegyzőkönyv, térítés nélküli átvétel bizonylata, hagyatéki
vagy ajándékozási bizonylatok, a közvetlen költség meghatározásánál a kalkulációs számítási
anyagok.
Az i mmateriális j avak l eltározása: jellemzően egyeztetéssel, a mérleg fordulónapjára

vonatkozóan.
Az immateriális javak értékcsökkenése:

• Terv szerinti értékcsökkenés:
o üzleti vagy cégérték: 5 év vagy annál hosszabb idő alatt, 5 évnél hosszabb idő
esetén a vállalkozónak a kiegészítő mellékletben indokolnia kell,
o szellemi termékek, vagyoni értékű jogok: nincs törvényi meghatározás, 50 ezer
Ft alatti értéket viszont egy összegben is el lehet számolni,
o befejezett kutatási, fejlesztési tevékenység: 5 év, vagy annál rövidebb idő alatt,
o alapítás, át szervezés: maximum 5 év, mert a jelentősebb bővítés, átalakítás
költségeinek 5 év alatt kell megtérülniük,
• Terven felüli értékcsökkenés:
o el kell számolni akkor, ha:
 a k önyv s zerinti ér ték t artósan és j elentősen magasabb, mint a piaci
érték,
 szellemi t ermék ér téke t artósan l ecsökken, m ert a v állalkozási
tevékenység v áltozása miatt f eleslegessé v ált, vagy m egrongálódás,
megsemmisülés, hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem
használható, használhatatlan,
 vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan,
vagy egyáltalán nem érvényesíthető,
 befejezett k ísérleti f ejlesztés r évén m egvalósuló t evékenységet
korlátozzák vagy megszüntetik, illetve eredménytelen lesz,
o ha a z imma teriális jó szág me gsemmisült, v agy n em h asználható

rendeltetésszerűen, akkor ki kell vezetni a terven felüli értékcsökkenés
elszámolása után.
o a t erven f elüli ér tékcsökkenést m inden es etben az eg yéb r áfordítások k özött

kell elszámolni,
o a t erven f elüli ér tékcsökkenés elszámolásának bi zonylatai: piaci á rat ig azoló
dokumentumok, s elejtezési, ká rfelvételi, l eltárhiány- jegyzőkönyvek, egyéb
külső és belső dokumentumok,
o a t erven felüli ér tékcsökkenést v isszaírással cs ökkenteni k ell, h a a p iaci é rték
tartósan és jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket.
Az immateriális javak értékhelyesbítése:

• a gazdálkodó döntésétől függően értékhelyesbítés számolható el a vagyoni értékű
jogok és a szellemi termékek után,
• az értékhelyesbítést mind a mérlegben, mind a főkönyvi könyvelésben elkülönítetten
kell k imutatni, az i mmateriális j avak ér tékhelyesbítése s zámlán az ér tékelési
tartalékkal szemben,
• az értékhelyesbítés értékét, változását a kiegészítő mellékletben ismertetni kell.
Az immateriális javak főkönyvi elszámolása:

• Növekedések
o Beszerzés
 T 11 – K 454 (beszerzési ár),
 T 466 – K 454 (ÁFA vonzat),
o Saját előállítás
 T 51-57 – K 1-4 (az előállítás során felmerült költségek),
 T 11 – K 582 (a költségek aktiválása),
o Ajándék, hagyaték, többlet, térítés nélküli átvétel
 T 11 – K 989 (állománynövekedés),
 T 989 – K 483 (halasztott bevétel elhatárolása),
 T 571 – K 119 (terv szerinti értékcsökkenés elszámolása),
 T 483 – K 9 89 ( elhatárolás v isszavezetése az ér tékcsökkenéssel
arányosan),
 T 466 – K 479 (ÁFA, ha az átvevőt terheli),
o Apport átvétel
 T 11 – K 479 (állománynövekedés),
 T 32/33 – K 411 (cégbejegyzéskor a jegyzett tőke növekedése),
 T 479 – K 32/33 (kötelezettség megszüntetése),
 T 466 – K 479 (ÁFA, ha az átvevőt terheli),
o Értékhelyesbítés T 117 – K 417,
o Üzleti vagy cégérték tételes állományba vételnél
 T 1, 2, 3 – K 454 (eszközök állományba vétele),
 T 454 – K 44-47 (kötelezettségek állományba vétele),
 T 115 – K 454 (pozitív üzleti vagy cégérték elszámolása)
ha: [fizetett ellenérték – (Eszközök – Források)] > 0,
 T 454 – K 96 (negatív üzleti vagy cégérték elszámolása)
ha: [fizetett ellenérték – (Eszközök – Források)] < 0,
 T 96 – K 483 (negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása),
 T 483 – K 96 (elhatárolás visszavezetése, minimum 5 év alatt),

o Üzleti vagy cégérték közvetlen irányítás szerzésénél
 T 17 – K 384 (részesedés elszámolása),
 T 115 – K 17 (pozitív üzleti vagy cégérték elszámolása)
ha: [fizetett ellenérték – (Eszközök – Források)] > 0,
 T 17 – K 969 (negatív üzleti vagy cégérték elszámolása)
ha: [fizetett ellenérték – (Eszközök – Források)] < 0,
 T 969 – K 483 ((negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása),
• Csökkenések
o Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 571 – K 119,
o Terven felüli értékcsökkenési leírás T 866 – K 118,
o Értékesítés
 T 861 – K 11 (bruttó érték kivezetése),
 T 119 – K 861 (terv szerinti értékcsökkenés kivezetése),
 T 118 – K 861 (terven felüli értékcsökkenés kivezetése),
 T 311 – K 961 (kapott ellenérték),
 T 311 – K 467 (ÁFA vonzat),
o Apport átadás
 T 368 – K 981 (kapott részesedés),
 T 17 – K 368 (cégbírósági bejegyzéskor részesedés állományba vétele),
 T 368 – K 467 (ÁFA, ha az átvevő megtéríti),
 T 889 – K 467 (ÁFA, ha az átvevő nem téríti meg),
o Térítés nélküli átadás
 T 368 – K 467 (ÁFA, ha az átvevő megtéríti),
 T 889 – K 467 (ÁFA, ha az átvevő nem téríti meg),
o Értékhelyesbítés visszaírása T 417 – K 117.
Az immateriális javak kapcsolata az eredmény-kimutatással:

• Azoknak a g azdasági eseményeknek van hatása, amelyek az 5, 8, 9 -es számlaosztályt
érintik.
• Apport átvétel  Rendkívüli bevételek

Az immateriális javakkal kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben be kell mutatni:
• az i mmateriális j avak n yitó b ruttó ér tékét, a n övekedéseket, a cs ökkenéseket, a z áró
bruttó értéket, külön az átsorolásokat,
• a ha lmozott é rtékcsökkenés n yitó é rtékét, t árgyévi növe kedését, cs ökkenését, a
halmozott értékcsökkenés záró értékét, külön az átsorolásokat,
• a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban,
• a terven felüli értékcsökkenés visszaírásának indokait,
• kutatás, kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit.
Az immateriális javakkal kapcsolatosan az üzleti jelentésben be kell mutatni:

• nyitó br uttó é rtékét, n övekedését, c sökkenését, z áró br uttó é rtékét, kül ön a z
átsorolásokat,
• a h almozott ér tékcsökkenés n yitó ér tékét, n övekedését, csökkenését, záró ér tékét,
külön az átsorolásokat,
• az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét,
• a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban,
• Az elszámolt értékcsökkenési leírást a következő bontásban:
o terv szerinti leírás lineárisan,
o degresszíven,
o teljesítményarányosan,
o egyéb módszerrel, továbbá
o a terven felüli értékcsökkenés összege,
o a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összege,
o a jelentősebb összegű terven felüli értékcsökkenés, illetve an nak v isszaírása
elszámolásának indokait,
o a kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit.
• a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit,
• az üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírásának indoklását.
Jövedelem elszámolás
Jövedelem e lszámolás: a v állalkozásoknál a z állományban á lló é s a z á llományon k ívüli
munkavállalók elvégzett munkájával összefüggő kifizetések.
A jövedelem elszámolása szerkezete:

• Alapbér és törzsbér:
o alapbér: a munkában töltött idő alapján le het h avi ( fix ö sszeg, h a te ljesíti a
kötelező munkaidőt), vagy órabér (ledolgozott órák és a személyi órabér
függvénye),
o törzsbér: teljesítménybérezésnél használatos fogalom, mindkettőt növeli a
túlmunkaidőre fizetett alapbér és a természetbeni munkabér is,
• Bérpótlékok: a munkavégzés különleges feltételei, a munkakörülmények és az eltérő
munkabeosztás miatt, pl.: különleges beosztás alapján, második műszak miatt, ügyeleti
pótlék,
• Kiegészítő fizetések: a munkavállaló által le nem dolgozott időre vonatkozó, a munka
törvénykönyvében és a kollektív szerződésben szabályozott esetekre járó munkabér,
pl.: fizetett szabadság, munkaszüneti napok, ebédidő, hivatalos kiküldetés,
• Egyéb bé rek: a n em v állalkozási tevékenységért k ifizetett á llományon k ívüli
munkavállalók részére és az állományi dolgozóknak sajátos esetekben:
o állományi dol gozóknak: felmondási időre, a munkavégzés utolsó napján
kifizetett munkabér,
o állományba ne m t artozóknál: külső előadók, ellenőrök, szakmai gyakorlatra
kifizetett mu nkabérek é s mi nden további szerződéses munkaviszonyban
foglalkoztatottak részére kifizetett bér,
• Prémium: előre meghatározott feladatok teljesítésére, az alapbéren felül fizetett
munkabér,
• Jutalom: az el végzett m unka u tólagos ér tékelése al apján a m unkavállalóknak f izetett
munkabérek.
Bruttó bér: a munkavállalók részére egyénenként számfejtett- levonásokkal nem csökkentett

munkabérek. A naptári évre vonatkozó béreket, a tárgyidőszakot terhelő bérköltségként kell
elszámolni függetlenül attól, hogy kifizették-e, vagy sem.
A bruttó bért terhelő levonások két csoportja:

• Vállalati tartozásokra teljesített levonások:
o hosszú, vagy rövid lejáratú kölcsönadások,
o kártérítések,
o tévesen kifizetett munkabérek,
o elszámolásra kiadott összegek,
o közös jellemzőjük, hogy a vállalkozás könyveiben a köve telések k özött
elkönyvelték őket; a munkavállalók devizában, vagy valutában külföldi
kiküldetés céljából adott és még el nem számolt előlegek forint értékét a
vásárolt deviza, vagy valuta esetén a p énzintézetnek ténylegesen fizetett forint
összegben; a devizaszámláról történő kifizetés esetén a deviza, valuta könyv
szerinti árfolyamán kell meghatározni;

• Jogszabályok, bírósági határozatok és egyéb jogcímek alapján előírt levonások:
o havonta rendszeresen levonásra kerül a munkavállaló keresetéből s zemélyi
jövedelemadó előleg,
o nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék (8,5 és 3%),
o munkavállalói hozzájárulás (1 %),
o az ilyen címen levont összegek átutalási időpontját a jogszabályokban előírt
időpontban kell teljesíteni.
Személyi jellegű egyéb kifizetések:

• a m unkaállományba t artozók r észére a m unkaviszonyhoz ka pcsolódó ki fizetéseket
(betegszabadság 15 napja, végkielégítés, jubileumi díjak) és a munkaadó által átvállalt
költségeket (üdülési térítés, egyenruha térítés) kell elszámolni,
• a személyi jellegű kifizetések egyes tételeit SZJA terheli,
• a bruttó bérrel együtt alkotják a munkavállalóknak járó személyi jövedelmet.
Társadalombiztosítási ellátások:
• a Tb tv szerint a vállalat e jogcím alatt fizeti ki a táppénzt, a gyermekgondozási díjat, a
terhességi gyermekágyi segélyt és a családi pótlékot,
• az üzemi kifizetőhely állapítja meg az adóalapot terhelő levonásokat,
• a bruttó bér + személyi jellegű egyéb kifizetések + társadalombiztosítási ellátások
alkotják a munkavállaló összes járandóságát.
A vállalkozást terhelő befizetési kötelezettségek:

• társadalombiztosítási járulék – 29%,
• egészségügyi h ozzájárulás – 3450 Ft/hó (munkavégzésre, közreműködésre, vagy
munkával elérendő eredmény létrehozására szerződés alapján természetes személy
után),
• munkaadói j árulék – 3% (főfoglalkoztatásúak nyugdíjalapot képező kereset
összegének törvényben meghatározott % a).
Analitikus nyilvántartás feladatai:

• munkabérek és személyi jellegű egyéb kifizetések számfejtése, folyósítása,
• kifizetőhelyenként működő vállalkozásoknál a társadalombiztosítási juttatások
elszámolása,
• költségfeladások elkészítése,
• személyi jövedelemre vonatkozó adóalapok gyűjtése, az adók kiszámítása, bevallása,
• munkavállalók keresetével, jövedelmével a ledolgozott munkaidővel kapcsolatos
statisztikai adatszolgáltatások biztosítása.
Analitikus nyilvántartás bizonylatai:

• Munkabér, számfejtés bizonylatai:
o munkaidő-nyilvántartási bizonylatok (jelenléti ívek, bélyegzőórák) célja a
munkahelyen eltöltött idő rögzítése,
o munkautalványok teljesítménybér elszámolásának alapbizonylatai,
o elvégzendő feladatokat, normaidőt és a kifizetendő bérre vonatkozó
információkat és a tényleges teljesítéseket tartalmazza,
• Személyi jellegű egyéb kifizetések bizonylatai:
o betegszabadságé a b etegállományba v étel, ü dülési t érítésé a r észvételi d íj,
életbiztosításnál a nevére kötött szerződés,

• Társadalombiztosítási juttatások bizonylatai:
o az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) határozza meg,
o a vá llalkozásoknak s zemély s zerinti bont ásban n yilvántartásokat ke ll
vezetniük:
 személyi jövedelem nyilvántartás:
• havi bontásban a következő adatokkal:
o munkavállaló n eve, személyi adatai, ad ószáma,
törzsszáma, munkahely megnevezése,
o alapbér, törzsbér,
o bérpótlékok,
o kiegészítő fizetések,
o egyéb bér,
o prémium, ju talom é s e zek e gyüttes ö sszege, ami
jogcímenként ta rtalmazza a személyi jellegű egyéb
kifizetéseket, a tá rsadalombiztosítási ju ttatásokat és a
terhelő levonásokat:
 SZJA előleg,
 nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék,
 munkavállalói járulék,
 egyéb jogcímek,
o ezután ki ke ll m utatni a ne ttó j árandóság ös szegét, és
éves szinten összesíteni kell az adatokat,
 személyi jövedelemadó nyilvántartás:
• személyi adatok,
• törzsszám,
• adószám,
• rendszeres és nem rendszeres jövedelmek,
• adóalapnál elszámolható kedvezményeket,
• kiszámított személyi jövedelemadó összegét,
 járulék-elszámolási nyilvántartás:
• személyi adatok,
• egészségbiztosítási járulék alapja,
• összegeket havonta göngyölítve és külön-külön kimutatva is,
 egyéni nyilvántartás a szolgálati időalapból:
• biztosítja a n yugdíjazáshoz a mu nkavállaló s zolgálati id ejének
megállapítását,
• belépés és kilépés adatai,
• 30 napnál hosszabb ideig szünetelő munkaviszony.
A s zemélyi j övedelmek f olyósításának b izonylata a r észfizetési j egyzék, h a es zközölnek

bérkifizetést hóköz ben i s. A j övedelem-elszámolási j egyzék a s zemélyi j övedelem
nyilvántartásánál ismertetett adatokat tartalmazza.
A bruttó bér és a személyi jellegű egyéb kifizetések költségelszámolását tekintve a bérköltség

számlán r észletesen r ajta k ell, h ogy l egyen. H a a v állalkozás a k öltségeket m egbontja
közvetlen és közvetett költségekre, akkor ezt is meg kell bontani.
Eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés!


A jövedelem elszámolás főkönyvi elszámolása:
A vá llalkozások m unkabértartozásait a 471 J övedelem e lszámolási s zámlán m utatják ki . A
költségelszámolás alapja a bérfelosztás feladása. A bérfelosztásban szereplő bruttó bér
összegének meg kell egyeznie a jövedelemszámolási jegyzék összesen bér adatával.
• Tárgyidőszakot terhelő bérek (bruttó bér)
o T 541 – K 471 (elsődlegesen 5-ösbe),
 T 61-68, 71-78 – K 59 (másodlagosan 6-osba, 7-esbe),
o T 61-68, 71-78 – K 471 (elsődlegesen 6-osba, 7-esbe),
 T 541 – K 59 (másodlagosan 5-ösbe),
• A tárgyévre vonatkozó, de csak a következő évben fizetendő prémiumok, jutalmak
 T 61-68 – K 59 (másodlagosan 6-osba),
o T 61-68 – K 482 (elsődlegesen 6-osba),
• Személyi jellegű egyéb kifizetések
 T 61-68, 71-78 – K 59 (másodlagosan 6-osba, 7-esbe),
o T 61-68, 71-78 – K 471 (elsődlegesen 6-osba, 7-esbe),
• Levonások (munkavállalót terhelő költségek)
o T 471 – K 3611 (munkavállalóknak folyósított előlegek),
o T 471 – K 3612 (előírt tartozások),
o T 471 – K 462 (SZJA előleg),
o T 471 – K 463 (magánnyugdíj pénztári tagdíj – 7%),
o T 471 – K 473 (TB járulék – 11,5%, 4,5%),
o T 471 – K 463 (munkavállalói járulék – 1%),
o T 471 – K 476 (egyéb rövid lejáratú kötelezettségek),
• Készpénzes kifizetések (nettó bér)
o T 381 – K 389 (pénztárbizonylat alapján),
o T 389 – K 384 (beérkező bankbizonylat alapján),
o T 471 – K 381 (a munkavállaló aláírással igazolja a pénz felvételét),
• Kifizetés átutalással (nettó bér)
o T 471 – K 384 (bankbizonylat alapján),
• Fel nem vett járandóságok (csak készpénzes kifizetés esetén)
o T 381 – K 472,
• Fel nem vett járandóságok kifizetése
o T 472 – K 381,
• Munkaadót terhelő kötelezettségek
o T 561 – K 463 (TB járulék – 29%),
o T 562 – K 463 (egészségügyi hozzájárulás – 3450 Ft/hó),
o T 464 – K 384 (pénzügyi rendezés),
o T 564 – K 474 (szakképzési hozzájárulás),
o T 563 – K 463 (munkaadói járulék – 3%),
• Átutalások
o T 464 – K 384 (munkavállalói járulék, egészségügyi hozzájárulás átutalása),
o T 463 – K 384 (magánnyugdíj pénztári tagdíj átutalása),
o T 462 – K 384 (SZJA előleg átutalása),
o T 473 – K 384 (TB járulék átutalása),
o T 474 – K 384 (szakképzési hozzájárulás átutalása),
o T 476 – K 384 (egyéb jogcímeken levont összegek átutalása).
Értékcsökkenés számvitele
Az értékcsökkenések helye a számlakeret-tükörben:
• 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
o 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
o 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése
• 13. Műszaki berendezések, gépek, járművek
o 138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és
annak visszaírása
o 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése
• 14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
o 148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli
o 149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti
értékcsökkenése
• 15. Tenyészállatok
o 158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
o 159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése
o 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése
• 57. Értékcsökkenési leírás
o 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás
o 572. Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás
• 86. Egyéb ráfordítások
o 866. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés
• 96. Egyéb bevételek
o 966. Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés
Értékcsökkenés: az i mmateriális j avak és a t árgyi es zközök f izikai k opásának, e rkölcsi

avulásának pénzben kifejezett értéke.
Értékcsökkenési leírás: az értékcsökkenés költségként történő elszámolása (pl. terv szerinti

értékcsökkenési leírás).
Egy tárgyi eszköz üzembe helyezésekor a következő kérdésekben kell dönteni:

• a tárgyi eszköz hasznos élettartamában (futamidőben)
o az az időszak, amely alatt a vállalkozás az amortizálandó eszköz
maradványértékkel cs ökkentett b ekerülési ér tékét az er edmény t erhére
várhatóan elszámolja [megadható időszakban (pl. években) és teljesítményben
(pl. darabszámban) is],
• a tárgyi eszköz élettartama végén várható maradványértékben
o az üzembe helyezés időpontjában a z e szköz m eghatározott, a ha sznos
élettartam v égén v árhatóan r ealizálható ér téke; n ulla l ehet a m aradványérték,
ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős,
• az értékcsökkenés elszámolásának módszerében

o lineáris le írás: az es zköz ér tékének e gyenletesen, m inden é vben a zonos
összegű elszámolása; a leírási norma megadható százalékban vagy abszolút
összegben,
o degresszív leírás: az eszköz értékének csökkenő ütemben (összegben) történő
elszámolása; a futamidő elején a legnagyobb összegű a leírás, amely évről-évre
csökken, l assul ( akkor a jánlott, ha a t árgyi e szköz ka rbantartási köl tségei a
használat során évről-évre emelkednek)
 évek száma összege módszer (számtani haladvány szerint csökken),
 fix kulcsos leírás (mértani haladvány szerint csökken),
o progresszív leírás: az eszköz értékének növekvő ütemben (összegben) történő
elszámolása; a futamidő elején a legkisebb összegű a leírás, amely évről-évre
emelkedik, g yorsul ( akkor aj ánlott, h a a v állalkozás ez zel a t árgyi eszköz
eredményrontó hatását egyenletesebbé teszi),
o teljesítményarányos le írás: az es zköz ér tékét az i génybevétel ar ányában
terhelik a k öltségekre; i smerni k ell az es zköz v árható él etteljesítményét, ez
megadható a munkában eltöltött idővel (üzemóra, műszakóra), vagy az
eszközzel előállított termék, végzett szolgáltatás tömegével (db, kg, l, stb.),
o kombinált leírás: a felsorolt leírási módszerek kombinálása,
o egyösszegű leírás: a tárgyi eszközök, a szellemi termékek, a vagyoni értékű
jogok be kerülési é rtékét ha sználatbavételkor e gy ös szegben l ehet e lszámolni;
50 ezer Ft egyedi értékhatár alatt megengedett.
Az értékcsökkenés elszámolásának fontosabb számviteli szabályai:

• A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának kezdete:
o tárgyi eszközöknél az üzembe helyezéssel, a rendeltetésszerű
használatbavétellel kezdődik,
o immateriális javaknál az állományba vételkor kezdődik.
• Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés:
o a földterület, a telek (kivéve a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására
igénybe vett földterületet, telket) után,
o az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után,
o az üzembe nem helyezett beruházásnál,
o képzőművészeti alkotásnál,
o régészeti leletnél,
o kép- és hangarchívumnál, egyéb gyűjteménynél, amely értékéből a használat
során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő.
• Nem számolható el sem terv szerinti, sem terven felüli értékcsökkenés:
o a már teljesen leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért eszközöknél.
• Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor, ha:
o az i mmateriális jószág, a t árgyi es zköz ( ide n em ér tve a b eruházást) kön yv
szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke,
o a s zellemi t ermék, a t árgyi es zköz ( ideértve a b eruházást i s) ér téke t artósan
lecsökken, p l. a v állalkozási t evékenység v áltozása m iatt f eleslegessé vált,
vagy megrongálódás, m egsemmisülés, i lletve hi ány köv etkeztében
rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan,
o a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy
egyáltalán nem érvényesíthető,
o a b efejezett k ísérleti f ejlesztés r évén m egvalósuló t evékenységet k orlátozzák
vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz.

• A korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét meg kell szüntetni, vissza
kell í rni, ha az e szköz pi aci é rtéke ú gy változik, hog y az m eghaladja annak kön yv
szerinti értékét. Feltétele, hogy a korábbi terven felüli értékcsökkenés elszámolásának
az okai már nem, vagy csak részben állnak fenn. A visszaértékelés korlátja a korábban
elszámolt t erven f elüli értékcsökkenés ö sszege. Csak az év es b eszámolót készítőknél
kötelező. A visszaírás összegét az egyéb bevételek között kell elszámolni.
• Az értékcsökkenést költségként akkor is el kell számolni, ha ezzel a cég veszteségessé
válik, vagy ha már vesztsége van.
• A tá rgyi e szközök, imma teriális ja vak értékcsökkenését évközi v áltozások es etén
időarányosítással kell kiszámítani.
• Az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt, a befejezett kísérleti
fejlesztés, t ovábbá a b efejezett al apítás-átszervezés ak tivált ér tékét 5 év vagy ennél
rövidebb idő alatt lehet leírni. Az üzleti vagy cégérték megállapított amortizációs
időszakát - a későbbiek során - nem befolyásolja az, hogy a nagyságára ható eszközök,
illetve kötelezettségek értéke miként alakult. Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy
cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia
kell.
• Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a
tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor
érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális
jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható,
illetve h asználhatatlan, me gsemmisült v agy h iányzik, azt a z imma teriális ja vak, a
tárgyi e szközök, a be ruházások köz ül – a t erven f elüli é rtékcsökkenés elszámolása
után – ki kell vezetni.
• Ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor
(megtervezésekor) figyelembe v ett k örülményekben ( az ad ott es zköz h asználatának
időtartamában, az adott es zköz ér tékében és a v árható m aradványértékben) l ényeges
változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés
megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a
kiegészítő mellékletben be kell mutatni.
• Az é venként e lszámolandó é rtékcsökkenés ös szegének é vek köz ötti f elosztásánál
figyelembe lehet venni az adott eszköz használatával elért bevételt terhelő egyéb
ráfordításokat ( üzembe h elyezés u táni k amatot, devizahitelek, ár folyamveszteségét),
karbantartási k öltségeket, am ennyiben az ö sszemérés elvének érvényesülése az t
indokolja.
• Az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok,
szellemi t ermékek, t árgyi es zközök b ekerülési ér téke – a vállalkozó döntésétől
függően – a h asználatbavételkor ér tékcsökkenési l eírásként e gy ö sszegben
elszámolható.
A társasági- és osztalékadó törvény által előírt korrekciók:

• A s zámviteli s zabályok szerinti el számolt t ervezett és t erven f elüli ér tékcsökkenési
leírás összege társasági adóalap növelő tétel.
• A t ársasági a dótörvényben m egadott l eírási kul csok s zerinti é rtékcsökkenés ös szege
adóalap csökkentő tétel.
• Annak a vállalkozásnak, amelyik a Tao törvénytől eltérő kulcsokkal írja le az eszközei
értékét, az év enként el számolt ér tékcsökkenésről két nyilvántartást kell vezetni.
Egyiket a választott leírási ütemről és módról, a másikat a Tao tv szerinti leírásról.

• Így a tárgyi eszközökhöz két eltérő nettó érték kapcsolódik. A használatból történő
kivonás évében a két nettó értéket adóalap-módosító tételként kell figyelembe venni:
o számvitel szerinti nettó értékkel növelni,
o Tao tv szerinti nyilvántartási értékkel csökkenteni.
Leírási kulcsok jegyzéke (Tao tv 2. számú melléklet)

ÉPÜLETEK
1 Hosszú élettartamú szerkezetből 2%
2 Közepes élettartamú szerkezetből 3%
3 Rövid élettartamú szerkezetből 6%
ÉPÍTMÉNYEK
1 Ipari építmény 2%
2 Mezőgazdasági építmény 3%
3 Melioráció 10 %
4 Mezőgazdasági tevékenységet végző adózónál a bekötő- és üzemi út 5%
5 Közforgalmi vasút és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is 4%
6 Egyéb vasúti építmény (elővárosi vasút, közúti villamosvasút, metróvasúti pálya 7%
stb.)
7 Vízi építmény 2%
8 Híd 4%
9 Elektromos vezeték, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is 8%
10 Kőolaj- és földgázvezeték, gázvezeték 6%
11 Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút 10 %
12 Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezeték 25 %
13 Egyéb, minden más vezeték 3%
14 Alagút és földalatti építmény (a bányászati építmény kivételével) 1%
15 Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6%
16 Hulladéktároló 20 %
17 Minden egyéb építmény 2%
ebből: a szemétégető 15 %
ÜLTETVÉNY
1 alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanya telep, 6%
mandula, mogyoró
2 őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanya telep, fűztelep 10 %
3 spárga, málna, szeder, torma 15 %
4 dió gesztenye 4%
5 egyéb ültetvény 5%
GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK

1 A H R 8456 –8465, 8479 vt sz-ből a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, 33 %
berendezések
2 A HR 8471, 8530, 8537 vtsz-ből az irányítástechnikai és általános rendeltetésű 33 %
számítástechnikai gépek, berendezések
3 A HR 84 és 85 árucsoportból az ipari robotok 33 %
4 A H R 9012, 9014 –9017, 9 024–9032 vt sz-ből az átvitel-technikai, az i pari 33 %
különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő- és
vizsgáló berendezések
5 A H R 8469, 8470, 847 2, 9009 vt sz-k, va lamint a H R 8443 5100 00 vtsz 33 %
alszám

6 A HR 8419 11 00 00, 8419 00 00, 8541 40 91 00 vtsz alszámok 33 %
7 A H R 8402, 8403, 8 416, 8417 vt sz-ből a fluidágyas szénportüzelésű 33 %
berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves
melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések
8 A H R 8417 80 10 0 0 vt sz a lszám, va lamint a H R 8514 v tsz-ből a 33 %
hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító é s -hasznosító
berendezések
9 A HR 8421 21 vtsz alszámok 33 %
10 A H R 8419, 8421 vt sz-ből a szennyezőanyag leválasztását, szűrését szolgáló 33 %
berendezések
11 A HR 8421 31, 8421 39 vtsz alszámok 33 %
12 A HR 8419 20 00 00 vtsz alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz-ből az orvosi 33 %
gyógyászati laboratóriumi eszközök
13 A HR 8701 vtsz-ből a járművek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz-k 20 %
14 Minden egyéb fel nem sorolt tárgyi eszköz 14,5 %
Az értékcsökkenés főkönyvi elszámolása:

• Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása
o T 571 – K 119-159
• Terven felüli értékcsökkenés elszámolása
o T 866 – K 118-158
• Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
o T 118-158 – K 966
Az értékcsökkenés és a kiegészítő melléklet:

• Az általános részben be kell mutatni a vállalkozás amortizációs politikáját:
o terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának alapja,
o várható hasznos élettartam, maradványérték meghatározásának alapja,
o értékcsökkenés elszámolásának módszerei,
o értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága,
o kis értékű tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog, szellemi termék
értékcsökkenésének egyösszegű elszámolása (50 000 Ft-os határ),
o tervezett leírás megváltoztatásának alapvető kritériumai,
o terven f elüli ér tékcsökkenés el számolásának f eltételei, m eghatározott
módszerei, visszaírás feltételei.
• A s pecifikus r észben b e k ell m utatni a t árgyévi ér tékcsökkenési l eírás ö sszegét
mérlegtételek szerinti bontásban:
o lineáris terv szerinti értékcsökkenési leírás,
o degresszív terv szerinti értékcsökkenési leírás,
o teljesítményarányos terv szerinti értékcsökkenési leírás,
o egyéb módszerű terv szerinti értékcsökkenési leírás.
o a t erven felüli ér tékcsökkenés és a v isszaírt t erven f elüli ér tékcsökkenés
összegei, valamint a jelentős tételek értékelése.
Adók számvitele
Az adók helye a számlakeret-tükörben:
• 465-47. Rövid lejáratú kötelezettségek
o 461. Társasági adó elszámolása
o 462. Személyi jövedelemadó elszámolása
o 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek
o 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése
o 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla
o 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó
o 467. Fizetendő általános forgalmi adó
o 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla
o 469. Helyi adók elszámolásai számla
Az adók helye a mérlegben:

• F. Kötelezettségek
o III. Rövid lejáratú kötelezettségek
 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
A költségvetési kapcsolatokat 2 fő részre oszthatjuk:

• Költségvetési k iutalási i gények: az ig ényelt, d e mé g n em te ljesített tá mogatások
összegei
o ilyen jo gcím le het, p l. f ogyasztói ár kiegészítés, t ermelési ár kiegészítés,
beruházási támogatás, táppénz, családi pótlék, egyéb támogatások,
o a költségvetéssel szembeni követelésként kell kimutatni még:
 a különféle adók előlegfizetésének összegeit a fizetendő adó
megállapításáig,
 a különféle adók visszatérítendő összegeit,
o a k öltségvetéssel s zembeni k övetelések r észben a t árgy ü zleti év vel
kapcsolatos, részben az üzleti évvel kapcsolatos tételeket tartalmaznak,
o az egyes igénybe vehető támogatások és kiutalási igények pontos tartalmát,
mértékét, az eljárásra vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
• Költségvetési befizetési kötelezettségek:
o adóhatósággal szemben fennálló kötelezettségek:
 társasági adó és osztalékadó,
 általános forgalmi adó,
 személyi jövedelemadó,
 fogyasztási adó,
 jövedéki adó,
 munkaadói járulék,
 munkavállalói járulék,
 szakképzési hozzájárulás,
o magánnyugdíj-pénztárakkal szemben fennálló kötelezettségek,
o helyi önkormányzatokkal szemben fennálló kötelezettségek:
 a helyi önkormányzatokkal rendezendő fizetendő adók,
 a visszafizetendő, jogtalanul igénybe vett kiutalási összegek,
o jogerős határozattal előírt, megítélt kötelezettségek,
o ellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, az adóhatósággal rendezendő
pótlékok, járulékok.

A költségvetéssel kapcsolatos értékelési előírások:
• Évközi értékelési szabályok:
o A költségvetési kapcsolatok miatti követeléseket az egyes támogatási, kiutalási
jogcímekre vona tkozó t örvények, r endeletek a lapján a gazdálkodó i gényli a z
adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott időpontokban; e
követelések értékelése év közben könyv szerinti értéken történik.
o A költségvetési k apcsolatok mia tti k ötelezettségeket az eg yes ad ó- és j árulék
nemekre von atkozó t örvények, r endeletek a lapján a z a dóhatóság v eti ki a
gazdálkodóra vagy a gazdálkodó önadózás keretében vallja be azok fizetendő
összegét, az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott
időpontokban; e kötelezettségek értékelése év közben könyv szerinti értéken
történik.
• Év végi értékelési szabályok:
o A mérlegfordulónapon f ennálló t ámogatási és k iutalási i gények ér tékelése az
éves adóbevallással, kiutalásokkal egyezően, könyv szerinti értéken történik.
o A m érlegfordulónapon f ennálló a dó- és j árulékkötelezettséget az éves
adóbevallással, vagy egyéb bevallásokkal egyezően könyv szerinti értéken kell
értékelni.
A költségvetési kapcsolatok analitikus nyilvántartásai, leltározásai:

• a mérlegfordulónapra vonatkozóan az egyeztető levelek, az adófolyószámla kivonatok
alapján, a főkönyv, az analitika és a bevallások egyeztetésével történik,
• a köl tségvetéssel, a n yugdíj - és egészségbiztosítási p énztárakkal, a z e lkülönített
állami pé nzalapokkal, a he lyi önkor mányzatokkal e lszámolandó köve telések és
kötelezettségek esetében jo gcímek s zerinti b ontásban a nalitikus n yilvántartást k ell
vezetni,
• figyelembe kell venni az egyes adók-, járulékok- és támogatások nemekre vonatkozó
adatszolgáltatási kötelezettséget előírt, kötelező tartalmát,
• a nyilvántartásokat évenként, elkülönítetten célszerű kialakítani és vezetni,
• ha v alamely adónemhez előlegfizetési kötelezettség is kapcsolódik, akkor az
előlegfizetés összegének és időpontjának az analitikus nyilvántartásból ki kell tűnnie.
Az analitikus nyilvántartás javasolt tartalma:

• A társasági- és osztalékadó analitikus nyilvántartása:
o a fizetendő TA-előleg esedékességének időpontjai a bevallással egyezően,
o a fizetendő TA-előleg összege esedékességenként a bevallással egyezően,
o a TA-előleg tényleges befizetésének időpontja és a befizetett összeg,
o az éves TA fizetési kötelezettség összege az éves bevallással egyezően,
o a befizetendő vagy visszaigényelhető TA összege,
o Célszerű még külön nyilvántartást vezetni:
 a TA alapját módosító tételekről, adóalapot növelő és csökkentő
jogcímenként, valamint ezek jövőbeni adóalapot érintő hatásairól
évenkénti bontásban,
 a Tao tv előírásai szerinti elhatárolható veszteség összegéről, ezek
visszapótlásáról, évenkénti bontásban,
o Az osztalékadó nyilvántartásának tartalma a kifizetőnél:
 az osztalékban részesülő neve,
 az osztalék, részesedés összege, kifizetési formája,
 a levont, illetve kifizetőnek megfizetett osztalékadó összege, a teljesítés
időpontja.

• Az általános forgalmi adó analitikus nyilvántartása:
o Az előzetesen felszámított ÁFA nyilvántartásának adattartalma:
 az adólevonásra jogosító bizonylat azonosító adatai,
 az adólevonási jog megnyílásának időpontja,
 az adó alapja,
 az adó mértéke,
 utalás a bevallással történő egyeztetésre,
 az előzetesen felszámított, a levonásba helyezhető adó összege,
adókulcsok szerinti bontásban,
 célszerű külön nyilvántartást vezetni azon előzetesen felszámított ÁFA
összegekről, amelyek utólag a bevétel arányában kerülnek megosztásra
a levonható és nem levonható részekre.
o A fizetendő ÁFA nyilvántartásának adattartalma:
 az adófizetési kötelezettség keletkezését igazoló bizonylat adatai,
 az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja,
 az adó alapja,
 az adó mértéke,
 a felszámított, fizetendő adó összege, adókulcsok szerinti bontásban,
 utalás a bevallással történő egyeztetésre.
• A személyi jövedelemadó analitikus nyilvántartása:
o A munkaviszonyból származó rendszeres és nem rendszeres jövedelmekből
levont SZJA-előleg nyilvántartásának adattartalma:
 dolgozó adóazonosító adatai,
 bruttó jövedelem,
 adóalap,
 számított SZJA,
 figyelembe vett adójóváírás összege,
 levonandó SZJA,
o Az eg yéb ö sszevonandó jövedelemből levont SZJA-előleg nyilvántartásának
adattartalma:
 magánszemély azonosító adatai,
 bruttó jövedelem,
 halmozott bruttó jövedelem,
 adóalap,
 halmozott adóalap,
 adóelőleg összege,
 halmozott adóelőleg összege,
 utalás a magánszemély felé történő adatszolgáltatásra,
o A forrásadóval adózó jövedelmekből levont SZJA-előleg nyilvántartásának
adattartalma:
 magánszemély azonosító adatai,
 a kifizetés jogcíme, időpontja,
 az alkalmazandó személyi jövedelemadó-kulcs,
 adóalap,
 számított SZJA,
 halmozott adó összege,

o A kifizetőt terhelő SZJA nyilvántartásának adattartalma:
 elszámolás időszaka,
 SZJA alapja,
 az alkalmazandó személyi jövedelemadó-kulcs,
 számított adó,
 az igénybe vevő azonosító adatai,
 halmozott adó.
Az adók főkönyvi elszámolása:

• Társasági adóval kapcsolatos elszámolások:
o A bevallott TA-előleg befizetése a hitelintézet értesítése alapján
 T 461 – K 384,
o Az előző időszaki éves TA és az előlegként befizetett összegek különbözetének
rendezése adófizetési kötelezettség esetén
 T 461 – K 384,
o Az előző időszaki éves TA és az előlegként befizetett összegek különbözetének
rendezése adó-visszaigénylés esetén
 T 384 – K 461,
o TA éves összegének elszámolása
 T 891 – K 461,
• Osztalékadóval kapcsolatos elszámolások:
o A kifizetőnél
 osztalék, részesedés nyilvántartásba vétele
• T 493 – K 458/459/476,
 megállapított osztalék csökkentett összegének kifizetése
• T 458/459/476 – K 381/384/386,
 kifizető által levont osztalékadó elszámolása
• T 458/459/476 – K 461,
o A belföldi osztalékban részesülőnél
 megállapított osztalék nyilvántartásba vétele
• T 32/33 – K 971,
 készpénzben befolyt osztalékadóval csökkentet osztalék elszámolása
• T 381 – K 32/33,
 kifizető által levont osztalékadó elszámolása a ráfordítások között
• T 891 – K 32/33,
• Az ÁFA-val kapcsolatos könyvviteli elszámolások:
o a g azdálkodó á ltal k iállított s zámlákban a z é rtékesített te rmékek é s te ljesített
szolgáltatások fizetendő ÁFA-ját számoljuk el,
o a belföldi szállítói számlákban előzetesen felszámított ÁFA elszámolása, ha a
beszerzés kizárólag adóköteles tevékenység végzését szolgálja
 T 4661 – K 454/381,
o a belföldi szállítói számlákban előzetesen felszámított ÁFA elszámolása, ha a
beszerzés kizárólag adómentes tevékenység végzését szolgálja
 T 1/2/5 – K 454/381,
o részben adóköteles, részben adómentes tevékenységet szolgál
 T 4662 – K 454/ 381,

o a kül földi s zállítói s zámláknál, ha c sak adóköteles t evékenységhez
kapcsolódik, akkor az egyéb követelések között mutatjuk ki,
o ha c sak ki zárólag adómentes t evékenység. vé gzését s zolgálja, a kkor a z 1/2/5
számlaosztályokban mutatjuk ki,
o az ar ányosítással m egosztandó Á FA l e n em v onható r észének át vezetése az
arányosítást követően
 T 867 – K 4662,
o az Á FA el számolási számláinak ö sszevezetése a m érleg ö sszeállítását
megelőzően
 T 467 – K 468 vagy T 468 – K 466,
• SZJA-val kapcsolatos könyvviteli elszámolások:
o a munkaviszonyból származó rendszeres és nem rendszeres jövedelmekből a
magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek megfelelően levont
SZJA-előleg elszámolása, illetve az alapítóknak fizetendő osztalék, részesedés
összegéből a magánszemélyek j övedelemadójáról s zóló törvénynek
megfelelően levont SZJA elszámolása
 T 471 – K 462,
o az év es adóhátralék ö sszegének r endezése, a v állalkozó a m unkavállaló
tartozásaként előírja
 T 361 – K 462,
o az év es adóhátralék ö sszegének r endezése a m unkavállalóval, h a azt a
munkavállaló béréből történő egyszeri levonással rendezi
 T 471 – K 462,
o a ke rekítési kül önbözet e lszámolása, ha a pé nzügyileg r endezett ös szeg
nagyobb, mint a kötelezettség összege
 T 869 – K 462,
o a ke rekítési kül önbözet e lszámolása, ha a köt elezettség na gyobb, m int a
pénzügyileg rendezett összeg
 T 462 – K 969,
• Fogyasztási adóval kapcsolatos könyvviteli elszámolások:
o befizetési kötelezettség összegének kimutatása
 T 867 – K 463,
o adóhatósággal történő pénzügyi rendezésének elszámolása
 T 464 – K 384,
• Egyéb adókkal kapcsolatos könyvviteli elszámolások:
o a munkaadói járulékfizetési kötelezettség alá eső kifizetések után számított
munkaadói járulék összegének elszámolása
 T 563 – K 463,
o fizetett szakképzési hozzájárulás
 T 564 – K 463,
o az adóhatósággal szemben az adókat az elszámolási betétszámláról rendezzük,
o a mérleg összeállítása előtt a számlákat össze kell vezetni
 T 463 – K 464,
• A helyi adókkal kapcsolatos könyvviteli elszámolások:
o a ga zdálkodó á ltal m egállapított he lyiadó-előleg befizetésének könyvelése a
hitelintézet értesítése alapján történik
o bevallással megegyező helyi adók elszámolása
 T 867 – K 469,
o az éves helyi adók és az előleg rendezése az elszámolási betétről történik,

• A t ársadalombiztosítási k ötelezettségekkel és ellátásokkal k apcsolatos k önyvviteli
elszámolások:
o a munkavállalóknak folyósítandó, a TB-t terhelő családtámogatási ellátások
 T 362 – K 471 (ezek kiegyenlítése a 384-ről történik),
o a járulékfizetési kötelezettség alá eső kifizetések után számított, a vállalkozást
terhelő járulékok összegének elszámolása
 ha ös szköltség-eljárással k észíti az er edmény-kimutatást, é s
elsődlegesen 5-ösben vezeti a költségeit
• T 561 – K 463,
 ha f orgalmiköltség-eljárással k észíti az er edmény-kimutatást, é s
elsődlegesen 6-7-esben vezeti a költségeit
• T 6/7 – K 463,
o az adóhatósággal elszámolandó, a munkavállalókat terhelő nyugdíjbiztosítási
és egészségbiztosítási járulékok levonásának elszámolása
 T 471 – K 463,
o a b efizetési k ötelezettség p énzügyi rendezésének el számolása a b ankszámla-
kivonat alapján
 T 464 – K 384.
Bizonylatok, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés!

Termelési és értékesítési folyamat számvitele

Termelés: a gazdaság t evékenységének az a f olyamata, am elyben a v állalkozások an yagi
javakat (termelőeszközöket és fogyasztási cikkeket) állítanak elő.
A termelés formái:
• Kitermelés
• Feldolgozás
• Átalakítás
• Szerelés
• Szolgáltatás
A termelési folyamat eredménye lehet:

• Befejezetlen termelés
• Félkész termék
• Késztermék
Értékesítés: a termékek/szolgáltatások a fogyasztókhoz/vevőkhöz való eljuttatása, és ennek

nyomán árbevétel realizálása.
A t ermeléssel k apcsolatosan költségek m erülnek f el. A S zt. a köl tségek e lszámolásával

kapcsolatban csak azok költségnemenkénti kimutatását teszi kötelezővé. A költségek
költséghehelyenkénti és költségviselőnkénti kimutatását a törvény a vezetői számvitel
részének tekinti, ezért erről részletesen nem rendelkezik.
Eredmény-kimutatáskor a költségelszámolások eltérnek, attól függően, hogy a vállalkozás

melyik eljárást választja.
A S zt. s zerint v álasztható ered mény-kimutatás var iációkhoz k apcsolódóan az al ábbi

költség-elszámolási módozatok alkalmazására van lehetősége a vállalkozónak:
• kizárólag k öltségnem e lszámolást a lkalmaz, és ö sszköltség típ usú e redmény-
kimutatást k észít ( az é rtékesítés k özvetett é s k özvetlen k öltségei s zámlákat n em
alkalmazza),
• kizárólag k öltségnem e lszámolást a lkalmaz, é s forgalmi k öltség típ usú e redmény-
kimutatást készít,
• elsődleges költségnem, másodlagos 6-7 e lszámolás, ös szköltség. t ípusú e redmény-
kimutatás összeállítása,
• elsődleges költségnem, másodlagos 6-7 elszámolás, forgalmi költség típusú eredmény-
kimutatás összeállítása (nem jellemző),
• elsődleges 6-7, m ásodlagos köl tségnem e lszámolás, ös szköltség t ípusú e redmény-
kimutatás összeállítása,
• elsődleges 6-7, másodlagos költségnem elszámolás, forgalmi költség típusú eredmény-
kimutatás összeállítása.
A t ermelési f olyamat figyelemmel k ísérésére a k öltségelszámolás s zolgál, az ér tékesítés
folyamatának követésére az árbevétel.
Ezek megjelenési helye a számlakeret-tükörben:

• a költségek az 5, 6, 7 és 8, az árbevételek a 91/92 és 93/94 számlacsoportokban,
• a termelés a készlet számlákon jelenik meg (23, 24, 25).

A saját termelésű készletek analitikus nyilvántartása
• A vá llalkozás dönt het, hogy f olyamatosan v ezet, ne m ve zet, va gy c sak bi zonyos
készleteiről vezet analitikát.
o Folyamatosan v ezet: a k észletekben b ekövetkezett ál lományváltozásokat
elsődlegesen itt tartják n yilván, ma jd e zek f eladásai b iztosítják a
készletváltozások könyvelését.
o Folyamatosan nem, vagy egyáltalán nem vezet analitikát:
 a készletváltozásokat norma szerinti áron számolja el, a főkönyvi
számlákat f olyamatosan v ezeti, an alitikát n em v ezet; a z árókészletet
leltározással kell ellenőrizni, és norma szerinti közvetlen önköltségen
kell értékelni;
 egyes készletekről folyamatos analitikát vezet, és ez alapján könyvel,
utókalkulációt ne m ké szít, c sak 5 -ösben könyvel, leltározás kötelező,
de a n yilvántartással e gyeztethet, z árókészletet n orma s zerint á llapítja
meg;
 december 3 1-én t ényleges m ennyiségi f elvételt k észít, m ert az
állományokat és v áltozásaikat e gyáltalán nem v ezeti, h a a
nyitókészletet f elveszi, ak kor cs ak az ál lományváltozásokat k ell
kimutatni.
Megjelenése a beszámolókban:
• Mérleg: a készleteket az eszközök között.
• Eredménykimutatás:
o összköltség eljárás esetén 5-ös számlák,
o forgalmi költség eljárás esetén közvetett és közvetlen költségek jelennek meg,
• Kiegészítő melléklet: be kell mutatni a költségeket költségnemenkénti bontásban.
A belföldi értékesítési folyamat főkönyvi elszámolása:

• Belföldre értékesített kész- és félkész termékek
o Értékesítés
 T 311 – K 91-92 (számla szerinti nettó összeg),
 T 311 – K 467 (fizetendő ÁFA),
o Engedmény (számlához kapcsolható)
 T 91-92 – K 311 (számla szerinti nettó összeg),
 T 467 – K 311 (fizetendő ÁFA),
o Közvetlen önköltség (elsődlegesen 6-osba, 7-esbe)
 T 811 – K 251 (nyilvántartási ár),
 T 811 – K 259, vagy T 259 – K 811 (készletérték különbözet),
o Közvetlen önköltség (elsődlegesen 5-ösbe és 581 folyamatosan vezetve van)
 T 581 – K 251 (nyilvántartási ár),
 T 581 – K 259, vagy T 259 – K 581 (készletérték különbözet),
 T 811 – K 59,
o Kapott termelési árkiegészítés T 362 – K 91-92,
• Belföldre értékesített szolgáltatások
o Kiszámlázott szolgáltatások
 T 311 – K 91-92 és K 467,
o A befejezett és kiszámlázott szolgáltatás közvetlen önköltsége
 T 811 – K 75,
o Fogyasztói árkiegészítés a költségvetésből
 T 362 – K 91-92

• Belföldre értékesített áruk, termékek és közvetített szolgáltatások
o Kiszámlázott árbevétel
 T 311 – K 91-92 és K 467,
o Az áruk és alvállalkozói teljesítmények beszerzési ára
 T 812-813 – K 26-28,
• Visszáruk
o Könyvelés a visszaküldő társaságnál
 T 454 – K 26 és K 466,
o Könyvelés a termelő társaságnál
 T 91-92 és T 467 – K 311 (árbevétel és ÁFA csökkentése),
 T 25 – K 811 (visszáru közvetlen önköltsége),
• Készpénzes értékesítés
o T 381 – K 91-92 (az ÁFA-t is magába foglaló árbevétel elszámolása),
o T 91-92 – K 467 (a fizetendő ÁFA (20%) kiemelése).
Az export értékesítési folyamat főkönyvi elszámolása:

• Bizományosnak exportértékesítésre átadott termékek
o T 252 – K 251,
• A bizományos által megküldött devizaszámla-másolat alapján az árbevétel
o T 317 – K 93,
• A bizományos által áthárított külföldi fuvardíj
o T 93 – K 454,
• A bizományosi díj, belföldi fuvar és egyéb közvetlen áthárított költségek
o T 78 – K 454,
• Az exportértékesítés közvetlen költségeinek átvezetése
o T 851 – K 78,
• Az értékesített termékek közvetlen önköltségének átvezetése
o T 831 – K 252,
• A szállítók követelésének kiegyenlítése az exportbizományoshoz befolyt összegből
o T 454 – K 317,
• A bizományost megillető árnyereség átadása a szerződés szerinti összegben
o T 879 – K 317,
• Külföldi vevő átutalásakor a vételi árfolyam eltéréséből keletkező árfolyamnyereség
o T 317 – K 976,
• A bizományos átutalása
o T 384 – K 317,
Az export értékesítési folyamat főkönyvi elszámolása külföldi székhelyű vállalkozás

magyarországi fióktelepénél:
• Értékesített áruk beszerzési ára
o T 814 – K 26,
• Az exportértékesítés árbevétele
o T 32 – K 93,
• A külföldi útszakaszra jutó díj
o T 93 – K 454,
• Az értékesítés kereskedelmi közvetlen költségei
o T 51-57 – K 454,
• A forintban mutatkozó árfolyam-különbözet
o T 876 – K 32.
Számviteli hiba
SZÁMVITEL SZIGORLAT
TÉTELSOR
„A”
Budapesti Gazdasági Főiskola,

Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar,
2003/2004
Tételsor (A)
(145 oldal)
1 A – Ismertesse az ingatlanok számvitelét

2 A – Értékpapírok
3 A – Szállítói tartozások
4 A – Kötelezettségek
5 A – Céltartalékok
6 A – Pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai
7 A – Rendkívüli bevételek és ráfordítások
8A–
9 A – Saját termelésű készletek számvitele
10 A – Pénzeszközök
11 A – Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások
12 A – Váltókövetelések
13 A – Anyagok
14 A – Áruk
15 A – Beruházások
16 A – Árbevétel elszámolásának előírásai
17 A – Követelések
18 A – Vevőkövetelés
19 A – Saját tőke
20 A – Az időbeli elhatárolások számvitele
21 A – Befektetett pénzügyi eszközök
22 A – Mérleg szerinti eredmény meghatározása, társasági adó
meghatározása
23 A – Tárgyi eszközök
24 A – Befektetett eszközök
25 A – Immateriális javak
26 A – Jövedelem elszámolás
27 A – Értékcsökkenés számvitele
28 A – Adók számvitele
29 A – Termelési és értékesítési folyamat számvitele
30 A – A számviteli hiba

PSZF Szamvitel Szigorlati A Tetelek 2004

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

PSZF Szamvitel Szigorlati A Tetelek 2004

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

Számvitel szigorlat 1/7 oldal 1/A

Ismertesse az ingatlanok számvitelét!

Az ingatlanok helye a mérlegben:

Ingatlan: rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt,

Az ingatlanok közé sorolandó [Szt. 26 § (2)]: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az

Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok [Szt. 26 § (2)]: a földhasználat, a

Ingatlanok közé tartoznak:

Számvitel szigorlat 2/7 oldal 1/A

A Tartozik oldalon kell kimutatni:

A Követel oldalon kell kimutatni:

Bekerülési (beszerzési és előállítási) érték:

A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan

Számvitel szigorlat 3/7 oldal 1/A

A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított ÁFA,

A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett,

Az ingatlanok állományba vétele:

Számvitel szigorlat 4/7 oldal 1/A

Az ingatlanok főkönyvi elszámolása (csökkentő tételek):

Számvitel szigorlat 5/7 oldal 1/A

Az ingatlanok analitikus nyilvántartása:

Számvitel szigorlat 6/7 oldal 1/A

Az ingatlanok kapcsolata az eredménykimutatással:

Az ingatlanokkal kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben a következőket kell kimutatni:

Számvitel szigorlat 7/7 oldal 1/A

Az ingatlanok megjelenése az üzleti jelentésben:

Értékcsökkenés elszámolásának szabályai:

Számvitel szigorlat 1/7 oldal 2/A

Az értékpapírok helye a mérlegben:

Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat.

Értékpapírok a velük megtestesített jogok alapján:

A Szt. két nagy csoportra bontja az értékpapírokat:

Számvitel szigorlat 2/7 oldal 2/A

Értékpapírok értékelése a mérlegben:

Számvitel szigorlat 3/7 oldal 2/A

Értékpapírok főkönyvi elszámolása (növelő tételek):

Számvitel szigorlat 4/7 oldal 2/A

Számvitel szigorlat 5/7 oldal 2/A

Számvitel szigorlat 6/7 oldal 2/A

Könyvviteli zárlat, leltár:

Számvitel szigorlat 7/7 oldal 2/A

• a rendkívüli eredmény tételben

Az Értékpapírok és a kiegészítő melléklet: jelezni és i smertetni k ell, h a a b efektetett

Az É rtékpapírok és a z ü zleti j elentés: számot k ell ad ni a v állalkozás s aját

Számvitel szigorlat 1/4 oldal 3/A

A szállítói tartozások helye a mérlegben:

Kötelezettségek: azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő,

A kötelezettség csak akkor vehető fel a mérlegbe, ha

Az ár uszállításból é s s zolgáltatásnyújtásból s zármazó, ÁFA-t i s t artalmazó

A s zállítókkal s zembeni k ötelezettségek n yilvántartásba v ételének alapbizonylata az

A szállítókkal szembeni kötelezettségek értékét módosító tételek lehetnek:

A szállítók mérlegsoron belüli átsorolások:

Számvitel szigorlat 2/4 oldal 3/A

A gazdálkodó által választható árfolyamok:

Ha a gazdálkodó a deviza-vételi, vagy deviza-eladási árfolyamot választja, akkor a kiegészítő

Év végén a meglevő devizás tételeket át kell értékelni a mérleg f ordulónapján é rvényes, a

Számvitel szigorlat 3/4 oldal 3/A

Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáru-

Szállítói tartozások főkönyvi elszámolása:

Számvitel szigorlat 4/4 oldal 3/A

A d evizában f ennálló s zállítói k ötelezettségek an alitikus n yilvántartásának a

A szállítói tartozások leltározása:

A szállítói tartozások kapcsolata az eredménykimutatással: