19.

tétel
Munkahelyén tönkrement a nyomtató. Önt bízzák meg, hogy az interneten keressen egy
multifunkcionális eszközt. Költségkalkulációt kell adnia a vezetőség számára a különböző
lehetőségekről.

A tárgyi eszközök fogalma, fajtái, a nyilvántartásukra szolgáló számlák

A tárgyi eszközök olyan tárgyiasult javak, melyek 1 éven túl szolgálják a vállalkozást.
Fajtái és a nyilvántartásukra szolgáló számlák:
12. Ingatlanok és ingatlanhoz tartozó vagyoni értékű jogok (129 Értékcsökkenés)
13.Műszaki gépek, berendezések, felszerelések és járművek (139. Értékcsökkenés)
14.Egyéb gépek, berendezések, felszerelések és járművek (149.Értékcsökkenés)
15.Tenyészállatok
16. Beruházások
A tárgyi eszközökkel kapcsolatos alapesemények, beruházás, elszámolás
A tárgyi eszközök állománynövekedései:
• beszerzés (beruházás)
• követelés fejében átvétel
• térítés nélküli átvétel
• apport,
• leltári többlet
• saját előállítás
A tárgyi eszközök állomány- és értékcsökkenése:
• értékesítés
• terv szerinti értékcsökkenés
• terven felüli értékcsökkenés
• selejtezés
• térítés nélküli átadás
• káresemény
• hiány
• apportként történő átadás
• kötelezettség teljesítésére átadott tárgyi eszközök
A tárgyi eszközök könyvelésének alapbizonylatai:
• külső számlák
• szerződések
• társasági szerződés
• leltári többlet jegyzőkönyve
• térítés nélküli átvétel bizonylata
• szállítólevél
• üzembe helyezési jegyzőkönyv

A beruházás
tárgyi eszközök üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatba vétele érdekében az üzembe
helyezésig végzett tevékenység, ha a beszerzéshez közvetlenül kapcsolódik, vm.
a meglévő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának,
teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység
Aktiválásig minden tétel a 16 befejezetlen beruházások számlán kerül elszámolásra, s üzembe
helyezéskor (aktiváláskor) kerül átvezetésre az aktuális eszköz kartonra.

Értékcsökkenés, értékcsökkenési leírás számítása

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök a tartós használat, a folyamatos fizikai és erkölcsi

avulás miatt értéküket fokozatosan elvesztik, így azt költségként kell elszámolni. Másképpen
fogalmazva ez azt jelenti, hogy az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos
élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre
kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják.

Különbséget kell tenni az értékcsökkenés és az értékcsökkenési leírás fogalma között. Az

értékcsökkenés az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi
avulásának pénzben kifejezett értéke. Értékcsökkenési leírás az értékcsökkenésnek az a része,
amit költségként számolunk el.

Számításuk:
Bruttó érték alapján történő leírás
1. Lineáris értékcsökkenés elszámolása
2. Évek száma összege módszer alkalmazása
3. Szorzószámok szerinti módszer alkalmazása
4. Teljesítményarányos értékcsökkenés elszámolása
5. Abszolút összegű értékcsökkenés elszámolása

Nettó érték alapján történő leírás

1. Nettó érték alapján, állandó kulcs alkalmazásával történő leírás

Nem számolhatunk értékcsökkenést

• földterület
• telek, telkesítés, erdő
• képzőművészeti alkotás
• nagy értékű vagyontárgyak
• üzembe nem helyezett beruházások után
• a már teljesen leírt eszköznél.

Terv szerinti értékcsökkenés:

a tárgyi eszközöknek rendeltetésüknek megfelelően, a tervezett használati ideje alatt elszámolt
összege. Jellemzői, hogy elszámolható a maradványérték figyelembevétele után fennmaradó
rész, a 100 e Ft alatti egyedi beszerzési értékű eszköz egyösszegben leírható, és nem számolható
el écs azoknál az eszközöknél, amelyek rendeltetésszerű használat következtében nem
veszítenek értékükből.(pl.: föld, régészeti lelet, képzőművészeti alkotás)
Terven felüli étékcsökkenés:
akkor kell elszámolni, ha a tárgyi eszköz piaci értéke tartósan, jelentősen a könyv szerinti értéke
alatt van, illetve, ha feleslegessé vált, vagy ha rongálódása miatt nem használható tovább.
ruttó értékaz eszköz bekerülési értéke. Bekerülési érték minden olyan ráfordítás, amely az
eszköz létesítése érdekében merült fel, ahhoz egyedileg hozzárendelhető. Ilyenek: vételár,
szállítási, rakodási költség, alapozás, szerelés, üzembe helyezés, vámterhek, biztosítási díjak
aktiválásig, alkatrészek, hatósági díjak, illetékek, kölcsön kamata aktiválásig, le nem vonható
áfa)
Nettó érték (könyv szerinti érték)a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenéssel korrigált
bekerülési érték.
Mérlegérték: a mérlegbe kerülési érték megegyezik a nettó (könyv szerinti) értékkel.

Anyagvásárlás és felhasználás elszámolása,az anyagok nyilvántartása

A készletnyilvántartás módja és az eredménykimutatás formája együttesen határozza meg a

készletekkel kapcsolatos könyvelést.

Anyagvásárlás: a bekerülési érték a beszerzési érték, és az azzal kapcsolatba hozható, a raktárba

érkezésig felszámolt egyéb ráfordítás. Pl: vám, bizományosi díj, szállítási ktg, felvett hitel
esetén hitel kamat, ktg., stb.

Készletcsökkenés (felhasználás):az anyagkészletnél sajátos felhasználási módokat lehet

választani, a lényeg, hogy év végén a tényleges beszerzési értéken kell kimutatni.

A Számviteli törvény alapján a FIFO elszámolás (beérkezés sorrendjében kell kivezetni a

készleteket), vagy a csúsztatott átlagár módszere (minden készlet beérkezése után ki kell
számítani a készletek átlagos beszerzési árát. A következő átlag számításakor mindig az előző
átlagárral indulunk tovább, azaz súlyozott számtani átlagot számítunk.) alapján történhet.

Mérlegérték: a leltáreltérésekkel módosított értékvesztéssel korrigált beszerzési érték.

Az anyagok nyilvántartása
A vállalkozások a számviteli politikájukban határozzák meg, hogy az anyagkészleteiket hogyan
tartják nyilván.Az, hogy a vállalkozás milyen típusú eredménykimutatást készít, gyakorlatilag
csak az alkalmazott főkönyvi számoknál jelent eltérést. Viszont az, hogy készleteiről vezet-e
év közben folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást, a könyvelés logikáját, a
könyvelési tételeket határozzák meg.

A nyilvántartás lehetőségei:
- év közben van mennyiségi és értékbeli nyilvántartás
- év közben csak mennyiségi nyilvántartás van
- év közben nem tartják nyilván a készleteket.

Ha van folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás, akkor minden egyes mozgás

(bevételezés, felhasználás, visszaküldés stb.) a 2. Készletek számlán követhető.
Viszont ha nincs mennyiségi és értékbeli nyilvántartás, akkor év közben csak azt tudjuk, hogy
mennyi volt a szállítóktól történő beszerzés és hogy mennyi az időszak végi készletérték. A
felhasználás pontos értékét akkor kapjuk meg, ha a tárgyidőszaki beszerzéseket korrigáljuk a
készletek állományváltozásával. Ennek megfelelően, ha nincs értékbeli nyilvántartás, akkor
minden közvetlenül az 5. számlaosztályba kerül könyvelésre, csak a leltár értékkel korrigáljuk
a költségeket. Leltárkülönbözet csak akkor állapítható meg, ha legalább mennyiségileg
nyilvántartják az anyagokat.
Költségkalkuláció összeállítása (Excel):
Beruházás Üzemeltetés
-Webhelyeken keresés -Festék
-Sebesség (oldal/perc) -Ára/Kapacitás (1 oldal ára)
-Típus -Nyomtatási igény
-Elv (Tintasugaras/Lézer)
-Terhelhetőség (Lap/Év)
-Lapadagoló (Duplex)
-Periféria (Output)
Nyomtatók típusai:
MÁTRIX NYOMTATÓ A nyomtatófejben apró tűk vannak (általában 9 vagy 24 db). A papír
előtt egy kifeszített festékszalag helyezkedik el, amelyre a tűk ráütnek, és létrehoznak a papíron
egy pontot. A kép ezekből a pontokból fog állni. A tűket elektromágnesek segítségével lehet
mozgatni. A nyomtatott képek felbontása gyenge, de ahol nem szükséges a jó minőség, ott ma
is használják, mert olcsó és alkalmas az indigós nyomtatásra is.
ELŐNYEI
• Nagyon olcsó (szinte csak a papír kerül pénzbe)
• Indigós nyomtatás lehetősége
HÁTRÁNYAI
• Lassú nyomtatás
• Rossz minőség
• Zajos működés
• Csak egy színnel tud nyomtatni
TINTASUGARAS NYOMTATÓ A tintasugaras nyomtatók folyékony halmazállapotú
festéket tartalmazó tintapatronok segítségével, apróra porlasztott tintacseppeket juttatnak a
papírlapra. A nyomtató cserélhető tintapatronja a papír felett oldalirányban mozog. A színes
tintasugaras nyomtató színes tintapatronokat használ, általában négy alapszín használatával
keveri ki a megfelelő árnyalatokat:-cián (kék), magenta (bíborvörös), sárga és fekete színek
használatával.
ELŐNYEI
• Színes nyomtatás
• Halk működés
• Nagy sebességű nyomtatás ( de jó minőségű képek nyomtatásakor jóval lassabban
nyomtat)
• Jó minőségű nyomtatás (akár fotóminőségű, de csak fotópapír esetén)
HÁTRÁNYAI
 • Drága tintapatronok
• A tintapatronok beszáradnak, ha huzamosabb ideig nem használjuk őket
• A nyomat viszonylag lassan szárad
• Ha a nyomatot nedvesség éri, a festék elmosódik
LÉZERNYOMTATÓ A lézernyomtatóban speciális, fényérzékeny anyaggal bevont henger
található. Egy lézersugár segítségével - a nyomtatási képnek megfelelően - elektromosan
feltöltjük a henger bizonyos részeit. A szilárd halmazállapotú festékpor (toner) rátapad az
elektromosan feltöltött felületre, majd innen átkerül a papírra és beleolvad annak rostjaiba,
amikor a papír áthalad egy 200 °C-os beégető hengerpár között. A színes lézernyomatóban
lényegében négy közönséges lézernyomtató mechanikája épül egybe, a cián, a magenta, a sárga
és a fekete festékhengerekről egymás után kerülnek fel a színek a papírra.
ELŐNYEI
• Színes nyomtatás
• Jó minőségű, pontos nyomtatás
• Nagy sebességű nyomtatás
• A nyomaton a festék nedvesség hatására sem kenődik el (mivel a festékpor ráolvad a
papírra)
HÁTRÁNYAI
• Drága a nyomtató és a festékanyag is
• Működése során ózont termel (nagy mennyiségben mérgező hatású)
Hőnyomtató: a hőnyomtató speciális papírtekercset, ún. hőpapírt használ. Ennek az a
tulajdonsága, hogy a fehér bevonata hő hatására megfeketedik. Ennek a papírnak nyomódik
neki az írófej. A fejen a képpontoknak megfelelő kis ellenállások helyezkednek el. Ott ahol az
ellenállást elektromos árammal melegítik, ott a papír megfeketedik. A fej a
mátrixnyomtatókhoz hasonlóan mozoghat jobbra balra, de lehet fix is, ekkor azonban a papírt
teljes szélességében le kell fedni. Előnye a nagy élettartam és a „végtelen színezőanyag”.
Hátránya a hozzávaló papír viszonylag drága, minősége gyenge, hőmérséklet és napfény ellen
védeni kell a kinyomtatott dokumentumot.
Hulladékok, veszélyes anyagok kezelése:
Elektronikai hulladék (elhasznált tonerek) külön gyűjteni kell és kezelőnek átadni.

A hulladékok egy speciális csoportját alkotják a veszélyes hulladékok, tekintve hogy azok
egyes összetevői külön-külön és együttesen is károsító hatást fejthetnek ki a környezetre, az
élővilágra és az emberi egészségre.
Az EU alapelveinek megfelelően a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységeket is az
áruk szabad mozgását, a vállalkozás szabadságát és a versenysemlegességet biztosító
körülmények között lehet végezni. S bár a veszélyes hulladékkal kapcsolatos előírások belső
piaci jogszabályok, azok átfogó közösségi kereteit és kötelezően alkalmazandó korlátait a
hulladékgazdálkodásra vonatkozó EK-irányelvek határozzák meg, amelyek érvényesítését és
konkrét végrehajtási módjait a tagországok saját nemzeti szabályozásukon keresztül oldják
meg.
A nemzeti szabályozások bizonyos dolgokban (pl. kibocsátási határértékek, műszaki biztonsági
követelmények) az irányelv előírásainál szigorúbb követelményeket is megállapíthatnak, azok
azonban nem befolyásolhatják hátrányosan a közösségi verseny- és piaci feltételeket. Ez alól
kivételt jelentenek a hulladék országhatárt átlépő szállításának szabályai, amelyeket az unió
rendeletben állapít meg, és amelyeket a tagországoknak a rendeletben leírtaknak megfelelően,
változatlan formában és tartalommal kell végrehajtaniuk.

Veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzéséhez mindig hatósági engedély

szükséges.
A hulladék besorolását - annak veszélyességére tekintettel - a hulladék termelője, vagy ha az
nem állapítható meg, akkor a birtokosa köteles elvégezni külön jogszabályban foglaltak
figyelembevételével.
Amennyiben a hulladék termelője szerint a hulladék nem besorolható akkor a hulladék
minősítését a termelő, vagy ha az nem állapítható meg, akkor a birtokos az Országos
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségtől köteles kérni. A kérelmet a hulladék
keletkezésének vagy kezelésének helye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságnak kell
benyújtani.
A hulladék veszélyességéről vagy veszélytelenségéről, valamint a hulladék kódszámáról és
megnevezéséről az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi
Főfelügyelőség határozatot hoz.
A minősítés eredményét a Főfelügyelőség nyilvánosan közzéteszi. A hulladék minősítésére
vonatkozó határozat jogerőre emelkedéséig a hulladékot veszélyes hulladéknak kell tekinteni.
A jogszabály értelmében minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék
keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék mennyisége, illetve
veszélyessége a lehető legkisebb legyen, a keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és
mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, és a kezelése a munka-egészségügyi és
munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen.
A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a
veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze
vagy károsítsa a környezetet.
A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység
végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről
gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
A háztartások kivételével a veszélyes hulladék termelője köteles minden veszélyes hulladékot
eredményező tevékenységéről anyagmérleget készíteni - amelynek tartalmaznia kell az adott
termelési technológiába bemenő anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkező termékek
mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét.
Köteles továbbá a veszélyes hulladék tárolására és kezelésére használt létesítményei és
berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni.
Engedélyhez kötött hulladékkezelési tevékenység annak a gazdálkodó szervezetnek vagy
külföldi vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepének engedélyezhető,
amely biztosítani tudja a kezelés azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a
környezetvédelmi előírásoknak eleget tevő hulladékkezelést; igazolni tudja a megfelelő
mértékű biztosíték, pénzügyi garancia meglétét; valamint a hulladékkezelési tevékenység
jellegéből adódóan szükséges körben telephellyel rendelkezik.
Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelőket a környezetvédelmi hatóság az engedély
kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi.

A hulladék termelője a veszélyes hulladékot, közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi

gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését
nem akadályozó mennyiségben gyűjtheti, legfeljebb 1 évig.
A veszélyes hulladékot termelő csak olyan kezelőnek adhat át, aki az adott veszélyes hulladék
kezelésére jogosult. A tevékenységek végzése során a kis mennyiségben keletkező, továbbá a
speciális gyűjtőhelyeken összegyűjtött veszélyes hulladéknak a kezelőhöz történő elszállítása
biztosításának az érdekében ezen hulladékok begyűjtésére begyűjtő járat vehető igénybe. A
begyűjtés feltétele a kezelővel kötött szerződés a begyűjtött veszélyes hulladékok átvételére.
Begyűjtő járattal a termelőtől elszállítható bármely veszélyes hulladék, ha annak egyszeri
mennyisége nem haladja meg a 2000 kg-ot.
A veszélyes hulladék tömegétől függetlenül is szállíthatók begyűjtő járattal a következő
veszélyes hulladékok:
• hulladékká vált járművek;
• hulladékká vált elektromos, gázüzemű és elektronikus berendezések;
• hulladékolajok;
• elemek és akkumulátorok.
A veszélyes hulladék hasznosítása olyan kezelési tevékenység, melynek révén a kezelésnek
alávetett veszélyes hulladékot alapanyaggá, illetve alapanyagból előállított termékkel
egyenértékű termékké alakítják át. Hasznosításnak minősül a veszélyes hulladék
környezetvédelmi szempontból biztonságosan végzett égetése során keletkezett hő
felhasználása is.