3.

1 Az eredménykimutatas

3. Pénzügyi számvitel II.

(beszámoló összeállítása)

3.1 Az eredménykimutatás

3.1.1 Eredménykimutatás célja, általános jellemzői

Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány. amely egy adott időszakra vonatkozóan a törvényben
meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzénékben kifejezve tartalmazza a tárgvévi adóm" ered-
mény levezetését,
l
"

3.1.2 Eredménykimutatás felépítése, szerkezete"9

Az eredménykimutatást a Szt. 2. és 3. számú mellékletében kijelölt egységes szerkezetben kell elkészíteni.

3.1.3 Eredménykimutatás sorainak tartalma"0

3.1.3.] Az összköltség eljárással készült eredménykimutatás sorainak tartalma

3,1.3.1.1 Értékesítés nettó árbevétele

Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben
értékesített vásárolt és saját termelésű készletek. valamint a teljesített szolgáltatások árrámogata'ssal és fel-
árral növelt, engedményekkel csökkentett — általános forgalmi adót nem tartalmazó — ellenértékét.
Tehat a vásárolt (anyag, kiskereskedelmi ám. nagykereskedelmi áru, göngyöleg) és saját termelésű készlet
értékesítésekor. szolgáltatás nyújtásakor, az ügylet szerződés szerinti teljesítésekor kell a könyvekben rög-
zíteni, elszámolni a gazdasági eseményt.
Termék értékesítéskor vagy szolgáltatásnyújtásakor. amennyibena felek határozott időre szóló elszámolásban
Hzetési
állapodtak meg, a számlában meghatározott teljesítési idöpont — az áfa elszámolása szempontjából a
—

esedékesség napja, azonban ezen túl fel kell tüntetni a számlában a tényleges teljesítés időpontját (idősukát)
is, hiszen a számviteli elszámolás azon időpontra (időszakra) vonatkozóan kellr hogy megtörténjen.
Az árbevétel elszámolásának alapvetö bizonylata — elsősorban — az elismert, elfogadott számla.
Az értékesítés árbevételének csoportosítása nem az elszámolás pénzneme szerint, hanem a tevékenység
üljesitése'nek helye. illetve az igénybevevő személye szerint történik.
Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű
készlet, valamint a belföldi igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás értékét,függetlenül attól, hogy azt
jbrinrban, devizában. valutában, termék— vagy szolgáltatásímporttal egyenlítik ki. Belfildi értékesítés
árbe—

"8 Az eredménykimutalás céljával, általános jellemzőivel az 1. fejezetben foglalkoztunk.

"? Az eredménykimutalas felépítésével. az eredniémkategoriák tartalmával az 1. fejezetben foglalkoznunk.

!! A Szt. Vonatkozó definíciói alapján

 3. BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLíTÁ
370
'
lévo" vállalkozónak történő közvetlen értékesí '
vételeke'nt kell elszámolni a vámszabad és a !ram'itterületen
"anál a belföldi vállalkozónak, illetve a
értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen le'vá' vállalk
és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen
értékesítés értékét.
vámsmbad
Szt szerint:
— belföld a Magyar Köztársaság területe:
nélküli szervezet. illetve természetes szemé
'

— belföldi az a jogi személy vagy jogi személyiség

illetve lakóhelye, ennek hi
amelynek (akinek) székhelyet ennek hiányában állandó telephelye,
nyában szokásos tartózkodási helye belföldön van.
vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi
-—

Exporte'rtékesítés árbevételeként kell elszámolni a

továbbá a külföldi igénybe vevő részére vég —i_
mékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének.
devizában, valutában forintban, termék— va_'
szolgáltatásnyújtásnak az értékét, mggetlenül attol. hogy azt
szolgáltatásimpomal egyenlítik ki.
Szt szerint:
— külföld a Magyar Köztársaság
államhatárán kívüli terület;
— külföldi: az ajogi személy vagy jogi személyiség
nélküli szervezet illetve természetes személy
illetve lakóhelye, ennek hi
amelynek (akinek) székhelye. ennek hi' rában állandó telephelye.
-

nyában szokásos tartózkodási helye külföldön van.

történik a szolgáltatásnyűjtás, annak ellenértékét a'
Tehát. ha Magyamrsuígon külföldi igénybevevő részére
elszámolni. függetlenül a számla pénzt-temető]. illetve attól,
teljesítéskor exporte'rte'kesítés árbevételeként kell
harmadikországba irányuló tevékenységről van-e szó.
hogy áfa szempontjából belföldi. közösségen belüli, vagy
elszámolni:
Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell
a vásárolt és saját temtele's" észlet értékesítéséhez. a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag
— általános forgalmi adót nem tartal-
adott engedmény helyesbítő számlában, nyugtában rögzített
mazó — értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik):
szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan — a
a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez. a
szerződés szerinti feltételektől való eltéré-
teljesítés időpontjában már fennálló. megismerhető. a
adott engedmény
sek vagy a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódositások miatt utólag
—

adót tartalmazó — értékét (a

nem
helyesbítő számlában, nyugtában rögzített — általános forgalmi
helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik);
szerinti teljesítésként elfogadott — vásárolt és
a — teljesítés időpontjában a vevő által szerződés
kapcsolódóan — a szavatossági jo-
saját termelésű készlet értékesítéséhez. szolgáltatásnyújtáshoz
helyesbítő számlában, nyugtában
gok (igények) érvényesítése során — utólag adott engedmény
— értékét (a helyesbítés a szavatossági igény
rögzített — általános forgalmi adót nem tartalmazó
megismerésének időpontjára vonatkozik);
az értékesített és később visszavett a két időpont
között használt termék visszavételkori piaci
nyugtában rögzített,
értékét. legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő? illetve stomó számlában,
későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek
a szerződés szerinti feltételek teljesülésének
tartalmazó értékét (a helyesbí—
részben vagy teljesen visszatérített — általános forgalmi adót nem
—

tés a visszavétel időpontjára vonatkozik);

vissuím valamint az értékesített és ké-
a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó
számlában rögzítem — általános forgalmi
sőbb visszavett betétdíjas göngyöleg helyesbítő illetve stomó
visszavétel időpontjára vonatkozik).
adót nem tartalmazó — értékét (a helyesbítés a visszaszállítás, a
amikor a szerződésben, megrendelésben speciális
Az általános szerződési feltételektől való eltérés esetén.
kiállított számlában az eladási áron felül a szer-
igények kerülnek meghatározásra az eladó a teljesítésről
szám it fel. Afelár lényegében az eladási árat
ződésben meghatározott összegben vagy mértékben felárat
növeli, az áfa alapját képezi.
 3. nesz [wrote ossze[már ksn
— Saját termelésű készlettel kapcsolatos ._bevételjellegű" készletnövekedések (Az STK növekedés
nem a termelés eredménye.):
' STK értékvesztésének visszaírása,
' többletként fellelt STK.

3.1.3.l.3 Egyéb bevételek

Egyéb bevételek az olyan. az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek. amelyek a rend-
szeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek. és nem minősülnek a pénzügyi műveletek bevételeinek
A Szt. az egyéb bevételeket az összes bevételből visszavezetve határozza meg. Egyéb bevétel tehát min-
den olyan bevételt ami nem része a törvényben meghatározott minden más bevételnek) azaz nem minősül
árbevételnek, pénzügyi műveletek bevételének.
Az egyéb bevételek a következőképpen csoportosíthatók:
— pénzügyi rendezéshez kapcsolódó egyéb bevételek,

— nem pénzügyi rendezéshez kapcsolódó egyéb bevételek:

— értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök eladási ára.

— elszámolás technikai jellegű egyéb bevételek.

A pénzügyi rendezéshez kapcsolódó egyéb bevételek a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)
hez kapcsolódnak és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezésre kerültek. Amennyiben a pénzügyi
rendezés már a tárgyévben megtörtént, akkor az egyéb bevétel a pénzmozgással egyid g kerül köny-
velésre. Amennyiben a pénzügyi rendezésre a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között kerül sor, a
befolyt pénzbevétel összegében — általában — aktív időbeli elhatárolást kell elszámolni Itt kell elszámolni:
— a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket,
— kapott bírságok. kötbérek. fekbe'rek. késedelmi kamatok. behajtási költségátalányok, kártérítések,
sérelemdíjak összegét.
a behájthatatlannak minősített — és az előző üzleti e'v(ek)ben hitelezési veszteségként leirt — köve-
telésekre kapott összeget.
a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére — visszafizetési kötelezettség nélkül — belföldi vagy
külföldi gazdálkodótó illetve természetes személytöL valamint államközi szerződés vagy egyéb
szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegén
— atemie'kpálya-szabályozáshoz kapcsolodo terméktanácsok által fizetett tennékpálya-szabályozás összegé.

Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi ren-
dezés. ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, illetve a támogatás esetén, ha a támogatási szerződés
alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént
Nem feltétlenül pénzügyi rendezéshez kapcsolódó egéb bevételek számbavételének nem feltétele a pénz-
ügyi rendezés. kimutathatók bevallási számla. visszaigazolás. szerződés alapján is. A pénzügyi rendezés
tehát nem feltétel, de az igények, az átruházás. értékesítés alapján megjelenített követelés elszámolásának
többnyire kapcsolódó tételei. Itt kell elszámolni:
— a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére — visszafizetési kötelezettség nélkül — az adóhatóság-

tél.,jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott. illetve az. üzleti évhez kapcsolódóan a
mérlegkészítés időpontjáig — a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően — igényelt Gáró)
támogatás. juttatás összegét
a biztositó által Hzetett. illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt — tárgyévi,
illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó — összegeit:
az eredeti követelést engedményezőnél (eladőnál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az
engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor,
a szerződésen alapuló - konkrét termékhez. anyaghoz áruhoz, szolgáltatásnyűjtáshoz közvetve
kapcsolódó. nem számlázott — utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét.
 3. BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLL' r.
375

3.1.3.146 Egyéb szalgáltatások értéke

el ',
évben felmerült az eszközök bekerülési értékében
Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti
alapuló hatóság gazgatási, szolgáltatási '
(_
számolt (figyelembe nem vehető) illetéket. jogszabályon
bankköltséget (a kamat ki 'telével). biztosítási '
egyéb hatósági igazgatásir szolgáltatási eljárási díjat,
kiskereskedelmi egységbe történo kiszállításakor, i
továbbá a saját el" állítású termékeknek a saját
adót, járulékot. termékdíjat a számlázott, a fize
(saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett kell kimutatni;
szerződésben meghatározott (számított). a bevallott összegben
kell elszámolni:
Bankköltségke'nt (pénzügyi szolgáltatás díjaként)
rendelkezésre tartási jutalékot,
bankgarancia díjat.
folyósítási jutalékot.
kezelési költségeket.
váltóleszámítolási költséget,
eszköz bekerülési értékét növelik.
egyéb jutalékot. költséget, melyek nem az
Hatósági. igazgatási szolgáltatási díjak között
kizárólag olyan tételek szerepelhetnek amelyek az e
például a közzétételi költségtérítés, a különbö
zők értékében nem vehetők figyelembe. Ilyen költségek
hatósági eljárás díjak, stb.
számolha 5
beszerzési értékében figyelembe nem vehető dijak
A biztosítási díjakból is csak az eszközök
el a költségként. Ide tartozik az összes jogcímen
kifizetett biztosítási díj, például vagyonbiztosítás,
kö ;
lező gépjármű felelösség biztosítás, casco stb
számla, elszámolási bizonylat, bevallás
Az egyéb szolgáltatások költségének elszámolása jellemzően
számviteli bizonylat (illeték esetén) alapján történik.

3.1.3. Eladott áruk beszerzési értéke (elábé)

1. 7
évben — általában — változatlan formában eladott anya-
Az eladott áruk beszerzési értéke (elábé) az üzleti bekerülési)
gok, áruk bekerülési (értékvesztéssel
csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt
értékét foglalja magában.
tételként kell kimutatni az értékesített göngyölegek betétdíjas
Az eladott áruk beszerzési értékét növelő
csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek be-
érték majd az eladott áruk beszerzési értékét
kerülési értékével.
árbevételt,
beszerzéske'nt kerül elszámolásra. hanem mint
A visszaszállított, visszavett göngyöleg nem
funkciójából adódóan nem ,,végleges termékét—
elábét csökkentő tétel (visszáru) kezelendő. A göngyöleg
ellentétes az értékesítéssel.
adás" történik, így a visszavételezés elszámolása
értékesí—
termeléshez, szolgáltatásnytiitáshoz való felhasználás céljából vásárolt anyagkészleti ha mégis
A
szinte'n eladott áruk beszerzési értéke lesz.
tésre kerül, akkor annak könyv szerinti értéke
vállalkozás vezet folyamatos nyilvántartást az árukiada'si-jegy,
Az elábé elszámolásának bizonylata, ha a
beszerzést igazoló bejövő számla, illetve év végén a tényleges
ha nem vezet folyamatos nyilvántartást a
mennyiséget és értéket alátámasztó leltár.

3.1 .3.) .8Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megren-
Közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját de változatlan
rögzített módon részben vagy egészben.
delővel) kötött szerződés alapján. a szerződésben
szolgáltatás. A közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó
formában továbbértékesített (továbbszámlázott)
3.1 Az eredm
egészben k 2-
gazdálkodó a vásárolt szolgált atást részben vagy
vevője és nyújtója is a szo
lgálmtásnak. a számlából a közvetítés
szerződésből a közvetítés lehetősége. a értékesíti
delővel kötött vásáro lt szolgáltatást is
vetíti úgy. hogy a megren ak saját. hanem az általa
gazdálkodó nemcs a
ténye, vagyis az. hogy a változatlan áron, egyértelműen
megállapítható.
de nem feltétlenül
változatlan formában. ráfor dítások között kell
értékét nem a költségnemek között, hanem a
Az eladott. közvetített szolgáltatások
nyilvántartani.

31.341. 9 Bérköltség alkalma—

kifizetés. amely a munkavállalókat, az
üzleti e'vhez kapcsolódó — niunkadijként elszámolan-
Bérköltség minden oly an az
—

llető, az érvényes rendelkezések szerint bérke'nt vagy dde'se ellenértéke-

Attakat, a tagokat megi tulajdonos (tag) személyes közremí'i
természetes személy jogviszonyban ál-
. járandóság, ideértve a munkavégzésre irányuló további
:
lkalmazásban állók és a statisztikai
uit kivett összeget is. az a amely elemeiben megfelel a
szám fejtett. elszámolt összeg. után kell-e
részére az üzleti évre bérként l attól. hogy az ilyen
cimen kifizetett összegek
molások szerinti keresetnek. függetlenül társadalomhiztosítási já-
sem. ille tve alapját képezi-e vagy sem a
élyi jövedelemadót fizetni vagy
' iékoknak.
l a keresetnek. amely a
követke zőket foglalja magában:
elemeiben megfele munkáltató által előre
bérköltség munkaszerződésben rögzi tett időbe'r. vagy a
törzsbér, am a illetve természet-
,-
i
— Alapbét vagy
követelmény alapján megállapitottteljesítme'nybér,
meghatározott teljesítmény
eltérő
beni munkabér. feltételei, k örülményei. illetve az általánostól
különleges
Bér-pótlék. ami a munkavégzés zakpótle'k. nyelvpótlék,
túlórapótle'k,
ellentételezésére szo lgál (például: műs
munkaidő-beosztás
veszélyességi pótlék stb.). munkaidőre járó munkabér törvényi
szabályozás vagy
fizetés. a le nem dolgozott szabadság. nzetett ünnepnap,
— Kiegészítő
szerződés szerint (például fizetett szabadság. tanulmányi
kollektív
munkabér. l3. havi munkabér). felmondási időre
sztrájk idejére fizetett választott testületi tagok tíszteletdija, a
ösztöndíjak. a
Egyéb bérek (például az szakértői díja, eseti megbízási díjak).
előadók. tanácsadók összeg.
járó bér. külső
feladat teljesítése esetén kifizetett. előre meghatározott
— Prémium, egy
előre meghatározott részére kifizetett összeg.
munka utólagos értékelése alapján a munkavállaló
— Jutalom. az elvégzett elszámolni. függetlenül
— levonásokkal nem
csökkentett — összegben kell képezi-e
költségeket mindig bruttó köteles-e vagy se m. illetve alapját
—

összeg személyijövedelernadó
" hogy a bérként kifizetett

ékoknak vagy sem. bizonylatai

bérfeladás. A bérszámfejtés
7_
!

bérszám fejtés alapján készített

amolás alapbizony lata a szerződés.
munkautalványok, megbízási
munkaszerződés. jelenléti ív.
'.

V.I.IO Személyi'jellegű egéb kifizetések bérköltség-

oznak a természetes személyek részére nem
kifizetések közé tart összegek le nem vonható
Vuélyi jellegű egyéb elszám olt összegek. beleértve ezen
kifizetett, személyi
—

nem vállalkozási díjként k után a vállalkozó által Fizetendő (fizetett)

,
továbbá az ezen összege
os forgalmi adóját.
lemadó összegét is. elszámolt
teljesített kifizetések.
kinzetések: azok a természetes személyek részére elhatározása
lyi jellegű egyéb
e'szetes személy részére
jogszabályi előírás vagy saját
ek, amelyeket a kifizető a term
díj fogalmába.
bérköltség. illetve a vállalkozási
' teljesít. és nem tartoznak a
!
 383
3.1 Az eredménykimutalás
kö-
(járó) kamatok és kamatjellegű bevételek magUkban foglalják a forgóeszközök
Az egyéb kapott
zött kimutatott
- kamatozó értékpapírok.
— kölcsönök,

— váltokövetelések.

— pénzeszközök.
után kapott (esedékes. járó) kamat összegét.
és kamatjellegű bevételek között kell
kimutatni
Ezen kívül az egyéb kapott (járó) kamatok eladási árban
között kimutatott kamatozó értékpapírok értékesítésekor az
- a forgóeszközök
lévő kamat összegét, külön-
értékpapírok vételára és névértéke közötti
a forgóeszközök közott kimutatott diszkont
bözetből :: tárgyévre időarányosan jutó összeget. és határidős
a pénzügyi intézménnyel kötött valódi penzíós
ügylet esetén az azonnali eladási ár a
visszavásárlási ár (kötési ár) különbözetét. viszonteladási kötele-
óvadéki repóügyletek esetén a határidős
a valódi penziós ügyletek és az
kimutatott vételára és kötelezettségke'nt kimutatott
zettség mellett vásárolt eszköz követelésként
valamint a kölcsönbe adott értékpapír után járó
viszonteladási ára közötti különbözet összegében.
kölcsönzési díj összegében elszámolt kamatbevételt,
(határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek)
kamatjellegű bevételként a kamatfedezeti ügyletek fordu-
év mérlegfordulónapjáig lezárult. továbbá a mérleg
teljes nyereségét, ha az ügylet az üzleti
ügyletek) időarányos nyereségét, legfeljebb
lónapjáig még le nem zárt ügyletek (kivéve az opciós
összegéig,
a fedezett alapügylet időarányos veszteségének tételeket.
— a valós értéken történő
értékeléssel összefüggő törvény által meghatározott
kell kimutatni a forgó-
kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként
. egyéb
vételárában lévő kamat összegét.
4 özök között kimutatott kamatozó értékpapír
műveletek egyéb ráfordításaival együtt kerül kifejtésre.
nzügyi műveletek egyéb bevételei a pénzügyi
nzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak:
— részesedésekből származó
ráfordítások, árfolyamveszteségek,
ráfordítások árfo-
(értékpapírokból, kölcsönökből) származó
a befektetett pénzügyi eszközökből
lyamveszteségek.
ráfordítások,
a fizetendő (fizetett) kamatok kamatjellegű
és
értékvesztése,
tartósan adott kölcsönök, a bankbetétek
a részesedések, az értékpapírok. a
a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításai.
kell kimutatni:
edésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként
'
értékesítésekor
között lévő tula'doni részesedéstjelentő befektetés
_

— a befektetett pénzügyi eszközök — külön-

és könyv szerinti értéke közötti — veszteségiellegű
az értékesített befektetés eladási ára
bözetet (Árfolyamveszteség akkor keletkezik,
ha ELADÁSI ÁR KÖNYV ( SZERINTI ÉRTÉ
befektetett pénzügyi
a gazdasági társaságba bevitt.
a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál)
szerinti (könyv szerinti) értékének és a léte-
eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás
különbözetét, amennyiben :: létesítő okiratban még-
sltá' okiratban meghutu'razon értékének a
hatámzott érték a kevesebb; nélküli megszűnése ese-
a gazdasági társaságjogutód
a gazdasági társaság tulajdonosána'l (tagjánál) szóló határozat
eljárás befejezésekor) az erről
tén (a felszámolás,a végelszámolás. a kényszertörle'si társasági része-
tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb
jogerőre emelkedésekor a megszűnt
értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében
sedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) szerinti ér-
szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás
kapott eszközök vagyonfelosztásijavaslat
a kapott eszközök értéke a kevesebb;
tékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben
 ;. BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLlTÁ _

"d gazd
az átalakuló. egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdolmsánál (tagjánál) ajoge
gi társaságban lévő megszünt tartós részesedés (részvény.
üzletrész. egyéb társasági részese
nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással? egyesüléssel, szétválással
részesedésre jutot ajogelöd gazdk-
rejött gazdasági társaságban szerzett részesedés — a megszűnt
sági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos
összegű — bekerülési
esetén !
értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a kevesebb (kiválás
kiválással létrejött gazdasági társaság Végleges vagyonmérlege szerinti saját
tőke összegét kell
figyelembe venni a különbözet számításánál):
aZ átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) a
— gazdasági társaság beolvadása
zletrész,
esetén — a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény,
értékének és a megszünt része-
egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti)
tőke értékének
sedésrejutó — a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerint saját
A
részesedés bekerülési értékének) a különbözetét,
(mint ajogutód gazdasági társaságban szerzett
amennyiben a saját tőke értéke a kevesebb;
leszállításakor, ha :: tőkele—
a tulajdonosnál (a tágnál) :: gazdasági társaságjegy:ert tőkéjének
üzletrész, egyéb
szállítás tó'kekivanár útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (részvény,
értékének és névértéke fejében átvett
társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti)
eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a kevesebb;
részesedések nyilvántartás szerinti értékét.
— a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott
Befektetett pénzügyi eszközök (értékpapírok, kölcsönök) ráfordításake'nt, árfolyamveszteségeként
kell kimutatni:
— a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott
e's eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő
kamattal. diszkont értékpapírnál az
értékpapír — kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévö
értéke közötti —
elszámolt kamattal csökkentett — eladási ára. illetve névértéke és könyv szerinti
veszteségíellegű — különbözetet az értékesitéskor, illetve a beváltáskor:
eszközök között kimu-
:: térítés nélkül átadott, hiányzó, megsemmisült, a befektetett pénzügyi
minősített, a
tatott értékpapírok, valamint a térítés nélkül átadott elengedett. bebajthatatlannak
befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök könyv szerinti értékét;
eladásakor, beváltásakor a
a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek
nettó eszközérték és a könyv szerinti érték kűlönbözetében realizált veszteséget;
bevitt. befektetett pénzügyi
a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba
és létesítő
eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás szerinti értékének a
szerinti érték a több.
okiratban meghatározott értékének a különbözetét. amennyiben a nyilvántartás
attól,
Fizetendő (tizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül
kell fizetni:
hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére
— a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek
között nyilvántartott kölcsönök, hitelek, kötvény-
vál-
kibocsátásból és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásból fennálló tartozások,
bekerülési értékében
tótartozások után fizetetti fizetendő (esedékes) kamat összegét az eszközök
elszámolt. figyelembe vett kamat kivételével;
fizetett. fizetendő (esedékes) kamat összegét.
— a hátrasorolt kötelezettségek (az alárendelt kölcsöntőke) után
befektetési alapnak történő eladáskor. beváltáskor a
Ugyancsak itt számoljuk el a befektetési je vnél a
is.
nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget
között jelenik meg
Ezen kívül a fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások
esetén a határidős viszonteladási kötelezett-
— a valódi penzios ügyletek és az óvadéki repóügyletek
eladási ára és követelésként kimutatott
ség mellett eladott eszköz kötelezettségként kimutatott
után fize—
visszavásárlási ára közötti különbözet összegében. valamint a kölcsönbe vett értékpapír
tendő kölcsönzési díj összegében elszámolt kamatráforditás,
 335
3.1 Az eredményklmutatás

és azonnali ügletek) teljes veszteségét, ha az

— a kamatfedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap
mérleg fordulónapjáig még le nem
ügylet az üzleti év mérlegfordulónapjáíg lezárult, továbbá a
fedezett alapügylet
zárt ügyletek (kivéve az opciós ügyletek) időarányos veszteségét, legfeljebb a
időarányos nyereségének összegéig.
— a valós értéken történő értékeléssel összeüiggö törvény
által meghatározott tételeket.
értékvesztéseként kell kimutatni
Részesedések, énékpapírok, bankbetétek, tartósan adott kölcsönök
megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek,
a mlajdoni részesedéstjelentő befektetések, a hitelviszonyt
leírt értékvesztések visszaírt összegével.
adott kölcsönök elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban
vállalkozás által végzett pénzügyi tevé-
A pénzügyi műveletek egyéb bevételei és egyéb ráfordításai a
csökkentve azokat. Itt kell kimutatni mind-
kenységének eredményéhez kapcsolódnak. növelve, illetve
többi eredménysotba nem fémek
azon tételek eredményhatását. amelyek a törvény által meghatározott
Az eredmény megállapítás
bele, ugyanakkor a törvény ezen sorok tartalmát is részletesen szabályozza.
adott ügylet kapcsán keletkező árfolyamnye-
jellemzően különbözet megállapitása elven történik. ami az
módon.
reség, illetve árfolyamveszteség elszámolását jelenti nettó
megállapítása, a kü-
A következőkben részletezésre kerül az egyes tételek tartalma, összegszerűségének
lönbözet elszámolásának szabálya.
1) A forgóeszközök között kimutatott részesedés értékesítésekor
keletkezőkülönbözet (árfolyamnye-
reség, illetve árfolyamveszteség)
befektetések értékesítése során kelet—
,Aforgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedéstjelentő
lkező árfolyamkülönbözet, jellegének megfelelően pénzügyi műveletek egyéb
bevételeként. illetve egyéb
üzletrész értékesítésekor kelet-
ordításaként kerül elszám lasra. A visszavásárolt saját részvény, saját
ö árfolyamkülönbözetet i itt kell kimutatni.
A hitelviszonyt megtestes rtékpapír értékesítésekor keletkező különbözet (árfolyamnyereség,
etve árfolyamveszteség)
értékesítése során keletkező
forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
bevételeként, illetve egyéb rá-
olyamkülönbözetet, jellegének megfelelően pénzügyi műveletek egyéb
dításaként kell elszámolni.
le'vö kamat — könyv szerinti érték
tatozó értékpapír árfolyamkülönbözete: Eladási ár — eladási árban
vételár különbözetéből az előző
kont értékpapír árfolyamkülönbözete. Eladási ár — a névérték és a
szerinti érték (vételár)
(ok)ra és a tárgyévre időarányosan járó kamat — könyv
keletkező különbözet (árfolyamnyereség,
.A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltásakor
'

illetve árfolyamveszteség) és az évente törlesztő értékpapír árfolyamkillönbözete

beváltása, illetve évente törté-
'
tgáeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír műveletek
thetörlesztése esetén keletkező árfolyamkülönbözetet, jellegének megfelelően pénzügyi
'. bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként kell elszámolni.
illetve veszteségiellegű)
A diszkont értékpapír beváltásakor keletkező különbözet (nyereség,
jellegének megfelelően pénzügyi
ant értékpapír beváltása során keletkező árfolyamkülönbözetet,
'

elszámolni
eletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként kell
.

illetve a külföldi pénzérték-

'
deviza- és valutakészletek forintra történő átváltásakor keletkező,
szóló eszközökkel és kötelezettségekkel összefüggésben keletkező realizált
árfolyamnyereség,
,_
i
tve árfolyamveszteség
' a— és valutakészletek l'o intra átváltásával kapcsolatos árfolyamkülönbözet elszámolása jelle-
' megfelelően pénzügyi műveletek egyéb bevételeként. illetve egyéb
ráfordításaként történik.
 388
3. BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLíTÁSA

15) Fizetésihatáridőn belüli pénzügyi rendezéskor kapott-adott engedmény

(pénzügyi műveletek
egyéb bevétele, illetve egyéb ráfordítása)
A szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt
pénzügyi rendezés esetén
adott/kapott a szerződésben meghatározott. a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%—át
meg nem hala-
dó, nem számlázott engedmény összegét pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaikéntfbevételeiként
kell
kimutatni.
A 3%-ot meghaladó kapott engedmény összege — elengedett
kötelezettség —
egyéb bevétel amit halasztott
bevételként kell kezelni. ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik. '
A 3%-ot meghaladó adott engedmény összege — elengedett követelés —
egyéb ráfordítás.
16) A és tevékenység, a közös üzemeltetés átterhelt (megtérített), illetve átvett
(átadott) összege
(pénzügyi műveletek egyéb bevétele, illetve egyéb ráfordítása)
Közös üzemeltetés: ide tartozik például a tárgyi eszk "zök közös üzemeltetése. közösen
finanszírozott kuta-
tási. fejlesztési tevékenység. a közös érdekeltségű külkereskedelmi ügyletekből származó
eredményen való
osztozkodás.
17) A valós értéken történő értékeléssel összefüggő törvény által meghatározott tételeket.
18) egyesülés tagjainál az egyesülés működési költségeinek — a
tárgyévvel kapcsolatosan — megtérített
összegét pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként, egyesülésnél a működés
költségeinek — tárgy—
évvel kapcsolatosan — az egyesülés tagiaira átterhelt összegét
pedig pénzügyi műveletek egyéb
bevételeként kell elszámolni.
19)Forgóeszközökközött kimutatott részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódó események
nye—
reség, illetve veszteség jellegű eredményei.
A Részesedésekből származó bevételek,
árfolyamnyereségek, illetve a Befektetett pénzügyi eszkö—
zökből származó bevételek, árfolyamnyereségek között felsorolt
gazdasági események nyereségjel—
legű eredményeit pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell kimutatni. ha azok
forgóeszközök között
kimutatott részesedésekhez. értékpapírokhoz és vásárolt követelésekhez
kapcsolódnak.
A Részesedésekből származó ráfordítások. árfolyamveszteségek között felsorolt gazdasági esemé—
nyek veszteségiellegű eredményeit pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell
kimutatni, amennyi-
ben azok a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhezt
értékpapírokhoz kapcsolódnak, kivéve
a befektetési jegyek eladásakor. beváltásakor a nettó eszközérték és a
könyv szerinti érték különbö—
zetében realizált veszteségek amelyet a üzetendö kamatok és
kamatjellegű ráfordítások között kell
elszámolni.
Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni. de halasztott bevételként
időbelileg el kell
határolni az egyéb bevételek között felsorolt halasztott bevételként
megjelenö tételeket, amennyiben
azok forgóeszközök között kimutatott részesedéshez. értékpapírhoz
kapcsolódnak. A halasztott bevé-
telt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor — azzal arányosan kell elszámolni
_ a pénzügyi műveletek
egyéb bevételeként,
FONTOS!
A pénzügyi műveletek egyéb bevételei közé tartozó tételek
a pénzügyi műveletek egyéb ráfor-
dításai közé tartozó tételekkel nem vonhatók össze, azokat bruttó módon kell kimutatni. kivéve
a
mérlegfordulónapiértékeléskor elszámolt árfolyamkülönbözetet. amelyet összevontan kell kezelni.
394 3. BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLlTÁSA

PÉLDA (FORDULÓNAP És MÉRLEGKÉSZI'IÉS KÖZÖTT BEKÖVETKEZEIT GAZDASÁGI

ESEMÉNYEK Mmm IDÖBELI ELHATÁROIÁSOK És ,,msszuws" lDőBELI ELMTÁROMSOK) -—

A Vállalkozás időbeli elhatárolásaíval kapcsolatosan a következő gazdasági eseményeket ismeri:

1. Az egyéb hosszú lejáratú hitelek tárgyévet terhelő. de csak a következő évben esedékes kamata 120 E Ft.
T873. Fizetett űzetendó') kamatok — K 482. Költségek, ráfordítások PIE 120 E Ft
A ZRt. közgyűlése 1000 E Ft vezetöi prémiumot fogadott el a tárgyévi teljesítmény alapján. A pré—
miumhoz kapcsolódó bérjárulékok összege összesen 320 E Ft
T 541. Bérköltség — K 482. Költségek, ráfordítások PIE 1000 E Ft
T56. Bétjárule'kok — K 482. Költségek, ráfordítások PIE 320 E Ft
A vállalkozás részvényei után a mérlegkészítés időszakában ismertté vált osztalék 800 E Ft.
Fontosl A járó osztalék akkor könyvelhető a tárgyévre. ha afordulo'napig ismertté válik. TEHA T'
Nincs könyvelés a tárgyévre ebben az esetben.
Az adott kölcsönök után a tárgyévre járó. de csak a következő évben esedékes kamat 210 E Ft
T39I. BevételekAlE — K 973. Bef Pü eszk. kamatai, ÁNY—e ZIDEFt
Decemberben előre készpénzben kifizetettjanuári újság előüzetés díja 12 E Ft * 1
E Ft ÁFA.
Az előfizetésről szóló számla könyvelése :: fordulónap előtt:
T 529. Igénybe vett szolgáltatások érle'ke — K 381. Pénztár 12 E Ft
T 466 Előzetesen felszámított áfa — K 381. Pérctár ] E Ft
Elhatámlás könyvelése a mérlegkészítés időszakában fordulónapi dátummal:
T 392. Költségek, ráfordítások AIE — K 529. Igénybe veti szolgáltatások értéke 12 E Ft
A decemberi vízdíj a tárgyévet követő évjanuárban megkapott számla alapján 110 E Ft * 29,7 E Ft ÁFA.
T 51, Anyagköltség — K 482. Költségek, ráfordítások PIE 110 E Ft
A vállalkozás tulajdonában lévő kötvényei után atárgye'vrejáró. de csak a következő évben esedékes
kamat 30 E Ft.
T 39] Bevételek AlE
. — K 973, Bef. Püi. eszk-ből származó bevételek, ÁNY—k30 E Ft §

A vállalkozás december l-jén 600 E Ft—os vevökövetelése fejében egy 3 hónapos üstamidejű váltót :

fogadott el. A váltó névértéke 750 E Ft (600 E Ft ** 3 X 50 E Ft kamat)

Váltó elfogadás könyvelése a fordulónap előtt:
T34] Váltákovetele'sek
. — K 311, Vevőkövetele'sek 600 E Ft
Tárgyévrejáró kamat elhatárolása a mérlegkészítés időszakában fordulónapi dátummal:
T39I. BevételekAIE — K.974. Egyéb kapott (járó) kamatok 50 E Ft
A vállalkozás november l-jén 1200 E Ft—os szállítói tartozását váltóval egyenlítette ki. A váltó
futamideje 6 hónap a kamat 12%.
:
Aváltó névértéke 1200 E Ft 4- 1200 E Ft X 12% x (6 hó,/12 hó) 11200 E Ft ? 72 E Ft
Váltó kiállítás könyvelése a fordulónap előtt:
T 454. Szállíták — K 45 7 Váltómrtxásak 1200 E Ft
T873. Fizetett ű:etendő) kamatok — K 45 7. Váltó!arto:ások 72 E Ft
Váltótartozás tárgyévet követő évi kamatának elhatárolása fordulónapi dátummal:
T392. Költségek. ráfordítások AIE — K 873. Ftetett 05:etendo") kamatok 48 E Ft
. Biztosító által a mérlegkészítés időszakában a tárgyévi káreseményekhez kapcsolódóan visszaigazolt
kártérítés 400 E Ft.
T391. BevételekAIE — K 969. Egyéb bevételek
,
400 E Ft
 400
3. eesziwtou'a üsszelxmnASP.
A leltárkülönbözeteket az analitikus és
főkönyvi nyilvántartásokban is rögzíteni kell.
kozás biztositja, hogy a vagyonelemek amellyel a vállal—
valóságban meglévö mennyisége és/vagy értéke az analitikus '
főkönyvi nyilvántanásokkal megegyezzen. A leltárkülönbözelek elszámalásá!
követően az analitikus és
főkönyvi nyilvántartás közö/li egyezőség köve/ke:lében a leltár
a mérleg alapdokumentumának tekinthe
Az adminisztrációs hibából eredő leltáreltérésekkel a már
könyvelt beszerzéseket vagy a már könyvelt k
letcsökkenéseket kell korrigálni. A kompenzálás temészetesen
nem érinti a vállalkozás eredményét A
malizált hiányt anyagkészletek esetében anyagköltségként, kereskedelmi
árukészleteknél eladott áruk
szerzési értékeként. saját termelésű készleteknél
pedig negatív állományváltozásként (összköltség elj'
eredménykimutatás esetén), illetve értékesítés elszámolt közvetlen önk"
ségeként (forgalmi költség elj
eredménykimutatás esetén) kell elszámolni. A valódi többletet az esüöz
forgalmi, piaci értékén kell
egyéb bevétel elszámolásával a nyilvántartásba venni és az
egyéb bevételt halasztott bevételként is d
kell számolni. Az egyéb ben/ételek között elszámolt leltán'
többletet halasztott bevételként időbelileg el kell
határolni és az eszköz költségként. illetve ráfordításként történő
elszámolásakor kell feloldani. A nem admi-
nisztrációs hiba miatti hiány értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni.
A csak értékben nyilvántartott
árukészletek esetében a nyereségiellegű leltár-értékelési különbözetet
az egyéb bevételek, a veszteségéne—
gíi leltárértékelési különbözetet az egyéb ráfordítások között kell elszámolni
a kereskedelmi áruk esetében.
3.2. 3.5 Az eszközök és források fordulónapra
vonatkozá értékelése és az értékeléssel
kapcsolatos elszámolások
A mérlegösszeállitás egyik előfeltétele a
vagyon számbavétele mely leltározással valósul meg. A vállal-
kozásnál a javak
— egyik része
mennyiségben rendelkezésre áll.
— másik része
mennyiségben nem_ csak közvetlenül pénzértékben fejezhető ki.
A csak mennyiségben rendelkezésre álló javakhoz árakat
kell hozzárendelni.
Az értékelés:
— a mennyiségben felvett
anyagijavak pénzértékre történő átszámítása (szűkebb értelmezés),
— másrészt annak
megvizsgálása is., hogy az anyagi és nem anyagi javak pénzéne'két
módosítani (tágabb értelmezés). nem kell-e

Más megközelítésben:
— Közvetlen értékelésnek
nevezzük, ha az érték kerül megállapításra.
— Közvetett értékelésnek
nevezzük, ha a meglévő érték kerül módosításra.
A következőkben az egyes vagyonelemek
fordulónapravonatkozó értékelésének menetéti a különböző értéke-
lési szempontokat, az értékeléssel összefüggésben
,.jelentkezö" gazdasági események könyvviteli elszámolá-
sát mutatjuk be Arra keressük tehát a válasza hogy a fordulónap és
a mérlegkészítés időpontjaközött az adott
üzleti évre vonatkozóan a vállalkozásokata számviteli
törvény előírásai milyen értékelési feladatok elé állítják.

12.15. ] Immateriális javak és tárgyi e kozókfordulo'napra vonatkozó értékelése

Az immateriálisjavak és tárgyi eszközök mérlegértékének
megállapitása a következö összefüggés alapján
határozható meg:
Mérlegérték megállapítása általánosan:
Bekerülési érték (Bruttó érték)
— Halmozott
terv szerinti értékcsökkenés
* Terven felüli értékcsökkenés
* Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
:MÉRLEGÉRTÉK (Nettó érték)
402 3. BESZÁMOLÓ ÓSSZEÁLLíTÁSA

PÉLDA (TÁRGYI'EszxózóKFORDULÓNAPRA VONATKOZÓ ÉRTEMLÉS'E)

Egy a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló gép értékelésére vonatkozóan a következőket

ismerjük (adatok M Ft-ban):
Megnevezés 1 eset 2 eset 3 eset 4 eset
20 20 20 20
Elsuímolt terv szerinti értékcsökkenés 4 4 4 4
Korábban elszámolt leértékelési különbözet (terven felüli értékcsökkenés) — 2 6 6
Piaci érték a mérlegkészítéskor 12 12 14 18

Kiegészítő információ: A piaci érték minden évben tartósan eltér a könyv szerinti értéktől és az eltérés
jelentős a vállalkozás számviteli politikája alapján.
Fordulónapra vonatkozó értékelés:
Megnevezés
PIAC! ERTEK
Bekerülési érték
Halmozott terv szerinti értékcsökkenés
Korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK A FORDULÓNAPON
"Különbözet"
1. eset
Fordulónapra vonatkozó könyv szerinti érték 16MFt
: MÉRLEGÉRTÉK
Terven felüli értékcsökkenés :4MFt
:Terven felüli értékcsökkenés elsümolása:
12MFt
7866. Egéb ráfordítások
: K 138. Műszaki gépek tervenfelüli ács—e
2. eset
Fordulónapra vonatkozó könyv szerinti érték l4MFt
: MÉRLEGÉRTÉK
Terven felüli értékcsökkenés —2MFt
:Terven felüli értékcsökkenés elszámolása: lZMFl
T866. Egyéb ráfordítások — K 138. Műszaki gépek terven felüli ács—e
3. eset
Fordulónapra vonatkozó könyv szerinti érték lOMFt
% Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
4-4MFt
:Terven
MERLEGÉRTEK
felüli
14MFt
énékcsökkene's visszaírása:
T 138 Műszaki gépek terven felüli ács—e —K 966. Egyéb bevételek
4. eset
Fordulónapra vonatkozó könyv szerinti érték lOMFt
Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
4—
%GMFI
: MÉRLEGÉRTÉK 16MFt
Terven felüli értékcsökkenés visszaírása:
T 138. Műszaki gépek terven felüli éCS:e — K 966. Egyéb bevételek
404 3. BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLlTÁSA

PÉLDA (SAJÁT TERMELÉSÚ KÉSZLE'I'EK Burti-retesz)

A saját termelésű készletek értékeléséhez a következő információkat ismerjük:

Megnevezés Késztermékek
Mennyiség (db) 100
Önköltség (Ft/db) 10 000
Piaci ár (várható eladási ár!) a mérlegkészítéskor 9 000
(FUdb)

A félkész termékekből 80 db van raktáron. melyek készültségi foka 60%.

Kiegészítő információ: A késztermékek könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb. mint a
:
mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára.

Késztermékekértékelése
Készten-nékek piaci értéke : értéke 100 db X 9000 Ft/dbz900 E Ft
Késztermékek könyv szerinti : 100 db X 10 000 Ft/db: 1000 E Ft
_.Különbözet'* : — 100 E Ft

(értékvesztés)

Fordulónapra vonatkozó könyv szerinti érték 1000 E Ft

— Értékvesztés —100 E Ft
: MERLEGERTEK 900 E Ft

Félkész termékek értékelése

Félkész termékek önköltsége : :
[0 000 Ft/db X 60% 6000 Fddb
Félkész termékek tovább feldolgozási költsége : :
10 000 Ft/db X 0.4 4000 Ft/db
Félkész termékek "számított" piaci értéke : :
80 db X (9000 Ft/db — 4000 Fddb) 400 E Ft
Félkész termékek könyv szerinti értéke : 80 db X 6000 Ft/db: 480 E Ft
,.Különbözet" (értékvesztés) : — 80 E Ft

Fordulónapra vonatkozó könyv szerinti érték 480 E Ft

—Enékvesztés — 80 E Ft
: MERLEGERTEK 400 E Ft

3.2. 3. 5,3 Pénzeszközökfordulónapra vonatkozó értékelése

A pénzeszközök mérlegéne'kének megállapítása a következő::összefüggésalapján határozható meg:

Mérlegérték megállapítása általánosan:
Záró pénúészletek könyv szerinti értéke a fordulónapon
— értékvesztések
* énékveszte'sek visszaírása
H— valuta—. devizakészletek fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet
:MERLEGERTEK

A mérlegben a pénztár. csekkek értékeként az üzleti év mérlegfordulónapján a pénztárban lévő forint-

pénzkészlet értékét, a valutake'szlet fordulónapi választott árfolyam alapján átszámított forintértékét. az
elektronikus pénzeszközök értékét. a kapott csekkek értékét kell kimutatni
3.2 A könyvviteli zárlat munkafázisai és a beszámoló összeállításának folyamata 405

A mérlegben a bankbetétek értékeként az üzleti év mérlegfordulónapján a hitelintézetnél elhelyezett fo-

rintbetét bankkivonattal egyező értékét továbbá a devizaszámlán lévő deviza bankkivonattal egy ező érté—
kének a fordulónapi választott árfolyam alapján átszámított forintértékét kell kimutatni, függetlenül attól.
hogy azokat belföldi vagy külföldi hitelintézetben helyezték el.
Megjegyzés: A pénzeszközök (mint követelés jellegü tételek) fordulónapra vonatkozó értékelése a köve-
telésekre vonatkozó értékelési szabályok alapján történik, ezért az értékelésükhöz kapcsolódó törvényi
előírásokat és a gyakorlati alkalmazást a követelések értékelésénél mutatjuk be.

3. 2.3.5.4 KöveteIe'sek és követelésjellegű tételekfordulónapra vonatkozó értékelése

A követelések mérlegértéke a következő Összeüiggés alapján határozható meg:
Mérlegérték megállapítása általánosan:
Könyv szerinti értéke a fordulónapon
— Behajthatatlan követelések (hitelezési veszteségként elszámolt összeg)

— Értékveszte's
Ér'tékvesztés visszaírása
*—

H— Külföldi pénzértékre szóló követelés fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet

: MERLEGERTEK
A mérlegben a követelést (ideértve a hitelintézetekkel, a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követelé-
seket, a pénzeszközöket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket is) — függetlenül attól, hogy az a
forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel — az elfogadott, az elismert összeg-
ben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv
szerinti értéken kell kimutatni;
A mérlegben az immateriális javakra adott előleget az átutalt (megfizetett, kiegyenlített) — a levonható
előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó — összegben, illetve a már elszámolt érték-
vesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni.
A mérlegben a beruházásokra adott előleget az átutalt (megfizetett, kiegyenlített) — a levonható előzetesen
felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó — összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel
csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni.
A mérlegben a készletekre adott előleget az átutalt (megfizetett, kiegyenlített) — a levonható előzetesen
felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó — összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel
csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
Behajthatatlan követelés
A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni, A részben vagy egészében behajthatatlan
követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor — a mérlegkészítés időpontj ában rendelkezésre álló információk
alapján — az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.
Értékvesztés és értékvesztés visszaírása
A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapja'n fennálló és a mérlegkészítés idö-
pontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal
szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli
elhatárolása között lévő követelésjelleg" tételeket is) értékvesztést kell elszámolni — a mérlegkészítés
időpontjában rendelkezésre álló informa ók alapján — a követelés könyv szerinti értéke és a követelés
várhatóan megtérülő összege közötti — veszteségiellegű — különbözet összegében, ha ez a különbözet
tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
 409
beszámoló összeállításának folyamata
3.2 A könyvviteli zárlat munkafázisai és a
növelt könyv szerinti
csökkentett. az értékvesztés visszaírt összegével
értékvesztéssel
ve a már elszámolt
értéken kell kimutatni. az a
részesedést jelentő befektetésnél — függetlenül attól, hogy
lévő tulajdoni értékvesztést kell elszámolni, a
A gazdasági társaságban eszközök között szerepel —
befektetett pénzügyi ha
forgóeszközök. illetve a értéke közötti -veszteségjellegü — különbözet összegében,
és piaci
befektetés könyv szerinti értéke
mutatkozik és jelentős összegű.
ez a különbözet tartósnak
kell venni:
A befektetés piaci értéke
meghatározásakor figyelembe tendenciáját, a befektetés (felhal-
tartós piaci megitélését. a piaci megitélés
— a gazdasági társaság annak tartós tendenciáját,
osztalékkal csökkentett tőzsdei: tőzsdén kívüli árfolyamát,
mozott) összeget,
— a megszűnő gazdasági
társaságnál a várhatóan megtérülő szóló befekte-
tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre átszámított
saját
- a gazdasági társaság mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon
tés esetén az üzleti év
forintértéken.
árfolyama, akkor a piaci
érték meghatározása nem jelent-
tőzsdei vagy tőzsdén kívüli rendelkezésre
Ha a részesedésnekvan
esetben a konkrét piaci érték a piaci információk alapján a
l1et érdemi feladatot. mivel
ebben az élvező vállal-
üzletrészek vagyoni betét stb, értékelése a részesedést
részvények, történik. Ezeknek a
áll. A tőzsdén nem jegyzett alapján "számított" piaci érték alapján
tőkéjének aránya
kozás saját tőkéjének és jegyzett részesedést élvező cég beszámolójára.
értékeléséhez tehát mindenképpen szükség van a
részesedéseknek az
értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a
mérlegkészítéskori piaci visszaírással
Amennyiben a befektetés a korábban elszámolt értékvesztést
értéke, a különbözettel haladhatja meg a
befektetés könyv szerinti visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem
csökkenteni kell, Az értékvesztés
beszerzési értéket.

számított
üzletrészeinek könyv szerinti értéke 180 M Ft, névértéken
célú
Egy vállalkozás befektetési mérlegadatai alapján a saját töke/jegyzett
tőke arány
befektetést élvező cég
összege 200 M Ft. A
a) eset BOD/o,
b) eset %% követ-
meghatározott ,,számitott" piaci árfolyama a
tőke arány alapján
Az üzletrész saját tőke/jegyzett
2. eset 75%. különbözet tartósnak
kező évben 1. eset 120%. szerinti értéke és piaci értéke közötti
befektetés könyv
Kiegészítő infarmáció: A
mutatkozik és jelentős összegű.
vonatkozó értékelés
Első üzleti évhez tartozó fordulónapra tőkéjének és
piaci érték a részesedést élvező cég saját
értékelésénél a
Megjegyzés: Az üzletrészek
alapján is meghatározható.
jegyzett tőkéjének aránya
a) eset
,,Számíto " piaci érték : 200 M Ft X 80% : 160 M Ft
180 M Ft
Könyv szerinti érték : 20 M Ft (értékvesztés)
:
—
,,Különbözet"
L
 és a besúmoló összeállításának folyamata
3.2 A könyvviteli zárlat munkafázisai

2013. év 2800 E Ft
Piaci érték 1900 E Ft
000 — l 300 800)
Nettó érték az értékelés előtt (4
—

Jr 900 E Ft (800 E Ft terven felüli értékcsökkenés

,,Különbözet"" — ' visszairásaés 100E Ftértékhelyesbítés
elszámolása)

a korábban elszámolt terven

értékcsökkenés visszaírása nem haladhatja meg
Megjegyzés: Aterven felüli
felüli értékcsökkenés összegét.
szerinti érték 1900 E Ft
Fordulónapra vonatkozó könyv %- 800 E Ft

-t Terven felüli értékcsökkenés

visszaírása
2700 E Ft
: MERLEGERTEK szerinti értéket nem módosítja. azt az
'
Az értékhelyesbítés a kapcsolódó eszköz könyv Tárgyi
Megiegyzés:
az adott mérlegcsoporton belül önálló soron kell kimutatni. (A/ll/7.
éves beszámoló mérlegében
eszközök értékhelyesbítése),

visszaírása: 800 E F[
1. Terven felüli értékcsökkenés K 966, Egyéb bevételek
T 138. Műszaki gépek terven felüli
ács-e —

2. Értékhelyesbítés elszámolása tanalékn 100E Ft

K 41 71. Énékhebiesbítés érle'kEIe'si
T 13 7. Műszakigépek értékhelyesbítése
—

_.2014. év
'
'aci érték 3600 E Ft 1600) 2400 E Ft
Nettó érték az értékelés előtt (4000 _
,Különbözef % 1200 E Ft (..további"
ll00 E Ft értékhelyesbítés)
(aktuális) pozitiv különbözet összegét
Az értékhelyesbítés a mérlegben mindig a tárgyévi 1200 E Ft—ra ,,igazitani".
.
esetben a márnyilvánmrtott 100 E Ft értékhelyesbítést kell
utatja, ezért ebben az 2400 E Ft
szerinti érték
rdulónapra vonatkozó könvv 2400 E Ft
MERLEGERTEK

rtékhelyesbités elszámolása tar/aléka 1100 E Ft

K 4171. Értékhelyesbítésértékelési
,

T 13 7. Műszaki gépek értékhelyesbítése

—

2400 E Ft
2000) 2000 E Ft
ettó érték az értékelés előtt 4000
——

,_1 ülönbözet" — 400 E Ft (800 értékhelyesbítésvisszavezetése)

4—

kell visszavezetni.
800 E Ft értékhelyesbitést
' tartott 1200 E Ft értékhelyesbítésből különbözetet mutatja
az aktuális 400 E Ft pczitiv
rte'khelyesbítés (1200 E Ft — 800 Ft) éppen
.
E
megmaradt

. Értékhelyesbítés
visszavezetése E Ft
:
mrtaléka K 13 7. Műszakigépek értékhelyesbítéseSOO
T 41 714 Értékhelyesbítés érlékelésí
—
 3. BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLíT .
4l6

3.2.3.5.8 A külföldipénzértékre szóló eszközök és kötelezettségekfordulónapra vonatkozó értékelése

A vagyonelemek forintra történő átszámítása alapvetően két időpontban történik: a
bekerüléskor és a f . —

számviteli szabályo II—

dulónapra vonatkozóan. Jelen részfejezet a fordulónapi értékeléssel kapcsolatos
mutatja be.
le'vő devizát, továbbá a kül nu
A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet. a devizaszámlán
illetve kötelezettséget az üzleti
di pénzértékre szól követelés; befektetett pénzügyi eszközt. értékpapírt.
kell kimuta '
mérlegfordulónapjáravonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken
A kültöldi pénzértékre szóló eszkö "k és kötelezettségek értékelésének
..menete'":
14 A fordulónapon meglév külföldi pénzértékre szóló eszközök
és fordulónapon fennálló kötelezn—
ségek körének nkijelölése"
2. Egyedi árfolyam különbözetek meghatározása az üzleti évben utoljára közzétett
választott árfo—
lyam és a könyv szerinti árfolyamok alapján
árfolyam különbözet meghatározása az egyedi árfolyam különbözetek
Összevont eredmény—elői
3.
jeles összege alapján
4. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése az
üzleti év mérleg-
fordulónapjára vonatkozóválasztott devizaárfolyamra
külföldi pénzérték-
A valutapénztárban lévő valutakészletnek. a devizaszámlán lévö devizának, továbbá a
illetve kötelezettségnek az üzlai
re szóló követelésnek befektetett pénzügyi eszköznek. értékpapírnak.
forintértéke
év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelése elötti könyv szerinti értéke és az értékeléskori
közötti különbözetet
— amennyiben az összevontnn veszteség, egyenlegében a pénzügyi
műveletek egyéb ráfordításai
között árfolyamveszteségként,
amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb
bevétel!
között árfolyamnyereségkéntkell elszámolni.

Fontos!
Az összevont árfolyam különbözet meghatározásakor nem szabad figyelembe venni
— devizaszámlán meglévő de-
— a beruházáshoz, a vagyoni értékűjogho: közvetlenül kapcsolódó

vizakészlettel nem fedezett — devizakötelezettse'gnekaz eszköz üzembe helyezéséig terjedő idő-

szakra elszámolt árfolyamkülönbözete't. Higgetlenül attól. hogy az árfolyamnyereség vagy ár-
folyamveszteség, valamint
szóló — beruházáshoz
a devizaszámlán meglévö devizakészlettel nem fedezett. külföldi pénzértékre
(beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz). Vagyoni értékű joghoz, valamint forgóeszközhöz
— beruházáshoz
kapcsolódó — hiteltartozások. továbbá devizakötvény kibocsátásából származó
— tartozások
(beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz). vagyoni értékű joghoz kapcsolódó
elhatárolt nem realizált árfolyamveszteségét.
A háttér megállapodáshoz kapcsolódó követeléseket és kötelezettségeket az első teljesítés napjára
vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a mérlegbe beállítani, te-
hát nem szabad az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamra
átértékelni.
 összeállításának folyamata
3.2 A könyvviteli zárlat munkafázisai és a beszámoló

kötelezettségei a következők:
Avállalkozás külföldi pénzértékre szóló eszközei és

"A* vevo számla l

,,A" vevő számla 2
Devizabete't számla
,,B" szállító számla l
,.B" súllíió számla 2

Kiegészít információk:
A fordulónapi választott árfolyam 252 FUDEV

Kidolgozás:

000 251
,,A ve szamla 1
1

900 253
,,A" vevő számlaZ
Devimbetet számla 300 250
,,B** szállító számla 1 700 250
,,va szállítóizámlazk— _ 30 _7
7,
254
7
ÖSSZEVONT ÁRFOLYAM-KÚLÖNBÖZET : H 500
Könyvviteli elszámolás:
,,A" vevő számla 1 átértékelése ] 000 EFt
K 368. Fordulo'napi értékelés technikai számla
;

'
T317. Külföldi vevők —

f ,,A" vevő számla 2 átértékelése 900 EFI

T368. Furdulónapi értékelés technikai számla — K 31 7. Külföldi vevők
Devizabetét számla átértékelése
'

— K 368. Fordulánapi értékelés

technikai számla] 600 EFt
T386. Devizabele't számla
,.B" szállító számla ! átértékelése ] 400 EF!
— K 45 42. Külföldi szállítók
T368. Fardulánapi érle'kelés technikai számla
,,B" szállitó számla 2 átértékelése technikai számla! 200 EFt
— K 368. Fordulónapi értékelés
T4542. Külföldi szállítók
Összevont árfolyam-különbözet elszámolása 1 500 EFt
976. Pénzügyi műVEIetek egyéb bevételei
T368. Fordulónapiénékele's technikai számla — K
veszteség, akkor az elszámolás:
Megiegyzés'. Ha az összevont árfolyam-különbözet
!

K 368. Fordulómpi értékelés technikai számln

'_

. T876. Pénzügyi műveletekegyéb rájbrditárai —

árfo—
leéne'kelésnk esetén pedig veszteségiellegű egyedi
'3'Eszközök felértékelése esetén pozitív lesz az árfolyam-különbözet. irányával.
tehát az átértékelés iránya megegyezik az egyedi árfolyam-különbözet
lyam-különbözet adódik. Az eszközöknél
! A kötelezettségeknél pedig az átértékelés iránya ellentétes az
egyedi árfolyam—különbözet eredmenyaelőjelével.
*
*" Azt szemléltetjük, hogy fel vagy le történik az értékelés.
 beszámoló összeállításának folyamata
3.2 A könyvviteli zárlat munkafázisai és a

Bevétel számlák rendezése: számla

— K 493. Adózott eredmény elszámolási
TD. Bevételek
rendezése:
Aktivált saját teljesitményekhez kapcsolódó számlák
ÁV K 493. Adó tt eredmény elszámolási számla
T 581 Saját termelésű készletek
—

STKÁV számlának KÖVETEL egyenlege van)

.

Ha az állományváltozásPOZlTlV (581.
VAGY Á
K 581. Saját termelésű készletek V
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla
——

STKÁV számlának TARTOZIK egyenlege van)

Ha az állományváltozás NEGATlV (581. elszámolási számla
— K 493. Adózott eredmény
T582. Saját előállítású eszközök aktivált ért
esetén az 51-57. Költségnemek számlacsoponokA
Forgalmi költség eljárással készített eredménykimulatás számlacso-
átvezetésí vagy az 59. Költsegnemek ellenszámla
hoz kapcsolódó számlák az 594 Költségnem költségei, a 85. Érté-
a 81-844 Értékesítés közvetlen
portokkal szemben zárnak. Az eredmény megállapítása
87. Pénzügyi műveletek ráfordításai számlaesopor-
kesítés közvetett költségei. a 86. Egyéb ráfordítások, a ezeknek a
alapján történik. Ennek megfelelően
tok számláinak és a 9. számlaosztály számláinak egyenlege
elszámolási számlára a zárlat keretében átvezetni.
számláknak az egyenleget kell a 493. Adózott eredmény
esetén:
költség eljárással készitett eredménykimutatás
Az eredményszámlák rendezésének lépései Forgalmi
Ráfordítás számlák rendezése:
K 81 -84. Értékesítés közvetlen költségei
T493. Adózott eredmény elszámolási számla
—

— K 85. Értékesítés közvetett költségei

K 86. Egyéb ráfordítások
T493. Adózott eredmény elszámolt:
—

K 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai

T493. Adózott eredmény elszámolást - mla
—

Bevétel számlák rendezése:

— K 493. Adózott eredmény elszámolási számla
T9. Bevételek
493. Adózott eredmény elszámolási számla éppen az
Fontos! Az eredményszámlák rendezését követően a
adózás előtti eredményt mutatja.
számvitelifeladatok
3.2.6.2 Az eredményjelasztáshoz kapcsolódó
3.2.6.2.l A társasági adó s:ámítása és könyvelése
adófizetési kötele-
formájában saját maga állapítja meg az
Atársaságí adó esetében a vállalkozás önadózás adó megállapításának
előleget fizet évközbeni A társasági
zettséget és az előző évi fizetendő adója alapján
megállapítható adózás előtti eredmény.
kiindulási pontja a ,,íőkönyvi kivonat l" alapján
kerül meghatározásra:
Atársaságí adó összege a következő séma alapján
Adózás előtti eredmény
4- adóalap növelő tételek

-— dóalap csokkento tételek

Ad lap
meghatározott %
:
Számított adó Adóalap x vonatkozó adótörvényben
:
Társasági adó Számított adó — adókedvezmények
Társasági adó könyvviteli elszámolása:
la. Társasági adó elszámolása
K 461. Társasági adó elszámolása
T89] Társasági adá
—
.

És
lbl Társasági adó átvezetése
K 891. Társasági adó
T 493. Adámtt eredmény elszámolása
—
3.2 A könyvviteli zárlat munkafázisai és a beszámoló összeállításának folyamata

EREDMÉNYFELOSZTRS, FORGALMI KÖLTSÉG

LDA (Az EREDMÉNYSZÁMLÁKZÁRÁSA És AZ
mászna-n EREDMÉNYIGMUTATÁS)
,

,
KÁSSAL
következő információkat ismeri:
Avállalkozás eredményszámláinak Lát-ásához és az eredmény megállapításához a
kivonat alapján (adatok E Ft-ban):
Eredményszámlák idöszak végi egyenlege a végleges főkönyvi
412 400
511. Anyagköltség
25 200
522. Bérleti díjak
11 000
5324 Pénzügyi, befektetési, szolgáltatási díjak
65 200
541. Bérköltség
19 240
561. Szociális hozzájárulási adó
1980
564. Szakképzési hozzájárulás
T6640
581. STKÁV
76 760
582. SEEAÉ
31 200
5714 Értékcsökkenési leirás
393 100
811. Értékesítés elszámolt önköltsége
12 600
814. ELÁBÉ
33 200
851. Értékesíté '. forgalmazási költségek
52 200
8524 igazgatási költségek
17 600
853. Egyéb általános költségek
szerinti értéke 2300
861. Étte'kesitett immateriális javak és tárgyi eszközök nyilvántartás
3200
863, Mérlegkészítésig ismertté vált káreseménnyel kapcsolatos ráfordítások
1260
866. Értékvesztések. terven felüli értékcsökkenési leírás
16 320
873. Fizetett (fizetendő) kamatok, kamatjellegű ráfordítások
497 260
911. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
127 240
931. Exportértékesítés nettó árbevétele
2000
961. Értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök bevétele
5820
971. Kapott osztalék, részesedés
12400
974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

Kiegészítő információk:
— A vállalkozás eredménykimutatását forgalmi költség
eljárással készíti.
Jr 5060 E Ft. Atársasági adó mértéke
— Az adóalap növelő-csökkentő tételek összevont egyenlege

"legyen most" 19%.

1. Értékesítési költségek egyeztetése
adatok E Ft—bzm
412 400
Anyagköltség
25 200
4- Igénybe vett szolgáltatások értéke
11 000
* Egyéb szolgáltatások értéke
86 420
4- Személyijellegű ráfordítások (65 200 Jr 19 240
4- 1980)
31 200
%— Értékcsökkenési leírás
566 220
Költségnemek összesen:
70 120
Aktivált saját teljesítmények értéke (— 6640 76 760)
-t—

393 100
Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
103 000
Jr Értékesítés közvetett költsége (33 200 't 52 200 * 17 600)
496 100
Értékesítés összes költsége:
566 220
Költség-nemek
70 120
- Aktivált saját teljesítmények értéke
: Értékesítés összes költsége 496 100
425 3. BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLlT

2. Zárlattal kapcsolatos feladatok

1.Eredményszámlák zárása
Eredményszámlák átvezetése a 493. Adózott eredmény elszámolási számlára
Ráfordítás számlák átvezetése:
T4934 Adózott eredmény elszámolási számla — K 81]. Értékesítés elszámolt önköltsége 393 100 E Ft
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla — K 814. ELÁBÉ 12 600 EFI
T 493. Adózott eredmény elszámolási ámla — K 8514 Értékesítési. forgalmazási költségek 33 200 E R
T493. Adózott etedmény elszámolási számla — K 852. Igazgatási köl/ségek 52 200 E R
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla _ K 853. Egyéb általános költségek 17 600 E 1"!
T493. Adózotteredmény elszámolási számla —K 861. Ért immat. és tárgyieszk nyilv. sz e'rte'ke 2300ER
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla —K 863. MK-ig ismertté vált kár: kapcs. mi 3200 E F!
T493. Adózott erealne'ny elszámolásis:ámla —K 866. Értékveszte'sek terven felüli écs. leirás 1260 E Ft
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla — K 873. Fizetett (fizetendő) kamatok és
kamatjellegű ráfordítások 16 320 E F!
Bevétel számlák átvezetése:
T9114 Belföldi értékesítés nettó árb. — K 493, Adózott eredmény elszámolási számla 497 260EF1
T931. Export értékesítés nettó árb. — K 493. Adózott etedme'mi els:ámolás nla 127 240 E Ft
T 96]. Ért. immali e's tárgyieszlc bevétele —K 493. Adózott eledme'ny elszámolási számla 2000 E Ft
T 97]. Kapott osztalék részesedés — K 493. Adózott eredmény elszámolási számla 5820 E Ft
T974. Egyéb Ú'árá) kamatok és
— K 4 93. Adózott eredmény elszámolásiszámla 12400 E Ft
kamatjellegű bevételek

Az eredményszámlákátvezetését követően a 493. Adózott eredmény elszámolási számla részletes forgalma:

493. Adózott eredmény
T elszámolási számla K
811/393 100 000 497 260 000 l9ll
814/ 12 600 000 127 240 OOO/931
851/ 33 200 000 2 000 000 t'961
852/ 52 200 000 5 820 000 ,"971
853/17 600 000 12 400 000 /974
861/ 2 300 000
863/3 200 000
866/1 260 000
873/16320 000
Ez llZ 940 000

H. Társasági adó számítása

Adózás előtti eredmény 4-112940EF1

Adóalap módosító tételek összevont ezvenleae %SOÓOEFI
118 OOOEFt
Adóalap
Társasági adó (118 000 000X0.l9) 224ZOEFT.
Adózott eredmény (l 12 940 000 — 22 420 000) 90 SZOEFI

III, Társasági adóval kapcsolatos könyvelés

Társasági adó elszámolása:
T891. Társasági adó — K 461. Társasági adó elszámolása 22 420 E Ft
Társasági adó átvezetése:
T493. Adózott eredmény elszámolási s:ámlo — K 891. Társasági adó 22 420 E Ft [
3.2 A könyvviteli zárlat munkafázisai és a beszámoló összeállításának folyamata

'
L_DA (anyás KÓVETELÉSEK, EGYÉB nüvm ÉÉJÁRATÚ
Kmm LÉÉLEGT'ÉTELEKI

Avállalkovis egyéb követelés és egét) rövid lejáratú kötelezettségek mérlegsorának megtatámzásáhoza követ-
kező főkönyvi számlák társasági adó és osztalék elsuimolás előtti év végi egyenlegét ismerjük (adatok E Ft-ban):
% Számla neve Tartozik Követel
361 Munkavállalókkal szembeni követelések 600
362-1 Költségvetési kiutalá ények (jogcím l) 10 000
362-2 Költségvetési kiutalási igények (jogcím 2) 8000
363-1 Költségvetési kiutalási igények teljesítése (jogcím l)
363-2 Költségvetési kiutalási igények teljesítése (jogcím 2)
368 Különféle egyéb követelések
461 Társasági adó elszámolása
462 Személyijövedelemadó elszámolása
463-1 Költségvetési beüzetési kötelezettségek (járuléktartozás ])
463-2 Költségvetési bem/etési kötelezettségek (járuléktartozás 2)
464-1 Költséwetési befizetési ótelezettse'gek teljesítése (járuléktartozás l)
464-2 Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése (járuléktartozás 2)
466 Előzetesen felszámított áfa
467 Fizetendő áfa
468 Áfa elszámolási számla
469 Helyi adók
47l Jövedelem elszámolási számla 18 260
479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek 8 360

(A vállalkozás tárgyévi adófizetési kötelezettsége 6 000 E Ft, melynek elszámolását a főkönyvi kivonat
még nem tartalmazza.)
Egyéb követelések meghatározása:
adatok E Ft—ban
Munkavállalókkal szembeni követelések 600
Költségvetési kiutalási igények jogcím 1 (10 000 — 9 300) 700
Különféle egyéb követelések ] 440
Társasági adó túlfizetés miatti követelés (6 960 — 6 000) 960
Költségvetési befizetési kötelezettségek
(járuléktartozás !) miatti követelés (l6 000 — 15 920) 80
Helyi adó miatti követelés 400
Összesen 4 180

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek meghatározása:

adatok E Ft-ban
Költségvetési kiutalási igények jogcím 2 (8 600 — 8 000) 600
Személyijövedelemadó tartozás 27 300
Költségvetési beüzetési kötelezettségek
Gáruléktartozás 2) miatti tartozás (4 360 — 4 200) 160
ÁFA tartozás (71 700 — 49 260 — 14 440) 8 000
Jövedelem elszámolás 13 260
Különféle rövidlejáratú egyéb kötelezettségek 8 360

;
Összesen 62 680
A könyvviteli zárlat munkafázisai és a beszámoló összeállításának folyamata
számlák az ajánlati
.3 Az eredménykimutattt'shoz és a mérleghez kapcsolódáfá'köttyvi '

számlakeret tükör alapján

Eredménykimutatás összköltség eljárással
lföldi értékesítés nettó árbevétele
rt értékesítés nettó árbevétele
ékesítés nert ' árbevétele (01 —02
"át termelésű készletek allomárt változása
'at előállítású eszközök aktivált értéke
t'vált szt 'tt'r tel P.S'ílmén ek értéke ( zok/M)
'e'b bevételek
Ebből: visszaírt értékvesztés
a öltsé
én be vett szol áltatások értéke
éb szol altatások értéke
ladott áruk beszetze'si e'rte'ke
ladott (közvetített szol áltatások értéke
a 'elle " rá artlt'ttt'sak (05f06'07-U8 419)
rkölts
zeme'
'
'ell ű e éb kiftzetések
é 'árulékok
emél 'ielle " r ordírámk [OH/el.?)
tékcsökkenési leírdx
gyéb ráfordítása/í
Ebből: értékvesztés
zemi (üzleti) tevékenység eredménye
. d: ll.-l-IIl.-lV.-V.-VI.-VII.
pott Gáró) osztalék és részesedés
Ebből: ka solt vállalkozástól on
ésekböl származó bevételek. árfolyamnyerese'gek
Ebböl: ka solt vállalkozástól tt
származó bevételek.
efektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokbóL kölcsönökből)
olyamrtyerese'gek
Ebböl: k solt vállalkozástól ka tt 974
gyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
Ebböl: k solt vállalkozástól k ott 975-979
énzügyi műveletek egyéb bevételei
Ebből: értékelési különbözet
énzü i műveletek het-ételei (134444,- 6—1 7)
4—1

eszesedésekböl származó ráfordítások. árfolyamvesztese'gek

Ebböl: ka sol! vállalkozásnak adott
származó ráfordítások
Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból. kölcsönökből)
árfolyamvesztese'gek
Ebböl: ka solt vállalkozásnak adott 873
Fizetendő (ftzetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások
Ebböl: ka lt vállalkozásnak adott
értékvesztése 874
Részesedések, érték t'rok. tartósan adott kölcsönök. bankbetétek 875—879
Pénzügyi műveletek egyéb táfordíuisai
Ebb rtékelésikülönbözet
Pénzu' i műveletek ra' orditásttí (l8*19*20i 21
41—22

P i műveletek eredménye (VIII-IX.)

Adózás előtti eredménv (iAiB)
Adó rész kötelezet/se'
Adózott eredmén iC-
434 3, BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLlT '

Eredménykimutatásforgalmi köl tség eljárással

Ol. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 91-92
02. Export értékesítés nettó árbevétele 93-94
[ Értékesítés nettó árbevétele (01 —02)
03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 81-84
04. Eladott áruk beszerzési értéke 812, 832
05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 813) 833
[]. Értékesítés közvetlen költségei (U3*04t05)
III. Értékesítés bruttó eredmenye (I-Il)
06. Értékesítésit forgalmazási költségek 851
[)7. Igazgatási koltsegek 852
08. Egyéb általános költségek 853
[ V. Erte'kesite'r közvetett költségei (Dóm 0 7* 08)
V. Egyéb bevételek 96
Ebből: visszaírt értékvesztés
VI. Egyéh ráfordítások 86
Ehből: érlékverzte's
A Územi (üzleti) tevékenység eredménye
(1 lIl-th-VAVI)
l3. Kapott (járó) osztalék és részesedés 97l
Ebböl: kapcsolt vállalkozástól kapott
144 Részesedésekből származó bevételek. árfolyamnyerese'gek 972
Ebböl: kapcsolt vállalkozástól kapott
15. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból. kölcsönökből) származó bevételek 973
árfolyamnyereségek
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
16. Egyéb kapott (ja'ró) kamatok és kamatjellegű bevételek 974
Ebböl: kapcsolt vállalkomfstól kapott
17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 975—979
Ebb rtékelési különbözet
VIII. Pénzügyi műveletekbevételei (134— 147'15—16—17)
18. Részesedésekből származó ráfordítások. árfolyamveszteségek 87]
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
19. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból. kölcsönökből) származó ráfordítások, 872
árfolyamveszteségek
Ebböl: kapcsolt vállalkozásnak adott
20. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások 873
Ebböl: kapcsolt vállalkozásnak adott
21. Részesedések. értékpapírok. tartósan adott kölcsönök. bankbetétek értékvesztése 874
22. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 875-879
Ebből: értékelési különbözet
Pénzügyi műveletek ráfordításai (18Jr19e20z 21172)
Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX.)
gene? Adózás előtti eredmény (iAiB)
A dofzete'si kotelezettseg 891
Adózott eredménv (ic—X) 419
 :. nesz/mom ÖSSZEÁLLfT

]. Adózás előtti eredmény

Müködési cash flow levezetésének kiindulási pontja egy teljesítés szemléletben levezetett k
—
1—7

ria: ,.egy esetlegesen korrigált" ADÓZÁS ELÖTTI EREDMÉNY

— AZ ,,1. Adózás előtti eredmény" sorban a tulajdoni
részesedések thán kapott osztalékkal, ré :
déssel az adózás előtti eredményt csökkenteni kell( [7. számú melléklet]
származó ' (
A ,,kapott osztalék. részesedés" korrekcióval részletesen a ..Beféktete'si tevékenységből
eszköz—változás (Befektetési cash flow)" meghatározásakor foglalkozunk

2. Elszámolt amortizáció (*)

— Pénzmozgással nem járó ráfordítás
TEHÁT: Az "általánosszabály" érvényesül.azaz az elszámoltamortizáció,mivel az eredményt w
!

kenti. de pénzeszköz csökkenéssel nem jár az adózás előtti eredményt növeli (..visszakorrigálj
hivatott lev—n-
cash Bow-kimutatásban, hiszen a cash flow kimutatás a pénzeszköz változását .

PÉLDA (ELszÁMOL'r'Áúo'winzkdóí

értékcsökkenés elszámol
A ,,CASHFLOW" Nth.-nél a tárgyévben az 2 000 EFt terv szerinti
.!

kívül más gazdasági esemény nem volt;

Feladat: Állítsuk össze a CF kimutatást!
Megoldás:
Cash now-kimutatás
l. Adózás előtti eredmény
2. Elszámolt amortizáció
]. Működési CF
ll. Befektetési CF
III. Finanszírozási CF
IV. Pénzeszközök változása

3. Elszámnlt értékvesztés (%) és visszaírás (—)

bevétel (énékv
— Pénzmozgással nem járó ráfordítás (értékvesztés) és pénzmozgással nem járó
tés visszaírása)
TEHÁT: Az ..általános szabály" érvényesül, azaz az elszámolt értékvesztés. mivel az eredmén
csökkenti. de pénzeszköz csökkenéssel nem jár az adózás előtti eredményt növeli (._visszakorri-
növekedéssel
gálja"), az értékvesztés visszaírása pedig. mivel az eredményt növeli. pénzeszköz
de
nem jár az adózás előtti eredményt csökkenti a Cash flow-kimutatásban.
elszámolt értékveszté
,.A _,34 Elszámolt értékvesztés e's visszaírás .. sorban az adott időszakban
seket, terven felüli értékcsökkenési leírásokat pozitív előjellel. azok visszaírását negatív
előjellel
kell figyelembe venni... [7. számú melléklet] (Tehát érvényesül az ,,általános szabály"!)
 ' A könyvviteli zárlat munkafázlsai és a beszámoló összeállításának folyamata

(ELSZÁMOLT ÉRTÉKVESZTÉS És VlSSZAíRÁS)

'. ,,CASHFLOW" Nth.-ne'l a tárgyévben a kereskedelmi áruk utáni 800 EFt értékvesztésen és az
' ayik"nemépület
volt.
esetében visszaírt 1
600 EFt terven felüli értékcsökkenésen kívül más gazdasági ese-

dat: Állítsuk össze a CF kimutatást!

,
egoldás:
Cash How-kimutatás
1. Adózás előtti eredmény
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás
]. Működési CF
Il. Befektetési CF
III. Finanszírozási CF
IV. Pénzeszközök változása

éltartalék képzés (*) és felhasználás (—) különbözete

— Pénzmozgással nem járó ráfordítás (céltartalék képzés) és pénzmozgással nem járó bevétel (cél-
tartalék feloldás)
— TEHÁT: Az ..általános szabály" érvényesüll azaz a céltartalék képzés. mivel az eredményt csök-
kenti. de pénzeszköz csökkenéssel nem jár az adózás előtti eredményt növeli (.,visszakurrigálja").
a céltartalék feloldása pedig, mivel az eredményt növeli. de pénzeszköz növekedéssel nem jár az
adózás előtti eredményt csökkenti a cash How-kimutatásban
vitel' törvény 7. számú melléklete a fent végigvezetett korrekciós problémakört a következőkép—
egyszerűsíti:
— ,,A .,4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete" soron az adott időszaki céltartalék
képzés
"bhletét pozitív előjellel. a céltartalék felhasználás többletét negatív előjellel kell figyelembe ven-
ni... [7. számú melléklet]

ÉLTARTALÉK KÉPZÉS És FELHASZNÁLÁS KÚLÖNBÖZETE)

,,CASHFLOW" Nth.-ne'l a tárgyévben a céltartalékoláson kívül más gazdasági esemény nem volt.
1—

'—

oéltanalékolassal kapcsolatos információk a következők:

— Jogcím l-re (várható kötelezettségre) képzett céltartalék 2 400 EFt

— Jogcím 2—vel (várható kötelezettséggel) kapcsolatosan feloldott céltartalék 2 000 EFt.

adat: Állítsuk össze a CF kimutatást!

'
egnldás:
Cash flow-kimutatás
1.Adózás előtti eredmény
4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete
], Működési CF
II. Befektetési CF
III. Finanszírozási CF
IV. Pénzeszközök változása
 443
3. BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLlTÁSA
..Állományváltozások". mint korrekciók (6-1 1.
sor)
A Számviteli törvény cash How-kimutatásának
6-1]. sora a mérlegben ._t'ellclhctö"
..esetlegesen korrigált" állomán) változásaihoz kapcsolódnak. egyes vagyonelemek
— Általános
szabály: Az eszközökhöz kapcsolódó állomán) változás
sorok esetében az állományvál-
tozást NEGATlV a forrásokhoz kapcsolódó
állományváltozás sorok esetében az állományválto—
zást POZlTlV korrekciokém kell
figyelembe venni.
Az eszközökhöz kapcsolodo llományváltozások
meghatározásakor a tárgyévi állományi értékel
(tárvve' i me'rlege'rte'ket) a7 elszámolt érte'kveszte'sekkel
es azok x isszaírásával issza kell korri—
gálni . mivel az e'rtékveszte'sek és a x isszaírások a cash-í'low
kimutatás ..3. Elszamolt értékvesztés
és visszaírás" sorában korrekcióként már
megjelennek!
A befektetési cash flow kedvéért" befektetett
a eszközökkel kapcsolatos követelések (iellemzően
vevökövetele'sek!) e's kotelezettségck Liellemzöen szállítói
tartozások) állományváltozását a kap-
csolódó sorok esetében ki kell szűrni!
Forrásokhoz ka csolódó állományváltozások. mint
korrekciók:
6. Száll *telezettse'g változása (")
74 Egyéb rövid
lejáratú kötelezettsé_ változása (Jr)
8. Passzív időbeli elhatárolások
változása (")
Általános szabál): A forrásokhoz
kapcsolodo állományváltozás POZlTlV korrekciót
kimutatásban. jelent a cash How—

Eszközökhö7 kapcsolódó állományváltozások. mint

korrekciók:
9. Vevőkövetele's változása (—)
10, Forgóeszközök (vevökövetele's e's
pénzeszköz nélkül) változása (4
H.Aktív időbeli elhatárolások változása (—)
Általános szabály: Az eszközökhöz
kapcsolódó állomán) változás NEGATlV korrekciót
How—kimutatásban. jelent a cash

6. Szállítói kötelezettség változása

(4)
A beruházási szállító nélküli változást kell
tig) elembe x enni. mivel a beruházási cash flow ..14.
tett eszközök beszerzése" sorának meghatározásakor Befekte—
a befektetetett eszközök növekedését a befekteten
eszközökhöz kapcsolódó szállítói tartozások
korrigálásával __lehet" meghatározni. (A befektetési
meghatározásával később rés/etesenfogla/kozzmkf) cash/low

7. Egyéb rövid lejáratú

kötelezettség változása (e)
A .47. Egyéb rövid lejáratú
kötelezettség változása" sorban a x ev öktöl kapott
és az egyéb rövid lejáratú kötelezetts előlegek. a válto'tartozások
gek állománynöi ekedésct pozitív előjellel.
negatív előjellel kell ügyelt—mbe venni." [7. számú állomán) csökkenését
melléklet]
8. Passzív időbeli elhatárolások változása (*)
9. Vevőkiivetelés változása (—)
— A vevőköx etele'sek állomán) változásának
meghatározásakor a tárgyévi állományi értéket az el—
számolt érte'kveszte'sekkel és azok visszaírásáxal ._i issza
kell korrigálni !
— A befektetési cash timi" _.kedvée'rt'"
a befektetett es , , 'kkel kapcsolatos vevökövetelések
mányváltozását a vevökövetele's változása sor állo-
meghatározásakor ki kell szűrni! (A befektetésicash
flow meghatár sával később l'ér:lefesenjoglulkoztmkl)
 443 34 BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLlTÁSA

PÉLDA (KAPOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS)

A ,,CASHFLOW" N) Rt. Kapott osztaléki részesedés cash Hou-kimutatásbeli kezelésére a következő

információkat ismeri:
a) eset Atárg) évre elhátároltjáro' osztalék 800 EFt (előző évi osztalékot és osztalékelőleget a
vállalkozás a tárgyévben nem kapott)
b) eset A tárgyévben befolyt osztalék 800 EFt (Az osztalék a pénzügyi műveletek bevételei közé
került elszámolásra.)
0) eset A tárgyévre elhatárolt járó os7tálék 800 EFtí a tárgyévben befolyt az előző évre
elhatárolt 2 000 EFt osztalék.

Feladat: Mutassuk be az osztálékhoz kapcsolódó tételek CF kimutatásra gyakorolt hatását!

Megoldás a) eset:
Cash How-kimutatás
l. Adózás előtti eredmény
l l Aktív időbeli elhatárolások változása
.

[. Működési CF
16. Kapott osztalék. részesedés
ll. Befektetési CF
III. Finanszírozási CF
IV. Pénzeszközök változása

Megoldás b) eset:
Cash flow-kimutatás
]. Adózás előtti eredmén)
]. Működési CF
16. Kapott osztalék. részesedés
ll. Befektetési CF
III. Finanszírozási CF
IV. Pénzeszközök változása

Megoldás c) eset:
Cash flow-kimutatás
1. Adózás előtti eredmény — 1
200 (*)
ll. Aktív időbeli elhatárolások változása 1
200
L Működési CF 0
16. KapOtl osztalék. részesedés 2 000
II. Befektetési CF *- 2 000
III. Finanszírozási CF 0
IV. Pénzeszközök változása 4- 2 000
:
(*) Adózás előtti eredmény (CF) 800 — 2 000 : — 1
200

321013 A .,Pe'nm'igvl műveletekből s:árma:á pén:es:kó:-válro:ás "

(Finans:í1'o:ásf cash-flmv) levezetése
Kapcsolódó cash flow-kimutatás sorok
Negatív cash flow—k (—)
18. Kötvén). hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele
19. Hitel és kölcsön felt étele
20. Hosszú lejáratra n) újtutt kölcsönök és elhel) ezett bankbetétek törlesztése. megszüntetése. beváltása
21. Véglegesen kapott pénzeszköz
 nk l'nix

Mai—ági csemc'n) lőném:

% ,,CASHFLOW" N) Rt.—nöi ' l rés/xm) ek künn
sycrimi értéku (xi zn'zisáriáöi
'1 re'
A uiiiaikozá; bex min 54'
.

sag bejeg) cnc.

_

A íökeic's/áiiiu'isl n c gb
értékei 320 F ;] néx éneke 200 Lil.

Feladat: Áiliif-uk öss/c a ti kimutatás!

Megoldás:
Cash timi-kimutatás
LAdÓ/ÓS ciöm eredmén)
8. i-m'gócszközök .A.) x állozz'isa
(

!. Működési CF
IL Befektetési CF
22. RÉS/A én) hcx más. mig—m (más
Ill. Finanszírozási CF
IV. Pénzeszközök x áltozása

3.2. [0.3 Egyéb korrekciók

újonnan fchcu knrrck
sorok x ag) éppen a cash iimx-kimuiatúsban
_

A knrábban bumuiamti korrekciós is megk i (megkiv

icx chiéSe e 3b más korrekciós sorokat
áliozu. (mak
sorokon kivül a pÉnZüN/ixiW-N L miatti cash (ion-kimutat!) van
szukséges kor-
adon x ag) om
x Anhalt), A köx eikc/ökbcn uz
apponha ek (pi. iérilés nélkül átadott
de az appini-um kix ül cg) éb mas ganiusa'igi esemén)
rekció kerül bemuialásra. korrekciú ru.
is xzükscgcs ichci ol§ un különbö7ö
N onláro ak miatti korrekció. sibi) mian
ag)

("F Khil xiixsuw)

más NI. 'mnu'u M'Lru'si
i
x
PÉLDA (Avram Ki

ismeri:
'
cmén) ci közül km etkezökct
,,CASHFLOW" N') Rt, tárg) én gazda okirai szcrimi énéke
slcrimi ónóixc 2 000 EFL iélesito
A
a) ese! Apponba adott am aakószici kony
140 iii-L A cég ims gi bej *g) zés megtöriénl s7crimi értéke
mus/aki gép Lön) x a
'
Téka 3 200 El-t. iélcsiio' nkirm
b) eset Apponba adott .

m'c megtörtént,
3 520 iiFL. A cégbiri'vs gi bej ax

Ci" kimutatásra g) akomh hatását!

Feladat: Mutassuk be az appmn átadás
Megoldás a) eset:
Cash flow-kimutatás 340
LAdóz ' ciöiii eredmén) — 240
Kon'ckció ] 2 000
—
Km'rckció 3
k (.,.i x úhwása
! 000
8. Forgóe '
0
[. Működés! CF 0
II. Befektelési CF 0
III. Finanszírozási CF 0
IV. Pénzeszk' ök változása
 44 VAGYONI, PÉNZÚGYl ÉS JÖVEDELMI HELYZET EL

— az egyes mérlegesoportok értékének és a vonatkozó mérlegfo'csoport összegének hányad

(például Tárgyi eszközök/Befektetett eszközök)X l 00% és
— az egyes mérlegfőesoportok értékének és mérleg főösszegének hányadosaként (Befektetett
zők/Mérleg főösszeg)X100%.
A megoszlási viszonyszámok önmagukban is lehetőséget adnak az elemzésre, de azok időbeli öss
lítása további összefüggések feltárására ad lehetőséget. Az időbeli összehasonlitáson túl a vagyons
összehasonlítható más hasonló (!) vállalkozás adataival és ágazati aggregált adatokkal is.

4.1.1.2 Vagyoni helyzet elemzése mutatószámokkal

A vállalkozás vagyoni helyzetének elemzéséhez vertikális e's horizontális mutatók egyaránt felhaszn
A vagyoni helyzet elemzéséhez mérleg eszközoldalának adataiból úgynevezett eszközszerkezen' m
mérleg forrásoldalának adatai alapján pedig tőkeszerkezeti mutatók képezhetők a vagyoni helyzet e
séhez.

Saját tőke
Tőkeerősség: , "
X 100 (%)
Források osszesen

,, Megmutatja a saját tőke arányát aforrás olda/on. "

A tőkeerősség időbeli alakulását tekintve jellemzően a növekedés tekinthető kedvezőnek.

Kötelezettségek
Kötelezettségek részaránya: X 100 (%)
Források összesen

,,Megmutatja az összes kötelezettség arányát aforrás oldalan. "

A kötelezettségek arányának viszonylagos állandósága vagy növekedése nem feltétlenül negativ je

H
Gondoljunk egy vállalkozásra, amely tevékenységi körét bővíti, vagy a meglévő tevékenység bővitése
kében a szükséges kapacitást hitelből finanszírozza.

Saját tőke
Bfktttt
ee ee es zk"őkfd
ez t.:
e ezeel
Befektetett eszközök
X 100 (%)

Befektetett eszközök fedezete II.: Saját tőke *Hosszú lejáratú kötelezettségek X lOO (%)
Befektetett eszközök

,,A tartás/források és a tartósan lekötött ex:közök egymáshoz mér! vis:an_vát mutatja. "
A mérleg illeszkedési elve alapján a források lejárata összhangban kell. hogy legyen az eszközök m
lésével, azaz a tartósan lekötött eszközöket tartós forrással kell finanszírozni. Ebből következően a m
a második mutató elvárt nagysága minimum liAz első mutató esetében nem lehet elvárt határértéket
szabni. esetében az időbeli összehasonlításnak és az ágazati adatokkal való összehasonlitásnak van ért
eredménykimutaiás elemzese

mény elemzésének MUTA TÓSZÁMAI

Általn'nosformula: Alkalmaz/tató vel/tési ulap

Eredmény/részeredmény
Vetítési alap
Mutatószlímfajtái:
Jövedelmezőse'gi mütaíók
Hatékmysági mutatók
Eredmény/részeredmények
közötti összefüggések
. Értékesítés nettó árbevétele
. Értékesítés nettó árbevétele Jr bevétel
'
.
Saját tőke
Eszközök (összes eszköz, lekötött
eszközök. bármelyik eszközcsoport,
mérlegtétel)
. Bérköltség
Személyi jellegű ráfordítások
Létszárnadat (átlagos állományi létszám,
létszámcsoportok)
Főpiacok szerinti árbevétel

Jövedelmezőségi mutatók

Fedezeti összeg
seg( Fd
jüvediem ező' ('I-'anyad—
e ezer )— , X 100 (%)
Ertékesítés nettó árbevétele
i
hányad megmutatja. hogy az egyes termékek. tevékenységek (ár)bevétele'böl mekkora há-
d az értékesítés közvetlen költségeinek levonását követően. A vállalkozás egészére számított
fedezeti hányad mutató az értékesítés bruttó eredménye és az értékesítés nettó árbevétele alap-
szerűsíthe Az egyes termékek. teljesítmények fajlagos fedezeti hányada alapján, azoknak a
.

' egészére számitott fedezeti hányadával való összehasonlítása révén értékelhetöve' válik ::
enyseg is.

,
l-ará nyos jövedelmezőségi mutatók

'
/ Adózott eredmény n
x 100 (A))
Árbevétel

ényhányad mutatók megmutatják. hogy a főtevékenység bevételének hány százaléka marad meg
eredménykategóriák szintjén.

yos jövedelmezőségi mutatók

' /Adózott eredmény

X 100 ( 0/")
Saját tőke

mutatónál ;: vállalkozás által leginkábbjellemző eredménykategóriát célszerü hasonlítani a saját

: Az eredmenykimurata'selemzése
"
üllalkazás tárg-idősmki gazdálkodásának hozzájárulását mutatja a vállalkozás saját tőkéjéhez.
.; tó magas értéke. növekvő tendenciája pozitív jelzésértékű, de nem én fenntartásokkal kezelni.
(: utatott nyereség rövidtávon könnyen javítható.

Adózott eredmény
yos adózott eredmény (ROA) : Eszközök összesen
x 100 (%)

,
eszközér/é/mzjmó adózni! eredmény a vállalkozás vag'onkörében lévo" es:közök eredménytar—
rin
pess'ége'tmum/ja. "
'

hogy a mutatóban csak olyan eszköz szerepeltethető. ami az adózott eredmény keletkezéséhez tény-
4 (adatkorrekciókl) hozzáj árult. A mutató értéke az eszközök értékelési eljárásának megváltoztatására

_
ékenyen reagál. ráadásul a mérlegben ki nem mutatott eszközök megléte (például bérelt eszközök)
1) javíthatják a mutató értékét.

Hatékonysági mutatók
_ onyság elemzésekor a tevékenység végzéshez hadba állított erőforrásokkal (egyes eszközök, esz-
,: rtok. emberi erőforrások)
való gazdálkodás hozamtennelö képességét mérjük. A hozam jelentheti
ételt, a különbözö termelési érték kategóriákat. az értékesítés forgalmát vagy naturális módon meg-

:
oribb hatékonysági mumta'k

Értékesítés nettó árbevétele

—

rányos árbevétel: , "

xioo (%)
Merlegfoösszeg

eszközérték árbevétel teremtő képessége? mutatja. ,,Hányszar térül meg az eszköz a vizsgált
"
i

eszk" értékelésének megváltoztatása (például az értékhelyesbítés alkalmazása a tárgyévben,

de az előző évben nem).
venni.
mérlegen kívüli eszközök torzító szerepe, mely tételeket adatkorrekciókém kell figyelembe

Értékesítés nettó árbevétele

,
öz aranyos árbevetel : Forgóeszközök
x100(%)

"
nék árbevétel teremtő képességét m marja.

,
" zőben a forgóeszközök helyett a nettó forgótőkét szerepeltetjük. lévén hogy a rövid lejáratú köte-
' állománya nagyban befolyásolja a forgóeszközök értékét. akkor ahate'konyság a nettó forgótőke
árbevétel alapján is értékelhetövé válik.
 466 4 VAGYONI, PÉNZÚGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZET E

423 Eredmény/részeredmények közötti összefüggések

Árbevétel összetétele
Belföldi árbevétel aránya

Belföldi értékesítés nettó árbevétele

' ,
Ertekesrtes
, , ,
netto, arbevetele
. x [00 (%)

Export árbevétel aránya

Export értékesítés nettó árbevétele

,
Értékesítés nettó árbevétele
X 100 (A)
o

Eredménykategóriák az adózott eredmény arányában

üzemi / Pénzügyi / Adózás előtti eredmény

Adózott eredmény
X 100 Un)
n

A mutató alapján megítélhető az egyes tevékenységek

eredményének hozzájárulása az adózott er

Adózás előtti eredmény összetétele eredménykategóriánként

üzemi / Pénzügyi eredmény

Adózás előtti eredmény
X 100 (A)
o

A mutató alapján megítélhető az

egyes tevékeny ségek eredményének hozzájárulása az adózás előtti
ményhez.
s. PÉNZFORGALMI NYILVÁNTARTÁSOK

5. Pénzforgalmi nyilvántartások
, beszámoló formája és a könyvvezetés módja közötti szoros kapcsolatot a beszámoló információtartal-
ak részletezettsége. a pénzügyi vagy a gazdasági realizáció elvét érvényesítő szemlélete indokolja.
könyvvezetés a beszámoló alátámasztását szolgáló eszköz, tehát a nyilvántartási, elszámolási
_

'.
rendszer—

_— igazodnia kell a gazdálkodóval szembenjelentkezö. a beszámolóval kielégíthető információigényhez.

, beszámolót kettős könyvvitellel kell alátámasztani. kivéve, ha a 2000. évi C. törvény által egyéb szer-
.. tnek mino lö gazdálkodó esetében a vonatkozó kormányrendelet lehetővé teszi. hogy egyszeres
yvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót készítsenr
l

számviteli törvény hatálya alá tartozó Egvszerex könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a
hasz—
A

. ában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok

forrásairól. továbbá a pénzforgalmi gaz-
i műveletekró a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó. de tényleges pénzmozgást nem

: ényezö végleges vagyonváltozásokról. nem pénzben kiegyenlített

! bevételekről. ráfordításokról
, an könyvviteli
nyilvántartás! (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni. amely ezen eszközökben és
okban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, ttekinthetően mutat-
E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges,
a gazdálkodó az eszközökről. a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően
'
folyamatosan vezessen.
pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli
vántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más. a követelményeknekmegfelelő nyilvántartás ve-
'

,
' sével lehet
eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes
eti pénzforgalmat. a pénzforgalomhoz kapcsolódó. de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredmény-
zásokat az elszámolások egyezős gét biztosító tonnában mutatja ki.
felelős.
könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a
'
egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó az üzleti évről december
31—i fordulónappal egyszerűsített
olót köteles késziteni.m
'—
egyszeríisített beszámoló részei:
_ egyszerűsített mérleg,
— eredménylevezetés.

egyszerűsített mérleg és az eredménylevezetés jellemzői:

— mindkét dokumentum tételei továbbtagolhatók'sg.

— az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést bizonylatokkal

alátámasztott szabályszerűen
vezetett egyszeres könyvvitel (a pénzforgalmi könyvvitel, illetve az eszközökről és a forrásokról
vezetett részletező nyilvántartások. a leltárak) adatai alapján, világos és áttekinthető formában kell
Összeállítani.
kell megadni.
magyar nyelven kell elkészíteni. az adatokat ezer forintban
a hely és a kelet feltüntetésével a gazdálkodó képviseletére jogosult személy köteles aláimii
minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát (Amennyiben az ellenőrzés
vonatkozó
jelentös összegűnek minősülő hibá(ka)t állapított meg. akkor az elo üzleti e'v(ek)re
módosításokat az egyszerűsített mérleg és az eredménylevezetés minden tételénél az előző üzleti
év adatai mellett be kell mutatni külön oszlopban.),

Azegyszeres könyvvitelt vezet gazdálkodó esetében az üzleti év nem térhet el a naptári évről.
Az egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés sémáját a számviteli törvény 4. számú és 5. számú melléklete tartalmazza.
 s. PÉNZFORGALMI NYILV '

— az egymást követő üzleti évek egyszerűsített mérlegeiben, eredménylevezetéseíben

az
sonlíthatóságot a szerkezeti felépítés. a tagolás és a tartalom, a mérlegtételek értékelési
és eljárásainak állandóságával kell biztosítani.
az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a naplófőkönyvet
vagy más, e törvény
nyeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként. de legalább
az egy
beszámoló alátámasztásához. valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli
adatokm
adatszolgáltatáshoz köteles lezárni;
Az Szja tv. huta'lya alá tartuzo' magánszemelv (egyéni vállalkozó)
nyilvántartási kötelezettségei
se során az Szja tv. 5. mellékletének rendelkezései szerintjár el.
Ez azt jelenti, hogy a magánszemély az Szja tv. ásaínak megfelelően alap- és kiegészítő
tása/tban. időrendben, folyamatosan nyilvántart és rögzít minden olyan adatot.
amely az adókö
betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges. Ezen nyilvántartásokban adatot
rö
dosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet.
Alapnyílvántartász'39
— a naplófőkönyv.

— a pénztárkönyv.

— a bevételi és költségnyilvántartás.
valamint
— a bevételi nyilvántartás, továbbá

— az őstermelői
igazolvány részét képező értékesítési betétlap
A naplófőkönyv az egyszeres könyvvitel egyik a számviteli
törvény által is nevesített eszköze. A'
főkönyv a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodók és
::
jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek teljes
pénzforgalmának téte
tatására szolgáló nyilvántartás ahol a pénzforgalmi tételeken kívül
olyan tételek is elszámolásra
amelyek mögött nem áll tényleges pénzforgalom. de elszámolásukat az ,
egyszerűsített mérleggel
latos előírások kötelezővé teszik. '

A naplófőkönyv felépítése:
— Az egyszerűsített mérleg összeállításához ügyelembevételre kerülő
naplófőkönyvi osz!
- Bankszámla
Pénztár
Követelések
Értékpapírok
Kötelezettségek
. Saját tőke
—
Eredmény-levezetés összeállításához figyelembevételre kerülő naplófőkönyvi
oszlopok
. (Ár)beve'telek (adóköteles)
(Pénz)bevételek (nem adóköteles)
Anyag jellegű ráfordítások
Személyi jellegű ráfordítások
Egyéb termelési és kezelési költségek. ráfordítások
A pénztárkönyv a pénzforgalmikönyvvitel masik eszköze.
amely megfelel a számviteli törvény elő'
A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza:
— sorszám:
— a gazdasági esemény időpontja:
— a bizonylat sorszáma:
'" Az alapnyílvántanásokkal kapcsolatos tartalmi előírásokat részletesen
az Szja rv. 5, melléklete tartalmazza
 ' ZFORGALMI
NYILVÁNTARTÁSOK
459
— a gazdasági esemény rö 'd leirása.
— bevételek,
ezen belül külön feltüntetve az adóköteles
bevételeket, a fizetendő általános forgalmi
adót. ajövedelem kiszámításánál
figyelembe nem veendő bevételek;
kiadások. ezen belül külön feltüntetve
. a költségként elszámolható kiadásokat (anyag- és árubeszerzés, a közvetített
értéke. az alkalmazottak bére és közterhei. szolgáltatások
vállalkozói kive't, egyéb költségként elszámolható
kiadás).
- a költségként el nem sufmolható kiadásokat (beruházási
mi adó, egyéb, költségként el költség a levonható általános forgal-
nem számolható kiadás).
vételi és költségnyilvántartás, valamint
a bevételi nyilvántartás a személyi jövedelemadó
a alá tartozó magánszemélyek nyilvántartási törvény
formája. amennyiben megfelelnek az Szja tv. ide
zó előírásainak és ezen nyilvántartási formák valamelyikét vo-
választották.
, szeres könyvvitel vezetése során i
'
arra, h

'
; akoribb részletező nyilvántartások a következők:
vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések
nyilvántartása,
szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása,
tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása,
értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok
nyilvántartása,
munkabérek. más személyi jellegű kiüzete'sek és
a vállalkozói kivét nyilvántartása.
gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás),
hitelbe vagy bizományba történő értékesitésre
átadott, átvett áruk nyilvántartása.
egyéb követelések. kötelezettségek nyilvántartása, ,

selejtezési nyilvántartás
 472 s. SAJÁTOS BESZÁMOLÁSl KÖTELEZETTSÉGEK

korlátlanul felelős tagja nem lehet; Közkereseti társaság. betéti társaság és

egyéni cég nem lehet gazdaság?
társaság korlátlanul felelös tagja (Az egyéni cég nem minősül gazdasági társaságnak.)
Gazdasági társaság alapítását a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától
vagy ügyvédi vagy jogtaná-
csosi ellenjegyzésétől számitott harminc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartó
bíróságnak A cégbe-
jegyzési eljárás elektronikus nemperes eljárás. A cég bejegyzése iránti kérelmet elektronikus úton kell
benyújtani.
Ha a gazdasági társaság alapítása hatósági engedélyhez kötött, a bejelentést a
jogerős engedély kézhezvé-
telétől számított tizenöt napon belül kell teljesíteni. A gazdasági társaság a létesítő okirat
közjegyzői ok-
iratba foglalásától vagy ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétöl kezdődően a létrehozni kívánt
társaság
előtársaságaként működhet
Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság korlátolt felelősségű társaság
vagy részvénytársa—
ság (kizárólag zártkörű) formájában alapítható. Minden gazdasági társaságjogí személyiséggel rendelkezik.
Közkereseti társaság (kint.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a
társaság tagjai arra vál-
lalnak kötelezettséget. hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a
társaság részére vagyoni honá-
járulást teljesítenek. és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul
és
egyetemlegesen helytállnak.
A betéti társaság (br.) létesítésére irányuló társasági szerződés
megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak-,
kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni
hozzájárulást
teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a beltag) vállalja, hogy a Lársasa'gnak a
társasági vagyon által.
nem fedezett kötelezettségeie'rt a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni,
mig legalább egy másik
tag (a kültag) a társasági kötelezettségekért — ha a törvény eltérően nem rendelkezik — nem tartozik
helytál-
lási kötelezettséggel. A kültag nem lehet a társaság vezető
tisztségviselője. A betéti társaságra a közkereseti
társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A törvény nem határozza meg a vagyoni hozzájárulás mértékét sem kkt.. sem
pedig bt. esetén!
A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági
társaság amely előre meghatározott összegű
törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a
társasággal szemben törzs-
betetének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított
egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra
terjed ki. A társaság kötelezettségeiért — ha a t' vény eltérően nem rendelkezik — a
tag nem köteles helytállni.

Kft. törzsbetétjére vonatkozó feltételek:

— A törzsbetétek összege a törzstőke. amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnále
— A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. A tagok törzsbetétei különböző
mértékűek lehetnek; az
egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál; Minden tagnak egy törzsbetéte
lehet. Ha egy törzsbetét szolgáltatására több személy közösen vállal
kötelezettséget a kötelezett-
séget vállaló személyeket a törzsbetét szolgáltatásának kötelezettsége egyetemlegesen terheli.
AZ üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek
összessége, mely a
társaság nyilvántartásba vételével keletkezik.
Pénzbeli hozzájárulás befizetése:
ha a társasági szerződés rendelkezései szerint a nyilvántartásba vételi kérelem
benyújtá áig vala-
mely tag a pénzbeli betét 50%—ánál kisebb összeget tizet be vagy a pénzbeli betét behzetésére
a
nyilvántartásba vételtől számítva egy évnél hosszabbhatáridő van. akkor nem fizethet osztalékot

"" A 2014. március lS—e előtt cégjegyzékbe bejegyzett korlátolt

felelősségű társaságok a Ptk hatálybalépését követő első létesítő
okirat módositással egyidejüleg, de Iegkésóbb ZOlű. március 15-ig kötelesek Ptk. rendelkezéseivel
a összhangban álló tovább-
működéséről dönteni. és a legfőbb Szeni határozatot a cégbirósa'ghozbenyújtani.
 474 6. SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

— Kamatozó részvény: Az alapszabály az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben
rendelkezhet előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvény kibocsátásáról, A kamato—
zó részvény tulajdonosát a részvényhez Hizödö egyéb jogokon felül a részvény névértéke után a
tárgyévi adózott eredményből. illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott
eredményből az alapszabályban meghatározott módon szám ított kamat illeti meg. Nem nzethető
a részvényesnek kamat. ha ennek következtében a részvénytársaság saját tőkéje nem érné el a
részvénytársaság alaptőkéjét.
— Visszaváltható részvény: Az alapszabály az alaptőke húsz százalékát meg nem haladó mérték-
ben rendelkeü-iet olyan részvény kibocsátásáról. amely alapján a részvényre vonatkozóan
0 a részvénytársaságot vételi jog.
0 a részvényest eladásijog. vagy
- a részvény-társaságot vételijog és a részvényest eladási jog
illeti meg,
A társaság a visszaváltott részvényeket az alaptőke kötelező leszállításának szabályai szerint
bevonja.

Jegyzett tőke számviteli kezelése alapításkor

Ajegyzett tökét csak a cé_bírósági beiegvzéssel egidejiileg lehet nyilvántartásba venni azon társaságok
esetében, amelyeket cégbírósági beje zesi kötelezettség terhel. ezért a tulajdonosok által a társaság ren—
delkezésére bocsátott pénzeszközöket és eszközök alapító okiratban rögzített értékét egyéb rövid lejáratú
kötelezettségként célszerü kimutatni.
Az újonnan létrehozott társaságnál a cégbejegyzés napjával kell kimutatni jegyzett tőkeként az alapító ok-
iratban szereplö. bejegyzett tőke összegét a jegyzett. de még be nem fizetett tőkével szemben. Ezzel
egyi-
dejűleg az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összegét át kell vezetni a jegyzett. de még be nem fizetett
töke számlára, amelynek egyenlege így az alapító tagokkal szemben fennálló jegyzett tőkére vonatkozó
követelést mutatja, ami a mérlegben a saját tőkén belül negatív előjellel fog megjelenni.

A: alapítás (tőkeemelés) elsm'molása a: alapított részéről

3. Jegyzett. de még be 479- Egyéb fÖl'íd lejára—

411. Jegyzett tőke nem fizetett töke lú köldezmség 1—3, Eszközök

(
al
A— l.
4

]. Az alapítás (tőkeemelés) során átvett pénzeszköz és eszközök nyilvántartásba vétele a teljesítéskor:

T 1-34 Eszközök — K 4 794
Egyéb rövid lejáratú kötelezettség
2. A cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg a jegy zett tőke nyilvántartásba vétele az alapító okiratban
meg—
hatarozott összegben:
T 34 Jegyzett, de még be nemízetett tőke — K 41]. Jegyzett tőke

3. A tulajdonosok. alapító tagok által a cégbejegyzésig rendelkezésre bocsátott eszközök, pénzeszközök

értékének átvezetése:
T479, Egéb rövid lejáratú kötelezettség — K 3. Jegyzett, de még be nemű—veteti tőke
 485

be.
v
-lására nyitva álló harminc munkanapos határidő kezdetétől számított 90. napon jegyezhető
átalakulás nem a cégbejegyzés napjával.
'az átalakuló cég az átalakulás időpontját meghatározza, az
a cég által megadott napon következik be. Ebben az
n
esetben ajogutód cég nem a cégbejegyzés
létre, A cég által meghatározott időpont nem lehet késöbbi, mint a
,

,. val, hanem ezen a napon jön

illetve nem lehet korábbi, mint
em cégbírósághoz történt benyújtását követő kilencvenedik nap,
cégbí-
bejegyzés napja, Ha a cég által meghatározott időpont a cégbejegyzés napját megelőzné, a
_-1 az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját
tünteti fel. Tehát. ha a kérelem előterjesztője
túl közeli idő-
számolva pl. az esetleges hiánypótlási eljárással. a kérelem benyújtásához képest
feltüntetni a
jut állapít meg. a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját fogja
—

gyzékben.

'_ átalakulásának bejegyzése utáni feladatok

és
'srlakulás napjával, a cégbejegyzést követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget végleges
nleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaság-
"
: d az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan.
lakulás soran megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelő—

,
köteles az átalakulás napjával - mint mérlegfordulónappal a számviteli törvény szerinti
—

átalakuló gazdasági
olóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az az
kiválásnál a változatlan
amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő,
,
i formában továbbműködő gazdasági társaság). a végleges vagyonmérlegét a folyamatos köny-

adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásaitnem zárja le, azokat folyamatosan
céltartalékokat és az időbeli
* vezetni. az átvett—átadott eszközöket—kötelezettségeket (ideértve a átalaku-
nlásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében az
—

'1 pontjával — rendezi,

kérelem
:—
cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését elutasitja (megtagadja), vagy a bejegyzési
vonása miatt a cégbejegyzési eljárást megszünteti, az átalakulni kívánó gazdasági társaság
számviteli
bbi formájában működik tovább. végleges vagyonmérleget nem kell készítenie. a
_

átalakulással kapcsolatosan tételek nem

nsy szerinti könyvviteli nyilvántartásában a meghiúsult
hetnek.
adózó — ideértve az
- rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint az adóévben átalakuló
zás 30 napon
lással létrejött adózót. az átvevőt és a fennmaradót is — az átalakulás napjától számított
egyesülés, beolva-
társasági adóelőleg-bevallást tesz. Az év közben átalakuló, illetve szétválás,
'n'att vagy egyéb okból felszámolás nélkül megszűnő jogi személynek vagy egyéb szervezetnek
_

_A évben megfizetett adóelőleg és az átalakulás. illetve megszűnés időpontjáig számított tényleges

adóbevallásával egyide-
gi adó különbözetét az átalakulásról, illetve a megszűnésről benyujtott
——

vissza.
, kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól kezdődően igényelheti
-
lrősági végzés időpontjával megszűnő társaságnak
— le kell mi a főkönyvi és analitikus nyilvántartásait,
éves beszámolóját,
el kell készítenie a éves, egyszerűsített
—

— azt el kell fogadtatni, majd letétbe kell helyezni.

közzé kell tenni.
— el kell számolni az adóhatósággal. a megszűnő társaság
bevallásajkat 30 napon belül össze kell
állítani és be kell nyújtani,
— kötelező könyvvizsgálat eseten — a megbízott könyv-
__i szerűsített éves illetve az éves beszámolóját
elfo-
ónak ellenőriznie kell, a beszámolót a társaság legfőbb döntést hozó szerve elé kell terjeszteni
 s. SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖ

Az átalakulás teendői főbb határidőkkel

Vagyonmérleg
tervezet
fordulónapja

2. döntés (társasági
Közlemény szenűdés aláírása)
Max. 8 nap
kezdeményezése
(
Max, 60 nap

Átalakulás bejelentése
a cégbírósághoz
Max. 30 nem
Cég-
bírósági
bejegvlés

ÁTALAKU LÁS

NAPIA

Max 90 nau

Tevékenységetzáró
beszámolói
Végleges vagyonmérleg,
végleges vagyonleltár
összeállítása
6.2 Gazdasági társaságok átalakulása. egyesülése. szétválása

6.2.3 Az átalakulás, egyesülés és szétválás számviteli teendői

£2.3.I A vagynnme'rlegek e's vagynnlelta'rak összeállításának általános szabályai

átalakulás számviteli feladatait a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 136-144. §-ai tartalmazzák.
átalakulás számviteli dokumentálása érdekében vagyonleltár(ak)at és vagyonmérleg(ek)et kell készí-
A döntések megalapozása érdekében össze kell állítani a vagyonleltár és vagyonmérlegtervezetet. majd el
ll k ' eni a végleges vagyonleltárt és vagyonmérlegetis az átalakuló és az átalakulással létrejövő gazdasági
. ag(ok)ra egyaránt. Ezeken túlmenően össze kell állítani az átalakulási vagi egyesülési vagy szétválási tervet
——attól
gg en. hogy az átalakulás melyik fajtája zajlik a vállalkozóknál-, amely a vagy onmérleg tervezeteknek
mellékle t képe7i A vagyonmérleget vagonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tar—
m azza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és forrásait mennyiségi és értékbeli
.

* etezésben egyaránt. A vagyonleltár biztosítja a vagyonmérleg valódiságát. A vagyonleltár speciális leltár-

, így az természetesen rendelkezik a leltár általános jellemzőivel, Miután a vagyonmérleg való-
"
_ : gát leltározással kell igazolni. alátámasztani. az átalakuló a (jogelőd) és az átalakulással létrejövő (jogutód)

- ági társaság vagyonmérlegét is vagyonleltárral kell dokumentálni.

átalakulások számviteli elszámolásának alapbizonylatait képezik az átalakulás során elkészített
a onmérlegek és az azt alátámasztó vagyonleltárak. Gyakorlati megközelítésben a vagyonleltárakat és
vagyonmérlegeket tervezett és tényleges adatok alapján is össze kell állítani. Ebből következően
— a tervezett adatok alapján össze kell állítani vag) onmérlegeket és vagyonleltárokat az átalakuló.

illetve az átalakulással létrejö gazdasági társaságokra valamint

— a tényleges (véglegesnek tekinthető) adatok alapján ugyancsak ös e kell állítani a vagyonmér-
legeket és a vagyonleltárokat az átalakuló. illetve az átalakítással létre gazdasági társaság(ok)ra.

vagyonmérleget és vagyonleltárt tehát az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni:

— elsőként az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, ;: cégbírósági eljárás alátámasztá-

sára — a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott mérlegfordulonapra (vagyonmér-

leg—tervezet és vagyonleltár-ten'ezet),
— majd az átalakulás napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).

lános szabály szerint a vagyomne'rleg—tervezetet a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére vo-
ozó módszerekkel és a számviteli t' 'e'ny által előírt bontásban kell elkészíteni. Az átalakuló gazdasági
-

aság azonban a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezett-
eit átértékelheti. A vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek elkészítésére, az átértékelésre
atkozó részletes szabályokat, továbbá ajogutód gazdasági társaság tervezett saját tőkéjének és jegyzett
v

éjének megállapítására vonatkozó részletes rendelkezéseket a számviteli törvény tartalmazza.

.3.2 Vagyonmérleg e's vagyonleltár tervezetek összeállításának számviteli feladatai

—
átalakuló gazdasági társaságnak — a társaság legtöbb szerve által meghatározott mérlegfordulúnapra
uely nem lehet kés bi időpont, mint az átalakulásról való végső döntés időpontja) — vagyonmérleg-terveze—
—
kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.
'—
érthető, hiszen ezen a döntésen —többek között— a tervezetek alapján az átalakulás szempontjából lényeges
teseket kell meghami. Mínke'ppen fogalmazva a tervezetek a döntéshozatal alátámasztását is kell, hogy szol-
ák Erre a fordulónapra az átalakulással létrejövő vállalkozó(k) tervezeteit is össze kell állítani.

tervezetek fordulónapja a döntést megelőző időpont is lehet természetesen.

jogszabályok tartalmaznak egy időintervallumot is, amely rendelkezésre álló időszakon belül kell
lölni a fordulónapot és elkészíteni a tervezeteket. Ezek a következők:
;
 6. SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG :.
490

állítanak össze. amely egy v

Mivel az átalakuló társaságok ebben a szakaszban csak tervezeteket
.

főkönyvi és analitikus könyv r

vonatkozó ..elképzelésnek" tekinthetö. ezért a jogelőd vállalkozó(k) a
vonatkozóan azonban a mérlegtételeknek
seiket nem zárják le. A vagyonmérleg tervezet fordulónapjára
megielenő vagyon elemekkel kap . _
kell esni a .,szokásos" fordulónapi értékelésen. Tehát a tervezetben
latosau végig kell gondolni az alábbiakat:
— általános leltározási feladatokat végre
kell hajtani.
felüli értékcsökkenéseket.
— el kell számolni az időarányos értékcsökkenést és az esetleges terven
— a vevők. értékpapírok és készletek
vonatkozásában végre kell hajtani az értékelési elöíráso .

értékvesztések. visszaírások értékét.

meg kell határozni a szükséges
— az időbeli elhatárolásokat el kell
számolni biztosítva ezzel az összemérés elvének érvényesülé -
eszközöket és forrásokat át kell értékelni a fordul
a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott
választott árfolyamra
az éves. esetleg negyedéves adókat el kell
számolni időarányos összegükben.
— céltartalékot kell képezni a számvitel politikai
előírások szerint,
— a tervezett fordulónapot követő egy
éven belül esedékes tartozásokat. járó követeléseket és egy—"'.
szerint. stb.
eltérő jellegű egyenlegeket át kell sorolni az általános szabályok
Ezek a zárlati korrekciós tételek nem jelenhetnek meg a tökönyvi könyvelésben.
Kezelésük a gyakorlatban többféleképpen is megvalósítható:
— a különbözeteket egy technikai számlán lekönyveljük.
majd a fordulónapot követően stomó nv ';

az elszámolásokat vagy
— nem is könyveljük le a korrekciós tételeket. hanem az
összes számítási anyagot írásban dokum _

tálva csatoljuk a tervezet mellékleteként.

'
és forrás tételenként minden zárlati korrek
Továbbá a vagyonleltár tervezetben ki kell részletezni eszköz
',

és kötelezettséget. A vagyonmérleget '

' '

és piaci átértékelési különbözetet. vagyonleltárba felvett eszközt

egyaránt,
tal alátámasztja a vagyonleltár is és a számítási anyagok dokumentációja
tervezetnek. abban a számviteli törvén
Amennyiben a beszámoló mérlegét fogadják el vagyonmérleg
rinti értékelés eredménye már benne van.

A vagyonmérleg—tervezet összeállítása előtt kiszűrendő mérlegtételek

az átalakuló gazdaság
Az alábbi táblázat összefoglalja azokat a tételeket. amelyek nem jelenhetnek meg
kerülnek a tervezetből:
társaság(ok) vagyonmérleg tervezetében tehát kiszűrésre
Átalakm gazdasá? '.á' Má, g Átértékelésikülönbözet Átalakuló gazdasági társaság
vagyonértékelés szerinti— piaci ,
vagyona könyv szerinti érteken
Nem tartalmazhatja az alábbi va- Saját tőke elemek között csak az alábbi
elemek szerepelhetnek:
gyonelcmeket: — jegyzetttöke
— értékhelyesbítés
— tőketartalék
— értékhelyesbítés értékelési tartaléka
— eiedménytartalék
— értékelési különbözet
— lekötöntanalék
— valós értékelés értékelési tartaléka
— jegyzett, de még be nem fizetett töke

A saját tőke elemei a vagyonmérleg tervezet ,,ltarmadík oszlopában"

harmadik oszlopában a saját tőke tételében!
Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének
utóbbi negatív előjelű is lehet az átalakuló társaság-
csak jegyzett tőke. tőketartalék, eredménytartalék (ez
érdekében előzőleg a szükséges átvezetéseket is el kell
vé—
nál) és lekötött tartalék tétel szerepelhet. ennek
tervezet harmadik oszlopában.
gezni. Tehát az adózott eredmény sem jelenhet meg a t agyonmérleg
 491

Gazdasági társaságok átalakulása. egyesülése. szétválása

ldózott eredmény átvezetése megtörténhet:

- a különbözetek oszlopban vagy elkülönítetten látszik atenyleges átértékelési
külön—
erre a célra (igy
egy kü 'n oszlop nyitható
—
is
bözetek összegétől) vagy eredmény. mert an—
első oszlopában sem szerepel már a mérleg szerinti
— a vagyonmérleg tervezet
eredménytartalék számlára.
nak összege átvezetésre került az
ami a gazdasági társaságokról
de be nem üzetett tőkeelemet nem tartalmazhat. (tulajdono-
"át tőke jegyzett, csak akkor van lehetőség. ha a tagok
következik. hiszen átalakulásra
törvény e ásaiból
vagyoni hozzájárulásukat.
teljes egészében teljesítették
lehetőségével, úgy a vagyon-
él nem élhet az átértékelés
átalakuló gazdasági társaság nem vagy tőke (első oszlopban
tőke értéke (a harmadik oszlopban) megegyezik a saját
-tervezetben a saját korrigált eszközök és
értékével. Áte'rtékele's esetén az átértékelési különbözettel
lő) könyv szerinti harmadik oszlopban.
különbözeteként a saját tőke is korrigált értékenjelenik meg a
ttségek
tervezetben
jogutód kezelése a vagyonmérleg tervezetet készítenie?
és m' 'en tagolásban kell vagyonmérleg és vagyonleltár
átalakuló társaságoknak
kell elkészítenie:
ülés esetén a tervezeteket kulon-külön társaságnak.
— beolvadás esetében a
beolvadól illetve az átvevő gazdasági
egyesülő gazdasági társaságoknak.
— összeolvadás esetében az

külön— 'n kell elkészítenie:

álás esetén a tervezeteket formában továbbműködő
kiválással létrejövő, valamint a változatlan társasági
— kiválás esetében a
gazdasági társaság vag) onmérlege're. társaságok vagyonmérlegére.
esetében a különválással létrejövő gazdasági
- kül' válás

hinált átalakulás esetén a társasági vagyon

a társaságtól megvaló tag(ok)
,

külön álásra úgy kerül sor. hogy különvá-

kiválásra illetve a (csatlakoznak), akkor a kiválásban,
társaság(ok)hoz csatlakozik
íésze'vel más. már működő (az azokat alátámasztó
is részt vesz(nek) és e tekintetben a vagyonmérlegek
az átvevő társaság(ok) alkalmazni kell.
beolvadás szabályait is megfelelően
onleltárak) elkészítése során a
jogutód szétválásnál keletkezhet.
tervezetének lehetséges felépítése:
lakuló (különváló) társaság vagyonmérleg Különváló
Külőnváló gazdasági Külünváló
Különváló gazdasági Áténékelési vagyona
5

társaság vagyona; vagyona

társaság különbözet vagyonértékelés
vagyonértékelés vagyonértékelés
vagyona könyv szerinti szerinti értéke szerint ,,A" szerint ,,B"
fi értéken

tervezetének lehetséges felépítése:

lakulé (átadó) társaság vagyonmérleg
Kiváló gazdasági Kiváló gazdasági társa-
Átadó gazdasági társaság Átadónál maradó va- ság Z vagyona
társaság l vagyona
,!
vagyone könyv szerinti gyon könyv szerinti könyvszerinti értéken
rf értéken könyvszet'inú értéken
értéken
 5. SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETI'SÉ
492
'
KIVÁLÁS ESETÉN) ";
PÉLDA ("'-Az ÁTÉMÉKELÉSI KÚLÚNÉÓZETMMA/[Obi
S'ÁRA

A .,Fennmaradó" Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Felelősségű Társaságból kivált aKiváló
Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
vagyonrészeket veszi át könyv szerinti érték
A Kiváló Kft. a szétválási szerződés alapján az alábbi
_

— immateriális javak
4 000 E Ft
— tárgyi eszközök —ingatlanok-
16 000 E Ft

— követelések
8 000 E Ft
1 800 E Ft
A pénzeszközök
10 000 E Ft
—jegyzett tőke
— eredménytartalék
l3 000 E Ft
— rövid lejáratú kötelezettségek
6 800 E Ft

A Kiváló Kft. él a vagyonátértékelés lehetőségével,

amelynek elvégzése után a következő piaci
tékek kerültek megállapításra:
— immateriális javak 4 800 E Ft
— tárgyi eszközök —ingatlanok-
18 000 E Ft
— követelések
7 000 E Ft (Várható értékvesztés miatt)
1 800 E Ft
—pénzeszközök
— rövid lejáratú kötelezettségek
7 400 E Ft (árfolyamveszteség következtében)
'
amelynek nyilvántartás szerinti értéke 0 E Ft volt. A gépek piaci é
A KS. átvett 3 db számitógépet is,
100 E Ft/db.
e's állí
Feladat: Végezze el a ._Kiváló th'
vagyonmérleg—tervezetét!
vagyonértékelését, számítsa ki az átértékelési különbözetet
össze a
A ,,Kiva'lá Kft. " vagyonmérleg tervezete
Kiváló gazdasági ms
"
Kivilú gazdasági Átértékelesi
Megnevezés
társaság vagom könyv különbözet vagyona vagynnértéií '
szerinti — piaci — érvé
(

szerinti értéken
23 100
A. Befektetett eszközök 20 000
4 000 4- 800 4 800
l. Immateriális javak 18 300
lL Tárgyi esúözök 16 000 r 2 000. — 300
8 800
B. Forgóeszközök 9 800
8 000 — 1 000 7000
ll. Követelések 1800
] 800
IV. Pénzeszközök
Eszközök összesen 29 800 t 2 lOO 31 900
14 500
1). Saját tőke 23 000
lO 000
10 000
l. Jegyzett tőke 1 500
0 * 1 500
lll. Tőketartalék 13 000
IV. Eredménytartalék l3 000
6 800 7 400
F. Kötelezettségek 7 400
6 800 600
4-
III. Rövid lejáratú kötelezettségek 31 900

_
'
Források összesm 29 800 * 2 100

Összevont átértékelési különbözet levezetése:

Jr 2 100
Eszközök átértékelési különbözete:
Források átértékelési különbözete:
— 600 ........................................
4- 1 500 Tőketartalékot növel!
Összesen:
 497
szétválása
6.2 Gazdas saságok átalakulása. egyesülése
esetén
kötött tartalék képzése tőkekivonás mellett, ami a kilépő
elhatározásból dönthetnek lekötött tartalék képzése
társaságnál maradótagok saját
csökkenti.
oknak kiadandó vagyon értékét
elszámolás határideje:
í ' épő (tőkeleszállítás) tulajdonosokkal történ ő
megillető
tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket
jogutód gazdasági társaságban belül kell kiadni,
jogutód gazdasági társaság c égbejegyzését követő hatvan napon
onhányadot a
s ettől eltérő időpontot jelöl meg.
éve, ha az érintettekkel kötött megállapodá

vagyonmérleg tervezetében
zűrendő tételek megjelenése a jogutód
eket már avagyonmérleg
előfordulhatnak kölcsön össe'gből fakadóan kiszürendő tételek, amely
, 3 esülésnél
kell venni.
ezet ősszeállitása során figyelembe névérték-
sbetéteinek értékét. saját részvényeinek
—

gazdasági társaságok saját törz

: szeolvadás esetében a
tőkéjének meghatározása
jogutód gazdasági társaság jegyzett
továbbá kölcsönös részesedésük értékét a
nem lehet figyelembe venni. lévő részesedésé-
beolvadó gazdasági társaságnak az átvevő gazdasági társaságban
lvadás esetében a
meghatározása során nem lehet figyelembe
—. névértékét ajogutód
gazdasági társaság jegyzett tő kéje'nek

részvénytársaság törzstőkéjét (alap-

esetében tilos az átv evő korlátolt felelősségű társaság vag részvények
alvadás lévő saját törzsbete'tek értékével. saját
' beolvadó társaság tu lajdonában
) megemelni a

törzstőkéjét. illetve
átvevő korlátolt felelőss társaság vagy részvénytársaság
lolvadás esetében tilos az _,
illetve részvényeinek
beolvadó gazdasági társaság azon törzsbetét einek értékével,
tőkéjét megemelni a
társaság tulajdonában vannak
—
értékével. amelyek az átvevő gazdasági

'szűrendő tételek számviteli kezelése kell

vagyonmérleg-t ervezetének ,,különbőzetek" oszlopában
gazdasági társaság
: átalakulással létrejövő során figyelem-
esetén a jogutód gazdasági társaság jegyze rt tőkéjének meghatározása
.utatni egyesülés gazdasági társaság vagyonmérleg-terve-
(részvények. törzsbetétek) jogelőd
nem vehető részesedések tőke csökkenéseként (a névértéknek megfelel
szeget a
'
rtéke't az eszközök illetve a saját bozetét az
és a vagyonmérleg-tervezet
szerinti eszközérték k
csökkenéseként. a névérték nevesített egyéb
_J. zett tőke külön nem
változásaként). A _lkülönbözetek" oszlop szolgál a törvényben
tu- énytanalék
ek rendezésére is.
a ..különbö-
gazdasági társaság vagyonmérleg—tervezetében
,

süle's esetén az átalakulással létrej társaságok vagyonmérleg-tervezeteiben

kiszűrni az egyesülő (jogelőd) gaz dasági
k" oszlopban kell
fennálló követelések-kötelezettségek tételeit a követelések és a kötele-
f eplő. egymással szemben csökkentésévelo valamint ezen követelések
és kötelezettsé-
, égek, illetve az időbeli elhatárolások eredménytartalék
kell (az
értékeinek különbözetével a saját tőkét
illetve az időbeli elhatárolások
"! zásake'nt) módosítani.
 szétválása
6.2 Gazdasági társaságok átalakulása. egyesülése

Kapcsolódó megjegyzések-.
szerepelnek:
A különbözetek oszlopban a kiszürendő tételek
1. Beolvadó Kft. tartós részesedése
..Átvevö" Zrt-ben
2, Kölcsönös követelés - kötelezettség kiszűrése
3. Beolvadó Kft. saját üzletrésze
Kit-ben
4. Átvevö Zrt. tartós részesedése a Beolvadó
előírt tökekövetelmények teljesülnek:
Ajogutód társaság vagyonmérleg terve alapján az
. A saját tőke csak pozitív tökeelemeket tartalmaz.
100 E Ft) meghaladja a jegyzett tőke (7 400
' A lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke (10
E Ft) összegét.
760 — !

. A saját tőke nagyobb a tervezett jegyzett tőke összegénél.

'
-2 (mmozónásox KEZÚRÉSEVA VAGYONMÉRLEGWM
A ,,Beolvadó" Kft. beolvad az ,.Átvevő"
Zrt—be.
E Ft könyv szerinti értékű vevökövetelés szerepel,
is amely
A ,,Beolvadó" Kft követelései között 3 400
3 900 E Ft könyv szerinti
Az Átvevö Zrt. ezt a kötelezettséget
az Atvevő Zrt-vel kapcsolatos követelést
értéken tartja nyilván.

:: hulmnzódúsvk kiszűrése után

,,Átvevá'Zrt". vagyonmérleg tervezetének vagyanre'szlete
MM M4!
-' ,,Beolvadó"tm. ,,ÁrveviV zn. Különbözetek Rendezés vagyon-
; Megnevezés vagyoNMete e reszlete
l
vagyo 5

15 000
4 000 11 000 —
Befektetett eszközök 30 600
13 000 21 000 —3 400
Forgóeszközök
*

ÉSKZÉÉZÉSZÉ?
—
,; —

—3 400 45 600
17 000 31 000
Összes eszköz 26 500
ll 000 15 000 * 500
Saját tőke 20 100
8 500 ll 100 * 500
ebböl Eredménytartalék 19 100
6 000 17 000 —3 900
Kötelezettségek
ebből Rövid lejáratú —3 900 3 100
7 000
kötelezettség kapcsolt
——

vállalkozással szemben
Összes forrás 17 000 31 000 —3 400 45 600
4
 50!
szétválása
ez Gazdasági társaságok átalakulása. egyesülése,

szabályai a vagyonmérleg tervezet fordulónapja és a bejegyzés időpont-

Lekötött tartalék képzésének
ja között: vagyonmérleg tervezet fordulónapja a
és bejegyzés időpont-
Amennyiben az átalakulás napjai g (a fedezetet kell
vagyonvesztéssel kell számolni, akkor
—

keletkezett eredmény tekintetében)

ja között lekötött tartaléknak
vagyonvesztés összegére. Ennek fedezetét a
képezni a várhatóan bekövetkező ennek megfelelően kell
biztositania. vagyis fel kell mérni avarható vagyonvesztés összegét és
kell képzésijogcim már
vagyonmérlegben ez a lekötött tartalék
lekötött tartalékot képezni. A végleges
nem szerepelhet. is kell vagy saját elhatározásból ehet
] fedezetet
— A számviteli törvény szerinti egyéb jogcímekre
teremteni lekötött tartalék formájában.

Eredménytartalékkal kapcsolatos előírások:

a nö-
létre'övö gazdasági társaság vagyonmérleg—tervezetében az eredménytartalék összege
Az átalakulással értékével haladhatja meg az átalakuló gazdasági
velő-csökkentő (..klllönbözetek") tételek összevont pozitív Előfordulhat az is,
vagyonmérleg-tervezetében egyébként szereplő eredménytartalék összegét;
társaságok) válik a tervezet
különbözetek korrekcióját követően negatív előjelüvé
hogy az eredménytartalék összege a társaság(ok)
azonban nem tartalmazhat az átalakulással létrejött
végeredményeként. Negativ tökeelemet hagyható jóvá, amig a
ennek következtében az átalakulás) mindaddig nem
saját tőkéje. ezért a tervezet (és
veszteséget nem szüntették meg;

történhet:
Negatív eredménytartalék megszüntetése
— tőketartalék terhére vagy

— jegyzett tőke leszállítással

— lekötött tartalékból
történö veszteségrendezéssel
tőkét kell
nincs töketartaléka a társaságnak vagy nem elegendő összegű, akkor ajegyzett
Előfordulhat, hogy tőke alá nem csökkenhet
társaságra előirt minimális jegyzett
leszállítani. figyelembe véve azt, hogy az adott tartalékkal szemben
értéke Az a megoldás is elképzelhető, hogy a jegyzett tőkét lekötött
:a jegyzett tőke felhasználni. Ter-
eredménytartalék ellentételezésére kell
lh'tja le a tarsasag, amelyet ezután a negatív minimális
tőke itt csökkenhet a gazdasági társaságokról szóló törvényben előirt
észetesen a jegyzett sem
,
sszeg alál
alapvetö tőke-
előzőekben említett korlátokat és a következő
átrendezés soran (igyelembe kell venni az
;övetelményt:

Átalakulással létrejövő társaság jegyzett tőkéje!

ját tőke — lekötött tartalék 2
lekötött tartalékkal csökkentett
összefüggés azt is kifejezil hogy a jegyzett tőke összege maximum a
az csak akkor nem teljesült ha az eredménytartalék
' 'át tőke összegével lehet egyenlő, továbbá ez a feltétel elemből áll: jegyzett
ez esetben a saját tőke csak két
ativ összegűl Amatematikai összefüggések alapján
éből és lekötött tartalékból.
mérlegfordulónapra elkeszitett vagyonmérleg-tervezetét
átalakulással létrejövő gazdasági társaság(ok) kell alátámasztani.
adatokat tarta lmazó vagyonleltár-tervezettel
nos mérlegfordulónappal) tételes
504 5. SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG

Az átvétel után a jogutódnál minden eszköz minden számviteli becslése újráminösíthető, így különösen:
— megváltoztatható az értékcsökkenés módszere. a használati időszak. a maradványérték.

— az értékvesztés elvei módszerei újraszabályozhatók,

_ a készlet nyilvántartások vezetésének számviteli módszerei (pl. FIFO vagy átlagáras nyilván
tás) átgondolhatók.
Eszközök és források átvételének számviteli elszámolása történhet nettó vagy bruttó módon.
,,Nettó szemléletű átvétel": a vagyon elemeket a _.különböZetekkel.. és .,rendezésser' korrigált végsö értés
ken vesszük állományba
,.Bruttó szemléletű átvétel": a vagyon elemek a jogelőd társaság végső vagyonmérlege szerinti érték"
kerülnek be a könyvekbe. majd ezt követően történik a ._különbözetekkel,. és ..rendezéssel" történő korrek-
ciók elszámolása, amelyek már a saját tőke számlákkal szemben rendeződnek. Utólag ez a megoldásjobbaa
ellenőrizhető és jobban biztosítja a folyamatok áttekinthetőségét.
A végleges vagyonmérleget a könyvvizsgálónak záradékkal kell ellátnia és ezt követően azt a könyvvizsgá-
lói záradékkal együtt a cégbíróságon letétbe kell helyezni. Fontos szabály, hogy a végleges vagyonmérlegd
a köz— illetve a taggyűléssel nem kell elfogadtatni.
A végleges vagyonmérlegek felépítése ugyanolyan mint a vagyonmérleg tervek felépítése, a tartalma is
alapvetően azonos, néhány eltéréstől eltekintve.

Ajogutódnál mutatkozható eltérések:

1) A tőkeemelések eltérő kezelése

Tőkeemele's a jogutódnál a tervezett és a végleges vagyonmérlegben

Megnevezés Elszámolás a vagyonmérlegtervezetben Elszámolás a végleges vagyonmérlegben l

— Eszközök növekednek a teljes vagyoni — Kötelezettség csökken a teljesitett vagyoni hozzá-

hozzájárulás értékével
— Jegyzett tőke nö a tőkeemelés bejegy-
Tőkeemelés zett értékével
— Tőketartalék nö a névérték feleni hoz-
zájárulás teljes értékével
jámlás összegével
— Jegyzett tőke nö a tőkeemelés bejegyzett értékével
— Jegyzett de be nem fizetett töke nö a még nem tel—
jesitett vagyoni hozájárulás értékével
— Tőketartalék nö a névenék feletti hozzájánllás tel-
jes értékével

Az eltérés oka:
Az ámlakulás napja előtt ténylegesen teljesített vagyoni hozzájárulások (pénz és apport) növekedését a
jogelőd társaság analitikusan és szintetikusan is könyveli alkülönítve a többi eszköztöl- a kötelezettség
számlával szemben. Az átvett eszközök értéke tehát megjelenik az átalakuló társaság könyveiben. és a va-
gyonmérlegében, igy ajogutód vagyonmérlegének is a részévé válik ezáltal. Jegyzett tőkeként és tőketarta-
lékként csak a jogutódnál jelenhet meg a tőkeemelés értéke. mert a tökenövekedés elszámolásának feltétele
a cégbírósági bejegyzés. A nem teljesített vagyoni hozzájárulások névértéke szintén a cégbírósági bejegyzés
alapján jelenhet meg a könyvekben, tehát ez is csak ajogutód mérlegében szerepelhet jegyzettde be nem
fizetett tőkeként
 6. SAJÁTOS EESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK
506

Az eltérés oka:
tőkeként, hanem rövid lejáratú k'
A kilépő tagoknak járó, ki nem adott vagyon összegét nem saját
kiadására a cégbejegyzést köv
lezettségek között kell a mérlegben szerepeltetni. Ugyanis a vagyon
ha ebben állapodtak meg előzetesen a felek;
60 napon belül kerülhet sor, vagy ettől eltérő időpontban.
megjelenni, a fenti határidők '
Eszközcsökkenés elszámolása ezért a jogutód társaság könyveiben fog
v

gyelembe vételével

mászom VAGWMRLEGBEN)
rendelkező tagja ki kívánja vonni a részesedését az
A jogelőd társaság 10%—os tulajdonosi részesedéssel
pénzbeli kifizetéssel teljesitik.
átalakulás során. A tulajdonosok döntése értelmében ezt saját tőke arányos
A saját tőke elemek a következők:
tőke: 10 000 E Ft; Tőketartalék: 2 000 E Ft; Eredménytartalék: 3 000 E Ft.
Jegyzett
Feladat: Mutassa be a tőkeleszállítást ajogutód társaság végleges vagyonmérlegében!

Jogutód társaság végleges vagyonmérlegénekrészlete

evezés J Különbözetek Rendezés Jo tódt
M

Pénzeszk zők
E 'éb for óeszközök
Eszközök összesen
Jegyzett tőke
Tőketartalék
Erédmén tartalék
Saját tőke

Rovrd lejáratú kötele-

ze ek
Források összesen X

letétbe helyezése
Végleges vagonmérlegek és vagyonleltárak könyvvizsgálata, közzététele.
Mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövő gazdasági
társaságra vonatkozóan :
könyvvizsgálónak záradékkal kell ellátnia és
végleges vagyonmérleget és az azt alátámasztó vagyonleltárt a
letétbe kell helyezni az átalakulás napjára,
ezt követően a könyvvizsgálói záradékkal együtt a cégbíróságon
belül. Fontos szabály, hogy a végleges vagyonmérlegeta köz-
a cégbejegyzést követő maximum 90 napon
illetve a taggyűléssel nem kell elfogadtatni.
elkészítését megelőzően köteles
Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg
számviteli törvény szerinti beszámolóját is elkészíte-
az átalakulás napjával — mint mérlegfordulőnappal a
—

szerint kell letétbe helyezni,

ni. Az elfogadott beszámolót a számviteli törvény általános szabályai

Tőkekövetelményeka végleges vagyonmérleg összeállítása során

tőke szerkezete a jegyzett, de be
A jogutód társaság(ok) végleges vagyonmérlegében megjelenő saját
összetételtől.
nem fizetett tőke számlával térhet el a tervezet szerinti
61. Gazdasági társaságok átalakulása. egyesülése. szétválása

A különválással létrejött ,,A" gazdasági társaság vagyonmérleg tervezete

A különválással A különválással
létrejött gazdasági társa- Külünbözmk Rendezés létrejött gazdasági
: _
ság vagyon: piaci értéken társaság vegen:
Befekteten eszközök 31 000 31 000
15 000 * 6 000 21 000
I 000 1
000
47 000 4-6 000 53 000
12 000 * 6 000 18 000
5 000 — 2 000 3 000
Eredménytartalék — 2 000 * 2 000 0
Lekötött tartalék 2 000 2 000
tőke összesen
,
17 000 4—
6 000 23 000
!
Céltartalékok 500 500
Hátrasomlt lelézettségek
Hosszú lejáratú kötelezettsé-
_ek 500
10 10 500
Rövid lejáratú 'lelezeltségék 000
18 18 000

ezettségek összesen 28 500 28 500

Passzlv időbeli elhalámlások 000
! l 000

k összesen 47 000 'i' 6 000 53 000

A különválással létrejött ,,B" gazdasági!ársaság vagyonmérleg tervezete

u'zgzgmfgi Különbözetek Rendezés

_ __
_.
A különválássallétrejött
gazdaságitársaság va-
vi
ig vagyom:
gyn'"
piaci értéken
Befektetett eszközök 62 000 62 000

Forgóeszközök 28 000 * 10 000 38 000

2 000 2 000
92 000 4- 000
1—0 102 000
23 000 * 10 000 33 000
11 000 — 000
3 8 000
- 3 000 * 3 000 0
4 000 4 000
35 000 440000 ; a_- 45 000
500 500

21 500 21 500

34 000 34 000
55 500 55 500

I 000 1 000
92 000 4-10000 102000
 514 6. SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZE'ITS

Végleges vagyonmérlegekben történö bemutatás:

A különválással létrejött ,,A" gazdasági társaság VÉGLEGES vagyonmérleg részlete a következő:
Mérlegrészlet Különbözetek
Jegvzett tőke 4—6 000 (l)
Jegyzett, de be nem fizetett tőke —6000(l)-t6000(2):0
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek — 6 000 (2)
Előzmény a főkönyvi elszámolásban:
T2. Készletek K 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 6000EFI
A különválással létrejött ,,B" gazdasági társaság VÉGLEGES vagyonmérleg részlete a következő:
Mérlegrészlet Különbözetek
Jegyzett tőke *lOOOOU)
Jegyzett. de be nem fizetett tőke —10000(l)4-10000(2):0
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek —10000(2)
Előzmény a főkönyvi elszámolásban:
T38. Pénzeszközök K 4 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 10 000 E F!

Kiegészítő megiegyzés:
A vagyonmérleg különbözetek e's rendezés oszlopaiban szereplő összegek az elszámolásokban nem ',
lennek meg, azok az alapító okirat szerinti vagyon átcsoportosítást, átrendezést tartalmazzák. A kül
válással létrehozott gazdasági társaságok a végleges vagyonmérleg utolsó oszlopának adatai (val '
végleges vagyonleltár) alapján nyitják meg könyveiket

6.3 Devizanemek közötti áttérés

6.3.1 Deviza könyvvezetési lehetőségek a számviteli törvény alapján
A számviteli törvény előírásai alapján a devizakülföldi társaságnak (a vámszabad területi társasá ,
ideértve a devizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokat is) az éves beszámo
magyar nyelven, a létesítő okiratban rögített devizában kell elkészítenie.
Az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet a létesítő
iratban rögzített devizában készítheti el az éves beszámolóját.
A devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza
lyam jegyzése szerinti devizaegyse'gbenkell megadni.
A devizakülföldi társaságok esetében kötelező a beszámolót a létesítő okiratban rögzített devizában elk
teni, míg az európai gazdasági egyesülés. az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet válas
hogy forintban, vagy devizában készíti el a beszámolóját.
Bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó
tését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti
mke'nt az eurót. illetve az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó ezen döntését legkorábban a döntést kö
ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg. amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő o '
ennek megfelelően módosítja.
 510 s. SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTS
c'
A létesítő okiratban rögzítené? eltérő devizanemben fennálló követeléseket. pénzeszk öket, illetve - k
zettse'geket az áttérés napján érvényes keresztárfolyam alapján kell az átszámításnál figyelembe v.!
A jegyzett tőkét a létesítő okirat módosításában devizában meghatározott és a cégbíróságon de '
bejegyzett devizaértéken kell figyelembe venni.

Átszámítás

Általános szabálv

__
Forintban fennálló Az amim napján érvényes MNB
eszközök és
kötelezettségek
[: devizaárfolyamreciprok éne'hével

Új pénznemben
fennálló penzugyi Nyilvántartás szerinti valuta,
deviza ösxzzg alapján kerülnek Pénzügyi
instrumentumok instrumentumok
a nyitó mérlegbe
átszámítási
különbözetei
Harmadik Az áttérés napján érvényes
pénznembel-I U keresztárfolyamalapján
fennálló pénzügyi
instrumentumok

A létexító' okirat
módosításában rögzitett Jegyzett tőke
Jegyzett tőke átszámítási
devizaérte'ken kerül a nyitó
mérlegbe különbözete

Átszámítás különbözetek forintról devizára történő áttérés esetén

Amennyiben a létesí/ő okiratban rögzített devizanembenfennálló követelések. valuta-, dev készletek.
telezettse'gek
,
forintban kimutatott értékének az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank '
közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén számított valuta-, devizaértéke eltér a lét
okiratban rögzített devizában fennálló követelések, valuta-, devizakészletek, kötelezettségek de 'v— ,
értékétől, a különbözetet átszámítási különbözetként kell figyelembe venni.
Amennyiben a létesítő okiratban rög:ítetró'l eltéro" devizanembenfennálló követelések, pé eszk ók, ('
le::et/se'gek forintértéke az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, híva .
devizaárfolyam reciprok értékével számított — a létesítő okiratban rögzített devizanem szerint
vizaértéke eltér ezen követelések, pénzeszközök, kötelezettségek valutáínak, devizáínak a kere
folyamok alapján számított — a létesítő okiratban rögzített devizanem szerinti — devizaértéke't
a különbözetet átszámítási különbözetként kell ügyelembe venni
Ajegyzett tőke cégbíróságon forintban bejegyzett összegének az MNB által 'zzétett, hivatalos de ,,
árfolyam reciprok értékévelátszámított értéke és a létesítő okirat módosításábandevizában megha .
rozott és a cégbíróságon devizában bejegyzett jegyzett tőke devizaértéke'nek különbözetét átszámítás'
különbözetként kell úgy elembe venni.
 534
a SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTS'
6.3.2.5 Az átszámítási különbözetek számviteli kezelése és kapcsolata a társasági adóval
6. 3. 2.5.) Pénzügyi instrumentumak átszámítási különbözetei

Az egyes tételek átszámításakor. akkor keletkezik pozitív átszámí 'si k önbözet, amennyiben az '
nos átszámítási szabályoktól (az éves beszámoló. eg'szerüsített éves beszámoló mérlegének a kivétel
eltekintve valamennyi tételére általánosan vonatkozó szabályoktól) eltérő szabályok alapján megha
tételek új pénznem szerinti mérlegértéke több az általános átszámítási szabályokalapján megha
zott új pénznem szerinti értékétől.
Az egyes tételek átszámításakor. akkor keletkezik negatív átszámítási különbözet, amennyiben az
nos átszámítási szabályektól (az éves beszámoló. egyszerűsített éves beszámoló mérlegének a kivétel
eltekintve valamennyi tételére általánosan vonatkozó szabályoktól) eltérő szabályok alapján megha '
tételek új pénznem szerinti mérlegénéke kevesebb az általános átszámítási szabályokalapján 111
tározott új pénznem szerinti értékétől
Fontos! A pozitív és negatív ,,egyedi " átszámítás" különbö:etek másképpen is definiálhatók de a számi '
egyszerűsítésénekés természetesen azok megértésének könnyítése kedvéért a pozitív és a negativ átszám'
különbözetek :: mérleg eszk - e'sforrásoldalán is ztg/anobran reláció mellett leltek definiálva. (Ha új
az
nem szerinti mérlegerte'ke több a: álta/Linus áts:ámítási szabábrokalapján meg/tatárazatt új pénznem sz '
értékétől, akkor pozitív, ellenkezőesetben (új pénznem :: rinti mérlegét'te'ke kevesebb az általános át '
tási szabályok alapján meghatározott új pénznem s:erinti értékelő/) negativ ,, egyedi átszámítási külö
keletkezik) Az összevont átszámítási különbözet meghutrírozásakor természetesen az eszközök és far
ugyanolyan előjelű ,, egyedi " átszámítási különbözetét már ellentétes előjellel kellfigyelembe venni.
'
ÚJ. . . Altalános szabályok napján
ESZKÖZÖK -

%e'gxim"
"5 megt-ama
űj pénznem szeánti érték

Altalános szabályoktól eltérő szabályok ,

100 90 POZITW
alapján meghatározott tétel 1.

Altalános szabályoktól eltérő szabályok :

alapján meghatározott tétel 2,
"00
,, 210 NEGATW

FORRÁSOK

Altalános szabályoktól eltérő szabályok

alapján meghatározotttétel 3.
,
300 290 POZITW

Altzlános szabályoktól eltérő szabályok

400 ,
alapján meghatározotttétel n. 410 NEGATIV

A átszámítás során. akkor keletkezik nyerese'

'ellegű összevont átszámítási különböz t. ha az eszközök át-
számítása során keletkezettátszámítási kulonbözetek összege több, mint a fvrrások átszámítása során
keletkezett átszámítási különbözetek összege.
A átszámítás során, akkor keletkezik ves:teség jellegű összevont átszámítási különbözet. ha az eszközök át—
számltása során keletkezett átszámítási különbözetek összege kevesebb, mint a források átszámítási
során keletkezett átszámítási különbözetek összege.
A követelés jellegű tételek. a külföldi pénzértékre szóló részesedések, tartós hitelviszonyt megtestesítő ér-
tékpapírok, az értékpapírok. a pénzeszközök. és a kötelezettségek átszámításakor keletkezett átszámítás'
különbözeteket össze kell vonni. és azzal
a) nyereség esetén a tőketartalékot kell növelni,
b) veszteség esetén az eredménytartalékot kell csökkenteni.
 529
6.4 Gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése

nélküli meg-
végelszámolás folyamata a végelszámolás kezdő időpontjától — kezdő időpont a jogutód
' "
ésről szóló határozatban meghatározott időpont, ami nem lehet korábbi. mint a határozat kelte - a vég-
olás befejezése időpontjáig. illetve — a gazdálkodó törlését követően — a vagyonnak a tulajdonosok
ére történő kiadásáig (illetőleg a végelszámolás eredménytelensége esetén a kényszer—végelszámolás
.;4 a felszámolás jogerős elrendeléséig) terjed.
A végelszámolás időszaka alatt az Szt. és a Korm.rend
azok
irásait betartva kell a cég számviteli (főkönyvi és analitikus) nyilvántartásait vezetni, úgy hogy
lmasak legyenek:
korrigált végelszámolási nyitómérleg.
— a
az üzleti évenként készítendő számviteli beszámoló,
—

— a számviteli adatokra épülő adóbevallások.

— a végelszámolás befejezésekor a piaci értéken történő értékelés.

és a vagyonfelosztási javaslat
alátámasztására.
végelszámolás kezdő napját követő 45 napon belül. a végelszámolás kezdő napját megelőző nap-
, mint fordulónappal a korábbi
vezető tisztségviselő a Szt. alapján a cég tevékenységét lezáró
zámolót kell, hogy készítsen. A tevékenységet lezáró beszámolót független könyvvizsgálói je—
éssel együtt (kötelező könyvvizsgálat esetén) és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó
'

yűlési, közgyűlési határozatot a végelszámolás kezdő napjától számított 45 napon belül

letétbe
_

_ll helyezni és közzé kell tenni.

a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be. a végelszámoló a Szt.-ben meg-

iározott üzleti évenként köteles elkészíteni a Szt. szerinti beszámolót és az adóbevallásokat annak
—
tüntetésével. hogy a cég végelszámolás alatt áll. A végelszámolás időszaka alatt készített számviteli
ámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni A végelszámolás időszaka alatt készí-
f (a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott) számviteli beszámolót
— kötelező könyvvizsgá—

esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független

követő
!
iyvvizsgálói jelentéssel együtt- a végelszámolá időszak üzleti éve mérleg-fordulónapját
adik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni és közzétenni.

végelszámolás első üzleti évéről készített beszámoló mérlegének felépítése:

Korrigált végelszámo— Előző üzleti évekkel kap—
_
Végelszámolási
m zár 0 gdm
, ,
4
U zlet
_
_

nyitómérleg adatai lási nyitómérleg adatai csolatos módosítások (E/Ö)

végelszámolás első üzleti évéről készített beszámoló eredmény-kimutatásának felépitése:

Tárgye'vi tevékenység Tárgyévi üzleti év
. eny lnmutatas sor Elozo üzleti ev adata Korrekció atása eredménye adatai (összevont)

ke-
_ végelszámoló a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegadátai alapján végelszámolási nyitómérleget
valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján
At, majd azt a hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva.
:: igáljá (korrigált végelszámolási nyitómérleg).
követelések,
, korrekció során dönthet a v elszámolási nyitó mérlegben (nyitó leltárban) nem szereplő
' időbeli elhatárolás, érték-
etve kötelezettségek felvételerol. továbbá értékhelyesbit 's értékelési tartalék,
'

' ztés, terven felüli értékcsökkenés, céltartalék elszámola l, a korábban ilyen címen elszámolt összegek
ódosításáról (korrekciókről tételes jegyzéket kell készíteni).
 530 6, SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTS'

A korrigált végelszámolási nyitó mérleg felépítése:

Vegelszamolási nyitomér— Kom'gált végelsúmolásí nyitom

Mérlegtétel Korrekciók. eltérések
leg adatai adatai (összevont)

A végelszámolási nyitómérleg adatai alapján megnyitott főkönyvi és analitikus nyilvántartásokbm el

számolni a korrekciókat módosításokat a megfelelö eredményszámlával szemben. illetve az értékhely-.
tést az értékelési tartalékkal szemben.
A végelszámoló a végelszámolás b [ 'ezésekor az általa meghatározott nappal — mint mérleg—ford " .

nappal — elkészíti és —a cégnél mű ó felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, ill '

könywizsgalójelentésével együtt — a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra:

— az adóbevallásokat,
— a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült Szt. szerinti beszámolót, amelynek mérlegében ,
eszközök, illetve az esetleges kötelezettségek piaci értéken szerepelnek. a piaci értéken tö v,,
értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását az eredmény-kimutatás tartalmazza,
— a vagyonfelosztási javaslatot (piaci értéken). amelyben a végelszámoló díjának mértékére is
ditványt tesz,
— a végelszámolási idöszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értéke
(zárójelentést), valamint
— a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok. illetve a részvételével működő társadalmi , '
vezetek, alapitványok sorsára vonatkozó javaslatot
— az állami adóhatóság és a vámhatóság — erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott — ny'
kozata't arról, hogy a cégnek adótartozása nincs. és a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamat- !, :

Végelszámolást lezáró beszámoló közzététele és letétbehelyezése:

A végelszámolás végén készített beszámolót a fordulónapot követő 60 napon belül kell közzét :
'
illetve letétbe helyezni. (A 2009. április 30—a utáni fordulónapok esetén.)
A végelszámolás befejezésekor a forintban lévő pénzeszközökön kívüli vagyonelemekettételesen
kell értékelni. az áténékelésből adódó különbözetet előjelének megfelelően pénzügyi műveletek b
telként, illetve pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni. Az átértékelést megelőzően , "
értékhelyesbítést. értékelési különbözetet a megfelelö értékelési tartalékkal szemben kell kivezetni.
A fentiek alapján a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült Szt. szerinti beszámoló olyan gazd '—
'
'

események vagyonra és eredményre gyakorolt hatásait is tartalmazza, melyek csak annak ford
napja után, de a végelszámolás időszakában következnek be.
Avagyonfelosztásijavaslatban el kell k' íteni
— a Csödtv. 4. § (3) szerinti eszközöket (nem forgalomképes eszközök),
— a kötelezettségek (lekötött tartalék is) rendezésére szolgáló eszközöket.
— a tulajdonosok részére kiadható eszközöket.
A végelszámolás akkor tekinthető befejezettnek, ha a könyvviteli nyilvántartások értékadatot n *

tartalmaznak.
6.4 Gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése 531

6.4.3 A csőd— és —felszámolási eljárás számviteli feladatai

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet elkerülése érdekében történő reorganizációra irányuló csődeljá—
rás, valamint a fizetésképtelen vállalkozások jogutód nélküli megszűnésének szabályait a csődeljárásról és
a felszámolási eljárásról szóló törvény 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) tartalmazza.
A csődeljárás olyan eljárás. amelynek során az adós — a csődegyezség megkötése érdekében — fizetési ha-
ladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
A felszámolási eljárás olyan eljárás amelynek célja hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszün-
tetése során a hitelezők a Csödtv.—ben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

6.4.3.1 A felszámolásieljárás számvitelifeladatai

Számviteli feladatok a felszámolás megindításakor

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles a felszámolás kezdő időpontját megelőző
nappal, mint mérleg—fordulónappal
— záróleltárt,
— beszámolót, (a továbbiakban: tevékenységet lezáró mérleg).
adóbevallást.
'
—

az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni.

A felsorolt dokumentumokat a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámolónak
és az adóhatóságnak is át kell adni.
A záróleltál' tartalmazza a gazdálkodó befektetett eszközeit és forgó eszközeit, valamint azok forrásait
mennyiségben és Szt. szerint értékelve.
A záróleltár és így a tevékenységet lezáró beszámoló értékhelyesbítést és értékelési tartalékon időbeli
elhatárolást (kivéve: halasztott bevétel) nem tartalmazhat.
A beszámoló fordulónapját követő 45 napon belül kell letétbe helyezni és közzétenni a tevékenységet
lezáró beszámolót (mérleg. eredménykimutatás, kiegészitő melléklet), kötelező könyvvizsgálat esetében a
záradékot is. Úzletijelentést ezzel egyidejűleg nem kell készíteni.
Az eredmény felosztása utáni zárómérleg a felszámolási időszakot megelőző üzleti év mérleg szerinti
eredményénekeredménytartalékba történő átvezetését követően készíthető el. A felszámolási idősza-
kot megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal a zárómérleg elkészítésekoraz alkalmazott könyvvi-
teli számlákat, nyilvántartásokat le kell zárni.
A felszámolás időszaka alatt a gazdálkodó szervezet által vezetett számviteli nyilvántartásoknak al-
kalmasaknak kell lenni
— a közbenső mérleg,

— a felszámolási zárómérleg,

— a vagyonfelosztási javaslat,

— a bevételek és költségek alakulását tartalmazó kimutatás.

— a felszámolás időszaka alatt készülő adóbevallások

_ a záró adóbevallás.
A a saját tőke különbözete meghatározásának. továbbá
— a zárójelentés bizonylati alátámasztására,
532 e. SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

Számviteli feladatok a felszámolás időszaka alatt

A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt is köteles könyvvezetési kötelezettségének elegu
tenni. A felszámolási i őszak egy üzleti évnek tekintendő. függetlenül annak tényleges ídötanamátóL
A felszámoló által készítendő nyitó felszámolási mérleg alapja a zárómérleg (tevékenységet záró
mérleg), A nyitó felszámolási mérlegben az eszköz oldalon a felszámolásba be nem vonható vagyoni
eszközök értékét (ideértve a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonát nem képező, de a
könyveiben értékkel kimutatott eszközök értékét is) és a forrás oldalon azok ezzel egyező összegű for-
rását v mint kötelezettséget — elkülönítetten kell (amennyiben a felszámolásba be nem vonható vagyoni
eszközök forrása a zárómérlegben nem kötelezettségként szerepel. akkor a saját tőke csökkentésével
kell azt kötelezettségke'nt) kimutatni.
Közbenső felszámolási mérleg
— Készíthető, ha megfelelő mennyiségű pénzeszköz folyt be és áll rendelkezésre a hitelezői követe-

lések kielégítésére. részbeni teljesítésére,

— A felszámolás kezdő időpontját követő egy éve elteltével (majd ezt követően évente) kötele'ó

készíteni.
A közbenső felszámolási mérleg célja, hogy megbízható, hiteles helyzetfelmérés alapján történjen a hitele-
zők és a biróság tájékoztatása a pénzügyi helyzetről.
A pénzeszközökön belül tartalékot kell elkülöníteni:
— a várható költségekre. benne a környezeti károk elhárításának öltségeire,

— a vitatott hitelezői igények fedezete'sre.

A közbenső felszámolási mérleghez kapcsolódó szöveges jelentésben be kell mutatni a nyitó felszámoláá
mérleg adatait módosító korrekciókat, és részletes tájékoztatást kell nyújtani a n 'ító felszámolási mérleg és
a közbenső felszámolási mérleg adatai közötti eltérések. változások minősíte l. indokairól

Számviteli feladatok a felszámolás befejezésekor

A felszámolónak a felszámolás befejezésekor:
felszámolási zárómérleget,
a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást.
záró adóbevallást.
zárójelentést és
vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni.
A felsorolt dokumentumokat meg kell küldeni a bíróságnak és a záró merleg elkészítésének napját köveü
.
napon az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről.
Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni.

A felszámolási zárómérleg tartalmazza:

— a pénzeszközöket.

— a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat. piaci értéken,

— a be nem hajtott követeléseket,

— a ki nem egyenlített tartozásokat. ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is, könyv

szerinti értéken, '

a fel nem osztható vagyont.
a felosztható vagyont.
6.4 Gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése 533

ennyiben a ,.Felosztható (tulajdonosokat megillető) vagyon" negatív előjelű, az a fedezetlen kötelezett-

g összegét mutatja, és azt jelenti, hogy a vagyoni eszközök — a felszámolásba be nem vonható vvagyont
eghaladó — értéke ilyen összegben nem fedezi a hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségeketi
,,Feloszthatd (tulajdonosokat megillető) vagyon" pozitív összege azt mutatja hogy a kötelezettségek ki-
enlíte'se után mennyi vagyoni eszköz illeti meg a tulajdonosokat a befektetéseik ellenében.
'
felszámolási zárómérleghez kapcsolódó szöveges jelentésben részletes tájékoztatást kell adni a nyitó
lszámolási mérleg és a felszámolási zárómérleg adatai közötti eltérésekről, változásokról. és minősíteni
ll azokat.

utatás a bevételek és költségek alakulásáról

bevételek és költségek (ráfordítások) alakulásáról a kimutatást a könyvviteli nyilvántartások alapján kell
zeállítani.
vagyonfelosztási javaslat tartalmazza a felszámolási zárómérlegben kimutatott eszközök értékét a kö—
tkező csoportosításban:
— felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök,

— olyan vagyoni eszközök. amelyeket a fennálló egyéb kötelezettségek, tartozások kielégítésére ki-

jelöltek.
— egyéb vagyoni eszközök.

vagyonfelosztási javaslat a Csödtv. 57. §-ban meghatározott kielégítési sorrendnek megfelelő felépítés-
és sorrendben tartalmazza a kötelezettségek (tartozások) összegét, és ezzel szembeállítva a hitelezőkkel
embeni kötelezettségek (tartozások) teljesítésére kijelölt eszközök értékét. Amennyiben a vagyoni esz-
ölök e'rtéke kevesebb, mint a kötelezettségek (a tartozások) értéke, a sorrendben hátrább sorolt hitelezői
ények a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeiből nem kerülnek kielégítésre.
'. vagyonfelosztási javaslatban egyéb vagyoni eszközként a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek (tarto-
ok) kielégítése után megmaradt eszközök e'rte'ke szerepelt
 7. KONSZOLIDÁLÁS MÓDSZERTANA 535

7. Konszolidálás módszertana
A globalizáció hatására egyre több vállalkozás között alakul ki 'lönbözö mélységű érdekeltségi viszony,
tökeérdekeltségi kapcsolat. Ezek a vállalkom'sokjellemzően egységes irányítás alatt állnak, és így ez a .,kül—
sö" befolyás hatással lehet az adott vállalkozás egyedi éves beszámolójának tartalmára. A vállalatcsoport
tehát nem más. mint jogilag független vállalkozások irányítási, érdekeltségi viszonyon alapuló együttese.
A vállalatcsoport egyes mgjainak egyedi éves beszámolói a korlátozottan érvényesülő piaci viszonyok miatt
nem mindig adnak valós képet az adott vállalkozás tényleges vagyoni. pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.
Abeszámoló felhasználói olyan többletinformációtigényelnek, amelyek :! vállalatcsoportot mint egyetlen
vállalkozást mutatják be. Ezen infomácio'ige'nyta vállalatcsoportba tartozó vállalkozások egyedi eves be—
számolóinak egyszerűenösszevont adatai nem elégítik ki, mivel az egymás közötti kapcsolatokból adódó hal-
mozódásokat tartalmaznak. melyeket ki kell szűrni. A halmozódások kiszűrését nevezzük konszolidációnak.
A vállalatcsoportba tartozó vállalkozások fajtái és a befolyásolás módjai:
Anyavállalat az a vállalkozó. amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül
vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni. mert az alábbi feltéte-
lek közül legalább eggyel rendelkezik
a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni
hányada alapján egyedül rendelkezik. vagy
b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egye—
dül birtokolja vagy
c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseke'nt)jogosult arra. hogy a vezető tisztségviselők vagy a
felügyelő bizottság tagai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alap-
ján — függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól
— döntő irányítást. ellenőrzést gyakorol:

A leányvállalat az a gazdasági társaság. amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni.

Közös vezetésű vállalkozás az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszoli-
dálásba bevont leányvállalata). másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás a meghatározó befolyástjelentő
jogosultságokkal paritásos alapon — legalább 33 százalékos szavazati aránnyal — rendelkezik. A közös veze-
tésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják.
Társult vállalkozás az a — konszolidálásba teljeskörűen be nem vont — gazdasági társaság, ahol az anyavál—
lalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata a törvény szerintijelentős tulajdoni részesedéssel rendel-
kezik. e's mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára,
Mértékadó bejbbzáxtgyakorlá az a vállalkozás. amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavaza-
tok — törvényben előírt számítási eljárás értelemszerű alkalmazásával számitott — 20 százalékával közvetle—
nül vagy közvetetten rendelkezik.
Társult vállalkozás ha legalább 20%-ban tulajdonos ÉS legalább 20% szavazattal rendelkezik az anyavál-
lalat közvetlenül vagy konszolidálásba bevont leányvállalatán keresztül közvetetten.
Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás az a gazdasági társaság, amelyben a vállalkozó nem ren-
delkezik a törvény szerinti jelentös tulajdoni részesedésseli és amely nem tartozik a leányvállalatok, a közös
vezetésű vállalkozások és a társult vállalkozások közé.
Konszolidála'sba bevont vállalkozások: az anyavállalat. a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszoli-
dálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen.
7. KONSZOLIDÁLÁS MÓDSZERTANA

vállalkozásnak, .,B" pedig 60%-ban tulajdonosa ,.C"-nek.

Az ,.A" vállalkozás 80%-ban tulajdonosa ._B"
A "C"-ben az ,.A'i-nak közvetlen tulajdoni hányada nincs.
..B" és "C" vállalkozásnál is minden részvény
szavazó részvény.
szavazati aránnyal rendelkezik _.C"-nél?
Kérdés: ,.A" hány százalék tulajdoni hányaddal, illetve

Megoldás:
Az .A'" tulajdoni hányada a "C"-ben:
illeti meg az
A vállalkozásnak "C"-ben lévö tulajdoni hányada 80%-ban
48% a tulajdoni hányad.
.A" vállalkozást. ezért a 600/0405 befektetés 80%—a azaz

Az ,,A" szavazati aránya a "C"-ben:

illeti meg a ,.B" vállalko-
A szavazati arányt tekintve teljes egészében az ,.A'"-t
zást megillető összes szavazat. tehát 60%.
de a szava-
Az ,.A"' nem rendelkezik ,.C"-ne'l a tulajdoni hányad többségével.
"A"-nak,
zatok többségével azonban rendelkezik, ezért .,C" is leányvállalata

Fontos!
keresztül megilletöjogokat úgy kell tekinteni, mintha
Az anyavállalatot közvetetten. más leányvállalatain
az az anyavállalatot illetné meg.
l.

w
A szavazati rendszer ábrája a következö:

Kérdés: Ki kicsoda a vállalatcsoportban?

Megoldás:
vállalkozást, mert a szavazati arány 70%, így az ,A"
Az ,,A" meghatározó befolyással irányítja a "B'" kell
Az ,,A" — .,C" kapcsolat vizsgálata során figyelembe
az anyavállalat, ,.B" az ö leányvállalata,
hozzáadódik a ,.B" leányvállalaton keresztül gya—
venni. hogy a 34% közvetlen szavazati arányhoz
a .,C" vállalkozásban ezért 53% lesz,
korolt közvetett szavazat. Az .,A" vállalkozás szavazati aránya
számára. Tehát az MA" anyavállalatnak ke't
ami meghatározó befolyást biztosít az .,,A'* anyavállalat konszolidációs
— ._C'" vállalkozások között
leányvállalata van, a _.B'" és a ..C" vállalkozások. ,.B"
A
!

minősül anyavállalatnak, semmilyen vállal-

szempontból nincs kapcsolat: mert a _.B" vállalkozás nem
,!

kozáshoz fűződő viszonyában nem tud meghatározó befolyást gyakorolni

l
 7, KONSZOLIDÁLÁS MÓDSZERTANA

A szavazati rendszer ábrája a következő:

%%
46%
10%

Kérdés: Ki kicsoda a vállalatcsoportban?

Megoldás:
Az ,A" — ,,B" vállalkozás között első ránézésre nincs konszolidációs kapcsolat, mert csak 48% szavazat—
tal rendelkezik az ,,A" a ,.B**—ben. De vizsgálódjunk tovább!
Mi a kapcsolat a ,B" és a ,,C"'* vállalkozás között?
Anya leányvállalati a kapcsolatuk hiszen a ,.B" meghatározó befolyással irányítja a ,,C" vállalkozást.
——

Ez viszont aztjelenti, hogy a ,.C"' által birtokolt a saját anyavállalatában lévö lO% mértékű szavazat nem gyá-
korolható szavazamak minősül. A "B*" vállalkozásban lévő összes gyakorolható szavazat mértéke így lOO%—
ro'l lecsökken 90%-ra. Ebből a %% gyakorolható szavazatból rendelkezik az _A" vállalkozás 48%—kal. Ha új-
rasmimoljuk a gyakorolható szavazat mértékét (48%/90%). akkor azt kapjuk. hogy az ,,A" 53,33% gyakorol—
ható szavazattal rendelkezik a _.B" vállalkozásban. l gy viszont ..A" az anyavállalat. "B* pedig a leányvállalata
Mi a kapcsolat az _A" és a között?
Az ,.A" anyavállalat a ,.B" leányvállalátán keresztül 65% szavazattal rendelkezik a .,C" vállalkozásban,
így az is az ,,A'" leányvállalatának minősül.

A számviteli törvény előírásai értelmében összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (kon—
szolidált) üzleti jelentést köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több másik vállalkozóhoz
fűződő viszonyábananyavállalatnak minősül;
Nem minden esetben kell konszolidált beszámolót összeállítania az anyavállalatnak mert bizonyos
feltételek teljesülése esetén mentesülhet ezen kötelezettsége alól
Az anyavúllalatru vonutkuzá nagyságrendimentesítése/í
Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie. ha az üzleti
évet megelőző két — egymást követő — üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték
közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg 6 000 millió forintot.
b) az éves nettó árbevétel 12 000 millió forintot.
:) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.
A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak valamint közös vezetésű vállalkozásainak
konszolidálás elött összesített adatait kell figyelembe venni. A később esetleg — mentesítetI leányvállalatok adatait
——

is figyelembe kell venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni.

A nagyságrendi mentesítés lehetőség, de nem kötelezö.

Nem mentesíthető, még a feltételek teljesülése esetén sem:
— a hitelintézeti anyavállalat:

— a biztosítói anyavállalat;
— a pénzügyi vállalkozás anyavállalata:

— az az anyavállalat, amelynek részvényei. üzletrészei. illetve az általa kibocsátott értékpapírok

tözsdei kereskedelme engedélyezett. vagy az engedélyezést már kérelmezték. illetve valamely

leányvállalatánál érvényesül ez a feltétel.
 7. KONSZDLIDÁLÁS MÓDSZERTANA

Az anyavállalatnak más vállalkozáshoz való viszonyából adódó mentesítések

Fö rendelt anyavállalat: az a vállalkozás. amely minden más a konszolidációba bevont vállalkozáshoz
fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül.
Mentesíthető anyavállalat: az a vállalkozás. amely egyben maga is leányvállalata egy konszolidációba
bevont másik vállalkozásnak.
Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzletijelente'st készite-
nie a mentesíthető anyavállalatnak, ha
— a fölérendelt
any ávállalat az Európai Gazdasági Térség valamely államában rendelkezik szék-
hellyel,
a számviteli törvény vagy a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve. illetve az Európai
Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete szerint készit és hoz nyilvános-
ságra összevont (konszolidált) éves beszámolót.
valamint összevont (konszolidált) üzletijelente'st.
amelyben a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai beszámolóit is konszolidálják,
továbbá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a törvényben meghatározott leányvállalat-
okra vonatkozó mentesítési lehetőség. és ha
- a fölérendelt anyavállalat 100%—os tulajdoni hányaddal rendelkezik a mentesíthető anyavállalatban
(ide nem értve a mentesíthető anyavállalat vezető tisztségviselői. vagy felügyelőbizottsága mgjai ál-
tal jogszabály, vagy létesítő okirat szerint megszerzem tulajdoni hányadot),
vag legalább 90%—os
tulajdoni hányaddal rendelkezik és a kisebbségi tulajdonosok elfogadták a mentesítést, vagy
a kisebbségi tulajdonosok vagy azok egy része — akiknek részvénytársaságnál, illetve europai
részvénytársaságnál összesen legalább 10%-os (egyéb vállalkozónál legalább 20%-os) men-
tesíthető anyavállalati részesedés van a birtokukban — legalább hat hónappal az összevont
(konszolidált) éves beszámoló készítésének mérlegfordulónapja elött nem kérték a mentesít-
hető anyavállalattól az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítását.
Nem alkalmazható ez a mentesítés arra az anyavállalatra. amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei keres-
kedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.
A befolyás mértéke szerint a vállalatcsoport tagj ainak konszolidációbatörténö bevonásárakülönbözö módsze-
rek alkalmazhatóak. Meghatározó befolyás én'e'nyesüiése esetén a konszolidációbatörténő bevonás jellemző
módszere a teljes körű bevonás módszere, mértékadó befolyás esetén ajellemzt'i módszer a részesedésér—
tékeléssel történő bevonás módszere (eguity módszer), mig a már mértékadónak sem minősülő befolyás
érvényesülése esetén a könyv szerinti értéken történő bevonás módszere kerül alkalmazásra
A konszolidált éves beszámoló részei:
— konszolidált mérleg
— konszolidált eredménykimutatás
— konszolidált kiegészitő melléklet
Nem része a konszolidált éves besúmolónak, de azzal egyidejűleg és azzal összhangban kötelező elkészíteni:
— a konszolidált üzleti jelentést.

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének munkafolyamat-a a következö lépésekből áll:

A konszolidáció általános előkészítése.
A teljes körű konszolidáció előkészítése.
Összevonás.
A teljes körű konszolidáció végrehajtása.
Az egyéb konszolidációs feladatok végrehajtása,
A konszolidációt követő feladatok elvégzése.
 540 7. KONSZOLIDÁLÁS MÓDSZERTANA

Az általános előkészítésnek Vannak olyan feladatrészei, melyek több évre is kihatnak:

— a konszolidációs számviteli politika összeállítása

— az adatszolgáltatás rendszerének kialakítása

— a számviteli információs rendszer átalakítása

Ezenkivül vannak évente ismétlődő feladatrészek, mint például:

— a konszolidált éves beszámolókészítési kötelezettség
vizsgálata
— a konszolidációba tartozó vállalatok típusainak és a konszolidációba történö bevonás módszerei-

nek meghatározása. és ezek egymással való megfeleltetése

— a tájékoztatás
A teljes körű konszolidáció előkészítése:
a mérlegek tartalmi egységesítése
az egységes értékelés végrehajtása
eltérö pénznem esetén az átszámítás
a mérlegek és eredménykimutatások szerkezetének egységesítése
a közös vezetésű vállalkozások mérleg— és eredménykimutatás-adatainak kvóta arányában történő
megosztása
Összevonás
A munkafolyamat ezen fázisában a teljes körűen bevont vállalkozások egyedi beszámolói mérleg- és ered-
ménykímutatás—adatainak összevonására kerül sor az anyavállalat mérleg— és eredménykimutatás-adataival,
melynek eredményeképpen a konszolidációba teljes körűen bevont vállalkozások halmozott adatait tartal-
mazó beszámolót kapj uk.

A teljes körű konszolidáció végrehajtása

Az összevont (konszolidált) éves beszámolóban a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi,
jövedelmi helyzetét úgy kell bemutatni. mintha ezek a vállalkozások egyetlen vállalkozásként működnének.
Ennek érdekében. az összevont (konszolidált) beszámolóban a tagvállalatok egymás közti kapcsolataiból
adódó halmozódásokat ki kell szűrni. Feladatok:
— tűkekonszolidáeió

— adósságkonszolidáció

— közbenső eredmények kiszűrése

— bevételek és ráfordítások kiszűrése

Tőkekonszolidáeló
Lényege. hogy a teljes körű bevonás során egymással szemben el kell hagyni a leányvállalatban lévő, az
anyavállalatot közvetlenül vagy közvetetten megillető részesedések könyv szerinti értékét a leányvállalat
saját tőkéjéből az anyavállalatot tulajdoni hányada alapján megillető összeggel szemben.
Ha ezen két összeg nem egenlő, az ún. rőkekonsmlia'áciás különbözetet ki kell mutatni a konszolidált be—
számoló mérlegében, előjelének megfelelően az eszközök vagy a források közö
Ezenkívül elkülönítetten kell kimutatni a saját tőkén belül a leányvállalat saját tőkéjéből a külső tulajdono-
sokat tulajdoni hányaduk alapján megillető osszeget is.
Vizsgáljuk meg, hogy tulajdonképpen mit is kell kiszűrni halmozódáske'nt a konszolidált beszámoló mér-
legeböl!
 7, KONSZOLIDÁLÁS MÓDSZERTANA

Az ,,A" Rt megalapította ..BV Kft. nevű vállalkozását néhány magánszeméllyel közösen.

A ..B" Kft
jegyzett tő ie 1.000. melynek 60 %-át ._A" Rt. bocsátotta rendelkezésre pénzesúöz
formájában. a
többit a magánszemélyek. A cégbíróság a társaságot beje
,,A" Rt. Tranzakció .,,A" Rt. záró Összevont
Megnevezés ,,B" K ft.
nyitó M hatása M mérleg
Tárgyi eszközök 6 000 6 000 0 6 000
Részesedések 0 600 0 600
Pénzeszközök 3 000 2 400 1
000 3 400
Egyéb eszközök 1
000 000 0
1
1 000
Eszközök összesen lO 000 10 000 1
000 11 000
Saját tőke 5 500 5 500 1 000 6 500
Kötelezettségek 4 500 4 500 () 4 500
Fona'sok összesen 10 000 10 000 ] 000 ll 000
Ebben a példában már nemcsak az anyavállalat a befektető, hanem vannak
külsö tulajdonosok is. Ennek
megfelelően a vállalatcsoport vagyona 400 összeggel ténylegesen nőtt. A
teljeskörű tőkekonszolidáció
során ezért egymással szemben el kell hagyni a leán vállalatban lévő,
az anyavállalatot megillető
részesedés könyv szerinti értékét a leányvállalat saját tőkéjéből az
anyavállalatot tulajdoni hányada
alapján megillető összeggel szemben.
T 44 Jeg/zet! tőke — K ]. Részesedés
leányvállalatban 600
Ha a konszolidálást végző vállalat nem lOO%-os részesedéssel rendelkezik
a teljes körűen konszolidálásra
kerülő társaságban. akkor a bevont társaság saját tök ' ől a vállalkozás külső
tulajdonosaira jutó tőke
összegét nem kell kiszűrni; men az nem jelent halmozódást, de el kell különíteni és a konszolidált
éves
beszámoló mérlegében külön soron kell kimutatni.
T4. Jegyzett tőke — K 4. Külső tulajdonosok részesedése
400
A tökekonszolidáció végrehajtását követően a mérleg főösszege esetünkben 10
400 összeget fog mutatni.

Ateljeskö tőkekonszolidáció célja. hogy a bevont leányvállalat saját tőkéjét teljes összegében
leZűljükZ
— az anyavállalat részesedésével szemben.
— a leányvállalat külső (kisebbségi) tulajdonosairajutó arányos saját tőke összegét
pedig elkülönítsük.
A tó'kekonszolidáciás különbözet számítása:
Részesedés (közvetlen és közvetett) könyv szerinti összege
(—) A leányvállalat könyv szerinti saját tőkéjének arányos összege
: Tökekonszolidácío's különbözet (aktiv, passzív)
Az aktív tőkekonszalida'cíás különbözet tartalma:
Az anyavállalat magasabb értéken vásárolta a részesedést, mint a részesedés
értékérejutó arányos leányvál-
lalati saját tőke összege.

Oka:
— A vállalkozásnál vannak olyan eszközök. melyek piaci értéke
nagyobb a könyv szerinti értéknél,
azaz rejtett tartalékok vannak az adott vállalkozásban
— Goodwill
 7, KONSZOLIDÁLÁS MÓD
nu
A konszolidált beszámoló mérlegében a befektetett pénzügyi eszközök között külön soron kell kim .,
aktív tőkekonszolidációs különbözetet.
Az aktív tőkekonszolidációs kul bözetet a teljeskörű bevonás későbbi éveiben amortizálni kell.
A passzív tó'kekonszolídációs különbözet tartalma:
Az anyavállalat alacsonyabb értéken vásárolta a részesedést. mint a részesedés értékére jutó arányos —

vállalati saját tőke összege.

Oka:
— A vállalkozásnál vannak olyan eszközök, amelyek felülértékeltek. vannak Függő, ill.
kötelezettségek. melyek a mérlegben még nem szerepelnek (rejtett terhek)
j '

— Badwill
A konszolidált beszámoló mérlegében a hátrasorolt kötelezettségek között elkülönítetten kell kim -

passzív tőkekonszolidációs különbözetet.

A passzív tőkekonszolidációs különbözet eredményjavára töne'nó'elszámalásaakkor lehetséges, ha az az ,
'
vagv forrás, amelyhez kapcsolódott megjelent tényleges veszteségként a teljeskörűenbevont vállalkouís
éves beszámolójában, illetve badwill esetén pedig akkor. ha az adott vállalkozás kiválik a vállal

Fontas!
"
Több leányvállalat teljeskörű bevonása során keletkező aktív és passzív tőkekonszolidációs külön m ,
nem lehet összevonni, azokat bruttó módon kell kimutatni a konszolidált beszámoló mérlegében.
Rejtett tételnek nevezzük egy adott eszköz vagy forrás adott időpontban érvényes aktualizált érték
'
könyv szerinti értékének (továbbiakban KSZE) különbözetét.
Fajtái:
— Eszközök rejtett tartaléka
(esúöz aktualizált értéke ) eszköz KSZÉ)
Források rejtett tartaléka
(forrás KSZÉ ) forrás aktualizált értéke)
Eszközök rejtett terhe
(eszköz aktualizált értéke ( eszköz KSZÉ)
Források rejtett terhe
(forrás KSZÉ ( forrás aktualizált értéke)

A tőkekonszolidáció során alkalmazható módszerek

— Könyv szerinti módszer

0 A rejtett tételek feltárása nélkül

e A rejtett tételek feltárásával
— Aktualizált e'rte'kek módszere

Könyv szerinti módszer

A teljeskörűen bevont vállalkozás saját t' éjeként a konszolidációra előkészített egyedi éves bes : t '
mérlegében szereplő saját tőke kerül alapul vételre,
A módszer előnye. hogy a leányvállalati saját tőke meghatározása nem okoz problémát, így a tőkeko u
*

dáció végrehajtása viszonylag egyszerű módon történhet.

Ahátránya, hogy a leányvállalatbán megvásárolt részesedés könyv szerinti értékét alapvetően piaci 4.

pontok befolyásolják (ha nem alapításkor szerezte. hanem pl tőzsdén vásárolta), és nem a saját tőke
szerinti értéke. Igy nem azonos elvek alapján meghatározott értékek kerülnek összevetésre.
 7. KONSZOLIDÁLÁS MÓDSZERTANA
543
Aktualizált értékek módszere
A teljeskörűen bevont vállalkozás saját
'

tőkéjeként nem a számviteli szabályok figyelembe vételével

tározott hanem a bevonás alapjául választott időpontban megha-
meglévő eszközök és források aktualizált (piaci)
értéke alapján meghatározott saját tőke kerül
alapul ve'telre.
Akönyv szerinti módszernél felmerült a kifogás hogy
egy piaci értéket képviselő részesedéssel szembe könyv
szerinti értéken megjelenö saját tőkét állítunk.
Az aktualizált értékek módszerénél ezt szeretnénk kiküszöbölni
oly módon, hogy a saját tőkének is a piaci
(aktualizált) értékét vesszük figyelembe.A saját tőke piaci értéke
viszont csak közvetett úton határozható
meg. vagyis az eszközök piaci értékéből levonjuk a saját tőkén kivüli
források piaci értékét. Ez viszont azt jelenti.
hogy egy teljes vagyonmérleget kell összeállítani, ami
többletfeladanaljár, hiszen ez képezi a módszer jelentős
végrehajtásánakelőfeltételét.
Az aktualizált e'rte'kek módszerének
előnye, hogy a tőkekonszolidációs különbözet meghatározása
azonos elvek (piaci értékek) alapján kerül értékelésre mind során
az anyavállalatot megillető részesedés. mind a
leányvállalat saját tőkéje.
Fanlos!
Nem alkalma7hato' az aktualizált értékek
módszere. ha az ezen módszerrel meghatározott
dációs különbözet negatív. azaz passziv tőkekonszoli-
jellegű. Ebben az esetben a tökekonszolidációt a
módszerrel kell végrehajtani. könyv szerinti

Rejtett tételek feltárhatósága

Rejtett tana/éltük csak olyan mértékig tárhatók fel,
amilyen mértékig a részesedés értékében ténylegesen
megfizetésre kerültek. azaz max. a rejtett terhekkel
korrigált aktiv tőkekonszolidációs különbözet
Az egyes eszközökhöz, ill. forrásokhoz összegéig.
hozzárendelhető rejtett tartalékok összegével az adott
énekét kell növelnit ill. források értékét csökkenteni. eszközök

Tételezzük fel. hogy az anyavállalat 100%-os mértékben

felvásárolta egy vállalkozás részvényeit. A re'-
szesedés bekerülési értéke 1 200. a megvásárolt
társaság saját tőkéje az elsö bevonás időpontjában 1 000.
Az anyavállalat azért fizetett többet a részesedésért.
mert meg akarta szerezni a társaság ingatlanát,
piaci értéken 150 összeggel többet ér a könyv szerinti amely
értékénél.
Kérdések:
. Hol milyen összegben jelendtezik a különbözet a konszolidált beszámoló mérlegében, ha
tételek feltárásra kerülnek, illetve ha nem. a rejtett
! Hogan változna a helyzet akkor ha az ingatlan piaci értéke 250
összeggel több annak könyv szerinti értékénél.
Megoldás:
1. kérdés:
Abban az esetben, ha a tökekonszolidáeió során
a rejtett tételek is feltárásra kerülnek, az aktív tőkekon-
szolída'ciós különbözet mérlegsoron a konszol'da'lt
éves beszámoló mérlegében 50 összeg jelenik
míg az ingatlanok értéke 150 összeggel fog nőni. meg,
Ha a tőkekonszolidáeió során a
rejtett tételek nem kerülnek feltárásra, akkor mind a 200
tökekonszolidációs különbözet mérlegsoron fog összeg az aktív
jelentkezni.
2. kérdés:
Abban az esetben, ha a tőkekonszolida'ció során
a rejtett tételek is feltárásra kerülnek, az aktív tőkekon-
szolidációs különbözet mérlegsoron a konszolidált
éves beszámoló mérlegében 0 összeg jelenik
míg az ingatlanok értéke 200 összegael fog nőni. meg,
Ha a tőkekonszolidáció során a rejtett tételek
nem kerülnek feltárásra, akkor mind a 200
tőkekonszolidációs különbözet mérlegsoron fog összeg az aktiv
jelentkezni.
 7. KONSZOLIDÁLÁS MÓDSZERTANA
545

Adósságkonszolidáció
adósságkonszolidáoió során egymással szemben el kell hagyni a teljes körűen bevont vállalkozások
közötti ügyleteiböl származó, kölcsönösen fennálló követeléseit és egy-
.
' kötelezettségeit, a céltartalékokat és
, időbeli elhatárolásokat.

e. konszolidált mérlegben csak a külső tagokkal, illetve a vállalatcsoporttal befektetési

' kapcsolatban nem
! piaci szereplőkkel szembeni követelések és
kötelezettségek szerepelhetnek.
:

fordulhat, hogy az adott ügylet kapcsán kimutatott követelések és kötelezettségek nem azonos
' összeg-
szerepelnek az egyes teljes körűen bevont vállalkozások egyedi eves beszámolóiban. Ilyenkor adós—
*

,
,
konszolidációs különbözet keletkezik
y
_őzbenső eredmények kiszűrése
ukat az eszközöket, amelyek a konszolidálásba bevont vállalkozások
egymás közötti szállításaiból és
ulgáltatásteljesítéseiből származnak. az összevont (konszolidált) mérlegben olyan értékre kell
" helyesbíte-
amellyel a konszolidálásba bevont vállalkozások ugyanazon mérlegfordulónapra vonatkozó
,

'
-
líthatók lettek volna. ha a konszolidálásba bevont vállalkozások
mérlegébe
együttesen, jogilag is egyetlen Vállal-
tke'peznének (azaz, eszközeiket bekerülési értéken kellene szerepeltetni).
: , mindazokat az el nem ismerhető belsö
eredménytételeket kell kiszűrni, amelyek az érintett eszközök
ékébe beépültek az egymás közti szállítások és szolgáltatásteljesítések
,
kapcsán. Közbenső eredmény az
fott eszköz egyedi könyvekben szereplö könyv szerinti értékének és azon értéknek a különbözete, amely
ékkel akkor rendelkezne, ha a konszolidálásba
**

teljes körűen bevont vállalkozásokra mint egyetlen válla-

:u a vonatkoznának a számviteli törvény eszközök értékelésével
kapcsolatos előírásai.
—

.! vétel — ráfordítás konszolidáció

konszolidálásba bevont vállalkozások egymással szembeni üzleti kapcsolataiból származó bevételeket és
.t: ordításokat ki kell szűrni, azaz, minden olyan
eredmenyte'telt,amely valamely más konszolidációba teljes
i örüen bevont vállalkozással létrejött kapcsolatból származó árbevételt/bevételt, valamint költséget/ráfor-
'
t tartalmaz. Ezáltal a vállalatcsoport szintű eredménykimutatásban már
nem lesznek halmozódások,
abban csak a külső vállalkozásokkal szemben megjelenő bevételek és ráfordítások
maradnak.
Egyéb konszolidációs feladatok végrehajtása:
— a részesedésénékelés módszerével
bevont vállalkozások konszolidációjának végrehajtása
— a konszolidáció miatti számitott
társaságiadó—különbözet meghatározása és elszámolása
— a konszolidált
kiegészítő melléklet összeállítása
— a konszolidált üzleti
jelentés összeállítása
Konszolidációt követő feladatok végrehajtása:
— a konszolidált éves beszámoló
könyvvizsgálata
— a konszolidált éves beszámoló
elfogadása
— a konszolidált éves beszámoló
letétbe helyezése
— a konszolidált éves beszámoló
nyilvánosságra hozatala