Áfa kalauz 2022/4. - Fókusz - Farkas Petra: Építőipar az áfában I.

: Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó Jogtár

szolgáltatások teljesítési helye
Hatály: 2022.IV.1. - 1. oldal

Áfa kalauz 2022/4. - Fókusz

Farkas Petra: Építőipar az áfában I.: Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó

szolgáltatások teljesítési helye

Az építőipari szektor jelentős szerepére, valamint az ingatlanhoz, mint speciális adótárgyhoz kapcsolódó,
szerteágazó áfaszabályokra tekintettel megkíséreljük a gyakorlatban ezekkel kapcsolatban legtöbbször felmerülő
esetköröket tisztázni. A cikksorozat első részében az ingatlanokhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnyújtások
teljesítési helyével foglalkozunk, különös tekintettel a külföldi elemet (akár a megrendelő személye vagy az
ingatlan fekvése okán) tartalmazó ügyletekre.

Legfontosabb hivatkozott jogszabályok: Áfa tv. 39. §, 140. §, 158/A. §, 159. §, Héa irányelv 47. cikk, 196. cikk,
Héa vhr. 13b. cikk, 31a. cikk

Címkék: teljesítési hely, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások

1. A teljesítési hely meghatározásáról általában

A teljesítési hely meghatározása kiemelt jelentőséggel bír, tekintettel arra, hogy ez alapján kerül
megállapításra, hogy adott ügylet az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban:
Áfa tv.) hatálya alá tartozik-e vagy sem. Az Áfa tv. alkalmazási hatálya a 2. § a) pontja értelmében az adóalany
által - ilyen minőségben - belföldön és ellenérték fejében teljesített szolgáltatásokra terjed ki.
Az áfa rendszerében a teljesítési hely szabályok úgy épülnek fel, hogy az Áfa tv. első körben megfogalmaz egy
ún. általános szabályt (főszabály), valamint ezt követően az általános szabályoktól eltérő különös szabályokat; így
van ez a szolgáltatásnyújtások esetén is.
Abban az esetben, ha egy adott szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan nem találunk rendelkezést a különös
szabályok között, akkor annak teljesítési helyét az általános szabály (főszabály) alapján kell meghatározni.
Amennyiben azonban a vizsgált szolgáltatásnyújtásra a különös szabályok valamelyike vonatkozik, akkor a
teljesítési hely meghatározására ezt a különös szabályt kell alkalmazni. További fontos szabály, hogy amennyiben
egy szolgáltatásnyújtásra - annak tartalma alapján - több különös szabály is vonatkozhat, akkor azt a különös
szabályt kell alkalmazni, amelyiknek a tartalma speciálisabb, vagy szűkebb.

2. Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások

Az Áfa tv. 39. § (1) bekezdése alapján az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetén - az
általánostól eltérő különös szabályt megfogalmazva - a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van, függetlenül
attól, hogy a szolgáltatásnyújtása magánszemély vagy adóalany részére történik. A (2) bekezdése szerint az (1)
bekezdésben említett ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az
ingatlanközvetítői és - szakértői szolgáltatások, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és
összehangolására irányuló szolgáltatások. A különösen szó arra utal, hogy a felsorolás nem taxatív, csak példálózó
jellegű
A magyar szabályozást alátámasztja a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, a Tanács 2006. november
28-i 2006/112/EK irányelve (a továbbiakban: Héa irányelv), amely a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó
jogszabályainak összehangolásáról szól. A Héa irányelv 47. cikke úgy rendelkezik, hogy az ingatlanokkal
kapcsolatos szolgáltatásnyújtás - ideértve az ingatlanügynökök és szakértők szolgáltatásait, a szálláshelyadási
szolgáltatást a szállodaiparban és a hasonló kereskedelmi ágazatokban, mint például a nyári táborhelyek vagy a
kempingek, az ingatlan használati jogának biztosítását, valamint az építési munkák előkészítésére vagy
összehangolására irányuló szolgáltatásokat, mint például az építészek és építéskivitelező cégek munkái -
teljesítési helye az a hely, ahol az ingatlan fekszik.
A Héa irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU végrehajtási rendelet (a
továbbiakban: Héa vhr.) 31a. cikk (1) bekezdése szerint a 2006/112/EK irányelv 47. cikkében említett, ingatlanhoz
kapcsolódó szolgáltatások csak azokat a szolgáltatásokat foglalhatják magukban, amelyek kellőképpen közvetlen
kapcsolatban állnak az adott ingatlannal.
Ennek megfelelően elsőként azt szükséges eldönteni, hogy az a dolog, amire a szolgáltatás irányul ingatlannak
minősül-e. A Héa vhr. 13b. cikke alapján ingatlannak tekintendő:
a) a föld bármely meghatározott területe, akár a földfelszínen vagy a földfelszín alatt, amely tulajdonjog tárgyát
képezheti, és amely birtokba vehető;
b) bármely épület vagy építmény, amely tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és
amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani;
c) az épület vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelem, amelyet már beépítettek, és amely
nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek;
d) az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelem, felszerelés vagy gép,
amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el.
A Héa vhr. 31a. cikke értelmében a szolgáltatás az alábbi esetekben tekintendő az ingatlannal kellőképpen
közvetlen kapcsolatban állónak:
a) a szolgáltatás az ingatlanból ered és az ingatlan a szolgáltatás alkotóeleme, valamint a nyújtott szolgáltatás
szempontjából központi és nélkülözhetetlen szerepet tölt be;
Áfa kalauz 2022/4. - Fókusz - Farkas Petra: Építőipar az áfában I.: Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó Jogtár
szolgáltatások teljesítési helye
Hatály: 2022.IV.1. - 2. oldal

b) a szolgáltatást az ingatlan érdekében vagy arra irányulva nyújtják, és célja az ingatlan fizikai vagy jogi
helyzetének megváltoztatása.
Ennek megfelelően az alábbi szolgáltatások minősülnek az ingatlannal kellőképpen közvetlen kapcsolatban
állónak a Héa vhr. rendelkezései alapján:
a) egy meghatározott telekre szánt épület vagy épület részei terveinek elkészítése, tekintet nélkül arra, hogy az
épület megépül-e;
b) építésfelügyeleti vagy biztonsági szolgáltatások nyújtása;
c) épület adott földterületen történő megépítése, valamint épületen vagy épület részein végzett építési és
bontási munkák;
d) adott földterületen állandó szerkezetek építése, valamint állandó szerkezeteken, például gáz, víz, szennyvíz
és hasonló csővezetékrendszeren végzett építési és bontási munkák;
e) földmunkák, ideértve a mezőgazdasági szolgáltatásokat is, például a szántást, vetést, öntözést és trágyázást;
f) az ingatlan állapotának és kockázatainak felmérése és értékelése;
g) az ingatlan értékbecslése, ideértve azt az esetet is, amikor a szolgáltatásra biztosítási célokból van szükség, a
hitel biztosítékaként szolgáló ingatlan értékének megállapítása vagy viták esetén a kockázatok és károk felmérése
érdekében;
h) hirdetési szolgáltatás nyújtása (még ha ez ingatlan használatával is jár) kivételével ingatlan bérbe vagy
haszonbérbe adása, ideértve azt az esetet is, amikor a termékek tárolására az ingatlan meghatározott részét az
igénybevevő kizárólagos használatára jelölik ki;
i) szállásnyújtás a szállodaiparban vagy hasonló funkciót betöltő ágazatban, például nyári táborhelyeken vagy
kemping céljára kialakított területeken, ideértve az időben megosztott használati jogok és hasonlók beváltásából
eredő, meghatározott helyen való tartózkodás jogát;
j) a h) és i) pontok hatálya alá tartozó esetek kivételével ingatlan egészének vagy részeinek használatához való
jogok átengedése vagy átruházása, ideértve az ingatlan részének használatára szóló engedélyt, mint például
halászati vagy vadászati jog, repülőterek váróiba történő belépéshez való jog, vagy díjköteles infrastruktúra,
például híd vagy alagút használatának biztosítása;
k) épület vagy épület részeinek karbantartása, felújítása és javítása, ideértve az olyan munkákat is, mint a
takarítás, csempézés, tapétázás és parkettázás;
l) állandó szerkezetek, mint például gáz, víz, szennyvíz és hasonló csővezetékrendszerek karbantartása,
felújítása és javítása;
m) olyan gépek vagy berendezések beépítése vagy összeszerelése, amelyek a beépítést vagy összeszerelést
követően ingatlannak minősülnek;
n) gépek vagy berendezések karbantartása és javítása, ellenőrzése és felügyelete, amennyiben a gépek vagy
berendezések ingatlannak minősülnek;
o) kereskedelmi, ipari vagy lakóingatlan működtetésére irányuló, az ingatlan tulajdonosa által vagy
megbízásából végzett ingatlankezelés (ide nem értve az ingatlanba történt befektetésekre vonatkozó
portfólió-kezelést);
p) ingatlan értékesítése, bérbe vagy haszonbérbe adása, valamint ingatlannal kapcsolatos bizonyos jogok vagy
dologi jogok (függetlenül attól, hogy birtokba vehető dolognak minősülnek-e vagy sem) létesítése vagy átruházása
tekintetében végzett közvetítés (ide nem értve a szállodaiparban vagy hasonló funkciót betöltő ágazatban, mint
például nyári táborhelyeken vagy kemping céljára kialakított területeken történő szállásnyújtás tekintetében
végzett közvetítés, amennyiben a közvetítő más nevében és javára jár el);
q) ingatlanon fennálló jog átruházásához, ingatlannal kapcsolatos bizonyos jogok vagy dologi jogok (függetlenül
attól, hogy birtokba vehető dolognak minősülnek-e vagy sem) létesítéséhez vagy átruházásához kapcsolódó jogi
szolgáltatások, mint például közjegyzői szolgáltatások vagy ingatlan adásvételére irányuló szerződés
elkészítéséhez kapcsolódó jogi szolgáltatások, abban az esetben is, ha az ingatlan jogi helyzetének
megváltoztatását eredményező alapul szolgáló ügylet nem valósul meg.
A Héa vhr. meghatározza azon szolgáltatások körét is, melyek nem minősülnek ingatlanhoz közvetlenül
kapcsolódó szolgáltatásnak:
a) épület vagy épület részei terveinek elkészítése, amennyiben azokat nem meghatározott telekre szánják;
b) termék ingatlanban történő tárolása, amennyiben az ingatlan meghatározott részét nem jelölik ki az
igénybevevő kizárólagos használatára;
c) hirdetési szolgáltatás nyújtása, abban az esetben is, ha ez ingatlan használatával jár;
d) a szállodaiparban vagy hasonló funkciót betöltő ágazatban, mint például nyári táborhelyeken vagy kemping
céljára kialakított területeken történő szállásnyújtás tekintetében végzett közvetítés, amennyiben a közvetítő más
nevében és javára jár el;
e) kiállítási stand helyének biztosítása vásárok vagy kiállítások helyszínén, a kiállító számára tárgyak
bemutatását lehetővé tevő egyéb kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt, mint például a kiállítási stand
megtervezése, a tárgyak fuvarozása és tárolása, gépek rendelkezésre bocsátása, kábelfektetés, biztosítás és
reklámozás;
f) gépek vagy berendezések beépítése vagy összeszerelése, karbantartása és javítása, ellenőrzése vagy
felügyelete, amennyiben a gép vagy berendezés nem képezi az ingatlan részét vagy nem válik az ingatlan részévé;
g) ingatlanba történt befektetésekre vonatkozó portfóliókezelés;
h) a (2) bekezdés q) pontjának hatálya alá tartozó esetek kivételével a szerződésekhez kapcsolódó jogi
szolgáltatások, ideértve az ingatlan adásvételi szerződés feltételeire, az ilyen szerződés végrehajtására vagy
létezésének bizonyítására vonatkozó tanácsadást, amennyiben e szolgáltatások nem kifejezetten valamely
ingatlanon fennálló jog átruházására vonatkoznak.

3. Adófizetésre kötelezett személy nemzetközi elemet tartalmazó ügyletek esetén

3.1. Magyar ingatlanon végzett szolgáltatás

Áfa kalauz 2022/4. - Fókusz - Farkas Petra: Építőipar az áfában I.: Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó Jogtár
szolgáltatások teljesítési helye
Hatály: 2022.IV.1. - 3. oldal

3.1.1. Adóalany részére nyújtott szolgáltatás

Az Áfa tv. 140. § b) pontjára figyelemmel, abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtása teljesítési helyének
megállapítására az Áfa tv. 39. §-át kell alkalmazni, az adót a szolgáltatást igénybe vevő belföldön nyilvántartásba
vett adóalany fizeti, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le,
gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.
Az Áfa tv. 140. §-a tehát akkor alkalmazandó, ha a szolgáltatás nyújtója belföldön gazdasági céllal nem
telepedett le, a szolgáltatás igénybe vevője pedig belföldön nyilvántartásba vett adóalany.

PÉLDA
Egy osztrák adóalany, aki nem rendelkezik Magyarországon adószámmal, egy Magyarországon található
ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatást vesz igénybe magyar és osztrák alvállalkozóktól fővállalkozóként, mely
szolgáltatást egy magyar adóalany megrendelővel kötött szerződés érdekében vesz igénybe. Ebben az esetben az
ügyletet két részre szükséges bontani: az egyik az osztrák fővállalkozó és az osztrák, valamint magyar alvállalkozók
közti ügyletek, másrészt az osztrák fővállalkozó és a magyar megrendelő közti ügyletek.
Mivel az osztrák fővállalkozó Magyarországon nem rendelkezik még adóregisztrációval sem, ezért az Áfa tv. 140. § b)
pontjában foglalt feltételek nem teljesülnek rá. Ekkor az adófizetésre kötelezett személyét az Áfa tv. 138. §-ának
főszabálya alapján kell meghatározni. A főszabály szerint szolgáltatás nyújtása esetében az adót az az adóalany fizeti,
aki (amely) az ügyletet saját nevében teljesíti. Ebből következően mind az osztrák, mind a magyar alvállalkozóknak
áfa áthárításával kell számlázniuk az osztrák fővállalkozó felé. Ennek érdekében az osztrák alvállalkozóknak
adóalanyként regisztrálniuk kell Magyarországon.
Következőként pedig az osztrák fővállalkozó teljesít ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatást a megrendelő
magyar társaság részére. Erre az esetre már fennállnak az Áfa tv. 140. § b) pontjában megállapított kritériumok,
azaz a fővállalkozónak áfa áthárítása nélkül kell kiállítania a számlát, és az adót a megrendelő magyar társaság
köteles megfizetni.

3.1.2. Magánszemély részére nyújtott szolgáltatás

Abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője nem adóalany, hanem magánszemély, úgy a 140. §
alkalmazása nem jöhet szóba, következésképpen a főszabálynak megfelelően az általános forgalmi adóval
kapcsolatos kötelezettség a szolgáltatás nyújtóját terheli.

PÉLDA
Magyar magánszemély festési szolgáltatást rendel meg a magyarországi ingatlanjába egy szlovák adóalanytól.
Tekintettel arra, hogy a magánszemély igénybevevő nem minősül adóalanynak, és így az adófizetési kötelezettség
nem várható el tőle, ezért a szolgáltatásnyújtó szlovák adóalanynak kell az áfafizetési kötelezettség teljesítése
érdekében regisztrációs adószámot igényelnie Magyarországon.

3.2. Külföldi ingatlanon végzett szolgáltatás

3.2.1. Külföldi adóalany részére nyújtott szolgáltatás

Amennyiben az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatást megrendelő külföldi adóalany az ingatlan

fekvése szerinti tagállamban nyilvántartásba van véve (akár ottani adóalanyiság, telephely vagy regisztráció
okán), úgy a magyar szolgáltatásnyújtónak nem kell bejelentkeznie az ingatlan fekvése szerinti tagállamban, az
adót a szolgáltatást megrendelő adóalany köteles megfizetni a Héa irányelv 196. cikke értelmében. Ha azonban az
igénybevevő nincs nyilvántartásba véve az ingatlan fekvési helye szerinti tagállamban (például német adószámmal
nem rendelkező osztrák adóalany vesz igénybe egy magyar adóalanytól szolgáltatást Németországban fekvő
ingatlanhoz), úgy a magyar adóalanynak az ingatlan fekvése szerinti tagállamban nyilvántartásba kell, hogy
vetesse magát, és az adófizetési kötelezettség is őt terheli.
Amennyiben az ingatlan nem a Közösség más tagállamában fekszik, úgy áfaharmonizáció hiányában az ingatlan
fekvése helye szerinti ország adóhatóságát szükséges az ottani szabályokkal (bejelentkezés, bevallás, adófizetés)
kapcsolatban megkeresni.

3.2.2. Magyar adóalany részére nyújtott szolgáltatás

Gyakran előforduló eset, hogy egy belföldi illetőségű adóalany alvállalkozóként nyújt külföldön fekvő
ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatást egy szintén belföldi illetőségű adóalany részére. Az adófizetési kötelezettség,
valamint a számlakiállításra vonatkozó szabályok attól függően alakulnak, hogy a magyar igénybevevőt
nyilvántartásba vették-e az ingatlan fekvése szerinti államban.
Abban az esetben, ha a szolgáltatást igénybevevő adóalany a szolgáltatás teljesítési helye szerinti tagállamban
gazdasági célú letelepedéssel nem rendelkezik, és nincs nyilvántartásba véve, akkor a teljesítésre kötelezettnek
(szolgáltatásnyújtónak) kell az adófizetési kötelezettséget teljesítenie az adott tagállamban. Ez azt jelenti, hogy a
szolgáltatást nyújtó magyar alvállalkozónak - a hozzáadottérték-adó megfizetése érdekében - vélhetően be kell
jelentkeznie a külföldi államban adóalanyként, hogy teljesíteni tudja az ügylethez kapcsolódó adókötelezettségét.
Természetesen a külföldi államban történő bejelentkezéssel és adófizetési kötelezettséggel összefüggésben ebben
az esetben is a külföldi állam adóhatósága illetékes.
Áfa kalauz 2022/4. - Fókusz - Farkas Petra: Építőipar az áfában I.: Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó Jogtár
szolgáltatások teljesítési helye
Hatály: 2022.IV.1. - 4. oldal

Az ügylet számlázására az Áfa tv. 158/A. § (1) bekezdésére tekintettel a számlára vonatkozó kötelezettségekre -
főszabály szerint - annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol azt a szolgáltatásnyújtást, amelyre a
számla vonatkozik, teljesítik. E főszabály alól kivételként azok az esetek kerültek meghatározásra, amikor az
ügylet a Közösség területén kívül teljesített, vagy olyan határon átnyúlóan nyújtott ügyletről van szó, amikor az
igénybevevő az adófizetésre kötelezett és nincs önszámlázás.
Az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerint az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni
abban az esetben is, ha belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesít szolgáltatásnyújtást,
feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön
van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.
Az ügylet külföldi teljesítési helyére, valamint arra figyelemmel, hogy a szolgáltatást igénybevevő fővállalkozó
az ingatlan fekvése helye szerinti államban nincs nyilvántartásba véve - ezért ott nem kötelezhető az adó
megfizetésére -, az alvállalkozónak nem kell az ügyletről az Áfa tv. szerinti számlát kibocsátania (természetesen a
külföldi állam hozzáadottérték-adó szabályozásra tekintettel terhelheti számlakibocsátási kötelezettség).
Ettől eltérően abban az esetben, ha a fővállalkozónak az építkezésre tekintettel a külföldi államban gazdasági
célú letelepedése (állandó telephelye) keletkezik, vagy ott adóalanyként nyilvántartásba vették, akkor az
adófizetési kötelezettség - feltételezve, hogy a külföldi állam hozzáadottérték-adó jogszabályok harmonizáltak a
közösségi szabályozással - a külföldi adóalanyisággal rendelkező fővállalkozót, mint az építkezés helyén
illetőséggel bíró adóalanyt terheli. Ebből következően az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatást nyújtó
magyar alvállalkozónak ekkor nem kell külföldi államban bejelentkeznie. Erre az esetre már vonatkozhat az Áfa
tv. idézett 159. § (2) bekezdés c) pontja, ha a teljesítés helye a Közösség más tagállama.
Amennyiben az adott ügylet számlázására vonatkozóan az Áfa tv. rendelkezései alkalmazandók, akkor -
figyelembe véve, hogy az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés c) pontja alá tartozó esetekben a termék beszerzője, illetve a
szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, az Áfa tv. 169. § da) alpontja alapján - a számlában
szerepeltetni kell a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének azt az adószámát, amely alatt, mint
adófizetésre kötelezettnek a szolgáltatás nyújtását teljesítették. Noha nem kötelező „Áfa tv. területi hatályán
kívül” kifejezést szerepeltetni a számlán, az adóalanyok törvényi kötelezettség hiányában továbbra is utalhatnak
(és célszerű is utalniuk) erre a számlájukban. A számlán - figyelemmel az Áfa tv. 169. § n) pontjára - a „fordított
adózás” kifejezést kötelező feltüntetni, mivel a megrendelő letelepedésének helye szerinti államban teljesült
szolgáltatás esetében adófizetésre a szolgáltatás igénybevevője - a más tagállami adóalany - kötelezett.
Az előzőekből következően a fővállalkozó abban az esetben várhatja el jogosan az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés c)
vagy d) pontja szerinti, áthárított adót nem tartalmazó számla kibocsátását az alvállalkozótól, ha az építkezésre
tekintettel gazdasági célú letelepedése (állandó telephelye) keletkezett külföldi államban, vagy adóalanyként ott
nyilvántartásba vették, és ennek megfelelően őt terhelte az adófizetési kötelezettség. Ezzel szemben abban az
esetben, ha az adófizetési kötelezettség teljesítése érdekében az alvállalkozónak kellett (volna) bejelentkeznie a
másik államban adóalanyként, akkor a számlázásra a külföldi állam hozzáadottérték-adó szabályok vonatkoznak,
azaz nem merül fel az Áfa tv. szerinti számlakibocsátási kötelezettség.

3.2.3. Magánszemély részére nyújtott szolgáltatás

Közösségi szintű harmonizáció okán, ha egy magyar adóalany nyújt más tagállambeli ingatlanhoz kapcsolódó
szolgáltatást, és az igénybevevő magánszemély (mindegy, hogy magyar vagy külföldi), úgy a magyar adóalanynak
ebben a másik tagállamban adószámot kell igényelnie vélhetően. Ettől eltérő lehet azonban az az eset, ha az
ingatlan a Közösségen kívüli, harmadik országban található. Fontos kihangsúlyozni, hogy minden olyan ügylet
kapcsán, amelyben a teljesítési helye külföldre esik az ingatlan fekvése okán, a felmerülő áfaszabályokkal
kapcsolatos tájékoztatást ezen külföldi állam adóhatósága tudja megadni.
Áfa kalauz 2022/4. - Fókusz - Farkas Petra: Építőipar az áfában I.: Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó Jogtár
szolgáltatások teljesítési helye
Hatály: 2022.IV.1. - 5. oldal

TARTALOMJEGYZÉK

Áfa kalauz 2022/4. - Fókusz 1

Farkas Petra: Építőipar az áfában I.: Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó
szolgáltatások teljesítési helye 1
1. A teljesítési hely meghatározásáról általában 1
2. Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások 1
3. Adófizetésre kötelezett személy nemzetközi elemet tartalmazó ügyletek
esetén 2
3.1. Magyar ingatlanon végzett szolgáltatás 2
3.1.1. Adóalany részére nyújtott szolgáltatás 3
3.1.2. Magánszemély részére nyújtott szolgáltatás 3
3.2. Külföldi ingatlanon végzett szolgáltatás 3
3.2.1. Külföldi adóalany részére nyújtott szolgáltatás 3
3.2.2. Magyar adóalany részére nyújtott szolgáltatás 3
3.2.3. Magánszemély részére nyújtott szolgáltatás 4