Bányaszolgalmi jog alapítása

A bányaszolgalmi jog más ingatlanára közérdekből alapított használati jog, amelyért az ingatlan
tulajdonosának kártalanítás jár. Megegyezés (szerződés) hiányában az ingatlan fekvése szerint
illetékes megyei kormányhivatal alapítja a bányaszolgalmi jogot a kérelemben megjelölt
ingatlanra.
A szolgalom alapján a bányavállalkozó jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben
az ingatlan igénybevételére, különösen ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és –
bővítés, az üzemelés, a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása
érdekében szükséges intézkedések végrehajtására.

Kapcsolódó fontosabb jogszabályok:

 a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)

 a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.)
 a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.)
Korm. rendelet
 a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
 a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény
 a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással
kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.)
Korm. rendelet
 a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.)

A bányaszolgalom alapításának esetei:

 Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények,

szállítóvezetékek, a kutatási műveletekhez szükséges berendezések elhelyezése céljára, az
ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig.
 Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények és
szállítóvezetékek üzemeltetése - beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet
is – időtartamára.
 A Bt. hatálya alá tartozó létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges
eszközök, különösen energiaellátó, adatátviteli, katódvédelmi eszközök (bányaüzemi kábel),
technológiai célú csővezetékek és egyéb eszközök elhelyezése, üzemben tartása céljára a
biztonsági övezet mértékében.

A biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmak és korlátozások:

 építési tevékenység, továbbá bármilyen építmény elhelyezése;

 tűzrakás, illetve anyagok égetése;
 külszíni szilárdásvány-bányászati tevékenység;
 a kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, a szállító- és elosztóvezeték állagát
veszélyeztető maró- és tűzveszélyes anyagok kiöntése, kiszórása;
 robbantási tevékenység;
 anyagok elhelyezése, tárolása;
 árasztásos öntözés, továbbá rizstelep, halastó, víztározó, zagytér létesítése;
 a szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmények, az elosztóvezeték, a
szállítóvezeték részét képező állomások és fáklyák biztonsági övezetének teljes
 terjedelmében, valamint a szállítóvezeték, az egyéb gáz és gáztermék vezeték és a
célvezeték tengelyétől mért 5-5 m távolságon belül, valamint energiaellátó, távfelügyeleti,
hírközlési és korrózióvédelemi kábelek esetében 1-1 m távolságon belül fák, valamint a
létesítmények, vezetékek épségét veszélyeztető egyéb növények ültetése, szőlő és egyéb
kordonok elhelyezése, a 0,6 m-nél nagyobb mélységű talajművelés, a kézzel végzett
régészeti feltárás kivételével egyéb földmunka végzése, valamint a tereprendezés;
 szállítóvezeték esetében járművek állandó vagy ideiglenes tárolása;
 a bányászati létesítmény, a gázszállító-vezeték jelzéseinek, felszíni műtárgyainak eltakarása,
megrongálása, eltávolítása.

Az eljárás megindítása:

Az eljárás a bányavállalkozó kérelmére indul, amelyben meg kell jelölni a szolgalom alapításával
érintett ingatlanokat és azokat a tulajdonosokat, akikkel nem sikerült megegyezni, az alapítani kért
szolgalom típusát (elhelyezési vagy üzemeltetési) és időtartamát.

A kérelemhez csatolni kell:

- az érintett ingatlanokra vonatkozó bányaszolgalmi tervet (területkimutatást és vázrajzot 5
példányban),
- az ingatlanok 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát,
- azt igazoló iratokat, hogy a tulajdonossal a kérelmező megkísérelte a megállapodást
(ajánlatok másolatát, kézbesítést bizonyító tértivevényt, elutasító nyilatkozatot stb.),
- a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi
fedezet rendelkezésére áll,
- üzemeltetési célú szolgalom esetén a bányászati létesítmény használatba vételére
vonatkozó engedélyt.

Az eljárás lefolytatása:

A bányaszolgalmi jognak a megyei kormányhivatal határozatával történő alapítására a kisajátítási

eljárás szabályait kell alkalmazni, az eljárásban felmerülő költségeket a kérelmező köteles viselni.

Az eljárásban ügyfélnek minősülnek a kérelmezőn kívül a bányaszolgalommal érintett ingatlanok

tulajdonosai és mindazok, akiknek jogát a bányaszolgalom érinti (pl. haszonélvező, használó,
vagyonkezelő).

A megyei kormányhivatal – a kérelmező által benyújtott mellékletek alapján – megvizsgálja, hogy

a bányaszolgalom alapításának törvényi feltételei fennállnak-e. Amennyiben nem, úgy a hivatal a
kérelmet szakértő kirendelése nélkül elutasítja.
Ha a szolgalomalapítás feltételei fennállnak, akkor a kártalanításra vonatkozó szakvélemény
elkészítése céljából ingatlanforgalmi szakértőt rendel ki, és egyidejűleg tárgyalást tűz ki, amelyre
meghívja az ügyfeleket és megidézi a szakértőt.

A tényállás teljes körű tisztázását követően a megyei kormányhivatal határozatban rendelkezik a

bányaszolgalom alapításáról és az annak fejében járó kártalanítás megállapításáról. Amennyiben
a felek között a jogszabályoknak megfelelő egyezség (részegyezség) jött létre az eljárás
folyamán, a hivatal az egyezséget jóváhagyja és határozatba foglalja.

Ügyintézési határidő és a döntés közlése:

A megyei kormányhivatal a bányaszolgalom alapításáról rendelkező határozatot a kérelem

benyújtásától számított 30 napon belül hozza meg, amely határidőbe azonban nem számítanak
be a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamok.

A döntést írásban kell közölni valamennyi ügyféllel, illetve képviselőjükkel (törvényes,

meghatalmazott képviselő, ügygondnok, eseti gondnok). A határozatot a megyei kormányhivatal
postai úton kézbesíti.
A bányaszolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a bányavállalkozónak kell
kérnie az illetékes körzeti földhivataltól; ehhez mellékelnie kell a szolgalom alapításáról hozott
határozatot, illetve a tulajdonosokkal kötött szerződéseket.

Jogorvoslat:

A döntés ellen közigazgatási úton jogorvoslattal élni nem lehet, a megyei kormányhivatal
határozata a közlés napján jogerőre emelkedik.

A határozat felülvizsgálata iránt közigazgatási per kezdeményezhető a közlést követő 30 napon

belül az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál. A keresetlevelet
a határozatot hozó megyei kormányhivatalnál kell benyújtani, illetve ajánlott küldeményként
postára adni. A pert a bányaszolgalmi jog jogosultjai ellen is meg kell indítani.

Az eljárás költsége:
A kérelmen 3.000,- Ft eljárási illetéket kell leróni illetékbélyegben.