11/1994. (III. 25.

) IKM rendelet

az éghető folyadékok és olvadékok

tárolótartályairól

A gazdasági és közlekedési miniszter1 feladatairól és hatásköréről szóló, többször

módosított 67/1992. (IV. 14.) Korm. rendelet2 2. §-a és 4. §-a alapján — a minőség
biztosítása, a környezet védelme, a tartálypark állapotának ellenőrzése és értékelése
céljából — a következőket rendelem el:

1. §

(1)3 A rendelet hatálya kiterjed a veszélyes (az éghető, a gyújtó hatású, a maró és a
mérgező) folyadékok és olvadékok tárolására szolgáló, nyomástartó edénynek nem
minősülő, helyhez kötött
a) 1 m3 vagy annál nagyobb tartályok, valamint szerelvényeik hazai gyártására,
külföldről történő behozatalára,
b)4 5 m3 vagy annál nagyobb, névleges térfogatú tartály, illetőleg 5 m3 névleges
össztérfogatot meghaladó tartálycsoport, üzemanyagtöltés céljára telepített 1 m3 vagy
annál nagyobb névleges térfogatú tartály és azok működéséhez szükséges
technológiai, biztonsági berendezések, valamint csővezetékek, szerelvények,
tartozékok (a továbbiakban együtt: tároló létesítmény) földfelszín alatti és feletti
elhelyezésére, használatba vételére, javítására, felújítására, átalakítására, továbbá
ellenőrzésére.
(2)5 A rendelet alkalmazása szempontjából gyártásnak minősül a tároló létesítmény
elhelyezése, helyszíni összeállítása is.
(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a bányafelügyelet hatósági felügyelete alá —
más jogszabály alapján — tartozó tárolótartályokra.

2. §

(1)6 Az 5 m3 vagy annál nagyobb térfogatú – e rendelet hatálybalépését megelőzően

létesített – tartályokat a műszaki biztonsági felügyeletet ellátó hivatal területi
felügyelőségéhez (a továbbiakban: engedélyező hatóság) a tulajdonosnak, a
hatálybalépést követő 30 napon belül be kell jelentenie, a 8. § (5) bekezdésében
előírtak figyelembevételével.

1
Az időközi szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.
2
A gazdasági és közlekedési miniszter feladatairól és hatásköréről a 171/2002. (VIII. 9.)
Korm. rendelet rendelkezik.
3
Az 1. § (1) bekezdése a 44/1995. (IX. 15.) IKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
4
Az 1. § (1) bekezdésének b) pontja a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 1. §-ával megállapított
szöveg.
5
Az 1. § (2) bekezdése a 44/1995. (IX. 15.) IKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
6
A 2. § (1) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
 (2)7 Az üzemanyagtöltés céljára létesített 1 m3 vagy azt meghaladó névleges
térfogatú tartályokat a tulajdonosnak 2003. november 10-ig az engedélyező
hatósághoz be kell jelenteni. E tartályok esetében a használatbavételi eljárást 2005.
december 31-ig kell lefolytatni.
(3)8 A bejelentés az 1. számú melléklet szerinti nyomtatványon történik.

3. §9

4. §

A tartályokra és berendezésekre vonatkozó műszaki előírásokat a hatályos

szabványok tartalmazzák.

5. §10

6. §

(1) A tartályok gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai

szerelést, javítást, szivárgásvizsgálatot, kivitelezést, tisztítást, időszakos vizsgálatot
csak olyan alkalmassági tanúsítvánnyal11 rendelkező gazdálkodó szervezet végezhet,
amelynek tagja vagy alkalmazottja tartályvizsgáló szakképesítéssel12 rendelkezik.
(2) Az alkalmassági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges személyi és tárgyi
feltételeket szabvány13 tartalmazza.
(3) Az alkalmassági tanúsítást a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium14 által
kijelölt, tanúsító intézménytől15 kell kérni.
(4) A kijelölt tanúsító intézményt/intézményeket, valamint az alkalmassági
tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezetek jegyzékét, az Ipari és Kereskedelmi
Közlönyben évenként közzé kell tenni.

7. §16

7
A 2. § új (2) bekezdését a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 2. §-a iktatta be, egyidejűleg az
eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva.
8
A 2. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 64/2003. (X. 18.)
GKM rendelet 2. §-a.
9
A 3. §-t az 58/2004. (IV. 24.) GKM rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte.
10
Az 5. §-t az 58/2004. (IV. 24.) GKM rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte.
11
Lásd: MSZ EN 29000 sorozat, MSZ 4362—1989, MSZ EN 45000 sorozat.
12
A tartályvizsgáló szakképesítésre vonatkozó bizonyítványt az engedélyező hatóság állítja
ki.
13
Lásd: MSZ EN 29000 sorozat, MSZ 4362—1989, MSZ EN 45000 sorozat.
14
Az időközi szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.
15
Jelenleg az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet.
16
A 7. §-t az 58/2004. (IV. 24.) GKM rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte.
 8. §

(1)17 A rendelet hatálya alá tartozó tartályok telepítéséhez a tulajdonosnak létesítési,

üzemeltetéséhez használatbavételi engedélyt, javításához, felújításához,
átalakításához javítási engedélyt kell kérnie az engedélyező hatóságtól, beleértve az
üzemanyagtöltő állomások területén telepítendő tartályokat is.
(2)18 Az engedélyező hatóság az engedélyezési eljárás során megkéri a 6. számú
mellékletben meghatározott szakhatóság hozzájárulását. A honvédelmi és katonai
célú építményekhez kapcsolódó tároló létesítmények tekintetében – amely esetekben
az I. fokú építésügyi hatóság szakhatósági jogkörét a katonai építésügyi hatóság
gyakorolja – a külön jogszabályban19 meghatározott szakhatóság közreműködését kell
igénybe venni. Az engedélyezési dokumentációt az érintett szakhatóságok számának
megfelelő példányszámban kell benyújtani.
(3)20 Létesítési és használatba vételi engedély olyan tartályokra, tartály csoportokra
adható, amelyek az éghető folyadékok és olvadékok tárolására alkalmas kivitelűek,
aktív és passzív korrózió-védelemmel vannak ellátva. Az alkalmasság akkor
bizonyított, ha a tartály
a) gyártója az adott felhasználási célra való alkalmasságról írásban megfelelőségi
nyilatkozatot tett, vagy
b) kísérő dokumentációjából megállapítható, hogy kifejezetten a kívánt célra
gyártották, illetve más célok mellett erre is alkalmas, vagy
c) adott célra való alkalmasságát az ügyfél kérelmére a hatóság megállapította.
A c) pont szerinti vizsgálathoz esetleg szükséges, például anyagvizsgálati, szakértői
stb. költségek a kérelmezőt terhelik, függetlenül a vizsgálat végső eredményétől.
(4)21 A létesítési és használatbavételi engedélyezési eljárás rendjét — a kőolaj és
kőolajtermékek tartályainak vízvédelmi követelményeiről szóló szabvány előírásainak
figyelembevételével — a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
(5)22 A rendelet hatálybalépését megelőzően létesített, a 2. § (1) bekezdésének
hatálya alá tartozó létesítési és használatbavételi engedéllyel nem rendelkező
tartályok (tároló létesítmények) — ha jogszabály másként nem rendelkezik — e
rendelet hatálybalépésétől számított nyolc évig tovább használhatók. Ez idő alatti
javítás, felújítás, átalakítás során a tartályt (tároló létesítményt) a vonatkozó
17
A 8. § (1) bekezdése a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított
szöveg.
18
A 8. § új (2) bekezdését a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be,
egyidejűleg az eredeti (2)–(5) bekezdés számozását (3)–(6) bekezdésre változtatva.
19
A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre
vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.)
Korm. rendelet 1. számú melléklete.
20
A 8. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 64/2003. (X. 18.)
GKM rendelet 3. § (2) bekezdése; szövege az 58/2004. (IV. 24.) GKM rendelet 1. §-ával
megállapított szöveg.
21
A 8. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 64/2003. (X. 18.)
GKM rendelet 3. § (2) bekezdése.
22
A 8. § (4) bekezdése a 44/1995. (IX. 15.) IKM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. A
(4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 3. § (2)
bekezdése, negyedik mondatát a 3. § (3) bekezdése iktatta be; e módosító rendelet 5. § (2)
bekezdése alapján a rendelkezést a 2003. szeptember 23. után indult eljárásokban is
alkalmazni kell.
szabványokban foglaltaknak megfelelő állapotba kell hozni. A javítás, felújítás,
átalakítás után használatbavételi engedélyt kell kérni. A tároló létesítmény akkor
használható tovább, ha a tulajdonos az engedélyező hatóságtól halasztást kap.
(6)23
(7)24 Az engedélyező hatóság – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – a tároló
létesítmény tulajdonosának kérelmére az (5) bekezdés szerinti használati idő lejárata
alól halasztást adhat feltéve, ha a tulajdonos
a) a 13. § (1) bekezdésében előírt és a (4) bekezdés szerint nyilvántartott időszakos
ellenőrző vizsgálattal rendelkezik, és
b) a tartályok javítására, átalakítására – 2004. január 10-ig – legfeljebb három év
alatt megvalósítandó, az R. 4. számú mellékletének II. részében meghatározott
eljárási rendnek megfelelően ütemezett és ellenőrizhető programot (a továbbiakban:
ütemterv) nyújt be az engedélyező hatósághoz.
Az engedélyező hatóság az ütemterv elfogadásáról államigazgatási eljárás keretében
határozatot hoz.
(8)25 Nem kérhető halasztás a 100 m3/év vagy annál nagyobb mennyiségben
motorbenzint forgalmazó közforgalmú üzemanyagtöltő állomásokra.
(9)26 Ha a tároló létesítmény javítása, átalakítása az ütemtervben foglalt időpontig
nem történik meg, illetőleg a munkálatok során a tároló létesítmény nem hozható a
vonatkozó szabványoknak megfelelő állapotba, az ott meghatározott határidőn túli
használatát az engedélyező hatóság határozatában megtiltja.

9. §

E rendeletben szabályozott eljárásokra az államigazgatási eljárás általános

szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. §

(1) E rendelet hatálya alá tartozó tárolótartály megszüntetését vagy használatának 8

hónapnál hosszabb szüneteltetését az engedélyező hatóságnak 30 napon belül be kell
jelenteni (lásd az 1. számú mellékletet).
(2) Nem tekinthető megszüntetésnek vagy szüneteltetésnek, ha a tárolótartály
töltése, lefejtése megszűnt, illetve szünetel, de a tartályból az éghető folyadékot vagy
olvadékot nem távolították el.
(3) A bejelentéseket az engedélyező hatóság köteles a nyilvántartásba bevezetni. A
véglegesen megszűnt tárolótartályok adatai a megszűnést követő 10. év elteltével
törölhetők a nyilvántartásból.

11. §

23
A 8. § (5) bekezdése a 44/1995. (IX. 15.) IKM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg,
számozását (6) bekezdésre változtatta a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 3. § (2) bekezdése,
hatályon kívül helyezte ez utóbbi módosító rendelet 5. § (1) bekezdése.
24
A 8. § (7) bekezdését a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 3. § (4) bekezdése iktatta be.
25
A 8. § (8) bekezdését a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 3. § (4) bekezdése iktatta be.
26
A 8. § (9) bekezdését a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 3. § (4) bekezdése iktatta be.
 (1) A 2. § (1) és a 10. § (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség a tároló
létesítmény tulajdonosát terheli.
(2) A véglegesen megszűnt tárolótartály esetén — amennyiben a létesítmény
tulajdonosa nem azonos a tartály elhelyezésére szolgáló terület tulajdonosával — a
bejelentési kötelezettség a terület tulajdonosát terheli.
(3) A 2. § (1) és a 10. § (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alapján
indult, valamint a tárolótartályok megszüntetésével kapcsolatos hatósági eljárásnál,
az építésügyi hatóság és a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség mint
szakhatóságok működnek közre.

12. §

(1) A tároló létesítmény üzemeltetője köteles bejelenteni az engedélyező hatóságnak,

az üzemeltetéssel összefüggő súlyos üzemzavart.
(2) A tároló létesítmény üzemeltetése során bekövetkezett üzemzavarok közül
súlyosnak kell tekinteni
a) a robbanást, függetlenül az okozott kár nagyságától;
b) a bekövetkezett tűzesetet;
c) a közveszélyt, a környezetkárosodást, továbbá a talajvíz-szennyeződést okozó
üzemzavart;
d) súlyos munkabalesetet okozó üzemzavart;
e) a dolgozók és/vagy a létesítmény területén tartózkodó személyek életét,
egészségét veszélyeztető üzemzavart;
f) az egy napot meghaladó helyreállítási és javítási munkával járó, a létesítményben
vagy annak valamelyik műszaki berendezésében bekövetkezett sérülést;
g) idegen ingatlanon vagy létesítményben történt károkozást.
(3) A súlyos üzemzavarok bejelentésének és vizsgálatának rendjére vonatkozó
szabályzatot a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

13. §

(1)27 A tárolótartályoknál időszakos ellenőrző vizsgálatot kell tartani, amely

tízévenkénti belső tisztításból, szerkezeti vizsgálatból és ötévenkénti tömörségi
próbából áll.
(2) Az időszakos ellenőrző vizsgálat elvégeztetéséről az üzemeltetőnek kell
gondoskodni.
(3) Az időszakos ellenőrző vizsgálatot a 6. § (1) bekezdésében meghatározott
gazdálkodó szervezet végezheti.
(4) Az időszakos ellenőrző vizsgálatról készített jegyzőkönyvet az üzemeltető köteles
30 napon belül megküldeni az engedélyező hatóságnak, intézkedés és nyilvántartásba
vétel céljából.
(5) Az engedélyező hatóság közérdekű bejelentés alapján vagy egyéb indokolt
esetben soron kívüli ellenőrző vizsgálat végzését is elrendelheti.

27
A 13.§ (1) bekezdése a 44/1995. (IX. 15.) IKM rendelet 3.§-ával megállapított szöveg.
 14. §

(1) E rendelet a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát
veszti a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról szóló, többször
módosított 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 1. § (3) bekezdés e) pontja, a 9. §-a és 10. §-
a, valamint a 2. számú melléklet 47. §-a.
(2) A 8. § (4) bekezdésében foglaltakat 1995. december 20-ig kell végrehajtani.

1. számú melléklet
a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelethez

Az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak bejelentő lapja

Tulajdonos
neve:
címe :
Telefonszám: telexszám:
Telephely címe:

1. A bejelentés jellege
1.1. Működő tartály 
1.2. Tartály használaton kívül helyezése 
1.3. Tartály üzemeltetésének szüneteltetése
1.4. Tartály használatbavétele 
1.5. Meglevő tartály újra használatbavétele
1.6. Egyéb 

2. A tartály felépítése
2.1. Fekvő hengeres 
2.2. Álló hengeres 
2.3. Egyéb

3. A tartály elhelyezése
3.1. Föld alatt (földtakarás alatt) 
3.2. Föld alatt, felfogótérben 
3.3. Föld felett, felfogótér nélkül 
3.4. Föld feletti felfogótérben 

4. A tartály gyári száma (ha megállapítható)

5. Gyártó megnevezése (ha megállapítható)

6. A tartály névleges térfogata (m3)

 7. Az utolsó vizsgálat bizonylatának dátuma:

8. A tartály (becsült) kora (év)

9. A tartály típusa
9.1. Szimpla falú 
9.2. Kettős falú 

10. A tartály anyaga

10.1. Acél 
10.2. Beton 
10.3. Üvegszál erősítésű műanyag 
10.4. Egyéb

11. A töltet megnevezése:

Kelt:

P. H.

………………………………………………………
(tulajdonos v. üzemeltető neve, aláírása)
______________________________
A megfelelő négyzetbe X írandó.

2–3. számú melléklet

a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelethez28

4. számú melléklet
a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelethez

Az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítésére,

valamint használatbavételére vonatkozó
szabályzat

1. Engedélyezési kötelezettség
a) Kiterjed az üzemanyagtöltő állomások, illetve létesítmények tárolótartályainak
kivitelezésére és használatbavételére, azoknak biztonsági műtárgyaira, tartozékaira,

28
A 2–3. számú mellékletet az 58/2004. (IV. 24.) GKM rendelet 2. §-a hatályon kívül
helyezte.
üzemi berendezésekre (pl. töltőberendezés, mérő-jelző berendezés, összekötő
csővezetékek).
b) Az 5 m3 vagy annál nagyobb (nem üzemanyagtöltő állomás jellegű)
tárolótartályok létesítési engedélyét az általános elrendezési terv, a Tervezői
Nyilatkozat és a műszaki leírás felülvizsgálata; a használatbavételi engedélyt az
alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkező kivitelező, Kivitelezői Nyilatkozata és
helyszíni szemle alapján, az engedélyező hatóság a meghatározott tartalmi
követelmények érvényesítésével, egyszerűsített eljárással kiadja.

2. Az engedélyező hatóság
a) A létesítési és használatbavételi engedélyezési ügyekben első fokon a létesítmény
helye szerint illetékes engedélyező hatóság, másodfokon a Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium29 (a továbbiakban: GKM) jár el.
b) Az engedélyező hatóság szakterületi főosztálya — hivatalból vagy tervező
előterjesztésére — létesítményekre (létesítményrészekre) típusterveket engedélyezhet.
c) Az engedélyező hatóság az építtető vagy megbízottja (a továbbiakban: építtető)
kérésére a létesítési engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően is köteles a
műszaki előírásokban kellően nem szabályozott kérdésekben, vagy az előírásoktól
eltérő, de egyenértékű biztonsági szintre vonatkozó megoldás alkalmazásáról az
egyeztetés lehetőségét biztosítani.

I. Rész

A létesítés engedélyezése

3. A létesítési engedély iránti kérelem

a) Az építtető a létesítési engedélyt írásban köteles az engedélyező hatóságtól kérni.
b) Az engedélyt általában a létesítmény egészére kell kérni, megjelölve röviden a
létesítmény helyét és rendeltetését. A több megvalósítási szakaszban épülő
létesítmény esetében az engedély létesítési szakaszonként külön-külön is kérhető, ez
esetben az első kérelemben erre, valamint a további szakaszok tartalmára is utalni
kell.

4. A kérelem mellékletei
A kérelemhez három példányban csatolni kell
a) általános elrendezési tervet;
b) műszaki leírást és tervrajzokat;
c) a tervező nyilatkozatát egy példányban arról, hogy az általános elrendezési tervet,
a műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és közművekkel egyeztette, valamint
arról, hogy a műszaki megoldás megfelel az általános érvényű és az eseti hatósági
előírásoknak;
d) az idegen ingatlan tulajdonosának nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a
szolgalmi jog alapításához és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez
hozzájárul, amennyiben a vonatkozó szabvány alapján a létesítmény biztonsági
övezetébe eső idegen ingatlanon szolgalmi jog alapítása szükséges;

29
Az időközi szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.
 e) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot egy példányban;
f) a mezőgazdasági rendeltetésű föld termelésből való kivonása engedélyének
másolatát, ha annak beszerzését jogszabály előírja;
g) a tervezői egyeztetés során beszerzett szakhatósági hozzájárulásokat és közművek
nyilatkozatait, illetve az ezeket tartalmazó jegyzőkönyveket egy-egy példányban;
h) tervezői előterjesztés esetén az építtetőnek a tervekkel való egyetértésére
vonatkozó nyilatkozatát egy példányban; továbbá
i) ha az építtető és az üzemeltető nem azonos, az üzemeltetőnek a tervekkel való
egyetértésére vonatkozó nyilatkozatát egy példányban.

5. Az általános elrendezési terv és helyszínrajz

a) Az általános elrendezési tervet a fennálló állapotra kiegészített, a földhivatal által
kezelt földmérési alaptérképről (nyilvántartási térképről) kiadott, hitelesített
térképmásolat alapján — azzal azonos méretarányban — kell elkészíteni, a tervezett
létesítmény 200 m-es körzetéről.
b) Az engedélyezéshez készített részletes helyszínrajzon mérethelyesen fel kell
tüntetni
ba) a tervezett létesítményt és a biztonsági övezettel érintett szomszédos
földrészeket, ezek helyrajzi számait, valamint a tulajdonosok nevét és lakcímét,
belterület esetén megjelölve azok utcanevét és házszámát (az utóbbiakat külön
jegyzékben is lehet közölni);
bb) a földrészletre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési
előírásokat és korlátozásokat is, a védőtávolságokat és a javasolt biztonsági övezetet;
bc) az érintett területen meglevő és meghagyni vagy lebontani tervezett, továbbá a
létesítendő építmények (épületek, épületrészek) és más építmények külső
körvonalait, megjelölve a terep jellegzetességeit, fel kell tüntetni a tervezett
létesítmény pontos távolságát a telekhatároktól, valamint a környezetében
megmaradó építményektől;
bd) a közlekedési, a villamosenergia-, a közműhálózathoz való csatlakozás
szempontjából lényeges adatokat.

6. A műszaki terv
a) A műszaki terv részei:
aa) a létesítmény általános műszaki leírása,
ab) az esetleges terület-előkészítési munkák műszaki tervei;
ac) a technológiai berendezések tervei és tervrajzai;
ad) közlekedési, táv- és hírközlési, közmű- és villamosenergia-hálózat, valamint
azok kapcsolatainak tervei;
ae) biztonsági, egészségvédelmi és tűzvédelmi követelmények teljesítésének
ismertetése;
af) a környezeti hatásvizsgálat eredményének ismertetése.
b) Az általános műszaki leírásnak tartalmaznia kell a létesítmény főbb adatait,
rendeltetését, a technológia főbb, meghatározó berendezéseit, a technológiai folyamat
leírását, műszerezettségét, a várható veszélyek ismertetését, valamint a létesítményen
belül elhelyezésre kerülő, nem technológiai célú berendezések ismertetését.
c) A terület-előkészítési munkák terveiben kell részletezni a kivitelezéshez szükséges
tereprendezési, bontási és földmunkákat.
d) A technológiai berendezések terveit és tervrajzait, valamint a közlekedési, táv- és
hírközlési, közmű- és energiahálózat kapcsolatainak terveit olyan részletességgel és
méretarányban kell elkészíteni, hogy azok alapján elrendezésük, működésük
egyértelműen meghatározható és ellenőrizhető legyen.
e) A biztonsági, egészség- és tűz-, valamint környezetvédelmi tervekben részletezni
kell, hogy az általános érvényű és az eseti hatósági előírásokat hogyan érvényesítették.

7. Az építési jogosultság igazolása

Az építtető az építési jogosultságát igazolhatja
a) a létesítménnyel érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát (kezelői, használati)
feltüntető, 90 napnál nem régibb keletű tulajdoni lappal vagy jogerős bírósági vagy
államigazgatási határozattal;
b) idegen vagy közös tulajdonban álló ingatlanon elhelyezendő létesítmény esetében
a tulajdonos (kezelő, használó, haszonélvező tulajdonostárs) hozzájáruló
nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítélettel, megszerzett ingatlan
azonnali birtokba adását elrendelő határozattal.

8. A kérelem elbírálása
a) Az engedélyező hatóság a létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során
meggyőződik arról, hogy az építtető a kérelemhez csatolta-e az előírt mellékleteket, s
azok megfelelnek-e az előírt követelményeknek.
b) Ha a kérelem vagy a mellékletek nem felelnek meg az előírásoknak és a
követelményeknek, az engedélyező hatóság a kérelmezőt — határidő kitűzésével — 8
napon belül a kérelem kiegészítésére, illetőleg hiánypótlásra hívja fel.
c) Az engedélyező hatóságnak, figyelemmel arra, hogy az előírásszerű tervekért a
tervező felelős, a 4. pontban foglaltakat kell ellenőriznie.
d) Az engedélyező hatóság létesítési engedély megadása vagy megtagadása felől
határozatot hoz.
e) A hatósági előírásokat meghaladó, vagy az előzetes eljárásokban már közölt
előírásoktól eltérő újabb kikötések csak akkor képezhetik az engedély megadásának
feltételeit, ha az általános érvényű hatósági előírások vagy a város(község)rendezési
tervek időközben megváltoztak.
f) Az engedélyező hatóság az engedély megadását megtagadja, ha
fa) az építtető a hiánypótlási kötelezettségét, illetőleg a kérelem kiegészítését
határidőben nem teljesítette, és azok nélkül a kérelem nem bírálható el;
fb) az érdekelt szakhatóság a hozzájárulást megtagadta.

9. A határozat közlése
a) A létesítési engedélyt megadó határozatot meg kell küldeni
aa) az építtetőnek, továbbá, ha az építtető nem azonos az üzemeltetővel, az
üzemeltetőnek is;
ab) az érintett szakhatóságoknak, tekintet nélkül arra, hogy az eljárásban
közreműködtek-e, vagy sem;
ac) a területileg illetékes önkormányzat részére;
ad) a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok tulajdonosainak.
b) Az engedélyt megtagadó határozatot az építtetőnek, továbbá — ha az engedély
megtagadására szakhatósági hozzájárulás hiánya miatt, vagy annak előírásaival
összefüggésben kerül sor — az érintett szakhatóságoknak is meg kell küldeni.
c) Az engedélyt megtagadó jogerős határozatot — ha az mezőgazdasági rendeltetésű
földet érint — a földhivatalnak is meg kell küldeni.
 10. Létesítési engedély
a) A hatóság által megadott létesítési engedély nem menti fel az építtetőt a külön
jogszabály szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége
alól.
b) Az engedély érvényességi idején belül a kivitelezési munkálatokat be kell fejezni.
Ellenkező esetben az engedély megújítását kell kérelmezni az engedélyező hatóságtól,
aki a készültségi állapottól függően dönt a meghosszabbításról vagy az új eljárás
lefolytatásáról.
c) Az engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a
jogutódlást az engedélyező hatóságnak írásban bejelenteni.
d) Az engedélyezési záradékkal ellátott általános elrendezési tervtől (helyszínrajztól)
és műszaki tervektől csak az engedélyező hatóság engedélyével szabad eltérni, kivéve
az olyan indokolt eltérést, amely nem érinti lényegesen a létesítmény alaprajzát,
elrendezését, rendeltetését, szerkezeti megoldását, nem veszélyezteti az élet- és
vagyonbiztonságot, továbbá jogszabályt nem sért.
e) Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez a munkák jellegétől függően kell
csatolni a 4. pontban előírt mellékleteket.
Az engedélyező hatóság új létesítési tervek elkészítésére kötelezheti az építtetőt, ha a
módosítás miatt az eredetileg engedélyezett létesítési tervek áttekinthetősége nem
biztosított.
f) Az e) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha korábban
használatba vett létesítményt alakítanak át.

II. Rész

A használatbavétel engedélyezése

11. A használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei

a) Az építtető a használatbavételi engedélyt az engedélyező hatóságtól írásban
köteles kérni. A használatbavételi engedélyt létesítményszakaszonként is lehet kérni.
b) A kérelemnek tartalmaznia kell
ba) a létesítmény megnevezését, helyét, rendeltetésének meghatározását;
bb) a létesítési engedély számát és keltét;
bc) az üzemeltető megnevezését, címét;
bd) javaslatot a helyszíni szemle időpontjára.
c) A kérelemhez egy-egy példányban mellékleni kell
ca) a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a munkát a létesítési engedélyben
foglaltaknak megfelelően végezte-e el;
cb) az engedélyezett és kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető műszaki
terveket, továbbá azok indokait, ha az eltérésre a 10. pont d) bekezdése szerint
egyébként nem kellett engedélyt kérni;
cc) a létesítési engedélyben előírt vizsgálatok bizonylatait, jegyzőkönyveit;
cd) a közműveknek az üzemeltetéssel kapcsolatos nyilatkozatát;
ce) a 4. d) pontban meghatározott esetben a szolgalom alapítására vonatkozó
szerződést, okiratot, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének
igazolását.
 12. A kérelem elbírálása
a) Az engedélyező hatóság — ha a kérelem és mellékletei az előírásoknak
megfelelnek — szakhatóságok és közművek közreműködésével, illetve az esetleg már
rendelkezésre álló hozzájárulásuk, nyilatkozataik alapján a helyszínen is ellenőrzi,
hogy
aa) a létesítményt a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően építették-e
meg;
ab) a létesítmény a létesítési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és
biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.
b) Ha a kérelem és mellékletei az előírásoknak és a követelményeknek nem felelnek
meg, a 8. pont b) bekezdése szerint kell eljárni.
c) A használatbavétel engedélyezhető olyan eltérések vagy kisebb hibák,
hiányosságok esetén is, amelyek a létesítmény rendeltetésszerű és biztonságos
használatát nem befolyásolják.
d) Az engedélyező hatóság az üzembe helyezéssel kapcsolatos helyszíni szemle során
jegyzőkönyvileg előzetes használatbavételi hozzájárulást adhat.

13. A használatbavételi engedély

a) Az engedélyező hatóság használatbavétel engedélyezése vagy megtagadása felől
határozatban dönt. A döntést akkor is határozatba kell foglalni, ha a helyszíni szemle
során a használatbavétel ügyében már nyilatkozott és azt helyszíni szemle
jegyzőkönyvében rögzítették.
b) A határozat jogerőre emelkedését követően az építtető köteles a földmérési
alaptérkép tartalmában bekövetkezett változás térképi átvezetése végett, a
megvalósulási térkép példányát a területileg illetékes földhivatalba 90 napon belül
benyújtani.
c) A határozatot a 9. pontban foglaltaknak megfelelően kell megküldeni.

14. Használat
a) A létesítményt csak a létesítési, illetőleg használatbavételi engedélyben
meghatározott célra és műszaki feltételekkel úgy szabad használni, hogy a használat
az egészséget és az élet- vagy közbiztonságot ne veszélyeztesse.
b) A létesítménynek a létesítési, illetőleg a használatbavételi engedélyben
meghatározott céltól tartósan vagy véglegesen eltérő használatára új
használatbavételi engedélyt kell kérni.
A kérelemre annak elbírálására és megadására vonatkozó rendelkezések érvényesek
azzal, hogy, ha az eltérő használat más szakhatóságot nem érint, hozzájárulásuk
beszerzése, továbbá a határozat kiadása előtt helyszíni szemle megtartása mellőzhető.

III. Rész

15. Vegyes és záró rendelkezések

a) A létesítés és használatbavétel engedélyezéséért hatósági eljárási díjat kell fizetni.
Az engedélyezési eljárás díját az IKM-nek külön rendelete szabályozza.
b) Az engedélyezési eljárás díját elutasító határozat esetén is meg kell fizetni.
c) A létesítési és használatbavételi engedélyezési eljárásra az államigazgatási
eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései vonatkoznak, a jelen szabályzatban
foglalt kiegészítésekkel.
 d) A szabályzat — hatálybalépését követően — rendelkezéseit a folyamatban levő,
még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

5. számú melléklet
a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelethez

Az éghető folyadékok és olvadékok tároló létesítményeinél bekövetkezett

súlyos üzemzavarok bejelentésére és hatósági vizsgálatára vonatkozó
szabályzat

1. Bejelentési kötelezettség
a) A tároló létesítmény üzemeltetője köteles a területileg illetékes engedélyező
hatóságnak telefonon, telexen, faxon vagy más módon azonnal bejelenteni a súlyos
üzemzavart.
b) A bejelentést legkésőbb az üzemzavart követő munkanapon írásban, cégszerű
aláírással is meg kell tenni a területileg illetékes engedélyező hatóság címére.
c) Az üzemzavar bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettség nem érinti az
üzemeltető más, jogszabályokban előírt bejelentési kötelezettségét.

2. A helyszín biztosítása
a) Az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy az üzemzavar vizsgálatáig a
helyszín érintetlen maradjon. E kötelezettségére a felügyeletet ellátó személyek és a
dolgozók figyelmét rendszeresen fel kell hívni.
b) Az üzemeltető üzemzavar esetén köteles minden olyan intézkedést megtenni,
amely a veszélyeztetést és a kár mértékét a legkisebbre korlátozza. Ezek során az
emberi élet vagy testi épség, továbbá jelentős érték megóvása érdekében engedélyt
adhat a helyszín megváltoztatására, ez esetben a helyszínről rajzot vagy
fényképfelvételt kell készíteni.
c) A tárgyi bizonyítékul szolgáló eszközöket meg kell őriznie.

3. Vizsgálati kötelezettség
a) A területileg illetékes engedélyező hatóság hivatalból vizsgálja a tároló
létesítménynél folytatott tevékenység során bekövetkezett üzemzavart.
b) Az engedélyező hatóság a vizsgálatra bizottságot alakíthat. A bizottsági munkát az
engedélyező hatóságnak a vizsgálatra kijelölt képviselője irányítja.
c) Az engedélyező hatósági vizsgálat nem érinti a tulajdonosnak vagy üzemeltetőnek
más jogszabályban előírt vizsgálati kötelezettségét.

4. Az engedélyező hatóság vizsgálata

a) Az üzemzavar vizsgálatát a bejelentés után haladéktalanul meg kell kezdeni és 30
napon belül be kell fejezni.
b) A vizsgálat megkezdéséről, a helyszíni szemle időpontjáról az engedélyező
hatóság minden esetben értesíti
ba) a tulajdonost;
bb) az illetékes rendőrkapitányságot;
 bc) környezetkárosodást vagy talajvíz-szennyeződést okozó üzemzavar esetén az
illetékes környezetvédelmi felügyelőséget.
c) A vizsgálatban a tulajdonosnak vagy intézkedésre jogosult képviselőjének
(üzemeltető) részt kell vennie.
d) Az engedélyező hatóság a vizsgálatot akkor is lefolytatja, ha a b) és c)
bekezdésben felsoroltak az értesítés ellenére nem jelennek meg, illetve nem
képviseltetik magukat.
e) Ha az üzemzavarral kapcsolatban nyomozás is indult, az engedélyező hatóságnak
a vizsgálatot ettől függetlenül le kell folytatnia, és a két eljárás során szükségessé váló
együttműködést biztosítania kell.
f) Az engedélyező hatóság a tényállás bizonyítására, ezen belül az esemény lefolyása
és az okok megállapítása céljából
fa) helyszíni szemlét tart (a vizsgálatot ezzel kezdi);
fb) tanúkat hallgat meg;
fc) szakértőt hallgathat meg;
fd) üzemi kísérletet végezhet;
fe) a tulajdonost vagy üzemeltetőt dokumentációk bemutatására, szakértői vélemény
beszerzésére, a vizsgálat egyes részfeladatainak elvégzésére kötelezheti.
g) Az engedélyező hatóság az eljárás során, a vizsgálat befejezése előtt is
megtilthatja, korlátozhatja, engedélyhez kötheti a létesítmény használatát és
megszabhatja az újra használatbavétel feltételeit.
h) Az engedélyező hatóság a vizsgálatot határozattal zárja le, amelyben megállapítja
ha) az üzemzavar okát (oksági folyamatát) és körülményeit;
hb) az üzemzavarral összefüggésben álló szabályszegéseket;
hc) egyben hatáskörében intézkedik hasonló esetek megelőzésére.
i) A határozatot meg kell küldeni
ia) a tulajdonosnak és az üzemeltetőnek;
ib) az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek;
ic) az illetékes rendőrkapitányságnak;
id) a területileg illetékes polgármesteri hivatalnak;
ie) a vizsgálatba meghívott szakhatóságoknak.
k) Amennyiben a hasonló esetek megelőzésére szükséges intézkedés nem tartozik az
engedélyező hatóság hatáskörébe, az esetben köteles a hatáskörrel rendelkező
szervnél kezdeményezni az intézkedés kiadását.
l) Tűz esetén az engedélyező hatóság a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság
felkérésére vesz részt a vizsgálatban, önálló tűzvizsgálatot nem végez. Ez esetben is
köteles azonban a helyszínt a bejelentést követően megtekinteni, és ha indokolt,
akkor a szükséges hatósági intézkedést meg kell tennie.
m) Az engedélyező hatóság az üzemzavarral összefüggésben
ma) bűncselekmény alapos gyanúja esetén büntető feljelentést tesz;
mb) szabálysértés esetén a területileg illetékes polgármesteri hivatalnál
szabálysértési eljárást kezdeményez;
mc) gazdasági bírság kiszabását indítványozza.

5. Vegyes rendelkezések

a) Az üzemzavar hatósági vizsgálatával kapcsolatban felmerülő eljárási költségek

(tanú, szakértő, szemle és üzemi kísérlet költségei, szakértői vizsgálatok díja stb.) az
üzemeltetőt terhelik. Az üzemeltető köteles gondoskodni a vizsgálattal kapcsolatban
szükségessé váló szállítási, tárolási, őrzési feladatok teljesítéséről.
b) Az üzemzavar hatósági vizsgálatára az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései vonatkoznak, a jelen
szabályzatban foglalt kiegészítésekkel.

6. számú melléklet
a 11/1994. (III. 15.) IKM rendelethez30

Szakhatóságok

Szakhatóságok

Szakterület Elsőfok Másodfok Követelmények

A Belügyminisztérium területén

Építésügy Kiemelt építésügyi Megyei (fővárosi) A

hatósági ügyek közigazgatási hivatal településrendezéssel
intézésére hatáskörrel és az építményekkel
rendelkező települési kapcsolatos országos
(fővárosi kerületi) szakmai
önkormányzat követelményekkel
jegyzője kapcsolatos érdekek
érvényesítése
Tűzvédelem A hivatásos A megyei Tűzvédelmi érdekek
önkormányzati katasztrófavédelmi érvényesítése
tűzoltóság igazgatóság, a
fővárosban a BM
Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium területén

Közegészségügy és Az Állami Az Állami Közegészség- és

járványügy Népegészségügyi és Népegészségügyi és járványügyi érdekek
Tisztiorvosi Szolgálat Tisztiorvosi Szolgálat érvényesítése
városi, fővárosi, megyei, fővárosi
kerületi intézetei intézete az emberi

30
A 6. számú melléklet a 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
 tartózkodás céljára
szolgáló, továbbá
káros környezeti
hatású létesítmény
létesítése esetében

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium területén

Országos közút Központi Közlekedési Közlekedési Útügyi és közúti

(gyorsforgalmi út, Felügyelet Főfelügyelet biztonsági érdekek
valamint érvényesítése
határátkelőhely)
Országos közút (egyéb Területileg illetékes Közlekedési Útügyi és közúti
országos közút) megyei közlekedési Főfelügyelet biztonsági érdekek
felügyelet érvényesítése
Helyi közút Területileg illetékes Közlekedési Útügyi és közúti
(települési megyei közlekedési Főfelügyelet biztonsági érdekek
önkormányzat felügyelet érvényesítése
tulajdonában)
Helyi közút (fővárosi Fővárosi Közlekedési Közlekedési Útügyi és közúti
önkormányzat Felügyelet Főfelügyelet biztonsági érdekek
tulajdonában) érvényesítése
Helyi közút (fővárosi Főjegyző Fővárosi Közlekedési Útügyi és közúti
kerületi Felügyelet biztonsági érdekek
önkormányzat érvényesítése
tulajdonában)
Országos közforgalmú Központi Közlekedési Közlekedési Vasúti közlekedés
vasút Felügyelet Főfelügyelet biztonságához
kapcsolódó érdekek
érvényesítése
Helyi és saját Területileg illetékes Közlekedési Vasúti közlekedés
használatú vasút megyei közlekedési Főfelügyelet biztonságához
felügyelet kapcsolódó érdekek
érvényesítése
Polgári repülés Polgári Közlekedési Repülőterek és a
Légiközlekedési Főfelügyelet repülés biztonságához
hatóság kapcsolódó érdekek
érvényesítése

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium területén

Távközlési Hírközlési Területi Hírközlési A távközléssel

nyomvonaljellegű Hivatal Főfelügyelet kapcsolatos érdekek
létesítmények érvényesítése
 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területén

Környezetvédelem Területileg illetékes Környezet- és A környezeti elemek

környezetvédelmi Természetvédelmi és természetvédelmi
felügyelőség Főfelügyelőség értékek védelmével
kapcsolatos érdekek
érvényesítése
Vízügy Területileg illetékes Országos Vízügyi A vízbázisok és a
vízügyi igazgatóság Főigazgatóság vízkezelés
biztonságához
kapcsolódó érdekek
érvényesítése

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma területén

Kulturális örökség Kulturális Nemzeti Kulturális A kulturális örökség

Örökségvédelmi Örökség védelmével
Hivatal Minisztériuma kapcsolatos érdekek
érvényesítése