Banyasz PDF

Magyar Mérnöki Kamara
Beszámoló vizsga
Kérdésbank
Mintakérdések
Felkészülési segédlet
Bányászat
2014. szeptember 08.

Tartalomjegyzék
I. Kérdésbank …………………………………………………………………………….3
II. Mintakérdések………………………………………………………………………….9
III. Felkészülési segédlet FMV/MűE…………………………………………………….11
III. Felkészülési segédlet T/SZ…..……………………………………………………….66

I. A Miniszterelnökség által jóváhagyott kérdésbank a szakterületre vonatkozóan:
1 Bányászati szakterület
1.1 Bányászati tervezők és szakértők (B és SZÉM4)
a) Akérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, kezdése, folytatása feltételei,

szabályai
1st Sorolja fel, hogy a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint bányafelügyelet
engedélye alapján milyen tevékenységek végezhetők a szilárdásvány bányászati
szakterületre.
2nd Sorolja fel, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján milyen szakmai címek
adományozhatók a kamarai tagsággal rendelkező bányászati jogosultak részére?
3rd Sorolja fel, hogy a bányafelügyelet milyen építésügyi hatósági engedélyei kiadására
jogosult.
4th Sorolja fel, melyek a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos
bányászati építmények.
5th Sorolja fel, melyek a bányászatról szóló törvény szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyási
eljárás keretében engedélyezhető sajátos építmények.
b) Szakterületi szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség)

1st Sorolja fel, hogy milyen fő szakmagyakorlási tevékenységek végzését szabályozza a
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet!
2nd Ismertesse, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján mik a szakmagyakorlási
tevékenység megkezdésének feltételei természetes személy esetében!
3rd Ismertesse, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján mik a szakmagyakorlási
tevékenység folytatásának feltételei természetes személynél kamarai tagsághoz kötött
jogosultság esetén!
4th Ismertesse, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján mik a szakmagyakorlási
tevékenység folytatásának feltételei természetes személynél kamarai tagsághoz nem kötött
jogosultság esetén!
5th Sorolja fel az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet bányafelügyelet engedélyéhez kötött
sajátos szilárdásvány-bányászati építményeket!
6th Végezhet-e a tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban
tervezői művezetést?
7th Ki az a személy, aki a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet értelmében nem folytathat
építésügyi műszaki szakértői tevékenységet ugyanazon építmény kivitelezése
vonatkozásában?
8th Ki az aki a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet értelmében nem folytathat építészeti-
műszaki tervezési tevékenységet?
c) Szakterületi szerződések tartalmi követelményei, díjszámítás

9th Ismertesse, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján az építészeti-műszaki
tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződésnek a Ptk. és az Étv.
előírásain túlmenően mit kell tartalmaznia?
10th Sorolja fel, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján mit foglal magában a
tervezési díj!
d) Szakterületi jogszabályok és szabványok – általános követelmények

11th Ismertesse, melyek a bányaüzemekben megvalósítandó általános biztonsági és
egészségvédelmi követelmények!
12th Ismertesse, a munkaterület és munkahely kialakítására vonatkozó külön
követelményeket!
13th Ismertesse a munka megkezdésének engedélyezésére vonatkozó feltételeket!
14th Sorolja fel, hogy milyen lehet a bányák és bányatérségek minősítése!
15th Ismertesse, hogy milyen kiegészítő előírások vonatkoznak a személyszállításra!
e) Szakterületi jogszabályok és szabványok - külszíni bányászat

16th Ismertesse az külszíni bányászati tevékenységek bányabiztonsági szabályzat alapján a
külszíni ásványkitermelő ágazatokra vonatkozó külön követelményeket!
17th Ismertesse, hogy a külszíni bányászati tevékenységek biztonsági szabályzata mely
tevékenységekre terjed ki.
f) Szakterületi jogszabályok és szabványok - mélyműveléses bányászat

18th Ismertesse az föld alatti bányászati tevékenységek bányabiztonsági szabályzat alapján
a föld alatti ásványkitermelő ágazatokra vonatkozó külön követelményeket!
19th Ismertesse a bányatérségek biztosítására vonatkozó alapvető biztonsági
követelményeket!
20th Ismertesse, hogy a várható vízhozamra figyelemmel miket kell meghatározni
vízmentesítő telepeknél!
21st Ismertesse, hogy milyen előírások vonatkoznak az aknaszállításra!
22nd Sorolja fel, hogy az építésügyi építési naplón kívül milyen naplókat kell vezetni
földalatti bánya esetén!
23rd Ismertesse a földalatti robbanóanyag-raktár telepítési, kiviteli követelményeit!
24th Ismertesse a bányabeli robbanóanyag-raktárak telepítési, kiviteli követelményeit!
25th Ismertesse, hogy milyen villamos berendezést lehet létesíteni földalatti bányában!
g) Hulladék kezelése
26th Mely hulladékok tartoznak a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.)
GKM rendelet hatálya alá!
27th Ismertesse a bányászati hulladék kezelés általános követelményeit!
28th Sorolja fel milyen feltételekkel üzemeltethető bányászati hulladékkezelő létesítmény!
29th Ismertesse, hogy a bányafelügyelet a hulladékkezelő létesítményeket milyen
osztályokba sorolhatja és ezekbe milyen bányászati hulladékok helyezhetők el!
30th Ismertesse, hogy üzemeltetőnek milyen intézkedéseket kell meghoznia, amikor
rehabilitációs és építéi célból a bányászati hulladékot a bányatérségekbe visszahelyezik!
31st Ismertesse, hogy a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében milyen nyilvántartó
lapok vezetése kötelező a hulladék gazdálkodással kapcsolatban!
32nd Sorolja fel az építési hulladékok fajtáit!
h) Településrendezési követelmények a szakterületi igény szerinti mértékben

33rd Ismertesse a védőpillér méretezés általános rendelkezéseit!
34th Ismertesse a védőpillérek méretezését külfejtés esetén!
35th Ismertesse a védőpillérek méretezését mélyművelés esetén pontszerű külszíni és a
pontszerű nem telepben lévő föld alatti létesítményekre!
36th Ismertesse a védőpillérek méretezését mélyművelés esetén vonalas létesítményre vagy
határvonalra, sokszög alapú létesítményre!
i) A tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek

37th Sorolja fel a bányatérképek fajtáit, melyeket a szilárdásvány bányászat területén
kötelező elkészíteni és használni!
38th Sorolja fel mit kell feltüntetni minden bányatérképen!
39th Ismertesse a külfejtések tervtérképeinek tartalmi követelményeit!
40th Ismertesse a földalatti bányák tervtérképeinek tartalmi követelményeit!
j) Az engedélyezési és a kivitelezési terv tartalmi követelményei

41st Sorolja fel melyek a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos
bányászati építmények!
42nd Sorolja fel melyek a bányászatról szóló törvény szerinti műszaki üzemi terv
jóváhagyási eljárás keretében engedélyezhető sajátos építmények!
43rd Sorolja fel mi a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem
adattartalma elvi építési vagy építési engedély iránti kérelem esetében!
44th Sorolja fel mi a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem
adattartalma használatbavételi engedély iránti kérelem esetében!
adattartalma bontási engedély iránti kérelem esetében!
adattartalma fennmaradási engedély iránti kérelem esetében!
Bányászati felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök (ME-B és MV-B)

a) Akérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, kezdése, folytatása feltételei,
szabályai
49th Sorolja fel, hogy a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint
bányafelügyelet engedélye alapján milyen tevékenységek végezhetők a szilárdásvány
bányászati szakterületre!
50th Sorolja fel, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján milyen szakmai címek
adományozhatók a kamarai tagsággal rendelkező bányászati jogosultak részére?
51st Sorolja fel, hogy a bányafelügyelet milyen építésügyi hatósági engedélyei kiadására
jogosult!
52nd Sorolja fel melyek a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos
bányászati építmények!
53rd Sorolja fel melyek a bányászatról szóló törvény szerinti műszaki üzemi terv
jóváhagyási eljárás keretében engedélyezhető sajátos építmények!
b) Szakterületi szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség)

54th Sorolja fel, hogy milyen fő szakmagyakorlási tevékenységek végzését szabályozza a
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet!
55th Ismertesse, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján mik a
szakmagyakorlási tevékenység megkezdésének feltételei természetes személy esetében!
szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei természetes személynél kamarai
tagsághoz kötött jogosultság esetén!
szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei természetes személynél kamarai
tagsághoz nem kötött jogosultság esetén!
58th Sorolja fel az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet bányafelügyelet engedélyéhez kötött
sajátos szilárdásvány-bányászati építményeket!
59th Ismertesse, hogy ki nem folytathat építésügyi műszaki szakértői tevékenységet!
c) Szakterületi szerződések tartalmi követelményei, díjszámítás

60th Ismertesse, hogy melyek a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében a kiviteli
szerződések kötelező tartalmi elemei!
61st Sorolja fel, hogy a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján mit foglal magában a
vállalkozói díj!
62nd Ismertesse, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján az építési műszaki
ellenőri megbízási szerződésekben a Ptk.-ban szabályozottak és az Épkiv. 16. § (6)
bekezdésében foglaltakon túlmenően mit kell rögzíteni!
63rd Ismertesse, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján a felelős műszaki
vezetői tevékenység folytatásához szükséges szerződésnek a Ptk.-ban szabályozott
megbízási szerződés szabályain kívül mit kell még tartalmazni?
d) Szakterületi jogszabályok és szabványok – általános követelmények

64th Ismertesse, melyek a bányaüzemekben megvalósítandó általános biztonsági és
egészségvédelmi követelmények!
65th Ismertesse a munkaterület és munkahely kialakítására vonatkozó külön
követelményeket!
66th Ismertesse az a munka megkezdésének engedélyezésére vonatkozó feltételeket!
67th Sorolja fel, hogy milyen lehet a bányák és bányatérségek minősítése!
68th Ismertesse, hogy milyen kiegészítő előírások vonatkoznak a személyszállításra!
69th e) Szakterületi jogszabályok és szabványok - külszíni bányászat
70th Ismertesse az külszíni bányászati tevékenységek bányabiztonsági szabályzat alapján a
külszíni ásványkitermelő ágazatokra vonatkozó külön követelményeket!
71st Ismertesse, hogy a külszíni bányászati tevékenységek biztonsági szabályzata mely
tevékenységekre terjed ki.
f) Szakterületi jogszabályok és szabványok - mélyműveléses bányászat

72nd Ismertesse az föld alatti bányászati tevékenységek bányabiztonsági szabályzat alapján
a föld alatti ásványkitermelő ágazatokra vonatkozó külön követelményeket!
73rd Ismertesse a bányatérségek biztosítására vonatkozó alapvető biztonsági
követelményeket!
74th Mit kell megtervezni határozni a vízmentesítő telepek esetében figyelemmel a várható
vízhozamra?
75th Ismertesse, hogy milyen előírások vonatkoznak az aknaszállításra!
76th Sorolja fel, hogy az építési naplón kívül milyen naplókat kell vezetni földalatti bánya
esetén!
77th Ismertesse a földalatti robbanóanyag-raktár telepítési, kiviteli követelményeit!
78th Ismertesse a bányabeli robbanóanyag-raktárak telepítési, kiviteli követelményeit!
79th Ismertesse, hogy milyen villamos berendezést lehet létesíteni földalatti bányában!
g) A bányászati hulladék kezelése

80th Sorolja fel mely hulladékok tartoznak a bányászati hulladékok kezeléséről szóló
14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet hatálya alá!
81st Ismertesse a bányászati hulladék kezelés általános követelményeit!
82nd Sorolja fel milyen feltételekkel üzemeltethető bányászati hulladékkezelő létesítmény?
83rd Ismertesse, hogy a bányafelügyelet a hulladékkezelő létesítményeket milyen
osztályokba sorolhatja és ezekbe milyen bányászati hulladékok helyezhetők el!
84th Ismertesse, hogy üzemeltetőnek milyen intézkedéseket kell meghoznia, amikor
rehabilitációs és építési célból a bányászati hulladékot a bányatérségekbe visszahelyezik!
h) Településrendezési követelmények a szakterületi igény szerinti mértékben

85th Ismertesse a védőpillér méretezés általános rendelkezéseit!
86th Ismertesse a védőpillérek méretezését külfejtés esetén!
87th Ismertesse a védőpillérek méretezését mélyművelés esetén pontszerű külszíni és a
pontszerű nem telepben lévő föld alatti létesítményekre!
88th Ismertesse a védőpillérek méretezését mélyművelés esetén vonalas létesítményre vagy
határvonalra, sokszög alapú létesítményre!
i) A tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek

89th Sorolja fel melyek a 9/2013. (III. 22.) NFM rendelet alkalmazásában melyek a súlyos
üzemzavarok!
90th Sorolja fel melyek a 9/2013. (III. 22.) NFM rendelet alkalmazásában melyek a súlyos
balesetek!
91st Sorolja fel a bányatérképek fajtáit, melyeket a szilárdásvány bányászat területén
kötelező elkészíteni és használni!
92nd Sorolja fel mit kell feltüntetni minden bányatérképen!
93rd Ismertesse a külfejtések tervtérképeinek tartalmi követelményeit!
94th Ismertesse a földalatti bányák tervtérképeinek tartalmi követelményeit!
j) Az engedélyezési és a kivitelezési terv tartalmi követelményei

adattartalma elvi építési vagy építési engedély iránti kérelem esetében!
adattartalma használatbavételi engedély iránti kérelem esetében!
adattartalma bontási engedély iránti kérelem esetében!
6th Sorolja fel mi a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma
fennmaradási engedély iránti kérelem esetében!
7th Sorolja fel mi az építési tevékenység megkezdésére, illetve az adatok változására
vonatkozó bejelentés adattartalma!
II. Mintakérdések
MINTA KÉRDÉSEK, BÁNYÁSZAT

FMV/MűE
1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint bányafelügyelet engedélye alapján
végezhető-e kavicsbánya területén a meddőhányóból történő kitermelés?
igen;
⁪ nem;
2. Az alábbiak közül mik a feltételei természetes személy estén a kamarai tagsághoz kötött
jogosultság esetén a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának?
a kamarai tagság folytonossága,
továbbképzési időszakonként a kötelező és szakmai továbbképzés teljesítése,
a jogosultság megállapítását követő egy éven belül - a kötelező továbbképzés
keretében - beszámoló teljesítése,
⁪ Adott szakmai területen folyamatos munkaviszony
adategyeztetési kötelezettség teljesítése.
3. Az alábbiak közül milyen lehet egy bánya minősítése

Sújtólégveszélyes
Szénporrobbanás-veszélyes
Tűzveszélyes.
Vízveszélyes
Gázkitörés-veszélyes
⁪ Omlás veszélyes
Porveszélyes.
Szilikózis-veszélyes.
4. Igaz-e a következő állítás :Ha az öngyulladás veszélye fennáll, aknában, lejtősaknában

vagy táróban végleges biztosítás céljára nem éghető anyagot kell használni.
igen;
⁪ nem;
MINTA KÉRDÉSEK, BÁNYÁSZAT

T/SZ
1. Dolomit bányában a helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött

törőberendezés létesítéséhez szükséges-e a bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélye?
igen;
⁪ nem;
2. Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési
szerződésnek a Ptk. és az Étv. előírásain túlmenően az alábbiak közül mit kell tartalmaznia?
a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is,
a tervezési díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és
határidejét,
az esetleges szakmai biztosíték kikötését.
3. A külszíni bányászati tevékenységek bányabiztonsági szabályzat hatálya kiterjed-e a

bányászati hulladékok kezeléséről szóló rendelet hatálya alá tartozó, nem bányaüzem
területén üzemelő bányászati hulladékkezelő létesítmények kivitelezésére és üzemeltetésére
igen;
⁪ nem;
4. Igaz-e a következő állítás: a határpillér: a bányatelek határvonala mentén kijelölt olyan

védőpillér, amely biztosítja, hogy a bányaműveletek okozta felszíni kőzet- és talajmozgások
döntő része a bányatelek határán belül legyenek.
⁪ igen;
nem;
III. Felkészülési segédlet:
A Magyar Mérnöki Kamara

Szilárdásvány Bányászati Tagozat
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt
beszámoló vizsgához és a beszámolóval végződő kötelező továbbképzéshez
kapcsolódó főbb ismeretanyagok felsorolása és oktatási segédlet
felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök részére
Lezárva: 2014. július 25.

A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt
beszámoló vizsga szakterületi része
I. Előzmények
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 25. fejezete rendelkezik a
beszámoló vizsgáról.
A beszámoló vizsga kérdéscsoportjainak összeállításánál kiemelt szempont volt a Rendelet

38. § (1) bekezdésének előírása, mely szerint a beszámoló vizsga - ezen belül annak
szakterületi része - célja annak vizsgálata, hogy a szakmagyakorló kellő mértékben ismeri-e a
tevékenységére vonatkozó jogszabályi környezetet, képes-e a fontosabb jogszabályokat
helyesen értelmezni, rendelkezik-e a szakmagyakorláshoz szükséges ismeretek
alkalmazásában kellő jártassággal.
A Rendelet 38. § (7) bekezdése értelmében a beszámoló általános része alól a vizsga szakértői
testülete az ügyrendjében meghatározott módon felmentést ad, ha a szakmagyakorló más
jogosultság megszerzéséhez ilyen tartalmú vizsgát már tett, vagy rendelkezik olyan vizsgával,
amelynek követelménye 80 %-ban megegyezik az általános rész követelményrendszerével.
A beszámoló vizsga szakterületi része alól felmentés nem adható. A felelős műszaki vezető, az
építési műszaki ellenőr az általános építmények építési műszaki ellenőri, szakági építési
műszaki ellenőri szakterületeken mentesül a beszámoló alól, ha építési műszaki ellenőri OKJ
bizonyítvánnyal rendelkezik.
III. A szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretanyagai

A beszámoló vizsga szakterületi részének a kormányrendeletben meghatározott témakörei
a szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretanyagát képező ismeretek:
1) a kérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, kezdése, folytatása feltételei,
szabályai,
2) szakterületi szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség),
3) szakterületi szerződések tartalmi követelményei, díjszámítás,
4) szakterületi jogszabályok és szabványok I,
5) szakterületi jogszabályok és szabványok II.,
6) szakterületi jogszabályok és szabványok III.,
7) a(bányászati-építési) hulladék kezelése,
8) településrendezési követelmények a szakterületi igény szerinti mértékben,
9) a tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek,
10) az engedélyezési és a kivitelezési terv tartalmi követelményeinek.”
V. Anyagok a Beszámoló vizsga felkészüléséhez
A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt beszámoló vizsga szakterületi részének
teljesítéséhez az alábbi főbb jogszabályok, szabályzatok ismerete szükséges:
1. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról

2. 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
végrehajtásáról
3. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
4. 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő
szakmagyakorlási tevékenységekről
5. 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos
építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól
6. 4/2001. (II. 23.) GM rendelet a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és
egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről
7. 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet a külszíni bányászati tevékenységek biztonsági
szabályzatáról
8. 61/2012. (XI. 22.) NFM rendelet a föld alatti bányászati tevékenységek biztonsági
szabályzatáról
9. 9/2013. (III. 22.) NFM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység
során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos baleset bejelentésének és
vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzatról
10. 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról
11. 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről
12. 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet a bányatérképek méretarányára és tartalmára
vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról
13. 12/2003. (III. 14.) GKM rendelet a védő- és határpillérek méretezéséről szóló
Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról
A beszámoló vizsga bányászati szakterületi részének a felelős műszaki

vezető és műszaki ellenőr szakmagyakorlók speciális, szakterületi
ismeretanyaga
I. A kérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, kezdése, folytatása feltételei,
szabályai
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint a szilárdásvány bányászati

szakterületre a bányafelügyelet engedélye szükséges:
 az ásványi nyersanyagok bányászata;
 a kitermelés szüneteltetése és a kitermelést követő tájrendezés;
 meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése;
 a megszűnt föld alatti bányák nyitvamaradó térségeinek fenntartása, hasznosítása és

felhagyása;
 más törvény hatálya alá nem tartozó, nem bányászati célt szolgáló, bányászati
módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és
vágathajtás),
 a bányászati hulladék kezelése;
 a fenti pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és

berendezések.
Az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes

sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól rendelet hatálya
sajátos bányászati építmények építésügyi hatósági eljárására és az annak lefolytatásához
szükséges műszaki dokumentáció tartalmi követelményeire, valamint a sajátos építmény
építésügyi hatósági ellenőrzésére és kötelezési eljárásaira terjed ki.
Az építésügyi hatóság az alábbi engedélyeket adhatja ki: elvi építési engedély, építési
engedély, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, a rendeltetés megváltoztatására
irányuló engedély, és bontási engedély.
Az építtető meghatározott sajátos építmények esetében az elvi építési valamint a
bontási engedélyt és a műszaki üzemi terv jóváhagyását együttesen is kérelmezheti.
A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos építmények az

alábbiak:
A./ Kutatóépítmények:
 400 méter mélységet meghaladó mélyfúrás,
 5 méter mélységet meghaladó kutatóakna,
 2 méter mélységet meghaladó kutatóárok,
 kutatótáró.
B./ A külszíni bányászat építményei:

 A kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló,
helyhez kötött építmény,
 Személyszállításra szolgáló építmény,
 Külszíni bányavasút.
C./ Földalatti bányászat építményei:

 Külszínre nyíló bányatérségek (akna, lejtősakna, táró, vágat),
 Főszellőztetést, a főszellőztető légáram fűtését és hűtését szolgáló építmény,
 Tűz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve

robbanóanyag tárolására szolgáló bányabeli raktár,
 2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményű bányabeli villamos energiát

elosztó, átalakító és kapcsoló állomás,
 A bányaüzem területét elhagyó, bányaüzemi külszíni bányavasút,
 A kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló

helyhez kötött építmény.
D./ Egyéb sajátos építmények:

 A geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 20 métert
meghaladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú
hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével,
 Földtani kutatást szolgáló kutatóépítmény, vagy nukleáris létesítmény
telephely vizsgálati és értékelési programjának végrehajtásához szükséges
olyan kutatóépítmény, amelynek telephely vizsgálati és értékelési programját
jóváhagyták, vagy ahhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a
földtani, műszaki biztonsági és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes
szakhatósági állásfoglalást adott,
 Polgári felhasználású robbanóanyag raktára,
 Építményt magában foglaló bányászati hulladékkezelő építmény,
 a koncesszióköteles geotermikus energia kinyerésének és energetikai célú

hasznosításának építményei az erőművi berendezések kivételével.
E./ A föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények.
 A bányászatról szóló törvény szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás

keretében engedélyezhető sajátos építmények az alábbiak:
 1. A szilárdásvány-bányászat területén a terület-igénybevétellel járó bányászati

sajátos építmények:
 A./ Kutatóépítmények:
 kutatótáró.
 B./ A külszíni bányászat építményei:

 C./ Földalatti bányászat építményei:


 D./ Egyéb sajátos építmények:

 E./ A föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények.
 A 266/2013. (VII. 11.) Korm.. rendelet rögzíti, hogy a területi kamara az

országos kamarai szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint milyen
szakmai címeket adhat a kamarai tagsággal rendelkező kérelmezőnek:
 A vezető tervezői cím-hez a tervezőnek magas színvonalú tudományos-

műszaki felkészültséggel és referenciákkal kell rendelkeznie. A cím
megszerzésére irányuló kérelmet a területi kamara az erre vonatkozó országos
kamarai szabályzat alapján bírálja el. A cím birtokosának a jogosult tervezési
szakterületen legalább 10 éves kiemelkedő színvonalú tervezési
tevékenységgel kell rendelkeznie. Vezető tervező címmel rendelkező személy
végezheti - erre irányuló megbízás alapján - az építészeti-műszaki
dokumentáció szakmai ellenőrzését (tervellenőrzés).
 A tervező gyakornoki cím kérelmezéséhez a szakképzettség megszerzését

követően a megszerezni kívánt jogosultsághoz a kérelmező természetes
személy előminősítést kérhet a területi kamarától. A területi kamara ellenőrzi a
kérelmezni kívánt jogosultsághoz tartozó szakképzettség kreditkövetelmény
rendszerének teljesülését. A feltételek teljesítése esetén a kérelmező a tervező
gyakornok címről igazolást kap, a címet használhatja, a tervlapokon
feltüntetheti a címet, önálló tervezésre azonban nem jogosít.
 A tervező műszaki ellenőri cím-et az a szakmagyakorló személy kérheti, aki

rendelkezik építészeti-műszaki tervezői és építési műszaki ellenőri
jogosultsággal.
 A beruházási tanácsadói cím-et az az építészeti-műszaki tervezői, azzal azonos

szakterületen építési műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező kérheti, aki
építési beruházások bonyolításában igazolt referenciákkal rendelkezik.
 A mentori cím-et az a szakmagyakorló személy kérheti, aki vállalja a tervező
gyakornoki címmel rendelkező személy szakmai felügyeletét, és segíti szakmai
fejlődését.
 A különösen gyakorlott cím-et az a szakmagyakorló személy kérheti, aki

kiemelkedően magas színvonalú teljesítményt igazoló referenciákkal
rendelkezik.
 A fentiekben felsorolt szakmai címek nem eredményeznek újabb jogosultságot.

A címet a területi kamara titkára által vezetett építésügyi szakmagyakorlók
névjegyzékében (a továbbiakban: névjegyzék) fel kell tüntetni.
II. Bányászati szakterületi szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség)
 A a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az alábbi fő szakmagyakorlási

tevékenységek végzését szabályozza:
 településrendezési tervezési tevékenységek
 építészeti-műszaki tervezési tevékenységek
 településrendezési szakértői tevékenységek
 építésügyi műszaki szakértői tevékenységek
 építési műszaki ellenőri tevékenységek
 felelős műszaki vezetői tevékenységek
A fő szakmagyakorlási tevékenységeken belül az alábbi szakági illetve szakterületek

szabályozottak:
1./ Településrendezési tervezési tevékenységek:
a) településtervezési területen településtervezési szakterület,
b) településtervezési szakági területen
 településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterület,
 településtervezési közlekedési szakterület,
 településtervezési víziközmű szakterület,
 településtervezési energia-közmű szakterület,
 településtervezési hírközlési szakterület.
2./ Építészeti-műszaki tervezési tevékenységek:

a) építészeti tervezési terület,
 belsőépítészeti tervezési szakterület,
 kertépítészeti műtárgy tervezési szakterület,
b) táj- és kertépítészeti tervezési terület,

c) sajátos építmények műszaki tervezési terület
 közlekedési építmények tervezési szakterületen vasúti építmények
tervezési részszakterület, közúti építmények tervezési részszakterület,
légiközlekedési építmények tervezési részszakterület, hajózási
építmények tervezési részszakterület,
 hírközlési építmények tervezési szakterületen vezetékes hírközlési

építmények tervezési részszakterület, vezeték nélküli hírközlési
 vízgazdálkodási építmények tervezési szakterületen települési víziközmű

tervezési részszakterület, területi vízgazdálkodás tervezési részszakterület
és vízkészlet gazdálkodás tervezési részszakterület,
 bányászati építmények tervezési szakterület,
 gáz- és olajipari építmények tervezési szakterület,
 energiaellátási építmények tervezési szakterületen hőenergetikai

építmények tervezési részszakterület, villamosenergetikai építmények
tervezési részszakterület, megújuló energia építmények tervezési
részszakterület, atomenergia építmények tervezési részszakterület,
d) szakági műszaki tervezési terület

 hídszerkezeti tervezési szakterület,
 tartószerkezeti tervezési szakterület, a szakterületen épületek

tartószerkezeti tervezési részszakterület,
 építmények gépészeti tervezési szakterület, a szakterületen épületfizikai

tervezési részszakterület,
 építményvillamossági tervezési szakterület,
 geotechnikai tervezési szakterület.
3./ Településrendezési szakértői tevékenységek:

a) településtervezési szakértői tevékenység,
b) településtervezési szakági szakértői tevékenység,
 zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértői tevékenység,
 közlekedési, víziközmű, energia-közmű és hírközlési szakági szakértői

tevékenységek.
4./ Építésügyi műszaki szakértői tevékenységek:

a) általános építmények építésügyi műszaki szakértői szakterület,
b) sajátos építményfajták építésügyi műszaki szakértői szakterület,
c) építésügyi műszaki szakági szakértői szakterület,
d) építési beruházási építésügyi műszaki szakértői szakterület.
5./ Építési műszaki ellenőri tevékenységek:
a) általános építmények építési műszaki ellenőri szakterület,
b) sajátos építményfajták építési műszaki ellenőri szakterület,
c) szakági építési műszaki ellenőri szakterület.
6./ Felelős műszaki vezetői tevékenységek:
a) általános építmények felelős műszaki vezetői szakterület,
b) sajátos építményfajták felelős műszaki vezetői szakterület,
c) szakági felelős műszaki vezetői szakterület.
A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet rögzíti, hogy természetes személy a rendelet
szerinti szakmagyakorlási tevékenységeket akkor kezdheti meg, ha rendelkezik a
névjegyzéket vezető szerv engedélyével.
Az a természetes személy, aki energetikai tanusítói tevékenységet is kíván folytatni,
köteles a tevékenység végzésére irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek
bejelenteni.
Természetes személy estén a kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén a
szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei az alábbiak:
 a kamarai tagság folytonossága,
 továbbképzési időszakonként a kötelező és szakmai továbbképzés teljesítése,
 a jogosultság megállapítását követő egy éven belül - a kötelező továbbképzés

 adategyeztetési kötelezettség teljesítése.
Természetes személy estén a kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság esetén a

 továbbképzési időszakonként kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítése,

keretében - beszámoló teljesítése, az energetikai tanúsítás kivételével,
 adategyeztetési kötelezettség teljesítése és az éves nyilvántartási díj befizetése.
Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát felelős műszaki vezető

irányítja.
A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező
kivitelezési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott
részének irányítására terjed ki.
A felelős műszaki vezető feladata:
a) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi
követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi,
természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi
hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen
való ellenőrzése,
b) az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást
kapott,
c) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű
megszervezése,
d) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a
munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása,
e) a kitűzés helyességének, valamint a geotechnikai és egyéb vizsgálatok
megtörténtének ellenőrzése,
f) a minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,
g) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és
irányítása,
h) a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles
kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése,
i) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján a
hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása,
j) az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez,
tudomásulvételéhez a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó nyilatkozat
megtétele,
k) az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való
közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele,
l) az alvállalkozói teljesítés igazolása, mely tartalmazza
la) a teljesített kivitelezési munkák meghatározását, mennyiségét és minőségét, a
teljesítés időpontját,
lb) a teljesítésigazolás alapján számlázható összeget,
lc) a szerződésben meghatározott alvállalkozói díj és a teljesítésigazolásban megjelölt
számlázható összeg eltérése esetén az eltérés indoklását,
m) az alvállalkozói teljesítésigazolás
ma) kiállítása és átadása vagy megküldése az alvállalkozó részére,
mb) rögzítése az építési naplóban,
az alvállalkozó kivitelező által megküldött, teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől
– ha szerződés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától –
számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül,
n) értesíteni az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget arról,
hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége eléri az
építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt
küszöbértéket.
o) annak ellenőrzése, hogy az építménybe csak a tervező által a kivitelezési
dokumentációban meghatározott, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék
kerüljön beépítésre, és a szakszerű beépítés ellenőrzése,
p) az építési naplóban történő rögzítés mellett a tervező által a kivitelezési
dokumentációban megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb
teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztása a tervező jóváhagyásával és az
építtető egyetértésével.
A felelős műszaki vezető nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció
engedélyezésében részt vevő hatóság, valamint a tevékenység és az engedélyező hatóság
felügyeletét ellátó szerv köztisztviselője vagy kormánytisztviselője. A felelős műszaki vezető
nem végezhet építésügyi műszaki szakértői és építési műszaki ellenőri tevékenységet azon
kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet.
A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan
építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői vagy építési műszaki
ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel
munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
A felelős műszaki vezető nem végezhet építési műszaki ellenőri tevékenységet azon
kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet.
A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-
szerelési munka esetében, ahol az építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó
szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni a külön jogszabály szerint építési
engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, ha
a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi,
b) az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik,
c) az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű ügy tárgyát képezi,
d) az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint,
vagy
e) ha építtetői fedezetkezelő működik közre.
Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában
elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések
és a kivitelezési dokumentáció betartását.
Az építési műszaki ellenőr nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció
engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezésének
építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság köztisztviselője vagy kormánytisztviselője.
Az építési műszaki ellenőr nem végezhet építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó
kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet az általa ellenőrzött
építési-szerelési munka vonatkozásában. Az építési műszaki ellenőr nem láthat el további
építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési szerelési munka esetén, ahol építésügyi
műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői vagy anyagbeszállítói tevékenységet olyan
gazdálkodó szervezet végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel
munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
Az építési műszaki ellenőr az általa ellenőrzött építési beruházás során nem lehet az
építésügyi műszaki szakértői, a vállalkozó kivitelezői, az anyagbeszállítói és a felelős műszaki
vezetői tevékenységet folytatóknak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve nem állhat
velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban.
alábbiak:
 kutatótáró.








III. Bányászati szakterületi szerződések tartalmi követelményei, díjszámítás
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

hatálya kiterjed az alábbiakra:
a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására,
b) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő építtető,
építészeti-műszaki tervező (a továbbiakban: tervező), kivitelező, felelős műszaki vezető,
tervezői művezető, építési műszaki ellenőr és az építtetői fedezetkezelő feladataira,
c) az építési napló, az építési napló alvállalkozói nyilvántartása és a felmérési napló
vezetésére,
d) a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire,
e) az építőipari kivitelezési tevékenység pénzügyi fedezetének, valamint a kivitelező
által nyújtott biztosíték kezelésének rendjére,
f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével kapcsolatos eljárásra és
adatszolgáltatásra,
g) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésével kapcsolatos eljárásokra,
h) az építészeti-műszaki tervezési (a továbbiakban: tervezési) és a kivitelezési
szerződés kötelező tartalmi és formai előírásaira,
i) a vállalkozói díjjal kapcsolatos szabályozásra,
j) az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének a vezetésére.
k) az építőipari kivitelezési vállalkozások minősítéséhez szükséges adatszolgáltatásra.
E rendeletnek a kivitelezési dokumentációra vonatkozó előírásait a sajátos bányászati
építményfajtákra nem kell alkalmazni.
E rendeletnek az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra
vonatkozó előírásait az atomenergia alkalmazására szolgáló, a nemzetbiztonsági, a
honvédelmi és a katonai célú építményekre nem kell alkalmazni.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) szerinti kivitelezési szerződést
a) üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység
esetén írásba kell foglalni, és
b) - ha az építtető és a fővállalkozó kivitelező között jön létre – az építőipari
kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött
felhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre akkor ügyvéd
vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges.
A kivitelezési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak
jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a
vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de
a szerződéskötést megelőzően nem jelzett.
A kivitelezési szerződés tartalmazza
a) az építtető, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező nevét
vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, pénzforgalmi
számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét
vagy székhelyét, elérhetőségét és elektronikus építési napló vezetés esetén az alkalmazás
használatához szükséges naplóügyfél-jelét (a továbbiakban: NÜJ),
b) a szolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését, címét
vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, vállalkozó kivitelezők nyilvántartása szerinti
nyilvántartási számát, pénzforgalmi számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy
nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét,
c) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy
építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím,
helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és
minőségi mutatók) meghatározásával,
d) a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési
tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a
tervezett kezdésnek, a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy
határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot),
e) a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját,
határidejét, a d) pontban foglaltak figyelembevételével szakaszait,
f) annak rögzítését, hogy az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező,
alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá,
g) a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezést,
h) az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok – engedéllyel rendelkező
kezelőhöz történő – elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését,
i) a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás
meglétére történő utalást, ha annak elkészítését e rendelet vagy más jogszabály előírja,
j) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő
pótmunka díjának elszámolási módját,
k) fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési
műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős
műszaki vezető megnevezését,
l) a szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályi feltételek fennállása
esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése
érdekében igénybe vesznek-e mediátori közreműködést, illetve jogvitájukat eseti vagy állandó
választottbíróság elé terjesztik-e,
m) az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott
építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik,
n) ha az építtető a fővállalkozó kivitelező részére az ellenszolgáltatása részeként
előleg kifizetését biztosítja, az előleg felhasználásának meghatározását és az előleg
elszámolásának módját,
o) a felek megállapodása esetén a fővállalkozó kivitelező által a szavatossági, jótállási
(a továbbiakban: garanciális), valamint a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére
nyújtott (a továbbiakban: teljesítési) biztosíték összegének meghatározását, biztosításának
formáját, célját, felhasználásának lehetőségét.
p) a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a
pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki.
q) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló
kormányrendelet (a továbbiakban: Fgyr.) szerinti üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek
minősülő kivitelezési szerződés esetén
qa) az Fgyr. szerinti szerződéskötést megelőző tájékoztatást, és
qb) az építtető kifejezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy kívánja-e a
szerződéskötéstől számított 14 napon belül a kivitelezési tevékenység megkezdését.
Az alvállalkozói kivitelezési szerződés – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően –
tartalmazza név, illetve megnevezés, adószám, lakcím, illetve székhely szerint rögzítve, hogy
mely vállalkozó (fővállalkozó) kivitelezővel kötött kivitelezési szerződés teljesítése
érdekében kerül sor az alvállalkozói kivitelezési szerződés megkötésére, valamint építtetői
fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését és
elérhetőségét.
A fent nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban:
Ptk.) a kivitelezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak.
A vállalkozói díjnak magában kell foglalnia
a) a közvetlen költséget, ennek keretében
aa) az anyagköltséget és a közvetlen gépköltséget a fuvarozási és rakodási
költséggel együtt,
ab) az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat,
b) a fedezetet, ennek keretében
ba) a közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket,
bb) a tervezett nyereséget, amennyiben azt a rezsióradíj nem tartalmazza.
Aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha a vállalkozó kivitelező által
alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása
alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari
rezsióradíj mértékénél. A kivitelezési szerződés megkötésekor az aránytalanul alacsony ár
vizsgálata során az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található
elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti
normatívákat irányadónak lehet tekinteni.
A többletmunka utólag csak tételes elszámolású szerződéses ár esetén és akkor
számolható el, ha a vállalkozó kivitelező a szerződés alapját képező beárazott tételes
költségvetési kiírással bizonyítja, hogy az a költségvetésben nem szerepelt.
A kivitelező – az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint – a műszaki
szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát
köteles elvégezni. Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, akkor a kikötött díjon felül csak a
pótmunka ellenértéke számolható el.
Az építési műszaki ellenőr megbízási szerződésében a Ptk.-ban szabályozottak és az
Épkiv. 16. § (6) bekezdésében foglaltakon túlmenően rögzíteni kell
a) az építési műszaki ellenőrzés gyakoriságát,
b) az építési naplóba való bejegyzés gyakoriságát, a bejegyzésről az építtető
tájékoztatásának módját,
c) a jogszabályokban meghatározott feladatokon túlmenő építtetői elvárásokat,
felhatalmazásokat.
A felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásához szükséges szerződés megkötésére
a Ptk.-ban szabályozott megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel,
hogy
a) a szerződést írásban kell megkötni,
b) a szerződés tartalmazza
ba) a megbízó nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát,
elérhetőségét, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy
megnevezését, címét vagy telephelyét és elérhetőségét,
bb) a felelős műszaki vezető megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki
jelét és elérhetőségét,
bc) a felelős műszaki vezető díját, fizetési módját, határidejét,
bd) a felelős műszaki vezető feladatainak és felelősségének meghatározását.
IV. Bányászati szakterületi általános jogszabályok és szabványok
A bányaüzemekben megvalósítandó általános biztonsági és egészségvédelmi

követelmények
4/2001. (II. 23.) GM rendelet szabályozza a bányaüzemekben megvalósítandó
biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjét.
A rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.)
hatálya alá tartozó ásványi nyersanyagot kutató és kitermelő üzemekben és munkaterületeken
(a továbbiakban együtt: bányaüzemekben) foglalkoztatott munkavállalók biztonságával és
egészségvédelmével kapcsolatos megengedhető legkisebb követelményeket határozza meg. A
rendelet alkalmazásában:
a) ásványt kutató és kitermelő üzem az az üzem, amelynek tevékenysége az ásványi
nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, illetve az ehhez kapcsolódó
tevékenység, valamint a kitermelt ásványi nyersanyag előkészítése (elsődleges
feldolgozása);
b) munkaterület az a teljes terület, amely magában foglalja
ba) az ásványt kutató és kitermelő üzemet, a fő- és melléktevékenységeihez,
illetve létesítményeihez kapcsolódó munkahelyeket, ideértve a meddőhányókat
és az egyéb anyaglerakó helyeket, valamint
bb) azokat az építményeket és helyiségeket, amelyek pihenésre, menedékül
vagy tartózkodási helyként szolgálnak, és amelyekbe a munkavállalók
munkájukkal kapcsolatban bejárhatnak.
A munkáltatónak el kell készítenie és naprakész állapotban kell tartania az Mvt. 54-59.
§-ok előírásainak teljesítését szolgáló és igazoló biztonsági és egészségügyi dokumentumot.
A biztonsági és egészségügyi dokumentumban a munkáltatónak igazolnia kell, hogy
a) meghatározásra és kiértékelésre kerültek a munkavállalókat a munkaterületen
fenyegető veszélyforrások,
b) megfelelő intézkedéseket hoztak e rendelet előírásainak teljesítésére,
c) a munkaterület és a berendezések kialakítása, használata és karbantartása
biztonságos.
A biztonsági és egészségügyi dokumentumnak a munkavégzésre vonatkozó utasításait
a munka megkezdése előtt kell elkészíteni, és azt felül kell vizsgálni, ha a munkaterületet
jelentősen megváltoztatják, bővítik vagy átalakítják.
A munkaterület és munkahely kialakítására vonatkozó külön követelmények

A munkaterületet úgy kell kialakítani, hogy megfelelő védelmet nyújtson a különböző
veszélyek ellen.
A munkaterületet rendben és tisztán kell tartani. A munkavállalók egészsége, illetve
biztonsága veszélyeztetésének elkerülése érdekében a munkaterületről minden veszélyes
anyagot vagy lerakatot el kell távolítani, vagy ellenőrzés alatt kell tartani.
A munkahelyet az ergonómiai alapelvek szerint kell megtervezni és kialakítani úgy,
hogy a munkavállaló az ott folyó tevékenységet képes legyen áttekinteni és követni.
Ha a munkavállaló a munkahelyen egyedül végez munkát, megfelelő felügyeletéről
kell gondoskodni, vagy kommunikációs lehetőséget kell számára biztosítani.
A különleges kockázatnak kitett területeket körül kell határolni, és figyelmeztető
jelzésekkel kell ellátni.
Minden telepített munkaterületért mindenkor egy olyan személy felelős, akit a
munkaadó nevezett ki, és aki rendelkezik e feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel és
gyakorlattal.
A munkáltató – amennyiben természetes személy – személyesen is vállalhatja ezt a
felelősséget, ha rendelkezik a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel és gyakorlattal.
A munkavállalónak – a biztonsági és az egészségvédelmi követelmények teljesítése
céljából – a végzett összes tevékenység során a munkáltató által vagy nevében kijelölt és
intézkedésre jogosult olyan személy felügyelete alatt kell állnia, aki rendelkezik a feladat
ellátásához szükséges szakképesítéssel és gyakorlattal.
Ha azt a biztonsági és egészségügyi dokumentum megköv eteli, műszakonként
legalább egy alkalommal felügyeleti személy köteles a telepített munkahelyeket ellenőrizni.
A természetes személy munkáltató személyesen is elláthatja a felügyeletet, ha
rendelkezik a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel és gyakorlattal.
Minden munkahelyen biztosítani kell, hogy elegendő számban legyenek olyan
munkavállalók, akik rendelkezőnek a rájuk bízott feladatok elvégzéséhez szükséges
képesítéssel, tapasztalattal és ismeretekkel.
A munka megkezdésének engedélyezésére vonatkozó feltételek

Ha a biztonsági és egészségügyi dokumentum előírja, a munka megkezdését
engedélyhez kell kötni mind a veszélyes tevékenységek, mind az olyan egyéb tevékenységek
esetében, amelyek más tevékenységekkel kölcsönhatásban komoly veszélyeket idézhetnek
elő.
Az engedélyt az erre kijelölt felelős személy köteles a munka megkezdése előtt írásban
kiadni, melyben meg kell határozni a munka megkezdése előtt, a munkavégzés során és a
munka befejezését követően teljesítendő feltételeket és a betartandó biztonsági
intézkedéseket.
Egészségük védelme és biztonságuk érdekében a munkavállalóknak meg kell kapniuk
a szükséges utasításokat, tájékoztatást, képzést és továbbképzést.
A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalók érthető utasításokat
kapjanak, és így ne veszélyeztessék sem saját, sem mások egészségét és biztonságát.
Írásban kiadott utasításban kell meghatározni minden munkahelyre a munkavállalók
biztonságát és egészségének védelmét szolgáló, valamint a munkaeszközök biztonságos
használatára vonatkozó szabályokat.
Ezen utasításoknak minden információt meg kell adniuk a veszély esetére szolgáló
biztonsági berendezések használatáról, valamint a munkahelyen vagy annak közelében
bekövetkező vészhelyzet esetén betartandó intézkedésekről.
Bányák és bányatérségek minősítése

Sújtólégveszélyes az a bánya, amelynek van olyan bányatérsége, ahol metán olyan
mennyiségben dúsulhat fel, hogy nem zárható ki a sújtólég kialakulása.
Sújtólégveszélyesnek kell minősíteni a bányatérséget,
a) ahol metán olyan mennyiségben dúsulhat fel, amelynél nem zárható ki a sújtólég
kialakulása, és amelyben bármely mérés során 0,3 V/V %-ot meghaladó metán
mennyiséget mértek,
b) ha a külön szellőztetésű bányatérség széntelepben, vagy attól 5 m távolságban lett
kihajtva, vagy széntelepet harántolt, vagy
c) ha az adott bányatérség fejtés vagy fejtési vágat.
Szénporrobbanás-veszélyes az a szénbánya, amelyben bármely művelt telep a
szénporvizsgálat alapján robbanóképes.
Szénporrobbanás-veszélyes az a bányatérség, amelyben a leülepedett és a szálló
szénpor együttes mennyisége üzemszerű viszonyok mellett, megfelelő védekezés hiányában
elérheti az alsó robbanási határértékhez tartozó szénpor-mennyiséget.
Tűzveszélyes az a bánya, amelyben öngyulladás már okozott bányatüzet.
Vízveszélyes
a) a karsztvíz eredeti nyugalmi szintje alatt művelt bánya,
b) a rétegvíztároló által veszélyeztetett bánya, amelyben 1 m3 /perc vízhozamnál
nagyobb vízbetörés lehetséges, és
c) a folyó- és állóvizek, időszakos vízfolyások és ezek ártere alatt művelt bánya,
amelyben 1 m3/perc vízhozamnál nagyobb vízbetörés lehetséges.
Nem vízveszélyes az a bánya, ha a bányaművelés során vízveszélyes munkahely
telepítésére nem kerül sor, vagy ha a vízszintet vízszintsüllyesztéssel a bányaműveletek
szintje alatt tartják.
Vízveszélyes a munkahely, ha
a) a vízvédelmi pillérben vagy karsztvíztárolóban helyezkedik el,
b) közte és a víztároló között a védőréteg vastagság nem ismert, vagy
c) közte és a víztároló között a fajlagos védőréteg-vastagság karsztvíztároló esetében 3
m/bar-nál, rétegvíztároló esetében 1,5 m/bar-nál kisebb.
Gázkitörés-veszélyes az a bánya, amelyben gázkitörés vagy gázkitöréses jelenség
történt, vagy az az előzetes mérések alapján várható.
Porveszélyes az a bánya, ahol bármely munkahelyen az egyéb egészséget nem károsító
inert, szemcsés szerkezetű szálló por totális értéke a 10 mg/m3-t, vagy a respirábilis értéke a 6
mg/m3-t meghaladja.
Szilikózis-veszélyes az a bánya, ahol bármely munkahelyen az alkalmazott
porelhárítást szolgáló berendezések, eszközök, és az egyéni védőeszközök együttes használata
mellett a munkavállaló által belélegzett levegőben a szemcsés szerkezetű kvarc, krisztobalit,
tridimit vagy ezek együttes respirábilis szálló por értéke meghaladja a 0,15 mg/m3-t.
Személyszállításra vonatkozó kiegészítő előírások

Személyszállítás az arra kiképzett szállítóberendezésen megengedett.
A fel- és leszállásra kijelölt vágatszakaszon a szabad szelvény szélességének legalább
0,8 méternek kell lennie.
Mozdony vontatás esetében, ha a pálya lejtése valamely szakaszon 5‰-nél nagyobb, a
vonat utolsó kocsijának fékeskocsinak vagy kézifékkel felszerelt személyszállító kocsinak
kell lennie. Ha ez nem lehetséges, a szerelvényt olyan önműködő biztonsági szerkezettel kell
ellátni, amely megakadályozza a berendezés lejtőn való elfutását vagy veszélyes
felgyorsulását.
Függőpálya-szállításnál a fel- és leszállóhelyet úgy kell kiképezni, hogy lejtése ne
legyen nagyobb 5‰-nél, és a fel- vagy leszálláshoz legalább 5 másodperc álljon
rendelkezésre.
A fel- és leszállóhelyeken a függőszék ülőkéje és a talp között a biztonságos fel- és
leszállást lehetővé tévő távolságnak kell lennie.
A hajtó- vagy visszaterelő korongon utazni nem szabad.
Hevederes személyszállítás esetében a heveder felett a fel- és leszálló állomásokon
legalább 1,2 méter, egyéb helyen pedig a heveder hossztengelye felett legalább 0,9 méter
magas szabad távolságnak kell lennie.
A felszálló állomáson a heveder szélének szintjében legalább 3 méter - a leszálló
állomáson legalább 8 méter - hosszú, és 0,8 méter széles dobogót kell létesíteni. A dobogó
felett legalább 1,8 méter magas szabad szelvénynek kell lennie, és azokat a részeket, amelyek
fel- és leszálláskor sérülést okozhatnak, burkolni kell.
Fel- és leszálló állomáson a heveder függesztését meg kell szüntetni és az állomáson
kapaszkodórudazatot kell felszerelni.
A leszállóhely előtt 10 méterrel a leszállásra figyelmeztető jelzést, a leszállóhelyet
követően pedig túlhaladásgátlót kell létesíteni.
Személyszállításra csak egyköteles függőkötélpályát vagy függősínpályát szabad
létesíteni. A függesztéket leesés ellen biztosítani kell. A vonókötél sebessége 1,5 m/s-nál
nagyobb nem lehet.
A függőszéket úgy kell a kötélhez erősíteni, hogy annak megcsúszása kizárt legyen.
Kötélvontatású függősínpályás személyszállítás esetében az elfutást megakadályozó
biztonsági berendezésnek működésbe kell lépnie, ha a sebesség a megengedett értéket 50%-
kal meghaladja.
Gondoskodni kell arról, hogy személyszállítás esetében a szállítóheveder elszakadás
elleni biztonsági tényezője a használatba vételkor 1 betétes vagy acélbetétes heveder esetében
legalább 7,2 vagy több betétes heveder esetében legalább 8 legyen.
A személyszállításra szolgáló hevedert csak vulkanizálással vagy ragasztással szabad
végteleníteni és javítani, kivétel a PVC-vel impregnált egybetétes heveder, amelynél
megengedhető a megfelelő szilárdságú varrókapoccsal végzett végtelenítés is.
Biztosítani kell, hogy a végtelenítést végző személy személyazonossága utólag is
megállapítható legyen.
A személyszállításra szolgáló hevedert túlterhelni vagy ismeretlen feszítőerővel
terhelni nem szabad.
A személyszállításra szolgáló heveder szélessége 0,8 méternél kisebb és sebessége 2,5
m/s-nál nagyobb nem lehet.
A bányavasúti személyszállító kocsinak fedettnek kell lennie, ülésekkel fel kell
szerelni és gondoskodni kell róla, hogy abból ne lehessen kiesni.
Lejtős pályán kötélszállítás esetében a személyszállító kocsit el kell látni a megfutást
megakadályozó önműködő szerkezettel.
Mozdonyvontatású személyszállítás esetében a kocsikat olyan jelzőberendezéssel kell
ellátni, amellyel a mozdonyvezetőnek jelzést lehet adni.
A nem bányavasúti személyszállító kocsit kapaszkodóval kell ellátni.
Lejtős pályán a nem bányavasúti személyszállító kocsit vagy szerelvényt el kell látni
olyan megfutást megakadályozó biztonsági szerkezettel, amely a megengedett sebesség
értékének 50%-kal történő túllépése esetén önműködően működésbe lép.
Vészhelyzet esetében a nem bányavasúti személyszállító kocsiból a kötélszállító
gépnek vagy a mozdonynak a szállítópálya teljes hosszán megállíthatónak kell lennie.
V. Külszíni bányászati szakterületi jogszabályok és szabványok
A 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet tartalmazza a külszíni bányászati tevékenységek

Biztonsági Szabályzatát.
A rendelet alkalmazási köre
a) az ásványi nyersanyagok külszíni bányászatára,
b) a kitermelést követõ tájrendezésre,
c) a meddõhányók és haszonanyag készletterek kialakítására, kitermelésére és
megszüntetésére,
d) a hordalékban elõforduló ásványi nyersanyagok kutatására és kitermelésére, és
e) az a)–d) pontban felsorolt tevékenységek (bányászati tevékenység) gyakorlásához
szükséges létesítményekre és berendezésekre terjed ki.
A rendelet foglaltakat a bányászati hulladékok kezelésérõl szóló rendelet hatálya alá
tartozó, nem bányaüzem területén üzemelõ bányászati hulladékkezelõ létesítmények
kivitelezésére és üzemeltetésére is alkalmazni kell.
A külszíni bányaüzembe az oda beosztottak és munkát végzők, valamint a
bányafelügyelet ellenőrzésre jogosult személyei kivételével kísérő nélkül belépni és ott
tartózkodni nem szabad.
A bányaüzemhez vezető minden közlekedésre és járásra szolgáló út mentén és a
bányaterület határánál a belépés tilalmára és veszélyességére, a bányában lévő tó esetén – a
tóparton, egymástól jól látható távolságra – a fürdés, a korcsolyázás és a vízi sportok
gyakorlásának tilalmára és veszélyességére figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
A belterületen lévő bányaüzem esetében elkerítéssel biztosítani kell, hogy oda csak
kapun vagy sorompón keresztül lehessen bejutni. A kaput és a sorompót – az azt felügyelő
személy hiányában – zárva kell tartani.
A meddőhányó rézsűlába mentén – a kőzetomlásból, kőzethullásból, kőzetfolyásból
vagy suvadásból eredő veszélyek figyelembevételével megállapítottveszélyes övezet határán,
egymástól jól látható távolságra-, és a meddőhányó felé vezető utaknál a belépés tilalmára és
veszélyességére figyelmeztető táblát kell elhelyezni, vagy a meddőhányót el kell keríteni.
A bányatelek sarokpontjait jól látható és maradandó módon meg kell jelölni.
A kőzetomlás-, kőzethullás-, kőzetfolyás-, suvadás-, tűz-, fakadó víz- és külszíni
vízveszély (a továbbiakban együtt: bányaveszély) kockázatát és a bányaveszély, valamint a
por- és zajártalom elleni védekezés módját a biztonsági és egészségügyi dokumentumban meg
kell határozni.
Üzemi utasításban kell a munkaszint szabad széle, a haszonanyag készlettér, a
meddőhányó, a bányafal felső pereme és a rézsűláb személyek, járművek, gépekés
berendezések általi megközelíthetőségére vonatkozó biztonsági övezet mértékét
meghatározni, amely a – kitermelési tevékenység helyszínét kivéve – 2 méternél kisebb nem
lehet.
A bányafalon és a munkaszint szabad széle mentén a személyek védelmére kijelölt
biztonsági övezeten belül, továbbá minden olyan helyen, ahol be- vagy leesési veszély van,
vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak
veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel vagy más alkalmas módon kell a védelemről
gondoskodni.
A biztonsági övezet határvonalát a környezettől eltérő színű jelzőkerítéssel,
jelzőlánccal vagy jelzőszalaggal jól látható módon meg kell jelölni. A megjelölés
helyettesíthető legalább 0,8 m magas töltéssel. A töltés a biztonsági övezet terjedelmét nem
csökkentheti.
A bányaüzemben minden telepített műszakban olyan hírközlő eszközt kell biztosítani,
amellyel szükség esetén a mentők, a tűzoltóság, a bányafelügyelet, és a rendőrség
haladéktalanul értesíthető.
Legalább két munkavállalót kell telepíteni
a) a kézi jövesztési munkahelyre,
b) a kőzethullás veszélyes munkahelyre,
c) a kőzetfalon történő munkavégzéshez,
d) a bunkerben történő munkavégzéshez,
e) a bányászati úszó berendezésen történő munkavégzéshez,
f) a bányászati úszó berendezés jégtelenítéséhez, és
g) olyan bányaüzembe, ahol egyidejűleg több munkagép vagy berendezés
üzemel.
A bányaüzemben a kitermelés szünetelése esetén is gondoskodni kell az e rendeletben
előírt biztonsági előírások teljesítéséről.
A külfejtéses bányászati létesít menyekben biztonsági világításként hordozható
villamos kézi lámpák is alkalmazhatók.
A felelős műszaki vezető vagy helyettese a kőzetviszonyok kedvezőtlen változása
esetén köteles gondoskodni a rézsűk előzetesen meghatározott dőlésszögének, a védő- és
határpillérek megfelelőségének haladéktalan felülvizsgálatáról és a szükséges biztonsági
intézkedések megtételéről.
A felelős műszaki vezető vagy helyettese az intézkedéseit, ellenőrzéseit és az
ellenőrzésein tapasztaltakat köteles az üzemellenőrzési naplóba bejegyezni. A végrehajtás
megtörténtéről visszaellenőrzéssel meg kell győződni, melynek tényét az üzemellenőrzési
naplóban rögzíteni kell.
A bányászati tevékenységet végző üzemi utasításban köteles szabályozni a bányászati,
gépészeti és villamos tevékenységek, továbbá a létesítmények, gépek és berendezések
műszaki felügyeletét. A műszaki felügyeleti személyek ellenőrzési kötelezettségét úgy kell
meghatározni, hogy a műszaki felügyelet terjedjen ki a bányaüzem egész területére és minden
tevékenységére, továbbá minden üzemelő gépre és berendezésre.
Biztosítani kell, hogy a telepített műszakokban legyen olyan bányászati felügyeleti
személy, aki a bányaüzem egészéről kellő áttekintéssel és intézkedési joggal rendelkezik.
Minden felügyeleti személlyel ismertetni kell intézkedési jogkörét (a továbbiakban:
hatáskör) és, hogy felügyelete alá mely munkahelyek, tevékenységek, létesítmények, gépek és
berendezések tartoznak (a továbbiakban együtt: illetékességi terület).
Ha a bányaüzemben egyidejűleg több, a munkahelyek felügyeletével megbízott
műszaki felügyeleti személy teljesít szolgálatot, akkor közülük egy műszaki fel ügyeleti
személyt az egész bányaüzemre kiterjedő hatáskörrel kell megbízni. A műszaki felügyeleti
személyeknek ismerniük kell egymás hatáskörét és illetékességi területét.
A bányaüzemben gépészeti felügyeleti személyt akkor kell megbízni, ha az
üzemeltetett gépek összteljesítménye az 500 kW-ot meghaladja.
A bányaüzemben villamos felügyeleti személyt akkor kell megbízni, ha a beépített
villamos teljesítmény az 500 kVA-t meghaladja.
A műszaki felügyeleti személy illetékességi területén felelős a biztonsági előírások
megtartásáért. A biztonsági követelmények teljesítéséről rendszeres ellenőrzéssel köteles
meggyőződni. Az e rendeletben előírt rendszeres ellenőrzések gyakoriságát növelni kell, ha a
biztonsági követelmények csak gyakoribb vagy folyamatos ellenőrzéssel biztosíthatók.
A műszaki felügyeleti személy hatáskörében intézkedni köteles az ellenőrzés során
tapasztalt vagy a tudomására jutott mulasztás, a biztonsági követelményeknek nem megfelelő
állapot vagy más okból keletkezett veszély megszüntetésére és a biztonságos munkavégzés
feltételeinek teljesítésére. Hatáskörét vagy illetékességét meghaladó intézkedés szükségessége
esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – azt a 7. § (2) bekezdésében
meghatározott bányászati felügyeleti személlyel késedelem nélkül egyeztetni köteles.
Közvetlen veszély vagy fenyegető súlyos károsodás veszélye esetén a műszaki
felügyeleti személy hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles intézkedni. A tett
intézkedésről a 7. § (2) bekezdésében meghatározott bányászati felügyeleti személyt és az
érintett műszaki, gépészeti és villamos felügyeleti személyeket késedelem nélkül tájékoztatni
köteles.
A munkahelyek ellenőrzéséről munkahelyi ellenőrzési naplót kell vezetni, amelyet
hozzáférhető helyen kell tárolni. A munkahelyi ellenőrzési naplóba be kell vezetni az
ellenőrzés tényét, idejét és a biztonságellenes állapot megszüntetésére tett intézkedést. Az
azonnal végre nem hajtható utasítás végrehajtásának megtörténtéről visszaellenőrzéssel meg
kell győződni, és ennek tényét a munkahelyi ellenőrzési naplóban rögzíteni kell.
A betelt vagy megszüntetési záradékkal ellátott ellenőrzési naplót a bányászati
tevékenységet végző köteles két évig megőrizni. Az ellenőrzési napló elvesztéséről vagy
megsemmisüléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A bányaüzemet – ha kitermelési vagy azt szolgáló tevékenységet végeznek – naponta
bányászati felügyeleti személynek kell ellenőriznie.
A bányaüzem villamos berendezéseit és gépeit az üzemi utasításban meghatározott
gyakorisággal, de havonta legalább egy alkalommal a gépészeti és a villamos felügyeleti
személynek ellenőriznie kell.
A felelős műszaki vezető vagy helyettese a bányaüzemet hetente legalább egy
alkalommal köteles ellenőrizni.
A szünetelő bányaüzemet a felelős műszaki vezető vagy helyettese szükség szerinti
gyakorisággal, de legalább kéthavonta köteles ellenőrizni.
Üzemi utasítás
A bányászati tevékenység biztonságos végrehajtásának személyi, tárgyi és
magatartásbeli követelményeit a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum részeként üzemi
utasításban kell szabályozni.
Az üzemi utasítást ki kell egészíteni, vagy más – a követelményeknek megfelelő – új
üzemi utasítást kell kidolgozni, ha az eredeti utasítás alapját képező bányaművelési
viszonyok, módszerek vagy körülmények megváltoztak, vagy ha különleges vagy bonyolult
feladatot kell megoldani.
Gondoskodni kell az üzemi utasításban foglaltak oktatásáról. Az üzemi utasítás egy-
egy példányát át kell adni a műszaki felügyeleti személyeknek. Az oktatás megtörténtét az
oktatásban résztvevők, a műszaki utasítások átadását az azt átvevők aláírásával dokumentálni
kell.
Az üzemi utasításban szabályozni kell különösen
a) a jövesztési, hányóképzési és készlettér-kialakítási tevékenységet,
b) a bányászati úszó berendezés teljes üzemét – figyelembe véve a szélsőséges
időjárási körülményeket és a megengedhető legnagyobb szélsebességet –
és ellenőrzését,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó gépek és berendezések üzemeltetését és
ellenőrzését, a gépi erejű szállítás és a lejtős szállítópályák teljes üzemét, és
a gépi erejű fel- és lerakodás, a szállítás és a közlekedés rendjét,
d) a tűz- és robbanásveszélyes, a sugárzó, a maró vagy mérgező hatású
anyagok kezelését, tárolását és szállítását,
e) a gázpalackok kezelését, tárolását és szállítását,
f) a bunkerben történő munkavégzést és az ott tárolt anyag ellenőrzését,
g) a bányaüzem villamos berendezései és gépei ellenőrzésének gyakoriságát,
h) a bányafal és a munkaszintek kialakítását,
i) a vízbeesés és elmerülés veszélyével járó munkafolyamatokat,
j) a biztonsági övezetek mértékét, és
k) a műszaki felügyeleti tevékenységet.
A bányaművelésre vonatkozó előírások

A letakarítást és az ásványi nyersanyag kitermelését külön-külön munkaszinteken kell
végezni, ha a művelési technológia, az alkalmazott gépek, vagy a munkavégzés biztonsága ezt
szükségessé teszik.
A munkaszint kialakított mérete és dőlése mindenkor tegye lehetővé az ott
üzemeltetett gépek, berendezések biztonságos üzemeltetését és a biztonságos közlekedést. A
munkaszint szélessége legalább akkora legyen, mint a hozzá tartozó bányafal magassága.
A bányafal megengedett legnagyobb magasságát és dőlésszögét, a munkaszintek
megengedett legkisebb szélességét-a geológiai, hidrogeológiai, rézsűstabilitási,
talajmechanikai, technológiai jellemzők vagy szakirodalomi adatok figyelembevételével –
üzemi utasításban kell meghatározni. A meghatározás során figyelembe vett méréseket,
vizsgálatokat dokumentálni kell. Szálban álló, szilárd kőzet esetén a bányafal dőlésszöge
legfeljebb 90° lehet.
Egymás alatti munkaszinteken munkahelyeket egyidejűleg telepíteni csak akkor
szabad, ha az egyidejű munkavégzés az egyes szinteken dolgozók biztonságát nem
veszélyezteti.
A bányafal kézi jövesztés esetén
a) a bányafal dőlésszöge 70°-nál nagyobb nem lehet,
b) a 45°-nál nagyobb dőlésszögű bányafal magassága nem haladhatja meg a 2
m-t,
c) a munkaszint szélessége 4 m-nél kisebb nem lehet, és
d) a bányafalat alávájni nem szabad.
A bányafal megengedettnél nagyobb dőlésszögét haladéktalanul meg kell szüntetni
A bányafal gépi jövesztés esetén a munkaszinthez tartozó bányafal magassága nem
haladhatja meg a jövesztőgép jövesztési magasságát.
Gépi jövesztés és rakodás esetén – a jövesztés és a rakodás időszakában – a bányafal
vagy a készlet alávájása az üzemi utasításban meghatározott mértékben és feltételek mellett
lehetséges.
A jövesztőgép távozása vagy átállása előtt vagy ha a munkaszinten a jövesztés és
rakodás előreláthatólag egy műszaknál hosszabb időtartamban szünetel, az üzemi utasításban
meghatározott rézsűszöget vissza kell állítani.
Biztosítani kell a jövesztő- vagy rakodógép süllyedéssel és billenéssel szembeni
védelmét.
Mélykotrás, valamint partról történő víz alóli kotrás esetén a munkaszintet alávájni
nem szabad.
Partról történő víz alatti kotrás esetében a kotrógépen 25 m felúszó a vízfelszínen
fennmaradó kötéllel ellátott mentőövet és a kotrógép 25 m-es körzetében a vízre helyezetten
mentésre alkalmas csónakot kell készenlétben tartani.
A bányászati úszóberendezés a partszakaszt csak annyira közelítheti meg, hogy a
berendezést a partfal megcsúszása és omlása ne veszélyeztesse.
A meddőhányót és a készletteret úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy égése,
megcsúszása, továbbá a szél vagy a csapadékvíz által elhordott anyaga az életet, testi épséget
és egészséget, valamint vagyonbiztonságot, továbbá a környezeti elemeket, természeti
értékeket ne veszélyeztesse.
Üzemi utasításban kell meghatározni a meddőhányó megengedhető legnagyobb
szintmagasságát, rézsűjének – többszintes meddőhányó esetén generálrézsűjének –
dőlésszögét, valamint többszintes meddőhányó esetén a legkisebb szintszélesség méretét.
A készlettér magasságát az önbeálló rézsűszög alapján üzemi utasításban kell
meghatározni.
A csapadékvizet valamint a meddőhányóból és a készlettérből fakadó vizet össze kell
gyűjteni és a befogadóba kell juttatni. Ha a víz a meddőhányó vagy a készlettér csúszását
idézheti elő, intézkedni kell a csúszás megelőzése érdekében.
Iszap vagy a meddőhányó állékonyságát csökkentő egyéb anyag döntése esetén a
meddőhányó képzését szilárd anyagból álló láb vagy töltés képzésével kell kezdeni.
Gondoskodni kell a meddőhányó meggyulladásának elkerüléséről, továbbá arról, hogy
az esetleges meggyulladása és égése a környezetet ne veszélyeztesse.
A meddőhányó és a készlettér csúszás- vagy omlásveszélyes részét el kell keríteni és a
veszélyhelyzetet meg kell szüntetni.
A meddőhányón és a készlettéren meg kell jelölni azt a határvonalat, ameddig
személyekés járművek a meddőhányó és a készlettér peremét megközelíthetik.
A szállítási útvonalakat, a döntési helyeket és az alkalmazott technológiákat úgy kell
kialakítani, hogy a személyek, a szállítóeszközök és a munkagépek leesése, lecsúszása vagy
lesodródása megakadályozható legyen.
Szállítás, anyagmozgatás és -tárolás
Gondoskodni kell az utak sártalanításáról, portalanításáról és szükség esetén a közútra
kihajtó járművek kerekeinek tisztításáról.
Az 1 m-nél nagyobb mélység pereme mentén vezetett – gépjármű közlekedésére
szolgáló – utak mentén legalább 0,8 m magas védőtöltést vagy méretezett teherbírású
védőkorlátot kell létesíteni. A védőtöltés kialakításánál biztosítani kell a csapadékvíz
folyamatos lefolyását a szállítási útról.
A személyszállításra engedélyezett szállítóberendezés kivételével üzemelő
szállítószalagon tartózkodni vagy utazni nem szabad.
Mozgásban lévő járműre, mozdonyra vagy munkagépre fel- vagy arról lelépni nem
szabad.
Azon oldaldarus emelőgépet, amelynél a gémszerkezet akaratlan lezuhanását
kilincsművel akadályozzák meg, jelzőberendezéssel kell ellátni, amely a kilincsmű
kiiktatásakor automatikusan jól látható és hallható fény- és hangjelzést ad.
Ha a bunkerban tárolt anyag összetapadásának, a határoló falakhoz való tapadásának
vagy megfagyásának veszélye fennáll, a rendszeres ellenőrzést és az ellenőrzés módját üzemi
utasításban szabályozni kell.
A résbunker beöntő-nyílását – a töltés idejét kivéve – le kell fedni vagy a környezettől
eltérő színű korláttal, lánccal vagy szalaggal körbe kell venni.
Gépek és villamos berendezések
A biztonsági és egészségügyi dokumentumban a gépekre, a villamos szerkezetekre és
a villamos berendezésekre vonatkozóan meg kell határozni az összes olyan jellemzőt, üzemi
állapotot és igénybevételt, amelyek alapján megállapítható, hogy a rendeltetési céljuknak
megfelelőek-e.
A biztonsági és egészségügyi dokumentumnak tartalmaznia kell
a) a külfejtéses bányászati létesítményekben alkalmazott gépek és villamos
berendezések védelmének kiválasztását, így az érintés elleni védelem, az
érintésvédelem, a villámvédelem, és szükség szerint a sztatikus
feltöltődés elleni védelem módozatait,
b) a villamos berendezésben alkalmazott védelmek megszólalási és kioldási
határértékeit,
c) azokat a technológiai berendezéseket, amelyeket be kell vonni a
villámvédelembe és a sztatikus feltöltődés elleni védelembe, és
d) az üzemi állapotok során lezajló folyamatok, a megvilágítások, valamint a
villám és a sztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelőségének
igazolását.
A gépek, berendezések üzembe helyezésre vonatkozó dokumentumokat a gép,
berendezés működési ideje alatt meg kell őrizni.
A közúti forgalomban részt nem vevő, bányaüzemben üzemelő gépjárművet és
munkagépet fel kell szerelni
a) biztonságos kormányszerkezettel,
b) üzemi és rögzítő fékberendezéssel,
c) tolatásnál a munkagép és a gépjármű indulását jelző automatikus hangjelző
berendezéssel, amelynek hangja legalább 50 m távolságban észlelhető,
d) világító berendezéssel,
e) a távműködtetés esetét kivéve biztonságos vezető- vagy kezelőhellyel,
f) irányjelzővel,
g) tűzoltó készülékkel, és
h) elsősegélynyújtó felszereléssel.
A nagyteljesítményű gép vagy bányászati úszó berendezés vezérlőfülkéje és a géplánc
irányító központja között távközlő összeköttetést kell létesíteni és üzemben tartani.
A hányóképzőgépet olyan érzékelő berendezéssel kell felszerelni, amely kizárja a
kihordógém meddőhányóhoz történő ütődését, továbbá működteti a vezérlőfülkében
elhelyezett fény- és hangjelzőt, és egyidejűleg kikapcsolja a szállítóhídhoz vagy a
hányóképzőgéphez kapcsolódó gépek futóműveit és a szállítószalagok gémfordító és
gémemelő berendezéseit meghajtó motorokat, ha a gém a meddőhányót veszélyes mértékben
megközelíti.
A bányászati úszó berendezést és a nagyteljesítményű jövesztő- és hányóképzőgépet
fel kell szerelni
a) dőlésmérő berendezéssel, amely a gép dőlését két egymásra merőleges
irányban folyamatosan méri, és
b) szélsebességmérővel, amely a vezérlőfülkében figyelmeztető jelzést ad, ha a
szél sebessége eléri a bányászati úszó berendezés és a nagyteljesítményű
jövesztő- és hányóképzőgép esetében megengedett legnagyobb értéket.
Géplánc esetén elegendő egy, a géplánc legmagasabb részén üzemelő gépen
elhelyezett szélsebességmérő.
Jelzés adására alkalmas dőlésmérő berendezéssel kell ellátni a hányóképzőgépet és
minden olyan jövesztőgépet, amelyeknek forgó felsővázának az alvázához viszonyított
helyzete horizontáló berendezéssel változtatható. A jelzésnek a gép egyensúlyi helyzetét
veszélyeztető dőlés megközelítésekor a vezérlőfülkében észlelhetőnek kell lennie.
A nagyteljesítményű szállítószalagot minden kezelőhelyén, mindkét végén és legalább
50 m-enként a járásra és a tartózkodásra szolgáló oldalon biztonságos módon megközelíthető
vészleállító berendezéssel kell ellátni.
Gépet vagy berendezést csak az e célra kialakított vezető- vagy kezelőállásból vagy
kezelőülésből szabad vezetni és működtetni.
A gépet és a berendezést annak kezelője minden munkavégzés előtt köteles
megvizsgálni és meggyőződni arról, hogy a működtető és biztonsági berendezések
megfelelőek-e.
A gép és a berendezés kezelője csak akkor hagyhatja el a vezetőállást, ha biztosította,
hogy azt illetéktelen nem indíthatja el, és egyidejűleg megtette a szükséges intézkedéseket az
elgurulás megakadályozása érdekében. A gépet és a berendezést mindaddig leállított és
újraindítás ellen reteszelt állapotban kell tartani, amíg indítása veszéllyel jár.
Hátramenetben a gép vezetője és a berendezés kezelője köteles a haladási irányba
tekintve meggyőződni arról, hogy nem okoz veszélyhelyzetet. Amennyiben a kilátás a
legkisebb mértékben is akadályozva van, irányító személyt kell kijelölni.
Az irányító személy úgy köteles elhelyezkedni, hogy jól látható legyen és a mozgó
géptől, és a környezetben álló létesítményektől távol haladjon a jármű előtt. Az irányító
személy köteles a mozgó gép és berendezés környezetéből az ott tartózkodókat eltávolítani, és
jelzéseivel a mozgást irányítani.
A nagyteljesítményű gépet csak műszaki felügyeleti személy helyszíni irányításával
szabad vonultatni. A vonulási útvonalat a gépkönyvben megadott értékek figyelembevételével
kell kijelölni és elkészíteni.
Bányászati úszó berendezést üzembe helyezni csak a bányászati úszó berendezés
úszóképességét és felborulással szembeni stabilitását igazoló szakértői vélemény alapján
lehet.
A bányászati úszó berendezésen üzemi utasításban meghatározott számú vészleállítót
kell felszerelni, amellyel a bányászati úszó berendezés összes hajtóművét azonnal ki lehet
kapcsolni.
A partról történő villamos betáplálással rendelkező bányászati úszó berendezésen
olyan vészleállítót kell felszerelni, amely a berendezést vagy a betáplálást feszültségmentesíti.
A bányászati úszó berendezésen csak úszni tudó munkavállalót szabad alkalmazni.
Az úszótest körül kapaszkodó kötelet vagy korlátot kell felszerelni, a vízvonal fölött
0,3 m-rel.
A bányászati úszó berendezésen a munkát végzők részére – a kimentésükhöz
szükséges számú – mentőmellényt kell biztosítani, és ugyanannyi, legalább 30 m hosszú
vetőkötéllel ellátott mentőövet kell elhelyezni. A mentőövek közötti távolság nem lehet több
50 m-nél.
Azoknál a munkafolyamatoknál ahol a vízbeesés és elmerülés veszélye fennáll, a
mentőmellény viselése kötelező. E munkafolyamatokat üzemi utasításban kell meghatározni.
A bányászati úszó berendezéshez kapcsoltan a bányászati úszó berendezésen munkát
végzők számával arányos számú mentőcsónakot kell elhelyezni. Ha a bányászati úszó
berendezés parti horgonyzási helytől való távolsága több mint 200 m, a parti horgonyzási
helyen is biztosítani kell mentőcsónakot.
Az üzemi utasításban meghatározottnál nagyobb szélsebesség esetén a bányászati úszó
berendezés üzemeltetését be kell szüntetni.
Az úszó testen lévő zárható lejárati és egyéb nyílást üzemelés alatt szilárdan és
víztömören zárva kell tartani.
Az úszó test érintkezését a mederfenékkel, partra vetődését vagy zátonyra futását meg
kell akadályozni. Az úszó test mederfenékkel történő érintkezésének vagy zátonyra futásának
megszüntetéséig a bányászati úszó berendezést üzemeltetetni nem szabad.
A befagyott bányászati úszó berendezésen csakjégmentesítési és javítási munkákat
szabad végezni.
A befagyott bányászati úszó berendezést és a rögzítő berendezéseket oly módon kell
jégmentesíteni, hogy minden úszó test szabadon úszóképes és a vontatási hatókörben
kormányozható legyen.
A munkát végző személyek jég eltávolítását csak mentőmellényben és testükre
rögzített 20 m-es vetőkötéllel végezhetik.
A bányászati úszó berendezés üzeméről gépkönyvet kell vezetni, amelyben az
elvégzett ellenőrzést, karbantartást, javítást és átalakítást rögzíteni kell. A gépkönyvet a
fedélzeten vízhatlan tároló helyen kell tartani.
A bányászati úszó berendezésen végzett karbantartási és átalakítási munkákat üzemi
utasításban meghatározott karbantartási terv szerint kell végezni.
Ha az átalakítási munkák a bányászati úszó berendezés úszóképességét vagy
stabilitását is érintik, az átalakítás megfelelőségét szakértőnek kell igazolni. Az átalakításra
vonatkozó dokumentumokat a bányászati úszó berendezés működése alatt meg kell őrizni.
A bányászati úszó berendezés ellenőrzésének módját és esedékességét üzemi
utasításban kell szabályozni. Az ellenőrzések elvégzését és eredményét a gépkönyvbe be kell
vezetni.
A bányászati úszó berendezés ellenőrzése során kötelező a következő vizsgálatok
elvégzése:
a) naponta és karbantartási munkák után
aa) a csónak- vagy úszótest lejáratának és nyílásainak
szemrevételezését, és
ab) a csónak- vagy úszótest merülését, dőlését és billenését,
b) havonta a horgonyzó, a tartó és feszítő kötelek rögzítését,
c) kétévenként a fő tartószerkezeteket,
d) négyévenként
da) az úszótest és a berendezések működési alkalmasságát, műszaki
állapotát,
db) a pontonok vízzáróságát, és
dc) a pontontesteket alkotó lemezek vastagságának mérését.
A d) pont szerinti ellenőrzést szakértő bevonásával kell végezni.
A bányászati úszó berendezés üzemen kívül helyezését üzemi utasításban kell
szabályozni, melynek minden esetben ki kell terjednie
a) a szétszerelés folyamatára, ütemtervére és az egyes szerelési lépések során a
stabilitás megőrzéséhez szükséges utasításokra,
b) a szétszerelés helyszínének kialakítására,
c) az energiaellátás biztosítására,
d) a szereléshez szükséges eszközök meghatározására, elhelyezésére, és
e) az üzemanyagok tárolására.
VI. Mélyműveléses bányászati szakterületi jogszabályok és szabványok
A 61/2012. (XI. 22.) NFM rendeletben fogalmazták meg a föld alatti bányászati
tevékenységek biztonsági szabályzatát.
A rendelet alkalmazási köre kiterjed
a) az ásványi nyersanyagok mélyműveléses bányászati tevékenységére,
b) a megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartására és
felhagyására, és
c) az a)-b) pontban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges
létesítményekre és berendezésekre.
A bányászatról szóló törvényben meghatározott, nem bányászati célt szolgáló,
bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységekre egyes rendelkezéseket nem kell
alkalmazni.
A rendeletben foglaltak betartásáról
a) a bányavállalkozó,
b) ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenység végzésére más személlyel
szerződést kötött, akkor a bányászatról szóló törvény végrehajtásáról szóló
kormányrendelet szerint szerződött vállalkozó,
c) a nem bányászati célt szolgáló bányászati módszerekkel végzett tevékenység
esetében a tevékenységet végeztető és
d) a munkát vagy mentést végző személy
köteles gondoskodni.
A bányatérségek biztosítására vonatkozó alapvető biztonsági követelmények
A bányatérséget és a bányabeli munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy biztosítása és
fenntartása megfeleljen a használatuk jellegének, a kőzetkörnyezet állékonyságának, és
megfelelő védelmet nyújtson a kőzetomlás, valamint a kőzethullás ellen.
Ha az öngyulladás veszélye fennáll, aknában, lejtősaknában vagy táróban végleges
biztosítás céljára nem éghető anyagot kell használni.
A bányatérség létesítése és üzemben tartása során folyamatosan védekezni kell a
csepegő víz ellen. A külszínre nyíló bányatérség bejáratát úgy kell biztosítani, hogy a
csapadékvíz okozta kőzetfellazulás ellen is védelmet nyújtson.
Gondoskodni kell a homlokkidőlés megakadályozásáról.
Omlásveszély esetében a veszély elhárítására, az omlás továbbterjedésének
megakadályozására és a munkavállalók védelmére azonnal intézkedni kell.
A bányatérségek létesítése és biztosítása során a főtét, a homlokot és az oldalakat a
műszak elején és robbantás után, valamint a biztosítás beépítését közvetlenül megelőzően
kopogózni kell.
Biztosítás nélküli bányatérséget az üzemi utasításban előírt időszakonként
kopogózással ellenőrizni kell.
Olyan bányatérségben, amelyben a biztosítás kötelező, személyeknek bármilyen
munkát csak biztosítószerkezet védelme mellett szabad végezni.
A bányatérségben a munkát - a biztosítási munka kivételével - meg kell szüntetni, ha
bármely kijárata omlásveszélyes, nem járható vagy bármely ok a technológiai utasításban
előírt biztosítás megerősítésének szükségességére utal.
A bányatérségben új fogás kidolgozását nem szabad megkezdeni, ha
a) a nyitott homlok legtávolabbi pontja és a legközelebbi biztosítás közötti
távolság a technológiai utasításban előírt hosszat elérte,
b) az omlasztást és a tömedékelést az előírt mértékben nem végezték el, vagy
c) a munkahelyen vagy kijelölt helyen nem áll rendelkezésre az új fogás
biztosításához szükséges biztosítóanyag.
Vízmentesítő telepek kapacitásának meghatározása
Vízmentesítő telepek létesítésével és üzemképes állapotban tartásával biztosítani kell a
víz folyamatos fogadását és rendszeres kiszivattyúzását, és vízbetörés esetében a
munkavállalók biztonságos kimenekülését.
A várható vízhozamra figyelemmel meg kell határozni
a) a vízmentesítő telepek tényleges teljesítőképességét,
b) a szivattyúk összes teljesítményét a tartalék szivattyúkkal együtt,
c) a hordalék kezelését,
d) a zsompok térfogatát,
e) a nyomócsővezetékeket, és
f) az energiaellátást.
Folyamatosan gondoskodni kell a vízmentesítő telepek tényleges
teljesítőképességének és hálózatának megfelelőségéről, a tényleges vízhozamok és a
bányaművelésbe vont területek mértékének, térbeli helyzetének és vízföldtani viszonyainak
ismeretében.
A vízmentesítő telepek tényleges teljesítőképességét - ahol a szükséges vízmennyiség
biztosítható - évenként legalább egyszer méréssel is meg kell határozni.
A vízmentesítő telep teljesítőképességének meghatározásához felhasznált adatokat,
számításokat és szakértői véleményeket a vízmentesítő telep megszüntetéséig meg kell őrizni.
A karsztvíz nyugalmi vízszintje alatt művelő bányában fejtést kezdeni csak akkor
szabad, ha a bánya vízmentesítő telepe elkészült. A bánya vízmentesítő telepénél mélyebb
szinten vízveszélyes fejtést kezdeni csak a bányamező vízmentesítő telepének elkészülte után
szabad.
Aknaszállítás általános előírásai
A szállítógéppel csak egyértelmű indítójelzés után szabad megindulni.
A szállítógépet a vonatkozó szállítási menetre előírtnál nagyobb sebességgel
működtetni nem szabad.
A gépkezelő szállítás közben köteles figyelni
a) a mélységmutatót,
b) a dobokon, a hajtótárcsán és a kötélen levő jelzéseket,
c) a szállítógép ampermérőjét, és
d) a sebességmérőt.
Két szállítógép esetében vészjelzéskor mindkét szállítógépet azonnal le kell állítani.
Nem szabad a szállítógéppel szállítani vagy szintet váltani, ha az aknában vagy
aknazsompban bármilyen munkát, vagy két szállítógépes aknában bármelyik szállítógéppel
aknavizsgálatot végeznek.
Az aknaszállító berendezésen észlelt minden hibát haladéktalanul jelenteni kell a
szolgálatban lévő legmagasabb beosztású felügyeleti személynek.
A nem önműködően nyíló aknaelzáró kaput kinyitni csak akkor szabad, ha a kas a
szinten áll.
Az aknaelzáró kapu 5 méteres körzetében olyan tárgyat, amit elmozdulás ellen nem
biztosítottak, elhelyezni nem szabad.
Az ellensúly vagy az ellensúlyként használt kas szállítóosztályának kapuit
folyamatosan zárva kell tartani.
A személyszállítás sebessége 12 m/s-nál, fa vezetőgerendák használata esetén 8 m/s-
nál nem lehet nagyobb.
Ha bármelyik kasdobogón a szállított személyek száma meghaladja a szállítható
létszám felét, a másik kason vagy ugyanannak a kasnak a másik dobogóján - két szállítógép
esetében a másik szállítógéppel - nem szabad terhet szállítani.
Ugyanazon a kasdobogón személlyel együtt csillét, bányafát vagy a dobogó
alapterületének több mint negyedét elfoglaló terjedelmes tárgyat szállítani nem szabad.
Ugyanannak a kasnak különböző dobogóján személy és teher egyidejű szállítása
esetén a személyeket a legfelső kasdobogón kell szállítani.
Kaselzáró ajtó használata kötelező azon a kasdobogón, ahol személyeket szállítanak.
Személlyel együtt éles, hegyes tárgy csak ládában vagy védetten csomagolva
szállítható.
Személyszállítás esetében a kas indulásra késznek akkor tekinthető, ha a személyek
helyüket elfoglalták, valamint a kas- és nem önműködően záródó aknaelzáró ajtókat bezárták.
A műszakváltás tartamára a személyszállítás rendjének biztosítása érdekében
felügyeleti személyt kell beosztani.
Földalatti bánya esetén vezetendő egyéb naplók

Munkahelyi ellenőrzési naplót (a továbbiakban: napló) kell tartani legalább a
vágathajtási, a fejtési és a fenntartási munkahelyeken. A naplóba be kell jegyezni
a) a munkahelyen alkalmazandó üzemi utasítás nyilvántartási sorszámát,
b) az üzemi utasítást kiegészítő előírásokat,
c) a biztonságot veszélyeztető állapot megszüntetésére kiadott és azonnal végre nem
hajtható intézkedést, és d) az ellenőrzés időpontját a nap, az óra és a perc
megjelölésével.
Az utasítás címzettje az utasítás tudomásulvételét a naplóban aláírásával köteles
igazolni.
Ezen felül külön naplót kell vezetni
a) a működő vagy befejezett fejtés hatásterületén a kőzetmozgás időszakában végzett
mozgásmérésről,
b) a légáram megfordíthatóságának ellenőrzéséről és a bányaszellőztetés mért és
számított adatairól,
c) a műszakvezető aknász által végzett sújtólégvizsgálatról,
d) a robbanásfojtó zárak, valamint a kőpor és a kőporövben lévő porkeverék
ellenőrzéséről,
e) a bányatűzről,
f) a bányatűz felszámolásával kapcsolatos ellenőrzésről, utasításról és mérési
adatokról,
g) a vízvédelmi előfúrásról és a vízlecsapoló fúrásról,
h) a vízbetörésről, annak helye, időpontja, mennyisége, eredete, oka, káros
következményei és az elhárítás érdekében tett intézkedés feltüntetésével,
i) az aknák biztosítószerkezeteinek és beépített szerelvényeinek az aknavájár és a
műszaki felügyeleti személy által végzett ellenőrzéséről,
j) az aknaszállító berendezés előírt időszaki ellenőrzéseiről, az ellenőrzés során észlelt
hiányosságról, a megszüntetésére tett intézkedésről, a köteleken észlelt
szálszakadás helyéről és számáról, valamint a kasejtő-próba eredményéről és
k) a bányamentők gyakorlatáról, bevetéséről és a bevetés során adott utasításokról.
A műszaki felügyeleti személy az erre a célra szolgáló naplóban - napi jelentés
formájában - írásban köteles jelentést tenni a felelős műszaki vezetőnek. A napi jelentésnek
tartalmaznia kell
a) a sújtólégvizsgálat eredményéről,
b) az egészségre ártalmas gáz észleléséről,
c) a műszaki felügyeleti intézkedést szükségessé tett kőzet- és nyomásviszonyok és
egyéb munkahelyi körülmények változásáról, az omlásról,
d) a bányatűzről és a teleptűz jeléről,
e) a vízbetörésről és a vízvédelmi gát állapotáról,
f) a meg nem szüntetett és az intézkedést igénylő biztonsági hiányosságról,
g) a bekövetkezett munkabalesetről,
h) a munkahely és a bányatérség kiürítésével járó üzemzavarról, valamint ilyen
bányatérség újratelepítéséről,
i) a munkahely és gép biztonsági okok miatt történő leállításáról, valamint ezek
újraindításáról, és
j) a fő bányaveszélyek elhárítására irányuló munkákról
szóló jelentést.
Földalatti robbanóanyag-raktár telepítési, kiviteli követelményei
Az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM
rendelet szabályozza a földalatti robbanóanyag-raktár telepítési, kiviteli követelményeit.
Földalatti raktár – az egyenérték alapján átszámított – legfeljebb 60 000 kg mennyiség
tárolására létesíthető. Az 500 kg-ot meg nem haladó mennyiség esetén eltérések
alkalmazhatók.
Az azonos fajta robbantóanyag tárolására külön tárolókamrát kell építeni, ha
a) robbanóanyagból 10000 kg-ot,
b) lőporból 2 000 kg-ot,
c) gyutacsból 200 000 db-ot,
d) perforátorból 5 000 db-ot,
e) robbanózsinórból 5 000 m-t meghaladó mennyiség tárolása szükséges.
A robbanóanyagokat és a robbanóanyagot tartalmazó tárgyakat külön tárolókamrában
kell tárolni.
A földalatti térség bejáratait, valamint a vészkijáratot és a szellőző nyílásokat nem
éghető anyagból készült kerítéssel kell körülvenni.
A kerítést a földalatti térség bejárataitól és a vészkijárattól legalább 20 m, a szellőző
nyílásoktól legalább 5 m távolságra kell építeni.
A földalatti térség bejárata előtt 15 m-en belül földsáncot kell létesíteni, ha a terep
olyan természetes védettséget nem biztosít, amely megfelel a földsánccal kapcsolatos
követelményeknek.
A földsánc függőleges magasságát a bejárati táró talpszintjétől kell számítani, és
gerincvonalának hossza legalább 10 m.
A földalatti térséget két bejárati táróval kell kiképezni. Az egyik táró helyett
személyközlekedésre is alkalmas vészkijárat létesíthető. A táró bejáratát támfallal kell
kiképezni.
A bejárati táró és az összekötő vágat szabad szélessége legalább 1,6 m, magassága
legalább 2,5 m lehet. A bejárati táró talpát egyenetlenségektől mentesen, a bejárat felé 3-5%o
lejtéssel kell kiképezni.
Az összekötő vágatot a bejárati táró és a legközelebbi tárolókamra bejárata között
legalább három – derékszögű – iránytöréssel kell kiképezni. A vágattengelyek metszéspontjai
közötti távolság legalább 12 m lehet.
Az iránytörésnél, valamint a tárolókamra bejáratával szemben legalább 2 m hosszú és
az összekötő vágat szelvényével megegyező szelvényű térséget (légzsákot) kell létesíteni.
A vészkijáratot az összekötővágatnak a bejárati tárótól számított legtávolabbi részén, a
legközelebbi tárolókamrától legalább 12 m-re kell létesíteni. Szabad szelvények bármely
mérete nem lehet kisebb 0,8 m-nél.
Ha szellőzőnyílás létesítése is szükséges, azt a legközelebbi tárolókamrától legalább
12 m-re lehet kiképezni.
A földalatti térség bejárata és a legtávolabbi tárolókamra között vasutat kell fektetni.
Az iránytörésben a vasutat kanyarral kell kiképezni, vagy fordító korongot kell beépíteni. A
vasút fektetése nem kötelező, ha a raktáron belüli szállításra engedélyezett szállítóeszköz nem
vágányhoz kötött.
A tárolókamra felett legalább 10 m vastag fedőrétegnek kell lennie.
A tárolókamrát az összekötő vágatra merőlegesen kell kiképezni úgy, hogy a harmadik
iránytörés és a legközelebbi tárolókamra közötti távolságnak – a vágattengelyek
metszéspontjai között mérve – legalább 10 m-nek kell lennie.
A szomszédos tárolókamrák között az ép kőzetpillérnek legalább 6 m vastagnak kell
lennie.
A tárolókamra hossza – áthúzó légáram hiányában – legfeljebb 15 m, magassága
legalább 2,5 m lehet.
A tárolókamra talpát egyenetlenségektől mentesen kell kiképezni, és salakkal vagy
homokkal kell borítani.
Ha a raktárból közvetlen felhasználásra is történik kiszolgáltatás, a földalatti térség
bejárata és az első iránytörés között legalább 2,5 m magas előteret kell létesíteni.
Az előteret az egyéb földalatti térségektől zárható ajtóval kell elválasztani.
A földalatti térséget nem éghető anyaggal (biztosító szerkezettel, béleléssel) kell
biztosítani. Ha a tárolókamrát nem falazattal biztosítják, a főtét és az oldalakat teljes
béleléssel kell ellátni. A biztosítást nem igénylő szilárd kőzetben kiképzett térséget legalább 5
cm vastagon torkrétozni kell.
Gondoskodni kell a fakadó víz kizárásáról, vagy ha ez nem lehetséges, a csepegő víz
elleni védelemről és a víz elvezetéséről.
A bejárati tárót a támfaltól legalább 3 m távolságra, 0,4 m vastag falazott gátkeretbe
épített, kettős, fémből készült ajtóval kell ellátni. Az ajtónyílást küszöb nélkül, legalább
1,4x2,2 m szelvénymérettel kell kiképezni. A külső ajtónak kifelé nyílónak, zárható
szellőzőnyílással ellátottnak és tömörnek, a belső ajtónak rácsosnak kell lennie.
A vészkijáratot legalább 0,4 m vastag, falazott gátkeretbe épített, fémből készült
rácsos, kifelé nyíló – belülről is nyitható – ajtóval kell ellátni.
A bejárati táró, illetve a vészkijárat ajtóit biztonsági zárral vagy lakattal zárhatóan kell
készíteni.
A vészkijáratot, valamint a szellőző nyílást a csapadék behatolása ellen védeni kell, a
szellőzőnyílást ráccsal kell elzárni.
Az összekötő vágatban a szellőzőnyílás előtt nem éghető anyagból 0,8-1 m magas
gátat kell készíteni.
Ha a földalatti térség légterének óránkénti legalább négyszeres levegőcseréjét a
természetes szellőztetés nem biztosítja, szellőztetőgépet kell beépíteni. A szellőztetőgépet a
raktár földalatti térségén kívül kell elhelyezni.
A raktár területén levő út,valamint a földalatti térség világítására helyhez kötött
hálózati lámpatesteket kell beépíteni. Az út megvilágítására nem kell hálózati világítást
létesíteni, ha a robbanóanyag kezelését, rakodását csak nappali világítás mellett végzik.
A megvilágítás erőssége
a) a raktár területén levő utakon 1 lux-nál,
b) az összekötő vágatok talpszintjén 5 lux-nál,
c) a tárolókamrák talpszintjén 40 lux-nál,
d) az előtér talpszintjén 60 lux-nál nem lehet kisebb.
A raktár épületének, valamint a fémbiztosítású szellőző nyílás védelmére villámhárító
berendezést kell létesíteni.
A földalatti térségbe vezetett fémtárgyat (különösen kábel fémburkolata és páncélzata,
csővezeték, vasút) közvetlenül a bejárati ajtón kívül le kell földelni. A földalatti térségben
levő azon fémtárgyakat, amelyeket egymástól 0,1 m-nél kisebb távolságra vagy egymástól 1
m-nél kisebb távolságban párhuzamosan helyeznek el, egymással össze kell kötni.
A földelő „F2" fokozatú, szétterjedési ellenállása r” fokozatú lehet. Az összekötő
vezetőket úgy kell kialakítani, hogy a rajtuk áthaladó villámáram útja lefelé vagy rövid
ponton vízszintesen vezessen, és méreteik folytán el tudják viselni a villámáramtól eredő
terheléseket.
A raktár területén levő valamennyi épületben, tárolókamránál és az előtérben, továbbá
az őrhelyiségben villamos tűz oltására is alkalmas, földalatti használatra engedélyezett típusú,
kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A tűzoltó-készülékeket a bejárat közelében kell
elhelyezni.
A létesítményen belül tűzjelző berendezést, tűzoltáshoz szükséges vízellátási
létesítményt (vízhálózat, víztartály, fecskendő), valamint beépített tűzoltó berendezést csak
abban az esetben kell létesíteni, ha azt a tűzvédelmi hatóság előírja.
A raktár területén a tűlevelű fákat, bozótot, továbbá a vészkijárat, illetve a szellőző
nyílás 2 m-es körzetében a növényzetet (gyepet) ki kell irtani.
A raktár és épületeinek, továbbá a földalatti térség bejáratánál a nyílt láng használatát
és a dohányzást tiltó, valamint a robbanásveszélyt jelző figyelmeztető táblákat kell elhelyezni.
Az egyenérték alapján átszámított, legfeljebb 500 kg mennyiség tárolására szolgáló
raktár esetén a következő követelményeket kell teljesíteni:
a) a raktárban legfeljebb
aa) 250 kg lőpor,
ab) 3000 db gyutacs,
ac) 500 db perforátor,
ad) 1 500 m robbanózsinór tárolható együtt;
b) a kerítés a földalatti térség bejáratától 10 m távolságra építhető és a kapu
mérete csökkenthető;
c) zárt üzemterületen a kerítés létesítése nem kötelező, amely esetben a raktár
területén a bejárat 10 m-es körzetét is érteni kell;
d) a földalatti térség egy bejárattal, iránytörés nélkül képezhető ki, hossza 10-
20 m, szabad magassága legalább 2 m legyen, vasút fektetése tilos;
e) a tárolókamrák helyett – egymástól és az előtértől legalább 2 m vastag, ép
kőzetpillérrel, vagy főtéig érő, legalább 25 cm vastag tűzgátló fallal
elválasztott – közös légterű tárolótereket szabad létesíteni úgy, hogy az
első tárolótér és a bejárati ajtó között legalább 5 m távolság legyen,
melyet előtérként kell kiképezni;
f) a bejárati ajtó egyszeres, legalább 2 m magas lehet, fémből vagy
acéllemezzel borított fából készülhet, közvetlenül a támfalnál is
beépíthető;
g) hálózati világítás létesítése, valamint szellőztetőgép használata nem
kötelező;
h) a földalatti térség védelmére villámhárító berendezést kell létesíteni, ha a
tárolóterek feletti fedőréteg vastagsága a 6 m-t nem éri el.
Bányabeli robbanóanyag-raktárak telepítési, kiviteli követelményei
rendelet szabályozza a bányabeli robbanóanyag-raktár telepítési, kiviteli követelményeit.
Bányabeli raktárban legfeljebb 5 tárolókamrát lehet létesíteni.
raktár esetén eltérések alkalmazhatók.
A raktár helyét úgy kell kijelölni, hogy bármely tárolókamra és
a) a bánya vagy bányamező kijáratul szolgáló, behúzó légáramú akna vagy
vágat, a bánya vagy bányamező energiaellátását szolgáló villamos kamra, a
bánya fővízmentesítő telepe, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagraktára
között legalább 100 m,
b) az egyéb nyitott bányatérség között legalább 25 m távolság legyen.
A raktár szellőztetéséről, szénporrobbanás-veszélyes bánya esetén a raktár kőpor-, Az
azonos fajta robbanóanyag tárolására külön tárolókamrát kell építeni, ha
a) robbanóanyagból 2 000 kg-ot,
b) gyutacsból 50 000 db-ot meghaladó mennyiség tárolása szükséges.
1
A 13/2010. (III. 4.) KHEM RENDELET 153. § A) PONT AD) ALPONTJA A 49/2013. (VIII. 9.) NFM RENDELET 61. § (1) BEKEZDÉS 78.
PONTJÁNAK MEGFELELŐEN MÓDOSÍTOTT SZÖVEG. HATÁLYOS: 2013. 09. 08.
A különböző fajta robbanóanyag tárolására külön-külön tárolókamrát kell építeni.
A raktárt két bejárattal kell kiképezni. A bejáratot legalább 0,4 m vastag falazott
gátkeretbe épített, fémből készült ajtóval kell ellátni. Az ajtónyílást küszöb nélkül, legalább
1,4x2,2 m szelvénymérettel kell kiképezni. Az ajtó kifelé nyíló, zárható szellőztető nyílással
ellátott, tömör kivitelű lehet.
A raktár ajtaját biztonsági zárral vagy lakattal zárhatóan kell készíteni.
A szomszédos tárolókamrák között az ép kőzetpillér legalább 10 m vastag lehet.
A raktárt nem éghető anyaggal (biztosító szerkezettel, béleléssel) kell biztosítani. Ha a
raktárt nem falazattal biztosítják, a főtét és az oldalakat teljes béleléssel kell ellátni. A
biztosítást nem igénylő szilárd kőzetben kiképzett raktárt legalább 5 cm vastagon torkrétozni
kell.
A raktár bejáratához csatlakozó bányatérségeket 30 m hosszban legalább
lángmentesített anyaggal kell biztosítani.
A széntelepben kiképzett raktárt, a raktár széntelepet harántoló vágatszakaszait a telep
előtti 5 m-től a telep utáni 5 m-ig zárt falazattal kell biztosítani.
Gondoskodni kell a fakadó víz kizárásáról, vagy ha ez nem lehetséges, a csepegővíz
(A raktárt olyan áthúzó légárammal kell szellőztetni, amely légterének óránkénti
legalább négyszeres levegőcseréjét biztosítja.
A raktárban a helyhez kötött világítási lámpatesteken, valamint az ezeket tápláló
kábeleken kívül más villamos berendezést létesíteni nem lehet.
A fokozottan sújtólégveszélyes bányatérségekben a raktár villamos berendezéseinek
létesítésénél a következő feltételeknek is teljesülni kell:
a) a villamos berendezés táplálására csak kábelt szabad használni,
b) késleltetett túláramvédelem (túlterhelés-védelem, zárlatvédelem)
alkalmazása tilos,
c) a lámpatestet, kábelt a robbanóanyag ládáktól legalább 1 m távolságra kell
elhelyezni,
d) a tároló kamrában a lámpatesteket csak a diffúziós szellőztetésre
megengedett távolságon belül szabad beépíteni,
e) a világítási hálózat kapcsolóját a raktár bejáratánál – kívül – kell elhelyezni.
A raktár világítására helyhez kötött hálózati lámpatesteket kell beépíteni.
A raktár bejárata előtt, az előtérben és valamennyi tárolókamránál villamos tűz
oltására is alkalmas, földalatti használatra engedélyezett típusú, kézi tűzoltó készüléket kell
elhelyezni.
A raktár bejáratánál a robbanásveszélyt jelző, továbbá – ha a bányában egyébként a
nyílt láng és a dohányzás megengedett – a nyílt láng használatát és a dohányzást tiltó
figyelmeztető táblákat kell elhelyezni.
Ha a raktár valamely bejárata közvetlenül a külszínről nyílik, a raktár helyének
kijelölésére, a bejárat kiképzésére, lezárására, körülkerítésére és külszíni létesítményeire a
földalatti raktárra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
a) a raktárban a robbanóanyaggal legfeljebb 3000 db gyutacs tárolható együtt,
b) a raktár olyan áthúzó légáramú bányatérségből is nyílhat, amelynek kihúzó
légárama frontfejtést nem érint, és a meghatározott fő létesítményektől 50 m, az egyéb nyitott
bányatérségektől – csatlakozó vágata kivételével – 20 m távolságra lehet,
c) a raktár lángmentesített anyaggal is biztosítható,
d) a csatlakozó vágattól való elválasztására főtéig érő, lángmentesített anyagú
válaszfalat vagy rácsozatot szabad beépíteni, az ajtó rácsos, legalább 1,8 m magas is lehet,
e) az előtér kivételével a raktárban hálózati világítás létesítése nem kötelező.
Villamos berendezések földalatti bányában
A bányában olyan villamos berendezéseket szabad működtetni, amelyek nem
jelentenek tűz- vagy robbanásveszélyt.
A munkavállalóknak és a munkavégzés hatókörében tartózkodóknak védve kell
lenniük a közvetlen vagy közvetett érintés okozta villamos baleseti veszélyekkel szemben.
Érintésvédelmi szempontból az anyagokat és a védőberendezéseket
a) a feszültségre,
b) a munkavégzési körülményekre, és
c) a villamos berendezéseket használó munkavállalók hozzáértésére
figyelemmel kell megválasztani.
A bányában alkalmazott villamos berendezések és hálózatok üzemvitelét üzemi
Bányában csak földeletlen vagy kompenzált villamos hálózatot szabad alkalmazni,
amely alól kivételt képeznek
a) az áram- és feszültségváltó szekunder oldali,
b) a szigetelés-ellenőrző készülék,
c) a földelés-ellenőrző készülék,
d) a saját áramforrású hegesztés,
e) a saját tápegységű hírközlő berendezések, és
f) a gyújtószikramentes mérő és távvezérlő berendezések
áramkörei.
A berendezés minden, üzemszerűen feszültség alatt nem álló, véletlenül érinthető
részét érintésvédelemmel kell ellátni.
Az érintésvédelemnek egymástól független, kettős, alap és fedő érintésvédelemnek
kell lennie, de megengedett önálló érintésvédelemként a földeletlen érintésvédelmi
törpefeszültség vagy a villamos elválasztás.
Alap érintésvédelemként földelő hálózat alkalmazása kötelező. A földelőhálózat
fővédővezetőjét be kell vezetni minden bányatérségbe, ahol kettős érintésvédelemmel
védendő berendezés üzemel.
Fedővédelemként állandó szigetelés-ellenőrző készüléket kell alkalmazni. Az 1000 V-
nál nagyobb névleges feszültségű berendezés védelmére megengedett helyi védőföldelés
alkalmazása is.
Az érintésvédelemnek az 1000 V-nál kisebb névleges feszültségű hálózatot szigetelési
szintjének 10 ohm/V-ra való csökkenése esetén 2 másodpercen belül és az 1000 V névleges
feszültségű, valamint a sújtólégveszélyes bányatérségekben lévő hálózatot 0,3 másodpercen
belül le kell kapcsolnia.
A szigetelés-ellenőrző készülék működésére nem szabad lekapcsoltatni
a) akna személyszállító berendezését,
b) karsztvíz-veszélyes bánya fő- és bányamezei vízmentesítő telepét,
c) sújtólégveszélyes bánya fő- és segéd-szellőztetőgépét és
d) pótáramforrással nem rendelkező riasztóberendezést.
A szigetelési szintnek 10 ohm/V-ra való csökkentését állandóan telepített helyen
jeleztetni kell.
Bányában villamos berendezést létesíteni és használni csak a bányatérség
minősítésének megfelelően szabad.
Nem szabad használni hordozható vagy helyváltoztató gép táplálására kábelt, és
erőátviteli célra páncélzat nélküli műanyag köpenyű kábelt.
Árnyékolt tömlővezetéket kell használni
a) a helyváltoztató villamos berendezés,
b) a nem kábellel csatlakoztatott 1000 V névleges feszültségű berendezés, vagy
c) a bányászati munkahelyen használt hordozható villamos berendezés és a
kézi fúrógép csatlakozó-vezetékeként.
VII. A bányászati hulladék kezelése
A bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet hatálya a
bányászati hulladék kezelésére terjed ki.
Az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából, tárolásából,
valamint a bányászat működéséből származó inert hulladékra és nem szennyezett talajra,
továbbá a tőzeg kitermeléséből, feldolgozásából és tárolása során keletkező hulladékra, a nem
veszélyes és nem inert bányászati, illetve veszélyes bányászati hulladékra.
Nem tartozik e rendelet hatálya alá:
- az ásványi nyersanyagok kutatása, kitermelése és feldolgozása során keletkező olyan
hulladék, amely más jogszabály hatálya alá tartozik, és nem közvetlenül e
tevékenységekből származik (például munkagépek üzem- és kenőanyagai),
- az ásványkincsek tengeri kutatásából, kitermeléséből és feldolgozásából származó
hulladéka,
- a víz, kitermelt víz visszasajtolása a felszín alatti vizek védelméről szóló
kormányrendelet hatálya alá tartozó esetekben,
- a bányászati hulladékok radioaktivitásával kapcsolatos ártalmatlanítási, mentesítési,
környezeti rehabilitációs tevékenység.
Hulladékkezelő létesítmény: a szilárd vagy folyékony halmazállapotú, oldatban vagy
szuszpenzióban lévő bányászati hulladéknak az a)-d) pontban meghatározott időtartamon túl
történő gyűjtésére vagy elhelyezésére szolgáló, a bányafelügyelet által engedélyezett kijelölt
terület. Ezek a létesítmények magukban foglalnak bármely gátat vagy egyéb, tárolásra,
visszatartásra, elkülönítésre szolgáló, illetve a létesítményt egyéb módon szolgáló építményt,
továbbá – bár nem kizárólagosan – a meddőhányókat és tározókat, de nem beleértve a
bányatérségeket, amelyekbe a hulladékot az ásvány kitermelését követően rehabilitációs és
építési célból visszatöltik
a) időkorlát nélkül az „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmények és a
hulladékgazdálkodási tervben veszélyesnek minősített hulladékot kezelő
létesítmények esetében,
b) hat hónapot meghaladó időtartamnál a váratlanul keletkező veszélyes
hulladékot kezelő létesítmények esetében,
c) egy évet meghaladó időtartamnál a nem veszélyes és nem inert hulladékot
kezelő létesítmények esetében,
d) három évet meghaladó időtartamnál a nem szennyezett talaj; a nem
veszélyes, kutatásból származó hulladék; a tőzeg kitermeléséből,
feldolgozásából és tárolásából származó hulladék, valamint az inert hulladék
kezelésére szolgáló létesítmények esetében.
A bányászati hulladék kezelését úgy kell végezni, hogy
a) ne veszélyeztesse az emberi életet és egészséget,
b) ne kerüljön alkalmazásra olyan eljárás vagy módszer, amely
károsíthatja a környezetet,
c) ne veszélyeztesse a vizeket, a levegőt, a talajt, valamint az állat- és
növényvilágot,
d) ne okozzon veszélyes mértékű környezeti zajt vagy bűzt, és
e) ne legyen káros hatással a tájra, a védett természeti területekre és a
természeti értékekre.
Az üzemeltető köteles megtenni minden szükséges intézkedést, amely
megakadályozza vagy csökkenti a bányászati hulladék kezelése következtében a környezetre
és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokat, beleértve a hulladékkezelő létesítmény
irányítását – még bezárása után is – az adott létesítménnyel kapcsolatos súlyos balesetek
megelőzését, ezeknek a környezetre és az emberi életre gyakorolt következményei
csökkentését.
A meghatározott intézkedéseket többek között az elérhető legjobb technikák
figyelembevételével kell kialakítani.
Az üzemeltető hulladékgazdálkodási tervet köteles készíteni a bányászati hulladék
mennyiségének minimálisra csökkentésére, előkezelésére, hasznosítására és
ártalmatlanítására.
A bányászati hulladék-gazdálkodási terv célkitűzései:
a) a hulladék keletkezésének és ártalmasságának megelőzése vagy
csökkentése, különösen az alábbiak figyelembevételével:
aa) hulladékkezelés a tervezési fázisban, valamint az ásványi
nyersanyag kitermelésére és előkészítésére használt módszer
kiválasztásakor,
ab) változások, amelyeken a bányászati hulladék a reakcióképes
felület növekedés és a felszíni viszonyoknak való kitettség
kapcsán keresztülmehet,
ac) a bányászati hulladéknak az ásványi nyersanyag kitermelését
követően a bányatérségbe való visszatöltése amennyire az
műszakilag és gazdaságilag kivitelezhető és környezetbarát a
környezetvédelmi jogszabályi előírásoknak és e rendelet
rendelkezéseinek megfelelően,
ad) a termőtalaj visszahelyezése a hulladékkezelő létesítmény
bezárása után, vagy ha ez a gyakorlatban nem kivitelezhető, a
termőtalaj máshol történő hasznosítása,
ae) kevésbé veszélyes anyagok használata az ásványi
nyersanyagok előkészítéséhez;
b) a bányászati hulladék újrafeldolgozással, újrahasználattal vagy
visszanyeréssel történő hasznosításának ösztönzése a környezetvédelmi
előírásoknak és e rendelet rendelkezéseinek megfelelően;
c) a bányászati hulladék rövid és hosszú távú biztonságos
ártalmatlanításának biztosítása, különös tekintettel a tervezési fázisban a
hulladékkezelő létesítmény működése közbeni és a bezárása utáni
irányításra, valamint egy olyan terv kiválasztására, amely
ca) a bezárt hulladékkezelő létesítmény minimális szintű vagy
lehetőség szerint semmilyen felügyeletét, ellenőrzését és
irányítását nem követeli meg,
cb) megelőzi vagy minimálisra csökkenti a hosszú távú negatív
hatásokat, (például amelyeket a hulladékkezelő létesítményből
származó, levegőben, illetve vízben lebegő szennyező anyagok
vándorlása okoz), továbbá
cc) biztosítja minden, az eredeti terepszintet meghaladó gát
vagy meddőhányó hosszú távú geotechnikai stabilitását.
A bányászati hulladék-gazdálkodási terv tartalmazza legalább:
a) ahol alkalmazható, a hulladékkezelő létesítmény javasolt
osztályozását a Rendelet mellékletében megállapított kritériumokkal
összhangban:
aa) A osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmény esetén az
üzemeltető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a súlyos
balesetek megelőzésére szolgáló tervet és az annak
végrehajtására szolgáló biztonsági irányítási rendszert, valamint
a belső vészhelyzeti tervet elkészítette,
ab) nem „A” osztályú hulladékkezelő létesítmény esetén, az ezt
igazoló elegendő információt, ideértve a balesetveszélyek
meghatározását is;
b) a hulladékok jellemzését a Rendelet mellékletnek megfelelően,
valamint a működési fázis során keletkező bányászati hulladék becsült
összes mennyiségéről szóló nyilatkozatot;
c) a hulladéktermelő tevékenység és a hulladékkezelő folyamatok
leírását;
d) annak leírását, hogy a hulladék elhelyezése milyen káros hatást
gyakorolhat a környezetre és az emberi egészségre, valamint a
létesítmény működése közben és bezárása után a környezetre gyakorolt
hatás minimálisra csökkentése érdekében végrehajtandó megelőző
intézkedéseket;
e) a javasolt ellenőrzési és monitoring eljárásokat;
f) a javasolt bezárási tervet – beleértve a rehabilitációt is -, a bezárás
után követendő eljárásokat és a monitoringot;
g) a víz állapotromlását megakadályozó intézkedéseket a
vízgazdálkodásra és a vizek védelmére vonatkozó jogszabályokkal
összhangban, valamint a levegő és a talaj szennyezését megakadályozó
intézkedéseket, vagy ha a szennyezés elkerülhetetlen, annak a lehető
legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében szükséges
intézkedéseket,
h) a hulladékkezelő létesítmény által érintett talaj vizsgálatára
vonatkozó adatokat.
A bányafelügyelet a bányászati hulladék-gazdálkodási tervet akkor hagyja jóvá, ha az
alkalmas a meghatározott hulladékgazdálkodási célok megvalósítására és tartalmazza az
ennek megállapításához szükséges adatokat és leírásokat.
Az üzemeltető a bányászati hulladék-gazdálkodási tervet ötévenként felülvizsgálja. Ha
a hulladékkezelő létesítmény üzemelésében vagy az elhelyezett hulladék minőségében vagy
mennyiségében változás következik be, a változásról a bányafelügyeletet tájékoztatni kell. Ha
a változás jelentős változásnak minősül, a bányafelügyelet az üzemeltetőt a bányászati
hulladék-gazdálkodási terv módosítására kötelezi. Az üzemeltető a módosított bányászati
hulladék-gazdálkodási tervet jóváhagyásra megküldi a bányafelügyeletnek.
Bányászati hulladékkezelő létesítmény a bányafelügyelet engedélyével üzemeltethető.
A bányafelügyelet a működés engedélyezéséről
a) ha a létesítmény kialakítása építési tevékenységgel nem jár, a
műszaki üzemi terv jóváhagyása, vagy
b) ha a létesítmény kialakítása építési tevékenységgel jár, a létesítmény
használatbavételi vagy fennmaradási engedélyezési eljárása
során dönt.
Az engedélykérelem a következőket tartalmazza:
a) az üzemeltető megjelölése,
b) a hulladékkezelő létesítmény javasolt helye,
c) a bányászatihulladék-gazdálkodási terv,
d) pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű megfelelő intézkedés.
Ha a létesítmény üzemeltetéséhez környezetvédelmi vagy egységes
környezethasználati engedély szükséges, a kérelemhez mellékelni kell a jogerős és
végrehajtható környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt.
A bányafelügyelet akkor adja meg az engedélyt, ha az üzemeltető igazolja, hogy
a) az üzemeltető az e rendelet által támasztott követelményeket képes
betartani, és
b) a hulladékkezelés nem ellentétes a Hgt. általános elveivel.
A bányafelügyelet a működési engedélyezési eljárás során dönt a bányászatihulladék-
gazdálkodási terv jóváhagyásáról, az üzemeltető által felajánlott pénzügyi biztosíték
elfogadásáról és a létesítmény besorolásáról.
A hulladékok jellemzése
A hulladékkezelő létesítményben elhelyezésre kerülő hulladékot úgy kell jellemezni,
hogy az biztosítsa a létesítmény szerkezetének hosszú távú fizikai és kémiai stabilitását,
valamint segítsen megelőzni a nagyobb baleseteket. A hulladék jellemzése – ahol
alkalmazható – a hulladékkezelő létesítmény osztályának megfelelően magában foglalja az
alábbi szempontokat:
- a rövid és hosszú időtávon elhelyezésre kerülő hulladék várható fizikai
és kémiai tulajdonságainak leírását, különös tekintettel a felszíni
légköri/meteorológiai viszonyok melletti stabilitására, figyelembe véve
a kitermelt ásványok fajtáját és bármely, a kitermelés során eltávolításra
kerülő fedőréteg és meddő ásványok jellegét,
- a hulladékok osztályozását, különös tekintettel azok veszélyes
tulajdonságaira,
- azoknak a kémiai anyagoknak és stabilitásuknak a leírását, amelyeket
az ásványok előkészítésekor használnak,
- a lerakás módszerének leírását,
- az alkalmazott hulladékszállítási rendszert.
A bányászati eredetű hulladékok lehetnek inert, nem veszélyes és nem inert, illetve
veszélyes hulladékok.
A hulladék külön vizsgálat nélkül akkor tekinthető inert hulladéknak, ha a
bányafelügyelet számára kielégítő módon igazolható, hogy az 1. bekezdésben meghatározott
feltételeket megfelelően vizsgálták és azok teljesülése a rendelkezésre álló információk vagy
érvényes eljárások vagy rendszerek alapján megállapítható.
A hulladékjellemzés keretében elvégzett minősítés szerinti hulladék akkor tekintendő
inert hulladéknak, ha az alábbi feltételek rövid és hosszú távon egyaránt teljesülnek:
a) a hulladék nem megy át jelentősebb málláson, feloldódáson vagy
más olyan jelentős átalakuláson, amely káros hatással lehet a
környezetre vagy károsíthatja az emberi egészséget;
b) a hulladék maximális szulfid-kén tartalma 0,1%, vagy a hulladék
maximális szulfid-kén tartalma 1%, és a semlegesítő potenciál aránya
nagyobb, mint 3, amely arányt a semlegesítő potenciál és a savképző
potenciál közötti arányként kell meghatározni, és statikus prEN 15875
vizsgálattal kell mérni;
c) a hulladék esetében nem áll fenn az öngyulladás veszélye, és a
hulladék nem ég;
d) a hulladékban, illetve a hulladék csurgalékában a környezetre vagy
az emberi egészségre esetlegesen káros anyagok, így különösen az As,
Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, V és Zn koncentrációja, ideértve a
finom részecskékben található anyagokat is, nem haladja meg a földtani
közeg és a felszíni víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges
határértékekről és a szennyezések méréséről szóló jogszabályban előírt
földtani közegre, és a felszín alatti vízre vonatkozó szennyezettségi
határértéket;
e) a hulladék lényegében mentes az ásványi nyersanyag-kitermelésben
és -előkészítésben használt olyan termékektől, amelyek károsíthatják a
környezetet vagy az emberi egészséget.
A bányafelügyelet az engedélykérelem alapján a hulladékkezelő létesítményeket az
alábbi esetekben sorolja az „A” osztályba:
a) hiányosság vagy helytelen üzemeltetés – például meddőhányó vagy
zagytározó gát leomlása – súlyos balesetet okozhat, kockázatfelmérés
alapján figyelembe véve az olyan tényezőket, mint a hulladékkezelő
létesítmény jelenlegi vagy jövőbeni mérete, elhelyezkedése és
környezeti hatása, vagy
b) a Hulladékgazdálkodási törvény értelmében bizonyos küszöbérték
felett veszélyesnek minősülő hulladékot tartalmaz, vagy
c) a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, valamint a
veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos
egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló
44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet értelmében bizonyos küszöbérték
felett veszélyesnek minősülő anyagokat vagy készítményeket tartalmaz.
A hulladékkezelő létesítmény „A” osztályú besorolást kap, ha a létesítmény szerkezeti
épségének sérülése vagy a létesítmény helytelen üzemeltetése következtében előálló
meghibásodás rövid vagy hosszú távon várható következményei az alábbiakhoz vezethetnek:
a) halálesetek nem elhanyagolható veszélye;
b) az emberi egészségre jelentett komoly veszély;
c) a környezetre jelentett komoly veszély.
A hulladékkezelő létesítményben akkor kezdődhet meg a bezárási eljárás, ha
a) az engedélyben megszabott vonatkozó feltételek teljesülnek,
b) az üzemeltető kérelmére a bányafelügyelet erre engedélyt ad vagy
c) a bányafelügyelet erre vonatkozóan ilyen értelmű határozatot hoz.
A hulladékkezelő létesítmény akkor tekinthető véglegesen bezártnak, ha a
bányafelügyelet végrehajtotta az érintett szakhatóság bevonásával végső helyszíni vizsgálatát,
kiértékelte az üzemeltető által benyújtott összes jelentést, megállapította, hogy a
hulladékkezelő létesítmény által érintett területet rehabilitálták és közölte az üzemeltetővel,
hogy jóváhagyja a bezárást. A jóváhagyás nem mentesíti az üzemeltetőt az engedélyezési
feltételekben foglalt vagy egyéb jogszabályi kötelezettségei alól.
Az üzemeltető felelős a hulladékkezelő létesítmény bezárás utáni fenntartásáért,
felügyeletéért, ellenőrzéséért és a kiigazító intézkedésekért, ameddig azt a bányafelügyelet
megköveteli, figyelembe véve a veszély természetét és időtartamát.
Ha a hulladékkezelő létesítmény bezárása után a bányafelügyelet szükségesnek ítéli, a
vonatkozó környezetvédelmi követelmények betartása érdekében az üzemeltető felügyeli a
létesítmény fizikai és kémiai stabilitását, minimalizál minden negatív környezeti hatást,
különös tekintettel a felszíni és felszín alatti vízre, biztosítva, hogy
a) a létesítmény minden építőelemét mindig készenlétben álló,
ellenőrző- és mérőműszerrel megfigyeljék, állagát védjék,
b) a túlfolyócsatornákat és a bukógátakat tisztán és szabadon tartsák.
A hulladékkezelő létesítmény bezárása után az üzemeltető késedelem nélkül értesíti a
bányafelügyeletet minden olyan eseményről vagy fejleményről, amely veszélyeztetheti a
hulladékkezelő létesítmény stabilitását, valamint minden jelentős kedvezőtlen környezeti
hatásról, amelyet a hulladékkezelő létesítmény ellenőrzése és monitoringja feltár. Az
üzemeltető, ahol alkalmazható, a belső vészhelyzeti tervet hajtja végre és követi az illetékes
hatóság minden más utasítását a végrehajtandó korrekciós intézkedéseket illetően. Az
üzemeltető fedezi a végrehajtandó intézkedések költségeit.
A bányafelügyelet által meghatározott esetekben és gyakorisággal az üzemeltető az
összegyűjtött adatok alapján jelentést készít az ellenőrzési eredményekről abból a célból,
hogy bizonyítsa az engedélyezési feltételek betartását, valamint gyarapítsa a hulladék és a
hulladékkezelő létesítmény viselkedésére vonatkozó ismereteket.
Az üzemeltető a hulladékkezelő létesítmény működésének irányítását kizárólag
illetékes személy közreműködésével végezheti. Az üzemeltetőnek gondoskodnia kell a
hulladékkezelő létesítmény üzemeltetésében résztvevők szakmai képzéséről, melynek
keretében évente legalább egy alkalommal ismertetni kell a hulladékkezeléssel kapcsolatos
jogszabályi és hatósági rendelkezéseket, valamint a súlyos balesetek és más üzemzavarok
esetén szükséges intézkedéseket. Az oktatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely
tartalmazza a résztvevők nevét, aláírását, az oktatás időpontját, helyét és tematikáját.
A bányafelügyelet ellenőrzi, hogy új hulladékkezelő létesítmény építése vagy egy már
meglévő átalakítása során az üzemeltető biztosítja a következőket:
a) hulladékkezelő létesítmény, különösen a védett területekre
vonatkozó rendelkezéseket, a geológiai, hidrológiai, hidrogeológiai,
szeizmikus és geotechnológiai tényezőket figyelembe véve, megfelelő
helyen települ és kialakítása megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek
- megelőzik – rövid és hosszú távon – a levegő, a talaj, a felszín
alatti víz vagy a felszíni víz szennyezését,
- biztosítják a szennyezett víz és a csurgalék hatékony
összegyűjtését, valamint
- eleget tesznek azoknak a követelményeknek, amelyek
betartása mellett a víz és szél okozta erózió olyan szintre
csökken, amely sem az engedélyezett létesítményre, sem a
bányaüzem területére, valamint a környező területekre káros
hatással nincs, és az gazdaságilag megvalósítható;
b) a hulladékkezelő létesítmény építése megfelelő, kezelése és
üzemeltetése biztosítja annak fizikai stabilitását, a talaj, a levegő, a
felszíni víz vagy a felszín alatti víz szennyezésének vagy fertőzésének
rövid és hosszú távú megelőzését, valamint – amennyire lehetséges – a
tájképben okozott károk minimalizálását;
c) megfelelő tervek és utasítások vannak a hulladékkezelő létesítmény
illetékes személyek általi rendszeres felügyeletére és a monitoringra,
valamint instabilitást, illetve víz- vagy talajszennyezést mutató
eredmények esetén a szükséges intézkedésekre;
d) megfelelő intézkedések születnek a terület rehabilitálására és a
hulladékkezelő létesítmény bezárására;
e) megfelelő intézkedések születnek a hulladékkezelő létesítmény
bezárása utáni időszakra.
Amikor rehabilitációs és építési célból a bányászati hulladékot a bányatérségekbe –
tekintet nélkül arra, hogy a hulladék felszíni vagy felszín alatti kitermelés során keletkezett –
visszahelyezik, az üzemeltető intézkedéseket hoz a következők érdekében:
a) a bányászati hulladék stabilitásának biztosítása,
b) a talaj, a felszíni vizek és a felszín alatti víz szennyezésének
megakadályozása,
c) a bányászati hulladék és a bányatérség felügyeletének biztosítása.
Az olyan nem bányászati hulladékra, amellyel bányatérségeket töltenek fel,
külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
a) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján
hulladék nyilvántartó lap (ÉPÍTÉSI HULLADÉK NYILVÁNTARTÓ LAP,
BONTÁSI HULLADÉK NYILVÁNTARTÓ LAP) kitöltése és az építtetőnek
történő átadása,
b) értesíteni az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget arról,
hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék
mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes
szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket.
c) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladékmennyisége elérte-e a
külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az
építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön
jogszabályban foglaltak szerint elszállították.
Az építési és bontási hulladékok fajtái az alábbiak:
Kitermelt talaj
Betontörmelék
Aszfalttörmelék
Fahulladék
Fémhulladék
Műanyag hulladék
Vegyes építési és bontási hulladék
Ásványi eredetű építőanyag-hulladék
VIII. Településrendezési követelmények a szakterületi igény szerinti mértékben
A védőpillér méretezés általános rendelkezéseit a 12/2003. (III. 14.) GKM rendelet

szabályozza.
A rendelet szerint védőpillér: a bányaműveletek és a védelmet igénylő létesítmény,
illetve terület között kijelölt kőzettest, amely biztosítja, hogy a bányaműveletek hatására
létrejövő kőzet- és talajmozgás a védett létesítményt, illetve területet nem veszélyezteti.
A rendelet szerint határpillér: a bányatelek határvonala mentén kijelölt olyan
védőpillér, amely biztosítja, hogy a bányaműveletek okozta felszíni kőzet- és talajmozgások a
bányatelek határán belül legyenek.
A méretezéshez szükséges alapparaméterek: a határszög (β), a határszög korrekciója
(Δβ), a védősáv (Pv).
A határszög (β), külfejtés esetén a bányaműveletekkel nem érintett kőzettest rézsűs határoló
felületének vízszintes síkkal bezárt dőlésszöge, amelynél a számítások vagy a tapasztalat
szerint a határoló felület alatti kőzettest megcsúszása, elmozdulása nem következik be, a
bányaműveletek felől nézve a védőpilléreken túli terület nyugalomban marad és így a
bányaműveletek hatása a védett területet nem veszélyezteti. A határszög mélyművelés esetén a
határszög - egy függőleges, a fejtés határvonalára merőlegesen felvett síkmetszetben a
bányaüreg széle és a külszín már nem mozgó pontja között húzott egyenes vízszintessel bezárt
szöge.
A határszög korrekciója (Δβ) a határszög megállapításának bizonytalansága miatt a védőpillér
méretek meghatározásánál figyelembe veendő korrekció. A korrigált határszög: a β-Δβ
szögérték.
A hatástávolság (r) a bányaműveletek talpponti szélétől vagy a fejtési üreg szélétől az ép
kőzetek irányába mérve az a vízszintes vetületi távolság, ameddig a kőzetmozgások a
felszínen kiterjednek. A korrigált hatástávolság (r’, illetve a, b és c) a határszög
megállapításnak bizonytalansága miatt megnövelt hatástávolság.
A védősáv (Pv) a védendő létesítmény vagy terület mellett biztonsági okokból kijelölt
vízszintes vetületi távolság. Amennyiben más jogszabály, szabályzat vagy utasítás nagyobb
értéket nem ír elő, a védősáv legkisebb mérete 5 m.
A méretezés számított paraméterei: a védőpillér szélessége (R), a lábvonal.
A védőpillér szélessége (R) a védősáv és a korrigált hatástávolság méretének összege. A
lábvonal a védőpillért határoló rézsűs felületnek és a védőpillér vonatkozó felületének
(alaplap, fekü) metszésvonala.
A védőpillér méretezését, a határszög megállapítását - az 5. § (3) bekezdés
előírásaiban foglalt eseteket kivéve - szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező
felelős műszaki vezetőnek vagy szakértőnek kell elvégeznie, akik e tevékenységükért a más
jogszabályokban meghatározott felelősséggel tartoznak.
A védőpilléreket a tervezett bányaműveletek és a védett létesítmény talppontjának, a
határpilléreket a bányatelek alaplapjának és a bányatelek felszíni határvonalának
magasságkülönbségét figyelembe véve kell megállapítani. Telepes kifejlődésű ásványi
nyersanyag esetében a védőpillérek a telep feküjére is méretezhetők. Többtelepes vagy
többszeletes művelési mód esetén a védőpillért telepenként (szeletenként) kell megállapítani.
A védőpillérek méretezésének helyességét a bányaművelés során rendszeresen, de
legalább évente a műszaki üzemi tervvel együtt felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálat szerint
a kijelölt védőpillér mérete nem felel meg rendeltetésének, akkor a bányavállalkozónak
haladéktalanul kezdeményeznie kell a védőpillér módosítását. A bányaműveletek hatására
végbemenő mozgások ellenőrzésére a bányafelügyelet - a bányavállalkozó költségére -
mérőhálózat telepítését és rendszeres mérését rendelheti el.
A bányatérképeken fel kell tüntetni a védősáv határvonalát és a védőpillér lábvonalát.
A lábvonalon fel kell írni a védendő objektum megnevezését, a felület megnevezését, amire a
védőpillért számították és a védőpillért kijelölő bányafelügyeleti határozat számát. A
védőpillért ábrázoló térképen fel kell tüntetni a méretezésnél figyelembe vett telep(ek),
szelet(ek) vagy szint(ek) megnevezését.
Külfejtés védőpillérének méretezés alapelvei (határszög meghatározása, határszög

korrekciójának mértéke)
A külszíni létesítmény védőpillérét úgy kell méretezni, hogy a rézsű felületének
felszíni metszésvonala egybeessen a védett létesítmény vagy terület védősáv vonalával, és a
vízszintes síkkal bezárt dőlésszöge akkora legyen, mint az érintett rétegsor korrigált
határszöge.
A külszíntől legfeljebb 10 méter mélységben lévő föld alatti létesítményt külszíni
létesítménynek kell tekinteni, védőpillérét a felszínre vetített kontúrvonalára kell méretezni.
A határszög értékét a tervezett védőpillér közvetlen környezetében lévő rétegsor
vastagsági, települési, kőzetfizikai, hidrogeológiai, művelési, továbbá a kőzetfal (rézsű)
állékonyságát esetlegesen befolyásoló további jellemzők figyelembevételével, méréssel,
számítással vagy egyéb alkalmas módon rétegenként külön-külön kell meghatározni úgy,
hogy a védőpillér omlása, mozgása vagy megcsúszása ne következzen be.
A határszög korrekciója: Δβ=3°
Mélyművelés esetén pontszerű külszíni és a pontszerű nem telepben lévő föld alatti
létesítmények a védőpillérének méretezése
A pontszerű külszíni és a pontszerű nem telepben lévő föld alatti létesítmény védelmét
szolgáló védőpillért a következők szerint kell méretezni:
a) a legfeljebb 0-5° dőlésű telepek esetén a védőpillér olyan kör, amelynek
középpontja a létesítmény, sugara pedig a számított korrigált hatástávolság (r’) és a
védősáv (pv) összege;
b) 5°-nál nagyobb dőlésű telepek esetén a védőpillér dőlésben felfelé, dőlésben lefelé,
illetve csapásirányba eső vízszintes vetületi méretét a védősáv (pv) és az adott irányra
számított korrigált hatástávolság (a, b, illetve c) összege határozza meg.
Vonalas létesítmény vagy határvonal védőpillérét a határvonalat alkotó pontok
pillérköreinek (-ellipsziseinek) burkoló görbéje adja.
Sokszög alapú létesítmény védőpillérét pontok és vonalak védőpilléreként kell
megszerkeszteni.
A külszíntől 10 m-nél nem mélyebben lévő létesítmény védőpillérét úgy kell
méretezni, mintha külszíni létesítmény lenne.
A korrigált hatástávolságot a következő összefüggések alapján kell meghatározni:
a) 0-5° dőlésű telepek esetén, illetve nem telepes kifejlődésű ásványi nyersanyag
esetén:
r’ = H x ctg(β-Δβ),
b) 5°-nál nagyobb dőlésű telepek esetén (3. ábra):
dőlésben lefelé:
H
a= -------------
tg(βa-Δβ)+tgα
dőlésben felfelé:
H
c= -------------
tg(βf-Δβ)+tgα
csapásirányban:
H·
b= -------------
tg(βcs-Δβ)
A határszög korrekcióját a következő a), b) vagy c) pont szerinti módon kell
megállapítani:
a) mérési adatok hiányában a gyakorlatban használt, illetve becsült vagy
számított, esetleg irodalmi adatokból származó (valószínű) határszög
esetén: Δβ= 5°,
b) egy mérési adatból (mérési adaton ebben az esetben a süllyedési teknő
félszelvénye alapján megállapítható egyetlen határszög értéket kell érteni)
származó határszög esetén: Δβ= 3°,
c) kettő vagy annál több mérési adat esetén azok számtani középértékét véve
tényleges értéknek,
ha a szélső értékek közötti eltérés <3°, akkor Δβ=1°,
ha az eltérés 3° és 5° között van, akkor Δβ=2° és
ha az eltérés > 5°, akkor Δβ=3°.
Mélyművelés esetén a határszög értékét - mérési adat hiányában - szakértőnek kell
megállapítania.
megszerkeszteni.
IX. A tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek
A 9/2013. (III. 22.) NFM rendelet tartalmazza a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó

tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos baleset bejelentésének és
vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzatot.
E rendelet alkalmazásában súlyos üzemzavar:
a) a föld alatti bányában, a felhagyott vagy megszűnt föld alatti bánya más
célú hasznosításra nyitva maradó térségében, vagy a nem ásványi
nyersanyag kitermelését szolgáló föld alatti térségek bányászati
technológiával végzett kiképzése és üzemeltetése során bekövetkezett
aa) metángázgyulladás, sújtólégrobbanás, szénporrobbanás,
ab) gáz- és kőzetkitörés, valamint a gázkitöréses jelenség,
ac) bányarengés,
ad) a bánya kijáratául szolgáló akna rendeltetésszerű használatát
akadályozó omlás, valamint a bánya, bányamező kijárataként
rendszeres közlekedésre, járásra vagy menekülésre szolgáló
bányatérség elzáródása, járhatatlanná válása,
ae) nyílt lángú tűz,
af) a nyitott bányatérség vagy fejtés kihúzó légáramában, a
vágatszelvény 2/3 magasságában, 100 m3/min áthúzó
légmennyiség-érték 0,02 V/V%-ot elérő vagy 100 m3/min
áthúzó légmennyiség-érték fölött 0,02 m3/min értéket
meghaladó szénmonoxid-fejlődés,
ag) 2,5 m3/min-nál nagyobb hozamú vízbetörés,
ah) személyszállításra engedélyezett berendezés kötelének,
hevederének elszakadása, valamint szállítóeszközének –
különösen a fülke, a kas, a bödön vagy a heveder – lezuhanása,
megfutása, továbbá személyszállító önjáró berendezés elfutása,
ai) olyan omlás, amelynek során személy elzáródik vagy teljes testével
az omlás alá kerül, illetve az omlás alól önerejéből nem tud
kiszabadulni;
b) a külfejtéses bányászatban
ba) rézsű, homlok megcsúszása vagy hányócsúszás, ha az a bányaüzem
műszaki üzemi tervében lehatárolt területén kívüli idegen
létesítményt, berendezést veszélyeztet vagy abban kárt okoz,
bb) a külszíni bányászati tevékenységek Biztonsági Szabályzatáról
szóló miniszteri rendelet szerinti nagyteljesítményű gép
felborulása vagy olyan súlyos megrongálódása, amely szalaghíd
leszakadásához, gém deformálódásához vezet;
d) fúrótorony, fúróárboc eldőlése, csigasor leszakadása a fúrás céljától
függetlenül;
e nyomástartó berendezés köpenyének felszakadása, robbanása;
f) 500 kg-nál nagyobb együttes tömegű polgári felhasználású robbanóanyag-
töltet megállása;
g) polgári felhasználású robbanóanyag nem szándékolt felrobbanása;
h) egyéb anyagok robbanása;
i) a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági felügyelete alá tartozó létesítményben
vagy tevékenység során keletkezett, tűzoltósági beavatkozást is igénylő
tűz;
j) a bányászati hulladékok kezeléséről szóló miniszteri rendelet szerinti súlyos
baleset;
k) a fenti pontban meghatározottakon túl, amennyiben a bányafelügyelet alá
tartozó tevékenység ellátása során, a tevékenység végzésének
környezetében tartózkodó személyek megsérülnek vagy ennek
közvetlen veszélye fennáll.
E rendelet alkalmazásában súlyos baleset a munkavédelemről szóló törvény szerinti
súlyos munkabaleset.
A bejelentést a tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi
személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak kell megtenni, függetlenül
attól, hogy a tevékenységet maga végzi, vagy mással végezteti.
A bejelentést az illetékes bányakapitányság, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal,
valamint, ha a súlyos üzemzavar vagy súlyos baleset vízbetörés vagy bányászati
hulladékkezelés során következik be, vagy az üzemzavar környezetszennyezést,
környezetkárosodást okozott, illetve a környezetkárosodás védett természeti területen, Natura
2000 területen történt, vagy azokra hatást gyakorol, a környezetvédelmi, természetvédelmi és
vízügyi felügyelőség részére kell megtenni. A szóbeli bejelentést az engedélyesnek a súlyos
üzemzavar vagy a súlyos baleset bekövetkezésétől vagy az arról való tudomásszerzéstől
számított 2 órán belül meg kell tennie. A szóban tett bejelentést legkésőbb a következő
munkanapon az addig megismert tények és körülmények közlésével együtt, írásban is meg
kell küldeni.
A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a súlyos üzemzavar, súlyos baleset időpontjának és helyének megjelölését,
rövid leírását,
b) a súlyos üzemzavar, súlyos baleset során megsérült, meghalt személyek
számát,
c) a sérültek állapotára vonatkozó adatokat,
d) az engedélyes által megtett és megtenni tervezett intézkedéseket.
10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet tartalmazza a bányatérképek méretarányára és
tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatot.
A rendelet hatálya kiterjed a bányászati tevékenységet folytató bányavállalkozó (a
továbbiakban: bányavállalkozó) minden olyan tevékenységére, melyet a bányatérképek
elkészítéséhez, módosításához, kiegészítéséhez és tárolásához kapcsolódóan végez.
A rendelet hatálya kiterjed a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének ellenőrzési és
adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a bányafelügyelet bányatérképekkel kapcsolatos
felügyeleti tevékenységére.
E rendelet alkalmazásában bányatérkép
a) a kutatási térkép,
b) a bányatelek térkép,
c) a bányaművelési térkép,
d) a tervtérkép,
e) a légvezetési térkép,
f) a hidrogeológiai térkép,
g) a villamos hálózati térkép,
h) a fúrólyukas bányászati kitermelés üzemi és üzemi átnézeti térképei,
i) a kőolaj-, kőolajtermék- és földgázszállítás távvezetéki, távvezetéki átnézeti
térképei, és
k) a környezetvédelmi térkép.
A bányatérképek közül bányászati szempontból az a)-d) és i)-k) pontjában
meghatározott bányatérkép minősül alaptérképnek.
A fentiekben nem szereplő bányatérkép az alaptérkép állami ingatlan-nyilvántartási
térképi adatbázis szerinti állományának felhasználásával készített, rendeltetés szerinti
tartalommal kiegészített térkép.
A bányatérképet hites bányamérőnek kell hitelesítenie.
A bányatérképet az Egységes Országos Vetületi rendszerben (a továbbiakban: EOV
rendszer) kell készíteni. A kinyomtatott bányatérképen fel kell tüntetni az EOV rendszer
keretjeleit is oly módon, hogy abból szükség esetén az EOV rendszer koordináta-hálózata
megrajzolható legyen.
A bányatérképeken ábrázoltakat mérethelyesen, jelkulcsokkal és azok magyarázatával
kell feltüntetni. Ha a bányatérképen feltüntetett jelkulcsok megfelelnek az 1. mellékletben
foglalt, az állami földmérési alaptérképi adatbázis egyes jelkulcsaihoz kapcsolódó
jogszabályoknak vagy szabványoknak, akkor a jelkulcsok magyarázatát nem szükséges
feltüntetni, meg kell adni azonban az 1. mellékletben felsorolt jelkulcsokhoz kapcsolódó
jogszabályok vagy szabványok megnevezését.
A kinyomtatott bányatérkép méretarányát – az egyes bányatérképekre vonatkozó
előírásokra is figyelemmel – úgy kell megválasztani, hogy a bányatérképen ábrázoltak
egyértelműen azonosíthatóak legyenek. A bányatérkép digitális állományát meghatározott
rétegkiosztással kell elkészíteni.
Bányatérképek tartalma
Minden bányatérképen fel kell tüntetni
a) a bányatérkép megnevezését,
b) a bányavállalkozó nevét, székhelyét,
c) a kutatási terület megnevezését, ha a bányatérképen feltüntetett bányászati
tevékenység ahhoz kapcsolódik,
d) a bányatelek védnevét, a létesítmény vagy terület nevét,
e) a bányatérkép vetületi rendszerét, magassági alapszintjét, a felhasznált
vízszintes és magassági alappontok azonosító számát és magasságát vagy a
felhasznált műholdas korrekciós szolgáltatás megnevezését,
f) a koordináta-hálózatot értékeivel, a méretarányt, az EOV rendszer keretjeleit
koordináta értékükkel,
g) a közigazgatási határokat a települések nevének feltüntetésével,
h) a bányatérkép készítésének idejét, forrásait és módját, valamint utolsó
kiegészítésének időpontját,
i) a nyilvántartási sorszámot,
j) a bánya veszélyességi minősítését a minősítési fokozattal együtt,
k) telepenként vagy telep-szeletenként készített bányatérkép esetében a telepek
vagy telep-szeletek megnevezését, l) a bányatérkép helyességéért felelős
hites bányamérő nevét, nyilvántartási sorszámát,
m) nyomtatott formátum esetében a hites bányamérő eredeti aláírását, valamint
a bányavállalkozó eredeti cégszerű aláírását.
A mélyműveléses és külfejtéses bánya bányaművelési és tervtérképein haladéktalanul
fel kell tüntetni a biztonsági, védő- és határpilléreket, az azokat megállapító bányafelügyeleti
határozatok megjelölésével.
A bányaüzem felelős műszaki vezetője köteles
a) félévente ellenőrizni a bányatérképek készítését és kiegészítését,
b) a hites bányamérőt mindazon adattal ellátni, melyet a bányatérképen
haladéktalanul fel kell tüntetni, és
c) a hites bányamérő rendelkezésére bocsátani minden olyan egyéb, nem
mérésből származó adatot, melyet a bányatérképen ábrázolni kell.
Külfejtések tervtérképeinek tartalmi követelményei
A külfejtéses bányák bányaművelési térképei terepi mérések alapján készített vektoros
formátumú digitális adatbázisok, amelyek a térképi megjelenítésen túl alkalmasak a bánya
háromdimenziós térmodelljének előállítására is.
A digitális állományból összevonás (generalizálás) útján nyomtatásra alkalmas
példányt is elő kell állítani. A papír vagy képi megjelenítésű bányaművelési térképet 1:1000,
nagy kiterjedésű bánya esetében 1:2000 méretarányban kell készíteni. Az előírtnál nagyobb
méretarány is megengedett.
A bányaművelési az általánosan előírtakon túlmenően fel kell tüntetni
a) a 2 m-t meghaladó mélységű kutatóaknákat, tárókat és kutatófúrásokat,
b) az üzemben lévő és a felhagyott bányaterületek elhelyezkedését magassági
adataikkal együtt, valamint megkülönböztető színjelzéssel a meddőanyag, a
haszonanyag, a meddőhányók és a készletek alakzatait,
c) a bánya vízelvezetésére szolgáló árkokat, bevágásokat, vízelvezető csatornákat,
d) a bányatelken és annak közvetlen környezetében lévő természetes föld-felszín
domborzati viszonyait, geodéziai felmérés vagy az állami topográfiai térképi
adatbázis, vagy digitális domborzatmodell alapján,
e) az állandó jellegű (egy évnél hosszabb ideig ugyanazon a helyen használni
tervezett) bányaüzemi műszaki és egyéb üzemi létesítményeket,
f) olyan bányánál, ahol a bánya alatt ismert, nyomás alatti vizet tároló réteg van, fel
kell tüntetni
fa) a feküoldali védőréteg abszolút és fajlagos értékét,
fb) a víztároló rétegek vízszint- és nyomásadatait a változásokkal együtt,
fc) a csapoló, valamint a vízszintellenőrző létesítmények helyét, főbb adatait,
g) a felhasznált mérési alappontokat azonosító számukkal és magassági adataikkal
együtt,
h) a védő- és a biztonsági pilléreket,
i) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázistartalmát,
j) a digitális állományt, ezen belül
ja) minden megmért részletpontot pont objektum formájában, a valóságos
magasságra beillesztve,
jb) a mérés során felvett terepalakulatok és objektumok vonalkapcsolatait,
k) az eredeti terepfelszín helyszíni mérésből származó magassági adatait a következő
tárgyévre tervezett kitermelési területekre vonatkozóan.
A bányaművelési térkép egy kinyomtatott példányát a bányaüzemben kell tartani. Ha a
bányaüzemben nincs állandó tárolásra alkalmas hely, akkor a bányaművelési térkép egy
példányát a műszaki felügyeleti személy által hozzáférhető helyen kell tartani.
A tervtérképet a bányaművelési térkép digitális állományának másolatán, annak
méretarányában kell készíteni.
A tervtérképen fel kell tüntetni
a) a műszaki üzemi tervben előirányzottakat, megkülönböztető színjelzéssel a
letakarás és a hasznosítható anyagok kitermelési helyét és mértékét,
b) a mellékletet képező metszetek helyét,
c) robbantásos jövesztés esetén a biztonsági övezet határvonalát és az azon belül lévő
létesítményeket, valamint a robbantás idején felállítandó őrhelyeket, és
d) a tervezett és ütemezett tájrendezési feladatokat.
A tervtérképhez annyi és olyan méretarányú metszetrajzot kell mellékelni, hogy
azokból a bánya jellemző viszonyai (a bányafal magassága, a kőzethomlok dőlésszöge, a
szintek száma és magassága) megállapíthatóak legyenek.
A tervtérkép egy példányát a bányaüzemnél kell őrizni. Ha a bányaüzemben nincs
állandó tárolásra alkalmas hely, akkor a tervtérkép egy papír alapú, kinyomtatott példányát a
műszaki felügyeleti személy által hozzáférhető helyen kell tartani.
Földalatti bányák tervtérképeinek tartalmi követelményei
A földalatti bányák bányaművelési térképét nyomtatott formában és 1:500-1:2000
méretarányban kell készíteni. A bányaművelési térképen a vágatokat és a lefejtett területeket
telepenként, telepszeletenként vagy szintenként a bányavállalkozó által megállapított
színjelzéssel kell feltüntetni.
A bányaművelési térkép digitális és papír alapú, nyomtatott formátumán fel kell
tüntetni:
a) a bányatelek határvonalát töréspontjaival és azok sorszámaival, a határpilléreket,
a bányatelket érintő, részben vagy egészben fedő és a bányatelek nyilvántartásból
nem törölt bányatelek határvonalát, a bányavállalkozó tulajdonában, illetve
használatában lévő területek határvonalát,
b) a védendő külszíni területeket, a bányászatról szóló törvényben meghatározott
kivett helyeket, a barlangokat, a külszíni létesítményeket, az álló- és folyóvizek
védőpilléreit, továbbá áradáskor vagy esőzéskor víz alá kerülő területeket az ismert
legmagasabb árvízszint megadásával,
c) a bánya külszíni nyílásait és fő vágatait,
d) a bányatelek határain és annak 100 méteres körzetén belül lévő lefejtett
területeket, az ismert főbb vetőket,
e) a mérési alappontokat és azok magassági adatát,
f) a kapcsolódást a nyomvonalas létesítményekhez,
g) az alappontoknak és a bánya jellemző pontjainak magassági adatait olyan
gyakorisággal, hogy azokból a fő szintviszonyok megállapíthatóak legyenek,
i) minden mélyfúrást és bányabeli kutatófúrást,
j) a visszahagyott ásványvagyon (pillér) határvonalát,
k) minden nyitott bányatérséget és felhagyott bányatérséget, fejtéseket a lefejtett
terület jellemző pontjainak magassági adataival és a lefejtés évszámával,
l) a 0,5 m-t meghaladó elvetési magasságú vetőt,
m) a teleptűz, a 0,5 m3/min.-nál nagyobb hozamú víz-, úszóhomok- és iszapbetörés
helyét,
n) a gázkitörés és a gázkitöréses jelenség helyét,
o) a tűzvédelmi és a vízvédelmi gátakat,
p) tömedékes művelést alkalmazó sújtóléges szénbánya esetében a 20 m2-nél
nagyobb alapterületű omlást,
q) többszeletes művelés vagy több telep esetében a visszamaradt kőzet-, illetve
ásványi nyersanyagpillér határvonalát,
r) a vízmentesítéssel kapcsolatos egyéb bányászati létesítményeket,
s) a bánya minősítését a fő bányaveszélyek szempontjából a vonatkozó minősítési
fokozattal (osztállyal) együtt,
t) a felhasznált vízszintes és magassági alappontokat azonosító számukkal és
magassági adataikkal együtt, és
u) a bányászati célú igénybevétellel érintett földrészletek (ingatlanok) határvonalát
és helyrajzi számát, melyeket – szükség esetén külön lapon – a műszaki üzemi terv
engedélyezési eljárása során 90 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térképi
adatbázis alapján kell ábrázolni.
Kettőnél több telepet vagy vastag telepet kettőnél több szeletben művelő bánya
esetében az első két művelt telepről vagy szeletről kell a bányaművelési térképet elkészíteni
és vezetni. Minden további két-két telepről vagy szeletről külön térképet kell készíteni. Ez
utóbbiakon nem kell feltüntetni az ábrázolt telepek vagy szeletek művelésével nem
kapcsolatos bányatérségeket és lefejtett területeket.
Aknatengelyben a függőleges aknával harántolt telepekről, továbbá 300 m-enként a 30
foknál nagyobb dőlésű, művelés alatt álló telepekről dőlésirányú, a lejtősaknával harántolt
telepekről aknatengely irányú földtani metszetet kell készíteni, amely a bányaművelési térkép
tartozékát képezi.
A bányaművelési térképet legalább havonta frissíteni kell az alkalmazott
számítástechnikai program saját formátumában, rendszer-független rajzcsere-fájlban és képi,
nem módosítható formátumban, valamint el kell menteni és papír alapú, nyomtatott
formátumban a bányaüzemben kell tartani.
A tervtérkép a bányaművelési térkép adatállományának felhasználásával készített
térkép. A jóváhagyott tervtérkép egy kinyomtatott példányát a bányaüzemben kell őrizni.
a) negyedéves bontásban a vágathajtási (feltárási és elővájási) tervet zöld színnel, a
tervezett lefejtéseket zöld színű vonalkázással, és ezekhez kapcsolódóan
aa) a tervezett vágatok és fejtések megnevezését és azonossági számát,
ab) a tervezésnél számításba vett telepvastagságot, szeletvastagságot,
telepcsapást és -dőlést,
ac) az országos ásványvagyon-nyilvántartás adatainak megfelelően a művelési
tömbök határát és azonosító jelét, a tervezett veszteség %-os értékét,
ad) a visszahagyni tervezett ásványvagyon határvonalát,
ae) a feltételezett vetőket és
af) az előfúrásra kötelezett vágatoknál az előfúrás megkezdésének helyét,
b) az áthúzó légáramokat, azok irányát, a terelésükre és szabályozásukra szolgáló
létesítményeket, a főszellőztető- és segédszellőztető-gépeket,
c) vízveszélyes bánya esetében
ca) a tervezett vízmentesítő telepeket, azok teljesítményét és talpszintjét,
cb) a tervezett zsompokat, azok befogadóképességét és talpszintjét,
cc) a vízmentesítéssel kapcsolatos egyéb tervezett bányászati létesítményeket,
cd) a tervezett vágatok talpszintjeit olyan sűrűséggel, hogy a vágatok
talpviszonyai, valamint az ellenlejtes szakaszok legmélyebb pontjai
egyértelműen meghatározhatóak legyenek, és
ce) a tervezett műveleti területen valószínűsíthető legnagyobb vízbetörés víz-
és hordalékhozamát,
d) a többi fő bányaveszélyek ellen tervezett állandó létesítményeket és
e) a tervezett és ütemezett tájrendezési feladatokat.
X. Az engedélyezési és a kivitelezési terv tartalmi követelményei

Bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos bányászati építmények
alábbiak:
 kutatótáró.









Bányászatról szóló törvény szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás keretében
engedélyezhető sajátos építmények
A bányászatról szóló törvény szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás keretében
engedélyezhető sajátos építmények az alábbiak:
1. A szilárdásvány-bányászat területén a terület-igénybevétellel járó bányászati sajátos
építmények:
 kutatótáró.







Bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma elvi építési vagy
építési engedély iránti kérelem esetében
Az építési vagy a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély iránti kérelem
benyújtása előtt az építtető a településrendezési előírások teljesíthetőségével, továbbá a
kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi,
talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a sajátos építmény elhelyezésével,
kialakításával, a műszaki, geometriai jellemzőivel, új rendeltetése megvalósíthatóságával
kapcsolatos műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedélyt kérhet.
Az elvi építési engedélynek az általános előírtakon túl tartalmaznia kell a sajátos építmény
rövid leírását.
Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni.
Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban
megépítendő sajátos építményekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni,
illetve bejelentést tenni.
A sajátos építményekkel kapcsolatos műszaki biztonsági szabályzatban előírt
követelményektől eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelmet az építési engedély iránti
kérelemmel együtt kell előterjeszteni.
Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a környezetvédelmi hatóság
aa) jogerős és végrehajtható környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati
engedélyét, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az összes szakaszra
együttesen, vagy
ab) előzetes vizsgálati eljárásban hozott határozatát, amely szerint az építkezéssel
kapcsolatban nem feltételezhető jelentős környezeti hatás,
b) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet
szerinti adatlapot,
c) termőföldön megvalósítandó sajátos építmény esetében az ingatlanügyi hatóságnak a
termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről vagy a más célú hasznosítás
folytatásához való hozzájárulásáról szóló jogerős és végrehajtható határozatot.
Ha az építési tevékenység felelős műszaki vezetője az építési engedély iránti kérelem
előterjesztésekor még nem ismert, az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg,
hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, az
építési tevékenység megkezdése előtt nyolc nappal be kell jelentenie a bányafelügyeletnek. A
bejelentés elmulasztása esetén – annak pótlásáig – a bányafelügyelet az építési munkák
végzését felfüggeszti.
Az építésügyi hatósági engedély kérelemhez csatolni kell:
a) tervezett építési munkának meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációját 2
példányban,
b) a tervező nyilatkozatát,
c) ha rendelkezésre áll, a szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalását a hozzá
tartozó, záradékolt műszaki dokumentációval együtt,
d) az elvi építési és a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével az építési
jogosultság igazolását tartalmazó okiratot.
Ha a bányafelügyelet az építési engedélyt kiadja, annak végrehajthatóvá válásának napját
követő 8 napon belül az engedélyezésre benyújtott műszaki tervdokumentáció egy záradékolt
példányát az irattárában helyezi el, egy példányát az építtetőnek kiadja.
Az építésügyi hatósági elvi építési vagy építési engedély iránti kérelem adattartalma
1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.
3. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett
ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett
terület mérete.
4. A kérelmezett engedély fajtája.
5. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.
6. A tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai
követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése
engedélyezésének szükségessége.
7. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.
8. A benyújtott mellékletek felsorolása.
9. Az építés elvégzésének tervezett időtartama.
10. Elvi építési engedély iránti kérelem kivételével az építtető nyilatkozata arról, hogy
rendelkezik építési jogosultsággal.
11. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.
Bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma használatbavételi

engedély iránti kérelem esetében
Az építési engedélyhez kötött sajátos építmény – néhány sajátos építmények kivételével –
csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető.
Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az építési engedély szerinti egyes
megvalósulási szakaszokban megépített sajátos építményekre vagy a rendeltetésszerű és
biztonságos használatra önmagukban alkalmas sajátos építményrészekre önállóan is lehet
használatbavételi engedélyt kérelmezni, illetve bejelentést tenni.
A használatbavételi engedély iránti kérelemhez az általános előírásokon túl mellékelni
kell:
a) az üzemeltető nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét,
b) a főbb műszaki-biztonsági jellemzőket; robbanóanyag-raktár esetében a tárolható
robbantóanyag mennyiségét, továbbá – szükség szerint – javaslatot az üzemeltetés különös
feltételeire,
c) építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott építési
napló összesítő lapját,
d) eltéréseket, ha a kivitelezés során a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a
hozzá tartozó jóváhagyott műszaki tervdokumentációtól, valamint az ezek alapján készült
kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel
eltértek,
e) szükség szerint a sajátos építmény rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát és
biztonságos használhatóságát igazoló szakvéleményeket, vizsgálati és mérési bizonylatokat,
Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet erre a célra rendszeresített
formanyomtatványon írásban terjesztheti elő a bányafelügyelethez. A kérelemhez csatolni
kell:
a) a tervezett építési munkának a meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációját 2
példányban,
Az építésügyi hatósági használatbavételi engedély iránti kérelem adattartalma
3. A használatbavétellel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan
adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.
5. Az építési engedély száma, kelte.
Bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma bontási engedély

iránti kérelem esetében
A sajátos építmény bontására vonatkozó engedélyezési eljárás a sajátos építmény
tulajdonosának kérelmére indul.
A bontási engedély sajátos építményrészre is kérhető.
Új sajátos építmény építése esetén a bontási és építési eljárás egy eljárás keretében is
lefolytatható.
A sajátos építmény bontására irányuló kérelemhez az általános előrásokon foglaltakon túl
mellékelni kell:
a) a bontási technológia leírását,
b) a sajátos építmény elbontása utáni állapotot tartalmazó helyszínrajzot és
c) a megszűnő sajátos építmény hiányában bekövetkező helyzet biztonsági elemzését.
Mélyműveléses bánya föld alatti sajátos építményei esetében a kérelemhez kizárólag a
műszaki tervdokumentációt és a szükséges műszaki intézkedések leírását kell mellékelni.
A bontási engedélynek tartalmaznia kell:
a) a bontásra kerülő sajátos építmény megjelölését,
b) a munkálatok végzéséért felelős műszaki vezető nevét, címét,
c) a környezet rehabilitáció során történő kialakításának főbb paramétereit,
d) a tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását, és
e) az engedélytől eltérő végrehajtás szankcionálási lehetőségére való figyelemfelhívást.
Ha a bontási tevékenység felelős műszaki vezetője a bontási engedély iránti kérelem
előterjesztésekor még nem ismert, a bontási engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy
az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, a bontási
tevékenység megkezdése előtt nyolc nappal be kell jelentenie a bányafelügyeletnek. A
bejelentés elmulasztása esetén – annak pótlásáig – a bányafelügyelet a bontási munkák
Az építésügyi hatósági bontási engedély iránti kérelem adattartalma
1. Adószámmal rendelkező tulajdonos esetében a tulajdonos adószáma.
4. A kérelem tárgyára vonatkozó használatbavételi engedély száma, kelte.
6. A bontás elvégzésének tervezett időtartama.
7. Keltezés, a tulajdonos (cégszerű) aláírása.
8. A tulajdonos nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.
A bontási tevékenység befejezését az építtető 8 napon belül köteles bejelenteni a
bányafelügyeletnek.
Bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma fennmaradási

A fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárásban az alábbi eltérésekkel az építési és
a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell
alkalmazni.
Ha a sajátos építményt vagy annak részét építési engedély nélkül vagy az építési
engedélyben foglaltaktól eltérő módon létesítették, a bányafelügyelet arra – az építtető vagy a
létesítménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján – építési bírság kiszabása mellett
fennmaradási engedélyt adhat, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy
megteremthetők.
Nem lehet építési bírságot kiszabni, ha a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak
nyilvánított építési engedélyt megsemmisítették, vagy azt a bíróság hatályon kívül helyezte.
A fennmaradási engedély iránti kérelemhez az általános előírásokban foglaltakon túl
csatolni kell a termőföldön megvalósult sajátos építmény esetében az ingatlanügyi hatóságnak
a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről vagy a más célú hasznosítás
folytatásához való hozzájárulásáról szóló jogerős és végrehajtható határozatát.
A fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolt helyszínrajzon és a műszaki terveken a
tényleges – még befejezetlen sajátos építmény vagy sajátos építményrész esetében pedig a
további tervezett – állapotot is ábrázolni kell.
A bányafelügyelet a fennmaradási engedélyt megadja, ha a megépített sajátos építmény
vagy sajátos építményrész megfelel vagy átalakítással megfeleltethető a jogszabályokban
foglalt követelményeknek. A sajátos építményrészre vonatkozó fennmaradási engedélyben a
bányafelügyeletnek rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítés
feltételeiről is.
A fennmaradási engedély egyben a sajátos építményre vonatkozó használatbavételi
engedély is, ha ennek feltételei fennállnak. Továbbépítés esetében a továbbépített sajátos
építményrész csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető.
A fennmaradási engedély iránti kérelem elutasítása esetén rendelkezni kell a sajátos
építmény bontásáról vagy műszaki felszámolásáról és az eredeti állapot lehetőség szerinti
helyreállításáról.
Az építésügyi hatósági fennmaradási engedély iránti kérelem adattartalma
ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület
mérete.
8. Az építtető nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.
A Magyar Mérnöki Kamara
Szilárdásvány Bányászati Tagozat
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt
beszámoló vizsgához és a beszámolóval végződő kötelező továbbképzéshez
kapcsolódó főbb ismeretanyagok felsorolása és oktatási segédlet
tervezők és szakértők részére
Lezárva: 2014. július 25.

A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt
beszámoló vizsga szakterületi része
I. Előzmények
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 25. fejezete rendelkezik a
beszámoló vizsgáról.
A beszámoló vizsga kérdéscsoportjainak összeállításánál kiemelt szempont volt a Rendelet

38. § (1) bekezdésének előírása, mely szerint a beszámoló vizsga - ezen belül annak
szakterületi része - célja annak vizsgálata, hogy a szakmagyakorló kellő mértékben ismeri-e a
tevékenységére vonatkozó jogszabályi környezetet, képes-e a fontosabb jogszabályokat
helyesen értelmezni, rendelkezik-e a szakmagyakorláshoz szükséges ismeretek
alkalmazásában kellő jártassággal.
A Rendelet 38. § (7) bekezdése értelmében a beszámoló általános része alól a vizsga szakértői
testülete az ügyrendjében meghatározott módon felmentést ad, ha a szakmagyakorló más
jogosultság megszerzéséhez ilyen tartalmú vizsgát már tett, vagy rendelkezik olyan vizsgával,
amelynek követelménye 80 %-ban megegyezik az általános rész követelményrendszerével.
A beszámoló vizsga szakterületi része alól felmentés nem adható. A felelős műszaki vezető, az
építési műszaki ellenőr az általános építmények építési műszaki ellenőri, szakági építési
műszaki ellenőri szakterületeken mentesül a beszámoló alól, ha építési műszaki ellenőri OKJ
bizonyítvánnyal rendelkezik.
III. A szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretanyagai

A beszámoló vizsga szakterületi részének a kormányrendeletben meghatározott témakörei
a szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretanyagát képező ismeretek:
11) a kérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, kezdése, folytatása feltételei,
szabályai,
12) szakterületi szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség),
13) szakterületi szerződések tartalmi követelményei, díjszámítás,
14) szakterületi jogszabályok és szabványok I,
15) szakterületi jogszabályok és szabványok II.,
16) szakterületi jogszabályok és szabványok III.,
17) a(bányászati-építési) hulladék kezelése,
18) településrendezési követelmények a szakterületi igény szerinti mértékben,
19) a tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek,
20) az engedélyezési és a kivitelezési terv tartalmi követelményeinek.”
V. Anyagok a Beszámoló vizsga felkészüléséhez
A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben előírt beszámoló vizsga szakterületi részének
teljesítéséhez az alábbi főbb jogszabályok, szabályzatok ismerete szükséges:
14. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról

15. 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
végrehajtásáról
16. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
17. 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő
szakmagyakorlási tevékenységekről
18. 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos
építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól
19. 4/2001. (II. 23.) GM rendelet a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és
egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről
20. 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet a külszíni bányászati tevékenységek biztonsági
szabályzatáról
21. 61/2012. (XI. 22.) NFM rendelet a föld alatti bányászati tevékenységek biztonsági
szabályzatáról
22. 9/2013. (III. 22.) NFM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység
során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos baleset bejelentésének és
vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzatról
23. 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról
24. 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről
25. 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet a bányatérképek méretarányára és tartalmára
vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról
26. 12/2003. (III. 14.) GKM rendelet a védő- és határpillérek méretezéséről szóló
Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról
A beszámoló vizsga bányászati szakterületi részének a tervező és szakértő

szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretanyaga
I. A kérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, kezdése, folytatása feltételei,

szabályai
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint a szilárdásvány bányászati

szakterületre a bányafelügyelet engedélye szükséges:
 az ásványi nyersanyagok bányászata;
 a kitermelés szüneteltetése és a kitermelést követő tájrendezés;
 meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése;
 a megszűnt föld alatti bányák nyitvamaradó térségeinek fenntartása, hasznosítása és

felhagyása;
 más törvény hatálya alá nem tartozó, nem bányászati célt szolgáló, bányászati
módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és
vágathajtás),
 a bányászati hulladék kezelése;
 a fenti pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és

berendezések.
Az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes

sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól rendelet hatálya
sajátos bányászati építmények építésügyi hatósági eljárására és az annak lefolytatásához
szükséges műszaki dokumentáció tartalmi követelményeire, valamint a sajátos építmény
építésügyi hatósági ellenőrzésére és kötelezési eljárásaira terjed ki.
Az építésügyi hatóság az alábbi engedélyeket adhatja ki: elvi építési engedély, építési
engedély, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, a rendeltetés megváltoztatására
irányuló engedély, és bontási engedély.
Az építtető meghatározott sajátos építmények esetében az elvi építési valamint a
bontási engedélyt és a műszaki üzemi terv jóváhagyását együttesen is kérelmezheti.

alábbiak:
 kutatótáró.







építmények:
 kutatótáró.







A 266/2013. (VII. 11.) Korm.. rendelet rögzíti, hogy a területi kamara az országos
kamarai szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint milyen szakmai címeket adhat a
kamarai tagsággal rendelkező kérelmezőnek:
A vezető tervezői cím-hez a tervezőnek magas színvonalú tudományos-műszaki
felkészültséggel és referenciákkal kell rendelkeznie. A cím megszerzésére irányuló kérelmet a
területi kamara az erre vonatkozó országos kamarai szabályzat alapján bírálja el. A cím
birtokosának a jogosult tervezési szakterületen legalább 10 éves kiemelkedő színvonalú
tervezési tevékenységgel kell rendelkeznie. Vezető tervező címmel rendelkező személy
végezheti - erre irányuló megbízás alapján - az építészeti-műszaki dokumentáció szakmai
ellenőrzését (tervellenőrzés).
A tervező gyakornoki cím kérelmezéséhez a szakképzettség megszerzését követően a
megszerezni kívánt jogosultsághoz a kérelmező természetes személy előminősítést kérhet a
területi kamarától. A területi kamara ellenőrzi a kérelmezni kívánt jogosultsághoz tartozó
szakképzettség kreditkövetelmény rendszerének teljesülését. A feltételek teljesítése esetén a
kérelmező a tervező gyakornok címről igazolást kap, a címet használhatja, a tervlapokon
feltüntetheti a címet, önálló tervezésre azonban nem jogosít.
A tervező műszaki ellenőri cím-et az a szakmagyakorló személy kérheti, aki
rendelkezik építészeti-műszaki tervezői és építési műszaki ellenőri jogosultsággal.
A beruházási tanácsadói cím-et az az építészeti-műszaki tervezői, azzal azonos
szakterületen építési műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező kérheti, aki építési
beruházások bonyolításában igazolt referenciákkal rendelkezik.
A mentori cím-et az a szakmagyakorló személy kérheti, aki vállalja a tervező
gyakornoki címmel rendelkező személy szakmai felügyeletét, és segíti szakmai fejlődését.
A különösen gyakorlott cím-et az a szakmagyakorló személy kérheti, aki
kiemelkedően magas színvonalú teljesítményt igazoló referenciákkal rendelkezik.
A fentiekben felsorolt szakmai címek nem eredményeznek újabb jogosultságot. A
címet a területi kamara titkára által vezetett építésügyi szakmagyakorlók névjegyzékében (a
továbbiakban: névjegyzék) fel kell tüntetni.
II. Bányászati szakterületi szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség)
A a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az alábbi fő szakmagyakorlási tevékenységek

végzését szabályozza:
 településrendezési tervezési tevékenységek
 építészeti-műszaki tervezési tevékenységek
 településrendezési szakértői tevékenységek
 építésügyi műszaki szakértői tevékenységek

 építési műszaki ellenőri tevékenységek
 felelős műszaki vezetői tevékenységek
A fő szakmagyakorlási tevékenységeken belül az alábbi szakági illetve szakterületek

szabályozottak:
1./ Településrendezési tervezési tevékenységek:
a) településtervezési területen településtervezési szakterület,
b) településtervezési szakági területen
 településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterület,
 településtervezési közlekedési szakterület,
 településtervezési víziközmű szakterület,
 településtervezési energia-közmű szakterület,
 településtervezési hírközlési szakterület.
2./ Építészeti-műszaki tervezési tevékenységek:

a) építészeti tervezési terület,
 belsőépítészeti tervezési szakterület,
 kertépítészeti műtárgy tervezési szakterület,
b) táj- és kertépítészeti tervezési terület,

c) sajátos építmények műszaki tervezési terület
 közlekedési építmények tervezési szakterületen vasúti építmények
tervezési részszakterület, közúti építmények tervezési részszakterület,
légiközlekedési építmények tervezési részszakterület, hajózási
 hírközlési építmények tervezési szakterületen vezetékes hírközlési

építmények tervezési részszakterület, vezeték nélküli hírközlési
 vízgazdálkodási építmények tervezési szakterületen települési víziközmű

tervezési részszakterület, területi vízgazdálkodás tervezési részszakterület
és vízkészlet gazdálkodás tervezési részszakterület,
 bányászati építmények tervezési szakterület,
 gáz- és olajipari építmények tervezési szakterület,
 energiaellátási építmények tervezési szakterületen hőenergetikai

építmények tervezési részszakterület, villamosenergetikai építmények
tervezési részszakterület, megújuló energia építmények tervezési
részszakterület, atomenergia építmények tervezési részszakterület,
d) szakági műszaki tervezési terület

 hídszerkezeti tervezési szakterület,
 tartószerkezeti tervezési szakterület, a szakterületen épületek

tartószerkezeti tervezési részszakterület,
 építmények gépészeti tervezési szakterület, a szakterületen épületfizikai

tervezési részszakterület,
 építményvillamossági tervezési szakterület,
 geotechnikai tervezési szakterület.
3./ Településrendezési szakértői tevékenységek:

a) településtervezési szakértői tevékenység,
b) településtervezési szakági szakértői tevékenység,
 zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértői tevékenység,
 közlekedési, víziközmű, energia-közmű és hírközlési szakági szakértői

tevékenységek.
4./ Építésügyi műszaki szakértői tevékenységek:

a) általános építmények építésügyi műszaki szakértői szakterület,
b) sajátos építményfajták építésügyi műszaki szakértői szakterület,
c) építésügyi műszaki szakági szakértői szakterület,
d) építési beruházási építésügyi műszaki szakértői szakterület.
5./ Építési műszaki ellenőri tevékenységek:
a) általános építmények építési műszaki ellenőri szakterület,
b) sajátos építményfajták építési műszaki ellenőri szakterület,
c) szakági építési műszaki ellenőri szakterület.
6./ Felelős műszaki vezetői tevékenységek:
a) általános építmények felelős műszaki vezetői szakterület,
b) sajátos építményfajták felelős műszaki vezetői szakterület,
c) szakági felelős műszaki vezetői szakterület.
A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet rögzíti, hogy természetes személy a rendelet
szerinti szakmagyakorlási tevékenységeket akkor kezdheti meg, ha rendelkezik a
névjegyzéket vezető szerv engedélyével.
Az a természetes személy, aki energetikai tanusítói tevékenységet is kíván folytatni,
köteles a tevékenység végzésére irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek
bejelenteni.
Természetes személy estén a kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén a
 a kamarai tagság folytonossága,
 továbbképzési időszakonként a kötelező és szakmai továbbképzés teljesítése,

 adategyeztetési kötelezettség teljesítése.

Természetes személy estén a kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság esetén a
 továbbképzési időszakonként kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítése,

keretében - beszámoló teljesítése, az energetikai tanúsítás kivételével,
 adategyeztetési kötelezettség teljesítése és az éves nyilvántartási díj befizetése.
A rendelet szerint nem folytathat építésügyi műszaki szakértői tevékenységet

a) ugyanazon építmény kivitelezése vonatkozásában az a személy, aki az építmény
építési-szerelési munkáit ellenőrizte, mint építési műszaki ellenőr, tervezési műszaki ellenőr,
beruházási tanácsadó, vagy kivitelezte, vagy a kivitelező felelős műszaki vezetője,
b) ugyanazon tervdokumentáció tekintetében az a személy, aki az építmény
engedélyezési vagy kivitelezési tervének készítésében mint tervező részt vett.
A rendelet szerint nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet:
a) az adott építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján
megvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság
köztisztviselője vagy kormánytisztviselője,
b) az építészeti-műszaki dokumentáció településképi véleményezési eljárásába bevont
önkormányzati főépítész.

alábbiak:
 kutatótáró.








Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
alapján a tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban az Étv. 33. §
(4) bekezdése szerint tervezői művezetést végezhet.
Az Étv. 32. § (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek az
építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki
dokumentációk készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött. Tervezői
művezetést az adott tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező végezhet. Ezen
túlmenően jogosultsággal végezhető
a) a tervtanácsi terv,
b) a településképi véleményezéshez szükséges terv,
c) a megvalósulási terv készítése.
Az építészeti-műszaki tervező feladata az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 9. § (4)-(8) bekezdésében
foglaltak, az építtető igényei, megbízása, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok
és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari
kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése.
Az építészeti-műszaki szakági tervező feladata az építmény tervezéséhez szükséges
szakági terv elkészítése a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok alapján.
Tevékenysége kiterjedhet az általános és a sajátos építmények tervezéséhez szükséges szakági
tervi munkarészek teljes körű elkészítésére.
Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység a képesítéstől, a gyakorlati időtől és a
szerzett jogtól függően – kamarai szabályzatban rögzítettek szerint – korlátozott vagy teljes
körű tervezési jogosultsággal folytatható.
Nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet
a) az adott építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján
megvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság
köztisztviselője vagy kormánytisztviselője,
b) az építészeti-műszaki dokumentáció településképi véleményezési eljárásába bevont
önkormányzati főépítész.
Az építésügyi műszaki szakértő vizsgálatának az Étv. 32. §-a szerinti tevékenysége
során az adott ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. Az építésügyi műszaki
szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az általa ismert
adatok alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a
megbízónak érdeke.
Az építésügyi műszaki szakértői tevékenységhez kapcsolódó tevékenységek
különösen:
a) méretbeli és az állapotfelmérés,
b) műszeres vizsgálat és kutatás,
c) a b) pont elvégzéséhez tartozó bontási és helyreállítási munkák,
d) számítások és elemzések elvégzése,
e) statisztikák vizsgálata és elemzése vagy
f) következtetések levonása.
Az építésügyi műszaki szakértő a vizsgálat eredményéről szakértői véleményt készít,
amelyen fel kell tüntetni a szakértő nevét, szakértői nyilvántartási számát, a szakértői
szakterületének megnevezését, a meghatározott szakterület és ahhoz tartozó jelölés szerint.
Az építésügyi műszaki szakértő felelős az általa elkészített szakértői vélemény
tartalmának szakszerűségéért, a valós állapotnak megfelelő tartalmáért.
A rendelet szerint nem folytathat építésügyi műszaki szakértői tevékenységet
a) ugyanazon építmény kivitelezése vonatkozásában az a személy, aki az építmény
építési-szerelési munkáit ellenőrizte, mint építési műszaki ellenőr, tervezési műszaki ellenőr,
beruházási tanácsadó, vagy kivitelezte, vagy a kivitelező felelős műszaki vezetője,
b) ugyanazon tervdokumentáció tekintetében az a személy, aki az építmény
engedélyezési vagy kivitelezési tervének készítésében mint tervező részt vett.
III. Bányászati szakterületi szerződések tartalmi követelményei, díjszámítás
A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerint az építészeti-műszaki tervezési

tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződésnek a Ptk. és az Étv. előírásain
túlmenően tartalmazni kell:
 a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is,
 a tervezési díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját

és határidejét,
 az esetleges szakmai biztosíték kikötését.
Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében

közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló
törvényben meghatározott esetekben az építészeti-műszaki tervezési szerződéses felek a
Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (a továbbiakban: TSZSZ) fordulhatnak.
Az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges kivitelezési
dokumentáció készítésére irányuló tervezési szerződés tartalmi elemeinél az Épkiv. 9. § (1)-
(3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni.
A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet rögzíti, hogy a tervezési díj milyen közvetlen és
közvetett költségeket foglal magában:
1./ Közvetlen költségek
o a számított munkadíj,
o az esetlegesen a szerzői joggal kapcsolatosan felmerülő személyi és vagyoni

jogok értéke.
2./ Közvetett költségek, ennek keretében a működési költség, anyagjellegű ráfordítás:
o az értékcsökkenési leírás,
o az egyéb ráfordítások,
o a tervezett nyereség együttes összegét.
A településrendezési szakértői szerződésre és az építésügyi műszaki szakértői

szerződésre a Ptk.-ban szabályozott megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az
eltéréssel, hogy a szerződést írásban kell megkötni. A szerződés tárgyában meg kell jelölni a
vállalt szakértői tevékenység pontos megnevezését, a teljesítési határidőt, a szakértő díját, a
megrendelő kötelezettségeit és jogait, a műszaki szakértő kötelezettségeit, felelősségét és
jogait. Amennyiben a felek nem állapodnak meg a díj átadásának időpontjáról, akkor az a
szakvélemény átadásával egyidejűleg esedékes. A megrendelő teljesítési kötelezettségének
határideje eltérő rendelkezés esetén sem haladhatja meg a számla kézhezvételétől számított
harminc napot.
IV. Bányászati szakterületi általános jogszabályok és szabványok
A bányaüzemekben megvalósítandó általános biztonsági és egészségvédelmi

követelmények
4/2001. (II. 23.) GM rendelet szabályozza a bányaüzemekben megvalósítandó
biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjét.
A rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.)
hatálya alá tartozó ásványi nyersanyagot kutató és kitermelő üzemekben és munkaterületeken
(a továbbiakban együtt: bányaüzemekben) foglalkoztatott munkavállalók biztonságával és
egészségvédelmével kapcsolatos megengedhető legkisebb követelményeket határozza meg. A
rendelet alkalmazásában:
a) ásványt kutató és kitermelő üzem az az üzem, amelynek tevékenysége az ásványi
nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, illetve az ehhez kapcsolódó
tevékenység, valamint a kitermelt ásványi nyersanyag előkészítése (elsődleges
feldolgozása);
b) munkaterület az a teljes terület, amely magában foglalja
ba) az ásványt kutató és kitermelő üzemet, a fő- és melléktevékenységeihez,
illetve létesítményeihez kapcsolódó munkahelyeket, ideértve a meddőhányókat
és az egyéb anyaglerakó helyeket, valamint
bb) azokat az építményeket és helyiségeket, amelyek pihenésre, menedékül
vagy tartózkodási helyként szolgálnak, és amelyekbe a munkavállalók
munkájukkal kapcsolatban bejárhatnak.
A munkáltatónak el kell készítenie és naprakész állapotban kell tartania az Mvt. 54-59.
§-ok előírásainak teljesítését szolgáló és igazoló biztonsági és egészségügyi dokumentumot.
A biztonsági és egészségügyi dokumentumban a munkáltatónak igazolnia kell, hogy
a) meghatározásra és kiértékelésre kerültek a munkavállalókat a munkaterületen
fenyegető veszélyforrások,
b) megfelelő intézkedéseket hoztak e rendelet előírásainak teljesítésére,
c) a munkaterület és a berendezések kialakítása, használata és karbantartása
biztonságos.
A biztonsági és egészségügyi dokumentumnak a munkavégzésre vonatkozó utasításait
a munka megkezdése előtt kell elkészíteni, és azt felül kell vizsgálni, ha a munkaterületet
jelentősen megváltoztatják, bővítik vagy átalakítják.
A munkaterület és munkahely kialakítására vonatkozó külön követelmények

A munkaterületet úgy kell kialakítani, hogy megfelelő védelmet nyújtson a különböző
veszélyek ellen.
A munkaterületet rendben és tisztán kell tartani. A munkavállalók egészsége, illetve
biztonsága veszélyeztetésének elkerülése érdekében a munkaterületről minden veszélyes
anyagot vagy lerakatot el kell távolítani, vagy ellenőrzés alatt kell tartani.
A munkahelyet az ergonómiai alapelvek szerint kell megtervezni és kialakítani úgy,
hogy a munkavállaló az ott folyó tevékenységet képes legyen áttekinteni és követni.
Ha a munkavállaló a munkahelyen egyedül végez munkát, megfelelő felügyeletéről
kell gondoskodni, vagy kommunikációs lehetőséget kell számára biztosítani.
A különleges kockázatnak kitett területeket körül kell határolni, és figyelmeztető
jelzésekkel kell ellátni.
Minden telepített munkaterületért mindenkor egy olyan személy felelős, akit a
munkaadó nevezett ki, és aki rendelkezik e feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel és
gyakorlattal.
A munkáltató – amennyiben természetes személy – személyesen is vállalhatja ezt a
felelősséget, ha rendelkezik a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel és gyakorlattal.
A munkavállalónak – a biztonsági és az egészségvédelmi követelmények teljesítése
céljából – a végzett összes tevékenység során a munkáltató által vagy nevében kijelölt és
intézkedésre jogosult olyan személy felügyelete alatt kell állnia, aki rendelkezik a feladat
ellátásához szükséges szakképesítéssel és gyakorlattal.
Ha azt a biztonsági és egészségügyi dokumentum megköveteli, műszakonként
legalább egy alkalommal felügyeleti személy köteles a telepített munkahelyeket ellenőrizni.
A természetes személy munkáltató személyesen is elláthatja a felügyeletet, ha
rendelkezik a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel és gyakorlattal.
Minden munkahelyen biztosítani kell, hogy elegendő számban legyenek olyan
munkavállalók, akik rendelkezőnek a rájuk bízott feladatok elvégzéséhez szükséges
képesítéssel, tapasztalattal és ismeretekkel.
A munka megkezdésének engedélyezésére vonatkozó feltételek

Ha a biztonsági és egészségügyi dokumentum előírja, a munka megkezdését
engedélyhez kell kötni mind a veszélyes tevékenységek, mind az olyan egyéb tevékenységek
esetében, amelyek más tevékenységekkel kölcsönhatásban komoly veszélyeket idézhetnek
elő.
Az engedélyt az erre kijelölt felelős személy köteles a munka megkezdése előtt írásban
kiadni, melyben meg kell határozni a munka megkezdése előtt, a munkavégzés során és a
munka befejezését követően teljesítendő feltételeket és a betartandó biztonsági
intézkedéseket.
Egészségük védelme és biztonságuk érdekében a munkavállalóknak meg kell kapniuk
a szükséges utasításokat, tájékoztatást, képzést és továbbképzést.
A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalók érthető utasításokat
kapjanak, és így ne veszélyeztessék sem saját, sem mások egészségét és biztonságát.
Írásban kiadott utasításban kell meghatározni minden munkahelyre a munkavállalók
biztonságát és egészségének védelmét szolgáló, valamint a munkaeszközök biztonságos
használatára vonatkozó szabályokat.
Ezen utasításoknak minden információt meg kell adniuk a veszély esetére szolgáló
biztonsági berendezések használatáról, valamint a munkahelyen vagy annak közelében
bekövetkező vészhelyzet esetén betartandó intézkedésekről.
Bányák és bányatérségek minősítése

Sújtólégveszélyes az a bánya, amelynek van olyan bányatérsége, ahol metán olyan
mennyiségben dúsulhat fel, hogy nem zárható ki a sújtólég kialakulása.
Sújtólégveszélyesnek kell minősíteni a bányatérséget,
a) ahol metán olyan mennyiségben dúsulhat fel, amelynél nem zárható ki a sújtólég
kialakulása, és amelyben bármely mérés során 0,3 V/V %-ot meghaladó metán
mennyiséget mértek,
b) ha a külön szellőztetésű bányatérség széntelepben, vagy attól 5 m távolságban lett
kihajtva, vagy széntelepet harántolt, vagy
c) ha az adott bányatérség fejtés vagy fejtési vágat.
Szénporrobbanás-veszélyes az a szénbánya, amelyben bármely művelt telep a
szénporvizsgálat alapján robbanóképes.
Szénporrobbanás-veszélyes az a bányatérség, amelyben a leülepedett és a szálló
szénpor együttes mennyisége üzemszerű viszonyok mellett, megfelelő védekezés hiányában
elérheti az alsó robbanási határértékhez tartozó szénpor-mennyiséget.
Tűzveszélyes az a bánya, amelyben öngyulladás már okozott bányatüzet.
Vízveszélyes
a) a karsztvíz eredeti nyugalmi szintje alatt művelt bánya,
b) a rétegvíztároló által veszélyeztetett bánya, amelyben 1 m3 /perc vízhozamnál
nagyobb vízbetörés lehetséges, és
c) a folyó- és állóvizek, időszakos vízfolyások és ezek ártere alatt művelt bánya,
amelyben 1 m3/perc vízhozamnál nagyobb vízbetörés lehetséges.
Nem vízveszélyes az a bánya, ha a bányaművelés során vízveszélyes munkahely
telepítésére nem kerül sor, vagy ha a vízszintet vízszintsüllyesztéssel a bányaműveletek
szintje alatt tartják.
Vízveszélyes a munkahely, ha
a) a vízvédelmi pillérben vagy karsztvíztárolóban helyezkedik el,
b) közte és a víztároló között a védőréteg vastagság nem ismert, vagy
c) közte és a víztároló között a fajlagos védőréteg-vastagság karsztvíztároló esetében 3
m/bar-nál, rétegvíztároló esetében 1,5 m/bar-nál kisebb.
Gázkitörés-veszélyes az a bánya, amelyben gázkitörés vagy gázkitöréses jelenség
történt, vagy az az előzetes mérések alapján várható.
Porveszélyes az a bánya, ahol bármely munkahelyen az egyéb egészséget nem károsító
inert, szemcsés szerkezetű szálló por totális értéke a 10 mg/m3-t, vagy a respirábilis értéke a 6
mg/m3-t meghaladja.
Szilikózis-veszélyes az a bánya, ahol bármely munkahelyen az alkalmazott
porelhárítást szolgáló berendezések, eszközök, és az egyéni védőeszközök együttes használata
mellett a munkavállaló által belélegzett levegőben a szemcsés szerkezetű kvarc, krisztobalit,
tridimit vagy ezek együttes respirábilis szálló por értéke meghaladja a 0,15 mg/m3-t.
Személyszállításra vonatkozó kiegészítő előírások

Személyszállítás az arra kiképzett szállítóberendezésen megengedett.
A fel- és leszállásra kijelölt vágatszakaszon a szabad szelvény szélességének legalább
0,8 méternek kell lennie.
Mozdony vontatás esetében, ha a pálya lejtése valamely szakaszon 5‰-nél nagyobb, a
vonat utolsó kocsijának fékeskocsinak vagy kézifékkel felszerelt személyszállító kocsinak
kell lennie. Ha ez nem lehetséges, a szerelvényt olyan önműködő biztonsági szerkezettel kell
ellátni, amely megakadályozza a berendezés lejtőn való elfutását vagy veszélyes
felgyorsulását.
Függőpálya-szállításnál a fel- és leszállóhelyet úgy kell kiképezni, hogy lejtése ne
legyen nagyobb 5‰-nél, és a fel- vagy leszálláshoz legalább 5 másodperc álljon
rendelkezésre.
A fel- és leszállóhelyeken a függőszék ülőkéje és a talp között a biztonságos fel- és
leszállást lehetővé tévő távolságnak kell lennie.
A hajtó- vagy visszaterelő korongon utazni nem szabad.
Hevederes személyszállítás esetében a heveder felett a fel- és leszálló állomásokon
legalább 1,2 méter, egyéb helyen pedig a heveder hossztengelye felett legalább 0,9 méter
magas szabad távolságnak kell lennie.
A felszálló állomáson a heveder szélének szintjében legalább 3 méter - a leszálló
állomáson legalább 8 méter - hosszú, és 0,8 méter széles dobogót kell létesíteni. A dobogó
felett legalább 1,8 méter magas szabad szelvénynek kell lennie, és azokat a részeket, amelyek
fel- és leszálláskor sérülést okozhatnak, burkolni kell.
Fel- és leszálló állomáson a heveder függesztését meg kell szüntetni és az állomáson
kapaszkodórudazatot kell felszerelni.
A leszállóhely előtt 10 méterrel a leszállásra figyelmeztető jelzést, a leszállóhelyet
követően pedig túlhaladásgátlót kell létesíteni.
Személyszállításra csak egyköteles függőkötélpályát vagy függősínpályát szabad
létesíteni. A függesztéket leesés ellen biztosítani kell. A vonókötél sebessége 1,5 m/s-nál
nagyobb nem lehet.
A függőszéket úgy kell a kötélhez erősíteni, hogy annak megcsúszása kizárt legyen.
Kötélvontatású függősínpályás személyszállítás esetében az elfutást megakadályozó
biztonsági berendezésnek működésbe kell lépnie, ha a sebesség a megengedett értéket 50%-
kal meghaladja.
Gondoskodni kell arról, hogy személyszállítás esetében a szállítóheveder elszakadás
elleni biztonsági tényezője a használatba vételkor 1 betétes vagy acélbetétes heveder esetében
legalább 7,2 vagy több betétes heveder esetében legalább 8 legyen.
A személyszállításra szolgáló hevedert csak vulkanizálással vagy ragasztással szabad
végteleníteni és javítani, kivétel a PVC-vel impregnált egybetétes heveder, amelynél
megengedhető a megfelelő szilárdságú varrókapoccsal végzett végtelenítés is.
Biztosítani kell, hogy a végtelenítést végző személy személyazonossága utólag is
megállapítható legyen.
A személyszállításra szolgáló hevedert túlterhelni vagy ismeretlen feszítőerővel
terhelni nem szabad.
A személyszállításra szolgáló heveder szélessége 0,8 méternél kisebb és sebessége 2,5
m/s-nál nagyobb nem lehet.
A bányavasúti személyszállító kocsinak fedettnek kell lennie, ülésekkel fel kell
szerelni és gondoskodni kell róla, hogy abból ne lehessen kiesni.
Lejtős pályán kötélszállítás esetében a személyszállító kocsit el kell látni a megfutást
megakadályozó önműködő szerkezettel.
Mozdonyvontatású személyszállítás esetében a kocsikat olyan jelzőberendezéssel kell
ellátni, amellyel a mozdonyvezetőnek jelzést lehet adni.
A nem bányavasúti személyszállító kocsit kapaszkodóval kell ellátni.
Lejtős pályán a nem bányavasúti személyszállító kocsit vagy szerelvényt el kell látni
olyan megfutást megakadályozó biztonsági szerkezettel, amely a megengedett sebesség
értékének 50%-kal történő túllépése esetén önműködően működésbe lép.
Vészhelyzet esetében a nem bányavasúti személyszállító kocsiból a kötélszállító
gépnek vagy a mozdonynak a szállítópálya teljes hosszán megállíthatónak kell lennie.
V. Külszíni bányászati szakterületi jogszabályok és szabványok
A 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet tartalmazza a külszíni bányászati tevékenységek

Biztonsági Szabályzatát.
A rendelet alkalmazási köre
a) az ásványi nyersanyagok külszíni bányászatára,
b) a kitermelést követõ tájrendezésre,
c) a meddõhányók és haszonanyag készletterek kialakítására, kitermelésére és
megszüntetésére,
d) a hordalékban elõforduló ásványi nyersanyagok kutatására és kitermelésére, és
e) az a)–d) pontban felsorolt tevékenységek (bányászati tevékenység) gyakorlásához
szükséges létesítményekre és berendezésekre terjed ki.
A rendelet foglaltakat a bányászati hulladékok kezelésérõl szóló rendelet hatálya alá
tartozó, nem bányaüzem területén üzemelõ bányászati hulladékkezelõ létesítmények
kivitelezésére és üzemeltetésére is alkalmazni kell.
A külszíni bányaüzembe az oda beosztottak és munkát végzők, valamint a
bányafelügyelet ellenőrzésre jogosult személyei kivételével kísérő nélkül belépni és ott
tartózkodni nem szabad.
A bányaüzemhez vezető minden közlekedésre és járásra szolgáló út mentén és a
bányaterület határánál a belépés tilalmára és veszélyességére, a bányában lévő tó esetén – a
tóparton, egymástól jól látható távolságra – a fürdés, a korcsolyázás és a vízi sportok
gyakorlásának tilalmára és veszélyességére figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
A belterületen lévő bányaüzem esetében elkerítéssel biztosítani kell, hogy oda csak
kapun vagy sorompón keresztül lehessen bejutni. A kaput és a sorompót – az azt felügyelő
személy hiányában – zárva kell tartani.
A meddőhányó rézsűlába mentén – a kőzetomlásból, kőzethullásból, kőzetfolyásból
vagy suvadásból eredő veszélyek figyelembevételével megállapítottveszélyes övezet határán,
egymástól jól látható távolságra-, és a meddőhányó felé vezető utaknál a belépés tilalmára és
veszélyességére figyelmeztető táblát kell elhelyezni, vagy a meddőhányót el kell keríteni.
A bányatelek sarokpontjait jól látható és maradandó módon meg kell jelölni.
A kőzetomlás-, kőzethullás-, kőzetfolyás-, suvadás-, tűz-, fakadó víz- és külszíni
vízveszély (a továbbiakban együtt: bányaveszély) kockázatát és a bányaveszély, valamint a
por- és zajártalom elleni védekezés módját a biztonsági és egészségügyi dokumentumban meg
kell határozni.
Üzemi utasításban kell a munkaszint szabad széle, a haszonanyag készlettér, a
meddőhányó, a bányafal felső pereme és a rézsűláb személyek, járművek, gépekés
berendezések általi megközelíthetőségére vonatkozó biztonsági övezet mértékét
meghatározni, amely a – kitermelési tevékenység helyszínét kivéve – 2 méternél kisebb nem
lehet.
A bányafalon és a munkaszint szabad széle mentén a személyek védelmére kijelölt
biztonsági övezeten belül, továbbá minden olyan helyen, ahol be- vagy leesési veszély van,
vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak
veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel vagy más alkalmas módon kell a védelemről
gondoskodni.
A biztonsági övezet határvonalát a környezettől eltérő színű jelzőkerítéssel,
jelzőlánccal vagy jelzőszalaggal jól látható módon meg kell jelölni. A megjelölés
helyettesíthető legalább 0,8 m magas töltéssel. A töltés a biztonsági övezet terjedelmét nem
csökkentheti.
A bányaüzemben minden telepített műszakban olyan hírközlő eszközt kell biztosítani,
amellyel szükség esetén a mentők, a tűzoltóság, a bányafelügyelet, és a rendőrség
haladéktalanul értesíthető.
Legalább két munkavállalót kell telepíteni
a) a kézi jövesztési munkahelyre,
b) a kőzethullás veszélyes munkahelyre,
c) a kőzetfalon történő munkavégzéshez,
d) a bunkerben történő munkavégzéshez,
e) a bányászati úszó berendezésen történő munkavégzéshez,
f) a bányászati úszó berendezés jégtelenítéséhez, és
g) olyan bányaüzembe, ahol egyidejűleg több munkagép vagy berendezés
üzemel.
A bányaüzemben a kitermelés szünetelése esetén is gondoskodni kell az e rendeletben
előírt biztonsági előírások teljesítéséről.
A külfejtéses bányászati létesít menyekben biztonsági világításként hordozható
villamos kézi lámpák is alkalmazhatók.
A felelős műszaki vezető vagy helyettese a kőzetviszonyok kedvezőtlen változása
esetén köteles gondoskodni a rézsűk előzetesen meghatározott dőlésszögének, a védő- és
határpillérek megfelelőségének haladéktalan felülvizsgálatáról és a szükséges biztonsági
intézkedések megtételéről.
A felelős műszaki vezető vagy helyettese az intézkedéseit, ellenőrzéseit és az
ellenőrzésein tapasztaltakat köteles az üzemellenőrzési naplóba bejegyezni. A végrehajtás
megtörténtéről visszaellenőrzéssel meg kell győződni, melynek tényét az üzemellenőrzési
naplóban rögzíteni kell.
A bányászati tevékenységet végző üzemi utasításban köteles szabályozni a bányászati,
gépészeti és villamos tevékenységek, továbbá a létesítmények, gépek és berendezések
műszaki felügyeletét. A műszaki felügyeleti személyek ellenőrzési kötelezettségét úgy kell
meghatározni, hogy a műszaki felügyelet terjedjen ki a bányaüzem egész területére és minden
tevékenységére, továbbá minden üzemelő gépre és berendezésre.
Biztosítani kell, hogy a telepített műszakokban legyen olyan bányászati felügyeleti
személy, aki a bányaüzem egészéről kellő áttekintéssel és intézkedési joggal rendelkezik.
Minden felügyeleti személlyel ismertetni kell intézkedési jogkörét (a továbbiakban:
hatáskör) és, hogy felügyelete alá mely munkahelyek, tevékenységek, létesítmények, gépek és
berendezések tartoznak (a továbbiakban együtt: illetékességi terület).
Ha a bányaüzemben egyidejűleg több, a munkahelyek felügyeletével megbízott
műszaki felügyeleti személy teljesít szolgálatot, akkor közülük egy műszaki fel ügyeleti
személyt az egész bányaüzemre kiterjedő hatáskörrel kell megbízni. A műszaki felügyeleti
személyeknek ismerniük kell egymás hatáskörét és illetékességi területét.
A bányaüzemben gépészeti felügyeleti személyt akkor kell megbízni, ha az
üzemeltetett gépek összteljesítménye az 500 kW-ot meghaladja.
A bányaüzemben villamos felügyeleti személyt akkor kell megbízni, ha a beépített
villamos teljesítmény az 500 kVA-t meghaladja.
A műszaki felügyeleti személy illetékességi területén felelős a biztonsági előírások
megtartásáért. A biztonsági követelmények teljesítéséről rendszeres ellenőrzéssel köteles
meggyőződni. Az e rendeletben előírt rendszeres ellenőrzések gyakoriságát növelni kell, ha a
biztonsági követelmények csak gyakoribb vagy folyamatos ellenőrzéssel biztosíthatók.
A műszaki felügyeleti személy hatáskörében intézkedni köteles az ellenőrzés során
tapasztalt vagy a tudomására jutott mulasztás, a biztonsági követelményeknek nem megfelelő
állapot vagy más okból keletkezett veszély megszüntetésére és a biztonságos munkavégzés
feltételeinek teljesítésére. Hatáskörét vagy illetékességét meghaladó intézkedés szükségessége
esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – azt a 7. § (2) bekezdésében
meghatározott bányászati felügyeleti személlyel késedelem nélkül egyeztetni köteles.
Közvetlen veszély vagy fenyegető súlyos károsodás veszélye esetén a műszaki
felügyeleti személy hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles intézkedni. A tett
intézkedésről a 7. § (2) bekezdésében meghatározott bányászati felügyeleti személyt és az
érintett műszaki, gépészeti és villamos felügyeleti személyeket késedelem nélkül tájékoztatni
köteles.
A munkahelyek ellenőrzéséről munkahelyi ellenőrzési naplót kell vezetni, amelyet
hozzáférhető helyen kell tárolni. A munkahelyi ellenőrzési naplóba be kell vezetni az
ellenőrzés tényét, idejét és a biztonságellenes állapot megszüntetésére tett intézkedést. Az
azonnal végre nem hajtható utasítás végrehajtásának megtörténtéről visszaellenőrzéssel meg
kell győződni, és ennek tényét a munkahelyi ellenőrzési naplóban rögzíteni kell.
A betelt vagy megszüntetési záradékkal ellátott ellenőrzési naplót a bányászati
tevékenységet végző köteles két évig megőrizni. Az ellenőrzési napló elvesztéséről vagy
megsemmisüléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A bányaüzemet – ha kitermelési vagy azt szolgáló tevékenységet végeznek – naponta
bányászati felügyeleti személynek kell ellenőriznie.
A bányaüzem villamos berendezéseit és gépeit az üzemi utasításban meghatározott
gyakorisággal, de havonta legalább egy alkalommal a gépészeti és a villamos felügyeleti
személynek ellenőriznie kell.
A felelős műszaki vezető vagy helyettese a bányaüzemet hetente legalább egy
alkalommal köteles ellenőrizni.
A szünetelő bányaüzemet a felelős műszaki vezető vagy helyettese szükség szerinti
gyakorisággal, de legalább kéthavonta köteles ellenőrizni.
Üzemi utasítás
A bányászati tevékenység biztonságos végrehajtásának személyi, tárgyi és
magatartásbeli követelményeit a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum részeként üzemi
Az üzemi utasítást ki kell egészíteni, vagy más – a követelményeknek megfelelő – új
üzemi utasítást kell kidolgozni, ha az eredeti utasítás alapját képező bányaművelési
viszonyok, módszerek vagy körülmények megváltoztak, vagy ha különleges vagy bonyolult
feladatot kell megoldani.
Gondoskodni kell az üzemi utasításban foglaltak oktatásáról. Az üzemi utasítás egy-
egy példányát át kell adni a műszaki felügyeleti személyeknek. Az oktatás megtörténtét az
oktatásban résztvevők, a műszaki utasítások átadását az azt átvevők aláírásával dokumentálni
kell.
Az üzemi utasításban szabályozni kell különösen
a) a jövesztési, hányóképzési és készlettér-kialakítási tevékenységet,
b) a bányászati úszó berendezés teljes üzemét – figyelembe véve a szélsőséges
időjárási körülményeket és a megengedhető legnagyobb szélsebességet –
és ellenőrzését,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó gépek és berendezések üzemeltetését és
ellenőrzését, a gépi erejű szállítás és a lejtős szállítópályák teljes üzemét, és
a gépi erejű fel- és lerakodás, a szállítás és a közlekedés rendjét,
d) a tűz- és robbanásveszélyes, a sugárzó, a maró vagy mérgező hatású
anyagok kezelését, tárolását és szállítását,
e) a gázpalackok kezelését, tárolását és szállítását,
f) a bunkerben történő munkavégzést és az ott tárolt anyag ellenőrzését,
g) a bányaüzem villamos berendezései és gépei ellenőrzésének gyakoriságát,
h) a bányafal és a munkaszintek kialakítását,
i) a vízbeesés és elmerülés veszélyével járó munkafolyamatokat,
j) a biztonsági övezetek mértékét, és
k) a műszaki felügyeleti tevékenységet.
A bányaművelésre vonatkozó előírások

A letakarítást és az ásványi nyersanyag kitermelését külön-külön munkaszinteken kell
végezni, ha a művelési technológia, az alkalmazott gépek, vagy a munkavégzés biztonsága ezt
szükségessé teszik.
A munkaszint kialakított mérete és dőlése mindenkor tegye lehetővé az ott
üzemeltetett gépek, berendezések biztonságos üzemeltetését és a biztonságos közlekedést. A
munkaszint szélessége legalább akkora legyen, mint a hozzá tartozó bányafal magassága.
A bányafal megengedett legnagyobb magasságát és dőlésszögét, a munkaszintek
megengedett legkisebb szélességét-a geológiai, hidrogeológiai, rézsűstabilitási,
talajmechanikai, technológiai jellemzők vagy szakirodalomi adatok figyelembevételével –
üzemi utasításban kell meghatározni. A meghatározás során figyelembe vett méréseket,
vizsgálatokat dokumentálni kell. Szálban álló, szilárd kőzet esetén a bányafal dőlésszöge
legfeljebb 90° lehet.
Egymás alatti munkaszinteken munkahelyeket egyidejűleg telepíteni csak akkor
szabad, ha az egyidejű munkavégzés az egyes szinteken dolgozók biztonságát nem
veszélyezteti.
A bányafal kézi jövesztés esetén
a) a bányafal dőlésszöge 70°-nál nagyobb nem lehet,
b) a 45°-nál nagyobb dőlésszögű bányafal magassága nem haladhatja meg a 2
m-t,
c) a munkaszint szélessége 4 m-nél kisebb nem lehet, és
d) a bányafalat alávájni nem szabad.
A bányafal megengedettnél nagyobb dőlésszögét haladéktalanul meg kell szüntetni
A bányafal gépi jövesztés esetén a munkaszinthez tartozó bányafal magassága nem
haladhatja meg a jövesztőgép jövesztési magasságát.
Gépi jövesztés és rakodás esetén – a jövesztés és a rakodás időszakában – a bányafal
vagy a készlet alávájása az üzemi utasításban meghatározott mértékben és feltételek mellett
lehetséges.
A jövesztőgép távozása vagy átállása előtt vagy ha a munkaszinten a jövesztés és
rakodás előreláthatólag egy műszaknál hosszabb időtartamban szünetel, az üzemi utasításban
meghatározott rézsűszöget vissza kell állítani.
Biztosítani kell a jövesztő- vagy rakodógép süllyedéssel és billenéssel szembeni
védelmét.
Mélykotrás, valamint partról történő víz alóli kotrás esetén a munkaszintet alávájni
nem szabad.
Partról történő víz alatti kotrás esetében a kotrógépen 25 m felúszó a vízfelszínen
fennmaradó kötéllel ellátott mentőövet és a kotrógép 25 m-es körzetében a vízre helyezetten
mentésre alkalmas csónakot kell készenlétben tartani.
A bányászati úszóberendezés a partszakaszt csak annyira közelítheti meg, hogy a
berendezést a partfal megcsúszása és omlása ne veszélyeztesse.
A meddőhányót és a készletteret úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy égése,
megcsúszása, továbbá a szél vagy a csapadékvíz által elhordott anyaga az életet, testi épséget
és egészséget, valamint vagyonbiztonságot, továbbá a környezeti elemeket, természeti
értékeket ne veszélyeztesse.
Üzemi utasításban kell meghatározni a meddőhányó megengedhető legnagyobb
szintmagasságát, rézsűjének – többszintes meddőhányó esetén generálrézsűjének –
dőlésszögét, valamint többszintes meddőhányó esetén a legkisebb szintszélesség méretét.
A készlettér magasságát az önbeálló rézsűszög alapján üzemi utasításban kell
meghatározni.
A csapadékvizet valamint a meddőhányóból és a készlettérből fakadó vizet össze kell
gyűjteni és a befogadóba kell juttatni. Ha a víz a meddőhányó vagy a készlettér csúszását
idézheti elő, intézkedni kell a csúszás megelőzése érdekében.
Iszap vagy a meddőhányó állékonyságát csökkentő egyéb anyag döntése esetén a
meddőhányó képzését szilárd anyagból álló láb vagy töltés képzésével kell kezdeni.
Gondoskodni kell a meddőhányó meggyulladásának elkerüléséről, továbbá arról, hogy
az esetleges meggyulladása és égése a környezetet ne veszélyeztesse.
A meddőhányó és a készlettér csúszás- vagy omlásveszélyes részét el kell keríteni és a
veszélyhelyzetet meg kell szüntetni.
A meddőhányón és a készlettéren meg kell jelölni azt a határvonalat, ameddig
személyekés járművek a meddőhányó és a készlettér peremét megközelíthetik.
A szállítási útvonalakat, a döntési helyeket és az alkalmazott technológiákat úgy kell
kialakítani, hogy a személyek, a szállítóeszközök és a munkagépek leesése, lecsúszása vagy
lesodródása megakadályozható legyen.
Szállítás, anyagmozgatás és -tárolás
Gondoskodni kell az utak sártalanításáról, portalanításáról és szükség esetén a közútra
kihajtó járművek kerekeinek tisztításáról.
Az 1 m-nél nagyobb mélység pereme mentén vezetett – gépjármű közlekedésére
szolgáló – utak mentén legalább 0,8 m magas védőtöltést vagy méretezett teherbírású
védőkorlátot kell létesíteni. A védőtöltés kialakításánál biztosítani kell a csapadékvíz
folyamatos lefolyását a szállítási útról.
A személyszállításra engedélyezett szállítóberendezés kivételével üzemelő
szállítószalagon tartózkodni vagy utazni nem szabad.
Mozgásban lévő járműre, mozdonyra vagy munkagépre fel- vagy arról lelépni nem
szabad.
Azon oldaldarus emelőgépet, amelynél a gémszerkezet akaratlan lezuhanását
kilincsművel akadályozzák meg, jelzőberendezéssel kell ellátni, amely a kilincsmű
kiiktatásakor automatikusan jól látható és hallható fény- és hangjelzést ad.
Ha a bunkerban tárolt anyag összetapadásának, a határoló falakhoz való tapadásának
vagy megfagyásának veszélye fennáll, a rendszeres ellenőrzést és az ellenőrzés módját üzemi
utasításban szabályozni kell.
A résbunker beöntő-nyílását – a töltés idejét kivéve – le kell fedni vagy a környezettől
eltérő színű korláttal, lánccal vagy szalaggal körbe kell venni.
Gépek és villamos berendezések
A biztonsági és egészségügyi dokumentumban a gépekre, a villamos szerkezetekre és
a villamos berendezésekre vonatkozóan meg kell határozni az összes olyan jellemzőt, üzemi
állapotot és igénybevételt, amelyek alapján megállapítható, hogy a rendeltetési céljuknak
megfelelőek-e.
A biztonsági és egészségügyi dokumentumnak tartalmaznia kell
a) a külfejtéses bányászati létesítményekben alkalmazott gépek és villamos
berendezések védelmének kiválasztását, így az érintés elleni védelem, az
érintésvédelem, a villámvédelem, és szükség szerint a sztatikus
feltöltődés elleni védelem módozatait,
b) a villamos berendezésben alkalmazott védelmek megszólalási és kioldási
határértékeit,
c) azokat a technológiai berendezéseket, amelyeket be kell vonni a
villámvédelembe és a sztatikus feltöltődés elleni védelembe, és
d) az üzemi állapotok során lezajló folyamatok, a megvilágítások, valamint a
villám és a sztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelőségének
igazolását.
A gépek, berendezések üzembe helyezésre vonatkozó dokumentumokat a gép,
berendezés működési ideje alatt meg kell őrizni.
A közúti forgalomban részt nem vevő, bányaüzemben üzemelő gépjárművet és
munkagépet fel kell szerelni
a) biztonságos kormányszerkezettel,
b) üzemi és rögzítő fékberendezéssel,
c) tolatásnál a munkagép és a gépjármű indulását jelző automatikus hangjelző
berendezéssel, amelynek hangja legalább 50 m távolságban észlelhető,
d) világító berendezéssel,
e) a távműködtetés esetét kivéve biztonságos vezető- vagy kezelőhellyel,
f) irányjelzővel,
g) tűzoltó készülékkel, és
h) elsősegélynyújtó felszereléssel.
A nagyteljesítményű gép vagy bányászati úszó berendezés vezérlőfülkéje és a géplánc
irányító központja között távközlő összeköttetést kell létesíteni és üzemben tartani.
A hányóképzőgépet olyan érzékelő berendezéssel kell felszerelni, amely kizárja a
kihordógém meddőhányóhoz történő ütődését, továbbá működteti a vezérlőfülkében
elhelyezett fény- és hangjelzőt, és egyidejűleg kikapcsolja a szállítóhídhoz vagy a
hányóképzőgéphez kapcsolódó gépek futóműveit és a szállítószalagok gémfordító és
gémemelő berendezéseit meghajtó motorokat, ha a gém a meddőhányót veszélyes mértékben
megközelíti.
A bányászati úszó berendezést és a nagyteljesítményű jövesztő- és hányóképzőgépet
fel kell szerelni
a) dőlésmérő berendezéssel, amely a gép dőlését két egymásra merőleges
irányban folyamatosan méri, és
b) szélsebességmérővel, amely a vezérlőfülkében figyelmeztető jelzést ad, ha a
szél sebessége eléri a bányászati úszó berendezés és a nagyteljesítményű
jövesztő- és hányóképzőgép esetében megengedett legnagyobb értéket.
Géplánc esetén elegendő egy, a géplánc legmagasabb részén üzemelő gépen
elhelyezett szélsebességmérő.
Jelzés adására alkalmas dőlésmérő berendezéssel kell ellátni a hányóképzőgépet és
minden olyan jövesztőgépet, amelyeknek forgó felsővázának az alvázához viszonyított
helyzete horizontáló berendezéssel változtatható. A jelzésnek a gép egyensúlyi helyzetét
veszélyeztető dőlés megközelítésekor a vezérlőfülkében észlelhetőnek kell lennie.
A nagyteljesítményű szállítószalagot minden kezelőhelyén, mindkét végén és legalább
50 m-enként a járásra és a tartózkodásra szolgáló oldalon biztonságos módon megközelíthető
vészleállító berendezéssel kell ellátni.
Gépet vagy berendezést csak az e célra kialakított vezető- vagy kezelőállásból vagy
kezelőülésből szabad vezetni és működtetni.
A gépet és a berendezést annak kezelője minden munkavégzés előtt köteles
megvizsgálni és meggyőződni arról, hogy a működtető és biztonsági berendezések
megfelelőek-e.
A gép és a berendezés kezelője csak akkor hagyhatja el a vezetőállást, ha biztosította,
hogy azt illetéktelen nem indíthatja el, és egyidejűleg megtette a szükséges intézkedéseket az
elgurulás megakadályozása érdekében. A gépet és a berendezést mindaddig leállított és
újraindítás ellen reteszelt állapotban kell tartani, amíg indítása veszéllyel jár.
Hátramenetben a gép vezetője és a berendezés kezelője köteles a haladási irányba
tekintve meggyőződni arról, hogy nem okoz veszélyhelyzetet. Amennyiben a kilátás a
legkisebb mértékben is akadályozva van, irányító személyt kell kijelölni.
Az irányító személy úgy köteles elhelyezkedni, hogy jól látható legyen és a mozgó
géptől, és a környezetben álló létesítményektől távol haladjon a jármű előtt. Az irányító
személy köteles a mozgó gép és berendezés környezetéből az ott tartózkodókat eltávolítani, és
jelzéseivel a mozgást irányítani.
A nagyteljesítményű gépet csak műszaki felügyeleti személy helyszíni irányításával
szabad vonultatni. A vonulási útvonalat a gépkönyvben megadott értékek figyelembevételével
kell kijelölni és elkészíteni.
Bányászati úszó berendezést üzembe helyezni csak a bányászati úszó berendezés
úszóképességét és felborulással szembeni stabilitását igazoló szakértői vélemény alapján
lehet.
A bányászati úszó berendezésen üzemi utasításban meghatározott számú vészleállítót
kell felszerelni, amellyel a bányászati úszó berendezés összes hajtóművét azonnal ki lehet
kapcsolni.
A partról történő villamos betáplálással rendelkező bányászati úszó berendezésen
olyan vészleállítót kell felszerelni, amely a berendezést vagy a betáplálást feszültségmentesíti.
A bányászati úszó berendezésen csak úszni tudó munkavállalót szabad alkalmazni.
Az úszótest körül kapaszkodó kötelet vagy korlátot kell felszerelni, a vízvonal fölött
0,3 m-rel.
A bányászati úszó berendezésen a munkát végzők részére – a kimentésükhöz
szükséges számú – mentőmellényt kell biztosítani, és ugyanannyi, legalább 30 m hosszú
vetőkötéllel ellátott mentőövet kell elhelyezni. A mentőövek közötti távolság nem lehet több
50 m-nél.
Azoknál a munkafolyamatoknál ahol a vízbeesés és elmerülés veszélye fennáll, a
mentőmellény viselése kötelező. E munkafolyamatokat üzemi utasításban kell meghatározni.
A bányászati úszó berendezéshez kapcsoltan a bányászati úszó berendezésen munkát
végzők számával arányos számú mentőcsónakot kell elhelyezni. Ha a bányászati úszó
berendezés parti horgonyzási helytől való távolsága több mint 200 m, a parti horgonyzási
helyen is biztosítani kell mentőcsónakot.
Az üzemi utasításban meghatározottnál nagyobb szélsebesség esetén a bányászati úszó
berendezés üzemeltetését be kell szüntetni.
Az úszó testen lévő zárható lejárati és egyéb nyílást üzemelés alatt szilárdan és
víztömören zárva kell tartani.
Az úszó test érintkezését a mederfenékkel, partra vetődését vagy zátonyra futását meg
kell akadályozni. Az úszó test mederfenékkel történő érintkezésének vagy zátonyra futásának
megszüntetéséig a bányászati úszó berendezést üzemeltetetni nem szabad.
A befagyott bányászati úszó berendezésen csakjégmentesítési és javítási munkákat
szabad végezni.
A befagyott bányászati úszó berendezést és a rögzítő berendezéseket oly módon kell
jégmentesíteni, hogy minden úszó test szabadon úszóképes és a vontatási hatókörben
kormányozható legyen.
A munkát végző személyek jég eltávolítását csak mentőmellényben és testükre
rögzített 20 m-es vetőkötéllel végezhetik.
A bányászati úszó berendezés üzeméről gépkönyvet kell vezetni, amelyben az
elvégzett ellenőrzést, karbantartást, javítást és átalakítást rögzíteni kell. A gépkönyvet a
fedélzeten vízhatlan tároló helyen kell tartani.
A bányászati úszó berendezésen végzett karbantartási és átalakítási munkákat üzemi
utasításban meghatározott karbantartási terv szerint kell végezni.
Ha az átalakítási munkák a bányászati úszó berendezés úszóképességét vagy
stabilitását is érintik, az átalakítás megfelelőségét szakértőnek kell igazolni. Az átalakításra
vonatkozó dokumentumokat a bányászati úszó berendezés működése alatt meg kell őrizni.
A bányászati úszó berendezés ellenőrzésének módját és esedékességét üzemi
utasításban kell szabályozni. Az ellenőrzések elvégzését és eredményét a gépkönyvbe be kell
vezetni.
A bányászati úszó berendezés ellenőrzése során kötelező a következő vizsgálatok
elvégzése:
a) naponta és karbantartási munkák után
aa) a csónak- vagy úszótest lejáratának és nyílásainak
szemrevételezését, és
ab) a csónak- vagy úszótest merülését, dőlését és billenését,
b) havonta a horgonyzó, a tartó és feszítő kötelek rögzítését,
c) kétévenként a fő tartószerkezeteket,
d) négyévenként
da) az úszótest és a berendezések működési alkalmasságát, műszaki
állapotát,
db) a pontonok vízzáróságát, és
dc) a pontontesteket alkotó lemezek vastagságának mérését.
A d) pont szerinti ellenőrzést szakértő bevonásával kell végezni.
A bányászati úszó berendezés üzemen kívül helyezését üzemi utasításban kell
szabályozni, melynek minden esetben ki kell terjednie
a) a szétszerelés folyamatára, ütemtervére és az egyes szerelési lépések során a
stabilitás megőrzéséhez szükséges utasításokra,
b) a szétszerelés helyszínének kialakítására,
c) az energiaellátás biztosítására,
d) a szereléshez szükséges eszközök meghatározására, elhelyezésére, és
e) az üzemanyagok tárolására.
VI. Mélyműveléses bányászati szakterületi jogszabályok és szabványok
A 61/2012. (XI. 22.) NFM rendeletben fogalmazták meg a föld alatti bányászati
tevékenységek biztonsági szabályzatát.
A rendelet alkalmazási köre kiterjed
a) az ásványi nyersanyagok mélyműveléses bányászati tevékenységére,
b) a megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartására és
felhagyására, és
c) az a)-b) pontban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges
létesítményekre és berendezésekre.
A bányászatról szóló törvényben meghatározott, nem bányászati célt szolgáló,
bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységekre egyes rendelkezéseket nem kell
alkalmazni.
A rendeletben foglaltak betartásáról
a) a bányavállalkozó,
b) ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenység végzésére más személlyel
szerződést kötött, akkor a bányászatról szóló törvény végrehajtásáról szóló
kormányrendelet szerint szerződött vállalkozó,
c) a nem bányászati célt szolgáló bányászati módszerekkel végzett tevékenység
esetében a tevékenységet végeztető és
d) a munkát vagy mentést végző személy
köteles gondoskodni.
A bányatérségek biztosítására vonatkozó alapvető biztonsági követelmények
A bányatérséget és a bányabeli munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy biztosítása és
fenntartása megfeleljen a használatuk jellegének, a kőzetkörnyezet állékonyságának, és
megfelelő védelmet nyújtson a kőzetomlás, valamint a kőzethullás ellen.
Ha az öngyulladás veszélye fennáll, aknában, lejtősaknában vagy táróban végleges
biztosítás céljára nem éghető anyagot kell használni.
A bányatérség létesítése és üzemben tartása során folyamatosan védekezni kell a
csepegő víz ellen. A külszínre nyíló bányatérség bejáratát úgy kell biztosítani, hogy a
csapadékvíz okozta kőzetfellazulás ellen is védelmet nyújtson.
Gondoskodni kell a homlokkidőlés megakadályozásáról.
Omlásveszély esetében a veszély elhárítására, az omlás továbbterjedésének
megakadályozására és a munkavállalók védelmére azonnal intézkedni kell.
A bányatérségek létesítése és biztosítása során a főtét, a homlokot és az oldalakat a
műszak elején és robbantás után, valamint a biztosítás beépítését közvetlenül megelőzően
kopogózni kell.
Biztosítás nélküli bányatérséget az üzemi utasításban előírt időszakonként
kopogózással ellenőrizni kell.
Olyan bányatérségben, amelyben a biztosítás kötelező, személyeknek bármilyen
munkát csak biztosítószerkezet védelme mellett szabad végezni.
A bányatérségben a munkát - a biztosítási munka kivételével - meg kell szüntetni, ha
bármely kijárata omlásveszélyes, nem járható vagy bármely ok a technológiai utasításban
előírt biztosítás megerősítésének szükségességére utal.
A bányatérségben új fogás kidolgozását nem szabad megkezdeni, ha
a) a nyitott homlok legtávolabbi pontja és a legközelebbi biztosítás közötti
távolság a technológiai utasításban előírt hosszat elérte,
b) az omlasztást és a tömedékelést az előírt mértékben nem végezték el, vagy
c) a munkahelyen vagy kijelölt helyen nem áll rendelkezésre az új fogás
biztosításához szükséges biztosítóanyag.
Vízmentesítő telepek kapacitásának meghatározása
Vízmentesítő telepek létesítésével és üzemképes állapotban tartásával biztosítani kell a
víz folyamatos fogadását és rendszeres kiszivattyúzását, és vízbetörés esetében a
munkavállalók biztonságos kimenekülését.
A várható vízhozamra figyelemmel meg kell határozni
a) a vízmentesítő telepek tényleges teljesítőképességét,
b) a szivattyúk összes teljesítményét a tartalék szivattyúkkal együtt,
c) a hordalék kezelését,
d) a zsompok térfogatát,
e) a nyomócsővezetékeket, és
f) az energiaellátást.
Folyamatosan gondoskodni kell a vízmentesítő telepek tényleges
teljesítőképességének és hálózatának megfelelőségéről, a tényleges vízhozamok és a
bányaművelésbe vont területek mértékének, térbeli helyzetének és vízföldtani viszonyainak
ismeretében.
A vízmentesítő telepek tényleges teljesítőképességét - ahol a szükséges vízmennyiség
biztosítható - évenként legalább egyszer méréssel is meg kell határozni.
A vízmentesítő telep teljesítőképességének meghatározásához felhasznált adatokat,
számításokat és szakértői véleményeket a vízmentesítő telep megszüntetéséig meg kell őrizni.
A karsztvíz nyugalmi vízszintje alatt művelő bányában fejtést kezdeni csak akkor
szabad, ha a bánya vízmentesítő telepe elkészült. A bánya vízmentesítő telepénél mélyebb
szinten vízveszélyes fejtést kezdeni csak a bányamező vízmentesítő telepének elkészülte után
szabad.
Aknaszállítás általános előírásai
A szállítógéppel csak egyértelmű indítójelzés után szabad megindulni.
A szállítógépet a vonatkozó szállítási menetre előírtnál nagyobb sebességgel
működtetni nem szabad.
A gépkezelő szállítás közben köteles figyelni
a) a mélységmutatót,
b) a dobokon, a hajtótárcsán és a kötélen levő jelzéseket,
c) a szállítógép ampermérőjét, és
d) a sebességmérőt.
Két szállítógép esetében vészjelzéskor mindkét szállítógépet azonnal le kell állítani.
Nem szabad a szállítógéppel szállítani vagy szintet váltani, ha az aknában vagy
aknazsompban bármilyen munkát, vagy két szállítógépes aknában bármelyik szállítógéppel
aknavizsgálatot végeznek.
Az aknaszállító berendezésen észlelt minden hibát haladéktalanul jelenteni kell a
szolgálatban lévő legmagasabb beosztású felügyeleti személynek.
A nem önműködően nyíló aknaelzáró kaput kinyitni csak akkor szabad, ha a kas a
szinten áll.
Az aknaelzáró kapu 5 méteres körzetében olyan tárgyat, amit elmozdulás ellen nem
biztosítottak, elhelyezni nem szabad.
Az ellensúly vagy az ellensúlyként használt kas szállítóosztályának kapuit
folyamatosan zárva kell tartani.
A személyszállítás sebessége 12 m/s-nál, fa vezetőgerendák használata esetén 8 m/s-
nál nem lehet nagyobb.
Ha bármelyik kasdobogón a szállított személyek száma meghaladja a szállítható
létszám felét, a másik kason vagy ugyanannak a kasnak a másik dobogóján - két szállítógép
esetében a másik szállítógéppel - nem szabad terhet szállítani.
Ugyanazon a kasdobogón személlyel együtt csillét, bányafát vagy a dobogó
alapterületének több mint negyedét elfoglaló terjedelmes tárgyat szállítani nem szabad.
Ugyanannak a kasnak különböző dobogóján személy és teher egyidejű szállítása
esetén a személyeket a legfelső kasdobogón kell szállítani.
Kaselzáró ajtó használata kötelező azon a kasdobogón, ahol személyeket szállítanak.
Személlyel együtt éles, hegyes tárgy csak ládában vagy védetten csomagolva
szállítható.
Személyszállítás esetében a kas indulásra késznek akkor tekinthető, ha a személyek
helyüket elfoglalták, valamint a kas- és nem önműködően záródó aknaelzáró ajtókat bezárták.
A műszakváltás tartamára a személyszállítás rendjének biztosítása érdekében
felügyeleti személyt kell beosztani.
Földalatti bánya esetén vezetendő egyéb naplók

Munkahelyi ellenőrzési naplót (a továbbiakban: napló) kell tartani legalább a
vágathajtási, a fejtési és a fenntartási munkahelyeken. A naplóba be kell jegyezni
a) a munkahelyen alkalmazandó üzemi utasítás nyilvántartási sorszámát,
b) az üzemi utasítást kiegészítő előírásokat,
c) a biztonságot veszélyeztető állapot megszüntetésére kiadott és azonnal végre nem
hajtható intézkedést, és d) az ellenőrzés időpontját a nap, az óra és a perc
megjelölésével.
Az utasítás címzettje az utasítás tudomásulvételét a naplóban aláírásával köteles
igazolni.
Ezen felül külön naplót kell vezetni
a) a működő vagy befejezett fejtés hatásterületén a kőzetmozgás időszakában végzett
mozgásmérésről,
b) a légáram megfordíthatóságának ellenőrzéséről és a bányaszellőztetés mért és
számított adatairól,
c) a műszakvezető aknász által végzett sújtólégvizsgálatról,
d) a robbanásfojtó zárak, valamint a kőpor és a kőporövben lévő porkeverék
ellenőrzéséről,
e) a bányatűzről,
f) a bányatűz felszámolásával kapcsolatos ellenőrzésről, utasításról és mérési
adatokról,
g) a vízvédelmi előfúrásról és a vízlecsapoló fúrásról,
h) a vízbetörésről, annak helye, időpontja, mennyisége, eredete, oka, káros
következményei és az elhárítás érdekében tett intézkedés feltüntetésével,
i) az aknák biztosítószerkezeteinek és beépített szerelvényeinek az aknavájár és a
műszaki felügyeleti személy által végzett ellenőrzéséről,
j) az aknaszállító berendezés előírt időszaki ellenőrzéseiről, az ellenőrzés során észlelt
hiányosságról, a megszüntetésére tett intézkedésről, a köteleken észlelt
szálszakadás helyéről és számáról, valamint a kasejtő-próba eredményéről és
k) a bányamentők gyakorlatáról, bevetéséről és a bevetés során adott utasításokról.
A műszaki felügyeleti személy az erre a célra szolgáló naplóban - napi jelentés
formájában - írásban köteles jelentést tenni a felelős műszaki vezetőnek. A napi jelentésnek
tartalmaznia kell
a) a sújtólégvizsgálat eredményéről,
b) az egészségre ártalmas gáz észleléséről,
c) a műszaki felügyeleti intézkedést szükségessé tett kőzet- és nyomásviszonyok és
egyéb munkahelyi körülmények változásáról, az omlásról,
d) a bányatűzről és a teleptűz jeléről,
e) a vízbetörésről és a vízvédelmi gát állapotáról,
f) a meg nem szüntetett és az intézkedést igénylő biztonsági hiányosságról,
g) a bekövetkezett munkabalesetről,
h) a munkahely és a bányatérség kiürítésével járó üzemzavarról, valamint ilyen
bányatérség újratelepítéséről,
i) a munkahely és gép biztonsági okok miatt történő leállításáról, valamint ezek
újraindításáról, és
j) a fő bányaveszélyek elhárítására irányuló munkákról
szóló jelentést.
Földalatti robbanóanyag-raktár telepítési, kiviteli követelményei
rendelet szabályozza a földalatti robbanóanyag-raktár telepítési, kiviteli követelményeit.
Földalatti raktár – az egyenérték alapján átszámított – legfeljebb 60 000 kg mennyiség
tárolására létesíthető. Az 500 kg-ot meg nem haladó mennyiség esetén eltérések
alkalmazhatók.
Az azonos fajta robbantóanyag tárolására külön tárolókamrát kell építeni, ha
a) robbanóanyagból 10000 kg-ot,
b) lőporból 2 000 kg-ot,
c) gyutacsból 200 000 db-ot,
d) perforátorból 5 000 db-ot,
e) robbanózsinórból 5 000 m-t meghaladó mennyiség tárolása szükséges.
A robbanóanyagokat és a robbanóanyagot tartalmazó tárgyakat külön tárolókamrában
kell tárolni.
A földalatti térség bejáratait, valamint a vészkijáratot és a szellőző nyílásokat nem
éghető anyagból készült kerítéssel kell körülvenni.
A kerítést a földalatti térség bejárataitól és a vészkijárattól legalább 20 m, a szellőző
nyílásoktól legalább 5 m távolságra kell építeni.
A földalatti térség bejárata előtt 15 m-en belül földsáncot kell létesíteni, ha a terep
olyan természetes védettséget nem biztosít, amely megfelel a földsánccal kapcsolatos
követelményeknek.
A földsánc függőleges magasságát a bejárati táró talpszintjétől kell számítani, és
gerincvonalának hossza legalább 10 m.
A földalatti térséget két bejárati táróval kell kiképezni. Az egyik táró helyett
személyközlekedésre is alkalmas vészkijárat létesíthető. A táró bejáratát támfallal kell
kiképezni.
A bejárati táró és az összekötő vágat szabad szélessége legalább 1,6 m, magassága
legalább 2,5 m lehet. A bejárati táró talpát egyenetlenségektől mentesen, a bejárat felé 3-5%o
lejtéssel kell kiképezni.
Az összekötő vágatot a bejárati táró és a legközelebbi tárolókamra bejárata között
legalább három – derékszögű – iránytöréssel kell kiképezni. A vágattengelyek metszéspontjai
közötti távolság legalább 12 m lehet.
Az iránytörésnél, valamint a tárolókamra bejáratával szemben legalább 2 m hosszú és
az összekötő vágat szelvényével megegyező szelvényű térséget (légzsákot) kell létesíteni.
A vészkijáratot az összekötővágatnak a bejárati tárótól számított legtávolabbi részén, a
legközelebbi tárolókamrától legalább 12 m-re kell létesíteni. Szabad szelvények bármely
mérete nem lehet kisebb 0,8 m-nél.
Ha szellőzőnyílás létesítése is szükséges, azt a legközelebbi tárolókamrától legalább
12 m-re lehet kiképezni.
A földalatti térség bejárata és a legtávolabbi tárolókamra között vasutat kell fektetni.
Az iránytörésben a vasutat kanyarral kell kiképezni, vagy fordító korongot kell beépíteni. A
vasút fektetése nem kötelező, ha a raktáron belüli szállításra engedélyezett szállítóeszköz nem
vágányhoz kötött.
A tárolókamra felett legalább 10 m vastag fedőrétegnek kell lennie.
A tárolókamrát az összekötő vágatra merőlegesen kell kiképezni úgy, hogy a harmadik
iránytörés és a legközelebbi tárolókamra közötti távolságnak – a vágattengelyek
metszéspontjai között mérve – legalább 10 m-nek kell lennie.
A szomszédos tárolókamrák között az ép kőzetpillérnek legalább 6 m vastagnak kell
lennie.
A tárolókamra hossza – áthúzó légáram hiányában – legfeljebb 15 m, magassága
legalább 2,5 m lehet.
A tárolókamra talpát egyenetlenségektől mentesen kell kiképezni, és salakkal vagy
homokkal kell borítani.
Ha a raktárból közvetlen felhasználásra is történik kiszolgáltatás, a földalatti térség
bejárata és az első iránytörés között legalább 2,5 m magas előteret kell létesíteni.
Az előteret az egyéb földalatti térségektől zárható ajtóval kell elválasztani.
A földalatti térséget nem éghető anyaggal (biztosító szerkezettel, béleléssel) kell
biztosítani. Ha a tárolókamrát nem falazattal biztosítják, a főtét és az oldalakat teljes
béleléssel kell ellátni. A biztosítást nem igénylő szilárd kőzetben kiképzett térséget legalább 5
cm vastagon torkrétozni kell.
Gondoskodni kell a fakadó víz kizárásáról, vagy ha ez nem lehetséges, a csepegő víz
A bejárati tárót a támfaltól legalább 3 m távolságra, 0,4 m vastag falazott gátkeretbe
épített, kettős, fémből készült ajtóval kell ellátni. Az ajtónyílást küszöb nélkül, legalább
1,4x2,2 m szelvénymérettel kell kiképezni. A külső ajtónak kifelé nyílónak, zárható
szellőzőnyílással ellátottnak és tömörnek, a belső ajtónak rácsosnak kell lennie.
A vészkijáratot legalább 0,4 m vastag, falazott gátkeretbe épített, fémből készült
rácsos, kifelé nyíló – belülről is nyitható – ajtóval kell ellátni.
A bejárati táró, illetve a vészkijárat ajtóit biztonsági zárral vagy lakattal zárhatóan kell
készíteni.
A vészkijáratot, valamint a szellőző nyílást a csapadék behatolása ellen védeni kell, a
szellőzőnyílást ráccsal kell elzárni.
Az összekötő vágatban a szellőzőnyílás előtt nem éghető anyagból 0,8-1 m magas
gátat kell készíteni.
Ha a földalatti térség légterének óránkénti legalább négyszeres levegőcseréjét a
természetes szellőztetés nem biztosítja, szellőztetőgépet kell beépíteni. A szellőztetőgépet a
raktár földalatti térségén kívül kell elhelyezni.
A raktár területén levő út,valamint a földalatti térség világítására helyhez kötött
hálózati lámpatesteket kell beépíteni. Az út megvilágítására nem kell hálózati világítást
létesíteni, ha a robbanóanyag kezelését, rakodását csak nappali világítás mellett végzik.
A megvilágítás erőssége
a) a raktár területén levő utakon 1 lux-nál,
b) az összekötő vágatok talpszintjén 5 lux-nál,
c) a tárolókamrák talpszintjén 40 lux-nál,
d) az előtér talpszintjén 60 lux-nál nem lehet kisebb.
A raktár épületének, valamint a fémbiztosítású szellőző nyílás védelmére villámhárító
berendezést kell létesíteni.
A földalatti térségbe vezetett fémtárgyat (különösen kábel fémburkolata és páncélzata,
csővezeték, vasút) közvetlenül a bejárati ajtón kívül le kell földelni. A földalatti térségben
levő azon fémtárgyakat, amelyeket egymástól 0,1 m-nél kisebb távolságra vagy egymástól 1
m-nél kisebb távolságban párhuzamosan helyeznek el, egymással össze kell kötni.
A földelő „F2" fokozatú, szétterjedési ellenállása r” fokozatú lehet. Az összekötő
vezetőket úgy kell kialakítani, hogy a rajtuk áthaladó villámáram útja lefelé vagy rövid
ponton vízszintesen vezessen, és méreteik folytán el tudják viselni a villámáramtól eredő
terheléseket.
A raktár területén levő valamennyi épületben, tárolókamránál és az előtérben, továbbá
az őrhelyiségben villamos tűz oltására is alkalmas, földalatti használatra engedélyezett típusú,
kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A tűzoltó-készülékeket a bejárat közelében kell
elhelyezni.
A létesítményen belül tűzjelző berendezést, tűzoltáshoz szükséges vízellátási
létesítményt (vízhálózat, víztartály, fecskendő), valamint beépített tűzoltó berendezést csak
abban az esetben kell létesíteni, ha azt a tűzvédelmi hatóság előírja.
A raktár területén a tűlevelű fákat, bozótot, továbbá a vészkijárat, illetve a szellőző
nyílás 2 m-es körzetében a növényzetet (gyepet) ki kell irtani.
A raktár és épületeinek, továbbá a földalatti térség bejáratánál a nyílt láng használatát
és a dohányzást tiltó, valamint a robbanásveszélyt jelző figyelmeztető táblákat kell elhelyezni.
a) a raktárban legfeljebb
aa) 250 kg lőpor,
ab) 3000 db gyutacs,
ac) 500 db perforátor,
ad) 2 500 m robbanózsinór tárolható együtt;
b) a kerítés a földalatti térség bejáratától 10 m távolságra építhető és a kapu
mérete csökkenthető;
c) zárt üzemterületen a kerítés létesítése nem kötelező, amely esetben a raktár
területén a bejárat 10 m-es körzetét is érteni kell;
d) a földalatti térség egy bejárattal, iránytörés nélkül képezhető ki, hossza 10-
20 m, szabad magassága legalább 2 m legyen, vasút fektetése tilos;
e) a tárolókamrák helyett – egymástól és az előtértől legalább 2 m vastag, ép
kőzetpillérrel, vagy főtéig érő, legalább 25 cm vastag tűzgátló fallal
elválasztott – közös légterű tárolótereket szabad létesíteni úgy, hogy az
első tárolótér és a bejárati ajtó között legalább 5 m távolság legyen,
melyet előtérként kell kiképezni;
f) a bejárati ajtó egyszeres, legalább 2 m magas lehet, fémből vagy
acéllemezzel borított fából készülhet, közvetlenül a támfalnál is
beépíthető;
g) hálózati világítás létesítése, valamint szellőztetőgép használata nem
kötelező;
h) a földalatti térség védelmére villámhárító berendezést kell létesíteni, ha a
tárolóterek feletti fedőréteg vastagsága a 6 m-t nem éri el.
Bányabeli robbanóanyag-raktárak telepítési, kiviteli követelményei
rendelet szabályozza a bányabeli robbanóanyag-raktár telepítési, kiviteli követelményeit.
Bányabeli raktárban legfeljebb 5 tárolókamrát lehet létesíteni.
raktár esetén eltérések alkalmazhatók.
A raktár helyét úgy kell kijelölni, hogy bármely tárolókamra és
a) a bánya vagy bányamező kijáratul szolgáló, behúzó légáramú akna vagy
vágat, a bánya vagy bányamező energiaellátását szolgáló villamos kamra, a
bánya fővízmentesítő telepe, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagraktára
között legalább 100 m,
b) az egyéb nyitott bányatérség között legalább 25 m távolság legyen.
A raktár szellőztetéséről, szénporrobbanás-veszélyes bánya esetén a raktár kőpor-, Az
azonos fajta robbanóanyag tárolására külön tárolókamrát kell építeni, ha
a) robbanóanyagból 2 000 kg-ot,
b) gyutacsból 50 000 db-ot meghaladó mennyiség tárolása szükséges.
2
A 13/2010. (III. 4.) KHEM RENDELET 153. § A) PONT AD) ALPONTJA A 49/2013. (VIII. 9.) NFM RENDELET 61. § (1) BEKEZDÉS 78.
PONTJÁNAK MEGFELELŐEN MÓDOSÍTOTT SZÖVEG. HATÁLYOS: 2013. 09. 08.
A különböző fajta robbanóanyag tárolására külön-külön tárolókamrát kell építeni.
A raktárt két bejárattal kell kiképezni. A bejáratot legalább 0,4 m vastag falazott
gátkeretbe épített, fémből készült ajtóval kell ellátni. Az ajtónyílást küszöb nélkül, legalább
1,4x2,2 m szelvénymérettel kell kiképezni. Az ajtó kifelé nyíló, zárható szellőztető nyílással
ellátott, tömör kivitelű lehet.
A raktár ajtaját biztonsági zárral vagy lakattal zárhatóan kell készíteni.
A szomszédos tárolókamrák között az ép kőzetpillér legalább 10 m vastag lehet.
A raktárt nem éghető anyaggal (biztosító szerkezettel, béleléssel) kell biztosítani. Ha a
raktárt nem falazattal biztosítják, a főtét és az oldalakat teljes béleléssel kell ellátni. A
biztosítást nem igénylő szilárd kőzetben kiképzett raktárt legalább 5 cm vastagon torkrétozni
kell.
A raktár bejáratához csatlakozó bányatérségeket 30 m hosszban legalább
lángmentesített anyaggal kell biztosítani.
A széntelepben kiképzett raktárt, a raktár széntelepet harántoló vágatszakaszait a telep
előtti 5 m-től a telep utáni 5 m-ig zárt falazattal kell biztosítani.
Gondoskodni kell a fakadó víz kizárásáról, vagy ha ez nem lehetséges, a csepegővíz
(A raktárt olyan áthúzó légárammal kell szellőztetni, amely légterének óránkénti
legalább négyszeres levegőcseréjét biztosítja.
A raktárban a helyhez kötött világítási lámpatesteken, valamint az ezeket tápláló
kábeleken kívül más villamos berendezést létesíteni nem lehet.
A fokozottan sújtólégveszélyes bányatérségekben a raktár villamos berendezéseinek
létesítésénél a következő feltételeknek is teljesülni kell:
a) a villamos berendezés táplálására csak kábelt szabad használni,
b) késleltetett túláramvédelem (túlterhelés-védelem, zárlatvédelem)
alkalmazása tilos,
c) a lámpatestet, kábelt a robbanóanyag ládáktól legalább 1 m távolságra kell
elhelyezni,
d) a tároló kamrában a lámpatesteket csak a diffúziós szellőztetésre
megengedett távolságon belül szabad beépíteni,
e) a világítási hálózat kapcsolóját a raktár bejáratánál – kívül – kell elhelyezni.
A raktár világítására helyhez kötött hálózati lámpatesteket kell beépíteni.
A raktár bejárata előtt, az előtérben és valamennyi tárolókamránál villamos tűz
oltására is alkalmas, földalatti használatra engedélyezett típusú, kézi tűzoltó készüléket kell
elhelyezni.
A raktár bejáratánál a robbanásveszélyt jelző, továbbá – ha a bányában egyébként a
nyílt láng és a dohányzás megengedett – a nyílt láng használatát és a dohányzást tiltó
figyelmeztető táblákat kell elhelyezni.
Ha a raktár valamely bejárata közvetlenül a külszínről nyílik, a raktár helyének
kijelölésére, a bejárat kiképzésére, lezárására, körülkerítésére és külszíni létesítményeire a
földalatti raktárra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
a) a raktárban a robbanóanyaggal legfeljebb 3000 db gyutacs tárolható együtt,
b) a raktár olyan áthúzó légáramú bányatérségből is nyílhat, amelynek kihúzó
légárama frontfejtést nem érint, és a meghatározott fő létesítményektől 50 m, az egyéb nyitott
bányatérségektől – csatlakozó vágata kivételével – 20 m távolságra lehet,
c) a raktár lángmentesített anyaggal is biztosítható,
d) a csatlakozó vágattól való elválasztására főtéig érő, lángmentesített anyagú
válaszfalat vagy rácsozatot szabad beépíteni, az ajtó rácsos, legalább 1,8 m magas is lehet,
e) az előtér kivételével a raktárban hálózati világítás létesítése nem kötelező.
Villamos berendezések földalatti bányában
A bányában olyan villamos berendezéseket szabad működtetni, amelyek nem
jelentenek tűz- vagy robbanásveszélyt.
A munkavállalóknak és a munkavégzés hatókörében tartózkodóknak védve kell
lenniük a közvetlen vagy közvetett érintés okozta villamos baleseti veszélyekkel szemben.
Érintésvédelmi szempontból az anyagokat és a védőberendezéseket
a) a feszültségre,
b) a munkavégzési körülményekre, és
c) a villamos berendezéseket használó munkavállalók hozzáértésére
figyelemmel kell megválasztani.
A bányában alkalmazott villamos berendezések és hálózatok üzemvitelét üzemi
Bányában csak földeletlen vagy kompenzált villamos hálózatot szabad alkalmazni,
amely alól kivételt képeznek
a) az áram- és feszültségváltó szekunder oldali,
b) a szigetelés-ellenőrző készülék,
c) a földelés-ellenőrző készülék,
d) a saját áramforrású hegesztés,
e) a saját tápegységű hírközlő berendezések, és
f) a gyújtószikramentes mérő és távvezérlő berendezések
áramkörei.
A berendezés minden, üzemszerűen feszültség alatt nem álló, véletlenül érinthető
részét érintésvédelemmel kell ellátni.
Az érintésvédelemnek egymástól független, kettős, alap és fedő érintésvédelemnek
kell lennie, de megengedett önálló érintésvédelemként a földeletlen érintésvédelmi
törpefeszültség vagy a villamos elválasztás.
Alap érintésvédelemként földelő hálózat alkalmazása kötelező. A földelőhálózat
fővédővezetőjét be kell vezetni minden bányatérségbe, ahol kettős érintésvédelemmel
védendő berendezés üzemel.
Fedővédelemként állandó szigetelés-ellenőrző készüléket kell alkalmazni. Az 1000 V-
nál nagyobb névleges feszültségű berendezés védelmére megengedett helyi védőföldelés
alkalmazása is.
Az érintésvédelemnek az 1000 V-nál kisebb névleges feszültségű hálózatot szigetelési
szintjének 10 ohm/V-ra való csökkenése esetén 2 másodpercen belül és az 1000 V névleges
feszültségű, valamint a sújtólégveszélyes bányatérségekben lévő hálózatot 0,3 másodpercen
belül le kell kapcsolnia.
A szigetelés-ellenőrző készülék működésére nem szabad lekapcsoltatni
a) akna személyszállító berendezését,
b) karsztvíz-veszélyes bánya fő- és bányamezei vízmentesítő telepét,
c) sújtólégveszélyes bánya fő- és segéd-szellőztetőgépét és
d) pótáramforrással nem rendelkező riasztóberendezést.
A szigetelési szintnek 10 ohm/V-ra való csökkentését állandóan telepített helyen
jeleztetni kell.
Bányában villamos berendezést létesíteni és használni csak a bányatérség
minősítésének megfelelően szabad.
Nem szabad használni hordozható vagy helyváltoztató gép táplálására kábelt, és
erőátviteli célra páncélzat nélküli műanyag köpenyű kábelt.
Árnyékolt tömlővezetéket kell használni
a) a helyváltoztató villamos berendezés,
b) a nem kábellel csatlakoztatott 1000 V névleges feszültségű berendezés, vagy
c) a bányászati munkahelyen használt hordozható villamos berendezés és a
kézi fúrógép
csatlakozó-vezetékeként.
VII. A bányászati hulladék kezelése
A bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet hatálya a
bányászati hulladék kezelésére terjed ki.
Az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából, tárolásából,
valamint a bányászat működéséből származó inert hulladékra és nem szennyezett talajra,
továbbá a tőzeg kitermeléséből, feldolgozásából és tárolása során keletkező hulladékra, a nem
veszélyes és nem inert bányászati, illetve veszélyes bányászati hulladékra.
Nem tartozik e rendelet hatálya alá:
- az ásványi nyersanyagok kutatása, kitermelése és feldolgozása során keletkező olyan
hulladék, amely más jogszabály hatálya alá tartozik, és nem közvetlenül e
tevékenységekből származik (például munkagépek üzem- és kenőanyagai),
- az ásványkincsek tengeri kutatásából, kitermeléséből és feldolgozásából származó
hulladéka,
- a víz, kitermelt víz visszasajtolása a felszín alatti vizek védelméről szóló
kormányrendelet hatálya alá tartozó esetekben,
- a bányászati hulladékok radioaktivitásával kapcsolatos ártalmatlanítási, mentesítési,
környezeti rehabilitációs tevékenység.
Hulladékkezelő létesítmény: a szilárd vagy folyékony halmazállapotú, oldatban vagy
szuszpenzióban lévő bányászati hulladéknak az a)-d) pontban meghatározott időtartamon túl
történő gyűjtésére vagy elhelyezésére szolgáló, a bányafelügyelet által engedélyezett kijelölt
terület. Ezek a létesítmények magukban foglalnak bármely gátat vagy egyéb, tárolásra,
visszatartásra, elkülönítésre szolgáló, illetve a létesítményt egyéb módon szolgáló építményt,
továbbá – bár nem kizárólagosan – a meddőhányókat és tározókat, de nem beleértve a
bányatérségeket, amelyekbe a hulladékot az ásvány kitermelését követően rehabilitációs és
építési célból visszatöltik
a) időkorlát nélkül az „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmények és a
hulladékgazdálkodási tervben veszélyesnek minősített hulladékot kezelő
létesítmények esetében,
b) hat hónapot meghaladó időtartamnál a váratlanul keletkező veszélyes
hulladékot kezelő létesítmények esetében,
c) egy évet meghaladó időtartamnál a nem veszélyes és nem inert hulladékot
kezelő létesítmények esetében,
d) három évet meghaladó időtartamnál a nem szennyezett talaj; a nem
veszélyes, kutatásból származó hulladék; a tőzeg kitermeléséből,
feldolgozásából és tárolásából származó hulladék, valamint az inert hulladék
kezelésére szolgáló létesítmények esetében.
A bányászati hulladék kezelését úgy kell végezni, hogy
a) ne veszélyeztesse az emberi életet és egészséget,
b) ne kerüljön alkalmazásra olyan eljárás vagy módszer, amely
károsíthatja a környezetet,
c) ne veszélyeztesse a vizeket, a levegőt, a talajt, valamint az állat- és
növényvilágot,
d) ne okozzon veszélyes mértékű környezeti zajt vagy bűzt, és
e) ne legyen káros hatással a tájra, a védett természeti területekre és a
természeti értékekre.
Az üzemeltető köteles megtenni minden szükséges intézkedést, amely
megakadályozza vagy csökkenti a bányászati hulladék kezelése következtében a környezetre
és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokat, beleértve a hulladékkezelő létesítmény
irányítását – még bezárása után is – az adott létesítménnyel kapcsolatos súlyos balesetek
megelőzését, ezeknek a környezetre és az emberi életre gyakorolt következményei
csökkentését.
A meghatározott intézkedéseket többek között az elérhető legjobb technikák
figyelembevételével kell kialakítani.
Az üzemeltető hulladékgazdálkodási tervet köteles készíteni a bányászati hulladék
mennyiségének minimálisra csökkentésére, előkezelésére, hasznosítására és
ártalmatlanítására.
A bányászati hulladék-gazdálkodási terv célkitűzései:
a) a hulladék keletkezésének és ártalmasságának megelőzése vagy
csökkentése, különösen az alábbiak figyelembevételével:
aa) hulladékkezelés a tervezési fázisban, valamint az ásványi
nyersanyag kitermelésére és előkészítésére használt módszer
kiválasztásakor,
ab) változások, amelyeken a bányászati hulladék a reakcióképes
felület növekedés és a felszíni viszonyoknak való kitettség
kapcsán keresztülmehet,
ac) a bányászati hulladéknak az ásványi nyersanyag kitermelését
követően a bányatérségbe való visszatöltése amennyire az
műszakilag és gazdaságilag kivitelezhető és környezetbarát a
környezetvédelmi jogszabályi előírásoknak és e rendelet
rendelkezéseinek megfelelően,
ad) a termőtalaj visszahelyezése a hulladékkezelő létesítmény
bezárása után, vagy ha ez a gyakorlatban nem kivitelezhető, a
termőtalaj máshol történő hasznosítása,
ae) kevésbé veszélyes anyagok használata az ásványi
nyersanyagok előkészítéséhez;
b) a bányászati hulladék újrafeldolgozással, újrahasználattal vagy
visszanyeréssel történő hasznosításának ösztönzése a környezetvédelmi
előírásoknak és e rendelet rendelkezéseinek megfelelően;
c) a bányászati hulladék rövid és hosszú távú biztonságos
ártalmatlanításának biztosítása, különös tekintettel a tervezési fázisban a
hulladékkezelő létesítmény működése közbeni és a bezárása utáni
irányításra, valamint egy olyan terv kiválasztására, amely
ca) a bezárt hulladékkezelő létesítmény minimális szintű vagy
lehetőség szerint semmilyen felügyeletét, ellenőrzését és
irányítását nem követeli meg,
cb) megelőzi vagy minimálisra csökkenti a hosszú távú negatív
hatásokat, (például amelyeket a hulladékkezelő létesítményből
származó, levegőben, illetve vízben lebegő szennyező anyagok
vándorlása okoz), továbbá
cc) biztosítja minden, az eredeti terepszintet meghaladó gát
vagy meddőhányó hosszú távú geotechnikai stabilitását.
A bányászati hulladék-gazdálkodási terv tartalmazza legalább:
a) ahol alkalmazható, a hulladékkezelő létesítmény javasolt
osztályozását a Rendelet mellékletében megállapított kritériumokkal
összhangban:
aa) A osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmény esetén az
üzemeltető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a súlyos
balesetek megelőzésére szolgáló tervet és az annak
végrehajtására szolgáló biztonsági irányítási rendszert, valamint
a belső vészhelyzeti tervet elkészítette,
ab) nem „A” osztályú hulladékkezelő létesítmény esetén, az ezt
igazoló elegendő információt, ideértve a balesetveszélyek
meghatározását is;
b) a hulladékok jellemzését a Rendelet mellékletnek megfelelően,
valamint a működési fázis során keletkező bányászati hulladék becsült
összes mennyiségéről szóló nyilatkozatot;
c) a hulladéktermelő tevékenység és a hulladékkezelő folyamatok
leírását;
d) annak leírását, hogy a hulladék elhelyezése milyen káros hatást
gyakorolhat a környezetre és az emberi egészségre, valamint a
létesítmény működése közben és bezárása után a környezetre gyakorolt
hatás minimálisra csökkentése érdekében végrehajtandó megelőző
intézkedéseket;
e) a javasolt ellenőrzési és monitoring eljárásokat;
f) a javasolt bezárási tervet – beleértve a rehabilitációt is -, a bezárás
után követendő eljárásokat és a monitoringot;
g) a víz állapotromlását megakadályozó intézkedéseket a
vízgazdálkodásra és a vizek védelmére vonatkozó jogszabályokkal
összhangban, valamint a levegő és a talaj szennyezését megakadályozó
intézkedéseket, vagy ha a szennyezés elkerülhetetlen, annak a lehető
legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében szükséges
intézkedéseket,
h) a hulladékkezelő létesítmény által érintett talaj vizsgálatára
vonatkozó adatokat.
A bányafelügyelet a bányászati hulladék-gazdálkodási tervet akkor hagyja jóvá, ha az
alkalmas a meghatározott hulladékgazdálkodási célok megvalósítására és tartalmazza az
ennek megállapításához szükséges adatokat és leírásokat.
Az üzemeltető a bányászati hulladék-gazdálkodási tervet ötévenként felülvizsgálja. Ha
a hulladékkezelő létesítmény üzemelésében vagy az elhelyezett hulladék minőségében vagy
mennyiségében változás következik be, a változásról a bányafelügyeletet tájékoztatni kell. Ha
a változás jelentős változásnak minősül, a bányafelügyelet az üzemeltetőt a bányászati
hulladék-gazdálkodási terv módosítására kötelezi. Az üzemeltető a módosított bányászati
hulladék-gazdálkodási tervet jóváhagyásra megküldi a bányafelügyeletnek.
Bányászati hulladékkezelő létesítmény a bányafelügyelet engedélyével üzemeltethető.
A bányafelügyelet a működés engedélyezéséről
a) ha a létesítmény kialakítása építési tevékenységgel nem jár, a
műszaki üzemi terv jóváhagyása, vagy
b) ha a létesítmény kialakítása építési tevékenységgel jár, a létesítmény
használatbavételi vagy fennmaradási engedélyezési eljárása
során dönt.
Az engedélykérelem a következőket tartalmazza:
a) az üzemeltető megjelölése,
b) a hulladékkezelő létesítmény javasolt helye,
c) a bányászatihulladék-gazdálkodási terv,
d) pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű megfelelő intézkedés.
Ha a létesítmény üzemeltetéséhez környezetvédelmi vagy egységes
környezethasználati engedély szükséges, a kérelemhez mellékelni kell a jogerős és
végrehajtható környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt.
A bányafelügyelet akkor adja meg az engedélyt, ha az üzemeltető igazolja, hogy
a) az üzemeltető az e rendelet által támasztott követelményeket képes
betartani, és
b) a hulladékkezelés nem ellentétes a Hgt. általános elveivel.
A bányafelügyelet a működési engedélyezési eljárás során dönt a bányászatihulladék-
gazdálkodási terv jóváhagyásáról, az üzemeltető által felajánlott pénzügyi biztosíték
elfogadásáról és a létesítmény besorolásáról.
A hulladékok jellemzése
A hulladékkezelő létesítményben elhelyezésre kerülő hulladékot úgy kell jellemezni,
hogy az biztosítsa a létesítmény szerkezetének hosszú távú fizikai és kémiai stabilitását,
valamint segítsen megelőzni a nagyobb baleseteket. A hulladék jellemzése – ahol
alkalmazható – a hulladékkezelő létesítmény osztályának megfelelően magában foglalja az
alábbi szempontokat:
- a rövid és hosszú időtávon elhelyezésre kerülő hulladék várható fizikai
és kémiai tulajdonságainak leírását, különös tekintettel a felszíni
légköri/meteorológiai viszonyok melletti stabilitására, figyelembe véve
a kitermelt ásványok fajtáját és bármely, a kitermelés során eltávolításra
kerülő fedőréteg és meddő ásványok jellegét,
- a hulladékok osztályozását, különös tekintettel azok veszélyes
tulajdonságaira,
- azoknak a kémiai anyagoknak és stabilitásuknak a leírását, amelyeket
az ásványok előkészítésekor használnak,
- a lerakás módszerének leírását,
- az alkalmazott hulladékszállítási rendszert.
A bányászati eredetű hulladékok lehetnek inert, nem veszélyes és nem inert, illetve
veszélyes hulladékok.
A hulladék külön vizsgálat nélkül akkor tekinthető inert hulladéknak, ha a
bányafelügyelet számára kielégítő módon igazolható, hogy az 1. bekezdésben meghatározott
feltételeket megfelelően vizsgálták és azok teljesülése a rendelkezésre álló információk vagy
érvényes eljárások vagy rendszerek alapján megállapítható.
A hulladékjellemzés keretében elvégzett minősítés szerinti hulladék akkor tekintendő
inert hulladéknak, ha az alábbi feltételek rövid és hosszú távon egyaránt teljesülnek:
a) a hulladék nem megy át jelentősebb málláson, feloldódáson vagy
más olyan jelentős átalakuláson, amely káros hatással lehet a
környezetre vagy károsíthatja az emberi egészséget;
b) a hulladék maximális szulfid-kén tartalma 0,1%, vagy a hulladék
maximális szulfid-kén tartalma 1%, és a semlegesítő potenciál aránya
nagyobb, mint 3, amely arányt a semlegesítő potenciál és a savképző
potenciál közötti arányként kell meghatározni, és statikus prEN 15875
vizsgálattal kell mérni;
c) a hulladék esetében nem áll fenn az öngyulladás veszélye, és a
hulladék nem ég;
d) a hulladékban, illetve a hulladék csurgalékában a környezetre vagy
az emberi egészségre esetlegesen káros anyagok, így különösen az As,
Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, V és Zn koncentrációja, ideértve a
finom részecskékben található anyagokat is, nem haladja meg a földtani
közeg és a felszíni víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges
határértékekről és a szennyezések méréséről szóló jogszabályban előírt
földtani közegre, és a felszín alatti vízre vonatkozó szennyezettségi
határértéket;
e) a hulladék lényegében mentes az ásványi nyersanyag-kitermelésben
és -előkészítésben használt olyan termékektől, amelyek károsíthatják a
környezetet vagy az emberi egészséget.
A bányafelügyelet az engedélykérelem alapján a hulladékkezelő létesítményeket az
alábbi esetekben sorolja az „A” osztályba:
a) hiányosság vagy helytelen üzemeltetés – például meddőhányó vagy
zagytározó gát leomlása – súlyos balesetet okozhat, kockázatfelmérés
alapján figyelembe véve az olyan tényezőket, mint a hulladékkezelő
létesítmény jelenlegi vagy jövőbeni mérete, elhelyezkedése és
környezeti hatása, vagy
b) a Hulladékgazdálkodási törvény értelmében bizonyos küszöbérték
felett veszélyesnek minősülő hulladékot tartalmaz, vagy
c) a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, valamint a
veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos
egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló
44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet értelmében bizonyos küszöbérték
felett veszélyesnek minősülő anyagokat vagy készítményeket tartalmaz.
A hulladékkezelő létesítmény „A” osztályú besorolást kap, ha a létesítmény szerkezeti
épségének sérülése vagy a létesítmény helytelen üzemeltetése következtében előálló
meghibásodás rövid vagy hosszú távon várható következményei az alábbiakhoz vezethetnek:
a) halálesetek nem elhanyagolható veszélye;
b) az emberi egészségre jelentett komoly veszély;
c) a környezetre jelentett komoly veszély.
A hulladékkezelő létesítményben akkor kezdődhet meg a bezárási eljárás, ha
a) az engedélyben megszabott vonatkozó feltételek teljesülnek,
b) az üzemeltető kérelmére a bányafelügyelet erre engedélyt ad vagy
c) a bányafelügyelet erre vonatkozóan ilyen értelmű határozatot hoz.
A hulladékkezelő létesítmény akkor tekinthető véglegesen bezártnak, ha a
bányafelügyelet végrehajtotta az érintett szakhatóság bevonásával végső helyszíni vizsgálatát,
kiértékelte az üzemeltető által benyújtott összes jelentést, megállapította, hogy a
hulladékkezelő létesítmény által érintett területet rehabilitálták és közölte az üzemeltetővel,
hogy jóváhagyja a bezárást. A jóváhagyás nem mentesíti az üzemeltetőt az engedélyezési
feltételekben foglalt vagy egyéb jogszabályi kötelezettségei alól.
Az üzemeltető felelős a hulladékkezelő létesítmény bezárás utáni fenntartásáért,
felügyeletéért, ellenőrzéséért és a kiigazító intézkedésekért, ameddig azt a bányafelügyelet
megköveteli, figyelembe véve a veszély természetét és időtartamát.
Ha a hulladékkezelő létesítmény bezárása után a bányafelügyelet szükségesnek ítéli, a
vonatkozó környezetvédelmi követelmények betartása érdekében az üzemeltető felügyeli a
létesítmény fizikai és kémiai stabilitását, minimalizál minden negatív környezeti hatást,
különös tekintettel a felszíni és felszín alatti vízre, biztosítva, hogy
a) a létesítmény minden építőelemét mindig készenlétben álló,
ellenőrző- és mérőműszerrel megfigyeljék, állagát védjék,
b) a túlfolyócsatornákat és a bukógátakat tisztán és szabadon tartsák.
A hulladékkezelő létesítmény bezárása után az üzemeltető késedelem nélkül értesíti a
bányafelügyeletet minden olyan eseményről vagy fejleményről, amely veszélyeztetheti a
hulladékkezelő létesítmény stabilitását, valamint minden jelentős kedvezőtlen környezeti
hatásról, amelyet a hulladékkezelő létesítmény ellenőrzése és monitoringja feltár. Az
üzemeltető, ahol alkalmazható, a belső vészhelyzeti tervet hajtja végre és követi az illetékes
hatóság minden más utasítását a végrehajtandó korrekciós intézkedéseket illetően. Az
üzemeltető fedezi a végrehajtandó intézkedések költségeit.
A bányafelügyelet által meghatározott esetekben és gyakorisággal az üzemeltető az
összegyűjtött adatok alapján jelentést készít az ellenőrzési eredményekről abból a célból,
hogy bizonyítsa az engedélyezési feltételek betartását, valamint gyarapítsa a hulladék és a
hulladékkezelő létesítmény viselkedésére vonatkozó ismereteket.
Az üzemeltető a hulladékkezelő létesítmény működésének irányítását kizárólag
illetékes személy közreműködésével végezheti. Az üzemeltetőnek gondoskodnia kell a
hulladékkezelő létesítmény üzemeltetésében résztvevők szakmai képzéséről, melynek
keretében évente legalább egy alkalommal ismertetni kell a hulladékkezeléssel kapcsolatos
jogszabályi és hatósági rendelkezéseket, valamint a súlyos balesetek és más üzemzavarok
esetén szükséges intézkedéseket. Az oktatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely
tartalmazza a résztvevők nevét, aláírását, az oktatás időpontját, helyét és tematikáját.
A bányafelügyelet ellenőrzi, hogy új hulladékkezelő létesítmény építése vagy egy már
meglévő átalakítása során az üzemeltető biztosítja a következőket:
a) hulladékkezelő létesítmény, különösen a védett területekre
vonatkozó rendelkezéseket, a geológiai, hidrológiai, hidrogeológiai,
szeizmikus és geotechnológiai tényezőket figyelembe véve, megfelelő
helyen települ és kialakítása megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek
- megelőzik – rövid és hosszú távon – a levegő, a talaj, a felszín
alatti víz vagy a felszíni víz szennyezését,
- biztosítják a szennyezett víz és a csurgalék hatékony
összegyűjtését, valamint
- eleget tesznek azoknak a követelményeknek, amelyek
betartása mellett a víz és szél okozta erózió olyan szintre
csökken, amely sem az engedélyezett létesítményre, sem a
bányaüzem területére, valamint a környező területekre káros
hatással nincs, és az gazdaságilag megvalósítható;
b) a hulladékkezelő létesítmény építése megfelelő, kezelése és
üzemeltetése biztosítja annak fizikai stabilitását, a talaj, a levegő, a
felszíni víz vagy a felszín alatti víz szennyezésének vagy fertőzésének
rövid és hosszú távú megelőzését, valamint – amennyire lehetséges – a
tájképben okozott károk minimalizálását;
c) megfelelő tervek és utasítások vannak a hulladékkezelő létesítmény
illetékes személyek általi rendszeres felügyeletére és a monitoringra,
valamint instabilitást, illetve víz- vagy talajszennyezést mutató
eredmények esetén a szükséges intézkedésekre;
d) megfelelő intézkedések születnek a terület rehabilitálására és a
hulladékkezelő létesítmény bezárására;
e) megfelelő intézkedések születnek a hulladékkezelő létesítmény
bezárása utáni időszakra.
Amikor rehabilitációs és építési célból a bányászati hulladékot a bányatérségekbe –
tekintet nélkül arra, hogy a hulladék felszíni vagy felszín alatti kitermelés során keletkezett –
visszahelyezik, az üzemeltető intézkedéseket hoz a következők érdekében:
a) a bányászati hulladék stabilitásának biztosítása,
b) a talaj, a felszíni vizek és a felszín alatti víz szennyezésének
megakadályozása,
c) a bányászati hulladék és a bányatérség felügyeletének biztosítása.
Az olyan nem bányászati hulladékra, amellyel bányatérségeket töltenek fel,
külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
a) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján
hulladék nyilvántartó lap (ÉPÍTÉSI HULLADÉK NYILVÁNTARTÓ LAP,
BONTÁSI HULLADÉK NYILVÁNTARTÓ LAP) kitöltése és az építtetőnek
történő átadása,
b) értesíteni az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget arról,
hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék
mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes
szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket.
c) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladékmennyisége elérte-e a
külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az
építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön
jogszabályban foglaltak szerint elszállították.
Az építési és bontási hulladékok fajtái az alábbiak:
Kitermelt talaj
Betontörmelék
Aszfalttörmelék
Fahulladék
Fémhulladék
Műanyag hulladék
Vegyes építési és bontási hulladék
Ásványi eredetű építőanyag-hulladék
VIII. Településrendezési követelmények a szakterületi igény szerinti mértékben
A védőpillér méretezés általános rendelkezéseit a 12/2003. (III. 14.) GKM rendelet

szabályozza.
A rendelet szerint védőpillér: a bányaműveletek és a védelmet igénylő létesítmény,
illetve terület között kijelölt kőzettest, amely biztosítja, hogy a bányaműveletek hatására
létrejövő kőzet- és talajmozgás a védett létesítményt, illetve területet nem veszélyezteti.
A rendelet szerint határpillér: a bányatelek határvonala mentén kijelölt olyan
védőpillér, amely biztosítja, hogy a bányaműveletek okozta felszíni kőzet- és talajmozgások a
bányatelek határán belül legyenek.
A méretezéshez szükséges alapparaméterek: a határszög (β), a határszög korrekciója
(Δβ), a védősáv (Pv).
A határszög (β), külfejtés esetén a bányaműveletekkel nem érintett kőzettest rézsűs határoló
felületének vízszintes síkkal bezárt dőlésszöge, amelynél a számítások vagy a tapasztalat
szerint a határoló felület alatti kőzettest megcsúszása, elmozdulása nem következik be, a
bányaműveletek felől nézve a védőpilléreken túli terület nyugalomban marad és így a
bányaműveletek hatása a védett területet nem veszélyezteti. A határszög mélyművelés esetén a
határszög - egy függőleges, a fejtés határvonalára merőlegesen felvett síkmetszetben a
bányaüreg széle és a külszín már nem mozgó pontja között húzott egyenes vízszintessel bezárt
szöge.
A határszög korrekciója (Δβ) a határszög megállapításának bizonytalansága miatt a védőpillér
méretek meghatározásánál figyelembe veendő korrekció. A korrigált határszög: a β-Δβ
szögérték.
A hatástávolság (r) a bányaműveletek talpponti szélétől vagy a fejtési üreg szélétől az ép
kőzetek irányába mérve az a vízszintes vetületi távolság, ameddig a kőzetmozgások a
felszínen kiterjednek. A korrigált hatástávolság (r’, illetve a, b és c) a határszög
megállapításnak bizonytalansága miatt megnövelt hatástávolság.
A védősáv (Pv) a védendő létesítmény vagy terület mellett biztonsági okokból kijelölt
vízszintes vetületi távolság. Amennyiben más jogszabály, szabályzat vagy utasítás nagyobb
értéket nem ír elő, a védősáv legkisebb mérete 5 m.
A méretezés számított paraméterei: a védőpillér szélessége (R), a lábvonal.
A védőpillér szélessége (R) a védősáv és a korrigált hatástávolság méretének összege. A
lábvonal a védőpillért határoló rézsűs felületnek és a védőpillér vonatkozó felületének
(alaplap, fekü) metszésvonala.
A védőpillér méretezését, a határszög megállapítását - az 5. § (3) bekezdés
előírásaiban foglalt eseteket kivéve - szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező
felelős műszaki vezetőnek vagy szakértőnek kell elvégeznie, akik e tevékenységükért a más
jogszabályokban meghatározott felelősséggel tartoznak.
A védőpilléreket a tervezett bányaműveletek és a védett létesítmény talppontjának, a
határpilléreket a bányatelek alaplapjának és a bányatelek felszíni határvonalának
magasságkülönbségét figyelembe véve kell megállapítani. Telepes kifejlődésű ásványi
nyersanyag esetében a védőpillérek a telep feküjére is méretezhetők. Többtelepes vagy
többszeletes művelési mód esetén a védőpillért telepenként (szeletenként) kell megállapítani.
A védőpillérek méretezésének helyességét a bányaművelés során rendszeresen, de
legalább évente a műszaki üzemi tervvel együtt felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálat szerint
a kijelölt védőpillér mérete nem felel meg rendeltetésének, akkor a bányavállalkozónak
haladéktalanul kezdeményeznie kell a védőpillér módosítását. A bányaműveletek hatására
végbemenő mozgások ellenőrzésére a bányafelügyelet - a bányavállalkozó költségére -
mérőhálózat telepítését és rendszeres mérését rendelheti el.
A bányatérképeken fel kell tüntetni a védősáv határvonalát és a védőpillér lábvonalát.
A lábvonalon fel kell írni a védendő objektum megnevezését, a felület megnevezését, amire a
védőpillért számították és a védőpillért kijelölő bányafelügyeleti határozat számát. A
védőpillért ábrázoló térképen fel kell tüntetni a méretezésnél figyelembe vett telep(ek),
szelet(ek) vagy szint(ek) megnevezését.
Külfejtés védőpillérének méretezés alapelvei (határszög meghatározása, határszög

korrekciójának mértéke)
A külszíni létesítmény védőpillérét úgy kell méretezni, hogy a rézsű felületének
felszíni metszésvonala egybeessen a védett létesítmény vagy terület védősáv vonalával, és a
vízszintes síkkal bezárt dőlésszöge akkora legyen, mint az érintett rétegsor korrigált
határszöge.
A külszíntől legfeljebb 10 méter mélységben lévő föld alatti létesítményt külszíni
létesítménynek kell tekinteni, védőpillérét a felszínre vetített kontúrvonalára kell méretezni.
A határszög értékét a tervezett védőpillér közvetlen környezetében lévő rétegsor
vastagsági, települési, kőzetfizikai, hidrogeológiai, művelési, továbbá a kőzetfal (rézsű)
állékonyságát esetlegesen befolyásoló további jellemzők figyelembevételével, méréssel,
számítással vagy egyéb alkalmas módon rétegenként külön-külön kell meghatározni úgy,
hogy a védőpillér omlása, mozgása vagy megcsúszása ne következzen be.
A határszög korrekciója: Δβ=3°
Mélyművelés esetén pontszerű külszíni és a pontszerű nem telepben lévő föld alatti
létesítmények a védőpillérének méretezése
A pontszerű külszíni és a pontszerű nem telepben lévő föld alatti létesítmény védelmét
szolgáló védőpillért a következők szerint kell méretezni:
a) a legfeljebb 0-5° dőlésű telepek esetén a védőpillér olyan kör, amelynek
középpontja a létesítmény, sugara pedig a számított korrigált hatástávolság (r’) és a
védősáv (pv) összege;
b) 5°-nál nagyobb dőlésű telepek esetén a védőpillér dőlésben felfelé, dőlésben lefelé,
illetve csapásirányba eső vízszintes vetületi méretét a védősáv (pv) és az adott irányra
számított korrigált hatástávolság (a, b, illetve c) összege határozza meg.
megszerkeszteni.
A korrigált hatástávolságot a következő összefüggések alapján kell meghatározni:
a) 0-5° dőlésű telepek esetén, illetve nem telepes kifejlődésű ásványi nyersanyag
esetén:
r’ = H x ctg(β-Δβ),
b) 5°-nál nagyobb dőlésű telepek esetén (3. ábra):
dőlésben lefelé:
H
a= -------------
tg(βa-Δβ)+tgα
dőlésben felfelé:
H
c= -------------
tg(βf-Δβ)+tgα
csapásirányban:
H·
b= -------------
tg(βcs-Δβ)
A határszög korrekcióját a következő a), b) vagy c) pont szerinti módon kell
megállapítani:
a) mérési adatok hiányában a gyakorlatban használt, illetve becsült vagy
számított, esetleg irodalmi adatokból származó (valószínű) határszög
esetén: Δβ= 5°,
b) egy mérési adatból (mérési adaton ebben az esetben a süllyedési teknő
félszelvénye alapján megállapítható egyetlen határszög értéket kell érteni)
származó határszög esetén: Δβ= 3°,
c) kettő vagy annál több mérési adat esetén azok számtani középértékét véve
tényleges értéknek,
ha a szélső értékek közötti eltérés <3°, akkor Δβ=1°,
ha az eltérés 3° és 5° között van, akkor Δβ=2° és
ha az eltérés > 5°, akkor Δβ=3°.
Mélyművelés esetén a határszög értékét - mérési adat hiányában - szakértőnek kell

megállapítania.
megszerkeszteni.
IX. A tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek
10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet tartalmazza a bányatérképek méretarányára és

tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatot.
A rendelet hatálya kiterjed a bányászati tevékenységet folytató bányavállalkozó (a
továbbiakban: bányavállalkozó) minden olyan tevékenységére, melyet a bányatérképek
elkészítéséhez, módosításához, kiegészítéséhez és tárolásához kapcsolódóan végez.
A rendelet hatálya kiterjed a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének ellenőrzési és
adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a bányafelügyelet bányatérképekkel kapcsolatos
felügyeleti tevékenységére.
E rendelet alkalmazásában bányatérkép
a) a kutatási térkép,
b) a bányatelek térkép,
c) a bányaművelési térkép,
d) a tervtérkép,
e) a légvezetési térkép,
f) a hidrogeológiai térkép,
g) a villamos hálózati térkép,
h) a fúrólyukas bányászati kitermelés üzemi és üzemi átnézeti térképei,
i) a kőolaj-, kőolajtermék- és földgázszállítás távvezetéki, távvezetéki átnézeti
térképei, és
k) a környezetvédelmi térkép.
A bányatérképek közül bányászati szempontból az a)-d) és i)-k) pontjában
meghatározott bányatérkép minősül alaptérképnek.
A fentiekben nem szereplő bányatérkép az alaptérkép állami ingatlan-nyilvántartási
térképi adatbázis szerinti állományának felhasználásával készített, rendeltetés szerinti
tartalommal kiegészített térkép.
A bányatérképet hites bányamérőnek kell hitelesítenie.
A bányatérképet az Egységes Országos Vetületi rendszerben (a továbbiakban: EOV
rendszer) kell készíteni. A kinyomtatott bányatérképen fel kell tüntetni az EOV rendszer
keretjeleit is oly módon, hogy abból szükség esetén az EOV rendszer koordináta-hálózata
megrajzolható legyen.
A bányatérképeken ábrázoltakat mérethelyesen, jelkulcsokkal és azok magyarázatával
kell feltüntetni. Ha a bányatérképen feltüntetett jelkulcsok megfelelnek az 1. mellékletben
foglalt, az állami földmérési alaptérképi adatbázis egyes jelkulcsaihoz kapcsolódó
jogszabályoknak vagy szabványoknak, akkor a jelkulcsok magyarázatát nem szükséges
feltüntetni, meg kell adni azonban az 1. mellékletben felsorolt jelkulcsokhoz kapcsolódó
jogszabályok vagy szabványok megnevezését.
A kinyomtatott bányatérkép méretarányát – az egyes bányatérképekre vonatkozó
előírásokra is figyelemmel – úgy kell megválasztani, hogy a bányatérképen ábrázoltak
egyértelműen azonosíthatóak legyenek. A bányatérkép digitális állományát meghatározott
rétegkiosztással kell elkészíteni.
Bányatérképek tartalma
Minden bányatérképen fel kell tüntetni
a) a bányatérkép megnevezését,
b) a bányavállalkozó nevét, székhelyét,
c) a kutatási terület megnevezését, ha a bányatérképen feltüntetett bányászati
tevékenység ahhoz kapcsolódik,
d) a bányatelek védnevét, a létesítmény vagy terület nevét,
e) a bányatérkép vetületi rendszerét, magassági alapszintjét, a felhasznált
vízszintes és magassági alappontok azonosító számát és magasságát vagy a
felhasznált műholdas korrekciós szolgáltatás megnevezését,
f) a koordináta-hálózatot értékeivel, a méretarányt, az EOV rendszer keretjeleit
koordináta értékükkel,
g) a közigazgatási határokat a települések nevének feltüntetésével,
h) a bányatérkép készítésének idejét, forrásait és módját, valamint utolsó
kiegészítésének időpontját,
i) a nyilvántartási sorszámot,
j) a bánya veszélyességi minősítését a minősítési fokozattal együtt,
k) telepenként vagy telep-szeletenként készített bányatérkép esetében a telepek
vagy telep-szeletek megnevezését, l) a bányatérkép helyességéért felelős
hites bányamérő nevét, nyilvántartási sorszámát,
m) nyomtatott formátum esetében a hites bányamérő eredeti aláírását, valamint
a bányavállalkozó eredeti cégszerű aláírását.
A mélyműveléses és külfejtéses bánya bányaművelési és tervtérképein haladéktalanul
fel kell tüntetni a biztonsági, védő- és határpilléreket, az azokat megállapító bányafelügyeleti
határozatok megjelölésével.
A bányaüzem felelős műszaki vezetője köteles
a) félévente ellenőrizni a bányatérképek készítését és kiegészítését,
b) a hites bányamérőt mindazon adattal ellátni, melyet a bányatérképen
haladéktalanul fel kell tüntetni, és
c) a hites bányamérő rendelkezésére bocsátani minden olyan egyéb, nem
mérésből származó adatot, melyet a bányatérképen ábrázolni kell.
Külfejtések tervtérképeinek tartalmi követelményei
A külfejtéses bányák bányaművelési térképei terepi mérések alapján készített vektoros
formátumú digitális adatbázisok, amelyek a térképi megjelenítésen túl alkalmasak a bánya
háromdimenziós térmodelljének előállítására is.
A digitális állományból összevonás (generalizálás) útján nyomtatásra alkalmas
példányt is elő kell állítani. A papír vagy képi megjelenítésű bányaművelési térképet 1:1000,
nagy kiterjedésű bánya esetében 1:2000 méretarányban kell készíteni. Az előírtnál nagyobb
méretarány is megengedett.
A bányaművelési az általánosan előírtakon túlmenően fel kell tüntetni
a) a 2 m-t meghaladó mélységű kutatóaknákat, tárókat és kutatófúrásokat,
b) az üzemben lévő és a felhagyott bányaterületek elhelyezkedését magassági
adataikkal együtt, valamint megkülönböztető színjelzéssel a meddőanyag, a
haszonanyag, a meddőhányók és a készletek alakzatait,
c) a bánya vízelvezetésére szolgáló árkokat, bevágásokat, vízelvezető csatornákat,
d) a bányatelken és annak közvetlen környezetében lévő természetes föld-felszín
domborzati viszonyait, geodéziai felmérés vagy az állami topográfiai térképi
adatbázis, vagy digitális domborzatmodell alapján,
e) az állandó jellegű (egy évnél hosszabb ideig ugyanazon a helyen használni
tervezett) bányaüzemi műszaki és egyéb üzemi létesítményeket,
f) olyan bányánál, ahol a bánya alatt ismert, nyomás alatti vizet tároló réteg van, fel
kell tüntetni
fa) a feküoldali védőréteg abszolút és fajlagos értékét,
fb) a víztároló rétegek vízszint- és nyomásadatait a változásokkal együtt,
fc) a csapoló, valamint a vízszintellenőrző létesítmények helyét, főbb adatait,
g) a felhasznált mérési alappontokat azonosító számukkal és magassági adataikkal
együtt,
i) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázistartalmát,
j) a digitális állományt, ezen belül
ja) minden megmért részletpontot pont objektum formájában, a valóságos
magasságra beillesztve,
jb) a mérés során felvett terepalakulatok és objektumok vonalkapcsolatait,
k) az eredeti terepfelszín helyszíni mérésből származó magassági adatait a következő
tárgyévre tervezett kitermelési területekre vonatkozóan.
A bányaművelési térkép egy kinyomtatott példányát a bányaüzemben kell tartani. Ha a
bányaüzemben nincs állandó tárolásra alkalmas hely, akkor a bányaművelési térkép egy
példányát a műszaki felügyeleti személy által hozzáférhető helyen kell tartani.
A tervtérképet a bányaművelési térkép digitális állományának másolatán, annak
méretarányában kell készíteni.
a) a műszaki üzemi tervben előirányzottakat, megkülönböztető színjelzéssel a
letakarás és a hasznosítható anyagok kitermelési helyét és mértékét,
b) a mellékletet képező metszetek helyét,
c) robbantásos jövesztés esetén a biztonsági övezet határvonalát és az azon belül lévő
létesítményeket, valamint a robbantás idején felállítandó őrhelyeket, és
d) a tervezett és ütemezett tájrendezési feladatokat.
A tervtérképhez annyi és olyan méretarányú metszetrajzot kell mellékelni, hogy
azokból a bánya jellemző viszonyai (a bányafal magassága, a kőzethomlok dőlésszöge, a
szintek száma és magassága) megállapíthatóak legyenek.
A tervtérkép egy példányát a bányaüzemnél kell őrizni. Ha a bányaüzemben nincs
állandó tárolásra alkalmas hely, akkor a tervtérkép egy papír alapú, kinyomtatott példányát a
műszaki felügyeleti személy által hozzáférhető helyen kell tartani.
Földalatti bányák tervtérképeinek tartalmi követelményei
A földalatti bányák bányaművelési térképét nyomtatott formában és 1:500-1:2000
méretarányban kell készíteni. A bányaművelési térképen a vágatokat és a lefejtett területeket
telepenként, telepszeletenként vagy szintenként a bányavállalkozó által megállapított
színjelzéssel kell feltüntetni.
A bányaművelési térkép digitális és papír alapú, nyomtatott formátumán fel kell
tüntetni:
a) a bányatelek határvonalát töréspontjaival és azok sorszámaival, a határpilléreket,
a bányatelket érintő, részben vagy egészben fedő és a bányatelek nyilvántartásból
nem törölt bányatelek határvonalát, a bányavállalkozó tulajdonában, illetve
használatában lévő területek határvonalát,
b) a védendő külszíni területeket, a bányászatról szóló törvényben meghatározott
kivett helyeket, a barlangokat, a külszíni létesítményeket, az álló- és folyóvizek
védőpilléreit, továbbá áradáskor vagy esőzéskor víz alá kerülő területeket az ismert
legmagasabb árvízszint megadásával,
c) a bánya külszíni nyílásait és fő vágatait,
d) a bányatelek határain és annak 100 méteres körzetén belül lévő lefejtett
területeket, az ismert főbb vetőket,
e) a mérési alappontokat és azok magassági adatát,
f) a kapcsolódást a nyomvonalas létesítményekhez,
g) az alappontoknak és a bánya jellemző pontjainak magassági adatait olyan
gyakorisággal, hogy azokból a fő szintviszonyok megállapíthatóak legyenek,
i) minden mélyfúrást és bányabeli kutatófúrást,
j) a visszahagyott ásványvagyon (pillér) határvonalát,
k) minden nyitott bányatérséget és felhagyott bányatérséget, fejtéseket a lefejtett
terület jellemző pontjainak magassági adataival és a lefejtés évszámával,
l) a 0,5 m-t meghaladó elvetési magasságú vetőt,
m) a teleptűz, a 0,5 m3/min.-nál nagyobb hozamú víz-, úszóhomok- és iszapbetörés
helyét,
n) a gázkitörés és a gázkitöréses jelenség helyét,
o) a tűzvédelmi és a vízvédelmi gátakat,
p) tömedékes művelést alkalmazó sújtóléges szénbánya esetében a 20 m2-nél
nagyobb alapterületű omlást,
q) többszeletes művelés vagy több telep esetében a visszamaradt kőzet-, illetve
ásványi nyersanyagpillér határvonalát,
r) a vízmentesítéssel kapcsolatos egyéb bányászati létesítményeket,
s) a bánya minősítését a fő bányaveszélyek szempontjából a vonatkozó minősítési
fokozattal (osztállyal) együtt,
t) a felhasznált vízszintes és magassági alappontokat azonosító számukkal és
magassági adataikkal együtt, és
u) a bányászati célú igénybevétellel érintett földrészletek (ingatlanok) határvonalát
és helyrajzi számát, melyeket – szükség esetén külön lapon – a műszaki üzemi terv
engedélyezési eljárása során 90 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térképi
adatbázis alapján kell ábrázolni.
Kettőnél több telepet vagy vastag telepet kettőnél több szeletben művelő bánya
esetében az első két művelt telepről vagy szeletről kell a bányaművelési térképet elkészíteni
és vezetni. Minden további két-két telepről vagy szeletről külön térképet kell készíteni. Ez
utóbbiakon nem kell feltüntetni az ábrázolt telepek vagy szeletek művelésével nem
kapcsolatos bányatérségeket és lefejtett területeket.
Aknatengelyben a függőleges aknával harántolt telepekről, továbbá 300 m-enként a 30
foknál nagyobb dőlésű, művelés alatt álló telepekről dőlésirányú, a lejtősaknával harántolt
telepekről aknatengely irányú földtani metszetet kell készíteni, amely a bányaművelési térkép
tartozékát képezi.
A bányaművelési térképet legalább havonta frissíteni kell az alkalmazott
számítástechnikai program saját formátumában, rendszer-független rajzcsere-fájlban és képi,
nem módosítható formátumban, valamint el kell menteni és papír alapú, nyomtatott
formátumban a bányaüzemben kell tartani.
A tervtérkép a bányaművelési térkép adatállományának felhasználásával készített
térkép. A jóváhagyott tervtérkép egy kinyomtatott példányát a bányaüzemben kell őrizni.
a) negyedéves bontásban a vágathajtási (feltárási és elővájási) tervet zöld színnel, a
tervezett lefejtéseket zöld színű vonalkázással, és ezekhez kapcsolódóan
aa) a tervezett vágatok és fejtések megnevezését és azonossági számát,
ab) a tervezésnél számításba vett telepvastagságot, szeletvastagságot,
telepcsapást és -dőlést,
ac) az országos ásványvagyon-nyilvántartás adatainak megfelelően a művelési
tömbök határát és azonosító jelét, a tervezett veszteség %-os értékét,
ad) a visszahagyni tervezett ásványvagyon határvonalát,
ae) a feltételezett vetőket és
af) az előfúrásra kötelezett vágatoknál az előfúrás megkezdésének helyét,
b) az áthúzó légáramokat, azok irányát, a terelésükre és szabályozásukra szolgáló
létesítményeket, a főszellőztető- és segédszellőztető-gépeket,
c) vízveszélyes bánya esetében
ca) a tervezett vízmentesítő telepeket, azok teljesítményét és talpszintjét,
cb) a tervezett zsompokat, azok befogadóképességét és talpszintjét,
cc) a vízmentesítéssel kapcsolatos egyéb tervezett bányászati létesítményeket,
cd) a tervezett vágatok talpszintjeit olyan sűrűséggel, hogy a vágatok
talpviszonyai, valamint az ellenlejtes szakaszok legmélyebb pontjai
egyértelműen meghatározhatóak legyenek, és
ce) a tervezett műveleti területen valószínűsíthető legnagyobb vízbetörés víz-
és hordalékhozamát,
d) a többi fő bányaveszélyek ellen tervezett állandó létesítményeket és
e) a tervezett és ütemezett tájrendezési feladatokat.
X. Az engedélyezési és a kivitelezési terv tartalmi követelményei
Bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos bányászati építmények

alábbiak:
 kutatótáró.









Bányászatról szóló törvény szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás keretében
engedélyezhető sajátos építmények
építmények:
 kutatótáró.







Bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma elvi építési vagy
építési engedély iránti kérelem esetében
Az építési vagy a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély iránti kérelem
benyújtása előtt az építtető a településrendezési előírások teljesíthetőségével, továbbá a
kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi,
talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a sajátos építmény elhelyezésével,
kialakításával, a műszaki, geometriai jellemzőivel, új rendeltetése megvalósíthatóságával
kapcsolatos műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedélyt kérhet.
Az elvi építési engedélynek az általános előírtakon túl tartalmaznia kell a sajátos építmény
rövid leírását.
Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni.
Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban
megépítendő sajátos építményekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni,
illetve bejelentést tenni.
A sajátos építményekkel kapcsolatos műszaki biztonsági szabályzatban előírt
követelményektől eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelmet az építési engedély iránti
kérelemmel együtt kell előterjeszteni.
Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a környezetvédelmi hatóság
aa) jogerős és végrehajtható környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati
engedélyét, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az összes szakaszra
együttesen, vagy
ab) előzetes vizsgálati eljárásban hozott határozatát, amely szerint az építkezéssel
kapcsolatban nem feltételezhető jelentős környezeti hatás,
b) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet
szerinti adatlapot,
c) termőföldön megvalósítandó sajátos építmény esetében az ingatlanügyi hatóságnak a
termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről vagy a más célú hasznosítás
folytatásához való hozzájárulásáról szóló jogerős és végrehajtható határozatot.
Ha az építési tevékenység felelős műszaki vezetője az építési engedély iránti kérelem
előterjesztésekor még nem ismert, az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg,
hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, az
építési tevékenység megkezdése előtt nyolc nappal be kell jelentenie a bányafelügyeletnek. A
bejelentés elmulasztása esetén – annak pótlásáig – a bányafelügyelet az építési munkák
Az építésügyi hatósági engedély kérelemhez csatolni kell:
a) tervezett építési munkának meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációját 2
példányban,
Ha a bányafelügyelet az építési engedélyt kiadja, annak végrehajthatóvá válásának napját
követő 8 napon belül az engedélyezésre benyújtott műszaki tervdokumentáció egy záradékolt
példányát az irattárában helyezi el, egy példányát az építtetőnek kiadja.
Az építésügyi hatósági elvi építési vagy építési engedély iránti kérelem adattartalma
ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett
terület mérete.
4. A kérelmezett engedély fajtája.
9. Az építés elvégzésének tervezett időtartama.
10. Elvi építési engedély iránti kérelem kivételével az építtető nyilatkozata arról, hogy
rendelkezik építési jogosultsággal.
Bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma használatbavételi

Az építési engedélyhez kötött sajátos építmény – néhány sajátos építmények kivételével –
csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető.
Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az építési engedély szerinti egyes
megvalósulási szakaszokban megépített sajátos építményekre vagy a rendeltetésszerű és
biztonságos használatra önmagukban alkalmas sajátos építményrészekre önállóan is lehet
használatbavételi engedélyt kérelmezni, illetve bejelentést tenni.
A használatbavételi engedély iránti kérelemhez az általános előírásokon túl mellékelni
kell:
a) az üzemeltető nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét,
b) a főbb műszaki-biztonsági jellemzőket; robbanóanyag-raktár esetében a tárolható
robbantóanyag mennyiségét, továbbá – szükség szerint – javaslatot az üzemeltetés különös
feltételeire,
c) építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott építési
napló összesítő lapját,
d) eltéréseket, ha a kivitelezés során a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a
hozzá tartozó jóváhagyott műszaki tervdokumentációtól, valamint az ezek alapján készült
kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel
eltértek,
e) szükség szerint a sajátos építmény rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát és
biztonságos használhatóságát igazoló szakvéleményeket, vizsgálati és mérési bizonylatokat,
Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet erre a célra rendszeresített
formanyomtatványon írásban terjesztheti elő a bányafelügyelethez. A kérelemhez csatolni
kell:
a) a tervezett építési munkának a meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációját 2
példányban,
Az építésügyi hatósági használatbavételi engedély iránti kérelem adattartalma
3. A használatbavétellel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan
adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.
5. Az építési engedély száma, kelte.
Bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma bontási engedély

iránti kérelem esetében
A sajátos építmény bontására vonatkozó engedélyezési eljárás a sajátos építmény
tulajdonosának kérelmére indul.
A bontási engedély sajátos építményrészre is kérhető.
Új sajátos építmény építése esetén a bontási és építési eljárás egy eljárás keretében is
lefolytatható.
A sajátos építmény bontására irányuló kérelemhez az általános előrásokon foglaltakon túl
mellékelni kell:
a) a bontási technológia leírását,
b) a sajátos építmény elbontása utáni állapotot tartalmazó helyszínrajzot és
c) a megszűnő sajátos építmény hiányában bekövetkező helyzet biztonsági elemzését.
Mélyműveléses bánya föld alatti sajátos építményei esetében a kérelemhez kizárólag a
műszaki tervdokumentációt és a szükséges műszaki intézkedések leírását kell mellékelni.
A bontási engedélynek tartalmaznia kell:
a) a bontásra kerülő sajátos építmény megjelölését,
b) a munkálatok végzéséért felelős műszaki vezető nevét, címét,
c) a környezet rehabilitáció során történő kialakításának főbb paramétereit,
d) a tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását, és
e) az engedélytől eltérő végrehajtás szankcionálási lehetőségére való figyelemfelhívást.
Ha a bontási tevékenység felelős műszaki vezetője a bontási engedély iránti kérelem
előterjesztésekor még nem ismert, a bontási engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy
az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, a bontási
tevékenység megkezdése előtt nyolc nappal be kell jelentenie a bányafelügyeletnek. A
bejelentés elmulasztása esetén – annak pótlásáig – a bányafelügyelet a bontási munkák
Az építésügyi hatósági bontási engedély iránti kérelem adattartalma
1. Adószámmal rendelkező tulajdonos esetében a tulajdonos adószáma.
4. A kérelem tárgyára vonatkozó használatbavételi engedély száma, kelte.
6. A bontás elvégzésének tervezett időtartama.
7. Keltezés, a tulajdonos (cégszerű) aláírása.
8. A tulajdonos nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.
A bontási tevékenység befejezését az építtető 8 napon belül köteles bejelenteni a
bányafelügyeletnek.
Bányafelügyelet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma fennmaradási

A fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárásban az alábbi eltérésekkel az építési és
a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell
alkalmazni.
Ha a sajátos építményt vagy annak részét építési engedély nélkül vagy az építési
engedélyben foglaltaktól eltérő módon létesítették, a bányafelügyelet arra – az építtető vagy a
létesítménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján – építési bírság kiszabása mellett
fennmaradási engedélyt adhat, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy
megteremthetők.
Nem lehet építési bírságot kiszabni, ha a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak
nyilvánított építési engedélyt megsemmisítették, vagy azt a bíróság hatályon kívül helyezte.
A fennmaradási engedély iránti kérelemhez az általános előírásokban foglaltakon túl
csatolni kell a termőföldön megvalósult sajátos építmény esetében az ingatlanügyi hatóságnak
a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről vagy a más célú hasznosítás
folytatásához való hozzájárulásáról szóló jogerős és végrehajtható határozatát.
A fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolt helyszínrajzon és a műszaki terveken a
tényleges – még befejezetlen sajátos építmény vagy sajátos építményrész esetében pedig a
további tervezett – állapotot is ábrázolni kell.
A bányafelügyelet a fennmaradási engedélyt megadja, ha a megépített sajátos építmény
vagy sajátos építményrész megfelel vagy átalakítással megfeleltethető a jogszabályokban
foglalt követelményeknek. A sajátos építményrészre vonatkozó fennmaradási engedélyben a
bányafelügyeletnek rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítés
feltételeiről is.
A fennmaradási engedély egyben a sajátos építményre vonatkozó használatbavételi
engedély is, ha ennek feltételei fennállnak. Továbbépítés esetében a továbbépített sajátos
építményrész csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető.
A fennmaradási engedély iránti kérelem elutasítása esetén rendelkezni kell a sajátos
építmény bontásáról vagy műszaki felszámolásáról és az eredeti állapot lehetőség szerinti
helyreállításáról.
Az építésügyi hatósági fennmaradási engedély iránti kérelem adattartalma
ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület
mérete.
8. Az építtető nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.

Banyasz PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Banyasz PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Magyar Mérnöki Kamara

2014. szeptember 08.

III. Felkészülési segédlet FMV/MűE…………………………………………………….11

III. Felkészülési segédlet T/SZ…..……………………………………………………….66

1.1 Bányászati tervezők és szakértők (B és SZÉM4)

a) Akérelmezett vagy gyakorolt tevékenység vállalása, kezdése, folytatása feltételei,

b) Szakterületi szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség)

c) Szakterületi szerződések tartalmi követelményei, díjszámítás

d) Szakterületi jogszabályok és szabványok – általános követelmények

e) Szakterületi jogszabályok és szabványok - külszíni bányászat

f) Szakterületi jogszabályok és szabványok - mélyműveléses bányászat

h) Településrendezési követelmények a szakterületi igény szerinti mértékben

i) A tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek

j) Az engedélyezési és a kivitelezési terv tartalmi követelményei

Bányászati felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök (ME-B és MV-B)

b) Szakterületi szabályok (feladat, felelősség, összeférhetetlenség)

c) Szakterületi szerződések tartalmi követelményei, díjszámítás

d) Szakterületi jogszabályok és szabványok – általános követelmények

f) Szakterületi jogszabályok és szabványok - mélyműveléses bányászat

g) A bányászati hulladék kezelése

h) Településrendezési követelmények a szakterületi igény szerinti mértékben

i) A tevékenység végzésével összefüggő egyéb kapcsolódó szakmai területek

j) Az engedélyezési és a kivitelezési terv tartalmi követelményei

MINTA KÉRDÉSEK, BÁNYÁSZAT

3. Az alábbiak közül milyen lehet egy bánya minősítése

4. Igaz-e a következő állítás :Ha az öngyulladás veszélye fennáll, aknában, lejtősaknában

MINTA KÉRDÉSEK, BÁNYÁSZAT

1. Dolomit bányában a helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött

3. A külszíni bányászati tevékenységek bányabiztonsági szabályzat hatálya kiterjed-e a

4. Igaz-e a következő állítás: a határpillér: a bányatelek határvonala mentén kijelölt olyan

A Magyar Mérnöki Kamara

Lezárva: 2014. július 25.

A beszámoló vizsga kérdéscsoportjainak összeállításánál kiemelt szempont volt a Rendelet

III. A szakmagyakorlók speciális, szakterületi ismeretanyagai

1. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról

A beszámoló vizsga bányászati szakterületi részének a felelős műszaki

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint a szilárdásvány bányászati

 a kitermelés szüneteltetése és a kitermelést követő tájrendezés;

 meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése;

 a megszűnt föld alatti bányák nyitvamaradó térségeinek fenntartása, hasznosítása és

 a bányászati hulladék kezelése;

 a fenti pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és

Az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes

A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos építmények az

 5 méter mélységet meghaladó kutatóakna,

 2 méter mélységet meghaladó kutatóárok,

B./ A külszíni bányászat építményei:

 Személyszállításra szolgáló építmény,

C./ Földalatti bányászat építményei:

 Főszellőztetést, a főszellőztető légáram fűtését és hűtését szolgáló építmény,

 Személyszállításra szolgáló építmény,

 Tűz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve

 2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményű bányabeli villamos energiát

 A bányaüzem területét elhagyó, bányaüzemi külszíni bányavasút,

 A kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló

D./ Egyéb sajátos építmények:

 Polgári felhasználású robbanóanyag raktára,

 Építményt magában foglaló bányászati hulladékkezelő építmény,

 a koncesszióköteles geotermikus energia kinyerésének és energetikai célú

E./ A föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények.

 A bányászatról szóló törvény szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás

 1. A szilárdásvány-bányászat területén a terület-igénybevétellel járó bányászati

 400 méter mélységet meghaladó mélyfúrás,