NT-11605 Z Teljes

6
DOBSZAY LÁSZLÓ
SZABÓ HELGA
Ének-zene
DOBSZAY LÁSZLÓ – SZABÓ HELGA
ÉNEK-ZENE 6.
Emelt szintű tankönyv
az általános iskola 6. osztálya számára
Oktatási Hivatal
0cimnegyed-eloszo_3.indd 1 2019. 12. 12. 18:56:49

A kiadvány 2018. május 9-én tankönyvi engedélyt kapott a TKV/126-22/2018 számú határozattal.
A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 7. sz. melléklet 7.08.2. Ének-zene emelt
óraszámú kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyamára megnevezésű kerettanterv előírásainak.
A tankönyv összhangban áll a NAT 2012-vel.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértők:

G. MAREK KATALIN, ZARUBAY ATTILA
A könyvet 2017-ben átdolgozta:

SZABÓ KATALIN
Lektorálta:
BODNÁR GÁBOR
A könyvet szerkesztette:
MISKOLCI SZILVIA
A kottagrafikákat készítette:
ÉNEKES KATALIN
Képek:
Shutterstock, EKE OFI archívuma, MTI Fotó: Czimbal Gyula, Nándorfi Máté,
Rosta Tibor, Krizsán Csaba, Kallos Bea, Bartal Ferenc, Ujvári Sándor, Vajda János,
Fehérváry Ferenc, Németh György
A borítón
Peter Anton Lorenzoni Wolfgang Amadeus Mozart című festménye látható
(1763, Mozart Múzeum, Salzburg)
© Dobszay László, Szabó Helga, Szabó Katalin,

Oktatási Hivatal (Eszterházy Károly Egyetem), 2017
ISBN 978-963-19-7994-7
Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 374-2100 • E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: dr. Gloviczki Zoltán elnök
Raktári szám: NT-11605/Z

Utánnyomásra előkészítette: Simonyi Kata
Tankönyvkiadási koordinációs osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Orlai Márton, Kóródiné Csukás Márta
Grafikai szerkesztő: Slezák Ilona
Tördelés: Diószegi Tamás
Terjedelem: 18,59 (A/5) ív • Tömeg: 350 gramm
1. kiadás, 2020
0cimnegyed-eloszo_3.indd 2 2019. 12. 12. 18:56:49

TARTA LOM
ELŐSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
I. NÉPDALAINK VILÁGA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Archaikus réteg – honfoglalás előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
A 11─15. század népzenéje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
A 16–17. század népzenéje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
A 18–19. század népzenéje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
A 19–20. század népzenéje: az új stílus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
Egy kis hangszerismeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
II. A BAROKK ZENE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

Claudio Monteverdi: Poppea megkoronázása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
Arcangelo Corelli: La Folia (La Follia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
Henry Purcell: Arthur király – Pásztor, pásztor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
Antonio Vivaldi: Négy évszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
Johann Sebastian Bach . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
Fúgatémák és válaszaik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
Barokk zenekari muzsika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
Georg Friedrich Händel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
Barokk – Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Barokk kontrapunkt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
A barokk a társművészetekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
III. A KLASSZIKA ZENÉJE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94

A bécsi klasszika zenéjéről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
Rendszerezés, gyakorlás a bécsi klasszika stíluskörében –
Negyven zenei nyelvlecke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Zenehallgatás, műelemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140
Zenetörténeti összefoglalás – Bécsi klasszika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185
FOGALOMTÁR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190
FELHASZNÁLT IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194
BETŰRENDES MUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196
MELLÉKLET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199
EZ6emelt2018_190520.indb 3 2019. 05. 20. 12:31:59

ELŐSZÓ
„Ahhoz, hogy jó munkát végezz, elsősorban szeretetre van szükséged, csak ezután jöhet a felelős-
ség és a technika.”
(Antoni Gaudí katalán építész)
Kedves Diákok, kedves Kollégák és Szülők!
Ez a könyv Dobszay László és Szabó Helga 2010-ben megjelent Ének-zene 6. című emelt szintű
tankönyvének átdolgozása, mely a már megjelent 5. osztályos kötetet is figyelembe véve készült.
Az emelt szintű tankönyvcsalád minden tagja népzenei fejezettel kezdődik. Ezután az 5. évfo-
lyamos könyv főként a középkorral és a reneszánsz korral foglalkozik, de elindul a barokk zene
megismerése felé is. A 6.-os kötet ezen az úton halad tovább, és a barokk, valamint a bécsi klasz-
szika korával foglalkozik.
Kedves Diákok!
Mostanra már elsajátítottátok a furulya használatát. Az első fejezet dallamainak nagy részét elő
tudjátok adni ezen a hangszeren. A többszólamú művek egy-egy szólamának hangterjedelme mé-
lyebb, mint a c-szoprán furulyáé. Aki megtanul alt furulyán játszani, nemcsak egy szép hangú,
mélyebben szóló hangszert ismerhet meg, hanem gyakorlatot szerez a transzponálásban is, hiszen
ez a hangszer f-hangolású. A Mellékletben a furulyák fogástáblázatával segítjük az önálló munkát,
és arra bátorítunk benneteket, hogy muzsikáljatok több szólamban. A régi korok zenei gyakorlatá-
nak megfelelően pótolhatjátok vagy támogathatjátok a szólamokat hangszerekkel.
A tankönyv fejezeteiben a dalok kottái és a zenehallgatást segítő kották mellett olvasmányo-
kat, kitekintéseket, elemzéseket, az elemzést segítő feladatokat találtok. A műzenei részek zeneel-
méletének megértését zenei nyelvleckék segítik. A megjegyzendő tartalmakat rózsaszín háttérrel
jelöltük. Az idegen szavak kiejtését zárójelben közöljük. A könnyebb tájékozódás érdekében
a különböző feladatokat piktogramokkal jelöltük.
Feladat Csoportmunka
Szómagyarázat Páros munka
Zenehallgatás Írásbeli feladat
Éneklés Gondolkodtató feladat
Projektfeladat Házi feladat
Szeretnénk, ha az átdolgozott tankönyv is olyan sok örömet okozna, mint a korábbi kiadás.
Kellemes, szórakoztató és elmélyült perceket, órákat és új felfedezéseket kívánunk!
EZ6emelt2018_190520.indb 4 2019. 05. 20. 12:31:59

I. NÉPDALAINK VILÁGA
„A felvilágosodás majd a romantika korában támad fel a népdal iránti érdeklődés. A 19. századi
kéziratos népdalgyűjtemények kétes forrásértékük ellenére fontos ismereteket nyújtanak. A ma-
gyar népzenetudomány az irodalomtudományból, a zenetudományból és a néprajztudományból
kiválva önállósodik a 20. század elején.”
(A fejezet idézetei Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet című művéből származnak
[Balassi Kiadó 2008, Budapest])
Archaikus réteg – honfoglalás előtt

Ide tartoznak az ütempáros gyermekdalok. Jellemzőik: kötetlen szerkezet, ütempáros felépítés,
kis ambitus.
Ess, eső, ess

(Fedémes, Heves megye)

Ess, e - sĘ, ess! Zab sza - po - rod - jon,
G
bú - za bok - ro - sod - jon,
±
Az én ha - jam o - lyan lë - gyën
G

G
mint a csi - kó far - ka,
± ±
még an - nál is hosz -szabb, mint a Du - na hosz - sza.
A honfoglalás előtti időkből származnak a kötetlen szerkezetű recitatív siratók, a strofikus recitáló,
ötfokú, psalmodizáló (zsoltározó) dallamok, és a négy- vagy ötfokú, ereszkedő, kvintváltó, ótö-
rök dallamvilágot idéző dallamok. Az itt közölt, ősrétegi emlékeket őrző népdal a 19. században
változáson ment át, hogy táncolni lehessen rá.
EZ6emelt2018_190520.indb 5 2019. 05. 20. 12:31:59

Meghót, meghót a cigányok vajdája
(Istensegíts, Bukovina)
@
K ±
@ @ (
3
(
@
Mëg - hót, mëg - hót a ci - gá - nyok vaj - dá - ja, vaj - dá - ja,
@ @ (

( K ±
3
@
Fe - le - sé - ge sá - tor - fá - ját szám - lál - ja, szám - lál - ja,
G
@ @ ±
3
(
É - dës u - ram, bár - csak ad - dig élsz va - la, élsz va - la,
@
@ @ G O G G
±
3

3
O

È

Míg ne - këm ëgy fe - jér lo - vat lopsz va - la, lopsz va - la.
A 11─15. század népzenéje

A 11–15. században a Kárpát-medencében letelepedő és államot alapító magyarság „szükségkép-
pen kapcsolatba került az itt talált avar, szláv, dunai bolgár népesség zenéjével. Ezt a zenét nem
ismerjük. […] (Fontos lépés népünk életében, amikor) Szent István király elrendeli, hogy minden
tíz falu építsen templomot. […] Az európai kultúra első nagy hatása, a kereszténység elhozza ma-
gával a gregorián ének nagy nemzetközi dallamkincsét.”
(Kodály Zoltán szavait idézi Paksa Katalin)
Kilencet ütött már az óra

Parlando (Jászladány, Jász-Nagykun-Szolnok megye)
@
@ @ 3
Parlando
Ç
3
( (
1. Ki - len - cet ü - tött már az ó - ra,
@ G
@ @ Ç
G

3 3

3
Ç
Vi - gyázz, em - ber, e - zën szó - ra!
@
@ @
3 3
( ( (
2. TĦz - re, víz - re vi - gyáz - za - tok,
@ G G3
@ @ ( Ç
G G
3

Hogy ká - ro - kat në vall - ja - tok!
EZ6emelt2018_190520.indb 6 2019. 05. 20. 12:31:59

A 16–17. század népzenéje
Az érett reneszánsz és barokk évszázadaiban, a mohácsi csatavesztést követően, a három rész-
re szakadt országban „az életkörülmények nagyon eltérően alakulnak a királyi Magyarországon,
a hódoltságban és az Erdélyi Fejedelemségben, az érintkezés köztük mindvégig folyamatos ma-
rad, amit a zenei hagyomány egysége is bizonyít.” A 16. századi énekmondókról, köztük Tinódi
Lantos Sebestyénről ötödik osztályban tanultunk. Egyik históriás énekének, az Egervár viadaljá-
ról való éneknek a dallamát „a székelyek és a gyimesi csángók őrizték meg…”
Én az éjjel nem aludtam

Giusto (Gyimesköz, Csík)
@ G
3
@ ( ±
@ O
K
Én az éj - jel nem a - lud - tam egy ó - rát,
G
3

G

@ ( 0
Min - dig hall - gat - tam a ba - bám pa - na - szát,
@ O O
@

O
Éj - fél u - tán mé - gis el - csen - de - sed - tem,
@ O
G O G
el - szen - de - red - tem
O
@

0
Ç
Ró - lad, ba - bám, min - den gon - dom le - vet - tem.
„A 17. században nemcsak egyházi énekeskönyvek készülnek, hanem másfajta, magáncélú kottás
és szöveges gyűjtemények is. Az egyik legfontosabb forrás […] a Vietórisz-kézirat (cca. 1680).
[…] A 17. század jeles zenetörténeti és népzenei emléke a Kájoni-kézirat, amelyet Seregély Má-
tyás jezsuita és Kájoni János csíksomlyói ferences szerzetes állított össze 1634–1671 között.
Ebben bukkan fel először egy nevezetes dallam, melyet a kutatók az ún. »Rákóczi-nóta« dal-
lamcsaládjába sorolnak, és melyet a század egyik legnépszerűbb, sok és szerteágazó variánssal
rendelkező melódiacsoportjának tekintenek.”
Kuruc kori dallamok

A magyar kuruc korszak sok érdekes, szép dala maradt fenn régi kéziratokban, és sokat megőrzött
belőlük a nép emlékezete is. Ismételjük át az elmúlt osztályokban már tanult kuruc kori dallamo-
kat, és tanuljunk melléjük még néhányat! Ezekből a dalokból és táncokból fejlődött ki – más hatá-
sok hozzákeveredésével – a 18–19. század kedvelt táncfajtája, a magyaros katonatoborzó verbun-
kos zene. Elsősorban a hangszeres előadás jellemző rá, de dalok is keletkeztek ennek stílusában.
A verbunkosok jellemző fordulataira építve írta Egressy Béni a Szózat dallamát.
EZ6emelt2018_190520.indb 7 2019. 05. 20. 12:32:00

Te vagy a legény
Parlando, rubato
@

Parlado, rubato
@ K Ç
Te vagy a le - gény, Tyu - ko - di paj - tás!
@
@ Ç
K
Nem o - lyan, mint más, mint Ku - czug Ba - lázs.
@
@
Te - rem - jen hát or -szá - gunkban jó bor, ál - do - más!
@@
7 7 7
Ç
Nem egy fil - lér, de két tal - lér kell i - de, paj - tás.
2. Szegénylegénynek olcsó a vére, 3. Bort kupámba, bort, embert a gátra,

Két-három fillér egy napra bére, Tyukodi pajtás, induljunk rája,
Azt sem tudja elkölteni, mégis végtére Verjük által a labancot a másvilágra,
Két pogány közt egy hazáért omlik ki vére! Úgy ád Isten békességet édes hazánkra.
Zöld erdő harmatját

Ç Ç

1. Zöld er - dĘ har - mat - ját,
Ç Ç
Pi - ros csiz - mám nyo - mát
Ç
Hó - val le - pi be a tél.
2. A magas hegyeken 5. Jobb hát a darvakkal

Kietlen bérceken Vagy más madarakkal
Fújdogál a hideg szél. Elbujdosnom messzire.
3. Messzire bujdosom, 6. Mert itten lakásom

Hazámat itthagyom, Nincsen maradásom
Isten vezérli dolgom. A sok irigyeimtől.
4. Szerelmes barátim, 7. Fejenként mindenek

Régi jó pajtásim Akik esmértenek,
Tőlem elpártoltanak. Mostan megbocsássanak.
EZ6emelt2018_190520.indb 8 2019. 05. 20. 12:32:00

Haj, Rákóczi

(Pálóczi Horváth Ádám gyűjtése)
Ç

Haj, Rá - kó - czi, Ber - csé - nyi, Be - ze - ré - di!

G G G G G
Ma - gyar vi - té - zek ne - mes ve - zé - ri!
G G
K
Ho - vá let - tek, ho - vá men - tek vá - lo - ga - tott vi - té - zi?
Kecskemét is kiállítja
(Tura, Pest megye, Bartók Béla)
@
@

K
1. Kecs - ke - mét is ki - ál - lít - ja nyal - ka ver - bunk - ját,
@
Csár - da e - lĘtt ki is tĦ - zi ve - res zász - la - ját.

@
Gyer - tek i - de fi - a - ta - lok, tes - sék be - áll - ni,
@@
K
Nyolc esz - ten - dĘ nem a vi - lág, le - het pró - bál - ni.
2. Amott sétál egy kisleány nagy vidámsággal, 3. Kardomnak a markolatja nem csupa rézbül,
Utána megy a rózsája nagy bátorsággal, Ki van öntve csillagosra sárga ezüstbül,
Lassan siess, lassan sétálj kedves angyalom, A fényes nap hogyha rásüt, szépen tündöklik,
Fényes kard az oldalamon ne csillámoljon. Kis angyalom, ha rátekint, elszomorodik.
Feladat
Keressétek meg a fenti dallamban a bővített szekundlépést (B2)!
Kutass! https://48asdalok.btk.mta.hu/
A kuruc skála: l-t-di-r-m-f-s – másként szolmizálva a mi-fi-szi-l-t-d-r

– hétfokú hangsor. A Tyukodi dallamcsalád jellemző hangsora, innen
kapta a nevét. Bárdos Lajos a Heptatonia secunda, azaz Második hét-
fokúság című tanulmányában ezt a hangsort pikardiai eolnak is nevezi,
mert a lá alaphangra nagy tercet éneklünk. A kifejezés a moll darabok
nagy terces záró akkordjára utal.
Magyar ezredsípos
a 18. század első feléből
EZ6emelt2018_190520.indb 9 2019. 05. 20. 12:32:00

Táncdallam
tr
± ±

tr
tr

G G

tr

„Saltus hungaricus”

@
Kíséret: l, m
@

l, r t, d m, l,
@
d sz,
@

l, r t, m m, l,
A magyar ugrós táncot a Linus-féle kéziratban találjuk, mely 1780 táján jelent meg. Magyaros,
törökös, lengyeles, németes, olaszos táncdarabokat sorol egymás mellé egy iskolai színjáték kí-
sérőzenéjéül...
(Szabolcsi Bence: A magyar zene évszázadai II. kötet és Falvy Zoltán 1957-ben megjelent zene-
történeti írása is említi a gyűjteményt)
A 18–19. század népzenéje

„A Rákóczi-szabadságharc bukása után Magyarország teljesen betagolódik a Habsburg Monar-
chiába […] A polgárosodásnak és az egyházak működésének köszönhetően megnő az iskolák
szerepe. […] A diákoknak kötelessége az éneklés az istentiszteleteken, temetéseken […] ünnep-
ségeken. Emellett kántálni is eljárnak, vagyis énekes köszöntőkkel gyűjtenek adományt az iskola
céljaira.” Diákmelodiáriumok keletkeznek, és ebben az egyházi énekeken kívül világi dallamok,
történeti énekek, köszöntők és népdalok is szerepelnek.
10
EZ6emelt2018_190520.indb 10 2019. 05. 20. 12:32:01

Ó, mi kegyes ó barátunk
G G
Giusto (Doroszló, Bács-Bodrog)

@ ±
Ï PL NH J\HV y ED Ui WXQN Wp JHG N| V]|Q WQN
G G
0i L QD SRQ pV VRN My NDW Qp NHG Nt Yi QXQN

@ ±
3

3
( (
eO MHQ pO MHQ Yt JDQ pO MHQ pO MHQ D -i QRV
2. Áldott óra és minuta, melyben születtél, / Hogy Szent Jánosnak nevére kereszteltettél. Éljen...
3. Midőn pedig elvégezvén gyarló éltedet, / Az egekben és mennyekben áldd Istenedet! Éljen...
Szómagyarázat: ó barát: régi barát
Kossuth Lajos azt izente

Poco rubato (Hadikfalva, Bukovina)
G G

1. Kos - suth La - jos azt i - zen - te
(
O

G

nem tĘt ki a re - ge - mënt - je,
G
± ±
( (

Ha még ëgy - szër meg - i - ze - ni,
G G ±
G

Mind - nyá - junk - nak el këll mën - ni,
G
±

Él - jën az ma - gyar sza - bad - ság,

Él - jën az ma - gyar!
2. Kossuth Lajos íródëák, 3. Esik esső karikára,

Nem këll néki gyërtyavilág. Kossuth Lajos kalapjára.
Mëgírja ő az levelet Valahány csëpp esik rája,
Az ragyogós csillag mellett. Éljen... Annyi áldás hulljon rája. Éljen...
11
EZ6emelt2018_190520.indb 11 2019. 05. 20. 12:32:01

A 19–20. század népzenéje: az új stílus
„A 19. században a néphagyomány olyan eleven, erőteljes, hogy képes új stílust létrehozni a tánc-
ban, viseletben, zenében. Ekkor terjed el a […] csárdás […] Ekkor válik a viselet több tájon is
olyan díszessé, amilyennek ma is ismerjük például a matyó vagy a kalocsai ruhát.”
Matyó és kalocsai viselet
A népzenei anyanyelvre erősen hat a nyugat-európai műzene és a szomszéd népek zenéje. „Az
1848-as szabadságharc dalai még nem új stílusúak […]” Vannak dallamok, amelyeket kupolás
dallamvonaluk és visszatérő sorszerkezetük miatt az új stílus körébe sorolunk, de a kifejlett új
stílusra jellemző alkalmazkodó ritmus és a sorvégi tipikus ritmusfordulat még hiányzik belőlük.
Sej, sarkon van a

Giusto (Kartal, Pest–Pilis–Solt–Kiskun)
@ @
K __ G G
Giusto
@ @ @ O ±
_ G
Sej, sar-kon van a, sej, sar -kon van a La -dos Já - nos kocsmá - ja,
@
@ K G __ G G
3
@ @ @ ±
_ G
@@
Sej, le - gé - nyek - nek, sej, le - gé-nyek-nek van az o - da csi - nál - va,
@ @ @ ( ______
(
O

G

Le - gé - nyek - nek meg an - nak a hí - res lá - nyok - nak,
@
K G ( __ G G
büsz - ke
@ G
3
@ @ @ O G±
3 3
_
Sej, meg an - nak a, sej, meg an - nak a le - sze - relt ka - to-nák - nak.
12
EZ6emelt2018_190520.indb 12 2019. 05. 20. 12:32:01

Pásztorok, betyárok, rabok
A pásztorkodás az emberiség egyik legősibb foglalkozása. A ma-
gyarok is űzték kezdetek óta, de a török időktől fogva különösen
fontossá vált. Hiszen akkor a nyájaival kóborló pásztor könnyeb-
ben megmenthette vagyonát, mint a termésre váró földműves vagy
a békés városi életet kívánó mesterember. Könnyebb volt az állatot
pénzzé tenni, mint a terményt: még szállítani sem kellett, hanem
lábán lehetett fölhajtani a marhát, akár a külföldi vásárokra is. De
Betyár és zsandár ábrázolás
a marhanyáj lett a legkívánatosabb és a legkönnyebben elérhető azok
tükrösön, 1841. Vas megye
számára is, akik rövidebb úton akartak meggazdagodni. A pusztában
szerteszéjjel kószáló nyájak, pásztorcsoportok és a rabló betyárok között alig tudott rendet tartani
a vármegye. A betyár és a pásztor összetartoztak: ugyanabból a vagyontárgyból éltek.
Bármilyen érdekfeszítő is, hogy miként fogott ki a pandúrokon egy-egy betyár, legtöbbjük
sorsa mégis a rabság lett. Így aztán a pásztornóták, a betyárdalok és a rabénekek szorosan ösz-
szekapcsolódó, sokszor ugyanazokból a motívumokból felépülő és hasonló dallamstílust mutató
népdalcsoportot alkotnak. Egy részük a zeneileg még régi stílusoknak a sajátos „pásztor”-modor
szerinti átformálását mutatja. A betyártörténetek azonban igen népszerűek voltak a 19. században
is, újabb, sőt kifejezetten új stílusú népdalokhoz is gyakran társultak efféle szövegek.
A csikósok, a gulyások
G G G Ç
(Ajak, Papp János, Szabolcs megye, Sztanó Pál)
@
( ( (
G
@ (
G
1. A csi - kó - sok, a gu - lyá - sok kis laj - bi - ba jár - nak,
G Ç Ç G
Ç
A - zok é - lik vi - lá - gu-kat, sej, haj, kik pá - ros - tul jár - nak.
2. Lám én szegény szolgalegény csak magam egyedül,

hogy élek meg, ha nem lopok, sej, haj, ezres bankó nélkül?
3. Zúg az erdő, zúg a mező, vajon ki zúgatja?

talán bizony Patkó Bandi, sej, haj, a lovát itatja.
4. Lám megmondtam, Patkó Bandi, ne menj az Alföldre,

csikósoknak, gulyásoknak, sej, haj, ne járj ellenére.
5. Mert ha csikót találsz lopni, azonnal megfognak,

harminchárom kilós vasat, sej, haj, kezedre vasalnak.
Feladat
Játsszátok el furulyán a fenti dallamot! Hallgassatok az Alföld tájegységéről származó népzenei felvéte-
leket! Figyeljétek meg, hogyan díszítenek az autentikus, azaz hiteles előadók! Ha ráéreztetek a díszítés
módjára, próbálkozzatok meg vele ti is! A felvételeket a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi
Intézetének honlapján találjátok, az adatbázisok között.
13
EZ6emelt2018_190520.indb 13 2019. 05. 20. 12:32:02

Béres vagyok, béres
@
(Perkáta, Fejér m., Pesovár Ferenc)
@ @
(
Ç Ç
(
Ç Ç
@ G G
1. Bé - res va - gyok, bé - res, Bé - res - nek sze - gĘd - tem,
@ @ Ç G
K

3. vsz. 3
( Ç
Sej, itt az új - esz - ten - dĘ, Jön a sze - kér ér - tem.
2. Sajnálom ökrömet, a járomszögemet,

Sej, cifra ösztökémet, barna szeretőmet.
3. Ökreim a réten, gulyám a vetésen,

Hej, taligám barázdába’, magam a kocsmába’.
Szómagyarázat
járomszög: „A járomszeg a járom alsó és felső keretén átdugható erős, rend-
szerint vas pálca, mely az ökör nyakát a járomba zárja.” (Czuczor Gergely, Első járom
1800–1866 között élt bencés szerzetes, A magyar nyelv szótára szerzőjének megfogalmazása.)
ösztöke: vasvégű bot, mellyel az ökröt bökdösik, vagy az eke kormánylemezét tisztogatják
Lóra, csikós, lóra!

Rubato (Alsókálosa, Gömör és Kis-Hont megye, Sárosi Bálint)
2. Nyergeljétek hát föl azt a pici pirost, 4. Egyél, igyál pajtás, ez ám az áldomás,
hogy úsztatom által a zavaros Marost. majd visszajövőben hajtol valami mást.
3. Zavaros Maroson magam általteszem, 5. Hajtok, bizony pajtás, vagy harminc tehenet,
bánáti gulyásnál jó vacsorát eszem. kié’ a mészáros bankót ád öleget.
Szómagyarázat: pányva: kötél, fonat, mellyel a barmot befogják, mozgásában korlátozzák
Házi feladat
A rubato, szabadon énekelendő népdalok esetében bonyolult metrikus formába kényszeríteni a szabadsá-
got, ezért nehéz a ritmus lejegyzése. Ugyanezért okoz gondot a kórusban való megszólaltatás is, itt ugyanis
egyfajta előadási lehetőséget kell mindenkinek megvalósítania. Énekeljétek el otthon a népdalt saját elkép-
zelésetek szerint, és kottázzátok le a ritmust! Vessétek össze megoldásaitokat!
14
EZ6emelt2018_190520.indb 14 2019. 05. 20. 12:32:02

Debrecennek van egy vize
G
(Dévaványa, egykor Jász-Nagykun-Szolnok vm., ma Békés m., Sárosi Bálint)

(
1. Deb - re - cen-nek van egy vi - ze, Ki - nek Hor - to - bágy a ne - ve.
G
( Ç

Ar - ra van egy kĘ - híd rak - va, Ki - lenc lyuk-ra van ál - lít - va.
2. Hortobágynak van egy vize, sárga lovam, ne félj tőle,
még az éjjel egy órára vigyél át a túlsó partra,
(a 3–4. dallamsorra):
vigyél át a túlsó partra, ott lesz jó világ gazdádra.
3. Az én lovam csárda előtt, gödröt vágott maga előtt,

rúg-vág, kapál, ágaskodik, a gazdája jó bort iszik.
4. Kiverték a gulyát-ménest, jaj, de szépen legelésznek,

káromkodnak a számadók, jó bort isznak a káradók.
5. Egyik iszik a Szelesbe, a másik a Cserepesbe’,

a harmadik a Morgóba, gulya-ménes csavargóba’.
6. Mihálynap után az idő, fújdogál a hideg szellő,

sírnak-rínak a bárányok, tanakodnak a juhászok.
7. A karámnál találgatják, hogy a nyájat hová hajtsák;

hajtsuk be a gazdájának, adjon szénát bárányának.
A Hortobágy már a 16–17. században az alföldi pásztorkodás jeles területe volt. Később azután,
egészen korunkig, szinte romantikus tekintélyt kapott a hortobágyi puszta, a Hortobágy folyócska,
rajta a híres Kilenclyukú híddal és mellette a csárdával. Az 5. versszakban a környékbeli híres
csárdák neve szerepel.
Változat
Feladat
Játsszátok el a két változatot furulyán! Rögtönözzetek további variációkat a népdalra!
15
EZ6emelt2018_190520.indb 15 2019. 05. 20. 12:32:03

Kodály Zoltán: Mátrai képek
Az 1931-ben írt műben Kodály Mátra vidéki népdalokból formált nagyszabású vegyeskari
kóruskompozíciót. A mű első képében a Vidrócki-ballada versszakait halljuk.
A Vidrócki híres nyája

Ç G
±
1. A Vid - róc - ki hí - res nyá - ja Csö - rög - mo - rog a Mát - rá - ba',
G
Ç
G±
Csö - rög - mo - rog a Mát - rá - ba', Mert Vid - róc - kit nem ta - lál - ja.
2. Megyen az nyáj, megyen az nyáj 3. Hozd ki, babám, szűröm, baltám,

Környeskörül a gaz alján, Hadd menjek az nyájam után,
Ugyan, hol állok elejbe, Mert levágják az kanomat,
kerek erdő közepébe? Keselylábú ártányomat.
4. Esteledik már az idő,
Szállást kérnék, de nincs kitől,
Sűrű erdő a szállásom,
Csipkebokor a lakásom.
Szómagyarázat: kesely: fehér szőrű; ártány: herélt sertés
Már Vidrócki
2. Hallottad-e Vidróckinak nagy hírét? 3. A Vidróckit ki mossa ki a vérből?

G Ç G
d t, l, l, d t, l, l, l, l, l t l sz m r sz sz m r m m
G
1. Már Vid-róc-ki e - mel-ge - ti a ban - kót, ėsz-haj- na-lon el - ve - ze - ti a csi - kót.
Ç
sz f m r m fi szi l m r d sz, sz, l, l, m r d l, sz, l, l,
El - ve - ze - ti a -mer-re a nap le - jár, Ar - ra, tu-dom,a gaz-dá - ja sosem jár.
Pintér Pista hogy levágta a fejét. Azt áldja meg az Úristen az égből!
Pintér Pista úgy levágta egyszerre, Úgy száll arra az Úristen áldása,
Mindjárt leborult Vidrócki a földre. Mint az égből az eső szakadása.
Újra az első dallamra: 5. A Vidrócki sírhalmára

Gyöngy hull a koporsójára,
Hej, Vidrócki, most gyere ki,
Hat vármegye vár ideki.
(a 3–4. dallamsorra)
– Mit ér nekem hat vármegye, / Tizenkettő jöjjön ide!
16
EZ6emelt2018_190520.indb 16 2019. 05. 20. 12:32:03

Betyárok és pandúrok harcolnak
A betyárdalok többsége a balladák régi műfajából kifejlődött tömör formában mondja el az iz-
galmas történetet. Az újkori betyárballadák közül talán a legnépszerűbb Vidróckié. Vidrócki
a Borsod-vidéken „működött” a 19. század közepén, 1873-ban végzett vele vita közben egyik
betyártársa. A nép azonban nem így tartotta meg emlékét, hanem a csárdában a zsandároknak
bátran ellenálló hősként ábrázolja. Kölcsönözzétek a könyvtárból, és olvassátok el Balogh Béni
Vidróczki a nevem című izgalmas könyvét!
A ballada dallama szólamról szólamra vándorol, míg a többi szólam az eseményeket festő
figurációkat énekel hozzá.
Megyen az nyáj
G
ÇÇ ÇÇ
G
Me-gyen az nyáj, me-gyen az nyáj, Kör-nyes kö - rül a gaz al - ján
ÇÇ
4

Me-gyen az nyáj, me-gyen az nyáj, Kör-nyes kö - rül a gaz al - ján

G

Ç
A második zenei kép: a férfi és a női kórus felelgetősére épülő búcsúzódal.
Elmegyek, elmegyek
@
@ G Ç Ç
( (
El - me-gyek, el - me - gyek, El is van vá - gyá - som,
@ G
@
Ç
Eb - be' ron - gyos kis ta - nyá - ba' Nin - csen ma - ra - dá - som.
17
EZ6emelt2018_190520.indb 17 2019. 05. 20. 12:32:03

A harmadik zenei kép szövegével ehhez a búcsúhoz kapcsolódik, dallamának lágyságával viszont
ellentétet jelent az előzőhöz képest. A „Madárka, madárka” kezdetű dal imitációs megszólalásá-
val kezdődik a tétel.
Madárka, madárka
Andantino ( q =56)
N Q G

@ Ç ±
Q
Ma - dár - ka,ma - dár - ka, Csá-cso-gó ma - dár - ka,
G
@
@ Ç
±

Q Ç G
Ma - dár - ka,ma - dár - ka, Csá-cso-gó ma - dár - ka,
4@ Ç
Ma - dár - ka, ma - dár - ka, Csá-cso-gó ma-dár - ka, Vidd el a
( |
@ Ç
(
( |
Vidd el a le - ve-lem, vidd el a le - ve - lem ma-gyar ha - zám - ba.
@

@ ! Ç

Vidd el a le - ve-lem, vidd el a le - ve - lem Szép magyar ha - zám - ba.

G
4@ Ç Ç
le - ve-lem, vidd el a le - ve-lem Szép magyarha - zám - - - ba.
A negyedik és ötödik szakaszban mulatozó dalokat hallunk. Előbb a „Sej, a tari réten” kezdetű dal
dudakíséretet utánzó feldolgozását, majd akkordikus átvezetéssel egy lakodalmi táncsorozatot.
Sej, a tari réten
7
Allegro molto
Ç Ç Ç Ç T Ç T Ç T Ç Ç
Sej, a ta - ri ré - ten, a ré - ten, a ré - - - ten.
Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç
Ç Ç Ç Ç ÇÇ Ç Ç Ç Ç
ÇÇ Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç
7
Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç Ç
a Sej, ta - ri, sej,
a ta - ri, sej,
a ta - ri ré - ten, ré - ten.
18
EZ6emelt2018_190520.indb 18 2019. 05. 20. 12:32:03

Az alapdallam ismét dudakíséretes:
5G Q
Allegro molto

G ±
G ±
( (
5G Q G G
Két tyú- kom ta - va - li, há - rom har-mad é - vi, Hajtsd ha - za Ju - lis-kám, za - bot a - dok né - ki.

( ± ( ±

G
Pi - te sár -ga, pi - te bú - bos, pi - te mind a há - rom, Az u - ram is itt - hon vagyon nincsen sem-mi ká - rom.
± G ±
( ± (
Sár - ga bú - bos, sár - ga bú- bos, sár - ga bú - bos, sár - ga bú - bos.
Ç Ç Ç Ç
Sár - ga bú - bos, sár - ga bú - bos.
Ç Ç Ç Ç
T T T T
E két dalhoz betétként kapcsolódik néhány népdal:
A fűzfának nincsen töve

l t d' d' r' d' t l d' t sz l l r r r
1. A fĦz - fá - nak nin - csen tö - ve, A ven - dég - nek nin - csen sze - me,

d' t sz l sz f m r d' t sz l l r r r
Sze - me vol - na, ha - za - men - ne, I - lyen so - ká itt nem len - ne.
Apcon lakom
(2. vsz.)
Ç Ç
(
( (

1. Ap - con la - kom, ke - ress meg, Két lá - nyom vagy, sze - resd meg,
G G
Ç (
Né - ked a - dom e - gyi - ket, Vedd el a - kár - me - lyi - ket.
2. Hallod-e, te szolgáló, Körmöljön meg a holló,

megdöglött már a szürke, Mit csináljunk már véle?
19
EZ6emelt2018_190520.indb 19 2019. 05. 20. 12:32:03

Bartók Béla: 15 magyar parasztdal
Ismerkedjünk meg egy másik, szintén népdalfeldolgozások összefűzéséből létrejött kompozí-
cióval! Bartók 1907-től gyűjtött népdalok alapján 1917-re készített egy 15 rövid tételből álló
zongoraművet, majd 1933-ban a mű nagyobb részét zenekarra is átírta. A mű mindkét változata
népszerű.
A zeneszerzők nem azért választanak egy-egy művük alapjául népdalt, mintha nem jutna
eszükbe saját dallam, hanem hogy a dallam és harmónia összekapcsolásával meg a dallamok át-
alakításával, egymáshoz fűzésével (a megformálással) saját stílusukba beolvasszanak számukra
kedves vagy fontos „ősdallamokat”. Ezért a népdalfeldolgozásokban is pontosan felismerhető
a zeneszerző egyénisége, azonnal meg tudjuk mondani, ki komponálta a művet. Bartók több ilyen
népdalfeldolgozás-sorozatot is komponált saját hangszere, a zongora számára, több műve saját
előadásában is meghallgatható hanglemezen. („Bartók hangfelvételei”. Centenáriumi összkiadás
– LPX 12326-33 Hungaroton.)
A 15 magyar parasztdal népdalaiból többet ismerhettek már tanulmányaitokból, szüleitektől.
Írásbeli feladat: A népdalokat most a fejezet elején hivatkozott népdalgyűjtemény szerint közöljük.
A népzenetudományban minden dallamot közös g-záróhangra (g-finális) írnak, hogy könnyebb legyen őket
összehasonlítani. Válasszatok egyet a népdalok közül, és kottázzátok le abban a hangmagasságban, ahol
a legszebben tudjátok énekelni!
Zenehallgatás: Hallgassátok meg Bartók Béla 15 magyar parasztdal című művét más előadásban is!
Megkötöm lovamat
@ (
7
7 Ç
(Újszász, Pest megye, Bartók Béla)
@ (

@@
1. Meg - kö - töm lo - va - mat Szo - mo - rú fĦz - fá - hoz,
( Ç
Le - haj - tom fe - je - met Két el - sĘ lá - bá - hoz.
Kit virágot, rózsám adott

@ (
(Jobbágytelke, Maros–Torda megye, Bartók Béla)
@
(
( ( ( ( (
@ (
1. Kit vi - rá - got, ró - zsám a - dott, el sem her -vadt, már el - hagyott,
@ Ç ±
(
( (
@@ G Ç G
jaj, jaj - jaj, jaj, An - nak csak egy asz -szony o - ka,
±
( (
ver - je meg az e - gek u - ra! jaj, jaj - jaj, jaj.
20
EZ6emelt2018_190520.indb 20 2019. 05. 20. 12:32:03

Aj, meg kell a búzának érni
@ G ± ( G 7 ( ( (
(Nyárádköszvényes, Maros–Torda megye, Bartók Béla)
@
@ ( ( ( ( ( (
G
( ( (
Ç

Aj, meg kell a bú - zá - nak ér - ni, Mert min - den - nap új szél é - ri,
@ G G G 7
@ @ ( ( ( ( ( (

(
Meg kell szí - vem - nek ha - sad - ni, Mert min - den - nap új bú é - ri.
Kék nefelejcs ráhajlott a vállamra
( (
(Zentelke, Kolozs megye, Vikár Béla)
@ ( Ç
Kék ne - fe - lejcs rá - haj -lott a
vál - lam - ra,
@ ( ( ( Ç
(
S é - des - a - nyám el - csa - pott a vi - lág - ra,
@ ( ( Ç
G
S mért csa - pott el

o - lyan i - gaz ár - vá - nak?
@ ( ( Ç
Buj - do - só - ja le - gyek a nagy vi - lág - nak.
Feleségem olyan tiszta

(Vésztő, Bihar megye, Bartók Béla)

@

)H OH Vp JHP R O\DQ WLV] WD HJ\ V]HU PRV GLN HJ\ Ky QDS ED

@
6HM Gt QRP Gi QRP PtJ p OHN LV Ei QRP KRJ\ PHJ Ki ]D VRG WDP
Angoli Borbála
K (
(Törökkoppány, Somogy megye, Lajtha László)
@
@ ( ( (
Ango - li Bor - bá - la kisszoknyát var - ra-tott, E-lĘl kurtáb - bo-dott, há- tul hosszab - bo-dott.
21
EZ6emelt2018_190520.indb 21 2019. 05. 20. 12:32:04

Arra gyere, amerre én

(Ipolyság, Hont megye, Bartók Béla)
@

@
$U UD J\H UH D PHU UH pQ 0DMG PHJ WX GRG KRO OD NRP pQ

&VLS NH ER NRU Uy ]VD PHO OHWW *\H UH ED EiP PHJ | OHO OHN
Fölmentem a szilvafára

(Ipolyság, Hont megye, Bartók Béla)
@

Föl - men - tem a szil - va - fá - ra, El - re- pedt a ga - tyám szá - ra,
@ (
G
( (
Uc - cu, bi - zony az ir - gal - mát! Majd meg - varr- ja az én ba- bám.
Erre kakas, erre tyúk

(Dercen, Bereg megye, Bartók Béla)
@

Er - re ka - kas, er - re tyúk, Er - re van a gya - log - út,
@
Er - re te, ar - ra te! A-nyád is o - lyan mint te!
Írásbeli feladat
Kottázzátok le hallás után a következőként megszólaló (Zöld erdőben a prücsök) dallamot g-finálisra!
Zöld erdőben a prücsök

(Köröstárkány, Bihar megye, Bartók Béla)
22
EZ6emelt2018_190520.indb 22 2019. 05. 20. 12:32:04

Nem vagy legény, nem vagy
(Nagymegyer, Komárom megye, Bartók Béla)
Írásbeli feladat
Kottázzátok le hallás után a Nem vagy legény (Hervadj, rózsa) dallamát g-finálisra!
Beteg asszony

@@
(Felsőiregh, Tolna megye, Bartók Béla)

@
%H WHJ DV]V]RQ\ Ii UDGW OH JpQ\ +~]G PHJ Qp NHP FL JiQ\ OH JpQ\ KD MD KDM
@ K K @
9iUM HJ\ NL FVLW KD MyO OD NRP 0DMG D WDO SDG D Oi UD NRP KD MD KDM
Sári lovam, a fakó

(Nagymegyer, Komárom-Esztergom megye, Bartók Béla)
@@
@@
Sá - ri lo - vam, a fa - kó, Teg - nap hoz - tam Szol - nok - ról,

Mé - gis el - haj - tom bo - rér', A szép asz - szony ked - vé - ér'.
Összegyűltek az izsapi lányok
@ G
@ @
(Nagymegyer, Komárom-Esztergom megye, Bartók Béla)
±
@@ G
Ösz - sze - gyĦl - tek, ösz - sze - gyĦl - tek

az

i - zsa - pi lá - nyok,
G G
@ ± ± ±
Hm, hm, ej, haj, az i - zsa - pi lá - nyok.
Dudanóta
@
@ @

23
EZ6emelt2018_190520.indb 23 2019. 05. 20. 12:32:04

Bartók Béla: Román népi táncok zongorára
Bartók legtekintélyesebb népdalgyűjtése a magyar mellett a román; 3400 dallamot jegyzett fel.
A Román népi táncok 1915-ben készült, a zeneszerző 1917-ben a darabot átdolgozta zenekarra,
majd 1925-ben hegedű-zongora átiratot készített. Bartók a dallamokat Biharban, Torda-Aranyos
és Maros-Torda vármegyében, valamint Torontálon jegyezte le.
Bottánc
Allegro moderato ( N = 80)
K
(
Allegro moderato (q=80)
Ç
( ±
sopra
( (
5
G 5

±

± Ç
(

sotto

1. Jocul cu bâtă (zsokul ku böütá) (Bottánc)

„általában egy fiatal legény járja, aki állítólag akkorákat ugrik, hogy belerúg a mennyezetbe.”
2. Brâul (briúl) (a szó eredeti jelentése: öves) körtánc
3. Pe loc (pe lok) (Topogó)
A táncot ketten táncolják, a legény saját csípőjére, a leány a férfi vállára teszi a kezét, és egy
helyben topog. (A következő tétel attacca – megszakítás nélkül folytatva – kapcsolódik, a két
tételt egy különleges dallamfordulat köti össze.)
4. Buciumeana (bucsjumjáná) (Bucsumi tánc)
A tánc a falu nevét őrzi. A zeneszerző egy cigány hegedűstől gyűjtötte a témát.
5. Poarga românească (poárgá rományeászká) (Román polka)
Bartók legjobb barátja Belényesen élt. A zeneszerző itt hallotta a tétel alapjául szolgáló aszim-
metrikus dallamot.
6. Mărunțelul (maruncélul) (Aprózó)
Az utolsó tétel két tánca a zenekari változatban két részre oszlik: Più allegro és Allegro vi-
vace. A mărunțel előadási különlegessége, hogy a szöveges táncdallam előadását a hallgató-
ság énekelve, táncszavakat kiabálva, ütemesen kíséri. A második táncról azt írja Bartók, hogy
„csak a férfiak mozognak, szólóznak, mindig
egyforma lépésrenddel, a nők feladata, hogy
rájuk sem hederítve, mozdulatlanul álljanak,
tettessék, mintha észre sem vették volna a pár-
juk »mutatványát«”.
(Kroó György nyomán)
Román táncosok a XXII. Nemzetközi

Néptáncfesztivál nyitóünnepségén Szegeden
24
EZ6emelt2018_190520.indb 24 2019. 05. 20. 12:32:04

Bartók Béla – Kodály Zoltán: Magyar népdalok
Szánt a babám (Bartók Béla feldolgozása)
Q G G G G
Tánclépés
G G
Tánclépés
G ( Ç
( (
1. Szánt a ba - bám, csi - reg - csö - rög, sej - haj a já - rom,
2. Mond - tam ba - bám, ne rakd meg a sej - haj sze - ke - ret,
G

ÇÇ
Q cresc. G G
ÇÇ

G

( ( G G G G G
Ç
Szánt a ba - bám a be - ne - de - ki ha - tá - ron.
G G
Fel - tö - ri a vil - la - nyél a ke - ze - det.
G

ÇÇ

Ç Ç Ç
G G
( G G G

Ç
Szá - raz a föld, hár - mas e - ke nem áll - ja,

Fá - bul
G
van a vil - la nye - le, nem más - bul,
G

ÇÇ

Ç Ç
Ç Ç
Q G G G G G
G
G ( (
( Ç
Szép a ba - bám, Be - ne - de - ken, sej - haj, nincs pár - ja.
Fel - tö - ri a te - nye - re - det, sej - haj csú - nyá - ul.
G

ÇÇ
G
Q cresc.

G ÇÇ

25
EZ6emelt2018_190520.indb 25 2019. 05. 20. 12:32:05

Bartók Béla – Kodály Zoltán: Magyar népdalok
Azért, hogy én huszár vagyok (Kodály Zoltán feldolgozása)
G O
K ( G O G G G
Tánclépés
@ 0 0 G G O G G ±
A - zért, hogy én hu - szár va - gyok, kin - csem, ró - zsám, ga - lam - bom,
K
@

G tĦzzel

@

@ (
( (

(
(

(
O
G G G
( (
O G G
±
Ok - tó - ber - ben ab - fĦ - ro - lok,* kin - csem, ró - zsám, ga - lam - bom.

@

G

@

@ ( 0 ( ( G G 0 ( ( ( O )
O O O G ±
( (
Sár - ga - réz sar - kan - tyús csiz - mám hu - szá - ro - san ösz -szepen-ge - tem,

@

K G ±

@ K

@ K
G G K G O
G O O
@ 0 ( 0 G G G G G ±
De sok - szor meg - ö - lel - te - lek, so - ha el nem fe - led - lek.
K
@ K

K
@

*abfűrolok: leszerelek
EZ6emelt2018_190520.indb 26 2019. 05. 20. 12:32:05

Kodály Zoltán: Kállai kettős
Nagykálló kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, délkeleti irányban 14 kilométernyire
Nyíregyházától.
Adalék a mű keletkezéséről: „1926. november 7. nevezetes dátum: Kodály újra Nagykálló-
ban gyűjt, mégpedig a Kállai kettős dalait. Az őszi vasárnap eseményeiről részletesen tudósított
a Nyírvidék c. lap. […] A zenetudós automobillal érkezett […] Nagykállóba […] Kedves fogadás
a parókián, koccintás. Néhány udvarias mondat után Kodály érdeklődött: – És a táncosok hol van-
nak? […] 1928 nyarán néhány napot töltött itt a Mester, és egész szatmári útja során a legtöbbet,
44 dalt jegyzett le Nagykállóban. Ekkor került sor a Kállai kettős dalainak első hangrögzítésére.
Kodály Zoltán fonográffelvételeket készített.”
(Harsányi Gézáné: Nagykálló kodályi öröksége)
Kolárovics Margit: Nagykálló főtere, rézkarc másolat, 1929
Az előadó-apparátus vegyeskar, klarinétok, cimbalmok és vonósok (népi zenekar).

A tételek egyre erőteljesebbek, sodróbbak lesznek, mire a következő népdal attacca megszólal.
Ugyanez a fokozás figyelhető meg a négy tétel egymásutánjában is.
@
@ G G G
1. Andalgó: Felülről fúj az őszi szél
Ç Ç ±
(
@ G
Fe - lül - rĘl fúj az Ę - szi szél,
G
@ Ç
G
Ç
@ G
Zö - rög a fán a fa - le - vél,
G
@ Ç G

Ç
@@
U - gyan ba - bám, ho - vá let - tél?
G G
Ç Ç
Már két es - te el nem jöt - tél.
27
EZ6emelt2018_190520.indb 27 2019. 05. 20. 12:32:05

( Ç
(( Ç
( ( ±
( ( Ç G Ç

Ad - dig,rózsám in - nen nem mégy, Míg ez a gyer - tya el nem ég.
Ç Ç Ç
K
K

(Ad - dig,rózsám innennem
- mégy, Míg ez agyertyael
- nem ég.
Ç Ç

K
Ç
hm, hm, hm, hm, hm, hm, hm, hm, hm, hm, hm, hm, hm, hm,

K
Ç (

4 (( Ç G Ç (

Ç
A má-sikis mind - járt e - lég, A sze - re - lem
(( Ç (
(
(
G
Ç K ±Ç
(

hm, hm, a a
Ç G G
K ± Ç

4 Ç G Ç

még - sem e - lég. hm,hm,hm,hm,hm, hm,hm,hm,hm,hm, hm,hm,hm,hm,hm,
Ç Ç »
(
hm,hm,hm,hm,hm, hm,hm,hm,hm,hm, hm,hm,hm,hm,
Ç Ç Ç TT TT TT
( ± »

a a
G± Ç Ç T T T »
Ç
TT TT TT »
4

hm,hm,hm,hm,hm,
hm,hm,hm,hm,hm,

hm,hm,hm,hm,hm,

a
T T T »
hm, hm,hm,hm,hm,hm, hm,hm,hm,hm,hm, hm,hm,hm,hm,
Írásbeli feladat
Betűkottával közöljük az egyes tételek záróakkordjainak hangjait. Kottázzátok le azokat, és állapítsátok meg
a hangnemeket! A hosszan szóló, kitartott akkord a basszus szólamtól kezdve: e h e’ h’ e” gisz”.
28
EZ6emelt2018_190520.indb 28 2019. 05. 20. 12:32:05

2. Dudanóta: Jó bort árul Sirjainé
A hosszan szóló, kitartott akkord a basszus szólamtól kezdve: C e’ b’ d” e” a”.
Jó bort árul Sirjainé

(Borsosberény, Nógrád, Lajtha László)

1. Jó bort á - rul Sir - ja - i - né, ott ku - co - rog vén, vén Dúzs - né.

2. Ke - rek az én szĦ - röm al - ja, Pi - ros se - lyem - mel ki - varr - va.

A - rany - ha - jú E - cse - di - né, Gö - dény - tor - kú Nagy Bé - ni - né.
Ma - gam - ról ha le - vet - ke - zem, szĦ - röm fe - jem a - lá te - szem.
3. Zöld a pázsit, megnőtt a fű, Az én rózsám kökényszemű.

Jaj, a szívem, fáj a szívem, ugyan ki gyógyít meg engem?
4. Sirjainé, egy icce bort! Frissen, akit most felmarkolt.
Torkomon akadt a bánat, Hagy öntsem le, mert feltámad.
Írásbeli feladat
Zenehallgatás közben figyeljétek a kíséretet! Írjátok le az osztinátó ritmusát, és hallgassátok a dudabasszust!
3. Friss: Kincsem, komámasszony

„Sokáig […] dallama legrégibb lejegyzésének Pálóczi Horváth Ádám kéziratos dalgyűjteményé-
nek, az Ötödfélszáz énekeknek (1813) 289. számú darabját tartották. Murányi Róbert Árpád […]
a miskolci volt református fiúgimnázium könyvtárában akadt rá (egy) kézírásos fóliás kötetre...” és
abban egy 1746-ban, Besztercén lejegyzett dallamban ráismerhetünk a Kállai kettős gyors szakaszára.
Kincsem, komámasszony
@ ±

(
± G
±
1. Kin - csem komám - asz - szosszorosszorossz asszony, Adj egy marék len -
@ (

csé-csé-recs-csérencsencsét, Mely - ért cigány asz - szosszo- rosszo-rossz asszony,
G ±
@
Mond - jon jó sze - ren - csecs - csé - recs - csé - ren - csen - csét.
A hosszan szóló, kitartott akkord a basszus szólamtól kezdve: C g c’ e’ g’ c” e” g”.
29
EZ6emelt2018_190520.indb 29 2019. 05. 20. 12:32:05

4. Fergeteges: Nem vagyok én senkinek sem adósa
A hosszan szóló, kitartott akkord a basszus szólamtól kezdve: g g’ d” g” h”.
Nem vagyok én senkinek sem adósa

GQ
G G Q
@ K ± @ ±
1.

G Q
Eb fél, ku- tyafél, míg az i- pam-na-pam él,
G
eb
Q ku - tya fél, míg az i-pam-na-pamél,
fél,
@ @ G ± @
@

GQ ±
G @Q K
@
4 (
G Q
Eb fél, ku- tyafél, míg az

i- pam-na-pam él,
Q ku - tya fél,
Geb fél, míg az i-pam-na-pamél,

@ Ç ± @
! @ K TT
Eb fél, ku - tya fél, míg az i - pam na - pam él,
@
K »
2.
!
K @ T
mígazipammíga napam,mígaz ipammíga napam él, míg az ipamnapam,mígaz ipammíga napam él.
»
@
K @
!
@ K @ @ K @ T
»
4
K
@ Ç »
míg az ipam míganapam,mígaz ipammíga napam él, míg az ipamnapam,mígaz ipammígana pam él.
@
@
na pam él, míg a na pam él, míg a napam,mígaz ipammíganapam,míganapam él.
Csoportmunka
Tanuljátok meg a fenti kotta segítségével a hangfajotoknak megfelelő szólamokat, és énekeljétek együtt
azokat! A hiányzó szólamokat pótoljátok hangszerekkel!
A táncról: „A Kállai kettős múlt századi tánc (19. sz.): a régies

csárdás megkomponált, stilizált formája. Zenéjében, tempójában,
motívumkincsében és tartalmi vonásaiban a csárdás hajdani
beosztását őrzi. Az Erdőháton fennmaradt táncelnevezések –
lassú, csárdás, ugrós –, és más nyomok arra utalnak, hogy itt
szintén élhetett a régi háromtagolású párostánc.”
(Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok 1970–72.)
Az Állami Népi Együttes tagjai

Kodály Kállai kettős című táncballadáját gyakorolják
30
EZ6emelt2018_190520.indb 30 2019. 05. 20. 12:32:05

Bartók Béla: Négy szlovák népdal (eredeti címe: Négy tót népdal)
A művet Bartók 1916-ban zongorára és vegyeskarra írta. Így határozta meg az egyes népdalokat:
az első lakodalmas, a másodikat szénagyűjtéskor éneklik, a harmadik és a negyedik dudával kísért
táncnóta. Feltárulnak bennük a falusi élet mozzanatai, melyek megmutatják, milyen volt az a pa-
raszti világ, amellyel a népdalgyűjtő találkozott. Az első két népdalt Bartók Zólyom megyében
rögzítette fonográfra. Az elsőben a menyasszony búcsúzik édesanyjától, ezt egy aszimmetrikus
lüktetésű mezőn játszódó életkép követi. A harmadik tételben lídes pentachord dallamot hallunk,
a zárótétel dudával kísért táncnóta. A magyarországi bemutatón 1917-ben Gleiman Wanda magyar
szövegével szólalt meg a mű.
Lányát az anya (Zadala mamka)

QAndante
@ K @ @Ç
@ ré @ @ Ç @ @ @Ç
Andante (Poniky, Zólyom megye)
Ç Ç
@ @ @(ré=dó)
Lá- nyát az a - nya férj- hez úgy ad - ta I - de- gen or-szág - ba,
Ç @ Ç
@Ç Ç Ç
@ K @ @Ç
Meg-mond - ta ne - ki, meg-hagy-ta ne - ki: Töb - bé ne is lás - sa.
@ @Ç @ @ @Ç
@ Ç
„Át -vál - to - zom én ri - gó - ma - dár - rá, A-nyám-hoz úgyszál - lok;
@ @ @ @Ç @ @ @Ç K @ @Ç
@ @ @Ç
„Át-vál - to - zom én ri - gó-ma - dár - rá, A- nyám-hoz úgyszál -
@Ç @ Ç Ç Ç
Kert - jé - be ü - lök egy ró -zsa - tĘ - re, Re - á - ja úgy vá - rok.”
@Ç @ @ Ç @ @ @ Ç
@ @ Ç
lok; Kert- jé - be ü - lök egy ró - zsa - tĘ - re, Re - á - ja úgy vá - rok.”
Enni, inni van csak kedved (Rada pila, rada jedla)

@
Allegro (q =144) (Medzibrod–Mezőköz, Zólyom megye)

@ ( ( ( (
( ( ( ( ( (
( (
En - ni, in - ni van csak ked - ved, S el - men - ni a tánc - ba,
( @ ( @
( @ @
( ( ( ( (
El - men - ni a tánc - ba, El - men - ni a tánc - ba.
31
EZ6emelt2018_190520.indb 31 2019. 05. 20. 12:32:07

Más népek dalai
Az, hogy saját népzenénket és zenei kultúránkat ismerjük, ápoljuk, kedves kötelességünk. A ve-
lünk és a távolabb élő népek kincseit felfedezni pedig azt jelenti, hogy beengedjük őket a szívünk-
be azáltal, hogy megismerjük kultúrájukat, történelmüket, érzéseiket és azt, hogyan fejezik ki
érzelmeiket, mert az érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze a muzsika. A következő válo-
gatásban megmutatkozik a népek egy-egy jellemvonása és talán temperamentuma is.
Projektfeladat
Alakítsatok csoportokat, és válasszatok országokat, népeket, amelyeknek kultúráját, főként zenéjét megmu-
tatjátok egymásnak! Az előadásban hangozzék el minél több élő produkció!
Szombat este
G G
G G G

Cigány népdal
( ( (
G
1. Szom-bat es - te szoknyá - ba, de ki - men - tem az ut - cá - ra,
G G G G
G G
G
szennyes ing - be, de szoknyá - ba, ki - men - tem az ut - cá - ra, de
G G
Ç
ki men - tem az ut - cá - ra.
2. Zsuzsi néni rakjál tüzet, hadd melegedjek egy cseppet,
Jaj, de fázik a kertbe szegény, ez a csóró cigény legény,
vaszi-lele coki hátra cigány legény.
Az új tavasznak ünnepén
Élénken Ír népdal
@
@
Élénken
@ @ @

@@
1. Az új ta - vasz - nak ün - ne - pén Víg tán - cot jár a
@ @ @

lány s le - gény, Már mesz - sze jár a csú - nya tél, Az
@@
@ @ @

1. 2.

em - ber új - ra ví - gan él. Már ví - gan él.
2. Már énekel a sok madár. / És szépül immár a határ.
] Víg táncot rop a lány s legény. / Az új tavasznak ünnepén. }
32
EZ6emelt2018_190520.indb 32 2019. 05. 20. 12:32:07

Szél hajlítgat
Q G
Mérsékelten Orosz népdal
G G G
( G G ( G G ±
G
G G G G G ±
1. Szél haj - lít - gat szép kis nyír fát, Súg - ja - búg - ja bá - na - tát.
( ( G
( (
G G
G
Föld - re haj - lik ö - römömnek fá - ja, É - les bá - nat jár - ja át.

G G G
G G G G
( ( Ç
( ( ( ( ((
( (
Föld - re haj - Glik ö-römömnekfá - Gja, É - les bá
GG Ç
- nat jár - ja át.
G ± ± G G G G

Föld - re haj - lik ö - römöm fá - ja É - les bá - nat jár - ja át.
2. Nyírfa, nyírfa, nőj csak nagyra, Szálljon rád sok szép madár,
] Épülj, szépülj, örömömnek fája, Rád a nyár napfénye vár!. }
A szorgos pásztor
Ç Ç
Svájci népdal
@
A szor - gos pász - tor jó - kor reg - gel
@ Ç Ç Ç
Ç Ç
vi - dá - man jár a ré - te - ken, ha, ha, ha, ha!
@ ÇÇ ÇÇ
Ç Ç
Hó - ha, hó - ha, ví - - gan él,
@ ÇÇ
Ç Ç Ç
Hó - ha, hó - ha, ví - - gan él!
33
EZ6emelt2018_190520.indb 33 2019. 05. 20. 12:32:07

Egy kis hangszerismeret
Népzene Műzene
Pengetős hangszerek
Koboz Lant
rövid nyakú, gömbölyű hasú pengetős, húros összefoglaló név, olyan hangszereket
hangszer, melyen négy húrpár található. jelöl, melyben a húrok síkja párhuzamos
Több hozzá hasonló felépítésű és hangzású a rezonátorlemezzel. Ebbe a családba
hangszert ismerünk. tartozik a líra is.
Tambura Csembaló
húros, billentyűs hangszer, melynek

pengetős hangszer, a hosszúnyakú lantok húrjait a mechanikus szerkezet pengetéssel
családjából szólaltatja meg
Fúvós hangszerek
Hatlyukú népi furulya Harsona
a pásztorok – általában bodzaágból készített

– hangszere
tölcséres fúvókájú rézfúvós hangszer,
Kaval a hangmagasságot, a rezgő levegőoszlop
hosszát U-alakú cső segítségével lehet
változtatni
ötlyukú népi hangszer, melynek eredetén

a tudósok vitatkoznak
34
EZ6emelt2018_190520.indb 34 2019. 05. 20. 12:32:07

Népzene Műzene
Fúvós hangszerek
Tilinkó Tuba
(fűzfafütyülő/fűzfafurulya/fűzfatilinkó)
a furulya Európában elterjedt, hangképző a rézfúvós hangszercsalád legnagyobbika,
nyílás nélküli gyermekjáték változata a legmélyebb hangú rézfúvós hangszer
Ritmus- és ütőhangszerek
Ütőgardon Harangjáték
népi hangszer, nevét a gamba család hangolt harangok sorozata, melyet

tagjairól (pl. cselló, azaz gordonka) kapta – a zenekarokban hangolt acélpálcák vagy
ritmushangszer, a ritmuskíséretet a vonóval csövek helyettesítenek. A metallofont is
való ütögetés és a húrok csipkedése adja nevezhetjük egyszerű, asztali harangjátéknak.
Köcsögduda Üstdob
cserépedény tetejére
bőrből készült membrántt
szorítanak, annak közepébeébe
nádcsövet rögzítenek: ezt az előadó
ujjaival dörzsöli, így keletkezik a hangszer félgömb alakú, kereten álló fém üst, melyre
jellegzetes, morgásra emlékeztető hangja membránt (hártyát) feszítenek
Csoportmunka
Dolgozzatok csoportokban! Az oldalon található információk, illetve a tankönyv segítségével
nyomozzatok: készítsetek előadást, plakátot, rejtvényeket „hangszerek” témakörben!
Egy ötletadó feladat: Melyik hangszer régi neve volt a „szentlélekmuzsika”? Válasszatok!
1. A templomokban használt orgonáké
2. A halk hangú, finom hangzású tamburáé
3. A tekerőlant, forgólant néven is ismert hangszeré
Kellemes nyomozást kívánunk, és adunk egy kis segítséget: a válasz megtalálható Sárosi
Bálint Hangszerek a magyar néphagyományban című könyvében.
35
EZ6emelt2018_190520.indb 35 2019. 05. 20. 12:32:11

II. A BAROKK ZENE
A barokk zene dallamosságával a dalokban, harmóniavilágával főként a korálokban, polifonikus

szerkezeteivel a kontrapunktikus gyakorlatokban, nagyobb műformáival pedig a zenehallgatás-
ban barátkozunk meg. (A kontrapunkt fogalmáról bővebben lásd a Barokk kontrapunkt fejezetet.)
Legyen ez a tanulmány indítás arra, hogy megszeressük a zenének ezt a csodálatosan gazdag kor-
szakát, s egész életünk folyamán gyarapítsuk a megismert barokk művek sorát! A közölt művek,
részletek közül minél többet játsszatok el furulyán! A mély szólamokat alt furulyán szólaltassátok
meg! A könyv 199. oldalán találjátok a barokk rendszerű f-alt furulya, 200. oldalán pedig a német
rendszerű c-szoprán furulya fogástáblázatát.
Feladat
Rendszeresen énekeljétek Kodály Zoltán 15 kétszólamú énekgyakorlat című kötetének darabjait és az Agócsy
László szerkesztésében megjelent Olvasókönyv a szolmizálóknak J. S. Bach műveiből füzetet!
A „barokk” kort a zenetörténetben nagyjából 1600-tól kezdve számítjuk, amikor a zeneírás-

ban két jelentős változás következett be. Az addig polifonikusan mozgó szólamok alatt meg-
jelent egy olyan, folyamatosan jelen lévő, hangszeres basszus, amely nem csak összefogja
a szólamok mozgását, hanem harmóniamenetével meg is szabja a dallamok útját. Erre mutat
az is, hogy a vonós vagy fúvós basszus szólamhoz ez időtől kezdve billentyűs hangszert tár-
sítottak, amelynek akkordjai jól hallhatóan bemutatták a zenének ezt a harmóniai „gerincét”.
A másik változás, hogy az énekes zene mellé, sőt lassanként fölébe nőtt az önálló hangsze-
res zene (kamarazene és zenekar formájában), s abban kifejlődött egy olyan új dallamosság,
amely még az éneklésre is nagy hatással volt.
Ennek az önálló hangszeres muzsikának első nagy mestere az olasz Arcangelo Corelli (árkán-
dzselo korelli; 1653–1713), jelentős hegedűművész és triószonáták, zenekari concertók szerzője.
Francia földön Jean-Baptiste Lully (zsanbátiszt lülli; 1632–1687), a király udvari karmestere és
zeneszerzője a század legnagyobb hatású alkotója, aki balettekkel, operákkal ma is jelen van zenei
életünkben.
A művek magyar szövegeiről: Már a reneszánsz és a barokk kor vokális műveinek magyar
fordításakor (ezek a ma is használatos szövegek többnyire a 20. század első felében keletkeztek)
szokássá vált az eredeti mondanivalótól való kisebb-nagyobb eltérés – s e tendencia a bécsi klasszi-
ka és a romantika alkotásainál még jellemzőbbé vált. Ezért előre jelezzük, hogy a magyar szöveg
nem minden esetben egyezik az eredeti mondanivalóval, így nem fedi a zeneszerzői szándékot.
36
EZ6emelt2018_190520.indb 36 2019. 05. 20. 12:32:13

Claudio Monteverdi: Poppea megkoronázása
Claudio Monteverdi (1567, Cremona – 1643, Velence) a késő reneszánsz és kora barokk zene ki-
emelkedő komponistája, kilenc madrigálkötet szerzője. 1590-től énekes és violajátékos Mantovában,
a hercegi udvarnál. 1613-tól Velencében zenei vezető. Élete végén (a velencei pestisjárvány után) pap
lesz. Orfeo című operájának bemutatójához (1607? / 1609?) szokás kötni a műfaj születését. Az opera
műfajának első alkotói Giulio Caccini és Jacopo Peri (dzsúlio káccsíni, jákopo), de Peri 1598-ban
bemutatott Dafne című művének kottája majdnem teljes egészében elveszett. A komponista ezt írja
következő, az 1600-ban IV. Henrik francia király és Medici Mária menyegzőjén előadott Euridice
(euridícse, magyar énekelt változata euridike) előszavában: „...a dallammal imitálni kell a beszédet
(kétségtelen, hogy énekelve sohasem beszéltek)”.
Monteverdi, a 75 éves mester, halála előtt egy évvel, 1642-ben komponálta a Poppea megkoroná-
zását, mely a mitológiai tárgyú operák után az első, római történelmet és császárkort valós történelmi
források alapján bemutató alkotás.
Az opera szövegkönyve szerint az erkölcsi értékrend nélküli világban a jók bűnhődnek, a rosz-
szak diadalmaskodnak. A zene − a legszorosabban kapcsolódva a drámai cselekményhez − jellemzi
az egyes szereplők egyéniségét és pillanatnyi lelkiállapotát. Az opera csúcspontja a művet lezáró
Poppea-Nero duett.
A római császárkor legkegyetlenebb uralkodója, Nero a zsarnokság és Róma erkölcsi romlásának
szimbóluma, Kr. sz. 54 és 68 között állt a Római Birodalom élén. Seneca a fiatalon trónra került Nero
nevelőjeként jó szándékú reformokkal irányította a birodalom életét, de mikor a gondjaira bízott
ifjú meggyilkoltatta saját féltestvérét, Britannicust, majd anyját, Agrippinát, a filozófus a politikai
élettől egyre jobban visszahúzódni kényszerült. Végül Nero öngyilkosságra kényszeríttette őt. Utol-
só éveiben (63−64) az Erkölcsi levelekben a belső szabadság és az emberi méltóság megőrzésének
lehetőségét kereste a zsarnokság légkörében. Nem sokkal Seneca és Nero halálát követően alkotta
meg egy ismeretlen az Octavia című tragédiát, melyben Néró felesége, Octavia és szeretője, Poppea
rivalizálásának mozgatója maga a császár.
(Nagy László írása nyomán, megjelent az Operaportál Opera historica sorozatában)
Luca Giordano: Seneca halála (1685)
Részletek Seneca tanácsaiból (idézi Hamvas Béla az Anthologia humana kötetben) „Semmit se
tegyünk az emberek véleménye kedvéért […] Tartózkodjunk az indulatosságtól […] Ha komolyan
akarunk valamit, minden bizonnyal végbe is tudjuk vinni...”
(Zoltán József fordítása)
37
EZ6emelt2018_190520.indb 37 2019. 05. 20. 12:32:14

Seneca halála
(
Seneca @
(
@ Ç Ç

@Ç @ Ç Ç
A - mi - ci, a - mi - ci,
è giun - ta, è giun - ta l'o - ra

Ç Ç
Ç ( Ç
Ç A ±( T
Ç AÇ Ç Ç
Di pra - ti - ca - re in - fat - ti Quel - la vir - tù. che tan - to ce - le - bra - i.
Ç Ç Ç T
(amicsi, dzsuntá, pratikare, fatti, cselebrai)
Fordítás: Barátaim, elérkezett az idő, hogy tettekben gyakoroljuk az erényt, melyet oly sokszor
dicsértem.
Részlet a Luciliushoz írt Erkölcsi levelekből (47. levél) „Örömmel hallom azoktól, akik tőled
jönnek, hogy rabszolgáiddal barátságosan viselkedsz. Ez illik okosságodhoz, ez műveltségedhez.
„Rabszolgák. Még inkább: emberek. »Rabszolgák.« Még inkább: lakótársak. »Rabszolgák.« Még
inkább: alacsonyabb sorsú barátok. »Rabszolgák.« Még inkább: rabszolgatársaink, ha meggon-
doljuk, hogy a sorsnak ugyanannyi hatalma van fölöttük s fölöttünk.”
(Kurucz Ágnes fordítása)
Zenehallgatás
Seneca halála, Poppea és Nero duettje
Csoportmunka
Az emberek közötti egyenlőség kérdése egyidős az emberiség történelmével. Olvassátok el csoportokban
Seneca gondolatait és beszélgessetek! Gondolatébresztőnek álljon itt Radnóti Miklós Nem bírta hát című
versének utolsó versszaka is, mellyel a költő az 1944. február 27-én eltemetett festőművésztől, Dési Huber
Istvántól búcsúzott.
„Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen, -
hordozd szivedben. Éld e rossz világot
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen.”
1944. február 29.
(Dési Huber István emlékének)
Feladat
Keressetek könyvtárban kutatva vagy a világháló segítségével Dési Huber István-festményeket!
Zenehallgatás ajánlás
Hallgassátok meg C. Monteverdi Cantate Domino című, hatszólamú művét, mely a bibliai Dávid király 98.
(97.) zsoltárának szövegére készült: „Zengjetek új éneket az Úrnak, mert csodálatra méltó, amit művelt...”!
38
EZ6emelt2018_190520.indb 38 2019. 05. 20. 12:32:14

Mennyei harmónia – Harmonia caelestis (összeállította: Esterházy Pál)
Esterházy Pál
Elias Widemann rézmetszetén,
A kismartoni Esterházy-kastély 1652
Puer natus in Betlehem

Ç

Ç Ç
3X HU QD WXV QD WXV QD WXV

Ç Ç

G
Ç (
KÇ
LQ %HW OH KHP XQ GH JDX GHW -H UX VD OHP
Ç Ç Ç

Refr.:
( ( Ç Ç

4XDP PL UD EL OL D TXDP PL UD EL OL D VXQW L VWD
Ç Ç Ç Ç
Ç Ç
(nátusz, szunt, isztá)
A Puer natus fordítása:

Gyermek született Betlehemben, örvend ezért, Jeruzsálem.
Mily csodálatos dolgok ezek!
39
EZ6emelt2018_190520.indb 39 2019. 05. 20. 12:32:14

Dormi, Jesu
Ç TT ÇÇ TT
Ç Ç Ç
Ç
Ó, ál - dott éj, nap - nál fé - nye - sebb,
T T T T
Dor - mi, Je - su dul - cis - si - me,
Ç

Ç TT ÇÇ TT
Ç
Ç Ç
Ç
É - gi hír, min - den - nél ked - ve - sebb,
T T T T
qui - e - sce, na - te sua - vis - si - me,
Ç
Ç Ç Ç ÇT Ç ÇÇ ÇÇ ÇÇ
Ç Ç Ç ÇÇ TT
Is - ten egy fi - a a föld - re le szállt,

plus mi - li - es gra - tis - - si - me!
T T T
T Ç
Ç
Ç Ç Ç ÇÇ TT Ç
Ç Ç
A bĦn - nek gyász - é - je fény - re

Te vo - lo nunc di - li - ge -
T T T Ç

TT Ç T Ç T Ç T Ç T
vált, ó ál - dott éj, ó, ál - dott éj!
re, o, par - vu - le, o, par - vu - le.
5
4
T Ç
T T T T
(dulcisszime, eszce, szuávisszime, plusz, grátisszime, nunk)
A Dormi, Jesu fordítása:
Aludj, édességes Jézus, pihenj, legkedvesebb gyermek, aki ezerszer drága vagy!
Téged akarlak most szeretni, ó, kisded!
40
EZ6emelt2018_190520.indb 40 2019. 05. 20. 12:32:16

Részlet Esterházy Péter író (1950−2016) Harmonia Caelestis című regényéből, amely apjáról és
„minden Eszterházy apáról”, Pál nádor édesapjáról is szól. Az író belehelyezkedik a nádor-ős, gróf
Esterházy Pál (1635, Kismarton − 1713, Kismarton) fiának szerepébe:
„Édesapám a XVII. századi magyar történelem és kultúrtörténet egyik legsokoldalúbb alakja volt,
politikai pályájának csúcsán a nádori címet és a birodalmi hercegi rangot nyerte el. A kismartoni
kastélyt fényűző rezidenciává tette, számos templomot építtetett, udvarában festőket és szobrászokat
foglalkoztatott. A családtagok közül többen egy-egy hangszer kezelését is elsajátították; apám vir-
ginálon „verte ki” kedvenc darabjait, Pál Antal herceg több hangszeren is játszott (egyesek szerint
hegedűn, fuvolán és lanton, mások szerint hegedűn és csellón), és közismert az a tény, hogy Haydn
baryton művei a hangszert kedvelő Pompakedvelő Miklós herceg számára készültek. Édesapám több
kötet – többségében Zrínyi Miklós hatását mutató – verset írt, és vallásos tárgyú műveket, imagyűj-
teményeket adott ki. 1711-ben Bécsben jelent meg Harmonia cælestis című vallásos énekgyűjtemé-
nye, s a magyar zenetörténet-írás ez idáig kiemelkedő zeneszerzőként is számon tartotta. Az újabb
kutatások azonban rávilágítottak arra, hogy ez a meghatározás vele kapcsolatban csak korlátozott
értelemben használható. Nemcsak azért, mert a kötet dallamainak jó része bizonyítottan nem tőle
való (hiszen a kortárs zeneszerzők többsége is felhasznált idegen dallamokat), hanem mert föltéte-
lezhetően a dallamok földolgozását, a darabok komponálását sem ő (vagy nem egyedül) végezte. Kó-
taírása nemcsak külső alakjánál fogva, hanem egyébként is kezdetleges, bizonytalan és helytelen is.”
Arcangelo Corelli: La Folia (La Follia)

Corelli (1653, Ravenna mellett – 1713, Róma) kizárólag hangsze-
res zenét komponált (triószonáták, szonáták, concerto grossók). Ze-
néjére jellemző a hegedű fürge dallamossága, gyakran használ ak-
kordfelbontást és a kíséretben hallható a „lépegető basszus”, amely
a harmóniát hordozó basszushangok közötti átmenő hangok meg-
szólaltatásával keletkezik. Tizenkét darabból álló continuokíséretes
hegedűszonátájának utolsó darabja a La Folia (Follia). A sarabande-
jellegű témát a zeneszerző több variációban fejtette ki. A műfajra
jellemzően a variációk egyre bonyolultabbak, virtuózabb alakok kö-
Jan Frans Douven: Arcangelo vetik egymást, majd egy lírai hangvételű rész után fokozatos emel-
Corelli portréja (1713)
kedés figyelhető meg a bravúros befejezésig. Variáció: a témabemu-
tatás után a zenei anyag megváltoztatásával ritmus, dallam, figurális, harmóniai szerkesztésbeli
vagy ún. ellentéma bevezetésével létrehozott forma.
( Ç Ç ( Ç Ç
Adagio
Adagio
@
(tr)
Vl.
solo
(
K
Ç Ç
5 6
Ç Ç Ç Ç
6 7 6
Vle e
Cemb. @ Ç Ç
( Ç Ç ( (tr) Ç
@
(tr)
(
9
(
K 6G
Ç
7 3
@ Ç Ç Ç
5 6
Ç Ç
5 4
Ç
41
EZ6emelt2018_190520.indb 41 2019. 05. 20. 12:32:16

Henry Purcell: Arthur király – Pásztor, pásztor
Henry Purcell (henri pörszl vagy pörszel) (1659–1695, London), az angolok mindmáig legna-
gyobb zeneszerzője, a korai barokknak talán legegyénibb komponistája. Gyermekkorában a ki-
rályi kórusban énekelt, s közben zeneszerzést, hangszerjátékot is tanult. Húszévesen már a West-
minster-székesegyház (veszminszter) orgonistája. 1683-ban elnyerte az udvari zeneszerzői címet,
s egyben a Chapel Royal (csep’l roj’l) orgonistájává is kinevezték. Rövid élete alatt jelentős mű-
vek egész sorát írta: dalok, számos egyházi kompozíció, értékes kamarazeneművek és egyéni
hangú csembalódarabok mellett kiváló színpadi alkotások kerültek ki a keze alól: az Arthur király
és a Tündérkirálynő féloperák („szemiopera”), egyetlen átkomponált operája, a Dido és Aeneas.
Az angol operára jellemző a látvány fontossága. Ennek eredete a masque-ban kereshető: ez egy
pompás, ünnepi felvonulás volt, ahol a résztvevők jeleneteket, prózai és zenés képeket adtak elő.
Pásztor, pásztor (részlet az Arthur király című szemioperából)

Furulyák
ÇÇ Ç
1. 2.
ÇÇ

Ç

ÇÇ
Zongora / Basso continuo
Ç
K
Ç

ÇÇ ÇÇ

Ç Ç
T
G
G Ç

Ç Ç
Ç

ÇÇ
Pász - tor, pász- tor, hagyd a dalt most, Száll a síp - szó, mint a nyár,

Shep-herd,Shep-herd, leave de - coy - ing, Pipes are sweet as Sum - mers day,

Ç
42
EZ6emelt2018_190520.indb 42 2019. 05. 20. 12:32:16

Ç
És ha vé - get ér a já - ték Ránk csak könny, meg bá - nat vár.

but a lit - tle af - ter Toy - ing Wo - men have the Shot to Pay;

Ç
Ç

Es - kü - vés - nek, cif - ra szó - nak Egy a vé - ge: fáj a szív,
K
here are Mar - riage Vows for sigh - ing, set their Marks that can - not Write;
Ç

Hagy - juk hát a szem - re - há - nyást, Szól a síp - szó,

af - ter that with - out re - pine - ing, play and wel - come
Ç T

ÇÇ

tánc - ra hív, szól a síp - szó, szól a síp - szó,
Ç
Day and Night, play and wel - come, play and wel - come,

Ç
G
G Ç

szól a síp - szó, tánc - ra hív.

play and wel - come Day and Night.
Ç Ç
(dekojing, pájpsz, szvít, déj, bát, hir, meridzs, ther, márksz, det, kennot)
(Raics István magyar szövege)
Zenehallgatás
Hallgassátok meg Purcell Mária királynő halálakor írt művét, a Funeraille sentences-t (fjun’röl szenten-
szisz)! Beszélgessetek róla, milyen hatással van rátok a zene! Tudván, hogy temetésre készült a mű, figyel-
jétek meg és próbáljátok megfogalmazni, milyen eszközökkel fejezi ki a szerző az érzelmeket!
II. Mária angol királynő (London, 1662 – Kensington, London, 1694) 1689-től Anglia és Skócia király-
nője volt egészen haláláig.
43
EZ6emelt2018_190520.indb 43 2019. 05. 20. 12:32:17

Zenehallgatás
Hallgassátok meg a duettet többféle előadásban a világhálón! Figyeljétek meg a hangzó magasságot, és
hasonlítsátok össze azt az itt látható kottával! Valószínű, hogy találkoztok majd a mai g(-moll) és a Purcell
korabeli g-hangolással, ez a mainál nagyjából fél hanggal lejjebb hangzik.
@

@ Ç
)XUXO\iN
@

@
)XUXO\iN
Ç

@
@ Ç Ç
%DVVRFRQWLQXR

@
@ Ç Ç
1. 2.
@
@
Ç Ç K K
@ @
@ Ç
@ Ç Ç
@
@ K Ç Ç
@
Ç
@
@ Ç Ç Ç
@ G Ç
@ (
@ G
Ç G
@ ( Ç
@ Ç
@ Ç Ç
@

@ Ç

6KHS KHUG 6KHSKHUG OHDYH GH FR\ LQJ 3LSHV DUH VZHHW DV 6XP PHUV GD\
@ Ç
@

6KHS KHUG 6KHSKHUG OHDYH GH FR\ LQJ 3LSHV DUH VZHHW DV 6XP PHUV GD\
@
@ Ç
44
EZ6emelt2018_190520.indb 44 2019. 05. 20. 12:32:17

@
Ç
@
1.
EXW D OLW WOH DI WHU 7R\ LQJ :R PHQ KDYH WKH 6KRW WR 3D\
@
@ Ç

EXW D OLW WOH DI WHU 7R\ LQJ :R PHQ KDYH WKH 6KRW WR 3D\
@
@

Ç

@ @ 2. Ç Ç
@
K K
6KRW WR 3D\ KHUH DUH 0DU ULDJH 9RZV IRU VLJK LQJ VHW WKHLU 0DUNV WKDW FDQ QRW :ULWH
@ Ç K Ç
@
6KRW WR 3D\ KHUH DUH 0DU ULDJH 9RZV IRU VLJK LQJ VHW WKHLU 0DUNV WKDW FDQ QRW :ULWH
@ Ç Ç
@ Ç
@
@
@
@
$I WHU WKDW ZLWK RXW UH SLQH LQJ SOD\ DQG ZHO FRPH

$I WHU WKDW ZLWK RXW UH SLQH LQJ SOD\ DQG ZHO FRPH
@
@ Ç T
@ Ç
@
'D\ DQG 1LJKW SOD\ DQG ZHO FRPH SOD\ DQG ZHO FRPH
@
@ Ç Ç
(

Ç
'D\ DQG 1LJKW DQG 1LJKW SOD\ DQG ZHO FRPH
@
@ Ç
@ G
@ ( Ç
G
SOD\ DQG ZHO FRPH SOD\ DQG ZHO FRPH 'D\ DQG 1LJKW
@
@ Ç
SOD\ DQG ZHO FRPH SOD\ DQG ZHO FRPH 'D\ DQG 1LJKW
@
@ Ç

45
EZ6emelt2018_190520.indb 45 2019. 05. 20. 12:32:17

Henry Purcell: Dido és Aeneas
Zenehallgatás
Mielőtt megismerkednétek az opera egészével, hallgassátok meg a mű elejéről Belinda áriáját!
Fogalmazzátok meg, hogy milyen érzelmeket fejeznek ki, vetítenek előre a dallam, ritmus és a harmóniák!
Az opera nyitánya után Dido udvarhölgyének, Belindának áriáját halljuk, aki a királynőt biztatja:
űzze el magától a szomorúságot.
orig. in c
46
EZ6emelt2018_190520.indb 46 2019. 05. 20. 12:32:17

Purcell ezt az operát egy leányiskola részére
komponálta, s az iskola tanulói mutatták be
1689-ben. A történet az ókori római költő,
Publius Vergilius Maro Aeneis (éneisz) című
eposzának 4. éneke alapján készült. Vergilius
elbeszélése Homérosz Iliász című eposzá-
hoz, Trója pusztulásának történetéhez kap-
csolódik. Vergilius szerint, amikor a görögök
csellel bevették Tróját, a pusztulásra ítélt
város néhány hős védelmezőjének megen-
gedték, hogy vagyonából annyit vigyen ma-
gával, amennyit elbír, s úgy hagyja el az ősi
földet. Az arannyal, ezüsttel útra kelő vitézek
közül kitűnt Aeneas (éneász), aki kincsek he- Nicolas Verkolye: Dido és Aeneas (1725)
lyett öreg atyját vette vállára. Nemes tettén
megindulva a görögök engedélyt adtak, hogy még egyszer visszatérjen otthonába, s társaihoz
hasonlóan ő is kincsekkel megrakodva induljon útra. Aeneas azonban ekkor a házi istenek szob-
rait hozta magával a hajóhoz, s mivel ezeket tekintették a város őreinek, Aeneas méltóvá lett arra,
hogy megalapítsa majd az új Tróját, a későbbi Rómát. Hét évig hánykolódott hajója a tengeren,
míg sok kaland után végre az olasz szigetekkel szemközt, Afrika északi partján, Karthágóban
kötött ki, ahol a várost alapító királynő, a szépséges Dido kegyeibe fogadta. Az eposz szerint
szerelemre gyulladnak egymás iránt, de az istenek úgy akarták, hogy Aeneas lemondjon saját
boldogságáról, folytassa útját Itália felé, s ott szerezzen helyet népének, a későbbi Róma helyén.
Az opera azonban úgy mondja el ezt a történetet, mintha Dido királynő gonosz ellenségeinek,
boszorkányoknak és varázslóknak a csele miatt kellett volna Aeneasnak búcsút mondania.
I. felvonás
Dido elpanaszolja, hogy oda békéje („én és a béke idegenek lettünk egymástól”), telve van ag-
godalommal és kínlódással. Az ária érdekessége, hogy a basszus végig egy négyütemes dallamot
ismételget, először c-mollban, később g-mollban, majd ismét c-mollban, az állandó basszus fölött
azonban gyönyörű melodikus szakaszok váltakoznak. E szerkesztésmód neve: passacaglia (pasz-
szakajja), s igen népszerű volt a barokk zeneszerzésben.
47
EZ6emelt2018_190520.indb 47 2019. 05. 20. 12:32:17

Dido elmondja, milyen hatást tett rá Aeneas elbeszélése, az a sok szenvedés, amin a hős keresztül-
ment. Fél, hogy túlságosan is sajnálja őt… Most kórust hallunk:
Kórus:
orig. in C
Da Capo al Fine
Aeneas jön, s kéri Didót, fogadja őt kegyeibe, mert ez lesz Trója újra felvirágzásának is reménye.
Belinda mintha csak magában egyengetné kettejük egymáshoz vezető útját: „Most törj a győze-
lemre, szerelem”!
48
EZ6emelt2018_190520.indb 48 2019. 05. 20. 12:32:18

49
EZ6emelt2018_190520.indb 49 2019. 05. 20. 12:32:18

A következő kórus a szerelem győzelméről énekel, s a jelenetet „győzelmi tánc” zárja (zenekar,
balett).
A második jelenetben a varázslónő, Dido ellensége megidézi a boszorkányokat. Megparancsol-
ja, hogy zavarják szét Dido és Aeneas tervezett közös vadászatát, majd isten képében parancsolják
meg Aeneasnak: hajózzon tovább! A búcsú bizonyára Dido pusztulásához vezet majd. A két bo-
szorkány nagyszerű duettje a szélvihart hívja, hogy az vessen véget a vadászatnak:
50
EZ6emelt2018_190520.indb 50 2019. 05. 20. 12:32:18

A duetthez kapcsolódik a híres „visszhang-kórus”, mely a boszorkányok „szörnyű praktikáját”
festi.
II. felvonás
Dido és Aeneas örvendeznek a közös vadászatnak. Dido áriája a vadászat örömeit énekli, a kórus
ennek dallamát megismétli:
51
EZ6emelt2018_190520.indb 51 2019. 05. 20. 12:32:18

orig. in d
Ám Dido második udvarhölgye – mintha csak magában emlékezne vissza a híres mitológiai tör-
ténetre – arra figyelmeztet: akármilyen öröm itt vadászni, itt marcangolták szét egykor Akteont
vadászat közben saját kutyái. Folyik a vadászat, de közben viharfelhők gyülekeznek. Kitör a vihar,
mindenki menekül hazafelé, Aeneasnak azonban egy jelenés, egy „isteni hírnök” állja útját: „Hall-
jad, herceg Juppiter parancsát: még ma éjjel tovább kell hajóznod! Az isten máris haragszik, mert
hosszan időztél itt, a szerelem örömei között.” Aeneas: Juppiter parancsainak engedelmeskednünk
kell… De jaj, könnyebb lenne meghalnom, mint Királynémnak ily bánatot okozni!
III. felvonás
A felvonás a matrózok kórusával kezdődik: a hajók körül sürögnek, mert indulásra szól a parancs.
52
EZ6emelt2018_190520.indb 52 2019. 05. 20. 12:32:19

Joseph Stallaert: Dido halála (1872)
Ezután a boszorkányok duettjében halljuk örvendezésüket a jól sikerült mű fölött, s tervüket, hogy
Aeneas hajóját viharral elsüllyesztik, Karthágót pedig a pusztulásnak adják.
A következő jelenetben Dido és Belinda beszélgetnek. Aeneas lép be: „Mit tehet a vesztes
Aeneas? Hogyan mondjon búcsút az istenek parancsa szerint a királynőnek?” Dido: „…hogy el-
menj a megígért új országba, s az elhagyott Dido meghaljon…” Aeneas: „Maradok az istenek
parancsa ellenére.” Dido: „Nem, nem lehetsz jellemtelen, menned kell kijelölt utadon.” Aeneas
távozik, Dido a halált hívja. A zeneirodalom egyik legcsodálatosabb áriája, amelyben Dido elbú-
csúzik Belindától: „Jöjj, Belinda, add a kezed, a halál közelít hozzám, körülvesz a sötétség… majd
ha a földben fekszem, ne keseregj sorsom fölött, de emlékezzél reám.” Ez az ária is „passacaglia”
szerkesztésmódot követ, basszus témája egy kromatikus dallammenet egyszerű zárlattal.
53
EZ6emelt2018_190520.indb 53 2019. 05. 20. 12:32:19

(Hangszer:)
Az operát a Didótól búcsúzó kórus zárja.
Csoportmunka: A fent közölt kottaszemelvényeket cselló- vagy zongorakísérettel szólaltassátok meg!
Zenehallgatás: Hallgassátok meg a mű részleteit, majd összefüggően a teljes operát hangfelvételről!

Keressetek többféle előadást a világhálón, és beszélgessetek arról, kinek melyik tetszik jobban, és miért!
54
EZ6emelt2018_190520.indb 54 2019. 05. 20. 12:32:19

Antonio Vivaldi: Négy évszak
Vivaldi (1678, Velence – 1741, Bécs) legnépszerűbb műve; négy hegedűversenyből eggyé for-
mált, nagyszabású alkotás. A vonószenekar élére a szólóhegedű kerül; a telt zenekari hangzás és
a mozgékony, gyakran virtuóz hegedűszóló váltakozása az évszakok hangulatváltozásait megjele-
nítő hangszínellentéteket hoz létre. A partitúrában az egyes szakaszok kottaképe felett az évszakok
eseményeire, jellegére utaló megjegyzéseket találunk. Ha ezeket a partitúra különböző soraiból
összegezzük, akkor értjük meg, hogy a zeneszerző minden hegedűversenyhez egy szabályos for-
májú (4+4+3+3 sorból álló) verset, ún. szonettet illesztett, melyben a zenemű tartalmát összegez-
te. A zene azonban szavak nélkül (is) muzsikál az évszakokról.
A TAVASZ – I. Hegedűverseny – E-dúr

Feladat
A Tavasz című versenymű tételeiből kiemelt szemelvényeket az ötsoros partitúrából (szólóhegedű + a ze-
nekari együttes: 1. és 2. hegedű, brácsa, valamint cselló és nagybőgő szólamai) két sorba írtuk át. A brácsa
szólamát – a C hang helyét a 3. vonalon jelölő „brácsa-kulcs” helyett – az ismert G-, illetve F-kulcsokban
olvashatjátok. A kottapéldákat lehetőségeitek szerint ének + cselló vagy zongora összeállításban, esetleg
különböző hangszereken szólaltassátok meg! A vonóshangszerek magas fekvésű szólamait egy oktávval
mélyebben énekeljétek!
Itt a tavasz már, ünnepére kelve

kedves szellőcskék puhán lengedeznek,
fecskék köszöntik vígan énekelve,
források ifjan, gyorsan csergedeznek.
Fekete felhők meg-megrengedeznek,

kék égre zordul rá-rátérdepelve,
villám hasít - és meg-megrepedeznek,
s fecskéknek megjő friss zenére kedve.
Míg elmeséli százszor merre, hol jár,

szellő a rétnek, fújdogál a fákra,
jobbján ebével szendereg a bojtár,
Antonio Vivaldi
(Ismeretlen festő,1723) majd sípjába fúj, s édes muzsikákra
nimfákkal táncol - s rájuk borul ott már
tündöklő Tavasz szerelmetes sátra.
(Rónay Mihály András fordítása)
Zenehallgatás
Az évszakok változása az élet állandó körforgását jelképezi. Így van ez Földünkön, de amikor az északi
féltekén beköszönt a nyár, akkor kezdődik délen a tél. Astor Piazzolla argentin zeneszerző, a tangózene
nagymestere Négy évszak Buenos Airesben (Négy évszak a kikötőben) címmel Vivaldi mintájára kompo-
nálta meg sorozatát.
Nézzetek utána, milyen Argentína földrajza, időjárása, kultúrája, majd hallgassátok meg az argentin ta-
vaszról szóló tételt! Ez után következzen az őszről szóló zene, hiszen amikor nálunk, Európában tavasz van,
akkor a déli féltekén az ősz uralkodik. Hallgassatok meg minél több tételt Piazzolla művéből!
55
EZ6emelt2018_190520.indb 55 2019. 05. 20. 12:32:19

1. tétel – Itt a tavasz már ...
G

Allegro

Allegro
A

( ±
A ±
(
Feladat
Figyeljétek meg, milyen dallamhangok vagy motívum ismételgetésével szólaltatják meg a zenekar cso-
portjai és a szólóhegedű a madarak énekét!
Villám hasít…
Valamennyi hangszer váratlanul oktáv hangközzel lefelé csapó, heves ritmusú, sokáig ismételt hangokat
játszik. Ebből a sötét, zord hatásból törnek fel a szólóhegedű villámcikázásai. Figyeljétek meg, hogyan
csendesül el a vihar!
2. tétel – Míg elmeséli százszor…
Largo Ç Ç

Largo
(
A szólóhegedű lassú tempójú, moll dallamát a vonóskar mindvégig ritmussal kíséri.
3. tétel – Pásztortánc
G G G G

Allegro
Allegro
T
T T
T T Ç
Ç
Négy 3/8-os ritmusképlet összefonódásából alakult a 12/8-os jellegzetes régi olasz pásztortánc, a si-
ciliano (szicsiliánó). A fényes E-dúrt a középrészben e-mollban szekvenciázó dallam váltja fel.
G G G
K K
( Ç
( Ç
G

( ( (
A tétel végén újra E-dúrban tér vissza a dallam.
56
EZ6emelt2018_190520.indb 56 2019. 05. 20. 12:32:20

A TÉL – IV. Hegedűverseny– f-moll
A hegedűverseny első és harmadik tételét hallás után figyeljétek meg! A 2. tétel jellegzetes, tizen-
hatod mozgású hegedű pizzicatói (ujjal pengetett hangjai; ejtsd: piccikátói) és a brácsa hosszan
átkötött hangjai a zenekar hangulatfestő hangzásából el nem hagyhatók, de az éneklésre szánt
kottapéldában ezeket a szólamokat nem közöljük. Könnyítésképpen a dallamot (felső szólamot)
egy oktávval lejjebb írtuk.
A Tél hegedűverseny 2. tétele

Largo
@ G
± G ±
@ @ A
(dó)

@ A
@@
Esz-dúr
@
@ @ K
(mi)
K K
@ @ K
@
B-dúr
@ ± K
@ @ ± G G
(

@
@@
@ G
@ @ ±
± G
(szó)
K
@
@ @

Esz-dúr
@
@ @ ±

± ±
@
@ @
@ 7
@ @ Ç T T
@ 7
@ @ T
57
EZ6emelt2018_190520.indb 57 2019. 05. 20. 12:32:20

Johann Sebastian Bach
Muzsikája évszázadok óta eszménykép, lenyűgöző erejű él-

ményforrás, amely a szakzenészt éppúgy magával ragadja,
mint az egyszerű, kottát sem ismerő hallgatót, mert a hangzás
bűvöletén túl az élet örök nagy kérdéseiről közvetít üzenetet.
Azok előtt pedig, akik műhelytitkaikat is ismerni kívánják,
a katedrálisok építészeti remekeihez hasonló megrendíthetetle-
nül egységes, logikus és gyönyörűséges zenei rendszer bonta-
kozik ki. Beethoven mondta róla: „Nem pataknak (a „Bach”
szó jelentése magyarul patak), inkább tengernek kellene hívni!”
1685-ben Eisenachban (ájzenáh), Türingiában született. Ősei kö-

Johann Sebastian Bach zött sok a muzsikus; orgonista, zeneszerző. Bach korán árván ma-
radt, s legidősebb bátyja, aki Ohrdruffban (órdruf) orgonista volt,
vállalta nevelését. Tanulásra szorította, s ennek érdekében a kötelező anyagon kívül mindenféle
egyéb kottától és könyvtől eltiltotta. Így történt, hogy a gyermek titkon, éjszakánként, holdfény
mellett másolgatta a tiltott kompozíciók szólamait, míg bátyja észre nem vette engedetlenségét,
s elkobozta tőle a nagy munkával megszerzett szellemi kincset. Tizenöt éves korában Lüneburgba
kerül, ahol az iskola kiváló énekkarának énekese lesz. A Mihály-templom könyvtárában nagy
mesterek – Lassus (lasszusz), Monteverdi, Schütz (sücc), Frescobaldi (freszkobaldi) – műveit is-
merheti meg a búvárkodó természetű ifjú. Tizennyolc éves korában hegedűsként és orgonistaként
egy időre a weimari herceg szolgálatába szegődik, majd Arnstadtba kerül orgonistaként, s kevés-
sel ez után már híres orgonistaként Mühlhausenbe (műlhauzen), majd újra Weimarba.
Életének boldog korszaka a kötheni herceg szolgálatában eltöltött néhány év (1717–1723),
amelynek gyümölcse számos hangszeres, kamarazene és zenekari műve. Itt keletkezett a branden-
burgi őrgróf zenekara számára írt hat Brandenburgi versenymű, a Das wohltemperierte Klavier
(dász vóltemperírte klavír), „A jól temperált (hangolt) zongora” I. kötete és az a-moll hegedűver-
seny is. 1720-ban felesége váratlanul meghalt. Árván maradt hét gyermekének anyára volt szüksé-
ge, így a zeneszerző másfél év múlva újra megnősült. Második felesége, Anna Magdalena szoprán
énekesnő, akinek a Kottáskönyvecske (Notenbüchlein) című zongoramű-gyűjteményt írta.
1723-ban a lipcsei Tamás-templom megüresedő kántori és zeneigazgatói állását pályázta meg
Bach. Ünnepi bemutatkozása alkalmára – amely éppen nagypéntekre esett – írta és vezényel-
te a János-passió című művét. Lipcsében karmesteri és zeneszerzői tevékenysége mellett a Ta-
más-iskola fiú növendékeinek éneklésre és hangszeres zenére tanítása és a kórus nevelése is fel-
adata volt. 27 évig – haláláig – itt élt és alkotott a mester. Itt keletkezett a Das wohltemperierte
Klavier II. kötete, igen sok kantátája (köztük a Vadász kantáta is), a Zenei áldozat és élete utolsó,
nagy alkotása, A fúga művészete, melynek utolsó ütemeit már nem tudta leírni, mert életét befejez-
ve az örökkévalóságba költözött. A zárófúgába családnevének betűit komponálta bele.
@Ç Ç Ç KÇ
B A C H
Zenehallgatás
Hallgassátok meg Liszt Ferenc B-A-C-H prelúdium és fúga című művét! Figyeljétek meg a fúga kezdetét, és
kövessétek a témabelépéseket úgy, hogy a hangközök segítségével felismeritek a más kezdőhangról belépő
témákat is!
58
EZ6emelt2018_190520.indb 58 2019. 05. 20. 12:32:20

J. S. Bach: Ein’ feste Burg ist unser Gott BWV* 80
(Reformáció-kantáta)
A kantáta általában néhány szólistát, kis kórust és viszonylag kis zenekart alkalmazó vokális
mű. Az evangélikus istentiszteleten olvasmány előtt vagy utána hallható, hogy az aktuális bibliai
szöveg értelmezését segítse a zene eszközeivel. Szövege többnyire egyházi, de ismerünk világi
kantátákat is. Bach mintegy 200 egyházi kantátát és 20 világi kantátát írt. Ez a nyolctételes műve
a reformáció ünnepére (október 31.) készült, valószínűleg 1730-ban. Az 1., 2., 5. és 8. tétel Luther
Márton szövege. A kantáta alapja a Luther szövegével ellátott koráldallam (ez utóbbi is feltételez-
hetően az ő alkotása), az Erős vár a mi Istenünk.
Korál: Ein feste Burg ist unser Gott (feszte, unzer)
Erős vár a mi Istenünk,

Kemény vasunk és vértünk.
Inségben együtt van velünk,
Megvált és harcol értünk.
Kél az ősi rossz,
Bajvető gonosz,
Csel vad fegyvere,
Erőszak ővele,
A földön ő az első.
Luther kézírása
Önnön erőnk csak délibáb

És bizony esnénk esten.
De harcba küldte Egy Fiát
Értünk maga az Isten.
Kérded-é, ki az?
Jézus, az igaz.
Sok had, Egy a fő,
Nincs Isten más csak Ő,
Krisztus, a Győzedelmes.
(József Attila fordítása)
A debreceni nagytemplom belső tere
Éneklés
Énekeljétek el emlékezetből a BWV 212-es mű, a Parasztkantáta általatok ismert részleteit (nyitóduett,
zárótétel)! A művet ezen az eredeti címen is megtalálhatjátok a világhálón: Mer hahn en neue Oberkeet, ez
a régies német cím annyit jelent: új elöljárónk (hivatali elöljáró, gazda) van. Ma így mondanánk: Wir haben
eine neue Obrigkeit.
*
Bach-Werke-Verzeichnis (verke fercájhnisz) = Bach műveinek jegyzéke
59
EZ6emelt2018_190520.indb 59 2019. 05. 20. 12:32:20

Ein feste Burg
E = 60)
(Maestoso Ç Ç
Maestoso (q=60)
Kórus 4 A Ç Ç Ç Ç

Ein' fe - - - - - - - ste Burg ist un - ser
Ç Ç Ç
6
Ç Ç Ç

Ç Ç Ç Ç
4
Gott, ein' gu - te Wehr und Waf - - - - -
Ç Ç Ç Ç Ç Ç
11

Ç
Ç Ç Ç

Gott, ein' gu - te Wehr und Waf - - - - - -
K
4
- - - - fen; ein' gu - te Wehr und Waf - - -

Ç Ç Ç Ç
16
Gott, ein' gu - te Wehr und Waf

Ç K Ç K

T
- - - - fen; ein' gu - te Wehr und Waf - - - fen;
4 Ç Ç
Ç Ç Ç Ç Ç Ç
- - - - fen; ein' fe - ste Burg ist un - ser Gott,
Ç
Ein' fe - - - - - - ste Burg ist un - ser Gott,
(ájn, feszte, iszt, unzer, vér, vaffen)
A mű zárótétele:
Korál: Das Wort sie sollen lassen stahn (dasz, vort, zí, zollen, lasszen, stán)
Él, áll az ige igazul, Akárki vesse-hányja. (József Attila fordítása)
60
EZ6emelt2018_190520.indb 60 2019. 05. 20. 12:32:21

J. S. Bachnak tulajdonítható mű: d-moll toccata és fúga
A zenetörténészek munkájának egyik legizgal-
masabb része, amikor egy eredeti (autográf)
kéziratos kottával találkoznak, és megpróbál-
ják megállapítani azokat a tényeket, adatokat
a kotta alapján, amelyek nem egyértelműek,
amelyekről nem szólnak leírások, nem levele-
zett róluk a zeneszerző, nem maradt fent kortárs
emlékezés. Molnár Szabolcs cikkéből idézünk:
„Már több mint két évtizede, hogy Peter
Williams a tekintélyes Early Music (1981,
július) hasábjain felvetette, hogy az egyik
legismertebb Bach-kompozíciónak, a d-moll
toccata és fúgának nem Bach a szerzője. Mi-
vel tényleg igen népszerű darabról van szó,
szakmai és laikus oldalról egyaránt nagy vissz-
hangot váltott ki Williams hipotézise. A d-moll
A mű kézirata toccata nehezen összehasonlítható Bach más
orgonaműveivel, zeneszerzői technikája nem
jellegzetesen bachi természetű, lejegyzésmódja pedig néhány évtizeddel későbbi gyakorlatot tük-
röz, hogy csak néhányat említsek Williams érveiből. A legmeggyőzőbb érve azonban az, hogy
a darab írásmódja, felrakása inkább emlékeztet szóló hegedűdarabra, mintsem orgonakompozíció-
ra. Williams megengedte, hogy a darab esetleg származhat Bachtól, de akkor bizonyára hegedűmű
lehetett, az orgonaátirat pedig egy későbbi kor terméke. Williams a hegedűrekonstrukcióhoz az
a-moll transzpozíciót javasolta, ebben a hangnemben a jellegzetes hegedűfigurák még meggyő-
zőbben és még természetesebben játszhatók.” (Fidelio 2003)
Szómagyarázat
toccata (tocco = érintés, toccare = érinteni): rögtönzésszerű művek, melyek zenei anyagát főként akkordok
és futamok alkotják; fejlettebb formájában a futamokat ünnepélyes akkordsorozatok vagy kontrapunktikus
(ellenpont) fordulatok teszik változatossá
J. S. Bach: d-moll toccata és fúga

Adagio
7
NG
O 7

@ A x
7± NG x O
7
±
( V
N
V 0 7
NG
________
7
N 7 O 7
A
@ ( x ± x ±
0 ( V Ç Ç
N
V 0 Ped.
61
EZ6emelt2018_190520.indb 61 2019. 05. 20. 12:32:21

J. S. Bach: c-moll passacaglia és fúga BWV 582
@ Ç
@ @ Ç Ç Ç Ç K Ç Ç
G G
Pedal
G G
@
@ @ ± K ± (

± ±
9
Cembalo ( ( (
@ G ± G G
@ @ ± ± ±
vagy Orgona
G
K
@ Ç Ç Ç
@ @
Ç G
G G G
@ ± ±
@ @ K ± K ±
13
( ( ( (
@ ± G
@ @
± G

± G
K
@ Ç Ç Ç
@@ K Ç Ç
A sorozat húsz variációból áll. Az utolsó variáció végén a zeneszerző fúgatémaként használja, és
más hangmagasságról is elindítja a téma első négy ütemét.
Zenehallgatás: Hallgassátok meg a művet több előadásban, és figyeljétek meg, milyen regisztrációt
(hangszíneket) állított be az orgonán az előadó! A tempó is eltérhet az egyes felvételeken. Beszélgessetek
a zenehallgatási élményeitekről! Figyeljetek a megszólaló hangmagasságra, mert lehetséges, hogy kétféle
lesz: amikor az alaphangolás a mai szokásoknak megfelelően (cca 440 Herzre), illetve a korábbi gyakorlat
szerint, mélyebbre (kb. 436-ra) beállított – utóbbi esetben a c hang nagyjából a mai h magasságán szól.
J. S. Bach: Das wohltemperierte Klavier I. kötet BWV 846

C-dúr prelúdium és fúga
E billentyűs hangszerre írt gyűjtemény címének pontos fordítása a jól temperált, azaz „a jól hangolt
zongora”. A mű címét névelő nélkül is ismerhetitek: Wohltemperiertes Klavier. Mit jelent ez a fur-
csa cím? A régi zenében általában nem alkalmaztak minden, ma használt dúr és moll hangnemet.
A billentyűs hangszerek hangolását úgy végezték, hogy az adott néhány hangnemben egészen tisztán
lehessen játszani. Amint azonban megnőtt a művek hangnemi (modulációs) terepe, egyre szüksé-
gesebbé vált egy olyan hangolási rendszer, amelyben minden hangnem egyenrangú. (A részletek
megértéséhez némi fizikai-akusztikai ismeret szükséges.) Az „egyenletes” hangolás bevezetésével
lehetővé vált, hogy Bach olyan sorozatot írjon, melyben mindegyik hangnem képviselve van: C-dúr,
c-moll, Cisz-dúr, cisz-moll, D-dúr, és így tovább: összesen tehát 24 mű. Később még egy teljes so-
rozatot komponált ugyanilyen elrendezéssel. Minden mű két tételből áll: az első egy „prelúdium”
(előjáték), a második egy „fúga”, vagyis a kontrapunktikus szerkesztés legtekintélyesebb formája.
62
EZ6emelt2018_190520.indb 62 2019. 05. 20. 12:32:21

C-dúr prelúdium
63
EZ6emelt2018_190520.indb 63 2019. 05. 20. 12:32:21

Feladat
Kövessétek a zenei folyamatot az előző oldalon látható autográf kotta segítségével!
A fúga jellegzetes szabályokkal, eljárásokkal végigkomponált kontrapunktikus műfaj. Benne min-

den hangnak egy-egy szólamba kell illeszkednie, s a szólamok száma állandó: a szólamok egyike
sem kíséret, hanem mindegyiknek dallami erővel kell rendelkeznie. Minden hang ezért nemcsak
az összhangzás szempontjából „kerül a helyére” hanem a szólamvezetés szempontjaiból is. De
fordítva is igaz: hiába szép a dallam, minden hangnak pontosan illeszkednie kell a vele együtt
hangzó többi szólamhoz is. További szabály, hogy ezeknek a dallamoknak nagyon kevés elemből
kell fölépülniük. Az alaptémának (néha 2-3 alaptémának) és 1-2 ellendallamnak a részeit szabad
felhasználni, emellett úgy kell vezetni a szólamokat, hogy előrehaladásuk közben az összhatás
egyre gazdagabb legyen, a témának új vonásai és kombinációi jelentkezzenek. A zeneszerzőnek
előre kell gondolnia arra is, hogy a téma alkalmas legyen a tétel „hangnemi tervéhez”, valamint
a különböző kontrapunktikus kombinációkhoz. Látszólag nagyon szigorúak a kötöttségek, de
ezek közt mutatkozik meg igazán a zeneszerző költői ereje és képzeletvilága!
C-dúr fúga, a fúgatéma
A ± G

A fúgaszerkesztésnek Bach az utolérhetetlenül legnagyobb mestere. Igen sok művében alkalmaz
fúgát, melynek ünnepélyessége, érzelemmel teli, egyenletes feszültsége, ugyanakkor magas szintű
zeneszerzői technikát kívánó, fegyelmezett formája nagyon is illett Bach egyéniségéhez. Számos
fúgát találunk a passiókban, kantátákban, orgonadarabok közt, fúgaformájú a Musikalisches Opfer
(Zenei áldozat; muzikalisesz) híres, hatszólamú Ricercarja (ricserkár) is. A fúgaírás tökélyét Bach
élete végén egy hatalmas (sajnos befejezetlen) sorozatban, a Kunst der Fuge-ban (A fúga művé-
szete; kunszt) mutatta be. E műben 19 különféle technikájú fúgát és kánont ír ugyanarra a témára
s annak változataira.
Házi feladat
Énekeljétek, majd hasonlítsátok össze a következő oratórikus művek fúgatémáit! Otthon hallgassátok meg
a műveket! Keressetek olyan oratóriumtételeket, amelyben fúgát hallhatunk!
W. A. Mozart: Requiem – Kyrie
( G ± K G K
Allegro
@ (
GKy - ri - e e - le - i - son, e - le - - - - - - i son, e - le - i - son!
G. F. Hӓndel: Messiás – And with his stripes we are healed
@@ Ç Ç T
Moderato
@ @ " » Ç KT Ç Ç
And with His stripes we are heal - ed,
64
EZ6emelt2018_190520.indb 64 2019. 05. 20. 12:32:22

Fúgatémák és válaszaik
Reális válaszok
A téma és a válasz hangközei azonosak. Az alap-, majd a domináns hangnemében megjelenő
azonos dallamokat azonos szolmizációval énekeljük. A fúgatémák és válaszaik a Das wohl-
temperierte Klavier című kötetből valók.
K K @
A téma (dux)
@

K K K
és válasza (comes)
@ K

A téma (dux)
±


±
A téma (dux)
@ ±
@ ±
K
Fúgarészlet, Bach kézírása
65
EZ6emelt2018_190520.indb 65 2019. 05. 20. 12:32:22

Tonális válaszok
A válasz hangközei a téma hangnemébe simulnak (például: kvartra kvint, kvintre kvart felel).
Ezután a válasz a domináns hangnembe is modulálhat (mint a c-moll fúga esetében).
A téma (dux)
@
@ ±
@
@ ± K
K K
A téma (dux)
@ K K
@ @ ±
@
@ @ ± K K

A téma (dux)


A reális és tonális válasz fogalma a népzenében is használatos. A Béreslegény, jól megrakd

a szekered kezdetű dallam két rendszerben szolmizálható módosítás nélkül, mert a dallam
első felét a második teljesen pontosan ismétli kvinttel lejjebb. Ugyanígy az Este van, este van,
megy a nap lefelé kezdetű új stílusú népdalunk a felfelé történő reális kvintismétlés példája.
Ezek hangközről hangközre pontos válaszok. Ha a népdal az első sort, sorokat tonalitásban
maradva ismétli, akkor a hangközöknek kell változniuk. Azaz a dallamok „nem váltanak át
egy másik ötfokú rendszerre, nem modulálnak, hanem megtartják az eredeti hangnemet, s an-
nak megfelelően alkalmaznak más hangot a kritikus pontokon.” (Vargyas Lajos: A magyarság
népzenéje, Hangkészlet, hangnem)
A Röpülj, páva, röpülj szép dallama mindkét zenei válaszra mutat példát.
66
EZ6emelt2018_190520.indb 66 2019. 05. 20. 12:32:22

Barokk zenekari muzsika
A barokk kor két fő zenekari műfaja a szvit és a concerto.
A szvit művészi módon alakított tánctételek füzére. Bach 4 zenekari szvitet (C-dúr, 2 D-dúr,
h-moll) és sok zongora-, hegedű-, gordonkaszvitet írt.
A concerto rendszerint három terjedelmesebb tételből áll. A zenekar csoportjai vagy egyes
hangszerek és a teljes zenekar egymással szembeállítva, mint „egyik és másik”, „rész és egész”
szerepelnek benne. A concerto grossóban három-négy hangszer különül el, mint concertáló cso-
port. A szóló concertóban egyetlen hangszert emel ki a szerző a zenekarból.
A concertókban a szólamok többnyire kontrapunktikus játékkal egészítik ki egymást, de az
önálló szólamjátékot a continuo világos akkordmenete rendezi össze. A két szélső (gyorsabb)
tétel felépítését a tutti és szóló részek szembeállítása határozza meg. A tutti szakaszokban a teljes
zenekar gyakran tömbszerűen szól és az alaptémát idézi, míg a szóló szakaszokban a zenekar kí-
séri vagy ellenpontozza a kiemelt hangszerek áttörtebb játékát. A második (lassú) tétel a concerto
grossókban gyakran polifonikus, a szóló concertókban áriaszerű.
A leggyakrabban játszott concerto grossók szerzői: Corelli, Vivaldi, Händel, Bach. A concer-
toirodalom csúcsát Bach Brandenburgi versenyei jelentik. Így beszél róla Bach egyik legjobb
ismerője és orgona-előadója, Albert Schweitzer (svejcer):
„A Mester a régi concertók alapgondolatát alkalmazza, vagyis a művet a nagyobb hangzási
tömeg (tutti) és a kisebb (concerto) váltakozásából növeszti ki. Csakhogy Bachnál ebből a formai
elvből élő erő lesz. Nála nem egyszerűen egymást váltja a tutti és a concertino, hanem a külön-
böző hangzású együttesek egy belső feszültséggel csatlakoznak egymáshoz, áthatják egymást,
egyik a másikból emelkedik ki, majd újból egyesülnek. S mindez egy megfoghatatlan, művészi
szükségszerűséggel történik.”
Savaria Barokk zenekar
A régi zene újjászületése azzal veszi kezdetét, hogy Felix Mendelssohn 1829-ben előadja Bach
Máté-passióját. Az utána következő időszak fellendülése a 20. század második felére esik, amikor
az előadók törekvése az volt, hogy a reneszánsz, barokk és klasszikus műveket korhű hangszereken
szólaltassák meg, gyakran a kornak megfelelő hangolással. A szelep és dugattyú nélküli rézfúvós
hangszerek, a fafuvola és egyéb különleges, feledésbe merült hangszerek egyre népszerűbbek lettek.
67
EZ6emelt2018_190520.indb 67 2019. 05. 20. 12:32:22

J. S. Bach: III. Brandenburgi verseny BWV 1048
A hat Brandenburgi concertót Bach 1721-ben írta a brandenburgi őrgróf megrendelésére. Az I. ver-
senyműben 2 kürtből, 3 oboából, 1 fagottból és egy kishegedűből (violino piccolo a mai hegedűnél
tiszta kvarttal magasabb hangolású: c’g’d”a” húrokkal) álló együttest állít szembe a vonóskarral.
A II. versenyben a concertinocsoport: trombita, furulya, oboa, hegedű. A III.-ban vonószenekari
csoportok váltják egymást, a IV.-ben hegedű és 2 blockflöte (szerkezetében a mai furulyának felel
meg), az V.-ben hegedű, fuvola és csembaló alkotja a concertinocsoportot. A VI. verseny különle-
ges hangzású: csak mélyvonósokat szerepeltet (2 brácsa, 2 gamba, gordonka és continuo).
A III. versenymű hangneme G-dúr

A legrövidebb, de leggyakrabban játszott Brandenburgi verseny. A három tétel közül a középsőt
(a lassút) nem komponálta meg Bach, ezt az előadóknak kell rögtönözniük. Hogy mégis kapcso-
lódjék a zárótételhez, a rögtönzésnek két akkorddal kell zárulnia (csak ennyi szerepel a partitúrá-
ban a lassú tétel helyén).
Éneklés
Énekeljük el négy szólamban: re’ mi’ //la szi //la ti //fa mi! Ez egy e-moll hangnemű tétel várakozást keltő
befejezése.
Bach a hegedűsöket, brácsásokat, gordonkásokat egyaránt hármas csoportra osztotta. Ehhez járul még a szo-
kásos basso continuo*. Az azonos hangszereken belül a három csoport hol egymással lesz szembeállítva, hol
pedig együtt haladnak, és egy másik hangszercsoporttal kerülnek szembe. Amikor a hangszerek három csoport-
ja egyesül, a szólam erősebb, tömbszerűbb lesz, s ez a tutti szakaszokat jól elkülöníti a szólisztikus részektől.
Zenehallgatás
Tanulmányozzátok az 1. tétel partitúrájának egyik oldalát! Hallgassátok meg többször is ezt a részt! Figyel-
jétek meg, mi az egyes hangszercsoportok szerepe a zene folyamatában! (Vigyázat, a brácsát altkulcsban
írják, tehát az egyvonalas c hang a 3. vonalon van!)
Megfigyelések
A 62. ütem első fele, ahol a D-dúr domináns, majd tonikai akkordja szólal meg, még az előző szakasz vé-
géhez tartozik. Az 1. gordonka „továbbadta” motívumát, majd egy hármashangzat-figurával ellenpontozza
a tizenhatodos szólamot. A 64. ütemben a három gordonka ritmikája egyesül, és szólamuk lefelé tartó skála-
menetben – amelyben mindegyik tizenhatodon egy-egy akkord is megszólal – érkezik meg a G-dúr tonikára.
Házi feladat
Ahogy a D dúr a G-dúr dominánsa, azaz ötödik foka (V.), úgy a D-dúr V. foka az A -ra épülő dúr. A domi-
náns akkord ugyanis dúrban és mollban is dúr akkord: s-t-r és m-szi-t.
Számítsátok ki és kottázzátok le a következő akkordokat: C-dúr és dominánsa és az É dúr mint domi-
náns tonikája!
*
Az ilyen típusú akkordkíséret neve ma: számozott basszus is lehet, a régebbi elnevezés: generálbasszus. A basso continuo
(folyamatos basszus) arra utal, hogy a kíséret folyamatosan szól. A barokk korban általában ritkán írtak ki számokat, mivel
az adott zenész – sokszor maga a zeneszerző – a harmóniák alapján úgyis tudta, hogy mit kell játszania (Bach ezért jelölte
az általa nagyon fontosnak tartott akkordhangzásokat számmal). Manapság a kiadók a basszus szólam fölé írt számokkal
és módosítójelekkel jelölik az akkordokat, hogy ezzel a kíséretet játszó hangszerjátékos számára útmutatást adjanak.
68
EZ6emelt2018_190520.indb 68 2019. 05. 20. 12:32:22

Írásbeli feladat
Kottázzátok le egy sorba a 64. ütem első felének három gordonkaszólamát!
A 64. ütemben a hegedűk veszik át a 62. ütem második felében feltűnő motívumot, G-dúrba transzponál-
va. Itt is háromszor ismétlődik a motívum, de nem a hegedűk „adják” azt egymásnak, hanem az egységessé
vált hegedűszólamoktól a brácsához, majd a gordonkákhoz kerül. Az előbbi játékos hatást tehát most erőtel-
jesebb hangzás váltotta fel. (Vajon miért? Nézzetek előre a 67. ütemre!) Nézzétek meg a 62–64. ütem többi
szólamát!

62
1. tétel
( ± ± ( ± ± ( ± ± (

Q
Vln I.
G

( ± ± ( ± ± ( ± ± (
Q
Vln II.
G

Vln III. ( ± ± ( ± ± ( ± ± (
Q G

! ± ± ( ± ± ( ± ± ( ± ± G
Q Q G
Vla I.

! ± ± ( ± ± ( ± ± ( ± ± G
Vla II.
Q
G G
! ± ± ( ± ± ( ± ± ( ± ± G

Vla III.
G Q G

± (

Vcl I.

G
± ± (

Vcl II.

± G ± (
Vcl III.

G
± ± ( ± ( ± G ± G

Con
Éneklés: Hallgassátok meg újból ezt a részt, és énekeljétek hozzá a basszust!

Ugyanitt a három hegedű egy rövid motívumot állít szembe a gordonkákkal. A motívumot három együtt
mozgó (akkordikus) szólamban játsszák. A felső szólamokban minden hegedűmotívumot egy oktávval
mélyebben megismétel a brácsák szólama.
Éneklés: Hallgassátok meg újból e szakaszt, s énekeljétek hozzá 3 szólamban előbb a hegedűket,
azután a brácsákat (énekhangotoknak megfelelő magasságban)!
69
EZ6emelt2018_190520.indb 69 2019. 05. 20. 12:32:22

67–69. ütem: a 3. hegedű szólója az előbbi hegedűmotívumból „nőtt ki”, de egy ak-
kordfelbontásba torkollik. Minden ilyen figuráció megismétlődik az ütem második felében. A bas-
so continuo a tonalitás fokozatos megváltozását irányítja e-mollból h-moll felé. Az egységessé
vált brácsaszólam a basszusra épülő akkordokat erősíti, de ritmikája folytatja az alaplüktetést. Az
1–2. hegedű párhuzamos mozgásai a „kis motívumot” a ti riri daktilus helyett riri ti trocheussal
idézik, de mindig az akkordhoz alkalmazva.
Éneklés
Énekeljétek hozzá a hangfelvételhez ezt az akkordmenetet:
Éneklés
Most énekeljétek hozzá az 1. hegedű, brácsa, gordonka háromszólamú menetét!
A legcsodálatosabb az, hogy minden, amit itt láttunk, voltaképpen a tétel elején álló tutti témából nőtt ki,
annak hol egyik, hol másik elemét használta fel.
Énekeljétek a következő vázlatot, azután keressétek meg az előbb megfigyelt elemeket!

A

G

D
A G

K

G

G
K

K ±

D G

(
A tételt gondosan végighallgatva megfigyelhetitek, hogy hol, milyen szereppel jelenik meg
a d-t,-d motívum; hol szerepel a 62. ütem gordonkamotívuma; milyen helyeken bukkan fel a
67. ütemben kezdődő szólisztikus dallam. Eközben kövessétek figyelemmel – ha nem is tudjátok
mindig pontosan megállapítani –, hogyan változnak a hangnemek!
70
EZ6emelt2018_190520.indb 70 2019. 05. 20. 12:32:23

2. tétel
Ahogyan azt a 68. oldalon olvastátok, a tétel helyén a partitúrában csak két akkord szerepel. Az
Adagio tételt Bach az előadókra bízta.
3. tétel
A hangneme G-dúr.
A nagy mesterművekben mindig megfigyelhetjük, hogy a részek és az egész a legtökélete-
sebb összhangban vannak egymással. A részletek egy jól átgondolt tervbe illeszkednek, viszont ez
a terv csak a részletek által lesz meggyőző és élettel teljes.
Zenehallgatás
Tanulmányozzátok ezt a 3. tétel első szakaszában (1–12. ütem)! Újból és újból hallgassátok meg a hang-
felvételt! A szakasz, melyet mindig megismételve adunk elő, a G-dúrból D-dúrba való átmenetet képezi.
Énekeljétek hozzá ezeket a hangokat:
Feladat
Figyeljétek meg, hogyan történik az átmenet! Énekeljétek hozzá a következő hangokat:
Megfigyelés
1–2. ütem: a G-dúr megerősítése. 3–4. ütem: szekvencia, amely D-dúrba vezet. 4. ütem közepe: az 1–2. ütem
megismétlődik D-dúrban, szólamcserékkel. 6–7. ütem: a korábban alkalmazott szekvencia itt transzponál-
va jelenik meg és A-dúr felé vezet. 8. ütem: megérkezés a-tonalitásba: az alaphang a basszusban orgona-
pont-szerűen, nyolcadcsoportokban, két ütemen keresztül szól. 10. ütem: Az A-dúr egyben a szekvenciában
visszatérő D-dúr dominánsát is jelentette, főként, mivel a g, mint szeptimhang még inkább a D-tonalitást
erősíti – de a D-dúr szeptimakkord c szeptimhangja rögtön tovább is visz a G-tonalitás felé. 11–12. ütem:
A G-dúr egyben a D-dúr szudbominánsa, így a D-dúr zárlat érzete teljes lehet. Összegezve: az 1–12. ütem
alatt G-ről A-n keresztül D-re jutottunk.
71
EZ6emelt2018_190520.indb 71 2019. 05. 20. 12:32:23

Most figyeljétek ugyanebben a szakaszban a zenekarban különböző hangszereknél „bujkáló” nyolcadmoz-
gásokat! Énekeljétek ezeket a nyolcadcsoportokat „egy vonalba rendezve”, miközben hallgatjátok a zenét!
Megfigyelés
1–2. ütem: a g–d – vagyis a G-dúr domináns/tonika – váltakozást akkordfelbontások érzékeltetik. 3–4. ütem:
a G-dúr/D-dúr modulációt fokozatosan készítik elő a brácsák lefelé tartó nyolcadcsoportjai. 4–5. ütem: Az
1–2. ütemben megfigyelt akkordfelbontások a 4. ütem közepétől D-dúrba kerültek. 6–7. ütem: a lefelé mozgó
nyolcadok a 6. ütem közepétől a hegedűkben jelennek meg. 8–9. ütem: orgonapont a basszusban, de nyol-
cadismételgetéssel, a mozgásérzet fenntartására. 10. ütem: újból megjelennek az akkordfelbontások, most
a basszusban, de ezúttal emelkedő mozgással, lendületes hatást keltve. 11–12. ütem: az emelkedő mozgást
átveszi a 2. és a 3. hegedű, s a folyamat eléri a magas (kétvonalas) d-t. A tétel „pezsgő” jellegét a 6 tizenha-
todból álló csoportok adják. Két ilyen csoport alkot egy egységet, mely megismétlődhet vagy transzponálód-
hat. Így alakult ki a ritka 12/8 ütem: 6+6 tizenhatod = 6/8, 6+6 nyolcad = 12/8.
Páros munka
A 12/8 itt nem 6/4 – miért nem? Beszéljétek meg a kérdést először párokban, majd csoportokban, végül alakítsa-
tok ki közös álláspontot a kérdéssel kapcsolatban! Énekeljétek el lassan, azután egyre gyorsabban a következő
vázlatot, majd próbáljátok meg annak legalább a „fő” hangjait a hangfelvétel hallgatása közben énekelni!
72
EZ6emelt2018_190520.indb 72 2019. 05. 20. 12:32:23

Megfigyelés
A kezdőütemben az első tizenhatodcsoport g-ről d-re emelkedik. A második csoport ennek pontos tükör-
képe és d-ről g-re ereszkedik. (Vö. a basszussal!) Ez a motívumpár négyszer hangzik el, de nem hat puszta
ismétlődésnek, mivel a szólamok egymás után lépnek be, egyre több hangszer kerül játékba; legvégül a leg-
súlyosabbak, a gordonkák. 3–4. ütem: a szekvencia főhangjai (tehát a tizenhatodcsoportok kezdőhangjai):
h–e–a–d–g–cisz. Mi ebben a szabályszerűség? A 8–9. ütemben, a-orgonapont fölött, az eddigiekhez képest
másfajta figurációval mozognak a tizenhatodok. Most csak a főhangokat énekeljük (vagyis minden csoport-
ból az 1., 3. és 5. hangot)!
Az azonos figurák egy sorba rendezve:
Még néhány érdekesség

A 3–4. ütemben a basszus főhangjait (g–c–fisz–h…) tizenhatod figura rajzolja körül.
Éneklés
Énekeljétek össze lassú tempóban a basszus és az 1. hegedű szólamát! Milyen szabályosságot fedeztek fel
a két szólam dallamában? A 3–4. ütem szekvenciájában hol az 1. hegedű, hol a csellók (egységes) szólamá-
hoz csatlakozik egy-egy belső szólam terc-, illetve szextpárhuzammal, a 2. és a 3. hegedűben. Énekeljétek
ki lassan, folytassátok a szekvenciát, azután hallgassátok meg felvételről!
Milyen hangközt emelkedtünk, amikor a G-dúr alaphangjáról a D-dúr alaphangjáig lépünk? Ha e-moll kez-
dőhangjáról emelkednénk ugyanazzal a hangközzel, milyen hangnembe jutnánk? Milyen hangnembe jutunk,
ha C-dúrból (vagyis annak c alaphangjáról) emelkedünk ugyanezzel a hangközzel? Mely hangnemben va-
gyunk a 28. ütemben? (Figyeljetek a basszus szólamra!)
Ezután, 8 ütem átvezetést követően, a 36. ütem végén C-dúrba jutunk, majd onnan indulva az 1–12. ütem
variált alakját halljuk. Milyen hangnembe érkezünk a 48. ütemben?
73
EZ6emelt2018_190520.indb 73 2019. 05. 20. 12:32:23

J. S. Bach: János-passió
A passió: Jézus szenvedéstörténete az evangéliumok szerint, melyet évszázadokon át ünnepélye-
sen recitáltak évente a nagyhéten. Nagypénteken került sor a János apostol evangéliumából vett
passió olvasására.
A Jézus korabeli Jeruzsálem rekonstrukciós makettje
A passiót olyasféle olvasmánytónuson recitálták, amilyeneket az 5. osztályban tanultunk, pl. így

(de többnyire latinul):
T
G
Ki - ment Jézus tanítványaival a Kedron patakon túl - ra,
T

ott volt egy kert, és bement ab - ba Jé - zus az Ę ta - nít - vá - nya - i - val.
A passiórecitálás különlegessége volt, hogy míg az eseményeket egy „evangelista” énekelte, Jézus
szerepét egy másik, mélyebb hangú énekesre bízták, a többi szerepeket pedig magasabb hangon
énekelte egy énekes, illetve a tömeg szerepét a kórus. Amikor a 16. században a németek lefor-
dították anyanyelvükre a passiót is, a zeneszerzők önálló dallammal próbálták az anyanyelvhez
legjobban illő recitálást kialakítani. A német passió történetének kiemelkedő zeneszerzője a Bach
előtt kb. 100 évvel élt Heinrich Schütz.
Bach a recitativókat változatosabb dallamokkal és akkordkísérettel látta el. A turbákat (tömeg-
jelenetek) gondosan kidolgozott, mozgalmas kórusokban írta meg, de a mondanivaló zenei meg-
fogalmazásakor a passió szövegéhez hozzáadott még új, az evangéliumban nem szereplő szövege-
ket, melyek a cselekményhez kapcsolódó emberi gondolatokat és érzelmeket fejezik ki. A hallgató
egyéni megrendülését, meghatódását szólóáriákban szólaltatja meg a zeneszerző, a történet idején
élt közösség érzelmeinek kifejezésére pedig négyszólamú korálfeldolgozásokat fűz közbe. Így
tehát Bach passiói négyféle tétel váltogatásával (recitativó, turba, ária, korál) kialakított hatalmas
drámai zeneköltemények, melyekben nyitó és zárókórus is helyet kap. Bach két nagy passiót ha-
gyott ránk, az 1723-ban komponált János-passiót és az 1729-ben írt Máté-passiót.
74
EZ6emelt2018_190520.indb 74 2019. 05. 20. 12:32:23

Feladat
A két zenekart és két kórust alkalmazó Máté-passió keletkezésének és bemutatásának idejét sokáig kutatták
a zenetörténészek. Nézzetek utána internetes forrásokban is, hogy mi ma a zenetörténet álláspontja a mű
keletkezéséről! Számoljatok be egymásnak az eredményekről!
A Getszemáni kert
Első rész
A történet forrásai: János evangéliuma 18–19. és Máté evangéliuma 26., 27., 75. versének részle-
tei. Olvassátok el a Szent István társulat új fordításában – ahonnan a fejezetben található idézetek
is származnak – a Biblia idevonatkozó szakaszait! A szövegben a turbák szövegét dőlt betűs írás-
sal emeltük ki.
A nyitókórus után (1. tétel) a 2. tételben (recitativo): az evangelista elbeszéli, hogy „...Jézus
kiment tanítványaival a Kidron-patakon túlra. Ott volt egy kert. Odament tanítványaival. Ezt a he-
lyet Júdás is ismerte, aki elárulta, mert Jézus gyakran járt ide tanítványaival. Júdás kapott egy
csapat katonát, és a főpapoktól és a farizeusoktól pedig szolgákat, és kiment velük, lámpákkal,
fáklyákkal és fegyverekkel fölszerelve. Jézus tudta, mi vár rá. Eléjük ment hát, és megszólította
őket: „Kit kerestek?” „ Azok így válaszolnak → 3. tétel (turba): A názáreti Jézust!
3. tétel
7
@ @ ±
± ±
±

Jesum, Jesum, JesumvonNazareth, JesumvonNazareth, Jesum von Na-za-reth.
@

@ ± ± ±
V
75
EZ6emelt2018_190520.indb 75 2019. 05. 20. 12:32:26

A kórussal egy időben „cikázó” hegedűszólamokat hallunk, ez érzékelteti a tömeg zajongását,
izgalmát, zeneileg pedig ellenpontot ad a kórus lassabb mozgásához. → 4. tétel (recitativo):
A tömeg nem mer Jézushoz nyúlni, s ő újból megkérdi: Kit kerestek? Így felelnek: → 5. tétel (tur-
ba): A názáreti Jézust! → 6. tétel (recitativo): Jézus szava: Én vagyok, ha tehát engem kerestek,
hagyjátok elmenni tanítványaimat! → 7. tétel (korál): Mily nagy szeretet! Én örömök közt élek,
Neked pedig helyettem kell szenvedned.
7. tétel
@ 7 7
@ A
Sz.

@@ A
7 7
O, gro - ße Lieb, o Lieb' ohn' al - le Maa - ße, Die
A.
K

T.
7 7
B.
@A
@
@ @ Ç 7

@
dich ge - bracht auf die - se Mar - ter - stra - ße. Ich leb - te mit der
@ 7
@ K K K
(
@ @ Ç 7
@
@ K K
@
@

7 Ç 7
Ç
Ç
Welt in Lust und Freu - den, und du mußt lei - den!
@ 7

7
@ @
K K ÇÇ

7 7
@
@
Ç
(grosze, líb, ón, másze, dí, dih, gebráht, díze, márterstrásze, ih, lébte, der, velt, luszt, frajden, muszt, lájden)
A magyar nyelvű passió-előadásokon gyakran ezzel a szöveggel éneklik a korált: Ó, mérhetet-

len szeretetnek útja, mely téged vitt e kínos, hosszú útra! Én itt e földön örömökben éltem, s Te
szenvedsz értem!
76
EZ6emelt2018_190520.indb 76 2019. 05. 20. 12:32:28

8. tétel (recitativo): Jézust elfogják, ő engedelmesen indul a szenvedés útjára.
9. tétel (korál): Isten akaratának kell teljesednie. Adj engedelmességet nekem is a szenvedés idején.
10. tétel (recitativo): Jézust megkötözik, és elvezetik a főpap házába, hogy ott törvényt tartsa-
nak fölötte.
11. tétel (ária): Az én gonoszságaim kötöztek meg téged… A tételt „kígyózó” mozgású
motívumokból szőtt basszus irányítja, melynek jellegzetessége a nyolcadok kopogása, s melynek
fő hangjai a hangszeres bevezetésben ütemről ütemre emelkednek:
Erre épül a két oboa témája, amelyből az egész tétel kibontakozik:
Az altszóló és az oboák egymáson át- meg átnyúló motívumokkal haladnak. Közben hangnemvál-
tásokat, hol párhuzamosan vezetett, hol ellentétes ritmusokkal kombinált ének–oboa ellenponto-
kat hallunk. Az ária három szakaszból áll, ezeket hangszeres elő-, illetve közjáték keretezi. A há-
rom szakasz hangnemi rendje: I. d-moll – F-dúr – a-moll. II. g-moll. III. d-moll – B-dúr – d-moll.
Énekeljük, és hasonlítsuk össze az I. és III. szakasz első felét:

9
G G
@

K
G G G 21
@

G
@
@ G K (

12. (recitativo): Simon Péter és egy másik tanítvány titokban követte Jézust.
13. (ária): Követni akarlak, Jézus, fürge léptekkel. – Szoprán ária, concertáló fuvolákkal.
14. (recitativo): Jézust kihallgatják, s amikor válasza nem tetszik a vádlóknak, arcul ütik őt.
15. (korál): Ki ütött meg téged, ártatlant? Én voltam az, aki vétkeimmel téged vertelek…
Szövege a passióban: „Ki vert meg, ó, te áldott? Megváltóm, ki bántott, ki bánhat így veled?
Te nem vagy bűnös lélek, mint kik a földön élnek, a bűnöket nem ismered.”
77
EZ6emelt2018_190520.indb 77 2019. 05. 20. 12:32:29

15. tétel

Ç Ç
7 7
Sz. A

Wer hat dich so ge - schla - gen, mein Heil, und dich mit Pla - gen so
7 7

Ç
A

A.

T.

A K Ç 7
(
7
K
B.

Ç
7
Ç
7

ü - bel zu - ge - richt'? Du bist ja nicht ein Sün - der wie
7 7
ÇÇ

K
7 Ç 7
Ç
7

7
Ç

wir und uns - re Kin - der, von Mis - se - ta - ten weißt du nicht.
7 7
K Ç (

7 7

(ver, dih, zo, geslágen, mejn, hájl, dih, plágen, zúgeriht, biszt, niht, zünder, vi, vir, unzre, fon, missze-
táten, vájszt)
A fenti korál változatát – mely a Máté-passióban is az itt közölt német szöveggel szerepel – gyak-
ran éneklik Kerényi György alkalmazott versével:
1. Már nyugosznak a völgyek, az erdők s minden földek, már alszik a világ.
Elszunnyad szívünk gondja, s egy titkos kéz kibontja az éjnek csillagsátorát.
2. Ha jő az alkonyóra, térj, testem, nyugovóra, a munka végetér.
De te, ó lelkem, este a földi terhet vesd le, s légy könnyű, mint a lenge szél.
A vokális (énekelt) művek magyar szövegeiről a 36. oldalon olvashattok.
78
EZ6emelt2018_190520.indb 78 2019. 05. 20. 12:32:29

Második rész
A második rész a 21. számú korállal kezdődik (Krisztus értünk földre szállt).
22–25. számú recitatívók és turbák: szövege Jn 18. 29-ből származik.

(Pilátus jött ki hozzájuk, és megkérdezte tőlük: „Mivel vádoljátok ezt az embert?” ) „Ha nem
volna gonosztevő – felelték –, nem hoztuk volna eléd.” (Pilátus szabadkozott: „Vigyétek vissza és
ítélkezzetek fölötte saját törvényetek szerint!” De a zsidók nem tágítottak:) „Nekünk senkit sem
szabad megölnünk.”
Zenehallgatás
Figyeljétek meg a felfelé haladó kromatikát a különböző kórusszólamokban az Übeltӓter (übeltéter, go-
nosztévő) szóra! Ennek a párja a 25. tétel felfelé és lefelé egyaránt haladó kromatikája a töten (ölni) szóra.
A 28. számú recitativó és a 29. számú turba: Pilátus... kiment a zsidókhoz, és kijelentette: „Én nem
találom semmiben bűnösnek. De az a szokás nálatok, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsássak.
Akarjátok, hogy szabadon bocsássam a zsidók királyát?” Erre újra kiabálni kezdtek: „Ne őt, ha-
nem Barrabást!” Barrabás rabló volt.
Feladat
Hallás alapján figyeljétek meg, hogy a tömeg egyetértését fejezi ki a homofon szerkesztés! A gonosztévő
nevét először a férfiak (basszus) mondják ki, majd mindenki együtt kiabálja: Barrabást! (A nevet ma így
írjuk: Barabás.)
34. turba: Erre Pilátus előhozatta Jézust és megostoroztatta. A katonák töviskoszorút fontak, a fe-
jére tették, és bíborszínű köntöst adtak rá. Aztán eléjárultak, és így gúnyolták: „Üdvözlégy, zsidók
királya!”
A gúnyolódás könnyedségét, a befolyásolás felelőtlen voltát, szervezetlenségét az imitációs
szerkesztés fejezi ki. „...egy tánctétel egy zenekari szvitben tisztán játékos karakterű, a János-pas-
sióban a 34. tétel gúnyos, elidegenítő jellegű” (Helmuth Rilling: Bach egyházzenéje, Bach tanul-
mányok 1995.)
67. Zárókórus
@ @
K
@ Ç Ç K K G

@ @
@ K @ K K @ K Ç

A kezdősor: Ruht wohl, ihr heiligen Gebeine (rut voll ír hájligen gebájne).
Magyar fordítása: Nyugodj békében, drága halottunk...
Feladat
Zenehallgatás előtt vagy közben tanulmányozzátok a fönti dallamot, és állapítsátok meg a tétel alaphang-
nemét! A kiírt előjegyzések mellett ehhez számításba kell venni a dallamban jelölt asz hangot is. (A kotta
a Bach-összkiadás alapján készült.)
A passió korállal zárul: Ó, Uram, hadd vigye angyalod a lelkemet, ha meghalok, majd Ábrahámhoz!
79
EZ6emelt2018_190520.indb 79 2019. 05. 20. 12:32:29

Georg Friedrich Händel
Händel (1685, Halle – 1759, London) jogi tanulmányai mellett kiváló orgonistává válik. Húszéves
korában írja első operáját. Évekig Olaszországban él, ahol a muzsikusok és a közönség rajongással
veszi körül – közben többször Londonba utazik, ahol operáját is bemutatják, s a közönség szeretettel
ünnepli, valamint a hannoveri herceg szolgálatában is eltölt néhány évet. Ez időszakban keletkeznek
concerto grossói (koncsertó grosszó) s más zenekari és kamarazene-alkotásai (a Vízizene 1717-ben).
1720-tól 1740-ig már folyamatosan Londonban él, ahol egy ideig az új operaház irányítója. Itt írja és
mutatja be nagyszabású oratóriumait (többek között a Júdás Makkabeus címűt). Élete utolsó idősza-
kában súlyos szembaj hatalmasodik el rajta, s elveszti látását – hatalmas akaraterejének köszönhető,
hogy ilyen súlyos baj ellenére is orgonahangversenyeket adott még Londonban. A nagy barokk
mester 1759-ben második hazájában, Londonban távozott az élők sorából.
Az 5. osztályos könyvben találkoztatok a Vízizene F-dúr szvitjének tételeivel, a Júdás Makka-
beus történetével és a Győzelmi kórussal.
Tűzijáték szvit
1749-ben az aacheni béke megünneplésére az angol király kísérőzenét rendelt, így keletkezett
a Tűzijáték szvit. A király fúvószenekari művet szeretett volna, de Händel ragaszkodott a saját
elképzeléséhez, úgyhogy vonóskar is szerepel a D-dúr zenekari műben. Tételei: 1. Nyitány, 2.
Bourrée (burré), 3. A béke, 4. Az örömünnep, az 5. és 6. Menüett. A győzelmet ünneplő tűzijátékra
1749. április 27-én este került sor Londonban, a Green Parkban.
Zenehallgatás
Zenehallgatás közben jegyezzétek fel, milyen hangszercsoportok és hangszerek szólalnak meg a meghall-
gatott részletben! Melyik hangszer kap szóló szerepet?
Tűzijáték szvit – Nyitány
( (
Adagio (
G
Adagio
Vl. I A»
G

A» G G (
(

Vl. II
( (
Vla

A Ç G G
(
Vc.
Cemb.
Ç
G ( ( Ç

(G ( ÇÇ Feladat
G

Keressetek könyveket és in-

Ç
ternetes oldalakat, amelyek-
Ç
ből jobban megismerhetitek
Hӓndel életét és műveit!
80
EZ6emelt2018_190520.indb 80 2019. 05. 20. 12:32:29

G. F. Hӓndel: Messiás
Händel „operavállalkozásai” után a szélesebb tömegekhez fordult: megteremtette a nagy kórusté-
teleket tartalmazó angol oratóriumot. Legnagyobb sikereit ezzel a műfajjal aratta. A Megváltóról
szóló oratóriumát 1741. augusztus 22. és szeptember 14. között írta Londonban – a művet először
1742-ben, Dublinban mutatták be egy árvaház javára rendezett jótékonysági koncerten. Händel
többször átdolgozta oratóriumát, amely 1743. március 23-án hangzott el először Londonban,
a Covent Garden Színházban. A hagyomány úgy tartja, hogy II. György király, aki jelenlétével
tisztelte meg az előadást, elragadtatásában a Halleluja kórust meghallva felállt és állva hallgatta
végig a tételt.
A három részes mű első részéből idézzük a Megváltó érkezését váró 2-es számú tenor áriát
és a Jézus születéséről szóló 12. tételt. Könyvünkben a 11., a ma leggyakrabban megszólaltatott
kiadás szerint haladunk.
Every valley
G

A G
( (
Ev' - ry val - ley, ev' - ry val - ley shall be ex - alt - ed,

» ± G

( (
shall be ex - alt - - - - - - - -

(
- - - - - - - - - - - ed,
(vali, sel, bi)
Fordítás: Minden völgy fölemelkedjék, minden hegy és halom alászálljon, és legyen az egyenetlen
egyenessé és a bércek rónává. (Ésaiás 40,4)
Projektfeladat
Képek és jelképek címmel jelent meg Szabó Éva szerkesztésében a Móra Kiadó gondozásában az a könyv,
amely az életünket átszövő, bibliai jelképek irodalmi, képzőművészeti és zenei vonatkozásairól szól. Le-
gyetek ti is kutatók, és nézzetek utána, mely zeneszerzők írtak műveket Jézus születéséről! Keressetek
festményeket a témához! Gyűjtsetek karácsonyi dalokat! Készítsetek bemutatót a gyűjtött anyagból!
Feladat
A feladat első része a következő oldalon látható kottaképhez és hallás utáni élményeitekhez kapcsolódik.
Figyeljétek az imitációs szerkesztést, és készítsetek vázlatot a szólambelépésekről, jelölve a belépés hang-
közeit, az esetleges dallami, terjedelembeli és ritmikai változásokat! A gyermek érkezésének szépségét és
örömteliségét még az is érzi, aki nem tudja, miről szól a szöveg. Ugyanígy érzékelhető a szöveg tartalma
szerinti változás a sűrűsödő imitációs belépéseknél („És a fejedelemség az ő vállán”), valamint a homofon
ütemekben („Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó”). Azonosítsátok a szöveg tartalmát ezeknél a részek-
nél is! Mivel indokoljátok a kompozíciós technika változását az adott helyeken?
81
EZ6emelt2018_190520.indb 81 2019. 05. 20. 12:32:29

For unto us a child is born
Szoprán
± G G G G G G
Andante
G G G G
A ( ( ( ( (
For un - to us a Child is born, un-to us a Son is giv-en, un-to
G GG G G
± ( ( » » ( ( ( (

us a Son is giv-en, for un - to us a Child is born,
GG G
» ( ( (( » G
Tenor
4

For un- to us a Child isborn, un - to

± G G G G G G ± G (
4 ( (
us a Son is giv - en, un - to us a Son is
» G G G G
» G
Alt

» G
( (
G G
For un - to us a Childis born, un - to
4 »

( ( ( (
giv - en,

Basszus
»
( (
For un - to us a Child is born,

± G G G G G G
G ± G G G G G

us a Son is giv - en, un - to us a Son is giv-en,
4

(ántu, ász, csájd, iz, szán, end, dö, gávernment, sell, bi, ápon, soulder, vándeful, kánszelor, májti, Gád, písz)
A tétel szövege a Szent István Társulat fordítása szerint: Mert gyermek születik, fiú adatik ne-
künk, s az ő vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök
Atya, Béke Fejedelme.
Zenehallgatás
Hallgassátok meg az oratórium második részének kezdetén hallható két kórustételt, amelyek attacca, azaz
folyamatosan kapcsolódnak egymáshoz: And with his stripes we are healed (Az Ő sebei által gyógyulánk
meg) és All we like sheep heve gone astray (Elszéledénk, miként a bárányok)!
82
EZ6emelt2018_190520.indb 82 2019. 05. 20. 12:32:29

Az oratórium legismertebb tétele, a Halleluja kórus zárja a második részt (42.).
Feladat
Hallgassátok meg a tételt először csak az öröm kedvéért! Az ismételt meghallgatás előtt olvassátok el a for-
dítást, és azonosítsátok a szöveggel a polifon és homofon részeket!
A tétel szövege:
Alleluja! mert uralkodik az Úr,
a mi Istenünk, a mindenható.
(Jel. 19,6)
E világnak országai
a mi Urunkéi
és az ő Krisztusáé lettek,
aki örökkön örökké uralkodik.
(Jel. 11,15)
Királyoknak Királya és Uraknak Ura.
(Jel. 19,16)
Alleluja!
A harmadik rész azzal a szoprán áriával kezdődik, amelynek kottája Händel Westminster Ab-
bey-beli (weszminszter ebi) sírján látható: Tudom, hogy Megváltóm él!
Szoprán ária – 43. szám

Larghetto Ç
G
Ç Ç Ç
ÇÇ
Ç
Ç Ç

Ç
Ç
± ( Ç O

± ( ± (
Ç ± ( Ç ± G

± G

± ( ÇÇ Ç

83
EZ6emelt2018_190520.indb 83 2019. 05. 20. 12:32:30

G. F. Hӓndel: Saul – Welcome, welcome mighty king
Az oratórium 1738-ban keletkezett, bibliai történetet dolgoz fel. Költői szövegekre alapozva, Saul
és Dávid történetén keresztül mutatja meg az irigység pusztító erejét. Saul király akkor veszi
magához fegyverhordozóként Dávidot, mikor az legyőzi Góliátot. Dávid harci sikerei azonban
féltékennyé teszik a királyt. Erről szól az idézett kórusrészlet.
Welcome, welcome, mighty king! Welcome all who conquest bring! Welcome David, warlike
boy, Author of our present joy! // Saul, who hast thy thousands slain, Welcome to thy friends
again! David his ten thousands slew, Ten thousand praises are his due.
Üdvözlégy, üdvözlégy, hatalmas király! Isten hozott minden hódítót! Üdvözlégy Dávid, harcos
ifjú, mostani örömünk okozója! // Saul, ki ezreket küldtél a halálba, köszöntünk barátaid között
újra! Dávid levágott tízezret, megilleti tízezer dicséret!
(Artner Balázs fordítása)
Saul – Kórus – 23. szám

|

Andante allegro
( Ç ( Ç
S.I (

|
Wel - come,wel - come, migh - ty king! Wel - come all who con - quest bring!
( Ç Ç
S.II
(
|
Wel - come,wel - come, migh - ty king! Wel - come all who con - quest bring!
G G
Ç
Ç
A.
Wel - come, wel -come, migh - ty king! Wel - come all who con - quest bring!
G
ten thou - sand prai - ses
± (

ÇÇ
» ±
S.I
S.II
ten thou -sand prai - ses are his due.
± » ± G
A. Ç
G
ten thou - sand prai - ses, ten thou-sand prai - ses are his due.
( ÇÇ
4 ±
» ±
T.I
T.II

B.
± » ± ( Ç
(velkám, májti, konkveszt, oll, hú, táuzend, prájzisz, hisz)
84
EZ6emelt2018_190520.indb 84 2019. 05. 20. 12:32:30

Barokk – Összefoglalás
Barokk harmóniák
A korálok – a szónak a protestáns liturgiában használt jelentése szerint – olyan régi német
népénekek voltak, melyeket Bach korában már jó kétszáz éve énekeltek, s nagy becsben tar-
tottak. Bach is szerette és gyakran feldolgozta őket: legegyszerűbb formában négyszólamú
kórusokra, de úgy is, hogy beillesztette a korált egy nagyobb lélegzetű, „szövevényes” műbe,
vagy dallami figurációkat, harmóniai változatokat alkalmazott – néha akár minden egyes ko-
rálsorra mesteri imitációkat épített (orgonakorálok, kantáták és oratóriumok kórusai).
Minden ilyen korálfeldolgozás egészen önálló, egységes, másra nem hasonlító Bach-mű,
igazi alkotói teljesítmény. Következzen néhány korálfeldolgozás J. S. Bach tollából!
Úrnak szolgái mindnyájan

2 Trombita ad lib. J. S. Bach
Dallama a 134. genfi zsoltáré, Théodore de Bèze (francia; ejtsd: téodor dö bez) szövegét Szenczi
Molnár Albert fordította (1607).
85
EZ6emelt2018_190520.indb 85 2019. 05. 20. 12:32:30

Korál szöveg nélkül

7 7
A Ç
7 7

A ÇÇ

A 7 7

Ç
7
Ç Ç
7
Ç Ç
Ç

7
K
Ç
Megfigyelés:
Énekeljétek a következő háromszólamú menetet:
m’ r’ d’ t d’
d’ t l szi l
d’ sz l m l
Énekeljétek most ugyanezt visszafelé olvasva, rákmenetben is. Látjuk, hogy a dúr hangnem és
párhuzamos mollja az akkordmenetben összekapcsolódik. A basszus d–s–l menete fűzi őket egymáshoz,
a m–l basszuslépés pedig megszilárdítja a moll hangnemet. Még szilárdabb lesz a moll, ha beiktatjuk a szub-
dominánst is, így:
m’ r’ d’ r’ t d’
d’ t l t szi l
d’ sz l r m l
Így már nem lehet rákmenetben visszafordítani. (Miért nem?) Hogyan változtatja meg ezt az összefüggést,
variációs lehetőséget Bach a darabunkban? Keressétek ki és elemezzétek! – A folyamat egyébként továbbve-
zethető, s akkor a moll hangzás csak rövid átmenet a dúron belül:
m’ r’ d’ t l sz
d’ t l sz f m
d’ sz l m f d
Miért nem énekeltünk most szi hangot? Énekeljük a példát rákmenetben is!
Éneklés
Zongorázza a négyszólamú korált a tanár vagy egy ügyesebb diák. Énekeljük hallás után vele együtt – kotta
nélkül – a basszust! Ezt a gyakorlatot végezzük el a következő korálokkal is!
86
EZ6emelt2018_190520.indb 86 2019. 05. 20. 12:32:30

Ó, maradj, világosság – Christus, der ist mein Leben
16. századi dallam és szöveg
7 7
@ A K Ç Ç
1. Ó, ma - radj vi - lá - gos - ság, mi - vé - lünk fé - nyed - del. Te
2. Ó, ma - radj ol - tal - mad -
7
dal mi - vé - lünk, hĦ paj - zsunk,
7 hogy
@ A G G
ÇÇ

1. Ó, ma - radj vi - lá - gos - ság, mi - vé - lünk fé - nyed - del. Te
A () @ K
7 7

2. Ó, ma - radj ol - tal - mad - dal mi - vé - lünk, hĦ paj - zsunk, hogy
@
Ç
Ç 7

@ Ç
ve - zess a sö - tét - ben, hogy ne té - ved - jünk el.
7
e vi - lág di - a - dalt ne ve - hes - sen raj - tunk.
@
K @ ÇÇ

ve - zess a sö - tét - ben, hogy ne té - ved - jünk el.

7
e vi - lág di - a - dalt ne ve - hes - sen raj - tunk.

@ K Ç
Megfigyelés
A koráldallam harmadik sorát Bach C-dúrba való kitérésként harmonizálja meg. Tanulmányozzátok, hogyan:
a felütésen az előző F-dúr akkord ismétlését halljuk, de más szólamelhelyezéssel. Ez a harmónia viszont
a C-dúr hangnem szubdominánsa is, ami így az új hangnembe vezet át. (A basszus ti-dó -lépését követően
továbblépünk a C-dúr II. fokára (közben egy késleltetés a tenorban!), majd a VI. fok a-moll akkordjára.
Végül átmenőhang vezet a IV. fokra, mely után domináns-tonika zárlat következik.
Feladat
Hasonlítsátok össze az 5. ütem első akkordjának hangjait és azok elhelyezését a szólamokban a 6. ütem má-
sodik akkordjával! Tanuljátok meg fejből az 1–2. ütem valamennyi szólamát, és szólamcserékkel énekeljé-
tek kotta nélkül! Írjátok le emlékezetből egymás alá a négy szólamot! A hangszeresek játsszák el „hangsze-
relve” is! Tanuljátok meg kívülről valamelyik belső szólamot! Énekeljetek minél több korálfeldolgozást!
Szerezzétek be a Sulyok Imre szerkesztésében megjelent Négyszólamú korálfeldolgozások című kötetet
(az Editio Musica Budapest kiadása), és énekeljetek, játsszatok minél többet ezekből a rövid darabokból!
87
EZ6emelt2018_190520.indb 87 2019. 05. 20. 12:32:30

Jézus, vígasságom – Jesu, meine Freude
7
Ç 7Ç
17. századi dallam és szöveg
A Ç Ç
Je - su, mei - ne Freu - de, mei - nes Her - zens Wei - de,
7 7
ach, wie lang, ach, lan - ge ist dem Her - zen ban - ge,
ÇÇ
A
ÇÇ

A Ç
7Ç
G V
( 7T 7
G Ç
Je - su, mei - ne Zier, Got - tes Lamm, mein Bräu - ti - gam,
7 7
G T
und ver - langt nach dir!

K

Ç
T Ç

7
T Ç
V

Ç 7 7
Ç Ç T
7 7
au - ßer dir soll mir auf Er - den nichts sonst Lie - bers wer - den.
Ç
Ç
TT
7
K K
7
T
Ç
A korál magyar szövege: Jézus vígasságom, esdekelve várom áldó szavadat. / Légy velem, ó min-
denem, nálad nélkül nem is élek, te vagy örök élet. / A te jelenléted megvidámít, éltet, bátor szívet
ad. / Légy velem, ó mindenem, nálad nélkül nem is élek, te vagy örök élet.
Zenehallgatás
Hallgassátok meg a motettát, és figyeljétek meg, hányszor hangzik el a fenti koráldallam!
Megfigyelés: Énekeljétek el a következő késleltetéssorozatot:

m’ / r’ — / d’ — / t — / l — / sz —
d’ / d’ t / t l / l sz / sz f / f m stb.
Amikor a koráldallam lefelé vezető szekundlépéssel zár le egy motívumot, Bach sokszor alkalmaz ilyen-
fajta késleltetést. A basszus pedig alatta vagy dominánsról lép tonikára vagy S–D–T menetet énekel.
Így: m’ / r’ — / d’ m’ / r’ — / d’
d’ / d’ t / d’ vagy: d’ / d’ t / d’
d’ / sz — / d d’ / f sz / d
88
EZ6emelt2018_190520.indb 88 2019. 05. 20. 12:32:36

Próbálkozzatok korálharmonizálással! Legyen ez a dallamsor:
sz d’ sz l / sz f m m / sz sz f m / r d d – / /
Először határozzátok meg a basszust mint iránymutatót. Azután töltsétek ki egy belső szólammal. Az
ügyesebbek két belső szólamot is szerkeszthetnek, de akkor már ügyelni kell arra, hogy ne haladjanak prím-,
kvint- vagy oktávpárhuzamban, s ne is ugráljanak összevissza, hanem gördülékeny, jól énekelhető szólamo-
kat alkossanak. – Ezután ismerjétek meg a Bach-mű alsó szólamát, s írjatok így belső szólamot hozzá!
Kottázzuk le a négy szólamot megfelelő hangnemben:
B: d l, m, f, / sz, sz, d d / d d r m / fr szsz, d / /
Barokk kontrapunkt
A kontrapunkt – magyarul: ellenpont – a 14–15. századtól kezdve kialakult zeneszerzői technika,
kifejezési eszköz: az adott szólamhoz képest a másik szólamban „pont ellen pontot”, hang ellen
hangot állít a zeneszerző.
A jó ellenpontban a szólamok „egymás ellen dolgoznak” (valójában egymást kiegészítik), egyik
a másikat „kilendíti helyzetéből”. A jó ellenpont tehát nem azzal teszi elevenebbé a zenét, hogy gyor-
sabb mozgásokat ír elő, hanem hogy hatására egy időben több, összehangolt zenei esemény történik.
Az ellenpont a zeneszerzői íráskészség legjobb iskolája volt, s mindmáig a zeneszerzés tan-
tárgy fontos ágazata. A kontrapunktikus művek előadásakor az énekestől, hangszerestől nagy fi-
gyelmet kíván, hogy szólamát összehangolja a másikkal, ugyanakkor a lehető legvilágosabban
kiemelje szólamának sajátosságát.
Angelo Bertalotti (1666–1747) az olaszországi Bolognában (bolonyában) énekmester volt. Álta-
lános iskolás korú énekes növendékei számára komponálta 56 Solfeggi (szolfeddzsi) című gyakorla-
tait, melyek a kottaolvasási készség kialakításához és a hallás kiműveléséhez nyújtottak segítséget.
Kodály Zoltán: Kétszólamú gyakorlat egy Vivaldi témára

A Ç

A ±

G
G
G
Ç

G G
K
G G G± G

89
EZ6emelt2018_190520.indb 89 2019. 05. 20. 12:32:36

G G G ± ± G K

G G ± G G

G ±
Ç
G G± ± Ç

G
G G G
@ K

G
( ± @ @ K
G
@

G
± Ç

Ç
3
@ K Ç T

3

T
A barokk kontrapunkt jobb megismeréséhez ajánljuk Kodály olvasógyakorlataiból a Bicinia Hun-
garica, a 15 kétszólamú énekgyakorlat és a 66 kétszólamú énekgyakorlat darabjait.
Knud Jeppesen dán zenetudós 1934-ben jelentette meg a reneszánsz kontrapunktról szóló
munkáját, amelyet Olsvai Imre fordított magyar nyelvre Ellenpont címmel. A szerző Giovanni
Pierluigi da Palestrina zenéjén keresztül ismerteti a vokális kontrapunkt jellemzőit, a stílus tör-
ténetét, hangrendszerét.
Könyvünk 64. oldalán a fúga műfajával kapcsolatban már olvashattatok az ellenpont szerkesz-
tésének néhány szabályáról.
90
EZ6emelt2018_190520.indb 90 2019. 05. 20. 12:32:36

Bertalotti: Solfeggio
dó
Páros munka
Keressetek kánonban énekelhető dallamokat, amelyekről eddig nem tudtátok, hogy kánonként is élveze-
tesen hangzik!
Ernst Toch, Budapesten született osztrák zeneszerző Földrajzi fúgája nagy népszerűségnek örvend.
Az ötlet: ritmikusan mondott földrajzi nevekből álló kánon. Készítsetek magyar fúgát ismert személyek,
földrajzi nevek vagy más ötletek felhasználásával! Kottázzátok le a ritmusát! Komponáljatok kánont! Les-
setek el ötleteket ismert művekből!
91
EZ6emelt2018_190520.indb 91 2019. 05. 20. 12:32:36

A barokk a társművészetekben
A barokk a 17–18. század művelődését és mindent művészeti ágát befolyásoló korstílus, amelynek
jellegzetes stílusjegyei időben eltérően jelentkeztek az építészetben, festészetben, szobrászatban,
irodalomban és zenében.
A „barokk” kifejezés eredete máig vitatott; valószínűleg a portugál barrucával (szabálytalan
formájú gyöngy) és az olasz baroccóval (szabálytalan, nyakatekert következtetés) áll összefüg-
gésben. A megjelölést a közvetlen utókor kritikának szánta, mert már „szokatlannak” és „érthetet-
lennek” találta a barokk alkotásokat.
A történelmi korszak, az ellenreformáció kora valóban tele volt ellentmondással, de a barokk
stílus két évszázada a kultúra és a tudományok fejlődésének ragyogó korszaka. A művészek a leg-
jelentősebb megbízásokat a főúri megrendelőktől és az egyháztól kapják, ezért a kor művészetét
a pompa jellemzi, építészetét leginkább templomok, paloták, főúri rezidenciák és kertek képviselik.
A kor megrendelői azt várják a művészettől, hogy a képzeletet megragadó vagy látványos alkotá-
sokkal fokozza a hatást: elkápráztasson és gyönyörködtessen. Ez meghatározza a művészet témáját
és a módszereit. Képzeljünk el egy lenyűgöző barokk katolikus templomot, amely belső tereinek
gazdag díszítésével vonzza a híveket! A mozgalmas freskók és nagy hatású szobrok így kizökkente-
nek a hétköznapokból, a mindent betöltő zene nem evilági magasságokba emeli a képzeletet. Ezzel
a szemet megtévesztő formálással azonban nem a racionális gondolkodásmódot veti el a művészet,
hanem az érzékelés határait (tér, mélység, látvány, hangzás, mozgás, fény) akarja kitágítani.
Bernini: Szent Teréz extázisa, Róma, Santa Maria della Vittoria-templom
92
EZ6emelt2018_190520.indb 92 2019. 05. 20. 12:32:37

A barokk legnagyobb mesterei Itáliában Caravaggio (1573–1610), a fény-árnyék ellentétén ala-
puló barokk festésmód megteremtője és Giovanni Lorenzo Bernini (1598–1680), aki szobrászként
a szenvedélyes mozgást és az alakok színpadias beállítását hozta divatba.
A spanyol festészetben kiemelkedő Diego Velázquez (1599–1660), a tiszta színek alkalmazá-
sának barokk mestere. A flandriai Peter Paul Rubens (1577–1640) főúri megrendelők kedvence.
A protestáns Hollandiában alkot a festészet történetének egyik óriása, Rembrandt van Rijn (1606–
1669) és Jan Vermeer van Delft (1623–1675): életművükre inkább a polgári témák és a józan
nézőpont jellemző. E korban jön divatba a portréfestés (arckép), megjelenik a tájkép és az életkép
műfaja.
A barokk szobrászat erősebben támaszkodik az antik hagyományokra, mint a festészet vagy
az építészet, de vallásos témáik szintén a kegyeletet, a hit diadalát hirdetik, és elkezdődik a rene-
szánsz köztéri lovas szobor barokk szellemű átformálása.
A barokk térformálás legnagyobb mestere Rómában Francesco Borromini (1599–1667), aki
meghökkentő újszerűséggel alakította épületeit.
A franciaországi barokk építészet itáliaitól eltérő sajátossága, hogy a barokkra jellemző meg-
oldások itt nem a belső terek szervezésmódjában alakultak ki, hanem főként a tömegformálásban,
a kertművészetben és az épületbelsőkben.
Az osztrák barokk építészet legértékesebb alkotásai a 18. század első felében a világi építészet
terén keletkeztek.
A török kor utáni újjáépítéskor a magyarországi templomok osztrák mintára épültek.
Borromini: Sant’ Agnese-templom, Róma
93
EZ6emelt2018_190520.indb 93 2019. 05. 20. 12:32:39

III. A KLASSZIKA ZENÉJE
A bécsi klasszika zenéjéről
A bécsi klasszika – a zenetörténet egyik csúcspont-
ja – az a zenei stílus, mely 1760 táján virágzott ki,
s központja Bécs városa volt. Az idei évben fontos
célunk, hogy megismerjük Haydn, Mozart, majd
a stílust már átalakító Beethoven muzsikáját.
Bevezetőként 18. századi népszerű német társas

énekeket tanulunk. A stílust feladatok megoldásával
tesszük magunkévá (lásd: Negyven zenei nyelvlec-
ke). A nagy formák világába néhány kiválasztott ze-
nekari mű vezet el minket, a korszak áttekintéséhez
pedig a zenetörténeti összefoglaló nyújt segítséget.
Ez a kor a vonósnégyes és a szimfónia megszüle-

tésének kora, emellett virágzik az opera műfaja.
Olyan oratóriumok születnek, mint Joseph Haydn

Teremtés (Alkotás) című műve. Ennek a műnek ma-
gyar vonatkozása is van: a budapesti Alkotás utca,
mely nevét a Teremtés című oratórium után kapta.
Az eisenstadti Esterházy-kastély kápolnája
Haydn-terem a kastélyban
94
EZ6emelt2018_190520.indb 94 2019. 05. 20. 12:32:42

W. A. Mozart: Pajtás, örvendj – Töredék a Zaide című Singspielből
@ Ç
ElĘénekes:
@ A (
@@
Paj - tás, ör - vendj, ví - gan élj, bát - ran áld a pró - ba - té - telt,
K Ç
@
nagy ka - land e föl - di é - let, jót és rosz - szat vált - va mér.
@
(

(
G
Hát da - lol - junk, hát ne - ves - sünk, min - den gon - dot fél - re - ves - sünk,
@ Ç
@
( Ç
bát - ra - ké a nagy vi - lág, rá - juk vár csak bol - dog - ság!
@ G G

Mind:

@ K
(
(
G
Hát da - lol - junk, hát ne - ves - sünk, min - den gon - dot fél - re - ves - sünk,
@ G Ç
@ K Ç Ç

( (
bát - ra - ké a nagy vi - lág, rá - juk vár csak bol - dog - ság!
(Tótfalusi István magyar szövegével)

A szövegek magyar fordításairól lásd a 36. oldalt!
Feladat
Keressétek meg, utal-e a dallam hangnemváltásra a Mozart-műben!
A hangnemekről: A klasszikus zene a dúr (dó-sor, a ti hang a vezetőhang) és az összhangzatos moll
(lá-sor szi vezetőhanggal) hangzásvilágának „bűvöletében” él. Az alaphangnem dominanciája mellett
a zeneszerzők természetesen szívesen kalandoznak el műveikben más hangnemekbe is: a bécsi klasszi-
kára jellemző az egy kvinttel feljebb
(szolmizálva a fi hang megjelenése
utal rá) vagy az eggyel lejjebb lévő
hangnem (ami legegyszerűbben a tá
hang segítségével érhető el). Fenti
példánk alaphangneme B-dúr, így itt
a kvinttel feljebb az F-dúrt, a kvinttel
lejjebb az Esz-dúrt jelenti. A hangne-
mekről a Negyven zenei nyelvlecke el-
méleti összefoglalóiban (= Ö) olvas-
hattok részletesen.
A kórus a Mindenki című Oscar-díjas

magyar kisfilmből (Rendező: Deák Kristóf)
95
EZ6emelt2018_190520.indb 95 2019. 05. 20. 12:32:44

Leopold Mozart: Hallali

Vidáman
A Ç
» Ç

Az é - gen rĘt a pir - ka - dat, A kürt - szó száll a fák a - latt,
ÇÇ ÇÇ

Haj - hó, haj - hó, hal - la - li - hó! Haj - hó, haj - hó, hal - la - li - hó!
Ç Ç Ç Ç

hó, hó, hó, hó,
Ç
Ç
hal - la - li, hal - la - li, hal - la - li, hal - la - li, Haj - na - li haj - sza de jó!

ÇÇ ÇÇ
Nézd, ug - rik már a cser - je kö - zül, Ęz, és szar - vas ott me - ne - kül,
Ç Ç Ç Ç
hó, hó, hó, hó,
Ç
Ç
Itt lesz mind úgy es - te kö - rül, Hal - la - li, hal - la - li, hal - la - li, hal - la - li,

Ç
Ç
Hal - la - li hó, ez a haj - sza de jó, Ez a haj - na - li hal - la - li, de jó!
(Nádas Katalin szövegével)
Szómagyarázat: hallali (francia): a vadak elejtését, a vadászat végét jelző kürtszó
Írásbeli feladat
Figyeljétek meg a dallamot alkotó hangközöket és a két szólam együtthangzó hangközeit! Mely hangközök
szólnak leggyakrabban? Írjátok le a s f m r d dallammenet kíséretét!
Leopold Mozart (1719, Augsburg – 1787, Salzburg) a salzburgi hercegérsek udvari zeneszerzője,
hegedűművész és pedagógus. Hegedűiskola című könyve 1756-ban jelent meg.
Zenehallgatás
Hallgassátok meg Wolfgang Amadeus Mozart édesapjának, Leopoldnak D-dúr trombitaversenyét és a Va-
dász szimfóniát, amelyben a kürtöknek nagy szerep jut!
A kürt: tölcséres fúvókájú és kiszélesedő hangtölcsérű rézfúvós hangszer. A natúrkürt billentyű és sze-
lep nélkül készült, ezért csak abban a hangnemben lehetett játszani rajta, amelynek alaphangjára az adott
hangszert hangolták. Legkönnyebben az alaphang és oktávja, valamint a kvint és a nagyterc szólalt meg.
96
EZ6emelt2018_190520.indb 96 2019. 05. 20. 12:32:45

W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után KV 595.
(Sehnsucht nach dem Frühling)
(zénzuht nah dém frűling)
Ének: G G
G (

G
1.Jöjj, drá - ga má - jus új - ra, mert lomb - ra vár az ág, a

Komm, lie - ber Mai, und ma - che die Bäu - me wie - der grün, und
±
Hangszer:

G G
(

G

cser - mely nél ki - búj - na a kis - ded hó - vi - rág. Ó,

lass mir an dem Ba - che die klei - nen Veil - chen blüh’n! Wie

G
G

( ± (

G
K
hogy re - pes - ne szí - vem, ha egy is nyíl - na már, ó,

möcht’ ich doch so ger - ne ein Veil - chen wie - der seh’n! Ach,

G G

Hangszer:
( (
drá - ga má - jus, szí - vem víg kó - bor - lás - ra vár.

lie - ber Mai, wie ger - ne ein - mal spa - zie - ren geh’n!

( K

( ± ( ±
G G

±
(
97
EZ6emelt2018_190520.indb 97 2019. 05. 20. 12:32:45

A dal énekelt része két, egyaránt 8 ütemes egységből áll, mindkettő 4+4 ütemre bontható tovább.
Az „A” formarész (periódus): az előtag „gyenge” zárlattal végződik (a dallamban a hangnem
terchangja szól), az utótag teljes zárlattal. A „B” rész (9–12. ütem): kitérés a domináns hangnem
felé; az „A” rész (13–16. ütem: visszatérés, a kezdő periódus anyagának újabb variációja, ismét az
alaphangnemben zár. A zongora négyütemes utójátékának dallamában megjelenik ugyan a domi-
náns hangnem vezetőhangja – de már csak alsó váltóhangként, az alaphangnem végig egyértelmű.
(A váltóhangról bővebben lásd a Fogalomtárban.)
A zeneszerzők nevei mellett álló rövidítések és számok a művek életműben elfoglalt helyére utal-
nak. Haydn műveit Hoboken rendszerezte, Mozart életművét Köchel (Köchel Verzeichnis = Köchel
jegyzék) látta el időrend szerinti számokkal, Beethoven pedig az opus 1-es (opusz = mű) három
zongoratrióval lépett először zeneszerzőként nyilvánosság elé. E sorozat első műve az Esz-dúr trió,
tehát az opus 1. numero 1, rövidítve: op. 1. No 1.
Beethoven Marmotte című dalának keletkezéséről

A 18–19. században szokássá vált, hogy a Savoya tartományban élő szegény családok a környező
vidékek módosabb településeire küldték gyerekeiket, pénzszerzés céljából. Erre szolgált, többek
között, a hegyekben élő mormoták betanítása különféle, akár „táncnak” beillő mutatványokra:
mert, bármilyen furcsa, a főként alvásról híres mormota –
ha épp nem aludt – ilyesmire is hajlandó volt. A dal Johann
Wolfgang Goethe: Pludersweilerni nagyvásár című vásári
komédiájának szövegére készült. Goethe művében a mutat-
ványos kisfiút Marmotte-nak (Mormotának) hívják, ő énekli
a dalt, amire a mormota táncol. A mozgásra vonatkozó szín-
padi utasítás szerint a férfiak pénzt dobnak a gyereknek és
a mormota felszedi azt. Beethovent meghatotta a vers, és
megzenésítette. Mára a dallam német nyelvterületeken szinte
népdallá vált.
Zenehallgatás
A vásárok témaköréhez képzőművészeti, irodalmi alkotások, fil-
mek, zeneművek kapcsolódnak.
Hallgassatok részleteket Igor Sztravinszkij farsangi vásárban
játszódó művéből, a Petruskából!
Cégér „A három mormotához”
98
EZ6emelt2018_190520.indb 98 2019. 05. 20. 12:32:46

L. van Beethoven: „Marmotte” – Lied des Marmottenbuben, op. 52. No. 7.
(mármott, líd desz mármottenbuben)
Q G
Allegretto
G G G
G G
|

1. A nagy - vi - lá - got jár - va rég, még
a vec que la mar - mot - te, Und
Allegretto
Ich kom - me schon durch man - che Land,
G G G G
G G
|

Q
±

G G G G
G

|
en - nem min - dig volt e - lég,

a - vec que la mar - mot - te, a -

im - mer was zu es - sen fand
G G G G
G
|

±

G5
5

(
|
( (

mar - mot
G
vec que si, a - vec que la a vec que la - te, a -
( (
G

|

(

5 5

±
G5
5
±
( ( (
G
vec que si, a - vec que la a vec que la mar - mot - te.

G

(

5 5

±

±

EZ6emelt2018_190520.indb 99 2019. 05. 20. 12:32:46

Joseph Haydn: Falusi jókedv – Die Landlust, Hob. XXVIa
Allegro molto G G
G

1. Itt bá - nat el nem ér - het, a szív oly ví - gan éb - red, mert
G G
Ent - fernt von Gram und Sor - gen Er - wach ich je - den Mor - gen, Wenn
G

± ± ± ±
±
±

± ± ±

G

± ±
|

min - den éj - sza - kát itt lá - gyan al - szom át.

ich vor - her die Nacht ver - gnü - gend zu - ge - bracht.

G

|

G
± G
± ±

± ±

|

± G G

|
Itt nincs mi né - kem fáj - hat, itt

Die Frei - heit mei - ner See - len, die
± ± G± G G

|

!

± ± ± ± ± ±

G

|

(

|
G

nincs mi né - kem fáj - hat, csak az, mi bol - do - gít, rá
G
Frei - heit mei - ner See - len ist mir das höch - ste Gut; und

|
G

|
(

± ± ± ÇÇ

100
EZ6emelt2018_190520.indb 100 2019. 05. 20. 12:32:47

2. Ha járok lenn a mélyben, 3. Ha szól a pásztor sípja, 4. Így élni szép, ily távol
a hímes tarka réten, s nagy vígan táncba hívja, sok álnok, irigy szájtól:
hol lágyan zsong az ér, mind jő a férfinép, van tréfa, édes csók,
mit rejt az ősi bérc, s a lány, sok drága szép. s a szívek bátrak, jók.
a fűben szép kis bárány, Jut nékem mindig párom, Hoz minden óra szépet,
a fűben szép kis bárány, jut nékem mindig párom, hoz minen óra szépet,
oly vígan játszik ott, egy bájos, édes nő, hát éljünk boldogan,
s a gerle, hűs lomb árnyán a táncot véle járom, csak múló perc az élet,
búg édes dallamot, míg fényes hajnal jő, és máris vége van,
búg édes dallamot. míg fényes hajnal jő. és máris vége van.
A 12 dal billentyűs kísérettel című gyűjtemény tizedik darabja. A cím magyar fordítása meg-
felel a német eredetinek: das Land = vidék, ország, föld, die Lust (luszt) = kedv, öröm, élvezet.
101
EZ6emelt2018_190520.indb 101 2019. 05. 20. 12:32:47

J. Haydn: Egykedvűség – Der Gleichsinn, Hob. XXVIa:6
(glájhzinn)
Vivace
z z z z

1. Ha egy bá-jos lánymi-att

" ¤ , ¤ ¤ , ¤

z z

tĦ-rök gyöt-rĘ kí - no-kat, vol-na ar-ca bár-mi friss,

º

" ¤ , ¤
,

z z
s ar-com hamu-szür-ke is. Tün-dö-köl-ne

º
K G
¤
" O
K

z
O
bár - mi - kép, szeb-ben mint a hajnal- ég;
N K

K

K

º
" ¤ z
102 ,
EZ6emelt2018_190520.indb 102 2019. 05. 20. 12:32:47

z
O

hogy - ha köz - ben el - fe - led, tĘ - lem bár mi
O
¤ ,
O O O O O
"
¤ , ¤ ¤ ,
,
G 7 Q
O O
cresc.
,
K
szép le - het. Hogy-ha köz -ben el - fe - led, tĘ - lem bár - mi
O O 7 O
O º

G Q

O º
" O ¤ , ,
V
K K
¤ z z z z

szép lehet. K

,
G
" K ¤

2. Ha egy jámbor lány miatt oly jó, mint egy kis
oly galamb:
jó, mint egy kis galamb:
tűrök gyötrő kínokat, hogyha nem vár hogyha
engemet,nem vár engemet,
égne benne bármilyen tőlem bármi jó lehet,
tőlem bármi jó lehet,
tiszta lángú érzelem, hogyha nem vár hogyha
engemet,nem vár engemet,
volna nap-nap jámborabb, tőlem bármi jó lehet!
tőlem bármi jó lehet!
(Hárs Ernő fordítása) (Hárs Ernő fordítása)
A közölt kotta a dal első,

1781-ben megjelent kiadása alapján készült.
Gaetano Previati: Aurora (A festő és kedvese, 1884)
103
EZ6emelt2018_190520.indb 103 2019. 05. 20. 12:32:47

W. A. Mozart: A fonó lányka – Die kleine Spinnerin, KV 531
(dí, klájne)
G
Élénken
± ±
3 3 3
1. A
G

G
3 "Was
± ±
(
Q G Q G G

( ( ± Ç (

G

(
szomszéd if - jú kér - de - zé: „Te mért fonsz nap-pal s éj - jel? Míg rok -kád zúg mint
G G
spinnst du?" frag te Nachbars Fritz, Als er uns jüngst be - such - te. "Dein Räd chen läuft ja

G
±

(
G G

szél - ke - rék, az if - jú - sá - god vész el, jöjj in - kább játsz -szál
G G G G
wie der Blitz, Sag an, wo - zu dies fruch - te; Komm lie - ber her in
± ±
(
G G Ç
±
± ±

( (
G G G

(
én - ve - lem!” De szól - tam: „Hall - ja ké - rem, bár mun - ka így az
G ±

un - ser Spiel!" "Herr Fritz, das laß ich blei - ben, Ich kann mir, wenn er's
± ± ÇÇÇ
( (
G
G

G

( ± ±
±
Ç
104
EZ6emelt2018_190520.indb 104 2019. 05. 20. 12:32:48

( ±
( (
é - le - tem, ez job - ban tet - szik né - kem, ez job - ban tet - szik né - kem.”
G ± G G G G G
(
wis - sen will, So auch die Zeit ver - trei - ben, So auch die Zeit ver - trei - ben.
± ± ± ±

± ± ( ± ± ( ± G
( ( ±
(

!

! 3 3
± ( ( ± ±
( ±
G Q G G
@ K ± ±
± ± ± ±
Ç
( (
2. „A férfi minden lány szívét csak játékszernek nézi,

de nálam senki célt nem ér, én fittyet hányok néki,
Hű rokkám engem el nem hágy, s ki fonhat selymet, szépet
jó ifjú értsd meg végre hát, az kócra rá sem nézhet,
az kócra rá sem nézhet!”
L. van Beethoven: Urián Föld körüli utazása –

Urians Reise um die Welt, op. 52. No. 1.
(Uriánsz rájze)
@ G G G G
@ ±
(

G± ±
1. Ki mesz - szi út - ról visz -sza -tér, lesz bĘ - ven mit me - sél - jen, hát
Wenn je - mand ei - ne Rei - se tut, So kann er was ver - zäh - len. D'rum
@ G G G G
@ Ç ±
(
G ± ±
@ ± ÇÇ ( ± ± ±
@ ÇÇ
(
105
EZ6emelt2018_190520.indb 105 2019. 05. 20. 12:32:48

@ O
@ (
G
± ( K K
(
út - ra keltem épp e - zért, a bot s ta - risz nya vé - lem. Hisz
O
nahm ich meinen Stock und Hut Und tät das Rei - sen wäh - len. Da
@ G ± ( K K
@ ( (

@ ±
± ± ± K
@ (
( K

O ± G ±
(
nincs hi - ba abban, de nincsen ám, csak foly - tas - sa, rajta, U- ri - án!
G
hat er gar nicht ü - bel drum ge - tan, Ver - zähl' er doch weiter,Herr U - ri - an!
O
± G ±

(

±
(
( (
2. Az út az Észak-sarkra vitt,
volt is hideg, szavamra!
Tán mégis csak jobb volna itt,
ez ötlött épp agyamba
Hisz nincs hiba abban…
3. És örvendeztek láttamon,
midőn Grönlandba értem,
és halzsírt kentek vastagon,
én abból mégsem kértem.
4. Vad, durva nép az eszkimó,

és minden jóra lusta,
csak egyet vertem hátba jól,
és lám, fejem bezúzta!
(Tótfalusi István fordítása)
A dal keletkezésének ideje 1793. Az alapjául szolgáló „verses tanmese” szövegét Matthias Clau-
dius (1740–1815) írta: tanulsága abban áll, hogy az emberek – bár külsőre és szokásokra nézve
különbözőek – lényegében mindenhol egyformák (például okosak vagy buták).
106
EZ6emelt2018_190520.indb 106 2019. 05. 20. 12:32:48

Kánonok
Erdő mélyén
1
Ismeretlen szerző
v

Ç Ç Ç Ç
Ç Ç Ç
Er - dĘ mé - lyén, es - ti csend - ben,

v
Ç
2
(
Hal - lod a csa - lo-gány é - des da - lát? Szí - vedbe zen - gi bá - na - tát.
G v

3

Ç
..
Hal - lod a csa -lo - gány é - des da - lát? Szí - vedbe zen - gi bá - na - tát.
A mű szerzősége bizonytalan, a források Haydn- és Mozart-műként is említik a kánont.
A nap leszáll
Nyugodtan Ismeretlen szerző
v v
Nyugodtan
Ç
1 2
Ç Ç
|

A nap le - száll. Az ég - bĘl hull a har - mat - ár, a

Ç
|
rét vi - rá - ga kely - het tár, az éj - sza-ka csend - je vár.
W. A. Mozart: Alleluja
± 7
@
1
( (
Al - le - lu - ja, al - le - lu - ja, al - le - lu - ja, al - le - lu - ja,
7
@ G±
2
(
Al - le - lu - ja, al - le - lu - ja, al - le - lu - ja, al - le - lu - ja,
7
@
3
Ç Ç Ç Ç Ç
Al - le - lu - ja, al - le - lu - ja.
107
EZ6emelt2018_190520.indb 107 2019. 05. 20. 12:32:48

W. A. Mozart: Ó, felvirradt a szép óra

@ »
1
( (
Ó, fel - vir - radt a szép ó - ra, köny - vek, ír - kák nyu - go -
@ Ç ± Ç ±
±
vó - ra! Él- jen a nyár, él- jen a nyár, iz- gul- ni sej, haj, nem kell
v
G
@ » ± »
2

már, nem ré - mít ben - nün - ket a bun -da, nyug- díj - ba vo - nult a sze - kun - da,
@ ± Ç ± Ç ±

i - haj- ja haj, el-múlt a baj, i - haj - ja haj, el - múlt a baj, el - múlt a
v G G
± Ç ±
3
@ Ç
Ç Ç
baj! Immár a szép szü - net ö - rö- me vár, ki - ált -suk: él - jen a gyönyö- rĦ
@ @
nyár, a nyár, a nyár, az is - ko - la - i nép mind így ki -
v G G G
± G ± G
4
@ Ç
ált. Úgy pezsg a jó - kedv, mint a gyöngy, a bol - dog nyár - ra
v
@ » » Ç »

így kö-szönts:vi - vát! vi - vát! vi - vát! Bú - csúz - zunk hát!
Az eredeti szöveg tréfálkozás: Ó, te csacska... itt egy név következik. A kotta alatti szöveget Jan-
kovich Ferenc írta.
W. A. Mozart: Téli hangulat

"Ç Ç
1 2
Ç
3

Ç
Mily szép, ha sik - lik a gyors szán, mint a ten - ger, hul - lám-zik a
K Ç
Ç
v
v v
táj. A hó lá - - - gyan száll, hull,
Ç
T
(lezáráskor)
cseng a csen - gĘ, szel - lĘ fúj, szel - lĘ fúj, szel - lĘ fúj.
EZ6emelt2018_190520.indb 108 2019. 05. 20. 12:32:48

W. A. Mozart: Drága szempár – Luci care, K. 346
(lúcsi káre)

Allegretto
K @ K
@

Drá - ga szem - pár tisz - ta fé - nye, csil - lag
@
G O G
@
O

0 ( 0 (

é - le - tem re - mé - nye, adj e szív - nek, adj nyu-

@
ÇÇ

@

(

gal - mat,

adj

e

szív - nek,

adj nyu - gal - mat.

@ Ç
@
K
(
el - gyö

Ér - ted sí - rok - tör - ten, ol - tár -
@ (
G O G
@
O

(
0 ( 0 (

ké - pem, drá - ga höl - gyem, Á - mor ad - ja ily ha -

@ (

@ ÇÇ

tal - mad,
- mor
Á
ad -
ja
ily ha - tal - mad.

@ Ç
109
EZ6emelt2018_190520.indb 109 2019. 05. 20. 12:32:48

Rendszerezés, gyakorlás a bécsi klasszika stíluskörében
Negyven zenei nyelvlecke
Ez a negyven lecke arra való, hogy megtanuljátok – egyelőre alapfokon – Haydn, Mozart, Bee-
thoven zenéjének nyelvét. Mindegyik lecke hangközénekléssel (H) kezdődik. Ezt figyelmesen,
lassan énekeljétek, közösen vagy párokban, minden hangközt kitartva, amíg meg nem találjátok
a szép együttcsengést. (Ne csak a tisztaságra, hanem a hangszín és hangerő összeillesztésére is fi-
gyeljetek!) Az olvasópéldában (O) a stílus jellemző dallammotívumaival, ritmusképleteivel talál-
koztok. A rögtönzésben (R) már ellenőrizhetitek, hol tartotok a stílus megismerésében. Vigyáz-
zatok! Ne álljatok le a példa közben, fejezzétek be, ahogy tudjátok, azután második énekléskor
javíthattok rajta. A diktáláskor arra kell ügyelni, hogy minden részletet jól el tudjatok helyezni
a forma egészében, tudjátok, mi tartozik egy ütembe vagy ütempárba. A zenélésben nagy szerepe
van a tudatosságnak: ezért jegyezzétek meg jól az elméleti összefoglalást (Ö). A műelemzésben
(M) az a kérdés, felismeritek-e egy darab egészében azokat a részleteket, melyeket már tanul-
tunk. A jó kottaolvasó ugyanis nemcsak a hangokat olvassa, hanem azok összefüggéseit, értelmét
is! Végül a technikai gyakorlatban (T) a kottaírás, -olvasás apró fortélyaival ismerkedünk meg.
A diktálás példáit könyvünkben nem közöljük, de a diktálásról egy alkalommal se feledkezze-
tek meg!
1. lecke
R A hiányzó szólamot rögtönözve énekeljétek, a kürtmenet szabálya szerint!
Ö A kürtmenetről
A rézfúvós hangszerek természetes hangjai így következnek egymás után: d-m-s-d’-r’-m’-f’-s’
Belőlük a klasszikus hallásmód szerint ezt a hangközmenetet állíthatjuk össze:
d’-r’-m’-f’-s’
m-s-d’-r’-m’ (szext-kvint-terc-terc-terc)
110
EZ6emelt2018_190520.indb 110 2019. 05. 20. 12:32:49

2. lecke
H
R Kísérjétek a dallamot terceléssel (de van, ahová nem terc illik)!
Ö A felütésről
A klasszikus stílus darabjai gyakran felütéssel kezdődnek. Ilyenkor a darab további részében
is gyakran felütéssel indulnak a kisebb formarészek. Énekléskor vagy hangszeres bemuta-
táskor ügyelnünk kell az összetartozó részek helyes megszólaltatására, felütéses frazeálására
(frazeálás = tagolás).
3. lecke
H
* = a már felemeléssel módosított hang (itt: fisz) további felemelésének (fiszisz) jele, neve: kettős kereszt
111
EZ6emelt2018_190520.indb 111 2019. 05. 20. 12:32:49

R
Ö A késleltetésről
Énekeljétek el a 2. lecke R példáját! A 8. ütemben a felső szólam már az első negyeden ré
hangot énekelhetne. De nem ezt teszi, hanem a várt hang „felső szomszédját” szólaltatja meg.
Ez feszültséget kelt, mely akkor oldódik, amikor átlépünk a főhangra. Ennek a figurációnak
neve: késleltetés (a figuráció a dallamhang vagy -hangok egyfajta „élénkítését” is jelentheti,
a ritmikai mozgás által). A késleltetett hang az alsó szólammal a hangzás szempontjából „el-
lentétben áll”, s csak akkor nyugszunk meg, amikor a feloldáskor a várt hang is felcsendül.
A késleltetés a zenei mozgás és megnyugvás helyes arányát szolgálja. A klasszikus zeneszer-
zők a késleltetést gyakran írásban is kifejezték azzal, hogy a késleltető hangot előkével írták.
Ennek értékét le kell vonni a főhang értékéből.
M Keressetek késleltetéseket a fenti olvasópéldánkban!
T Írjátok át az olvasópélda 2. ütemét úgy, hogy előke helyett a ténylegesen énekelt ritmust jegy-
zitek le.
4. lecke
H
R A hiányzó helyeken rögtönözve énekeljétek a második szólamot!
112
EZ6emelt2018_190520.indb 112 2019. 05. 20. 12:32:49

Ö A hármashangzat-felbontásokról
A klasszikus stílusban a dallamok gyakran alakulnak ki hármashangzatok felbontásából.
Leggyakoribb a hangnem alaphangján vagy annak kvintjén elhelyezkedő hármashangzat dal-
lammá bontása. Természetesen a dallamnak nem kell a hangzat alapján kezdődnie.
M Keressetek az elmúlt évek anyagából hármashangzat-felbontásos dallamrészleteket!
T Írjátok le a hangközgyakorlatot mollban!
5. lecke
H
R Keressétek ki a megfelelő hangot az alsó szólamban x-szel jelölt helyeken! Többféle jó meg-
oldás is elképzelhető. Vessétek össze többek javaslatait!
O Az „idegen” hangokról
A fenti hangközgyakorlatban egyes helyeken átmenő dallamhang kötötte össze a tökéletesen
összecsengő hangközöket. Máskor egy nyugodtan álló hangköz egyik hangja kilép a szomszédos
hangra (váltóhang), majd vissza a főhangra – ahogyan az R példában is. Éppúgy, mint a késlelte-
tő hang, az átmenő- és a váltóhang is egy rövid ideig feszültséget támaszt a basszus és a dallam
között, ezek tehát a hangzathoz képest idegen hangok, melyek a zenei mozgás folyamatosságát
biztosítják, hol egyszerűbb átmeneteket, hol pedig szükséges feszültséget visznek a zenébe.
6. lecke
H
113
EZ6emelt2018_190520.indb 113 2019. 05. 20. 12:32:49

O
R Találjatok ki dallamot a 7–8. ütemre!
Ö A vezetőhangról
A klasszikus zenében a hangsorok hetedik hangja mindig félhanglépéssel érkezik az alap-
hangra. A skálának ezt a hangját vezetőhangnak nevezzük. Mivel a természetes moll hang-
nemben nagyszekund van az alaphang alatt, a vezetőhangot módosítással állítjuk elő.
7. lecke
H
folytasd!
Énekeljétek az utolsó két ütemet az előző ütemek mintájára! A hangok sorrendjét megváltoztattuk.
A hangközök ne változzanak!
R Énekeljétek az O példát d-mollba áttéve! Hallgassátok meg hangelvételről Beethoven Hege-

dűversenyét, és próbáljátok meg leírni, hogyan alakította át a zeneszerző a téma dúr változatát
mollá!
114
EZ6emelt2018_190520.indb 114 2019. 05. 20. 12:32:50

Ö Azonos alapú dúr és moll összefüggése (maggiore-minore, ejtsd: maddzsóre-minóre)
A maggiore-minore három legfontosabb hangja azonos: az alaphang, a kvint és a kvart.
D-dúrban és d-mollban (természetes moll esetén) a d, e, g és a hang azonos, így az azonos
alapú dúr és moll között az előjegyzés mindig három előjegyzés különbséget mutat.
Ebben az esetben azonban dallamos moll szerint énekeljetek – figyeljetek a fi és a szi hangra
is! Az 5. és 7. olvasópéldák összehasonlításából és Beethoven hegedűversenyének témaválto-
zataiból látjuk, hogy egyes dúr dallamokat könnyen át lehet tenni mollba és viszont.
M Énekeljétek el a 2. lecke O példáját! Miben különbözik egymástól a dallam két fele és miért?
T Transzponáljátok (tegyétek át másik hangnembe) a fenti olvasópéldát hangszereiteken és írásban!
8. lecke
Gondolkodjatok! Énekeljetek a hatodik hangköz helyén levő kérdőjelek helyére zárlatot!

A második hangközsort egészítsétek ki az első mintájára!
O
R Énekeljétek az alsó szólamot rögtönözve!
Ö Az ütempárról
A klasszikus zenében a legkisebb, önálló egységként is értelmezhető formarész általában
az ütempár. Az egymásra következő ütempárok formai nyitás-zárás, illetve kiegészítendő
rész – kiegészítő rész módján egymásra rímelnek. Gyakran ritmusban is megfelelnek
egymásnak: azonos ritmust hoznak más hangokkal vagy egymás ritmusvariációi.
M Írjátok egymás alá a 3. lecke O példájának első és második ütempárját! Magyarázzátok meg
az azonosságot és az eltérést! Keressetek a 8. zenei nyelvlecke olvasópéldájában példákat
akkordfelbontásokra (hármas, négyes hangzatok és fordítások)!
T Transzponáljátok a fenti Haydn-dallam 1–8 ütemét „minore” hangnembe, c-mollba! Ügyelje-

tek a szi hang írására!
115
EZ6emelt2018_190520.indb 115 2019. 05. 20. 12:32:50

9. lecke
H
R Rögtönözve énekeljetek a dallamhoz pillérhangokból álló kísérőszólamot!
Ö A periódusról
Amikor két ütempárt játszunk egymás után, a második nemcsak felel az elsőre, hanem
vele együtt egy nagyobb egységet is alkot. A négyütemes egység zártabb hatást kelt, mint
a kétütemes. Most már ez a négyütemes egység is választ kíván, s ha a nyolcadik ütemig
elérkezünk, még inkább kereknek, zártnak, tökéletesnek érezzük az egységet. Ezt mu-
tatja az is, hogy a harmóniai folyamat is megnyugszik a 8. ütem végén, s a zeneszerzők
gyakran megismétlik a nyolc ütemet. Az ilyen lezárt egységet periódusnak nevezzük.
A klasszikus periódus rendszerint nyolcütemes, de a zeneszerzők gyakran bővítésekkel
és más módosításokkal variálják.
10. lecke
A hangközpéldába beírt számok a késleltetést – az együtt hangzó hangközöket – jelzik.
116
EZ6emelt2018_190520.indb 116 2019. 05. 20. 12:32:50

O
R Ismételjétek az 1–9. lecke rögtönzési példáit! Találjatok ki különböző kíséreteket a 6. lecke

olvasópéldájának 1–4. ütemeihez!
Ö A funkcióról
A 8. lecke R példájában a 2. ütemet többféle alsó szólammal is énekeltük: így az első
ütemben a dallamhangok az alaphangra épülő hármashangzatnak a zenei folyamatban
betöltött szerepét (latinul: funkcióját) erősítik, míg a másodikban olyan akkordét (mind-
három esetben), amely az alaphármassal ellentétes harmóniai hatást kelt, ám egyúttal
„vonzódik” is oda. Az alaphangra épülő hármashangzat funkciójának neve zenei szakszó-
val tonika (jele: T), a másik akkord funkciója: domináns (D).
M Elemezzétek az 1., 8. és 9. leckék rögtönzési példáit a funkciók szempontjából!
T Írjátok le azonos alapú dúr és moll hangnemekben ezt a hangközmenetet:

m f sz
d t, d
T D T
11. lecke
Folytassátok a 10. leckében megkezdett olvasási példát! Énekeljétek össze a művet!
R Az x-szel jelölt helyeken rögtönözzetek kísérő szólamot a dallamhoz! Milyen funkciók szó-
lalnak meg így?
117
EZ6emelt2018_190520.indb 117 2019. 05. 20. 12:32:50

Ö A funkciók a periódusban
A periódusokra rendkívül jellemző a tonikai és a domináns funkciók sorrendje. Ha pl. minden
ütemre egy funkció kerül, azok következhetnek így: T-D, T-D, T-D, D-T. De így is: T-D, D-T,
T-D, D-T. Vagy: T-T, T-D, T-T, D-T. Ha egy ütemet egészen kitölt egyetlen funkció, akkor is
mozgásban tartható különböző eszközökkel a zene. Például: hangzatfelbontás a dallamban,
átmenő-, váltó-, késleltető hangok a dallamban, a basszus mozgásai, hangismétlései stb.
M Írjátok ki az 5., 6., 9., 10. leckék olvasópéldáiból az 1–4. ütemek funkciórendjének vázlatát!
T A domináns funkció jellegzetes hangköze a tonikára oldódó kisszeptim:
dúrban mollban
Írjátok le a szolmizációval jelölt hangközöket azonos alapú dúr és moll (maggiore-minore)

hangnemekben!
12. lecke
H
118
EZ6emelt2018_190520.indb 118 2019. 05. 20. 12:32:51

Ö A funkciókat létrehozó akkordok hangjai
Leggyakoribb dúrban: mollban:
tonika d, m, s l, d, m,
domináns s, t, r, f m, szi, t, r,
Más hangok is megjelenhetnek az egyes akkordokban: késleltető, átmenő-, váltóhangok.

Ugyanazok a hangok többféle funkcióban is helyet foglalhatnak aszerint, hogy milyen han-
gokkal együtt szólalnak meg vagy milyen hangzat állt előttük stb. (Pl. a fá a szubdominánsban
főhang, a dominánsban szeptimhang, a tonikában azonban csak késleltetésként szerepelhet.)
13. lecke
H A második gyakorlat az első fordítása. A számok a hangköztávolságokat jelölik:
O Énekeljétek vagy játsszátok hangszeren!
Ö A hangközfordításokról
Ha egy terc alsó hangját egy oktávval feljebb vagy felső hangját egy oktávval lejjebb he-
lyezzük, szext hangköz szól. Bár a két hangköz ugyanazokból a hangokból áll, mégis más
hatást kelt (a szólamok „szűkebb” és „tágabb” elhelyezkedése miatt). Azok a hangközök,
melyek hangjai oktávra egészítik ki egymást, egymás fordításai, pl. c’-g’ és g’-c”, tehát
a kvint fordítása a kvart és a kvarté a kvint. Mindez a hangköz szerkezetére vonatkozik,
de a hangközök színezetének is megvan a maga rendje: a tiszta hangköz fordítása is tiszta,
a kis hangközöké nagy, a nagyoké kicsi, a szűk hangközöké bő – és fordítva. (A szerkezet
és a színezet Bárdos Lajos terminológiája, fogalomhasználata.)
T Kottázzátok le a 12. lecke H/1 hangközmenet-fordítását!
119
EZ6emelt2018_190520.indb 119 2019. 05. 20. 12:32:51

14. lecke
15. lecke
H
120
EZ6emelt2018_190520.indb 120 2019. 05. 20. 12:32:51

R
Ö Funkció és hármashangzat
A tonikai funkcióban az I. fokú – a hangsor első hangjára épülő – hármashangzat, a do-
mináns funkcióban az V. fokú hármas- vagy négyeshangzat (ez utóbbit, jellegzetes hang-
köze, a s,-f szeptim miatt domináns szeptimakkordnak nevezzük) hangjai vesznek részt
leggyakrabban. (A funkció az a szerep, melyet a hangok a zenei folyamatban betöltenek
– tehát egy funkció nem azonos az adott hármas- vagy négyeshangzattal!) A hangsor má-
sodik hangjára épülő akkordot így jelöljük: II. fok – és így tovább, egészen a VII. fokig.
M Elemezzétek az R példát! Mi az egyes funkciók váltakozásának „ritmusa” a periódusban?

Milyen hármashangzatnak a részei a dallamhangok?
16. lecke
H Énekeljétek el a hangközök fordításait is! Elemezzétek a hangközök funkcióit!
O W. A. Mozart: A-dúr klarinétkvintett 4. tétel (eredeti hangnem: A-dúr)
*Az „S” jelzésű funkcióval néhány leckével később foglalkozunk. Megjelenését addig is jelöljük.
121
EZ6emelt2018_190520.indb 121 2019. 05. 20. 12:32:51

R A 15. lecke R példájában lévő Mozart-dallam folytatása.
Ha már kitaláltatok alsó szólamot a dallamhoz, elemezzétek a funkciók „ritmusát” a periódusban!
17. lecke
H
O W. A. Mozart: A-dúr klarinétkvintett (részlet) folytatása:
R Énekeljétek el összefüggően a 15–16. lecke R példáját!
Ö A kéttagú forma
Bár a periódus formaegységét már zártnak érezzük, mégis alig akad olyan mű, amely csupán
egy periódusból állna – előfordul 16 ütemes, kéttagú forma is.
A 15., illetve a 16–17. lecke példái terjedelmileg két tagból állnak, ám valójában rövid középrészt
és rövid visszatérést tartalmaznak, ezt „mozarti háromtagúság”-nak nevezzük. A 13. lecke O
példájában kéttagú forma szerepel.
T Építsétek fel akkorddá több különböző módon ezeket a hangokat: f-a-c-esz!
122
EZ6emelt2018_190520.indb 122 2019. 05. 20. 12:32:51

18. lecke
H Énekeljétek azonos alapú mollban
és hangközfordítással is!
Ö A kvintkörről
Olvasópéldánk D-dúrból A-dúrba (kvinttel magasabban lévő hangnembe) modulált. Egy
adott hangnemmel legközelebbi „rokonságban” a fölötte vagy alatta levő kvintre épülő
hangnem áll. Ezek a hangnemek csak egyetlen hangban térnek el egymástól, ezért előjegy-
zésük is egy módosítójellel különbözik. Az utolsó kereszt a dúr hangnemekben mindig
a hangnem hetedik hangját, a vezetőhangot (ti), az utolsó b egy szintén vezetőhang jel-
legű hangot, a fá-t (amely lefelé, a mi-re vezet) mutatja.
T T
T T @@@@ T T @@@@@ T
T
ti dó' ti dó' fá dó fá dó
M Keressétek ki az eddig énekelt művekből a 16 ütemes formákat, elemezzétek a formát, és

figyeljétek meg a 4., 8., 12. és 16. ütemek zárlatrendjét!
19. lecke
H
123
EZ6emelt2018_190520.indb 123 2019. 05. 20. 12:32:52

O 18. lecke O folytatása:
R Énekeljetek tercpárhuzamot az O példa végére, de az x jelnél a terc helyett énekeljetek másik,

a domináns funkciójú akkordban is értelmezhető hangot! A tercpárhuzam gyakran hosszabb
dallamot kísér, ezt tercmenetnek nevezzük.
Ö Funkciók a felütésben
A 18. lecke R példájának 2., 3., 6., 7. ütemében mind a tonikai, mind a domináns funkció
kétszer is megszólal: a T ritmikailag előkészíti a D-t és fordítva. A felütésen elhelyezkedő
funkcióknak a dallammal együtt mindig nagy a mozdító ereje.
M Elemezzétek a 7. lecke O példájának funkciórendjét! Melyik helyen érzünk új, eddig még
nem ismert funkciójú hangokat?
T Keressétek meg a következő négyeshangzatok helyes feloldását!
20. lecke
H
124
EZ6emelt2018_190520.indb 124 2019. 05. 20. 12:32:52

R
T Oldjátok fel a négyeshangzatokat!
21. lecke
H
Ö Az orgonapontról
Figyeljétek meg Beethoven Marmotte című dala zongorakíséretének 1–8. ütemeit! Ahol az
alsó szólam legfölső hangja fisz, ott T funkció, ahol eisz, ott D funkció van. A legalsó hang
eközben nem lép el fiszről. Ennek a zeneszerzői eszköznek a neve: orgonapont, mert először
az orgonán, a pedállal hosszan tartott, legmélyebb hang elnevezésére használták.
Az ütemfajtákról
Páros ütemfajták: a 2/4, valamint a lüktetése szerint gyakran két 2/4-es ütemből összevont
4/4. Ha a 4/4-es ütemben a 2. és 4. negyed csak kicsiny súlyt kap, tehát csak félértékenként ér-
zünk lüktetést, akkor C vagy 2/2 ütemmutatót írunk. Ennek régies, de ma is használatos elne-
vezése alla breve: ez, a mostani értelmezésben, a „félkotta” lüktetése szerinti beosztást jelenti.
A régi korok zenéjének lejegyzésekor találkozni lehet a 4/2, 3/2 és 3/1 metrumjelzéssel is.
Játsszatok: töltsétek ki a jelzett ütemeket kedvetek szerinti ritmussal! Javaslatunk, hogy negye-
dekben és nyolcadokban gondolkodjatok, így változatosabb ritmusképleteket használhattok!
125
EZ6emelt2018_190520.indb 125 2019. 05. 20. 12:32:52

22. lecke
H
R Egészítsétek ki a kíséretet, ügyelve a késleltetésre!
Ö A periódusbővítésekről
A klasszikus periódus alapja a 4 ütempár, vagyis a 8 ütem, de ezt a zeneszerzők gyakran
bővítésekkel gazdagítják: néha egy ütem vagy ütempár megkettőződik vagy módosítva
megismétlődik. A periódusnak gyakran lehet két elő- vagy utótagja, s így 12 ütemből is
állhat.
M Elemezzétek a bővítéseket a következő példákban: 3. lecke O, 19. lecke O!
23. lecke
O Énekeljétek össze ezt a példát a 21. lecke O példájával!
126
EZ6emelt2018_190520.indb 126 2019. 05. 20. 12:32:52

R Énekeljétek két szólamban!
T Írjátok át F-kulcsba az R feladat nyolc ütemét!
24. lecke
H
(A Figaro házassága c. operából, eredeti hangnem: B-dúr)

R Kerekítsétek teljessé a periódust!
Ö A közös hangról
A szó hang [ilyenkor, a kettős értelmű hangalak miatt, ajánlatos a kiemelés] a dúr tonika, és
domináns funkciójában egyaránt részt vehet A tonikában mint az alaphang kvintje, a domi-
náns funkcióban mint alaphang (de nem minden esetben a legmélyebb hang). Ez tehát a „kö-
zös hang”, mely összeköti a T és D funkciót. Figyeljük ezt meg a H példában!
25. lecke
H Orgonapont
127
EZ6emelt2018_190520.indb 127 2019. 05. 20. 12:32:52

O
R Hogy fejeznétek be a periódust?
Ö Két szólam mozgásviszonyáról

A zene „szövetét” meghatározza az, hogy a szólamok egymáshoz képest hogyan mozog-
nak. Ha az egyik szólam áll, a másik mozog, oldalmozgásról, ha mindkettő ugyanabban
az irányban mozog, egyirányú mozgásról, és ha eközben a köztük lévő hangköz szerke-
zete nem változik, párhuzamos mozgásról beszélünk. A klasszikus zeneszerzők kedvel-
ték a terc- és szextpárhuzamokat, de tiltották a kvint- és oktávpárhuzamot. Ha a szólamok
ellentétes irányban haladnak, ellenmozgásról beszélünk.
M Keressetek példákat a mozgásfajtákra az O példában!
Mozart szülőháza Salzburgban
128
EZ6emelt2018_190520.indb 128 2019. 05. 20. 12:32:53

26. lecke
H Énekeljétek a gyakorlatot mollban is!
(A Figaró házassága című operából Vidor Dezső fordítása)
R Fejezzétek be többféleképpen a periódust!
27. lecke
H
129
EZ6emelt2018_190520.indb 129 2019. 05. 20. 12:32:55

R Egyszerűsítsétek a 27. lecke O példa 1–4. ütemének alsó szólamát!
Ö Mi a hangszerelés?
A zeneszerző az elgondolt mű hangjait nagy gonddal helyezi el a különböző hangszerek
és énekhangok együttesében. Mérlegeli, melyik hang legyen felül, középen, alul. Közel
legyenek-e egymáshoz a szólamok, vagy távolabb? Milyen ritmusban szóljanak a han-
gok, melyik hangból kell több vagy kevesebb? Melyik hangot melyik hangszer játssza?
Ezt a folyamatot hangszerelésnek nevezzük.
T Írjátok a hangok alá

az abc-s nevüket!
28. lecke
O MOZART
R HAYDN
Ö A szünet kitöltéséről
A zene egyik fontos eleme a jól érzékelhető tagoltság. Ezt akkor lehet igazán érezni, ha a zárás
hangsúlyos helyre kerül, de a súlyos lezárást követő szünet megszakíthatja a dallam folyto-
nosságának érzetét. Ilyenkor a zeneszerző áthidaló hangokat iktat a lezáró hang és a követke-
ző motívum közé.
M Keressetek szünetkitöltő hangokat a 8. és 9. lecke O példájában!
T A hangnem egyik meghatározó eleme a skála negyedik és hetedik hangja közötti kapcsolat
(dúrban szolmizálva: fá és ti). Ha a skála hetedik hangja (a ti hang) alul van, az akkordban szű-
kített kvint hangzik, amely tercre oldódik, ha felül, akkor bővített kvart, amely szextre oldódik.
Oldjátok fel a következő hangközöket!
130
EZ6emelt2018_190520.indb 130 2019. 05. 20. 12:32:55

29. lecke
H
T Kottázzátok le az A- és F-dúr – egyben a- és f-moll – dominánsszeptim-hangzatát, a megfele-

lő (dúr, illetve moll) oldással!
30. lecke
H
R Ismételjétek át a 28. és 29. lecke R feladatait!
Ö A szubdomináns funkcióról
A 13., 15., 16., 17., 21., 23., 24., 27., 29. leckék olvasópéldáiban olyan ütemekkel találkoz-
tunk, melyek funkciója új volt számunkra.
Ezt a funkciót szubdominánsnak nevezzük (jele: S). Az elnevezés onnan ered, hogy a leg-
gyakoribb szubdomináns akkord, amely dúrban a fá, mollban a ré hangra épül – a skála
negyedik fokán áll, eggyel a szó (illetve a mi) hangra épülő legfőbb domináns akkord alatt.
131
EZ6emelt2018_190520.indb 131 2019. 05. 20. 12:32:55

31. lecke
H
O
Sarastro: MOZART
Ç Ç Ç
Ç
@ Ç
Ç Ç
)G~U d sz, d l, f, sz, sz, d

@ KÇ Ç Ç
&G~U l,= r sz, d m, f,

@ Ç K KÇ Ç
sz, d l, szi, l, f, sz, d
Kórus:
Ç ÇÇ
4@ K Ç
K Ç KÇ
ÇÇ
@
7 6 ' 7
A G-kulcs alatti 8-as szám arra utal, hogy a tenor szólam egy oktávval mélyebben hangzik.
Ö Hol helyezkedhet el a klasszikus periódusban a szubdomináns?

Gyakori helye a 6. ütem. Sokszor megjelenik a szubdominánsról induló zárlat a 7–8. ütemben,
és a szubdomináns legtöbbször a dominánst készíti elő. A D-T zárlatot autentikus („hiteles”,
vagyis a stílusban a leggyakoribb) zárlatnak, a S-D-T zárlatot összetett autentikus zárlatnak
nevezzük.
32. lecke
H
132
EZ6emelt2018_190520.indb 132 2019. 05. 20. 12:32:56

O A 31. lecke O folytatása
Szóló: Ç

Ç

KÇ @Ç @
@
l, szi, l, r=m unisono m = sz,
JPROO IPROO

Ç
@
m, f, sz, l, ! m, f,
)G~U
Ç
@ KÇ
Ç
sz, d l, szi, l, f, sz, d
Kórus:

4@ Ç K ÇÇ Ç
Ç
Ç Ç
@ Ç Ç
Ç
R Rögtönözzetek alsó szólamot a megadott ritmus szerint!
Ö A szubdomináns kapcsolódásai
A S funkcióra leggyakrabban súlyos ütemrészen lévő tonikai akkordról érkezünk. Ilyenkor
a basszusban dúrban fá, mollban ré hang szerepel.
Máskor súlyos S-ról érkezünk D-ra. Ilyenkor gyakori a basszusban fá-szó lépés mellett a ré-
szó néha a lá-ti lépés is! (A példa dúr hangnemre vonatkozik, próbáljátok ki mollban is!)
133
EZ6emelt2018_190520.indb 133 2019. 05. 20. 12:32:56

33. lecke
H
Énekeljétek mollban is!
O Énekeljétek előkék nélkül majd előkékkel is Mozart dallamát!
R Rögtönözzetek alsó szólamot a fenti kottapéldához!

Ö A „beugró” váltóhangról
Ha egy hármashangzat minden hangjához váltóhangot éneklünk (pl. d-r-d, m-f-m, s-l-s), akkor
egy „simán” haladó, díszített dallam szólal meg. Díszíthetünk kisszekundos váltóhangokkal is:
Az egyes hangokat élesebben kiemeli, ha az első hangot minden csoportban elhagyjuk:

r-d f-m l-s d’. Ezt beugró váltóhangnak nevezzük. Gondolkodjatok rajta, miben különbözik
a késleltetéstől a beugró váltóhang!
34. lecke
H
R Rögtönözzetek többféle alsó szólamot! Alkalmazzátok a különféle mozgásirányokat!
134
EZ6emelt2018_190520.indb 134 2019. 05. 20. 12:32:56

Ö A fokszámokról (fokjelzésről)
A skála hangjaira épülő hangzatokat római számokkal jelöljük. A dúr skála V. fokú hár-
mashangzata pl. a szó-ti-ré hangokból áll.
Ha az összhangzásban részt vevő hangokat tercenként rendezzük el, akkor a legmélyebb
hang neve: alaphang, és a hangzat alaphelyzetű – tehát a dúr I. foka (ez a leggyakoribb tonikai
akkord) hangzása d-m-s, ugyanez az I. fok mollban l-d-m. (E fölött, hármashangzat esetében,
a terc és a kvint áll.) Ha a terchang kerül legmélyebbre, akkor a két szélső hang között szext
lesz a távolság, elnevezése: szextfordítás, szextakkord (dúr: m-s-d’, moll: d-m-l). A hangzat
második fordítása, amikor a kvinthang kerül legmélyebbre, elnevezése kvartszext (s-d’-m’
illetve m-l-d’), mivel a legmélyebb hang távolsága a másik kettőtől kvart, illetve szext.
M Rendezzétek át a következő – tág fekvésű – akkordokat alaphelyzetű majd szexakkordokká!
35. lecke
H
O A nápolyi akkordról
A moll hangnemek szubdominánsában a ré alaphang és terce, a fá fölé a felső szó-
lamban néha tá kerül. Nápolyi zeneszerzők kezdték használni a 17. században.
135
EZ6emelt2018_190520.indb 135 2019. 05. 20. 12:32:56

R Rögtönözzetek dúr dallamot Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérem című versére bécsi
klasszikus stílusban! (Először rögzítsétek a ritmust!)
A legjobb változathoz szerkesszetek basszus szólamot!
A hatalmas szerelemnek / Megemésztő tüze bánt.

Te lehetsz írja sebemnek / Gyönyörű kis tulipánt!
36. lecke
H
R Rögtönözzetek moll dallamot a Csokonai-versre!
Ö A VI. fokú hármashangzat

A dúr skála hatodik hangjára moll hármashangzat épül (l-d-m). Ez a párhuzamos moll hang-
nem alaphármasa. A zeneszerzők használják a zárlatoknál, az I. fokú tonika helyett a VI. fokra
lépnek, hogy a dallam lezáruljon, de a harmóniai folyamat folytatódjék. Ezt álzárlatnak ne-
vezzük. Máskor a zene a T-ból a VI. fokon keresztül érkezik S-ba.
37. lecke
H
136
EZ6emelt2018_190520.indb 136 2019. 05. 20. 12:32:56

O
R Auf Wiedersehen! (víderzén) Viszontlátásra! Így végződik Mozart A varázsfuvola című mű-
vének egyik kvintettje. Feleljetek a három hölgy búcsúdallamára Papageno és Tamino nevé-
ben rögtönzött többszólamúsággal!
Ö A domináns moduláció
A bécsi klasszikus zene legfontosabb hangnemváltása a kvinttel feljebb lévő (domináns)
hangnembe irányuló moduláció. Ez többnyire úgy történik, hogy az alaphangnem toni-
káját az új hangnem szubdominánsának értelmezzük – például: C-dúr V. fok = G-dúr I.
fok (a fisz hang először fi, majd ti névvel szolmizálható). A visszatérésnél a domináns
hangnem tonikáját az alaphangnem dominánsává tesszük (G-dúr I. fok = C-dúr V. fok:
így a fisz feloldódik, újra f lesz – szolmizálva tehát a fi hang ismét fá).
M Milyen akkord rejlik az O példa 2. ütem első felének két hangjában?
T Transzponáljátok két hangnembe, és értelmezzétek relatív szolmizációval:
f e / fisz g /
h c / c h /
38. lecke
H
137
EZ6emelt2018_190520.indb 137 2019. 05. 20. 12:32:57

R Rögtönözzetek alsó szólamot a megadott ritmus szerint A varázsfuvola dallamához!
Ö Egy fontos hangköz a modulációban

Az alaphangnemet legpontosabban a fá-ti (bővített kvart) vagy ti-fá (szűkített kvint) hangköz
határozza meg. Bővített kvart formában ezt a hangközt tritónusznak is hívják, mivel három
egész hang (nagyszekund) távolságot tartalmaz. (Tri = 3, tonus = hang.)
Ellenőrizzétek: C dúrban ez a tritónusz hangköz h-f vagy f-h. Ha a domináns hangnembe mo-
dulálunk, akkor az f-et kell fölemelnünk (fisz), az új hangnem tritónusz hangköze tehát c-fisz.
Szubdomináns moduláció esetén a h-t kell leszállítanunk (b), az új hangnem sz5-b4 hang-
köze tehát e-b illetve b-e.
39. lecke
H
Ö Az enharmóniáról
A gisz és asz hang a zongorán ugyanott van*, de értelmük a klasszikus zenében mégis
különbözik, másfelé törekszenek, más hangnemekhez tartoznak. Az ugyanott szóló han-
gokat enharmonikus hangoknak nevezzük.
Szerepüket szemléltethetjük a sz5-b4 hangköz segítségével: milyen hangnembe kell feloldani

a g-desz szűkített kvintet? És a hangköz fordítását? Hallás alapján ezeknek a hangközöknek
a szerkezetét az oldásukból tudjuk megállapítani.
*
A C-dúr prelúdium és fúgáról szóló fejezetben már olvashattatok a temperálásról. Lényege: a hangok
rendje a minden hanggal együtt megszólaló felhangok (felharmonikusok) rendjéből adódik, ennek kö-
vetkezménye, hogy a szekundok távolsága nem pontosan azonos. Éneklés (fuvolázás, hegedülés stb.
közben megfigyelhetitek, hogy pl. dó-ról ré-re nagyobbat lépünk, mint ré-ről mi-re, pedig mind a két
lépés N2 távolság. A különböző hangnemekben ezek a hangok máshová esnek – C-dúrban c-d és d-e,
de D-dúrban már d-e és e-fisz. Ahhoz, hogy a hangnemek között bátran lehessen „barangolni”, Andreas
Werckmeister újítása, a temperálás (= finomítás, beállítás) volt szükséges. Ő 1686/87-ben az oktávot
matematikailag 12 egyenlő részre osztva hangolta hangszerét.
138
EZ6emelt2018_190520.indb 138 2019. 05. 20. 12:32:57

40. lecke
H Egy kisszeptim „sorsa”:
O Mozart d-moll zongoraverseny 2. tétel
Ö A hangnemi rokonságról
Egy hangnem legközelebbi rokonai a következők:
Domináns hangnem
Azonos alapú dúr/moll Alaphangnem Párhuzamos dúr/moll
Szubdomináns hangnem
A bécsi klasszika szerzői leggyakrabban a párhuzamos, az egy kvint távolságra levő vagy az azo-
nos alapú hangnemekbe moduláltak.
K
sszika Dúr lasszika
Kla
C
G
ka
F
Ro
nti
ma
ma
nt
Ro
ika
B moll D
a
d e
g h
Esz c fisz A
f cisz
b esz, gisz
Asz disz E
Desz H
Gesz, Fisz
139
EZ6emelt2018_190520.indb 139 2019. 05. 20. 12:32:57

Zenehallgatás, műelemzés
A zenehallgatás nemcsak önfeledt gyönyörködés, hanem szép és fontos szellemi játék is. A zene nem
megfoghatatlan érzelmek özönlése, nem is ötletes témák egymásutánja. A zene esemény, amelyben
megtörténik valami, s minden lépést csak az előzőhöz képest tudunk jól érzékelni. Meg kell tanul-
nunk tehát, hogy a zenei történést követni tudjuk. Minden műnek megvannak a saját szabályai, az
a rend, amely szerint minden történik, és ezt a hallásunkkal fogjuk fel. A klasszikus remekműveket
azért figyeljük meg részletesen, hogy megtanuljuk figyelemmel kísérni a zenei folyamatokat.
J. Haydn D-dúr „Pacsirta” vonósnégyes, 1. tétel, Hob. III:63

A vonósnégyes (kvartett) műfaját Haydn teremtette meg. A szó egyaránt jelöli a műfajt és az
előadó-apparátust, amely két hegedűből, mélyhegedűből (brácsa) és gordonkából (cselló) áll.
A klasszikus vonósnégyes négytételessége az 1770-es években rögzül, a műfaj egyik jelleg-
zetessége az első tétel szonátaformája.
Haydn vonósnégyesei hat darabot tartalmazó ciklusokba rendeződnek, ez a műfaj hagyományává vált.
A Pacsirta kvartett abban az évben keletkezett, amikor a zeneszerző élete fordulóponthoz ér-
kezett: Eszterházy Miklós herceg halála után felszabadult a mindennapi kötelességek alól. Több
meghívást kapott ekkor, ő Johann Peter Salomon hegedűművész Londonba szóló invitálását fogad-
ta el. Az op. 64-es kvartettek, melynek egyik darabja a Pacsirta, nagy sikert arattak Londonban.
1. tétel
Allegro moderato, Alla breve
Haydn művészetének csodája, hogy miközben maga teremti meg a műfajok alapvető formai
sémáit, sosem alkot sablonos műveket. A tétel ötleteit rövid kottapéldákkal szemléltetjük:
A főtéma bevezetése
G G G G G G G
Allegro moderato
G G G
" ± ± ±G± » ± ± ± G± » ± ( ± ( ± ± G± ± ±G± G± G±G± G± »
staccato
Q
Az éneklő, csillogó Pacsirta-dallam:
Ç Ç Ç

G
T
G
T
G
»
(
Ç
G
Ç
G
Ç
G
Ç
T
G
»
A melléktéma karaktere ebben a műben nem ellentétes a főtémával annak második részéből épít-
kezik. E motívum jellegzetes, pontozott ritmusú része az expozíció végén is megjelenik lezáró/
G (

befejező hatással.

G
(± (± (± ± Ç
±
( ( ± ± ±
(
140
EZ6emelt2018_190520.indb 140 2019. 05. 20. 12:32:57

C-dúr „Császár” vonósnégyes, Hob. III:77
Lotharingiai Ferenc 1747-től I. Ferenc néven
a Német-római Birodalom császára, és Mária
Teréziával kötött házassága okán a Habsburg Bi-
rodalom országainak (köztük Magyarországnak
is) társuralkodója. Negyedik gyermekük II. Jó-
zsef császár és magyar király, „a kalapos király”.
Haydn és Mozart életében főként Mária Terézia
és II. József szellemisége határozta meg Bécs lég-
körét, de Beethoven is – bár csak II. József halála
után költözött a császárvárosba – érezhette a fel-
világosult eszme gondolkodást formáló hatását.
„Mintha azt sugallná Haydn zenéje, hogy
a muzsika birodalmában még nincsenek áthi-
dalhatatlan szakadékok.” (Kovács Sándor, A hét
zeneműve 1980/4) Haydn Londonban tapasztal-
ta meg, hogy milyen nagy hatással van az angol
himnusz az emberekre. Ez inspirálja arra, hogy
Lorenz Leopold Haschka szövegét, melynek
kezdősora: Gott erhalte unser Kaiser (unzer ká-
jzer – Isten tartsa meg császárunkat) 1797-ben
Franz Xavier Karl Palko: Mária Terézia, megzenésítse. Ez lesz a névadója a C-dúr kvar-
I. Ferenc és gyermekük, a kis József herceg tettnek, egyúttal ez a dallam lesz a vonósnégyes
huszáregyenruhában, 1747 II., variációs tételének témája is.
1. tétel
Allegro, 4/4 alaphangneme C-dúr.
Gondolkodtató feladat
Keressétek meg a kottában a téma kezdő 5 hangjának megjelenését egy másik hangszer dallamában!
Az expozíció kezdete:
Figyeljétek meg a kidolgozási részben a visszatérő témarészt! Figyeljük meg azt is, hogy fölső
szólamok oktávpárhuzamban játsszák erőteljes ritmikájú témájukat, míg a brácsa és a cselló du-
dabasszussal kísér.
G G GGG

G
Allegro
G @ K ±
A ( ± ± ( G G ±

Q ±
G ( G ( ( (

( ± ± G
!A ±( ± ( ± G G ±
(
G Q G

A ( ± G ± ( ( ±
± (
» ( ±
G Q G
141
EZ6emelt2018_190520.indb 141 2019. 05. 20. 12:32:57

Írásbeli feladat: A kottakép és hallás alapján állapítsátok meg a kottában látható részlet hangnemét!
Kottázzátok le az első ütemet a második vagy harmadik ütemben található lekerekítéssel! A módosítójele-

ket a hangnemnek megfelelő előjegyzésként írjátok!

( ( ( (
G < < <

( (

< <

(

(

< <
2. tétel
Poco adagio cantabile (pókó ádádzsó kántábile), azaz kissé lassan, énekelve, G-dúr
A kvartett az ebben a tételben feldolgozott témáról, a Császárhimnuszról kapta a nevét.
Írásbeli feladat: A második tétel nyitó ütemeinek kottaképét a következő oldalon közöljük. Mielőtt meg-
nézitek, hallgassátok meg kétszer a témabemutatást! Első meghallgatáskor figyeljétek meg a formát, az ismét-
léseket! Másodszor hallgatva még ne írjatok, csak helyezkedjetek el a metrumban: 4/4! Ezután kottázzátok le
a Császárhimnuszt G-dúrban! Ha végeztetek, hasonlítsátok össze munkátokat a 143. oldalon levő kotta-
képpel! Beszélgessetek arról, van-e valami meglepő, amit másként éreztetek, mint a partitúrában látjátok!
Zenehallgatás: Hallgassátok meg többször a teljes második tételt, és figyeljétek meg, hogy a téma-
bemutatás után Haydn milyen variációkat ír a fenséges témára! Zenehallgatás közben készítsetek – kottás
– jegyzetet! Azt is írjátok le, hogy melyik szólamokban tűnik fel a téma!
3. tétel
Menüett 3/4
Írásbeli feladat
Zenehallgatás előtt másoljátok le a füzetbe a kottán látható részletet! Úgy kottázzatok, hogy el tudjátok
énekelni a dallamot – ehhez többször oktávot kell váltani!
Ezután énekeljétek el a teljes témát, amely kisebb motívumokból áll, majd jelöljétek a lemásolt kottában
a motívumok „határait”!

Menuetto
Ç
Ç
G

KÇ

G
Ç Ç
4. tétel
Finale: presto, a kezdő hangnem szerint c-moll, a záró hangnem C-dúr
142
EZ6emelt2018_190520.indb 142 2019. 05. 20. 12:32:58

Joseph Haydn: Császár kvartett 2. tétel eleje
G 6 Ç1. G 2.Ç
Poco adagio; cantabile
"

Q dolce

" G
Ç G
Ç Ç
Q dolce
! "
» »

Ç

Ç
Q dolce
" » » Ç Ç

Q dolce
7
Ç ( (
( Q
< <
7 G
Ç Ç
(
< Q
<
! 7
Ç Ç ( Ç
Ç
< < Q
7
Ç Ç ( ( Ç
< < Q
G
(
G
Ç ( Ç
< < Q
G
Ç ( Ç
< Q
<
! G Ç ÇÇ ( Ç

G Ç
< < Q

( ( Ç
Ç Q Ç
< <
A Bartók Vonósnégyes
143
EZ6emelt2018_190520.indb 143 2019. 05. 20. 12:32:58

J. Haydn : D-dúr szimfónia („Az óra”), Hob. I:101
A szimfónia a bécsi klasszikus szerzők jellemző zenekari műfaja. Általában négytételes, a lassú
tételt és a Menüett tánctételt (II. és III. vagy fordítva) két súlyosabb felépítésű tétel veszi közre.
Haydn D-dúr szimfóniája a mester időskorából való nagy szimfóniák közé tartozik. Ezekben
Haydn összefoglalja mindazt a zeneszerzői tudást, gondolatot, amelyet hosszú pályáján össze-
gyűjtött: a szellemes, robbanékony témák tudományát, a motívumokkal való játékot, a motívu-
mok bújtatását a szólamok között, a váratlan, mégis mindig rendezett harmóniai és formai ötle-
teket, a szólamok önálló vezetését, a „polifon” szerkesztést stb. A szimfónia tréfás melléknevét a
2. tétel óraketyegésre emlékeztető kíséretéről kapta.
Ha valamennyi tételt megismertétek, hallgassátok meg az egész darabot egyben!
1. tétel
Adagio, 3/4, d-moll – Presto, 6/8, D-dúr
A szimfóniák első tétele gyakran lassú bevezetéssel indul. A partitúra (egy zenemű valamennyi
szólamát tartalmazó kotta, régies nevén: vezérkönyv) elején az összes szólamot játszó hangszer
nevét feltüntetik, általában olasz nyelven.
Fafúvós hangszerek
2 Flauti (Fl.) – fuvolák
2 Oboi (Ob.) – oboák
Clarinetti in A (Cl. A) – A-klarinét, vagyis amit c-nek írunk, az a-nak hangzik
a hangszeren – vagyis minden hang a leírtnál kisterccel
mélyebben szól!
2 Fagotti (Fag.) – 2 fagott
Rézfúvók
2 Corni in D (Cor. D) – Corno = kürt,
– corni = kürtök – d-hangolású hangszeren minden hang
nagyszekunddal följebb olvasandó!
2 Trombe in D (Trb. D.) – D-trombiták
Ütőhangszerek
Timpani in D–A (Timp.) – két üstdob, az egyik d-re, a másik a-ra hangolva
Vonós hangszerek
Violino I. (Vl.) – első hegedűk
Violino II. – második hegedűk
Viola (VIa.) – brácsák vagy más néven: mélyhegedűk
Violoncello (Vlc.) – gordonka vagy más nevén: cselló szólam
Contrabasso (Cb.) – gordon, más nevén: nagybőgő, a kottaképnél egy oktávval
mélyebben
Zenehallgatás
Kövessétek az 1. tétel zenéjét a partitúrából (ld. 145–148. old.)! Mielőtt elkezdenétek a zenehallgatást,
tanulmányozzátok a közölt partitúrarészleteket! (Az oldalszámokat a lap fölső sarkában, az ütemszámokat
a kotta fölött találjátok.) Figyeljétek meg a 2. partitúraoldalon a lassú bevezetés végét és a 6/8-os presto
(nagyon gyorsan) főtéma kezdetét!
144
EZ6emelt2018_190520.indb 144 2019. 05. 20. 12:32:59

145
EZ6emelt2018_190520.indb 145 2019. 05. 20. 12:32:59

146
EZ6emelt2018_190520.indb 146 2019. 05. 20. 12:32:59

147
EZ6emelt2018_190520.indb 147 2019. 05. 20. 12:32:59

148
EZ6emelt2018_190520.indb 148 2019. 05. 20. 12:32:59

2. tétel
A zenészek gyakran emlegetik, dicsérik a „haydni humort”, amelyen a művek során megjelenő
szellemes, meglepő megoldásokat értik. Figyeljétek meg ebben a tételben ezeket a zenei megle-
petéseket! A tétel 2/4 (tulajdonképpen 4/8) ütemű. A kezdőtéma három bővített periódusból áll
(10+13+11 ütem – utóbbi a visszatérés), vagyis háromtagúság, G-dúrban. A kottaképen az első
periódust látjátok, amely az óra ketyegésére emlékeztető kíséret bevezető ütemével kezdődik – ezt
a vonósok pengető játékmóddal, azaz pizzicatóval (piccikátó) szólaltatják meg.
Állapítsátok meg hallás és kottakép alapján, hogy az utótag melyik üteme a bővülés! A második formai
egység tagolását zenehallgatás alapján elemezzétek! Hogyan tagolódik ez a13 ütem?
G
Q
Andante

1

Q
¢

a dallam vázlata:
( ± Ç
G

G

± G ±
(

( ±
A visszatérés hallgatása közben figyeljétek meg a bővülést! Melyik ütemet helyezi lefelé tartó szekvenci-
ális menetbe a zeneszerző?
Ezután a háromtagú forma 2. és 3. tagja megismétlődik – így a formai képlet: ] A } ] B Av }.
Ám a visszatérés ismétlésekor az utolsó ütem elmarad, helyette hirtelen (subito) fortéval érkezik a vá-
ratlan hangnemű, g-moll középrész. Ezt a jelenséget elíziónak, kihagyásnak nevezzük.
G

33
K @
@ ,
Q G
G-dúr g-moll
A hosszú moll szakasz után szellemes megoldással érkezik vissza a zene a kezdőtémához. Figyel-
jétek meg a hegedűszólam ritmusát!
149
EZ6emelt2018_190520.indb 149 2019. 05. 20. 12:32:59

A formarész végén egy teljes ütem szünet következik (amely váratlanul, így szintén meglepetés-
ként hat), majd nagyon távoli hangnemben, négy kvinttel lejjebb kezdődik el a főtéma.
Feladat
Számoljátok ki, mi lesz ez az új hangnem!
Az Esz-dúr szakasz végén az esz basszushang fölé cisz dallamhang kerül, ezzel „minden kivilá-
gosodik”: az esz is és a cisz is d-hez vonzódik, és a zene folyamata diadalmas fortissimóban ki is
teljesedik. A befejezésről: a kezdő formarész ismét megjelenik, de a dallam gyors mozgású szex-
tola ritmusokkal (negyedértékenként hat hang) variálódik – ugyanebből a motívumból szövődő
figurációkkal zárul a tétel.
3. tétel
Menüett, allegro. Triós forma, elemzését önálló feladatnak szánjuk.
Feladat
Énekeljétek el a témát, majd zenehallgatás közben elemezzétek a tételt!
4. tétel
Vivace, Alla breve
Kezdőtémája 8+12+8 ütemes háromtagúság. Az átvezetés után olyan, közjáték jellegű rész
következik A-dúrban, amely több elemét tekintve is emlékeztet az előző témára, majd visszave-
zetés után ismét a kezdő háromtagúságot halljuk. Az új zenei tartalmat hozó, de a korábbiakat is
megszólaltató minore részt (d-moll) fúgaszerű polifon szakasz követi az alaphangnemben, amely
után újra megjelenik a kezdőtéma, de már nem teljes alakjában: a gazdagon variált zene a tétel
kódájába torkollik, s ez a szimfónia egészének lezárását is jelenti.
Ç Ç Ç
Vivace
"Ç Ç Ç Ç Ç »
1

Q
150
EZ6emelt2018_190520.indb 150 2019. 05. 20. 12:33:00

Változat: 1. (hegedű, fuvola, oboa)
Változat 2. (hegedűk)
Tekintsétek át az egész tételt különleges módon: a trombitaszólam szempontjai szerint!

A trombita – amely az üstdobbal együtt a zárótételek jellegzetes hangszere – szólamkottáját látjátok.
A trombiták csak a legfontosabb hangokat emelik ki, de éppen ezért jól mutatják a zenei folyamat
legfontosabb részeit és „fordulóit”. (A klasszikus szimfóniatételek piano részeiben nincsenek trom-
biták, így a feladatunk az, hogy „kiszámoljuk” a bejegyzett szünetes ütemeket.) Először csak tanul-
mányozzátok át a kottát, azután énekeljetek hozzá (többször is) a hangfelvételhez, mintha ti magatok
lennétek a trombitaszólam játékosai. Végül hallgassátok a hangfelvételt úgy, hogy csak magatokban,
„belső hallással” éneklitek hozzá a trombitaszólamot! Próbáljátok megérezni, milyen szerepe van
a forma egészében ezeknek a „trombitajelzéseknek”! Figyeljétek, mikor szól együtt a trombitával
az üstdob is!
(A kottakép felett a zárójelben levő számok a partitúrában található ütemszámokra utalnak.)
151
EZ6emelt2018_190520.indb 151 2019. 05. 20. 12:33:00

Eszterháza Haydn korában
152
EZ6emelt2018_190520.indb 152 2019. 05. 20. 12:33:00

J. Haydn: G-dúr „Üstdobütés”/„Meglepetés” szimfónia,
Hob. I:94, 2. tétel
Éneklés
Mielőtt meghallgatnátok a 94-es sorszámú szimfónia 2. tételét, énekeljétek el a 8. zenei nyelvlecke (112.
oldal) O példáját, azaz a tétel kezdőtémáját! Nézzetek utána, honnan származnak az elnevezések: Üstdobütés
– Paukenschlag (slág) és Meglepetés – Surprise!
A mű keletkezési ideje 1791, Haydn első londoni útja. A tételek:

1. Adagio – Vivace assai
2. Andante (variációs tétel)
3. Menuetto (Allegretto) – Trio
4. Finale (Presto ma non troppo)
A zenekar: fuvolák, oboák, fagottok, kürtök, trombiták, üstdobok (D- és G-hangolás), első he-
gedűk, második hegedűk, brácsák, csellók és nagybőgők. A klasszikus zenekarról az összefogla-
lásban olvashattok. A képen egy jellegzetes klasszikus szimfonikus zenekar felállását láthatjátok.
Zenehallgatás
Zenehallgatás közben kövessétek a „hangszerek útját”! Készítsetek az ábra segítségével hangszerelési váz-
latot! Figyeljétek meg, hogyan segíti a mondanivaló kifejezését (jelen esetben főként a meglepetés érzetét)
a hangszerelés, és hogyan vezetnek vissza a befejező ütemek a kezdeti nyugodt, kissé „álmosító” hangu-
lathoz!
Koncert a Művészetek Palotája Bartók Béla Hangversenytermében
153
EZ6emelt2018_190520.indb 153 2019. 05. 20. 12:33:00

W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta, K. 331, 1. tétel
„Az Országos Széchényi Könyvtárban nagy jelentőségű kéziratra bukkantak a kutatók 2014 ta-
vaszán. Az autográf* Mozart A-dúr szonátájából (K. 331) a nyitótétel második felét, a Menuettót
és az utóbbi Triójának kezdetét tartalmazza, ennélfogva a kéziraton sem a szerző neve, sem a mű
címe nem szerepel. Bizonyára ebből a hiányból adódik, hogy a bifóliót** a könyvtárban való ko-
rábbi feldolgozása során félretették, hiszen a katalógusba éppen ez alapján a két adat alapján lehe-
tett volna besorolni. A kézirat így az azonosítatlan töredékek számára fenntartott mappába került,
s ennek újbóli átnézése során sikerült most azonosítani a rajta szereplő Mozart-kompozíciót. Az
a tény […], hogy a kotta az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből került elő, egyértel-
műen amellett szól, hogy a kézirat a zeneszerző valamilyen magyar kapcsolatát dokumentálja.
Az A-dúr szonátát (K. 331) Mozart 1784 eleje táján publikálta a bécsi Artaria kiadónál. A mű
1783-ban keletkezhetett. Minthogy az Artaria-féle első kiadás munkálataiban a zeneszerző minden
bizonnyal részt vett, ha a nyomtatott változat bizonyos pontokon eltér a most felbukkant szerzői
kézirattól, az részben a komponista tudatos módosításából is eredhet […] Más esetekben azonban
a szerzői kézirat egyértelmű hibákra világíthat rá, amelyek a kottametsző figyelmetlensége folytán
kerülhettek az első kiadásba. A most felfedezett kézirat 2. oldalán például a 3. kottasor végén, s
éppígy az 5. kottasor első ütemének végén (ez a nyitótétel 5. variációjában a jobb kéz 5. és 6. üteme)
a három utolsó hang ritmusa két hatvannegyed és egy harmincketted – az Artaria-kiadásban azonban
egy gerenda tévedésből lemaradt, mintha két harmincketted és egy tizenhatod értéket kellene ját-
szani. Minthogy ebben a formában az ütem túl hosszú volna, a szonáta későbbi közreadói a három-
hangos csoportot három egyforma harminckettedre »korrigálták«, s a művet ma minden zongorista
így játssza – pedig az a kis »fricska«, amelyet Mozart saját kezűleg lejegyzett, sokkal érdekesebb.”
A műfaj: A szonáta a bécsi klasszikusok szóhasználatában olyan többtételes, egy vagy két
hangszerre szánt műfajnak a neve, amelyikben egy vagy több tétel formája az ún. szonátaforma
valamelyik változatának felel meg. (Gárdonyi Zoltán: Elemző formatan)
Az első tétel – amely, kivételesen, nem szonátaformájú – hat variációt tartalmaz.
Fejtsétek meg a variáció alapjául szolgáló téma első 8 ütemének vázát a 2. variáció kottájának és hallgatá-
sának segítségével! Segít, ha a metrumra és a hangsúlyrendre gondoltok.
G G
( ± K ( ±
Q
K

3 3

G

G

G

(
(
K

*
kézirat
**két lapos egység
154
EZ6emelt2018_190520.indb 154 2019. 05. 20. 12:33:03

!
!

G G G

G G
± ± ± ±

G±

G

G
G
G ©

G G
G ±

A Mozart-kotta (Forrás: http://mozart.oszk.hu/)

A forrásként említett oldalon láthatjátok a felfedezett kézirat összes kottáját, és egy Mozart
korabeli hangszeren, fortepianón Kocsis Zoltán előadásában hallhattok részleteket a szonátából.
A 3. tétel, az Alla turca részlete valószínűleg ismerősen cseng majd. Az alábbi képen Kocsis Zol-
tánt és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar muzsikusait látjátok.
155
EZ6emelt2018_190520.indb 155 2019. 05. 20. 12:33:03

W. A. Mozart: d-moll zongoraverseny, K. 466.
A klasszikus versenyművekben a zeneszerző a szólóhangszernek és a zenekarnak hol egymást
váltogató, hol egymással kombinálódó témáit, motívumait használja föl a tételek megépítésére.
A versenyművek ebben az időszakban általában nem négy tételből állnak, mint a szimfóni-
ák, hanem csak háromból, de a tételek rendszerint terjedelmesebbek, mint a korabeli szonáta-
vagy szimfóniatételek. A versenyművek első tétele szonátaforma, de két különlegességgel. Az
egyik: két expozíciót hallunk, egy rövidebbet, melyet csak a zenekar ad elő, és az alaphang-
nemben zárul, azután a másodikat, melyben a szólóhangszeré a vezető szerep, és új hangne-
met épít ki. A műfaj másik jellegzetessége, hogy a tétel végén, a kóda előtt a szólóhangszer
„kadenciát” játszik. Ez, a kor szokásai szerint, szabadon rögtönzött rész volt, mely a tétel
témáit használta, de főleg a szólista csillogtatta meg benne bravúros tudását.
A zongoraversenyekben a zongora erőteljes, csillogó hangja és a sokféle hangszínt keverő zene-

kar különösen gazdag, vonzó hangzásban egyesül. Mozart közel 30 zongoraversenyt írt, a d-moll
a 466. Köchel-jegyzékszámot viseli, tehát a szerző középső, érett korszakából való, de Mozart
még csak 29 éves, mikor ezt komponálja!
1. tétel
4/4, d-moll, Allegro
A főtéma bevezető részét izgatott szinkópák jellemzik, a melléktéma egy nyugodt, éneklő jel-
legű és egy mozgékony, díszített motívum felelgetésével indul – utóbbit az első expozícióban
a fuvola, a másodikban a zongora szólaltatja meg:
± ±
zongora: zongora:

Ç Ç Ç Ç
115 oboa: oboa:
@ stb.
Feladat
Figyeljétek meg a tizenhatod mozgású figurációkat és a hangnemváltásokat! Énekeljétek a kotta segítségé-
vel a basszus szólamot a kidolgozási rész hallgatása közben! A kotta segít a tájékozódásban.
Az expozíció is és a tétel utolsó szakasza is rövid, lírai karakterű témával zárul. Figyeljétek meg a basz-
szust: T-S-D-álzárlatos T!
156
EZ6emelt2018_190520.indb 156 2019. 05. 20. 12:33:04

2. tétel
Alla breve, B-dúr, formája: rondó, vagyis az első témát „epizódok” (közjátékok) követik, s a ron-
dótéma mindegyik epizód után visszatér. A „Románc” megjelölés a tétel nyugodt, dalszerű formá-
lására utal, amit – mint a rondóforma 2. epizódja – mozgékony, hangnemváltozásokkal teli g-moll
rész szakít meg. Kövessétek az egész tételt a kotta segítségével, melyben időnként a dallamot,
majd a basszust vagy valamelyik középső szólamot látjátok majd!
157
EZ6emelt2018_190520.indb 157 2019. 05. 20. 12:33:04

3. tétel
Alla breve, d-moll.
Mozart megnevezésében: Rondo, de a mai zeneelméleti besorolás szerint az előző, lassú tétel
az, amit rondóformának nevezünk, míg ez a tétel, a mai értelmezésben, szabadon kezeli a formát,
amelyben megtalálhatók a szonáta- és a rondóforma elemei is.
A tétel kezdetének két jellegzetes, formaalkotó témája eltérő módon, más-más karaktert mutat-
va kezdődik, folytatásukban mégis hasonlóvá válnak. Az első, „repülő” karakterű témát a zongora
mutatja be.
158
EZ6emelt2018_190520.indb 158 2019. 05. 20. 12:33:04

A zenekar variáltan ismétli, bővíti, továbbépíti a fenti témát, majd a zongora egy olyan témát
mutat be, amely kezdetekor líraibb, éneklő karakterű, majd fokozatosan kezd egyezni az előzővel
(ahogy ez a kottarészleten is látszik).
Ç Ç
Ç ÇÇ
± ± (
63 Solo
@ Ç 0 »
Ç

3
@

± 0 ±
ÇÇ
± G Ç
@
A fenti két téma mozgékony nyolcadaiból alakul ki az egész tételen végigvonuló „hajtóerő”.
Ezután, érdekes módon, f-mollban szólal meg egy újabb téma, amely végül F-dúrban zár. Éne-
keljük a következő szakasz főhangjait a zenehallgatás közben!
Egy következő, záró jellegű (F-dúr) téma után a zongora újra megszólaltatja a kezdőtémát,
majd zenekari moduláció után a második témát is, de már a-mollban – kidolgozásszerű rész kö-
vetkezik, amely után a korábban f-mollban induló téma most d-mollban hallható, s később ugyan-
ebben a hangnemben hangzik fel a záró jellegű téma. A zongora kadenciája után [lásd erről bő-
vebben a Fogalomtárban] szintén a szólóhangszer játssza a kezdőtémát, s ezt a „zárótéma” D-dúr
változata követi – ebből alakul ki a kóda is, így a tétel a maggiore hangnemben ér véget.
355 Ç Ç
Maggiore
± Ç Ç
( (± (± Ç
Páros és csoportos feladat

Dolgozzatok párokban vagy csoportokban! Hallgassátok meg a tételt, és a kották segítségével fedezzétek
fel, hogyan tagolódnak a motívumok! Jelöljétek a füzetben ütemszámokkal a zenei formát! A zenehallgatás
után beszélgessetek a megoldásokról! Beszélgessetek az egész műről, válasszátok ki a kedvenc tételeiteket,
és indokoljátok meg választásotokat!
A filmtörténet egyik fontos alkotása Miloš Forman Amadeus című filmje. A mű alapja, Peter Schaffer
színműve történelmileg ugyan nem hiteles, de a színdarab és főként a belőle készült film élményt adó.
Többször felhangzik benne a d-moll zongoraverseny egy-egy témája. Nézzétek meg a filmet, olvassa-
tok sokat Mozart életéről, és figyeljétek meg, hol tér el a két alkotó a történelmi hitelességtől! A Bécsben
játszódó jeleneteket a rendező szülőhazájának fővárosában, Prágában forgatták.
Robbins Landon 1791 Mozart utolsó éve című könyvében (Corvina Kiadó, 2001) arra törekszik, hogy
történelmileg hitelesen és mindenki számára érthetően bemutassa ezt a gazdag utolsó évet. Idéz Mozart és
környezete levelezéséből és a kortársak visszaemlékezéseiből is.
159
EZ6emelt2018_190520.indb 159 2019. 05. 20. 12:33:04

W. A. Mozart: Egy kis éji zene, K. 525
A hazai gyakorlatban Kis éji zene vagy Egy kis éji zene címmel egyaránt említett Eine kleine Na-
chtmusik (ájne klájne náhtmuzik) a késői, érett Mozart-művek közé tartozik. (A varázsfuvola 620.
számú, a Requiem 626.) A mű címe a szerenádok szokására utal vissza, de valójában Mozart már
szinte kis szimfóniát ír; csak a tételek rövidsége és a könnyed hangulat emlékeztet a régi alkalmi
zenékre. A mű vonószenekarra készült. Az 1., 3. és 4. tétel hangneme: G-dúr, a 2. C-dúr. A téte-
lekkel most nem az előírt sorrendben ismerkedünk meg, hanem a rövidebbekkel kezdjük. Ha már
mind a négy tételt ismeritek, hallgassátok meg őket saját rendjük szerint!
3. tétel
G-dúr, 3/4-es menüett – tánc.
Először két periódusból álló formát hallunk, melynek második részében visszatér az első rész
periódusának utótagja. Ez a megoldás, melyet mozarti háromtagúságnak is nevezünk, gyakori
a bécsi klasszikában. Formai képlete: A / b-a (a visszatérő „a” rész variált is lehet) – a nagy- és
a kisbetűk a formarészek eltérő hosszúságára utalnak.
Figyeljétek meg ezt a formát a következő dallamkotta segítségével! Milyen hangnemeket érint
a 9–12. ütem? (A dallamot az I. hegedű oktávval magasabban játssza.)
Menuetto

Ç

Allegretto
G

G

K

Q

K
cresc. G
A főrész után éneklő jellegű középrész („Trio”) következik D-dúrban. Ezután visszatér a fő-
rész („da capo”; ejtsd: dá kápó), de már ismétlések nélkül. A Trio szerkezetét egy kottavázlatban
követhetitek, mely csak a fő hangokat emeli ki, a basszussal együtt. Énekeljétek el; azután éne-
keljétek halkan a hangfelvételhez; végül hallgassátok meg a hangfelvételt úgy, hogy csak a belső
hallásotokkal követitek a kottavázlatot!
Ç
17
Ç Ç
Ç Ç Ç

d d sz, sz, d l, f, r, sz, d
Ç
Ç
Ç Ç
|
Ç
sz d r sz d d
(= sz,) (d!)
160
EZ6emelt2018_190520.indb 160 2019. 05. 20. 12:33:05

2. tétel
4/4-es „Románc” (dalszerű, érzelmes tétel), C-dúr, rondóforma
Az első téma 16 ütemes. Az I. hegedű és a basszus (az itt kottázottnál a hegedű egy oktávval
magasabban, a basszus egy oktávval mélyebben) l–8. üteme így szól:
G G G G G G
G ± G ± ± G ±
Andante1
Q»
G G
G ± G ± ± G

G»
A basszus orgonapontot tart, mely csak a zárlatoknál mozdul el a tonikáról, míg a fenti szóla-
mokban kisebb funkciós kitérések hullámzanak. Az első epizód kezdete (a hegedű magasságában)
és az alaptémához való visszavezetés:
G
KÇ G G G
K Ç
±
28

( ±

A rondótéma nyitóperiódusának visszatérését követő második epizód mozgalmasabb. A II. he-

gedű és brácsa szólamokban ismétlődően kopogó tizenhatodok, az I. hegedűben és a basszusban
egymásnak felelgető, rövid díszített motívumok hallhatók. A C-dúr alaphangnem itt, maggio-
re-minore váltással, c-mollra módosul. A második epizód kezdete:
6 6 6 6
G G
38 G± G±
@ ±
@ @ K K
K ± @
K ( ± (

( ( ±
6 6
visszavezetés
6 6 6
@ G G G K G
@ @ ± ± ± G ± G
47
± K K G ± G ±
K ( ± ( ± ( K K (
6 6 ( ( ( )
Ezután visszatér a teljes 1–16. ütem zenéje. Ehhez rövid kóda (befejezés, függelék) csatlakozik.
161
EZ6emelt2018_190520.indb 161 2019. 05. 20. 12:33:05

Éneklés
Énekeljétek el a kóda három kulcsakkordját!
A basszusban kromatikus menet hangzik. Először a szubdomináns hangnem felé (F-dúr) tartunk (e-f basz-
szus). Azután szekvenciaszerűen elmozdulunk, s itt a G-dúrt, a domináns hangnemet célozzuk meg (fisz-g
basszus). Így két oldalról körülvettük az igazi célt: a C-dúrt.
1. tétel 4/4, G-dúr, Allegro (gyors, élénk tempó). Szonátaforma, mely három nagy szakaszból
áll. Az elsőben a főtémát halljuk G-dúrban, majd a melléktémát és a zárótémát a domináns hang-
nemben, D-dúrban. Az eddig hallott részt, az „expozíciót” rendszerint megismétlik. A zeneszerző
röviden idéz a főtémából, majd a zárótémát variálja. A harmadik rész a visszatérés (reexpozíció,
repríz), mely az első szakaszt úgy módosítja, hogy nem térünk ki D-dúrba, hanem a G-dúrt erősít-
jük meg. A tételt rövid kóda zárja. Az expozíció két hangneme ezekkel a témákkal indul:
A zenében való tájékozódás feltétele, hogy jól érezzük a tagolást. A világhálón elérhető a mű
partitúrája. Keressétek meg, és kövessétek zenehallgatás közben! Kipróbálhatjátok azt is, segít-e
ez a számsor, amellyel az expozíció összetartozó ütemeit jelöltük. Hallgassátok a zenét, ütemez-
zetek, és figyeljétek, hány ütem tartozik egybe! A számok az összetartozó ütemeket jelzik, a behú-
zott vonalak a tagolódás határpontjait. Az 1. tétel kezdetétől indulunk:
2 – 2 / 2 – 2 – 2 / 4 – 3! / l – l – 2 / 2 – 2 – 2 / /
4 – 4 / 2– 2– 4 /2 – 2 – 4 / 3 / 3 – 2 / /
A zárótéma jellegzetes eleme a trillával kiemelt késleltetés. A kidolgozási rész voltaképpen ezt
helyezi tovább akkordról akkordra, hangnemről hangnemre.
Éneklés
Énekeljétek el csak ezeket a késleltetéseket egymás után (természetesen oktávval mélyebben), azután éne-
keljétek hozzá a hangfelvételhez! Jól mutatják az utat, merrefelé járunk!
4. tétel
Alla breve, 2/2, G-dúr. Felírása szerint rondó, de Mozart itt a mai fogalmak szerinti rondóformát –
amelyet a 2. tételben ismerhettünk meg (s amelyre nem került „Rondo” megjelölés…) – rendkívül
szabadon kezeli.
Az első téma:
162
EZ6emelt2018_190520.indb 162 2019. 05. 20. 12:33:05

Ez a téma – mintha Mozart a szonátaforma „szabályai” szerint tervezné a zenei folyamatot –
a domináns hangnembe, D-dúrba hajlik át, és az új hangnemet új témával erősíti meg. A második
téma akár közjátékként is értelmezhető (mintha rondót hallanánk), majd visszatér az első téma, ám
maradunk D-dúrban. (Az eddig elhangzott rész ezután megismétlődik.)
16 G
Ç G ± G ± G ± G ± ± K Ç
G
Q
G
G ± G ± G ± G ± ± Ç Ç K
20
Ç
G
Q
25

K
29
K ±
@
Most – ismét a szonátákhoz hasonlóan – kidolgozási rész következik. Az első témát Esz-dúr-
ban halljuk, majd szekvenciás akkordmenetek vezetnek vissza g-mollon keresztül G-dúrba, ebben
a hangnemben a második témát halljuk viszont.
A formai felépítés vázlata:
Kidolgozási rész
I. II. I. II. I. kóda
(az I. témából)
G-dúr D-dúr D-dúr Esz-ből G felé G-dúr G-dúr G-dúr
A tétel tehát nem igazán sorolható be egyetlen fomatani kategóriába sem – de számunkra a leg-
érdekesebb amúgy is az, hogy Mozart hányféle apró ötlettel, formai, dallambeli, ritmikai, harmó-
niai leleménnyel bizonyítja be, hogy az adott zene formája csakis ilyen (egyéni és „besorolhatat-
lan”) lehet! Lássunk egyet ezek közül! A tétel elején a kezdőtéma periódusát halljuk (l–8. ütem),
majd ez megismétlődik. A feladat most az, hogy átvezessen a zene a domináns hangnem felé. Ám
ha Mozart másodszorra is „túlságosan lezárja” a témát, akkor nehezen tudna elindulni ezen az
úton. Ezért az ismétléskor a 8. ütemet kihagyja: G-dúrt hallunk ugyan, de ez nem a periódus záró
tonikája, hanem már az átvezetés megnyitása. Egy ütem kimaradt tehát! (Itt is az elízió jelenségé-
ről beszélhetünk.) És hogy ezt a meglepetést mindenki észrevegye, a piano után hirtelen (subito)
forte jelenik meg a tonika:
7
Ç
Ç
Q
stb.
G
A tankönyv 109. oldalán szereplő Drága szempár szövegkezdetű tercett a Hat noktürn egyik
darabja. Ismételjétek, énekeljétek el újra úgy, hogy a basszus szólamot játsszátok hangszeren vagy
énekeljétek egy oktávval magasabban! A noktürn (fr. ol. = notturno), azaz éjjeli zene, a szerenádhoz
hasonló, többtételes mű. Előadói apparátusa lehet énekhang, de hangszeres összeállítás is.
163
EZ6emelt2018_190520.indb 163 2019. 05. 20. 12:33:06

W. A. Mozart: A varázsfuvola – Die Zauberflöte – K. 620
(dí cauberflőte)
Mozart élete utolsó évében – 35 éves korában (1791) – egy csodálatos zenés mesejátékkal aján-
dékozta meg az emberiséget.
A varázsfuvola műfaja Singspiel (énekes játék, daljáték), tehát olyan színmű, amelyben a törté-
net nagy részét prózából ismerjük meg, közben azonban zenés betétek hangzanak el. A felvonások
végén, a finálékban azután hosszabb, összefüggő zenei részek következnek, melyekben a színpadi
történés együtt halad a zenével. Az ilyen színjátékok igen divatosak voltak e korban Bécsben.
Mozart zenéje azonban – bár a mesét is jól követi – sokkal fontosabb üzeneteket hordoz, sokkal
mélyebb gondolatokat mond el az emberi életről, mint a színdarab.
Szereplők:
Sarastro, a jóság birodalmának főpapja Papagena – szoprán
– basszus Monostatos, szerecsen őr Sarastro
Az Éj Királynője – szoprán birodalmában – tenor
Tamino, királyfi – tenor Három hölgy – szoprán, mezzo, alt
Pamina – szoprán Három gyermek – szoprán, mezzo, alt
Papageno, az Éj királynőjének További szereplők – papok, rabszolgák,
madarásza – bariton Sarastro hívei
A könyvünkben közölt szemelvények Harsányi Zsolt és Fischer Sándor fordításai. A szemelvénye-

ket egy kivételtől eltekintve (Már int a hajnal rózsaujja – tercett) a mű eredeti hangnemeiben közöltük.
Nem minden példát szántunk közös éneklésre, inkább a zenehallgatás előkészítésére, megfigyelésre.
Jó néhányat azonban az eredeti magasságban, esetleg transzponálva együtt is elénekelhettek.
A mese megértéséhez röviden: A jóságos Napkirály egy nagy eső elől egy hatalmas tölgyfa alá
húzódott be, sípot faragott a tölgy egyik ágából. Amikor megfújta a sípot, csodálkozva látta, hogy
az élőlények megszelídültek a hangtól. A király halála közeledtét érezvén lányát (Pamina) Sarastro
gondjaira bízta, hogy ne gonoszságot tanuljon anyjától, az Éj királynőjétől. Sarastro magához vette
a gyermeket. Az opera cselekménye azzal kezdődik, hogy az Éj királynője harcba indul Sarastro el-
len, hogy visszaszerezze lányát. A mese és a szövegkönyv Emanuel Schikaneder munkája.
A NYITÁNYT a darabban többször visszatérő, három akkord kezdi.
I. felvonás
TAMINO királyfit óriáskígyó támadja meg és üldözi.
TAMINO az ÉJ KIRÁLYNŐJÉ-nek templomához menekül, s ott eszméletlenül összerogy. Az

utolsó percben HÁROM HÖLGY lép elő, és lándzsájával megöli a szörnyet. Tetszik nekik az
alvó, szép ifjú, és vitába szállnak érte. De egyik sem hajlandó engedni, így lemondanak róla.
164
EZ6emelt2018_190520.indb 164 2019. 05. 20. 12:33:06

TAMINO felébred és csodálkozva veszi észre az élettelen kígyót. Furcsa öltözetű ember köze-
ledik, PAPAGENO, a madarász, kalitkával, nádsíppal.
Azt hazudja, ő ölte meg a kígyót. A HÁROM HÖLGY a hazugság miatt megbünteti, lakatot
tesznek a szájára, TAMINO-nak pedig az ÉJ KIRÁLYNŐJE megbízásából egy medáliát adnak át,
rajta egy gyönyörű lány arcképével. A királyfit elbűvöli a szépség:
Megjelenik az ÉJ KIRÁLYNŐJE, és azt mondja, hogy lánya egy gonosz zsarnok, SARASTRO
fogságában van, és ha TAMINO a képet látva megszerette a lányát, induljon el a kiszabadítására.
A HÁROM HÖLGY a KIRÁLYNŐ ajándékát hozza TAMINO-nak: a minden veszélytől megvé-
dő varázsfuvolát. PAPAGENO szájáról leveszik a lakatot, és TAMINO szolgájául elküldik őt is
az útra. Ő is kap egy varázshangszert, egy harangjátékot. Az utasokat HÁROM GYERMEK fogja
vezetni útjukon.
PAMINA szobájában vagyunk. A lány őre, a szerecsen MONOSTATOS – aki magának akar-
ja megszerezni a lányt – éppen visszahurcolja PAMINA-t, aki szökni próbált. Ekkor hirtelen
PAPAGENO jelenik meg, akit TAMINO előreküldött, hogy híreket szerezzen. A szerecsen és
a madarász ijedtükben kifutnak a szobából, de PAPAGENO visszatér, és a két szerelemre vágyó
ember így énekel:
165
EZ6emelt2018_190520.indb 165 2019. 05. 20. 12:33:06

FINALE (finálé)
A HÁROM GYERMEK bátorítja TAMINO-t:
166
EZ6emelt2018_190520.indb 166 2019. 05. 20. 12:33:06

Megjegyzés:
A tercett kíséretéül énekelve vagy hangszeren (csellón vagy zongorán) szólaltassátok meg a zenekar basszus
szólamának hangjait! Ezek többnyire megegyeznek az alt szólammal (de természetesen annál egy oktávval
mélyebben hangzanak). Ahol különbség adódik, az eltéréseket szolmizációs betűkkel jelöljük, s ezekben az
esetekben az alt szólam olvasásáról a betűkottákra térjetek át.
TAMINO elérkezik SARASTRO birodalmába, az Értelem, a Természet és a Bölcsesség temp-

lomához. Idős pap lép ki belőle, és elmondja TAMINO-nak, hogy SARASTRO nem az a kegyet-
len zsarnok, akinek az ÉJ KIRÁLYNŐJE állította. Majd meggyőződik róla TAMINO is, hogy a
leányt nemes cél érdekében tartja itt SARASTRO. TAMINO örömmel hallja, hogy a leány él,
varázsfuvoláján játszani kezd, majd örömdalt énekel.

4" K Ç
( ( ±
K K G Ç K
Mily föl - dön - tú - li han - got ad a bĦ - vös fló - ta,
»
4 ( ( ( (
(
cso - da hang - ja lá - gyan szár - nyal a legkeményebb szí - ven ál - tal.
A fuvola hangjára mindenfelől vadállatok jönnek elő, s a muzsikaszóra megszelídülve táncolni

kezdenek, a madarak füttyszóval felelnek a hangszer dallamára. Az örömzenébe messziről PAPA-
GENO sípja is beleszól. A közeledő PAMINA és PAPAGENO együtt énekel:
Andante

"
Friss a szán - dék, gyors a tett, lop - va szök - ni így le - het,
D D d d D D sz, sz, D d m t, d D sz, sz,

KK ÇÇ

Lel - jük meg Ta - mi - nót itt, Ak - kor hĦlt he-lyünket bot - tal üt - he - tik,
D D sz, f, m, f, sz, sz, d

K ÇÇ

Lel- jük meg Ta - mi - nót itt, Ak - kor hĦlt he-lyünketbot-tal üt - he - tik.
D D sz, f, m, f, sz, sz, d
167
EZ6emelt2018_190520.indb 167 2019. 05. 20. 12:33:06

MONOSTATOS útjukat állja; szolgáit megbűvöli PAPAGENO harangjátéka. Ekkor hangzik
fel (a szolgák, vagyis férfikórus előadásában) A BŰVÖS CSENGETTYŰ című kórus.
Ezt követi PAMINA és PAPAGENO duettje:
Megérkezik SARASTRO és PAMINA bevallja neki, hogy éppen szökni akart MONOSTATOS
elől. Ekkor lép be MONOSTATOS, aki elfogta a palota körül ólálkodó TAMINO-t. Most látják
meg egymást először PAMINA és TAMINO. MONOSTATOS magának jutalmat, az ifjaknak pe-
dig büntetést vár, ám SARASTRO őt bünteti meg, és megmondja, hogy PAMINA-t boldognak
szeretné látni. A fiatalok majd egymáséi lehetnek. A felvonást ünneplő kórus zárja.
II. felvonás
A papok ünnepi indulója és háromszoros harsonajel után SARASTRO bejelenti, hogy TAMINO
királyfi felvételét kéri birodalmának testvéri szövetségébe. Az istenek neki szánták PAMINA-t,
és SARASTRO ezért szakította őt el anyjától, a világosság örök ellenségétől. A tanácskozást ima
fejezi be, majd SARASTRO áriája következik (dallamát a 31. és 32. nyelvlecke O példáiban kö-
zöltük).
„Ó Isis és Osiris, járjon bölcs szellemed e pár előtt,
hogy a veszéllyel szembeszálljon, adjatok nekik rá erőt!
Adjatok néki rá erőt, adjatok néki rá erőt!
Sikerrel járjon majd a próba, ám ha az út halálos volna,
bátrak jutalma nékik jár, fogadd be őket égi pár,
fogadd be őket égi pár, fogadd be őket égi pár!”
Két pap kikérdezi TAMINO-t és PAPAGENO-t szándékaik felől, figyelmeztetik őket a próba-
tétel nehézségeire. TAMINO mindent vállal. Az ÉJ KIRÁLYNŐJE ideküldte HÁROM UDVAR-
HÖLGY-ét, hogy a vállalt próbától elcsábítsák TAMINO-t, de ő állhatatos és néma marad, míg
PAPAGENO fecsegése csaknem bajt okoz. Rózsaligetet látunk. PAMINA alszik, MONOSTATOS
őt nézi. Hirtelen megjelenik az ÉJ KIRÁLYNŐJE. PAMINA felriad, a KIRÁLYNŐ tőrt ad neki,
hogy ölje meg SARASTRO-t.
168
EZ6emelt2018_190520.indb 168 2019. 05. 20. 12:33:07

MONOSTATOS kileste a jelenetet, és most azzal zsarolja PAMINÁ-t, hogy beárulja SARAS-
TRO-nak, ha nem hajlandó őt szeretni. Akkor megjelenik SARASTRO és elkergeti szolgáját,
PAMINA-t pedig arra tanítja: bosszú helyett a szeretet útját kell választani.
Az első próbatétel: a némaság. PAPAGENO nem állhatatos, szóba elegyedik egy furcsa öreg-
asszonnyal. A HÁROM GYERMEK jelenik meg: ételt hoznak és biztatják TAMINO-t.
Közben megjelenik PAMINA is. TAMINO nem szól hozzá, a leány nem tudja ennek okát, azt
hiszi, már nem szereti őt a királyfi.
TAMINO megállta az első próbát, a papok hálakórust énekelnek az isteneknek.
G G ÇÇ
Ç ÇÇ
Ç
Adagio
" Ç »

»
Ç Ç
( (
Ó, I - sis és O - si - ris ál - dunk té - ged!
SARASTRO közli TAMINO-val, hogy még két veszélyes utat kell megtennie. PAMINA-nak
pedig azt mondja – próbatételképpen –, hogy TAMINO el akar búcsúzni tőle. A tercett PAMINA
bánatát, TAMINO belső érzelmeit és SARASTRO vigasztaló, de szigorú szavait egyesíti.
PAPAGENO nem állta meg a próbát, nem fog a beavatottak közé tartozni. Ezt a vidám, tollru-
hás ember nem is bánja, ő csak ételre, italra és szerelemre vágyik.
PAPAGENO áriája:
Az ária végén ismét megjelenik a csúnya öreg-

asszony. PAPAGENO-val beszélget, s a végén
hirtelen kedves, fiatal leánnyá változik. A ma-
darász örömének egy hang vet véget: elkergeti
a lányt, mert PAPAGENO nem méltó rá.
Csomós Lajos Papageno és Kara Tünde

Papagena szerepében a Békéscsabai
Jókai Színház A varázsfuvola előadásán
169
EZ6emelt2018_190520.indb 169 2019. 05. 20. 12:33:07

FINALE
A HÁROM GYERMEK PAMINA-t vigasztalja. De az öngyilkos akar lenni, mert nem tudja elvi-
selni a TAMINO-tól való elválást.
Tercett:
G
"
Andante
(
(
Már int a haj - nal ró - zsa - új - ja, és pir - kad már a fény, a
" G G

C-dúr sz, f, m, f, sz, d l, = r
G

(
bal - hi - tet, mely szer - te - fúj - ja, és gyĘz az éj kö - dén. Ó,
G G

sz f m f sz d
G-dúr
G

( (
G
szállj le hozzánk é - gi bé - ke, köl-tözzaz em - be - rek szí - vé - be, ha,
K G G
C-dúr

d = sz, sz l sz f m r
G ÇÇ
Ç
( Ç
ha megszentelsz,teé - giláng, a mennyaföldönszállle ránk, a mennya földönszáll le ránk.
G Ç
Ç Ç
d szf m

sz d' sz l f sz d
A GYERMEKEK ragadják ki PAMINA kezéből a tőrt, s most már elárulják, miért nem szól-
hatott hozzá a KIRÁLYFI. TAMINO-nak egy vízárral és lángokkal fenyegető barlangon kell
utolsó próbatételként áthatolnia. Két pap vezeti a bejárathoz. Az opera legszebb tételeinek egyi-
ke következik. A papok a vándorlást az ember földi pályafutásának fáradságos útjával azono-
sítják.
TAMINO indulna, de PAMINA hangja állítja meg: engedélyt kapott, hogy ezt a próbát TAMI-
NO-val együtt járja.
170
EZ6emelt2018_190520.indb 170 2019. 05. 20. 12:33:08

TAMINO és PAMINA – a fuvola hangjától védve – ünnepélyes, halk zenével kísérve áthalad-
nak a tűzön és a vízen.
Útjuk végén megnyílik előttük a választottak temploma. SARASTRO és PAPOK üdvözlik
őket.
PAPAGENO magányában fel akarja magát akasztani. De addig sajnálkozik, míg az utolsó pil-
lanatban – varázshangszerének hangjára – meg nem jelenik PAPAGENA. Egymásra csodálkozó
örömmel dadogják összeillő nevüket, s duettjükben jövendő boldogságukról, sok kis gyermek-
kükről, a sok kis Papagenóról és Papagenáról énekelnek.
Az ÉJ KIRÁLYNŐJE, a SARASTRO-t eláruló MONOSTATOS és a HÁROM HÖLGY jönnek:
PAMINA-t akarják elrabolni, SARASTRO-t

és birodalmát megdönteni. A felsőbb hatalmak
parancsára azonban a pokol nyeli el őket. Ki-
világosodik a táj, a Nap temploma szétárasztja
fényét.
Az utolsó kórus a jó győzelmét hirdeti a go-
noszság fölött.
Nyári Zoltán, Tamino és Cser Péter, Sarastro szerepében
G G
G Ç G
Andante
@ T
@ @ A Ç
(
(
GyĘz - te-tek, üdv nék - tek, GyĘz - te-tek, üdv nék - tek, a bĦ - nök fe - lett...
171
EZ6emelt2018_190520.indb 171 2019. 05. 20. 12:33:08

W. A. Mozart: Requiem, K. 626, 7. tétel: Lacrymosa
A requiem oratorikus műfaj, gyászmise. A mise állandó tételekből és az alkalom szerinti vál-
tozó részekből áll, ezek sorrendje kötött.
Mozart Requiemjének keletkezéstörténete könnyen hozzáférhető, ismert. A művet Mozart halála

miatt tanítványa, Franz Xaver Süssmayr (züszmajr) kiegészítéseivel hallhatjuk leggyakrabban.
Az utóbbi évtizedek kutatásai alapján új kiegészítések születtek, hallgassátok meg Robert Levine
megoldásában a Lacrymosa tételt!
A tételek neve mellett jelöljük, hogy ki dolgozott a zenei anyagon: M = Mozart, S = Süssmayr
Ahol elöl áll Mozart, ott a tanítvány általában egy-egy szólamot dolgozott ki. A 2–7. tétel a Dies
irae szövegére épül. Ez a gyászmise változó, ám kötelező része: sequentia (szekvencia), mely Ce-
lanoi Tamás (13. század) verse az utolsó ítéletről. A mise állandó tételeit vastag betűvel emeltük
ki. A felajánlás énekei, a 8. és 9. tétel is a változó részek közé tartoznak.
1. Requiem aeternam (Örök nyugodalmat...) M, Kyrie eleison (Uram, irgalmazz!) M

2. Dies irae M S (A harag napja)
3. Tuba mirum (Harsonának szörnyű hangja) M S
4. Rex tremandae (Rettegett nagy király) főként M
5. Recordare (Rólam, Jézus, emlékezzél) főként M
6. Confutatis (Vesd a gonoszt kárhozatra) főként M
7. Lacrymosa (Könnyel árad az a nap) M S
8. Domine Jesu Christe (Urunk, Jézus Krisztus) főként M
9. Hostias (Áldozati adományokkal járulunk eléd) főként M
10. Sanctus (Szent vagy) és Osanna (dicsőítés) S
11. Benedictus qui venit in nomine Domini (Áldott, aki az Úr nevében jön) és Osanna S
12. Agnus Dei (Isten báránya) S M
Csoportmunka
Dolgozzatok csoportokban! Válasszatok egy-egy tételt és mutassátok be azt a többieknek! Legyen az elő-
adásotokban minél több élő zene!
Zenehallgatás
A tétel többszöri meghallgatása után hallgassátok meg a Levin-féle befejezést! Figyeljetek az eltérésekre!
Feltétlenül hallgassátok végig a mű első tételét, és az utolsó tétel szoprán szólóval kezdődő részét! Az
Agnus Dei végén ugyanis megismétlődik az első tétel második része más szöveggel, így a művet Mo-
zart-muzsika zárja. Külön érdemes arra figyelnetek, hogy az utolsó hangzásból a terc hiányzik, nyitva
hagyva a döntést (a dúr bizakodó, a moll szomorú hangulatú lenne), és a végtelenség érzését erősítve.
172
EZ6emelt2018_190520.indb 172 2019. 05. 20. 12:33:09

Éneklés
Énekeljétek el a szoprán szólamát a 8., majd a basszust a 11. ütemig!
Q G G ± ± G
( G ± ±
1Larghetto
Larghetto
@
( ( (
S.
A.
QLa G G ± ±
G G ± ±
- cry - mo - sa di - es il - la
T. 4 @
QLa -

cry-mo - sa di -
G± ±
es il - la
B. @ ( G ± ± (
Larghetto K ± ± ± ± ± ±
± ± ± ± ± ± ±
@
± ± ± ± ± ± ± ± ± ± ±
Q
± ± ± ± ± ± ± ± ± ± ±
@ ± ± ± ± ±

G G
G ± ± ± ± K ± ± ± ± ± ± @ K
G G
5 cresc.
@ G ± ± G ± ± G ± ±
( ( ( ( (
K ( ( (
G G G @
qua re - sur - get ex fa - vil - la ju - di - can - dus
4 @ G ± ± ± ± ± ± ( ± ± ( ± ± G ± ± ± ± K ( ± ±
cresc.
qua re - sur - get ex fa - vil - la

@
ju - di - can - dus

G
( ± ± ± ± ( ± ± ( ± ± G ± ± G ± ±
@ ( ± ± G ± ±
cresc.

± ± K ± ± ± @ ± K ± ±
@ ± ± ± ±
± K ± K ± ± K ± ± ± ± @ ±
± ± ±

cresc.
± ± ±
@ ±
±

± ±

± ± ± ± ±

8G
G G G G G
@ (G±± G ± @ ± ±
sotto voce
( ( ( ( (
G sotto G G (
G ± @ (
ho - mo re - us. La - cry-mo - sa di - es il - la qua re -sur - get
@ ( ±± ±±
voce
4 (
G ho - mo re - us. sotto
K @ ( ± ±
La - cry -mo - sa di - es il - la
@
G
qua re-sur - get

voce
@
@
± ± ± ± ± ± ± ±
± ± ± ± @
@ ± ± ± ± ± ± ± @ ± ± ± ±
± Q
K G @
± ± ± ± ± ± ±@ ±
@ K ± @ ± ± ± ± ± ± ±

@
@
173
EZ6emelt2018_190520.indb 173 2019. 05. 20. 12:33:09

G G G G G
± ± ± ± » K
2222 do - na
@
( ( ( (
G G G
Do - na e - is re - qui - em!
4@
G ± ± G ± ± »

G
Do - na e - is re - qui - em! do - na
@ G
± ± ± ±
(
( (
±
do - na e - is,
± ± ± ± ± ± ± ± ± ± ±
@
± ± ± ± ± ±
± ± ± ± ± ±
G
± ± ±
@ ± ± ± ± ± ± ± ± ±

@ @ K
e - is, do - na e - is re - - - - - - qui -
Ç
K

do - na e - is re - - - - - - - - - qui -
4@ Ç

e - is, do - na e - is re - - - - - - - qui -

@ Ç Ç
do - na e - is, re - - - - - - - - - qui -
± @ ± K ± ± ± ± ± ± ± ± ± ±

± ± ±
@ ± ± K ± ± ± ± ± ± ±
@ ± ± ± ± ± ± ± ± ± ± ± ±
@
@
TT 3
T
@ ± ± »
em!
T
3
em! A - - - - - - - men!
4@ ± ± » T T
T 3
em! A - - - - - - - men!
@ ± » T
±
±
± ± ± ±
em! A - - - - - - - men!
± ± ± 3TT
@ K

T
± ± ± ± ± ± ± ± T

±
3

@ ± ± ± ± ± ± ± T
T

174
EZ6emelt2018_190520.indb 174 2019. 05. 20. 12:33:10

L. van Beethoven: cisz-moll „Mondschein” szonáta, op. 27. no. 2
Szabolcsi Bence, a 20. század egyik meghatározó gondolkodója, zenetörténésze borongó és viha-
ros műnek nevezi a Beethoven-tanítány Giulietta Guicciardinak ajánlott opuszt (dzsulieta giccsar-
di). A kottán ez áll: Sonata quasi una Fantasia. (kvázi)
Tételei:
1. Adagio sostenuto – attacca 2. Allegretto 3. Presto agitato
Az első tétel éjszakai hangulatot idéz, a zárótétel viharzene.
1. tétel
(cisz-moll)
A prelúdiumszerű tétel hármas- és négyeshangzatok akkordfelbontásaiból épül föl. A 7–8. ütem-
től a zenei folyamat a párhuzamos dúrba, E-dúrba vezet, mely a vele azonos alapú mollra
(e-mollra) „homályosul”, majd e-moll VI. fokaként C-dúrt hallunk – ami a cisz-molltól a kvint-
körön rendkívül távol esik! Kevéssel ezt követően a zene h-mollba modulál, majd H-dúron és
e-mollon keresztül a 23. ütemre fisz-mollba ér, s onnan az alaphangnem dominánsára érkezik,
a 28. ütemben. Innen kezdve 12 és fél ütemen át orgonapont fölötti akkordfelbontások szólalnak
meg.
(Hollós Máté: Éremművészet a zenében című, a Parlando folyóiratban megjelent
írásának felhasználásával)

Adagio sostenuto
"
Si deve suonare tutto questo pezzo delicatissimamente e senza sordini
K
3 3

sempre |a senza sordini
" T
T Ç Ç
T T Ç Ç
|
»

Ç

T
Ç Ç T TT
Ç Ç T T

Ç Ç Ç
»

Ç T
Ç Ç Ç
Ç Ç Ç T
Ç
Írásbeli feladat
Kottázzátok le a különböző akkordokat! Az ismétlődéseket csak egyszer kottázzátok! Állapítsátok meg,
hogy milyen akkordok felbontásait halljátok! Figyeljetek az előjegyzésre!
175
EZ6emelt2018_190520.indb 175 2019. 05. 20. 12:33:10

2. tétel
Triós forma, Desz-dúr (A desz a cisz enharmonikus megfelelője!)
A tétel elején, az 5 b előjegyzés ellenére, Asz-dúr zárlatot hallunk először, de a második ütem-
pár zárlata megerősíti a Desz-dúrt. Szembeötlő a Trió oktávugrásokat használó dallamalkotása.
@@
Allegretto
@ ÇÇ

@ @ @ ÇÇ
K K
Q Ç
@ @
@ @ @
Ç

@ @ @ Trio

@
@ Ç Ç Ç
Ç Ç Ç
Ç 5 Ç 5
5 5 5 5
@ @
@ @ @ Ç ÇÇ ÇÇ ÇÇ Ç ÇÇ Ç Ç
Ç Ç Ç Ç
ª ª
3. tétel
(cisz-moll)
Éneklés és gondolkodtató feladat

Énekeljétek el az alábbi témarészleteket, és zenehallgatás közben azonosítsátok azokat! Jelöljétek belépé-
sük sorrendjét!
1. A G
d d d d d t, l, si, m m m m m m r d
A. G

1. 2.
9
si, si, l, t, d r t, m r f m r d t, l, si, si, si, l, t, d r t, si, l, si, l, si, l, si, l, si,
G
3.
Ç
m d l, l, si, si, m si, t, l, l, m l, d t, t, m t, d
Zenehallgatás, írásbeli és gondolkodtató feladat

Hallgassátok meg a sebesen (presto) száguldó zárótételt! A zene itt gyakran modulál: E-dúr, H-dúr, gisz-
moll, E-dúr... A kvintkörábra (139. oldal) segítségével számítsátok ki ezen modulációk helyét az alaphang-
nemhez képest! Kottázzátok le az általatok választott témát a fenti hangnemekben!
Csoportmunka
Alkossatok csoportokat, és készüljetek bemutatóval szabadon választott témában a zongoraszonáta témakör-
ből! Választhattok a bőséges Beethoven-termésből, de bővíthetitek a témák körét Mozart és más klasszikus
szerzők műveivel. Előadásotok legnagyobb értéke a hangzó zene lesz. Törekedjetek a nektek legjobban tetsző
előadás felkutatására, hiszen a cél az, hogy társaitokkal is megszerettessétek a kiválasztott művet, műveket!
176
EZ6emelt2018_190520.indb 176 2019. 05. 20. 12:33:10

L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61., 3. tétel
A három tételes mű 1806-ban készült Franz Clement hegedűművész megrendelésére.
3. tétel
Írásbeli feladat
Kottázzátok le hallás után az elsőként megszólaló témát (rondótéma) eredeti hangnemben: a kezdőhang d’!
Zenehallgatás és gondolkodtató feladat

Azonosítsátok, mely hangszerek játsszák a fenti témát! A B-trombita például úgynevezett transzponáló
hangszer. Ez jelen esetben annyit jelent: ahhoz, hogy c’ hangot játsszon, d’-t kell a kottába írni (lásd erről
az „Óra” szimfóniáról írtakat is). Gondolkodjatok, figyeljétek meg az alábbi kottát és következtessetek:
melyik hangszer játssza a rondótémát transzponálva?

ten.

( (
Fuvola ± ± ± ± ±
ten. ten.
(
2 Oboa ( ( ( ( ( (

±
( ( ( (
2 A Klarinét

±
2 Fagott ( ( ( (

( ±
( ± ±
ten.

ten.
2 D Kürt ( (
G G G G
± ± ±

2 D Trombita
± ± ±

Üstdobok
( ( ( (

(Timpani)

(
D-A

( (
ten. ten.
HegedĦ I. ( ( ( (

G G G G G G G

ten. ten.

HegedĦ II.

Brácsa ! ± ± ± ± ± ± ±

Cselló
NagybĘgĘ
± ± ± ± ± ± ±
177
EZ6emelt2018_190520.indb 177 2019. 05. 20. 12:33:10

L. van Beethoven: V. (c-moll) „Sors” szimfónia, op. 67., 1. tétel
1. tétel
Szonátaforma, Allegro con brio (tüzes gyorsasággal, azaz: gyorsan – hevesen, erőteljesen). A fel-
adat elvégzéséhez közöljük a következő kottákat:
1. „sors-motívum”:
@ @ ± 7
±
7
@
Ç Ç Ç
2. a partitúra első oldala:
@ 7 7
Allegro con brio
Flauti @ @
@
7 7
Oboi @ @
7 7
Clarnetti @ ± Ç ±
Ç Ç

in B
7 7 Ç Ç Ç Ç

@@@
Q
Fagotti
7 7
Corni
in Es
7 7
Corni
in Es
7 7
Timpani
in C - G.
@ @ ± 7
±
7
± Ç
@
Ç
Violino I.
7 Ç Ç Q
@ 7
@ @ ± Ç ±
Ç Ç
±
Ç Ç Ç
7 Q
Violino II.
@ 7 Ç Ç
!@ @ ± ± ± ±
Ç
7Ç Ç Q
Viola
7 Ç Ç Ç Ç
@ ± ±
@ @ Ç
7Ç Ç Q
Violoncello
@ ± Ç ± Ç
7
Ç
@ @

Basso
178
EZ6emelt2018_190520.indb 178 2019. 05. 20. 12:33:11

3. A Liszt Ferenc által írt zongoraváltozat részlete:
@
Allegro con brio ( E = 108)
7 7 G
@ @ ± Ç ± ± ± ± Ç
Ç Ç Q
Ç Ç Ç
7 7 Q G
@ ± ±
@ @ Ç ÇÇ ÇÇ ÇÇ
Ç Ç Ç Ç Ç
Ç Ç Ç
G
@ @ ±
@ ±
Ç Ç Ç

@ G K
@ @ Ç
cresc.
ÇÇ ÇÇ ÇÇ Ç K
KÇ Ç Ç Ç Ç KÇ Ç K
7
(
@ Ç 7
@ @ K R ± Ç Ç ± Ç Ç Ç
Ç Q KÇ ÇÇ
G Ç

7 Q
@
± 7
± ± ±
@@ Ç Ç
Ç Ç Q
@ G
@ @ G Ç G ÇÇ K ÇÇ
Ç
KÇ Ç
ÇÇ ÇÇ Ç

( (
@ G ±
cresc.
± ± ± ± ±
@@

@ K K K
@ @
(
G
K @ K
@ K ±Ç
@@
Ç
5 5 5 5 5 5
Zenehallgatás
A zeneszerzők gyakran készítenek saját kompozícióikból (vagy akár más zeneszerző műveiből) az eredeti-
től eltérő előadó-apparátussal megszólaltatható változatot. Ha zongoramű zenekari változatáról beszélünk,
akkor a folyamatot hangszerelésnek, ha hangszeres mű billentyűs hangszeren megszólaltatható változatá-
ról, akkor átiratnak nevezzük az „új” művet. A Beethoven-szimfónia első tételének egyik átirata elérhető
a világhálón. Hallgassátok meg az V. szimfónia Liszt Ferenc-féle átiratát!
179
EZ6emelt2018_190520.indb 179 2019. 05. 20. 12:33:11

@
@ @ ±
@
Ç Ç ÇÇ ÇÇ
Ç Ç Ç
QÇ dolce ÇÇ
Ç@ Ç@ ÇÇ Ç Ç
@ ± Ç ÇÇÇ
@ @

@ Ç Ç @
@ @ Ç Ç Ç Ç K ÇÇ
ÇÇ Ç ÇÇ Ç
ÇÇ ÇÇ
@ ±
@@ ± Ç

@ @ Ç Ç @ Ç @ Ç Ç
@ @ K ÇÇ Ç Ç Ç Ç Ç
Ç
Ç

@
@ @ ± ±

@ Ç
Ç @ Ç Ç K @ Ç Ç
@
@ @ @ Ç Ç @ Ç Ç
K @ Ç Ç
Ç Ç ÇÇ ÇÇ @ ÇÇ @ ÇÇ
cresc.
@ KÇ K Ç ± ± @ @
@ @ K K
±

@ @ Ç Ç @ @ K @ ÇÇÇ !
@ @ @ Ç Ç @ K @ K Ç
ÇÇ
K @ K
@ ± ÇÇ
@ @ ± K

! ! ! ! K ÇÇ K @
@
@ @ ± K K @

@ ±
@ @
(
180
EZ6emelt2018_190520.indb 180 2019. 05. 20. 12:33:11

Zenehallgatás
Hallgassátok meg az eredeti művet! Zenehallgatás közben hasonlítsátok össze a szonátaforma általános
képletét a hallgatott mű szerkezetével! Ehhez az alábbi segítséget adjuk:
A szonátaforma, főként nagyobb terjedelmű tétel esetében, kezdődhet néhány ütemes introdukcióval
(bevezetés – ennek tempója rendszerint lassú).
Az expozíció a tétel témáit mutatja be (főtéma, melléktéma – ebből néha több is lehet, zárótéma – ez
nem minden esetben teljes értékű téma).
A kidolgozás során az expozíció témáit hallhatjuk, ám nem az eredeti alakjukban: a zeneszerző
akár motívumokra vagy ritmuselemekre bonthatja és különböző hangnemekbe is transzponálhatja
a témákat.
A visszatérés (repríz, reexpozíció) – mint a neve is jelzi – az expozícióban bemutatott témákat szó-
laltatja meg ismét, bár nem mindegyiket az eredeti hangnemében. A formarész gyakran kódával zárul.
Feladat
Olvassátok el Beethoven végrendeletének részletét, melyet a komponista 1802. október 6-án Heiligen-
stadtban írt!
„Ó ti emberek, kik engem mogorvának, bolondnak vagy embergyűlölőnek néztek, mennyire igazság-
talanok vagytok hozzám! Nem ismeritek a látszat rejtett okát. Szívem és kedélyem gyermekkorom óta
hajtott gyengédségre, még nagy tettekre is megvolt bennem a hajlam. De gondoljátok meg, hogy hat év
óta szörnyű baj lett úrrá rajtam, melyet a tudatlan orvosok még súlyosbítottak. Évről évre hitegetett a gyó-
gyulás csalóka reménye, míg végre rá kellett jönnöm, bajom hosszantartó és gyógyulása talán évekig is
eltarthat, ha ugyan nem teljesen reménytelen; s így én, aki élénk, tüzes vérakarattal születtem és fogékony
voltam a társélet szórakozásai iránt is, kénytelen voltam korán elkülönülni a többiektől és magányosan
élni életemet. Mert ha időnként mindezen túl akartam magam tenni; ó mily kegyetlenül kijózanított, hogy
ilyenkor kétszeres súllyal kellett éreznem hallásom megromlását! Mégsem bírtam azt mondani az embe-
reknek: beszéljetek hangosabban, kiáltsatok – hiszen süket vagyok. Hogyan is vallhattam volna be épp
annak az érzékemnek gyarlóságát, melynek énbennem tökéletesebbnek kellene lennie, mint másokban s
mely egykor valóban tökéletes is volt, oly tökéletes, mint csak keveseké pályatársaim közül – nem, ezt
nem tehetem! Bocsássatok hát meg, ha visszavonulni láttok, mikor oly szívesen időznék köztetek. Bal-
sorsom kétszeresen fájdalmas, mert félreismernek miatta. Számomra tilos a felüdítő emberi társaság, a
nemesebb eszmecsere, az érzelmek kölcsönös megnyilatkozása. Teljesen egyedül vagyok, emberek közé
csak a legfőbb szükség parancsa kényszerít. Úgy kell élnem, mint a száműzöttnek; ha társasághoz közele-
dem, szorongás fog el; félek, hogy állapotomat észreveszik. Így telt el ez a félévem is, mióta vidéken élek.
Tudós orvosom meghagyta, hogy
lehetőség szerint kíméljem halláso-
mat; amivel voltaképpen természe-
tes hajlamomat elégítette ki, bár tár-
sas ösztönöm nemegyszer csábított
emberek közé. De milyen megalázó
volt aztán, ha mellettem valaki tá-
voli furulyaszót vagy pásztor nótá-
zását hallotta, én pedig semmit, de
semmit!”
(Idézi Szabolcsi Bence: Beethoven
című könyvében)
Ház Heiligenstadtban, ahol a végrendelet keletkezett
181
EZ6emelt2018_190520.indb 181 2019. 05. 20. 12:33:11

L. van Beethoven: VII. szimfónia, op. 92.
Sokan megkérdezik, vajon miért van az, hogy Haydn több mint száz szimfóniát írt, Mozart is
közel ötvenet, Beethovennek pedig csak kilenc szimfóniája van.
Haydn, Mozart egy stílus virágkorában működtek. Számukra ez a stílus természetes zenei
nyelv, melyen természetesen, gazdagon kifejezték magukat. Beethoven már szűknek érzi ezt a
stílust, feszegeti határait, mind többet akar kihozni belőle. Beethoven töprengő, kutató zeneszerző,
s ezért kevesebbet komponál. Igaz, hogy kevesebb szimfóniát írt, de ezek általában terjedelme-
sebbek, mint Haydn, Mozart szimfóniái. És a terjedelem a zenében nem csak idő kérdése. Olyan
formai gondolatok kellenek, melyek valósággal megkövetelik ezt a nagyobb terjedelmet. Valóban,
Beethoven szinte minden szimfóniatétele valami különös, egyetlen zenei megoldásra épül. Jelleg-
zetes témákból mindig más- és másképpen alakított formák keletkeznek.
Most a VII. (A-dúr) szimfónia két tételével ismerkedünk meg.
2. tétel
E lassú tétel egy különlegesen alakított variációsorozat. Alapja nem is dallam, inkább csak egy
gyönyörű harmóniamenet, melyet legegyszerűbben így énekelhetünk le:
Simile
A második variációban a II. hegedűk egy dallamot fejtenek ki belőle. Ez a dallam itt még csak
a többi szólam között elbújtatva hallható:
(Vesd össze a fenti példa 2. szólamával! Az ütemszámjelzők itt a témával egyezőek.)
Most már az I. hegedűkbe kerül a dallam, s az eredeti akkordmenet a fafúvósoké.

A mélyvonósok triolával kísérik.
A triolákból font dúr (maggiore) közjáték következik, s csak a basszusokban ismétlődő ritmu-
sok kapcsolják az előző témához. De hamarosan egy erőteljes visszavezetéssel újból az alaptémá-
ra kerül a sor.
Ebben a variációban a fődallamot a fafúvók játsszák, a vonósok részben tizenhatod-figurációval
kísérik, részben az eredeti akkordmenetet idézik föl, de pizzicato (pengetve).
182
EZ6emelt2018_190520.indb 182 2019. 05. 20. 12:33:13

A témából kiemelt néhány motívum most fugatóban (kvintimitációs polifon feldolgozásban)
hallható, tizenhatod skálákkal kísérve. Ez vezet át az utolsó variációhoz, melyben az akkordsort
fortissimo játsszák a vonósok és a rézfúvósok, a fafúvósok pedig a tizenhatodskálával kísérik.
Befejezés előtt rövid időre visszatér a dúr (maggiore) közjáték, majd az alaptéma mintegy
részeire bomlik a vonósok és fúvósok felelgetésében. Különleges hatás a búcsúzó néhány ütem a
fafúvósok halkuló akkordjával.
3. tétel
Emlékezzünk vissza, hogy Haydn, Mozart szimfóniáiban a III. tétel a 3/4 ütemű menüett volt.
Beethovennél e tétel jellege megváltozik. Gyorsabbá válik, nem is a három negyedérték lüktetését
érezzük, hanem egy ütem = egy lüktetés. A derűs humorú vagy előkelő, néha akár lágy menüett
szilaj, szinte szikrázóan gyors tétellé válik. Ezt a tételfajtát scherzónak (szkerció) nevezzük.
A VII. szimfónia Scherzo tételének főrésze háromféle motívumból tevődik össze: egy skála-
szerű elemből:
egy késleltetésre emlékeztető sóhajmotívumból:
és hármashangzat-töredékekből, melyek kezdenek vagy befejeznek egy-egy részt:
G 21 Ç
G ±

@ ±
1
G G

G Q
De ez csak a nyersanyag. Ezekből váratlan, izgalmas hangnemváltások és formai ötletek (bő-
vülések, elíziók) jelentik az igazi „tréfát”, az erőteljes beethoveni humort. Próbáljatok zenehall-
gatás közben rábukkanni ezekre a váltásokra, törésekre! A gyors szakaszt egy ünnepélyesebb trió
követi, majd visszatér az első rész. Viszont a menüetthez képest újdonság, hogy a trió másodszor
is megjelenik, új visszatéréssel. Sőt: mintha Beethoven harmadszor is idézni akarná a triót, azután
meggondolja magát, s néhány gyors akkorddal véget vet a tételnek.
Zenehallgatás
Hallgassatok meg minél több Beethoven-szimfóniát, -versenyművet! Hallgassátok végig a D-dúr hegedű-
versenyt, melynek 3. tételével már részletesen foglalkoztunk. Témái felbukkantak a Negyven zenei nyelv-
leckében is.
183
EZ6emelt2018_190520.indb 183 2019. 05. 20. 12:33:13

L. van Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, op. 125., zárótétel
Beethoven 1802. október 6-án, hallása romlása miatti elkeseredésében írt levelében személyes
üzenetet küldött az embereknek, az emberiségnek. A levél gondolatainak folytatását megtaláljuk
a 9. szimfónia Örömódájában (Friedrich Schiller: An die Freude). A szöveg kezdete nyersfordítás-
ban: Ó, barátaim! Ne ilyen hangnemekben! (azaz: ne ilyen hangon szóljunk egymással).
Az alábbi visszaemlékezésben Ludwig Spohr hegedűművész ír egy 1814. november 29-én tartott hang-
versenyről:
„...Világosan látni lehetett, hogy szegény süket mester zenéjének pianóit egyáltalán nem hallja. Különö-
sen feltűnt ez egy helyen, az A-dúr szimfónia* első Allegrójának második részében. Itt két kitartott akkord
következik egymás után; a második pianissimo; Beethoven valószínűleg elnézte ezt az állást, mert már akkor
kezdett ütemezni, amikor a zenekar meg sem szólaltatta a második fermátát. Ezért aztán az egészről mit sem
tudva tíz-tizenkét ütemmel előbbre tartott, amikor a zenekar elkezdte a pianissimót. […] Eddig az időpontig
nem volt észrevehető, hogy Beethoven alkotóereje csökkent volna. Később azonban fokozódó süketsége
folytán már semmiféle zenét sem volt képes hallani, s ez szükségszerűen bénítólag hatott fantáziájára.”
(Közli: Barna István az Örök muzsika című kötetben, Zeneműkiadó 1977)
D
G
A D A A
Ç
Freu - de schö - ner Göt - ter - fun - ken, Toch - ter aus E - ly - si - um!
/iQ JROM IHO D OHO NQN EHQ V]pS p JL V]LN UD V]HQW | U|P

G
D A D A A D
Ç
wir be - tre - ten feu - er - trun - ken, Himm - li - sche, dein Hei - lig - tum!
7pUM EH KR] ]iQN GUi JD YHQ GpJ WQ G| N|OM UiQN IpQ\ | ]|Q
A Aisz7 Fisz E7

D A D A Hm A

|
Dei - ne Zau - ber bin - den wie - der, was die Mo - de streng ge - teilt. Al -
( J\H Vt WHG V]HO OH PHG GHO PLW ]RUG HU N|OFV V]pW V]D NtW 7HVW

A7
G
D G A Hm G A D
Ç
- le Men - schen wer - den Brü - der, wo dein sanf - ter Flü - gel weilt.
YpU Op V]HQ PLQ GHQ HP EHU PHU UH OHQJ QHN V]iU Q\D LG
Páros munka
Beszélgessetek arról, hogyan ismerhetjük meg Beethoven gondolatait, érzéseit a szerző műveit hallgatva és
az Örömóda és a heiligenstadti végrendelet szövegét olvasva! Beszélgessetek arról is, hogy milyen a mai
szóbeli és írásbeli (levél, SMS, chat stb.) kommunikáció stílusa a fiatalok és az idősebbek között! Egyetér-
tetek-e a következő mondással? Az udvariasság olyan, mint a matematikában a nulla, önmagában semmit
nem ér, de sokat változtat azon, amihez hozzátesszük.
*
a 7. szimfónia
184
EZ6emelt2018_190520.indb 184 2019. 05. 20. 12:33:14

Zenetörténeti összefoglalás – Bécsi klasszika
A barokk kor végén az olasz, német, francia zenében már nagy átalakulás folyt. Szakítottak
a súlyos, polifonikusan kidolgozott komponálási móddal, a stílus leegyszerűsödött. A zeneszer-
zők világos, jól áttekinthető harmóniamenetekre törekedtek, a harmóniát kifejező, nagyrészt
hármashangzatokból épített dallamokat írtak. A dallam kisebb egységekből szövődött, minden
kis motívum egy-egy kifejező mozdulat, sok apró cifrázással (főleg késleltetésekkel) ékesítve.
Kevesebb akkordfajtát használtak, s így a hangnem érzete szilárdabb lett. Nagy jelentőséget
kaptak a hangnemek közti átmenetek, a modulációk. Átalakult a zenekari játék módja, és új mű-
fajok keletkeztek. Ezt az átmeneti időt kora klasszikának nevezzük (1730-tól 1770-ig számít-
hatjuk). Ekkor alkottak Bach fiai, Stamitz és sok, kisebb jelentőségűnek tartott zeneszerző. Ez
a kor a zenetörténet egyik csúcspontját, csodálatosan termő korát, a bécsi klasszikát készíti elő.
Mit jelent: klasszikus, klasszika?

A kifejezés alapja a latin „classis” = osztály szó. Eredetileg az első, legjobb osztályba tartozót
jelentette, vagyis a kiválót, tökéleteset. (A köznyelvben: klassz!) A művészetre vonatkoztatva,
kettős értelemmel használjuk a szót. Klasszikusnak nevezzük azt az alkotást, amely mély mű-
vészi mondanivalót és tökéletesen alakított formát mutat, amely tehát örök érvényű, tökéletes.
A klasszikus zene éppúgy, mint a klasszikus irodalom, képzőművészet, az emberiség egyik
legdrágább kincse, amelyet a társadalomnak és minden tagjának védenie, ápolnia kell – mind-
nyájunk javára.
Klasszikusnak nevezzük emellett a 18. század második felében létrejött zenei stílust, a zene-
történetnek egyik legkiegyensúlyozottabb korszakát. Előkészítésében több nemzet fiai vettek
részt, de a stílus Bécs városában kristályosodott ki végleges formára, s legnagyobb zeneszerzői
is itt működtek. Ezért emlegetjük e stílust így: bécsi klasszika.
A klasszikus műfajok
A klasszika legfontosabb zenekari műfaja a többnyire 4 tételes szimfónia. (Bővebben lásd Haydn
Óra szimfóniájánál!) A szimfónia tételei jól elkülönülő, jellegzetes zenei formákat rögzítenek.
Ez a tételrend nagyjából érvényes a kor többi „ciklikus” (több tételből fölépített) műfajára is.
Nagy szerep jut e korban a kamarazenének, vagyis a néhány szólójátékos által játszott muzsi-
kának is. A hangszerek itt szabadabban, virtuózabban „beszélgetnek” egymással. A kamarazene
alkalmas arra, hogy személyesebb, ugyanakkor elvontabb zenei gondolatokat szólaltasson meg.
A legfontosabb klasszikus kamaraműfaj a vonósnégyes (két hegedű + brácsa + gordonka).
Az említettek mellett a szólóhangszerek irodalma is jelentősen gazdagodik e korban. A szo-
náta lényegében szólóhangszerre írt szimfóniának nevezhető.
Az énekes (vokális) zenében folyamatosan jelentős szerepet játszik az egyházi muzsika
(mise, oratórikus műfajok), de most már szinte mindig zenekari kísérettel, vagyis a világi zene
stíluseszközeivel szólal meg. A klasszika az operairodalomnak is nagy korszaka. A klasszikus
operákban a történet nagy részét recitatívókban (olasz szó, ejtsd: recsitativó, jelentése: énekbe-
széd) mondják el. A szereplők lelkiállapotát az áriák fejezik ki, egyes drámai helyzeteket pedig
opera együttesek (tercettek, kvartettek, felvonásvégi finálék) ábrázolnak.
Klasszikus formák a zenében

A bécsi klasszikus zeneszerzők művészetében kikristályosodott formavilágot találunk, amely
megállapodottsága ellenére igen hajlékony és alkalmas arra, hogy a legkülönfélébb zeneszerzői
gondolatokhoz idomuljon.
185
EZ6emelt2018_190520.indb 185 2019. 05. 20. 12:33:14

A klasszikus formai gondolkodás alaptörvénye a pá-
PERIÓDUS rosság és a szimmetria. A páros forma nyugalmat,
kiegyensúlyozottságot sugall. A félütemet kiegészíti
a másik félütem, az egyik ütemet a másik, az egyik
2 2 2 2 ütempárt a másik ütempár stb.
A szabálytól való eltérés érdekessé, figyelemfelhívóvá

A periódus kiegyensúlyozott tartószerkezete
teszi a folyamatot. Az erre alkalmas egyik eszköz a bőví-
tés, amikor a formai pár egyik tagja megkettőződik. A másik gyakori eltérést elíziónak (kihagyás-
nak) hívjuk. Ilyenkor egy szakasz befejező üteme vagy ütemei helyére már a következő szakasz
kezdő üteme vagy ütemei kerülnek.
A formapárok sokszorozódása közben elérünk egy határt, amikor úgy érezzük, hogy zártabb
egységhez jutottunk, egy utat bejártunk, egy gondolatot kifejtettünk, lekerekítettünk. Az ilyen
(rendszerint 8 ütemes) egységet periódusnak hívjuk. A perióduson belül is jól hallhatók az egymást
kiegészítő formapárok. A periódusok is lehetnek bővítettek. A négyütemes szakaszok nemcsak ket-
tesével, hanem négyesével is létrehozhatnak egy nagyobb egységet. Olyasféle ez, mint a négysoros
népdal. A második sor után nagyobb megállás van, a harmadik sorban (9–12. ütem) valamiféle
kitérés, a negyedik sorban pedig a kiindulóponthoz visszatérés, lekerekítés. A 16 ütemes egység
két, különálló periódusból is létrejöhet, amelyek egymástól eltérő zenei anyagot tartalmaznak: ezt
kéttagú formának hívjuk. Háromtagúságról beszélhetünk viszont akkor a klasszikában, ha a formai
egység zárószakaszában az első periódus akár részben, akár teljességében megjelenik. Így a (visz-
szatéréses) háromtagú forma egyes tagjai lehetnek 8 vagy 4 ütemesek (persze bővítményeket is
kaphatnak). Egy jellegzetes példáról, a mozarti háromtagúságról lásd a Kis éji zene 3. tételét.
A visszatérés elvére épül a triós forma, ennek legjellemzőbb példája a klasszikus stílusban
nagyon gyakori menüett tétel, amely igazából menüett – trió – menüett egymás után, ahol
a nyitó menüett a trió után visszatér.
A terjedelmesebb klasszikus tételek többsége szonátaformában készült. A bécsi klasszi-
kára leginkább a háromrészes (háromtagú) szonátaforma jellemző, ennek első „tömbjében”
az alaphangnemben megszólaló főtémát (dúr esetében) a domináns hangnemben megjelenő
melléktéma követi (sokszor zárótéma is megjelenik). A második tömb kidolgozza a témákban
rejlő lehetőségeket, és körüljárja a rokon hangnemeket. A középső rész után a teljes első tömb
visszatér, de végig az alaphangnemben.
Ezt a formát a bécsi klasszikusok főként a saroktételekben (első és utolsó tételben) használták.
A B X B
főhangnem domináns hangnemátmenet főhangnem
A barokk zene kedvelte a rondóformát, amikor egy téma sorozatos közjátékok (epizódok)
után újból és újból visszatér. Ezt a formát a klasszikus zeneszerzők szabadabban értelmezték,
például gyakran kombinálták a szonátaforma elemeivel.
A B A X (A) B A
hangnem: főhn. dom. főhn. változó (főhn.) főhn. főhn.

szonátaként: főt. mt. főt. kidolg. (főt.) mt. főt.
rondóként: téma 1. ep. téma 2. epizód (téma) 1. epizód téma
186
EZ6emelt2018_190520.indb 186 2019. 05. 20. 12:33:14

A bécsi klasszika zenekara
A barokk korban még változékonyabb zenekar összeállítása a klasszikus szerzőknél állandósult.

Gerince a telt, fényes, de hajlékony hangzású vonóskar (2 hegedűszólam, egy brácsaszólam,
a gordonkákból és gordonokból, vagyis nagybőgőből álló basszus; a nagybőgő rendszerint a gor-
donkákkal játszik együtt, de oktávval mélyebben). A vonóskarhoz eleinte csak néhány fúvóspár
csatlakozott.
A vonósszólamokban többen játszanak együtt. A fúvósszólamok tagjai tulajdonképpen szólis-
ták. Ilyen fúvós hozzáadások korai szimfóniákban pl. 2 oboa + 2 kürt. Többnyire a hegedűszóla-
mokat erősítik, a kürtök pedig kitartott hangokkal összekötik az akkordokat. Erre azért is szükség
van, mert a klasszikus zenekarokból lassanként elmarad a continuo.
Az érett klasszikus művekben már több fúvóspár szerepel. Nemcsak erősítenek, hanem kiemelnek
egy dallammotívumot, vagy éppen önálló motívumokat adnak hozzá a vonós karhoz. A fafúvókhoz
új hangszer is csatlakozik: a klarinét. Egy teljes, két-két fafúvóst tartalmazó zenekarban a vonósok-
hoz a következő hangszerek társulnak: 2 fuvola, 2 oboa, 2 klarinét, 2 fagott, továbbá a rézfúvók,
általában 2 kürt, 2 trombita és 2 üstdob. A késői klasszikus és korai romantikus zenekar erőteljesebb,
színesebb, masszívabb hangzásra törekszik. Divatba jön a három fafúvós összeállítás, a rézkar pedig
a legtömörebb hangzású hangszerekkel, a harsonákkal erősödik.
Joseph Haydn (1732–1809)

Osztrák falusi mesterember fia, a bécsi Szent István-templomban
lett énekes, itt alapozta meg zenei tudását. Egy ideig Bécsben élt,
ahol tanított, valamint zenekedvelő bécsi főurak számára meg-
írta első műveit. Azután az Esterházy hercegi család hívta meg
Kismartonba (ma Eisenstadt – ejzenstatt), majd Eszterházára
(ma Fertőd) másodkarmesternek, később karmesternek. Itt olyan
körülmények között tevékenykedhetett, amilyenek keveseknek
adatnak meg: saját zenekara élén sokat vezényelt, komponált,
műveit azonnal kipróbálhatta. 1790 után visszaköltözött Bécsbe,
majd két ízben is nagyszabású hangversenykörutat tett London-
ba. Ezek az utak alkalmat adtak arra, hogy megismerkedjék G. F.
Joseph Haydn Händel oratóriumművészetével. A Händel-élmények hatása alatt
(Thomas Hardy festménye, írta Haydn két nagy oratóriumát; az Évszakokat és a Teremtést.
1791) Egy ízben ellátogatott Budára, hogy az utóbbit elvezényelje.
Haydn hangszeres művészetét elsősorban szimfóniái és vonósnégyesei képviselik hangverseny-
termeinkben. Több mint 100 szimfóniája közül néhány népszerű darab különféle elnevezéseket is
kapott (pl. Búcsú-, Üstdobütés-, Üstdobpergés-, Óra-, Oxford-szimfónia), de hivatalosan hangne-
mük, opus-számuk és a Hoboken-jegyzék száma szerint tartjuk számon őket. (Anthony van Hobo-
ken hollandiai születésű zenetudós, 1887–1983.) Számos más zenekari művet, divertimentót, ver-
senyművet, zongoradarabot is írt Haydn, vokális művei közül viszonylag ritkán hallhatók operái,
melyek többségét az Esterházy-udvarban tartott előadásokra komponálta. Haydn műveiben itt-ott
magyaros motívumok is fölcsillannak. Ennek nemcsak az a magyarázata, hogy Haydn éveket töltött
Magyarországon, hanem az, hogy a 18. század végén a verbunkos zene motívumait megismerték
és különleges színként felhasználták a nyugati zeneszerzők is. (Ezt a verbunkos zenét itthon és kül-
földön egyaránt a legrégibb magyar zenének gondolták – helytelenül.) Mozartnál is, Beethovennél
is találunk néhány ilyen „verbunkos” betétet, Haydn pedig a D-dúr zongoraversenybe és a G-dúr
zongoratrióba iktatott be ilyen „magyaros” szakaszt (ez utóbbi híres 3. tétele a Rondo all’ongarese).
187
EZ6emelt2018_190520.indb 187 2019. 05. 20. 12:33:14

Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791)
Az európai zene egyik legragyogóbb csillaga. Benne együtt csodál-
hatjuk a kivételes, született tehetség nagyságát és egy gazdag, teljes
értékű zenei korszak eredményeit. Már négyéves korában zongorá-
zik, hamarosan hegedül, ötéves korából valók első művei. Finom
hallásával, kiváló zenei memóriájával és intelligenciájával oly
gyorsan tanul meg mindent, amit megtanulni érdemes, hogy minden
fejlődési fok, amelynek eléréséhez másnak évekre van szüksége,
neki úgyszólván hetek alatt elérhető. Szülővárosában, Salzburgban
a pezsgő zenei élet éppoly jó kezdőiskola, mint apjának, Leopold
Mozartnak remek zenetanítása. Hatéves korában csodagyermek-
ként hangversenykörutakra indul Bécsbe, német, francia, angol
Wolfgang Amadeus Mozart városokba, azután többször is Itáliába. Ezek a fárasztó, hónapokig
(Barbara Krafft festménye, 1819) tartó utak nemcsak a sikereket jelentik számára, hanem a tanulás
mindennél eredményesebb éveit is. A kor kiváló zenészeivel és zeneműveivel ismerkedik, operákat,
hangversenyeket, jobbnál jobb zenekarokat és szólistákat hallgat. Szinte napok alatt megtanulja egy-
egy kiváló zenetanárnál azt, amit Európában csakis az tudott. Így lesz már 11-12 éves korára kész,
kiforrott, nagy tudású zenész és zeneszerző. Egy ideig a salzburgi hercegérsek alkalmazza, de az ott
kínált keretek szűkek tehetsége számára. 21 éves korában Bécsbe költözik, s néhány évig a császár-
város pezsgő zeneéletében meg is él műveiből, hangversenyeiből és a zenetanításból. Alkotóereje
szinte hihetetlen teljesítményekben nyilatkozik meg: napok vagy éppen órák alatt készülnek művei,
zenészbarátait, pártfogóit vagy akár vendégeit is megajándékozza egy-egy új kompozícióval.
Több mint 600 művet hagyott ránk. A gazdag fantázia és a tökéletes szakmai tudás, formai ki-
válóság és mély érzés, kifejezőerő és szerénység, csendes életbölcsesség és fájdalmas derű – nincs
zeneszerző, akinél így együtt volna, akinek zenéje ennyire élet, teljes élet volna. Ő mondta, hogy
az érzelmeket, még a leghevesebbeket is a zenének mindig lecsillapítva, formák közé szorítva kell
ábrázolni. A zene mindig maradjon zene.
Nincs a korszaknak olyan műfaja, amelyben Mozart ne alkotott volna, méghozzá sokat és jelen-
tőset. Szimfóniái közül legtöbbet játszottak a C-dúr („Linzi”), a D-dúr („Haffner”) és a négy utolsó
nagy szimfónia (Esz-dúr, D-dúr, g-moll – K. 550, az úgynevezett „nagy” g-moll – és a C-dúr, „Jupi-
ter”). De igen kedveltek kisebb együttesekre írt zenekari művei is, a szerenádok, divertimentók. Nagy
számú műve közül a zongora-, hegedűversenyek, illetve a klarinétverseny rendszeresen hallható.
Kamarazenéjéből kiemeljük utolsó 12 vonósnégyesét, klarinétötösét (vonósnégyes + klarinét), he-
gedű-gordonka-zongora trióit, zongora- és hegedű-zongora szonátáit. Énekes művei közül legismer-
tebbek operái (Szöktetés a szerájból, Figaró házassága, Così fan tutte – Mindenki így tesz/csinálja,
Don Giovanni, A varázsfuvola) és egyházi művei (misék, Requiem). Kisebb műveiből (dalok, tán-
cok, kánonok, alkalmi darabok) a zenetanulás kezdetén állók éppúgy találnak maguknak valót, mint
a legképzettebb zenészek.
Ludwig van Beethoven (1770–1827)

A zenetörténet hősies alkatú zeneszerzője. A Rajna menti Bonnban született, de 22 éves korától
kezdve ő is Bécsben élt, s ott bontakozott ki zeneszerzői tehetsége. Nehéz gyermekkor után nagy
szorgalommal veti bele magát a tanulásba. Gondos tanárok és néhány áldozatos jó barát segíti zon-
goraművészi és zeneszerzői pályáján. Bécsben csakhamar hatása alá kerül a város gazdag zenei éle-
tének. Nagy akaraterővel tanul tovább, művelődik, olvas, s így éri el a tehetségének megfelelő telje-
sítményeket és elismerést. Főúri barátai támogatják, kiváló zenésztársakkal dolgozik együtt. Az első
években pártfogóinak házi hangversenyein hangzanak fel művei, 1800 után azonban a város egész
művelt lakossága ünnepelheti a színházban, hangversenytermekben felcsendülő Beethoven-műve-
188
EZ6emelt2018_190520.indb 188 2019. 05. 20. 12:33:14

ket. 1815 táján a zene fejedelmeként tisztelik, de újabb küzdelem
vár rá: már régebb óta tartó hallásromlása egyre súlyosabbá válik.
A zeneszerző ezután nagy akaraterővel tovább fejleszti belső hallá-
sát, s utolsó műveit már úgy írja, hogy kívülről, a hangszerek valódi
hangján sohasem hallhatja. Élete utolsó évtizedét általános tisztelet
közepette, de visszavonultan, a zene új és új útjait keresve tölti.
Azt a stílust, amelyen Mozart és Haydn olyan magától értetődően
kifejezte magát, Beethoven már szűknek érzi. Átlép a megszokott
határokon, zenéje bonyolultabbá válik, mint Haydné és Mozarté,
máskor viszont a népies egyszerűséget, az azonnal világos zenei
gondolatokat keresi. Közvetlenebbül akarja ábrázolni az érzelme-
ket is: az ábrándozást, hősies elszántságot, ünnepélyességet. Meg-
Ludwig van Beethoven (Joseph növeli a zenekart, szereti a vastagabb hangzásokat zongorán és
Karl Stieler festménye, 1820) zenekaron is. Beethoven művészete átvezet a romantika világába.
Legismertebb kompozíciói: 9 szimfóniája, hegedűversenye és zongoraversenyei, vonósnégyesei és
zongoraszonátái. Szimfóniáit gyakran hallhatjuk: az 1800-ban komponált I., az Eroica néven ismert
III., az V. (Sors), VI. (Pastorale), a VII. és VIII. valamint a legterjedelmesebb, a híres Örömódát is
magába foglaló IX. szinte állandóan műsoron van a világ hangversenytermeiben. Zongoraszonátái
azért is jelentősek, mert Beethoven saját hangszerén próbálta ki legmerészebb gondolatait. Vonós-
négyeseit a műfaj legmagasabb rendű alkotásaiként tartjuk számon. Vokális művei közül legismer-
tebbek: a Fidelio című opera, a Missa solemnis (ünnepi mise) és a dalok.
A korai romantika
Amikor egy zenei stílus megszilárdul, megtermi klasszikus szerzőit és műveit, túlságosan „könnyű”
lesz ebben a stílusban írni, s a későbbi művek egyre semmitmondóbbnak tűnnek. A nagy tehetségű és
igényes zeneszerzők ilyenkor új kombinációkat építenek a stílusra, elhallgatják azt, ami túlságosan
világos, vagy pedig más hagyományhoz nyúlnak vissza, hogy új stílust építsenek.
Ilyen stílusváltozás zajlik a zenében 1800 körül is. A bécsi klasszikus zene meghódítja az egész vi-
lágot. Minden zeneszerző úgy beszéli, mint természetes nyelvét. A kisebb mesterek így aztán ugyan-
azokat a zenei gondolatokat ismételgetik, a nagyobbak viszont e stílusból új irányba indulnak.
Keresik, hol vannak azok a rejtett lehetőségek, amelyeket ki lehetne bontakoztatni. A módosított
hangokat, a váltóhangokat, késleltetéseket halmozzák, s mivel már mindenki tudja, hová fognak ol-
dódni, gyakran elhagyják a feloldást. Ezzel több „lebegést” visznek a zenébe. Szeretik a meglepőbb
harmóniakapcsolásokat. Áttörik a hangnemek közti határokat: belefűzik a hangnembe más hangnem
hangjait, vagy egymás mellé állítanak távolabbi hangnemeket. Szeretik bővítésekkel elodázni a lezá-
rásokat, hosszú dallamíveket formálnak. Gyakran nyitva hagyják a forma egy-egy részét, hogy tovább
haladhassanak. Megnövekszik a művek terjedelme. Jobban kiélezik a „jellegeket”, a szélsőségesebb
hangulatokat: a vad, hajszás meneteket éppúgy, mint az elábrándozó, elmélázó éneklést. Ezeket sok-
szor azzal igazolják, hogy a zenéhez valami „programot”, mesét, történetet, ábrázolást fűznek hozzá.
Már nem általános a zenekar használatában a vonóskar + kiegészítő fúvósok képlet. A megnöve-
kedett zenekar mint egyetlen hangszer szól a szerző kezében. Gyakran a vonóstól fúvós veszi át a
dallamot vagy fordítva, néha csak négy-öt hang jut egy hangszerre, máris átadja a fonalat a követ-
kezőnek, vagy pedig egymás dallamát színezik, ellenpontozzák a hangszerek. Az egyes hangszerek
egyénisége is jobban kirajzolódik a műben. A hangszerek hangszíne nemcsak a zene megértését
szolgálja, hanem fontos önálló tényező lesz a darabban.
Feladat
Kutassatok! Gyűjtsetek a zeneszerzőkről szóló anekdotákat, érdekességeket!
189
EZ6emelt2018_190520.indb 189 2019. 05. 20. 12:33:15

Fogalomtár
a cappella – vokális művek hangszerkíséret nélküli megszólaltatásának módja (az elnevezés a

kápolna szóra utal, mivel a templomi helyszíneken régebben túlnyomórészt hangszerkíséret
nélkül adták elő a műveket)
alla breve – olyan ütem metrumjelzése, amelyben a ritmikai alapegység (mérő) a félkotta és nem
a negyed. Például: 2/2
ária – a szó eredetileg dalt jelent. Az opera elterjedésétől kezdődően az ária elnevezés leggyakrabban
az oratórikus művek vagy operák önálló zenei egységére vonatkozik, amelyet egy énekes szólista
ad elő, hangszerkísérettel (a barokkban és a klasszikában a legtöbb ária zárt számként hangzik el)
augmentáció, augmentálás: az értékek (metrum, ritmus) növelése
baryton – 18. századi vonós hangszer, amely 6-7 játszóhúrral és több, a fogólap alatt elhelyezke-
dő rezonátorhúrral rendelkezett
basso continuo – folyamatos basszus / számozott basszus / generálbasszus – a barokk stílusra jel-
lemző akkordikus kíséret. Kidolgozása az előadó feladata, az akkordokra gyakran számokkal
is utaló „kotta” alapján (a számok a basszushangtól való hangköztávolságot jelzik). A basso
continuót több zenész is játszhatja, ez a continuo-csoport. Tagjai: egy teljes akkordot megszó-
laltató hangszer (húros vagy billentyűs) és egy vagy több dallamhangszer (mélyvonós vagy
-fúvós), ezek a basszust erősítik
basso ostinato – osztinátóbasszus, a legmélyebb szólamban többször megismételt, „makacsul”
végigvezetett dallam. Egyes, a barokkra jellemző zenei műfajokban az adott tételen belül
a basszus állandóan ismétlődik, a fölötte lévő szólamok a basszussal szorosan összefüggenek
(Purcell: Dido búcsúja). Az ún. osztinátóvariáció során az állandóan ismétlődő basszustéma
fölött variáltan ismétlődnek a dallamok (Corelli: La Follia)
beugró váltóhang – a klasszikus stílusban olyan váltóhangként értelmezhető, amely előtt nem
áll főhang
comes – (=társ) a fúgatémára (dux) válaszoló téma neve, ez a másodikként belépő szólam
diminúció, diminuálás – az értékek (metrum, ritmus) csökkentése
domináns – tonika felé vezető, tonikára rámutató hang, hangzat, hangnem. A bécsi klasszikában
legtöbbször az alaphang feletti kvint (hang), az arra épülő hármashangzat (és annak hangjai, pl.
a terce = vezetőhang), illetve a tonikánál kvinttel feljebb levő hangnem
dudakíséret – (dudabasszus) tonikai orgonapontból és a felette levő kvintből álló, monoton rit-
musú, dudahangzást idéző kíséret
dux – (=vezér) a fúga elsőként megszólaló témája
előke – kiskottával írt „zászlós” díszítőhang. Értéke levonódik a mögötte álló főhangéból
enharmónia, enharmonikus – azonos magasságú, de a kottába másképpen lejegyzett hangok
(pl. gisz és asz, cisz és desz). Az enharmonikusan lejegyzett hangok többnyire más hangne-
mekbe tartoznak, és másfelé haladnak, törekszenek, oldódnak
expozíció – a szonátaforma első része
fermata – U (ol. = megálló), magyar elnevezése: korona. a hang vagy szünetjel felett áll, és
annak hosszúságát bizonytalanná, az előadótól függővé teszi
figuráció – gyorsabb mozgás (a zenei folyamat adott lüktetéshez mérve), amely egy dallamot
vagy akkordot „rajzol körül” – a figuráció ebben az értelemben a dallamhang vagy -hangok
egyfajta „élénkítését” jelenti a ritmikai mozgás által
fokszám, fokjelzés – a hangok és a hangzatok könnyebb áttekinthetősége érdekében a skála
hangjaira épült hármashangzatokat a zeneelmélet római számokkal jelöli. Pl. a dúr skála ese-
tében egy V. fokú hármashangzat szó-ti-ré hangokból áll.
190
EZ6emelt2018_190520.indb 190 2019. 05. 20. 12:33:18

folia – 3/4-es, portugál eredetű tánc, a műzenében variációsorozat
fúga – legismertebb jelentése szerint: a 17. századtól kialakult, imitációs szerkesztésű, szigo-
rú szabályok alapján megszerkesztett zenemű. Jellegzetessége, hogy az ilyen típusú művek
elején (a fúgaexpozícióban) a szólamok egymást követően lépnek be, s ekkor valamennyi
szólam a fúgatémát szólaltatja meg – később a téma még többször megszólal, különböző
szólamokban
funkció – az akkordoknak a zenei folyamatban betöltött „szerepe” – a bécsi klasszikában 3 funk-
ció van: tonika, domináns, szubdomináns
hangközfordítás – ha egy hangköz alsó hangját egy oktávval feljebb, vagy egy hangköz felső
hangját egy oktávval lejjebb helyezzük, akkor hangközfordítást kapunk. A prím fordítása az
oktáv, a szekundé a szeptim, a tercé a szext, a kvarté a kvint. A tiszta hangközök fordítása is
tiszta (t4-t5), a kis hangközé nagy és fordítva (k3-n6), a bővítetté szűkített és fordítva (b2-sz7)
hármas- és négyeshangzat fordításai – ha a hármashangzatnak nem az alaphangja a legmélyebb
hang, akkor a hangzat valamely fordítását halljuk. Ha a terc a legmélyebb hang, akkor neve:
szextfordítás, ha a kvinthang kerül alulra, akkor kvartszext fordításról beszélünk.
A négyeshangzat fordításainak nevei: kvintszext (a terc a legmélyebb hang), terckvart (a kvint-
hang van legmélyebben), szekundfordítás (a szeptimhang a legmélyebb hang).
hármashangzat-felbontás – a hármashangzat hangjainak időben egymás után történő megszólal-
tatása, vagyis dallamként való alkalmazása
háromtagú forma – többnyire három periódusból álló zenei szerkezet; a bécsi klasszikában a
háromtagúság jellemzője az első formarész visszatérése, gyakran variált alakban (ez lehet rö-
vidített változat is)
idegen hang – egy akkord hangjaihoz nem tartozó hang. Ez lehet: átmenő hang (pl. egy tonikai
hármashangzat esetén dó-ré-mi-szó), lehet váltóhang (pl. szó-fi-szó), lehet beugró váltóhang
(ti-dó, ri-mi, fi-szó), lehet késleltető vagy éppen előlegező hang. Ezek a hangzathoz képest
idegen hangok hol a zenei mozgás folyamatosságát, hol a „simább” átmeneteket biztosítják, hol
pedig szükséges feszültségeket visznek a zenébe.
imitáció – utánzás
improvizáció (improvisus, lat. = váratlan, előre nem látott) – rögtönzés
kadencia – eredeti jelentése: zárlat (harmóniai, ritkábban dallami záróformula elnevezése); más
értelemben: rögtönzött (improvizált) rész egy zenei folyamatban – a bécsi klasszikában az el-
nevezés a versenyművek gyors tételeiben a reexpozíció (visszatérés) végén álló, a szólistára
bízott, de a tétel témáit felhasználó rögtönzésre vonatkozott
kánon – valamely szólam időben később elinduló, hangról hangra történő utánzása, imitálása
késleltetés – olyan figuráció, amelyben az akkordba illeszkedő hangot nem az akkord többi hang-
jának megszólalásával egy időben érjük el (ez feszültséget kelt), hanem az adott hangot követő
hangon (ekkor feloldjuk a feszültséget). A késleltetést előidéző hang legtöbbször szekundlépés-
sel éri el az akkordba illeszkedő hangot
kéttagú forma – két periódus terjedelmű (leggyakrabban két periódusból és ezek esetleges bő-
vítéseiből álló) zenei szerkezet; a zeneelméletben legtöbbször azt a formai képletet jelölik így,
amely nem tartalmazza az első rész valamilyen formájú visszatérését
kidolgozás – a szonátaforma középső, műfajtörténeti szempontból a legkésőbb kialakult része: az
expozícióban bemutatott témák (esetleg csak egyetlen téma) változatos, többnyire több hang-
nemet érintő kifejtése, kibontása
komplementer ritmika – több szólam esetén egymást kiegészítő ritmusképletek: az egyik szólam
mozgásával „kitölti” a másik szólam mozgásának szüneteit
kontrapunkt (ellenpont) – polifon szerkesztési módok, illetve az ilyen szerkesztési módokkal
létrehozott szólamok elnevezése (bővebben lásd a Barokk kontrapunkt fejezetet)
191
EZ6emelt2018_190520.indb 191 2019. 05. 20. 12:33:18

korál – a protestáns liturgiában használt jelentés szerint egyházi népének, de a szokás alapján
ezzel a névvel jelölik a koráldallamok különböző feldolgozásait is
kürtmenet – két szólam összecsengése, mely a natúr rézfúvós hangszerek természetes hangjainak
sorrendjéből alakult ki
libretto (könyvecske) – vokális művek (opera, oratórium) szövegkönyve. Más, zenei területen
kevésbé használatos elnevezése: szüzsé (sujet).
liturgia – a nyugati keresztény kultúrában az egyházi, kötött rendű szertartások gyűjtőneve
lokriszi hangsor – ti alaphangra épülő hét fokú hangsor
maggiore – dúr (olaszul)
minore – moll (olaszul)
moduláció – hangnemváltás
moll hangsor – lá alaphangra épülő hét fokú hangsor. A vezetőhangot nem tartalmazó moll sort –
természetes, naturális moll – eolnak is nevezhetjük, a VII. fok felemelésével vezetőhangot (szi)
kapott hangsor neve összhangzatos, azaz harmonikus moll. Azt a lá alapú hét fokú hangsort,
amely felfelé a fi és a szi hangokat tartalmazza, lefelé pedig megegyezik a természetes mollal
dallamos (melodikus) mollnak hívjuk.
monódia – az ókori görögöknél érzelmeket kifejező, egyetlen hangszerrel kísért szólóéneket
(esetleg szavalatot) jelentett – ehhez valamelyest hasonlóan a 17. század elején monódia elne-
vezéssel létrejövő műfaj is hangszerkíséretes szólóéneket jelölt
opera – a 17. századtól elterjedt elnevezés a drámai cselekményt színpadi előadásban ábrázoló
zenei műfajra vonatkozik, melynek leggyakoribb előadó-apparátusa: énekes szólisták, kórus
(egyes művek esetében) és zenekar
oratórikus műfajok – jellegükben és tartalmukban az oratóriumhoz hasonló, általában énekesek-
re és zenekarra írt műfajok
oratórium – leggyakrabban vallásos tartalmú cselekményt ábrázoló zenei műfaj, amelyet általá-
ban egy vagy több énekes szólista, kórus és zenekar koncertszerűen ad elő
orgonapont – hosszan, ütemeken át kitartott (többnyire basszus) szólam. Olykor a felső szólamok
a funkciót megőrizve mozognak az álló basszus fölött, máskor a felső szólamok kisebb funkci-
ós lépéseit a basszus egyetlen funkcióba fogja össze. Nevét onnan kapta, hogy először orgonán
használták: az orgonapedálon szólalt meg a hosszan kitartott basszus, a kézzel megszólaltatott
billentyűkön pedig a gyorsabban váltakozó zenei anyag
partitúra – (régiesen: vezérkönyv) egy zenemű minden egyes szólamát egymás alá rendezve,
pontosan meghatározott sorrendben tartalmazó kotta
passacaglia – osztinátó basszusra épülő, 3/4-es, spanyol eredetű (de Olaszországban meghono-
sodó) tánc
pentachord – egymás melletti öt hangból álló hangsor, például: dó-ré-mi-fá-szó
prelúdium – eredeti jelentése szerint: előjáték, a barokkban hosszabb, jelentősebb alkotás (példá-
ul fúga) bevezető zenéje is lehet
programzene – zenén kívüli (például irodalmi, képzőművészeti, természeti) inspiráció alapján
készült zenei alkotás: témája legtöbbször a zeneszerző által meghatározott vagy érzékeltetett
cselekmény/történet, amelyet a zene folyamata jelenít meg
rondó (eredeti, francia írásmódú neve: rondeau, a szó jelentése: körtánc) – a rondótéma (koráb-
ban: refrén) és a közjátékok (epizódok, couplet-k [kuplé]) egymásutánjából áll. Formai képlete:
R a R b R c R ... R. A barokk rondó legismertebb változatában (az ún. párizsi rondóban) a ron-
dótéma mindig a főhangnemben, általában teljes hosszában tér vissza, és egész zárlattal zárul.
A klasszikától kezdve a rondótéma megjelenési formái szabadabbak
sarabande – felütés nélküli, hármas lüktetésű, lassú, ünnepélyes, spanyol eredetű tánc
sóhajmotívum – lefelé irányuló kisszekundlépést tartalmazó páros kötés
192
EZ6emelt2018_190520.indb 192 2019. 05. 20. 12:33:18

szekvencia – (= követés)
1. azonos dallam, dallamtöredék ismétlődése a skála különböző (általában szomszédos) hang-
jairól kezdve
2. sequentia az alleluja dallamok lezárásaiból (jubilus) keletkezett énekvers, mely önállóvá vált,
ma az ünnepi szentmisék része
szeptim – az alaphangtól három terc távolságra lévő hangköz neve: kis szeptim, ha a kvintre kis
terc és nagy szeptim, ha nagy terc épül. A szűkített szeptimet három kis tercre bonthatjuk.
szerenád (olaszul: serenata – „szabadban előadott” vagy „esti” zene) – általában többtételes,
kötetlen megformálású, kamaraegyüttesre vagy kisebb zenekarra írt, könnyedebb hangvételű
kompozíció
szvit – stilizált tánctételek sorozata (a táncok közé néha beépülhetnek más, különböző karakterű
tételek is), amelyek általában azonos, néha az alaphangnemhez közeli hangneműek
tercett – három szóló énekhangra írt mű (vagy egy zenemű ilyen jellegű részlete)
tercpárhuzam, tercmenet – két szólam párhuzamos mozgásakor megszólaló terc, illetve hosz-
szabb időn keresztül megszólaló tercpárhuzam
toccata (toccare = megérinteni, „hangszeren játszani”) – hangszeres műfaj, az érett barokkban a
virtuóz figurációk, futamok jellemzik
tonális válasz – az ilyen típusú válasz esetén a comes különbözik a duxtól, annak érdekében, hogy
az alaptonalitás megmaradjon
tonika – a dúr és moll hangzásra épülő zenében a hangsor alaphangja, illetve az erre épülő hangzat
trilla – díszítésfajta. Legegyszerűbb formája két szomszédos hang gyors, folyamatos váltakozása
váltóhang – egy adott hangtól legtöbbször szekundlépésre lévő hang, amelyre a dallam ellép,
majd visszatér az előtte megszólaltatott hangra. A szekund lehet kicsi (pl. szó-fi-szó) vagy nagy
(szó-fá-szó), illetve a váltóhang lehet alsó (pl. dó-ti,-dó) vagy felső (dó-ré-dó).
variáció – a zenei egység valamely elemének megváltozása úgy, hogy az eredeti felismerhető
maradjon
vezetőhang – a dúr és a moll skála vonatkozásában a hangsor hetedik foka (szolmizálva: ti, il-
letve: szi), amely félhanglépéssel érkezik az alaphangra. Ezt a hangot (ami egyben a rá épülő,
VII. fokú hármashangzat alaphangja) vezetőhangnak nevezzük, mivel az alaphangra / tonikára
„vezet”.
visszatérő forma – a zenemű valamely egysége más zenei gondolatok közbeékelődése után meg-
ismétlődik
zárt szám – olyan áriák, duettek és más zenei együttesek (például kórustételek) neve, amelyek
önálló egységként szólalnak meg, az addigi és az elhangzásukat követő zenei folyamattól el-
különülve
zenei frázis – olyan zenei gondolat, amelyet legalább két motívum alkot
193
EZ6emelt2018_190520.indb 193 2019. 05. 20. 12:33:18

Felhasznált irodalom
Alapfokú szolfézstanítás a gyakorlatban (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Kodály Zoltán

Zenepedagógiai Intézet Kecskemét, 2012)
A Magyar Hӓndel Társaság évkönyve 2009–2010 – összeállította Göllesz Zoltán (Rózsavölgyi és
Társa Kiadó, Budapest, 2010)
Amenda, Alfred: Eroica Beethoven életének regénye (Zeneműkiadó, Budapest, 1977)
Az opera születése (Európa zenéje sorozat) (Zeneműkiadó, Budapest, 1983)
Az ének-zene tantárgypedagógiája (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2012)
Baranyi Ferenc: Operaszövegek – Szavakkal a zene szolgálatában (Mikszáth Kiadó)
Barna István: Örök muzsika – zenetörténeti olvasmányok (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1977)
Biblia ószövetségi és újszövetségi Szentírás (Szent István Társulat, Apostoli Szentszék Kiadója,
Budapest, 2013)
Brockhaus Riemann Zenei lexikon (Zeneműkiadó, Budapest 1983-tól)
Candé, Roland de: Az angol zene rövid története (Zeneműkiadó, Budapest, 1964)
Dalos Anna: Forma, harmónia, ellenpont Vázlatok Kodály Zoltán poétikájához (Rózsavölgyi és
Társa, 2007)
Dobszay László: A magyar dal könyve (Zeneműkiadó, Budapest, 1982)
Dobszay László: Magyar zenetörténet (Gondolat Kiadó, Budapest, 1984)
Documentae Musicae Sacrae – A szent zene dokumentumai (Magyar Liturgikus Intézet kiadványa,
2005)
Esterházy Péter: Harmonia caelestis (Magvető Kiadó, Budapest, 2000)
Falk Géza: Beethoven összes szimfóniái (Szöllőssy Könyvkiadó, 1943)
Falvy Zoltán: A magyar zene története (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002)
Frank Oszkár: Formák, műfajok a barokk és klasszikus zenében (Frank Oszkár kiadása, Budapest,
1996)
Gárdonyi Zoltán: Elemző formatan (Editio Musica, Budapest, 1964)
Harnoncourt, Nicolaus: A beszédszerű zene (Editio Musica, Budapest, 1988)
Harsányi Gézáné: Mozaikkép Nagykálló XX. századi történéseiből (http://docplayer.
hu/3210509-Harsanyi-gezane-mozaikkep-nagykallo-xx-szazadi-torteneseibil.html)
Jeppesen, Knud: Ellenpont (Zeneműkiadó, Budapest, 1975)
Kelemen Imre: A zene története 1750-ig (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1990)
Kodály Zoltán: Visszatekintés (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1964)
Kroó György: Bartók kalauz (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1971)
Landon, H C Robbins: 1791 – Mozart utolsó éve (Corvina Kiadó, Budapest, 2000)
Láng György: Joseph Haydn (Gondolat Kiadó, Budapest, 1959)
Lazarus, John: Opera kézikönyv (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1993)
Legány Dezső: Purcell (Gondolat Kiadó, 1981)
Lise, Georgio – Rescigno, Eduardo: A 18. századi opera Scarlattitól Mozartig – Európa zenéje
(Zeneműkiadó, Budapest, 1986)
Liturgikus lexikon – szerkesztette Verebényi István, Arató Miklós Orbán (Ecclesia Kiadó, Buda-
pest, 1976)
Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok (Népművelési Intézet kiadás, Budapest,
1975)
Mozart breviárium – összeállította Kovács János (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1961)
Nagy László: Pusztító dekadencia
(http://www.operaportal.hu/lexikon/opera-historica/item/37628-pusztito-dekadencia)
194
EZ6emelt2018_190520.indb 194 2019. 05. 20. 12:33:18

Orfeusz Hangzó Zenetörténet 2. 3. kötet (Nemzeti Kulturális Alap Zenei Kollégium, felelős kiadó:
Dobszay László)
Orselli, Cesare: A madrigál és a velencei iskola – Európa zenéje (Zeneműkiadó, Budapest, 1986)
Paksa Katalin: Énekeltem én (Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépis-
kola és Diákotthon, Gödöllő, 2014)
Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet (Balassi Kiadó, Budapest, 2008)
Passuth László: A mantuai herceg muzsikusa (Zeneműkiadó, Budapest, 1964)
Rolland, Romain: Hӓndel (Gondolat Kiadó, Budapest, 1959)
Sadie, Stanley: Grove monográfiák, Mozart (Zeneműkiadó, Budapest, 1987)
Sárosi Bálint: Hangszerek a magyar néphagyományban (Planétás Kiadó, 1999)
Sas, Ágnes: Esterházy Pál: Harmonia caelestis – Musica Danubiana sorozat (Magyar Tudomá-
nyos Akadémia Zenetudományi Intézet, Budapest, 2001)
Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv (Planétás Kiadó, Budapest, 1997)
Somfai László: Joseph Haydn élete képekben és dokumentumokban (Zeneműkiadó, Budapest,
1977)
Suzuki, Sinchi: A szeretet pedagógiája A tehetségnevelés egyedülálló megközelítése (Dallam Ki-
adó, 2004)
Szabolcsi Bence: A zene története (Zeneműkiadó, Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 1940)
Szabolcsi Bence: A magyar zene évszázadai (Zeneműkiadó, Budapest, 1961)
Szabolcsi Bence: Beethoven (Gondolat Kiadó, Budapest, 1960)
Szöveggyűjtemény a zeneesztétikai tanulmányokhoz – összeállította Kedves Tamás (Nemzeti Tan-
könyvkiadó, Budapest, 1997)
Till Géza: Opera (Zeneműkiadó, Budapest, 1985)
Tótfalusi István: Operamesék (Zeneműkiadó, Budapest, 1977)
Tótfalusi István: Új operamesék (Zeneműkiadó, Budapest, 1987)
Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje (Mezőgazda Kiadó, 2001)
Várnai Péter: Operalexikon (Zeneműkiadó, Budapest, 1975)
Várnai Péter: Oratóriumok könyve (Zeneműkiadó, Budapest, 1972)
Wolff, Christoph: Johann Sebastian Bach – A tudós zeneszerző (Park Kiadó, 2009)
195
EZ6emelt2018_190520.indb 195 2019. 05. 20. 12:33:18

Betűrendes mutató
A csikósok, a gulyások (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

A fűzfának nincsen töve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Aj, meg kell a búzának érni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
A nap leszáll . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
Angoli Borbála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Apcon lakom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Arra gyere, amerre én . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
A szorgos pásztor (svájci népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
A Vidrócki híres nyája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Azért, hogy én huszár vagyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
Az új tavasznak ünnepén (ír népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Bach: III. Brandenburgi verseny BWV 1048 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
Bach: C-dúr prelúdium és fúga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
Bach: c-moll passacaglia és fúga BWV 582 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
Bach: d-moll toccata és fúga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
Bach: Ein’ feste Burg ist unser . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
Bach: János-passió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
Bach: Jézus, vígasságom – Jesu, meine Freude . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
Bach: Korál szöveg nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
Bach: Ó, maradj, világosság – Christus, der ist mein Leben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
Bach: Úrnak szolgái mindnyájan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Bartók Béla: 15 magyar parasztdal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
Bartók Béla – Kodály Zoltán: Magyar népdalok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
Bartók Béla: Négy szlovák népdal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
Bartók Béla: Román népi táncok zongorára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Beethoven: cisz-moll „Mondschein” szonáta, op. 27. No. 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175
Beethoven: V. (c-moll) „Sors” szimfónia, op. 67., 1. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178
Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 16., 3. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177
Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, op. 125., zárótétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184
Beethoven: „Marmotte” – Lied des Marmottenbuben, op. 52. no. 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
Beethoven: VII. szimfónia, op. 92. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182
Beethoven: Urián Föld körüli utazása – Urians Reise um die Welt, op. 52. no. 1 . . . . . . . . . . 105
Béres vagyok, béres (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Bertalotti: Solfeggio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
Beteg asszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
Bottánc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Corelli: La Folia (La Follia) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
Debrecennek van egy vize (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Dudanóta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
Elmegyek, elmegyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Én az éjjel nem aludtam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Enni, inni van csak kedved (szlovák népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
Erdő mélyén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
Erre kakas, erre tyúk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
Ess, eső, ess (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
196
EZ6emelt2018_190520.indb 196 2019. 05. 20. 12:33:18

Esterházy Pál: Mennyei harmónia – Harmonia caelestis – Dormi Jesu . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
Esterházy Pál: Mennyei harmónia – Harmonia caelestis – Puer natus in Betlehem . . . . . . . . 39
Feleségem olyan tiszta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Felülről fúj az őszi szél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Fölmentem a szilvafára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
Haj, Rákóczi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Haydn: C-dúr „Császár” vonósnégyes, Hob. III:77 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
Haydn: D-dúr „Pacsirta” vonósnégyes, 1. tétel, Hob. III:63 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140
Haydn: D-dúr szimfónia („Az óra”), Hob. I:101 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
Haydn: Egykedvűség – Der Gleichsinn, Hob. XXVIa:6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
Haydn: Falusi jókedv – Die Landlust, Hob. XXVIa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Haydn: G-dúr „Üstdobütés”/„Meglepetés” szimfónia, Hob. I:94, 2. tétel . . . . . . . . . . . . . . . 153
Hӓndel: Messiás – Every valley . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
Hӓndel: Messiás – For unto us a child is born . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
Hӓndel: Saul – Welcome, welcome mighty king . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
Händel: Tűzijáték szvit – Nyitány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
Jó bort árul Sirjainé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
Kecskemét is kiállítja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Kék nefelejcs ráhajlott a vállamra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Kilencet ütött már az óra (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
Kincsem, komámasszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
Kit virágot, rózsám adott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
Kodály Zoltán: Kállai kettős . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Kodály Zoltán: Kétszólamú gyakorlat egy Vivaldi témára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
Kodály Zoltán: Mátrai képek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Kossuth Lajos azt izente (bukovinai népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Lányát az anya (szlovák népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
Leopold Mozart: Hallali . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
Lóra, csikós, lóra! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Madárka, madárka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Már Vidrócki . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Meghót, meghót a cigányok vajdája (bukovinai népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
Megkötöm lovamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
Megyen az nyáj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Monteverdi: Poppea megkoronázása – Seneca halála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
Nem vagyok én senkinek sem adósa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
Ó, mi kegyes ó barátunk (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Összegyűltek az izsapi lányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
Purcell: Arthur király – Pásztor, pásztor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
Purcell: Dido és Aeneas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
„Saltus hungaricus” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
Sári lovam, a fakó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
Sej, a tari réten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Sej, sarkon van a (magyar népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
Szánt a babám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
Szél hajlítgat (orosz népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
Szombat este (cigány népdal) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Táncdallam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
197
EZ6emelt2018_190520.indb 197 2019. 05. 20. 12:33:18

Te vagy a legény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
Vivaldi: Négy évszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta, K. 331, 1. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
W. A. Mozart: A fonó lányka – Die kleine Spinnerin, KV 531 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
W. A. Mozart: Alleluja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
W. A. Mozart: A varázsfuvola – Die Zauberflöte, K. 620 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164
W. A. Mozart: d-moll zongoraverseny, K. 466 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156
W. A. Mozart: Drága szempár – Luci care, K. 346 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
W. A. Mozart: Egy kis éji zene, K. 525 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160
W. A. Mozart: Ó, felvirradt a szép óra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
W. A. Mozart: Pajtás, örvendj – Töredék a Zaide című Singspielből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
W. A. Mozart: Requiem, K. 626, 7. tétel: Lacrymosa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172
W. A. Mozart: Téli hangulat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után – Sehnsucht nach dem Frühling . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
Zöld erdő harmatját . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
198
EZ6emelt2018_190520.indb 198 2019. 05. 20. 12:33:18

MELLÉKLET
Barokk fogástáblázat
(Alt furulya)
(D )
(D ) (D ) ) D
(
••• ••• ••• ••• ••• ••• ••• ••• •••. •••.
•• •• •• •• •• •. •. •.. .
.
..
•
••
• •• .•• .• • .•
• .•• .. .• ..
(D ) (D ) (D )
••. ••.. ••.. .• .. .. •
•.. •.. •• •••
•••. .. .. . . •
. .. .. .. .. .•• .•.
(D ) (D ) ( D )
( ) D
•• •• •• ••. ••. ••. ••. •..
••. •. •.. •.. .. . ••.
.• .•. .. . .. .•
• . . ••.
199
EZ6emelt2018_190520.indb 199 2019. 05. 20. 12:33:19

Fogástáblázat
(Szoprán furulya)
(D ) (D )
(D ) ( D ) ( )
••• ••• ••• ••• ••• ••• ••• ••• • ••. •••.
•• •• •• •• •• ••. •. •.. .
•• .•• .• .•. . • .
••
• . .•• .. . •. ..
) (D ) ( D )
(D ) (
••. ••.. ••. ••.. .• .. .. ••

•.. •.. ••
••. . •.
. . .. . . • ••
. . .. .. .. .. .. .•• . •.
(D ) (D ) ( D )
)

(
•• •• •• •• ••. ••. ••. •..

••. •. •.. •.
. . . ••. ••.
. . •. .. • .. .•• . .
• ••
EZ6emelt2018_190520.indb 200 2019. 05. 20. 12:33:19

NT-11605 Z Teljes

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

NT-11605 Z Teljes

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

6

0cimnegyed-eloszo_3.indd 1 2019. 12. 12. 18:56:49

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértők:

A könyvet 2017-ben átdolgozta:

© Dobszay László, Szabó Helga, Szabó Katalin,

Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.

Raktári szám: NT-11605/Z

0cimnegyed-eloszo_3.indd 2 2019. 12. 12. 18:56:49

II. A BAROKK ZENE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

III. A KLASSZIKA ZENÉJE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94

EZ6emelt2018_190520.indb 3 2019. 05. 20. 12:31:59

Kedves Diákok, kedves Kollégák és Szülők!

Szómagyarázat Páros munka

Zenehallgatás Írásbeli feladat

Éneklés Gondolkodtató feladat

Projektfeladat Házi feladat

EZ6emelt2018_190520.indb 4 2019. 05. 20. 12:31:59

Archaikus réteg – honfoglalás előtt

Ess, eső, ess

EZ6emelt2018_190520.indb 5 2019. 05. 20. 12:31:59

A 11─15. század népzenéje

Kilencet ütött már az óra

EZ6emelt2018_190520.indb 6 2019. 05. 20. 12:31:59

Én az éjjel nem aludtam

Kuruc kori dallamok

EZ6emelt2018_190520.indb 7 2019. 05. 20. 12:32:00

2. Szegénylegénynek olcsó a vére, 3. Bort kupámba, bort, embert a gátra,

Zöld erdő harmatját

2. A magas hegyeken 5. Jobb hát a darvakkal

3. Messzire bujdosom, 6. Mert itten lakásom

4. Szerelmes barátim, 7. Fejenként mindenek

EZ6emelt2018_190520.indb 8 2019. 05. 20. 12:32:00

A kuruc skála: l-t-di-r-m-f-s – másként szolmizálva a mi-fi-szi-l-t-d-r

EZ6emelt2018_190520.indb 9 2019. 05. 20. 12:32:00

A 18–19. század népzenéje

EZ6emelt2018_190520.indb 10 2019. 05. 20. 12:32:01

Szómagyarázat: ó barát: régi barát

Kossuth Lajos azt izente

2. Kossuth Lajos íródëák, 3. Esik esső karikára,

EZ6emelt2018_190520.indb 11 2019. 05. 20. 12:32:01

Matyó és kalocsai viselet

Sej, sarkon van a

EZ6emelt2018_190520.indb 12 2019. 05. 20. 12:32:01

2. Lám én szegény szolgalegény csak magam egyedül,

3. Zúg az erdő, zúg a mező, vajon ki zúgatja?

4. Lám megmondtam, Patkó Bandi, ne menj az Alföldre,

5. Mert ha csikót találsz lopni, azonnal megfognak,

EZ6emelt2018_190520.indb 13 2019. 05. 20. 12:32:02

2. Sajnálom ökrömet, a járomszögemet,

3. Ökreim a réten, gulyám a vetésen,

Lóra, csikós, lóra!

Szómagyarázat: pányva: kötél, fonat, mellyel a barmot befogják, mozgásában korlátozzák

EZ6emelt2018_190520.indb 14 2019. 05. 20. 12:32:02

3. Az én lovam csárda előtt, gödröt vágott maga előtt,

4. Kiverték a gulyát-ménest, jaj, de szépen legelésznek,

5. Egyik iszik a Szelesbe, a másik a Cserepesbe’,

6. Mihálynap után az idő, fújdogál a hideg szellő,

7. A karámnál találgatják, hogy a nyájat hová hajtsák;

EZ6emelt2018_190520.indb 15 2019. 05. 20. 12:32:03

A Vidrócki híres nyája

2. Megyen az nyáj, megyen az nyáj 3. Hozd ki, babám, szűröm, baltám,

Újra az első dallamra: 5. A Vidrócki sírhalmára

EZ6emelt2018_190520.indb 16 2019. 05. 20. 12:32:03

@

@