A jogszabály mai napon (2011.X.

31) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

9/1995. (VIII. 31.) KTM rendelet

a motorbenzinek tárolásakor, töltésekor, szállításakor és áttöltésekor keletkező

szénhidrogén-emisszió korlátozásáról

A levegő tisztaságának védelméről szóló - többször módosított - 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 13. §-a (2)
bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az ipari és kereskedelmi miniszterrel és az érdekelt
miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya - a motorbenzinből évente 100 m3-nél kevesebbet forgalmazó üzemanyagtöltő
állomások, továbbá az 1 m3 alatti helyhez kötött tartályok kivételével - kiterjed
a) az olyan helyhez kötött tartályok létesítésére és üzemeltetésére, amelyeket motorbenzinnel töltenek
meg, vagy amelyekben motorbenzint tárolnak, illetőleg amelyekből motorbenzint vételeznek;
b) az üzemanyagszállító járművek olyan szállítótartályainak üzemeltetésére (tartályos jármű,
továbbiakban: szállító tartály), amelyeket motorbenzinnel töltenek meg, vagy amelyekből motorbenzint
töltenek át;
c) az üzemanyagtöltő állomások létesítésére és üzemeltetésére, valamint
d) ezek létesítőire és üzemeltetőire.
2. § (1) Azokat a helyhez kötött és szállító tartályokat, amelyekből töltéskor (be- és áttöltéskor) és
lefejtéskor motorbenzingőzök kerülnek a környezetbe, gőzvisszavezető rendszerrel (gázinga) vagy
véggázkezelő, illetve -visszatartó (a továbbiakban: véggázkezelő) berendezésekkel kell létesíteni és
üzemeltetni.
(2) Az üzemanyagtöltő állomások motorbenzin tároló tartályait csak olyan gőzvisszavezető rendszerhez
csatlakoztatható módon lehet létesíteni és üzemeltetni, amely a szállítótartályba vezeti vissza (gázinga) az
átfejtéskor kiszorított motorbenzingőzöket.
(3) Az üzemanyagtöltő állomások kiszolgáló kútfejét pisztolygáz visszavezetővel kell létesíteni és
üzemeltetni, amely a motorbenzint vételező járművek üzemanyagtankjából kilépő motorbenzingőzöket a
töltőállomás üzemanyagtároló-tartályába vezeti vissza.
3. § A gőzvisszavezető és véggázkezelő rendszerekre vonatkozó követelményeket a rendelet melléklete
tartalmazza.
4. § Az üzemben tartó köteles a gőzvisszavezető és a véggázkezelő berendezéseket folyamatosan
üzemképes állapotban tartani és működtetni. Meghibásodás esetén a javítást 5 munkanapon belül el kell
végezni. A határidő eredménytelen letelte után a motorbenzin töltést és lefejtést szüneteltetni kell.
4/A. § Az alsó töltésű közúti tartálykocsikat, valamint azok töltőállomásait úgy kell tervezni, kialakítani
és üzemeltetni, hogy megfeleljenek e rendelet 2. számú mellékletében foglalt követelményeknek.
5. § A helyhez kötött, föld feletti, szabadon álló motorbenzintároló tartályokat felületkezeléssel (hő elleni
védelemmel, fényvisszaverő bevonattal) kell ellátni.
6. § (1) A helyhez kötött motorbenzint tároló tartályok, a motorbenzint szállító tartálykocsik, valamint a
pisztolygáz gőzvisszavezető rendszereinél, a rendelet mellékletében előírt követelmények betartását az
üzemeltetőnek saját költségén kétévenként - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által az ipari
és kereskedelmi miniszterrel egyetértésben kijelölt intézménnyel - tanúsíttatni kell.
(2) A véggázkezelővel ellátott [2. § (1) bek.] helyhez kötött berendezés (tartály) üzemeltetőjének, a
rendelet mellékletében előírt követelmények, valamint a pontforrásnak minősülő véggázkezelő és egyéb
műszaki megoldású berendezés esetén a megengedett kibocsátási határértékek betartását kétévente saját
költségén ellenőriztetnie kell.
(3) Az (1) bekezdésben előírt vizsgálatok eredményét jegyzőkönyvben, a (2) bekezdésben előírt
vizsgálatokét pedig szakértői véleményben kell rögzíteni.
(4) A (3) bekezdés szerinti okmányokat az üzemeltetés helyén a kiállítástól számított öt éven át meg kell
őrizni, és az ellenőrző hatóság kérésére be kell mutatni.
7. § (1) A helyhez kötött berendezést (tartályt) az üzemeltetőnek az üzembe helyezéssel egy időben be
kell jelenteni a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet I. számú melléklete szerinti bejelentőlapnak a területileg
illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez történő megküldésével.
 (2)
8. § (1)
(2) A beruházónak a gőzvisszavezető rendszer megfelelőségét az üzembe helyezés során a kijelölt
tanúsító intézménnyel ellenőriztetni és tanúsíttatni kell. Az erről készült jegyzőkönyvet a környezetvédelmi
hatóság részére meg kell küldeni.
(3) A megengedett határérték betartását az üzembe helyezés során a létesítőnek szakintézménnyel
ellenőriztetnie kell, és a szakvéleményt meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak.
(4) Csak olyan helyhez kötött motorbenzintároló-tartály, valamint töltőállomás létesítése és üzembe
helyezése engedélyezhető, amely e rendelet előírásait kielégíti.
9. §
10. § (1) Az e rendeletben rögzített követelményektől eltérően működtetett berendezések esetén - ideértve
a vizsgálati kötelezettség elmulasztását is - a környezetvédelmi hatóság határidővel előírja a hiányosság
megszüntetését, egyidejűleg az üzemeltető ellen szabálysértési eljárást kezdeményez.
(2) Az (1) bekezdésben előírtak nem teljesítése esetén az üzemelést az illetékes engedélyező hatóság a
környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére felfüggeszti vagy megtiltja.

Vegyes és záró rendelkezések

11. § E rendelet alkalmazásában

(1) A rendelet hatálybalépésekor már működő üzemanyagtöltő állomások motorbenzin forgalmát a
rendelet hatálybalépése előtti 3 év közül azon év szerint kell megítélni, amelyikben a legnagyobb
mennyiségű volt a motorbenzin eladás.
(2) Ha az üzemelés megkezdése óta a rendelet hatálybalépéséig kevesebb mint 3 év telt el, akkor a
tervezett motorbenzin forgalmat kell figyelembe venni.
(3) A rendelet hatálybalépése után engedélyezésre kerülő üzemanyagtöltő állomás esetén a tervezett
legnagyobb motorbenzin forgalmat kell figyelembe venni.
(4)
(5) Véggázkezelő berendezések azok a technológiai berendezések és műszaki eljárások, melyekkel a
tartályokból kilépő levegő motorbenzin tartalmát csökkentik (pl. adszorpciós eljárás, véggázégetés
úszófedeles tartály stb.).
12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A 6. § (1) bekezdésében előírt követelményeket 1997. január 1-jétől kell alkalmazni.
(3)-(4)
13. § Ez a rendelet - a levegő védelméről szóló, a levegőterheltségi határértékekről és a helyhez kötött
légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló, valamint a levegőterheltségi szint és a helyhez
kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos
szabályokról szóló jogszabályokkal együtt - összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlament
és a Tanács az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és a tárolótelepekről
töltőállomások részére történő elosztásából származó kibocsátása csökkentéséről szóló 94/63/EK
irányelvével.

1. számú melléklet a 9/1995. (VIII. 31.) KTM rendelethez

A gőzvisszavezető és -kezelő rendszerek akkor felelnek meg a technika jelenlegi szintjének, ha

1. helyhez kötött tartályból szállító jármű tartályába, illetve szállító jármű tartályából helyhez kötött
tartályba töltenek át motorbenzint, akkor
a) a motorbenzin áramlás csak a gőzvisszavezető rendszer csatlakoztatása esetén indul meg,
b) a gőzvisszavezető rendszer a gőzvisszavezetés időtartama alatt legalább 95%-os hatásfokkal
megakadályozza a motorbenzingőzök környezetbe jutását;
2. a benzintöltő állomáson
csak olyan töltőszeleppel ellátott áttöltőfejet (pisztolyt) alkalmaznak, amely a gépjárműtankból kiszorított
motorbenzingőzöket visszavezeti a töltőállomás tárolótartályába,
a) passzív védelem esetén
- a gőzvisszavezető rendszerben kis áramlási ellenállás mellett biztosított a szabad gőzátáramlás,
- az áttöltőfej (pisztoly) töltőszelep ellennyomása a gyártó adatai szerinti maximális értéket nem lépi túl,
- a töltőszelep a gépjármű üzemanyagtartályához csatlakozó tömítőkarimái nincsenek kirepedve, vagy
egyéb más, tömítetlenséget okozó meghibásodást nem mutat;
b) aktív védelem esetén
 - az üzemanyagtartály töltésekor a tartályból kiszorított gőzök vákuumszivattyú segítségével kerülnek -
csővezetéken - vissza a föld alatti tartályba,
- a tömítés nélküli gőzvisszavezető rendszerekben visszavezetett levegő-motorbenzingőz elegy térfogata
nem lehet nagyobb, mint az áttöltött üzemanyag 105%-a;
3. a helyhez kötött tárolótartályok esetében
a) a véggázkezelő berendezések vagy egyéb műszaki megoldások leválasztási hatásfokának legalább
95%-os hatásfokúnak kell lennie,
b) ha a véggázkezelő pontforrásnak minősül, az a) pontban írt követelmények mellett a pontforrásra
vonatkozó követelményeket is be kell tartani.
4. A véggáz-visszavezető rendszereket úgy kell kialakítani, hogy azok egymáshoz csatlakoztathatók
legyenek.

2. számú melléklet a 9/1995. (VIII. 31.) KTM rendelethez

Az alsó töltésű közúti tartálykocsikra, valamint azok töltőállomásaira vonatkozó

előírások

1. Csőcsatlakoztatók
1.1. A töltőkaron olyan adapternek kell lennie, amely illeszkedik a járművön elhelyezett API 101,6 mm
(API 4 hüvelykes) adapterhez az alábbi előírásoknak megfelelően:
- API Recommended Practice 1004 (1004-es API javasolt módszer)
Hetedik kiadás, 1988. november.
Alsótöltés és gőzvisszanyerés MC-306-os tartályú gépjárművek esetén (2.1.1.1. fejezet - Az alsótöltéshez
használt adapter típusa)
1.2. A töltőállványon lévő gőzgyűjtő tömlőn a gőzgyűjtő csatlakozónak belső vezetőpályás és hornyos
adapternek kell lennie, amely illeszkedik a járművön elhelyezett 101,6 mm-es (4 hüvelykes) külső
vezetőpályás és hornyos csatlakozófelületű adapterhez úgy, ahogyan azt a következő előírás meghatározza:
- API Recommended Practice 1004 (1004-es API javasolt módszer)
Hetedik kiadás, 1988. november.
Alsótöltés és gőzvisszanyerés MC-306-os tartályú gépjárművek esetén (4.1.1.2. fejezet - Gőzvisszanyerő
adapter)

2. Feltöltési előírások
2.1. A folyadéktöltési sebesség legfeljebb 2500 liter/perc lehet töltőáganként.
2.2. Amikor a tárolótelep csúcsigénnyel működik, a töltőhelyi gőzvisszanyerő rendszer a gőzvisszanyerő
egységet is beleértve legfeljebb 55 mbar ellennyomást hozhat létre a gőzvisszanyerő adapter járműoldalán.
2.3. Minden jóváhagyott alsótöltésű járművet el kell látni azonosító táblával, amelyen fel kell tüntetni az
egyidejűleg működtethető töltőágak megengedett legnagyobb számát, amely biztosítja, hogy ne szabaduljon
ki gőz a tartályrekesz P és V szelepein keresztül, amikor a legnagyobb üzemi ellennyomás 55 mbar a 2.2.
pontban előírtaknak megfelelően.

3. A járműföldelés/túltöltés észlelő csatlakoztatása

A töltőállványt fel kell szerelni túltöltésészlelő vezérlőegységgel, amely a járműhöz csatlakoztatva
üzembiztos engedélyezési jelet ad a feltöltésre, ha egyik tartályrekesz túltöltés-érzékelő sem észlel magas
folyadékszintet.
3.1. A járművet 6 vagy 10 érintkezős ipari szabvány elektromos csatlakozón keresztül kell csatlakoztatni a
töltőállványon lévő vezérlőegységhez. A csatlakozódugaszt a járműre kell szerelni, és a dugaszoló aljzatot a
töltőállványra szerelt vezérlőegységhez csatlakoztatott mozgatható kábelhez kell kapcsolni.
3.2. A járművön a magasszint-érzékelőknek vagy 2-vezetékes termisztoros érzékelőknek vagy 2-
vezetékes optikai érzékelőknek vagy 5-vezetékes optikai érzékelőknek vagy ezzel egyenértékű, kompatibilis
érzékelőknek kell lenniük, feltéve, hogy a rendszer üzembiztos. (Megjegyzés: a termisztorok hőmérséklet
együtthatójának negatívnak kell lennie.)
3.3. A töltőállványra szerelt vezérlőegységnek alkalmasnak kell lennie a 2-vezetékes vagy az 5-vezetékes
járműrendszerekhez.
3.4. A járművet úgy kell csatlakoztatni a töltőállványhoz a túltöltés érzékelők közös visszatérő
vezetékével, hogy az a jármű alvázán keresztül a csatlakozódugasz 6-os vagy 10-es érintkezőjéhez
kapcsolódjon. A dugaszoló aljzaton lévő 6-os vagy 10-es érintkezőt a vezérlőegység készülékházához kell
csatlakoztatni, amit viszont csatlakoztatni kell a töltőállvány földeléséhez.
 3.5. Minden jóváhagyott alsótöltésű járművet el kell látni azonosító táblával (lásd a 2.3. pontot), amely
mutatja a beszerelt túltöltés-érzékelő szenzorok típusát (azaz 2-vezetékes vagy 5-vezetékes).

4. A csatlakozások helye
4.1. A töltőállványon a folyadéktöltő és gőzvisszanyerő berendezések és szerelvények tervezése során a
következő, járműcsatlakoztatási méreteket kell figyelembe venni.
4.1.1. A folyadék adapterek középvonalának magassága legfeljebb 1,4 méter lehet (terhelés nélkül) és
legalább 0,5 méternek kell lennie (folyadékkal megtöltve). Az ajánlott magasság 0,7-1,0 méter.
4.1.2. Az adapterek egymástól mért vízszintes távolsága nem lehet 0,25 méternél kisebb (az ajánlott
minimális távolság 0,3 méter).
4.1.3. Minden folyadékadaptert a 2,5 méternél nem hosszabb burkolóvonalon belül kell elhelyezni.
4.1.4. A gőzvisszanyerő adaptert lehetőleg a folyadékadapterek jobb oldalán 1,5 méternél nem nagyobb
(terhelés nélkül) és 0,5 méternél nem kisebb (terhelt) magasságba kell elhelyezni.
4.2. A földelés/túltöltés észlelő csatlakozót a folyadék és gőzvisszanyerő adapterek jobb oldalán és 1,5
méternél nem nagyobb (terhelés nélkül), illetve 0,5 méternél nem kisebb (terhelt) magasságban kell
elhelyezni.
4.3. A fenti csatlakozásokat a járműnek csak az egyik oldalán szabad elhelyezni.

5. Biztonsági reteszelések
5.1. Földelés/túltöltés észlelés
A feltöltést csak akkor szabad engedélyezni, ha a kombinált földelés/túltöltés vezérlőegység engedélyező
jelet ad.
Túltöltési állapot vagy a jármű földelésének megszűnése esetén a töltőállványon lévő vezérlőegységnek
zárnia kell a töltőállvány szabályzó szelepét.
5.2. Gőzgyűjtés észlelés
A töltést csak akkor szabad engedélyezni, ha már megtörtént a gőzvisszanyerő tömlő csatlakoztatása a
járműhöz, és biztosított a kiszorított gőzök szabad átáramlása a járműből az üzem gőzgyűjtő rendszerébe.