AVV Kidolgozott Kérdések 2016

AVV – Általános teherkocsi használati szerződés
1. Mi az AVV-Szerződés tárgya? AVV 1. cikk. 1. pont
Jelen szerződés mellékleteivel együtt a teherkocsik vasúti vállalkozás által fuvarozási

eszközként történő használatának feltételeit szabályozza a nemzeti és nemzetközi vasúti
teherforgalomban, az érvényes COTIF alkalmazási területén belül.
Jelen szerződésnek nem képezik tárgyát a vasúti kocsik használatának kereskedelmi feltételei.
Szabályozza a vasúti teherkocsik, mint fuvareszközök használatát az üzembentartók és a

használó vasúti társaságok között a COTIF alkalmazási területén, amikor a kocsi a vasúti
társaság őrizetében van. A kereskedelmi feltételek szabályozása nem tárgya az AVV-nek.
2. Mi az AVV-Szerződés alkalmazási területe? AVV 2. cikk. 1. pont
Ez a Szerződés a nemzetközi vasúti forgalomban magasabb prioritással rendelkezik a CUV

Egységes Jogszabályoknál (a COTIF 1999 D Függeléke), a nemzeti vasúti forgalomban pedig
az adott esetben alkalmazandó nemzeti előírásoknál, amennyiben ez az adott esetben
megengedett.
A szerződő felek azok a vasúti vállalkozások és üzembentartók, amelyek Szerződéshez való
csatlakozásukról írásban nyilatkoztak az AVV – Irodánál (opting in). A belépés adott év
január 1-től, vagy július 1-től hatályos.
Jelen többoldalú szerződés rendelkezései a szerződő felek között érvényesek mindaddig, amíg
erről a felek egymás között másként nem állapodnak meg.
Az AVV Szerződés nemzetközi vasúti forgalomban magasabb priorítással rendelkezik CUV

Egységes Jogszabályoknál (COTIF D. Függelék), belföldi forgalomban pedig akkor, ha a
nemzeti előírások azt megengedik. Az AVV mint sokoldalú szerződés előírásait kell
alkalmazni a szerződő felek között mindaddig, amíg a felek erről egymással másként nem
állapodtak meg.
3. Ki köteles gondoskodni egy vasúti teherkocsi műszaki engedélyeztetéséről és a
használat során az üzemeltetési engedély érvényességéről? AVV 7.1 1. pont
Az üzembentartónak kell gondoskodnia arról, hogy vasúti kocsijaik az érvényes európai

előírásoknak műszakilag engedélyeztetve* legyenek és használati idejük alatt műszaki
engedélyük érvényes maradjon.
4. Kinek a kötelessége külön kérésre igazolni, hogy a vasúti teherkocsi karbantartása
megfelel az érvényes előírásoknak? AVV 7.2. 1. pont
A használó vasúti vállalkozás kérésére a kocsi üzembentartójának be kell mutatnia azt az

igazolást, mely szerint a vasúti kocsijainak karbantartása megfelel az érvényes
szabályozásnak.
5. Kinek a kötelessége a közlekedő vonatokban a teherkocsik műszaki állapotának
ellenőrzése és az milyen előírások szerint történik? AVV 7.3. 1. pont
A kocsi üzembentartója felhatalmazza a vasúti vállalkozást, hogy vasúti kocsiján minden

szükséges ellenőrzést, különösen a 9. mellékletben felsoroltakat, végezze el.
A használó vasúti társaság az AVV 9. melléklet előírásai szerint végzi.
Készítette: Horváth Tibor

6. Mely adatok feltüntetése kötelező a vasúti teherkocsikon? AVV 8. 1. pont
Az érvényes előírások csorbítása nélkül a vasúti kocsik a következő feliratokat viselik:
− az üzembentartó adatait,
− a kocsi 11. melléklet szerinti feliratait és jeleit,
− adott esetben a honállomást, vagy a földrajzi zónát*.
7. Hogyan érvényesül az üzembentartó hozzáférési joga saját teherkocsijához?
AVV 9.1- 9.4 1. pont
Az üzembentartó hozzáférési joggal rendelkezik kocsijai felett.

A biztonsági követelményeken kívül egyedül az üzembentartó jogosult a vasúti
vállalkozásnak utasításokat adni a vasúti kocsi felhasználását illetően.
Az üzembentartónak kellő időben kell átadnia a vasúti vállalkozásnak az üres kocsik
továbbításához szükséges rendelkezéseket.
Az üzembentartó kérését, hogy kocsijait meghatározott szerződött, vagy harmadik vasúti
vállalkozás részére ne adják át, teljesíteni kell.
8. Köteles-e a vasúti társaság bármely teherkocsit átvenni és vonatában fuvarozni?

AVV 10. 1. pont
A vasúti társaság a kocsit saját kereskedelmi feltételei keretében azzal a fenntartással veszi át,
hogy a kocsi üzembentartója a saját kötelezettségeit teljesítette.
9. Mikor utasíthatja vissza a vasúti társaság a teherkocsik átvételét?
AVV 11. 1. pont
A vasúti vállalkozás a kocsikat visszautasíthatja, ha:
− az illetékes hatóság az átvételt megtiltotta,
− a vasúti vállalkozás a kocsikat üzemi okok miatt átmenetileg képtelen átvenni,
− rendkívüli körülmények állnak be, amelyek a vasúti vállalkozástól függetlenek (különösen
vis major esetében) és emiatt az átvétel átmenetileg lehetetlen,
− a kocsik állapota nem felel meg a műszaki és karbantartási előírásoknak, valamint az
érvényben lévő rakodási irányelveknek.
A vasúti vállalkozás nem utasíthatja vissza saját kocsijait, ha azok üresek és futóképesek.
10. Hogyan történik a vasúti teherkocsik és tartozékaik sérüléseinek, hiányosságainak
dokumentálása? AVV 18.1 1. pont
Amennyiben a vasúti vállalkozás a kocsi sérülését, illetve a kocsira feliratozott kocsitartozék
elveszését vagy sérülését felfedezi, gyanítja, vagy ezeket a kocsi üzembentartója állítja, a
vasúti vállalkozásnak a sérülés, illetve az elveszés természetét és amennyiben lehetséges, a
kár okát és keletkezésének időpontját haladéktalanul és lehetőség szerint az üzembentartó
jelenlétében a kárjegyzőkönyvben (4. Melléklet) kell rögzítenie.
A használó vasúti társaság a kocsi és tartozékainak sérüléséről AVV 4. melléklet szerinti

kárjegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíti a sérülés természetét, amennyiben lehetséges
annak okát, és keletkezésének időpontját.
11. Az üzembentartó jelenlétében kell-e kiállítani kárjegyzőkönyvet, ha a sérülések

ellenére a kocsi továbbra is felhasználható marad? AVV 18.2 1. pont
Amennyiben a kocsit alkatrészeinek sérülése, vagy elveszése ellenére tovább lehet használni,
a megállapításoknál az üzembentartó jelenlétéről le lehet mondani.
Az üzembentartó képviselőjének jelenléte a kárjegyzőkönyv kiállításához nem szükséges

12. Hogyan kell kezelni a kárjegyzőkönyvet? AV 18.3 1. pont
A vasúti vállalkozásnak a kárjegyzőkönyvről haladéktalanul el kell juttatnia egy másolatot a
kocsi üzembentartójának..
13. Mi az eljárás akkor, ha az üzembentartó vitatja a kárjegyzőkönyv megállapításait?
AVV 18.4. 1. pont
Amennyiben az üzembentartó a kárjegyzőkönyv megállapításait nem ismeri el, kérheti, hogy
a kár természetét, okát és mértékét egy, a szerződő felek, vagy a bíróság által kirendelt
kárszakértő állapítsa meg. Az eljárásra a megállapítás helye szerinti állam jogszabálya
érvényes.
14. Vasúti kocsi kisorozása (üzemképtelensége) esetén a használó vasúti társaságnak
milyen tájékoztatási kötelezettsége van az üzembentartó felé? AVV18.5 1.
pont
Amennyiben a kocsit sérülése, illetve részeinek elveszése végett nem lehet tovább
fuvarozni, vagy használni, a vasúti vállalkozás legalább a következő adatokat
haladéktalanul eljuttatja az üzembentartó részére:
− kocsiszám;
− a vasúti kocsi állapota (rakott, vagy üres);
− az kisorozás helye és ideje;
− a kisorozás oka;
− a javító hely adatai;
− a vasúti kocsi üzemképtelenségének előrelátható időtartama (hat munkanapig, hat
munkanapon túl).
15. Mikor kell engedélyt kérni az üzembentartótól a kocsi futóképességének
helyreállításához? AVV 19.1 1. pont
Ha a javítás várható költsége meghaladja az AVV szerződő felek által rögzített értéket
(jelenleg 850 EUR), vagy a javításhoz az AVV 10. melléklet előírásai szerint az
üzembentartó engedélye szükséges
16. Mikor minősül egy sérült kocsi „gazdaságosan nem helyreállítható”-nak?
AVV 19.2 1. pont
Amennyiben a javítási költségek meghaladják az AVV 5. melléklet szerint számított kártérítés
mértékét, a kocsi gazdaságosan nem javíthatónak minősül.
17. Végez(tet)het-e a használó vasúti társaság a futóképesség helyreállításán túl más
javítást is az üzembentartó engedélye nélkül? AVV 19.3. 1. pont
Amennyiben a sérülések a kocsi futóképességét nem korlátozzák, azonban a használatát
megnehezítik, a vasúti vállalkozás 850 eurós maximális összegig a felhasználhatóság
helyreállítását az üzembentartó beleegyezése nélkül is elvégezheti. A vasúti vállalkozást az
üzembentartó megállapodáson keresztül felhatalmazhatja, hogy kiegészítő munkálatokat is
végezzen el.
A használó vasúti társaság a kocsi újrafelhasználását elősegítő más javításokat is
elvégez(tet)het az engedélyezési összeghatárig, az összeghatár felett azonban csak az
üzembentartó engedélyével.
18. Hová kell küldeni az útközben megsérült kocsit a javítás elvégzése után?
AVV 19.4 1. pont
A helyreállítási munkálatok végeztével és amennyiben az üzembentartó nem adott külön
utasítást, a vasúti vállalkozás a kocsit az eredetileg előírt rendeltetési állomásra küldi..
19. Hol végeztetheti el a javítást a használó vasúti társaság és milyen feltételekkel?
AVV 19.5 1. pont
A javítást a vasúti társaság biztonságirányítási rendszere által lefedett, csak engedélyezett
műhelyben, megengedett anyagok felhasználásával, az AVV 10. melléklet előírásai szerint
engedélyezett eljárások alkalmazásával szabad elvégezni.

20. Mikor tekintendő egy vasúti teherkocsi elveszettnek? AVV 20.1 1. pont
A kocsi elveszettnek tekintendő, amennyiben azt a vasúti vállalkozás, amelyiknek az

üzembentartó a kocsit rendelkezésre bocsátotta, a kutatási kérelem beérkezését követő 3
hónapon belül nem tudja az üzembentartónak rendelkezésre bocsájtani, vagy útmutatást
adni a kocsi tartózkodási helyét illetően. Ezen határidő meghosszabbodik a kocsi
leállításának időtartamával, amely nem a vasúti vállalkozás hibájából származik, vagy sérülés
miatt következett be..
21. Mikor tekintendő egy a kocsira feliratozott kocsitartozék elveszettnek?
AVV 20.2. 1. pont
Egy, a kocsira feliratozott kocsitartozék elveszettnek tekintendő, ha az a vasúti kocsival
együtt nem kerül visszaadásra.
22. Ki és mekkora kártérítést köteles fizetni az elveszett kocsiért?
AVV 20.3. 1. pont
Amennyiben a vasúti vállalkozás a felelős, akkor az üzembentartónak:
− az elveszett kocsiért az 5. Melléklet alapján számított kártérítést;
− az elveszett kocsitartozékért értékének azok megfelelő kártérítést köteles fizetni.
23. Hogyan kell eljárni a korábban elveszettnek tekintett teherkocsik (kocsitartozékok)
megtalálása esetén? AVV 20.4 1. pont
Az üzembentartó a kártérítési összeg átvételekor írásban kérheti, hogy haladéktalanul

értesítsék, amint a kocsi (vagy az elveszett kocsitartozék) megkerül. Ebben az esetben az
üzembentartó az értesítés vétele utáni 6 hónapon belül kérheti, hogy számára a kocsit vagy
kocsitartozékot a kártérítés visszafizetése ellenében adják vissza. A vasúti kocsi elveszéséért
járó kártérítés kifizetése és annak üzembentartó általi visszatérítése között eltelt időtartam
alapján nem támasztható igény használati kiesésből eredő kártérítésre.
24. Mikor tekintendő felelősnek a használó vasúti társaság egy kocsi, vagy kocsitartozék
sérüléséért, illetve elveszéséért? AVV 22.1. 1. pont
Az a vasúti vállalkozás, amelyiknek a kocsi az őrizetében van, felel az üzembentartó felé
mindazon kárért, amely a vasúti kocsi, illetve kocsitartozékai elveszése, vagy sérülése
következtében keletkezett, amennyiben nem bizonyítja, hogy a kár nem a vasúti vállalkozás
hibájából eredt.
25. Mikor mentesül a használó vasúti társaság a felelősség alól? AVV 22.2. 1.
pont
A vasúti vállalkozás hibája különösen akkor nem áll fenn, ha bizonyítja, hogy adott a
következő okok egyike:
− olyan körülmények, melyeket a vasúti vállalkozás nem tudott elkerülni, illetve amelynek
következményeit nem tudta elhárítani;
− a harmadik fél hibája;
− az üzembentartó általi hiányos karbantartás, ha a vasúti vállalkozás kimutatja, hogy a kocsit
hibátlanul üzemeltette és felügyelte;
− az üzembentartó hibája.
Abban az esetben, ha a vasúti vállalkozás is részes a kár előidézésében, a felelősök a
kártérítést a kár előidézésében való részvétel mértékében viselik.
Az üzembentartó nem hivatkozhat a kocsi rejtett hibájára annak bizonyítására, hogy a kár nem
az ő hibájából eredt.
Vis major, üzembentartó általi hiányos kocsi karbantartás esetén, ha a kocsi üzemeltetése
és felügyelete a vasúti társaság részéről megfelelő volt, harmadik fél, illetve üzembentartó
hibája esetén.

26. Mikor mentesül a használó vasúti társaság a kocsitartozékok és egyéb kiegészítő
tartozékok elveszése esetén? AVV 22.3. 1. pont
A vasúti vállalkozás nem felel:

− azon kocsitartozékok elveszéséért és sérüléséért, amelyek a kocsi mindkét oldalára nem
kerültek feliratozásra,
− a tartozékok elveszéséért és sérüléséért (tömlők, szerszámok, stb.), amennyiben a vasúti
vállalkozás vétkessége nem nyer bizonyítást.
Akkor, ha a kocsitartozékok a kocsi oldalfalára nem voltak feliratozva, valamint egyéb

tartozékok (pl. tömlők, szerszámok,..) elveszése esetén.
27. Melyek a kártérítés alapelvei és feltételei az AVV 12. melléklet szerinti
Kárkatalógus alkalmazásával? AVV 22.4. 3. pont
A kártérítési folyamat megkönnyítése céljából, illetve a kocsik normális elhasználódásának,

karbantartásuk minőségének és a harmadik fél általi történő használatának számításba vétele
érdekében a 12. Melléklet szerinti teherkocsi kárkatalógust a következőképpen alkalmazzák:
− azokat a károkat, amelyek az üzembentartóhoz vannak rendelve, az üzembentartó viseli;
− azokat a károkat, amelyek a vasúti vállalkozáshoz vannak rendelve és a 850 eurós összeget
nem haladják meg, a használó vasúti vállalkozás viseli;
− azokat a károkat, amelyek a vasúti vállalkozáshoz vannak rendelve és a 850 eurós összeget
meghaladják, a 22.1-es pont szerint rendezik.
Az AVV 12. mellékletben az (elhasználódás jellegű) üzembentartóhoz rendelt károkat az

üzembentartó, a vasúti társasághoz rendelt (erőszakos sérülések okozta) károkat 850 EUR
összegig a használó vasúti társaság viseli. A 850 EUR összeget meghaladó károkat,
amelyek a vasúti társasághoz vannak rendelve az AVV 22.1. pont szerint rendezik.
28. Melyek az AVV 4. melléklet szerinti Kárjegyzőkönyv kötelező formai
követelményei? AVV 4. melléklet 1. pont
Sorszám, vasúti társasági azonosító /logo, a kocsi pályaszáma, üzembentartó adatai,
üres/rakott állapot, sérülés leírása, a sérülés megállapításának helye, kiállító neve, kiállító
szolgálati hely, dátum.
29. Melyek az AVV 4. melléklet szerinti Kárjegyzőkönyv sérülések leírására és

bárcázásra vonatkozó előírásai? AVV 4. melléklet 1. pont
A kocsi sérüléseinek az AVV 9. melléklet hibakódjaival történő leírása, új / régi sérülés
feltüntetése , a kocsin talált és felhelyezett bárcák feltüntetése.
30. Melyek az AVV 4. melléklet szerinti Kárjegyzőkönyv felvételének körülményeit és a

felelősség elhatárolását leíró adatai? AVV 4. melléklet 1. pont
Átvétel során harmadik féltől, másik AVV-tag / nem AVV-tag vasútvállalattól, iparvágányról.
A sérülés oka: elhasználódás, erőszakos vasútüzemi sérülés, harmadik fél okozta (harmadik
fél adatai és a felelősség elismerése), okozója nem megállapítható.
AVV 9. melléklet: Teherkocsik vasútvállalatok közötti átadásának-átvételének műszaki

feltételei
31. Milyen előírásokat tartalmaz az AVV 9. melléklet? AVV 9. melléklet. 1. pont
Ez a melléklet az 1. függelékben szabályozza és előírja a teherkocsik két vagy több vasúti

társaság közötti átmenete során kötelezően betartandó műszaki állapotát olyan mértékben,

amelyet az átmeneti forgalomra érvényes műszaki kocsivizsgálattal kell szavatolni.
Jelen melléklet kiegészítőleg leírja a minőségbiztosítási rendszert arra az esetre, ha a vasúti
társaságok a teherkocsik átadás átvételének műszaki feltételei alapján átvételi
megállapodásokat kötnek, (bizalmi megállapodások) (4. pont és 5., 6., 7. függelék), amely ez
esetben kötelező része a megállapodásnak.
A teherkocsik vasúti társaságok közötti átadásának-átvételének műszaki feltételeit, a

kocsivizsgálókkal szemben támasztott feltételeket, leírja a kocsivizsgálat minőségbiztosítási
rendszerét, az üzembiztonság kritériumait, a hibakatalógust és a használandó bárcákat.
32. Milyen oszlopokat tartalmaz a Hibakatalógus? AVV 9. mell. 3.pont 1. pont
Az 1. függelék öt oszlopot tartalmaz:
(1) a vizsgálandó kocsiszerkezeti rész megnevezése, vagy a rakományra és a
rakodási módra vonatkozó szempontok;
(2) hibakód;
(3) hiányosságok, adott esetben a felfedezésükhöz szükséges kritériumokkal,
jellemzőkkel és az arra utaló jelekkel; ezeket a jeleket „“ jelöli. Ezek a hiányosságra utaló
jelek segítik a hiba felismerését, de önmagukban nem jelentenek intézkedési kötelezettséget.
(4) a szükséges intézkedések;
(5) hibaosztály
Vizsgálandó kocsiszerkezeti rész megnevezése/ rakodási mód, hibakódok, hiányosságok és

üzemi kritériumok, szükséges intézkedések, hibaosztály megnevezése.
33. Melyek a kocsivizsgálat minőségbiztosítási rendszerének legfontosabb elemei?
AVV 9. mell. 4. pont 1. pont
Szúrópróbaszerű vizsgálatok hibaosztályok szerint. A vizsgálati eredmények kiértékelése:
hibaosztályonként legfeljebb 1% súlyozott hiba. Hiányjelentések. Intézkedések a
kocsivizsgálati hiányosságok kiküszöbölésére.
34. Mekkora a kerékabroncs megkövetelt minimális vastagsága a sebesség
függvényében? Hibakatalógus 1.1.1. 1. pont
120 km/h-ra engedélyezett kocsiknál (olyan kocsik, amelyek az SS-jelet vagy a ”**”
kiegészítő jelet viselik) 35 mm, egyéb kocsiknál 30 mm.
35. Mikor tekinthető az abroncs lazának? Hibakatalógus 1.1.3 3. pont
Az abroncs laza, ha:
- az ellenőrző jelek elmozdultak vagy
- tompa hang vagy
- a biztosító gyűrű laza vagy
- rozsdakiverődés a kerékabroncs és a kerékváz között a kerület több mint 1/3 részén
Kalapácsütésre az abroncs tompa hangot ad, vagy az ellenőrző jelek elmozdultak, vagy a
biztosító gyűrű laza, vagy rozsdakiverődés az abroncs és kerékváz között a kerület több mint
1/3-án.
36. Mi a teendő, ha egy tömbkeréknél túlzott hőigénybevételre utaló nyomok láthatók
(leégett festék, rozsdanyomok a kerékkoszorún, megolvadt féktuskó) és a kerékpár
nincs nagy hőterhelésűként megjelölve? Hibakatalógus 1.2.2 1. pont
A 8. függelék 3. pontja szerint eljárni:

A keréktáv ellenőrzése 3x120o-ban. AVV 9. melléklet 12. Függelék szerinti „Mérési
bizonylat” kiállítása. Tűrések betartása mellet K+R1, azok túllépése esetén a kocsit
kisorozni.
37. Mekkora lehet a kerékabroncs, illetve a tömbkerék megengedett szélessége?

Hibakatalógus 1.3.1.1. 1. pont
A „B“ szélesség nem lehet > 140 mm-nél és < 133 mm-nél
38. Mekkora lehet kerék futófelületén a megengedett laposodás mértéke?

Hibakatalógus 1.3.3.1.
1. pont
- ha a kerék-Ø > 840 mm , a lapos hely hossza legfeljebb 60 mm
- ha a kerék-Ø - 630 < d ≤ 840 mm , a lapos hely hossza legfeljebb 40 mm
- ha a kerék-Ø ≤ 630 mm, a lapos hely hossza legfeljebb 35 mm
39. Mekkora lehet a kerék futófelületén az anyagfelrakódás megengedett mértéke?

Hibakatalógus 1.3.4.1. 1. pont
ha kerékátmérő > 840 mm az anyagfelrakódás hossza legfeljebb 60 mm, vagy magassága
legfeljebb 1 mm lehet
40. Mekkora lehet a kerék futófelületén a kipattogzódások, lyukak vagy
pikkelyesedések megengedett mértéke? Hibakatalógus 1.3.5.1 1. pont
- kerék-Ø > 840 mm a kipattogzódások, lyukak vagy pikkelyesedések hossza
- kerék-Ø - 630 < d ≤ 840 mm a kipattogzódások, lyukak vagy pikkelyesedések hossza
- kerék-Ø ≤ 630 mm a kipattogzódások, lyukak vagy pikkelyesedések hossza legfeljebb
35 mm lehet
41. A kerékpáron bemetszések, repedések láthatók. Mi a teendő?
Hibakatalógus 1.3.6. 1. pont
Éles szélű bemetszés a homlokfelületen és a kerékkoszorú vagy az abroncs belső felületén, ha
azt esztergagép, vágányfék vagy eszterga menesztőköröm okozhatta – a kocsit K-bárcával
kell ellátni.
A futófelület és homlokfelület átmenetében repedések, bemetszések nem engedhetők meg. A
kocsit ki kell sorozni.
42. Milyen előírások vannak a kerékpárok homlokfelületének tisztaságára?
A kerékpárok homlokfelületei nem lehetnek befestve, illetve nem lehetnek zsírral, olajjal
szennyezettek. Kivételt képeznek az egymástól 90 fokra elhelyezkedő abroncs összejelölések.
43. Mekkora lehet a kerék futófelületén a körbefutó vályú, vagy kifutás megengedett
mértéke? Hibakatalógus 1.3.8.3 1. pont
A körbefutó vályúképződés, vagy kifutás megengedett mélysége legfeljebb 2 mm lehet.
44. Melyek a nyomkarima megengedett üzemi méretei? Hibakatalógus 1.4. 3 pont

A nyomkarima „Sh“ magassága kevesebb, mint 36 mm
A nyomkarima „Sd“ vastagsága
- Sd több, mint 22 mm, ha a kerék-Ø > 840 mm
- Sd több, mint 27,5 mm, ha a kerék-Ø < 840 mm > 630 (330) mm
- qR több, mint 6,5 mm
Nincs felhengerlődés vagy felgyűrődés a vezető felületen a nyomkarima legmagasabb pontja
alatt 2 mm-nél nagyobb távolságban
Magassága legfeljebb 36 mm, vastagsága legalább 22 mm (840 mm, vagy nagyobb

kerékátmérőnél), qR értéke legyen > 6,5 mm.
45. Milyen kerékpársérülések javítása megengedett hegesztéssel?
Hibakatalógus 1.5. 1. pont
A tömbkeréken, vagy abroncsos kerekeknél a tárcsán, vagy a kerékagyon nem lehetnek
repedések, hegesztéssel kijavított sérülések.
46. Milyen sérülések nem engedhetők meg a kerékpárok tengelyein?
Nem megengedett sérülések a tengelyen:
- repedt
- görbe
- hegesztéssel javított sérülések
- éles élű bemetszés
- 1 mm-nél mélyebb beköszörülés
47. A kerékpárok belső homlokfelületei közötti „E” távolság üzemben az alábbi
tűrések között legyen: Hibakatalógus 1.7.1. 3. pont
Ha a kerékátmérő ≥ 840 mm, akkor 1357 mm ≤E ≤1363 mm,
ha a kerékátmérő ˂ 840 mm, akkor 1359 mm ≤ E ≤1363 mm.
48. Mikor kell ellenőrizni a kerékpárok belső homlokfelületei közötti „E” távolságot, és
mikor számít görbének a tengely? Hibakatalógus 1.7.1. 1. pont
A kerékpárok belső homlokfelületei közötti „E” távolságot ellenőrizni kell, ha
 siklási nyomok
 a kerék elcsúszásának nyoma a tengelyen
 tömbkerekeknél túlmelegedés nyoma a keréktárcsa és a kerékkoszorú közötti ” l ”
átmeneti tartományban
Görbének számít a tengely, ha a kerekek belső homlokfelületei közötti „E“ távolság:

- Ø ≥ 840 mm: 1357 < E < 1363 mm
- Ø < 840 mm: 1359 < E < 1363 mm
- Emax - Emin > 2 mm
49. Melyek a nem körkörös kerékre utaló nyomok? Hibakatalógus 1.7.2. 1.
pont
- Elnyíródott sasszeg a fékháromszög csapjánál
- Törött fékbiztonsági kengyel (lásd a 3.1.2. kódszámot is)
- Kifényesedett alátét a fékháromszög csapjánál
- Kifényesedett felületek a belső mellékrugón (lásd a 2.5. kódszámot is)
- kívülről látható kifényesedett, kidörzsölt helyek a parabolarugó lapjai közötti
érintkező felületeken (lásd a 2.2.2. kódszámot is)
- elveszett vagy laza T-biztosító (lásd a 2.5.5. kódszámot is)
- Y25-ös forgóváznál mangánlap a csapágyháznál vagy az ágyvezetéknél repedt vagy
leesett (lásd a 4.4.2. kódszámot is)
A futófelület helyenként benyomódott, egyenlőtlen érintkező felületek vagy különböző
mértékű kihengerlődések a kerékkoszorún (lásd az 1.3.2. kódszámot is)
Elnyíródott sasszeg, kifényesedett alátét a fékháromszög csapjánál, törött fékbiztonsági

kengyel, laza vagy hiányzó T-biztosító, kifényesedett helyek a parabolarugó lapjai között,
vagy a belső mellékrugón az Y25 forgóváznál, a mangánlap repedt, leesett.
50. Mely esetekben kell a kocsit tömörtelen csapágyház miatt kisorozni? 1. pont
Hibakatalógus 1.8.1.1 és 1.8.1.2
A csapágyház tömörtelen, sérülés, amely lehetővé teszi a víz vagy por bejutását
- a csapágyház repedt vagy törött
- védőkupak hiányzik (A központosító furat védőkupakja hiányozhat)
Kenőanyag folyás
- Zsír- vagy olajkiverődés a keréktárcsára
51. Mely esetben nem kell a kocsit tömörtelen csapágyház miatt kisorozni?
Hibakatalógus 1.8.1.3 1. pont
Ha a zsír- vagy olajfolyásnyomok a csapágyházon a hátsó csapágyháztömités környékén
láthatók, akkor a kocsi K-bárcával továbbítható.
52. Mikor tekinthető egy csapágy hőnfutottnak? Hibakatalógus 1.8.3 1. pont
A csapágy hőmérséklete olyan magas, hogy a csapágyház kézfejjel nem érinthető meg.
Rozsdanyomok
53. Milyen rugólap sérülésék nem engedhetők meg a lemezes hordrugóknál?
Hibakatalógus 2.1.1 - 2.1.4. 1. pont
A rugólapok a rugóbilincsben több mint 10 mm-rel elcsúsztak
- kifényesedés a rugóbilincs közelében
A rugó főlap törött vagy láthatóan repedt
A törött rugólap darabja hiányzik
A közbenső lap törött, de a törött rész nem hiányzik. A törés helye a rugóközéptől:
- kisebb, mint a laphossz ¼-e
- nagyobb, mint a laphossz ¼-e (M-bárca)
Rugófőlap repedt vagy törött, a törött rugólap darabja hiányzik

54. Mikor túl kicsi a rugójáték? Hibakatalógus 2.1.5. 1. pont
A függőleges távolság a rugóbilincs és a kocsiszekrény, az alváz, illetve a forgóváz-keret
merev részei között kisebb, mint 15 mm
• friss felütési nyomok a rugóbilincs és az alváz, illetve a forgóváz-keret merev részei
között
• friss kerékköszörülési nyomok az alvázon, a kocsipadlón vagy a kocsi-szekrényen
55. Parabolarugóknál nem engedhetők meg az alábbi sérülések:
Fő- vagy másik lap láthatóan repedt vagy törött
- a bilincsben törött
• két lap hosszának több mint 50 %-ánál érintkezik
Egy lap hosszirányban elcsúszott
- több mint 10 mm-rel
- 10 mm-rel vagy kevesebbel
• kifényesedés a bilincs közelében(K bárca)
Főlap vagy másik lap repedt vagy törött, hosszirányban több, mint 10 mm-rel
hosszirányban elcsúszott
56. Mikor tekinthető a rugóbilincs sérültnek, illetve lazának?

A rugóbilincs sérült vagy laza
- törött, repedt
- az alsó ék füle repedt
- a felső ék hegesztési varrata törött vagy repedt
Ha a bilincs repedt vagy törött, a felsőék hegesztési varrata repedt, törött.

57. A felfüggesztés elemeinek milyen sérülései nem megengedhetők az üzemben és
vezetnek kisorozáshoz? Hibakatalógus 2.4 1. pont
Rugóbilincs az ülésből kiugrott, heveder, láncszem törött, elcsúszott vagy hiányzik.

58. Y 25 típusú forgóvázak rugózásánál a kocsit az alábbi hiányosságokkal ki kell
sorozni: Hibakatalógus 2.5. 1. pont
A főrugó repedt vagy törött Kisorozni

A mellékrugó kiugrott az üléséből vagy törött
- üres kocsinál K-bárca
- rakott kocsinál Kisorozni

 A csapágyház nem vízszintes helyzetű
A csillapító heveder hiányzik, törött vagy hatástalan

 Érintkezési nyomok
- forgóvázanként 1 heveder K-bárca
- forgóvázanként több heveder Kisorozni
A rugókalap érinti a forgóváz keretet

- 1 rugókalap érintkezik forgóvázanként K-bárca
- több rugókalap érintkezik forgóvázanként Kisorozni
A T-biztosító laza vagy hiányzik M-bárca
Friss felütési nyomok a csapágyház és a forgóváz keret Kisorozni

között
 Távolság < 8 mm
Főrugó repedt vagy törött, vagy több rugókalap érinti a forgóváz keretet
59. Y 25 típusú forgóvázak rugózásánál a rakott kocsit az alábbi hiányosságokkal ki
kell sorozni: Hibakatalógus 2.5. 1. pont
A mellékrugó törött, vagy több csillapítóheveder hatástalan, vagy több rugókalap érinti a
forgóváz keretet
60. Y 25 típusú forgóvázak rugózásánál a kocsit az alábbi hiányosságokkal ki kell
sorozni: Hibakatalógus 2.5. 1. pont
Friss felütési nyomok a csapágyház és a forgóváz keret között, vagy több rugókalap érinti a
forgóváz keretet.

61. Milyen mechanikus fékszerkezeti hibával kell a teherkocsit kisorozni a vonatból?
Ha a fék kiiktató váltó használhatatlan, vagy állása nem egyértelmű.
62. Milyen féktuskó hiányossággal kell a teherkocsit kisorozni a vonatból?
Féktuskó hibával a kocsit nem kell kisorozni. A féktuskót lehetőség szerint pótolni kell, ha
nem lehetséges a féket ki kell iktatni (K+R1 bárca).
63. Milyen levegős fékhibával szabad átvételkor a teherkocsit visszautasítani?
Ha a főlégvezeték használhatatlan, vagy légféktömlő hiányzik, vagy légelzáró váltó
használhatatlan, tömörtelen, illetve karja görbe vagy hiányzik.
64. Mi a kocsivizsgáló teendője, ha a siklásdetektor működésbe lépett, vagy ha a
siklásdetektornál jelentős légveszteség tapasztalható?
Hibakatalógus 3.3.6 1. pont
A DET siklásdetektor működésbe lépése után
• A működésbe lépett siklásdetektor megtalálása
Ha valamely járművön a siklásdetektor jelzőszerkezete kiugrott helyzetben található, akkor a
jármű valamennyi kerékpárját a siklásdetektor működési okának megállapítása érdekében a
„Cheklista” szerint meg kell vizsgálni.
Ha a működés oka nem állapítható meg, akkor a jelzőszerkezet vörös visszaállító gombját be
kell nyomni.
.
• Légveszteség a DET siklásdetektornál
A siklásdetektort a kiiktatóváltó karjának segítségével ki kell iktatni és az első lehetséges
alkalommal ki kell cserélni.
- A sárga emeltyű karja függőleges helyzetű: a DET beiktatva
- A sárga emeltyű karja vizszintes helyzetű: a DET kiiktatva
A DET siklásdetektor visszaállítása:
A DET siklásdetektor csak a fővezeték teljes kiürítése után állítja vissza magát
automatikusan, illetve a fővezeték csak ezután tölthető fel ismét. Ez a folyamat a fővezeték
végelzáróváltó kezelésével is elindítható.
Ennek során a siklásdetektor kijelzője kiugrott helyzetét megtartja, azt kézzel kell
visszaállítani.
A kijelzőszerkezet a jármű (kerékpárjainak) ellenőrzése után a gomb benyomásával kézzel
visszaállítható
Az AVV 9. melléklet 8. Függelék 4. pont szerint eljárni (a jármű kerékpárjait/forgóvázait/
felfüggesztéseit ellenőrizni). Ha nem sikerült a működés okát megállapítani, akkor a
siklásdetektort alaphelyzetbe kell visszaállítani. Ha a siklásdetektornál a levegőfúvást nem
sikerül megszüntetni, akkor a siklásdetektort ki kell iktatni. A kocsit M-bárcával kell
megjelölni.
65. Mi a teendője a kocsivizsgálónak sérült vagy hasznavehetetlen szikrafogó-lemez,
vagy kézifék esetén? Hibakatalógus 3.4. – 3.5. 1. pont
Hibás szikrafogó-lemez esetén a légféket ki kell iktatni. A kocsit mindkét esetben K+R1
bárcával kell ellátni.

66. Milyen sérülések nem engedhetők meg a teherkocsik alvázán?
A hossztartó, a vonókészülék által igénybevett mellgerenda és a kereszttartó nem lehet
- törött
- keresztirányban oly mértékben repedt, hogy a repedés az övlemez szélétől indul, és a felén
túlér
- a hordrugótám környezetében hosszirányban 100 mm-nél hosszabban repedt
- 150 mm-nél hosszabban repedt egyéb helyeken
- ezen szerkezeti részeken nem lehet látható repedés a hegesztési varratokon
A hossztartó, a vonókészülék által igénybevett mellgerenda és kereszttartó nem lehet törött,
vagy keresztirányban oly mértékben repedt, hogy a repedés az övlemez szélétől indulva
annak felén túlérjen.
67. Milyen sérülések nem engedhetők meg a teherkocsik alvázán?
A hossztartó, a vonókészülék által igénybevett mellgerenda és a kereszttartó nem lehet
- törött
- keresztirányban oly mértékben repedt, hogy a repedés az övlemez szélétől indul, és a felén
túlér
- a hordrugótám környezetében hosszirányban 100 mm-nél hosszabban repedt
- 150 mm-nél hosszabban repedt egyéb helyeken
- ezen szerkezeti részeken nem lehet látható repedés a hegesztési varratokon
A hossztartó sem függőlegesen, sem vízszintesen nem lehet deformálódott. A tartókon a
hosszirányú repedések hossza a hordrugótám környezetében nem lehet több 100 mm-nél,
egyéb helyeken 150 mm-nél.
68. Ki kell sorozni azt a teherkocsit, amelyen az ágyvezeték:
Oly mértékben görbe, hogy a biztonságot veszélyezteti Kisorozni
Törött Kisorozni
 abnormális helyzet
Felerősítése:
- laza Kisorozni
- néhány szegecs vagy csavar laza, azonban az ágyvezeték még M-bárca
szilárdan áll
Repedés
- hosszabb, mint a vízszintes keresztmetszet ¼-e Kisorozni
- legfeljebb a vízszintes keresztmetszet ¼-e K-bárca
- a felerősítés közelében vagy irányában, függetlenül annak hosszától Kisorozni
Törött, annak felerősítése laza, vagy felerősítés közelében bármekkora repedés, illetve rajta
az ágyvezeték vízszintes keresztmetszete ¼-t elérő hosszúságú repedés látható.
69. Az ágyvezeték biztonságos állapotára vonatkozóan teljesülnie kell az alábbi
követelménynek: Hibakatalógus 4.3.- 4.4 1. pont
Ágyvezeték-kötvas
Hiányzik, törött, láthatóan görbe vagy laza Kisorozni
Ágyvezeték-csúszóbetét hiányzik
forgóvázas kocsiknál:
- kerékpáronként 1 ágyvezeték-csúszóbetét hiányzik K-bárca
- kerékpáronként több ágyvezeték-csúszóbetét hiányzik Kisorozni
forgóváz nélküli kocsiknál:

- 1 ágyvezeték-csúszóbetét hiányzik Kisorozni
Mangánbetét laza vagy hiányzik Kisorozni
Ágyvezeték-kötvas nem lehet görbe, laza, nem hiányozhat. Forgóvázas kocsiknál a

mangánbetét nem lehet laza, nem hiányozhat.
70. Az alváz és a futómű /forgóváz közötti kapcsolatra, összekötő elemekre vonatkozóan
igaz az alábbi állítás: Hibakatalógus 4.5. – 4.6. 1. pont
Rugótám a független tengelyű kocsiknál
laza, repedt, törött vagy deformálódott Kisorozni
- Rés a rugótám és a hossztartó között
- A rögzítő elemek fele vagy annál több hiányzik vagy törött
Alváz és a forgóváz közötti kapcsolat
Sérült, az összekötő és a rögzítő elemek töröttek, hiányoznak vagy hatástalanok
 a forgóváz elcsúszott Kisorozni
A rugótám és más összekötő elemek, azok rögzítései nem lehetnek töröttek, lazák vagy
hatástalanok. Valamennyi földelőkábel nem lehet hatástalan.
71. Melyek a forgóváz-keret állapotára vonatkozó követelmények?
Valamely szerkezeti elem repedt vagy láthatóan Kisorozni

deformálódott
Valamely szerkezeti elem áttörött Kisorozni

A forgóváz szerkezeti kapcsolatai
Csavarkötések a forgóváz kereten
1 csavar hiányzik/törött Pótlás, ha nem
Ugyanazon tengelynél lehetséges, K+R1
(féket kiiktatni)
Kisorozni
2 csavar hiányzik/törött
Ugyanazon tengelynél
Valamely szerkezeti elem nem lehet áttörve, repedt, vagy láthatóan deformálódott.
Ugyanazon tengelynél legfeljebb 1 csavar hiányozhat, vagy lehet törött.
72. Ki kell sorozni a teherkocsit, ha az oldalcsúszótám alábbi sérülései fennállnak:

Az oldalcsúszótám törött és egy része hiányzik, vagy a csúszótám-rugó törött.

73. A súrlódó lengéscsillapító felületeket: Hibakatalógus 4.9. 1. pont
Tilos kenni!
74. Mekkora az engedélyezett sínkorona feletti ütköző-magasság?

Az ütközők magassága a teherkocsiknál legalább 940 mm (személykocsiknál 980 mm) és
legfeljebb 1065 mm legyen.
75. Üzemben nem megengedhetők az ütközőtányérok alábbi sérülései és hiányosságai:
Hiányzik, törött, oly mértékben deformálódott, hogy működése Kisorozni

bizonytalan, szögletes tányér elfordult
Rögzítése a csőszáron
- a szegecsek vagy a csavarok 1/3-a vagy több laza Kisorozni
- a szegecsek vagy a csavarok kevesebb, mint 1/3-a laza K-bárca
Érintkező felületek
- nincsenek kenve Megkenni, ha nem
lehetséges, akkor
kisorozni
- több, éles szélű, 1 mm-nél mélyebb és 50 mm-nél hosszabb Kisorozni
bemaródás
Az ütközőtányér hiányzik, törött, oly mértékben deformálódott, hogy nem működőképes, a

szögletes tányér elfordult, a felerősítő szegecsek/csavarok legalább 1/3-a laza, érintkező
felületei több helyen 1 mm-nél mélyebben, 50 mm-nél hosszabban élesen bemaródottak,
kenetlenek.
76. Üzemben nem megengedhetők az ütköző csőszárak alábbi sérülései és hiányosságai:

A csőszár hiányzik vagy törött, a tányérba való átmenetnél repedt, mozgása nem biztosított
(több 1 mm-nél mélyebb, éles szélű, 15 mm-nél hosszabb bemaródás).
77. Üzemben nem megengedhetők az ütközőhüvely alábbi sérülései és hiányosságai:

Az ütközőhüvely hiányzik, törött, a talpba való átmenetnél repedt, hosszirányú repedés, amely
akadályozza a csőszár vezetését. Legalább egy felerősítő csavar hiányzik, vagy kettő laza.
78. Milyen előírások érvényesek az ütköző rugókra és törő-elemekre?

Az ütköző kézzel benyomható
- 1 ütköző több mint 15 mm-t Kisorozni
- mindkét ütköző egy kocsivégen Kisorozni
A törőelem elhasználódott Kisorozni
 az ütköző szemmel láthatóan rövidebb

 a sárga nyíl részben vagy teljesen eltűnt1)
 az ütközőhüvely összetörött vagy deformálódott
 a kijelző hiányzik vagy elgörbült3)
A törőelemre figyelmeztető jel hiányzik vagy hiányos Kisorozni
Egy kocsivégen kézzel legfeljebb csak az egyik ütköző max. 15 mm-rel benyomható. A
törőelem nem lehet elhasználódva.
79. Milyen előírások érvényesek a csavarkapocsra és a vonóhorogra?
Hibakatalógus 5.6.—5.7. 1. pont
A csavarkapocs valamely része hiányzik, sérült vagy használhatatlan:
Másik csavarkapcsot használni + K, vagy javítani, ha nem lehetséges, akkor kisorozni.
A felakasztó horog sérült, használhatatlan vagy hiányzik: M-bárca
A csavarkapocs lóg: felakasztani, ha szükséges, akkor felkötözni
A vonóhorog használhatatlan vagy rossz állapotú:
- törött, repedt (a vonóhorog csúcsot is beleértve): A másik csavarkapcsot kell használni + K-
bárca; ha nem lehetséges, akkor kisorozni
- elfordult: K-bárca
Ha a csavarkapocs vagy a vonóhorog valamelyik eleme sérült, vagy használhatatlan akkor

a másik csavarkapcsot kell használni, a sérült kocsit K-bárcával kell ellátni. Ha nem
lehetséges, akkor a sérült kocsit ki kell sorozni.
80. Mi a kocsivizsgáló teendője, ha egy belföldi vonat kapcsolási állapota nem megfelelő
- laza? Hibakatalógus 5.8. 1. pont
A vonókészülék egyéb részei sérültek Kisorozni

 a kapcsolat olyan hosszú, hogy a kapcsolás során az
ütközőtányérok nem érintkeznek
 a vonórúd törött, repedt vagy görbe
 vonókagyló, csavar vagy ék törött, repedt vagy hiányzik
 a vonórugó hatástalan
 A vonókészülék feltűnően nagymértékű kinyúlása a vonóhorog-
vezetékből
A vonat kapcsolási állapota hiányos A kapcsolást

kijavítani
Intézkedni kell a csavarkapcsok összehúzására. Ha a vizsgálat megállapítja, hogy a

vonókészülék szerkezeti részei (vonórúd, kagyló, ék, vonórugó) sérültek, amelyek nem
teszik lehetővé a szoros kapcsolást, akkor a sérült kocsit ki kell sorozni.
81. Lökéscsillapítóval felszerelt kocsi rakfelülete nincs középhelyzetben és a veszélyt
jelző sárga-fekete sávok hiányoznak. Mi a teendő? Hibakatalógus 5.9. 1.
pont
A veszélyt jelző festés (sárga alapra festett fekete átlós sávok) Kisorozni
hiányoznak a lökéscsillapítóval felszerelt kocsiknál, amelyek
rakfelülete az ütközéskor az alvázhoz képest elcsúszhat és a veszélyes
felület takarásba kerülhet.
A veszélyt jelző jelölés hiánya miatt a kocsit ki kell sorozni.

82. Melyek a teherkocsik kötelező feliratai? Hibakatalógus 6.1. 1. pont
- Pályaszám,
- RIV-jel vagy TEN-RIV, TEN-GE -jel, vagy hatósági engedélyezési jel+ TEN-G1,
- megállapodás jel, vagy hatósági engedélyezési jel+ TEN-CW,
- saját tömeg,
- kézifék féksúly,
- terhelési határ,
- tartálykocsi űrtartalma,
- ütközők közötti hossz,
- nagyfeszültségre figyelmeztetőjel,
- kombi forgalom kocsijain a kompatibilitáskód,
- fővizsgálati határidő.
83. Hogyan kell kezelni a lejárt fővizsgás teherkocsikat? Hibakatalógus 6.1.2 1. pont
A lejárt fővizsgás kocsik futóképességét a 8. Függelék szerint kell megvizsgálni:
o A legfeljebb 6 hónapon belül lejárt fővizsga esetén – AVV 9. melléklet szerinti
vizsgálat.
o 6 hónap és 5 év közötti lejárat esetén Checklista szerinti vizsgálat. A futóképes
kocsikat I+K-bárcával kell ellátni.
o 6 hónapon túl a rakott kocsikat át kell rakni és a féket is ki kell iktatni (R1-
bárca).
84. Milyen szekrénysérülésekkel kell a teherkocsikat a vonatból kisorozni?
Hibakatalógus 6.1.3 ---6.1.5 1. pont
A szekrényváz részei sérültek a rakszelvény túllépésével.

A szekrény burkolatdeszkája hiányzik, törött, széthasadt vagy szétcsúszott, a burkolat lyukas
vagy törött a rakomány átnedvesedésének vagy az áru elveszésének kockázatával.
Padló/padlódeszka sérült a rakomány elszóródásának kockázatával
Ha a szekrényváz sérülése a rakszelvény túllépését, az oldalfal sérülése az áru elveszését
vagy átnedvesedését, illetve a padló sérülése az áru elveszését okozhatja.
85. Milyen ajtó- és oldalfal sérülésekkel, hiányosságokkal kell a teherkocsikat a
vonatból kisorozni? Hibakatalógus 6.1.6 1. pont
Az ajtók vagy az eltolható oldalfalak

- nincsenek teljesen bezárva vagy nem biztosítottak
- hiányoznak vagy a vezetékükből kiugrottak
- a kerethez képest szabálytalan elhelyezkedés
A vezető vagy a záró elemek rossz állapotban vannak
- az ajtókeret, csuklópántok, reteszek, zárhorgok, fogantyúk hiányoznak, töröttek, lazák,
deformálódottak
- a biztonság veszélyeztetésével vagy az áru elveszésének kockázatával
Az ajtó törött vagy deformálódott
- a rakszelvény túllépésének vagy a rakomány elveszésének kockázatával
Az ajtók és oldalfalak nincsenek teljesen bezárva, vagy biztosítva, vezetékükből kiugrottak,
a zárszerkezetek, az ajtók rossz, törött, vagy deformálódott állapota a biztonságot
veszélyeztetheti, vagy az áru elveszésének kockázatával jár és az ideiglenes javítás nem járt
eredménnyel.
86. Az egyéb szekrényrészek (lépcsők, létrák, fogantyúk, kocsitartozékok) milyen
sérüléseivel, hiányosságaival kell a teherkocsikat a vonatból kisorozni?
Hibakatalógus 6.1.7 – 6.1.8 1. pont
A lépcsők, létrák és fogantyúk oly mértékben sérültek, hogy a személyzet biztonságát
veszélyeztetik, táblák, kocsitartozékok, ékek, belső berendezések rögzítése elégtelen.
87. A fedett kocsik milyen sérüléseivel, hiányosságaival kell a teherkocsikat a vonatból
kisorozni? Hibakatalógus 6.2. 1. pont
A szellőző csappantyú, működtető rudazat, vezetősín, tető és esővédlemez, nyitható tető laza,
deformálódott, sérült, amely beázást okozhat vagy a rakszelvény túllépésének kockázatával
jár.
88. A nyitott kocsik milyen sérüléseivel, hiányosságaival kell a teherkocsikat a vonatból

kisorozni? Hibakatalógus 6.3 1. pont
Az oldalfal vagy a nyitható homlokfal, a homlokfal működtető és zárszerkezetének olyan
sérülése, a felsőkeret törése vagy deformációja, amely a rakomány elveszésének vagy a
rakszelvény túllépésének kockázatával járhat.
89. A Pőrekocsik milyen sérüléseivel, hiányosságaival kell a teherkocsikat a vonatból

Ha a lehajtható oldalfalak:
- nem biztosítottak, oly mértékben lyukasak, vagy deformálódtak
- a zárszerkezetek hiányoznak, töröttek vagy használhatatlanok, hogy az áru
elszóródhat,vagy
- a biztonság, illetve a rakszelvény túllépésének veszélyeztetésével járhatnak,
ha a rakoncák:
- hiányoznak, pedig a rakomány biztosításához szükségesek, vagy
- görbék és a rakszelvényt túlléphetik,
- vagy a rakoncabiztosítás hatástalan,
- rakodógerendák lazák és nem biztosítják azokat rakoncák, akkor a pőrekocsikat ki kell
sorozni.
90. A tartálykocsik / tankkonténerek milyen sérüléseivel, hiányosságaival kell a kocsikat
a vonatból kisorozni? Hibakatalógus 6.5 és 7.6 pontok 1. pont
- A tartálynyereg hegesztési varrata repedt,

- csavarok vagy szegecsek több mint 10 %-a hiányzik a nyereglemez és nyeregvezeték
között,
- a tartály tömörtelen, lyukas amely rakományvesztéssel jár.
- A tartályvizsgálati határidő lejárt és a rakomány RID-es áru,
- a tartályburkolat, szigetelés, napfény-tető laza,
- alsó tartályszerelvények, töltő-űrítő berendezések tömörtelenek rakományvesztéssel,
- zársapka, vakkarima hiányzik laza,
- RID-es árunál vakkarima csavar hiányzik vagy a központi szelep nem zárható,
- a vészműködtető csavart nem lehet kicsavarni,
- felső tartályszerelvények tömörtelenek rakományvesztéssel,
- dómfedél és más armatúrák nincsenek lezárva.
91. A különleges berendezésű teherkocsik milyen sérüléseivel, hiányosságaival kell a
kocsikat a vonatból kisorozni? Hibakatalógus 6.6 1. pont
Kocsik eltolható ponyvatetővel (Pl.: Rils, Tams)

A ponyvatető nincs szabályosan bezárva és reteszelve
- az ellenőrző jel látható (oldalsó retesz nyitva)
- a ponyvatető végső zárnyelve ferdén áll (felső reteszelés nyitva)
Teleszkóptetős kocsik (Pl. : Shimms)
A teleszkóptető nincs reteszelve
A külső teleszkóptető a vezetékről leugrott
Forgóvázas pőrekocsik közúti járművek szállítására (Pl.: Saad)
Mozgatható mellgerenda nem reteszelt mindkét oldalon
Alátámasztó bak, bakreteszelés, rögzítőláncok vagy szemek a rögzítőláncokhoz
használhatatlanok
ACTS-kocsi görgős konténerekhez
A forgókeret kifordulás elleni biztosítása hatástalan vagy nincs reteszelve
- a működtető emeltyű nincs a biztosított és reteszelt állásban
- a rakoncák nincsenek felállítva és biztosítva
- a biztosító csapszeg nem biztosít és nincs reteszelt állásban
A felrakott görgőskonténer leemelés elleni biztosítása hatástalan
– a működtető kar nincs biztosított helyzetben
A felrakott görgőskonténer megcsúszás elleni biztosítása hatástalan
Autószállító kocsik
A homlokfalak és az átjárólemezek – amennyiben szükséges lenne – nincsenek felállítva és
biztosítva
A felső rakodószint nincs biztosítva
A felső rakodószint nem fekszik fel a felfekvő-tuskókon (a köteleken lóg)
A felső szint rakománya a rakszelvényen túlér
A középső tengelyek feletti átjáró hídnak nincs szabad mozgása rakott kocsi esetén
- Távolság a közúti jármű kereke és az átjáróhíd között < 100 mm
A középső tengely átjáró lemezének alátámasztása és felerősítése mechanikusan sérült
- deformált, törött, repedt, hiányzó rész - üres kocsi - rakott kocsi
Önürítős kocsik
A surrantó nincs bezárva és reteszelve rakott kocsinál
Ponyvatető, teleszkóp-tető, kiforgatható keret nincs szabályosan lezárva és reteszelve,
görgős konténerek, autószállító kocsik átjáró lemezei és felső rakodó szintje nincsen
biztosítva és reteszelve, önürítős kocsik surrantói nincsenek bezárva és reteszelve.
92. A kombifuvarozás hordozó kocsijai és a szállítóegységek rögzítésére szolgáló
szerkezeti elemek milyen sérüléseivel, hiányosságaival kell a kocsikat a vonatból
Rola-mellgerenda, nyereg alátámasztó bak nincs szabályosan lezárva és reteszelve,
mozgatható elemek (pl. konténertüskék, ékek, stb.) nincsenek rögzítve és reteszelve, amelyek
a rakszelvény túllépését okozhatják.
93. Milyen jelenségek utalnak a teherkocsik egyenlőtlen tehereloszlására?

Hibakatalógus Általános rakodási irányelvek 7.1.2 pont 1. pont
A kocsiszekrény megdőlt, eltérő ütközőmagasságok és hordrugó-játékok, az alváz jelentős
mértékű behajlása.
94. A rakomány méreteivel kapcsolatban mely hiányosságok vezetnek a kocsi
kisorozásához? Hibakatalógus Általános rakodási irányelvek 7.1.5 pont 1. pont
A rakszelvényt meg nem engedett mértékben túllépték, hiányzó U-bárca, a rakomány a
szabadon tartandó térbe nyúlik.
95. Milyen jelenségek utalnak a teherkocsik legnagyobb terhelési határának,

hordképességének túllépésére és mi a kocsivizsgáló teendője ilyen esetben?
Hibakatalógus Általános rakodási irányelvek 7.1.7.1 pont 3. pont
A kocsit szemmel láthatóan túlrakták. Eltérő ütközőmagasság, túl kicsi rugójáték. A kocsit
kisorozni és az AVV 9. melléklet 8. Függelék 2. pont szerint eljárni.

96. Mi az eljárás, ha a teherkocsik legnagyobb terhelési határának, hordképességének
túllépését mérlegeléssel, diagnosztikai eszközzel, vagy a küldemény adatainak és a
feliratozott terhelési határ egybevetésével állapították meg?
Hibakatalógus Általános rakodási irányelvek 7.1.7.2 pont 1. pont
A kocsit kisorozni és az AVV 9. melléklet 8. Függelék 2. pont szerint eljárni.
97. A rakoncák mely hiányosságai esetén kell a teherkocsikat kisorozni?
A rakományt a rakoncák nem biztosítják kellő mértékben

A szemben álló rakoncák szükséges összekötözése hiányzik
A rakomány meg nem engedett mértékben meghajlítja a rakoncákat
Nehéz rakományok és olyanok, amelyek hosszirányú elcsúszáskor a rakoncák sérülését
okozhatják, nekifekszenek a rakoncáknak
Ha a rakoncák a rakományt nem biztosítják kellő mértékben, ha a rakomány a rakoncák
sérülését, vagy meg nem engedett deformációját okozza. A szemben álló rakoncák
szükséges összekötözése hiányzik.
98. A ki- és lekötözésre használt kötözőszerek milyen hiányosságai nem engedhetők
meg? Hibakatalógus Általános rakodási irányelvek 7.2.5 pont 1. pont
Ha nem megfelelő anyagból készült, helytelenül vagy nem kielégítően rögzített, laza
kötözőszerekkel a küldeményt, - amennyiben a hiba nem javítható ki,- ki kell sorozni.
99. A kocsi szerkezeti részein árumaradvány látható. Mi a teendő?
Az üzembiztonságot veszélyeztető laza árumaradványt el kell távolítani.
100. Az ömlesztett áruk rakodásakor be kell tartani az alábbi szabályt:
Hibakatalógus. Általános rakodási irányelvek 7.3.3 pont 1. pont
A rakomány és a kocsi falak felső széle között megfelelő távolság megtartása

- a rakomány nem nyúlhat a felsőkeret fölé
- a rakománykúp nem lehet túl magas
A rakomány és a kocsifalak felső széle közötti távolság elégséges legyen.
101. Hengeres rakományok rakodása során be kell tartani az alábbi előírást:
Hibakatalógus. Általános rakodási irányelvek 7.3.4 pont 1. pont
Hibás halmazba rakás
- egyenlőtlen elosztás
- túl magas
- a nyergelés szabálytalan
- elégtelen összefogás
- lengési lehetőség esetén túl kicsi távolság a rakszelvénytől
- a hengeres rakomány biztosítása elégtelen
Be kell tartani a nyeregképzésre, az egyenlő eloszlásra, a magasságra és a
rakománybiztosításra vonatkozó előírásokat.
102. Azokat a rakományokat, amelyek felfekvő felülete elégtelen, vagy a nem
megfelelő biztosítás miatt elgördülhetnek, feldőlhetnek, vagy a kocsi hosszirányában
elcsúszva a tengelyterhelés, vagy a rakszelvény túllépését okozhatják….
Hibakatalógus. Általános rakodási irányelvek 7.3.5 -7.3.9 pont 1. pont
Ki kell sorozni.

103. Vasúti kocsira rakott kerekes járművek elhelyezése és rögzítése során…..
Hibakatalógus. Általános rakodási irányelvek 7.4 pont 1. pont
…megfelelő számú és méretű rögzítőéket és kötözőszert kell alkalmazni.
104. A kombináltfuvarozás speciális szállító egységek sarokelemek, oldalfalak,
ponyvák, ajtózárak, reteszelések, támasztóbakok sérülése estén mi a teendő?
Ideiglenesen helyreállít és reteszel, ha nem lehetséges, vagy a hordozókocsin való rögzítéshez
szükségesek, akkor a kocsit ki kell sorozni.
105. A kombináltfuvarozás speciális szállító egységek nem minden sarokeleme (vagy
nem a megjelölt sarokeleme) csatlakozik a kocsi rögzítő tüskéihez. Mi a teendő?
A kocsit ki kell sorozni.
106. A speciális vasúti kocsira rakott félpótkocsi légrugóját nem légtelenítették. Mi a
teendő?
A légrugót légteleníteni, ha nem lehetséges, akkor a kocsit ki kell sorozni.
107. Vasúti hordozókocsi, vagy a kombinált fuvarozás speciális szállítóegysége nem
rendelkezik érvényes kódtáblával, vagy az nem olvasható. Mi a teendő?
A kocsit ki kell sorozni.
108. Hogyan kell eljárni siklott vasúti kocsi vizsgálata során?
Hibakatalógus. 8.1.1 pont 3. pont
A siklott kocsit ki kell sorozni. Az AVV 9. melléklet 9. függelék „futóképességi checklista”
szerint a kocsi futóképességét meg kell állapítani. A futóképes kocsira I+K bárcát kell
elhelyezni.
109.Hogyan kell a kocsit megvizsgálni erős ráütközés, meg nem engedett durva tolatás
után? Hibakatalógus. 8.1.2 pont 1. pont
A kocsit ki kell sorozni. Az AVV 9. melléklet 9. függelék „futóképességi checklista” szerint a
futóképességet meg kell állapítani. A futóképes kocsira I+K bárcát kell elhelyezni.
110.Hogyan kell eljárni, ha a kocsi árvíz, időjárás, villamos áram, vagy tűz
következtében megsérült? Hibakatalógus. 8.2 – 8.4 pont 1. pont
A kocsit ki kell sorozni (és az AVV 10. melléklet B. fejezet előírásai szerint kell eljárni).
111. Mikor tekintendő a nyomkarima meredeksége megfelelőnek?
AVV 9. melléklet. 4. Függelék. 1. pont
A nyomkarima meredeksége akkor megfelelő, ha a qR értéke nagyobb 6,5 mm-nél.
112. Hogyan kell kezelni a legfeljebb 6 hónappal lejárt fővizsgás kocsit?
AVV 9. melléklet. 8. Függelék I. fejezet. 1. pont
Az I-mintájú bárca (Futóképesség igazolása) kiállítása minden esetben feltételezi a
futóképesség előzetes vizsgálatát. A legfeljebb 6 hónapon belül lejárt fővizsgálati határidejű
kocsik vizsgálatának terjedelme megfelel a 2. pont (AVV 9. melléklet) szerinti átmeneti
műszaki vizsgálatnak. Ha nem állapítanak meg olyan hibát/hiányosságot, amely az üres kocsi
sebességkorlátozás nélküli továbbítását akadályozná, akkor a kocsit K- és I-mintájú bárcával
kell megbárcázni. Az ilyen, korlátozás nélkül futóképes kocsikat sérült, megbárcázott
kocsiként kell kezelni és minden rendes vonatba besorozhatóak, illetve besorozva
maradhatnak.
Futóképességi vizsgálat elvégzése az AVV 9. melléklet Hibakatalógus szerint. A
kritériumok betartása esetén I+K bárca alkalmazása.
113. Hogyan kell kezelni a több mint 6 hónappal lejárt fővizsgás kocsit?
AVV 9. melléklet. 8. Függelék I. fejezet. 1. pont
Rakott kocsit át kell rakni. Futóképességi vizsgálat elvégzése az AVV 9. melléklet 9.
Függelék „Futóképességi Checklista” szerint. A kritériumok betartása esetén I+K+R1 bárca
alkalmazása.
114. Hogyan kell kezelni a túlterhelt kocsikat a rakományigazítás után, ha a
tengelyterhelés túllépése 20 t –s kerékpároknál legfeljebb 5%, 22,5 t-s
kerékpároknál legfeljebb 10% volt?
AVV 9. melléklet. 8. Függelék 2.. fejezet. 1. pont
A kocsit ún. „Túlterhelés checklista „szerint ellenőrizni. A kritériumok betartása esetén K
bárca alkalmazása.
115. Hogyan kell kezelni a túlterhelt kocsikat, ha a tengelyterhelés túllépése 20 t –s
kerékpároknál több mint 5%, a 22,5 t-s kerékpároknál több mint 10% volt?
AVV 9. melléklet. 8. Függelék 2. fejezet. 1. pont
A kocsit át kell rakni, azután az üres kocsit ún. „Túlterhelés checklista „szerint ellenőrizni
kell. A kocsit K bárcával egy közeli műhelybe kell küldeni.
116. Hogyan kell kezelni a legfeljebb 6 hónappal lejárt fővizsgás kocsit?
AVV 9. melléklet. 8. Függelék 1. fejezet. 1. pont
Futóképességi vizsgálat AVV 9. melléklet Hibakatalógus szerint. A kritériumok betartása
esetén I+K bárca alkalmazása.
117. Milyen bárcákat kell alkalmazni nemzetközi (AVV) teherforgalomban?
AVV 9. melléklet. 11. Függelék 1. pont
I, K, M, R1 és U mintájú bárcákat.
AVV 10. melléklet – Karbantartási előírások

118. Milyen minimális műszaki állapotnak kell megfelelnie a teherkocsinak a műhelyi
javítást követően?
AVV 10. melléklet. A. fejezet. 0.pont 1. pont
Az AVV 9. melléklet Hibakatalógus szerinti kritériumoknak.
119. Milyen a kocsik állapotára vonatkozó előírásokat kell kötelezően betartani
minden egyes műhelyi tartózkodás során?
AVV 10. melléklet. A. fejezet. 0. pont 1. pont
A teherkocsi üzemen kívül helyezésének okától függetlenül a műhelynek minden műhelyben
tartózkodás során biztosítania kell a * -gal jelölt normák betartását.
A csillaggal (*) megjelölt előírásokat.
120. A Milyen a kerékpárok állapotára vonatkozó előírásokat kell kötelezően
betartani minden egyes műhelyi tartózkodás során?
AVV 10. melléklet. A. fejezet. 1.15.2, 1.16 pontok 1. pont
A kerékpárok ún. EVIC Katalógus szerinti vizsgálatát és az abroncsos kerékpárok
zsugorkötésének vizsgálatát.
121. Milyen munkálatokat tilos végeznie a használó vasútnak a kerékpárokon?
AVV 10. melléklet. A. fejezet. 1.22, 1.25, 1.27, 1.33, 1.34 pontok 1. pont
Tilos a kerékpárokon hegesztéssel javítást végezni. A futófelület esztergályozása csak az
üzembentartó engedélyével végezhető. A tengelyágy csapágyazását kizárólag az
üzembentartó javíthatja.
122. Milyen kocsiknál kell a hordrugókat párban cserélni?
AVV 10. melléklet. A. fejezet. 2.10 pont 1. pont
A merev kocsiszekrénnyel rendelkező teherkocsiknál, amelyek az erre utaló jelet viselik.
123. Melyek azok a kötelező fékes munkák, amelyeket a kocsi műhelyi tartózkodás
során el kell végezni?
AVV 10. melléklet. A. fejezet. 3.7, 3.8, 3.17 1. pont
A kopott, hiányzó öntöttvas féktuskókat és a sérült, hiányzó féktömlőt pótolni kell.
124. Milyen munkák nem végezhetők a fékberendezésen az üzembentartó
hozzájárulása nélkül?
A pneumatikus fékberendezéseken, - kormányszelep, relészelep, mérlegszelep, fékhenger,-
csak az üzembentartó hozzájárulásával szabad munkát végezni.
125. Milyen előírások szerint kell végezni a fékvizsgálatokat, ha azok elvégzése az
AVV 12. melléklet szerinti felelősség meghatározásához szükségessé válik?
A fékméréseket az UIC 543-1 döntvény szerint kell végezni és dokumentálni az ott előírt
tartalommal. A Fékvizsgálati jegyzőkönyvet a mért értékekkel meg kell küldeni az
üzembentartó és a használó vasúti társaság részére.
126. Szabad-e a fékbiztonsági kengyelt hegesztéssel javítani?
AVV 10. melléklet. A. fejezet. 3.18. pont 1. pont
Nem szabad.
127. Mekkora a féktuskó legkisebb megengedett vastagsága, amellyel a kocsi
műhelyből kiadható?
AVV 10. melléklet. A. fejezet. 3.7, 3.8.1 pontok 1. pont
A féktuskó legkisebb megengedett vastagsága 10 mm.
128. Milyen hosszúságú repedések engedhetők meg a kocsialvázon?
AVV 10. melléklet. A. fejezet. 4. pont 1. pont
A hossztartók, a mellgerendák és a vonókészülék által igénybevett kereszttartók övlemezén

nem lehetnek olyan repedések (keresztirányú repedések), amelyek az övlemez szélétől az
övlemez felén túlérnek. A hosszirányú repedések legfeljebb 150 mm hosszúak lehetnek,
kivéve a hossztartókon a rugótámok környékét. Itt a hossszirányú repedések az övlemez és a
gerinclemez átmenetében nem lehetnek hosszabbak 100 mm-nél.
129. Milyen kötelező ellenőrzéseket, munkákat kell elvégezni az ütköző készüléken a
kocsi műhelyi tartózkodása során?
AVV 10. melléklet. A. fejezet. 5.3, 5.7, 5.8, 5.9 pontok 1. pont
Ütköző és annak felerősítő csavarja sem hiányozhat. Minden felerősítő csavarnak szorosan
meghúzottnak kell lennie.
Ez érvényes az állandóan összekapcsolt kocsi egységekre is.
Az ütközőtányérok rögzítő szegecsei vagy rögzítő csavarjai nem hiányozhatnak, és nem
lehetnek lazák. Ez érvényes az állandóan összekapcsolt kocsi egységekre is.
Az ütközőtányérok érintkezési felületeit kielégítő mértékben kenni kell.
Ez érvényes az állandóan összekapcsolt kocsi egységekre is.

A ütközőtányérok acél érintkezési felületein nem lehetnek olyan éles szélek, vagy
bordaképződés, amelyek az egymáson való csúszást meggátolják. Ez érvényes az állandóan
összekapcsolt kocsi egységekre is
A felerősítőcsavarok, az ütközőtányér csavarok, szegecsek nem hiányozhatnak, nem
lehetnek lazák. Az ütközőtányér nem lehet berágódva, illetve kenetlen.
130. Mekkora a csavarkapocs vonóhorogcsap megengedett legkisebb átmérője?
A csavarkapcson levő vonóhorog csap átmérője legalább 50 mm legyen.
131. Milyen sérülések nem engedhetők meg a kocsiszekrényen?
A kocsiszekrényen, a kocsi felépítményén és semmilyen más berendezésen nem lehet olyan
sérülés, amely lehetővé teszi a rakomány elveszését, károsíthatja a rakományt, vagy
veszélyeztetheti a vasútüzem és/vagy személyek biztonságát és a környezetet.
132. Mekkora a fogantyúk megengedett legnagyobb deformációja?
A fogantyúk és a hozzájuk legközelebbi kocsialkatrész közötti szabad távolság legkisebb

megengedett értéke 60 mm.
133. Melyek a tartálykocsik töltő-lefejtő berendezéseivel szemben támasztott
legfontosabb követelmények?
AVV 10. melléklet. A. fejezet. 6.28 – 6.38. pontok.
A tartályon nem lehetnek éles szélű deformációk (még akkor sem, ha nincs
áruveszteség).
A nyergeken nem lehetnek repedések. Ha a tartályt csavarokkal vagy szegecsekkel
rögzítették a kocsiszekrényhez, akkor azok egyike sem hiányozhat.
Az alvázat a tartállyal összekötő hegesztési varratok nem lehetnek megrepedve.
A létráknak, fékállásoknak, hágcsóknak biztonságosan használhatóknak kell lenniük, és nem
lehetnek lazák.
A tartály burkolata, a napvédő tető és a szigetelések nem lehetnek lazák.
A tartályok, a töltő- és lefejtőberendezések nem lehetnek lyukasak, tömören zárhatóknak kell
lenniük, kivéve az önműködő légtelenítőberendezéseket. (Jelölésük a 11. Melléklet
6.3. pont szerint)
A zársapkák nem hiányozhatnak.
A vakperemek nem hiányozhatnak és nem lehetnek lazák. Egy rögzítőcsavar sem
hiányozhat.
A központi lefejtőszelep vészműködtető csavarja kicsavart állapotban legyen.
A központi lefejtőszelep állapotkijelzője működőképes legyen.
A dómfedél nem hiányozhat, és tömören kell záródnia.
A tartályok, a töltő- és lefejtőberendezések nem lehetnek lyukasak, zártan tömítettnek kell

lenniük, kivéve az önműködő légtelenítő-berendezéseket. A zársapkák és vakperemek nem
hiányozhatnak és nem lehetnek lazák. Egy rögzítőcsavar sem hiányozhat.
134. Milyen javításokkal foglalkozik az AVV 10. melléklet B. fejezete?

AVV 10. melléklet. B. fejezet. 0-5 pontok
Az AVV 10. melléklet B. fejezete meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a
használó vasúti társaság a rendkívüli események utáni helyreállítás során köteles betartani,
hogy a járulékos sérülések elkerülhetők legyenek.

135. A teherkocsik részére milyen megelőző karbantartási rendszereket alkalmaznak?
AVV 10. melléklet. C. fejezet. 1. pont
Időalapú, amelynél a megengedett max. fővizsga időtartam 6 év (6REV). A teljesítményalapú
karbantartási rendszer a kocsi tkm teljesítményének figyelembevételével határozza meg a
karbantartási ciklusokat.
136. Mit tartalmaz az AVV 10. melléklet D. fejezete?
AVV 10. melléklet. D. fejezet. 1. pont
Az alkatrészek szállításának és tárolásának feltételeit.
137. Melyek az Y25 tip. forgóvázak jellegzetes meghibásodásai nem kör-körös
kerékpárok esetén?
AVV 10. melléklet. 1. és 2. sz. Függelék 1. pont
Elnyíródott sasszeg, kifényesedett alátét a fékháromszög csapjánál, törött fékbiztonsági
kengyel, laza vagy hiányzó T-biztosító, kifényesedett helyek a belső mellékrugón, a
mangánlap repedt, leesett.
138. Mit tartalmaz az AVV 10 melléklet 4. Függeléke?
A műanyag féktuskók meghibásodási formáit és cseréjének kritériumait,
139. Mit tartalmaz az AVV 10 melléklet 5. Függeléke?
A kerékpárcsapágyazás tömörtelensége miatt bekövetkezett zsír- és olajfolyások műhelyi
vizsgálatára és kezelésére vonatkozó előírásokat és eljárási szabályokat.
AVV 11. Melléklet. Feliratok és jelek a teherkocsikon
140. Mely előírások határozzák meg a teherkocsik számozási rendszerét?

AVV 11. melléklet. 2.1. pont 1. pont
Az UIC 438-2 sz. döntvény, azonban az EU tagállamokban bejegyzett kocsi és vasúti
társaságok részére az OPE TSI P. melléklet előírásai a kötelezőek.
141. A teherkocsik mely feliratai jelentik az építési mód szerinti nemzetközi
átmenőképességet?
A 12-jegyű kocsiszám első számjegye 0, 1, 2 vagy 3, valamint a kocsi viseli a TEN, vagy a
RIV jelet.
142. Mely teherkocsik korlátozottan átmenőképesek az építési mód szerint?
AVV 11. melléklet. 2.1 , 2.2, 2.20 pontok 1. pont
Azok a teherkocsik, amelyek építési módja nem felel meg teljesen az UIC döntvényeknek, a
WAG TSI, vagy az átjárhatósági műszaki előírásoknak (nem viselhetnek RIV, vagy TEN-GE
jelet) és a 12-jegyű kocsiszám első számjegye 4, vagy 8. A külön megállapodás feliratban
viselik az az átvételt engedélyező vasúti társaságok, vagy országok rövidítését, illetve a TEN-
CW jelet.
143. Hol található a fővizsgálat jele a teherkocsin és hány év lehet a maximális
érvényessége nemzetközi forgalomban?
A hossztartó jobb oldalán. Maximum 6 év.

144. Mit tartalmaznak a terhelési határtábla feliratok?
A vonalosztályok és a sebesség függvényében az engedélyezett legnagyobb berakható
árutömeget tonnában kifejezve.
145. Mit jelent az egyes teherkocsikon található jel?
A különböző felfekvési hosszokhoz tartozó, megengedett legnagyobb egyedi (koncentrált)
terhelést.
146. Mit jelent az egyes teherkocsikon található jel?

AVV 11. melléklet. 2.6 pont. 1. pont
A különböző felfekvési hosszokhoz tartozó, megengedett legnagyobb megoszló terhelést.
147. Fel kell-e iratozni a teherkocsikon a berakható áru térfogatát?

AVV 11. melléklet. 2.7 pont 1. pont
Igen. Tartálykocsikon kötelező feltüntetni a tartály térfogatát. Ha a RID előírja, az
engedélyezett árunemeket is fel kell iratozni.
148.Milyen hosszúságra vonatkozó adatokat kell kötelezően feliratozni
a teherkocsikra?
AVV 11. melléklet. 2.8, 2.9 , 4.1 pontok 1. pont
A rakodási hosszat, A szélső tengelyek / forgócsapok távolságát, a forgóvázon a tengelyek
távolságát, valamint az ütközők közötti hosszat.
149. Mely kocsikon kell külön feliratozni a szikrafogó jelét?
Kötelező felirat azokon a kéttengelyes kocsikon, amelyek a RID 1. osztályába – 1.1,
1.2, 1.3, 1.5 és 1.6 alosztályok -, valamint a 4.1 és 5.1 osztályba sorolt bizonyos áruk és
anyagok szállítására engedélyeztek.
150. Mely kocsikon kell feliratozni a komprajárás legnagyobb törésszögét?
Azokat a forgóvázas kocsikat kell ezzel a jellel megjelölni, amelyek kompra járása csak 2o
30’-nél kisebb törésszögnél engedélyezett.
151. Hogyan kell feliratozni a kocsitartozékokat?
A kocsitartozékok darabszáma és fajtája törtszámmal van feliratozva. A törtszám előtti szám a
kocsitartozék darabszámát, a számlálójában levő „A” betű a kocsitartozékot, míg a nevezőben
a kocsitartozék fajtájának kódszáma szerepel.
152. Melyik felirat jelenti az átmenőképes kocsik szerkesztési szelvényét?
AVV 11. melléklet. 2.1., 2.21 pontok 1. pont
A RIV jel, vagy a G1 felirat.
153. Milyen kötelező feliratoknak kell szerepelnie a kombinált fuvarozás hordozó
kocsijain és szállító egységein?
A kombifuvarozás szállító egység típusainak megfelelő teherkocsi kompatibilitás kódok és az
adott vasútvonalakon engedélyezett profilkódszámhoz viszonyított rakomány
méretcsökkentés vagy növelés.

154. Mi a teendő, ha egy teherkocsi saját tömeg felirata több mint 2%-kal eltér a
mérlegelt saját tömegtől?
A kocsit M-bárcával kell megjelölni.
155. A légfékek típusa, illetve az átállító-készülékek mellett, mely adatokat kötelező
feltüntetni a teherkocsikon?
AVV 11. melléklet. 4.3, 4.4, 4.5 pontok 1. pont
A G/P váltó állását, üres-rakott kézi állítású, vagy önműködő raksúlyváltó mellett fel kell
tüntetni a figyelembeveendő féksúlyokat, az átállítási elegytömeget, valamint műanyag
féktuskó estén annak típusát (K, L, LL), illetve a tárcsafék (D) jelét.
156. A teherkocsiknak a gurítódombra-járás szempontjából milyen feltételeket kell
kielégíteniük, milyen jeleket kell viselniük?
AVV 11. melléklet. 5.1, 5.2 pontok 1. pont
Azon kocsik megjelölése, amelyeket nem lehet minden gurítódombon

közlekedtetni
Jel olyan forgóvázas kocsikra, amelyek belső tengelytávolsága nagyobb, mint 14000 mm, de
gurítódombokon közlekedhetnek:
Azokon a kocsikon, amelyek szerkezetük miatt R=250 m, vagy annál kisebb függőleges
ívsugarú gurítódombra felvinni tilos, a tiltást jelölni kell. A jelben a legkisebb bejárható
függőleges ívsugár van feltüntetve. Azokon a forgóvázas kocsikon, amelyek belső
tengelytávolsága 14 m-nél nagyobb, de gurítódombon közlekedhetnek, a jelben a
legnagyobb belső tengelytávolságot kell méterben feltüntetni.
157. Mely teherkocsikat kell felirattal megjelölni a rendezési korlátozások miatt, és
mit jelentenek ezek a korlátozások?
AVV 11. melléklet. 5.4, 5.5 pontok 1. pont
Jel kocsikon, amelyeket szalasztani tilos A vonat rendezésekor és a kocsi megóvásához rendkívüli
intézkedéseket kell tenni. A kocsit más kocsira, vagy kocsikat erre a kocsira ütköztetni tilos.
Azokra a kocsikra kell felfesteni, amelyek különleges berendezésekkel (hűtőaggregát, villamos

berendezés, stb.) vannak felszerelve, és normál feltételek mellett nem ütköztethetők, mivel ezek
különleges berendezések megsérülhetnek. A kocsik RIV jelet nem viselhetnek, közlekedésükhöz
kétoldalú megállapodások szükségesek.
Szalasztani és gurítani tilos
- Csak mozdonnyal kapcsolva mozgatható
- A kocsit más kocsira, vagy kocsikat erre a kocsira ütköztetni tilos.

Azokat a teherkocsikat, amelyeket szalasztani, vagy szalasztani és gurítani tilos. Az előbbi
jelentése, hogy a kocsit más kocsira, vagy kocsikat erre a kocsira ütköztetni tilos. Az utóbbi
jelentése, hogy a kocsi csak mozdonnyal kapcsolva mozgatható, illetve a kocsit más kocsira,
vagy kocsikat erre a kocsira ütköztetni tilos.
158. A teherkocsikat milyen szerkezeti kialakítások miatt kell megjelölni a baleseti
veszélyre utaló sárga-fekete sraffozással?
AVV 11. melléklet. 5.6, 5.7, 5.8 pontok 1. pont
A törőelemmel, vagy elmozdulásos lökéscsillapítóval felszerelt teherkocsikat, amelyeknél a

berni-négyszög nem mindig biztosított, vagy rakfelületük az alvázhoz képest elmozdulhat.
Hasonló jelölést kell alkalmazni kiálló komphorog esetén.
159. Hogyan kell megjelölni a nagyhőterhelésű kerékpárokat?
A csapágytok fedelén 25 mm széles megszakított függőleges csíkkal.
160. Az abroncsos kerékpároknál milyen összejelölést kell alkalmazni?
Az abroncsot és a kerékvázat a kerék külső felületén 4 x 90 o-ban az abroncselfordulás
felismerhetősége érdekében kell összejelölni.
161. A tartálykocsik tartályait a RID előírásai szerint milyen kötelező vizsgálati jellel
és kóddal kell ellátni?
A tartályvizsgálat esedékességét jelölő felirattal (hónap, év), valamint a 3 hónap

hosszabbítást jelentő „L”-jellel. A dátum közelében a tartálykódot is fel kell iratozni.
162. Mely kocsiknál kell a hordrugókat párban cserélni és milyen jelölést viselnek
ezek a kocsik? AVV 11. melléklet. 7.4. pont 1. pont
A merev alvázzal rendelkező kocsiknál (tartálykocsik, önürítős kocsik, stb.) a sérült

hordrugókat csak párban szabad cserélni. Ezek a kocsik az alváz jobb oldalán két bekeretezett
X-jelet viselnek.
163. Milyen adatokat tartalmaz a kerékabroncs vizsgálati jel?

Abroncsos kerékpárral szerelt kocsinál az utolsó kerékvizsgálat időpontját (nap, hónap, év),
valamint a vizsgálatot végző vasúti társaság, vagy műhely jelét vagy kódját.
164. Milyen alkatrészek kell megjelölni az -jellel?
AVV 11. melléklet. 7.9.1. pont 1. pont
Az egységesített cserélhető alkatrészeket kell így megjelölni. A kerékpárokon és az
ütközőkön ezen kívül fel kell tüntetni az üzembentartó jelét vagy kódját.
165. Milyen alkatrészeken kell megjelölni azt a terhelést, amelyre alkalmasak?

AVV 11. melléklet. 7.9.2, 7.9.3. pontok 1. pont
A kerékpárokon és hordrugókon, amelyek 20,00 t-nál nagyobb tengelyterhelésre alkalmasak,
fel kell tüntetni a 2Q= 00,00 t jelet a megengedett terhelés értékével.
166. Hogyan jelölik a 105 mm löketű egységesített ütközők típusát?
AVV 11. melléklet. 7.9.5. pont 1. pont
A 105 mm löketű ütközőkön a 105-X jel mellet fel kell tüntetni az UIC döntvény szerinti
ütköző típuscsoportjának (A, B, C) adatait is.
167. Mely teherkocsikon kötelező a magasfeszültségre utaló jel alkalmazása?
Azokon a kocsikon, amelyeken a legmagasabb hágcsó vagy létrafok a sínkorona felső élétől
2000 mm-nél magasabban van elhelyezve.
AVV. 12.sz. Melléklet – Teherkocsik sérülési katalógusa
168. Milyen kártérítési esetekben lehet alkalmazni a teherkocsik sérülési katalógusát?

AVV 12. melléklet. / AVV 22.4 pont 1. pont
A kártérítési folyamat megkönnyítése céljából az üzembentartóhoz rendelt sérülésekért a
felelősséget az üzembentartó, a 850 EUR összeget meg nem haladó, vasúti társasághoz
rendelt károkat a használó vasút viseli.

AVV Kidolgozott Kérdések 2016

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

AVV Kidolgozott Kérdések 2016

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

AVV – Általános teherkocsi használati szerződés

1. Mi az AVV-Szerződés tárgya? AVV 1. cikk. 1. pont

Jelen szerződés mellékleteivel együtt a teherkocsik vasúti vállalkozás által fuvarozási

Szabályozza a vasúti teherkocsik, mint fuvareszközök használatát az üzembentartók és a

Ez a Szerződés a nemzetközi vasúti forgalomban magasabb prioritással rendelkezik a CUV

Az AVV Szerződés nemzetközi vasúti forgalomban magasabb priorítással rendelkezik CUV

Az üzembentartónak kell gondoskodnia arról, hogy vasúti kocsijaik az érvényes európai

A használó vasúti vállalkozás kérésére a kocsi üzembentartójának be kell mutatnia azt az

A kocsi üzembentartója felhatalmazza a vasúti vállalkozást, hogy vasúti kocsiján minden

A használó vasúti társaság az AVV 9. melléklet előírásai szerint végzi.

Készítette: Horváth Tibor

Az üzembentartó hozzáférési joggal rendelkezik kocsijai felett.

8. Köteles-e a vasúti társaság bármely teherkocsit átvenni és vonatában fuvarozni?

A használó vasúti társaság a kocsi és tartozékainak sérüléséről AVV 4. melléklet szerinti

11. Az üzembentartó jelenlétében kell-e kiállítani kárjegyzőkönyvet, ha a sérülések

Az üzembentartó képviselőjének jelenléte a kárjegyzőkönyv kiállításához nem szükséges

Készítette: Horváth Tibor

Készítette: Horváth Tibor

A kocsi elveszettnek tekintendő, amennyiben azt a vasúti vállalkozás, amelyiknek az

Az üzembentartó a kártérítési összeg átvételekor írásban kérheti, hogy haladéktalanul

Készítette: Horváth Tibor

A vasúti vállalkozás nem felel:

Akkor, ha a kocsitartozékok a kocsi oldalfalára nem voltak feliratozva, valamint egyéb

A kártérítési folyamat megkönnyítése céljából, illetve a kocsik normális elhasználódásának,

Az AVV 12. mellékletben az (elhasználódás jellegű) üzembentartóhoz rendelt károkat az

29. Melyek az AVV 4. melléklet szerinti Kárjegyzőkönyv sérülések leírására és

30. Melyek az AVV 4. melléklet szerinti Kárjegyzőkönyv felvételének körülményeit és a

AVV 9. melléklet: Teherkocsik vasútvállalatok közötti átadásának-átvételének műszaki

31. Milyen előírásokat tartalmaz az AVV 9. melléklet? AVV 9. melléklet. 1. pont

Ez a melléklet az 1. függelékben szabályozza és előírja a teherkocsik két vagy több vasúti

Készítette: Horváth Tibor

A teherkocsik vasúti társaságok közötti átadásának-átvételének műszaki feltételeit, a

Vizsgálandó kocsiszerkezeti rész megnevezése/ rakodási mód, hibakódok, hiányosságok és

A 8. függelék 3. pontja szerint eljárni:

37. Mekkora lehet a kerékabroncs, illetve a tömbkerék megengedett szélessége?

38. Mekkora lehet kerék futófelületén a megengedett laposodás mértéke?

- ha a kerék-Ø - 630 < d ≤ 840 mm , a lapos hely hossza legfeljebb 40 mm

- ha a kerék-Ø ≤ 630 mm, a lapos hely hossza legfeljebb 35 mm

39. Mekkora lehet a kerék futófelületén az anyagfelrakódás megengedett mértéke?

44. Melyek a nyomkarima megengedett üzemi méretei? Hibakatalógus 1.4. 3 pont

Magassága legfeljebb 36 mm, vastagsága legalább 22 mm (840 mm, vagy nagyobb

Görbének számít a tengely, ha a kerekek belső homlokfelületei közötti „E“ távolság:

Elnyíródott sasszeg, kifényesedett alátét a fékháromszög csapjánál, törött fékbiztonsági

Rugófőlap repedt vagy törött, a törött rugólap darabja hiányzik

56. Mikor tekinthető a rugóbilincs sérültnek, illetve lazának?

Ha a bilincs repedt vagy törött, a felsőék hegesztési varrata repedt, törött.

Rugóbilincs az ülésből kiugrott, heveder, láncszem törött, elcsúszott vagy hiányzik.

A főrugó repedt vagy törött Kisorozni

- üres kocsinál K-bárca

- rakott kocsinál Kisorozni

A csillapító heveder hiányzik, törött vagy hatástalan

A rugókalap érinti a forgóváz keretet

A T-biztosító laza vagy hiányzik M-bárca

Friss felütési nyomok a csapágyház és a forgóváz keret Kisorozni

Készítette: Horváth Tibor

A DET siklásdetektor visszaállítása:

Készítette: Horváth Tibor

forgóváz nélküli kocsiknál:

Mangánbetét laza vagy hiányzik Kisorozni

Ágyvezeték-kötvas nem lehet görbe, laza, nem hiányozhat. Forgóvázas kocsiknál a

Valamely szerkezeti elem repedt vagy láthatóan Kisorozni

Valamely szerkezeti elem áttörött Kisorozni

72. Ki kell sorozni a teherkocsit, ha az oldalcsúszótám alábbi sérülései fennállnak: