4.

ELŐADÁS
1. KÁRTÉRÍTÉS SZOMSZÉDJOGI JOGSÉRTÉS
ESETÉN

2. VÉTŐKÉPTELEN KÁROKOZÁSÁÉRT VALÓ

FELELŐSSÉG

3. VERSENYJOGI KÁRTÉRÍTÉS
 1. KÁRTÉRÍTÉS SZOMSZÉDJOGI
JOGSÉRTÉS ESETÉN
Régi Ptk. 100.§: A tulajdonos a dolog használata során köteles
tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat,
különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel
jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Új Ptk.: 5:23.§: [ A dolog használatának általános magánjogi
korlátja]
- a jsz. szöveg ugyanaz
A legjellemzőbb jogkövetkezmény: a kártérítés
 TULAJDONJOG TARTALMA

Hagyományos triász:
1. birtoklás joga
2. használat, hasznok szedésének joga
3. rendelkezési jog
 HASZNÁLAT ÉS A HASZNOK SZEDÉSE,
TERHEK VISELÉSE ÉS VESZÉLYVISELÉS

Jogosultság: 5:22.§:
A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait
szedni; viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott
azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.
Kötelezettség: 5:23.§
 a tulajdonos tulajdonjogának egyik jelentős részjogosítványa a használat,
ami nem korlátlan > csak törvény korlátozhatja
 Ennek általánosságban megfogalmazott esete az 5:23.§ > szomszédjog
általános szabálya:
 de: nemcsak a szomszédok, hanem „mások” zavarása
 „szükségtelen” zavarás ill. másokat megillető jogok gyakorlásának
veszélyeztetése
 a Ptk. rendelkezése mellett: szakági szabályok (építésügyi, vízügyi,
egészségügyi, természetvédelmi stb.) > betartásuk nem elegendő a
mentesüléshez > jogági jogellenesség függetlenségének elve: ami az egyik
jogág szabályai szerint jogszerű, a másik jogág szempontjából lehet
jogellenes
 bizonyos mértékű zavarást mindenkinek el kell viselnie
 tűrési küszöb függhet:
 a zavarás jellegétől,
 a lakókörnyezet sajátosságaitól,
 a technikai fejlődés adott állásától
Szempont: érdekegyensúly: a szembenálló érdekek
mérlegelésével kell megállapítani a
 zavarás szükségességét
 mértékét, amit még tűrni kell
 FELELŐSSÉG ALANYA

Ptk.: tulajdonos,
de: ha átengedi másnak a használat jogát > a használati jog
jogosultja (bérlő, haszonélvező)
 ZAVARÓ, VESZÉLYEZTETŐ
MAGATARTÁSOK
 egészségre ártalmas tevékenység
 zajos tevékenység
 növényzet zavaró hatása
 állattartással okozott zavarás
 egészségtelen, fertőzésveszélyes helyzet előidézése
 éjszakai nyugalmat zavaró tevékenység
 építési tevékenység
 A ZAVARÁS SZÜKSÉGTELENSÉGE
 a felróhatóság körében vizsgálandó
 mindig az adott ügy összes körülményének mérlegelésével kell
eldönteni
 a másokat zavaró tevékenységet nem feltétlenül tiltja törvény
(engedély alapján végzett tevékenység esetén is fennállhat)
 a gazdasági vagy egyéb okból fontos tevékenység esetén (pl.
autópálya építés, mobil antennák telepítése) az érdekeket kell
egybevetni > vizsgálni a tűrési kötelezettséget
 GAZDASÁGI ÉRDEK - KÖZÉRDEK

 gazdasági tevékenységre való jogosultság (pl. társasház

építése) sem vezethet a polgári jogi szabályokon alapuló
kötelezettség megsértésére
 közérdek (pl. antenna létesítése)
 nem jogosít fel senkit mások szükségtelen zavarására
 ÉPÍTÉSI MUNKÁK
- magas vagy mélyépítési munka, vízvezeték-, villanyszerelés, gépek használata
követelmény:
 ne okozzon állagromlást a szomszéd ingatlanán
 a beépítési mód, az épület kijelölése ne csökkentse lényegesen a szomszéd
ingatlan használhatóságát
sérelmek:
 beárnyékolás
 telekről, ablakokból nyíló kilátás elvonása
 intimitás elvesztése
 pihenéshez való jog sérelme
 ÉPÍTÉSI MUNKÁK
Az építési engedélynek megfelelő kivitelezés: nem mentesít >
oka: az engedély közigazgatási (építési, városrendezési)
szempontú döntés, de a tulajdonosnak eleget kell tennie a
szomszédjogi szabályokból eredő követelményeknek > építési
engedély: a polgári jogi igényt nem dönti el > kártérítési
felelősséget nem zárja ki
> de: önmagában az engedélytől eltérés nem elég a
kártérítéshez
 ÉPÍTÉSI MUNKÁK
- építkezés esetén a tulajdonos ingatlana beépítési módjának
megválasztásakor és az épület helyének kijelölésekor a saját érdekein
túl > a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak érdekeire is köteles
tekintettel lenni
Ez nem azt jelenti, hogy a tulajdonosnak saját tulajdonosi érdekeinek
sérelmével, a szomszéd érdekeinek előtérbe helyezésével kellene
építkeznie, hanem azt, hogy kellő gondossággal és körültekintéssel kell
eljárnia, és elvárható, hogy az épített környezet, a már meglévő
szomszédos lakóépületek adottságaihoz igazodó olyan építési módozatot
válasszon, amely az elkerülhetetlen hátrányokat meghaladó kárt nem
okoz. (EBH2011. 2397.)
 KÁR
 a szomszédos ingatlan forgalmi értékcsökkenése > a károsodás
bekövetkeztekor irányadó ingatlanforgalmi értékből kiindulva
kell az összegszerűséget meghatározni > szakértő
 elmaradt vagyoni előny
 a károsultat ért hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez
szükséges költség

> deliktuális felelősség általános szabályait kell alkalmazni

 ALAPTALAN IGÉNYEK

Nem tarthat a tulajdonos igényt a kártérítésre az olyan

felépítményekkel, beruházásokkal összefüggésben, amelyek
megvalósítására utóbb, az autópálya nyomvonalának ismeretében
került sor. (SZIT Pf.III.21.008/2013.)
Az áruházi munkavégzéssel (például napi rendszerességű árufeltöltés)
és az áruház működésével együtt járó gyalogos és járműforgalom
növekedését és ebből következően a zajszint emelkedését az eljáró
bíróság a városfejlődés szükségszerű velejárójának tekintette, amelyet
mint szükséges – az észszerű tűrési határon belüli – zavarást az áruház
szomszédságában élő ingatlantulajdonosok tűrni kötelesek,
kártérítésre nem tarthatnak igényt. (SZIT Pf.II.20.551/2013.)
 FÖLDTÁMASZ JOGA
5:24.§

 sajátos szomszédjogi tényállások egyike

 a tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a
szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő
rögzítésről ne gondoskodnék
 jellemzően pince vagy mélygarázs építésekor, épület
alapjának kiásásakor, föld kitermelésekor merül fel
 JOGESETEK

I. Pfv.III.21.610/2014/4.:
tényállás:
 a felperesek ingatlana: családi házas övezet, egyirányú
mellékutcában
 I.r. alperes önkormányzat: csarnok és piac elnevezésű
épületkomplexum létesítése > emiatt: II.r. alperes (Főv.
Önkormányzat) hozzájárulásával: forgalomtechnikai
beavatkozások
Kereset:
az ingatlanok forgalmi értékcsökkenéséből eredő károk
egyetemleges megfizetése
- a forgalmi változások miatt: az utca tranzitútvonallá vált,
lényegesen megnőtt a forgalom > értékcsökkenés
Ellenkérelem:
I.r.a.: vitatta a jogellenességet
II.r.a.: Ptk. 100.§ > jogszerűen végzett, közérdeket szolgáló
tevékenységet
Ef. bíróság ítélete: 1-4 millió Ft kártérítés egyetemleges
megfizetésére kötelezte az alpereseket az egyes felperesek
javára
-iü. szakértő megállapította, hogy a forgalomnövekedés az
alperesek intézkedései miatt következett be > 25 %
értékcsökkenést eredményezett

Mf.b.: I-II.r. felperesek, alperesek fellebbeztek

ítélet: I-II. r. f-ek: 2-ről 2,5 millióra felemelte a marasztalást
Fv-i kérelem: I.-II.r. alperes
Kúria ítélete: hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet
 a kárigény elbírálására a Ptk. 339.§-a irányadó (nem a
349.§) > a forgalomszervezés alapja: az önkormányzat
tulajdonosi jogosítványa (nem a közhatalom gyakorlása):
az, hogy a területén létesült a piac, vásárcsarnok, lakópark
> szükségessé vált a forgalom átszervezése > a forgalom
átszervezéssel kapcsolatos hatósági tevékenység előzménye:
az önkormányzatnak az a döntése, amivel az építményeket
a felperesek ingatlanai közelében levő területre helyezte el.
 az önkormányzat tulajdonosi döntése nélkül nem
keletkezett volna a vitatott forgalom átszervezés > Ptk.339.§
szerint áll fenn a felelőssége (Ptk.100.§ erre átvezető
szabály)
 alperesek elévülési kifogására: az értékcsökkenés mint kár:
nem a létesítmény használatba vételi engedélyének
kiadásával következett be > hanem: amikor a forgalom
jelentősen megnövekedett és az ebből eredő hátrányok
hatása a forgalmi értékcsökkenésben jelentkezett > nem
évült el
II. Pfv.I.20.403/2014/7.:
tényállás:
 a felperes annak tudatában vásárolta meg kerthasználattal
rendelkező lakását, hogy az alperes a szomszédban levő kis
házat a bontásra kötelező határozatnak megfelelően le fogja
bontani
 nem történt meg > a kis ház beárnyékolja felperes lakását,
kertjét > 4 millió Ft-tal csökkent az értéke
Kereset: Ptk. 100. és 339.§-a alapján kártérítésre kérte
kötelezni az alperest
Ef., mf.b. ítélete: kereset elutasítása

Kúria ítélete: hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet

 Ptk. 100.§-ának alkalmazásában az igazgatási szabályokban
előírt követelményrendszer: a hatósági eljárásban irányadó, a
bíróságot nem köti
 a bíróság a tulajdongyakorlás követelményszintjét ettől
eltérően is megállapíthatja
 az engedély megadása nem zárja ki a jogellenes joggyakorlás
megállapítását > de ez fordítva is igaz
 önmagában az a körülmény, hogy az adott esetben az
alperes nem tett eleget bontási kötelezettségének > nem
alapozza meg kártérítési felelősségét > ennek
szankcionálása: közigazgatási hatósági hatáskörbe tartozik
 Étv. alapján nem lehetett elrendelni a bontást, mert 1 éven
belül nem intézkedett > de: előírta a szükséges munkálatok
elvégzését aminek befejezését a felperes akadályozta meg >
maga teremtette meg azt a helyzetet, amiből sérelme
keletkezett
 felperes a kár bekövetkeztét sem bizonyította: aggálytalan
szakvélemények: a kis ház nem csökkentette az oldalkert
benapozottságát > tehát annak használhatóságát nem
befolyásolja
 a Ptk. 100.§-án alapuló, az ingatlanban bekövetkezett
értékcsökkenés megtérítése olyan sajátos kártérítés, amely
valójában a folyamatosan fennálló birtokháborító állapot
okozta hátrány ellensúlyozására szolgál > adott esetben
ilyen állapot nem áll fenn
III. Pfv.III.20.154/2015/7.:
tényállás:
 felperesek ingatlanai Csömör külterületén csendes,
zöldövezeti környezetben
 2004.: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. építési
engedélyt kért az MO körgyűrű 4. számú főút és az M3
autópálya közötti szakaszának kivitelezésére
 2008.: autóút átadása – végleges forgalomba helyezési
engedély nélkül
 az autóút tulajdonosa: az állam, építtetője: II.r. alperes,
vagyonkezelője: III.r. alperes
Kereset:
az út üzembe helyezése folytán keletkezett zaj, légszennyezés,
fényszennyezés okozta, szükségtelen zavarással összefüggő
ingatlanforgalmi értékcsökkenésben megnyilvánuló káraik
egyetemleges megfizetésére kérték kötelezni az alpereseket
- az adott útszakasz: nem a hangelnyelő tulajdonságú
aszfaltburkolattal készült
 elmaradt a zajvédő erdő telepítése
 a haladási sebességet nem korlátozták
 más nyomvonalon is megvalósulhatott volna
Ef., mf.b. ítélete: részben marasztalta a II.-III.r. alperest
Kúria ítélete: hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet
a szükségtelen zavarás miatt a kártérítési felelősség megállapítható
akkor is:
- ha a kivitelezés az építési engedélynek megfelelt vagy
 ha a környezetterhelés megfelelt a határértékeknek
> az egyes érdekek összemérése esetén pedig: a közérdek önmagában
nem eredményezi azt, hogy az egyes ingatlanok tulajdonosainak el
kell viselnie a szükségtelen zavarással járó hátrányokat
 a II.r. alperes: építtető-beruházó volt, az állam nevében és
javára végezte a tevékenységét > ha ezzel kárt okozott >
felelős
 III.r. alperes: az üzembe helyezés után 4 évvel lett
vagyonkezelője a földterületnek > a kezelői jogokat ezzel a
lehetséges teherrel kapta meg > nincs jelentősége, hogy
korábbi ráhatása nem volt az út építésére > közös
károkozóként egyetemlegesen felel
 az alperesek kimentésre vonatkozó bizonyítása: nem
vezetett eredményre:
 nyomvonal: azt kellett volna bizonyítani, hogy másutt nem
volt megvalósítható
 útburkolat: nem bizonyították, hogy a létező kevesebb
zajhatást okozó burkolat megvalósítására itt nem volt
lehetőség
 véderdő: erdő hiánya az érzékelhető zajhatást hátrányosan
változtatja meg
> aggálytalan ingatlanforgalmi szakvélemény: az
értékcsökkenés mértékének megállapítására
IV. Pfv.III.21.899/2015/8.:
 M5 autópálya melletti Méta utcai felüljáró megépítése miatt
kértek kártérítést a szomszédos ingatlanok tulajdonosai
ef., mf. b. ítélete: részben helyt adtak a keresetnek
Kúria ítélete: hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet
- a felüljáró építése miatt megnövekedett forgalom miatt a környező
ingatlanok forgalmi értékcsökkenéséből eredő kárért felel az út
tulajdonosa és kezelője > ha a forgalomnövekedést
forgalomszervezési intézkedésekkel elháríthatta volna, de ezt
elmulasztotta, illetőleg téves intézkedést tett
V. Pfv.III.20.677/2017/7.:
 mobiltelefon bázisállomás létesítése - 40 méter magas
 szomszédos ingatlanok tulajdonosainak ingatlanaikban
bekövetkezett értékcsökkenés megfizetése iránti igénye:
tájidegen, egészségre veszélyes sugárzást bocsát ki,
általános félelem, közvélekedés
Ef. b. ítélete: keresetet elutasította
Mf. b.: részben megváltoztatta és részben helyt adott a
keresetnek
Kúria ítélete: hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet
 a szükségtelen zavarás tényét a felperesek bizonyították –
kirendelt iü. műszaki szakértő alátámasztotta
 vitathatatlan: alperes társadalmilag hasznos és szükséges
közérdekű tevékenységet végez
 de: az antenna látványa nyomasztó, tájidegen
 az ingatlanok vételárára negatív hatást gyakorol a sugárzástól
való félelem > függetlenül attól, hogy az elektronikus hírközlési
berendezések egészségkárosító hatása nem bizonyított
 szakértői vélemény: összehasonlító adatok elemzésével
állapította meg az értékcsökkenés mértékét
VI. Pfv.III.20.291/2018/7.:
 telefonszolgáltatók lakóépületen mobiltelefon átjátszó állomást
létesítettek 7 antennával
Kúria: a keresetet elutasító jogerős ítéletet hatályában fenntartotta
 a közműszolgáltató alpereseknek gazdasági érdeke fűződött a
távközlési létesítmények telepítéséhez
 alperesek szakvéleménnyel bizonyították a perben: az adott
távközlési körzetben nem volt olyan másik helyszín, vagy
megoldás, ahol megvalósítható lett volna zavarás nélkül, vagy
kisebb zavarással > természetvédelmi területre (ahova nem
engedélyezhető) vagy ugyanolyan lakott környezetbe lett volna
telepíthető
 2. FELELŐSSÉG A VÉTŐKÉPTELEN
SZEMÉLY KÁROKOZÁSÁÉRT

6:544.§ [ Felelősség a vétőképtelen által okozott kárért]

(1): Akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy
a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem
képes felmérni, nem felel az általa okozott kárért.
(vétőképtelen)
> természetes személy esetében: a polgári jogi felelősségre vonás
feltétele, hogy a károkozó vétőképes legyen
 VÉTŐKÉPTELEN

 a különös felelősségi szabályok között

 lényege: a károkozó belátási képessége oly mértékben

korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása
következményeit nem képes felmérni
 VÉTŐKÉPESSÉG -
CSELEKVŐKÉPESSÉG

cselekvőképes személy: saját akaratelhatározásával és

akaratnyilatkozatával jogokat szerezhet és kötelezettségeket
vállalhat

vétőképesség: a polgári jogi felelősségre vonás feltétele

 VÉTŐKÉPESSÉG -
CSELEKVŐKÉPESSÉG
Életkor kérdése:
cselekvőképesség: 14. életévét betöltött személy: legalább korlátozott
cselekvőképességgel rendelkezik (ha nem cselekvőképtelen) –
megdönthetetlen vélelem – 2:11.§
vétőképesség: nincs korhatár, nincs köztes fogalom (korlátozott
vétőképesség) > pl. vétőképes lehet egy 14 év alatti vagy
cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló, ha a
magatartása következményeinek felismeréséhez szükséges belátási
képességgel rendelkezett
 VÉTŐKÉPESSÉG -
CSELEKVŐKÉPESSÉG
Vétőképesség: bírói gyakorlat
 esetenként, a károkozó szellemi és fizikai adottságainak
alapulvételével, az ügy összes körülményének gondos
mérlegelésével kell megítélni > képes volt-e felfogni
magatartása törvényellenességét és várható káros
következményeit
 kiindulópont: 12. életév > el lehet térni az egyediesítés során
Pfv.III.21.706/2018/7.
 VÉTŐKÉPESSÉG -
CSELEKVŐKÉPESSÉG
vétőképtelen:
 nemcsak az életkor miatt
 állandóan vagy átmenetileg fennálló mentális zavar miatt:
nem rendelkezik cselekménye veszélyességének illetve saját
felelősségének felismeréséhez szükséges belátási képességgel
> szellemi állapot, ittas, bódult állapot, magas láz,
epilepsziás roham, hipnotikus állapot
 BELÁTÁSI KÉPESSÉG KORLÁTOZOTT
VOLTÁNAK FELTÉTELEI
1. a károkozás időpontjában kell fennállnia a belátási
képesség korlátozott voltának > lehetnek olyan
körülmények, amelyek az adott időpontban eredményezik a
belátási képesség korlátozott voltát (amivel egyébként
rendelkezik)
2. a belátási képesség korlátozott voltát a károkozással
kapcsolatban kell vizsgálni
 SPECIÁLIS HELYZET
6: 546.§ [Önhiba]
A vétőképtelen károkozó belátási képességének hiányára vagy
fogyatékosságára nem hivatkozhat, ha ezt az állapotát maga
idézte elő.
> a kár jogilag releváns oka: az egyébként vétőképes
károkozónak az a magatartása, amivel magát vétőképtelen
állapotba hozta (alkohol, gyógyszer, kábítószer) – felróhatóan
idézte elő > tudnia kellett volna, hogy magatartása a belátási
képesség időleges elvesztéséhez, csökkenéséhez vezet
 FELTÉTELEI
1. általában rendelkezik vétőképességgel a károkozó > belátja
a károkozással kapcsolatos magatartásának
következményeit > nem gyermek, vagy idült alkoholista >
nem az adott károkozó magatartást és következményeit
kell átfognia a belátási képességnek, hanem azt, hogy
magatartása a belátási képesség hiányát vagy
fogyatékosságát eredményezi (pl. öntudatlan állapot az
alkohol miatt)
2. kimentési lehetőség a polgári jogi felelősség általános
szabályai szerint > bizonyítania kell, hogy abban a
folyamatban, amely előidézte vétőképességének hiányát vagy
fogyatékosságát > úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható > tehát: magatartása nem felróható
 FELELŐSSÉG
cél:
- reparáció > károsult ne legyen kénytelen a kárt viselni
- prevenció > akinek nincs belátási képessége vagy fogyatékos,
arra nem lehet hatni a polgári jogi felelősség eszközével > ez a
szempont olyan személy felelősségre vonását igényli, aki
köteles mindent megtenni, ami a vétőképtelen személy
károkozásának megelőzése érdekében az adott helyzetben
általában elvárható > gondozó
 A GONDOZÓ SZEMÉLYE
6:544.§ (2)
A vétőképtelen személy helyett az felel, aki jogszabály alapján
a vétőképtelen gondozójának minősül. Gondozó az is, aki a
vétőképtelen személy felügyeletét a károkozáskor ellátta.
 aki jogszabály, bírósági, hatósági határozat vagy szerződés
alapján a belátási képességgel egyáltalán nem vagy
korlátozott mértékben rendelkező vétőképtelen személy
felügyeletére köteles
 GONDOZÓ
 felelőssége: önálló, nem járulékos, nem más személyért való
felelősséget jelent (alkalmazottért való felelősség) > saját
felróható magatartásáért felel, ami közvetlen vagy közvetett
módon közrehatott a kár bekövetkezésében, illetve ami
lehetővé tette a vétőképtelen személy károkozását
 az okozati láncolatban: nem a vétőképtelen magatartása a
releváns ok > hanem: a gondozó mulasztásában
megnyilvánuló közvetett ok
 GONDOZÓI MINŐSÉG
megalapozza:
1. a huzamosabb időn keresztül történő nevelési feladatok ellátása:
jogszabály szerinti gondozó
 szülő: aki a szülői felügyeletet ellátja (mindkét szülő, örökbefogadó
szülő, nevelőszülő)
 ilyen szülő hiányában: gyám
 gondnok – akit mentális zavara miatt cselekvőképességet teljesen
korlátozó gondnokság alá helyezett a bíróság > gyámhatóság:
gondnokot rendel – de: gondnok csak indokolt esetben látja el a
gondozást is [2:34.§ (3)]
 GONDOZÓI MINŐSÉG

 intézményben elhelyezett vétőképtelen személyek: idősek,

pszichiátriai betegek otthona

 tartósságot tételez > nem szűnik meg akkor sem, ha a

vétőképtelen ideiglenesen kikerül a szoros felügyelet alól
(nyaralás, iskola, egészségügyi ellátás)
 GONDOZÓI MINŐSÉG

2. konkrét felügyelet ellátásának kötelezettsége a károkozás

időpontjában
- akire ideiglenesen rábízzák a vétőképtelent > felügyeleti
jogot nem gyakorló szülő, nagyszülő, rokon, barát, bébiszitter
- intézet (nem az alkalmazottja): gyógykezelés, gondozás,
tanulás, nevelés, üdülés céljából tartózkodik vagy alkalmilag a
felügyelete alatt áll > óvoda, napközi, kórház
 GONDOZÓI MINŐSÉG
A nevelési-oktatási intézmény: csak akkor mentesül, ha bizonyítja:
a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő > nem
felróható magatartástól függ, hanem objektív alapú > kivéve: a
tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások > általános szabályok
szerint felel ( nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény)
BDT2011.2393.: autista kiskorú felügyeletét ellátó oktatási
intézményből engedély nélküli eltávozása során bekövetkezett
közúti baleset: akkor is a felügyelet elmulasztására vezethető
vissza, ha a balesetet a kiskorú elháríthatatlan magatartása okozta
 TÖBB GONDOZÓ
 a vétőképtelennek egyszerre több gondozója is lehet
 felelősségük egyetemleges: ha a felügyelet körében
mulasztást követtek el
 állandó felügyeletre köteles gondozó felelőssége:
 súlyos nevelési hiba > kötelessége átadni az általános
erkölcsi normákat, értékrendet
 az adott életkornak, elmeállapotnak megfelelő szintű
belátási képesség kialakításának elvárható elősegítése
 KIMENTÉS
6:544.§ (3): Mentesül a gondozó a felelősség alól, ha
bizonyítja, hogy a nevelés és a felügyelet ellátásával
kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
 mind az általános, mind a konkrét felügyeletnél azt kell
vizsgálni: annak ellátása érdekében úgy járt-e el, ahogy az
az adott helyzetben általában elvárható > bizonyítás: a
gondozót terheli
 egyéniesítésre van szükség
 TÖBB GONDOZÓ FELELŐSSÉGE

(4): Több gondozó felelősségére a többek közös károkozására

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
> ha az állandó felügyelet ellátására köteles nem úgy járt el,
ahogy általában elvárható és a közvetlen felügyelet ellátására
köteles is mulasztott > közös károkozók > egyetemleges
felelősség
 ELVÁRHATÓ MAGATARTÁS
 a jogszabály szűkíti: a nevelés és felügyelet körére
nevelés: huzamosabb ideig tanúsított magatartás, mulasztás
(gyermek jellemének, szokásainak kialakítása) > nevelési hiba
súlyos: ha a gyermek magatartása a helytelen nevelés miatt a
korához és a körülményekhez képest nagymértékben eltér a
hasonló korú gyermekek általában szokásosan tanúsított
magatartásától
felügyelet: a károkozás időpontjához kapcsolódik > ne maradjon
elöl az öngyújtó vagy vadászfegyver
 ELVÁRHATÓ MAGATARTÁS

 ha a vétőképtelen olyankor okozta a kárt, amikor nem állt

konkrét felügyelet alatt > azt kell vizsgálni, hogy az adott
körülmény igényelt volna felügyeletet vagy sem > feltéve: az
eset körülményei és a felek vagyoni viszonyai ezt
nyilvánvalóan indokolttá teszik
gyermek-quad esete
 KÁRTÉRÍTÉS MÉLTÁNYOSSÁG
ALAPJÁN
6:545.§: Ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó
felelősségét nem lehet megállapítani, kivételesen a
vétőképtelen károkozót is kötelezni lehet a kár részben vagy
egészben való megtérítésére, feltéve, hogy az eset körülményei
és a felek vagyoni viszonyai ezt nyilvánvalóan indokolttá
teszik.
- kártelepítési szabály
 KÁRTÉRÍTÉS MÉLTÁNYOSSÁG
ALAPJÁN
Feltételek:
I. - nincs gondozó:
 súlyos mentális zavarral küzdő személy nem áll
cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt vagy
 a gondnok nem vállalt gondozói feladatokat
- gondozó felelősségét nem lehet megállapítani: kimentette magát
 KÁRTÉRÍTÉS MÉLTÁNYOSSÁG
ALAPJÁN
Feltételek:
II. az eset körülményei, valamint a károkozó és a károsult
anyagi viszonyai ezt indokolják:
- a kár viselése a vétőképtelen számára nem okozna
méltánytalan megterhelést > pl. jelentős vagyonnal vagy
rendszeres jövedelemmel rendelkezik, míg a károsult nehéz
anyagi körülmények között élő személy
 VÉTŐKÉPES KISKORÚ ÉS A GONDOZÓ
FELELŐSSÉGE
6:547.§: Ha a kárt olyan vétőképes kiskorú okozta, akinek van
felügyeletre köteles gondozója, és a károsult bizonyítja, hogy a
gondozó kötelességét felróhatóan megszegte, a gondozó az
okozott kárért a károkozóval egyetemlegesen felelős.
- szemben a vétőképtelen károkozásánál érvényesülő, a
gondozó felróhatóságát vélelmező szabállyal > a károsultnak
kell bizonyítania, hogy a gondozó kötelezettségét felróhatóan
megszegte > bizonyítás sikertelen > károsult viseli a hátrányát
 3. VERSENYJOGI JOGSÉRTÉSSEL
OKOZOTT KÁROK
Versenyjog: alapvető funkciója:
a tisztességtelen piaci magatartások tiltása és szankcionálása
a kartellezés: az egyik leggyakoribb formája:
 konkurens vállalkozások megállapodása az egymás közötti verseny
korlátozására
 tipikusan: az árak meghatározásán, a piac felosztásán, az egyes cégek
által értékesített mennyiségek meghatározásán keresztül korlátozza a
versenyt
 cél: magasabb árak és profit
 VERSENYJOGI JOGSÉRTÉSSEL
OKOZOTT KÁROK

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás

tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) tartalmazza a
versenyjogi jogsértésen alapuló kártérítési igények
érvényesítésével kapcsolatos anyagi jogi szabályokat.
(Tpvt. 88/C-88/I.§)
 TPVT. 88/C.§ (1)
 versenyjogi jogsértésből eredő kárért fennálló felelősségre a
Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni > a Tpvt.
XIV/A. fejezetben foglalt eltérésekkel
 a Tpvt. XIV/A. fejezetének hatályba lépése előtt: a bíróságok
ezeket a kártérítési kereseteket speciális felelősségi szabályok
hiányában az 1959. évi Ptk. szabályai szerint bírálták el
 A kérdés jelentősége
a versenyjogi jogsértések jelentős károkat okoznak a
társadalomnak és az egyes vállalkozásoknak
Közérdek:
 a versenykorlátozó magatartások feltárása
 a verseny tisztasága
 belső piaci kereskedelem
 négy uniós szabadság védelme
> tagállami versenyhatóságok vagy az Európai Bizottság jár el >
bírság (pl. kartellezés esetén) > államnak kell megfizetni
 DE: ez nem orvosolta a magánérdek sérelmét (fogyasztóknak
okozott kár) > versenyhatóság által indított eljárás:
közigazgatási eljárás, amiben a károsultak nem vesznek részt
 közösségi jogban: igény a változásra > 2001-től az EUB
jogeseteken keresztül kidolgozta a kártérítésre vonatkozó
perek alapvető követelményeit
 e szerint: mind a vállalkozásokat, mind a végső fogyasztókat
megilleti az eljárás megindításának joga
 példaként szolgált: Egyesült Államok: köz- és magánjogi
igényérvényesítés a bíróságok előtt zajlik
A tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek
megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési
keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló
2014/104/EU Irányelv
(versenyjogi kártérítési irányelv)

Mo.: 2017. január 1-jei hatállyal implementálta az irányelvet

> kibővítve a Tpvt. szabályait
Cél:

- a hatékony jogérvényesítés biztosításával hozzájáruljon az

egységes belső piac működéséhez
 a versenykorlátozó megállapodást kötő vagy
 erőfölénnyel való visszaélést folytató vállalkozások által
megkárosított vásárlók kártérítési pert indíthassanak a
tagállami polgári bíróságok előtt, méghozzá többé-kevésbé
egységes szabályok alapján
Tpvt. 88/D.§ : A versenyjogi jogsértéssel okozott kárért való
felelősség szabályai

(1): Aki másnak versenyjogi jogsértéssel kárt okoz > a

szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános
szabályai szerint köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.
> a vásárló és a kartelltag között ugyan szerződéses kapcsolat
van > de: a vevő és a kartellben résztvevő többi vállalkozás
esetében nincsen > deliktuális felelősség
versenyjogi jogsértés: károkozó magatartás: kartellezés vagy
erőfölénnyel való visszaélés > károsultnak kell bizonyítania
 a Tpvt. 88/A.§ (1): versenykorlátozó megállapodásban vagy
erőfölénnyel való visszaélésben való részvétel – EUMSZ 101.-
102. cikkében foglalt tilalom (tagállamok közötti
kereskedelemre kiható versenykorlátozó megállapodások teljes
tilalma)
 Tpvt. 88./A.§ (2): nemzeti versenyjogi jogsértés
 Tpvt. 88/A.§ (1): IV. vagy V. fejezetben foglalt rendelkezések
megsértése – olyan ügyek, amelyek nincsenek hatással a
tagállamok közötti kereskedelemre
> Tipikusan: GVH dönt: sor került-e az uniós vagy a magyar
versenyszabályok megsértésére
> Đe> versenyfelügyeleti eljárás (GVH vagy Bizottság) hiányában
is indítható kártérítési per (önálló kereset) > károsult:
bizonyítania kell a károkozó magatartást és a károkozó személyét

Uniós versenyjogi joggyakorlat: áttöri az „önálló jogi

személyiség” doktrínáját: az anyavállalat a versenyjogi jogsértés
esetén csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja,
hogy ténylegesen nem irányította a jogsértő leányvállalatot
 nem érvényesül a jogági jogellenesség
függetlenségének elve:

> ha a versenypiaci magatartás kárt okoz, de versenyjogba

nem ütközik > a polgári jogi jogellenesség sem állapítható meg

> ha versenyjogba ütközik > akkor a polgári jogi jogellenesség

is fennáll
Kártérítésre jogosult személy: kártérítésre jogosult mindenki, aki a
versenyjogi jogsértés következtében kárt szenvedett,
Tpvt. 88/D.§ (2):
bárki követelhet kártérítést > függetlenül a termelési-értékesítési
láncon belüli helyzetétől > ha a versenyjogi jogsértés következtében:
vagyoni érdeksérelmet szenvedett el
Oka: a kartellár nemcsak a kartellezésben részt vevő vállalattól
vásárlót érinti (közvetlen hatás), hanem a közvetlen vevőtől vásárló
további vállalkozások további eladási árait is, így az eladási láncolat
többi szereplője is károsodhat (közvetett hatás)
Tpvt. 92.§: GVH közérdekű keresetet indíthat a fogyasztók polgári jogi
igényeinek érvényesítése iránt
Kár:
teljes kártérítés elve: Tpvt.88/D.§ (2)
> közvetett károsultak is jogosultak a kártérítésre
> a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a jogsértés
nem következett volna be:
 ténylegesen bekövetkező kár és
 elmaradt haszon

 a kár a kartell által létrehozott magasabb árnak felel meg

Kár: speciális szabály:

Tpvt. 88/D.§ (4): az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell,

hogy a jogsértés kárt okozott > ha a felperes bizonyítja, hogy a
versenyjogi jogsértés kartellt valósított meg
> a vélelem: a kár bekövetkeztére és az okozati összefüggésre
is kiterjed
 versenyjogi jogsértéssel okozott kárként is csak vagyoni
érdeksérelmek érvényesíthetők (nem vagyoni sérelmek már
nem tartoznak a kár fogalmába – sérelemdíj)
Tpvt. 88/D.§ (6): áreltérítés vélelmezett mértéke:
az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a versenyjogi
jogsértés a jogsértő vállalkozás által alkalmazott árat 10 %-
nyi mértékben befolyásolta

Tpvt. 88.§ (3): azonos a Ptk.6:526.§-ával:

a versenyjogi jogsértéssel okozott kárért való felelősséget
korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés: semmis
Okozati összefüggés:

versenyjogi értelemben azt dönti el:

 csak a közvetlenül vagy a közvetetten okozott károkat kell
megtéríteni
 jelentősége: megtörténhet, hogy a kartellektől közvetlenül
vásárló vállalkozások továbbhárítják a kárukat a saját vevőikre,
és így végül a közvetett vásárlók lesznek a tényleges károsultak.
 de: a tisztességtelen piaci magatartás tilalma már amúgy is
kiemeli a közvetett vásárlók érdekeinek fontosságát
A versenyjogi jogsértés a jogsértő vállalkozás részéről
valamilyen módon áreltérítést eredményez > ez rendszerint
árnövekedést jelent > amit a károsult: részben vagy egészben
továbbháríthat a saját vevőire
 többletköltség, amit nem hárít át a közvetlen vevő(k)re:
kárként jelentkezik > ezek megtérítése követelhető
 emellett: a megemelkedett árak miatti forgalomcsökkenés
okán elmaradt haszonként jelentkező veszteség > de: ha a
károkozó bizonyítja: a bevételkiesést (részben) más okozta
> a ténybeli okozatosság (részbeni) hiánya miatt utasítható
el a kereset
Jogeset:
- ha a gyártó mesterségesen magasan rögzített
kiskereskedelmi áron tartott termék (ismert márkájú
sportcipő, mobiltelefon) > a mennyiségi csökkenés miatt
veszteséget szenvedhet el > jogsértés: a kiskereskedő nem
határozhatja meg önállóan a termék árát
Erőfölénnyel való visszaélés:
-ha a vállalkozás úgy él vissza piaci fölényével, hogy
mesterségesen alacsony árakat alkalmaz (ragadozó árazás) >
következménye: a versenytársak nem lesznek képesek vele
versenyezni > elhagyják a piacot vagy részesedésük csökken >
a meggyengült verseny miatt: amint a jogsértő vállalkozások
kiszorították a piacról a versenytársakat > áremeléssel
magasabb nyereséget érhetnek el
Kár: a magasabb árak miatti többletköltség, áremelkedés >
mértékét: közgazdasági szakértő határozza meg
Közvetett károsultak:
- meg kell különböztetni a közvetlen károsulttól: aki az első
áremelkedést fizeti ki
Közvetett: aki a szállítói lánc különböző szintjein helyezkedik
el, és akinek ez az áremelkedés okoz kárt
Többek közös károkozása: Tpvt. 88/H.§

 tipikus: több vállalkozás valósít meg versenyjogi jogsértést

> pl. kartell
 6:524.§: a károkozók egyetemlegesen felelnek > amit a
károsult közrehatása áttörhet
Elévülés:
 erre vonatkozó speciális szabályokat: csak a 2017. január 15.
után tanúsított versenyjogi jogsértéssel okozott károkozó
magatartás esetén kell alkalmazni
 folyamatos jogsértés esetén: ha a jogsértő állapot ezen
időpont után ért véget
Tpvt.88/T.§ (1): az elévülési idő akkor kezdődik, amikor a
versenyjogi jogsértést megvalósító magatartás megszűnt > és a
károsult tudomást szerez vagy kellő gondosság mellett tudomást
szerezhetett volna > kérdés: sajtóban megjelenő hírek, GVH
eljárást megindító közleménye elegendő-e
Elévülés nyugvása: Tpvt. 88/T.§ (2):

ha uniós versenyhatóság a jogsértő magatartással

összefüggésben eljárást indít > annak megindításától a
versenyhatóság (bíróság) jogerős döntésének meghozatalát
követő 1 évig nyugszik az elévülés
(3): ha a felek vitarendezési eljárást vesznek igénybe > az
eljárás befejezéséig az elévülés nyugszik

- elévülési idő: 5 év
Köszönöm a figyelmet!