Szociális otthon építése Csákberényben
1.) Mely szervek vettek részt az eljárásban?
Építési engedélyezési eljárás egy kérelemre induló eljárás (Ákr. 35. § (1) bek.), melyet
„Gondoskodás” Kft. jogi személy kezdeményezett (ügyféli jogállás – Ákr. 10. §)
szociális otthon építésére nézve. „Az építési tevékenység megkezdéséhez és
folytatásához jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság
eljárásának lefolytatása szükséges” (az épített környezet alakításáról és védelméről
szóló 1997. évi LXXVII. törvény 34. § (1) bek.)
Az eljáró hatóság vonatkozásában az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok
kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm.rendelet 1. § (1)
bekezdés 5. pontja alapján a járásszékhely települési jegyzőnek van hatásköre, mint
általános építésügyi hatóság az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátni.
Csákberény település közigazgatási területén található ingatlan vonatkozásában,
alkalmazva a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi
kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III.30.) Korm. rendelet 1. mellékletét (eltérő
rendelkezés hiányában) megállapítom Mór város jegyzőjének illetékességét. Mór
város jegyzője a tényállásban szereplő első fokú építésügyi hatóság, aki az
alapeljárást „Gondoskodó” Kft. ügyfél kérelmére lefolytatni köteles (Ákr. 15. § (1)
bek.).
A tűzvédelmi szakhatóság eljárása, mint az Ákr. 55.-56. §§ szerinti szakhatósági
eljárás a tűzvédelmi kötelezettségek megállapítása körében a tűzvédelmi hatósági
feladatokat ellátó szervezetekről [...] szóló 259/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet első
fokon hatáskörét állapítja meg a területileg illetékes katasztrófavédelmi
kirendeltségeknek (tűzvédelmi létesítési szabályok tekintetében az 1. § (1) bek. c)
pontja alapján; másodfokú tűzvédelmi hatóságként eljáró hatóságok főszabály szerint
u.a. rendelet 2. § (1) bekezdés szerinti területi szervek), a katasztrófavédelmi
kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. számú
melléklete alapján Csákberény település vonatkozásában a Székesfehérvári
Katasztrófavédelmi Kirendeltség az első fokon eljárásra hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező hatóság1.
A mozgásukban, cselekvőképességükben korlátozott személyek
befogadására alkalmas szociális intézmény építése körében az építésügyi és
építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az
építésügyi hatósági szolgáltatásról 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet. 6.
számú melléklete értelmében közreműködési kötelezettsége van a
tűzvédelmi hatóságnak;
 az ügyfélnek tűzvédelmi dokumentációt kell benyújtania (tervezői
nyilatkozat, tűzvédelmi műszaki leírás szöveges résszel és a
tervlapokkal, anyagi jogi feltételekre nézve lásd az Országos
Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletet 2),
melyet az első fokú építésügyi hatóság a tűzvédelmi szakhatóság
számára továbbít és az Ákr. 55. § (5) bek. szerinti egyeztetés útján
hatóságok közötti egyeztetési folyamat veszi kezdetét, vagy
 a szakhatóság eljárása során a szakhatóság hiánypótlásra szólítja
az ügyfelet a hiányos dokumentáció miatt.
2
54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 1. § (1) bek. szerint „az e rendeletben előírt tűzvédelmi követelményeket be kell tartani a) a létesítmény építémény,
építményrész tervezése, építése, átalakítása [..] b) a jogszabályban, hatósági határozatban előírt beépített tűzvédelmi berendezés létesítése [..] során.”
2.) Helyes volt-e a másodfokú tűzvédelmi hatóság
döntése?
3.) Milyen módon élhet jogorvoslattal az építtető az
elsőfokú tűzvédelmi hatóság döntése ellen?
Az ügyfél a szakhatósági állásfoglalás döntése (határozat)
ellen fellebbezéssel élt, annak érdekében, hogy megakadá-
lyozza kérelmének elutasítását.
Az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján megállapítható, hogy a
szakhatóság döntése önállóan nem, csak az eljárást befejező
döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A szak-
hatósági állásfoglalás jogi hatását tekintbe azonban a hatósági
döntés egy speciális típusa, ugyanis anyagi jogi szempontból a
szakhatóság hatáskörének terjedelmében „azt lezáró” döntést
jelent.
Döntésük közös eljárási cselekménynek minősül, ami lehetővé
teszi, hogy peres eljárás esetén a Kp. 19. § (4) bekezdésének
alkalmazásával közösen legyenek perelhetók, alperesi
pertársaságot létrehozva.
Megállapításaim a 95. jogeset feladataira vonatkozva:
 jogorvoslathoz való jog hatóság határozata vagy
önállóan fellebbezhető végzés esetén van helye,
az Ákr. 55. § (4) bek. alapján a szakhatóság döntése
ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs
 az első fokon hozott építési engedélyezési kérelmet
elutasító hatósági határozat fellebbezés benyújtható,
ha azt törvény kifejezetten megengedni
(Ákr. 116. § (1) bek.), a döntés közlésétől számított
tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál
lehet előterjeszteni fellebbezést
(Ákr. 118. § (3) bek.) – az első fokú határozat
rendelkező részében közzétett szakhatósági
állásfoglalás (Ákr. 81. § (1) bek.) az érdemi döntés
részeként vethető jogorvoslati eljárás alá
 megállapítom, hogy az első fokú határozat hiányá-
ban (ill. a jogorvoslati jogra való felhívás hiányában)
a másodfokú tűzvédelmi hatóság (területileg
illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörében
az illetékes Fejér Megyei Katrasztrófavédelmi
Igazgatóság a katasztrófák elleni védekezés egyes
szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet
1. §-a alapján) eljárásának megindításának
jogszabályi feltétele hiányzik
- (Ákr. 46. § (1) bek. a) pont) és
- a fellebbezési kérelem idő előtti, így a másodfokú
hatóságnak a fellebbezési kérelmet vissza kell
utasítania (Ákr. 46. §) érdemi vizsgálat nélkül