71-Epuletek Villamos Ellatasa Web

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar
Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, www.egt.bme.hu
ÉPÜLETEK VILLAMOS ELLÁTÁSA
Komplex 1 és Diploma tervezési segédlet
Ez a tervezési segédlet a 2012-ben, Majoros András, Vetési Emil és

Filetóth Levente által készített verzió frissítése.
Filetóth Levente PhD

2017. július
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
TARTALOMJEGYZÉK
TERVEZÉSI, SZÁMÍTÁSI FELADAT 3

A TERVEZÉSI, SZÁMÍTÁSI FELADAT BEADANDÓ RÉSZEI 3
1. AZ ÉPÜLET VILLAMOS ELLÁTÁSA 4

1.1. A VILLAMOS KÖZMŰ HÁLÓZAT 4
1.1.1. A KISFESZÜLTSÉGŰ (0,4 KV) HÁLÓZAT 4
1.1.2. A KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ (10-20 KV) HÁLÓZAT 6
1.2. TRANSZFORMÁTORÁLLOMÁS TELEPÍTÉSÉNEK JELLEMZŐI 7
1.2.1. TRANSZFORMÁTOR ÉPÜLETEN KÍVÜL TÖRTÉNŐ ELHELYEZÉSE 7
1.2.2. TRANSZFORMÁTOR ÉPÜLETEN BELÜL TÖRTÉNŐ ELHELYEZÉSE 9
1.3. TARTALÉK ÉS SZÜNETMENTES ÁRAMELLÁTÁS 11
1.3.1. KIESÉSI IDŐTARTAM NAGYSÁGA 11
1.3.2. AKKUMULÁTOROK 12
1.3.3. AGGREGÁTOROK, ROBBANÓMOTOROS ÁRAMFEJLESZTŐK 14
1.4. MEGÚJULÓ ENERGIÁT HASZNOSÍTÓ RENDSZEREK 17
1.4.1. AUTONÓM KIALAKÍTÁSÚ NAPELEMES RENDSZEREK 18
1.4.2. HÁLÓZATRA TÁPLÁLÓ NAPELEMES RENDSZEREK 19
2. AZ ÉPÜLET VILLAMOS TELJESÍTMÉNYIGÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA 21

2.1. NEM LAKÓÉPÜLETEK VILLAMOS TELJESÍTMÉNYIGÉNYÉNEK MEGHATÁROZÁSA 21
2.1.1. AZ "E" EGYIDEJŰSÉGI TÉNYEZŐ MEGHATÁROZÁSA 21
2.1.2. PVILÁGÍTÁS : A VILÁGÍTÁS TELJESÍTMÉNYIGÉNYÉNEK MEGHATÁROZÁSA 22
2.1.3. PÉP.GÉPÉSZET : AZ ÉPÜLETGÉPÉSZET VILLAMOS TELJESÍTMÉNYIGÉNYE 23
2.1.4. PTECHNOLÓGIA : A TECHNOLÓGIA VILLAMOS TELJESÍTMÉNYIGÉNYE 23
2.2. LAKÓ- ÉS VEGYES FUNKCIÓJÚ ÉPÜLETEK VILLAMOS TELJESÍTMÉNYIGÉNYÉNEK MEGHATÁROZÁSA 26
3. VILLAMOS FŐELOSZTÓ, FOGYASZTÁSMÉRŐK HELYIGÉNYE ÉS ELHELYZÉSE 27
4. MINTA AZ "ÉPÜLET VILLAMOS ELLÁTÁSA" FEJEZET KIDOLGOZÁSÁHOZ 29

4.1. AZ ÉPÜLET VILLAMOS ELLÁTÁSA 29
4.1.1. ÉPÍTÉSI HELYSZÍN VILLAMOS KÖZMŰ HÁLÓZATA 29
4.1.2. TRANSZFORMÁTOR ÁLLOMÁS 29
4.1.3. TARTALÉK ÁRAMELLÁTÁS 29
4.1.4. MEGÚJULÓ FORRÁSBÓL ELŐÁLLÍTOTT VILLAMOS ENERGIA 30
4.2. VILLAMOS TELJESÍTMÉNYIGÉNY SZÁMÍTÁSA 30
4.2.1. NEM LAKÓPÜLET ESETÉN 30
4.2.2. LAKÓPÜLET ESETÉN 31
4.2.3. VEGYES FUKCIÓJÚ ÉPÜLET ESETÉN 31
4.3. VILLAMOS FŐELOSZTÓ, KAPCSOLÓHELYISÉG/SZEKRÉNY HELYIGÉNYE, ELHELYEZÉSE 31
Felhasznált irodalom
A segédlet az „Épületek villamos berendezései” BME, Építészmérnöki Kar jegyzet
(szerzők: Kádár Aba, Lantos Tibor, Némethné Vidovszky Ágnes, Vetési Emil,
szerkesztette: Majoros András, Budapest, 1998. b16008.) felhasználásával készült.
© 2017, Filetóth Levente PhD filetoth@egt.bme.hu

______________________________________________________________________________________
Épületek villamos ellátása: Komplex 1. és Diploma tervezési segédlet 2.
TERVEZÉSI, SZÁMÍTÁSI FELADAT
Ez a tervezési segédlet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

Építészmérnöki Kar hallgatóinak villamos szakági tervkonzultációit segíti.
A „komplex 1” és a „diploma” tervek esetében a hallgatóknak „engedélyeztetési
tervdokumentációt” kell elkészíteni. Ennek részeként igazolni és biztosítani kell az
épület villamos ellátásának lehetőségét.
Ez esetben a villamos szakági konzultáció célja annak meghatározása, hogy az
épület villamos ellátása várhatóan milyen módon történik; mennyi az épület
villamos teljesítményigénye és ehhez kapcsolódóan milyen helyiségek
kialakítása szükséges (ezek a helyiségek megjelennek az engedélyezési
tervlapokon, befolyásolják az épület alaprajzát, esetleg homlokzatát, stb.).
A „komplex 1” és a „diploma” villamos szakági tervkonzultáció célja tehát az épület
villamos ellátáshoz kapcsolódó helyigény és annak elhelyesési feltételeinek
meghatározása és jelölése az 1:100 vagy 1:200 léptékű építész tervdokumen-
tációban.
A tervezett épület villamos ellátása, a lenti részletezés szerint kidolgozott
tanulmány az építész tervekhez csatolt "Épületgépészeti leírás" egy fejezete, ennek
ajánlott címe: "Az épület villamos ellátása".
A tervezési, számítási feladat beadandó részei
1. Az épület villamos ellátás lehetőségeinek meghatározása: a

vázlatterv kidolgozásával együtt készítendő az adott helyszín,
közműellátottság, funkció és a tervezési program alapján.
2. Az épület villamos teljesítményigényének meghatározása: az
kW
épületben található villamos berendezések (világítás, gépészet,
technológia) teljesítményigényének összesítése.
3. Az épület villamos ellátásához szükséges helyiségek

meghatározása és jelölése az építész tervdokumentációban:
elosztó-, kapcsoló- és mérőhelyiségek; transzformátor-,
aggregátor-, akkumulátor helyigények.
______________________________________________________________________________________
1. AZ ÉPÜLET VILLAMOS ELLÁTÁSA
Ez a feladatrész a vázlatterv kidolgozásával készítendő az adott helyszín,

közműellátottság, funkció és a tervezési program figyelembevételével.
Az épület várható villamos ellátásának módja függ
1.1. az építési övezet, telek ill. helyszín villamos közmű hálózat
jellemzőitől,
1.2. transzformátor állomás telepítésének szükségességétől,
1.3. a tartalék- és szünetmentes áramforrások szükségességétől,
1.4. a megújuló energiát hasznosító rendszerek (szélerőmű, vízturbina,
napelemek) jellemzőitől.
1.1. A villamos közmű hálózat
Az épület ellátása a környezetében lévő villamos közmű hálózatról történik. A

helyszínén rendelkezésre álló villamos infrastuktúra tulajdonságairól az
áramszolgáltató ügyfélszolgálata adhat pontos tájékoztatást.
Ennek hiányában - a hallgatói tervek kidolgozása során - az építési terület villamos
közműhálózatának jellemzőinek meghatározásában a villamos konzulens tud
segítséget nyújtani az építési telek környezetét és beépítettségét figyelembe véve
(belváros, külváros, vidék, esetleg településen kívüli fekvés).
A hallgatói tervek kidolgozása során az épületek jellemzően kisfeszültségű ellátást
igényelnek, mert a villamos berendezések kisfeszültségről (0,4 kV azaz 400/230 V
feszültségű hálózatról) üzemelnek.
A környezet jellegéből és beépítettségéből lehet következtetni az adott területet
ellátó kisfeszültségű (0,4 kV) és középfeszültségű (10-20 kV) elosztóhálózat
fajtájára. Meghatározható az, hogy az épület villamos ellátásának tápponja
szabadvezeték- vagy földkábelhálózat.
1.1.1. A kisfeszültségű (0,4 kV) hálózat

A szabadvezeték oszlopkon vezetett szigetelt vagy szigeteletlen vezetéket jelent. Az
áramszolgáltató utcai, közcélú elosztóhálózata 0,4 kV-os kisfeszültségű hálózat,
amely:
• sűrűn beépített, belvárosi környezetben mindig föld alatti kábelhálózat,
• ritkán beépített, külvárosi és vidéki környezetben általában oszlopokon
vezetett szabadvezeték-hálózat.
Helyszíni szemle segíthet annak meghatározásában, hogy adott esetben milyen a
rendelkezésre álló villamos hálózat. Ha az utcán nem látható szabadvezeték, akkor a
közcélú hálózat föld alatti kábelhálózat.
______________________________________________________________________________________
1. ábra: 0,4 kV-os szabadvezeték jellemzői
A 0,4 kV-os szabadvezeték jellemzői (1. ábra):

• az oszlopokon rendszerint közvilágítási lámpák is vannak,
• szigeteletlen vezetékek esetén, ha az oszlopokon van lámpa, akkor 5
vezeték, ha nincs akkor 4 vezeték van,
• szigetelt szabadvezeték esetén, ha az oszlopokon van lámpa, akkor egy
vastagabb és egy vékonyabb vezeték fut egymás mellett.
Kisfeszültségű közcélú hálózat - föld alatt vagy szabadvezetéken - minden

település, minden utcájában van.
A kisfeszültségű hálózatot olyan transzformátor táplálja, ami középfeszültségű
hálózatról üzemel.
A tervezett épület akkor látható el közvetlenül a 0,4 kV-os kisfeszültségű hálózatról,
ha az épület számított villamos teljesítménye (2. fejezet) kisebb vagy
összemérhető az adott kisfeszültségű hálózat szabad kapacitásával (szakági
konzulenssel egyeztetendő).
Ellenkező esetben az épület villamos ellátását tarnszformátor kiépítésével a
közelben található középfeszültségű hálózatról kell biztosítani.
______________________________________________________________________________________
1.1.2. A középfeszültségű (10-20 kV) hálózat

A közcélú kisfeszültségű elosztóhálózat kialakítási módjából következik a közép-
feszültségű hálózat kialakítása és feszültsége a következők szerint:
• sűrűn beépített, belvárosi környezetben a középfeszültségű hálózat is mindig
föld alatti kábelhálózat és feszültsége 10 kV,
• ritkán beépített, külvárosi és vidéki környezetben a középfeszültségű hálózat
- a kisfeszültségű hálózathoz hasonlóan - oszlopokon vezetett szabadvezeték
hálózat és feszültsége 20 kV. A szabadvezeték ez esetben oszlopokon
vezetett, nem szigetelet vezeték.
2. ábra: 20 kV-os szabadvezetékek jellemzői

A 20 kV-os szabadvezeték jellemzői (2. ábra):
• minden esetben 3 szigeteletlen vezetékből áll,
• a vezetékeket 4 sapkás szigetelő tartja az oszlopokon,
• az oszlopok kb. 1,5-ször magasabbak, mint a kisfeszültségű hálózat
oszlopai.
Középfeszültségű hálózat nincs a település minden utcájában, de feltételezhető,
hogy bármelyik utcától néhány száz méteren belül rendelkezésre áll ilyen. Ha az
épület villamos teljesítményigénye (2. fejezet) meghaladja a kisfeszültségű
hálózat szabad teljesítnényét, az épületet a közelben levő középfeszültségű
hálózatról kell ellátni transzformátor állomás kiépítésével (szakági konzulenssel
egyeztetendő).
______________________________________________________________________________________
1.2. Transzformátorállomás telepítésének jellemzői
Az épület teljesítményigényének (2. fejezet) függvényében szükségessé válhat

újonnan telepített transzformátorállomás kiépítése akkor, ha nem áll rendelkezésre
elegendő szabad teljesítmény a meglevő, kiépített kisfeszülstégű hálózaton.
A konzultáció keretei között előreláthatóan transzformátorállomás telepítésével kell
számolni akkor, ha
• az épület sűrűn beépített vagy belvárosi környezetben található és a
teljesítményigénye nagyobb, mint 100-200 kW,
• az épület ritkán beépített, külvárosi vagy vidéki környezetben található és a
teljesítményigénye nagyobb, mint 50-100 kW.
A transzformátorállomás szükségességét, elhelyezését és méreteit a

szakági konzultáció során kell eldönteni ill. meghatározni!
A transzformátorállomás hálózati csatlakozásainak kialakítása és elhelyezése

többféle lehet:
• egyrészt függ attól, hogy milyen középfeszültségű (10 kV-os kábel- vagy 20
kV-os szabadvezeték-) hálózatra csatlakoztatható,
• másrész függ attól, hogy épületen belüli vagy kívüli elhelyezésre van
lehetőség, illetve szándék.
1.2.1. Transzformátor épületen kívül történő elhelyezése

A sűrűn beépített, belvárosi környezetben a középfeszültségű és kisfeszültségű
közcélú vezetékek föld alatti kábelhálózatok, itt 10/0,4 kV-os transzformátorállomást
kell kialakítani a földfelszín felett vagy alatt.
Építettházas transzformátorállomások (3. ábra) esetében biztosítanunk kell annak
utcáról - közterületről - teherautóval történő megközelítését. Ha az építési telken
belül erre nincs lehetőség, akkor az épület közelében található szabad közterületen
kell a transzformátorállomás kiépítését kezdeményezni.
______________________________________________________________________________________
3. ábra: Épületen kívül elhelyezett, előregyártott transzormátorállomások

http://electro-sistem.com/hu_HU/category/anvelope-prefabricate-echipate/ , www.jet-vill.hu
Építettházas transzformátorállomás kialakítása akkor indokolt, ha az épület

közelében nem kívánatos a szabadvezeték-hálózat kiépítése. Ennek telepítése
esetén:
• jelölni kell a transzformátorállomás telepítési helyét,
• jelölni kell a kisfeszültségű betápláló kábel nyomvonalát a transzformátor-
háztól az épület főelosztójáig,
• helyszínrajzon jelölni kell a transzformátorállomás szállítására használható,
teherautóval járható útvonalat.
A ritkán beépített, külvárosi és vidéki környezetben az ún. 20/0,4 kV-os a
transzformátorállomás 20 kV-os szabadvezeték-hálózatról kap ellátást. Ilyen
környezetben tehát a középfeszültségű és - általában - a kisfeszültségű hálózat is a
földfelszín felett, oszlopokon vezetve (4. ábra), látható nyomvonalakon nyer
kialakítást. Itt 20/0,4 kV-os transzformátorállomást kell kialakítani, általában a
közterületen.
4. ábra: Épületen kívül elhelyezett oszloptranszormátor-állomások

______________________________________________________________________________________
1.2.2. Transzformátor épületen belül történő elhelyezése
Épületen belüli transzformátorállomás kialakítása akkor lehet indokolt, ha az épület

közelében nem kívánatos a szabadvezeték-hálózat kiépítésre és nincs hely
építettházas egység elhelyezésére sem, illetve ezt a döntést egyéb tervezési és/vagy
járulékos költségek, helyi szabályzatok, előírások is befolyásolhatják.
Épületen belüli transzformátorállomás tervezése esetén:

• jelölni kell a transzformátorkamra helyét - a lenti előírások betartásával,
• jelölni kell a transzformátor betápláló 10 vagy 20 kV-os kábel nyomvonalát,
• helyszínrajzon jelölni kell a transzformátorállomás szállítására használható,
teherautóval járható útvonalat (amennyiben az nem meglevő közút).
A transzformátorkamrát az épületen belül úgy kell kialakítan, hogy természetes

hűtése megoldott legyen. A transzformátorok különböző névleges teljesítménnyel
készülnek, a szokásos értékek 200 kVA, 400 kVA, 630 kVA. Minél nagyobb a
transzformátor teljesítménye, annál nagyobb odafigyelést igényel hűtésük
biztosítása.
A gyakorlatban a 630 kVA az a teljesítményhatár, amely esetben a hűtés külön
méretezés nélkül, megfelelő kamra kialakításával megoldható. Ezért általános
esetben a transzformátor kamrákat 630 kVA teljesítményű egységre méretezik. Egy
630 kVA-es transzformátor méretei: 140 x 95 x 160 cm, tömege: 2000 kg.
A transzformátorállomás épületen belüli elhelyezésének további előírásai:

• az épület földszintjén, vagy első pinceszintjén helyezhető el,
• egyik fala az épület külső határoló fala kell, hogy legyen,
2
• a transzformátorkamra alapterülete kb. 10 m ,
• a transzformátorkamra belmagassága legalább 2,6 m.
Ha a transzformátorkamra a földszintre kerül, akkor egyetlen szabadba nyiló

ajtóval kell ellátni, ami a transzformátor szállításra, karbantartásra és ellenőrzésre is
szolgál (5. ábra).
Amennyiben, a transzformátorkamra pinceszintre kerül (6. ábra), úgy a külső fal
menti oldalánál 1,4 m széles telepítő aknát kell kialakítani. Erre az aknára nyilik a
transzformátor szállítására szolgáló ajtó. A pincefolyosóról kifelé nyíló ajtót is kell
tervezni a karbantartó, ellenőrző személyzet bejutásának biztosítására.
______________________________________________________________________________________
5. ábra: 630 kVA-es transzformátorállomás alaprajzi elrendezési lehetőségei

(a bejelölt 1400 mm a leeresztő akna kisebb mérete!)
6. ábra: Pincében kialakított 630 kVA-es transzformátorállomás

alaprajza és metszete
______________________________________________________________________________________
1.3. Tartalék és szünetmentes áramellátás
Amennyiben az áramszolgáltatás kimaradása életveszélyt okoz (pl. kórházak,

repültőterek, bányaüzemek, stb. esetében), továbbá, ha a rövidebb-hoszabb
feszültségkimaradásnak jelentős vagyoni kár a következménye (pl. vegyiüzemek,
állattartó-telepek, telekommunkációs központok, stb. esetében), továbbá ha
közbiztonsági veszélyhelyzet adódhat (pl. tűzoltóság, robbanásveszélyes üzemek,
stb. esetében), akkor helyi tartalék áramforrás kiépítéséről is gondoskodni kell.
A fenti előírásokon túl tartalák áramforrás biztosítása lehet beruházói igény is (pl.
irodaházak, stb. esetében).
Tartalék áramellátás szükségességét és a kapcsolódó helyigényt

konzultáció során kell eldönteni ill. meghatározni!
A tartalék áramellátás akkor lép működésbe, amikor az üzemi áramellátás kimarad.

Az alábbi két fő szempont határozza meg a tartalék áramellátás kialakításának
jellemzőit.
• Azon berendezések villamos teljesítményigénye, amelyek részére tartalék
áramellátást kell biztosítani (lásd 2. fejezet).
• Az üzemi áramellátás kiesése és a tartalék áramellátás belépése közötti
maximálisan megengedhető időtartam nagysága (azaz mennyi ideig lehet
működésképtelen a berendezés).
1.3.1. Kiesési időtartam nagysága

A megengedhető kiesési időtartam mértékét figyelembe véve, csoportonként kell
megállapítani a tartalék áramellátás(ok) teljesítményigényét és módját.
Egyes berendezések saját beépített tartalék áramforrással készülhetnek, mint

például a menekülési útvonaljelző irányfény lámpák. Ezek esetében nem szükséges
tartalék áramellátást biztosítani.
Vannak olyan berendezések, amelyek működésképtelensége rövidebb-hosszabb

ideig tolerálható (pl. hűtőszekrények, mozgólépcsők, akváriumok, stb.) és vannak
olyan berendezések, amelyek megszakítás nélküli (azaz szünetmentes) villamos
ellátást igényelnek (számítógépek, irányfények, stb.).
A kiesési időtartam mértéke alapján a tartalék áramforrásokat két fő csoportra

oszthatjuk:
• akkumulátorok (szünetmentes áramellátás),
• aggregátorok, robbanómotoros áramfejlesztő berendezések.
______________________________________________________________________________________
1.3.2. Akkumulátorok
A folyamatos, azaz "szünetmentes” ellátási igényt kielégítő (tehát századmásodperc

átkapcsolási időtartamú) tartalék áramforrások csak akkumulátor telepek lehetnek
„inverterrel” (váltóirányítókkal) kiegészítve.
Az akkumulátorok jellemzően rövid áthidalási időtartamig kisebb teljesítmények

biztosítására alkalmasak. Jellemzően „pár percig” képesek „pár kilowatt”
szolgáltatására, ezt viszont "szünetmentesen" képesek biztosítani.
Számítógépes munkaállomások (számítógép és monitor) helyi szünetmentes

áramellátására jól használhatóak az "asztali" akkumulátorok.
7. ábra: akkumulátor telep ill. "asztali" akkumulátor
A kis teljesítményű akkumulátorok 600 – 3000 VA teljesítményt képesek

biztosítani. Méretük: kb. 43 x 63 x 16 cm, tömegük kb. 49 - 63 kg.
Teljesítmény Méretek Tömeg

[VA] [mm] [kg]
A H B m
600 430 630 160 49
1000 430 630 160 49
1600 430 630 160 49
2200 550 630 160 63
3000 550 630 160 63
8. ábra: Kis teljesítményű szünetmentes egységek teljesítménye, mérete és tömege.

______________________________________________________________________________________
A nagyteljesítményű akkumulátorok 50 – 170 kVA teljesítményt képesek

biztosítani 10-20 percig. Méretük: kb. 120 x 220 x 80 cm, tömegük kb. 1000-1500 kg.
Az akkumulátortelepek teljesítménye és működési időtartama az
akkumulátoregységek számától és teljesítményétől függ. A szokásos időtartam kb.
10 perctől néhány óra nagyságrendig terjedhet.
Az akkumulátorok tárolására jól szellőztethető, száraz és hűvös helyiséget kell

kialakítani, amelynek hőmérsékletét +5 és +30 °C között kell tartani. Az
akkumulátorok töltéséről külön helyiségben elhelyezendő töltőegység szolgál. Nem
szabadtérbe nyíló ajtajú akkumulátorhelyiség előtt min. 1,5 m2-es előteret kell
kialakítani.
Teljesítmény Méretek Tömeg

[kVA] [mm] [kg]
A H B m
50 1200 2200 800 1000
80 1200 2200 800 1100
120 1200 2200 800 1300
170 1200 2200 800 1500
9. ábra: Nagy teljesítményű szünetmentes egységek teljesítménye,

mérete és tömege
A szünetmentes áramforrások mérete és súlya széles határok között változhat, ezért

nem minden esetben szükséges külön helyiséget kialakítani elhelyezésükre. A
nagyteljesítményű szünetmentes egységek elhelyezésére indokolt külön helyiséget
kialakítani. A helyiségben min. 0,8 m-es szabad, ellenőrző sávot kell biztosítani.
Gyártók, termékek:
• Legrand https://legrand.hu/szakemberek/termekek/ups
• APC https://www.apc.com/hu/hu/
• UPS Power http://www.upspower.co.uk/
• EATON
http://powerquality.eaton.com/EMEA/Products-services/Backup-Power-UPS/
______________________________________________________________________________________
1.3.3. Aggregátorok, robbanómotoros áramfejlesztők

A robbanómotoros áramfejlesztők, aggregátorok (6. ábra) hoszabb áthidalási
időtartamú, nagyobb teljesítmények biztosítására alkalmasak.
Ezek automatizált indítás esetén a „közepes szünetidő” igényét (15 másodperc,
vagy annál rövidebb), vagy a „hosszú szünetidőt” is megengedő igényt (15
másodpercnél hosszabb) is ki tudnak elégíteni, de kézi indítás esetén 15-20 perc is
lehet az indítási (átkapcsolási) időtartam.
Az áthidalási időtartamuk hosszú, akár napokon keresztül is működőképesek
üzemanyag-utánpótlás nélkül.
A robbanómotoros áramfejlesztő berendezések mellé akkor szükséges
akkumulátortelepet is építeni ha nagy villamos teljesítményt szünetmentes ellátását
kell biztosítani (pl. irodaépületek, kórházak, stadionok, egyes középületek, stb.).
10. ábra: Robbanómotoros áramfejlesztő berendezések

www.bitronix.hu , www.ganzair-kompresszor.hu
Az aggregátor meghajtó motorja dízel- vagy gázmotor, áramfejlesztője 1 vagy 3

fázisú generátor. Készülhet nyitott vagy zárt kivitelben, ez utóbbiak kisebb zajforrást
jelentenek. Automatikus indítással kb. 15 másodperc alatt állnak rendelkezésre, kézi
indítás esetén ez az idő kb. 10 perc nagyságrendű. Az aggregátorok különböző
névleges teljesítményre készülnek. Üzemidejük nem korlátozott.
______________________________________________________________________________________
Az épületbe telepített dízelaggregátor teljesítménye 20 és 1600 kVA között várható.

Méreteiket és tömegeiket „nyitott/zárt” formában közöljük a teljesítmény
függvényében:
• 20 kVA méret: 130/140 x 70/90 x 70/90 cm, tömeg: 300/400 kg,

• 1600 kVA méret: 500/ 800 x 180/210 x 230/350 cm, tömeg: 9000/15 000 kg.
Az aggregátorhelyiség alapterületi igénye 20 kVA teljesítmény esetén: 4 m x 6 m,

1600 kVA teljesítmény esetén: 5 m x 12 m. Az aggregátor-gépegység épületen belül
mindig külön helyiségben kell, hogy legyen.
A helyiség kialakítása során:

• rezgéscsillapító, simított betonlapot kell statikailag méretezni,
• az ajtókat, falakat célszerű zajszigetelő burkolattal ellátni,
• felszedhető tetejű padlócsatornát kell kialakítani a villamos kábelek, a dízel-
és kenőolaj-, valamint a hűtővízvezetékek számára,
• gondoskodni kell a kipufogógáz elvezetéséről.
A helyiség méreteit alapvetően az aggregátor-gépegység névleges teljesítménye és

az abból következő méretei határozzák meg. Az aggregátor-helyiségbe kell hogy
kerüljön:
• maga a robbanómotoros gépegység,
• az automatikus üzemi- és tartalékhálózati átkapcsoló egység,
• a napi üzemanyagtartály,
• az automatikus indításhoz szükséges akkumulátor.
Ezeken túlmenően szükséges külső üzemanyagtároló-tartályok elhelyezésére is.

A aggregátor tartalékáramforrást lehetőleg az épület főelosztó helyisége mellé kell
telepíteni. Az aggregátor-helyiség kialakításával kapcsolatos igények az alábbiak:
• a helyiséget az épület külső fala mentén célszerű elhelyezni, mert ez nyújt
lehetőséget a gépegység szállítására, továbbá a hűtő szellőzés egyszerű
biztosítására, valamint a kipufogógázok kivezetésére,
• számításba kell vennia várható zajhatást,
• számításba kell venni a gépegység nagy súlyát.
______________________________________________________________________________________
Az aggregátorhelyiség alapterület igénye:

• 20 kVA-es egység: 4 m x 6 m, beszívó és kifúfónyílások mérete kb. 1,8 m2,
• 1600 kVA-es egység: 5 m x 12 m, beszívó- és kifúfó-nyílások mérete kb. 10
m2 .
11. ábra: Épületben kialakított dízelmotoros aggregátorberendezés

alaprajza és metszete
• CAT
http://www.cat.com/en_GB/products/new/power-systems/electric-power-generation.html
• Honny Power http://www.honnypower.com/Canopy/
• Champion Power Equipment http://www.championpowerequipment.com/
______________________________________________________________________________________
1.4. Megújuló energiát hasznosító rendszerek
A napenergiát hasznosító fotovillamos (PV azaz "Photo Voltaic") panelek,

"napelemek" telepítése ajánlható és használható legkönyebben az épület saját
villamos táppontjaként. E mellett "háztartási méretű kiserőművek" (HMKE,
http://www.eon.hu/hmke/) pl. szélerőművek és vízturbániák használata is ajánlható.
12. ábra: Háztartási méretű szélerőmű és vízturbina
A fotovillamos elemek a Nap sugárzási energiáját közvetlenül alakítják át villamos

energiává. A napelemek alapanyaga félvezető, az energiaátalakítás ebben a
félvezető alapanyagban játszódik le. Az egyedi napelem-modulokat (125x125 mm) a
felhasználás igényeinek megfelelően nagyobb egységekbe, panelekbe szerelik.
Szokásos névleges feszültségük 12 V vagy 24 V.
A napelem egyenfeszültséget állít elő, ezért az épület kisfeszülségű 400/230V, 50Hz
váltakozó feszültségű hálózatához történő csatlakozásához feszültségátalakító un.
"inverter" alkalmazása szükséges (kb. 20 x 15 x 35 cm). A fotovillamos áramforrást
tehát "napelem"- panelek és feszültségátalakító egységek "inverterek" alkotják.
______________________________________________________________________________________
Egy fotovillamos panel jellemző mérete kb. 80 cm x 150 cm, vastagsága kb. 4-6 cm,
súlya kb. 15-30 kg, csúcsteljesítménye 280 W (polikristályos szilícium napelem
esetén). A napelem optimális dőlésszögét a felhasználási időszak figyelembe
vételével lehet meghatározni. Hazánkban, déli tájolás esetén, elsősorban nyári
használatot feltételezve az optimális dőlésszög 25-30°; elősorban téli felhasználás
esetén az optimális dőlésszög 55-60°; egész éves használatot feltétlezve kb 45°.
13. ábra: Napelemek elhelyezése nyeregtetőn és lapostetőn
A napelem-rendszerek két fő csoportba sorolhatóak:
• autonóm (avagy ún. szigetüzemű) napelemes rendszerek és

• hálózatra tápláló napelemes rendszerek.
1.4.1. Autonóm kialakítású napelemes rendszerek

Az autonóm (azaz a szigetüzemű) napelemes rendszerek esetében a megtermelt
energiát helyben kell tárolni, amit elsősorban akkumulátorok segítségével lehet
megvalósítani, amelyek részére az épületen vagy az építési telken belül helyiséget
kell biztosítani.
A fotovillamos áramforrásban rejlő lehetőségeket mutatja, hogy egyetlen 1,5 kW–os

hajszárító teljesítményigényét több mint 10 m2 felületű fotovillamos panel tudja
fedezni a nappalok azon tört részében, amikor a panel csúcsteljesítményt szolgáltat.
Olyan helyeken azonban, ahol a

• közműhálózat nagyon messze van (több km nagyságrend) és
• egyetlen épület igényel ellátást - például egy turistaház vagy
kisteljeítményű mérőállomás-,
akkor indokolt lehet fotovillamos áramforrás (panel + inverter + akkumulátortelep)
használata. Ilyen esetben arra kell törekedni, hogy az épület villamos
teljesítményigénye a lehető legkisebb legyen.
______________________________________________________________________________________
Az autonóm rendszerek egyik előnye az, hogy a megtermelt energia az

akkumulátorokban raktározva rendelkezésre áll bármikor, e mellett pedig
villanyszámlát sem kell fizetnünk.
A rendszer egyik hátránya a tárolt energia kimeríthetősége: télen kevesebb a
napsütés, így a megtermelt villamos energia is kevesebb. Mindez olyan használatot,
illetve épületfunkciót is feltételez, ahol lehetőség van a beérkező energia
mennyiségének és a felhasználás időbeliségének összehangolására (pl. csak
akkor használhatjuk a villamosüzemű finn-szaunát, ha süt a Nap).
1.4.2. Hálózatra tápláló napelemes rendszerek
Ha az épület vilamos ellátása közműhálózatról megoldható, akkor a fotovillamos

áramforrás telepítése olyan hosszútávú plusz befektetés, amit nem gazdaságossági
meggondolás indokol.
Ebben az esetben a fotovillamos áramforrás a közmű- hálózattal kapcsolatban

áll, azaz
• ha nagyobb a fotovillamos panel teljesítménye, mint az épület pillanatnyi
igénye, akkor a fölösleges teljesítményt visszatáplálja a közműhálózatra,
• ha az épület pillanatnyi igényénél kisebb a panel teljesítménye, akkor a
különbséget a közműhálózat biztosítja.
Ilyen esetekben, a szokásostól eltérően kell kialakítania a fogyastásmérést is. A
hálózatra tápláló rendszerben lévő fogyasztásmérő mindkét irányban mér, azaz a
nyári félévben a termelési irányú mérés (visszaforgás) jellemzőbb, amelyet a téli
félévben “fogyaszthatunk” el.
Jelen rendszer hátránya az, hogy ha az áramszolgáltatás szünetel, akkor sem
vételezni, sem termelni nem tudunk. A rendszer előnye az, hogy nincs szükség
akkumulátorok telepítésére ill. karbantartására.
14. ábra: Fotovillamos elemek beépítési lehetőségei
______________________________________________________________________________________
• Canadian Solar
o Canadian Solar CS6K-M-280 (280W mono) napelem (adatlap, PDF)
o Canadian Solar CS6P-P-260 (260W poly) napelem (adatlap, PDF)
• LG
o LG MonoX-2 S1C-L4 285 (mono, 285Wp) napelem (adatlap, PDF)
o LG NeoN-2 320-N1C-G4 (mono, 320Wp) napelem (adatlap, PDF)
• Sharp
o Sharp ND-RC255 (255Wp poly) napelem (adatlap, PDF)
o Sharp ND-RC260 (260Wp poly) napelem (adatlap, PDF)
o Sharp ND-RJ265 (265Wp poly) napelem (adatlap, PDF)
• Trina Solar
o Trina Solar Honey 260Wp (TSM-PC05A) napelem (adatlap, PDF)
o Trina Solar Honey 265Wp (TSM-PD05) napelem (adatlap, PDF)
o Trina Solar Honey 270Wp (TSM-PD05) napelem (adatlap, PDF)
o Trina Solar Honey 275 Wp (TSM-DD05A.08 (II), mono) napelem
(adatlap, PDF)
o Trina Solar Smart 265Wp TSM-DC05A.082 (mono) (adatlap, PDF)
• Energo
o http://energo-investment.hu/Termekek/Napelemes-rendszerek
______________________________________________________________________________________
2. AZ ÉPÜLET VILLAMOS TELJESÍTMÉNYIGÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA
Az épületek villamos teljesítményigényének meghatározását az alábbi csoportokra

osztva kezelhetjük:
• Nem lakóépületek: ezekben nincs lakás vagy lakóegység (pl. áruház,

múzeum, sportcsarnok, gyárak, stb.).
• Lakó- és vegyes funkciójú épületek: ezekben egy vagy több lakóegység

van (pl. lakóház, társasházak, bérházak, szállodák, kollégiumok, földszinten
középület, emeleten lakás kialakítású egységek stb.). Azok az épületek,
amelyekben a lakások és az egyéb funkciójú egységek (iroda, üzlet,
műhely stb.) is helyet kapnak, értelemszerűen vegyes rendeltetésűek
lesznek.
2.1. Nem lakóépületek villamos teljesítményigényének meghatározása
A „nem lakóépületek" egyidejű villamos teljesítményigényét az alábbi összefüggés

segítségével határozzuk meg:
Pnem lakó = e * (Pvilágítás + Pép.gépészet + Ptechnológia) [kW]
2.1.1. Az "e" egyidejűségi tényező meghatározása
Az "e" egyidejűségi tényező értéke az épület funkciója, a villamos
e berendezések mennyisége (darabszáma) és teljesítményigénye

függvényében, 0,6 ... 1,0 tartományban változik.
Az egyidejűségi tényező értékét minden esetben ajánlott szakági
konzulenssel is egyeztetni. Hozzávetőleges "e" értékek:
• Családi házak ill. < 500 m2 alapterületű (kevés darabszámú
villamos fogyasztóval rendelkező épületek) esetében e = 1,0
• 500 ... 2000 m2 alapterületű épületek esetében e = 0,9
• 2000 ... 5000 m2 alapterületű épületek esetében e = 0,8
• 5000 ... 10.000 m2 alapterületű épületek esetében e = 0,7
• > 10.000 m2 alapterületű épületek esetében e = 0,6
Nagy mennyiségű ill. magas villamos teljesítmény igényű fogyasztók esetében

(pl. villamos kemencék kerámiaműhelyben, stb.) a fentiekhez képest eltérő "e" érték
használata is indokolt lehet.
______________________________________________________________________________________
2.1.2. Pvilágítás : a világítás teljesítményigényének meghatározása
Az épület egyes helyiségei az eltérő funkciók miatt különböző

megvilágítást igényelnek. A kívánt üzemi világítás különböző
fajlagos teljesítménnyel p (W/m2) biztosítható. A világítás
2
teljesítményigényének meghatározása során minden A (m )
helyiség alapterületét szorozzuk a funkciójából
2
következtethető p (W/m ) fajlagos teljesítményigénnyel a
következő összefüggés szerint:
Pvilágítás = (Sp * A) / 1000 [kW]
A [m2]: a közel azonos látási igényű helyiségek alapterülete,
p [W/m2]: a belsőtéri üzemi világítás fajlagos villamos teljesítményigénye:

• kis látási igény: 5 W/m2 (pl.: közlekedőterület, tartózkodó, pihenőhely, öltöző,
mosdó, WC, raktár, szellőzőgépház, kazánház, gépészeti tér stb.)
• mérsékelt látási igény: 10 W/m2 (pl.: recepció, társalgó, oktató-tárgyaló,
konyhai előkészítés, étterem, büfé, mosoda stb., jegypénztár, szivattyúház,
hőközpont, kisfeszültségű elosztóhelyiség, gázmérőhelyiség, vezérlőhelyiség,
várócsarnok stb.)
• közepes látási igény: 15 W/m2 (pl.: iroda, ellenőrzésre szolgáló helyiség,
egészségügyi helyiség, konyha, pénztár, fodrászat stb.)
• kiemelt látási igény: 20 W/m2 (pl.: rajzterem, kozmetika, kiállítás, TV-stúdió
stb.)
• szabadtéri világítás: 3 W/m2 (pl.: a személy- és járműközlekedési utak,
járdák, parkolók, kapuk, keritések világítása). A villamos konzulenssel
egyeztetendő érték.
• dísz- és reklámcélú világítás: berendezésenként a villamos konzulenssel
egyeztetett p * A [W] értékkel szükséges számításba venni.
______________________________________________________________________________________
2.1.3. Pép.gépészet : az épületgépészet villamos teljesítményigénye
Az épületgépészeti rendszerek összes egyidejű teljesítmény-

igényét az egyes épületgépész szakágak (víz-csatorna, gáz-
ellátás, fűtés, szellőzés, hűtés stb.) teljesítményigényei
alapján lehet meghatározni. A névleges teljesítményigény
meghatá-rozható az épületgépész segédlet kapcsolódó
(A.1.9. A használati melegvíz-készítés villamos
teljesítményigénye, A.3.3. A légtechnikai berendezés villamos
teljesítményigénye, A.6.2. A hűtőberendezés villamos
teljesítményigénye) fejezetei alapján.
A gépészeti rendszerek fűtési és hűtési teljesítményét is kW-ban határozzák meg,

ami értelemszerűen nem azonos ezen rendszerek villamos teljesítményigényével. A
meghatározott teljesítmény értéket ajánlott egyeztetni a konzulenssel is.
2.1.4. Ptechnológia : a technológia villamos teljesítményigénye
Az épület rendeltetéséből következik a villamos energiával

működő eszközök, berendezések telepítésének igénye,
amelynek listáját a hallgatónak kell összeállítani. Ennek
egyik módszere lehet az, ha helyiségről-helyiségre haladva
válaszolunk az alábbi kérdésre:
„A helyiség rendeltetésszerű használatához milyen
villamos eszközökre, berendezésekre van szükség?”
A hallgató által készített összesítő lista alapján számolható az épület technológiai

berendezéseinek villamos teljesítményigénye. A segédletben található táblázat a
leggyakrabban előforduló berendezések villamos teljesítményigényét ismerteti. A
listában nem található berendezések teljesítményigényét a hallgatónak kell a
beépítendő technológia ismeretében meghatározni. Ebben a villamos konzulens is
segítséget nyújthat.
A technológiai berendezések villamos teljesítményigényét Pn [kW] névleges
teljesítményükkel kell számításba venni! A leggyakrabban előforduló technológiai
berendezések névleges teljesítményigényét a következő táblázatok ismertetik.
______________________________________________________________________________________
Büfé- és teakonyha készülékei

Villamos készülékek Pn Villamos készülékek Pn
megnevezése [kW] megnevezése [kW]
Kávé-, teafőző 0,7 – 1,2 Kontakt grill 0,7 – 1,0
Mikrohullámú sütő 0,5 – 2,0 Kenyérpirító 0,8 – 1,6
Vízforraló 2,0 – 2,5 Turmixgép 0,4
Hűtőszekrény 0,2 Szagelszívó 0,2 – 0,3
Hűtőpult 0,5
Főzőkonyha készülékei
Mosogatógép 3,5 – 5,0 Fagyasztó 0,2
Robotgép 0,2 – 0,6 Grillsütő 0,8 – 3,3
Húsdaráló 1,0 Konyhagépek 2,0 – 3,0
Nagykonyha készülékei
Központi tűzhely 5,0 – 12,0 Üzemi sütő 5,0
Főzőüst 12,0 Főzőzsámoly 5,0
Üzemi hűtőszekrény 0,5 Üzemi mosogatógép 3,0 – 8,0
Fagyasztószekrény, -láda 0,8 – 1,2 Hűtőkamra 3,0 – 6,0
Felvonók, mozgólépcsők
Villamos készülékek megnevezése Pn
[kW]
Alsó gépházas, hidraulikus felvonó (max. 30 m) lakóépületben 7,0 – 28,0
Alsó gépházas, hidraulikus felvonó (max. 30 m) középületben 10,0 – 75,0
Alsó- vagy felsőgépházas, kötélhajtású felvonó lakóépületben 2,0 – 13,0
Alsó- vagy felsőgépházas, kötélhajtású felvonó középületben 5,0 – 40,0
Gépház nélküli kötélhajtású felvonó (max. 30 m) lakóépületben 2,0 – 8,0
Gépház nélküli kötélhajtású felvonó (max. 30 m) középületben 3,0 – 25,0
Gépház nélküli csavarorsós felvonó (max. 9 m) 2,2
Gépház nélküli korlátfelvonó (max. 9 m) 1,1
Kis teherfelvonó (250 kg) 1,2 – 1,5
Panorámalift (1250 kg) 25 – 31,0
Teherszállító felvonó (2000 kg) 5,0 – 7,0
Mozgólépcső (max. 40 m) 7,0 – 90,0
Mozgójárda (max. 150 m) 5,0 – 20,0
Körforgó (max. 30 m) 5,0
Betegszállító felvonó (2500 kg) 6,0 – 8,0
A felvonók és mozgólépcsők gépészeti és villamos berendezéseinek a legtöbb
esetben külön helyiséget, gépházat és villamos szekrényt kell betervezni! Az
épületgépész segédlet kapcsolódó fejezete (B.5. Felvonók helyigénye) alapján
határozható meg a felvonók és mozgólépcsők gépházának helyigénye.
A felvonók és mozgólépcsők kapcsolódó villamos berendezéseinek

helyigényét és méretét a szakági konzulenssel kell egyeztetni!
______________________________________________________________________________________
Orvosi szoba technológiája

Fogorvosi szék 0,2 – 0,5 Fogorvosi röntgen 2,0
Szenzoros kézfertőtlenítő 0,02 Hordozható röntgen 13 - 15
Terápiás készülékek (fény, 0,1 – 0,2 Röntgenfilm-néző 0,05
termo)
Vízdesztilláló 0,05
Kórháztechnológia
Laboratóriumi szárítószekrény 0,5 – 1,0
Laboratóriumi eszközök 0,1 – 1,2 Lélegeztető-, altató készülék 0,1 – 0,2
Diagnosztikai röntgen 55,0 Műveseállomás 8 – 10,0
Sebészeti eszközök 0,7 – 0,8 Műtő 5,0 – 6,0
Uszodatechnológia
Hidromasszázs medence 2,5 - 6,0 Villamos fűtésű szauna (3-5 fő) 4,5
(3-5 fő)
Hidromasszázs medence 6,5 - 8,5 Villamos fűtésű szauna (8-12 fő) 22,0
(6-8 fő)
Hidromasszázs ... +3,0 - 5,0 Hőtárolós szauna 6,0
vízmelegítővel
Szolárium (fekvő vagy álló) 9,0 - 11,0 Infraszauna 1,5 - 2,5
Finn-szauna (2-3 fő) 3,0
Egyéb technológia
Automata mosógép 2,2 – 3,3 “Kézi” kisgépek 0,1 – 2,0
Automata mosógép 3,3 Takarítógép 2,0
szárítóval
Szárítógép 2,1 – 3,3 Elektromos fűnyíró 0,3 – 1,0
Porszívó 0,2 – 1,6 Hajszárító 0,4 – 2,0
Háztartási sütő 2,5 – 5,0 Varrógép 0,1
Informatikai, számítástechnikai berendezések

Villamos készülékek megnevezése Pn
[kW]
Személy- és vagyonvédelmi berendezés (füst-, tűz-, betörés elleni védelem 0,5-5,0
érzékelő-, jelző-, beavatkozó eszközei)
Szórakoztató elektronika (tv, video, CD/DVD-lejátszó, hangfal, egyéb audio- 0,1-10,0
vizuális eszköz)
Beléptető-, ellenőrző-rendszerek 0,5-2,5
Projektor és vetítővászonmozgató-motor 0,2-0,6
Számítógép-rendszerek (számítógép, szkenner, nyomtató, fax, 0,6 – 1,2
iratmegsemmisítő)
______________________________________________________________________________________
2.2. Lakó- és vegyes funkciójú épületek villamos teljesítményigényének

meghatározása
A lakóépületek, a lakással vagy lakóegységgel is rendelkező épületek egyidejű

villamos teljesítményigényét két részre osztva határozhatjuk meg:
Pvegyes = Pnem lakó + Plakó [kW]
A Pnem lakó komponens meghatározását az előző fejezet ismerteti. A lakóépüketek

(Plakó) egyidejű villamos teljesítményigényét az alábbi összefüggéssel határozható
meg.
Plakó = e lakóegység * n lakóegység * P lakóegység +

+ S ( Pvill. fűtés-hűtés + Pvill. melegvíz ) [kW]
nlakóegység: a lakóegységek száma.

0,8
elakóegység: a lakások számától függő egyidejűségi tényezőe== 0, 2 + .
n
Plakóegység [kW]: az épületben lévő lakások, lakóegységek teljesítményigénye.
Egy lakást vagy szállodai szobát (előszobával és
fürdőszobával együtt), egy olyan egységnek tekintünk, aminek
teljesítményigénye statisztikai adatokból ismert. A lakóegység
Plakóegység [kW] teljesítményigénye felszereltségétől függően a
következő értékek valamelyikével vehető számításba:
• villamos tűzhellyel felszerelt lakás esetén: 11,04 kW,
• vezetékes gáztűzhellyel ellátott lakás esetén: 6,90 kW,
• szállodai egység esetén: 2,30 kW,
• hétvégi ház esetén: 3,3 ... 7,36 kW.
Pvill. fűtés-hűtés [kW]: lakásonként a villamos fűtési (ha van) vagy légkondícionálási
(ha van) villamos teljesítményigény közül a nagyobb.
Pvill. melegvíz [kW]: lakásonként az épületbe beépített összes 80 liternél nagyobb
űrtartalmú villamos forróvíztároló (ha van) teljesítménye.
______________________________________________________________________________________
3. VILLAMOS FŐELOSZTÓ, FOGYASZTÁSMÉRŐK HELYIGÉNYE ÉS

ELHELYZÉSE
Az épület főelosztója fogadja a közműhálózatot, valamint elosztó- és kapcsolási-,

esetleg mérőpontja az épület hálózatának. Innen a fogyasztók felé haladva az
elágazási pontok berendezései (alelosztók) várhatóan egyre kisebb méretűek.
A fogyasztásmérők célszerű helye szintén elágazási pontban van, így bizonyos
elosztóberendezések fogyasztásmérőt, -mérőket is tartalmaznak.
• Nem lakóépület esetén, ha az épületet egy jogi személy üzemelteti, egyetlen
villanyszámlát fizet, akkor egyetlen fogyasztásmérés szükséges. Ilyenek
épületek általában a középületek (iskola, múzeum, kórház) és az ipari
létesítmények. Ezekben az épületekben a villamos energia
fogyasztásmérése a létesítmény főelosztójában nyer megoldást.
• Lakó és vegyes funkciójú épületeknél több elszámolási egység van, ennek
megfelelően több fogyasztásmérés szükséges. A fogyasztásmérők
elhelyezése az épület helyiségeinek szervezésétől függ. A fogyasztásmérők
hozzáférhetősége az érintetteknek akkor megoldott, ha azok közös
közlekedési területeken (bejárati előtér, lépcsőházi pihenő stb.) vannak.
Célszerű a fogyasztásmérők csoportos elhelyezése.
Az elosztóberendezések mérete meghatározóan attól függ, hogy milyen nagy
villamos teljesítmény elosztására szolgálnak. A fogyasztásmérő-csoport mérete
a fogyasztásmérők számától és a rajtuk keresztül táplált villamos hálózat
bonyolultságától függ.
A töblakásos lakóépületek lakásainak fogyasztásmérését a földszinten,
csoportosan kell kialakítani. Az egy csoportba rendezett fogyasztásmérők
helyigénye a fogyasztásmérők számától függ.
Egyes esetekben megfelelő hely lehet egy külön helyiség vagy egy közlekedési
terület oldalfala, amin vagy amibe beépítve nyer elhelyezést az elosztó vagy
fogyasztásmérő-berendezés.
2 2
Az elosztószekrény, illetve az elosztóhelyiség alapterülete 0,1 m és 20 m között
változhat. A hallgatói tervek kidolgozása során a főelosztó méretét az épület egyidejű
teljesítményigényének függvényében, az alábbiak szerint lehet meghatározni:
30 kW teljesítményigényig:
• elosztószekrény: legalább 1,2 m széles, 0,30 m mély, 2,0 m magas,
• elhelyezés: belső- (kivételes esetben külső-) téri közlekedőterületen.
30 – 50 kW teljesítményigényig:
• elosztószekrény: legalább 1,8 m széles, 0,30 m mély, 2,0 m magas,
• elhelyezés: belső- (kivételes esetben külső-) téri közlekedőterületen vagy min.
4 m2 alapterületű belsőtéri elosztóhelyiségben.
______________________________________________________________________________________
50 - 100 kW teljesítményigényig:
• elosztószekrény: legalább 2,5 m széles,
• elhelyezés: min. 6 m 2 alapterületű belsőtéri elosztóhelyiségben.
100 kW teljesítményigény felett:.

• elosztószekrény: legalább 2,5 m széles,
• elhelyezés: a belsőtéri elosztóhelyiség alapterületét a szakági
konzulenssel egyeztetni szükséges
15. ábra: Főelosztó, fogyasztásmérő helyigénye
16. ábra: Kis- (falon), közepes- (falifülkében) és nagyteljesítményű (villamos

elosztóhelyiségben) villamos elosztók elrendezése www.hensel.hu
______________________________________________________________________________________
4. MINTA AZ "ÉPÜLET VILLAMOS ELLÁTÁSA" FEJEZET

KIDOLGOZÁSÁHOZ
Az itt olvasható mintaszöveg a komplex 1 és diploma tervek villamos szakági

fejezetének kidolgozához nyújt segítséget.
4.1. Az épület villamos ellátása
4.1.1. Építési helyszín villamos közmű hálózata

Az építési telek ... település, ... kerületének sűrűn/ritkán beépített részén található.
A közműhelyszínrajz szemlélteti az építési helyszín közelében található
kisfeszültségű (0,4 kV) szabadvezeték/földkábel és középfeszültségű (10/20 kV)
szabadvezeték/földkábel villamos hálózatot.
4.1.2. Transzformátor állomás

Az épület funkciója ... előzetesen becsült alapterülete ... száz/ezer m2, a mellékelt
számítással igazolt villamos teljesítmény igénye ... kW. Az épület villamos
ellátásának biztosításához transzformátorállomás kiépítése szükséges/nem
szükséges.
Ha szükséges: A 630 kVA-es transzformátorállomás az épületen belül/kívül lesz

telepítve az építész tervdokumentáció ... tervlapjain jelölt módon.
• Az épületen belüli transzformátorállomás az épület földszintjén/első
pinceszintjén kerül kialakításra, ... m2, mely teherautóval a helyszínrajzon jelölt
módon közelíthető meg.
• Az épületen kívüli transzformátorállomás / oszloptranszformátor a ...
kerül kiépítésre.
4.1.3. Tartalék áramellátás

A épület funkciójából adódóan/megrendelői igény/program kiírás szerint
tartalék- és szünetmentes áramforrások szükszükséges/nem szükséges.
Ha szükséges: a tartalék villamos ellátást igénylő berendezések számítással igazolt

teljesítményigénye: ... kW, a tartalék áramellátás ... percen belül/szünetmentesen
kell hogy rendelkezésre álljon. A tartalékáramellátás akkumulátorokkal /
generátorral lesz biztosítva.
• A ... kVA szünetmentes teljesítményt biztosító akkumulátor helyiség az
épület ... részén kerül kialakításra, területe: ... m2.
• A 20/100/700/1600 kVA-es dízelmotoros villamos generátor az épületen
belül/kívül kerül kialakításra az épület ... részén. Építettházas generátor
esetén a helyiség alapterülete: ... m2, ez az épület ... részén kerül kialakításra.
______________________________________________________________________________________
4.1.4. Megújuló forrásból előállított villamos energia

Az épületen/építési telken napelemmel / háztartási szélerőművel / vízturbinával
- megújuló energia hasznosításával - történik villamos áram előállítása.
• Háztartási szélerőmű/vízturbina: az épület/telek ... részén kerül beépítésre,
... kW teljesítményt szolgáltat.
• Napelem: ... m2 összterületű napelem panel az épület ... részén kerül
beéíptésre, ... kW teljesítmény, ... tájolás ... dőlési szög, autonóm/hálózatra
tápláló rendszer. Autonóm rendszer esetén az akkumulátor helyiség az épület
... részén kerül kialakításra, területe: ... m2.
4.2. Villamos teljesítményigény számítása
Az épület nem lakóépület / lakóépület / vegyes funkciójú épület.

4.2.1. Nem lakópület esetén
Az "e" egyidejűségi tényező értéke: ...
Pvilágítás : a világítás villamos teljesítményigénye: ... W, azaz .... kW.

2
Helyiség A [m ] Kis látási Mérsékelt Közepes Kiemelt Szabadtéri
igény látási igény látási igény látási igény világítás
2 2 2 2 2
5 [W/m ] 10 [W/m ] 15 [W/m ] 20 [W/m ] 3 [W/m ]
Recepció 15 150 W
Raktár 20 100 W
Konyha 10 150 W
Járda 100 300 W
... ... ... ... ... ... ...
Összesen ... W ... W ... W ... W ... W
Pép.gépészet : az épületgépészet villamos teljesítményigénye: ... kW
Gépészeti Darab Villamos teljesítmény [kW] Összteljesítmény [kW]

rendszer
Hőszivattyú 5 8 kW 40 kW
HMV (bojler) ... ... ...
... ... ... ...
Összesen ... kW
Ptechnológia : a technológia/berendezések villamos teljesítményigénye: ... kW
Villamos készülék Darab Villamos teljesítmény [kW] Összteljesítmény [kW]

Számítógép 12 0,5 kW 6 kW
Vízforraló 2 1,5 kW 3 kW
Elektromos tűzhely 1 12 kW 12 kW
... ... ... ...
Összesen ... kW
Pnem lakó = e * (Pvilágítás + Pép.gépészet + Ptechnológia) = .... kW
______________________________________________________________________________________
4.2.2. Lakópület esetén
Plakó = e lakóegység * n lakóegység * P lakóegység + S ( Pvill. fűtés-hűtés + Pvill. melegvíz ) = ... kW
4.2.3. Vegyes fukciójú épület esetén
Pvegyes = Pnem lakó + Plakó = ... kW
4.3. Villamos főelosztó, kapcsolóhelyiség/szekrény helyigénye, elhelyezése
Az épület funkciója ... előzetesen becsült alapterülete ... száz/ezer m2, a mellékelt
számítással igazolt villamos teljesítmény igénye ... kW.
Az épület villamos főelosztója az épület ... részén kerül kialakításra az
építésztervalpon jelölt módon, alapterülete: ... m2.
2
A villamos elosztószekrény(ek) / a villamos elosztóhelyiség alapterülete ... m ,
ez az épület ... részén kerül kialakításra az építésztervalpon jelölt módon.
______________________________________________________________________________________

71-Epuletek Villamos Ellatasa Web

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

71-Epuletek Villamos Ellatasa Web

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar

Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, www.egt.bme.hu

ÉPÜLETEK VILLAMOS ELLÁTÁSA

Komplex 1 és Diploma tervezési segédlet

Ez a tervezési segédlet a 2012-ben, Majoros András, Vetési Emil és

Filetóth Levente PhD

TERVEZÉSI, SZÁMÍTÁSI FELADAT 3

1. AZ ÉPÜLET VILLAMOS ELLÁTÁSA 4

2. AZ ÉPÜLET VILLAMOS TELJESÍTMÉNYIGÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA 21

3. VILLAMOS FŐELOSZTÓ, FOGYASZTÁSMÉRŐK HELYIGÉNYE ÉS ELHELYZÉSE 27

4. MINTA AZ "ÉPÜLET VILLAMOS ELLÁTÁSA" FEJEZET KIDOLGOZÁSÁHOZ 29

© 2017, Filetóth Levente PhD filetoth@egt.bme.hu

TERVEZÉSI, SZÁMÍTÁSI FELADAT

Ez a tervezési segédlet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

A tervezési, számítási feladat beadandó részei

1. Az épület villamos ellátás lehetőségeinek meghatározása: a

2. Az épület villamos teljesítményigényének meghatározása: az

3. Az épület villamos ellátásához szükséges helyiségek

1. AZ ÉPÜLET VILLAMOS ELLÁTÁSA

Ez a feladatrész a vázlatterv kidolgozásával készítendő az adott helyszín,

1.1. A villamos közmű hálózat

Az épület ellátása a környezetében lévő villamos közmű hálózatról történik. A

1.1.1. A kisfeszültségű (0,4 kV) hálózat

1. ábra: 0,4 kV-os szabadvezeték jellemzői

A 0,4 kV-os szabadvezeték jellemzői (1. ábra):

Kisfeszültségű közcélú hálózat - föld alatt vagy szabadvezetéken - minden

1.1.2. A középfeszültségű (10-20 kV) hálózat

2. ábra: 20 kV-os szabadvezetékek jellemzői

1.2. Transzformátorállomás telepítésének jellemzői

Az épület teljesítményigényének (2. fejezet) függvényében szükségessé válhat

A transzformátorállomás szükségességét, elhelyezését és méreteit a

A transzformátorállomás hálózati csatlakozásainak kialakítása és elhelyezése

1.2.1. Transzformátor épületen kívül történő elhelyezése

3. ábra: Épületen kívül elhelyezett, előregyártott transzormátorállomások

Építettházas transzformátorállomás kialakítása akkor indokolt, ha az épület

4. ábra: Épületen kívül elhelyezett oszloptranszormátor-állomások

1.2.2. Transzformátor épületen belül történő elhelyezése

Épületen belüli transzformátorállomás kialakítása akkor lehet indokolt, ha az épület

Épületen belüli transzformátorállomás tervezése esetén:

A transzformátorkamrát az épületen belül úgy kell kialakítan, hogy természetes

A transzformátorállomás épületen belüli elhelyezésének további előírásai:

Ha a transzformátorkamra a földszintre kerül, akkor egyetlen szabadba nyiló

5. ábra: 630 kVA-es transzformátorállomás alaprajzi elrendezési lehetőségei

6. ábra: Pincében kialakított 630 kVA-es transzformátorállomás

1.3. Tartalék és szünetmentes áramellátás

Amennyiben az áramszolgáltatás kimaradása életveszélyt okoz (pl. kórházak,

Tartalék áramellátás szükségességét és a kapcsolódó helyigényt

A tartalék áramellátás akkor lép működésbe, amikor az üzemi áramellátás kimarad.

1.3.1. Kiesési időtartam nagysága

Egyes berendezések saját beépített tartalék áramforrással készülhetnek, mint

Vannak olyan berendezések, amelyek működésképtelensége rövidebb-hosszabb

A kiesési időtartam mértéke alapján a tartalék áramforrásokat két fő csoportra

A folyamatos, azaz "szünetmentes” ellátási igényt kielégítő (tehát századmásodperc

Az akkumulátorok jellemzően rövid áthidalási időtartamig kisebb teljesítmények

Számítógépes munkaállomások (számítógép és monitor) helyi szünetmentes

7. ábra: akkumulátor telep ill. "asztali" akkumulátor

A kis teljesítményű akkumulátorok 600 – 3000 VA teljesítményt képesek

Teljesítmény Méretek Tömeg

8. ábra: Kis teljesítményű szünetmentes egységek teljesítménye, mérete és tömege.

A nagyteljesítményű akkumulátorok 50 – 170 kVA teljesítményt képesek

Az akkumulátorok tárolására jól szellőztethető, száraz és hűvös helyiséget kell

Teljesítmény Méretek Tömeg

9. ábra: Nagy teljesítményű szünetmentes egységek teljesítménye,

A szünetmentes áramforrások mérete és súlya széles határok között változhat, ezért