Nulla és földelő vezető összekötése

 Írta: Novák Mihály
A hálózati transzformátor csillag pontja közvetlenül van földelve a kiinduló ponton. Ez a
csillagpont van végig vezetve a fázis vezetőkkel együtt. Ezt a kivezetett csillagpontot
meghatározott szabályok szerint a hálózat több pontján földelik. Ezt a vezetéket a
szakemberek PEN vezetőnek hívják, de van, aki nulla vezetőnek mondja.

 A légvezetékeknél barna szigetelőre volt rögzítve ez a vezető. A kötegelt légvezetékeknél ez

a vezeték sok esetben a tartó sodrony vezeték.

A családi házakba a PEN vezető van bevezetve.

A becsatlakozási ponton a mérőhely közelében létesíteni kell földelést, melyet rákötünk a
PEN vezetőre. Viszont innentől ki kell alakítani egy PE sínt (védővezető) és egy N (nulla)
sínt. Ezekre a gyűjtő sínekre csatlakoznak az elmenő áramkörökhöz tartózó védővezetők és
nulla vezetők.

Ha a szabványban meghatározott feltételek teljesülnek, akkor össze kell kötni a kiinduló

pontnál a PE és N vezetőt. Ha áramvédő kapcsoló van beépítve, akkor ezt az összekötést
előtte kell elvégezni.

Az innen kiinduló ponttól a hálózat további

pontján már nem szabad összekötni a PE és N
vezetőket.
Az első fogyasztói elosztó táblánál elvégeztük az N és PE vezető összekötését. Innentől
kezdve nullázott (TN rendszer) rendszerről beszélünk már a továbbiakban. Abban az esetben,
ha nincs összekötve a PE és N vezető, akkor védőföldeléses (TT rendszer) rendszerről
beszélhetünk.

A PE gyűjtő sínre kell csatlakoztatnunk az EPH (gerincvezető) fővezetőt. Így a kimenő

hálózatunk három illetve ötvezetősek lesznek. A társas házak is hasonlóan vannak kialakítva.
A nagyobb keresztmetszetű felszálló vezetékeknél előfordul négyvezetős rendszer is,
amelyből ötvezetős rendszert képeznek a meghatározott szabályok szerint.

A kialakítást minden esetben cél műszerrel ellenőrizzük és dokumentáljuk.

A konnektornál NEM SZABAD összekötni a nullát a földdel. Az épületben
az óránál EGY PONTON vannak összekötve, és utána teljesen függetlenül
vannak vezetve minden készülékhez.

A készülék üzemi árama a fázis és a nullavezetőn halad keresztül, vagy

háromfázisú készüléknél a három fázison. A védővezetéken, amikor
minden rendben van, nem folyik áram. A védővezeték azért kell, hogy
védjen, tehát ha valamilyen hiba folytán a készülék megérinthető,
áramvezetésre képes anyagból (=fémből) készült része feszültség alá
kerül, akkor ne tudjon életveszélyes feszültség kialakulni a készülék és
egy másik olyan pont között, amit akkor egy időben érinthetsz. Mivel ez a
másik pont akár lehet a padló is, azért van földelve a védővezeték, és
ezért nevezik földelésnek is. Legjobb példa erre a fürdőszoba, ahol pl. a
bojler és a mosógép egyszerre megérinthető készülékek, tehát mindkettőt
földelni kell. A fürdőszobában egyébként is egy külön pontban az összes
fém dolgot, amit megérinthetsz, össze kell kötni. Tehát a falban futó
csöveket, bojlert, mosógépet, fémből készült kádat, stb., és ezt a
csomópontot egy külön vezetékkel kell a földelés gyűjtősínjéhez
odavezetni.

A másik, amiért a hálózat nullavezetéke földelve van, hogy amikor a

készülék fém része feszültség alá kerül, akkor egy rövidzárlat keletkezik,
aminek hatására a biztosíték kiolvad vagy lekapcsol, illetve az FI relé
kikapcsolja a készüléket.

A legfontosabb különbség a N és a PE között, hogy a N-n folyik

üzemszerűen áram a PE vezetőn meg nem szabad áramnak folynia
üzemszerűen, csak hiba esetén. (a PEN megint más, mert ott folyhat
áram). Indoklása egyszerű:
a PE vezető potenciáljának a földhöz képest mindig 0-nak kell lennie, ez
földelésekkel biztosítható.
A N vezető, mivel folyik rajta áram és van ellenállása is ezért feszültség is
esik rajta. Normál esetben nem sok, mivel jól méretezett hálózat esetén a
feszültség esés a fogyasztónál a 2-5% nem haladhatja meg a névleges
feszültséghez képest.
De amint van egy túláram, ami lehet zárlat vagy túlterhelés, abban az
esetben már a nulla feszültsége a hálózat jellemzőitől függően jelentősen
megemelkedhet, ehhez a potenciálhoz nem szívesen nyúlkálna az ember a
vizes mosógép házán.
Térjünk vissza a PEN-re. A PEN vezetőn azért folyhat áram mert a ahol a
PEN vezetőről leágazok a Nullával (és nem fordítva!!!) azt a pontot a TN-
C-S érintésvédelmi mód szabályai szerint, (a nullázás feltételei közül az
egyik) földelni kell (ez az a pont amit az óránál lát a kedves kolléga, hogy
a nulla össze van kötve a védőfölddel na meg egy kis plusz: ide kell kötni
az EPH-t fürdőkád, bejövő gázvezeték stb.). Tehát ezzel biztosítom a PEN
vezető 0 potenciálját. (mellesleg az áramszolgáltatói hálózaton az
áramszolgáltatónak asszem 250m-enként a PEN vezetőt az oszlopon
földelnie kell ezt az oszlopra festett földelési jel mutatja). A PEN
szétválasztása után a PE vezetőt lehet még földelni ha akarják de a
N vezetőt szigorúan tilos.
Ha mindezeket a védőintézkedéseket megfejelem egy áramvédő
kapcsolóval akkor már rendkívül nyugodtan alhatok, kivéve ha önjelölt
szakbarbárok a nulla vezetőt a dugaszoló aljzatnál nem kezdik összekötni
a védővezetővel.
A gázcsövet földelés céljára felhasználni TILOS a hozzá menő z/s vezeték
az nem a földelést szolgálja hanem a gázcső lakásba bejövő részét köti be
az EPH-ba, magyarán ha a gázcső valamilyen alattomos módból kifolyólag
nem földpotenciálon lenne, ne hurcolja be ezt a feszültséget a lakásba
amelytől a háziasszony rosszul érezné magát a cső és egy földelt
berendezés, mondjuk mosógép együttes érintésekor.

Ha egy házat felderítünk, akkor először is minden fogyasztót ki kell húzni

a dugaljakból. Nem kikapcsolni, kihúzni. A fixen bekötötteket
(villanybojler) kikötni, az izzókat kicsavarni, fénycsöveket kiszedni. A
padlástól a pincéig.

Nem írtad, hogy a három pont közül melyik kettő között mérted a 25V
körüli feszültséget. A 25V sok, túl van a veszélyes határán. Ráadásul egy
fázisceruza nem szokott ekkora potenciálkülönbségre beindulni. (Habár
nagyon sok fajta fázisceruza van forgalomban.) Fázisceruzára hagyatkozni
tilos. Az csak tájékoztathat.

Ha a dugalj két sarka (fázis-nulla) között mérted, akkor valami komoly baj
lehet. A védővezető csatlakozója és a nulla között lehet
feszültségkülönbség valamilyen kötési hiba, vagy a nulla földelésének
leromlása miatt.
A fázisvezetőnek sehol, semmilyen körülmények között nem
szabad a lekapcsolt áramköröknél feszültség alá kerülnie.

A következő vizsgálati módszert javasolom.

Csinálni kell egy egyszerű táblázatot, vagy egy füzet 10 lapjára kell a
tapasztalatokat felírni. 10 lap = 10 áramkör.

Legelőször minden kismegszakítót felkapcsolva fázisceruzával megkeresni

és megjelölni a dugaljak fázis sarkát.
Utána minden kismegszakító lekapcsolt állapotában végigmérni
mindhárom sarok között a feszültségeket és feljegyezni.
Majd egyenként felkapcsolni egy kismegszakítót és ismét végigmérni az
összes lehetséges dugalj mindhárom pontját egymáshoz képest.
Így végigmenni és felírni minden mérést a kismegszakítókhoz tartozó
lapra. Illetve ha másutt, még lekapcsolt kismegszakítós áramköröknél is
megjelent a feszültség, akkor azt külön kiemelten feljegyezni.

Több féle eredmény kijöhet.

Már a lekapcsolt kismegszakítóknál is lehet feszültséget mérni a nulla és a
védőérintkező között.
Ilyenkor szét kell a mérés idejére bontani a biztosító tábla nulla-védősín
összekötését.
Elképzelhető, hogy "vegyesen" van bekötve a nulla és a védővezető. Nulla
a védővezető sínre és fordítva.
Ezeket rendezni kell. Ha még ezután is fennáll a hiba, akkor a felcserélés
már csak egy egy áramkörnél lehet, mert valahol a leágazásoknál lehet
még felcserélve a nulla és a védővezető.
Ha ilyen hiba van, akkor a kismegszakító elé vagy után bekötött fi relé
terhelésre azonnal leold. Ekkor nem marad más, mint minden kötődobozt
átnézni, hogy hol van felcserélve a két vezető. Ha jó, megbízható a
vezeték szín szerinti szerelése, akkor gyorsan kiderül a hiba. De a
dugaljakat is végig kell ellenőrizni, mert rendszerint a kötések a
dobozokban rendben vannak, mert azt még a villanyszerelő csinálta. A
dugaljak bekötését pedig ráhagyta a gazdára, aki néhol felcserélhette a
két vezetőt. A kéket és a zöldsárgát.

A v-gy által említett induktív, kapacitív "áthallás" hosszú vezetékezés

esetén komoly feszültség emelkedést okozhat. Különösen, ha nem
szereltek minden áramkört külön védőcsőbe.
Ennek az ellenőrzése egy kisteljesítményű próbalámpával lehetséges.
Egy 10-15W-os izzónak nem szabad világítani. Ha világít, akkor valahol
fémes kapcsolat van. A lámpával egyidőben mérni is kell a feszültséget.
Lehet, hogy a lámpa nem világít, de a feszültséget nullára le kell törnie.
Ilyenkor ez a probléma nem probléma. Meg lehet próbálkozni 24 vagy
12V-os, kis teljesítményű gépjármű izzókkal is, de ez veszélyes is lehet.
Ezt inkább csak szakember csinálja!

A dolgot azzal bonyolítod meg hogy ha az óra előtt lekapcsolsz mindent,

akkor a jelenség eltűnik.
Az óra előtt csak a fázisvezetőket kapcsolod le. A bejövő nulla és a nulla
"megtámasztó" földelését nem szakítod meg.
Ebből nem lehet kizárni, hogy a nulla és védővezető párossal minden
rendben van. Akkor valószínűleg a fázisvezető és/vagy a nulla, és/vagy a
védővezető között tudsz feszültséget mérni.

Hasonló meglepetést tud okozni a le nem kapcsolható, állandóra bekötött,

rejtve szerelt csengőreduktor, vagy egy állandóan működő elektromos óra
is.

Sőt, maga a villanyóra is lehet a "szivárgó" áram forrása. Ezt még a

biztosító táblánál ki lehet mérni.

Az óra előtti lekapcsolás és az az utáni lekapcsolt kismegszakítók után

csak egyfázisú rendszernél fordulhat elő az általad leírt furcsaság.
Háromfázis esetén akkor, ha van pl. egy villanytűzhely, aminél kikapcsolt
állapotban is megy az órája és az automatikája.

Jobb lenne egy szakembert bevonni, esetleg van valami szabálytalanság,

mert egy normál családi háznál ilyen értékek nem mérhetők. Esetleg
érdemes lenne analóg műszerrel is megmérni. Egy minimális műteherrel
(ilyen lett volna a próbalámpa) megnézni, hogy terhelhető e, és ha igen,
mekkora árammal a "hibafeszültség".

Nálad nagy valószínűségel össze van több helyen cserélve a nulla és a

védővezető. Ha beraktál volna egy fi relét, az azonnal lekapcsolta volna az
egész házat.
Ebből a cseréből adódhat rossz földelési érték esetén olyan "kóboráram",
ami képes a mérőt meghajtani akkor is, ha nincs semmilyen fogyasztó
bekapcsolva.
Elszivárog az energia a föld felé. (Még az is előfordulhat, hogy a szomszéd
egy nagyobb fogyasztója képes a Te mérődet is meghajtani.)

Ha még nem késő, akkor a legegyszerűbb ellenőrzési módszer az, hogy a

villanyóra korongján lévő vastag fekete jelölésnek mindig elöl, az ablak
előtt kell állnia, ha semmilyen fogyasztó nincs bekapcsolva.
Tehát lekapcsolsz mindent. A mérő köteles nagyon lassan tovább forogni,
egészen a fekete jelzésig. Ott viszont meg kell állnia. Ha tovább forog,
akkor valamiért feleslegesen fizetsz az áramszolgáltatónak. Valahol
kapitális hiba van a lakás hálózatában.
A nulla - föld zárlat esetén, ha az adott nullán áram folyik, az áram párhuzamosan halad a zárlattól
kezdve a védővezetőn és a nullán és ez többnyire elég a leoldásához a FI-nek.

A nullan áram halad, nulla-föld zárlat van, akkor a nulla es a föld között feszültség van, különben nem
halad rajta áram. Tehát,

- vagy nem megfelelő a nulla es a fold összekötése a fi-relé előtt,

- vagy a zárlat helyénél a földelés nem ugyanazon potenciálon van, mint ahol a nullázás történt (a
földelésen áram folyt, vagy eleve nem volt jól összekötve a földelés),
- vagy a nullán áram folyt a nullázás helye es a fi-relé között (a fi-relé által nem védett más fogyasztok
miatt), így feszültség is esett,
- esetleg ezek egyszerre.

A számos lehetséges megoldás egyike (villanyszerelők és felülvizsgálók körében

indokoltan közkedvelt) az úgynevezett próbalámpás vizsgálat. Két, sorba kötött, 230
V-os, 15 W-os izzó áramfelvétele a névleges feszültségen hozzávetőlegesen 33 mA.
Folytonos a PE-vezető akkor, ha az így kialakított próbalámpa a vizsgálat alatt
ugyanolyan fénnyel ég, mint a fázisvezető és a nullavezető közé való kapcsolás esetén. 

A két izzó sorba kötésére elsősorban azért van szükség, hogy az egyik foglalatban vagy
izzóban fellépő esetleges zárlat ne jelentsen a vizsgált áramkörre is zárlatot, és ebből
kifolyólag a vizsgáló személyt veszélyeztető ívet. A megoldás a téves, például a 400 V-
os vonali feszültségre történő csatlakozás esetére is védelmet nyújt.

Védővezető vizsgálata:
Vezetékek színjelölésének ellenőrzése megtekintéssel (fázisvezető fekete, nullavezető
kék, védővezető zöld/sárga),
védővezető folytonosságának vizsgálata,
védővezető -nullavezető felcserélésének vizsgálata,
védővezető-fázisvezető felcserélésének vizsgálata,
A védővezető folytonosságát legegyszerűbben próbalámpával ellenőrizhetjük.

Folytonos védővezető esetén a lámpák mindkét mérés esetén azonos fénnyel világítanak.
Megjegyezzük, azért kell két lámpa, hogy az esetleges téves bekötés esetén rákapcsolódó
vonali feszültséget is kibírja. A vizsgálóáram: 20-60 mA. A fenti vizsgálatot ellenállással
söntölt V-mérővel is elvégezhetjük.

Védővezető - nullavezető felcserélése: szemrevételezéssel is ellenőrizzük. A legegyszerűbb

módszer az ÁVK felszerelése. (ha még nincs). Másik módszer, ha leválasztjuk a fázisvezetőket
és a nullavezetőt a hálózatról és a földhöz képesti szigetelési ellenállásukat megmérjük. Ha
mind a négy mérés közelítőleg egyforma, és meghaladja az 50kOhmot, akkor nincs
felcserélés. Magyarázat az, hogy megbontás után a nullavezető földfüggetlen, a védővezető
pedig nem az, hiszen sok helyi földelés van. Megjegyezzük, hogy a szabvány sok más
módszert is elfogad. Védővezető-fázisvezető felcserélése: Ez a hiba halálos kimenetelű
balesetet eredményezhet, tehát rendkívül fontos a kiszűrése. Legegyszerűbb eljárás a
feszültség mérése. Ez történhet a védővezető (legalábbis amit annak hiszünk) és legalább két
fázisvezető közötti feszültségméréssel. Ha mindig fázisfeszültséget mérünk, akkor nincs
felcserélés. Itt is fontos a szemrevételezéses ellenőrzés.