Professional Documents
Culture Documents
Cikk14005 HOAI 2009-1 ALAPOK
Cikk14005 HOAI 2009-1 ALAPOK
ALAPOK
(Német Építészek és Mérnökök Díjszabási Rendszere -HOAI)
2009.04.30-tól érvényes változat, melyet a Német Szövetségi Tanács 2009.06.12-én fogadott el.
TARTALOMJEGYZÉK
1 § Alkalmazási terület
2 § Fogalom meghatározások
3 § A Tervező szolgáltatásai
4 § Díjalapba beszámítható költségek
5 § Díjzónák
6 § Díjazás alapjai
7 § Megegyezés a díjazásról
8 § Alkalmazható díjazás kivételes helyzetekben
9 § Díj kiszámítása egyenkénti szolgáltatások esetén
10 § Több vázlat- vagy jóváhagyási tervváltozat
11 § Megrendelés több objektum esetén
12 § Tervrészletek díjazása
13 § Interpoláció
14 § Járulékos költségek
15 § A díj kifizetés
16 § Általános forgalmi adó
2. szakasz : Tájtervezés
22 § Alkalmazási terület
23 § Tájvédelmi és fejlesztési tervezés szolgáltatásai
24 § Települési zöldfelületi rendszerterv tervezés szolgáltatásai
25 § Térségi tájvédelmi és fejlesztési tervezés szolgáltatásai
26 § Tájtervezési szakági alátámasztó terv tervezési szolgáltatásai
27 § Természetvédelmi kezelési és fejlesztési tervezés szolgáltatásai
28 § Tájvédelmi és fejlesztési tervezési szolgáltatások díjazása
29 § Települési zöldfelület rendszertervekkel kapcsolatos tervezési szolgáltatások díjazása
30 § Térségi tájvédelmi és fejlesztési tervezési szolgáltatások díjazása
31 § Természetvédelmi kezelési és fejlesztési tervezési szolgáltatások díjazása
32 § Díjalap jellemzői
33 § Épületek és belső térkialakítások tervezésének szolgáltatásai
34 § Épületek és belső térkialakítások tervezési szolgáltatásainak díjazása
35 § Meglévő építményekkel kapcsolatos szolgáltatások
36 § Karbantartás és helyreállítás
37 § Díjalap jellemzői
38 § Kert- és szabadtérépítészeti létesítmények tervezési szolgáltatásai
39 § Kert- és szabadtérépítészeti szolgáltatások díjazása
40 § Alkalmazási terület
41 § Díjalap jellemzői
42 § Építőmérnöki tervezés szolgáltatásai
43 § Építőmérnöki tervezés szolgáltatásainak díjazása
48 § Díjalap jellemzői
49 § Teherhordó szerkezetek tervezésének szolgáltatásai
50 § Teherhordó szerkezetek tervezési szolgáltatásainak díjazása
51 § Alkalmazási terület
52 § Díjalap jellemzői
53 § Technikai felszereltség (Épületgépészet , elektromos berendezések, stb.) tervezési szolgáltatásai
54 § Technikai felszereltség (Épületgépészet , elektromos berendezések, stb.) tervezés díjazása
55 § Átmeneti rendelkezések
56 § Hatályba lépés, hatályon kívül helyezés
11. melléklet: Épületek; épületek belső térkialakításai; szabadtéri (tájépítészeti) létesítmények tervezési
szolgáltatásai (a 33.§ és 38.§ 2.bekezdéséhez)
1 § Alkalmazási terület
2 § Fogalommeghatározások
1. „Objektum“ lehet építmény, épület, belső térkialakítás, szabadtéri létesítmény, mérnöki létesítmény,
közlekedési létesítmény, tartószerkezet és technikai felszereltség (Épületgépészet, elektromos berendezések, stb.)
2. „Épület”-nek tekinthető minden önállóan használható, fedett építmény, ahova be lehet menni, és alkalmas arra
ill. azt a célt szolgálja, hogy emberek, állatok vagy tárgyi dolgok védelmét szolgálja;
(magyar Étv:Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben
teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység,
avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.)
3. „Új épületek és új létesítmények“ azok az objektumok, melyeket újonnan építenek vagy hoznak létre;
6. „Átépítés”-nek tekinthető egy meglévő objektum átalakítása a szerkezet vagy az állapot megváltoztatásával.
7. „Korszerűsítés”-nek számít egy olyan építési munka, melynek célja a létesítmény használati értékének tartós
növelése, feltéve, hogy az adott munka nem tartozik a 5., 6. vagy 9. ponthoz; (nem „bővítés”, „átépítés”, vagy
„helyreállítás”)
8. „Belső térkialakítás“-nak tekinthetők azok a beltéri munkálatok vagy a beltéri helyiségek kialakítása, melyekhez
nem szükséges az épület megjelenésének vagy konstrukciójának megváltoztatása; ezek a munkák együtt
jelentkezhetnek a 3-7. pontokban meghatározott építési szolgáltatásokkal.
10.„Fenntartás”-nak azok munkálatok minősülnek, mellyel a létesítményt az előírt állapotában lehet tartani.
12. „a Technika általánosan elismert szabályai“ írásban rögzített műszaki megállapítások olyan eljárásokra
vonatkozóan, melyek az érintett szakemberek, fogyasztók és az állam véleménye alapján alkalmasak arra, hogy ezen
Rendeletből kiindulva meg lehessen határozni a díjalapba beszámítható költségeket, és melyek a gyakorlatban
beváltak, illetve belátható időn belül valószínűsíthetően be fognak válni;
13. A „költségbecslés“ a költségek vázlatterv alapján történő hozzávetőleges kiszámítása, mely a finanszírozási
tervek előzetes alapját képezi; a költségbecslés előzetes tervezési eredmények, mennyiségi számítások, tervezői
összefüggések értelmezése, építési telekre és a telek hasznosítására vonatkozó előzmények és feltételek valamint
adatok alapján történik; ha a költségbecslés a 4 § 1.bek. 3.mondat szerint a DIN 276 alapján - 2008 decemberi verzió
(DIN 276-1: 2008-12)*) - történik, akkor az összköltséget költségcsoportok alapján, a költségfelosztás első szintjéig
kell meghatározni;
14. A „költségszámítás“ a költségek jóváhagyási terv alapján történő meghatározása; a költségszámítás kidolgozott
tervrajzok vagy többször előforduló helyiségcsoportok részlettervei, mennyiségi számítások, és a számítások ill. a
15. A „díjzóna“ az objektum vagy a terület- és településrendezési terv nehézségi fokát jelöli.
(1) A szolgáltatások díjait jelen Rendelet 2-4 részei írják elő kötelező érvénnyel. A tanácsadási szolgáltatások díjait
jelen Rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza és nem kötelező érvényűek.
(2) Azok a szolgáltatások, melyek a szerződéses megbízás vagy megrendelés rendeltetésszerű teljesítéséhez
általában véve szükségesek, teljesítéslistában vannak összefoglalva. Az egyéb szolgáltatásokat, melyek a
szolgáltatási cél, a szolgáltatási terjedelem vagy egy szolgáltatási folyamat módosítása miatt, illetve a Megbízó
rendelkezése alapján válnak szükségessé, a teljesítéslisták nem tartalmazzák, és külön kell megállapodni ezekről
valamint a díjazásukról.
(3) A különleges szolgáltatásokat a 2.sz. melléklet tartalmazza, a felsorolás nem lezárt. A Különleges szolgáltatások
díjairól szabadon lehet megállapodni.
(4) Jelen Rendelet szerint a Tervező szolgáltatásait a következő 1-9-ig terjedő szolgáltatási szakaszokra lehet
felosztani:
(5) A teherhordó szerkezetek tervezése csak az 1-6 pontig terjedő szolgáltatási szakaszokra terjed ki.
(6) A 4. bekezdés 1. mondatától eltérően a Tervező szolgáltatásait a 2. részben (Terület- és településtervezés) 5
szolgáltatásra lehet felosztani: A szolgáltatás során a gazdaságosságot folyamatosan figyelemmel kell követni.
(7) A jelen Rendelet 2-4 részeiben meghatározott szolgáltatási szakaszokhoz rendelt százalékos arányban kell a
díjakat megállapítani.
(8) Az egyes szolgáltatási szakaszok eredményét az Építtetővel egyeztetni kell.
5 § Díjzónák
(3) Az 1.és 2. bekezdéstől eltérően a zöldterület rendezési tervek és a tájépítészeti kerettervek a következő
díjzónákhoz tartoznak:
1. Díjzóna I. : átlagos tervezési követelmények,
2. Díjzóna II. : magas tervezési követelmények,
(4) A díjzónakat a 2-4. részek mindenkori szolgáltatási területeire vonatkozó díjszabályozás értékelési kritériumai
alapján kell meghatározni. Az egyes díjzónába történő besorolást az értékelési szempontok, adott esetben értékelési
pontok és a 3.sz. melléklet objektumlistájában szereplő általános érvényű példák alapján kell elvégezni.
6 § Díjazás alapjai
7 § Megegyezés a díjazásról
(1) A díjakat a szerződő felek a megrendelés véglegesítésekor írásos megegyezésben rögzítik jelen Rendelet által
megszabott minimum és maximum díjértékek között.
(2) Ha a meghatározott, díjalapba beszámolható költségek, értékek vagy elszámolási egységek ezen Rendelet
táblázati értékein kívül esnek, akkor a díjról szabadon meg lehet állapodni.
(3) Kivételes esetekben a díj a jelen Rendeletben meghatározott minimális díjtétel alá eshet, ha a szerződő felek erről
írásban megállapodnak.
(4) Az ebben a rendeletben meghatározott maximális díjtétel csak rendkívüli vagy különlegesen hosszú időszakon
keresztül tartó szolgáltatások esetén és írásos megegyezés megléte mellett léphető át. Ilyen körülmények között nem
kell figyelembe venni azokat a tényezőket, melyek egyébként meghatározóak a díjzónákba, illetve a minimum és
maximum díjtételek keretei közé történő besorolásra.
(5) Ha a szerződés futamideje alatt a Megbízó rendelkezésére a szerződés szerinti szolgáltatások terjedelmének
megváltoztatása a díjalapba beszámolható költségek, értékek és elszámolási egységek megváltozásával jár, a
díjazás alapját képező megállapodást írásbeli megállapodással kell módosítani.
(6) -
(7) Amennyiben szerződéskötéskor másképp írásban nem rendelkeznek, az 1. bekezdés szerinti mindenkori minimum
díjakat kell érvényesnek tekinteni. Amennyiben nem állapodtak meg az 1. bekezdés szerinti díjszabásról, akkor az 1.
és 2. teljesítési szakaszokra területrendezés esetén minimum díjakat kell érvényesíteni a mindenkori díjszabás
százalékában.
(8) Azokról a költségcsökkenésekről, amelyek a műszaki - gazdasági vagy környezetbarát megoldási lehetőségek
kihasználása mellett a szerződésben meghatározott minőség csökkentése nélkül az építési ill. fenntartási költségek
jelentős csökkenéséhez vezetnek, írásban külön sikerdíjban egyezhetnek meg, amely a megállapodás szerinti díj 20
százalékát teheti ki. Az egyetértésben meghatározott építési költségek túllépésének esetén malus – díjban
állapodhatnak meg a díj 5 százalékáig.
(1) Ha a szerződés nem ölel fel minden, a teljesítéslistában felsorolt tervezési-szolgáltatási munkarészt, akkor csak a
megrendelt szolgáltatásokért járó részdíjakat lehet felszámolni és azokról szerződésben megállapodni.
(1) Ha területrendezési tervek, épületek és belső térkialakítási tervek, szabadtéri létesítmények, mérnöki építmények,
közlekedési létesítmények és technikai felszereltség terveinek esetén a vázlattervre és a jóváhagyási tervre
egyenkénti szolgáltatás keretében adnak megbízást, akkor a mindenkori szolgáltatási munkarészekre vonatkozó
megfelelő értékeket
1. a vázlattervnél a vázlatterv részaránya, hozzászámítva az előző szolgáltatási munkarész részarányát maximum a
legmagasabb részarányig és
2. a jóváhagyási tervre a jóváhagyási terv részaránya, hozzászámítva az előző szolgáltatási munkarész részarányát,
maximum a legmagasabb részarányig képezik.
(2) Ha az épületek vagy a technikai felszereltség (épületgépészet , elektromos berendezések, stb.) esetén az
objektum megvalósulásának tervezői felügyeletét egyedüli szolgáltatás keretében adják megbízásba, akkor az
objektum felügyeletének megfelelő szolgáltatási díjat
1. az épü7let és a technikai felszereltség objektum felügyeleténél az épület és a technikai felszereltség objektum
felügyelet részaránya, hozzászámítva a megelőző szolgáltatási munkarész részarányát maximálisan a legmagasabb
díjtételig és
2. az épületekre a 33 § és 34 § paragrafusok által rögzített minimum díjzónák helyett a 32 § paragrafusban
meghatározott díjalapba beszámítható költségek következő részarányait lehet díjként elszámolni:
a) 2,3 százalék a II. díjzónába tartozó épületeknél,
b) 2,5 százalék a III. díjzónába tartozó épületeknél,
c) 2,7 százalék a IV. díjzónába tartozó épületeknél,
d) 3,0 százalék az V. díjzónába tartozó épületeknél.
(3) Ha az előzetes tervezést tájépítészet vagy zöld területek rendezés esetén egyenkénti szolgáltatás keretében
adják ki, akkor a 2. bekezdés 2 szakasz szerinti szolgáltatási díjszabástól 60 százalékos eltérésig lehet a
megállapodást megkötni.
Ha a Építtető kérésére a vázlattervet vagy jóváhagyási tervet többször is el kell készíteni ugyanarra az objektumra
vonatkozóan, de alapvetően különböző követelmények szerint, akkor a teljes vázlattervre vagy jóváhagyási tervre
vonatkozóan a 3 § 4 bekezdés szerint a szolgáltatási munkarészekre vonatkozóan szerződésileg a teljes részarány
díjként elszámolható. A díjazás kiszámításakor minden további vázlattervre vagy jóváhagyási tervre vonatkozóan a
szolgáltatások megfelelő részaránya számolható el díjként szerződésileg.
(1) Ha a tervezési megbízás több objektumról szól, akkor a következő bekezdések fenntartásával a díjakat minden
egyes épületre külön kell megállapítani. Ez nem érvényes az ugyanabba a díjzónába tartózó messzemenően
összehasonlítható feltételekkel rendelkező objektumokra, amelyeket időben és térben szorosan egymáshoz közeli,
átfogó megrendelés részeként terveznek meg, üzemeltetik és használják. A díjazást ekkor az elszámolható költségek
összegeként kell elszámolni.
(2) Amennyiben a szerződés több lényegében egyforma objektumról szól, amelyeket időben és térben hasonló
munkafeltételek között kell megtervezni és létesíteni, vagy olyanokról szól, amelyek típustervek alapján vagy
sorozatban épülnek, úgy az elsőtől a negyedik ismétlődéséig bezáróan az 1-7 szolgáltatási munkarészekhez rendelt
díjszázalékokat 50 százalékkal, az ötödik ismétlődéstől 60 százalékkal és a nyolcadik ismétlődéstől 90 %-al kell
csökkenteni.
(3) Amennyiben a tervezési megbízás olyan szolgáltatásokról szól, amelyek már egy másik megbízás tárgyát is
képezték a szerződő felek között, még akkor is a 2. bekezdést kell hasonlóan alkalmazni a megbízás szerinti
szolgáltatási munkarészek részarányára, ha a szolgáltatásokat időben és térben nem szorosan egymáshoz közel
fogják elvégezni.
(4) Az 1 – 3 bekezdés terület- és településrendezési tervezés esetén nem érvényes. Amennyire a szabályozási
tervezési szolgáltatások a 17-21 § értelmében más tervek megállapításait, eredményeit, meghatározásait, különösen
állapotfelvételt és értékelést tájépítészeti vagy más tervekből felhasználnak, a tervezési díjat méltányosan /arányosan/
csökkenteni kell. Ez akkor is érvényes, ha ezeket a terveket más Tervezővel készíttették el.
Amennyiben az elkészített szabályozási tervek egyes részterületeit szükséges megváltoztatni vagy átdolgozni, akkor
a díj kiszámításakor csak a feldolgozásra kijelölt tervrészlet vehető figyelembe.
13 § Interpoláció
A díjalapba beszámítható költségek, értékek és elszámolási egységek közbenső fokozatait a díjtáblázatban adott
minimum és maximum értékek között lineáris interpolációval kell meghatározni.
14 § Járulékos költségek
(1) A tervezési megbízás teljesítése során a Tervező keletkező járulékos költségei, amennyiben azok szükségesek, a
Umsatzsteuergesetz (forgalmi adóról szóló törvény) 15 § 1. bekezdésének megfelelően levonható adók levonása
mellett e Rendelet szerint a díjazás mellett kiegészítésként elszámolhatóak. A szerződő felek azonban
szerződéskötéskor írásban megállapodhatnak arról, hogy az 1. ponttól eltérően teljesen vagy részlegesen kizárják a
járulékos költségek megtérítésének lehetőségét.
(2) Kifejezetten járulékos költségnek tekintendőek:
1. expediálási és adatátviteli költségek
2. Rajzok és iratok másolásának költségei, valamint filmek és fényképek készítésének költségei,
3. Építési helyszíni iroda költségei, beleértve az irodai felszerelést, világítást és fűtést,
4. Tervező telephelye körüli 15 kilométeres sugarú körön túli utazások költségei, az adóhatóságok által
meghatározott átalányáron, kivéve, ha magasabb költségeket tudnak igazolni.
5. Különköltöztetésért járó juttatások, családhoz hazalátogatás költségei az adóhatóságok által meghatározott
átalányárért, kivéve, ha a megbízott az alkalmazottai számára a tarifa egyezség alapján magasabb
költségeket fizet meg,
6. Hosszabb kiküldetések során felmerülő egyéb költségek visszatérítése a 4. pont szerint, amennyiben az
üzleti út megkezdése előtt a visszatérítés feltételeiről írásban megállapodtak.
7. Nem közvetlenül a Tervező hanem az Építtető egyetértése mellett harmadik fél által nyújtott szolgáltatások
költségei.
(3) A járulékos költségek elszámolhatók általánydíjban vagy tételesen, egyéni számlák alapján is. Tételesen kell
elszámolni, amennyiben szerződéskötéskor írásban nem rendelkeztek az általánydíj alkalmazásáról.
15 § A díj kifizetése
(1) A díj kifizetése esedékessé válik, amennyiben szerződésileg másként nem állapodtak meg, ha a szolgáltatást a
szerződésben foglaltaknak megfelelően elvégezték, és benyújtották az ellenőrizhető végső számlát.
(2) Részletfizetéseket a megállapodás szerinti időpontokban vagy megfelelő időközönként lehet követelni az igazolt
szolgáltatásokra.
(3) A járulékos költségek a bizonylatok alapján esedékesek, kivéve, ha a szerződéskötéskor másként nem állapodtak
meg.
(4) Egyéb fizetési módokról írásban lehet megegyezni.
(1)A Tervezőnek lehetősége van a jelen Rendeletben szabályozott módon elszámolható szolgáltatások után az
általános forgalmi adót visszaigényelni, kivéve, ha a kisvállalkozókról szóló rendelet hatálya alá tartozik a
Umsatzsteuergesetz (forgalmi adóról szóló törvény) 19 § szerint. Az 1. bekezdés érvényes tekintettel a
Umsatzsteuergesetz (forgalmi adóról szóló törvény) 15 §-ára, a levonható adókkal csökkentett járulékos költségekre
is, amelyek jelen Rendelet 14 §-a szerint továbbszámlázhatóak.
(2) A készkiadások nem tartoznak a Tervező szolgáltatásainak díjazásához. Ezek átfutó tételek a forgalmi adóról
szóló törvény jogi értelmében, beleértve az adott esetben tartalmazott továbbszámlázott forgalmi adót.
17 § Alkalmazási terület
(1) A településrendezési szolgáltatások magukba foglalják a (2) bekezdés szerinti tervi műfajokhoz
szükséges előkészületeket és kidolgozási munkákat, valamint az eljárásban való közreműködést.
(2) Legfeljebb öt ülésen történő részvétel a Megbízó politikai grémiumán vagy nyilvános konzultáció
keretén belül zajló üléseken, amelyek az 1. bekezdés szerinti szolgáltatások során merülnek fel,
a 20 § szerint díjazás magában foglalja. Új településszerkezeti tervek készítése esetén
az üléseken való részvételről az 1. ponttól eltérően szabadon lehet megállapodni.
(2) Legfeljebb öt ülésen történő részvétel a Megbízó politikai grémiumán vagy nyilvános konzultáció
keretén belül zajló üléseken, amelyek az 1. bekezdés szerinti szolgáltatások során merülnek fel,
a 21 § szerinti díjazás magában foglalja. Új szabályozási tervek készítése esetén
az üléseken való részvételről az 1.mondattól eltérően szabadon lehet megállapodni.
(2) A díjakat a 3. bekezdés szerint meghatározott szorzók figyelembe vételével kell kiszámítani. A díjakat az 1.
bekezdésben található díjtáblázattal összhangban külön fel kell tüntetni, majd a teljes díj megállapításához az 1-4
pontokban felsorolt egyes szorzókból származó díjrészletet ehhez hozzá kell adni. Az 1-3 pontok szorzóiból származó
növekményt a díjjal megegyező díjzónába kell besorolni. A 4. pontból származó növekményt külön díjzónához kell
rendelni.
(5) Ahol létezik érvényes tájépítészeti terv, melyet változatlanul kell a tervbe beilleszteni, ott a 3. bekezdés 3.
pontjában az Baugesetzbuch (Építési Törvény) §5. paragrafus 2. bekezdés 10. pontjai értelmében ábrázolandó
területekre meghatározott hektáronkénti szorzó nem alkalmazható; ezeket a területeket a 3. bekezdés 4. pontja alá
kell besorolni
(6) Az alapszolgáltatások 1-5. szolgáltatási fázisaiért járó és az 1-5. szorzótényezők alapján kiszabott teljes díjazás
nem lehet kevesebb, mint 2300 Euró.
(7) A díjzónák hozzárendelését a következő értékelési kritériumok alapján határozzák meg a tervezési
követelményekre vonatkozóan:
(8) Amennyiben több díjzóna kritériumai is alkalmazhatóak a településszerkezeti tervre és bizonytalanságra ad okot,
hogy melyik díjzóna alá legyen besorolva a településszerkezeti terv, úgy a 9. bekezdésben részletezett eljárással kell
meghatározni a pontokat, és a településszerkezeti tervet az összpontszám alapján kell a következő díjosztályok közé
besorolni:
(9) A településszerkezeti terv helyes díjzónába történő besorolásához a 7. bekezdésben felsorolt minden egyes
értékelési kritérium 5 pontig osztályozható, így tükrözve a tervek által az építészettel szemben támasztott igények
nehézségi fokát.
22 § Alkalmazási terület
(1) A tájtervezési szolgáltatások magukba foglalják a 2. bekezdésben definiált tervtípusok tervezési előkészületeit,
elkészítését, valamint a különféle eljárásokban való közreműködést a léptéknek megfelelő részletezettséggel.
(2) Jelen bekezdés rendelkezései a következő tervtípusok esetén érvényesek:
1. Tájvédelmi és fejlesztési tervek és települési zöldfelületi rendszertervek
2. Térségi tájvédelmi és fejlesztési tervek
3. Hatásvizsgálatot igénylő létesítményekhez kapcsolódó tájtervezési szakági alátámasztó tervek,
természetvédelmi kezelési és fejlesztési tervek és egyéb tájtervezési szolgáltatások
(1) A tájvédelmi és fejlesztési tervekkel kapcsolatos szolgáltatások négy szolgáltatási szakaszból állnak. A 28 §
szerinti díjazás a következő százalékos eloszlásnak megfelelően történik:
1. szolgáltatási munkafázis: Tervezési program meghatározása 1-3%
2. szolgáltatási munkafázis: Területi adottságok vizsgálata és értékelése 20 - 37 %
3. szolgáltatási munkafázis: Egyeztetési tervváltozat 50 %
4. szolgáltatási munkafázis: Jóváhagyási terv 10 %
Valamennyi szolgáltatási szakasz minden egyes szolgáltatását az 6. melléklet szabályozza.
(2) A 6. mellékletben felsorolt szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő - a Megrendelő által szervezett vagy nyilvános
konzultáció keretében lefolytatott - 6 egyezető tárgyaláson való részvétel beletartozik a 28 § szerinti díjazásba.
(1) A települési zöldfelületi rendszertervekkel kapcsolatos szolgáltatások négy szolgáltatási szakaszból állnak. A 29 §
szerinti díjazás a 23 § paragrafus 1. bekezdés 1. pontja szerinti százalékos eloszlásnak megfelelően történik.
Valamennyi szolgáltatási szakasz minden egyes szolgáltatását a 7. melléklet szabályozza.
(2) A 23 § paragrafus 2. bekezdése megfelelően alkalmazandó.
1) A tájfejlesztési tervekkel kapcsolatos szolgáltatások négy szolgáltatási szakaszból állnak. A 30 § szerinti díjazás a
következő százalékos eloszlásnak megfelelően történik:
1. szolgáltatási munkafázis: Tájvizsgálat 20 %,
2. szolgáltatási munkafázis: Tájértékelés 20 %,
3. szolgáltatási munkafázis: Jóváhagyási terv 50 %,
4. szolgáltatási munkafázis: Végleges terv 10 %.
Valamennyi szolgáltatási szakasz minden egyes szolgáltatását a 8. melléklet szabályozza.
(2) A térségi tájvédelmi és fejlesztési tervek felülvizsgálata esetén az 1 szolgáltatási szakasz díjazása 5 százalékára
mérséklődik.
(1) A tervezési szakági alátámasztó tervekkel kapcsolatos szolgáltatások öt szolgáltatási szakaszból állnak. A 2
bekezdés szerinti díjazás a következő százalékos eloszlásnak megfelelően történik:
1. szolgáltatási munkafázis: Tervezési program meghatározása 1-3%
2. szolgáltatási munkafázis: Területi adottságok vizsgálata és értékelése 15 – 22 %
3. szolgáltatási munkafázis: Beavatkozások hatásainak vizsgálata és értékelése 25 %
4. szolgáltatási munkafázis: Egyeztetési tervváltozat 40 %
5. szolgáltatási munkafázis: Végleges terv 10 %
Valamennyi szolgáltatási szakasz minden egyes szolgáltatását a 9. melléklet szabályozza.
(2) A települési vagy nagyobb léptékű tervek díjait a 28 § paragrafus előírásai szerint kell kiszámítani, a települési
léptéknél kisebb léptékű tervek díjait a 29 § paragrafus előírásai szerint kell kiszámítani. Az 1. pont szerinti díjazás
helyett a díjazásról szabadon is meg lehet állapodni.
(1) A természetvédelmi kezelési és fejlesztési tervekkel kapcsolatos szolgáltatásokat négy szolgáltatási szakaszból
állnak. A 31 § szerinti díjazás a következő százalékos eloszlásnak megfelelően történik:
1. szolgáltatási munkafázis: Tervezési program összeállítása 1–5%
2. szolgáltatási munkafázis: Területi adottságok vizsgálata 20 – 50 %
3. szolgáltatási munkafázis: Kezelési és fejlesztési intézkedések meghatározása 20 – 40 %
4. szolgáltatási munkafázis: Végleges terv 5%
Valamennyi szolgáltatási szakasz minden egyes szolgáltatását a 10. melléklet szabályozza
(1) A tájvédelmi és fejlesztési tervek esetén a 23 § -ban felsorolt szolgáltatások díjazásának minimum és maximum
értékeit a következő díjazási táblázat határozza meg:
(2) A díjakat a tervezési terület hektárban mért teljes kiterjedése alapján kell kiszámítani.
(3) A díjzónába történő besorolás a következő kritériumok alapján történik:
1. topográfiai adottságok, (pontszám 1-6)
2. területhasználat, (pontszám 1-6)
3. tájkép (pontszám 1-6)
4. környezetvédelmi követelmények, (pontszám 1-9)
5. ökológiai adottságok, (pontszám 1-9)
6. népsűrűség. (pontszám 1-6)
(4) Amennyiben az értékelési kritériumok alapján bizonytalan a díjzónába való pontos besorolhatóság, úgy az 5.
bekezdésben részletezett módon pontértékeket kell meghatározni, és a tervet a pontszámok összege alapján kell a
következő díjzónákba besorolni:
1. Díjzóna I. : Tájvédelmi és fejlesztési tervek 16 pontig,
2. Díjosztály II. : Tájvédelmi és fejlesztési tervek 17 – 30 pontig,
3. Díjosztály III. : Tájvédelmi és fejlesztési tervek 31 – 42 pontig.
(1) A zöldfelület rendezési tervek esetén a 24 § -ban felsorolt szolgáltatások díjazásának minimum és maximum
értékeit a következő díjtáblázat rögzíti:
(2) A díjakat a 3. bekezdés szorzóinak összegére vonatkozóan az 1. bekezdés díjtáblázata alapján kell kiszámítani.
6. Olyan területek, amelyek talajfeltöltésre, lehordásra vagy kőzet, talaj illetve egyéb ásványi anyag kitermelésére
lettek kijelölve, hektáronként 400 kalkulációs egység,
7. Olyan mezőgazdasági és erdészeti területek, amelyek alacsony szintű táj – és természetvédelmi oltalom alá
tartoznak, hektáronként 400 kalkulációs egység,
8. Olyan mezőgazdasági és erdészeti területek, amelyek nem tartoznak táj – és természetvédelmi oltalom alá, vagy
tagosított mezőgazdasági és erdészeti területek hektáronként 100 kalkulációs egység,
9. Olyan vízgazdálkodási területek, amelyek táj- és természetvédelmi oltalom alá taroznak, hektáronként 400
kalkulációs egység
10. Olyan vízgazdálkodási területek, amelyek nem tartoznak táj- és természetvédelmi oltalom alá, hektáronként 100
kalkulációs egység
(4) A települési zöldfelületi rendszerterveket akkor lehet a II. díjosztályba sorolni az értékelési kritériumok száma és
súlya alapján, ha erről szerződéskötéskor írásos megállapodás születik. Az értékelési kritériumok közé tartoznak
különösen:
1. bonyolult ökológiai vagy topográfiai adottságok,
2. nagyon differenciált területhasználat,
3. bonyolult tervezési feladat környezetvédelmi, örökségvédelmi és természetvédelmi területeken, ill.
játszóterek vagy sportpályák rendezése,
4. meglévő települési zöldfelületi rendszertervek részterületeinek megváltoztatása vagy átdolgozása
jelentősebb munkaráfordítással, valamint
5. települési zöldfelületi rendszertervek készítése fejlesztési vagy rehabilitációs területen.
(5) A díjakat a 24 § 4. szolgáltatási szakaszának - a végleges tervet ismertető dokumentáció alapján kell kiszámítani.
Ha a végleges terv szakasz nem kerül kidolgozásra, akkor a díjakat a megbízó által korábban elfogadott tervezési
szakasz alapján kell kiszámítani.
(1) A térségi tájvédelmi és fejlesztési tervek esetén a 25 § -ban felsorolt szolgáltatások díjazásának minimum és
maximum értékeit a következő díjtáblázat határozza meg:
(2) A díjakat a tervezési terület hektárban mért teljes kiterjedése alapján kell kiszámítani. (ld. 28 § 2 bekezdés)
(3) A térségi tájvédelmi és fejlesztési terveket akkor lehet a II. díjosztályba sorolni az értékelési kritériumok száma és
súlya alapján, ha erről szerződéskötéskor írásos megállapodás születik. Az értékelési kritériumok közé tartoznak
különösen:
1. bonyolult ökológiai adottságok,
2. konurbációs területek,
3. rekreációs övezetek,
4. különleges tájhasználati igények, például nagy kiterjedésű ásványkitermelések,
5. bonyolult tervezési feladat környezetvédelem által érintett területen.
(1) A természetvédelmi kezelési és fejlesztési tervek esetén a 27 § -ban felsorolt szolgáltatások díjazásának minimum
és maximum értékeit a következő díjtáblázat határozza meg:
(2) A díjakat a tervezési terület hektárban mért alapterülete alapján kell kiszámítani.
(3) A díjzónába sorolás a következő tervezési követelményekre vonatkozó értékelési kritériumok alapján határozható
meg :
1. szakmai előírások, (pontszám 1-4)
2. a meglévő növényegyedek vagy növénytársulások változatossága, (pontszám 1-9)
3. fauna változatossága, (pontszám 1-9)
4. a környezeti- és természeti elemek és a tájkép befolyásolása vagy károsítása, (pontszám 1-6)
5. célmeghatározásokhoz, valamint természetvédelmi és fejlesztési intézkedések
meghatározásához szükséges ráfordítás (pontszám 1-6)
(4) Amennyiben a természetvédelmi kezelési és fejlesztési tervre több díjosztály kritériumai is alkalmazhatóak, és
emiatt kétséges, hogy melyik díjosztályba sorolható a terv, úgy az 5. bekezdésben részletezett számítási eljárással
kell meghatározni a pontokat; a tervet az összpontszám alapján kell a következő díjosztályok közé besorolni:
1. Díjzóna I. : Természetvédelmi kezelési és fejlesztési tervek 1 - 3 pontig,
2. Díjzóna II. : Természetvédelmi kezelési és fejlesztési tervek 14 - 24 pontig,
3. Díjzóna III. : Természetvédelmi kezelési és fejlesztési tervek 25 - 34 pontig.
32 § Díjalap jellemzői
(3) Nem számíthatók be a díjalapba az olyan telekfeltárás- és közműelőkészítési költségek, valamint az olyan
felszereléssel és művészeti alkotásokkal kapcsolatos szolgáltatások, amelyben a Tervező nem vesz részt a
tervezésben, sem a beszerzésben, a kivitelezés vagy a beszerelés felügyeletében.
(4) a 11. § 1. bekezdés nem érvényes, ha a szabadtéri létesítményekre vonatkozó elkülönített, díjalapba
beszámítható költség kevesebb, mint 7500 Euró összeget tesz ki
A 3. bekezdés ebben az esetben nem alkalmazandó.
(2) A díjzónákhoz történő hozzárendelés az épületekkel kapcsolatos szolgáltatások esetén a következő értékelési
jellemzők alapján történik:
1. A környezetbe illesztés követelményei (pontszám 1-6)
2. Funkcióterületek száma (pontszám 1-9)
3. Formálás követelményei (pontszám 1-9)
4. Konstrukciós követelmények (pontszám 1-6)
5. Technikai felszereltség (pontszám 1-6)
6. Kialakítás (pontszám 1-6)
(3) A díjzónákhoz történő hozzárendelés a belső térkialakításokkal kapcsolatos szolgáltatások esetén a következő
értékelési jellemzők alapján történik:
1. funkcionális területek köre (pontszám 1-6)
2. világítástervezési követelmények, (pontszám 1-6)
3. tér elrendezés és tér-arány képzés igényei (pontszám 1-6)
4. technikai felszereltség (pontszám 1-6)
5. szín- és anyagmeghatározás (pontszám 1-9)
6. konstruktív részletképzés (pontszám 1-9)
(5) Épületek esetén a díjzónába történő besoroláskor a tervezési követelmények nehézségi fokának megfelelően kell
az értékelési kritériumokat a (2) bekezdés 1, 4 – 6. pontja szerint 6 pontig, a (2) bekezdés 2 és 3 pont szerinti
értékelési kritériumokat 9 pontig, belső térkialakítás esetén (3) bekezdés 1-4. pontja szerint 6 pontig, és a (3)
bekezdés 5-6. pontja szerinti értékelési kritériumokat 9 pontig osztályozni.
35 § Meglévő építmények
(1) Átalakítások és korszerűsítések esetén a szolgáltatásokért az objektumra vonatkozóan 80 % -ig lehet felárban
megállapodni. Amennyiben nem történik írásos megállapodás, a szolgáltatásokra a II. díjzónától 20 % felár
számítható fel.
Átalakításokkal és korszerűsítéssel kapcsolatos szolgáltatások díjait, a 2 § paragrafus 6 és 7, pontjainak értelmében,
a beszámítható költségek, a díjzóna, a szolgáltatási munkafázis, és a díjtáblázat szerint kell meghatározni, amelyet az
átalakításhoz és a korszerűsítéshez értelemszerűen kell hozzárendelni.
36 § Karbantartás és helyreállítás
(1) Épületek karbantartási és helyreállítási munkáihoz kapcsolódó szolgáltatásokra megállapodás köthető az objektum
megvalósulásának tervezői felügyeletre vonatkozó százalékarány 50 százalékig történő növeléséről.
(2) A karbantartási és helyreállítási szolgáltatásokra vonatkozó díjakat a díjalapba beszámítható költségek, a díjzónák
a szolgáltatási fázisok és a díjtáblázat alapján kell meghatározni.
37 § A díjalap jellemzői
(3) 11 § paragrafus 1. bekezdése nem érvényes, ha az építmény díjalapja 7500 Eurós értékhatár alatt marad. A 2.
bekezdés ez esetben nem alkalmazandó.
(2) Az egyes szolgáltatási munkafázisokhoz tartozó szolgáltatásokat részleteiben a 11. melléklet szabályozza.
(1) Kert- és szabadtérépítészeti szolgáltatások esetén a 38 § -ban felsorolt szolgáltatások díjazásának minimum és
maximum értékeit a következő díjtáblázat tartalmazza:
(2) A díjzónába sorolás a következő a tervezési követelményekre vonatkozó értékelési kritériumok alapján történik:
1. A környezethez való illeszkedéssel szembeni elvárások és követelmények, (pontszám 1-8)
2. A természet- és a táj védelmével, kezelésével és fejlesztésével szembeni
elvárások és követelmények, (pontszám 1-8)
3. használati funkciók száma, (pontszám 1-6)
4. kialakítással szembeni követelmények, (pontszám 1-8)
5. közművek általi érintettség. (pontszám 1-6)
(3) Amennyiben a kert- és szabadtérépítészeti tervre több díjzóna kritériumai is alkalmazhatóak, és bizonytalan a
díjzónába való pontos besorolhatóság, úgy a 4. bekezdésben részletezett módon pontértékeket kell meghatározni, és
a szabadtéri létesítményeket a pontszámok összege alapján kell a következő díjzónákba sorolni:
(4) A kert- és szabadtérépítészeti terv díjosztályokba való sorolásakor a tervezési követelmények nehézségi
fokának megfelelően a 2. bekezdés 1, 2, és 4 pontjai szerinti értékelési kritériumok 8 pontig
osztályozhatóak, 2. bekezdés 3 é 5 pontok szerinti értékelési kritériumok 6 pontig osztályozhatóak.
(4) A kert- és szabadtérépítészeti terv díjzónához való hozzárendelésekor a tervezési követelmények nehézségi
fokának megfelelően a
2. bekezdés 1., 2., és 4. pontjai szerinti értékelési kritériumok 8 pontig osztályozhatóak, a
2. bekezdés 3. és 5. pontjai szerinti értékelési kritériumok 6 pontig osztályozhatóak.
40 § Alkalmazási terület
41 § Díjalap jellemzői
(3) A díjalapba nem számíthatóak be a következő költségek, amelyhez kapcsolódóan a Tervező nem vett részt sem a
tervezésben, sem a kivitelezés felügyeletében:
(1) Az építőmérnöki tervezés esetén a 42 § -ban felsorolt szolgáltatások díjazásának minimum és maximum értékeit a
következő díjtáblázat rögzíti:
(2) A díjzónához való hozzárendelés, a tervezéssel szemben állított követelmények összetettsége alapján, a
következő értékelési kritériumok szerint történik:
(3) Amennyiben az értékelési kritériumok alapján bizonytalan a díjzónába való pontos besorolhatóság, úgy a 4.
bekezdésben részletezett módon pontértékeket kell meghatározni, és a létesítményt a pontszámok összege alapján
kell a következő díjzónákba sorolni:
(4) Az építőmérnöki munka díjzónába történő besorolásakor a tervezési követelmények nehézségi fokának
megfelelően az értékelési kritériumokat a következők szerint kell értékelni:
§ 44 Alkalmazási terület
45 § A díjalap jellemzői
(2) Valamennyi szolgáltatási munkafázis minden egyes szolgáltatását az 12. melléklet szabályozza.
(3) A 35 § és 36 § 2. bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.
(1) A közlekedésépítő mérnöki létesítmények tervezése esetén a 46 § -ban felsorolt szolgáltatások díjazásának
minimum és maximum értékeit a következő díjtáblázat rögzíti, a 44 § alkalmazási területére vonatkozóan:
48 § Díjalap jellemzői
(1) Épületek és a csatlakozó szerkezeti létesítmények esetén a díjalapba beszámolható költségek a teherhordó
szerkezet és épületszerkezetek költségeink 55 százaléka,
és a technikai felszereltség (épületgépészet, villamos berendezések, stb) költségeinek 10 százaléka.
(2) Azon épületek esetén, ahol a költségek nagy hányadát az alapozási munkák és a tartószerkezetek, valamint az
átalakítások képezik, a szerződő felek szerződéskötéskor írásban arról is megegyezhetnek, hogy a díjalapba
beszámítható költségek ne a fenti 1. bekezdést alkalmazva, hanem a 3. bekezdés 1-12 pontjai szerint legyenek
meghatározva.
(3) A mérnöki munkák díjalapba beszámítható költségei között teljes költséggel beszámolhatóak a következők
1. földmunkák,
2. falazókőműves munkák,
3. beton és vasbeton építési munkák
4. kőműves munkák természetes kőből,
5. cementkötésű falazóelemek kőműves munkái,
6. ács- és asztalos munkák,
7. acélszerkezeti munkák
8. az előbb felsorolt szolgáltatások anyagaitól eltérő anyagú tartószerkezetek és tartószerkezetek
alkotóelemei
9. szigetelési munkák,
10. tetőfedési és tetőszigetelési munkák,
11. bádogos munkák,
12. teherhordó szerkezetek acélszerkezeti és lakatos munkái
13. fúrási munkák, kivéve a talajfeltárási furások,
14. dúcolási munkák munkagödrökhöz,
15. Mélyalapozási munkák
16. talajvízszintsüllyesztési munkák,
beleértve a felvonulás költségeit. A 4. bekezdés változatlanul érvényes.
(4) A díjalapba nem beszámítható költségek, amennyiben a 2. vagy 3. bekezdést alkalmazzák:
1. az építési helyszín előkészítése,
2. Humuszleszedés és deponálás
3. többletköltség a rendkívüli földkiemelési munkáknál,
4. statikai számítást nem igénylő árkok csővezetékek fektetéséhez,
5. olyan nem teherhordó válaszfalak, amelyek keskenyebbek, mint 11,5 centiméter,
6. statikai számítást nem igénylő aljzatbetonok,
7. különleges kivitelezésekre vonatkozó többletköltségek,
8. téliesítés és egyéb téli munkavégzéssel kapcsolatos kiegészítő intézkedések,
9. épület vagy építőmérnöki létesítmények befejező munkáival kapcsolatban végzett kőmunkák természetes
kőből, műköves munkák, ács- asztalosmunkák, acél- és bádogos munkák,
10. járulékos építési költségek.
(5) Segéd- és állványszerkezetek mérnöki létesítmények esetén a díjalapba beszámíthatóak a gyártási-előállítási
költségek, beleértve az építési felvonulással kapcsolatos költségeket.
Amennyiben egyes alkotóelemek ismételten felhasználhatóak, úgy az új értéküket kell figyelembe venni.
(6) A díjalap számításakor a szerződő felek abban is megegyezhetnek, hogy az 1-3 bekezdésekben nem említett
munkák költségeinek, valamint a 4 bekezdés 7 pontjában, és épületek esetén a 3. bekezdés 13 – 16 pontjaiban
felsorolt költségek egészét vagy egy részét beszámítják a díjalapba,
feltéve, hogy a szolgáltató a fentebb felsorolt munkák elvégzése folyamán extra szolgáltatásokat nyújt a 49 §
paragrafusban definiált tartószerkezetekkel kapcsolatban.
(1) A teherhordó szerkezetek tervezésével kapcsolatos szolgáltatások díjának tervfázisonkénti százalékos felosztását
a 40 § 1-5 pontok szerinti épületekre és a hozzátartozó épített létesítményekre vonatkozóan a 13. mellékletben
meghatározott 1-6 pontokban, a 40 § 6 és 7 pontjában rögzített mérnöki munkákra vonatkozóan a 13. melléklet 2 - 6
pontjában foglalják össze és az 50 § díjtáblázata rögzíti:
1. szolgáltatási munkafázis: Alapadatok meghatározása 3%
(1) A következő díjtáblázat rögzíti a 49 §-ban felsorolt, a teherhordó szerkezetek tervezésével kapcsolatos
szolgáltatásokért járó minimum és maximum díjakat.
(2) A díjzónához való hozzárendelés, a teherhordó szerkezetek statikus – konstrukciós számítások nehézségi foka
alapján, a következő értékelési kritériumok szerint történik:
51 § Alkalmazásiási terület
52 § Díjalap jellemzői
(3) Nem számíthatók be a díjalapba az olyan telekfeltárás- és közműelőkészítési költségek, valamint az olyan külső
technikai berendezések (épületgépészeti és elektromos stb.) berendezések költségei, amelyben a Tervező nem vesz
részt a tervezésben, a kivitelezés vagy a beszerelés felügyeletében.
Díjalap
I. díjzóna II. díjzóna III. díjzóna
tól ig tól ig tól ig
Euró Euró Euró Euró
5.113 1.626 2.109 2.109 2.593 2.593 3.077
7.500 2.234 2.886 2.886 3.538 3.538 4.190
10.000 2.812 3.618 3.618 4.421 4.421 5.227
15.000 3.903 4.981 4.981 6.053 6.053 7.132
20.000 4.920 6.262 6.262 7.605 7.605 8.947
25.000 5.882 7.489 7.489 9.100 9.100 10.707
30.000 6.795 8.670 8.670 10.552 10.552 12.428
35.000 7.674 9.804 9.804 11.932 11.932 14.062
40.000 8.506 10.891 10.891 13.269 13.269 15.653
45.000 9.336 11.942 11.942 14.541 14.541 17.147
50.000 10.157 12.991 12.991 15.818 15.818 18.652
75.000 13.825 17.645 17.645 21.470 21.470 25.290
100.000 17.184 21.839 21.839 26.490 26.490 31.145
150.000 23.216 29.252 29.252 35.290 35.290 41.328
200.000 29.057 36.110 36.110 43.159 43.159 50.212
250.000 35.152 43.175 43.175 51.203 51.203 59.226
300.000 41.263 50.245 50.245 59.227 59.227 68.209
350.000 47.493 57.474 57.474 67.455 67.455 77.437
400.000 53.700 64.757 64.757 75.819 75.819 86.876
450.000 59.961 72.030 72.030 84.097 84.097 96.166
500.000 66.254 79.301 79.301 92.353 92.353 105.400
750.000 96.686 113.598 113.598 130.516 130.516 147.428
1.000.000 125.694 144.936 144.936 164.174 164.174 183.415
1.500.000 180.748 200.873 200.873 220.993 220.993 241.119
2.000.000 233.881 254.373 254.373 274.869 274.869 295.361
2.500.000 285.744 308.367 308.367 330.998 330.998 353.621
3.000.000 335.147 359.125 359.125 383.098 383.098 407.076
3.500.000 380.361 405.518 405.518 430.680 430.680 455.838
3.750.000 401.625 427.295 427.295 452.971 452.971 478.641
3.834.689 408.667 434.499 434.499 460.336 460.336 486.168
(3) Amennyiben az épületgépészeti és elektromos felszerelések egyetlen csoportjához tartozó berendezések több
különböző díjzóna alá is besorolhatóak, úgy az 1. bekezdésben definiált díjat az egyes részdíjak összegeként kell
megállapítani.
Az egyes részdíjat mindenkor azokra a berendezésekre kell meghatározni, amelyek egy díjzónához tartoznak.
Ezeket a külön díjzónákból kikeresett részdíjakat az épületgépészeti és elektromos felszerelések adott csoportjához
tartozó teljes díjalapba beszámítható költség alapján kell minden egyes táblázatban visszakeresni.
A részdíjat ezután az épületgépészeti és elektromos berendezések teljes díjalapja és az egyetlen díjzónához rendelt
berendezések díjalapja közötti arány alapján kell módosítani.
§ 55 Átmeneti rendelkezések
A Rendelet nem érvényes azokra a szolgáltatásokra, amelyeket a hatályba lépés előtt született szerződések
részeként teljesít a Tervező; ezekre a korábbi rendeletek maradnak irányadók.