BMW Kornyezeti Hatastanulmany

BMW közútigépjármű-gyártó
üzem
Debrecen
Környezeti Hatástanulmány
Nyilvános Változat
2019. január 15.

Mott MacDonald
Átrium Park F7
Váci út 45
1134 Budapest
Magyarország
T +36 1 288 2020

F +36 1 288 2010
mottmac.com
BMW közútigépjármű-gyártó
üzem 389628 AA01 E
P:\Budapest\TPE\PROJECTS\399956_BMW\H Reports and Drawings\H.02 Outgoing
Reports\H-02-03_BMW_EIA_E_Final2019\BMW_F100_KHT_verE_Nyilvános.docx
Mott MacDonald
Debrecen
2019. január 15.
Mott MacDonald Magyarország Kft. Cg.

01-09-068915
Mott MacDonald | BMW közútigépjármű-gyártó üzem
Debrecen
Tartal omjeg yz ék
Vezetői összefoglaló 1
1 Az előzmények összefoglalása 7
1.1 Előzmények, a tervbe vett tevékenység célja 7
1.2 Az engedélykérő adatai 8
1.2.1 Cégadatok 8
1.2.2 Környezetvédelmi konzultáns elérhetősége 8
1.3 Előzetes egyeztetések 8
1.4 A környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete 9
1.4.1 Módszertan 9
1.4.2 Technikai háttér 10
1.4.3 Hatások minősítése 11
1.5 A korábban számba vett fő változatok és a kiválasztás indoklása 12
2 A tervezett tevékenység bemutatása 13

2.1 A tervezett tevékenység vizsgált változata 13
2.2 Tevékenység volumene 13
2.3 A telepítés és a működés megkezdésének várható időpontja és időtartama, a
kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása 13
2.4 A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának
jelenlegi és a településrendezési eszközökben rögzített módja 14
2.4.1 A telepítési hely lehatárolása 14
2.4.1.1 Sarokponti koordináták 14
2.4.1.2 Jelenlegi területhasználat 14
2.4.2 Területrendezési tervek vagy településrendezési eszközök módosítása15
2.4.3 A számításba vett változatok összefüggése korábbi tervekkel 17
2.5 A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz
kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye 17
2.5.1 Gyártótevékenységhez szükséges létesítmények 18
2.5.2 Segédüzemi létesítmények 18
2.5.2.1 Decentralizált segédüzemi létesítmények 18
2.5.2.2 Központi segédüzemi létesítmények 19
2.6 A tervezett technológia megvalósításának leírása 20
2.6.1 Technológiai leírás 20
2.6.1.1 (TU) Présüzemi technológia 20
2.6.1.2 (TKB) Karosszéria-üzemi technológia 20
2.6.1.3 (TOF) Felületkezelő-/festőüzemi technológia 21
2.6.1.4 (TMO) Összeszerelő üzemi technológia 21
2.6.1.5 (TGF) Készjármű üzem 22
2.6.1.6 Tesztpálya üzemeltetés 22
2.6.1.7 Járműmosó 22
2.6.1.8 Oktatóközpont 22
2.6.1.9 Laboratórium 22
2.6.2 Anyagfelhasználás főbb mutatói 23
2.7 A már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések 24
2.7.1 Karosszéria-üzem környezetvédelmi létesítményei 24
2.7.2 Festőüzem környezetvédelmi létesítményei 24
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

P:\Budapest\TPE\PROJECTS\399956_BMW\H Reports and Drawings\H.02 Outgoing Reports\H-02-
03_BMW_EIA_E_Final2019\BMW_F100_KHT_verE_Nyilvános.docx
Debrecen
2.7.2.1 Talaj/talajvízszennyezés elleni védelem 24

2.7.2.2 Légtisztító berendezések 25
2.7.2.3 Szennyvíz előkezelés 25
2.7.3 Töltőanyag-szennyezés és tűz elleni védelem 26
2.7.4 Segédüzemi létesítmények környezetvédelme 27
2.7.4.1 Tartálypark 27
2.7.4.2 Olaj- és vegyszerraktár 27
2.7.4.3 Gázpalack raktár 28
2.8 Kapcsolódó műveletek 29
2.8.1 Telepítéshez szükséges műveletek 29
2.8.1.1 Építés, bontás 29
2.8.1.2 Közműérintettség, kiváltás, áthelyezés 30
2.8.1.3 Termőföld igénybevétel 31
2.8.1.4 Erdő igénybevétele 31
2.8.1.5 A telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely
vagy lerakóhely létesítése és üzemeltetése 32
2.8.1.6 A telepítéshez szükséges tereprendezés, vízrendezés 32
2.8.1.7 A telepítéshez szükséges szállítás, raktározás, tárolás 35
2.8.1.8 A telepítés során keletkező hulladékokkal történő
gazdálkodás 36
2.8.2 Megvalósítás kapcsolódó műveletei 37
2.8.2.1 Közműellátás 37
2.8.2.2 Telephelyi világítás 37
2.8.2.3 Raktározás 38
2.8.2.4 Hulladékgazdálkodás 41
2.8.2.5 Szennyvízkezelés 46
2.8.3 Felhagyáshoz szükséges műveletek 47
2.9 Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetén
külföldi referencia 48
2.10 Alapadatok bizonytalansága, rendelkezésre állása 48
2.10.1 Tervezési alapadatok 48
2.10.2 Megalapozó információk 48
2.11 Nyilatkozat összetartozó tevékenységek megvalósításáról 48
2.12 Katasztrófavédelmi szempontok 49
2.12.1 Ipari baleseti kockázatok 49
2.12.1.1 A telepítési hely környezetében működő veszélyes
anyagokkal foglalkozó üzemek 49
2.12.1.2 A súlyos balesetek következményeinek meghatározása 49
2.12.2 Természeti katasztrófáknak való kitettség bemutatása 53
3 Hatásfolyamatok, hatásterületek 60
3.1 Hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatok 60
3.1.1 Normál üzemi hatótényezők 60
3.1.2 Hatásfolyamatok részletesen környezeti elemek és rendszerek szerint 62
3.1.2.1 Táj 62
3.1.2.2 Élővilág és ökológiai rendszer 63
3.1.2.3 Föld, felszín alatti vizek 64
3.1.2.4 Felszíni vizek 65
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
3.1.2.5 Levegőminőség 66
3.1.2.6 Zaj- és rezgés 66
3.1.2.7 Épített környezet és települések 67
3.1.2.8 Társadalmi és gazdasági, környezet egészségügyi hatások68
3.1.3 Havária 69
4 A várható környezeti hatások becslése és értékelése 70

4.1 Táj 70
4.1.1 Vonatkozó jogszabályok, határértékek 70
4.1.2 Jelenlegi állapot bemutatása 70
4.1.2.1 Az érintett kistáj rövid bemutatása 70
4.1.2.2 Tájleírás 71
4.1.2.3 Jelenlegi területhasználat és felszínborítás 71
4.1.2.4 Tájvizsgálat 72
4.1.2.5 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 73
4.1.2.6 Zöldfelületi rendszer 73
4.1.2.7 Egyedi tájértékek 73
4.1.2.8 Tájképi értékek 73
4.1.3 Az építés (telepítés) során várható hatások bemutatása 73
4.1.3.1 Tájkép megváltozása 73
4.1.3.2 Területhasználatok megváltozása 73
4.1.3.3 Tájjelleg (tájkarakter) megváltozása 74
4.1.4 Az üzemelés (megvalósítás) során várható hatások bemutatása 75
4.1.4.1 Tájkép megváltozása 75
4.1.4.2 Területhasználatok megváltozása 75
4.1.4.3 Tájszerkezet változása 75
4.1.4.4 Tájjelleg (tájkarakter) megváltozása 75
4.1.4.5 A településkarakter (településkép, településszerkezet)
megváltozása 76
4.1.5 Felhagyás/megszüntetés hatásai 76
4.1.6 Havária események következtében várható hatások 76
4.1.7 Hatásterület lehatárolása 76
4.2 Élővilág és ökológiai rendszer 77
4.2.2 Vizsgálati módszerek 77
4.2.2.1 Botanikai vizsgálati módszerek 77
4.2.2.2 Zoológiai vizsgálati módszerek 78
4.2.3.1 Védett természeti területek érintettsége 78
4.2.3.2 Növényzeti adottságok 78
4.2.3.3 Zoológiai adottságok 80
4.2.3.4 A terület vadállományának jellemzése, dinamikája, védelmi
lehetőségei 80
4.2.8 A kapcsolódó létesítmények megépülése esetén várható hatások 81
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen

4.3 Föld, felszín alatti víz 83
4.3.2.1 Vízgyűjtő-gazdálkodás szempontú bemutatás 83
4.3.2.2 Talajvíz helyzete és a terület érzékenységi besorolása 85
4.3.2.3 Alapállapot a sertéstelep vonatkozásában 88
4.3.2.4 Talajviszonyok 88
4.4 Felszíni víz 93
4.4.2.1 A tervezési terület és környezetének felszíni vizei, valamint
VGT szempontú bemutatása 93
4.4.4.1 Vízellátás 97
4.4.4.2 Üzemi szennyvíz keletkezés és előkezelés 98
4.4.4.3 Csapadékvizek keletkezése, elvezetése, tisztítása 100
4.4.4.4 Monitoring, önellenőrzés 101
4.4.8 A víz keretirányelvnek való megfelelőség vizsgálata 102
4.5 Levegőminőség 103
4.5.1 Vonatkozó jogszabályok és határértékek ismertetése 103
4.5.2.1 Zóna besorolás 104
4.5.2.2 Éghajlati, meteorológiai adatok a tervezési területen 104
4.5.2.3 Jelenlegi immissziós állapot bemutatása 106
4.5.4.1 Hőtermelés pontforrásai 118
4.5.4.2 A gyártási tevékenység technológiai kibocsátásai 122
4.5.4.3 Hozzájárulás a kialakuló légszennyezettséghez (immisszió)
130
4.5.4.4 Bűzkibocsátás, bűzterhelés és egyéb diffúz források, védelmi
övezetek 138
4.5.4.5 Szabályozott anyagok (klímagázok alkalmazása) 138
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.5.8 A hatásterület lehatárolása 139

4.6 Éghajlatvédelmi szempontok – Atmoszférikus hatások 140
4.6.1 Üvegházhatású gázok várható kibocsátása 140
4.6.2 A klímaváltozás hatása a projektre – érzékenység 141
4.6.3 Éghajlatváltozási referenciaállapotok – kitettség 142
4.6.4 Sérülékenység elemzés, a potenciális hatások értékelése 144
4.6.5 Kockázatelemzés 145
4.6.6 Tervezett mitigációs és adaptációs intézkedések 146
4.6.7 A projekt hatása a hatásterület alkalmazkodóképességére 148
4.6.8 Monitoring javaslat 149
4.6.9 Üvegházhatású gázok megkötésére, növényzet általi elnyelésére
gyakorolt hatás 149
4.7 Zaj- és rezgés 151
4.7.2 Hatásterület lehatárolás módszertana 152
4.8 Épített környezet, települések, kulturális örökség 162
4.8.1 Vonatkozó jogszabályok 162
4.8.2.1 Települési jellemzők 162
4.8.2.2 Térségi közlekedés és országos közműhálózat 164
4.8.2.3 Örökségvédelmi területek 165
4.8.2.4 Egyéb építmények 165
4.9 Társadalmi és gazdasági, környezet-egészségügyi hatások 170
4.9.1.1 Társadalmi és népegészségügyi jellemzők 170
4.9.1.2 Gazdasági jellemzők 171
4.9.2.1 Lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatások 172
4.9.2.2 Társadalmi-gazdasági hatások 173
4.9.3.1 Lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatások 173
4.9.3.2 Társadalmi-gazdasági hatások 174
4.10 Baleset- üzemzavar kockázatból eredő hatások 175
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.11 Kumulatív hatások 175
5 Országhatáron átterjedő hatások 176
6 Környezetvédelmi intézkedések 177

6.1 Megelőző, hatáscsökkentő, kompenzáló, elhárító intézkedések 177
6.1.1 Tájvédelem 177
6.1.1.1 Javasolt intézkedések az építés ideje alatt 177
6.1.1.2 Javasolt intézkedések az üzemelés ideje alatt 177
6.1.2 Élővilágvédelem 177
6.1.3 Földtani közeg, felszín alatti víz 177
6.1.4 Felszíni víz védelem 177
6.1.5 Levegőminőség-védelem 178
6.1.5.1 Javasolt intézkedések az építés ideje alatt: 178
6.1.6 Zaj- és rezgésvédelem 178
6.1.7 Épített környezet 178
6.1.7.1 Javasolt intézkedések az építés ideje alatt: 178
6.2 Javasolt monitoring 179
6.2.1 Tájvédelem 179
6.2.2 Élővilágvédelem 179
6.2.3 Földtani közeg, felszín alatti vizek védelme 179
6.2.4 Felszíni víz védelem 179
6.2.5 Levegőminőség-védelem 179
6.2.6 Zaj- és rezgésvédelmi monitoring 179
6.2.7 Épített környezet 180
6.3 Az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően 180
7 Egyéb adatok 181

7.1 Felhasznált adatok forrása 181
7.1.1 Idézett forrásmunkák és elérhetőségük 181
7.2 Állami vagy üzleti titoknak minősülő adatok 182
7.3 Szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok 183
8 Összefoglaló értékelés 184
9 Erdő igénybevétele 187
Függelékek 188
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A. Kapcsolódó dokumentumok 189
B. Jegyzőkönyvek 190
B.1 Levegőminőség – mérési jegyzőkönyv 190
B.2 Receptorpontokra számolt maximális immissziós értékek 191
B.3 Zajmérési jegyzőkönyv 194
C. Helyszínrajzok 195
C.1 Átnézetes helyszínrajz 195
C.2 Részletes helyszínrajz 196
D. Hatásterületek lehatárolása 197

D.1 Földtani közeg, felszín alatti, felszíni vizek 197
D.2 Levegőminőség, zaj és rezgés – Teljes közvetlen hatásterület 198
D.3 Táj- és élővilág-védelem 199
D.4 Épített-környezet és társadalmi-gazdasági hatások összesített hatásterülete –
Teljes közvetett hatásterület 200
Tábl áz atok
1. Táblázat: Előzetes egyeztetések 8

2. Táblázat: Hatások minősítésére szolgáló kategóriák magyarázata 11
3. Táblázat: A telephely sarokponti koordinátái 14
4. Táblázat: törölve 18
9. Táblázat: Várható napi szállítási forgalom 23
10. Táblázat: Helyben mozgatott és beszállított anyagmennyiségek 34
11. Táblázat: Építési szállítások becsült nagysága 36
12. Táblázat: Közműigény 37
13. Táblázat: Gázpalack tárolás 40
14. Táblázat: Tartályparkban elhelyezendő tartályok száma és várható kapacitása 40
16. Táblázat: Jellemző keletkező hulladékok 41
17. Táblázat: Ipari balesetek szempontjából releváns anyagok jelenléte (Lipcsében) és ezek alsó
küszöbértéke 51
18. Táblázat: Az üzem által keltett környezeti hatásfolyamatok 60
19. Táblázat: A természetességi értékszámok és rövid jellemzésük Seregélyes (1995) nyomán77
20. Táblázat: A területen előforduló védett állatfajok összefoglaló táblázata 80
21. Táblázat: Festés-, lakkozás-, fényezés-technológia szennyvíz előtisztító utáni (az egyéb
szennyvizekkel való keveredés előtti) pontra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékei 98
22. Táblázat: Szennyvíz kibocsátás küszöbértéke a közcsatornára bocsátás előtti ponton 99
23. Táblázat: csapadékvízre vonatkozó területi kibocsátási határérték 100
24. Táblázat: Egészségügyi határértékek 103
25. Táblázat: A tervezési irányértékek 103
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
26. Táblázat: Zónacsoport a szennyező anyagok szerint 104

27. Táblázat: Légszennyezettségi indexek, 2017. évre 107
28. Táblázat: A Debrecen RIV állomás NO2 adatai (2008-2017) 107
29. Táblázat: Az Automata állomások típusai és mért paraméterei 108
30. Táblázat: Értékelés a légszennyezttségi index alapján (2017) 108
31. Táblázat: Minősítés az összesített index alapján (2017) 108
32. Táblázat: 2017. évi kén dioxid 1 órás 109
33. Táblázat: 2017. évi nitrogén dioxid 1 órás 109
34. Táblázat: 2017. évi nitrogén oxidok 1 órás 109
35. Táblázat: 2017. évi szén-monoxid 1 órás 109
36. Táblázat: 2017. évi szálló por (PM10) 1 órás 109
37. Táblázat: 2017. évi szálló por (PM2,5) 1 órás 109
38. Táblázat: 2017. évi benzol 1 órás 110
39. Táblázat: 2017. évi kén dioxid 24 órás 110
40. Táblázat: 2017. évi nitrogén dioxid 24 órás 110
41. Táblázat: 2017. évi nitrogén oxidok 24 órás 110
42. Táblázat: 2017. évi szén-monoxid 8 órás futó átlag 110
43. Táblázat: 2017. évi ózon 8 órás futó átlag 110
44. Táblázat: 2017. évi szálló por (PM10) 24 órás 111
45. Táblázat: 2017. évi szálló por (PM2,5) 24 órás 111
46. Táblázat: 2017. évi benzol 24 órás 111
47. Táblázat: NO2 határérték túllépések 111
48. Táblázat: PM10 túllépések 111
49. Táblázat: Automata állomások NO2 értékei 112
50. Táblázat: Automata állomások NOx értékei 112
51. Táblázat: A mérési eredmények értékelése 113
52. Táblázat: A munkagépek várható kibocsátásai 116
53. Táblázat: Építési forgalom a csúcsórára (munkakezdés, munka vége) 116
54. Táblázat: Alkalmazott fajlagos kibocsátási értékek (g/km) a jelen állapotra (2017)
vonatkozóan, különböző járműsebességeknél 116
55. Táblázat: Az építési szállítások kibocsátásai 117
56. Táblázat: Imisszió növekmények a szállítási útvonal 10, 20 illetve 50m távolságában 117
57. Táblázat: Az 550 kW-os AHU berendezések kibocsátásai és határértékei 118
58. Táblázat: A kazánok kibocsátásai és határértékei 118
59. Táblázat: A présüzem termikus pontforrásai 119
60. Táblázat: A karosszériaüzem termikus pontforrásai 119
61. Táblázat: A felületkezelő üzem termikus pontforrásai 120
62. Táblázat: A járműösszeszerelő üzem termikus pontforrásai 120
63. Táblázat: Az egyéb épületek termikus pontforrrásai 121
64. Táblázat: A kibocsátások jellemző paraméterei 122
65. Táblázat: A szervetlen szennyezőanyagok kibocsátási koncentrációnak megfeleltetése 124
66. Táblázat: Szerves anyagokra vonatkozó kibocsátási szabályok 124
67. Táblázat: Kibocsátott szerves anyagok osztályba sorolása 125
68. Táblázat: A szerves szennyezőanyagok kibocsátási koncentrációnak megfeletetése 125
69. Táblázat: Technológiai szervetlen kibocsátások 126
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
70. Táblázat: Technológiai szerves kibocsátások I. 126

71. Táblázat: Technológiai szerves kibocsátások II. 127
72. Táblázat: Járműfestés oldószer-felhasználási és -termelési küszöbértékei és a teljes VOC-
kibocsátás határértékei 128
73. Táblázat: A VOC kibocsátások megfeleltetése 129
74. Táblázat: Euro 6 normák 129
75. Táblázat: A próbapad kibocsátásai 129
76. Táblázat: Eljárásspecifikus határértékek 130
77. Táblázat: Légszennyező anyagok tervezési irányértékei és a maximális értékek 132
78. Táblázat: Légszennyező anyagok egészségügyi határértékei és a max kialakuló értékek 133
79. Táblázat: Benzol egészségügyi határértékei és a legnagyobb kialakuló érték 134
80. Táblázat: Légszennyező anyagok tervezési irányértékei és a legnagyobb kialakuló értékek
135
81. Táblázat: Az 33. számú főút forgalmi adatai 136
82. Táblázat: A forgalmi értékek változásai 137
vonatkozóan, különböző járműsebességeknél 137
84. Táblázat: Az 33. számú főút adott útszakasza kibocsátásai 137
85. Táblázat: Imisszió növekmények az úttengely 10, 20, 50 illetve 100m távolságában 137
86. Táblázat: A tervezett üzem CO2 kibocsátása (t-CO2eq/év) a működés során, teljes kapacitás
mellett 140
87. Táblázat: Érzékenységi mátrix 141
88. Táblázat: Kitettség összefoglaló értékelése 144
89. Táblázat: A potenciális éghajlati hatások vizsgálata (sérülékenység) 145
90. Táblázat: Klímakockázatok és következményeik 145
91. Táblázat: Klímakockázatok besorolása 146
92. Táblázat: Építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés határértékei a zajtól
védendő területeken 151
93. Táblázat: A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken
152
94. Táblázat: Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól
védendő területeken 152
95. Táblázat: Építési zaj 154
96. Táblázat: Építés forgalmi zaja 155
97. Táblázat: Bel- és kültéri zajforrások kibocsátásai a működési fázisban 156
98. Táblázat: Homlokzati terhelések 157
99. Táblázat: Üzemelési időszak forgalmi többlete 159
100. Táblázat: Forgalmi zajemisszió többletek irányonként és napszakonként 160
101. Táblázat: A beruházási területen található régészeti területek 165
102. Táblázat: Az üzem szakterületenként értékelt hatásainak összesítése 184
103. Táblázat: Maximális számított immisszió az érzékeny hatásviselőknél 192
Ábr ák
1. Ábra: Jelenlegi területhasználatok 14

2. Ábra: Új területfelhasználások a módosított szerkezeti terv alapján 15
3. Ábra: Módosított szabályozási terv szerinti építési övezetek 16
4. Ábra: Munkafolyamatok sorrendje és anyagok sematikus áramlási iránya a gyár területén 18
5. Ábra: Segédüzemi és üzemviteli (másodlagos) létesítmények elhelyezkedése 20
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
6. Ábra: törölve 20
7. Ábra: törölve 22
8. Ábra: Üzemi kapuk elosztása 23
9. Ábra: Ipari szennyvíz előkezelés folyamata 26
10. Ábra: Felszín feletti tartályok felfogóterének kialakítása 27
11. Ábra: Észak-Nyugati Ipari Parkhoz kapcsolódó tervezett út- és vasútfejlesztés 30
12. Ábra: Feltöltés és bevágás kialakítása teraszos tereprendezés esetén az előzetes tervek
szerint 33
13. Ábra: Munkaplatform sematikus keresztmetszeti képe 34
14. Ábra: Tervezett telephelyi világítás 38
15. Ábra: Egy jármű gyártása során keletkező, lerakóra kerülő hulladékmennyiség (kg/jármű)
csoport szinten az utóbbi 5 évben 44
16. Ábra: Üzemi hulladék gyűjtőhely kialakítása 45
17. Ábra: Veszélyes anyag tárolók 100- és 200 m-es körzete 53
18. Ábra: Magyarország szeizmikus zónatérképe 58
19. Ábra: CORINE CLC50 felszínborítás a tervezési területen 71
20. Ábra: A tervezési terület tájalkotó elemei 72
21. Ábra: Az új gazdasági övezetben létrejövő területi változások a rendezési terv módosítása
szerint 74
22. Ábra: Spontán akácos (S1) szántóföldek között 79
23. Ábra: Spontán akácos belső területe nudum jellegű, aljnövényzetben kifejezetten szegény79
24. Ábra: A tervezési területen nagyüzemi szántókat (T1) találunk 79
25. Ábra: A sertéstelepet övező (T4) keskeny véderdősáv 79
26. Ábra: VGT szerinti sekély porózus (sp.) víztestek a beruházási terület környezetében 84
27. Ábra: Talajvíz helyzete a tervezett üzem területén (kontúrvonalak értéke mBf) 85
28. Ábra: Felszín alatti víz szempontú érzékenység a Favkr. 2. melléklete alapján 86
29. Ábra: a Debreceni Vízművek Zrt. I. sz. és II sz. víztermelő telep hidrogeológiai „A” és „B”
védőterületei a tervezett üzem környezetében 87
30. Ábra: A beruházási terület elhelyezkedése a Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő alegységen 94
31. Ábra: Szélrózsa a sebesség függvényében 10° illetve 22,5° bontásban 105
32. Ábra: Szélrózsa a stabilitás függvényében10° illetve 22,5° bontásban 105
33. Ábra: Szélsebesség és a stabilitás gyakoriságai 106
34. Ábra: NO2 trendelemzés sz OLM mérési adatai alapján 107
35. Ábra: NO2 értékek trendje 112
36. Ábra: NOx értékek trendje 112
37. Ábra: Órás NO2 értékek összehasonlítása az OLM állomások és a helyszíni mérés adatai
között 114
38. Ábra: Építési tevékenységek hatásai 115
39. Ábra: A termikus pontforrások elhelyezkedése 122
40. Ábra: Technológiai források - festőüzem 124
41. Ábra: A leggyakoribb mereorológiai feltételek melett kialakuló rövididejű immissziós
hozzájárulás 131
42. Ábra: NOx Ny szél esetén D, 2m/s 131
43. Ábra: NOx ÉNy szél esetén D, 2m/s 131
44. Ábra: NOx ÉK szél esetén A, 1m/s 132
45. Ábra: NOx ÉK szél esetén F, 5m/s 132
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
46. Ábra: 98 % percentilis NOx 132

47. Ábra: Éves átlag NOx 132
48. Ábra: A PM10 maximális hozzájárulásai 98 % percentilis 133
49. Ábra: A benzol komponens maximális kialakuló értékei 98%-os percentilis 134
50. Ábra: Kijelölt kritikus pontokra számított elvi legmagasabb órás NOx koncentráció-
növekmény 136
51. Ábra: A BMW Csoport szintű fajlagos CO2 kibocsátásának alakulása [tonna-CO2/jármű], az
utóbbi 5 évben 148
52. Ábra: Harmadik féltől beszerzett megújuló energia részarány (%) alakulása az utóbbi 5 évben
148
53. Ábra: Építési és üzemelési hatásterületek 153
54. Ábra: Zajmérés Nagymacson (M1) 153
55. Ábra: Zajmérések Kismacson (M2 és M3) 153
56. Ábra: Üzemi zajterhelés nappal 156
57. Ábra: Üzemi zajterhelés éjjel 157
58. Ábra: Nappali csúcsórák forgalma (7:00-8:00 és 16:00-17:00) 160
59. Ábra: Éjjeli csúcsóra forgalma (22:00-23:00) 161
60. Ábra: Hajdú-Bihar megye térségi szerkezeti tervének részlete 164
61. Ábra: Épített környezet elemei a telephely szomszédságában és a tervezett közlekedési
hálózat 166
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Mott MacDonald | BMW közútigépjármű-gyártó üzem 1
Debrecen
Vezetői összefoglaló
A Bayerische Motoren Werke Aktiengesellschaft (BMW AG) mint Beruházó Debrecen külterületén
(Kismacs, Nagymacs és Józsa városrészek között) közútigépjármű-gyártó üzem építését tervezi
zöldmezős beruházás keretében. A beruházási terület jelenleg túlnyomórészt szántóföld, mely az
üzem telepítésével más célú hasznosításra kerül. Üzemtervezett erdőterület nem található a tervezési
területen belül, ezért erdő igénybevételére nem lesz szükség a beruházás kapcsán, a
településrendezési eszközök (szabályozás) módosítása megtörtént.
A gyárépítmények és beépítendő technológiai egységek teljes kapacitása a tervek szerint 2 fázisban

kerül telepítésre. Az évente legyártott közútigépjárművek száma meghaladja a 10.000 darabot. A
projekt ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati
engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Khvr) szerint környezetvédelmi
engedélyhez kötött tevékenység. Engedélyes a tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi
engedélyt a 2. ütemű kialakításnak megfelelően kéri, ütemezett kiépítéssel.
A beruházó BMW AG hazai leányvállalatot hozott létre az üzemlétesítés, valamint a szervezeti és

üzemeltetési feladatok ellátása céljából. Az engedélykérő a BMW Manufacturing Hungary Kft.
A gyártótevékenység a karosszériadarabok vágását és formára préselését (présüzem), ezen darabok

összeállítását (karosszéria-üzem), a kész váz felületkezelését és lakkozását
(felületkezelő/festőüzem), a beszállított járműalkatrészek beszerelését a vázba (összeszerelő-üzem),
valamint a kész járművek forgalomra felkészítését, tesztelését (kész-jármű üzem és próbapálya)
foglalja magában. A technológiai építmények segédüzemi létesítményekkel egészülnek ki (raktárak,
tárolótartályok, hulladéktároló, irodák stb.).
A gyártás részét képező festőüzemi technológia kapacitása alapján egységes környezethasználati

engedélyhez kötött tevékenység, melyre a tervezés későbbi fázisában kerül sor.
A Mott MacDonald Magyarország Kft. környezetvédelmi szakértő csoportja 2018 augusztusában

kapott megbízást a tervező Kohlbecker Gesamtplan GmbH által megbízott Tecton Építészmérnöki és
Szolgáltató Kft-től a tervezett üzem környezeti hatásvizsgálatának elvégzésére. E dokumentum a
szakértők által elvégzett hatásvizsgálat eredményeit összegző, jogszabályban meghatározott
tartalommal készült környezeti hatástanulmány.
A jelen hatástanulmányban foglalt, vizsgált tevékenységek létesítését és megvalósítását megelőzi a

terület előkészítése: az ipari park kialakítása, mely mint „ipari, raktározási célú építmények
elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt
területen 3 ha-tól” előzetes vizsgálat elvégzését feltételezi. Az előzetes vizsgálat a jelen
tanulmányban foglalt tevékenység engedélyezésétől függetlenül, azzal párhuzamosan zajlik. Jelen
hatástanulmány annak a tevékenységgel közvetlenül összefüggő adatait és eredményeit figyelembe
veszi, de ezek vizsgálatára nem terjed ki.
A hatásvizsgálatot megelőzően Beruházó és Tervező Szakértő rendelkezésére bocsátotta a tervezői

alapadatokat, valamint Beruházó referenciaként figyelembe vehető üzemi adatait és eredményeit.
Referenciaüzemként elsősorban a BMW AG azonos technológiát alkalmazó lipcsei és regensburgi
üzemei szolgáltak. A környezeti hatásvizsgálat építészeti alapját a 2018 októberében lezárt
koncepcióterv képezi.
A környezetvédelmi hatásvizsgálat tárgyát képező üzem környezeti hatásainak szakterületi értékelése

az alábbi táblázatban bemutatottak szerint összegezhető. Az értékelés a telephelyen belüli építést
veszi alapul a durvatereprendezés fázisától, az ehhez kapcsolódó építési szállításokra, valamint a
közútigépjármű-gyártás tevékenységeire, mint üzemre vonatkozik.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Zárójelben megjelenítjük a kapcsolódó létesítmények, illetve közvetett folyamatok következtében

másodlagosan kialakuló hatások jellegét is, amennyiben az eltér a meghatározó hatásértékeléstől,
avagy kettős megítélésű.
Az üzem szakterületenként értékelt hatásainak összesítése

Szakterület Telepítés (Építés) Megvalósítás
(Üzemeltetés)
Táj Elviselhető Elviselhető
Élővilág Elviselhető Elviselhető
Földtani közeg Megszüntető (Semleges) Elviselhető
Felszín alatti víz Elviselhető Elviselhető
Felszíni víz Semleges Semleges
Levegőminőség Terhelő Terhelő (Elviselhető)
Éghajlat Semleges (Elviselhető) Semleges (Javító)
Zaj és rezgés Elviselhető Elviselhető
Épített környezet Semleges (Megszüntető) Elviselhető (Javító)
Társadalmi-gazdasági- Javító (Terhelő) Javító
Népegészségügyi helyzet Elviselhető Elviselhető (Javító)
Tájvédelmi szempontból új, mesterséges tájképi elemek jönnek létre, melyek a jelenlegi tájképet
megváltoztatják. Az ipari park körül tervezett fásításokat is figyelembevéve a hatás elviselhető
mértékű.
Védett természeti terület, Natura 2000 terület a telephelyen és annak közelében nem található. Az
építkezés természetvédelmi szempontból nem kiemelten értékes élőhelyeket szüntet meg. Az
élőhelycsökkenés, a zavarás, a helyszíni jellemzőkre tekintettel, elviselhető hatással van az
élővilágra.
A védett élettelen természeti értékek közé tartozó Hortobágyi Csillagoségbolt-parkra nagy

valószínűséggel nem lesz jelentős hatással az üzem a nagy távolság miatt. Az ún. „skyglow”
fényszennyezés a megvilágítás megfelelő irányításával csökkenthető.
Talaj szempontjából a nagyobb megszüntető hatás az ipari park kialakítás, humuszeltávolítás idején
jön létre. Ezt követően a durvatereprendezés során az altalaj stabilizáláson megy keresztül. A hatás
az építkezés idején megszüntető – a nem bolygatott, illetve humuszterítéssel érintett területeken
semleges – az üzemeltetés hatása a kialakuló beépítettséggel elviselhető.
A felszín alatti vizeket az építési terület víztelenítése befolyásolhatja, törekedni kell az esetlegesen
kitermelt (tiszta) talajvíz közelben való elszikkasztására.
A technológiából nem történik szennyező anyag közvetlen vagy közvetett bevezetése a földtani
közegbe vagy a felszín alatti vízbe, minőségi változás nem várható. A beépítettség szigetelő hatásán
keresztül érvényesülő mennyiségi csökkenés a csapadékvíz szikkasztással elviselhetővé tehető.
Felszíni vizeket az üzem telepítése, üzemeltetése, felhagyása nem érint.
Levegőminőség-védelem szempontjából a terhelő hatás a kiterjedt földmunka, a munkagépek üzeme

a nagyarányú építési szállítások kibocsátásából összegződik. A hatás időszakos, az építési
területekre korlátozódik és várhatóan ezek körül is 200 méteren belül minimalizálódik. Lakott területek
építési szállításokkal történő terhelése a szállítás megfelelő szervezésével elkerülhető.
Üzemeltetés alatt folyamatos kibocsátás történik, de a levegőkörnyezetet a telepehelyen kívül az

üzem várakozásunk szerint határérték alatt terheli.
A klímaváltozás kockázatait tekintve csak a „hőhullámos napok számának növekedése” jelent érdemi
sérülékenységet az üzem szempontjából, de a következmények és kockázatok nagysága közepesnél
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
ez esetben sem nagyobb. A megye klímaadaptációs céljainak elérését a tervezett üzem nem
akadályozza.
A kialakuló zaj- és rezgésállapotokat tekintve az építkezés a nagy távolságok és szállításra

használható főbb útvonalak miatt elviselhető. Az üzemeltetés során az üzemi zajtól nem várható
védendő létesítmények környezetében határértéket meghaladó zaj. A közúti zaj esetén ugyanakkor a
hatásvizsgálat figyelembe veszi az előzetes vizsgálatban javasolt zajvédő fal létesítését, illetve annak
védő hatását.
A telepítést megelőző terület előkészítés során várhatóan megtörténnek a közmű és egyéb

infrastruktúra fejlesztések. Az üzem telepítésével már közvetlenül az épített környezetre ható változás
nem várható, az építés semleges. A telephelyen is jelenlévő régészeti lelőhelyek előzetes feltárása
szintén a területelőkészítés idején történik meg. Az üzemeltetés idején inkább az igénybevett
infrastruktúra érintett, melyre a tervezett fejlesztéseknek köszönhetően várhatóan elviselhető hatást
gyakorol az üzem.
A projekt társadalmi-gazdasági hatásai egyértelműen kedvezőek, munkahelyek jönnek létre, mind az

építés mind az üzemelés során egyéb vállalkozások is munkához jutnak, növekednek a közösségi
bevételek, javul az infrastruktúra. A szántóföldi területek kiesése egyes érdekeltek, gazdasági
szereplők számára ugyanakkor terhelő lehet. E hatás az üzemeltetés idején fokozatosan megszűnik.
Az építkezés és az üzemeltetés a környező lakosság egészségi állapotára elsősorban a

levegőszennyezésen és zajkibocsátáson keresztül lehet hatással, de sem határérték feletti terhelés,
sem krónikus elváltozások ettől nem várhatók. A munkalehetőséggel, a közösségek bevételének
növekedésével, illetve az ebből egészségügyre fordítható források növelésével a lakosság
egészségügyi ellátása javulhat.
A környezetvédelmi hatásvizsgálat kizáró, jelentős visszafordíthatatlan, illetve hatáscsökkentő

intézkedésekkel nem enyhíthető hatást, mely az üzem telepítését és üzemét megakadályozná,
nem azonosított.
Hatásterület
A telepítés és üzemeltetés során várható kibocsátások terjedését tekintve az üzem összesített
közvetlen hatásterülete egy tanyacsoportot foglal magában ezen túl nem terjed ki a környező lakott
területekre, az iparterületen tartózkodókon kívül határérték feletti terhelés hatásviselőt nem érint. A
legnagyobb közvetlen hatásterület egy a festőüzem területére eső virtuális kibocsátási középpont
köré rajzolt kontúrvonallal adható meg, melynek legnagyobb távolsága e középponttól 2470 m (DNY-i
irányban) és legkisebb távolsága 1640 m (ÉK-i irányban).
A közvetett hatásokat, valamint a társadalmi-gazdasági hatásokat is figyelembe véve az összesített

hatásterület elsődlegesen a közvetlen hatásterületet valamint Debrecen környező településrészeit,
Kismacs, Nagymacs és Józsa, valamint Látókép és Péterfiadűlő állandó lakónépességét érinti.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Executive Summary
Bayerische Motoren Werke Aktiengesellschaft (BMW AG) as Developer plans a new car
manufacturing plant in the outskirts of Debrecen (between Kismacs, Nagymacs and Józsa) as
greenfield development. The construction area is majorly ploughland at present a land use which will
change by installation of the plant. There is no managed forest on site, no forest occupation is
planned therefore. Settlement planning tools (zoning) have been changed already.
According to the plans buildings and technological units will be built in two subsequent phases to the
intended capacity. Annual production exceeds 10,000 cars, the threshold from which the plant needs
an environmental permit per Government Decree No. 314/2005. (XII. 25.) on EIA and IPPC permitting
procedures. The environmental permit is applied for per second phase capacity with phased
construction and commissioning.
Developer BMW AG established a local subsidiary company for managing commissioning and
perform the organizational and operational tasks. Permittee will be BMW Manufacturing Hungary Ltd.
Production involves cutting and pressing of car body parts (press shop), welding of those body parts
(body shop), surface treatment and coating of the car bodies (paint shop), installing the components
in the body (assembly) as well as preparing and testing the cars for use (total vehicle and test track).
Technological buildings are supplemented by auxiliary facilities (storage, tankfarm, waste centre,
offices etc).
The surface treatment technology integrated in the production process requires IPPC permitting due
to its capacity. The procedure will be launched in a later planning phase.
Environmental expert team of Mott MacDonald Hungary Ltd has been assigned in August 2018 by
Tecton Ltd contracted by the Designer Kohlbecker Gesamtplan GmbH to carry out an environmental
impact assessment for the plant. This document is the environmental impact assessment report
defined by law summarizing the findings of the impact assessment.
The project assessed by the impact assessment is preceded by the preparation of the site: i.e.
development of the industrial park, which as “industrial or storage estate development project (with
technical infrastructure supply) from 3 ha on other land uses” requires determination for environmental
impact assessment by screening. The screening (preliminary EIA) is carried out independently and
parallel to this assessment of the project. Information by the screening being in close connection with
the project have been considered in this impact assessment, however not reassessed.
Before the impact assessment Developer and Designer supplied Consultant with the baseline data,
and information from Developer’s plants of similar production in Leipzig and Regensburg for
reference. For architectural design basis the Concept Plan frozen in October 2018 has been provided.
Impacts of the project assessed by the different environmental elements are evaluated as seen in the
following table. In the assessment the construction starting with land works, the transports and the car
manufacturing i.e. operation have been considered as parts of the project.
The brackets show where the impacts by connected developments or indirect processes’ secondary
effects are evaluated differently or with discrepancy.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Summary of the impact assessment

Topic Construction/ Operation
Commissioning
Landscape Tolerable Tolerable
Nature Tolerable Tolerable
Soil and ground Extinguishing (Neutral) Tolerable
Subsurface waters Tolerable Tolerable
Surface waters Neutral Neutral
Air quality Loading Loading (Tolerable)
Climate Neutral (Tolerable) Neutral (Improving)
Noise and vibration Tolerable Tolerable
Built environment Neutral (Extinguishing) Tolerable (Improving)
Socio-economical- Improving (Loading) Improving
Public health conditions Tolerable Tolerable (Improving)
In the landscape new, artificial structures will be established causing change of the present outlook.
Planned afforestation around the industrial park reduces the impact to tolerable.
There are no nature conservation- or Natura 2000 areas on site or in its vicinity. The construction
occupies habitats with no special natural value. Considering the local circumstances reduction of
habitats and the disturbance is tolerable to the wildlife.
To the Dark Sky Park in Hortobagy, listed among inanimate natural assets, the project probably will
have no significant impacts due to the far distance. The skyglow may be reduced by appropriate
direction of the lighting sources.
For soil the major loss arises during the soil removal when establishing the industrial park. After this
the earthworks involve stabilizing the ground. This works during construction cover up the original
ground fully – the impact is neutral to the areas bearing no earthworks or humus fill only – after that
the operation on the built-in areas is tolerable.
Groundwater might be influenced by the drainage of construction pits, for which close by seepage of
the extracted (clean) groundwater is preferred.
There is no direct or indirect disposal of pollutants into the ground or groundwater, thus no quality
deterioration is expected. Impact on quantity due to the sealing by building in the site may be reduced
to make it tolerable by let out for infiltration.
Surface waters are not affected by the installation, operation or decommissioning of the plant.
Load on air quality during construction adds up by the extensive earthworks, the operation of
construction machines and high rate of construction transport. The impact is temporary, limited to the
sites of work and minimizes within 200 m distance presumably. Affecting residential areas by the
transports can be avoided by appropriate organization.
During operation there is continuous emission of pollutants to the ambient air outside the operational
site although below air pollution limits expectedly.
With regards to climate change risks, it is only the growth of heat wave that implies considerable
vulnerability by the plant, but consequences and risks are assessed to be medium only. Adaptation
goals by the county are not interfered with by the operation.
Looking at noise and vibration conditions the impacts are tolerable because of the distances and main
roads to be used by the transport. Operational noise will presumably not increase the noise around
the protected receivers beyond immission limits. In case of traffic noise however the impact
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
assessment considers the protection by the noise abatement wall recommended by the EIA
screening.
Utility- and other infrastructural developments are planned in the site preparation phase. For
commissioning the plant no direct changes are expected in the built-in environment therefore, the
construction phase is neutral. Preliminary exploration on the archaeological sites is expected also in
the preparatory phase. During operation this is rather the connected infrastructure that is affected, to
which after the planned developments the plant’s effects are tolerable.
Socio-economic impacts by the project are deemed clearly beneficial due to the new jobs,
involvement of other companies for construction as well as supply, the growing incomes of the
communities and improvements on the infrastructure. Loss of agricultural use on the site in turn may
have a loading effect on some stakeholders. This impact phases out during operation.
Construction and operation of the plant may affect the surrounding residents’ health through air
pollution and increased noise. No loads beyond the limits, nor chronic illnesses are expectable though
by these aspects. Being employed and having increased resources for public healthcare in the
communities improves the health conditions of the residents.
The impact assessment did not reveal any fatal flaw, significant irreversible impact, or that not
mitigated by mitigation measures, which would cause prohibition of commissioning and
operation of the project.
Impact area
The cumulative impact area of the plant in terms of direct impacts by emissions extends to a group of
farmsteads and no further residential areas, these are only workers on site being possibly exposed to
higher pollution. The largest extension of the direct zone of influence are 2470 m (to SW) and the
shortest distance is 1640 m (towards NE) from a virtual centre point on TOF.
Regarding indirect impacts as well as socio-economic effects the overall zone of influence includes
mostly the adjacent residential areas of Debrecen such as Kismacs, Nagymacs and Józsa the
residents of Látókép and Péterfiadűlő within.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
1 Az előzmények összefoglalása
Mott MacDonald Magyarország Kft. környezetvédelmi szakértő csoportja 2018 augusztusában kapott
megbízást a tervező Kohlbecker Gesamtplan GmbH által megbízott Tecton Építészmérnöki és
Szolgáltató Kft-től a Debrecen külterületén tervezett zöldmezős közútigépjármű-gyártó üzem
környezeti hatásvizsgálatának elvégzésére. Jelen dokumentum a szakértők által elvégzett
hatásvizsgálat eredményeit összegző környezeti hatástanulmány.
1.1 Előzmények, a tervbe vett tevékenység célja

A Bayerische Motoren Werke Aktiengesellschaft (BMW AG) mint Beruházó Debrecen külterületén
közútigépjármű-gyártó üzem építését tervezi zöldmezős beruházás keretében (továbbiakban: projekt
vagy üzem).
A projekt a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Khvr) szerint környezetvédelmi engedélyhez kötött
tevékenység. A Khvr hatálya az 1-3. számú mellékletében meghatározott tevékenységekre,
létesítményekre, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira (együttesen: tevékenységre)
terjed ki. A projekt a rendeletben felsoroltak közül az alábbi tevékenységek körébe tartozik:
● A Khvr 1. sz. mellékletében felsorolt környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek között

szereplő (1/25.) közútigépjármű-gyártó üzem, túllépve az itt megadott 10 000 db/év késztermék
előállítására vonatkozó küszöbértéket.
● A projekt egy része (karosszéria felületkezelő üzemegység), mely szerepel
– egyrészt a Khvr 3. mellékletében a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott
döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek között, mint (3/65.)
fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem (a) 20
ezer m2/év felület kezelésétől, ill. (b) ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m 3-t;
– másrészt a Khvr 2. mellékletében felsorolt egységes környezethasználati engedélyhez kötött
tevékenységek között, mivel besorolható a
(2/2.) Fémek termelése és feldolgozása: 2.6. Fémek és műanyagok felületi kezelése
elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30
m3-t,
(2/12.) Gépipar, fémfeldolgozás: anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelése szerves
oldószerekkel, különösen felületmegmunkálás, nyomdai mintázás, bevonatolás, zsírtalanítás,
vízállóvá tétel, fényesítés, festés, tisztítás vagy impregnálás céljából, 150 kg/óra vagy 200
tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás felett meghatározott kategóriákba.
A Khvr szerint a tevékenység megkezdéséhez, ha az csak az 1. számú mellékletben szerepel, a
környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi, ha az 1. és a 2. számú mellékletben
egyaránt szerepel és a környezethasználó összevont eljárás lefolytatását kéri, környezeti
hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes
környezethasználati engedély szükséges.
Tekintettel a tervezett ütemezésre, valamint arra, hogy az egységes környezethasználati

engedélyezés csak a tevékenység egy részét érinti, Beruházó nem kíván élni az összevont eljárás
lefolytatásának lehetőségével, a jóváhagyási folyamatot a környezeti hatásvizsgálattal kezdi meg,
jelen tervfázisban a környezetvédelmi engedély kiadását kéri.
Az önállóan előzetes vizsgálat köteles felületkezelő üzemegység tevékenysége jelen esetben a

járműgyártás része, ezért a hatásvizsgálat magában foglalja. Megjegyezzük, hogy a
gyártótevékenység szintén szerepel a Khvr 3. mellékletében is, mint (3/68.) közútigépjármű-gyártó
üzem 5000 db/év késztermék előállításától. Mivel a tervezett termelés az 1. mellékletben az azonos
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
tevékenységre meghatározott küszöbértéket is túllépi, az előzetes vizsgálat elvégzése nem

szükséges.
● Azonos telephelyen (3/119.) állandó szabadtéri próbapálya is épül motoros járművek részére.
E tevékenység a Khvr szerint előzetes vizsgálat köteles, ugyanakkor mivel azonos telephelyen épül
és működése az üzem szerves részét képezi, a hatásvizsgálat a próbapályát a főtevékenység
részeként veszi figyelembe, a hatástanulmány a főtevékenységgel együtt értékeli.
A jelen hatástanulmányban foglalt tevékenység(ek) létesítését és megvalósítását megelőzi a terület

előkészítésének tevékenysége: az ipari park kialakítása (3/120.) ipari, raktározási célú építmények
elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt
területen 3 ha-tól, mely szintén előzetes vizsgálat köteles.
Az ipari park kialakítására vonatkozó előzetes vizsgálat a jelen tanulmányban foglalt tevékenység
engedélyezésétől függetlenül, azzal párhuzamosan zajlik. Jelen hatástanulmány annak a
tevékenységgel közvetlenül összefüggő adatait és eredményeit figyelembe veszi, de ezek
vizsgálatára nem terjed ki.
1.2 Az engedélykérő adatai

A beruházó BMW AG hazai leányvállalatot hozott létre az üzemlétesítés, valamint a szervezeti és
üzemeltetési feladatok ellátása céljából.
1.2.1 Cégadatok
● Hivatalos név: BMW Manufacturing Hungary Kft.
● Székhely: 2220 Vecsés, Lőrinci út 59.
● Cégjegyzékszám: 13-09-195537
● Statisztikai számjel: 26531436-2910-113-13
● Levelezési cím: 2220 Vecsés, Lőrinci út 59.
● Képviselő: Andreas Pfleger ügyvezető igazgató, Tel: +49 151 601 47636
● Képviselő: Dominik Riedl ügyvezető igazgató, Tel: +49 151 601 62378
● Web: https://www.bmwgroup-plants.com/debrecen/hu.html
1.2.2 Környezetvédelmi konzultáns elérhetősége

● Hivatalos név: Mott MacDonald Magyarország Kft.
● Kapcsolattartó: Tölgyesi Magdolna, vezető környezetvédelmi szakértő
● Cím: 1134 Budapest, Váci út 45. F/7
● Tel.: (Bp.) +36-1/288-1068
● E-mail: magdolna.tolgyesi@mottmac.com
1.3 Előzetes egyeztetések

A tervezett üzemre előzetes (környezeti) vizsgálat, illetve előzetes konzultáció lefolytatására nem
került sor. A környezeti hatásvizsgálathoz elvégzett tervegyeztetések eredménye az alábbiak szerint
foglalható össze.
1. Táblázat: Előzetes egyeztetések

Dátum Partner Főbb téma / kommunikáció típusa
2018.10.01. Hajdú-Bihar Megyei Tervegyeztetés: veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek jelenléte a
Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatásterületen (írásbeli kommunikáció)
Iparbiztonsági Főfelügyelő
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Dátum Partner Főbb téma / kommunikáció típusa

2018.10.12. Hajdú-Bihar Megyei Előzetes szakértői és hatósági egyeztetés: Debreceni észak-nyugati
Kormányhivatal Debreceni Járási gazdasági övezetben tervezett új közúti gépjármű-gyártó üzem
Hivatal Környezetvédelmi és környezeti hatástanulmánya (személyesen)
Természetvédelmi Főosztály
2018.10.15. Hajdú-Bihar Megyei Tervegyeztetés: vízgazdálkodási hatósági engedéllyel érintett
Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízilétesítmények (írásbeli kommunikáció)
Vízügyi Hatóság
2018.10.18. Hajdú-Bihar Megyei Agrárgazdaság Kft. Látóképi Sertéstelepe környezetvédelmi hatósági
Kormányhivatal Debreceni Járási vonatkozásai (hígtrágyatároló rekultivációja, monitoring kutak írásbeli
Hivatal Környezetvédelmi és adatszolgáltatás)
Természetvédelmi Főosztály
Integrált Környezetvédelmi O.
2018.10.25. Miniszterelnökség Örökségvédelmi adatszolgáltatás régészeti lelőhelyek területi
Örökségvédelmi Nyilvántartási elhelyezkedéséről
Osztály
2018.10.29. Tiszamenti Regionális Vízművek Tájékoztatás a Társaság üzemeltetésében lévő Keleti-Főcsatorna
Zrt. Felszínivíz Tisztítóművéről
Forrás: Szakértői összeállítás
A kapcsolódó dokumentumokat az A. függelék tartalmazza.
1.4 A környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete
1.4.1 Módszertan
A Mott MacDonald Magyarország Kft. mint Szakértő a generál tervező Kohlbecker Gesamtplan GmbH
(továbbiakban Kohlbecker vagy Tervező) által megbízott helyi tervező Tecton Építészmérnöki és
Tanácsadó Kft. alvállalkozójaként a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.
törvény, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
szóló, többször módosított jelenleg hatályos 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet, és az egyes
környezeti elemekre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai alapján, a vonatkozó szabványok és
műszaki irányelvek, valamint a helyes mérnöki gyakorlat elvárásainak megfelelően végezte el a
környezeti hatásvizsgálatot és készítette el a jelen környezeti hatástanulmányt.
A hatásvizsgálatot megelőzően Beruházó és Tervező Szakértő rendelkezésére bocsátotta a

szükséges tervezői alapadatokat, valamint Beruházó referenciaként figyelembe vehető üzemi adatait
és eredményeit. Referenciaüzemként elsősorban a BMW AG közeli, azonos technológiát alkalmazó
lipcsei és regensburgi üzemei szolgáltak:
● A lipcsei üzem a világ egyik legmodernebb és legfenntarthatóbb autógyára. A klasszikus BMW 1-

es és 2-es modellek mellett 2013 óta elektromos hajtású, illetve CFK (szénszálerősítésű könnyű-
karosszériás) járművek is készülnek itt. Az egy órára vetített összes termékmennyiség 40-50 db
körüli.
● A regensburgi üzemben jelenleg 8 különböző modell gyártása történik egy azonos gyártósoron. A
regensburgi üzem ennek köszönhetően modernsége mellett az egyik legrugalmasabb működésű
gyár, melyet a nagy mértékű és fokozatosan fejlesztett digitalizáció tesz lehetővé. Az egy órára
vetített összes termékmennyiség 50-60 db közötti.
A tanulmány készítése során és a hatásvizsgálatot előkészítendő a főbb környezeti elemek kapcsán
előzetes egyeztetések és adatbeszerzés folyt a területileg illetékes szervek képviselőivel, így a
megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársaival a vízügyi hatósági, valamint iparbiztonsági
kérdéseket illetően; a Miniszterelnökséggel a kulturális örökségvédelmet illetően.
A hatásvizsgálat a fenti adatszolgáltatás alapján a Beruházó és Tervező által megadott tervezett

változatot vizsgálta. Az üzem kialakításának részletes tervezése a hatásvizsgálatot követő
engedélyezési terv készítésének része. A vizsgálatban az építési engedélyezési terv esetlegesen
eltérő eredményei, a későbbi tervváltozások jelenleg nem vehetők figyelembe.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Szakértő a környezeti hatásvizsgálat előkészítése során részletes adatgyűjtést és adategyeztetést

végzett Beruházó, Tervező, valamint a kapcsolódó debreceni infrastruktúra fejlesztéséért felelős
Fejlesztő bevonásával.
Szakértőink egyszeri terepbejárást tartottak tekintettel arra, hogy az igénybe veendő terület egésze
mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, különböző aszpektusok megjelenésére nem kell számítani, a
vegetációs időszakban bekövetkező jelentős változások nem várhatók. A vizsgálati terület kijelölt
pontjain pedig helyszíni zajmérésekre került sor.
Szintén a helyi viszonyok megismerése céljából, az idősoros adatokkal való összehasonlítás

érdekében levegő-immissziós mérésekre is sor került Kismacs területén egyhetes időtartamban
alvállalkozó bevonásával.
A környezeti hatásvizsgálat összeállítása során szakértőink a fent említett partnerek és érintett

szakhatóságok adatszolgáltatására, az elérhető dokumentumokra, valamint a helyszíni szemlék és
konzultációk tapasztalataira támaszkodtak, illetve felhasználták az országos közérdekű és szakmai
adatbázisokat. A Khvr előírásait figyelembe véve a szakértők vizsgálták a tervezett üzem kapcsán
várható környezeti hatások minőségi és mennyiségi jellemzőit a környezeti elemekre és azok
rendszereire külön-külön, valamint egyikről a másikra áttevődve. A környezeti hatásvizsgálat során
meghatározásra került: a tervezett üzem hatásterülete a szakterületi jogszabályi előírások
figyelembevételével, továbbá a környezetet érő hatások megelőzésére, csökkentésére szolgáló
műszaki megoldások és intézkedések, a hatások ellenőrzésére (monitoring) szolgáló módszerek.
A Khvr 6. melléklete szerint a környezeti hatásvizsgálati eljárásban a nyilvánosság bevonásához

közérthető összefoglaló elkészítése is szükséges. A közérthető összefoglaló önálló dokumentációban
található.
A hatások szakterületenkénti szöveges minősítésére használt kategóriák a 2. Táblázatban láthatók.
Jelen dokumentáció a környezeti hatástanulmány nyilvános változata. Az üzleti titkokat

tartalmazó bizalmas információk törlésre kerültek.
1.4.2 Technikai háttér

A hatástanulmány dokumentációjának elkészítése során az alábbi felhasználói joggal rendelkező
programokat használtuk:
● Google Earth Pro (ábrák, térképek készítése)

● Microsoft Office 2010 (dokumentum- és szövegszerkesztés)
● MicroStation V8i
● Bentley Map
● IMMI (Wölfel)
A helyszíni zajméréseket hitelesített Swantek 958 mérőeszközzel végeztük.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
1.4.3 Hatások minősítése
2. Táblázat: Hatások minősítésére szolgáló kategóriák magyarázata

Kategória Magyarázat
Megszüntető A kategória azokat a változásokat foglalja magába, ahol egy környezeti
elem vagy rendszer valamilyen önállónak tekintett minősítési egysége vagy
az elem és rendszer egésze vagy az elem/rendszer valamilyen önálló
összetevője (pl. karsztvíz-készlet, egy adott faj, populáció, folyószakasz)
megszűnik létezni. Szintén ide tartozik, ha az elemnek vagy rendszernek
megszűnnek azok a jellemzői, amelyek a besorolást meghatározták. (Pl. a
termőföld beépítés során megszűnik termőföldként funkcionálni.).
Károsító A kategória két tényező együttes megjelenését tételezi fel. Az egyik a
vonatkozó határérték, előírás stb. meghaladása és ezzel az illető elemnek
egy rosszabb minőségi osztályba kerülése. Itt nem feltétlenül jogi formába
öntött határpontok meghaladásáról van szó. A második feltétel a változás
visszafordíthatatlansága vagyis, hogy a változás következményeit csak
emberi beavatkozás korrigálhatja. (Az adott környezeti elem belső
folyamatai, öntisztulási, regenerációs képessége ezt már nem teszi
lehetővé.) Visszafordíthatatlannak tekintjük és így a károsító kategóriában
soroljuk azokat a változásokat is, melyek ideiglenesek ugyan, de
periodikusan ismétlődőek (pl. napi terhelési csúcsok).
Terhelő A kategóriába soroláskor két világosan megkülönböztethető esetet veszünk
figyelembe. Az elsőnél az előzőekben leírt irreverzibilitás fennáll ugyan, de a
változás nem jelenti semmilyen határérték vagy más minősítési korlát
átlépését. (Pl. a befogadó minőségi besorolásában változást nem okozó
olyan szennyvízbevezetések, amelyek meghaladják a kibocsátási
határértékeket.) A másodiknál a korláttúllépés megtörténik, de a hatás erre
irányuló beavatkozás nélkül visszafordítható. (Vagy azért, mert a
hatótényezők egyszeri, megszűnő jellegűek vagy azért, mert a hatások
folyamatosan jelentkeznek, de intenzitásuk elhanyagolható. Pl. egy terület
felvonulási területként való ideiglenes felhasználása akkor, ha a
felhasználás előtti helyzet önmagától helyreállhat belátható időn belül.)
Elviselhető Amennyiben kimutathatók nem kívánatos változások, de ezek nem
befolyásolják az adott vizsgálati egység semmilyen lényeges tulajdonságát.
Itt nem lehet szó tartós vagy gyakori határérték túllépéséről. Emellett
ilyenkor általában kis területre korlátozódnak a hatások. (Pl. jelentéktelen
mértékű szennyvízbevezetések, szolgalmi utak ideiglenes használatai.)
Semleges Az a hatás tartozik ide, melynek léte igazolható, de az okozott változás
olyan kicsi, hogy nem érzékelhető. (Ide sorolhatók azok a normál
működésnél jelentéktelen hatások is, amelyek egy havária esetén akár
súlyos következményűek is lehetnek.)
Javító A javító hatások közé azokat a változásokat soroljuk, amelyek egy
környezeti elem/rendszer valamilyen mennyiségi vagy minőségi jellemzőjét
pozitív irányba mozdítják el. Minden olyan javulást ide sorolunk, amikor új
érték nem keletkezik, hanem a meglévő értékek növekednek. (Például egy
adott vízkincs minősége, egy ökoszisztéma állapota javul.
Értékteremtő A kategória feltételezi új, környezeti szempontból értékesnek tekintett
elemek/rendszerek, illetve ezek önálló részeinek megjelenését a
hatásterületen, vagy a meglévő elemek és rendszerek tulajdonságaiban
beálló olyan változásokat, amelyek ezeket értékesebbé teszik. Ez utóbbi a
minőségi besorolás kedvező irányba történő elmozdulását jelenti általában.
Az új értékek megjelenése a környezet gazdagodását jelenti. Új érték lehet
például a vizek esetében az üdülésre alkalmas vízfelület megjelenése.
Forrás: Magyar – Tombácz – Fülöp - Teszár: Előzetes vizsgálat – hatásvizsgálat – IPPC. Környezetvédelmi Kiskönyvtár, 16.
2007.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
1.5 A korábban számba vett fő változatok és a kiválasztás indoklása

A Beruházó tervezett új európai gyárának a kedvező gazdasági környezetet is figyelembevéve
Közép-Európában keresett megfelelő telephelyet. A beruházás méretei, logisztikai és infrastruktúra
igénye miatt a lehetséges helyszínek száma korlátozott, az előzetes megfontolásokat követően a
telephely-változatok vizsgálata 3 helyszínre szűkült. Technológiai szempontból számottevően eltérő
változatok lehetősége nem merült fel, a kiválasztásra kerülő beszállítóktól függően a hatásvizsgálatot
számottevően nem befolyásoló technológiai változtatok telepítése várható.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
2 A tervezett tevékenység bemutatása
2.1 A tervezett tevékenység vizsgált változata

A tervezett tevékenység közútigépjármű-gyártó üzem létesítése és működtetése. Az üzem a
Beruházó BMW AG által fejlesztett jármű modellek kereskedelmi forgalmú sorozatgyártását végzi
majd, az ipari parki fejlesztés alatt álló Debreceni Észak-nyugati Gazdasági Övezetben
igénybeveendő mintegy 400 hektáros területen.
A környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység mellett (közútigépjármű-gyártó üzem 10.000 db/év

késztermék felett), azonos telephelyen és közös üzemben állandó szabadtéri próbapálya is épül
motoros járművek részére (röviden tesztpálya).
2.2 Tevékenység volumene

A gyárépítmények és beépítendő technológiai egységek teljes kapacitása a tervek szerint 2 fázisban
kerül telepítésre.
Engedélyes a tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi engedélyt közösen, az 1. és 2.

ütemű kialakításnak megfelelően kéri, ütemezett kiépítéssel.
Az évente legyártott közútigépjárművek száma az első fázisban legfeljebb 200.000 egység/év, a

második fázisban legfeljebb 400.000 egység/év.
A gyár részét képező festőüzemben a fémek és műanyagok elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal
történő felületi kezelésére használt kezelőkádak összes térfogata az előzetes számítások szerint
3.038 m3.
A termékek felületi kezelése szerves oldószerek felhasználásával része e technológiának. Az egy

járműre számított, elektroforézissel festett felület nagysága jelenleg 142,70 m 2 (legnagyobb méret). A
bevonatolás, zsírtalanítás, vízállóvá tétel, fényesítés, festés, tisztítás céljából felhasznált
oldószerfogyasztás (a lipcsei referenciaüzem adatai alapján) eléri a 400 tonna/év mennyiséget.
A festőüzemi technológia fenti mennyiségek alapján egységes környezethasználati

engedélyhez kötött tevékenység. A kezelőkádak összes térfogata végső soron a beépítendő
berendezés típus függvénye is (melynek beszállítója egyelőre nem eldöntött), az
oldószerfelhasználás pedig modell és szintén beépített technológia függő, így a fenti
mennyiségek pontosítására az üzembehelyezést megelőző IPPC dokumentációban kerül sor.
Jelen hatástanulmány a gyár 2. ütemű kiépítésének és termelési kapacitásának megfelelő hatásait

vizsgálja az elővigyázatosság elvét követve a „legrosszabb eset” figyelembevételével, tekintet nélkül
a kisebb kapacitású első ütem esetlegesen (és időlegesen) enyhébb hatásaira.
2.3 A telepítés és a működés megkezdésének várható időpontja és időtartama, a

kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása
● Területelőkészítés: 2019. március – 2019. december
● Építés: 2019. szeptember – 2022. augusztus
● Berendezés és tesztüzem: 2020. október – 2022. október
● Termelés beindítása 1. ütem: 2022. október
A termelés megindítását követően folyamatos üzemben folyik, 3 gyártóműszakban és 1 párhuzamos
nappali normálműszakban. A 2. ütem építésének és működésének ütemezése későbbi döntések
függvénye.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
2.4 A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának

jelenlegi és a településrendezési eszközökben rögzített módja
A beruházás telepítése és megvalósítása Debrecen város külterületén, Felső-Józsa – Kismacs –
Nagymacs településrészek között tervezett (ld. 1. Ábra lent).
2.4.1 A telepítési hely lehatárolása

A telepítési hely térképi lehatárolását ld. a C1 függelékben foglalt Helyszínrajzon.
2.4.1.1 Sarokponti koordináták
3. Táblázat: A telephely sarokponti koordinátái

EOV X Y
ÉNy 834,972 251,109
ÉK 837,198 251,182
K-közép 837,661 250,430
DK 837,869 249,982
837,874 249,922
837,867 249,869
837,844 249,817
837,811 249,777
837,769 249,752
DNy 834,721 249,651
2.4.1.2 Jelenlegi területhasználat
1. Ábra: Jelenlegi területhasználatok
Sertéstelep
Forrás: Bing Map és saját szerkesztés
A jelenlegi területhasználat kizárólag mezőgazdasági jellegű, melyet falusias települési környezet

vesz körül.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A beruházás által érintett telkek lehatárolását fenti ábra mutatja: a sárga szaggatott vonal a
földrészletek kiterjedését, a piros szaggatott vonal a beruházási területet jelöli. A földrészletek
hasznosítása közel 100%-ban szántó, kisebb foltokon találunk erdő, illetve rét minősítésű
alrészleteket, valamint néhány földút biztosítja a földek megközelítését. A terület dél-nyugati sarkában
működő sertéstelep telephelyét, illetve annak védő erdősávját érinti a beruházás. A telep a tervek
szerint (külön eljárásban) felszámolásra kerül.
2.4.2 Területrendezési tervek vagy településrendezési eszközök módosítása

A tervezett beruházással összefüggésben a befogadó, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
ipari parkká minősítendő gazdasági övezet kiszabályozását kezdte meg a fenti, más hasznosítású
területen, illetve annak közvetlen környezetében. A gazdasági övezet létrehozása a korábbi
településrendezési eszközök módosításával megtörtént, ezt a város 2018 júliusában kezdeményezte
a szerkezeti tervről szóló határozat módosításával (ld. 2. Ábra) illetve a helyi építési szabályzatról és
szabályozási tervről szóló rendelet módosításával.
A módosítás célja az érintett területeken olyan terület-felhasználás és az alapján olyan szabályozás

rögzítése, mely lehetővé teszi a nagy területigényű gazdasági terület kijelölését, és ezzel
összefüggésben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósítását. A
településrendezési eszközök módosításához szükséges vizsgálatok nem képezik tárgyát a
tevékenységre vonatkozó környezeti hatásvizsgálatnak, az elérhető információk alapadatként
szerepelnek jelen hatástanulmányban.
2. Ábra: Új területfelhasználások a módosított szerkezeti terv alapján
Forrás: Debrecen Észak-nyugati Gazdasági Övezet infrastrukturális fejlesztésének, azaz a 33. sz. főút - közigazgatási határ - 0282/2 hrsz-ú
út - Kastélykert utca - 0287, 272/1 0258/3 hrsz-ú út - 0142/146 hrsz-ú út - 0142/147 hrsz-ú út - józsai belterületi határ – 0235 hrsz-ú út
- 0231 hrsz-ú út - 0230/1 hrsz-ú út által határolt terület településszerkezeti javaslata, 2018.
A projekthez kapcsolódó gazdaságiövezet-fejlesztés (ipari park létrehozása) eredményeként a

111/2018 (VI. 28.) KGy határozat alapján összességében a kapcsolódó beruházásokkal együtt az
alábbi jelentősebb változások következnek be a területen:
● a mezőgazdasági terület (Ma) terület csökken 692,9 ha-ral;
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
● egyéb ipari gazdasági terület nő 504,9 ha kiterjedéssel;

● zavaró hatású ipari gazdasági terület csökken 9,0 ha-al;
● új különleges közlekedési célú terület jön létre 11,05 ha kiterjedéssel;
● vasúti közlekedési célú terület nő 3,05 ha kiterjedéssel;
● közúti közlekedési célú terület nő 63,4 ha kiterjedéssel;
● erdőterület nő 58,6 ha kiterjedéssel;
● zöldterület nő 65,7 ha kiterjedéssel.
A gazdasági övezet kialakításához elvégzett vizsgálatok alapján a területek felhasználását
befolyásoló, korlátozó tényezők:
● FGSZ termékvezeték védőövezete

● elektromos vezetékek transzformátor állomások
– Egy új tervezett 132 kV-os légvezeték kerül rögzítésre az M35 gyorsforgalmi út keleti oldalán. A
tervmódosítás a beépítésre szánt terület kijelölése során a vezetékeket adottságnak tekinti,
változtatást nem irányoz elő.
● régészeti területek
– A területen régészeti lelőhely érintettség is jelentkezik (ld. – – jelű lehatárolás az alábbi ábrán),
R
örökségvédelmi hatástanulmányban feltárt régészeti érdekek feltüntetésével.

Természetvédelmi érintettség a tervezési terület esetében nem merül fel.
3. Ábra: Módosított szabályozási terv szerinti építési övezetek
Forrás: Debrecen MJV Önkormányzata Közgyűlésének 20/2018. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. melléklet alapján
● Ge övezetek javasolt rendeltetése: egyéb ipari, gazdasági zóna

● Z övezetek javasolt rendeltetése: közpark zóna
● Ev övezetek javasolt rendeltetése: védelmi rendeltetésű erdőzóna
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A helyi építési szabályzat módosítása1 a következő előírásokat teszi a beruházási területre

vonatkozóan:
● Építési zóna előzetes megjelölése: Ge 312Y6X (MGÖ), ahol a zóna fő rendeltetésének minimális
telekmérete 100 ha;
● A maximális építménymagasság értéke 30,0 m;
● A területen kialakítható az építési zónák kiszolgálását biztosító önálló közműtelek is, melynek
kiterjedését, beépítettségét, zöldfelületi arányát nem kell az építési övezeti előírásoknak
megfeleltetni;
● Az övezetre előírt maximális építménymagasságot – amennyiben az épület rendeltetéséből adódó
technológia indokolttá teszi – túl lehet lépni;
● Az előkerti sávban is lehelyezhető közműépítmény, porta, vagyonvédelmi építmény, fedett
kerékpártároló és kapuépület;
● Az I. rendű nem közlekedési célú közterületen csapadékvíz visszatartására, szikkasztására
szolgáló közműépítmény, műtárgy elhelyezhető.
Az előzetes tervek szerint az 1. ütemben 10,3%, 2. ütemben 19,3% beépítettség alakul ki, 77,3%
illetve 67,3% zöldfelületi arány mellett. A tervezett legnagyobb épületmagasság 30 m, a technológiai
szempontból szükséges kémények legnagyobb magassága mintegy 35 m.
Fenti mutatók megfelelnek a módosított helyi építési szabályzat és szabályozási terv

előírásainak.
2.4.3 A számításba vett változatok összefüggése korábbi tervekkel

Az észak-nyugati gazdasági övezet, illetve ipari park kialakítása új elem, mely kifejezetten a
projekthez kötődik, a város fejlesztési stratégiájában. Elveiben ugyanakkor illeszkedik a korábbi és
folyamatban lévő ipari parki fejlesztésekhez és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatási és egyéb
ágazatokat illető stratégiai tervekhez.
A beruházást közvetlenül is érintő nagyobb ívű, jelenleg a megvalósítás befejezéséhez közeledő

infrastruktúra terv az M35 autópálya megvalósítása a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési tervek között.
Az M35-ös autópálya Debrecent nyugatról elkerülő, a régiós közlekedést segítő 12,7 kilométer
hosszú szakaszát 2006-ban adták át, majd ennek összekapcsolása az M3 autópálya Görbeháza –
Nyíregyháza közötti szakaszával teljessé tette a tranzitforgalom számára előnyösebb gyorsforgalmi
úthálózati elérést. A 2017-ben megépített Debrecen déli elkerülő szakasz (M35 – 481 sz. főút) a déli
elhelyezkedésű ipari park és repülőtér elérhetőségét is jelentősen javította a 47. sz. főút
tehermentesítésével. A délről érkező tranzitforgalom 2017 végétől az új összekötő szakaszon
keresztül meg tudja kerülni Debrecent, nem szükséges keresztülhaladnia a városon. 2018 végén
pedig átadták az M35 autópálya befejező szakaszát és az M4 első ütemét is (M47/M4 Debrecen-
Berettyóújfalu összekötő szakasz).
2.5 A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az

azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye
A telephelyen elhelyezendő építményeket ld. a mellékelt Helyszínrajzon.
A beépítési jellemzők az előzetes tervek alapján:
● telekterület: 392 ha
1. ütemben 2. ütemben
● beépített terület: 46 ha 12% 152 ha 38%
● utak: 49 ha 12% 53 ha 13%
● zöldfelület: 297 ha 75,7% 187 47,7%
1
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2018. (VI. 28.) önkormányzati rendelete Debrecen MJV helyi építési
szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4. Táblázat: törölve
2.5.1 Gyártótevékenységhez szükséges létesítmények

A gyártótevékenység folyamatának iránya az alábbi sematikus ábrán látható. A gyártórészlegekhez
tartozó színkódokat alább a felsorolásban adjuk meg. A piros nyilak a külső be- és kiszállítást
mutatják.
4. Ábra: Munkafolyamatok sorrendje és anyagok sematikus áramlási iránya a gyár területén
Helyszínrajzi kód és megnevezés Színkód Technológiai rövidítés

020. Présüzem TU
030. Karosszéria-gyártó üzem TKB
040. Felületkezelő (festő) üzem TOF
050. Jármű összeszerelő üzem TMO
060. Logisztika TLO
070. Kész jármű TGF
Forrás: Concept Study, Kohlbecker, 2018.
Az erősebb 3D színezés az 1. ütemű, míg a halványabb színezés az ábrán a 2. ütemű kiépítést

(jövőbeni csarnokbővítéseket) mutatja.
2.5.2 Segédüzemi létesítmények

A gyártó üzemegységek ellátására segédüzemi létesítmények tervezettek a telephelyen. A
segédüzemi létesítmények master plan szerinti elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja (részletesen
ld. a Helyszínrajzon).
2.5.2.1 Decentralizált segédüzemi létesítmények

A technológia specifikus segédüzemi létesítmények a gyártótevékenység közelében, az
üzemcsarnokon belül helyezkednek el. Ugyanígy a kazánházak decentralizált kialakításban,
épületenként biztosítják a csarnokok hőellátását, üzemi hőközpont nem létesül.
● Kazánházak az épületekben
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
● Hűtőtornyok a technológiai épületekben

● Festőüzem további segédüzemi létesítményei (hűtőtornyok és hűtők mellett):
– Festékkeverő helyiség
– Tömítőanyag raktár
– Viasz-ellátó helyiség
– Hab-ellátó helyiség
– Szennyvíz előkezelő
– Víz-ioncserélő
– Légbefúvó egységek
– Karosszéria raktár
● Járműmosó „utca” a készjármű üzemben
● Tesztpálya javítóműhely
2.5.2.2 Központi segédüzemi létesítmények

A több technológiát vagy a gyár egészét kiszolgáló segédüzemek kijelölt központokat kapnak a
telephelyen:
001. Központi iroda

009. Adatközpontok (2 épület, könnyűáramú rendszerek vezérlőközpontja)
010. Őrházak és beszállítási kapuk
012. Oktatóközpont
013. Disztribúciós iroda és kapu
085. Olaj- és vegyszerraktár
085. Karbantartási- és üzemeltetési segédanyag-raktár
089. Gázpalack tároló
090. Fő elektromos alállomás
090. Vészhelyzeti energiaellátás (generátorok és 3 db transzformátor)
091. Létesítmény üzemeltetési központ
091. Létesítményi tűzoltóság
092. Hulladékgyűjtő központ
092. Targonca javító műhely
000. Légzsák hulladék tároló
093. Sprinkler víztartályok (2 db 3.900 m 3 tartály és szivattyúház)
094. Tartálypark
000. Gázfogadó állomás
000. Vízfogadó állomás és tartály
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
5. Ábra: Segédüzemi és üzemviteli (másodlagos) létesítmények elhelyezkedése
Kapu - Beszállítás
Adatközpont
Gázfogadó állomás
Ivóvíz fogadó és tároló

Sprinkler víztartály
Kapu – Beszállítás
Adatközpont Sprinkler víztartály
Tűzoltóság
üzemeltetés
Létesítmény
Légzsák hulladék
Tesztpálya Hulladék Központ

javítóműhely Targonca javító
Tartálypark Alállomás
Gázpalacktároló
Kapu - Kiszállítás
Szállítási iroda
Olaj- és vegyszerraktár
Segédanyag raktár
Oktatóközpont
Forrás: Helyszínrajz, Kohlbecker, 2018
A telephelyen továbbá számos parkoló épül:
● Déli személyforgalmi kapunál 2211 férőhely

● Északi személyforgalmi kapunál 880 férőhely
● Északi beszállítói kapuhoz kapcsolódóan 2 kamionudvar és további két 50 férőhelyes teherautó
parkoló
● Kisebb, épületek közötti parkolók: 294 + 107 + 60 + 60 férőhely
● Készjármű tárolók: 120 + 650 + 50 férőhely
2.6 A tervezett technológia megvalósításának leírása
2.6.1 Technológiai leírás

A gyártástechnológia a beérkező lemeztekercsektől a kész jármű legördüléséig több, technológiai
szempontból és fizikailag is elkülönített (külön csarnokban elhelyezett) lépcsőből áll. Az alábbiakban
ezen, egymásra épülő technológiai lépcsők belső folyamatait mutatjuk be (zárójelben szerepelnek a
Beruházó által használt technológiai rövidítések).
2.6.1.1 (TU) Présüzemi technológia

A présüzemben történik a tekercsben beszállított acél- és alumínium lemezszalagok formára vágása,
majd formára sajtolása. A présüzem termékei az egyes formára hajlított karosszéria-elemek, melyeket
a karosszéria üzembe továbbítanak összeállításra.
6. Ábra: törölve
2.6.1.2 (TKB) Karosszéria-üzemi technológia

A présüzemben kialakított, formára sajtolt elemek a karosszéria üzemben kerülnek
összehegesztésre. Egy kész váz összességében (típustól függően) 6-16 m hegesztési varratot is
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
tartalmazhat, valamint számos ponthegesztéssel létrehozott kapcsolatot és hegesztett

rögzítőcsapokat. A hegesztési eljárások a karosszéria összeállítása során egymást követik. A
hegesztési sor összetétele és az egyes eljárások mértéke ugyanakkor karosszéria-típus függő, ezért
jelenleg a típusösszetétel és azok mennyiségének ismerete nélkül az eljárások sorrendje nem
állapítható meg. A hegesztést kiegészítő ragasztási eljárások során a ragasztást fúvókák
segítségével felhordott, oldószermentes ragasztóval végzik.
2.6.1.3 (TOF) Felületkezelő-/festőüzemi technológia

A karosszéria üzemben elkészült járművázak a festőüzemben egy sor kémiai-fizikai kezelésen
mennek keresztül annak érdekében, hogy a fémvázak megfelelő korrózióvédelmet és
lakkozást/színezést kapjanak. A festést követően a kezelt karosszériák az összeszerelő üzembe
kerülnek továbbításra.
A karosszéria-kezelés fő céljai:
● Korrózióvédelem: többéves átrozsdásodás vagy egyéb korrózió mentesség garanciájának

biztosítása különböző eljárások együttes alkalmazásával (galvanizálás, viasz és hab injektálás
stb.);
● Tömítés: az összes lehetséges hegesztési hiba és rés tömítése, valamint csorbulásvédelem az
alvázon, vízbefolyásnak, por vagy más korrozív anyag bekerülésének megakadályozása
érdekében.
● Zajelnyelés: zajcsillapító vagy zajelnyelő anyagok beépítése a járművázba a belső tér
komfortosabbá tétele érdekében.
● Festés: a karosszéria többrétegű festése (alapréteg, fedőréteg és fedőlakk kialakítása) az
esztétikai megjelenés, UV sugárzás, illetve kőfelverődés elleni érdekében.
Fenti célok a következő 14 elkülönített, egymást követő technológiai eljáráson keresztül valósulnak
meg:
1. Előkezelés: Zsírtalanítás – öblítés és foszfátozás

2. Elektroforetikus-festés (E-coat vagy KTL festés)
3. E-coat szárító kemence
4. Tömítés
5. Tömítés szárító kemence
6. E-coat kikészítés
7. Integrált festőeljárás (Integrated Paint Process /IPP) alapréteg
8. Köztes szárító kemence
9. Színtelen fedőlakk
10. Fedőréteg szárító kemence
11. Fedőfestés utókezelése
12. Hab injektálás
13. Viasz injektálás
14. Viasz kemence
Az előbbi 14 lépésből álló kezelésen keresztülment karosszériát az erre kialakított raktárban tárolják,
majd innen kerülnek át az összeszerelő üzembe.
2.6.1.4 (TMO) Összeszerelő üzemi technológia

A festőüzemből kikerülő színezett karosszéria kész autóvá építése az összeszerelő üzemben történik.
Itt kerül bele az összes, fémvázon kívüli alkatrész, valamint a töltőanyagok. Az alkatrészeket más
gyártóktól, illetve gyárakból szállítják be a járműgyárba, az alkatrészellátásért külön részleg, az
összeszerelő üzem gyártócsarnokához kapcsolt logisztikai és raktározási bázis (TLO) felel.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
7. Ábra: törölve
A kész jármű tesztelése és üzembeállítása szintén az összeszerelő üzemhez kapcsolt egységben
(TGF) történik.
2.6.1.5 (TGF) Készjármű üzem

Az összeszerelő-üzem gyártósoráról legördülő járműveket további teszteknek vetik alá minőség-
ellenőrzés és a közlekedésben való részvételre felkészítés céljából. Az alapteszteket próbapadon
végzik el az üzemcsarnokon belül:
● Futóműbeállítás próbapadon
A futómű dinamikus tesztjének mérési időtartama járművenként változik. A tesztet általános vezetési
görbék és specifikus utazási görbék függvényében változtatják.
● Motor (égés) teszt: átlagosan 3,5-4 perc, max. 4,5 perc (a benzinmotorok megnövelt időtartamot
igényelnek a koromkiégetés miatt)
● BEV, elektromos jármű (kombinált fék) teszt: időtartam min. 1,8 perc, átlagosan 2 perc, max. 2,8
perc
A tesztelési folyamat szabályai kodifikáltak. Emellett ún. ’COP’ (gyártás-megfelelés) teszteket
végeznek, ezek közé tartozik a kürt és a tachográf ellenőrzés, melyekre külön előírások vonatkoznak.
2.6.1.6 Tesztpálya üzemeltetés

A kész járművek külső tesztjét próbapályán végzik.
A tesztsebesség nappali műszakban 120-180 km/h, az éjszakai műszak idején 120 km/h alatti érték.
A járműtesztelés nem folyamatos, a műszakon belül több kb. egyórás periódusra elosztva végzik.
2.6.1.7 Járműmosó
Mosási technológia
Az újonnan gyártott járműveket a teszteket követően a járműmosó utcában mossák, illetve az
üzemben történik a szivárgási próba is. A mosót várhatóan a rövid (épületen belüli) próbapályához
kapcsolódóan helyezik el. Működési ideje a gyártási műszakokhoz alkalmazkodik.
Vízkezelés
A mosáshoz szükséges a felhasznált víz lágyítása. A beépítendő vízlágyító berendezések
párhuzamosan képesek működni, amint az egyik szűrőkapacitása lecsökken, a másik automatikusan
veszi át a feladatot. A szűrőcsere nem tesz szükségessé leállást. A lágyított víz víztartályban kerül
tárolásra és innen továbbítódik a mosórendszerre.
Az automata mosó vízvisszaforgatása legalább 95%-os. A jobb újrahasznosíthatóság érdekében UV

fertőtlenítővel felszerelt tisztító rendszer tervezett mind a mosó, mind a szivárgás-vizsgáló rendszer
részére.
2.6.1.8 Oktatóközpont
Az oktatóközpontban számos, a gyártástechnológiában végzett folyamat nem ipari mértékű
bemutatása, gyakoroltatása történik. A folyamatok vagy részfolyamatok megegyeznek a fent
leírtakkal, ugyanakkor térben, kapacitásban csak kis mértékűek.
Fény, zaj és rezgés nem jelentkezik az épületen kívül.
2.6.1.9 Laboratórium
A gyárcsarnokon belül elhelyezendő laboratóriumban elsősorban az új festések és felületkezelési
technikák tesztelése folyik, valamint az esetleges gyártásba való bevezetésük módszertani tesztje.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A laboratóriumban a felületkezelő üzemhez hasonló anyagfelhasználás várható igen kis méretekben.
2.6.2 Anyagfelhasználás főbb mutatói

Az anyagfelhasználás ahogyan az a technológiai leírásban is taglalt bizonytalanságokból is kitűnik,
nagy mértékben függ a gyártott modellektől és az ezek darabszámától. Mivel ezek az adatok jelenleg
nem állnak rendelkezésre, pontosabb tervezett anyagfelhasználás nem adható meg. A hatásvizsgálat
a lipcsei referenciaüzem elmúlt évi adatait vette figyelembe. Az adatok – tekintettel az eltérő gyártott
darabszámra és a modellösszetételre – inkább a nagyságrendek megismerésére szolgálnak, A
tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje.
Az előzetes tervek szerint az üzem területe 5 kapun keresztül lesz bejárható. A logisztikai
(anyagellátási) teherszállítások várhatóan északról, a disztribúciós kiszállítás pedig délen történik. A
személyforgalom megoszlik, nagyobb része a déli, kisebb része az északi parkoló felé közelít.
8. Ábra: Üzemi kapuk elosztása
1. Fő személybejáró
2. Kiszállítás és vasúti kapcsolat
3. Bejövő áru (logisztika)
4. Északi személybejáró
5. Távlati áruszállítás
Forrás: Beruházói adatszolgáltatás
9. Táblázat: Várható napi szállítási forgalom

Kapu Jelleg Forgalom
Jármű j/nap
Kapu 1 Személyszállítás
Szgk 2880
Busz 352
Kapu 2 Disztribúció
Tgk 160
Kapu 3 Logisztika
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Kapu Jelleg Forgalom

Jármű j/nap
Szgk 700
Tgk 1600
Kapu 4 Személyszállítás
Szgk 1480
Kapu 5 Kiegészítő logisztika
Tgk 320
2.7 A már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések
2.7.1 Karosszéria-üzem környezetvédelmi létesítményei

A karosszéria-üzemben kisebb mértékű ragasztás történik, de főként hegesztéssel állítják össze a
bejövő munkadarabokat. A ragasztást zárt rendszerben továbbított, fúvókák segítségével felhordott,
oldószermentes ragasztóval végzik.
A hegesztés során, elsősorban a munkavégzés helyén kialakuló, emberi egészségre veszélyes füst
és hegesztési gőzök eltávolítása érdekében elszívás és a levegő szűrése történik száraz eljárásokkal.
A beépítendő szűrőberendezés(ek) technológiai jellemzői jelenleg nem ismertek, ezek függenek a
hegesztés típusától, kapacitásától, valamint a kézi munkaerő igénybevételtől is. Az elszívás és szűrés
alapvetően két rendszerben történik:
● Légkezelő rendszerbe szerelt szűrés (pl. csiszolókabin, lézerkabin): eljárásspecifikus szűrő

beépítése a légkezelő egységbe (AHU), kapcsolódó légellátó- és elszívó vezetékek, valamint
diffúzorok telepítése; zárt kabin esetén légkondicionáló berendezés is szükséges.
● Elszívóernyővel és hegesztő függönyökkel kiegészített elszívó rendszer (pl. robot állásoknál): az
elszívó ernyő alatti térhez külön AHU és ehhez kapcsolt légvezetékek, diffúzorok szükségesek;
különálló hegesztési elszívó-szűrő egység kerül felszerelésre.
Dudorhegesztés esetén közvetlen (a hegesztőkar melletti) elszívás történik.
2.7.2 Festőüzem környezetvédelmi létesítményei
2.7.2.1 Talaj/talajvízszennyezés elleni védelem

Foszfátozás és E-Coating területén
A munkaterület padlószintjén – jellemzően 10 cm mélységű – folyókákat, padlóösszefolyókat építenek
be. Ezek felfogják a kicsepegő, kiömlő anyagokat, majd a kármentő zsompokba vezetik, ahonnan
szivattyúzással tovább kerülnek a festőüzem szennyvíz-előkezelő létesítményére. Mind a padlót,
mind a folyókák és aknák felületét vegyszernek ellenálló epoxi bevonattal látják el.
Festékkeverő helyiség
A festékkeverő padlószintjét mintegy 10 cm-rel a környező parlószint alá csökkentik, megakadályozva
ezzel, hogy az elfolyó vegyszerek kikerüljenek. Ezen felül a teljes padlófelületet vagy áramvezető
burkolólapokkal, vagy áramvezető epoxival burkolják. Mindkét megoldás a kiömlő anyagok ellen
szigeteli a padlót és egyben antisztatikus bevonatot képez.
Tűzvédelmi szempontból további védelem szükséges, a teljes festékkeverő helyiséget habbal oltó
sprinkler rendszer védi.
Tömítőanyag-, viasz-, PURhab-ellátó helyiségek

A fent leírt padlósüllyesztés és ellenálló epoxi padlószigetelés.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Víz/szennyvízkezelő
A süllyesztett padló kialakításán felül a padlófelületeket WHG2 epoxi bevonattal fedik.
2.7.2.2 Légtisztító berendezések

Frisslevegő-ellátás
A friss levegő ellátó egységek feladata a levegő felvétel a környezetből, annak megfelelő (19-25 °C-
ra) hűtése vagy melegítése, páratartalmának (45-64% relatív páratartalomra) beállítása, valamint a
friss levegő szétosztása az épületben, illetve a kézi munkahelyek közelében.
Festőfülkék száraz festék leválasztói

A festék szóró fülkékben keletkező fölös festékszemcséket a BMW környezeti célkitűzéseinek
megfelelően száraz leválasztású rendszerben különítik el a levegőtől. E technológiának is két típusa
érhető el a két beszállítótól függően, melyek az alábbiak:
● Az Eisenmann által szállított „E-Cubes” rendszer, mely papírszűrős rendszeren alapul.

● A DURR által szállított „Dry Scrubber” mészkőport alkalmaz a szűrés során, mely a levegőben
lévő festékszemcséket megköti és leválasztja a levegő gázkeverékéből.
Mindkét rendszerben a leválasztott szennyezőanyagok a szűrő hulladékban (papír/mészpor)
maradnak.
A két rendszer közötti választás a BMW beszerzési folyamatának része lesz.
VOC és egyéb szerves szennyezőanyag kibocsátásának csökkentése

A felületkezelés során használt kemencék és festőfülkék szennyezőanyag kibocsátásainak
csökkentésére számos módszer használatos. A módszer alapvetően a kiválasztandó beszállítótól,
annak utánégető berendezésétől függ.
Alapvetően két fő beszállító jön szóba, a korábbiakban már felsorolt Eisenmann és DURR:
● Eisenmann RTO (regeneratív termikus oxidáción) alapuló megoldást kínál, mely során az utóégető
egységben forgó levegőellátás biztosított a szokványos szelepes vagy csappantyús megoldás
helyett. A levegőellátás jelentősége az utóégetési paraméterek javításában van.
● DURR az ún. ECOPURE TAR (termikus véggáz tisztító) és ECOPURE KPR kombinációját ajánlja.
Utóbbi koncentrációs adszorpciós rotorként működik, mely a TAR egység által generált hőt
használja fel a bekoncentrált VOC égetésére.
Mindkét rendszer oxidációval (utóégetés) működik, mely során a szerves szennyezők nagyrészt vízzé
és szén-dioxiddá alakulnak.
A két rendszer közötti választás a BMW későbbi beszerzési folyamatának része lesz.
2.7.2.3 Szennyvíz előkezelés

A szennyvíz előkezelőben gyűlik össze a felületkezelő üzem összes elfolyó ipari szennyvize. Itt
történik a szennyvíz pH elfogadható értékre való beállítása. A szilárd szennyezők alapvetően
szűrőkön, fémek esetén előzetes flokkulációval kerülnek leválasztásra. A szerves szennyezők
biomembrán reaktorban kerülnek eltávolításra olyan mértékben, mely megfelel a közcsatornára
bocsátás küszöbértékeinek. A víztelenített présiszapokat hulladékként távolítják el.
2
A német vízháztartás védelmére vonatkozó jogszabály alapján megkövetelt szabványos vízállósági követelmény (Gesetz zur Ordnung des
Wasserhaushalts (Wasserhaushaltsgesetz - WHG) § 63 Eignungsfeststellung)
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
9. Ábra: Ipari szennyvíz előkezelés folyamata
A felületkezelő üzemben a felhasznált vízmennyiség mintegy fele távozik előkezelt ipari

szennyvízként. A különbözet a nagyszámú technológiai lépés során veszik el, elsősorban a kádak
körüli, illetve a szárítókemencékben történő párolgás során, valamint a szennyvíziszappal. A víz egy
része átvezetésre kerül az ionmentesítő rendszerbe, majd felhasználják a festékvezetékek öblítésére,
a tisztító-oldószerek hígítására. Ezen öblítővíz eltávolítását folyékony hulladékként a festék-beszállító
végzi közvetlenül és nem kerül be a technológiai szennyvíztisztítás folyamatába.
Szennyvíz-előkezelő műszaki védelme: A szennyvíz előkezelő is beltéri elhelyezkedésű. A fentieknek

megfelelően itt is kialakításra kerül a süllyesztett padló, valamint a WHG szabványos epoxi
padlószigetelés.
2.7.3 Töltőanyag-szennyezés és tűz elleni védelem

Az összeszerelés utolsó lépéseként a járművek üzemanyaggal, egyéb üzemi segédanyagokkal
(ablakmosó-folyadék, fékfolyadék, klímagáz R134a és R123yf, hűtőfolyadék és AdBlue 3) való töltése
történik. A töltés során fennáll a veszély, hogy üzemanyag vagy egyéb éghető folyadék ömlik ki,
melynek következtében éghető/robbanékony gőz-levegő keverék keletkezik.
A védelem elsődleges eszköze a töltőanyagok külső, elkülönített tartályparkban való tárolása, az

épületben robbanásveszélyes anyag számottevő tárolására nem kerül sor. A töltőhelyek elérése
vezetékrendszeren keresztül történik.
Az általános védelmi intézkedések közé tartozik:
● A töltőhelyek alatt a veszélyes folyadéknak ellenálló bevonattal ellátott felfogótér (padlótálca)

kialakítása.
3
Urea+ionmentesített víz, NOx-redukáló adalék az SCR katalizátorokhoz
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
● Szélső összefolyók (kármentő árkok) kialakítása rácsfedéssel.

● Kármentők ürítésekor megnövelt szellőztetés.
● Munkavédelmi szabályok (dohányzás tiltása stb.)
● Kézi tűzoltó berendezések biztosítása.
● Töltőrendszert kísérő automata oltórendszer (üzemanyaggőz érzékelővel kiegészített sprinkler
rendszer) valamint további tűzvédelmi intézkedések bevezetése.
2.7.4 Segédüzemi létesítmények környezetvédelme
2.7.4.1 Tartálypark
A tartályparkban a tervek szerint 2 x 4 fekvőhengeres, egyenként várhatóan 40 m3-es acéltartály,
valamint a kapcsolódó berendezések (szivattyúházban elhelyezett szivattyúk, elektromos
kapcsolószoba, és habbal oltó tűzvédelmi rendszer berendezései) kerül elhelyezésre felszín felett.
Amennyiben a tervezés során egyes tartályok esetében felszín alatti elhelyezésre születik javaslat,
duplafalú, szivárgásjelzőkkel ellátott tartályokat telepítenek, a vonatkozó, üzemanyagtöltő
állomásoknál is alkalmazott előírásoknak megfelelően.
Az előzetes tervekben szereplő felszín feletti tartályok esetén, azok körül osztott felfogótér tervezett,
felettük pedig tető kerül kialakításra. A kármentő rendszer előzetesen tervezett kialakítását az alábbi
ábra keresztmetszeti képe mutatja.
10. Ábra: Felszín feletti tartályok felfogóterének kialakítása
Felfogótér gátja
Gyűjtőcsatorna/
összefolyó
Zárószelep
Gyűjtőzsomp
A zsompban összegyűlő folyadék szivattyúzással kerül eltávolításra és folyékony (veszélyes)

hulladékként kezelik.
2.7.4.2 Olaj- és vegyszerraktár

Az olaj- és vegyszerraktár külön épületben kap helyet (leírást ld. a 2.8.2.3 fejezetben). Az épület
kialakítása megakadályozza a tárolt anyagok környezetbe jutását. A padlót vegyszernek ellenálló
epoxi bevonattal látják el. Az esetlegesen kiömlő vegyszerek padlófolyókákon/összefolyóban kerülnek
összegyűjtésre és innen szivattyúzással vagy felitatást követően eltávolításra.
A padlólejtés és előtető megfelelő alkalmazása megakadályozza, hogy a raktárba esővíz jusson,

illetve onnan a padlóra ömlött anyag kimosódjon.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A kis kiszerelésű veszélyes anyagokat a szekrényes tárolóhelyiségben helyezik el, ahol azok
elkülönítetten, az aláírásoknak megfelelően tárolhatók.
A raktárnak meg kell felelnie a vonatkozó tűzvédelmi, iparbiztonsági előírásoknak. Ezek vizsgálata
külön eljárás tárgya.
2.7.4.3 Gázpalack raktár

A gázpalack raktár az olaj- és vegyszerraktár mellett helyezkedik el, önálló épületként. A raktározott
gáz összes mennyisége 8.000-10.000 liter körül alakul, melynek nagyobb része nem gyúlékony, de
mintegy 45 %-a gyúlékony.
A gázpalackokat az épületen belül acél rekeszekben állítva tárolják, a kockázati besorolásuknak

megfelelően elkülönítve és címkézve, a tűzvédelmi előírások betartásával.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
2.8 Kapcsolódó műveletek

A beruházás Debrecen külterületén, jelenleg más hasznosítású területen tervezett. Folyamatban van
ugyanakkor a terület és annak közvetlen környezetének gazdasági övezetté alakítása, ipari parkká
való átminősítése a projekthez kapcsolódóan. A tervezett ipari parki területek műszaki
infrastruktúrával való ellátását a befogadó város vállalta magára, melynek keretében kiterjedt út-,
vasútépítési és közműfejlesztési valamint humuszmentési munkák várhatók. E kapcsolódó
projektek külön eljárás(ok)ban kerülnek engedélyeztetésre, az alábbiakban, ahol az releváns
csak összefoglaljuk ezek várható tartalmát és jelezzük a külön eljárás tényét.
2.8.1 Telepítéshez szükséges műveletek
2.8.1.1 Építés, bontás

A beruházási terület jelenleg nagyrészt szántó művelésben van. A terület dél-nyugati sarkán
találhatók a Látóképi Sertéstelep jelenlegi létesítményei. A sertéstelep felszámolása, az egykori
trágyatárolók szükség esetén kármentesítéssel együtt történő megszüntetése és a felszámolással
járó bontások külön eljárásban engedélyezendők. A bontás kivitelezése a területelőkészítés (az ipari
park kialakítás) része, a projekt kezdete, a gyár telepítése az előkészített területen történik, jelen
hatásvizsgálatnak nem tárgya a sertéstelep felszámolása.
A terület ipari parkká alakításának része továbbá az úthálózat- és vasútfejlesztés (ld. 11. Ábra). E
beruházások szintén nem képezik tárgyát jelen hatásvizsgálatnak, a hatástanulmányban alább a
tervező által szolgáltatott előzetes adatokat összegzésként adjuk meg. Az infrastrukturális
fejlesztések önálló előzetes vizsgálatban, illetve szükség esetén hatásvizsgálatban kerülnek
értékelésre.
Kapcsolódó közlekedési infrastruktúra fejlesztés elemei:
● M35 autópálya új különszintű csomópontja Józsánál

● M35 autópálya 34+400 km szelvényében felüljáró átépítése
● M35 autópálya – 354-es elkerülő út csomópont átépítése
● 33. sz. főút 2x2 sávra bővítése és korrekciója 4000 m-en
● Két déli csatlakozás a 33-as főút megerősített szakaszához
● 3316 j. ök. út korrekciója 550 m-en, 2x1 sávos kiépítéssel
● Ipari parki bekötő és határoló utak építése:
– Debrecen-Józsa bekötőút
– Elek utcai korszerűsítés 240 m, út 925 m
– Északi bekötőút 1300 m
– Északi határoló út 2155 m
– Északi feltáró út - Nagymacs bekötőút 2155 m
– Nyugati határoló út 2155 m
– Keleti határoló út 1867 m
– Déli határoló út 1500 m, 2x2 sávos
– Déli bekötőút 850 m, 2x2 sávos
● Mellékúthálózat létrehozása az ÉNyGÖ és az intermodális központ körül 2x1 sávos út
létesítésével
● Kerékpárút
● Tömegközlekedési fejlesztés
● Az ipari parkhoz vasúti teherátrakó állomás létesítése, mely a MÁV 108. sz. fővonaláról közelíthető
majd meg új kitérővágányok építésével.
● Emellett a 108. sz. vasúti fővonal fejlesztése, villamosítása tervezett.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
11. Ábra: Észak-Nyugati Ipari Parkhoz kapcsolódó tervezett út- és vasútfejlesztés
Forrás: Debrecen, Észak-Nyugati Ipari Park infrastruktúra elláthatóságának meghatározása, Jóváhagyási Terv, EDC Debrecen Város-
és Gazdaságfejlesztési Központ, Tervtár Bt. 2018
2.8.1.2 Közműérintettség, kiváltás, áthelyezés

A beruházási terület jelenleg nem közművesített. A közművekkel való ellátás, az ipari parkot érintő
műszaki infrastruktúra fejlesztés részeként külön eljárásban kerül vizsgálatra (előzetes vizsgálat)
Debrecen város megbízásából. E fejlesztési projektek vizsgálata nem képezi részét jelen
hatásvizsgálatnak. A közműellátás kiépítése a tervezett tevékenység telepítésével egy időben,
részben azt megelőzően várható.
Ennek keretében az infrastruktúra fejlesztői adatszolgáltatás szerint az alábbi fejlesztések várhatók:
Villamosenergia-ellátás
● Fejlesztés tárgya: Észak-Nyugati Gazdasági Övezet és kiszolgáló létesítményeinek
villamosenergia-ellátását biztosító, nagy- és középfeszültségű alállomás, transzformátorállomások
és csatlakozási pontok kiépítése. Első ütemben egy új kapcsolóállomás létesítése tervezett
kétsínes diszpozícióval, mely a Debrecen OVIT – Józsa 2 (volt Balmazújváros) 132 kV-os
távvezeték felhasításával és beforgatásával kerül csatlakoztatásra. A kapcsolóállomás kibővíthető
egy új, 132 kV-os távvezetéki mezővel, mely 7,4 km távvezeték építést is igényel.
● Első ütemben 50 MW kapacitás redundáns kapcsolattal magas feszültségen, valamint a
középfeszültségű kapcsolat technikai alapjainak létrehozása.
● Az alállomáson 2 db 132/22 kV-os, egyenként 50 MVA kapacitású transzformátor telepítésére
kerül sor.
● A hálózatfejlesztés részeként kb. 2,2 km kétrendszerű NAF vezeték létesítése.
● Határidő: 2021. február 28. (2023-ra 100 MVA-ra fejlesztendő)
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Földgázellátás
● Fejlesztés tárgya: Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet és kiszolgáló létesítményeinek
gázellátását biztosító hálózat kiépítése.
● Kapacitása: Nyomásszabályozó állomás 20/6 bar, 11 000 Nm³/h kapacitás; elosztó hálózat
tervezett végleges kapacitása 400 ha-hoz 17 500 Nm 3/h, a további 100 ha-hoz (3 betáp ponton)
2500 Nm3/h
● Nyomás: 3 bar
● Tervezett hálózat hossza az ipari park eléréséig 6,2 km, az iparterületen cca. 12 km.
● Határidő: 2020. október 30.
Víz, szennyvíz
● Fejlesztés tárgya: Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet tűzivíz- és használativíz-ellátását növelő
és szennyvíz elvezetését biztosító hálózat kiépítése.
● Kapacitása: A mértékadó vízigényt az 1500 m 3-es tűzi víztároló 8 óra alatti feltöltésének
biztosíthatósága határozza meg, ez alapján a mértékadó vízigény 180 m 3/h vagy 40 l/s. A
rendszert ennél nagyobb, 60 l/s kapacitásra tervezik.
● Az igényelt vízmennyiség a Debrecen, Balmazújvárosi úti, NA 400-as közüzemű vízvezetékről
történő lecsatlakozás megépítésével biztosítható.
● Vízellátó rendszer kiépítésének határideje: 2019. október 31.
● Az első ütemben 25 m3/h mennyiségű szennyvíz az átadási ponttól a Debrecen, Balmazújvárosi
úti gravitációs közcsatorna végponti, tisztító aknájához csatlakozik és a meglévő gravitációs
közcsatornán keresztül Debrecen város szennyvíztisztító üzemébe érkezik. Második ütemben a
gravitációs csatornának a Kishegyesi úti csatlakoztatását megelőzően osztó műtárgy építése
szükséges. Ez a műtárgy a 40 m3/h mennyiséggel növelt, azaz 65 m 3/h szennyvízmennyiség 30
m3/h áramát a gravitációs főgyűjtők irányába, a maradék 35 m 3/h szennyvízmennyiség
szennyvízátemelő közbeiktatásával a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park szennyvíz
nyomóvezetéke irányába továbbítja.
● Határidő: 2019. október 31-ig.
Infokommunikációs hálózat
● Fejlesztés tárgya: Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet területén meglévő távközlési infrastruktúra
kiváltásával és új távközlési optikai hálózat kiépítése.
● Határidő: 2019. október 31-ig.
2.8.1.3 Termőföld igénybevétel

A beruházási terület gyakorlatilag egésze jelenleg termőföld, mely más célú hasznosításra kerül.
Az ipari parkká minősítendő gazdasági övezet fejlesztés részeként várhatóan megtörténik a felső
humuszos talajréteg elvétele és ideiglenes deponálása – a tervek szerint a helyszínen. A cél a
termőföld minél nagyobb mértékű helyben tartása, így a tájépítészeti fázisban annak a területen való
elterítése, felhasználása várható.
A durvatereprendezést megelőző ún. humuszmentés szintén Debrecen város által kezelt fejlesztés,
engedélyezése külön eljárás tárgyát képezi.
2.8.1.4 Erdő igénybevétele

Bár a beruházási terület földhivatali állománya szerint kisebb erdő művelési ágba sorolt alrészletek
találhatók itt, a valóságban kiterjedtebb, bár nem jelentős faültetvény csak a Látóképi Sertéstelep
védőövezetén található védelmi funkcióval, valamint a 0254/82, 0254/81, 0254/80 hrsz-ú telkeken
összefüggő foltban. Mind a sertéstelep felszámolása, mind az ehhez kapcsolódó védőerdősáv,
valamint a kisebb erdőfolt irtása a gazdasági övezet kialakítás előkészítő munkáinak részét képezi,
vizsgálatára a fentiekhez hasonlóan külön előzetes vizsgálati eljárásban kerül sor. Üzemtervezett
erdőt a beruházás nem érint.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
2.8.1.5 A telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely vagy lerakóhely létesítése és

üzemeltetése
Humuszdepónia
A humuszleszedés, humuszmentés munkafolyamata az ipari park kialakításának részét képező
munkafolyamat (ld. EVD). A leszedett termőtalaj tárolása és későbbi felhasználása ugyanakkor
helyben tervezett. A tereprendezés során beavatkozást nem igénylő területek lehetőséget
biztosítanak a beavatkozással érintett területekről eltávolított termőtalaj ideiglenes vagy végleges
elhelyezésére a megfelelő depónia kialakításával, illetve a talaj terítésével.
Lehetséges anyagnyerőhelyek
● Kavics:
– Nyéki tavak ~80 km
– Hejőpapi ~70 km
● Mészkő/Zúzottkő:
– Tállya Bányaüzem (Colas Északkő) ~150 km
– Tarcal Bányaüzem (Colas Északkő) ~140 km
Új bányaterület megnyitására a projekt kapcsán várhatóan nem kerül sor.
2.8.1.6 A telepítéshez szükséges tereprendezés, vízrendezés

Tereprendezés
A beruházási területen a humuszmentés (mintegy 35 cm vastagságban) az előzetes vizsgálatban,
illetve a humuszmentési tervben foglaltak alapján történik.
Ezt követi a durvatereprendezés, mely már a tevékenység telepítésének részét képezi. A tervezés
jelenlegi fázisában csak előzetes tervként áll rendelkezésre.
Az eltávolításra kerülő talaj és altalaj a geotechnikai jelentés alapján:
Humuszos talaj (termőréteg) a munkaterület előkészítés során eltávolítandó; vastagsága 0,1 – 0,8 m
között változik (átlagosan 0,35 m);
Iszapos – agyagos réteg: 4 – 9 m között, finom homok, lágy és szilárd iszap/agyag tartalommal, 10%-
ig kavics felhalmozódások is előfordulnak. A vegyes konzisztencia miatt az építésben való
felhasználása nem javasolt, bár talajjavító eljárásokkal (mész vagy cement alkalmazásával)
megoldható. A kötőanyag mennyiség helyileg határozható meg az építés során.
Tekintettel arra, hogy a stabil szerkezetépítés és megfelelő teherbírás elérése érdekében,

egybefüggő sík terület létrehozásához igen jelentős anyagbeszállításra lenne szükség a geotechnikai
szakvélemény szerint, a durvatereprendezés teraszos feltöltések építését célozta meg. Az előzetes
tervek szerint nagyjából az alábbi, nagy kiterjedésű teraszok kialakítása a cél várhatóan ütemezetten.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
12. Ábra: Feltöltés és bevágás kialakítása teraszos tereprendezés esetén az előzetes tervek
szerint
Forrás: A Földmunkák műszaki specifikációi, Debrecen EDC, 2018.
A piros keretezett számok a terasz Balti tengerszint feletti magasságát jelölik. A pontos szintkialakítás
jelenleg tervezés alatt áll, annak az alábbi általános követelményeket kell teljesítenie:
● A szintezési területeket max. 5 hektáros munkaparcellákra kell osztani.

● A szintezési területeket az építés során meg kell védeni az áradástól és a vízzel való elteléstől, a
köztes rétegeket lejtős felszínnel kell kialakítani és a felszínt úthengerrel tömöríteni. Biztosítani
kell a felszínekről lefolyó víz biztonságos kezelését, meg kell akadályozni a víz felgyűlését.
● A felső humuszréteg eltávolítása és tárolása megfelelően védett depóniákban, jövőbeli
felhasználásra, a humusz tárolására használt depóniákat lejtéssel kell megépíteni és felszínén
tömöríteni kell (úthengerrel), biztosítani kell a felszínekről lefolyó víz biztonságos kezelését, meg
kell akadályozni a víz felgyűlését. Vízelvezető rendszert kell beépíteni.
● A maximum 30 cm vastag, stabilizált (helyszínen nyert és kevert) talajból vagy beszállított
kavicsból álló rétegek felépítése és tömörítése a megjelölt szintig.
● Talaj stabilizálása és ezt követő tömörítése helyszínen alkalmazott mész/cement keverékkel max.
50 cm vastagságig.
● A végleges sík szintjének kialakítása min. 2,5% lejtéssel a vízelvezető irányába.
● Vízelvezető rendszert telepítése – a nyitott csatornákat és vízelvezető árkokat a kibocsátási
pontoknál kavicsággyal kell védeni az eróziótól.
● A munkaplatform (épületalap) területekre vonatkozóan az alábbi követelményeket kell teljesíteni:
Változó vastagságú kavics védőréteg (durva alapréteg), melyet egy zúzott kő kavics alapréteg fed;
a végleges felület lejtése 0%.
● A szintezési területekre vonatkozóan az alábbi követelményeket kell teljesíteni: védőréteg (durva
alapréteg) zúzott kőből 20 cm vastagságban.
Gondoskodni kell összesen kb. 15 km hosszúságú építési útról is (10 m szélességű kavicsút). Minden
építési útnak stabilizált talajú területeken kell haladnia, azaz nem vezethetnek utak későbbi zöld
területeken.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A földmunkákat követően a beavatkozási területet egy védőréteggel (durva alapréteg) kell lefedni az
eróziótól való megóvása, valamint a nehéz építőgépek bejutásának biztosítása érdekében. A réteg
SZK2/GK2 összetétű tömörített kavics.
Az alábbi ábra mutatja a teherviselő munkaplatform és a védőréteg kialakításának sematikus képét. A

telepítés magában foglalja a víztelenítés, a lejtés és a szűrőréteg megfelelő kialakítását. A kialakítás
további pontosítása a kivitelező tervezői feladata.
13. Ábra: Munkaplatform sematikus keresztmetszeti képe
Vízelvezető cső DN 160 – 200

Kavicsszűrő, 8/16 mm
Geotextilia, min. GRK 3
Durva alapréteg
Ágyazat
Stabilizált platform
Forrás: A Földmunkák műszaki specifikációi, Debrecen EDC, 2018.
A teraszos tereprendezés megvalósítása jelentős anyagmozgatással és -beszállítással jár, melynek

mennyiségét az alábbi táblázat mutatja.
10. Táblázat: Helyben mozgatott és beszállított anyagmennyiségek

Mozgatott anyag Összes m3 m3/nap
Humusz (helyben termett) 1.160.000 15.466
Föld (helyben termett) 1.700.000 17.000
Stabilizálandó föld (helyben termett) + mészkő (beszállítás) 2.852.000 28.500
Kavics (beszállítás) 670.000 6.700
Mészkő/Zúzottkő (beszállítás) 700.000 7.000
Forrás: Fejlesztői adatszolgáltatás
Tervezett környezetvédelmi intézkedések

A durvatereprendezés idejére geotechnikai minőségbiztosítási és minőségellenőrzési monitoring
program lép életbe – melynek részét képezik a geotechnikai helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok,
valamint egy minőségirányítási rendszer – a szükséges építési követelmények és
teljesítményszabványok teljesítésének garantálására.
A tereprendezést megelőzően három talajvízfigyelő kút került kialakításra. A talajvízkutak mélysége a

talajszint alatt 100 m. A meglévő kutak mellett további 5-7 sekély monitoringkút telepítésére is sor
kerül. A talajvíz szimulációját és monitoringját a földmunkák végzésének időszaka alatt folyamatosan
végzik.
A későbbi zöld- (a durvatereprendezés során beavatkozást nem igénylő) területek az ábrán fehér
színnel jelöltek. Ezeken a területeken nem kerül sor földmunkákra. A zöld területek használhatók
humuszlerakóhelyként, a humusz egyenletes elosztásával. A földmunkák elkészültét követően
kiterjedt növénytelepítésre kerül sor.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A földmunkák kivitelezéskori környezeti menedzsment tervével szemben követelmény:
● Zajkibocsátás csökkentése: A szállítási útvonalak kiválasztására a meglévő lakóterületek

zajvédelmi szempontjainak figyelembevételével kerül sor.
● Légszennyezési kibocsátás csökkentése: A szállítószalagoknak és tehergépjárműveknek a
kibocsátásokra vonatkozó és a helyi jogszabályoknak és szabványokkal összhangban levő
használata.
● A por csökkentésére: A porkibocsátást a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A kivitelező
megfelelő megelőző intézkedések (pl. locsolás, megfelelő, nem porozó anyagok kiválasztása,
lefedés, vegetációréteg stb.) révén köteles gondoskodni róla, hogy a porkibocsátás a földmunkák
során és azt követően minimális legyen.
● A talaj és felszín alatti vizek védelme: Az üzemanyagtöltés/olajcsere csak az erre kijelölt
területeken engedélyezett. Kockázatos építési anyagok csak fóliázott vagy egyéb módon szigetelt
területen helyezhetők el ideiglenesen.
● Abroncsmosó: A munkaterületet elhagyó személy- és tehergépkocsik abroncsainak lemosására
szolgáló terület annak érdekében, hogy az utakat és a környéküket ne szennyezzék be az építési
munkák alatt.
● Ezen túlmenően el kell készíteni a földmunkák megkezdése előtt az építési tevékenységből
keletkező hulladékokra vonatkozó hulladékgazdálkodási koncepciót. A hulladékgazdálkodási
koncepció ellenőrzése céljából környezetvédelmi koordinátor kerül kinevezésre.
Vízrendezés
A területen átfolyó állandó vízfolyás hiányában vízfolyásrendezére nem kerül sor.
A telepítést megelőzően várhatóan megtörténik a Látóképi Sertéstelep egykori, rekultivációval érintett

trágyatároló medencéinek megszüntetése. A felszámolás nem tárgya jelen környezeti
hatásvizsgálatnak.
A gazdasági övezet műszaki infrastruktúrával való ellátásának része a csapadékvízelvezető rendszer

kiépítése.
Az építés során csak az egyes munkagödrök esetén van jelentősége a csapadékvizek

összegyülekezésének, elsősorban a nagyobb víztartó képességű agyagos vagy tömör iszapos
rétegek jelenléténél. Beépítettség hiányában vagy részleges beépítettség mellett a csapadékvíz az
alacsonyabb terepszintek velé gravitál és elszikkad.
A munkagödröket tovább terhelheti a magasa talajvíz, illetve nyomás alatt a talajvíz megjelenése. A
csapadékvizek és talajvíz miatt munkagödör víztelenítés válhat szükségessé. Amennyiben a víz
szennyeződésének elkerülése megoldott, az a környező szabad területeken elszikkasztható. Az
általában vízhiányos területen a tiszta csapadékvíz szikkasztása a talaj mennyiségi fenntartása
céljából is előnyös.
2.8.1.7 A telepítéshez szükséges szállítás, raktározás, tárolás

A beruházás első fázisa a durvatereprendezés, mely során jelentős mennyiségű föld telephelyen
belüli mozgatására, valamint további nagy mennyiségű kavicsos anyag beszállítására lesz szükség. A
földdepóniák a telephelyen belül kialakíthatók (ld. 2.8.1.6 fejezet fent).
A durvatereprendezést követően nagyjából 2019 őszén kezdődik a cölöpözés, melyet a

szerkezetépítés követ. Az építés ideje várhatóan 38 hónap az első ütem esetén.
Az építési anyagok a munkaterületeken (telephelyen belül) tárolhatók, a betonozáshoz várhatóan

transzportbeton (mixerrel szállított és azonnal felhasznált kevert beton) kerül felhasználásra.
Még ez alatt, kb. a 12. hónaptól megkezdődik a festőüzem technológiai telepítése a többi épület
építésével párhuzamosan. Mind a festőüzemi, mind a további technológiai- és épületgépészet
beszerelés előtti tárolása rövid idejű és az addigra elkészült csarnokokban lehetséges.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
11. Táblázat: Építési szállítások becsült nagysága

Építési szakasz Személy-szállítás Teherszállítási fordulók
Előkészítő munkák 90 elh/ó 100 elh/ó
Alapozás 115 elh/ó 125 elh/ó
Szerkezet építése 135 elh/ó 125 elh/ó
Kiegészítő épületek 105 elh/ó 60 elh/ó
Géppark telepítése 80 elh/ó 100 elh/ó
Forrás: Tervezői becslés
2.8.1.8 A telepítés során keletkező hulladékokkal történő gazdálkodás

Építés során keletkező hulladékok és jelenlegi állapot
A tárgyi beruházási terület jelenleg beépítetlen, szántóföld; minimális kiterjedésben facsoportok
borítják. Emellett a területen már önálló (előzetes vizsgálati) eljárásban megkezdődött a terület ipari
parkká alakításának elbírálása, melynek kérelmezője Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata.
Az ipari park kialakítása a területen tervezett munkálatok közül magába foglalja és engedélyezési
szempontból is lefedi a terepmunkálatok közül a humusz letermelést, a terület közműellátását, és a
feltáró utak kialakítását. Jelen hatástanulmány tehát csak a tervezett gyár helyén a durva
tereprendezéstől zajló tevékenységeket vizsgálja, elkerülendő az esetleges átfedéseket.
Az építés fázisában bontási hulladékokkal gyakorlatilag nem kell számolni. Ez alól egyetlen kivétel
van: a terület DNy-i sarkában található, Debrecen-Látóképi sertéstelep (0266 hrsz.) felszámolása,
amelyet a tervezett üzem területe érint. Itt tehát keletkezni fog inert bontási hulladék, azonban a
sertéstelep – és trágyatárolóinak – felszámolása is az ipari park kialakítására vonatkozó előzetes
vizsgálat tárgyát képezi.
Működő vagy rekultivált hulladéklerakó, elhagyott hulladék a tervezett üzem területén nem található.
Az építés során a beépítendő építőanyagok egy része hulladékká válik. A keletkező építési
hulladékokra viszonylag pontos mennyiség megadása csak kiviteli tervek alapján lenne lehetséges,
azonban a tervezett épületek, építmények léptéke alapján erősen valószínűsíthető, hogy ezek
mennyisége meg fogja haladni a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendeletben szereplő
küszöbértékeket. Ennek megfelelően az építési-bontási hulladékokat fajtánként elkülönítve kell
gyűjteni a helyszínen és engedéllyel rendelkező kezelőnek átadni. Továbbá a kivitelezőnek
megfelelően vezetni kell az építési hulladék nyilvántartást a 309/2014 (XII.11.) kormányrendelet
szerint, majd a 191/2009. (IX.15) kormányrendelet szerinti „építési és bontási hulladék” nyilvántartó
lapot kell kitölteni, és ehhez mellékelni az építési hulladékok kezelőinek átvételi igazolását.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht) alapján a kitermelt talaj – amennyiben nem
szennyezett - nem számít hulladéknak. Valamint - ugyancsak a Ht. alapján - törekedni kell az építési
hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítására. Erre jó lehetőséget ad, hogy a terület
hulladékgazdálkodási közszolgáltatójának, a Debreceni Regionális Hulladéklerakónak inert hulladék
hasznosítására (R12) is van kapacitása, illetve engedélye, amely viszonylag közel (~8 km-re)
található a beruházási helyszínhez.
Az építés fázisában kisebb mennyiségű veszélyes hulladék keletkezése is várható, amely a

munkagépek működtetése során, valamint egyes felhasznált veszélyes anyagok üres göngyölegei,
illetve maradékai okán keletkeznek. A kivitelező az építés során a 225/2015. (VIII. 7.)
kormányrendeletnek megfelelő, ideiglenes veszélyes hulladék gyűjtőhelyet (konténert) tart fenn és
üzemeltet az építési területen. A 309/2014. (XII.11.) kormányrendelet alapján, a keletkező veszélyes
és nem veszélyes (pl. csomagolóanyag) hulladékokról is nyilvántartást kell vezetni, a fent már említett
építési hulladékokon túlmenően.
Összefoglalva: az építés fázisa nem okozza a szokásosnak tekinthető hulladékoktól eltérő típusú,
vagy túlzottan nagy mennyiségű hulladék keletkezését, és nem igényel szokásostól eltérő
hulladékkezelési megoldásokat.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
2.8.2 Megvalósítás kapcsolódó műveletei
2.8.2.1 Közműellátás
A projekt részeként a közműellátás a telephelyi szolgáltatói csatlakozási pontoktól értelmezett. Az
ellátás „kerítésen kívüli” tervezése, engedélyeztetése és építése az ipari park fejlesztő (Debrecen
MJV) és a szolgáltatók közös munkája.
A telephelyen belül mérővel felszerelt gázfogadó állomás, vízfogadó, szennyvíz kiegyenlítő tartály és
csatlakozás, valamint elektromos alállomás települ.
A gyár közműigénye az alábbiak szerint összegezhető.
12. Táblázat: Közműigény

Közmű Felhasználás típusa 1. ütem 2. ütem
Földgáz
Épület és technológia 55 MW 110 MW
139.038 MWh/év 255.199 MWh/év
~5.000 Nm3/h ~10.000 Nm3/h
Villamosenergia
Épület és technológia 50 MW 100 MW
127.994 MWh/év 228.545 MWh/év
Vízellátás
Kommunális 70.000 m3/év 140.000 m3/év
Ipari 210.000 m3/év 440.000 m3/év
3
Összesen 280.000 m /év 580.000 m3/év
Szennyvíz
Kommunális 70.000 m3/év 140.000 m3/év
3
Ipari - folyamatos 105.000 m /év 220.000 m3/év
3
Összesen 175.000 m /év 360.000 m3/év
Csapadékvíz
Tetővíz (tiszta)
91.200 l/s 91.200 l/s
Parkoló (olajos)
2.8.2.2 Telephelyi világítás

Az üzem kültéri világítása lámpaoszlopok felállításával, valamint az épületek tetőszerkezetéhez
rögzített lámpákkal tervezett.
A belső utakat és parkolókat szegélyező oszlopok magassága várhatóan 12 (16) m, a kerítések

mellett elhelyezendő oszlopok 10 m magasak. A lámpatesteket a megvilágítandó felület (felszín,
kerítés) felé irányítják, így az égbolt irányában ezek nem világítanak. A világítótestek hatótávolsága
60 m körüli.
Kizárólag IP66 védelmi osztályú LED fényforrásokat alkalmaznak. Valamennyi lámpatest és

szerelvény beszállítója (és típusa) azonos lesz.
A legerősebb fény kibocsátás a próbapálya területén várható (ld. 14. Ábra). Ezen kívül biztonsági
okokból a magas építményeket és egyes különleges építményeket további világítótestekkel is ellátják
a jól láthatóság, illetve a biztonsági szolgálat segítése érdekében.
Tekintettel a 3 műszakos üzemre, a világítás lekapcsolása, csökkentése az éjszakai időszakban nem

lehetséges. Az ún. „skyglow” (a világítással ellátott terület feletti fényburok nagyságának)
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
csökkentése4 tehát az üzemi körülményeket is figyelembe véve a fényforrások felszín felé

fordításával, a lámpatestek égbolt felé történő leárnyékolásával, valamint a LED források
spektrumának megfelelő megválasztásával, esetleg időfüggő (éjjel sárga/hajnalban borostyán)
színváltoztatásával lehetséges.
14. Ábra: Tervezett telephelyi világítás
Belső utak Parkolók és kerítések

E=15-20 lx környéke E=10 lx
Kerítés Különleges területek,

E=3-5 lx raktárak, tesztpálya
E=30-50 lx
Út és kerítés környéke
E=15-20 lx Világítás elosztó
pontok
Parkolók
E=10 lx
2.8.2.3 Raktározás
A raktározás helye szerint – a kisebb munkahelyi tárolóhelyeken kívül – az alapanyagok és
alkatrészek az alábbi területeken kerülnek elhelyezésre:
● Nyersanyagok a présüzem nyersanyag raktárában (tekercselt fémlemez formájában);

● Lemezvágási maradékok (fém) a présüzemhez kapcsolódó konténeres tárolóban;
● Nyers karosszériák a présüzem és karosszéria üzem közötti karosszéria-raktárban;
● Festett karosszériák a festőüzem melletti magasraktárban;
● Kockázatos anyagok a központi tárolókban, mint a tartálypark, az olaj- és vegyszerraktár, valamint
a gázpalackraktár;
● Jármű tartozékok az összeszerelőüzem logisztikai raktárában;
● Kész járművek a disztribúciós parkolóhelyeken.
Présüzem
A présüzembe történik a tekercselt fémlemez beszállítása. Mind a beszállítás, mind feldolgozás
folyamatos, az egyidőben tárolt mennyiség ehhez képest viszonylag alacsony. Mivel azonban ez a
termelés függvénye, egyelőre nem meghatározható.
4
DM Duriscoe et. Al. (2013): The relation of outdoor lighting characteristics to sky glow from distant cities, Lighting Res. Technol. 2014; Vol 46:
35–49
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A termelésből a beszállított fém alapanyag mintegy fele kikerül (vágási maradékként). Ezt átmenetileg
konténerekben tárolják a présüzem területén, melyeket az azt feldolgozó (vagy azzal szerződött
szállító) cég folyamatosan szállít el.
A kész karosszéria elemek a présüzem mellett álló nagy méretű raktárban kerülnek állványos
rakásoló rendszeren tárolásra és innen továbbítódnak előbb a karosszéria-üzembe, majd teljes
autóvázként a felületkezelő üzembe.
Olaj- és vegyszerraktár
A raktár a telephely dél-keleti részén helyezkedik el a gázpalack tárolóval és a segédanyag raktárral
együtt.
Az olaj- és vegyszerraktárban külön helyiséget alakítanak ki a gyúlékony anyagoknak, az olaj- és

kenőanyagoknak, a kis kiszerelésű vegyszereknek és az áttöltés helyszínének. A raktárban több mint
150 féle termék kerül elhelyezésre.
A gyúlékony anyag raktárban kerül tárolásra a legtöbb vegyianyag (alkoholos folyadékok, aceton,
tisztítószerek, oldószeres folyadékok, hígítók, ragasztóanyagok, PUR hab komponensek, stb.)
Az olaj- és kenőanyag raktárban a kenőanyagokon, járművekben és gépekben használatos olajokon

és gépzsírokon túl az egyéb töltőanyagok, tömítőanyag komponensek, gumi kezelő anyagok, hőre
lágyuló ragasztók, egyéb adalékok, illetve autósampon kerül tárolásra.
Kis kiszerelésben főleg festékek és lakkok alapanyagait, ragasztóanyagokat, tisztítószereket,

laboratóriumi és egészségügyi vegyszereket tárolnak vegyszerszekrényben. A csomagolás
jellemzően kanna, üveg, szóróflakon, tubus vagy parton, melyeket dobozokban helyeznek el.
A tárolás általában az eredeti beszállító által használt csomagolásban történik. A nagy kiszerelésű
folyadékok főként hordóban, illetve kannában, üvegekben, a viszkózus folyadékok, egyes szilárd
anyagok vödörben, szilárd porok pedig zsákban kerülnek tárolásra. Egyes esetekben 1000 literes IBC
konténereket is alkalmaznak.
A nagyméretű, általában 198,5 – 205 literes hordókban beszállított gyúlékony anyagok átfejtése a
raktárban történik, külön erre a célra kialakított helyiségekben.
Jellemzően átfejtésre kerülő anyagok:
● Etanol (96%)
● Izopropil-alkohol (99%)
● Izohexán
● Aceton (vegytiszta)
● Nitrocellulóz hígító (HAKU 5701)
Az átfejtés során a nagy kiszerelésű vegyszereket kisebb kannákba töltik. Az átfejtés munkafázisai:
● hordó felnyitása
● merülőszivattyú behelyezése a hordóba (a hordó földelését követően)
● átfejtés kisebb (2, 5, 10 literes) hordókba, tárolóedényekbe
● GHS jelzés felragasztása a kisebb edényre és újratárolás a felhasználásig
Az átfejtésre kerülő fent felsorolt anyagok mindegyike gyúlékony, ezért egyéb anyagok jelenléte csak
akkor megengedhető, ha azok nem illékonyak, illetve nem oxidálóak. Egyszerre az előzetes
számítások szerint mintegy 820 liter gyúlékony anyag kerül tárolásra.
Gázpalack tároló
A tároló építési ütemenként egy kompartmenttel rendelkezik, melyben speciális acélrekeszek
biztosítják a palackok biztonságos rögzítését.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
13. Táblázat: Gázpalack tárolás

Terméknév Gáztípus Csomagolás Palack
db
ARCAL F5 Fla-L reg 5%H / 95%N 50 l hengerpalack (15 kg/200bar) 1-2
ARCAL 1 99,9% Argon 50 l hengerpalack (15 kg/200bar) 1-3
ARCAL 82% Argon / 18% CO2 10 l hengerpalack 1-2
ARCAL 5 82% Argon / 18% CO2 22 l hengerpalack 2-5
ARCAL 5 82% Argon / 18% CO2 50 l hengerpalack (15 kg/200bar) 1-5
ARGON 4.6 Argon 20 l hengerpalack 1-2
ARGON 4.6 Argon 50 l hengerpalack (200kg/12 db köteg) 1-3
ALPHAGAZ 1 Oxygen Fla-L reg Oxigén 50 l hengerpalack (15 kg/200bar) 1-2
Oxygen 2.5 Oxigén 50 l hengerpalack (20kg/200bar) 1-2
Oxygen 2.8 Oxigén 10 l hengerpalack (3 kg) 1-2
Oxygen 2.8 Oxigén 50 l hengerpalack (200bar/12db köteg) 1-2
Oxygen MED Fla-S reg Oxigén egészségügyi 10 l hengerpalack (3 kg/200 bar) 1-2
SAUERSTOFF MED Fla-S reg Oxigén egészségügyi 2 l hengerpalack (200 bar) 2-4
Nitrogen 2.8 Nitrogén 50 l hengerpalack (15 kg/200bar) 6
Nitrogen 2.8 Nitrogén 10 l hengerpalack (3 kg) 2
Nitrogen 5.0 Nitrogén 50 l hengerpalack (15 kg/200bar) 4
Hydrogen 5.0 Hidrogén 50 l hengerpalack (200bar) 2
Propangas Liq. Pure Propán (cseppfoly.) 11kg hengerpalack 1-2
(FCKW free) R134A Hűtőközeg 935 kg hengerpalack 8
Tartálypark
14. Táblázat: Tartályparkban elhelyezendő tartályok száma és várható kapacitása

Tartály Tárolt anyag Mennyiség
Tartály 1 95 benzin 40 000 liter
Tartály 2 Etanol 40 000 liter
Tartály 3 Dízel olaj 40 000 liter
Tartály 4 Fékfolyadék 40 000 liter
Tartály 5 Hűtőfolyadék 40 000 liter
Tartály 6 R134A 20 000 kg
Tartály 7 Urea – DI víz keverék (AdBlue) 40 000 liter
Tartály 8 R1234YF 20 000 kg

Összeszerelés logisztikai raktára
A raktárban jellemzően nem veszélyes alkatrészek kerülnek tárolásra. A beszállítás és a járművekbe
való beszerelés (azaz a felhasználás) gyakorlatilag folyamatos.
A logisztikai raktár többféle távolságból fogad alkatrészeket, melyeket a szállítási jellemzők miatt
külön tartja nyilván.
A legtöbb alkatrész üzemhez közeli ellátásból származik, melyre jellemző az igen rövid idejű
készletezés. A legtöbb alkatrész gyakorlatilag közvetlen felhasználásra kerül (pl. kipufogórendszer,
motor, hajtáslánc, kerekek, infopanel, ülések, kábelkorbácsok. A nagyobb alkatrészrendszereket
előszerelt modul egységekben szállítják és szerelik be. Legfeljebb fél napos biztonsági készletet
tartanak fenn például a fényszórókból, panorámatetőkből.
A nagyobb távú, európai ellátásból származó alkatrészek részaránya mintegy ötöde az előbbi
kategóriában találhatókénak. A raktározás során kb. 4 napos biztonsági készletezés történik. E
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
kategóriába tartoznak általában a lökhárítók, belső borítások, hangszigetelés, gumisínek, apró

alkatrészek, akkumulátorok.
A tengerentúlról és Ázsiából érkező alkatrészek szükségszerűen tovább, kb. 11-16 napig kerülnek
tárolásra a felhasználásukig. Ezek térfogataránya az összes alkatrészmennyiséghez képest a
legkisebb. Jellemzően kiegészítő alkatrészeket találunk itt, mint a tetősín, borítások, élvédők, csövek
stb.
Kész járművek
Az elkészült járművek kiszállítása várhatóan folyamatos lesz. A járművek várhatóan legfeljebb egy
napig tartózkodnak a disztribúciós pakolóban.
2.8.2.4 Hulladékgazdálkodás
A beruházási terület környezetének hulladékgazdálkodása
Debrecen és környezetének hulladékgazdálkodása megoldott. A Debreceni Hulladék Közszolgáltató
Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar megyében lát el közszolgáltatást. Tevékenysége nem veszélyes hulladék
gyűjtése, melyet alvállalkozói segítségével lát el. A közszolgáltató az önkormányzatokkal kötött
közszolgáltatási szerződés keretében, vagy a Katasztrófavédelmi Igazgatóság által ideiglenesen
kijelölt közérdekű szolgáltatóként látja el feladatát.
A Debreceni régióban a hulladékgyűjtés, szállítás feladatait az A.K.S.D. PLUSZ

Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., míg a kezelést az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. látja el.
Debrecenben a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 97,2%. A Vértesi úti hulladékkezelő-telep

üzemeltetése hozzájárult Debrecen európai színvonalú hulladékgazdálkodásának megvalósulásához.
Az új, kombinált szigetelési rendszerű hulladéklerakóban kerül elhelyezésre a város kommunális
hulladéka, nem veszélyes ipari hulladéka, építési törmeléke, valamint a földhulladék. A hulladéklerakó
depóniagáz hasznosító rendszerrel is rendelkezik. Az általuk fel nem használt gázmennyiséget
átadják a Debreceni Vízmű részére, ahol a depóniagázt szintén hőtermelésre hasznosítják.
A fentiekből és az OKIR adatbázisból megállapítható, hogy mind a kommunális hulladékok, mind az

inert hulladékok, mind pedig a nem veszélyes és veszélyes hulladékok tekintetében viszonylag
jelentős hulladékkezelői kapacitások állnak rendelkezésre Debrecenben, illetve a régióban. A
keletkező hulladékok kezelése a közelség elvét, és a hasznosítás elsődlegességét is figyelembe véve
megoldható lesz.
A működés során várhatóan keletkező hulladékok és kezelésük

Beruházó Európa több városában rendelkezik hasonló gyártóüzemmel. A referenciaként szolgáló
regensburgi gyár 2017. évi adatai a keletkező hulladékok várható mennyiségének, típusának
viszonylag pontos becslésére, a tervezett gyűjtési mód leírására jó lehetőséget adnak. Mindemellett
az új gyár várhatóan modernebb technológiával rendelkezik majd, valamint a gyártott modellek köre is
némileg eltér. Ebből következően következő táblázatban megadott, referencia hulladékmennyiségek
inkább felülbecslésnek tekinthetők. Az EWC kódot követő „*” jelöli, ha az adott hulladék veszélyes
hulladéknak minősül.
16. Táblázat: Jellemző keletkező hulladékok

EWC Hulladék típusa Származás/anyag tonna/ Gyak.
év (hó/év)
Veszélyes hulladékok
Elhelyezésre: 211 7
080115* Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat lakk- és festékeltávolítás 19 3
tartalmazó festék és lakk tartalmú vizes iszap
080119* Szerves oldószereket, valamint más veszélyes Lack-ABA rendszervíz 48 4
anyagokat tartalmazó festék vagy lakk tartalmú vizes
szuszpenziók
160708* Olajat tartalmazó hulladék tartálytisztítás öblítőfolyadéka 34 1
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen

év (hó/év)
161001* Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony lítium-bromid 4 1
hulladék
Újrahasznosításra: 2,511
060502* A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő vízvisszaforgatás szűrőpogácsa 198 9
kezeléséből származó, veszélyes anyagokat kamraprésszűrőből
tartalmazó iszap
060502* A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő szennyvízkezelő szűrőpogácsa 362 12
kezeléséből származó, veszélyes anyagokat kamraprésszűrőből
tartalmazó iszap
070208* Egyéb üstmaradék és reakciómaradék edzők és izocianát 1 2
poliol 4 2
070304* Egyéb szerves oldószer, mosófolyadék és anyalúg elszennyezett használt hígítók 9 1
Nikutex 2222 hígító 69 5
080111* Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat 2K használt lakk 4 2
tartalmazó festék- és lakk-hulladék
elhasznált lakkok és festékek 34 6
080115* Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat víztelenített lakkiszap 308 12
tartalmazó festék és lakk tartalmú vizes iszap
080409* Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat ragasztók 22 5
tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladéka
PVC hulladék 36 5
110108* Foszfátozásból származó iszap szűrőpogácsa 30 4
130208* Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolaj fáradtolaj 0,0-5,0% 13 2
víztartalommal
fáradtolaj 5,0-15,0% vt. 28 4
fáradtolaj 25,-35,0% vt. 14 2
130502* Olaj-víz szeparátorokból származó iszap olaj és benzinszeparátor maradék 1,052 12
130703* Egyéb üzemanyagok (ideértve a keverékeket is) szennyezett üzemanyag és 3 3
fáradtolaj
150110* Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy szóróflakonok ügyfél által kért 0 3
azokkal szennyezett csomagolási hulladék tárolási formátumban
150202* Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőpor 1 1
szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem
szennyezett törlőkendők 115 12
határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat
160107* Olajfilter olajszűrő, üzemanyagszűrő 2 3
160110* Robbanó tulajdonságú alkatrész (pl. légzsák, légzsák pirotechnika hulladéka 13 4
pirotechnikai övfeszítő)
160113* Fékfolyadék járműtöltés 1 2
160114* Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadék járműtöltésből származó 2 3
hűtőfolyadék
160213* Veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett vegyes elektronikai eszköz 19 2
berendezés, amely különbözik hulladék
a 16 02 09-től 16 02 12-ig terjedő hulladéktípusoktól
használt képernyők 3 1
160504* Nyomásálló tartályokban tárolt, veszélyes anyagokat kézi tűzoltókészülékek 3 1
tartalmazó gázok (ideértve a halonokat)
160601* Ólomakkumulátorok használt akkumulátorok és cellák 15 3
használt rakásológép 125 5
akkumulátorok acélkonténerben
200121* Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék kisülő lámpák 11 5
Nem veszélyes hulladék
Összesen, nagyrészt hasznosításra: 98,993
080412 Ragasztó-, tömítőanyagok iszapja, amely különbözik a üregkonzerváló viasz 130 12
08 04 11-től
120102 Vasfém részek és por egyéb acéllemezhulladék 393 7
120103 Nemvas fém reszelék és esztergaforgács vegyes fémforgács 12 3
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen

év (hó/év)
120104 Nemvas fém részek és por laza alumíniumlemez hulladék 8 1
(AlSi)
alumínium hulladék 116 7
150101 Papír és karton csomagolási hulladék raktári csomagolóanyag 1,730 12
150102 Műanyag csomagolási hulladék akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) 17 5
habosított polipropilén (EPP) 121 5
polipropilén, polisztirol (PP/PS) 185 12
üres maradékokat tartalmazó, 12 7
nem tisztítható tartály, göngyöleg
vegyes, ragasztószalaggal kever 174 12
polietilén (PE) fólia
150103 Fa csomagolási hulladék darabos fa hulladék 548 12
150203 Abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, Ioncserélő gyanta 12 2
védőruházat, amely különbözik a 15 02 02-től
2K lakkal szennyezett polírozópor 1,757 12
160103 Hulladékká vált gumiabroncsok gumiabroncs 8 2
160120 Üveg szélvédő, hátsó- és oldalablakok 117 8
170411 Kábel, amely különbözik a 17 04 10-től kábelek 46 6
200101 Papír és karton fénymásolópapír és aktatároló 16 12
doboz
200108 Biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék étkeztetés 34 12
200125 Étolaj és zsír zsírleválasztó hulladék 135 9
200136 Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, nem veszélyes vegyes 10 1
amelyek különböznek elektronikai hulladék
a 20 01 21-től, a 20 01 23-tól és a 20 01 35-től
200140 Fémek laza alumíniumlemez hulladék, 21 2
vegyes raktárakból
laza acéllemez 1,329 12
nagydarabos acéllemez 3,730 12
kisebb csomagolt acéllemez 84,410 12
lakkozatlan nyerskarosszéria és 1,431 12
alváz
alumínium - vas vegyes hulladék 38 9
acél anyagmozgató állványok 731 12
rézhulladék 57 8
200301 Egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési kommunális jellegű hulladék / 1,641 12
hulladékot is energetikailag hasznosítható
200303 Úttisztításból származó maradék hulladék útseprési szemét 24 3
Mindösszesen 101,715
Forrás: Beruházói adatszolgáltatás – Regensburgi gyár 2017-es kimutatása alapján
Ahogy a fentiekből látható, egy hasonló üzemben mindösszesen évente ~102 000 tonna hulladék
keletkezik, amelyből:
– 97% nem veszélyes hulladék,

– 3% veszélyes hulladék,
– a legjelentősebb mennyiségben keletkező hulladéktípus (a nem veszélyesnek minősülő)
acéllemez lesz, amely önmagában ~80%-át adja a mindösszesen keletkező hulladéknak, és ez
természetesen 100%-ban hasznosítható hulladékfajta,
– mind a veszélyes, mind a nem veszélyes hulladékok abszolút domináns részét (>95%)
hasznosításra tervezik átadni.
A BMW csoport a Kulcsfontosságú Fenntarthatósági Indikátorok között tartja nyilván az egy jármű
gyártásához kapcsolódóan keletkező és hulladéklerakóra kerülő hulladék mennyiségét. Csoport
szinten ez a 2013-as 5,73 kg/jármű fajlagos értékről 2017-re 3,86 kg/jármű értékre csökkent. A BMW
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
csoport szintű fenntarthatósági célkitűzései közé tartozik, hogy a BMW 45%-kal csökkentse erőforrás
felhasználását (energia, víz, oldószerek) és hulladékképződését egy járműre vonatkozóan 2020-ra (a
2006-os bázisévhez képest), amely a hulladékok vonatkozásában már 2018-ra megvalósult. Csoport
szinten a keletkező hulladékok hasznosításra történő átadása 2016-ban és 2017-ben egyaránt elérte
a 98,9%-ot.5 (Ebben az égetés is, mint hasznosítási művelet szerepel, az anyagában történő
hasznosítás mellett.) Mindezekből következően a tervezett debreceni gyár esetében is igen magas
lesz az összes keletkező hulladékon belül a hasznosításra kerülő hulladék aránya.
15. Ábra: Egy jármű gyártása során keletkező,

lerakóra kerülő hulladékmennyiség (kg/jármű)
csoport szinten az utóbbi 5 évben
Forrás: BMW, Sustainable Value Report, 2017.
Hulladékok telephelyi gyűjtése, a gyűjtőhelyek kialakítása

A fentiek szerint keletkező hulladékokat munkahelyi hulladék gyűjtőhelyen és üzemi hulladék
gyűjtőhelyen fogják gyűjteni. Az építész tervezői rajzokon „waste center” -nek (hulladék központnak)
nevezett, nagy méretű (~1620 m 2) épület létesül a telephely DK-i részén, amely lényegében az üzemi
hulladékgyűjtő lesz, mind a nem veszélyes hulladékok, mind a veszélyes hulladékok számára. A
veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely az említett hulladék központon belül fizikailag (válaszfalakkal)
lehatárolásra kerül, és ezen belül is elhatároltan létesül a folyékony veszélyes hulladékok, és a
tűzveszélyes veszélyes hulladékok gyűjtőhelye (lásd a következő ábrán). Ugyanezen épület
szomszédos helyiségében kap helyet a targoncajavító (továbbá néhány iroda és öltöző).
Elhelyezkedését a segédüzemi létesítmények között az 5. Ábra mutatja.
5
Forrás: BMW Group: Sustainable Value Report, 2017.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
16. Ábra: Üzemi hulladék gyűjtőhely kialakítása
Forrás: Kohlbecker Gesamtplan GmbH, 2018.
Az egyes gyártóegységekben munkahelyi hulladék gyűjtőhelyek is elkülönítésre kerülnek. A hosszabb

összegyűjtési idejű hulladék telephelyi gyűjtését, a nagyobb tárolórendszereket igénylő, avagy
veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtését/tárolását igénylő feladatokat a hulladék központban
(üzemi gyűjtőhelyen) végzik. A tervezés jelenlegi fázisában a munkahelyi gyűjtőhelyek pontos száma
és helye még nem adható meg. A legnagyobb mennyiségben keletkező acél hulladékot a présüzem
épületénél (TU) elhelyezendő konténerben (mint munkahelyi gyűjtőhelyen) gyűjtik, és közvetlenül
onnan szállíttatják el a hulladékkezelőkkel. Azonban mind a munkahelyi gyűjtőhelyek, mind a fent
említett üzemi hulladékgyűjtő hely kialakítása során figyelembe veszik a 246/2014. (IX. 29.)
kormányrendelet vonatkozó előírásait. A veszélyes hulladék gyűjtőhely zárt és fedett lesz; kémiai
hatásnak ellenálló ipari padló (epoxigyanta) burkolattal, kármentő zsomppal fog rendelkezni; továbbá
zárható lesz, és csak az arra jogosult alkalmazottak fogadhatnak be, vagy adhatnak ki hulladékot.
Esővíz bejutása kizárható a bejárat előtt tervezett – kifelé irányuló - lejtésviszonyok és az épület ezen
oldalán építendő előtető miatt. A gyűjtőhely a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott
üzemeltetési szabályzat szerint működik majd, a gyűjtött hulladékokról a rendeletben meghatározott
üzemnapló készül. Üzemi gyűjtőhelyen a hulladék az üzemeltetési szabályzatban meghatározott
ideig, de legfeljebb 1 évig gyűjthető; a munkahelyi gyűjtőhelyeken legfeljebb 6 hónapig, de aktuális
telítettségüktől függően rövidebb időszakonként is történhet hulladék kiszállítás.
A Ht. alapján a saját tevékenységből keletkező hulladék, saját telephelyen történő gyűjtése
hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezhető. Az engedélyes külső féltől hulladékot nem vesz át,
így ezek alapján hulladékgazdálkodási engedély nem lesz szükséges. Ugyanakkor a 246/2014.
(IX.29.) kormányrendelet alapján az üzemi gyűjtőhelyek üzemeltetési szabályzatát – a használatba
vételig – el kell készíteni, és jóváhagyásra meg kell küldeni a területi környezetvédelmi hatóság
részére.
Fontos megjegyezni, hogy a bevezetőben leírtaknak megfelelően a tervezett üzem részben

(felületkezelő üzemegység) egységes környezethasználati (EKH/IPPC) engedélyezés hatálya alá is
tartozik, mely későbbi előkészítési fázisban történik. E fázisban még lehetőség lesz a tervezett üzem
egyes hulladékgazdálkodási megoldásainak pontosítására, EKH engedélybe foglalására.
Hulladékok nyilvántartása, adatszolgáltatás, kiszállítás és telephelyen kívüli kezelés

Az Engedélyesnek a keletkező hulladékokkal kapcsolatosan a 309/2014. (XII. 11.) kormányrendelet
szerint nyilvántartást kell vezetnie, és adatszolgáltatást kell teljesíteni az OKIR részére.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Az engedélyes saját maga által végzett hulladékszállítást nem tervez. Az engedélyes minden
keletkező hulladékát külső hulladékkezelőnek (vagy hasznosítónak) kívánja átadni kezelésre,
amelynek megfelelő hulladékgazdálkodási engedéllyel kell rendelkeznie az adott hulladékra
vonatkozóan.
A dolgozók jelenlétéből keletkező települési (kommunális) hulladékból elkülönítetten kerül gyűjtésre

az irodai papír, műanyag és fém frakció. Ennek elszállítására és kezelésére a területi
közszolgáltatóval kötnek szerződést. Ennek telephelyi gyűjtése rutinszerűen, szabvány
konténerekben, a hulladék központban megoldható.
2.8.2.5 Szennyvízkezelés
Ipari szennyvíz előkezelő
Ld. 2.7.2.3 fejezetben.
Csatornahálózat fejlesztése
Az előkezelt ipari víz, valamint a kommunális szennyvíz Debrecen város szennyvíztelepére kerül
elvezetésre a kiépülő ipari parki, illetve ehhez csatlakozó városi szennyvízelvezető hálózaton
keresztül.
Tekintettel a tevékenység (és várható egyéb betelepülők) ütemezett kiépítésére, illetve a keletkező
szennyvízmennyiség lépcsőzetes emelkedésére, a szennyvízelvezető hálózat esetén is ütemezett
kiépítés tervezett. A beruházáshoz csatlakozó szennyvízelvezető hálózat tervezése, engedélyezése
és kivitelezése nem a projekt része, az a már említett műszaki infrastruktúra fejlesztések körébe
tartozik és az ipari park kialakításra vonatkozó önálló előzetes vizsgálat tárgyát képezi.
Az ipari park tervezett szennyvízelvezető hálózatában első ütemben 25 m3/h szennyvíz vezethető el
gravitációs rendszeren keresztül az 1. sz. szennyvízátemelőig, mely az ipari park legmélyebb pontján
tervezett. A szennyvízátemelőnél mérő- és mintavevő pont, illetve lezáró műtárgy létesül.
Az 1. sz. szennyvízátemelőtől 8,7 km hosszú, Ø225 méretű nyomóvezeték viszi a szennyvizet tovább.
A nyomóvezeték a Debrecen, Balmazújvárosi utcai gravitációs rendszerhez csatlakozik. Tekintettel az
elvezetés hosszára és a 7-8 órás teljes szállítási időre, szagtalanító berendezések beépítése
szükséges.
Második ütemben a korábban kiépülő összesen 65 m3/h vízszállító kapacitású vezetékrendszeren a

szennyvíz eléri a Kishegyesi utca – Császár Péter utca csatlakozási pontot. Itt szükségessé válik egy
osztóműtárgy megépítése 30 m3/h szennyvízáram és a további 35 m3/h szennyvízáram külön irányú
elvezetésére. Előbbi a gravitációs rendszerhez csatlakozik, utóbbi számára pedig új átemelő épül,
mely a Debreceni Regionális Innovációs, Tudományos és Technológiai Park számára kiépült
nyomóvezetékbe vezeti a szennyvizet.
A 35 m3/h szennyvízáram az ebesi szennyvíz nyomórendszerre kerül, ahol a meglévő vezeték

kiváltása szükséges 3.421 m hosszon, Ø 225 méretű párhuzamos nyomóvezeték építésével a városi
szennyvíztisztító telepig. A nyomóvezetékeken 500 méterenként szerelvény aknák kerülnek
beépítésre az ürítés, kiszellőztetés illetve lezárás lehetővé tételére.
A Debreceni Vízmű Zrt. tájékoztatása szerint a város dél-nyugati részén lévő Szennyvíztisztító Üzem
a városból és a környékbeli településekről beérkező - átlagosan 40-45.000 m3/nap mennyiségű
szennyvizet fogadja. A szennyvíz valamivel több, mint egy napot tartózkodik az Üzemben, ezalatt egy
három lépcsős tisztítási folyamaton halad keresztül. A tisztítás eredményeként a környezetvédelmi
előírásoknál jobb minőséget elérő tisztított szennyvíz a Debrecen mellett húzódó Tócó-csatornába
kerül bevezetésre. A szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap modern technológiával
hasznosításra kerül.
Csapadékvízelvezető rendszer fejlesztése

Az ipari park fejlesztés részeként (külön engedélyezés tárgyaként) csapadékvízcsatorna-hálózat épül,
melyre a telephelyen összegyülekező csapadékvizek gyűjtőrendszere bekötésre kerül.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A tetőprofilok 2,5 %-os lejtéssel kerülnek kialakításra a vízelvezető csövek irányában, amelyek célja a
csapadékvíz elvezetése. A tetőkről összegyűlő tisztának tekintett csapadékvizek közvetlenül, a
parkolóterületekről és utakról összegyűlő csapadékvíz pedig olajfogók közbeiktatásával kerülnek
elvezetésre. A késztermék járművek ideiglenes külső tárolására használt nagy kiterjedésű
„parkolóterületek” csapadékvizének elvezetése esetén, az üzemen kívüli járművekből elcsepegés a
tapasztalatok szerint nem jellemző; a várható, igen alacsony mértékű szennyezés miatt olajfogó nem
tervezett. A meghibásodás esetén esetlegesen elfolyó olajszennyezést a parkoló területén
kárelhárításként eltávolítják.
Az üzemi területekről az összegyülekező csapadékvizeket zárt felszín alatti csatornák vezetik el a

telephely kerítésén belül kialakítandó nyitott övcsatornáig. A csapadékvizet a nyitott övcsatorna vezeti
tovább a telephelyen kívül tervezett záportározóba.
A csatornarendszer a 100 éves gyakoriságú, 10 perces csapadék intenzitásra lett méretezve OMSZ
adatok alapján. A számított mértékadó csapadékintenzitás 383 l/(s*ha). Az ipari park teljes, 525
hektáros vízgyűjtő területére számolva az elvezetendő csapadékvizek összes mennyisége 119,6
m3/s.
A csapadékvizek esetleges szennyezettségére tekintettel az elvezető rendszerben 71.760 m3

befogadóképességű retenciós medence telepítése tervezett. A retenciós medence beruházási
területen kívül, az ipari park déli kiszolgáló útja és a telephely között tervezett. A retenciós medence
kialakításának köszönhetően párologtató-szikkasztó medenceként is működik, csökkentve ezzel az
elvezetendő vízmennyiséget.
A végső befogadóig részben nyitott ill. zárt gravitációs csapadékcsatorna vezeti el a vizet a retenciós
medence túlfolyó műtárgyától. A tervezett műtárgy és a befogadó, Látóképi Víztározó (keleti ága)
közötti mintegy 15 méteres szintkülönbség lehetővé teszi a gravitációs elvezetést és megakadályozza
a visszatorlódást. A távolság közel 3 km, a főgyűjtő csatorna nagyrészt mezőgazdasági területen,
közlekedési infrastruktúra mellett halad majd. A mezőgazdasági területek alatt a csatorna zárt
(DN1000 betoncsatorna) kialakítású 80 cm humusz visszatöltéssel, a vasút mellett pedig nyitott
talpárokként üzemel.
2.8.3 Felhagyáshoz szükséges műveletek

A gyár felhagyása nem tervezett folyamat. Az két alapvetően eltérő módon képzelhető el:
1. A meglévő gyárcsarnokok más célú hasznosítása részleges vagy teljes átépítéssel.

2. Teljes felszámolás az építmények bontásával.
Első esetben a gyártási tevékenység felhagyása következtében a működés fázisában keletkező

hulladékáram megszűnik. A felhagyás valószínűleg nem jelenti az épületek, építmények tényleges
fizikai elbontását, mivel a kedvező fekvéssel rendelkező ipari parkban, nagy valószínűséggel más
gyártási funkció települne ide.
A kisebb mértékű bontás és nagyobb mértékű építési felújítási munkák műveletei hasonlóak a most
figyelembe vett építési műveletekhez, a tereprendezést kivéve. A felszerelés a hasznosítás jellegétől
függ.
Második esetben első lépésként nagyarányú bontás várható. Ennek szállítási igénye hasonló a
jelenlegi építési szállításokhoz, de a berendezések elszállításán túl építőanyagok helyett építési
törmelék szállítása történik. Teljes fizikai bontás esetén nagy mennyiségű inert bontási hulladék, az
EWC 17 főcsoport hulladékainak keletkezésével kellene számolni.
A bontást követően a durvatereprendezéshez hasonló beavatkozásokat követően a terület újra

hasznosítható, bár eredeti állapotának visszaállítására várhatóan nincs lehetőség.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
2.9 Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetén

külföldi referencia
Magyarországon több nagy közútigépjármű-gyártó – összeszerelő gyár üzemel. A tervezett
technológia alapjaiban nem különbözik az ezekben alkalmazott technológiától, környezeti hatásait
tekintve nagyjából ezekkel azonos.
A technológián belül alkalmazott kisebb, gyártóra jellemző, szabadalommal védett technológiai

megoldások természetesen jelen vannak, de ezek alkalmazása nem változtatja meg olyan mértékben
a gyártási eljárások összességét, melytől azok egésze új technológiának tekinthető.
A jelen hatástanulmányban figyelembe vett adatok egy része a Beruházó európai referencia
üzemeiből származik (ld. 1.4.1 fejezet), illetve ezek adatainak a debreceni gyárra adaptált változatai.
Mindemellett az újabb telepítésű gyárak a technológiai fejlődés legújabb eredményei alapján kerülnek
megtervezésre, berendezéseik beszerzésre, ezért a már működő hasonló kapacitású
technológiákhoz képest fenntarthatóbb, jellemzően kisebb környezetterheléssel járó üzemek.
2.10 Alapadatok bizonytalansága, rendelkezésre állása
2.10.1 Tervezési alapadatok

A hatástanulmányhoz elvégzett hatásvizsgálat a tervezett üzem koncepciótervén alapul. Az építési
engedélyezési tervezés a környezetvédelmi engedély kérelem benyújtása idején indul (kivéve a
durvatereprendezés tervét). A koncepcióterv a tervezői szándék szerint a fő, környezeti hatásokat
számottevően befolyásoló elemeket tekintve közel végleges, de a tervezés további szakaszában
elkerülhetetlenek a változtatások. Ezek főként a részleteket, berendezéseket érintik.
Amennyiben bármely okból olyan mértékű változtatás történik, mely a Khvr. szerinti jelentős
módosítás küszöbét meghaladja, engedélyes az engedély módosítását kezdeményezi.
A környezetvédelmi hatóság bevonásra kerül az építéshatósági engedélyezés folyamatába, valamint

a működés megkezdése előtt a felületkezelő üzemegység egységes környezethasználati
engedélyezésének hatósági szerepét is ellátja. E fázisokban várhatóan a tervi részletek pontosítása
már megtörténik.
2.10.2 Megalapozó információk

A tervezett tevékenység környezeti hatásainak értékelése szempontjából jelentős környezeti
információkat 4. fejezetben az egyes környezeti elemek és ezek rendszerei esetén a környezet
jelenlegi állapotát leíró részek tartalmazzák.
A jelenlegi állapot leírása során a terepi bejáráson és helyszíni méréseken túl közcélú adatbázisokból
és (főként interneten elérhető) információs anyagokból, valamint központi nyilvántartásokból
adatbeszerzéssel is történt adatgyűjtés. A források megjelölésére a leíró részeknél kerül sor
közvetlenül.
2.11 Nyilatkozat összetartozó tevékenységek megvalósításáról

A közútigépjármű-gyártó üzem tevékenységének megkezdését követően megvalósuló összetartozó
tevékenységek a Khvr 3. mellékletében meghatározott
● Fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem az ott

megadott küszöbérték felett,
● Állandó szabadtéri próbapálya motoros járművek részére méretmegkötés nélkül.
A felületkezelés (festőüzem) tevékenysége a közútigépjármű szártás technológiájának része, annak
kapacitását nem módosítja, illetve azonos telephelyen valósul meg, ezért a hatásvizsgálat vonatkozik
rá.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A kültéri próbapálya szintén a telepítési helyen kerül kialakításra. Megvalósítása nem befolyásolja a
járműgyártás mértékét, annak küszöbértékhez való viszonyát. A próbapályát szintén a gyártási
folyamat részeként értelmezzük a minőségellenőrzés kapcsán, a hatásvizsgálat a főtevékenység
részeként veszi figyelembe (ld. 2.6.1.6 fejezet), önálló előzetes vizsgálat erre sem készül.
Jelen hatásvizsgálat hatáskörén kívül, az ipari park kialakításához kapcsolódóan egyéb, az 1. illetve
3. mellékletbe tartozó tevékenységekre is sor kerül (infrastrukturális beruházások ld. 2.8.1.1 fejezet),
melyek szintén nem befolyásolják a jelen hatástanulmányban értékelt tevékenység vizsgálati szintjét
és környezetvédelmi engedélyhez kötött voltát.
Ezekre önálló előzetes vizsgálat, illetve szükség szerint hatásvizsgálat kerül lefolytatásra.
2.12 Katasztrófavédelmi szempontok

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által 2018 februárjában kiadott Útmutató a
környezeti hatástanulmány katasztrófavédelmi szempontú elkészítéséhez, értékeléséhez c.
dokumentum szerint, a 2014/52/EU irányelvvel összhangban, a hazai jogi szabályozás célja a
katasztrófavédelmi szempontok szerepeltetésével, hogy a környezeti hatásvizsgálat térjen ki a
nagyobb baleseteknek és/vagy természeti katasztrófáknak való kitettség (sérülékenység és ellenálló
képesség) bemutatására is. Elvárás, hogy az eljárás során kerüljön bemutatásra, hogy a telepítési
hely milyen külső (természeti katasztrófából, illetve veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
balesetből származó) hatásoknak lehet kitéve, valamint, hogy a megvalósításra kerülő beruházás
milyen ellenálló képességekkel rendelkezik a várható hatásokkal szemben.
2.12.1 Ipari baleseti kockázatok
2.12.1.1 A telepítési hely környezetében működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek

Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek a telephely környezetében
A Hajdú-Bihar megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása alapján a területen a
katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény IV. fejezet szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, illetve építési engedélyt
korlátozó veszélyességi övezet nem található. (Tájékoztatást ld. az A. Függelékben.)
A legközelebbi, veszélyes anyagot feltételezhetően használó, de a katasztrófavédelmi törvény szerint

nem besorolt üzem az Omega Color 97 Kft. kismacsi festőüzeme, melyben kis léptékben a tervezett
üzemhez hasonlóan fém-felületkezelés folyik. A tevékenység védelmi tervek kidolgozását és
veszélyességi övezetek kijelölését nem igényli.
Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek jellemzése

Fentiek következtében a tartalmi követelmények e pontja nem releváns.
2.12.1.2 A súlyos balesetek következményeinek meghatározása

A tervezett üzem létesítményeit és működését elérhető távolságban lévő, veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzemek hiányában nem veszélyeztetik más üzemben bekövetkező súlyos balesetek.
A tervezett üzem maga nagy valószínűséggel a katasztrófavédelmi törvény veszélyes anyagokkal

foglalkozó üzemekre vonatkozó szabályozásának hatálya alá esik majd.
Az üzemben (belégzés során is) mérgező, illetve robbanó anyag, tűzveszélyes gázok, -folyadékok és
-aeroszolok, piroforos, valamint oxidáló anyagok tárolása is történik (ld. 17. Táblázat). Részletes
veszély-elemzés nélkül általánosságban az alábbi tipikus veszélyes folyamatok6 jöhetnek létre az
üzemben:
6
Ipari biztonsági kockázatkezelési kézikönyv nyomán [KJK-Kerszöv Kft, 2004.], figyelembe véve az Útmutató a környezeti hatástanulmány
katasztrófavédelmi szempontú elkészítéséhez, értékeléséhez c. kiadvány iránymutatásait [BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Budapest, 2018.]
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
● Veszélyes anyag tárolóedényből való kiszabadulása (folyadék vagy gáz halmazállapotú veszélyes
anyagok esetén), mely tócsa-, valamint elsődleges vagy másodlagos gáz, illetve gőzképződéssel
járhat oxigénhiányt, mérgezést okozva;
● Amennyiben a kiáramlás nyomás alatti tartályból vagy nyomás alatti csővezetékből történik, az
anyag nyomása közvetlen környezetében fizikai kárt is okozhat;
● Nagysebességű kiáramlás esetén az adiabatikus tágulás következtében az anyag erősen lehűl
(egyes anyagok akár -100 °C-ig is), mely fagyasztó hatással van a környezetében;
● Pirotechnikai gázképző töltetek “begyulladása” fokozott gázképzéssel.
● Piroforos (öngyulladó) anyagok esetén a tartályok melegedése nyomásnövekedést okoz, mely a
felhasadás és az azt követő robbanás kockázatával jár, a levegővel érintkezve pedig öngyulladás
léphet fel; a keletkező mérgező gőz nehezebb, mint a levegő és nem biztos, hogy látható, talaj
mentén terjed és a csatornákba és alagsori helyiségekbe bekerülhet;
● Ha a szabadba jutó gáz vagy gőz gyúlékony és a közelben gyújtóforrás is jelen van, akkor tűz
keletkezésével is számolni kell, mely
– a környezet hőterhelését okozza;
– gőz/gáz gyulladásának idejétől és körülményeitől függően kialakulhat sugárláng,
gőzfelhőrobbanás, gőzfelhőtűz és ennek következtében tűzgömb is;
– folyékony anyag gyulladása esetén tócsatűz, forrásban lévő folyadéknál gőzrobbanás
(„BLEVE”) és enne következtében tűzgömb;
– a robbanások léglökési hullámot indítanak el halálozást, súlyos egészségkárosodást, fizikai
károkat okozva;
– mérgező égéstermékek keletkezhetnek, melyek a levegőben tovább szállítódnak.
Fentieket a referencia eseménysorok kidolgozásakor figyelembe veszik, ennek megfelelően kerül
számításra a veszélyességi övezetek kiterjedése, valamint a belső védelmi terv kialakítása a későbbi
tervezési fázisokban.
A tárolandó anyagmennyiségekre vonatkozó adatszolgáltatás előzetes volta nem teszi lehetővé jelen
stádiumban a küszöbértékekhez viszonyított besorolást, az üzemazonosítás várhatóan az építési
engedélyezés idején történik meg. A lipcsei üzem, mint referenciaüzem példáját felhasználva
ugyanakkor, az Európai Uniós szabályozás azonosságait kihasználva az alábbiak mondhatók el a
tervezett üzem valószínűsíthető iparbiztonsági jellemzőit illetően:
Az alkalmazott technológiai eljárások jól kipróbált módszereken alapulnak, melyek különösebb

balesetek, vészhelyzeti események nélkül üzemelnek világszerte – súlyos ipari balesetek
bekövetkezése az ágazatra nem jellemző.
Az egyes technológiai lépcsőkben jellemző kockázatos anyag felhasználás (részletesebben ld. a

2.6.2 fejezetben):
● A karosszéria-elemek vágása és préselése az acél és alumínium lemez alapanyag felhasználásán

felül kenőanyagok és olajok használatával jár, valamint hűtőfolyadék felhasználását teszi
szükségessé. A kenőanyagok és hűtőfolyadék nagy része hosszú ideig a berendezésekben
tartózkodik. Kivéve ez alól a lemez-kenőolajat, amely a munkadarab felszínén marad. Az éves
felhasználás várhatóan anyagonként 100 t alatti, az egyidejű tárolás mennyisége nem
meghatározott.
● A karosszéria-építés során hegesztőgázokat alkalmaznak, valamint a hegesztések tömítésére és
egyéb rések hézagpótlására ragasztó, hézagkitöltő anyagokat (a lipcsei üzem ezekből évente
mintegy 2185 tonnányit használ el).
● A felületkezelés tekinthető a veszélyes anyag felhasználás egyik fő területének. Az összetett
kezelési-festési eljárás során további hézagkitöltés és alvázvédelem történik PVC-alapú
anyagokkal, valamint lakkok, tisztító- és öblítőszerek, üregkonzerváló-viasz kerül felhasználásra,
további vegyszerek felhasználása történik a szennyvíz előkezelőben.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
● Az autó összeszerelés szintén jelentős veszélyes anyag felhasználó. Az üzemegységben az

üzemkész járművekben használatos anyagok kerülnek feltöltésre, ilyenek az üzemanyagok,
hűtőfolyadék, fagyálló-, fékfolyadék, ablakmosó-folyadék, PURhab stb.
A munkafolyamatok során felhasznált anyagok egy része az adott üzemrészben kerül tárolásra, a
felületkezelő üzemhez és az összeszerelő üzemhez külön raktáregység tartozik. A veszélyes
anyagok nagy részének tárolása viszont külső központi létesítményekben történik, így a felhasználók
vezetéken kapcsolódnak a tartályokban elhelyezett folyadéktovábbító-rendszerhez, illetve a
vegyszerraktárból közvetlenül a felhasználásra beszállított edényben fogadják a munkagázokat,
oldószereket stb.
Az egyidejűleg tárolt mennyiség egyelőre ezen anyagok esetén sem meghatározott (a referencia
adatokat ld. a 2.8.2.3 fejezetben). A technológiai vegyszer-, üzemi- és egyéb segédanyag
felhasználás, valamint a jármű üzemanyagok tárolása a debreceni üzemre optimalizált raktározási- és
logisztikai koncepció szerint történik majd, mely elsősorban a beszállítási lehetőségek függvénye.
A lipcsei referenciaüzem a jelenlévő veszélyes anyagok ismeretében (a Seveso III. direktíva német
jogszabályi adaptációja / 12. BImSchV alapján) „alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzem”.
Az ipari balesetek szempontjából releváns technológiai- és segédanyagok jelenlétét (a lipcsei üzem

adatai alapján) az alábbi táblázat mutatja. A debreceni üzemben tárolandó mennyiségek az ellátási
lehetőségek függvényében eltérhetnek, de a két üzem gyártókapacitásának nagyságrendje hasonló.
17. Táblázat: Ipari balesetek szempontjából releváns anyagok jelenléte (Lipcsében) és ezek
alsó küszöbértéke
Veszélyességi osztály és a veszélyes Maximális tárolási Alsó küszöbérték**
anyag meghatározása** mennyiség* (kg) (kg)
H szakasz - EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK
H1. AKUT TOXICITÁS 1. kategória, minden 0 5.000
expozíciós útvonal
H2. AKUT TOXICITÁS - 2. kategória, minden 12.500 50.000
expozíciós útvonal - 3. kategória, belégzéses
expozíció
H3. CÉLSZERVI TOXICITÁS (STOT) - 0 50.000
EGYSZERI EXPOZÍCIÓ STOT SE 1. kategória
P szakasz - FIZIKAI VESZÉLYEK
P1.a ROBBANÓANYAGOK 0 10.000
P1.b ROBBANÓANYAGOK 250 50.000
P2. TŰZVESZÉLYES GÁZOK 450 10.000
P3.a TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK 1.100 nettó 150.000
P3.b TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK 200 nettó 5.000.000
P4. OXIDÁLÓ GÁZOK 350 50.000
P5.a TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK 0 10.000
P5.b TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK 0 50.000
P5.c TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK 150.500 5.000.000
P6.a ÖNREAKTÍV ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK 0 10.000
és SZERVES PEROXIDOK
P6.b ÖNREAKTÍV ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK 0 50.000
és SZERVES PEROXIDOK
P7. PIROFOROS FOLYADÉKOK ÉS SZILÁRD 50 50.000
ANYAGOK
P8. OXIDÁLÓ FOLYADÉKOK ÉS SZILÁRD 100 50.000
ANYAGOK
E szakasz - KÖRNYEZETI VESZÉLYEK
E1. A vízi környezetre veszélyes az akut 1 vagy 25.500 100.000
a krónikus 1 kategóriában
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Veszélyességi osztály és a veszélyes Maximális tárolási Alsó küszöbérték**

anyag meghatározása** mennyiség* (kg) (kg)
E2. A vízi környezetre veszélyes a krónikus 2 151.000 200.000
kategóriában
O szakasz - EGYÉB VESZÉLYEK
O1. Anyagok vagy keverékek az EUH014 0 100.000
figyelmeztető mondattal
O2. Az 1. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve 0 100.000
tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és
keverékek
O3. Anyagok vagy keverékek az EUH029 0 50.000
figyelmeztető mondattal
Nevesített veszélyes anyagok
18. Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó 33.900 50.000
cseppfolyósított tűzveszélyes gázok (köztük az
LPG) és a földgáz
34. Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok 74.500 2.500.000
a) benzinek és nafták
c) gázolajok (ideértve a dízelüzemanyagokat, a 65.500
háztartási tüzelőolajokat és a gázolajkeverékeket
is)
19. Acetilén 74-86-2 200 5.000
25. Oxigén 7782-44-7 600 200.000
15. Hidrogén 1333-74-0 130 5.000
Forrás: *Beruházói adatszolgáltatás
** a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint
Bár a referencia üzemben a megadott tárolási mennyiségek osztályonként és anyagféleségenként

nem érik el a meghatározott alsó küszöbmennyiséget, mivel az üzemben többféle veszélyes anyag
van jelen és ezek tárolt mennyisége, valamint az alsó küszöbmennyiség hányadosainak összege 1-
nél nagyobb, az „alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem” besorolás indokolt.
Feltételezve, hogy a debreceni üzem hasonló tárolási mennyiségekkel rendelkezik, várhatóan azonos
besorolást kap. Ennek megfelelően a katasztrófavédelmi engedélyezés idején a 219/2011. (X. 20.)
Korm. rendelet 8.§-a értelmében a R. 4. mellékletben meghatározott tartalmi és formai
követelményeknek megfelelő biztonsági elemzést kell készíteni, és az üzem az abban foglaltak
szerint köteles működni. A biztonsági elemzés mellékletét képezi az üzem belső védelmi terve,
elkészítésére az elemzéssel egy időben kerül majd sor. A katasztrófavédelmi engedély kérelem és
biztonsági elemzés alapján az erre kötelezett hatóságok (Katasztrófavédelmi Igazgatóság, érintett
település/ek Polgármestere/i) megteszik a szükséges intézkedéseket a nyilvánosság tájékoztatására.
A hatóság a biztonsági elemzés alapján külön döntésben jelöli ki a veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzem körüli veszélyességi övezet határait, és kezdeményezi a veszélyességi övezet
településszerkezeti tervben való feltüntetését a Polgármesternél.
Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben történt, veszélyes anyagokkal

kapcsolatos súlyos balesetről, üzemzavarról, annak bekövetkezését vagy az arról való
tudomásszerzést követő 24 órán belül írásbeli adatszolgáltatást nyújt a hatóság területi szerve
részére, melynek kézhezvételét követően a hatóság tájékoztatja a veszélyeztetett település
polgármesterét.
A lipcsei telephelyen, illetve annak környezetében meghatározásra kerültek a kockázati tényezők,

valamint figyelembe vették a sérülékeny területhasználatoktól való távolsági követelményeket.
A referenciaüzem környezetében lakott területek, ezeken belül szociális/oktatási intézmények (óvoda,

iskola), valamint főközlekedési utak (autópálya) is találhatók a telephely központjától számított 1 – 1,7
km-en belül, ugyanakkor ipari balesetek esetén ezek a kockázatelemzés szerint nincsenek
veszélyben.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A referenciaüzemen belül található, biztonsági szempontból releváns létesítmények (Olaj- és

vegyszerraktár a Gázpalacktárolóval; Tartálypark) közötti (illetve egyéb védendő létesítményekhez
viszonyított) legkisebb távolság 200 m. A 200 m zónát ugyanezen létesítményekre a tervezett
debreceni üzemben az alábbi ábra mutatja. A Tartályparkhoz képest e távolságon belül itt az
összeszerelő üzem épületének DNY vége található, de ez is 100 m-en kívül helyezkedik el. Az olaj-
vegyszerraktár, illetve gázpalack tároló 200 méteres körzetében áll a segédanyag raktár, a
targoncajavító műhely és a hulladéktároló egy része, valamint az elektromos alállomás. Mind a
hulladéktároló, mind az alállomás kívül esik ugyanakkor a vegyszerraktár 100 m-es körzetén, a
gázpalack tároló ilyen mértékű közelsége a kapcsolódó raktárakon felül csak az alállomást érinti.
Lakossági hatásviselők, illetve közcélú infrastruktúra (pl. közút) e távolságon belül nem érintett. A
kockázatok elemzése, az üzemen belüli távolságok megfelelőségének vizsgálata a
katasztrófavédelmi, illetve tűzvédelmi engedélyezést megelőző külön tervezés része.
17. Ábra: Veszélyes anyag tárolók 100- és 200 m-es körzete
Tartálypark
Gázpalack tároló
Olaj-/vegyszerraktár
100 m
 200 m
Forrás: Site Plan, Kohlbecker, 2018. szeptember alapján szerkesztve Létesítményi Tűzoltóság
A veszélyes anyagok felhasználásával járó lehetséges kockázati események az ezek megelőzésére

és hatásainak korlátozására irányuló technikai és szervezeti intézkedések következtében lényegében
az üzemeltetési területre korlátozódnak.
Mint a Ttv. 19. § (1) bekezdésében felsorolt, ötnél több munkavállalót foglalkoztató jogi személy
beruházó (illetve a majdani üzemeltető) a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet értelmében Tűzvédelmi
Szabályzatot készít. Továbbá tekintettel arra, hogy mind a karosszéria-, mind az összeszerelő üzem,
mind pedig az összeszerelés logisztikai épülete, valamint az iroda épület egyenként 300 fő feletti
befogadóképességre tervezett, a Szabályzatot Tűzriadó Tervvel kell kiegészíteni. A Szabályzat a
veszélyes üzem esetén a belső védelmi terv részét képezi.
Az üzemben a tervek szerint létesítményi tűzoltóság működik majd a 239/2011. (XI. 18.) Korm.
rendeletben lefektetett szabályoknak megfelelően. A létesítményi tűzoltóság vonulási területe az
üzem telephelyén értelmezett.
2.12.2 Természeti katasztrófáknak való kitettség bemutatása

A Hajdú-Bihar megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi szervezetének az
igazgatóság honlapján megjelentetett tájékoztatása nyomán a beruházási területet övező térség
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
természeti veszélyeztetettsége az alábbiak szerint foglalható össze, illetve a veszélyeztetettséghez a

beruházás az alábbiak szerint viszonyul:
Árvízi veszélyeztetettség
A megye területén három éghajlati típus, az atlanti-óceáni, a mediterrán és a kontinentális hatása
felváltva érvényesül, ezért az év bármely időpontjában kialakulhatnak árvizek. A területet a Tisza,
Sebes-Körös, Berettyó, Ér árvizei, a Hortobágy-Berettyó és a Kálló nagyvizei veszélyeztetik. A Sebes-
Körösön és a Berettyón az árhullámokat heves vízszintemelkedés jellemzi.
Jeges árvíz valamennyi folyón kialakulhat, és a jégtorlasz következtében visszaduzzadt víz

meglépheti a gátak koronáját, illetve a jég nyomása megrongálhatja a gátakat.
A fent felsorolt folyók és egyéb vízfolyások egyike sem található olyan közelségben, mely
veszélyeztetné a tervezett létesítményt. A legközelebbi – árhullámmal nem veszélyeztetett vízfolyás –
a Keleti-főcsatorna és a Tócó-csatorna is több kilométer távolságban húzódik a tervezett telephelytől.
A közeli Brassó-ér természetes vízfolyása, valamint a Pece-ér a vizeket a Keleti-főcsatorna
irányában, a térségtől elvezeti. A tervezett beruházási terület a Pece-éren létesült víztározó (Látóképi-
tározó) vízgyűjtő területén helyezkedik el, de a tó jelenléte nem fenyeget árvízveszéllyel.
A legközelebbi ártéri öblözet:
● Hortobágyi ártéri öblözet: „Területe 1.360 km 2. Nyugati és északi határát a Tisza bal parti
védőtöltése, keleti határát a Keleti-főcsatorna jobb oldali töltése és a tiszántúli löszhát nyugati
széle képezi. Az öblözetnek délről természetes vízrajzi határa nincs, a Hortobágy-Berettyó Ágotai
hídjának vonaláig tart.”
A tervezett létesítmény és tevékenység megvalósítása az árvízvédelmi viszonyokon nem változtat.
Belvízi veszélyeztetettség
A belvíz veszélyeztetettség valamennyi ártéri öblözetben fekvő települést, ezenkívül néhány további
községet, kis várost érint. A magas talajvíz és egy, vagy sorozatos intenzív esőzés hatására belvízi
elöntés alakul ki a települések mélyebben fekvő részein, mely a rossz állagú házakat súlyosan
károsíthatja.
A belvízelvezetés belterületeken az önkormányzat kezelésében lévő vízelvezető rendszereken

történik. A víztömeg továbbítása vagy közvetlenül, vagy a megyében működő 5 (Berettyó, Körös-
Berettyó, Királyéri, Hamvas-Sárréti, Hortobágymenti) vízgazdálkodási társuláson keresztül az állami
tulajdonú és a TIVIZIG kezelésében lévő csatornákba és tározókba kerül. Az állandó és időszakos
tározókban 63 millió m3 elvezetett belvizet lehet tárolni.
Debrecen nem szerepel a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról
szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet mellékletében erősen, közepesen vagy enyhén
veszélyeztetett kategóriákba sorolt települések között. A terület belvízveszélyeztetettsége
Magyarország belvízveszélyeztetettségi térképezése szerint a legalacsonyabb veszélyeztetettségi
valószínűség kategóriájába sorolható, azaz gyakorlatilag nem veszélyeztetett.
A létesítmény és tevékenység megvalósítása a belvíz-veszélyeztetettséget nem befolyásolja

számottevően. A csapadékvíz elvezetést a burkolt felületekről viszont az intenzív csapadékok
lehetőségének figyelembevételével kell tervezni.
A rendkívüli időjárási viszonyokból adódó veszélyeztetettség

Hajdú-Bihar megye területén bárhol kialakulhat veszélyeztetés a rendkívüli időjárási viszonyok miatt,
amely valamennyi településen védekezési feladatokat eredményezhet.
Elsősorban az alábbi veszélyekkel kell számolni:
● Rendkívüli téli időjárás

● Rendkívüli meleg időjárás
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
● Rendkívüli csapadékos időjárás

● Szélvihar
Rendkívüli téli időjárás:
A tél általában kemény fagyokat hoz a megyében. Északkelet felé a középhőmérséklet csökken, eléri,
sőt meghaladja a –3,0 °C-ot. Télen gyakori a gyors időjárás-változás. A hideg tél miatt későn
tavaszodik. Gyakori a tavaszi fagyveszély, még áprilisban is fagyos napokkal kell számolni. Az utolsó
fagy rendszerint április 20-25-e között következik be, de minden harmadik-negyedik évben májusi
fagy is előfordul.
Az elmúlt évek téli időszakaiban a megye területén többször is kialakult olyan helyzet, amikor
egyidejűleg egy-egy főútvonal, több mellékút, illetve egy vasútvonal vált járhatatlanná. A tapasztalatok
alapján hófúvások bekövetkezésére elsősorban a 33. és 36. sz. főútvonalon, valamint a megye északi
térségében kell számítani.
A rossz útviszonyok a közlekedési nehézségek mellett növelik a közúti veszélyes áru szállítási
kockázatot is. Ezen időszak egyik tapasztalata, hogy a főútvonalak teljes felszabadításáig meg kell
tiltani a tehergépkocsik közlekedését.
Az útviszonyok ilyen jellegű romlása időszakosan károsan befolyásolhatja a tervezett létesítmény

működését: akadályozhatja a munkaerő- és a beszállítói forgalmat, valamint a készáru kiszállítást. E
tekintetben kedvező helyzet, hogy a telephely az M35 sz. gyorsforgalmi útról közvetlenül is
megközelíthető, mely prioritást élvez a felszabadítás ütemezésében. A jobban veszélyeztetett 33. sz.
főút használata szükség esetén elkerülhető. Az ipari vágány forgalma ugyanakkor kénytelen
alkalmazkodni a 108. számú vasúti fővonal forgalmához.
A fagy következtében veszélyessé váló útvonalakon megnő a beszállítandó veszélyes anyagok

környezetbe kerülésével járó balesetek kockázata, ezért ezen időszakokban célszerű a tárolást a
hosszabb idejű beszállítási szünetre felkészíteni.
A fagy szintén hosszabb-rövidebb időszakokra szüneteltetheti egyes közművek üzemét (pl. fagytól
leszakadó elektromos távvezeték, szennyvízcsatorna-átemelők üzemi kiesése stb.). Komolyabb
esetben ez az üzem részleges vagy teljes leállásához vezethet, mely termeléskiesést okozhat.
Ugyanakkor a technológiában nincs jelen olyan folyamat, mely a segédüzem tartalékra kapcsolása
esetén környezetveszélyeztetést okozna (pl. megnövekedett hűtési, fűtési vagy kényszerszellőztetési
szükséglet).
Az üzemi termelés kimutathatóan nem befolyásolja a rendkívüli téli időjárás alakulását. Az általános
ÜHG kibocsátás növekedéshez való hozzájárulás mindenkori mértéke szerint ugyanakkor befolyással
van a globális klímaváltozásra, ezért szükséges az üzem klímastratégiájának meghatározása és
annak megvalósítása.
Rendkívüli meleg időjárás:
A vizsgált területet is magában foglaló Hajdúságban a júliusi középhőmérséklet 21,0-21,5 °C-ra

tehető. Átlagban az első nyári nap április 28-a, az utolsó szeptember 25-e. Magas a nyári (83,5), a
hőség (26,8), illetve a forró napok (3,0) száma. A kontinentalitás fokát jól mutatja, hogy a
középhőmérséklet évi ingása Debrecenben 23 °C, míg az abszolút ingás megközelíti a 70 °C-ot is.
A 25 °C feletti napi középhőmérsékletek kialakulásának 1981–2015 időszakban megfigyelt változását

tekintve a Hajdúság (Hajdúhát) területén mintegy 14-16 nappal nőtt a hőhullámos napok száma
(Országos Meteorológiai Szolgálat, NÉS-2). A megyében az évi középhőmérséklet az országos
átlagnál nagyobb mértékben növekedett.
Amennyiben az országban több napon át 35 °C fokot meghaladó hőmérsékletet jelez előre a

Meteorológiai Szolgálat, hőségriadó elrendelésére kerülhet sor. A hőséggel kapcsolatban három fokú
skálán figyelmeztet a meteorológiai szolgálat. A legalacsonyabb, I. fokozatú riasztást akkor adják ki,
ha a napi középhőmérséklet megközelíti a 25 fokot. II. fokozatú a riasztás, ha a napi
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
középhőmérséklet három napon át meghaladja a 25 fokot, vagy egy napon átlépi a 27-et. A III.
fokozatú riasztást, akkor adják ki, ha három napon keresztül 27 fok fölötti a napi átlagot mérnek.
Az I-II- fokozatú hőhullámok időszaka elsősorban az üzemi körülmények megfelelő beállítása terén
okoz kockázatokat. A megfelelő temperálás nagyobb mértékű energiaszükséglete a közüzemi
energiaellátást terheli. Bár a tapasztalatok szerint az országban még nem alakult ki ellátásbiztonságot
érintő vészhelyzet; a nagyobb mértékű energiaimport szükséglet elsősorban gazdasági kérdés.
III. fokozatú riasztás esetén már a munkavállalók munkába járása, megfelelő munkakörülményeinek
biztosítása is kockázatokat rejt, melyek esetlegese kezelésére munkavédelmi intézkedések tervezése
szükséges.
Rendkívüli csapadékos időjárás:
A csapadék szempontjából Hajdú-Bihar megye az Alföld egyik legszárazabb területe. A Hajdúságban

a csapadék évi mennyisége 500-550 mm. Ebből 300-350 mm jut a tenyészidőre. Legcsapadékosabb
hónap a június (55-75 mm), legszárazabb a január (25-35 mm). Bár az évi csapadékösszeg változása
1961–2015 között a területen 6% körüli növekedést mutatott (Országos Meteorológiai Szolgálat;
NÉS-2), a csapadék az év folyamán egyenlőtlenül oszlik el. Az eltérés értéke az országban itt az
egyik legmagasabb.
Ugyancsak a kontinentalitás jut kifejezésre a csapadék bizonytalanságában is. Az évi csapadék

mennyisége – főleg annak eloszlása miatt – nem elegendő a mezőgazdasági termelés
biztonságához. Az évi vízhiány legnagyobb a Hortobágyon (150-175 mm), de a legjobb
mezőgazdasági területen, a Hajdúságban is 100-150 mm. A hótakarós napok száma több évtized
átlagában 30-40, az 1990-es években ettől is kevesebb. A gyakori erős szelek miatt a lehullott hó
sem borítja egyenletesen a felszínt, ami növeli az őszi vetések esetében a fagyveszélyt. Az év
folyamán a csapadék eloszlása nem egyenletes, 2,5 szeres mennyiség is lehullhat a csapadékosabb
hónapokban, amely belvízi veszélyeztetést okozhat a talajvízszint emelkedése miatt. A nagy
mennyiségű eső hirtelen, rövid idő alatt történő lezúdulása (50-100 mm) elöntéseket okozhat a
települések alacsonyabban fekvő részein.
A tervezett létesítmény által igénybeveendő terület besugárzás és talajviszonyok szempontjából

kedvező adottságú szántóterületeket vesz igénybe, ugyanakkor ezen területeket csapadékhiány és
erős fagyok is veszélyeztetik. Az ipar számára történő területhasznosítás esetén ezek a kockázatok
nem jelentkeznek, vízpótlási szükséglet legfeljebb a parkosított zöldfelületeket érinti. A rövid idejű,
intenzív csapadékokra ugyanakkor fel kell készíteni a burkolt felületekről lefolyó vizet fogadó és
elvezető rendszert.
Szélvihar:
A megye területe átlagosan a magasabb, 4,5 – 5 m/s-os szélsebességek zónájába tartozik. A

szélviharok kialakulására a bihari részen nagyobb az esély, ahol a szélsebesség elérheti a 120-130
km/h is. A kontinentális éghajlat miatt, valamint klímaváltozásból eredő ismétlődő szélsőséges
időjárási jelenség Hajdú-Bihar megyében rendszeresen pusztít. 2009. június 20-án Derecske, 2010.
június 14-én 5 település szenvedett különböző súlyosságú károkat.
Fennáll a veszélye, hogy az erős szél következtében az épületek tetőszerkezetei károsodnak, a

lakossági és a vasúti elektromos hálózatok sérülnek, valamint a szabadban parkoló gépjárművek
károsodnak. Az elektromos hálózatok sérülései miatt több településen volt, illetve várható teljes, vagy
részleges áramszünet. Az áramellátás kimaradása miatt a helyi vízmű-, valamint szennyvíztelepek
leállhatnak és így a vezetékes vízellátásban és a szennyvízelvezetésben is kimaradások
jelentkezhetnek. A vasúti elektromos hálózatok sérülése miatt közlekedési fennakadások várhatók.
Fentiek a tervezett létesítmény esetén az alábbi üzemi kockázatokkal járnak:
● épületek, építmények tetejének, tartószerkezetének sérülése;

● áramellátás kimaradása;
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
● szabadban tárolt gépjárművek sérülése.

E veszélyeket az üzem tervezése, kivitelezése és működése során figyelembe kell venni. Az
áramkimaradások tartalék áramfejlesztőkkel időszakosan kezelhetők. Amennyiben fennáll a
kockázata, hogy az erős széllökések jelentős anyagi kárt okoznak, szükség esetén a parkolók
szélárnyékolását lehet javítani.
Az építmények tetőszerkezete és egyéb szerkezetek szél általi megbontása viszont az emberi élet és
egészség veszélyeztetésével is járhat a közelben tartózkodókra, tető alatt dolgozókra nézve. A
szélteher megfelelő meghatározása és az ennek megfelelő tervezés és kivitelezés a tervező és a
kivitelező kiemelt felelőssége.
Járvány veszélyeztetettség
A járvány olyan jellegű fertőző betegség, amely viszonylag rövid időn belül a megszokottnál nagyobb
számban, tömegesen fordul elő. Bármely járványfolyamat létrejöttéhez, fennmaradásához,
terjedéséhez három alapvető tényező egyidejű jelenléte szükséges:
● a fertőző forrás
● a terjedés lehetősége
● a fogékony szervezetek
Ezek bármelyikének hiányában járványfolyamat nem alakul ki, vagy a meglévő megszakad, ha
megszűnnek a járványfolyamat elsődleges mozgató erői. A járványfolyamat elsődleges mozgató erői
hatásának érvényesülését jelentős mértékben módosítják külső környezeti, foglalkozási és társadalmi
tényezők. Ezeket együttesen a járványfolyamat másodlagos mozgatói erőiként jellemzik, bár a
járványfolyamat kialakulása, fennmaradása csak az elsődleges tényezők megléte esetén lehetséges.
A fertőzés tárgya szerint megkülönböztetünk humán- és állatjárványokat. Az ipari üzem létesítése és

üzeme kapcsán a humán járványok kialakulásának kockázata vizsgálandó. Fertőző forrást jelentenek
a dolgozók által hordozott fertőző betegségek, fogékony szervezetek a munkatársaik (akik adott
esetben másodlagos tényezők következtében az átlagosnál is fogékonyabbá válnak), a terjedés
lehetősége a kis területen nagyobb számban dolgozók, illetve közös helyiségeket és/vagy eszközöket
használók, valamint a dolgozók családi közössége és a velük érintkezők között valószínűsíthető.
A betegségek közül hazánkban az influenza vírus fertőzése okoz ismétlődő járványokat. Kórokozói a
humán és a madarak által hordozott influenza vírusok. Az influenza pandémia világszerte jelentős
számú áldozatokkal járó járvány. Szintén fokozott kockázatot jelent az új, vagy régen elő nem fordult
fertőző betegségek megjelenése, melyek esetén az ellenállóképesség csökkent.
Járványok kialakulásának körülményei és az elhárítás lehetőségei különböznek (és sorrendben

jelentősen romlanak) békeidőben normál körülmények között, valamely katasztrófahelyzet
(földrengés, árvíz, robbanás stb.) esetén, illetve háborús körülmények között. Jelen esetben
elsősorban a békeidőben, normál körülmények között kialakuló járványokra kell felkészülni.
A tervezett üzem esetén nagyszámú és vélhetően nem csak a környező térségből származó
munkavállaló megjelenésével és napi munkába járásával kell számolnunk. A rosszabb egészségügyi
helyzetben lévő, vagy nem követett közegészségügyi helyzetű országból ingázó munkavállalók
megjelenése a jelentősen koncentrált munkahelyen a távolabbi gócokban fertőző betegségek
járvánnyá válását elősegítheti. A megelőzés érdekében javasolt az egyébként is működő üzemorvosi
szolgálatnál a járványok monitorozása, a közegészségügyi szervekkel való együttműködés, szükség
szerint a helyi fertőtlenítés és a betegek elkülönítése, betegszabadságra küldése.
Földrengésből adódó veszélyeztetettség

Hajdú- Bihar megye területének nagy részén a legnagyobb földrengés intenzitású érték, melynél
nagyobb 70 %-os valószínűséggel nem várható 200 év alatt az MSK- 64 12 fokozatú skáláján mérve
M = 3-4 (műszerrel mérhető, néhányan érzik). Magasabb érték csak a megye déli részén, a Berettyó
– országhatár térségében várható.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A földrengés bekövetkezésekor alapvetően kettős károkozással kell számolni. A földrengés

elsődleges veszélyei:
● a talaj mozgása (az intenzitás függvényében a felszíni létesítmények rombolódása);

● a talajfelszín törése (infrastruktúrák rombolódása);
● földcsuszamlás (a rombolódás mellett betemetődés).
A földrengés másodlagos veszélyei:
● közműhálózat (víz, gáz, elektromos, csatorna stb.) megsérülése;

● a közlekedési és kommunikációs hálózat megsérülése;
● eszélyes anyagok kiszabadulása;
● tüzek keletkezése;
● fertőzés- és járványveszély.
Egy közepes erősségű földrengés bekövetkezése esetén jelentős rombolódás a rossz állagú
építmények esetén következhet be.
Az új épületszerkezetek méretezését a Eurocode 8 (Tartószerkezetek tervezése földrengési

hatásokra) alapján is el kell végezni, valamint a gyorsulási referenciaérték a zóna/településbesorolás
alapján is figyelembe veendő.
A 475 éves visszatérési periódusidőhöz és 10% túllépési valószínűséghez tartozó a gR

referenciagyorsulás adatait az EC8-1 szabvány NB (B Nemzeti Melléklet) tájékoztató nemzeti
melléklete Magyarország minden helységére tartalmazza. Ugyancsak az NB mellékletben találhatók a
30%-os valószínűséghez tartozó, 0,7 szorzóval csökkentett értékek is.
Debrecen térsége az országos zónatérkép (Tóth et al., 2006) alapján a 2. zónába tartozik, ahol a
talajgyorsulási referenciaérték (agR) mintegy 0,12 g (ld.18. Ábra).
18. Ábra: Magyarország szeizmikus zónatérképe
Forrás: MSZ EN 1998-1 (EUROCODE 8) Nemzeti Melléklet
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A megyei földrengés előfordulási adatok alapján Hajdú-Biharban kicsi a valószínűsége közepes, vagy
nagyobb erősségű földrengés bekövetkeztének. Emellett a szabványnak megfelelő és a
referenciaértéket kellően figyelembe vevő méretezés és kialakítás esetén a földrengésből adódó
veszélyeztetés mértéke az új létesítményekben minimális.
A létesítményt ellátó infrastruktúrában bekövetkező esetleges károk és üzemkimaradások alapvetően

üzemszünetet (gazdasági kárt) eredményeznek a tervezett létesítményben. Az ellátás kimaradása
következtében jelentős környezetveszélyeztetés kockázata nem áll fenn. Az üzem leállítása esetén
az esetlegesen terhelő kibocsátások (szennyvíz, véggáz) is szünetelnek.
A tervezett létesítménynek és tevékenységnek nincs szeizmikus hatása.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
3 Hatásfolyamatok, hatásterületek
3.1 Hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatok

A tervezett üzem esetében az alábbi állapotokat, tevékenységeket és azok hatásait vizsgáltuk meg
részletesen az egyes környezeti elemek, rendszerek vonatkozásában:
● jelenlegi állapot,
● létesítés,
● megvalósítás,
● felhagyás,
● havária, baleset.
Jelenlegi állapot: a beruházási terület jelenlegi állapotát, mint referencia állapotot vesszük
figyelembe. Kivételek ez alól a különböző forgalmi helyzetekből kiinduló vizsgálatok (pl.
levegőminőség, zaj), melyekben a referencia állapot a megvalósulással azonos évben értelmezett
(megvalósulás nélküli állapot). Ez utóbbiakat „vele” és „nélküle” állapotként jelenítjük meg, a „nélküle”
állapot fentieknek megfelelően nem egyenlő a jelenlegi állapottal.
Létesítés: az építés során jelentkező kibocsátásokra jellemző, hogy időszakosan hatnak és a

beruházási területre, illetve a szállítási és felvonulási útvonalakra koncentrálódnak. Az építés során a
szállító járművek és a munkagépek zavaró hatásaival (területfoglalásával), kibocsátásaival, valamint a
földmunkák, az építési munkák, és az egyéb építéshez kapcsolódó munkálatok (pl. bekötőutak
építése, növényzet telepítése) hatásaival lehet számolni.
Megvalósítás: a gépjármű gyár üzemelése során az üzem és a kapcsolódó létesítmények

területfoglalását és azok izoláltságát szükséges figyelembe venni, továbbá az üzemelés okozta
kibocsátásokkal és az üzemeltetésének (karbantartás, szállítmányozás) hatásaival szükséges
foglalkozni.
Felhagyás: a tervezett beruházás megszüntetése előre nem tervezett. Esetleges felhagyás esetén a
gyártói tevékenység a tervezett telephelyen megszűnik és az ehhez szükséges létesítményeket,
infrastruktúrát nem használják tovább. Legvalószínűbb esetben visszabontásra kerül. A felhagyás a
csarnokok és a kapcsolódó létesítmények elbontását, valamint rekultivációs munkálatokat jelent.
Hatása és az esetlegesen szükséges intézkedések megegyeznek az építés esetén leírtakkal.
Havária: az autógyár építése és üzemelése során esetlegesen bekövetkező üzemi balesetek,

tűzesetek, veszélyes anyagok kiömlésével és kijutásának hatásaival lehet számolni.
3.1.1 Normál üzemi hatótényezők

Az alábbiakban bemutatjuk egy gépjármű gyár esetén a különböző fázisokban előforduló hatásokat,
hatásfolyamatokat és az érintett hatásviselőket.
18. Táblázat: Az üzem által keltett környezeti hatásfolyamatok

Hatótényezők Hatásviselők Közvetlen hatások Közvetett hatások
Létesítés
Terület előkészítése, Föld, talaj Mennyiségi csökkenés Mezőgazdasági
területfoglalás, termőföld Erózió hasznosíthatóság
letermelés csökkenése
Növényzet degradációja
Felszíni vizek Lefolyási viszonyok Vízgyűjtő terület
megváltozása feldarabolódása
Élővilág Élőhely és élettér Biodiverzitás csökkenése
csökkenése Vándorlás
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen

Egyedszám csökkenés
Táj Táj- és területhasználat Tájképváltozás
változása
Település Birtokhatár változása Régió gazdasági
Régészeti lelőhelyek növekedése
pusztulása
Foglalkoztatottság
növekedése
Alépítményi és Föld, talaj Talajszerkezet, tömörség Termőképesség változása
felépítményi munkálatok változása
(anyagmozgatás,
Levegő Átmeneti levegőszennyezés Talaj és vizek
munkagépek kibocsátásai,
szennyeződése
út menti területek
károsítása) Élővilág Zavarás, élőhely Vándorlás, degradáció
csökkenése
Település Zaj- és rezgésterhelés Építmények állagváltozása
zavaró hatása
Táj Esztétikai hatás, -
tájképváltozás
Építési hulladék Föld, talaj Talajszennyezés Vízminőségromlás
képződése, tárolása
Táj Esztétikai hatás -
Megvalósítás
Forgalom (a telephelyet Levegő Telephely környezetében Élettani változások
bekötő, odavezető levegőminőség romlása
úthálózat terheltsége Meglévő úthálózaton
növekszik) levegőterhelés növekedése
Élővilág Zavarás, élettércsökkenés Vándorlás, degradáció
Egyedpusztulás
Település Telephelyre vezető utak Élettani változások
mentén zaj- és rezgés
zavaró hatása
Közútigépjármű-gyártó Élővilág Fragmentáció Populáció degradációja
üzem, mint létesítmény Telepített növényzettel Genetikai sodródás
élőhely bővülés Új fajok megjelenése
Levegő Mikroklíma megváltozása Ökoszisztéma
megváltozása
Felszíni víz Vízdinamikai változások Vízhozam-változások
Táj Táj- és területhasználat Tájkép- és
változása tájszerkezetváltozás
Település Építmények állagváltozása Településkarakter
Innovációs hatások: új megváltozása
beruházások a térségben Térség gazdasági
növekedése
Élővilág Zavarás, élőhelycsökkenés -
Felhagyás
Bontási munkálatok Ugyanaz, mint az építésnél Ugyanaz, mint építésnél Ugyanaz, mint építésnél
Rekultiváció Élővilág Élőhely és élettér bővülése Biodiverzitás növekedés
Több természetközeli terület
Táj Táj- és területhasználat Tájkép- és tájszerkezet-
változás változás
Havária
Balesetek Föld, talaj Haváriás talajszennyezés Felhasználhatóság
csökkenése
Felszíni víz Haváriás vízszennyezés
Életminőség, élettér romlása
Levegő Haváriás levegőszennyezés Kiülepedés miatt talaj és
vízszennyezés, káros
élettani hatások
Település Zaj- és rezgés zavaró Káros élettani hatások
hatása
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen

Élővilág Élőhely és élettér Degradáció
csökkenése
Egyedpusztulás
3.1.2 Hatásfolyamatok részletesen környezeti elemek és rendszerek szerint
3.1.2.1 Táj
Hatásviselők
Vizsgálatunk szempontjából hatásviselőknek tekinthetők a beruházás által érintett élőhelyek
rendszerei, az érintett városrészeken élő, illetve az ipari parkban és környező szántóföldeken dolgozó
emberek, és a későbbi telephelyen dolgozók egyaránt. A telephely területének kiválasztásánál
elsődleges szempont az értékes területek, élőhelyek, táji elemek megtartása, a telephely kialakítása
során a telephelyet használók, és annak hatásait elszenvedők kerülnek a tervezés középpontjába.
Építés hatása
A telephely megépítése a környezetre jelentős hatást gyakorol, annak megépítése önmagában nagy
területet igényel. A létesítmény mintegy 400 hektárnyi földterület valamilyen szintű igénybevételével
jár.
A telephely a tájképben maradandó változásokat okoz a területfoglalás, terület előkészítés, végül

pedig a felépítmények megjelenése által. A telephely létesítésével megváltozik a környező élettér,
hiszen a földmunkáknak köszönhetően megváltoznak a domborzati, lefolyási, és mikroklimatikus
viszonyok, és ez által a telephely körüli természeti viszonyok is.
Az építés során ideiglenesen megváltozik a táj esztétikája és funkciója, illetve azokon a területeken,
ahol a beruházás megvalósul, az addigi terület építési területté és mesterséges felszínné válik (pl.
mezőgazdasági/erdő stb. területek válnak az építés helyszínévé).
A gyár építése során nemcsak a beruházás által közvetlenül elfoglalt terület változik meg, hanem
annak környezete is, hiszen a felvonulási utak és az építéshez kapcsolódó egyéb létesítmények
kialakítása is átmeneti élettér- és élőhelycsökkenést okoz. Ennek akkor legjelentősebb a hatása, ha
ezek természetközeli, nem bolygatott területeken valósulnak meg. Érintetlenebb élőhelyek esetében a
zavarás nem csak ideiglenes jelleggel jelentkezik. Egy tájrészlet természetes növény- és
talajtakarójának károsítása akár a tájidegen fajok olyan mértékű elterjedésével is járhat, amely során
tájra jellemző fajok kiszorulhatnak, olyannyira, hogy a terület már nem képes regenerálódni. A BMW
gyár esetében a beruházás főként mezőgazdasági területen valósul meg, természetközeli élőhelyeket
a beruházás nem érint.
Üzemelés hatása
Az új ipari létesítmény üzemelése esetében elsősorban a tájkép változását kell vizsgálnunk. A
tervezett létesítmény elsősorban mezőgazdasági területet érint.
Hatásterület
● Tájvédelmi szempontból a közvetlen hatásterületnek a tervezett létesítmény területfoglalását

tekintjük, ahol a beruházás megvalósul, illetve a tájegységnek azon részét, ahol a tájképre, az
egyedi tájértékekre, tájhasználati módokra a létesítmény közvetlenül hat. Ezt egzakt számmal
vagy távolsággal nem lehet kifejezni, a közvetlen hatásterület mind ezek függvényében változik.
● Közvetetten érinti mindazokat a területeket is, ahonnan az üzem látszik vagy azokat a táji
elemeket, melyek a telephelyről látszanak. A vizuális hatások a hatótényezőktől
(beavatkozásoktól) és az egyes hatásviselőktől (tájelemektől) függően változók lehetnek. Az egyes
beavatkozások a táj érzékenysége, a beavatkozások intenzitása és a hatások kiterjedése szerint
szintén eltérhetnek. Közvetett hatásterületként kell tekinteni minden olyan területet, ahol bármilyen
hatása érzékelhető a beruházásnak (területfejlesztés, területhasználat változás, tájképvédelem,
tájrehabilitáció), amely akár több km-es távolságban is lehetséges.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
3.1.2.2 Élővilág és ökológiai rendszer

Hatásviselők
A területen és közelében található természetes, vagy természetközeli élőhelyek, az ott lakó-, élő-,
táplálkozó-, költő-, pihenő, búvó és vonuló állatok, valamint a kisebb vízfolyásokban megtalálható élő
szervezetek a beruházás hatásviselői.
Építés hatása
Élővilágvédelmi szempontból két irreverzibilis folyamat megindításával járhat az üzem megépítése:
● Élőhelyek megszűnése
● Élőhelyek megváltozása
Mint minden zöldmezős beépítés, ezen beruházás is élőhely veszteséget okoz. Ennek mértéke függ a
beruházás méretétől, elhelyezkedésétől, és az érintett élőhelyek számától, kiterjedésétől és
minőségétől. A minőség alatt azt értjük, hogy természetvédelmi szempontból nem mindegy, hogy egy
szántóterületet, degradált területet vagy pedig egy természetszerű területet érint a beruházás.
Természetesen minél több természetvédelmi szempontból értékes területeket érint az adott

beruházás, annál nagyobb lesz a létesítés (és később üzemeltetés) által okozott negatív hatások
mértéke is.
Egy új zöldmezős beruházás során megváltozik a környező élettér is, hiszen a felvonulási utak és az
építéshez kapcsolódó egyéb létesítmények (ideiglenes telephelyek, szerelőtér, depónia stb.)
kialakítása is átmeneti élettér- és élőhely-csökkenést eredményez Ez a tevékenység akkor jelentős,
ha az említett létesítményeket természetvédelmi szempontból értékes területen helyezik el.
Az építéssel kapcsolatos anyagnyerő-helyek is az élőhelyek tartós megváltozását, illetve

megszűnését eredményezhetik. Az anyagnyerő-helyek kiválasztásánál alapvető fontosságúaknak kell
lenniük a természetvédelmi szempontoknak. Értékes élővilágú vagy értékes táplálkozó területeken
nem szabad anyagnyerő-helyet kialakítani (Natura 2000 területeken, természetvédelmi területen,
ökológiai folyosó közvetlen közelében stb.).
Az építés során, a szállítás és építés okozta megnövekedett nehézgépjármű forgalommal kell

számolni, ami ideiglenesen a környezeti elemek többletterhelését okozhatja (levegő-szennyezés,
többlet zajkibocsátás stb). Ezek ideiglenesen az élővilágra is hatnak, így számolni kell az építés ideje
alatt azzal, hogy a területről az állatok elvándorolnak, illetve viselkedésük megváltozik. A rendszeres
emberi jelenlét zavaró hatással jár, így ennek következménye is lehet az elvándorlás. Értékes
élőhelyek esetében ez a zavarás nem csak ideiglenes jelleggel jelentkezik, a zavarást nem tűrő fajok
végleg elvándorolhatnak a területről.
Egy telephely létesítésekor számolni kell a természetes növény- és talajtakaró roncsolásával is,
amely teret engedhet a tájidegen agresszív fajok, úgy, mint a gyalogakác (Amorpha fruticosa), a
bálványfa (Ailanthus altissima), a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) stb. megjelenésének.
A tájidegen fajok megtelepedésével és rohamos elterjedésével a hazai őshonos, tájra jellemző fajok
kiszorulhatnak. A talajtakaró roncsolása teret engedhet a közegészségügyi kockázatot jelentő,
szintén tájidegen parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) megtelepedésének és szaporodásának is.
Üzemelés hatása
A létesítmény üzemeltetésével megváltozik hosszútávon a környező élettér, hiszen a nagy területen
történő beépítés megváltoztatja a domborzati, lefolyási és mikroklimatikus viszonyokat, ezáltal a
létesítmény környezetében található természeti viszonyokat is. A mikrokörnyezeti viszonyok
változásával először a vegetáció, majd a fauna is megváltozhat.
A burkolt felületek csalogató hatása a telephelyen alkalmazott alacsony sebességek miatt nem
releváns.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A megbolygatott ipari terület „negatív ökológiai folyosóként” is működik, azaz teret engedhet a tájra
nem jellemző, agresszív nem őshonos fajok megtelepedésének és elszaporodásának.
Hatásterület
● Közvetlen hatásterületnek élővilág-védelmi szempontból a tervezett létesítmény (telephely)
területfoglalását tekintjük, ahol a beruházás megvalósul.
● Élővilágvédelmi szempontból, mivel természetes és természetközeli élőhelyek a beruházás
területén és környezetében nem találhatók, valamint védett és fokozottan védett fajok közül is csak
a mezőgazdasági-ipari területeken általánosan előforduló fajok jelenlétére lehet számítani, ezért a
beruházás szélétől mért 50 m széles sávot tekintjük a közvetett hatásterületnek.
3.1.2.3 Föld, felszín alatti vizek

Hatásviselők
A földtani közeg, talaj és felszín alatti vizek szempontjából hatásviselők a beruházás területének
talaja és földtani közege, a talajvíz, egyes esetekben a rétegvíz, illetve az ezekre terepült vízbázisok.
Építés hatása
A tervezett üzem talajt, földtani közeget érintő legjelentősebb hatótényezője a fizikai területfoglalás.
Az üzem létesítéséhez komolyabb mélyépítés nem szükséges, mivel föld alatti szerkezetek, vagy
pinceszint, illetve föld alatti tartály nem létesül. A területelőkészítés ugyanakkor megfelelő
szintkialakítást tesz szükségessé kiterjedt földmunkával.
Felszín alatt elhelyezett szerkezet csak kevés és kisebb jelentőségű létesül, így pl. a csapadékvíz
tisztítók olajfogója. Nem létesül továbbá saját vízkitermelő kút, azonban van egy már meglévő fúrt kút,
amely a korábbi helyszínen megtalálható telephez tartozó kút. Az építés fázisában helyszíni vízkivétel
innen tervezett. A felszín alatti vizek mennyiségi vagy áramlási viszonyait az építés nem fogja
befolyásolni.
Az üzem létesítése a talaj szempontjából művelés alóli kivonással jár. A felső humuszos talajréteget –
a 2007. évi CXXIX. törvény (Tvt.) alapján - külön le kell termelni és a beruházási területen külön kell
deponálni (humuszmentés). Ezt a folyamatot a kapcsolódó ipari park beruházás keretein belül végzik
el.
A talajkitermelésen és talajbolygatáson kívüli hatótényező a munkagépek taposó hatása általi

talajtömörödés, amely többé-kevésbé a teljes beruházási területet érinteni fogja.
A telepítés során a haváriás szennyezések megelőzése, illetve feltételes bekövetkezésük esetén a

kárelhárítás a kivitelező feladata az építés környezetvédelmi intézkedésinek terve alapján.
Üzemelés hatása
Az üzem vízellátását teljes egészében vezetékes közműről tervezik kielégíteni, melynek utánpótlása a
regionális felszín alatti vízbázisról történik. Saját felszín alatti vízkivételi mű nem létesül. A
technológiából nem tervezett semmilyen szennyező anyag közvetlen vagy közvetett bevezetése
földtani közegbe vagy felszín alatti vízbe.
A felszíni vízvédelmi fejezetben leírtaknak megfelelően tisztított csapadékvíz elszikkasztása a

telephely közelében történik. Ennek kialakítása az ipari park létesítés keretében történik.
A működés fázisának földtani közegre és felszín alatti vizekre gyakorolt leglényegesebb hatása csak
potenciális: ez a felhasznált anyagok, és hulladékok – 219/2004. (VII.21.) kormányrendelet (Favkr.)
szerinti – „elhelyezése” a telephelyen. A Favkr. előírásainak megfelelően, a veszélyes hulladék
elhelyezése megelőző környezetvédelmi intézkedéssel és műszaki védelemmel valósul meg.
Haváriás szennyezés abban az esetben alakulhat ki, ha a műszaki védelem valamely hiba miatt nem
megfelelően működik vagy természeti katasztrófa során jelentős sérüléseket szenved. A hiba folytán
bekövetkező vészhelyzetre az üzemi intézkedési tervek megfelelő választ adnak, az ezekben előírt
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
beavatkozások gyors megtételével a számottevő szennyezés elkerülhető. A felhasználni tervezett

anyagok részletes listája és adataik az 2.8.2.3 fejezetben találhatók. Az üzem talajra és a felszín alatti
vizekre gyakorolt hatását részletesen a 4.3 fejezetben fejtjük ki.
Hatásterület
● Ugyan az üzem felszín alatti vizeket a telepítés és megvalósítás során várhatóan nem érint, a
vízbázisvédelem vonatkozásában havária esetén hatásterületként értelmezhető a telephely
beépített területe;
● Földtani közeg vonatkozásában a földmunkákkal érintett terület, amely az üzem telekhatáraival,
valamint az épülő út és közművek nyomvonalával adható meg.
3.1.2.4 Felszíni vizek

Hatásviselők
A felszíni vizek szempontjából hatásviselők a beruházási terület környezetében található vízfolyások.

Esetünkben a legnagyobb hatásviselők a telephelytől nyugatra található névtelen csatorna, illetve a
Tócó-patak.
Építés hatása
Az építés során számos folyamat változtathatja meg a csapadékvíz lefolyási viszonyait, amely
alapjaiban határozza meg felszíni vizek helyzetét. Ilyen folyamatok a különböző földmunkák és
területfoglalások, burkolt és burkolatlan felületek arányának megváltoztatása, illetve fák kivágása és
növények telepítése. Az építés előtt a felszínen szétterülő és főként beszivárgó vizek
csatornarendszerrel történő bevezetése a befogadóba, a vízfolyások egyes szakaszain vízhozam
változást is okozhat. Az építés közvetlen közelében állandó vízfolyás nem található, így az építés
hatása is semleges.
Ebben a fázisban a csapadékvizek még jellemzően nyílt felszínre hullanak, a munkaterületek,

munkagödrök esetleges víztelenítése során kitermelt víz ideiglenes vezetéken/árkon a csapadékvíz
elvezető rendszerbe kerül.
A munkavégzés alatt balesetek során kijutó szennyezőanyagok (elsősorban üzemanyag) még a

felszíni vízbe kerülés előtt eltávolíthatók a kiömlés helyén, így elkerülve a felszíni vizek szennyezését
az építés során.
Üzemelés hatásai
A gyár üzemeltetése technológiai- és kommunális eredetű szennyvíz kibocsátással, illetve a fedett
felszínekről összegyűlő csapadékvizek kibocsátásával jár. A kibocsátott szennyvíz minősége nem
haladhatja meg az erre előírt küszöbértékeket ezért ipari szennyvíz előtisztítás tervezett a
telephelyen, illetve konyhai zsírfogók beépítése történik (ld. 2.8.2.5 fejezet).
A tetőkön összegyűlő csapadékvíz közvetlenül a csapadékcsatornára jut, az útfelületekről és

parkolókból összegyűlő csapadékvizet pedig hordalék- és olajfogón keresztül vezetve továbbítják
ugyanide.
A csapadékvizek közvetlen befogadója az ipari park csapadékvíz-elvezető rendszere, illetve annak

tervezett retenciós tározója, melyből a többlet víz a Látóképi-tározóba kerül elvezetésre. A
természetes felszíni vizeket normál üzemi körülmények között terhelés nem éri. A csapadékvíz
elvezetést követően havária esetén szennyezés kijutása a tározó rendszerbe elvileg nem zárható ki,
valószínűsége azonban elhanyagolható, mivel bármilyen mértékű legyen is a szennyezés, annak
tovább kerülése több ponton megakadályozható.
A vízgyűjtő-gazdálkodás felszíni vizekre kitűzött célja, azok jó állapotának megtartása/helyreállítása, a

beruházás megvalósításával, a kibocsátásokra vonatkozó előírások betartásával nem sérül. Vizes
élőhely változása, víztől függő ökoszisztéma csökkenése, vagy eltűnése a beruházás következtében
nem várható. A felszíni vizekre gyakorolt hatások részletesen a 4.4 fejezetben kerülnek kifejtésre.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Hatásterület
Közvetlen hatásterület felszíni vizek szempontjából nem határolható le. Közvetett hatásterületként
értelmezhető az ipari park majdani csapadékvíz elvezető rendszere és a Látóképi-tározó, valamint a
tisztított szennyvizeket befogadó Tócó-csatorna.
3.1.2.5 Levegőminőség
Hatásviselők
Levegőtisztaság-védelmi szempontból a hatásviselők a beruházás közvetlen és közvetett
környezetében élő lakosság és a levegőminőségre érzékeny élővilág.
Építés hatása
Az építés során, az alapozási munkák, illetve a tereprendezés közben jelentkező legjelentősebb
hatás a munkaterület kiporzása. A kiporzás mértéke függ az időjárási viszonyoktól. Azt a területet,
ameddig a kiporzás hatása érvényesül, az építési munkálatok hatásterületének tekintjük.
Az anyagszállítás, anyagmozgatás, földmunkák és egyéb kivitelezési tevékenységek során a szállító

járművek és az építőipari gépek kibocsátásaival is számolni kell. Főként nitrogén-oxidok, szén-
monoxid és por vonatkozásában várható kibocsátás.
Az építés hatásai átmeneti jellegűek, csak a kivitelezési szakasz időtartama alatt jelentkeznek,
valamint az épített nyomvonalszakaszra és az ahhoz kapcsolódó szállítási útvonalakra terjednek ki.
Üzemelés hatása
A gépjárműgyártás folyamata, illetve a telephely fenttartása egyaránt szennyezőanyag kibocsátással
jár. A kibocsátások részletes leírása, a kibocsátott gázok és mennyiségük a 4.5 fejezetben kerülnek
részletesen kifejtésre. Az üzemi kibocsátás a pontforrások, valamint a szállítási forgalom
kibocsátásaiból adódik. Az ezekhez tartozó terjedési modellezést szintén a levegőminőség-védelmi
fejezetben ismertetjük.
Hatásterület
A hatásterület meghatározását az IMMI program segítségével végeztük el, a különböző légszennyező
komponensekre, illetve pontforrásokra összesítve, melynek eredményeit a fent jelzett fejezetben
ismertetjük.
3.1.2.6 Zaj- és rezgés

Hatásviselők
Hatásviselők a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján: “védendő terület és védendő épület,
helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi
tevékenység zavarásának megakadályozása vagy az emberi egészség védelme érdekében a
környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell”.
A vonatkozó jogszabályok szerint a környezeti zaj- és rezgésvédelem az emberi tevékenységek és

egészség védelmét hivatott ellátni a zaj- és rezgésterhelés által kifejtett zavaró, illetve
egészségkárosító hatással szemben. A zaj és rezgés emberre gyakorolt hatása két fő osztályba
sorolható, az első a zavaró hatás:
● kommunikáció megzavarása,
● koncentráció megzavarása,
● pihenés megzavarása;
a másik az egészségkárosító hatás:
● halláskárosodás,
● magas vérnyomás kialakulása,
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
● nem megfelelő alvás hatására kialakuló egészségkárosodás.

Ezáltal a környezeti zaj- és rezgéskibocsátás a hatását tágabb értelemben az összes ember által
használt területen fejti ki. Azaz minden olyan terület, ahol az emberek laknak, dolgoznak, rekreációs
vagy különleges tevékenységet végeznek. Minden olyan hely, amely az ember életterét képezi,
védendő a zaj- és rezgéshatás ellen. Jogszabályi szempontból ezek a területek négy kategóriába
sorolhatók:
● üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek;

● lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az
oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület;
● lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület;
● gazdasági terület.
A zaj- és rezgéshatások területi lehatárolására a 284/2007 (X. 29.) Korm. rendeletben meghatározott
módon – zajterhelésre és rezgésterhelésre külön – kiszámítható hatásterület szolgál. Ezen a területen
belül kell számítani zajvédelmi illetve rezgésvédelmi hatásra, azaz az ezen a területen lakó, dolgozó
vagy rekreációs, vagy különleges tevékenységet folytató emberek a zaj- és rezgésvédelmi
hatásviselők.
A zaj és rezgés természetre (élővilágra) kifejtett hatása nem része a környezeti zaj- és
rezgésvédelemnek, ezzel a hatással a természetvédelmi vizsgálat során kell számolni.
Építés hatása
Az építési munkák időben változó, nem periodikus jellegű tevékenységek. Az építés az
üzemeltetéshez szükséges létesítmények telepítése az ehhez szükséges területelőkészítéssel és
szereléssel együtt, melynek során a különböző kivitelezési munkákhoz tartozó építési, üzemi és
közlekedési zaj- és rezgéskibocsátás lép fel. A létesítés folyamán működő zajforrások részben a
beruházási terület szűk környezetére vannak hatással, ide tartoznak a földmunkák, a pályaszerkezet
megépítése, valamint a közművek, infrastruktúrák és kiegészítő szerkezetek kiépítése. A beruházási
terület tág környezetében zaj és rezgés forrásaként szolgálhat az építőanyagok bányászata,
feldolgozása és szállítása.
Üzemelés hatása
A telephely működése, illetve a gyártott termékek és beszállított nyersanyagok mozgatása
zajkibocsátással jár. Az üzem zajvédelmi szempontú modellezéséhez rendelkezésünkre álltak adatok.
A legfőbb üzemelési zajforrások az épületen kívüli hűtőtornyok, és a tetőn található légkezelők,
hűtőkisegítők kivezető nyílásai. Az üzemen belüli technológiai zajokat az épületre helyezett panelek,
illetve a megfelelő szigetelés akadályozza a kijutásban. Az üzemelési időszakban a munkavállalók
bejárása és a szállítási forgalom a jelenlegi forgalomra szuperponálódik. A munkavállalók bejárásából
származó zajemisszió fluktuáló, a műszakváltások óráiban kialakuló maximumokkal, míg a
szállításból eredő zaj egyenletes eloszlású időszakos terhelésként vehető figyelembe.
Hatásterület
Zajvédelmi hatásterület lehatárolása az IMMI 2015 modell segítségével történt, melynek eredményeit
részletesen a 4.7 közöljük. Ezen program segítségével végeztük a védendő homlokzatok
zajterhelésének számítását is. A beruházás során megkülönböztetendő telepítési és működési
hatásterület egyaránt.
3.1.2.7 Épített környezet és települések

Hatásviselők
Az épített környezet védelme szempontjából a hatásviselők az érintett települések és az emberi
tartózkodásra szolgáló építmények, valamint épített infrastruktúra. Ezen túlmenően az épített
környezetre gyakorolt hatások között vesszük figyelembe a kulturális örökség épített és tárgyi
emlékeinek védelmét (műemlékek, régészeti lelőhelyek).
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Építés hatása
A területfoglalás következtében változások történnek a településszerkezetben, módosulnak a
meglévő birtokhatárok.
A beépítés növelése csökkenti a biológiailag aktív felületek arányát, az épített környezet jellegét
(mezőgazdasági/ipari).
A munkagépek a települési környezet levegőszennyezését, a beruházás közeli szerkezetek

károsodását okozhatják, valamint zaj és rezgés szempontjából zavaró hatást fejthetnek ki.
Az építéshez kapcsolódó nagy volumenű szállítási nehéz-tehergépkocsi forgalomtól származó

rezgésterhelés a szállítási útvonalakhoz közel eső építményekben szerkezeti károkat okozhat. Ez
várhatóan elsősorban M35 autópályán zajlik, ezért lakott területeken átvezető útszakaszokat kevésbé
érint.
A tereprendezés végzése során a kulturális örökség elfedett elemei sérülhetnek. Szintén sérülhetnek
a jelenlegi infrastruktúra elemek, közmű hálózatok.
Üzemelés hatása
A működés idejére megtörténnek a szükséges közmű- és útfejlesztések. A gyár későbbi bővítése
további fejlesztéseket tehet szükségessé, amelynek környezeti hatásai a telepítést megelőzően
vizsgálandók.
Hatásterület
Az épített környezetre vonatkoztatott hatásterület megegyezik a jelentősebb hatótényezők által
okozott hatások esetén figyelembe vett hatásterületekkel, melyek jelen esetben a levegőkörnyezeti,
illetve környezeti zajban bekövetkező változások területét jelentik. Közvetett hatások Debrecen
területén jelentkeznek.
3.1.2.8 Társadalmi és gazdasági, környezet egészségügyi hatások

Hatásviselők
Szűkebb értelemben a gyár dolgozói és a gyár környezetében élők, tágabb értelemben Debrecen
város és a Kelet-magyarországi régió telephely közeli lakossága a beruházás hatásviselői.
Építés hatása
Bármely gyártási tevékenységet folytató üzem építése egy meghatározott ideig tartó tevékenység,
ahol a kiépítés hatásai:
● jól körülhatárolható munkaterületen-, (és annak közvetlen környezetében) illetve,

● a szállítások által a terület úthálózatán és a környező településeken jelentkeznek.
Az építés munkalehetőséggel jár ugyanakkor korlátozhatja a környező települések infrastruktúrájának
működését.
Ezen hatások – társadalmi-gazdasági értelemben – többnyire időlegesek (tekintve, hogy az egyes

területeken csak átmenetileg vannak jelen a kivitelező cégek), és a gyár üzemelése által okozott
hatásokhoz képest csekély mértékűek.
Népegészségügyi szempontból az építkezés kibocsátásai, elsősorban a por megjelenése és a

szállítások légszennyezése számottevő.
Üzemelés közvetlen és közvetett hatásai

A közútigépjármű-gyártó üzem a Debrecenben zajló gazdaságfejlesztési tevékenység egyik kiemelt
beruházása. A BMW beruházásnak helyet adó Ipari Park fejlesztése is kiemelendő, hiszen így a
telephely egy korszerű infrastruktúrával ellátott, ipari cégek és szolgáltató egységek befogadására
alkalmas területen létesül.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Debrecen város Magyarország második legnépesebb városa, ennek révén fontos központi szerepet
tölt be Kelet-Magyarországon. A város foglalkoztatás szempontjából kiemelt fontosságú. A
munkaerőpiacon a gyár igen jelentős változást eredményez.
Társadalmi hatásként elkönyvelhető, hogy a városba bevándorlás várható, köszönhetően a

megteremtett munkahelyeknek. Olyan gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások számára is
vonzóvá válik a város, melyek szolgáltató tevékenységet folytatnak, így kiszolgálást nyújthatnak az
üzem számára (étkeztetés, takarító szolgálat, szállítmányozás stb.)
3.1.3 Havária
Az esetleges környezetterhelést okozó balesetekről, illetve potenciális külső hatótényezőkről a 2.12
fejezetben írtunk részletesen.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4 A várható környezeti hatások becslése és

értékelése
4.1 Táj
4.1.1 Vonatkozó jogszabályok, határértékek

● 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről;
● 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről.
● MSZ-13-202:1990 Természetvédelem. Tájak osztályozása
● MSZ 20370:2003 Természetvédelem. Általános tájvédelem. Fogalom meghatározások
● MSZ 20372:2004 Természetvédelem. Tájak esztétikai minősítése
● Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Debrecen Megyei Jogú Város
településszerkezeti tervét megállapító 124/2001.(VI.21.) Kh. határozat.
Megjegyezzük, hogy a tájvédelmi szabványok csak irányadóak, alkalmazásuk jelenleg nem kötelező.
4.1.2 Jelenlegi állapot bemutatása
4.1.2.1 Az érintett kistáj rövid bemutatása

A vizsgált kistáj Hajdú-Bihar megyében helyezkedik el, a tervezési terület azon belül Debrecen-
Kismacs településrészének É-i részén, az M35 autópálya Ny-i oldalán. A vizsgált helyszín a Hajdúhát
kistáj déli részén található.
A kistáj – így a vizsgált Debrecen város környezete is – alacsony helyzetű, lösszel, lösziszappal fedett
egykori hordalékkúpsíkság. A kistáj tervezési területen lévő területrésze kissé magasabban fekszik és
enyhén tagolt. A tervezési terület felszínközeli képződménye a lösz, mely helyenkét a 2-10 m
vastagságot elérheti a löszt pedig sok helyütt agyag előfordulások tarkíthatják.
A kistáj éghajlata mérsékelten meleg és száraz, az évi csapadékösszeg alacsony 520-550 mm

közöttinek adódik. A tenyészidőszakban az érintett kistájon mindösszesen 310-330 mm eső esik, így
a terület aszályosnak tekinthető.
A vizsgált kistáj legjelentősebb felszíni vize a Keleti-főcsatorna, mely a tervezési területtől kb. 7 km-re
található K-i irányban. A másik jelentősnek mondható vízfolyás a Tócó-csatorna, mely a tervezési
területtől K-re található kb. 3,6 km-re. Más jelentős vízfolyás a tervezési terület közelében nem
található.
A vizsgált területen sem természetes, sem pedig mesterséges állóvíz nem található, a legközelebbi
mesterséges állóvíz a Látóképi-víztározó, mely a tervezett üzemtől több mint 2,5 km-re fekszik Ny-
DNy-i irányban. A tározó elsősorban öntözővíz-tározóként szolgál, másodsorban pedig
horgászvízként hasznosítják.
A kistájon egykoron lösztölgyes, pusztai cserjés löszpuszta lehetett azonban mára teljesen
kultúrsivataggá vált nagyüzemi szántóterületekkel, települések belterületével, állattartó-telepekkel,
nyomvonalas létesítményekkel. A tervezési területen üzemtervezett erdőterület nem található, az
állattartó telepek mellett található véderdőfásítások is tájidegen nemesnyarakkal történtek. Az egykori
löszpusztagyepek, lösztölgyesek és löszcserjések mára szinte nyom nélkül eltűntek a tervezési
területről.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.1.2.2 Tájleírás
A vizsgált terület az ember által erősen átalakított tájon fekszik. Az egykori vegetáció már csak
nyomokban fedezhető fel, elsősorban a Debreceni Nagyerdőben, mely a tervezési területtől 4,5 km-re
található K-re. Az M=1:10 000 méretarányú topográfiai térképek tanulsága szerint az 1980-as évek
végén még a területre a tanyás beépítés volt a jellemző, a tervezési területen belül több tanya is állt
még, azonban mára ezek nyom nélkül beszántásra kerültek. A tájképet ma egyértelműen a
nagytáblás nagyüzemi szántóföldek egyhangú táblái határozzák meg, melyet még mezsgyék is alig-
alig törnek meg. A vizsgálati terület K-i határát az M35 autópálya betonszalagja zárja le, míg D-ről
Kismacs falusias beépítettségű települése, valamint mezőgazdasági telephelyek és néhány
megmaradt tanya (pl. Jónya-tanya) határolja. A D-i látóhatárt a 33. sz. főút, valamint az azzal
párhuzamosan futó 108. sz. Debrecen-Füzesabony jelenleg nem villamosított vasútvonal határolja. A
területet Ny-ról szintén nagyüzemi szántók, azon túl pedig Debrecen-Nagymacs falusias
beépítettségű belterülete, állattartó telep szegélyezi, míg É-ról csak nagyüzemi szántókat találunk.
4.1.2.3 Jelenlegi területhasználat és felszínborítás

Jelenlegi területhasználatok
Az érintett Debrecen-Kismacs külterületéhez tartozó ingatlanok jelenleg elsősorban mezőgazdasági

területek, ahol nagyüzemi szántóföldi művelés folyik. A terület DNy-i sarkában egy állattartó telepet
találunk.
A terület övezeti besorolása a Debrecen város külterületi szabályozási terve szerint a változtatást
követően Ge – egyéb ipari-gazdasági terület (lásd részletesen a 0 fejezetet).
Felszínborítás
A felszínborítás elemzésénél a Corine Land Cover (CLC 50) adatbázisát vettük alapul. A CLC
célkitűzése kvantitatív, megbízható és összehasonlítható felszínborítási információ biztosítása az EU
területére. A felszínborítási változások a 2000 és 2012 közötti időszakban lettek feltérképezve.
A következőkben részletesen bemutatjuk az érintett felszínborítási kategóriákat.
19. Ábra: CORINE CLC50 felszínborítás a tervezési területen
Forrás: CORINE CLC50
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Mint a fenti ábrából látható a beruházási terület az alábbi négy felszínborítási kategóriát érinti:
● 12113 – Oktatási és egészségügyi létesítmények (sertéstelep);

● 1322 – Folyékony hulladéktároló telepek (sertéstelep hígtrágyatárolója);
● 2111 – Nagytáblás szántóföldek;
● 2112 – Kistáblás szántóföldek.
4.1.2.4 Tájvizsgálat
A tájat alkotó elemek három fő részből tevődnek össze:
● tájfolt (művi vagy természetes);

● mesterséges (infrastruktúra – barrier) vagy természetes lineáris elemek (tájökológiai folyosók –
korridorok);
● tájalkotó elemeket magában foglaló mátrix.
Az alábbi ábrában bemutatjuk a tervezési terület tájalkotó elemeinek elhelyezkedését. Az ábrából jól
látszik, hogy a terület mátrixát (19. Ábra színkiemeléssel nem jelölt területei) a nagyüzemi
szántóterületek adják, a tervezési terület több mint 90%-ban ilyen területen fekszik. Kisebb formában,
elsősorban az utak, művi létesítmények mentén, illetve az M35 autópályától K-re eső mezőgazdasági
területeken a telepített tájfoltok a jellemzők. A telepített tájfoltokat a beruházás környezetében
elősorban a telepített tájidegen nemesnyarasok adják, mint mezővédő fasorok. Szintén tájalkotó
elemként jelenik meg a mesterséges tájfolt, melyek ipari létesítményeket, illetve tanyákat,
lakóterületeket fednek le. Ezeket kötik össze a barrierek, azaz a burkolattal ellátott utak, melyek közül
az M35 autópálya széles sávja érdemel említést. A tervezési területen belül természetes tájfolt vagy
korridor nem található, egy korridor É-i csücske közelíti meg a beruházás területét Nagymacs és a
vizsgált terület között.
A fentiekből tehát megállapítható, hogy természetes vagy természetközeli területek, tájfoltok nem
találhatók a tervezési területen, egyértelműen az emberi tevékenység által létrejött mesterséges tájon
járunk, ahol a nagytáblás szántóföldek, állattartótelepek, tanyák, ültetett tájidegen erdőterületek és
jelentős nyomvonalas létesítmények találhatók.
20. Ábra: A tervezési terület tájalkotó elemei
Forrás: Saját szerkesztés
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.1.2.5 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

A tervezési terület az OTrT szerinti tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területet nem
érint.
4.1.2.6 Zöldfelületi rendszer

A tervezési terület országos és helyi jelentőségű védett természeti területet vagy emléket, ex lege
védett természeti területet, Natura 2000 területet, Országos Ökológiai Hálózat elemeit nem érinti (lásd
bővebben a 4.2.3.1 fejezetet).
A tervezési terület meglévő zöldfelületi rendszerét egyértelműen a nagyüzemi szántók közötti

mezsgyék, utak menti fasorok adják. Ezen kívül a nagyüzemi szántókon termesztett haszonnövény-
kultúrák sorolhatók a zöldfelületi rendszerhez.
4.1.2.7 Egyedi tájértékek

A terület 2018. októberi bejárása alkalmával nem regisztráltunk egyedi tájértéket.
4.1.2.8 Tájképi értékek

A tervezési terület közelében az alábbi tájképi érték található:
● Látóképi víztározó
4.1.3 Az építés (telepítés) során várható hatások bemutatása
4.1.3.1 Tájkép megváltozása

Az építés alatt a tájkép ideiglenesen meg fog változni, hiszen a megjelenő építőgépek, depónia- és
szerelőterek, építkezési terület valamennyire megváltoztatják a tájképet. Ekkor az építési
tevékenység időbeni előrehaladtával a jelenlegi tájkép fokozatosan megváltozik. A földmunkák még
viszonylag kis tájképi változásokat idéznek elő, az üzem magasépítési munkáinak előrehaladtával
viszont a tájképben egyre markánsabban jelenik meg a művi létesítmény. Éppen ezért építés alatt
nehéz megítélni a tájképben történő változások mértékét, hiszen az folyamatosan változni fog. A
jelenlegi művelés alatt álló, rendezettnek nevezhető tájat ugyanakkor az építkezés ezen állandóan
változó jellege időszakosan terheli.
4.1.3.2 Területhasználatok megváltozása

A telepítés hatásai közül, mint azt már írtuk, a területhasználatok megváltozása jelenti a legnagyobb
hatást. Azaz a jelenleg domináns mezőgazdasági területek helyett egy ipari üzem jön létre a
kapacsolódó létesítményeivel (pl.: belső utak, parkolók stb.) együtt. A rendelkezésre bocsátott
információk alapján az alábbi területhasználatok fognak csökkeni/átalakulni a területen:
● nagyüzemi szántóterület;
● telephely (sertéstelep).
A területhasználatok változását az alábbi ábra jól szemlélteti.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
21. Ábra: Az új gazdasági övezetben létrejövő területi változások a rendezési terv módosítása szerint
Forrás: Debrecen megyei jogú város 124/2001.(VI.21.) határozatot módosító 111/2018. (VI.28.) határozat
Szintén megváltozik a terület zöldfelületi rendszere is, az a csekély jelenlegi zöldfelületi rendszer,
amely a területen még található (mezővédő fasor és az utak menti mezsgyék, spontán cserjések,
fasorok) átalakul, helyét egyrészt ipari területek, másrészt pedig intenzíven gondozott gyepek
(zöldterületek) valamint Kismacs felé pedig erdő- illetve zöldterületek fogják átvenni.
Megjegyezzük azonban, hogy ennek hatása az üzem építéséhez kapcsolódóan kevésbé jelentős,
mivel a terep előkészítése, a humuszleszedés már korábban megtörténik. Ennek előzetes
vizsgálatára külön eljárásban kerül sor. Az építés kezdetekor tehát már egy termőtalajtól mentesített
terület fog rendelkezésre állni a további földmunkák számára.
A 4.1.2 fejezetben elvégzett vizsgálatok alapján kijelenthető a tervezési területre a homogén

tájszerkezet a jellemző, ahol az ember és az emberi tevékenység határozza meg a táj működését. Az
építés fázisban ilyen módon jelentős tájszerkezeti változások már nem várhatók, hiszen abban csak
az emberi tevékenység jellege változik meg: mezőgazdasági terület helyett építési terület lesz. Az
építés során a szántóműveléshez hasonlóan az emberi tevékenység fogja a táj szerkezetét alakítani,
valamint a tájszerkezet továbbra is homogén lesz. Megjegyezzük, hogy tájszerkezet változása
tekintetében az építési fázis csak ideiglenes állapotot jelent, az üzemelés, működés során
következnek be a végleges változások.
4.1.3.3 Tájjelleg (tájkarakter) megváltozása

A tájjelleg megváltozását az építés során szintén nehéz megítélni, hiszen az építési fázis is
dinamikusan változik, valamint jelenleg nincs igazán kiforrott egyértelmű tipizálási metódus a tájjelleg
(tájkarakter) kategorizálására. A terület jellege erős emberi behatás alatt áll már évszázadok óta és
elsősorban a nagyüzemi mezőgazdasági tevékenység határozza meg, a terület teljes egészében
kultúrsivatag. Ilyen szempontból vizsgálva az építés megváltoztatja ugyan a jelenlegi tájhasználatot,
hiszen zömmel mezőgazdasági művelésű terület helyett egy építési terület jön létre, ám mind a két
területhasználat erős, intenzív emberi tevékenység hatására jön/jött létre.
Tájvédelmi szempontból az építés hatása összességében elviselhető.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.1.4 Az üzemelés (megvalósítás) során várható hatások bemutatása
4.1.4.1 Tájkép megváltozása

Az új ipari létesítmény üzemelése esetében elsősorban a tájkép változását kell vizsgálnunk, amit jól
jellemezhet a létesítmény láthatósága, azaz, hogy honnan és milyen messziről fog látszódni.
A létesítmény láthatóságát több tényező is befolyásolja, ezek közül a legfontosabbak: a létesítmény

magassága, a terület morfológiai helyzete, a jellegzetes, tájból kiemelt természetes vagy mesterséges
pontok, a jellemző közlekedési folyosók, melyet minden nap, rendszeresen használnak, valamint a
meglévő művi és természetes tájképi elemek, amelyek a rálátást korlátozhatják. A rendelkezésre álló
tervek alapján a létesítmény épületei eltérő magasságúak lesznek, ezért a legnagyobb
épületmagasságot vesszük figyelembe a vizsgálatainkkor, ami 30,0 m.
A tervezett létesítmény a szinte teljesen sík morfológiai viszonyok, valamint annak kiterjedése miatt
gyakorlatilag a környező teleülésekről/településrészekről mindenhonnan látszódni fog. Az alábbi
mesterséges és természetes elemek korlátozzák valamelyest a rálátást:
● Keletről a jelenlegi M35-ös autópálya és az autópálya és a Debrecen-Nyulas, valamint Debrecen-

Józsa közötti mezővédő fasorok fogják valamennyire korlátozni a rálátást;
● Délről és Kismacsról a rálátást az ipari parkkal együtt kialakítandó védő zöldsáv korlátozhatja,
amennyiben erdő telepítésére kerül sor;
● Nyugatról, Nagymacs irányából minimálisan fogják a látást korlátozni a település K-i részén
található meglévő ipari, mezőgazdasági telephelyek, létesítmények;
● É-i irányból az ipari parkba betelepülő egyéb létesítmények korlátozhatják a rálátást
(építményfüggő).
A tájkép megváltozásának a mértékét enyhíti, hogy az üzemelés során Kismacs, illetve a 33. sz. főút
irányban – azaz D-i irányban – zöldfelületek kialakítását, illetve véderdő telepítését javasolja a
módosított szabályozási terv (lásd 3. Ábra).
4.1.4.2 Területhasználatok megváltozása

A területhasználatok megváltozása a telepítés során megy végbe, a beépítetlen területek helyett egy
beépített terület jön létre.
Az építmények használatbavételével, mint a 21. Ábra mutatja a tanyás mezőgazdasági hasznosítású

területek (Mt) alakulnak át legnagyobb mértékben, helyüket nagyobbrészt egyéb ipari gazdasági
funkció (Ge) foglalja el. E mellett kisebb mértékben erdőterület (Ev), zöldterület (Z) és közlekedési
területek (Köá) jönnek létre. A változás nagyságát 2.4.2 fejezet tartalmazza. Megjegyezzük, hogy az
érintett szántóterületek kiváló és jó termőterületű szántóknak minősülnek, így közel 400 ha nagyságú
értékes szántó szűnik meg (részletesen lásd a 4.3.3 fejezetben).
Hozzá tesszük azonban, hogy a területek átminősítése már megtörtént a vázrajznak megfelelően.
4.1.4.3 Tájszerkezet változása

A terület zöldfelületi rendszere az üzemeltetés alatt a jelenlegihez képest más jellegű, azt intenzíven
gondozott gyepek (zöldterületek) valamint Kismacs felé ültetett erdők alkotják.
4.1.4.4 Tájjelleg (tájkarakter) megváltozása

A tájkarakter az üzemelés idejére meg fog változni. Az üzemelés jelentősen eltér a jelenlegi
tájhasználattól, hiszen a zömmel mezőgazdasági művelésű terület helyett ipari üzem található benne,
de mivel mindkét területhasználat erős, intenzív emberi tevékenység hatására jön/jött létre, a táj
karaktere változik csak meg. A tájkarakter és tájjelleg megváltozását enyhíti a tervbe vett véderdő
létesítése és zöldfelület kialakítása.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.1.4.5 A településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása

A településképre a nagykiterjedésű ipari létesítmény hatással lesz, Debrecen két különálló belterületi
részére Kismacsra és Nagymacsra közvetlenül.
A létesítmények üzemelése a település belterületi szerkezetét nem változtatja meg, azonban a

külterületi szerkezetet a 4.1.4.3 fejezetben ismertetettek szerint igen. Hozzátesszük azonban, hogy
település külterületi szerkezeti terve elfogadásra került, ehhez képest újabb szerkezeti váltásra már
nem kell számítani.
A Debrecen Településképi Arculati Kézikönyve értelmében a tervezési területen beépítésre nem

szánt mezőgazdasági terület tájkarakter található, melyen ipari létesítmény elhelyezhető az ipari
létesítményekre vonatkozó javaslatoknak és szabályoknak megfelelően.
A nagy kiterjedésű ipari létesítmény a közel sík, döntően mezőgazdasági művelés alatt álló terület
látképe helyett egy ipari komplexum megjelenését eredményezi. Ez mind a településrészekről nézve,
mind pedig a települések felé nézve megváltoztatja a két településrész látképét, Kismacs esetében
annak É-i részén, míg Nagymacs esetében annak K-i részén lesz domináns a tervezett ipari
létesítmény látványa. Szintén ezekből az irányokból nézve a településrészek sziluettje is meg fog
változni. Hozzá kell tenni azonban, hogy a két település mellett már most is működnek kisebb,
nagyobb ipari/mezőgazdasági üzemek, melyek létesítményei szintén terhelik a jelenlegi
településképet. A tervezett hatáscsökkentő intézkedésekkel a településképre ható hatás mértéke
ugyan csökkenthető, de csak elviselhető mértékűre, mert egy ekkora méretű ipari komplexumot
teljesen tájba illeszteni nem lehetséges.
A fenti vizsgálataink alapján kijelenthető, hogy tájvédelmi szempontból a létesítmény üzemelése

összeségében elviselhető mértékű hatással jár, amennyiben a javasolt tájvédelmi intézkedések,
védőfásítások megvalósításra kerülnek.
4.1.5 Felhagyás/megszüntetés hatásai

A felhagyás és megszüntetés hatásai a tájképre nézve abban az esetben pozitív, ha a felhagyott
területet bontást követően újra mezőgazdasági termelésbe vonják vagy ha a rekultivációt a
tájökológiai adottságok figyelembevételével végzik el.
4.1.6 Havária események következtében várható hatások

Havária esemény következtében jelentős változások nem várhatók a tájképben, illetve a
területhasználatokban. Tartós, a tájban bekövetkező változást az üzemben elképzelhető ipari
balesetek nem okoznak.
4.1.7 Hatásterület lehatárolása

Közvetlen hatásterület
Tájvédelmi szempontból a közvetlen hatásterületnek a tervezett létesítmény területfoglalását tekintjük,
ahol a beruházás megvalósul.
Közvetett hatásterület
Tájvédelmi szempontból igen nehéz konkrét számot, illetve lehatárolást megadni a közvetett
hatásterületre, hiszen az a terület morfológiai helyzetétől, a tervezett létesítmény magasságától, az
alkalmazott színektől, a meglévő művi és természetes tájképi elemek rálátást korlátozó
elhelyezkedésétől függ. Általánosságban elmondható, hogy a létesítmény K-i és Ny-i irányból
kevésbé fog látszódni, hiszen a meglévő fásítások, ipari/mezőgazdasági létesítmények és az M35
autópálya két magasan vezetett különszintű csomópontja a rálátást valamelyest korlátozzák. É és D
felől a rálátás kevésbé korlátozott, itt akár több km-ről is látszódik a létesítmény komplexum a
környezetébe települő egyéb üzemektől, illetve a déli oldal erdőtelepítésétől függően.
A hatásterületek lehatárolását lásd D.3 függelékben.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.2 Élővilág és ökológiai rendszer

● 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről.
● 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről.
● 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű
területekről.
● 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan
védett barlangok köréről. valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból
jelentős növény- és állatfajok közzétételéről - Magyar Közlöny 2001/53: 3446-3484.
● 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a
fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi
szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a
növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról - Magyar
Közlöny 2012/128: 20903
● Európai Parlament és Tanács 2009/147/EK IRÁNYELVE (2009. november 30.) a vadon élő
madarak védelméről.
● Európai Tanács 92/43/EEC irányelve (1992. május 21.) a vadon élő növény- és állatfajok, valamint
élőhelyek védelméről.
● Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU Rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos
inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és
kezeléséről.
● T/12590. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az idegenhonos inváziós fajok
betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésével és kezelésével
összefüggésben történő módosításáról
4.2.2 Vizsgálati módszerek
4.2.2.1 Botanikai vizsgálati módszerek

A botanikai felmérés során bejártuk a tervezett beruházás területét, valamint annak 50 m-es
pufferzónáját. Az élőhelyek tipizálásánál az Á-NÉR 2011 élőhelyleírásokat vettük figyelembe, a
vizsgálatokat NBmR protokollok figyelembevételével végeztük 2018 októberében. Az élőhelyek
természetességének megállapításához az alábbi kritérium-rendszert használtuk fel:
19. Táblázat: A természetességi értékszámok és rövid jellemzésük Seregélyes (1995) nyomán

Érték: Kritérium: Példa:
1 A természetes állapot teljesen leromlott, az eredeti Szántók, intenzív erdészeti és gyümölcskultúrák,
vegetáció nem ismerhető föl, gyakorlatilag csak gyomok és bányaudvarok, meddőhányók, vizek betonparttal,
jellegtelen fajok fordulnak elő. gyomtársulások stb.
2 A természetes állapot erősen leromlott, az eredeti társulás Intenzív gyepkultúrák, fenyérfüves, csillagpázsitos
csak nyomokban van meg, domináns elemei legelők, szántó, vagy gyep helyére telepített erdők,
szórványosan, nem jellemző arányban fordulnak elő, vizek mesterséges mederrel stb.
tömegesek a gyomjellegű növények.
3 A természetes állapot közepesen romlott le, az eredeti Túlhasznált legelők, intenzív turizmus által érintett
vegetáció elemei megfelelő arányban vannak jelen, de területek stb.
színező elemek alig fordulnak elő, jelentős a gyomok és a
jellegtelen fajok aránya.
4 Az állapot természetközeli, de mérsékelten zavart, a Felhagyott spontán cserjésedő legelők,
színező elemek még előfordulnak, de arányuk nem legelőerdők, fiatal erdők, kaszált csatornapartok,
jelentős, inkább a természetes társulások zavarástűrő fajai gátak, kubikerdők, felhagyott szőlők stipa-s gyepjei
válnak jellemzővé. Gyomok alig. stb.
5 Az állapot természetes, ill. annak tekinthető, a színező őserdők, őslápok, meredek, hasznosítatlan
elemek (zömük védett faj) aránya kiemelkedő, köztük sziklagyepek, sziklaerdők, fajgazdag hegyi
reliktum jellegű ritkaságok is, gyomnak minősülő fajok alig. kaszálórétek, fajgazdag sztyepprétek stb.
Forrás: Seregélyes 1995
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A terület bejárása során külön figyelemmel kísértük a védett növényfajokon túl a helyileg ritka fajokat,
speciális fajösszetételeket, ill. értékes növénytársulásokat. Ezek állományait minden esetben
igyekeztünk felmérni, ill. az állománynagyságot megállapítani.
4.2.2.2 Zoológiai vizsgálati módszerek

A zoológiai vizsgálatokat szintén 2018. októberében végeztük el, továbbá felhasználtuk a területre
esetlegesen előforduló irodalmi adatokat is. Az egyes csoportoknál az alábbi módszereket
alkalmaztuk:
● Rovarok: szórvány előfordulási adatok gyűjtése vizuális megfigyeléssel.

● Kétéltűek: jelenlét-hiány adatok gyűjtése egyszerű vizuális megfigyeléssel és hang-azonosítással
területbejárások során.
● Hüllők: vizuális megfigyelés, szakértői becslés.
● Madarak távcsöves megfigyelés.
● Kis- és közepes testméretű emlősök: nyomok azonosítása, vizuális megfigyelés.
● Nagyvad: Vizuális megfigyelés, nyomok azonosítása. Felhasználtuk továbbá az Országos
Vadgazdálkodási Adattár adatait.
4.2.3.1 Védett természeti területek érintettsége

A tervezett létesítmény 1 km-es pufferterületén belül országos vagy helyi jelentőségű védett
természeti terület vagy emlék, Natura 2000 terület, Országos Ökológiai Hálózat elemében tartozó
terület nem található. A Hortobágyi Csillagoségbolt-park több mint 10 km-re található Ny-ra a
tervezési területtől.
4.2.3.2 Növényzeti adottságok

A tervezési terület növényföldrajzilag a Magyar- vagy Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Alföld
flóravidékének (Eupannonicum) Tiszántúli (Crisicum) flórajárásába sorolható. A tervezési területen és
hatásterületén előforduló élőhelyek a következők:
● S6 – Nem őshonos fafajok spontán állományai;

● T1 – Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák;
● U4 – Telephelyek, roncsterületek (Sertéstelep és hígtrágyatárolói);
● U11 – Út- és vasúthálózat (M35 autópálya és kapcsolódó létesítményei)
A tervezési terület klasszikus agrársivatagnak mondható (ANÉR kód: T1, természetességi index –
TDO – 1). Természetes erdő és gyepterület már nem található a tervezési területen, ezért
növényzetét a nagyüzemi szántóföldi kultúrnövények mellett azok gyomfajai adják: úgymint a pipacs
(Papaver rhoeas), az apró szulák (Convolvulus arvensis), mezei cickafark (Achillea collina), fehér
mécsvirág (Silene alba), mezei iringó (Eryngium campestre), tövises iglice (Ononis spinosa), útszéli
bogáncs (Carduus acanthoides), libatop (Chenopodium spp.) és disznóparéj (Amaranthus spp.) fajok
stb.
A terület DNy-i csücskében egy sertéstelep található, melynek hígtrágyatárolói is a vizsgált terület
részét képezik. A hígtrágyatároló és annak környezete – csakúgy, mint maga a sertés telep is –
degradált telephelyek, roncsterületek közé sorolható (U4, TDO:1), az erre az élőhelyre jellemző
gyomnövényzettel, mely floriszitikailag jelentősen nem tér el a már bemutatott élőhelytől. A különbség
csak annyi, hogy a hígtrágyatárolókat keskeny nemesnyaras (Populus × euramericana) és akácos
(Robinia pseudoacacia) veszi körül, cserjeszintjében száraz cserjéssel, melynek fajai: egybibés
galagonya (Crataegus monogyna) gyepűrózsa (Rosa canina agg.), fehérakác magonc (Robinia
pseudoacacia) és ezüstfa (Elaeagnus angustifolia).
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A vizsgált terület K-i határánál az M35 autópálya felé egy kb. 0,7 ha kiterjedésű spontán akácos (S1,
TDO:1) található. Az erdőfolt lombkoronaszintjét szinte teljes egészében a fehér akác uralja (Robinia
pseudoacacia). Az erdőfolt cserjeszintje fejletlen, akácmagoncok mellett ritkán a gyepűrózsa (Rosa
canina) található meg még benne. Aljnövényzete az erdőfolt belsejében nudum jellegű, csak a
szegélyen találunk nagy csalánt (Utrica dioca), siskanádtippant (Calamagrostis epigeios), mezei
cickafarkat (Achillea collina), fehér mécsvirágot (Silene alba), apró szulákot (Convolvulus arvensis) és
vérehulló fecskefüvet (Chelidonium majus).
Florisztikailag lokálisan értékes vagy védett növényfajok a tervezési területen nem találhatók.
22. Ábra: Spontán akácos (S1) szántóföldek 23. Ábra: Spontán akácos belső területe
között nudum jellegű, aljnövényzetben kifejezetten
szegény
Forrás: 2018. októberi bejárás Forrás: 2018. októberi bejárás
24. Ábra: A tervezési területen nagyüzemi 25. Ábra: A sertéstelepet övező (T4) keskeny
szántókat (T1) találunk véderdősáv
Forrás: 2018. októberi bejárás Forrás: 2018. októberi bejárás
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.2.3.3 Zoológiai adottságok

Zoológiai szempontból a területen általában olyan fajok fordulhatnak elő, melyek a nagyüzemi
mezőgazdálkodás és ipari területek mellett is fenn tudnak maradni, valamint a nagyfokú emberi
jelenléthez már hozzászoktak. A területen az alábbi általánosan elterjedt védett állatfajok fordulhatnak
elő:
20. Táblázat: A területen előforduló védett állatfajok összefoglaló táblázata

Magyar név Tudományos név
Ízeltlábúak (Arthropoda)
atalantalepke Vanessa atalanta
nappali pávaszem Aglais io
kardos lepke Iphiclides podalirius
bőrfutrinka Carabus coriaceus
Hüllők (Reptilia)
fürge gyík Lacerta agilis
zöld gyík Lacerta viridis
Madarak (Aves)
feketerigó Turdus merula
énekes rigó Turdus philomelos
széncinke Parus major
házi rozsdafarkú Phoenicurus ochruros
házi veréb Passer domescticus
mezei veréb Passer monatus
tengelic Carduelis carduelis
barázdabillegető Motacilla alba
vetési varjú Corvus frugilegus
egerészölyv Buteo buteo
Emlősök (Mammalia)
vakondok Talpa europea
keleti sün Erinaceus roumanicus
A 2018 októberi bejárás alkalmával nem regisztráltunk kétéltűeket a területen, de a terület száraz
volta miatt jelentős kétéltűállomány előfordulására nem is kell számítani. Az utak és az ipari területek
(pl.: a sertéstelep hígtrágyatárolójának közelében) árkaiban esetleg kisebb számban (néhány tízes
nagyságrendben) az általánosan elterjedt kétéltűfajok (pl. kecskebéka alakkör fajai, varangyok stb.)
ettől függetlenül megjelenhetnek.
4.2.3.4 A terület vadállományának jellemzése, dinamikája, védelmi lehetőségei

A terület apróvadakban gazdag, a vadászható fajok közül a mezei nyúl (Lepus europaeus), a
vörösróka (Vuples vulpes) és a fácán (Phasianus colchicus) is előfordul7. A vizsgált területtől K-re álló
Debreceni Nagyerdő, illetve az attól É-ra található Bodaszőlő melletti nagy kiterjedésű erdőterület
amely jelentősebb nagyvadállománynak is otthont ad. Az erdőterületek és a Tisza zöld folyosója
között jelentős lehet a K-Ny irányú vadmozgás, ezt támasztja alá a tervezési területtől É-ra található
M35 autópálya fölött létesített vadátjáró is. A terület jellege miatt az Országos vad Adattár adatai és
térképmellékletei szerint elsősorban a vaddisznó (Sus scrofa) és az őz (Capreolus capreolus)
jelenlétére lehet számítani a nagyüzemi szántóföldi területeken.

Élővilág-védelmi szempontból a tervezett beruházás építésének jelentős hatása nem
valószínűsíthető, hiszen a nagyüzemi szántóterületen csak a mezőgazdasági területeken általánosan
7
Országos Vad Adattár: A 2016/2017. vadászati év vadgazdálkodási eredményei, valamint a 2017. tavaszi vadállomány becslési adatok és
vadgazdálkodási tervek
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
elterjedt fajokkal kell számolni. A terület nem ad otthont jelentős számú védett vagy fokozottan védett
állatnak sem, azok az érintett területet csak esetlegesen használhatják. Jelentős természetvédelmi
értékkel bíró élőhely nem található a vizsgált területen, az érintett élőhelyek erősen átalakítottak és
természetességi indexük nem éri el a kettes értéket sem. Védett vagy fokozottan védett növényfaj
megjelenésére szintén nem kell számítani.
A mezőgazdasági területen előforduló védett állatfajok populációjában jelentős csökkenést sem

regionális, sem pedig lokális szinten nem okoz a beruházás. Azonban lokális szinten egy-két egyed a
létesítés áldozatává válhat a terület növényzettől való megtisztása és a tereprendezés, földmunkák
miatt. Ekkor gyakorlatilag az élőhely megszűnik, helyette építési terület lesz. Ekkor lehet számítani
arra, hogy az építés hatása miatt néhány védett állatfaj egyede elpusztulhat, elsősorban a területen
előforduló fasorokban, cserjésekben fészkelő védett énekesfajok egyedei lehetnek veszélyben.
A kivitelezés során az állatok zavarásával, esetleges időszakos elvándorlásával kell számolni, de a

kivitelezés után nagy valószínűséggel vissza fognak térni az érintetlenül hagyott területekre. A
zavarás nem veszélyezteti, sem lokális, sem pedig regionális szinten az itt esetleg előforduló védett
természeti értékeket, nagy valószínűséggel populációjukat sem csökkenti kimutathatóan.
Összességében az építés hatása az élővilágra nézve elviselhető mértékű lesz.

A normál üzemelésnek élővilágra nézve minimális negatív hatása lehet: az üzemelés során a
bolygatott, építéssel érintett területek jó feltételeket teremthetnek az agresszívan terjedő invazív fajok
számára (pl.: Solidago spp, Amorpha fruticosa, Ailanthus altissima, Robinia pseudoacacia stb.).
A létesítmény kibocsátásai az élővilág számára elviselhető mértékűek lesznek, ezektől a terület

jelenlegi állat- és növényvilágában jelentős változások nem fognak bekövetkezni.
A kivilágítottipari objektumnak az esti és éjszakai órákban jelentős lehet a fényszennyezése, mely a

tőle több mint 10 km-re elhelyezkedő Hortobágyi Csillagoségbolt-parkra nagy valószínűséggel nem
lesz jelentős hatással a nagy távolság miatt. A fényszennyezést azonban csökkenteni lehet megfelelő
világítóstest illetve a fény megfelelő irányításának alkalmazásával.
Összességében az üzemelés hatása az élővilágra nézve elviselhető mértékű lesz.

A felhagyásnak az élővilágra nézve minimális negatív hatása lehet: a felhagyás végeztével a
bolygatott, felhagyással érintett területek jó feltételeket teremthetnek a fent már említett agresszíven
terjedő invazív fajok számára, mely megfelelő növénykezeléssel csökkenthető.

A havária események az élővilágra általában lokális veszélyt jelentenek. Az egyes havária
események bekövetkezésekor a legfontosabb teendő a szennyezés minél gyorsabb megszüntetése,
illetve a szennyezés terjedésének minél gyorsabb megakadályozása a műszaki kármentesítés
módszereivel. A vegyi szennyezés elkerülése érdekében ezért a vízelvezető rendszer olyan kiépítése
szükséges, amely megakadályozza a szennyezett vizek közvetlen bevezetését az élővízfolyásokba.
4.2.8 A kapcsolódó létesítmények megépülése esetén várható hatások

A kapcsolódó létesítményekre (pl. vasúti pálya, bekötőút stb. létesítésére) külön előzetes vizsgálati,
illetve hatásvizsgálati eljárások lefolytatására kerül sor.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen

Közvetlen hatásterület
Élővilág-védelmi szempontból a közvetlen hatásterületnek a tervezett létesítmény területfoglalását
tekintjük, ahol a beruházás megvalósul.
Közvetett hatásterület
Élővilág-védelmi szempontból, mivel természetes és természetközeli élőhelyek a beruházás területén
és környezetében nem találhatók, valamint védett és fokozottan védett fajok közül is csak a
mezőgazdasági-ipari területeken általánosan előforduló fajok jelenlétére lehet számítani, ezért a
beruházás szélétől mért 50 m széles sávot tekintjük a közvetett hatásterületnek.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.3 Föld, felszín alatti víz

● 123/1997. (VII.18.) kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást
szolgáló vízilétesítmények védelméről,
● 219/2004. (VII.21.) kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről,
● 221/2004 (VII.21.) a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól,
● 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken
levő települések besorolásáról,
● 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére
vonatkozó részletes szabályokról,
● 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz
szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről,
● 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott
203/1998. (XII. 19.) kormányrendelettel,
● 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről,
● 22/2016. (VI. 15.) BM rendelet a távlati ivóvízbázisok megnevezéséről, valamint az egyes távlati
ivóvízbázisokkal érintett települések jegyzékének megállapításáról

A beruházási terület jelenleg beépítetlen, abszolút domináns mértékben nagyüzemi szántóként
használták 2018 őszéig. Főként kukoricát termesztettek, amelyet jelen KHT kidolgozásának idejére
betakarítottak a területről. Épület, építmény egyedül a terület DNy-i sarkában található: egy
sertéstelep, amely felszámolás alatt áll, ezzel később külön is foglalkozunk. Emellett szórványosan
fák, facsoportok is találhatók a beruházási területen; kis része rét minősítésű volt, továbbá néhány
földút biztosította az egyes földrészletek megközelítését.
A terület jellemzően déli- dél-nyugati irányba (a 33. sz főút felé) lejt. Elhagyott vagy illegálisan lerakott
hulladék, lezárt vagy működő hulladéklerakó a területen nincs. Továbbá felszín alatti szennyezés
tényfeltárása, kármentesítése nincs folyamatban a területen (a később tárgyalandó sertéstelep
trágyatárolóinak felszámolásán kívül).
4.3.2.1 Vízgyűjtő-gazdálkodás szempontú bemutatás

A beruházási terület és annak tágabb környezete a „2-17 Hortobágy-Berettyó” VGT alegységen, azaz
a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vízgyűjtő területén található. A tervezett üzem vízgyűjtő alegységen
belüli elhelyezkedése a 4.4.2 fejezetben található térképen látható. A következő ábra a beruházás
által (potenciálisan) érintett (sekély porózus) felszín alatti víztestek elhelyezkedését mutatja a
tervezett üzem környezetében.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
26. Ábra: VGT szerinti sekély porózus (sp.) víztestek a beruházási terület környezetében
Forrás: 2-17 Hortobágy-Berettyó alegység VGT (2016) és saját szerkesztés
A tervezett üzem által érintett sp.2.6.1 víztest főbb jellemzői a vonatkozó VGT (2016) alapján:
● víztest kódja és neve: AIQ620, Nyírség déli rész Hajdúság

● vízadó: törmelékes, porózus; nem nyomás alatti
● hidrodinamikai típus: leáramlásos
● víztest területe: 1693 km 2
● a víztest átlagos tetőszintje terep alatt: 3,5 m
● a víztest átlagos feküszintje terep alatt: 33,5
● a víztest átlagvastagsága: 15 m
● FAVÖKO érintettsége: van (de nem Debrecen nyugati részén, azaz a beruházási terület belátható
környezetében nincs FAVÖKO terület)
● víztest mennyiségi állapota: gyenge (vizes és szárazföldi ökoszisztémák „gyenge” minősítése
miatt)
● víztest kémiai állapota: jó
A fent említettnél mélyebben fekvő – porózus – felszín alatti víztest a beruházási területen: p.2.6.1
● víztest kódja és neve: AIQ619, Nyírség déli rész Hajdúság

● vízadó: törmelékes, porózus; nyomás alatti
● víztest területe: 1693 km 2
● a víztest átlagos tetőszintje terep alatt: 30 m
● a víztest átlagos feküszintje terep alatt: 420 m
● a víztest átlagvastagsága: 415 m
● FAVÖKO érintettség: nincs
● víztest mennyiségi állapota: jó
A beruházási terület alatt porózus termál (pt.2.4) is található, de már olyan nagy mélységben, amely
bizonyosan nem lesz érintett a tárgyi beruházás által.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.3.2.2 Talajvíz helyzete és a terület érzékenységi besorolása

A Magyar Földtani és Bányászati Szolgálat nyilvánosan elérhető talajvíz térképe alapján a tárgyi
beruházási területen (és környezetében) viszonylag mély helyzetű (10 m körüli) a talajvíz. Szintje az
M35 úttól nyugat felé távolodva fokozatosan emelkedik, és Nagymacstól nyugatra lévő területen
elérheti az ~1 métert.
27. Ábra: Talajvíz helyzete a tervezett üzem területén (kontúrvonalak értéke mBf)
Forrás: Geotechnical Site Assessment, Ramboll, 2018
A jelenlegi felszínhez viszonyítva a talajvízfelszín relatív mélysége az észlelések alapján a területen

belül 3,7 – 12,5 m között változik.
Debrecen területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések
besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján:
● „fokozottan érzékeny” (valamint „kiemelten érzékeny”) minősítésű terület.

Az említett érzékenységi kategória-besorolás a debreceni vízbázis védőterületek miatt indokolt. Ezzel
külön foglalkozunk a következő fejezetben.
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (Favkr.) 2. melléklete
alapján a beruházási terület csak „érzékeny” besorolású:
● 2.a) „érzékeny” terület: azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi
átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet
Nyugati irányban, Nagymacs környezetében már 3.) „kevésbé érzékeny” területek, a beruházási
helyszíntől É-i és D-i irányban ugyancsak 2.a) „érzékeny” területek, míg a beruházási területtől K-i
irányban található vízbázis miatt (1.a) – a „fokozottan érzékeny” besorolású terület található – lásd a
következő ábrán.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
28. Ábra: Felszín alatti víz szempontú érzékenység a Favkr. 2. melléklete alapján
Vízbázisok
Jelen KHT kidolgozása folyamán egyeztetést folytattunk a Debreceni Vízművek Zrt. illetékeseivel a
beruházási területtől K-i irányban található vízbázisok, és azok védőterületei vonatkozásában. A
város vízellátását biztosító, a Debreceni Vízművek üzemeltetésében álló három víztermelő telep közül
az I. sz. víztermelő telep (35 db víztermelő kúttal) található legközelebb a tárgyi beruházási területhez,
K-i – DK-i irányban, ld. alábbi ábra. Ennek sem víztermelő kútjai, sem az 5 éves elérési időt
reprezentáló hidrogeológiai „A” védőövezete nem érintett; a II. sz. víztermelő telep (33 db víztermelő
kút) hidrogeológiai „A” védőövezete pedig még keletebbre található, szintén nem érintett.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
29. Ábra: a Debreceni Vízművek Zrt. I. sz. és II sz. víztermelő telep hidrogeológiai „A” és „B”
védőterületei a tervezett üzem környezetében
Forrás: Debreceni Vízművek Zrt adatszolgáltatása és saját szerkesztés
A vízbázis 2001-ben lezajlott diagnosztikai vizsgálata alapján az I. és II. sz. víztermelő telepnek
közös, 50 éves elérési időt reprezentáló hidrogeológiai „B” védőövezete van. A fenti ábrán az
együttes hidrogeológiai „B” védőövezet is látható, azonban jelenleg még nincs vízbázis védőidom
kijelölő hatósági határozat, mert az ezzel kapcsolatos eljárás jelenleg is tart. A fenti ábrán jelzett
vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezet csak előzetes lehatárolásnak tekinthető, azonban - a
Debreceni Vízművek Zrt-vel egyeztetve - irányadó. A fenti ábrán látható, hogy a két viszonylag közeli
víztermelő telep hidrogeológiai „A” védőövezete nem érintett (min. távolsága az üzemtől kifejezetten
nagy: ~2,5 km). A közös hidrogeológiai „B” védőövezet határa szintén nem érintett, mivel a tervezett
üzem környezetében az M35-ös út keleti oldalán húzódik ennek határa (legkisebb távolsága a
tervezett üzem keleti oldalától min. ~380 m. (A Debreceni vízbázist illetően megemlítendő, hogy a
Teva gyógyszergyár felszín alatti szennyezése miatt a Debrecen II. víztermelő telep vízbázis
védőterületének pontos lehatárolása vita tárgyát képezi. A bizonytalanság nem befolyásolja
ugyanakkor a tárgyi beruházási helyszín közelében található Debrecen I-es víztermelő telephez
tartozó vízbázis védőövezetének kijelölését.)
A fenti ábrán az is látható, hogy a Debreceni Vízmű vízbázisán kívül a beruházási területet egyéb
vízbázis védőterülete nem érinti. É-i, Ny-i és D-i irányokban csak nagy (> 8 km) távolságokra található
egyéb vízbázis védőterület.
A Keleti-főcsatornából történő felszíni vízkivétellel üzemelő balmazújvárosi tisztítómű (Kadarcs

VI/406) 16 km hosszú, a 33. sz. főút mentén futó (2 db, DN600 átmérőjű) távvezetéken táplálja a
Debreceni I. Telep fogadóállomására. Az üzemeltető TRV Zrt-től kapott tájékoztatás (3561-2/2018)
alapján a balmazújvárosi felszíni vízkivételi műre nem készült vízbázisdiagnosztikai vizsgálat,
védőterület, védőidom, védősáv nem került meghatározásra. Védősáv a vízkivételi műhöz tartozó –
33. sz. főút mentén futó - ivóvíz távvezeték tekintetében került kijelölésre: kétoldalt 2-2 m, amelyet
(378/7/2012 TIKTVF) vízjogi üzemetetési engedély rögzít.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Jelenlegi vízkivételek, monitoring kutak, szennyezőanyag elhelyezés a beruházási területen

A beruházási terület bejárása során vízkivételi kutat, szennyező anyagot nem észleltünk a
helyszínen. (A következő fejezetben külön tárgyalandó sertéstelep vízi létesítményein és
trágyatárolóin kívül.) Ezt megerősítette a Hajdú-Bihar Megyei KVI (35900/6341-1/2018.ált.)
tájékoztatása is, amely alapján a vízügyi és vízvédelmi hatóság nyilvántartása szerint a tárgyi
beruházási területen vízkivétel, szennyezőanyag elhelyezés nem került engedélyezésre (kivéve
sertéstelep).
A beruházási területen, a külön eljárásban létesítendő ipari park miatt már Debrecen Megyei Jogú
Város Önkormányzat részére 35900/3289-12/20108. számon — 2019. 04. 30-ig hatályos — vízjogi
létesítési engedély került kiadásra a tervezett monitorig kutak kiépítésére vonatkozóan, mely a
35900/4172-9/2018-ált. számú határozattal és a 35900/4172-13/2018-ált. számú határozattal
módosításra került.
4.3.2.3 Alapállapot a sertéstelep vonatkozásában

A beruházási terület DNY-i sarkában található (Debrecen-Látókép 0266 hrsz. alatti) sertéstelep
felszámolásra kerül. Üzemeltetője az Agrárgazdaság Kft. (KÜJ: 100216909), amely e létesítményre
egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik (száma: 11/008106-014/2016). A területi
környezetvédelmi hatóság kötelezést adott ki az állattartó telep földmedrű trágyatárolóinak
megszüntetésére; majd 2012-ben vízjogi létesítési engedélyt a trágyatárolók rekultivációjára. A
Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a földmedrű hígtrágya tárolók rekultivációjára
vonatkozóan 2018.05.11-én adott (35900/1843-8/2018.ált. számon) vízjogi létesítési engedélyt, mely
2020.12.31-ig hatályos. A sertéstelep vonatkozásában lényegében azonos tájékoztatást 8 adott a
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya is. E szerint
a sertéstelepen és környezetében kármentesítési eljárás nincs és nem is volt folyamatban. Továbbá a
sertéstelep földmedrű hígtrágya tárolóinak rekultivácójára – a fentiek szerinti – kötelezés került
kiadásra. Megemlítik továbbá, hogy a tervezett gyár beruházási területén és annak környezetében
egyéb ismert szennyezőforrásról, kármentesítési eljárásról a környezetvédelmi hatóságnak nincs
tudomása.
A sertéstelep illetve trágyatárolóinak felszámolása külön eljárásban történik.
Az Agrárgazdaság Kft. sertéstelepének vízellátását biztosító kutak vízjogi fennmaradási engedéllyel

(2604/12/2010. sz.) rendelkeznek, amely 2020.12.31-ig hatályos. A tervezett gyár építési fázisában e
kutakat – az engedélyükben foglaltaknak megfelelően, és a tulajdonos vízügyi nyilvántartásban
történő átvezetését követően – valószínűsíthetően használni fogják.
4.3.2.4 Talajviszonyok
Az MBFSZ földtani atlasza alapján a beruházási terület túlnyomó részén lösz (e_Qp3_l9) található; kis
mértékben, a beruházási terület Ny-i, DNy-i része infúziós lösz (h_Qp3_il).
Az MTA Agrotopo adatbázisa szerint a beruházási terület és annak viszonylag tág környezete a 3-as
talajértékszámú területek, azaz a jobb termőképességű területek közé tartozik:
● 3-as talajértékszám: 80-70%10

Ugyancsak az Agrotopo szerint a beruházási terület és annak viszonylag tág környezete a 14-es
talajtípusba tartozik:
● 14-es talajtípus: alföldi mészlepedékes csernozjom.

E talajtípus a talaj vízgazdálkodási tulajdonságait tekintve kiváló vízáteresztő és víztározó képességű.
8
Ügyiratszám: HB-03/KTF/07056-2/2018.
9
Földtani Index.
10
A talajértékszám a különböző talajok természetes termékenységét fejezi ki a legtermékenyebb talaj termékenységének %-ában.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen

A tervezett üzem talajt, földtani közeget érintő legjelentősebb hatótényezője a fizikai területfoglalás,
és a megvalósításhoz elkerülhetetlen tereprendezés, talajbolygatás. A létesítendő épületek főként a
telephely közepére kerülnek, néhány létesítmény kerül a telekhatárhoz közel (lásd a mellékelt
helyszínrajzon).
Megjegyezzük, hogy a felső, humuszos termőréteg eltávolítása (átlagosan 35 cm, maximálisan 80 cm

vastagságban) még az ipari park létesítésére vonatkozó, külön előzetes vizsgálati eljárás által lefedett
tevékenység. Azonban az üzem létesítésének - jelen KHT által is értékelt - tevékenységei közé
tartozik a durva tereprendezés. A beruházási terület főként déli irányba lejt; a szintkülönbség ~6
méter. A legkisebb mértékű talajbolygatás megvalósítása érdekében teraszos tereprendezés végzése
(teraszos feltöltések alkalmazása) tervezett a területen. Bevágás-feltöltéses megoldással a talaj és
földtani közeg bolygatásának mértéke csökkenthető, de még így is nagy mennyiségű, ~1,7 millió m 3
talaj mozgatására lesz szükség. Emellett az altalaj stabilizálására is szükség lesz, így mészkő,
továbbá zúzott kő, kavics nagy mennyiségű beszállítása várható (összesen szintén >1 millió m 3
nagyságendben). E beszállított anyagok altalajhoz történő hozzákeverése, elterítése, úthengeres
tömörítése során alakítható ki a kb. ~30-50 cm vastag stabilizált talajú felső réteg a területen. Szintén
csak stabilizált talajon haladhatnak az építési utak (összesen kb. ~15 km hosszúságban), melyek
stabilizálásához zúzott kő szükséges. Nem vezethetnek utak későbbi zöld területeken, ami a
talajtömörödés lehetőség szerinti elkerülése, minimalizálása miatt előnyös intézkedés.
A szintezési területek (munkaplatformok) végleges felszíne min. 2,5% lejtéssel a vízelvezető irányába
fog lejteni. Az épületalap által érintett területeken a végleges felület lejtése 0%.
A talajkitermelésen, talajbolygatáson kívüli hatótényező a munkagépek taposása következtében

létrejövő talajtömörödés, amely várhatóan a beépítésre kerülő területeknél nagyobb területet érint.
Mindezzel együtt is, az építési fázis végére a beruházási terület ~67%-a zöld területként kerül
kialakításra, és a maradék rész kerül beépítésre épületek, építmények, utak által.
A 2.9 fejezet részletesen bemutatta a telepítendő épületeket, építményeket. Az épületek

cölöpalapozással készülnek, melyek pontszerű akadályok a talajvíz áramlás szempontjából. Ezen
kívül felszín alatti objektumok csak viszonylag kis mélységben és elszórtan létesülnek, mint pl.
olajfogó műtárgyak, esetleg felszín alatti tárolótartályok. Nagy kiterjedésű és mélyebb rétegekbe
nyúló felszín alatti objektumok (mélygarázs, pinceszint, résfal stb.) nem létesül, kisebb kiterjedésű
pinceszint a présüzemben található. Mindezek miatt az építés, az építmények érdemi mértékben nem
befolyásolják a terület talajvíz áramlási viszonyait. Az építés során saját felszín alatti vízkivétel (új kút)
létesítése sem tervezett, szükség esetén a meglévő, vízjogi engedéllyel rendelkező sertéstelepi kutak
használhatók (a vízjogi engedélyes személyének átvezetése után).
A létesülő tartályok leírását ld. a 2.7.4.1 fejezetben, a felszín alatti elhelyezés egyelőre opcionális. A
tereprendezést, az építést végző munkagépek helyszíni üzemeltetését, tárolását, üzemanyag
feltöltését úgy kell megoldani, hogy a talaj, földtani közeg, vagy esetleg a felszín alatti víz ne
szennyeződhessen. A munkagépek javítási munkáit a beruházási helyszínen kívül, szakműhelyben
kell elvégezni. Kisebb helyszíni szerelés, feltöltés (pl. üzemanyag, hidraulika olaj stb.) ideiglenesen
szigetelt depóban végezhető. Amennyiben a gépek esetleges meghibásodásából eredően
szennyezés következik be, úgy a szennyezés megszüntetésről, kárelhárításáról, a szennyezőanyag
elhelyezéséről és ártalmatlanításáról haladéktalanul gondoskodni kell. A kiömlött vagy szétszórt
szennyező anyagokat közvetlenül a szennyezett talajjal együtt, vagy esetleg felitató anyag
használatával össze kell gyűjteni és arra engedéllyel rendelkező szakcégnek át kell adni kezelésre,
ártalmatlanításra. Amennyiben helyszíni üzemanyag-feltöltés szükséges, azt a helyszínre telepített
konténerkúttal célszerű végezni, amely önmagában kármentővel rendelkezik; a konténerkút előtti
tankolóteret pedig geotextiliával és/vagy ideiglenes agyagrámpával, -gáttal kell biztosítani, hogy az
esetleges üzemanyag-, olaj-elfolyás ne tudjon szétterülni, és a talaj mélyebb rétegeibe lejutni. A
hulladékkezeléssel foglalkozó fejezetben leírtak szerint javasolt, hogy a kivitelező ideiglenes
veszélyes hulladék gyűjtőhelyet létesítsen, pl. kármentős hulladékgyűjtő konténer formájában, amely
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
a földtani közeg és felszín alatti vizek védelmét is szolgálja. Részletesebb javaslatok későbbi
fázisban, a kiviteli tervek ismeretében tehetők.
A durva tereprendezés idejére elkészülnek az ipari parkhoz tartozó talajvíz monitoring kutak, amelyek
segítségével már az építkezés talajvízre gyakorolt esetleges hatásai is nyomon követhetők lesznek.
Hatásminősítés:
● földtani közeg szempontjából a durvatereprendezés és ezt követő földmunkák, stabilizálás hatása

megszüntető a beépítendő telekterületen, és – amennyiben tömörítés nem történik – semleges a
zöld területként kialakítandó területen.
● felszín alatti vizek szempontjából a létesítés fázisa elviselhető hatású.

Az üzem vízellátását teljes egészében vezetékes közműről tervezik kielégíteni, azaz a területen saját,
felszín alatti vízkivételi mű nem létesül; (újabb) vízkivétel helyi hatása nem jelentkezik.
Az építés fázisánál leírtak szerint nem létesül olyan jelentős felszín alatti objektum, amely a talajvíz
áramlási viszonyokat érzékelhetően befolyásolná az üzemelés során.
A környék vízbázisainak hidrogeológiai „B” védőövezete nem érintett, így a 123/1997. (VII. 18.) Korm.
rendelet szerinti korlátozások nem alkalmazandók.
közegbe vagy a felszín alatti vízbe. Ebből következően a működés fázisának földtani közegre és
felszín alatti vizekre gyakorolt leglényegesebb hatása csak potenciális: ez a felhasznált anyagok, és
hulladékok – Favkr. szerinti – „elhelyezése” a telephelyen. Elhelyezés (tárolás) valósul meg a
következő módokon:
● tartályokban, tartályparkban, raktárakban történő anyagtárolások,

● egyes technológiai folyamatok berendezéseiben (ez elsődlegesen a festő üzem kezelőkádjaiban
található anyagokat jelenti).
A tárolt anyagok típusa, mennyisége a tárolók elhelyezkedése részletesen a 2.9.2.3 fejezetben
található. A felszín alatti vizekre vagy talajra veszélyt nem jelentő input anyagok (pl. tekercselt
fémlemez) vagy a képződő nem veszélyes hulladékok (acél vágási maradék) tárolása külön védelmi
intézkedések nélkül megvalósítható. Azonban minden olyan anyag vagy hulladék elhelyezése, amely
kockázatot jelenthet, a Favkr. előírásainak megfelelően, környezetvédelmi megelőző intézkedéssel és
műszaki védelemmel valósul meg:
● olaj- és vegyszerraktár: FAVI szempontból a legjelentősebb szennyező anyag elhelyezést biztosító

objektum a tervezett üzemen belül. Kb. 150 féle anyag tárolását biztosítja, (ld. a 2.8.2.3
fejezetben.) Az anyagok tárolása 1 m 3-es IBC konténertől a kis tubusos kiszerelésig terjed,
jellemzően a beszállítók által használt csomagolásokban, de egyes anyagok (külön átfejtő helyen)
átfejtésre kerülhetnek a beszállító csomagolásból (pl. hordó). E raktár fedett és zárt kialakítású,
melyben külön helyiségek kerülnek kialakításra a tűzvédelmi szempontból együtt nem tárolható
anyagok elkülönítésére. A kialakítandó padlószintek, küszöbök az épület belseje felé lejtenek, a
tárolóhelyiség mélypontján kármentő zsomp kerül kialakításra; így esetleges elfolyás, kiömlés
esetén is épületen belül tartják az anyagokat. A padlók ipari epoxi-gyanta kenést kapnak, amelyen
szennyező anyag átszivárgása nem lehetséges. (A raktárnál gázpalack tároló is létesül, de ennek
FAVI vonatkozása nincs.)
● tartálypark: 2 x 4 fekvőhengeres, egyenként várhatóan 40 m 3-es acéltartály, várhatóan felszín
feletti kialakítással; osztott felfogótérrel, felettük pedig tető kerül kialakításra az esővíz kizárására.
Amennyiben mégis föld alatti kialakítású tartály létesül, akkor csak dupla falú, szivárgásjelzőkkel
ellátott tartályokat telepítenek.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
● szennyvíz-előkezelő: műszaki védelmét a beltéri elhelyezés (fedett, zárt épületben), a

padlóösszefolyó rendszer, kármentő zsomp, valamint a helyiség epoxi-gyanta padlószigetelésének
kialakítása jelenti.
● veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely: szintén a telephely DK-i sarkában létesülő, fedett és zárt
épület lesz. Műszaki védelmének leírása a hulladékgazdálkodási fejezetben található, lényegében
a fent említett vegyszerraktáréval azonos.
● festő üzem: a kezelő kádak esetleges kiömlő, illetve elcseppenő tartalmát a minden érintett
helyiségben kialakítandó, jellemzően 10 cm mélységű padlófolyókák gyűjtik össze, és kármentő
zsompba vezetik. Mind a padlót, mind a folyókák és aknák felületét vegyszernek ellenálló epoxi-
gyanta bevonattal látják el.
A Favkr. alapján „tevékenység” (így pl. szennyező anyag elhelyezése a fentiek szerint) monitoring
kialakítása mellett végezhető. Így a fent említett, főbb, potenciális szennyező források közelében talaj
és talajvíz monitoring végzése javasolt. Ennek részleteit a későbbi engedélyezési eljárások során
célszerű megadni.
A fent említettek szerint a tervezett telephely déli oldalán, de telephelyen kívül, az ipari park
tulajdonában és üzemeltetésében terül majd el a nagy kiterjedésű retenciós medence. Ide a gyárból
csak a szennyezetlen (pl. tetőkről lefolyó) vagy olajfogón megtisztított (útfelületekről származó)
csapadékvíz kerülhet. A retenciós medence párologtató-szikkasztó medenceként is működik, ami
kedvező körülmény, mert legalább részben ellensúlyozni tudja az üzem nagy burkolt felületei által
lecsökkentett beszivárgást, talajvíz utánpótlódást a területen. Az alapállapotnál bemutatottak szerint a
retenciós medence csak „érzékeny” besorolású területen található, így a szikkasztás megengedett;
működésének talajra és talajvízre gyakorolt hatásainak monitorozása az ipari park üzemeltetőjének
feladata.
A földtani közeg szempontjából a működés hatása elviselhető.
Felszín alatti vizek szempontjából a hatás elviselhető.

Az üzem tevékenységének felhagyásakor valószínűsíthetően a járműgyártás megszűnik a
telephelyen. Mivel közvetlen vagy közvetett – technológiai eredetű - bevezetés vagy felszín alatti
vízkivétel nincs, ezért a felhagyás egyetlen hatása a tárolt („elhelyezett”) szennyező anyagok
jelenlétének megszűnése, azaz az ebből fakadó környezeti kockázat megszűnése.
Felhagyáskor minden anyagot és hulladékot el kell szállíttatni a tárolókból, hulladék gyűjtőhelyekről; a

kezelőkádakat, csővezetékeket, szennyvíz-előtisztítót ki kell üríteni; az udvari olajfogókat kitisztítani.
A beépített területek felszínzárásának bontásával a természetes csapadékvíz beszivárgási állapot

javul, ami (szennyezőanyagok hiányában) javító hatású.

A 2.7 fejezetben leírtak szerint minden szennyező anyag elhelyezés (tárolási, anyagfelhasználási
hely) műszaki védelemmel valósul meg, amelyek lényege, hogy helyiségen (tárolókon) belül, vagy
tartálypark kármentőjében fogja fel a kiömlő anyagokat. A kármentők méretezése lehetővé teszi a
teljes kiömlő anyagmennyiség felfogását, így talaj vagy felszín alatti víz szennyezésével érdemben
nem számolhatunk.
Az udvaron, belső közlekedési útvonalakon bekövetkező, szállítójármű meghibásodása, balesetek

során történő kiömlés következtében 10-20.000 liter mennyiségű üzemanyag, vagy egyéb anyag
szétfolyásával is lehet számolni a burkolt felületen. Tekintve, hogy a közlekedési területek
csapadékvize olajfogóra kerül rávezetésre, így lehetséges a felitatás után is fennmaradó
szennyezések lokalizációja. Ha ez mégsem sikerülne, a szennyezés (vagy egy része) a
csapadékvízgyűjtő övcsatornára, majd innen a telephely déli oldalán található retenciós medencébe
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
kerül. Elfolyásának lezárásával az esetleges szennyezés még ezekben is lokalizálható; kedvezőtlen

esetben a szennyezés lokálisan ezek vizét, talaját szennyezheti.
Az üzemre, pontosabban annak egységes környezethasználati engedélyt szükségessé tevő festő

(felületkezelő) részére a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján üzemi kárelhárítási tervet kell majd
készíteni, amelyet célszerű kiterjeszteni az üzem egyéb, potenciálisan szennyező, egyéb
részegységeire is. Mivel az üzemre várhatóan belső védelmi terv is készül, az átfedések miatt a kettőt
célszerű egységes tervként kezelni.

A tervezett ipari park kialakításához kapcsolódik a beépítéssel érintett területrészeken a termőtalaj
eltávolítása és védelme. E tevékenységgel bővebben az ipari park kialakítás előzetes vizsgálata
foglalkozik. Itt annyit jegyzünk meg, hogy az üzemlétesítéssel összefüggésben okozott talajeltávolítás
(humuszleszedés) helyén a hatás megszüntető, e térrészeken a termőterületként való további
hasznosítás nem lehetséges.
Felszín alatti vizek védelme szempontjából a kapcsolódó létesítmények közül a telephely déli határán,
az ipari park kialakításához kapcsolódóan létesülő retenciós, párologtató-szikasztó tározó
vizsgálandó. Az erre gyakorolt potenciális hatást a 4.3.4 és 4.3.6 fejezet tartalmazza.

Hatásterület:
● felszín alatti vizek vonatkozásában: az üzem alatt elhelyezkedő talajvíz, amelynek felszíni vetületét
felülbecsléssel az üzem telekhatáraival adhatjuk meg.
● földtani közeg vonatkozásában: az üzem fizikai területfoglalása, amelyet felülbecsléssel a
beruházási terület határaival adhatunk meg.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.4 Felszíni víz

● 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
● 220/2004. (VII.21.) kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
● 221/2004. (VII. 21.) kormányrendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól
● 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó
határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól
● 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről
● 83/2014. (III. 14.) kormányrendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által
veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi
mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról
● 147/2010. (IV. 29.) kormányrendeletet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását
szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról
● 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes
szabályairól
● 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz,
valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről
és azok ellenőrzéséről
● 2-17 Hortobágy-Berettyó alegység vízgyűjtő gazdálkodási terv, TIVIZIG (2016)
● Tisza részvízgyűjtő vízgyűjtő gazdálkodási terv (2016)

A beruházási terület és tágabb környezete (Debrecen város teljes közigazgatási területe) a
Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vízgyűjtő területéhez tartozik, és ebből fakadóan vízgyűjtő-
gazdálkodási tervezés szempontjából a „2-17 Hortobágy-Berettyó” VGT alegység területén
helyezkedik el (lásd a következő ábrán).
4.4.2.1 A tervezési terület és környezetének felszíni vizei, valamint VGT szempontú bemutatása
Debrecen felszíni vizekben szegény, folyó nélküli nagyváros. A város két vízfolyása a Kondoros és a
Tócó-csatorna, melyek vízgazdálkodási funkciója alapvetően a belvíz levezetése. Azonban ezek
közül még a közelebbi vízfolyás, a Tócó is min. 3,6 km távolságra található – keleti irányban - a
tervezett üzemtől.
A Tócó a csapadékvizek mellett a város biológiailag tisztított szennyvizének befogadója. A város

területén több csapadékvíz elvezető csatorna és tározó található. Aktivitásuk, felszíni vízvezető
jellegük időszakos. A Tócó és a Kondoros rendkívüli esőzések alkalmával már nem mindig képes a
csapadékvizeket befogadni, elvezetni. A Tócó alsó szakaszának környezetében a nagycsapadékos
időszakokban az utóbbi években elöntéseket jeleztek11,12. (A Kondoros-csatorna Debrecen keleti
oldalán húzódik, így a tárgyi beruházás szempontjából már nincs jelentősége.)
Jelentős vízfolyás még a térségben a Keleti-főcsatorna, de ez már kifejezetten jelentős, min. 8,2 km
távolságra található, nyugati irányban. A Keleti-főcsatorna fontos ivóvízbázis, a közvetlenül mellette
fekvő települések vízellátásán túlmenően Debrecen ivóvízellátásához is hozzájárul. A csatorna 98 km
hosszú; szélessége kb. 25–30 m, mélysége 2,3 - 4,2 m közötti. Vizét a Tiszalöki Vízlépcső üzemének
köszönhetően gravitációs úton nyeri a Tiszából. A Tiszántúl vízgazdálkodását segítő
csatornarendszer fontos része, a csatornában szállított vizet többek között mezőgazdasági területek
11
Debrecen Megyei Jogú Város Környezeti Atlasza, 2014.
12
Debrecen egyes, főleg a keleti, mélyebb fekvésű városrészein - különösen a hirtelen érkező záporok időszakában – jelentős problémát jelent a
csapadékvíz elvezetése, valamint általában a csapadékvíz elhelyezése. Például mértékadó záporok idején mind a Tócó, mind a Kondoros
patak (csatorna) vízelvezető kapacitása rendkívül szűkösnek tekinthető. A vízvisszatartás, záportározás szerepe emiatt fontos.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
öntözésére, halgazdaságok fenntartására, lakossági és ipari igények kiszolgálására, valamint a

Körös-mente vízhiányának mérséklésére használják.
Állóvizek a beruházási terület környezetében:
– Látóképi-tófürdő: a beruházási területtől nyugati irányban, kb. 4,6 km-re található, a 3316. sz. út
mentén. A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. üzemeltetésében álló szabadtéri fürdőhely a
környékbeliek egyik kedvelt fürdőhelye, 2100 fős befogadó képességgel. A strandfürdőhöz
szükséges vizet a Keleti-főcsatornából biztosítják; az elmúlt évek során minden alkalommal a
rendeletben meghatározott kategóriák közül a legmagasabb, „kiváló minőségű" minősítést
kapta13. Területe: 5 ha, ebből 2 ha a vízfelület. Víztérfogat: 28 500 m 3. Tó hossza 250 m,
mélysége 0,4 – 2 m.
– Látóképi víztározó (Látóképi-tó): a beruházási területtől (min.) ~4,2 km távolságra NyDNy-i
irányban található; Debrecentől 14 kilométerre, a 33. sz. főút déli oldalán. Mesterséges tározó,
amely egy „Y” alakú völgyben (Vérvölgy) helyezkedik el, ahol a középvonal vízmélysége eléri
az 5-6 métert. A Látóképi víztározó (horgásztó) egy belvízlevezető csatorna ősmedrére épült
1981-ben. Kialakítása egy egykori folyómeder völgyének völgyzárógáttal történt elzárásával,
duzzasztással történt. A tározó vízfelülete az üzemi vízszintnél 60 hektár. Jelenlegi elsődleges
funkciója a mezőgazdasági öntözővíz biztosítása, illetve a belvíztározás, másodlagos funkciója
a horgászat.
30. Ábra: A beruházási terület elhelyezkedése a Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő alegységen
Forrás: TIVIZIG: 2-17 Hortobágy-Berettyó Alegység Vízgyűjtő Gazdálkodási Terve (2016) és saját szerkesztés
13
Forrás: Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. honlapja (2018).
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Megemlítendő még a beruházási területtől Ny-ra, DNY-ra – Nagymacs településrész közelében –

található két csapadékvíz elvezető árok:
– egyik árok nyugati irányból határolja Nagymacsot, és a terület csapadékvizeit – a 3316. sz. út
(és a vasútvonal) keresztezése után a Látóképi tófürdőbe vezeti, amely később a Látóképi-tóba
kerül,
– a másik árok keleti, dél-keleti irányban húzódik Nagymacshoz képest. Ez a BMW üzem
területéhez közelebb található; folyásiránya DNY-i, azaz szintén keresztezi a 3316. sz. utat,
majd nagyjából Péterfiadűlőnél az „Y” alakú Látóképi-tó másik ágába torkollik.
Debrecen környékén a minőségi és mennyiségi szempontból biztonsággal hasznosítható természetes
felszíni vízkészlet minimális. Vízgazdálkodási szempontból számításba vehető felszíni vízkészlet
szinte kizárólag a Tiszából származik. A vízhasználók a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán, a Nyugati-
főcsatornán, illetve ezek vízrendszerén keresztül kapják.
A beruházási terület közelében található sertéstelepet és trágyatárolóit (Agrárgazdaság Kft.) a felszín

alatti vízvédelmi fejezetben tárgyaljuk.
VGT szempontok és VKI szerinti állapot
A területre vonatkozó, „2-17 Hortobágy-Berettyó” alegység VGT alapján a beruházási helyszín

belátható közelségében csak egyetlen, felszíni víztestként kijelölt vízfolyás található: a Tócó-csatorna,
amelynek jellemzői és állapota:
● VGT víztest megnevezés: AEQ067, Tócó alsó (vízfolyás víztest)

● erősen módosított víztest14
● típusa: 6M (síkvidéki – kis esésű – meszes – közepes-finom mederanyagú – közepes vízgyűjtőjű)
● hossza: 19,5 km
● szélesség (leggyakoribb vízhozamnál): 7,0 m
● mélység (leggyakoribb vízhozamnál): 0,55 m
● víztest közvetlen vízgyűjtő mérete: 98 km 2
● időszakosság: állandó vízszállítású
● vízgazdálkodási besorolás: belvízcsatorna
● jellemző hasznosítás: vízelvezetés
● módosítottság: mederszabályozás miatt
● víztest ökológiai állapota: rossz (makrozoobentosz, hal minősítések és tápanyagok miatti rossz
minősítés)
● víztest integrált állapota: rossz
Víztestként van kijelölve továbbá az „L-I” tározó (Látóképi-tározó), mint állóvíz víztest, völgyzárógátas
kialakítással.
● VGT víztest megnevezés: ANS521, L-I tározó (állóvíz víztest)

● erősen módosított víztest
● kategória: tározó
● hasznosítása: vízellátás, horgászat, turizmus
● típus: 5 (síkvidéki - meszes vagy szerves - kis, közepes vagy nagy felületű - sekély vagy nagyon
sekély - állandó vízborítottságú)
● felülete: 0,7 km2
● mélység: 3 m
14
A Tocó Debrecen közelében erősen módosított, míg a víztest északi, felső része természetes.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
● teljes vízgyűjtő terület: 80 km2

● változás VGT2/VGT1: új víztest (előd víztest: AEP722)
● víztest (integrált) állapota: adathiány miatt nem besorolt
Fürdővizek
A VKI a védett területek között tartja számon a fürdővizeket is. A tervezett beruházás belátható
környezetében egyetlen ilyen fürdővíz van kijelölve, a fentebb már említett Látóképi-tófürdő.
Vízminőségvédelmi területi kategóriába sorolás

A tervezési terület a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. melléklete szerinti „4. Általános védettségi
kategória befogadói” vízminőségvédelmi területi kategóriába tartozik, azonban ezt csak a felszíni
befogadóba történő közvetlen bevezetés esetén kell alkalmazni.
Szennyvíztisztítás és vízellátás
Debrecen város és a hozzátartozó agglomeráció („Debrecen - Szennyvízelvezetési Agglomeráció”)
területén egyesített és elválasztott rendszerű gravitációs csatornák és elválasztott rendszerű nyomás
alatti szennyvízelvezető rendszerek üzemelnek. Feladatuk Debrecen város és településrészei (Józsa,
Pallag, Kismacs, Nagymacs), valamint az agglomeráció települései (Ebes, Hajdúsámson,
Sámsonkert, Mikepércs, Sáránd) szennyvízének fogadása és eljuttatása a szennyvíztisztító üzembe.
2017. évi adat alapján a teljes szennyvíz-csatornahálózat hossza 1055 km.15
A városból és a környékbeli településekről beérkező - átlagosan 40-45.000 m3/nap mennyiségű

szennyvizet a város dél-nyugati részén (a Délnyugati Iparterületen) található szennyvíztisztító üzem
fogadja, amelynek kapacitása – a Települési Szennyvíz Információs Rendszer 2018.10.17-i állapota
alapján - 675000 lakosegyenérték. A városi szennyvíztisztító kb. 7,5 km távolságra található a
tervezett üzemtől. A szennyvíztisztító üzemeltetője a Debreceni Vízművek Zrt.
A szennyvíz három lépcsős tisztítási folyamaton halad keresztül a városi szennyvíztisztítóban. A

tisztítás eredményeként a környezetvédelmi előírásoknál jobb minőséget elérő tisztított szennyvíz a
Debrecen mellett húzódó Tócó-csatornába kerül bevezetésre. A szennyvíztisztítás során keletkező
szennyvíziszap modern technológiával kerül hasznosításra.
Debrecen és környezete nincs a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek

és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet által kijelölt települések
között, azaz nincs az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtőjén található települések között.
Vízellátás
Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területén – így a tárgyi beruházási területen is – a
Debreceni Vízmű Zrt. végzi a közműves ivóvízellátó rendszer üzemeltetését, biztosítja az ivóvíz
szolgáltatást. Debrecen vízellátása rétegvíz bázisra alapul, hasonlóan az Alföld jelentős részéhez. A
közműves vízellátás egyik forrása rétegvíz, másik a Tiszából leágazó Keleti-főcsatorna, melynek
tisztított vizét keverik a kutakból nyert vízzel. Debrecen város vízellátó hálózatán keresztül a
vízfelhasználókat három vízműtelep látja el ivóvízzel. A telepekre összesen közel 100 kútból érkezik a
víz, a vízből vasat és mangánt kell leválasztani16.
A tárgyi beruházás kapcsán, annak területén ipari park kialakítása történik, amelyre vonatkozóan
önálló, előzetes vizsgálati eljárás kerül lefolytatásra. Ez egyebek mellett a terület közmű ellátására is
kiterjed.
Vízmérce és vízállás adatok

Mivel a fentiek szerint jelentős felszíni vízfolyás nincs a beruházási terület környezetében, így
vízmércék is csak jelentős távolságban és a már nem érintett vízfolyásokon találhatók, jelentőségük
15
Forrás: Debreceni Vízművek Zrt. honlapja, 2018 októberi állapot szerint.
16
Debreceni Vízmű Zrt.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
jelen beruházás esetében elenyésző: i) Keleti-főcsatorna (Balmazújvárosi-bukó vízmérce); ii) Kati-ér

(Parshall-csatorna vízmérce). Mindkettő min. 15-20 km távolságra található a beruházási helyszíntől.
Árvízi, belvízi helyzet

A természeti katasztrófák általi veszélyeztetettséget külön került bemutatásra, mely a 2.12.2
fejezetben található. Röviden itt csak annyit emelünk ki, hogy a beruházási terület árvíz, belvíz által
nem veszélyeztetett. A város és a konkrét beruházási terület nem esik ártéri öblözetbe; belvíz pedig a
nagyobb csapadékok alkalmával elsősorban a város keleti és délkeleti területein okoz problémát.
A terület nitrát-érzékenysége
A beruházási terület és viszonylag tág környezete nitrátérzékeny területként van kijelölve, a 2006-os
és 2013-as kijelölés szerint is. Ennek jelentősége azonban jelen esetben csekély, mivel nem
mezőgazdasági, állattartási tevékenység tervezett.

Felszíni víz (vagy meder) a beruházási területtől csak viszonylag nagy távolságra található. A
legközelebbi (időszakos) vízfolyás Nagymacs településrész dél-keleti határában húzódó csapadékvíz
elvezető árok, amely a tervezett üzem legközelebbi pontjához képest is min. 480 m távolságra,
nyugati irányban található. Az összes többi felszíni víz (Tócó, Látóképi-tó, Keleti-főcsatorna) már mind
jelentős, min. 3,5 – 8 km távolságban található a tervezett üzemtől, így az építés fázisa kimutatható
hatással nem lesz felszíni vizekre.
A Khvr. értelmezése szerinti „vizekbe történő beavatkozás” nem történik.
Az építés fázisában a csapadékvizek még jellemzően nyílt felszínre hullanak, a munkagödrök

esetleges víztelenítése során kitermelt víz a csapadékvíz elvezető rendszerbe kerül. A telepítés
vízigénye csak időszakos. Szükség esetén a – külön eljárásban - felszámolásra kerülő Látóképi
sertéstelep meglévő, megmaradó és vízjogi engedéllyel rendelkező kútjából történhet vízkivétel (a
vízjogi engedélyes személyének megfelelő átvezetése után).
Az építkezésen dolgozók számára mobil illemhely kerül kihelyezésre; kommunális szennyvíz itt kerül
összegyűjtésre, majd a kivitelező (vagy szolgáltató) szennyvíztisztító telepre szállítja.
Az építési munkavégzés során egy esetleges havária alkalmával kijutó szennyezőanyagok

(elsősorban üzemanyag) felszíni vízbe kerülése nem várható, mivel a legközelebbi felszíni vízfolyás is
jelentős távolságra található. Egy esetleges kiömlés azonnal eltávolítandó, még szétterjedése előtt.
Megemlítjük, hogy az üzem déli oldalán egy nagy kiterjedésű (szikkasztó-párologtató) csapadékvíz
tározó kerül kialakításra, mely várhatóan a teljes ipari park csapadékvizét fogadja. Debrecen Integrált
Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) alapján a csapadékvíz levezetésének késleltetése, illetve
záportározók kialakítása kívánatos intézkedés a városban. Engedélyeztetése külön eljárásban, az
ipari park létesítés előzetes vizsgálati eljárásában, illetve ahhoz kapcsolódó vízjogi engedélyezés
során történik.
A telepítés hatása a felszíni vizekre semleges.
4.4.4.1 Vízellátás
Az üzem vízellátása közműves vezetékes vízről tervezett, melyet a Debreceni Vízművek Zrt. biztosít.
A telephelyen belül mérővel felszerelt vízfogadó állomás létesül. Saját kút létesítése, saját vízkivétel
nem tervezett. Az építés fázisánál említett Látóképi sertéstelep meglévő, és vízjogi engedéllyel
rendelkező kútja esetlegesen megmaradhat a BMW gyár működési fázisában is az engedély
meghosszabbításával.
Az üzem legnagyobb vízhasználója a festőüzem, annak felületkezelő technológiája lesz. Az itt

felhasznált víz előzetes kezelésen (vízlágyításon) megy keresztül, melyet pH beállítással, ioncserével
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
és reverz ozmózissal végeznek. A főbb vízhasználati pontok almérővel lesznek felszerelve a

vízfelhasználás jobb monitorozhatósága érdekében.
Az üzem zöldfelületeinek locsolására adott esetben a fentebb már említett záportározó vize is
használható.
4.4.4.2 Üzemi szennyvíz keletkezés és előkezelés

Felületkezelő üzemegység szennyvizei
Technológiai szennyvíz a festőüzemben, főként a kezelőfürdők elhasználódásából, és a kezelőkádak
közötti elcseppenések összegyűjtéséből keletkezik. Az alkalmazott (IPP) porfestéses technológiában
száraz leválasztást alkalmaznak, így nedves leválasztásos eljárás hiányában nagy mennyiségű
szennyvíz keletkezése előzhető meg.
A szennyvíz-előkezelő technológia is a festőüzemen belül kerül kialakításra (folyamatát a 9. Ábra

mutatja). Az alkalmazandó szennyvíz-előkezelő technológia az egyéb felületkezelő üzemeknél
megszokottnak tekinthető lesz: pH beállítás, pelyhesítés (kicsapatás), szűrés. Az ehhez alkalmazott
vegyszerek a következők:
– mésztej (30%)
– ipari sósav (31%)
– vas-III-klorid (40%)
– nátrium-hidroxid (50%)
A festő (felületkezelő) üzemre a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és
alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, 1. melléklet 33. fejezete
(„Fémmegmunkálás és fém felületkezelés”) szerinti technológiai határértékeket kell alkalmazni. Ezen
belül a „D” fejezetben szereplő, azaz más szennyvizekkel való elkeveredés előtt teljesítendő, 12.)
sorszámú („festés, lakkozás, fényezés”) technológiára vonatkozó határértékeket, amelyeket a
következő táblázat foglal össze. A következőkben megadott technológiai határértékek minősített
pontmintára vagy 2 órás átlagmintára alkalmazandók 17, és jelen esetben a saját szennyvíz előtisztító
után, de még a kommunális szennyvizekkel való elkeveredés előtt kell teljesülniük.
Ahogy a következő táblázatból látható, csak 8 komponensre van technológiai határérték (az
elkeveredés előtti pontra). Azon vízszennyező komponensekre, amelyekre nincs technológiai
határérték (pl. kobalt, ón, szulfidok stb.), a KvVM rendelet következő fejezetben bemutatásra kerülő
közcsatorna küszöbértékeit kell alkalmazni, de utóbbit csak az üzem egyesített szennyvízáramára,
azaz a közcsatornára bocsátás előtti pontra.
21. Táblázat: Festés-, lakkozás-, fényezés-technológia szennyvíz előtisztító utáni (az egyéb
szennyvizekkel való keveredés előtti) pontra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékei
Szennyező komponens Technológiai határérték* Mért referenciaérték**
Összes ólom (mg/l) 0,5 --
Összes kadmium (mg/l) 0,2 --
Összes króm (mg/l) 0,5 <0,003
Króm VI (mg/l) 0,1 --
Összes réz (mg/l) 0,5 0,006
Összes nikkel (mg/l) 0,5 0,088
Összes cink (mg/l) 2,0 0,14
Adszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX) 1,0 <0,1
Az AOX-re, aktív klórra, valamint a szakaszos berendezések esetén minden követelmény pontmintára vonatkozik
* 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. melléklet 33. „D” fejezet
**Beruházói adatszolgáltatás a regensburgi referenciaüzem ellenőrző mérései alapján
17
Pontminta: az egész mintatérfogatra vonatkozó egyszeri mintavétel egy szennyvízáramból. Kétórás átlagminta (kevert minta): olyan minta,
amelyet 2 óra alatt folyamatosan vesznek, vagy amelyet 2 óra alatt, legalább óránként vett pontminták összekeveréséből nyernek.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A 220/2004. (VII.21.) kormányrendelet 25. § (1) alapján az EKH engedélyezés hatálya alá (is) tartozó
tevékenységek esetében a szennyvízkibocsátással, közcsatornába vezetéssel kapcsolatos
környezetvédelmi követelményeket (közte a határértékeket) a kibocsátó számára a környezetvédelmi
vagy az EKH engedélyben kell meghatározni. A tárgyi üzemegység esetében későbbiekben EKH
engedélyezés is történik, azaz nem a jelen KHT alapján kiadandó környezetvédelmi engedélyben,
hanem majd a későbbi fázisban lefolytatandó EKH engedélyezés során célszerű ezt megtenni.
(Ennek további előnye, hogy i) a jelen tervezési fázisban még nem pontosan ismert vízvédelmi
követelmények a későbbi, EKH fázisban – a részletesebb technológiai információk birtokában – még
pontosíthatók; ii) az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásának szempontjai is e fázisban
vehetők figyelembe részleteiben.)
Járműmosóban keletkező szennyvíz és előtisztítása

A közcsatornára bocsátott szennyvízáramba az összeszerelő üzemben tervezett autómosó elfolyó
szennyvize is bevezetésre kerül. A mosóban keletkező szennyvizet ultraszűrési eljárás segítségével
kb. 95%-os arányban visszaforgatják, így a mosó friss víz felhasználása, és egyidejűleg az elfolyó
szennyvíz mennyisége minimális értékre csökkenthető. A mosóból elfolyó szennyvíz hordalék- és
olajfogó műtárgyon kerül előtisztításra, majd az üzemi szennyvíz csatornába kerül, végül az egyesített
szennyvízárammal közcsatornába kerül bebocsátásra.
Szennyvíz kibocsátás közcsatornára

A tervezett üzem összes szennyvize, azaz az előtisztított technológiai szennyvíz, az autómosó
előtisztított vize, valamint a képződő kommunális szennyvíz egyesített árama az ipari parkhoz kiépülő
közcsatornába kerül bebocsátásra. Felszíni vízbe történő kibocsátás nem lesz, a későbbiekben
tárgyalandó telephelyi csapadékvíz elvezetésen kívül. Ebből következően a létesítményt elhagyó, az
utolsó csatornaszemnél kialakított mintavételi (monitoring) pontnál az egyesített szennyvízáram
minőségének meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és
alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. mellékletében megadott
értékeknek, azon belül az „egyéb befogadóba való közvetett bevezetés” esetére. A közcsatornára
bocsátási pont előtt lezárási lehetőség és a kibocsátott szennyvíz mennyiségének mérésére alkalmas
berendezés (várhatóan ultrahangos mennyiségmérő) kerül beépítésre. A kommunális szennyvíz az
eddigi tapasztalatok alapján bármilyen előtisztítás nélkül megfelel a közcsatornára bocsáthatóság
következőkben bemutatott küszöbértékeinek. A fentebb tárgyalt technológiai határértékkel nem
szabályozott, de a tényleges kibocsátásra jellemző szennyező anyagokra is a következő
küszöbértékek tartandók a közcsatornára bocsátás előtti ponton.
22. Táblázat: Szennyvíz kibocsátás küszöbértéke a közcsatornára bocsátás előtti ponton

Komponens Küszöbérték[1] Várható kibocsátás[2]
pH 6,5 - 10 6,5 – 10 között
Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk (mg/l) 1000 <1000
Biokémiai oxigénigény BOI5 (mg/l) 500 <500
Összes szervetlen nitrogén öNásv (mg/l) 120 <120
Összes nitrogén öN (mg/l) 150 <150
Ammónia-ammónium-nitrogén (mg/l) 100 <100 (0,05* NH4)
10' ülepedő anyag (mg/l) 150 <150
Összes foszfor, Pösszes (mg/l) 20 <20 (0,23*)
Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) (mg/l) 50 <50
Ásványi olajok (mg/l) 10 <10
Összes vas (mg/l) 20 <20 (0,9* Fe(II))
Összes magán (mg/l) 5 <5 (<0,01*)
Szulfid (mg/l) 1 <1
Szulfát (mg/l) 400 <400 (87*)
Aktív klór (mg/l) 30 <30
Összes só (mg/l) 2500 <2500
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Komponens Küszöbérték[1] Várható kibocsátás[2]

Fluoridok (mg/l) 50 <50 (15*)
Összes bárium (mg/l) 0,5 <0,5 (0,02*)
Ezüst, összes (mg/l) 0,2 <0,2
Cink, összes (mg/l) 2 <2 (0,14*)
Kadmium, összes (mg/l) 0,1 <0,1
Kobalt, összes (mg/l) 1 <1
Króm VI (mg/l) 0,5 <0,5
Króm, összes (mg/l) 1 <1 (<0,003*)
Ólom, összes (mg/l) 0,2 <0,2
Ón, összes (mg/l) 2 <2
Réz, összes (mg/l) 2 <2 (0,006*)
Nikkel, összes (mg/l) 1 <1 (0,088*)
Molibdén (mg/l) 0,5 <0,5
BTEX (benzol, toluol, etilbenzol, xilol) (10-3m3/m3) 0,1 <0,1
-3 3 3
Szerves oldószer (10 m /m ) 0,1 <0,1
Azbeszt (mg/l) 30 <30
Hőmérséklet (oC) 40 <40
Forrás: [1] 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. melléklet, „egyéb befogadóba való közvetett bevezetés” esetére.
[2] BMW adatközlés (*mért referenciaérték/Regensburg)
Közcsatornára bocsátás egyedi küszöbértékének megállapítására a tervezett üzem esetében nagy

valószínűséggel nem lesz szükség.
A városi szennyvízelvezető-rendszer fejlesztésével és az ipari park szennyvízcsatorna-hálózatának

tervezett kapacitásával az ipari park kialakítására készült, önálló előzetes vizsgálati dokumentáció
foglalkozik. A közművek, közte a közcsatorna kialakítására vonatkozó adatok a 2.8.1.2 fejezetben
találhatók.
4.4.4.3 Csapadékvizek keletkezése, elvezetése, tisztítása

A tetőkről lefolyó és összegyűjtött („tiszta övezeti”) csapadékvizek közvetlenül a csapadékcsatornára
jutnak. Az emelt útszegélyeknek köszönhetően az üzem zöld felületére hulló csapadékvíz ott el is tud
szikkadni. Az útfelületekről és parkolókból (a kamion parkoló, belső közlekedési utak, dokkolók
területéről) összegyűlő, potenciálisan szennyezett csapadékvizeket olajfogókon tisztítják meg.
A tervezett üzem területéről az összes csapadékvíz – azaz a tiszta övezeti csapadékvizek és az

olajfogókon tisztított csapadékvíz egyaránt - a BMW üzem D-i határánál található nagyméretű
záportározóba kerül. Ez várhatóan az ipari parkon keresztül a város tulajdonában és
üzemeltetésében áll majd. A tározott csapadékvíz részben elpárolog, részben elszikkad; a többlet
pedig csapadékvíz elvezető árkon keresztül a Látóképi-tározóba, mint végső befogadóba kerül.
A 220/2004. (VII.21) kormányrendelet (Fevkr.) 16. § alapján a telephelyről elvezetett – tiszta övezeti
és tisztított – csapadékvízre a közvetlen kibocsátásokra vonatkozó területi határértéket kell alkalmazni
(a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. melléklete szerinti), mivel technológiai határérték a
csapadékvíz tisztításra nincs megállapítva a KvVM rendeletben. A területen alkalmazandó, „4.
általános védettségű vízminőségvédelmi” területi kategóriához tartozó határértékeket a következő
táblázat tartalmazza, melyeknek az üzem telephelyéről kilépő pontnál kell teljesülnie a csapadékvízre.
23. Táblázat: csapadékvízre vonatkozó területi kibocsátási határérték

Komponens Határérték [1]
pH 6,0 – 9,5
Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk (mg/l) 150
Biokémiai oxigénigény BOI5 (mg/l) 50
Összes lebegőanyag (mg/l) 200
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Komponens Határérték [1]

Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) 10
Forrás: [1] 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. melléklet (Általános védettségű területi kategóriára)
4.4.4.4 Monitoring, önellenőrzés

Az üzem a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
alapján önellenőrzésre lesz kötelezett. Ehhez az Engedélyes által önellenőrzési terv kidolgozására és
környezetvédelmi hatóság általi jóváhagyásra lesz szükség.
Tekintettel arra, hogy felszíni vízfolyás közvetlenül nem érintett, az elfolyó vizek a közcsatornára,
illetve csapadékvíz elvezető rendszerre jutnak – az ezekre vonatkozó küszöbértékek előtisztítók
közbeiktatásával biztosítottak – az üzemeltetés a felszíni vizek szempontjából semleges.

Az üzem felhagyásával a szennyvíz keletkezés, előtisztítás, és közcsatornára bocsátás megszűnik,
amely kis mértékben és közvetetten előnyös hatású. A csapadékvíz potenciális szennyeződésének
esélye is megszűnne. A természetes lefolyási és beszivárgási viszonyok csak az épületek tényleges
fizikai elbontása, és tereprendezés után állnának vissza; azonban az esetleges felhagyás
valószínűsíthetően ezt nem fogja eredményezni, hanem egyéb ipari tevékenység folytatódna az üzem
területén, egyéb engedélyes által.
A felszíni vizek szempontjából a felhagyás hatása semleges.

Az üzem technológiájából közvetlen kibocsátás nem lesz felszíni vízbe, ami környezeti havária
kockázat szempontjából kedvező. A technológiából elvezetett szennyvíz, és a saját szennyvíz-
előtisztítóból elfolyó szennyvízáramok lezárhatóságának lehetősége megvalósul, így esetleges
havária esemény (pl. szennyvíz-előtisztító nem megfelelő működése) esetén sem várható a csatorna
közmű szennyezése.
A felületkezelő (festő) üzem az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozik,

emiatt később a környezeti kihatású havária események kezelése még tovább pontosítható. Ezen
keresztül a festőüzem, melyhez a szennyvíz-előtisztító is kapcsolódik a környezetkárosodás
megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet hatálya alá fog
tartozni, azaz üzemi kárelhárítási terv készítésére, és környezetvédelmi hatóság általi jóváhagyására
lesz kötelezett.
További esetleges havária eseményt az udvaron szállítójárműről, targoncáról kiömlő anyag, vagy
esetlegesen ezekből elfolyó üzemanyag okozhat; nagyságrendje 0,1-20 m3. Mivel ez csak burkolt
belső utakon történhet, a beépítendő olajfogók lezárásával az esetleges szennyezés lokalizálható, és
eltávolítható. Rosszabb esetben, ezeken túljutva az ipari park csapadékvíz elvezető rendszerében, a
BMW üzem mellett létesülő záportározó túlfolyó lezárási lehetőségével is megakadályozható az
esetleges szennyezés továbbterjedése a Látóképi-tározóba vezető árok felé; majd a záportározóban
megtörténhet a kárelhárítás.
Összefoglalva: sem a technológiából, sem az udvaron bekövetkező esetleges havária eseményből

felszíni víz érdemi szennyezésével nem kell számolni.

Jelen hatásvizsgálat a tervezett üzemre, annak telephelyére korlátozódik. A területen létesítendő ipari
park kialakítására, annak közművekkel (villamosenergia, földgáz, víz, szennyvíz, csapadékvíz
elvezetés) való ellátására előzetes vizsgálati eljárás kerül lefolytatásra. Ezen EVE vizsgálja egyebek
mellett a városi szennyvíztisztító kapacitás megfelelőségét az ipari parkból kibocsátott szennyvizek
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
befogadására, vagy az ipari park csapadékvizének tározását, a záportározó kialakítását, a

kapcsolódó bekötő utak létesítésének hatásait. Emiatt jelen KHT a kapcsolódó ipari parki
létesítményekkel nem foglalkozik; azok engedélyese nem a projekt engedélyese lesz.
4.4.8 A víz keretirányelvnek való megfelelőség vizsgálata

A VKI szempontok vizsgálata, VKI előírások érvényesítése túlnyomó részben a hazai vízvédelmi
jogszabályokba beépült szabályok alapján a fenti fejezetekben megtörtént. Kifejezetten a VKI szerinti
vizsgálat lényegében annak vizsgálatát jelentené, hogy az érintett víztestek szintjén okoz-e, okozhat-
e az adott víztestek VKI szerinti minősítésében kategória-romlást az adott beruházás. Mivel a
környező felszíni víztestek eleve távol találhatók, közvetlen kibocsátások nem lesznek (tiszta vagy
tisztított csapadékvizet kivéve), felszín alatti víztestből vízkivétel nem lesz, vagy csak csekély
mértékben történik (és már meglévő kutakból), így (VKI) víztest szintű hatás nem várható. A VKI
minősítés szerinti állapot leromlása pedig gyakorlatilag kizárható mind a felszíni, mind a felszín alatti
víztestek vonatkozásában. Az utóbbi évek több, hazai, jelentős autóipari beruházása, vagy egyéb
nagy kiterjedésű telephely létesítése során nyert tapasztalat alapján kijelenthető, hogy az üzem
építése (vagy akár az ipari park kialakítása) egyértelműen nem járt az adott beruházási területen
víztest VKI minősítésének lerontásával.

Közvetlen, felszíni vízbe irányuló kibocsátások hiányában közvetlen hatásterület felszíni vizek
vonatkozásában nem jelölhető ki. Közvetetten érintettek a tisztított szennyvizeket befogadó Tócó-
csatorna.
A kapcsolódó tevékenységek közé sorolható külső csapadékvíz elvezetés miatti szintén közvetett
hatásterület az ipari park záportározója és ennek levezető csatornája a Látóképi tározóig.
A hatásterületek lehatárolását ld. a D.1 függelékben.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.5 Levegőminőség
4.5.1 Vonatkozó jogszabályok és határértékek ismertetése

Alkalmazott jogszabályok és a felhasznált adatok forrásai
● 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről,

● 4/2011. (I.14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött
légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről,
● 5/2011. (I.14.) VM rendelet az egyes miniszteri rendeletek levegővédelemmel összefüggő
módosításáról,
● 6/2011. (I.14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források
kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról,
● 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről.
● 26/2014. (III. 25.) VM rendelet az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának
korlátozásáról
● 53/2017. (X. 18.) FM rendelet a 140 kWth és annál nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb teljes
névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező
anyagainak kibocsátási határértékeiről
● OMSZ – LRK Adatközpont 2007-2017. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az
automata és manuális mérőhálózat adatai alapján: http://www.kvvm.hu/olm/results.php?id=22
● HBEFA: Handbook Emission Factors for Road Transport. Version 3.3.
Vonatkozó légszennyezettségi határértékek
24. Táblázat: Egészségügyi határértékek

Légszennyező anyag Határérték [µg/m3] Veszélyesség
i fokozat
Órás 24 órás Éves
Kén-dioxid 250 125 50 III.
Nitrogén-dioxid* 100 85 40 II.
Szén-monoxid 10 000 5 000 3 000 II.
Ólom - - 0,3 I.
Szálló por (PM10) - 50 40 III.
Benzol - 10 5 I.
Forrás: 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1 pont
* A korábbi határérték-rendszerrel szemben jelenleg immissziós oldalról NO 2-re van megadva

egészségügyi határérték, NOx-re nincs. Utóbbira csak tervezési irányérték létezik; lásd a következő
táblázatban.
25. Táblázat: A tervezési irányértékek

Légszennyező anyag Határérték [µg /m3] Veszélyesség
i fokozat
24 órás 60 perces
Nitrogén-oxidok (mint NO2) 150 200 II.
Szálló por (TSPM: összes lebegő por) 100 200 III.
Paraffin szénhidrogének, kivéve metán 500 500 IV
Ülepedő por, toxikus anyagokat nem tartalmazó 16 120 IV.
[g/m2/30 nap] [t/km2/év]
Forrás: 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 2. melléklet
Veszélyességi fokozatok (az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásuk alapján):
● I.: különösen veszélyes

● II.: fokozottan veszélyes
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
● III.: veszélyes
● IV.: mérsékelten veszélyes

A jelenlegi levegőminőséget – a beruházás szempontjából lényeges szennyezőkre – többféle
szempont és forrás alapján értékeltük: i) a jogszabályon alapuló légszennyezettségi zónába sorolás
alapján, ii) az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) közeli állomásainak mért adatai
alapján, iii) általános jellemzés alapján, valamint iv) helyszíni légszennyezettségi mérés alapján.
4.5.2.1 Zóna besorolás

A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz.
mellékletében foglaltak alapján mutatjuk be a zónába sorolást. Az érintett terület a „9. Debrecen
környéke” agglomerációba tartoznak.
26. Táblázat: Zónacsoport a szennyező anyagok szerint

Kén- Nitrogén- Szén- PM10 Benzol Talaj- PM10 PM10 PM10 PM10 PM10
dioxid dioxid monoxid közeli (As) (Cd) (Ni) (Pb) (BaP)
ózon
F C F D E O-I D F F F D
Forrás: 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet
4.5.2.2 Éghajlati, meteorológiai adatok a tervezési területen

A tervezési terület a Hajdúhát kistájon található, melyek fontosabb éghajlati, meteorológiai jellemzői
szakirodalmi18 adatok alapján a következők:
A kistáj mérsékelten meleg és száraz. Az évi napfénytartam átlag 1850-1980 óra. Nyáron 780-790,
télen 180 napfényes óra várható. Az évi középhőmérséklet 9,7-10,0 °C, a nyári félév 16,8-17,1 °C. A
legmelegebb nyári napok hőmérsékleti maximumának sokévi átlaga kevéssel 34 °C feletti. A téli
abszolút minimumok átlaga -17,0 °C körüli. A csapadék átlaga évi 520 – 550 mm, tenyészidőszakban
310-330 mm. A hótakarós napok száma 38-40 nap. A hótakaró átlagos vastagsága 16-18 cm.
A terület alapvető meteorológiai adatait az OMSZ által a Debrecen (64704) állomáson végzett
mérések szolgáltatják. Az itt végzett meteorológiai mérések (szélsebesség, szélirány) a tervezett ipari
park környezetére reprezentatívnak tekinthetők. Emellett a stabilitás értékek meghatározásához a
pestlőrinci obszervatóriumban végzett magas légköri mérések adatait használtuk fel.
Meteorológiai adatok
A következőkben bemutatásra kerül a 2013-2017. közötti években óránként végzett szélmérések
alapján a szinoptikus szélsebesség, a szélirány, a szélsebesség és a Pasquill-index szerinti relatív
gyakoriság a szélmérés magasságában (10 m).
A szélirányokat az OMSZ 22.5° fokonként rögzíti, a modellezéshez szükséges 10° felbontást

interpolálással állítottuk elő.
A két felbontás közti különbséget a következő ábrákon mutatjuk be.
18
Dövényi Z. (2010): Magyarország Kistájainak Katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
31. Ábra: Szélrózsa a sebesség függvényében 10° 32. Ábra: Szélrózsa a stabilitás függvényében10°
illetve 22,5° bontásban illetve 22,5° bontásban
NORTH NORTH
6.6% 6.6%
5.28% 5.28%
3.96% 3.96%
2.64% 2.64%
1.32% 1.32%
WEST EAST WEST EAST
WIND SPEED
(m/s)
> 10
Dispersion Class
8.5 - 10.0
7.0 - 8.4 V
5.5 - 6.9 IV
3.9 - 5.4 III2

SOUTH 2.4 - 3.8 SOUTH III1
1.9 - 2.3 II
1.4 - 1.8 I
< 1.4
NORTH NORTH
13% 13%
10.4% 10.4%
7.8% 7.8%
5.2% 5.2%
2.6% 2.6%
WEST EAST WEST EAST
WIND SPEED
(m/s)
> 10
Dispersion Class
8.5 - 10.0
7.0 - 8.4 V
5.5 - 6.9 IV
3.9 - 5.4 III2

SOUTH 2.4 - 3.8 SOUTH III1
1.9 - 2.3 II
1.4 - 1.8 I
< 1.4
Forrás: OMSZ/WRPLOT View Forrás: OMSZ/WRPLOT View
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
33. Ábra: Szélsebesség és a stabilitás gyakoriságai
Forrás: OMSZ/WRPLOT View
A fenti ábra mutatja, hogy az OMSZ szerint a 2 m/sec szélsebességek, illetve a semleges
légállapotok (D=III/1) a leggyakoribbak.
4.5.2.3 Jelenlegi immissziós állapot bemutatása

Debrecen területén az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak (OLM) egy manuális (RIV) és
három automata levegőminőség-mérőállomása található:
● Manuális (RIV) állomás – Debrecen, Bölcsőde, Ősz u. 1.

– Mért paraméterek: NO2
● Automata állomás Debrecen, Hajnal u., Kalotaszeg tér, Klinika
– Mért paraméterek: SO2, NO2, NOx, CO, PM10, PM2.5, O3, benzol
Az OLM fent említett mérőállomásainak a legutóbbi teljes és kiértékelt évre (2017) rendelkezésre álló
levegőminőségi adatait az OMSZ – LRK Adatközpont 2002-2017 évi összesítő értékelés hazánk
levegőminőségéről a manuális és automata mérőhálózat adatai alapján c. tanulmányát felhasználva
foglaljuk össze a következő táblázatokban.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
RIV állomás adatai
A RIV állomás belterületen, a 33-as út mentén található, a beruházási helyszíntől viszonylag messze
(>6km). Az állomáson évek óta csak a nitrogén-dioxid komponenst mérik. A RIV értékelés csak e
szennyező értékeinek alapján történik, mely szerint a minősítés megfelelő.
27. Táblázat: Légszennyezettségi indexek, 2017. évre

Szennyezőanyag Debrecen, Ősz u.
NO2 megfelelő (3)
Légszennyezettségi index a legmagasabb indexű komponens megfelelő (3)
alapján
Forrás OMSZ – LRK Adatközpont (2017)
28. Táblázat: A Debrecen RIV állomás NO2 adatai (2008-2017)

Évek NO2 komponens (µg/m3)
2009 31.17
2010 29.39
2011 26.99
2012 25.46
2013 23.58
2014 25.92
2015 32.3
2016 31.57
2017 34.22
Forrás: OMSZ – LRK Adatközpont (2008-2017) manuális mérőhálózat
A légszennyezettség trendje a manuális állomáson
A következő táblázatban a debreceni RIV állomás összesített adatai 15 éves tendenciaként kerülnek
bemutatásra legfontosabb légszennyező, a NO2 légszennyezettségi koncentrációjának alakulására.
34. Ábra: NO2 trendelemzés sz OLM mérési adatai alapján
Debrecen RIV állomás (Bölcsöde, Ősz u. 1.)

NO2 komponens
60
50
40 y = -0.3456x + 725.34
R² = 0.145
30
20
10
0
2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018
Forrás: OMSZ – LRK Adatközpont (2002-2017)
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A terület háttérszennyezettségének trendje NO2-ra vonatkozóan 2003-tól folyamatosan csökkent

2013-ig, azóta emelkedő a tendencia.
Automata állomások
A Debreceni automata állomások közül a projekt helyszínétől 8,2 km-re található a Hajnal u., a
Kalotaszeg tér 8,4 km-re és a Klinika 6,1 km-re keleti irányban. A tervezési területtől mindhárom
állomás elég távol esik, de a Klinika állomás elhelyezkedése hasonló. A mérőállomások közül a
Hajnal utcai állomás közlekedési jellegű. Az állomás sűrű beépítettségű területen, közepes forgalmú
2x2 sávos út közelében található.
29. Táblázat: Az Automata állomások típusai és mért paraméterei

Cím Állomás NO NO NO SO CO O3 PM1 PM2 BTE
típusa 2 X 2 0 .5 X
Kalotaszeg tér városi háttér x x x x x x x x x
Nagyerdei krt. városi háttér x x x x x x x − −
98. (Klinika)
Hajnal u. városi x x x x x − x − x
közlekedési
Forrás: http://levegominoseg.hu/automata
30. Táblázat: Értékelés a légszennyezttségi index alapján (2017)

Mérő- SO2 NO2 NOx PM10 PM2,5 benz CO O3
állomás ol
Hajnal u. kiváló megfelelő szennyezett jó (2) kiváló
(1) (3) (4) (1)
Kalotaszeg kiváló jó (2) megfelelő (3) jó (2) jó (2) jó (2) kiváló jó
tér (1) (1) (2)
Klinika kiváló jó (2) jó (2) jó (2) kiváló jó
(1) (1) (2)
Forrás: OMSZ – LRK Adatközpont (2017) automata mérőhálózat
31. Táblázat: Minősítés az összesített index alapján (2017)

Mérőállomás Minősítés
Hajnal u. szennyezett (4)
Kalotaszeg tér jó (2)
Klinika jó (2)
Az összesített index szerinti besorolás a legkedvezőtlenebb indexű szennyező komponens szerint

kerül meghatározásra.
Vizsgált részletes adatok

A jogszabály alapján vizsgált statisztikai mutatók a következők:
● Éves átlag (µg/m3)

● Maximum (µg/m3)
● 50, 75, 98 és 99,9%-os percentilis (µg/m3)
● Adatok darabszáma (db)
● Adatrendelkezésre állás (%)
● Határérték túllépések száma (db)
● Határérték túllépések százaléka (%).
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
1 órás értékek
32. Táblázat: 2017. évi kén dioxid 1 órás

Mérőállomás Éves Max. 50% 75% 98% 99,9% Darab Adat
átlag -szám
(µg/m3) (µg/m3) (µg/m3) (µg/m3) (µg/m3) (µg/m3) (db) (%)
Hajnal u. 3.2 33.3 2.7 3.6 8.7 22.2 8163 93.2
Kalotaszeg tér 3.4 76.9 2.9 4 11.9 31.9 8653 98.8
Klinika 4 56 3.4 4.6 10.9 28 8562 97.7
33. Táblázat: 2017. évi nitrogén dioxid 1 órás

átlag -szám
Hajnal u. 36 161.4 31.6 48.2 93.3 135.6 8121 92.7
Kalotaszeg tér 19 135.3 13.4 24 67.7 111.4 7159 81.7
Klinika 24.1 185.6 18.3 30.8 78.2 122.3 8566 97.8
34. Táblázat: 2017. évi nitrogén oxidok 1 órás

átlag -szám
Hajnal u. 74.6 908.9 54.2 95.2 266.9 607.6 8121 92.7
Kalotaszeg tér 27.1 494.8 15.3 29.2 147.7 353.7 7159 81.7
Klinika 28.8 468.7 20.4 34.8 103.3 254.5 8566 97.8
35. Táblázat: 2017. évi szén-monoxid 1 órás

átlag -szám
Hajnal u. 445 4120 347 490 1548 3239 6467 73.8
Kalotaszeg tér 381 3764 270 445 1429 2950 8612 98.3
Klinika 341 3158 260 372 1244 2291 7286 83.2
36. Táblázat: 2017. évi szálló por (PM10) 1 órás

átlag -szám
Hajnal u. 29 299 22 34 108 210 8105 92.5
Kalotaszeg tér 24 226 18 29 91 191 8680 99.1
Klinika 27 257 19 31 114 213 8470 96.7
37. Táblázat: 2017. évi szálló por (PM2,5) 1 órás

átlag -szám
Kalotaszeg tér 16.8 85.1 13.3 20.8 50.9 71.7 6265 71.5
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
38. Táblázat: 2017. évi benzol 1 órás

átlag -szám
Kalotaszeg tér 2.2 17.9 1.6 3.3 7.7 12.7 8249 71.3
24 órás értékek
39. Táblázat: 2017. évi kén dioxid 24 órás

átlag -szám
Hajnal u. 3.2 13 2.8 3.6 7 13 341 93.4
Kalotaszeg tér 3.4 16.6 3.1 4.5 10.2 16.6 363 99.5
Klinika 4 18.4 3.5 4.8 8.3 18.4 357 97.8
40. Táblázat: 2017. évi nitrogén dioxid 24 órás

átlag -szám
Hajnal u. 35.9 96.9 34.6 44.3 68.4 96.9 337 92.3
Kalotaszeg tér 19 63.9 16.6 23.4 42.1 63.9 299 71.9
Klinika 24.2 88.6 22.1 30.3 52.7 88.6 357 97.8
41. Táblázat: 2017. évi nitrogén oxidok 24 órás

átlag -szám
Hajnal u. 74.5 281.4 65.9 100.9 168 281.4 337 92.3
Kalotaszeg tér 27.1 157.7 20.7 30.6 91.3 157.7 299 81.9
Klinika 28.9 127.8 24.5 36 71.8 127.8 357 97.8
42. Táblázat: 2017. évi szén-monoxid 8 órás futó átlag

átlag -szám
Hajnal u. 636 2816 477 706 2077 2772 272 74.5
Kalotaszeg tér 578 2988 423 718 1887 2890 365 100
Klinika 450 2288 334 508 1469 2160 306 83.8
43. Táblázat: 2017. évi ózon 8 órás futó átlag

átlag -szám
Kalotaszeg tér 78.1 141.4 81.5 100.2 130.2 139.1 305 83.6
Klinika 75.1 145.7 77.2 98.4 128.8 142.6 339 98.4
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
44. Táblázat: 2017. évi szálló por (PM10) 24 órás

átlag -szám
Hajnal u. 29 170 23 35 88 170 338 92.6
Kalotaszeg tér 24 154 29 28 80 154 361 98.9
Klinika 27 200 20 29 100 200 350 95.9
45. Táblázat: 2017. évi szálló por (PM2,5) 24 órás

átlag -szám
Kalotaszeg tér 17 55 13.3 21.2 48.4 55 269 73.7
46. Táblázat: 2017. évi benzol 24 órás

átlag -szám
Kalotaszeg tér 2.3 7.3 1.7 3.4 5.7 7.3 253 69.3
Határérték túllépések NO2, PM10 2017-ben
47. Táblázat: NO2 határérték túllépések

Nitrogén-dioxid 1 órás 24 órás éves
3 3
>100 (µg/m ) >85 (µg/m ) >40 (µg/m3)
Hajnal u. 95 1 0
Kalotaszeg tér 18 0 0
Klinika 46 1 0
48. Táblázat: PM10 túllépések

PM10 24 órás éves
>50 (µg/m3) >40 (µg/m3)
Hajnal u. 35 1
Kalotaszeg tér 25 0
Klinika 32 1
A feldolgozott adatok alapján megállapítható volt, hogy 2017-ben a nitrogén-dioxid paraméterre

mindegyik állomáson volt órás határérték túllépés. A legtöbb túllépés a Hajnal utcai állomáson (95 db)
adódott. A Klinika állomásra 46 db míg a Kalotaszegi állomásra 18 db túllépés esett. 24 órás túllépés
a Hajnal utcában és a Klinikán volt 1-1 db. Éves határérék meghaladás nem történt.
PM10 mérés csak Kalotaszeg téren és a Klinika állomásokon történik. Az órás túllépések száma 25
ill. 32. 24 órás túllépés csak egy alkalommal a Klinika állomáson fordult elő.
Egyéb túllépést az állomások nem regisztráltak.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Az állomások többévi adatsorai, trendjei nitrogén-oxidokra
49. Táblázat: Automata állomások NO2 értékei

Év Hajnal u. Kalotaszeg tér Klinika
(µg/m3) (µg/m3) (µg/m3)
2008 20.2 16.5
2009 36.3 18.2 28.1
2010 33.2 18.8 27.2
2011 36.3 20.6 30
2012 35.1 19.7 30.1
2013 19.2 24
2014 34.5 21.4 25.1
2015 35.7 21.1 25.1
2016 36.1 24.8 24.3
2017 36 19 24.1
Forrás: OMSZ – LRK Adatközpont (2008-2017) automata mérőhálózat
50. Táblázat: Automata állomások NOx értékei

Év Hajnal u. Kalotaszeg tér Klinika
(µg/m3) (µg/m3) (µg/m3)
2008 - 30.6 25
2009 74.7 26.3 35.7
2010 71.6 27.3 35.6
2011 73.6 30 37.8
2012 75.2 28.2 37.4
2013 - 28.6 31.7
2014 73.3 33.7 33
2015 74.8 32.8 31
2016 75.8 36.4 30.1
2017 74.6 27.1 28.8
Forrás: OMSZ – LRK Adatközpont (2008-2017) automata mérőhálózat
A légszennyezettség trendje az automata állomásokon
35. Ábra: NO2 értékek trendje 36. Ábra: NOx értékek trendje
NO2 értékek Debrecen automata állomások NOx értékek Debrecen automata állomások
80 80
70 70
60 60
50 50
40 40
30 30
20 20
10 10
0 0
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Debrecen, Hajnal u. Debrecen, Kalotaszeg tér Debrecen, Klinika Debrecen, Hajnal u. Debrecen, Kalotaszeg tér Debrecen, Klinika
Forrás: OMSZ – LRK Adatközpont (2008-2017) automata Forrás: OMSZ – LRK Adatközpont (2008-2017) automata
mérőhálóza mérőhálóza
Az automata állomások trendje kb. 10 év távlatában stagnáló.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Helyszíni mérések
A tervezési terület közelében egyhetes környezeti levegőminőségi mérést végeztettünk. A mérést a

debreceni Plánum ’97 Kft. végezte 2018. október 05-11. között. A mérés eredményeiről vizsgálati
jegyzőkönyv készült 40/64/Li/2018 számon (ld. B.1 Függelék).
● A mérés helyszíne: Debrecen-Kismacs, Orgona. u.

● Helye: EOV (X,Y) X=837876, Y=248795
A mérési ponton a környezeti levegőben 7x24 óra időtartamban (O3, CO, SO2. NO, NO2, NOx és
szálló por PM10 koncentráció mérése zajlott. Emellett a mérés során a meteorológiai viszonyok 60
perces átlagai kerültek rögzítésre.
A vizsgált módszerek, szabványok ismertetése a jegyzőkönyvben részletesen megtalálható.
A laboratórium NAH-1-1423/2017 számon akkreditált vizsgáló laboratórium.
51. Táblázat: A mérési eredmények értékelése

kén-dioxid nitrogén- szén- ózon PM10
(µg/m3) dioxid monoxid (µg/m3) (µg/m3)
(µg/m3) (µg/m3)
Órás átlag 2 18 248 51 28
Órás maximum 8 70 595 107 82
Órás határérték 250 100 10000 0 0
Órás HÉ túllépések 0 0 0 0 0
24 órás átlagértékek átlaga 2 18 248 51 23
24 órás átlagok max. 3 24 429* 86* 37
24 órás határérték 125 85 5000* 120* 50
24 órás HÉ túllépése 0 0 0 0 0
Forrás: Plánum '97 Kft. jegyzőkönyve alapján
Főbb megállapítás: az egyhetes mérés során sem az órás, sem a 24 órás értékekben nem volt
határérték túllépés a mért komponensek tekintetében.
A helyszíni mérések és az OLM adatok összevetése
A fejlesztési területhez hasonló OLM mérőpont adatait elemezve vizsgáljuk meg, van-e összefüggés
(korreláció) az egyedi mérési időszakban a két mérési ponton kapott adatok közt, és amennyiben
igen, az OLM mérőpont éves adatsoraiból, illetve éves átlagértékeiből következtethetünk a fejlesztési
terület levegőminőségének éves alakulására is.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
37. Ábra: Órás NO2 értékek összehasonlítása az OLM állomások és a helyszíni mérés adatai
között
NO2 adatok OLM automata állőmások és a helyszíni mérés

200
180
160
140
120
100
80
60
40
20
Hajnal u. ug/m3 Kalotaszeg tér ug/m3 Klinika ug/m3 Kismacs ug/m3
Forrás: OLM és Plánum '97 adatok
A fenti diagram mutatja a Klinikák és a kismacsi helyszíni mérések értékeinek egyidejű alakulását.
Statisztikai szempontból vizsgálva az adatsorokkal elvégzett korreláció analízis eredményei az
alábbiak:
NO2 esetében:
● tapasztalati korrelációs együttható: 0,84 egyirányú, pozitív, szoros erősségű

● szignifikancia szint: > 99%
A fentiek alapján megállapítható, hogy NO2 tekintetében a két mérési pont adatai közt erős
összefüggés áll fenn.
A többi komponensre vonatkozóan ilyen szoros összefüggés nem állapítható meg.
Háttérszennyezettséget befolyásoló körülmények
A tervezési terület Debrecen külterületén Kismacs településrészen mellett fekszik. Debrecen

Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar megye
és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város. A megye lakosságának mintegy 38,2%-a él itt. A
tervezési terület 1016 m-re fekszik Kismacs lakóterületétől északra. Debrecen 200 ezres
lakosságából 512 fő él Kismacson. A településrészre alacsony, családiházas, kertvárosias
lakókörnyezet jellemző, falusias jelleggel.
A tervezett, észak-nyugati gazdasági övezetben kialakítandó ipari park területe GIP övezet a város
szabályozási tervében. A terület sík jellegű, tereptárgyak, épített objektumok a terjedési viszonyokat
jelentősen nem befolyásolják. A területet szántók határolják. A M35. sz autópálya és a 33. sz. főút
forgalmából származó közlekedési kibocsátások a meghatározók a területen kialakuló
légszennyezettségi értékekre nézve.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen

Az építési munkafázisok bemutatásai
Az előzetes organizáció alapján a kivitelezés várhatóan 2 évig tart, mely során az alábbi munkákkal
lehet számolni:
● Földmunkák és alapozás,
● Vasbeton szerkezetépítési munkák,
● Homlokzati munkák,
● Belső építészeti munkák,
● Gépészeti, szerelési munkák,
● Kapcsolódó szállítások.
A munkaterület kiporzása
A gyár építése során az alapozási munkák és a tereprendezés jelentenek levegőterhelést, amely a
kiporzásból fakad. A kiporzás mértéke az időjárási viszonyoktól, alapvetően a csapadékos vagy
száraz időjárási jellegtől függ; az okozott hatása pedig főként a szélsebességtől és széliránytól. A
felülbecsléssel számolva az mondható, hogy az építés kiporzás miatti hatása kb. 200 m távolságon
belül érzékelhető. E távolság tekinthető az építési munkálatok hatásterületének, amely hatás csak a
kivitelezés és az adott munkafázis tartamáig jelentkezik.
38. Ábra: Építési tevékenységek hatásai
Forrás: Surfer
A terület határától 200 m-en belül jelenleg csak mezőgazdasági terület található. Távolabb
lakóépületek is találhatók D-i (tanyacsoport), DK-i (Kismacs) és Ny-i irányban. A lakóterületekre
fokozottan kell figyelni a kivitelezés munkák során. A tanyák és Kismacs lakóterületét az építési
szállítások tovább terhelhetik (ld. alább).
A munkagépek kibocsátásai
A beruházási helyszínen munkát végző, dízel üzemű munkagépek kipufogó gáza is hatótényezőként
jelenik meg: CO-, NOx-, CH-, részecske-kibocsátás várható. A fent említett (porterhelés
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
szempontjából jellemző) 200 m-es hatásterületnél várhatóan kisebb az a terület, ahol a munkagépek
CO-, NOx-, CH-, részecske-levegőterhelése érzékelhető hatást eredményezhet. Az építésben csak
olyan munkagépek vehetnek részt, amelyek megfelelnek e járművek műszaki és környezetvédelmi
követelményeiről szóló előírásoknak.
52. Táblázat: A munkagépek várható kibocsátásai

Jellemző munkagépek Teljesítmény CO (g/h) NOX (g/h) Korom (g/h)
(kW)
Daru 150 750 1380 80
Segéddaru 100 500 900 70
Homlokrakodó 110 550 1000 75
Földgyalu 125 625 1050 80
Forrás: Saját közelítő számítások
A felhasznált munkagépek száma, teljesítménye, területi mozgása, műszaki állapota határozza meg a
légszennyezés mértékét. Lehetőség szerint korszerű, kis légszennyezőanyag-kibocsátású
munkagépeket szükséges alkalmazni. Az építési munkák hatását összességében időszakosan
közepesen terhelőnek minősítjük.
Szállítási forgalom levegőterhelése

Az építőanyagok közúti szállításából származó levegőemisszió terhelés – elsősorban nitrogén-oxidok,
korom és szálló por – térben és időben változó, de az építkezés területén túl nem okoz jelentős
levegőszennyezést. A szállítási forgalom hatásainak megítéléséhez részletesebb organizációs- és
szállítási útvonal terv lenne szükséges. Az építési forgalmat dominánsan (12 t össztömeg feleleti)
teherautók bonyolítják, továbbá kisebb mértékben furgonok, kisteherautók, és a dolgozókat szállító
kisbuszok; míg az építési forgalomban a személyautók részaránya elhanyagolható lesz.
53. Táblázat: Építési forgalom a csúcsórára (munkakezdés, munka vége)

Építési szakasz Bejárás csúcs Szállítási fordulók csúcs
Előkészítő munkák Busz: 25/ó Nehézteher: 20/ó
Kisteher: 5/ó
Alapozás Busz: 35/ó Nehézteher: 30/ó
Kisteher: 5/ó
Szerkezet építése Busz: 35/ó Nehézteher: 25/ó
Kisteher: 5/ó
Kiegészítő épületek építése Busz: 25/ó Nehézteher: 15/ó
Kisteher: 5/ó
Géppark szállítása, beépítése Busz: 18/ó Nehézteher: 25/ó
Kisteher: 2/ó
Forrás: Tervezői becslés
A fajlagos kibocsátások meghatározásához az Európában széles körben elfogadott HBEFA 3.3

verzióját használtuk fel. (HBEFA: Handbook Emission Factors for Road Transport, azaz Közúti
Közlekedés Kibocsátási Faktorainak Kézikönyve.) A HBEFA adatbázis ún. járműrétegekhez
(járműkategória, üzemanyag, emissziós szabvány, űrtartalom alapján létrehozott csoportokhoz)
rendel hozzá emissziós faktorokat.
vonatkozóan, különböző járműsebességeknél
I. kat., személygépkocsik (g/km) II. kat., buszok, tehergépkocsik (g/km)
Sz. A. 20 30 50 80 20 30 50 80
(km/h) (km/h) (km/h) (km/h) (km/h) (km/h) (km/h) (km/h)
NO2 0.14 0.1 0.08 0.08 0.56 0.44 0.32 0.23
CO 0.37 0.22 0.19 0.17 1.58 1.4 0.92 0.9
PM 0.01 0.01 0.01 0.01 0.08 0.06 0.05 0.03
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
I. kat., személygépkocsik (g/km) II. kat., buszok, tehergépkocsik (g/km)

HC 0.03 0.02 0.01 0.01 0.16 0.12 0.09 0.04
NOx 0.44 0.32 0.25 0.23 6.03 4.58 3.38 1.96
Forrás: HBEFA
A fenti táblázatokban megadott, egy-egy járműre vonatkozó fajlagos kibocsátási adatot az immissziós
modellszámítást végző (IMMI) szoftver a korábban már megadott forgalmi intenzitással
összeszorozva számítja az adott útszakasz (vonalforrás) tényleges emisszióját g/(km*h) értékben,
légszennyező anyagok szerint.
55. Táblázat: Az építési szállítások kibocsátásai

NO2 CO PM10 HC NOx
(g/h*km) (g/h*km) (g/h*km) (g/h*km) (g/h*km)
Előkészítő 35.9 106.9 5.2 8.1 309.3
munkák
Alapozás 45.4 135.1 6.5 10.3 380.7
Szerkezet 47.1 138.7 6.8 10.5 395.6
építése
Kiegészítő 25.6 73.6 3.6 5.4 198.3
épületek építése
Géppark 35.1 105.2 5.1 8.0 307.4
szállítása,
beépítése
Forrás: IMMI
A használt útszakaszokon a vonatkozó kibocsátási fajlagosok alapján a szállítási tevékenység

néhány mikrogrammos növekedést okozhat a jelenlegi forgalmi kibocsátásokhoz képest. A
legnagyobb kibocsátások a ’Szerkezetépítés’ szakaszához kapcsolódnak. Ennél a fázisnál
megnéztük az út melletti immissziós növekményeket az út tengelyétől 10, 20 ill. 50 m-es távolságban.
56. Táblázat: Imisszió növekmények a szállítási útvonal 10, 20 illetve 50m távolságában
33. számú főút NO2 CO PM10 HC NOx
(µg/m3) (µg/m3) (µg/m3) (µg/m3) (µg/m3)
C-10m 4.7 13.7 0.7 1.0 39.2
C-20m 3.1 9.0 0.4 0.7 25.8
C-50m 1.3 3.8 0.2 0.3 10.8
C-100m 0.6 1.8 0.1 0.1 5.2
Forrás: IMMI
A fenti számítások az építési szállítás többlet hozzájárulására vonatkoznak. A távolabbi

útszakaszokon a forgalom eloszlásával a hozzájárulások, növekmények ennél alacsonyabbak. Az
érintett utak mentén jelentős számú érzékeny hatásviselő nem található. A fent számított értékek
szerint a szállítási forgalmak hatása 50 m felett már nem jelentős.
Az építési munkálatok során törekedni kell arra, hogy az építőanyagok szállítási útvonala a lehető
legrövidebb legyen. A szállítással porterhelés is megjelenhet, a járművek kerekéről az útra való
felhordás során és azt követően, a menetszél által, továbbá a szállított anyag kiporzásával. A burkolt
útra felhordott sarat úttisztító géppel és/vagy kézi erővel lehetőleg minél előbb el kell távolítani, hogy
száradása után a többi jármű ne verje fel, porzást okozva ezzel. A porszennyezés csökkentése céljából
az anyagszállító teherautókat le kell fedni, a szállításra használt útvonalakat és a deponált földanyagot
újrafelhasználásig kiporzás elleni védelem érdekében rendszeres időközökben locsolni kell. Az építés
légszennyezése minden esetben ideiglenes és egyidejűleg egy-egy területrészt terhel.
A kivitelezés idején a 6.1.5.1 fejezetben felsorolt levegővédelmi intézkedése megtétele javasolt.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen

Az üzem működése során a fűtési hőigények biztosításából és a technológiai kivezetések
(pontforrások) használatából származnak légszennyező kibocsátások.
4.5.4.1 Hőtermelés pontforrásai

Az autógyártás csarnok épületeinek (TU-TKB-TOF-TMO ld. 4. Ábra) fűtésére kazánok, illetve
gázégővel ellátott légkezelő egységek (550 kW AHU) kerülnek telepítésre. Az egyéb kiszolgáló
épületek fűtésére kisebb teljesítményű gázkazánok kerülnek beépítésre (32, 46,109, ill. 233 kW). Az
AHU-k és a nagyobb kazánok esetében a 140 kWth és annál nagyobb, de 50 MW th-nál kisebb teljes
névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező
anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 53/2017. (X. 18.) FM rendelet vonatkozó határértékeit kell
figyelembe venni. A hivatkozott FM rendeletben meghatározott (2018.12.20.) határidő miatt a
telepítésre kerülő tüzelőberendezések mindegyikét „II. kategóriájú tüzelőberendezésnek”19 tekintjük.
• Az FM rendelet 4. § (5) alapján az 1 MW th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű II.

kategóriájú tüzelőberendezés légszennyezőanyag-kibocsátására a rendelet 4. mellékletben
foglalt kibocsátási határértékek vonatkoznak.
• Az FM rendelet 4. § (5) alapján az 1 MW th-nál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű II.
kategóriájú tüzelőberendezés légszennyezőanyag-kibocsátására a rendelet 5. mellékletben
foglalt kibocsátási határértékek vonatkoznak.
Az 1 MW th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű II. kategóriájú tüzelőberendezésekre

vonatkozó kibocsátási határértékeket az alábbi táblázat mutatja.
57. Táblázat: Az 550 kW-os AHU berendezések kibocsátásai és határértékei

Légszennyező anyag Számított értékek Kibocsátási Határértékhez
[mg/m3] határérték [mg/m3] viszonyítva
Szilárd anyag 0 5 megfelel
Szén-monoxid (CO) 76 100 megfelel
Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) 91 250 megfelel
Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben 0 35 megfelel
kifejezve)
Forrás: 53/2017. (X. 18.) FM rendelet 4. melléklet
Az 1 MW th és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű II. kategóriájú

tüzelőberendezésekre vonatkozó kibocsátási határértékek az alábbi táblázatban láthatók.
58. Táblázat: A kazánok kibocsátásai és határértékei

Légszennyező anyag Számított értékek Kibocsátási Határértékhez
[mg/m3] határérték [mg/m3] viszonyítva
Szilárd anyag 0 5 megfelel
Szén-monoxid (CO) 69.1 100 megfelel
Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) 82.8 100 megfelel
Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben 0 35 megfelel
kifejezve)
Forrás: 53/2017. (X. 18.) FM rendelet 5. melléklet
A kibocsátási határértékek 273,15 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, száraz, szilárd tüzelőanyagok
esetében 6 tf%, folyékony vagy gázhalmazállapotú tüzelőanyagokkal működő, motoroktól és
gázturbináktól eltérő tüzelőberendezések esetében 3 tf%, motorok és gázturbinák esetében pedig 15
tf% oxigén tartalmú füstgázra vonatkoznak.
19
2 §: I. kategóriájú tüzelőberendezés: az a tüzelőberendezés, amelyet 2018. december 20-ig üzembe helyeztek, vagy az a tüzelőberendezés,
amely 2017. december 19. előtt kapott először létesítési engedélyt, és a tüzelőberendezést legkésőbb 2018. december 20-ig üzembe
helyezték. II. kategóriájú tüzelőberendezés: az I. kategóriájú tüzelőberendezéstől eltérő tüzelőberendezés.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A kazánok pontos típusai még nem kerültek kiválasztásra, így számításaink átlagos tüzelési
paraméterekkel készültek. A számítások során alkalmazott mg/kWh fajlagos kibocsátások a
kereskedelemben beszerezhető típusberendezésekre megadott átlagos értékek, ez később még
jelentősen csökkenhet amennyiben még korszerűbb berendezések lesznek kiválasztva.
A hőtermelési egységek kibocsátásai
020. Présüzem - TU
A présüzemben egy 815 kW-os kazán és 3 db 550 kW-os AHU kerül telepítésre.
59. Táblázat: A présüzem termikus pontforrásai

Jel Q (kW) Kémény NOx g/h CO g/h Hő- Füstgáz
magasság mérséklet m3/h
(m) (°C)
P20.1 550 25 66 99 160 722
P20.2 815 25 98 146.7 75 1070
P20.3 550 25 66 99 160 722
P20.4 550 25 66 99 160 722
Forrás: BMW
030. Karosszéria-gyártó üzem – TKB

A karosszéria üzemben két db 3,6 MW-os kazán és 43 db 550 kW-os AHU kerül telepítésre.
60. Táblázat: A karosszériaüzem termikus pontforrásai

(m) (°C)
P30.1 550 17 66 55 160 722
P30.2 550 17 66 55 160 722
P30.3 550 17 66 55 160 722
P30.4 550 17 66 55 160 722
P30.5 550 17 66 55 160 722
P30.6 550 17 66 55 160 722
P30.7 550 17 66 55 160 722
P30.8 550 17 66 55 160 722
P30.9 550 17 66 55 160 722
P30.10 550 17 66 55 160 722
P30.11 550 17 66 55 160 722
P30.12 550 17 66 55 160 722
P30.13 550 17 66 55 160 722
P30.14 550 17 66 55 160 722
P30.15 550 17 66 55 160 722
P30.16 550 17 66 55 160 722
P30.17 550 17 66 55 160 722
P30.18 3600 17 432 360 75 4727
P30.19 550 17 66 55 160 722
P30.20 550 17 66 55 160 722
P30.21 550 17 66 55 160 722
P30.22 550 17 66 55 160 722
P30.23 550 17 66 55 160 722
P30.24 550 17 66 55 160 722
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen

(m) (°C)
P30.25 550 17 66 55 160 722
P30.26 550 17 66 55 160 722
P30.27 550 17 66 55 160 722
P30.28 550 17 66 55 160 722
P30.29 550 17 66 55 160 722
P30.30 550 17 66 55 160 722
P30.31 550 17 66 55 160 722
P30.32 550 17 66 55 160 722
P30.33 550 17 66 55 160 722
P30.34 550 17 66 55 160 722
P30.35 550 17 66 55 160 722
P30.36 550 17 66 55 160 722
P30.37 550 17 66 55 160 722
P30.38 550 17 66 55 160 722
P30.39 550 17 66 55 160 722
P30.40 550 17 66 55 160 722
P30.41 550 17 66 55 160 722
P30.42 550 17 66 55 160 722
P30.43 550 17 66 55 160 722
P30.44 550 17 66 55 160 722
P30.45 3600 17 432 360 75 4727
Forrás: BMW
040. Felületkezelő (festő) üzem – TOF

A felületkezelő üzemben egy db 7 MW-os kazán és egy db 550 kW-os AHU kerül telepítésre.
61. Táblázat: A felületkezelő üzem termikus pontforrásai

(m) (°C)
P40.2.1 550 4.5 72 66 160 724
P40.2.2 7000 4.5 916 840 75 9219
Forrás: BMW
050.-060.-070. Jármű összeszerelő üzem, Logisztika, Készjármű - TMO-TLO-TGF

A járműösszeszerelő üzemben egy db 3,5 MW-os kazán és 13 db 550 kW-os AHU kerül telepítésre.
62. Táblázat: A járműösszeszerelő üzem termikus pontforrásai

(m) (°C)
P50.1.1 550 16.45 66 55 160 722
P50.1.2 550 16.45 66 55 160 722
P50.1.3 550 16.45 66 55 160 722
P50.1.4 550 16.45 66 55 160 722
P50.1.5 550 16.45 66 55 160 722
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen

(m) (°C)
P50.1.6 550 16.45 66 55 160 722
P50.1.7 550 16.45 66 55 160 722
P50.1.8 550 16.45 66 55 160 722
P50.1.9 550 16.45 66 55 160 722
P50.1.10 3500 16.45 420 350 75 4596
P50.1.11 550 16.45 66 55 160 722
P50.1.12 550 16.45 66 55 160 722
P50.1.13 550 16.45 66 55 160 722
P50.1.14 550 16.45 66 55 160 722
Forrás: BMW
Egyéb épületek
A központi épületbe egy db 1 MW-os kazán és 2db 550 kW-os AHU kerül telepítésre. Az oktató
központ fűtése egy 233 kW-os kazánnal valósul meg. Ezen kívül az üzemeltetés és tűzoltóság
épületébe kerül agy 109 kW-os kazán, az olaj- és vegyszerraktár épületébe egy 32 kW-os kazán és a
hulladéktároló épületébe egy 46 kW-os kazán kerül.
A 140 kW alatti teljesítményű berendezések nem bejelentés köteles pontforrások.
63. Táblázat: Az egyéb épületek termikus pontforrrásai

kód Jel Q (kW) Kémény NOx g/h CO g/h Hő- Füstgáz
magasság mérsékl m3/h
(m) et
(°C)
OB P01,1 550 14.5 66 55 160 722
P01.2 1000 14.5 120 100 160 1313
P01,3 550 14.5 66 55 160 722
TC P12.1 233 15 28 23 160 306
FM P91.2 109 10.5 13.8 11 160 143
CS P85.2 32 6.5 3.84 3 160 42
WC P92.1 46 15 4.6 4 160 60
Forrás: BMW
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
39. Ábra: A termikus pontforrások elhelyezkedése
Forrás: BMW
4.5.4.2 A gyártási tevékenység technológiai kibocsátásai

020. Présüzem - TU
Nincs technológiai pontforrás.
030. Karosszéria-gyártó üzem – TKB

Nincs technológiai pontforrás.
040. Felületkezelő (festő) üzem technológiai pontforrásai -TOF
A technológiai folyamatok üzemcsarnokban folynak. Az adott technológiai lépéseknél elszívó

berendezések szívják el a levegőt és tisztító berendezéseken vezetik át, majd a leválasztás után a
tisztított levegőt a szabadba engedik.
A következő táblázatban bemutatásra kerülő pontforrások a 2.6.1.3 fejezetben bemutatott

technológiai leíráshoz kapcsolódnak.
64. Táblázat: A kibocsátások jellemző paraméterei

Jel Berendezés Kémény Átmér. Hossz Szél. Kibocs. Térfogat Hőm.
magassá (mm) (mm) (mm) felület áram (°C)
g (m) (m2) (m3/h)
P40.1 Festőkabin kürtő 1 35 1300 2600 3.38 75000 35
P40.2 Festőkabin kürtő 2 35 1300 2600 3.38 75000 35
P40.3 TC kemence 1 29 800 0.50 11000 150
P40.4 TC kemence 2 29 800 0.50 11000 150
P40.5 EC kemence 1 29 800 0.50 16400 180
P40.6 EC kemence 2 29 800 0.50 16400 180
P40.7 PVC kemence 1 29 800 0.50 11800 180
P40.8 PVC kemence 2 29 800 0.50 11800 180
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Jel Berendezés Kémény Átmér. Hossz Szél. Kibocs. Térfogat Hőm.

magassá (mm) (mm) (mm) felület áram (°C)
g (m) (m2) (m3/h)
P40.9 UBS kürtő 1 29 1600 2400 3.84 6000 35
P40.10 UBS kürtő 2 29 1600 2400 3.84 6000 35
P40.11 Tömítés kürtő 1 29 1600 2400 3.84 6000 35
P40.12 Tömítés kürtő 2 29 1600 2400 3.84 6000 35
P40.13 Festékkeverő kürtő 29 1700 2100 3.57 93000 35
P40.14 KPR/RTO 1 29 1200 1200 1.44 6000 250
P40.15 KPR/RTO 2 29 1200 1200 1.44 6000 250
P40.16 ASU Viasz 1 29 2200 1800 3.96 130000 35
P40.17 ASU Viasz 2 29 2200 1800 3.96 130000 35
P40.18 WDs ASU 1 29 1600 2400 3.84 130000 35
P40.19 WDs ASU 2 29 1600 2400 3.84 130000 35
P40.20 Shop ASU 2 29 3200 1800 5.76 130000 35
P40.21 Shop ASU 1 29 3200 1800 5.76 130000 35
P40.22 Shop ASU 3 29 3200 1800 5.76 130000 35
P40.23 Shop ASU 4 29 3200 1800 5.76 130000 35
P40.24 Shop ASU 5 29 3200 1800 5.76 130000 35
P40.25 Szociális helység 29 3200 1800 5.76 130000 35
ASU
P40.26 Viasz kemence 1 29 350 0.10 7000 100
P40.27 Viasz kemence 2 29 350 0.10 7000 100
P40.28 ROW 1 20 350 0.10 7000 >90
P40.29 ROW 2 20 350 0.10 7000 >90
P40.30 KPR/RTO Kürtő 1 29 1300 2600 3.38 50000 35
P40.31 KPR/RTO Kürtő 2 29 1300 2600 3.38 50000 35
P40.32 Kürtő BC 1 35 1300 2600 3.38 50000 35
P40.33 Kürtő BC 2 35 1300 2600 3.38 50000 35
P40.34 Kürtő CC 1 35 1300 2600 3.38 50000 35
P40.35 Kürtő CC 2 35 1300 2600 3.38 50000 35
Rövidítés magyarázat:
● EC (E-coat) elektroforetikus festés
● TC (Top coat) fedőfestés
● KPR/RTO termikus véggáztisztítás
● BC (basecoat) belső alapréteg
● CC (clearcoat) külső alapréteg, fedőlakk
● ROW festékjavítás keréken
● ASU (air supply unit) levegőellátó egység
● WDs (workdesk) munkaasztal
● UBS (Underbody Sealing) alvázvédelem
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
40. Ábra: Technológiai források - festőüzem
Forrás: BMW
Határértékek
A határértékekről általánosságban a 4/2011. (I.14.) VM rendelet rendelkezik. Az általános technológiai
kibocsátási határértékeket a 6. melléklet tartalmazza.
A technológiai pontforrások kibocsátási adatait a beruházó (BMW) biztosította a meglévő, működő

referencia üzemek adatai és számított tervezési adatok alapján.
65. Táblázat: A szervetlen szennyezőanyagok kibocsátási koncentrációnak megfeleltetése

Szennyező Mértékegység Maximális Határérték Megfelelés
anyag kibocsátási
koncentráció
NOx mg/m3 40 500 megfelel
3
SO2 mg/m 1 500 megfelel
CO mg/m3 60 500 megfelel
PM10 mg/m3 0,1 150 megfelel
Forrás: 4/2011. (I.14.) VM rendelet
Szerves anyagokra vonatkozó kibocsátási szabályok
A 4/2011. (I.14.) VM rendelet 6. melléklet 2.31. pontjának releváns előírásai szerint.
66. Táblázat: Szerves anyagokra vonatkozó kibocsátási szabályok

1 Osztály Légszennyező anyag tömegárama Kibocsátási határérték
(a táblázat szerint) [kg/h] (légszennyező anyag
koncentráció)
[mg/m3]
4 C 3 vagy ennél nagyobb 150
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
● Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is be
kell tartani a fenti határértékeket.
● Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén a
kibocsátási határérték: 3 kg/h vagy ennél nagyobb tömegáram esetén összesen legfeljebb 150
mg/m3, de a saját osztályra vonatkozó határérték önmagában sem léphető túl.
● A táblázatban nem szereplő anyagot abba az osztályba kell sorolni, amelyhez tartozó anyagokhoz
a legközelebb áll a környezeti hatás szempontjából.
● A rákkeltő anyagokra megadott határértékeket az általános kibocsátási határértékek nem
befolyásolják.
Szerves anyagok osztályba sorolása
Az osztályba sorolás R. 6. melléklet 2.4. pontja alapján történt. A beruházó referenciaüzemeiben

történt mérések adatai alapján, a mért anyagok közül azok kerültek kiválasztásra, melyek mért értékei
a mérési hibahatárt meghaladták.
67. Táblázat: Kibocsátott szerves anyagok osztályba sorolása

Sorszám Légszennyező anyag [CAS szám] Képlet Osztály
22. Metil-etil-keton (2-Butanon) [78-93-3] C4HO C
169. 4-Metil-2-pentanon [108-10-1] C6H12O C
89. Etil-benzol [100-41-4] C8H10 C
121. Izopropil-benzol [98-82-8] C9H12 C
224. Trimetil-benzol(ok) [108-67-8] C9H12 C
pl. mezitilén: 1,3,5-trimetil
benzol
25. n-Butil-benzol [104-51-8] C10H14 C
215. Toluol [108-88-3] C7H8 C
229. Xilol [1330-20-7] C8H10 C
A kibocsátott anyagok közül 3, a n-propilbenzol, 1,2,4 trimetil benzol és a 1,3 diklór benzol nem
található a 4/2011. (I.14.) VM rendelet 6. mellékletében.
A szabályok szerint a környezeti hatásuk alapján a legközelebb álló csoportba kell besorolni, ami így
szintén a C csoport lesz.
68. Táblázat: A szerves szennyezőanyagok kibocsátási koncentrációnak megfeletetése

Szennyező CAS szám Maximális kibocsátási Kibocsátási Megfelelés
anyag koncentráció határérték
(mg/m3) (mg/m3)
Benzol [71-43-2] 0,25 5 megfelel
Metil-etil-keton [78-93-3] 0,4 150* megfelel
4-Metil-2-pentanon [108-10-1] 0,014 150* megfelel
Etil-benzol [100-41-4] 1 150* megfelel
Izopropil-benzol [98-82-8] 0,035 150* megfelel
n-propilbenzol [103-65-1] 0,1 - megfelel
1,3,5 trimetil [108-67-8] 0,26 150* megfelel
benzol
1,2,4 trimetil [95-63-6] 1 - megfelel
benzol
1,3 diklór benzol [541-73-1] 0025 - megfelel
n-Butil-benzol [104-51-8] 0,025 150* megfelel
Toluol, Xilol [108-88-3] 2,3 150* megfelel
Forrás: 4/2011. (I.14.) VM rendelet 6. melléklet
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
*A szerves szennyezők (kivéve benzol) a 3 kg/h-t tömegáramot nem érik el így a 150 mg/m 3
határérték betartása nem vonatkozik rájuk. Ennek ellenére a fenti táblázat szerint a technológiai
pontforrások kibocsátási koncentrációi megfelelnek a kibocsátási határértéknek.
Technológiai pontforrások kibocsátásai
69. Táblázat: Technológiai szervetlen kibocsátások

Jel NOx SO2 CO PM10
(g/h) (g/h) (g/h) (g/h)
P40.1 375 75 750 7.5
P40.2 375 75 750 7.5
P40.3 440 11 660 1.1
P40.4 440 11 660 1.1
P40.5 656 16.4 984 1.64
P40.6 656 16.4 984 1.64
P40.7 472 11.8 708 1.18
P40.8 472 11.8 708 1.18
P40.9 120 6 180 0.6
P40.10 120 6 180 0.6
P40.11 120 6 180 0.6
P40.12 120 6 180 0.6
P40.13 186 93 465 9.3
P40.14 360 6 360 0.6
P40.15 360 6 360 0.6
P40.16 130 65 260 13
P40.17 130 65 260 13
P40.18 130 65 260 13
P40.19 130 65 260 13
P40.20 130 65 260 13
P40.21 130 65 260 13
P40.22 130 65 260 13
P40.23 130 65 260 13
P40.24 130 65 260 13
P40.25 130 65 260 13
P40.26 280 7 420 0.7
P40.27 280 7 420 0.7
P40.28 280 7 420 0.7
P40.29 280 7 420 0.7
P40.30 3000 50 3000 5
P40.31 3000 50 3000 5
P40.32 1000 50 1500 5
P40.33 1000 50 1500 5
P40.34 1000 50 1500 5
P40.35 1000 50 1500 5
Forrás: BMW
70. Táblázat: Technológiai szerves kibocsátások I.

Jel Összes Benzol Metil-etil- 4-Metil-2- Etil-benzol Izopropil-benzol
VOC (g/h) keton penaton (g/h) (g/h)
(g/h) (g/h) (g/h)
P40.1 293.25 3 5.25 0.975 75 2.325
P40.2 293.25 3 5.25 0.975 75 2.325
P40.3 36.982 0.11 0.66 0.143 7.15 0.33
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Jel Összes Benzol Metil-etil- 4-Metil-2- Etil-benzol Izopropil-benzol

VOC (g/h) keton penaton (g/h) (g/h)
(g/h) (g/h) (g/h)
P40.4 36.982 0.11 0.66 0.143 7.15 0.33
P40.5 31.16 0.164 0.656 0.2132 3.28 0.574
P40.6 31.16 0.164 0.656 0.2132 3.28 0.574
P40.7 14.278 2.95 0.708 0.1534 3.54 0.236
P40.8 14.278 2.95 0.708 0.1534 3.54 0.236
P40.9 0.12 0.06 0.078 0.078 0.078 0.078
P40.10 0.12 0.06 0.078 0.078 0.078 0.078
P40.11 0.12 0.06 0.078 0.078 0.078 0.078
P40.12 0.12 0.06 0.078 0.078 0.078 0.078
P40.13 2.79 0.93 1.209 1.209 1.209 1.209
P40.14 4.986 0.06 0.078 0.078 0.12 0.12
P40.15 4.986 0.06 0.078 0.078 0.12 0.12
P40.16 6.11 2.6 1.69 1.82 1.69 1.69
P40.17 6.11 2.6 1.69 1.82 1.69 1.69
P40.18 3.9 1.3 1.69 1.69 1.69 1.69
P40.19 3.9 1.3 1.69 1.69 1.69 1.69
P40.20 3.9 1.3 1.69 1.69 1.69 1.69
P40.21 3.9 1.3 1.69 1.69 1.69 1.69
P40.22 3.9 1.3 1.69 1.69 1.69 1.69
P40.23 3.9 1.3 1.69 1.69 1.69 1.69
P40.24 3.9 1.3 1.69 1.69 1.69 1.69
P40.25 3.9 1.3 1.69 1.69 1.69 1.69
P40.26 0.21 0.07 0.091 0.091 0.091 0.091
P40.27 0.21 0.07 0.091 0.091 0.091 0.091
P40.28 0.21 0.07 0.091 0.091 0.091 0.091
P40.29 0.21 0.07 0.091 0.091 0.091 0.091
P40.30 1.5 0.65 0.65 0.65 0.65 0.65
P40.31 1.5 0.65 0.65 0.65 0.65 0.65
P40.32 71.2 0.5 10 0.65 7.5 0.65
P40.33 71.2 0.5 10 0.65 7.5 0.65
P40.34 25 0.5 20 0.65 2.5 0.65
P40.35 25 0.5 20 0.65 2.5 0.65
Forrás: BMW
71. Táblázat: Technológiai szerves kibocsátások II.

Jel n-Propil- 1,3,5-Trimetil- 1,2,4-Trimetil 1,3-Diklór- n-Butil Toluol+
benzol benzol benzol benzol benzol Xilol
P40.1 4.5 8.25 26.25 0.975 0.975 172.5
P40.2 4.5 8.25 26.25 0.975 0.975 172.5
P40.3 0.66 1.65 4.95 0.275 0.143 22.55
P40.4 0.66 1.65 4.95 0.275 0.143 22.55
P40.5 1.64 4.264 16.4 0.328 0.41 20.008
P40.6 1.64 4.264 16.4 0.328 0.2132 20.008
P40.7 0.826 1.888 7.08 0.1534 0.1534 1.888
P40.8 0.826 1.888 7.08 0.1534 0.1534 1.888
P40.9 0.078 0.078 0.078 0.078 0.078 0.18
P40.10 0.078 0.078 0.078 0.078 0.078 0.18
P40.11 0.078 0.078 0.078 0.078 0.078 0.18
P40.12 0.078 0.078 0.078 0.078 0.078 0.18
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Jel n-Propil- 1,3,5-Trimetil- 1,2,4-Trimetil 1,3-Diklór- n-Butil Toluol+

benzol benzol benzol benzol benzol Xilol
P40.13 1.209 1.209 1.209 1.209 1.209 2.79
P40.14 0.3 0.732 3 0.12 0.078 0.54
P40.15 0.3 0.732 3 0.12 0.078 0.54
P40.16 1.69 1.69 1.69 1.69 1.69 3.9
P40.17 1.69 1.69 1.69 1.69 1.69 3.9
P40.18 1.69 1.69 1.69 1.69 1.69 3.9
P40.19 1.69 1.69 1.69 1.69 1.69 3.9
P40.20 1.69 1.69 1.69 1.69 1.69 3.9
P40.21 1.69 1.69 1.69 1.69 1.69 3.9
P40.22 1.69 1.69 1.69 1.69 1.69 3.9
P40.23 1.69 1.69 1.69 1.69 1.69 3.9
P40.24 1.69 1.69 1.69 1.69 1.69 3.9
P40.25 1.69 1.69 1.69 1.69 1.69 3.9
P40.26 0.091 0.091 0.091 0.091 0.091 0.21
P40.27 0.091 0.091 0.091 0.091 0.091 0.21
P40.28 0.091 0.091 0.091 0.091 0.091 0.21
P40.29 0.091 0.091 0.091 0.091 0.091 0.21
P40.30 0.65 0.65 0.65 0.65 0.65 1.5
P40.31 0.65 0.65 0.65 0.65 0.65 1.5
P40.32 3.5 3.1 20 0.65 0.65 22
P40.33 3.5 3.1 20 0.65 0.65 22
P40.34 1.05 1.05 10 0.65 0.65 7.5
P40.35 1.05 1.05 10 0.65 0.65 7.5
Forrás: BMW
Illékony szerves vegyület (VOC) kibocsátások
A felületkezelő/festő üzem működtetése egységes környezetvédelmi engedélyezéshez kötött

tevékenység. Az eljárás lefolytatása az előkészítés későbbi fázisában várható, mely során az
üzemegység technológiai kibocsátásai a telepítendő technológia jobb ismeretében további
pontosításra kerülnek.
Jelen hatásvizsgálati fázisban annyit emelünk ki, hogy fenti általános légszennyezőanyag kibocsátási
szabályozáson túl, a szerves oldószerek használata miatt e technológia az ún. VOC rendelet
(26/2014.III.25. VM rendelet) hatálya alá is esik. A járműfestésre vonatkozó határértékeket a rendelet
3. melléklet a tartalmazza (1.2. pont).
72. Táblázat: Járműfestés oldószer-felhasználási és -termelési küszöbértékei és a teljes VOC-

kibocsátás határértékei
Tevékenység és besorolási Termelési küszöbérték Teljes VOC kibocsátás
küszöbérték (a festett termék éves határértéke
(oldószer-felhasználás, darabszámára vonatkozik)
tonna/év)
Új személygépjárművek festése >5000 45 g/m2 vagy 1,3
(>15) kg/karosszéria +33 g/m2
Forrás: 26/2014. (III.25.) VM rendelet
Az üzem teljes VOC-kibocsátási határértéke a festett termék teljes felületére vonatkoztatott illékony
szerves vegyületek kibocsátott összes tömegében [g/m 2], valamint a festett járműkarosszéria
darabszámára vonatkoztatott VOC-kibocsátás összes tömegében [kg/karosszéria] van kifejezve.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A telepítendő technológia és a felületkezelésre váró modell-összetétel pontosabb ismerete nélkül a

VOC kibocsátás referencia üzemből származó (bevalláson alapuló) értékét tudjuk összehasonlítani az
irányadó szabályozással.
73. Táblázat: A VOC kibocsátások megfeleltetése

A referencia üzem A vonatkozó A magyar Megfelelés
számított értéke német határérték határérték
(Lipcse) (31. BImSchV) (26/2014. (III. 25.)
VM rendelet)
VOC kibocsátás 8,9 35 45 megfelel
(g/m2)
VOC kibocsátás 0,88 0,9 1,3 megfelel
(kg/karosszéria)
Forrás: BMW
Az újabb és korszerűbb technológiának köszönhetően a tervezett debreceni gyár festőüzeme

várhatóan a referenciaüzem értékeinél is kedvezőbb értékeket fog elérni.
050.-060.-070. Jármű összeszerelő üzem, Logisztika, Készjármű - TMO-TLO-TGF

A TGF üzemrészen a gépjárművek teszteléséhez tartozó próbapad elszívó berendezéséhez
kapcsolódik technológiai kibocsátás.
A futómű dinamikus mérési idejének időtartama járművek szerint változik.
Átlagos járatás:
● min. 3 perc
● átlagosan 3,5-4 perc
● max. 4,5 perc
A teszt során az autó 0 km/h-ról felgyorsul 120-140 km/h-ra és onnan visszafékez. A ciklus alatt az
autó megtesz 3-4 km-t. Egy óra alatt 15 ilyen ciklus valósítható meg, az autók cseréjét is
figyelembevéve. A teljes ciklus átlagsebessége 36 km/h.
A személygépkocsikra (M1 kategória[1]) vonatkozó európai kibocsátási normák, g/km értékben az

alábbiakban láthatók.
74. Táblázat: Euro 6 normák

Szint Dátum CO HC NOx PM
Euro 6 dízel 2014. szeptember 0,5 - 0,08 0,005
Euro 6 benzin 2014. szeptember 1,0 0,1 0,06 0,005
Forrás: EU szabályozás
Számított kibocsátások
75. Táblázat: A próbapad kibocsátásai

CO HC NOx PM
(g/h) (g/h) (g/h) (g/h)
dízel 12.5 0 2 0.125
benzin 25 2.5 1.5 0.125
összesen 37.5 2.5 3.5 0.25
Forrás: Saját számítás
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A tesztpadra vonatkozó kibocsátási határértékeket a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. mellékletben

megadott eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékek a 2.53.1. Gépjárművek javításánál a
motorok járatása (üzemeltetés, tesztelés) pontban szabályozza.
76. Táblázat: Eljárásspecifikus határértékek

Technológia Kibocsátási koncentráció Kibocsátási határérték [mg/m3]
[mg/m3]
Gépjárművek Nitrogén-oxidok Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szén-monoxid
javításánál a motorok (NO2-ben megadva) (NO2-ben megadva)
járatása
Benzin üzemű motorok 30 500 500 1000
esetében
Dízel üzemű motorok 40 250 1000 1000
esetében
Forrás: 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. melléklet
A határértékeket belsőégésű gépjármű motorok javítása során kell alkalmazni, amennyiben azok
kipufogórendszere pontforráshoz kapcsolódik. A tervezett üzemben a próbapad működtetése ezzel
egyenértékű.
4.5.4.3 Hozzájárulás a kialakuló légszennyezettséghez (immisszió)

Transzmissziós számítások módszere
A modellezéséhez az IMMI 2018-es (441) 13.08.2018-as verzióját használtuk. Az IMMI a pontforrás
modellezésére vonatkozóan, a hazai MSZ 21459/2-81 szabványhoz hasonlóan, Gauss eloszláson
alapuló számítást alkalmaz. A program valós EOV koordinátájú pontokra számítja ki a
légszennyezettség pontos értékét. Az immisszió meghatározásakor a kialakuló légszennyezettségi
viszonyokat a 832000, 247000 – 841000, 253000 EOV koordináták között vizsgáltuk (9 km x 6 km= 54
km2). A vizsgált területen alapvetően 50 x 50 m-es rácshálóval kerültek kijelölésre a számítási pontok,
melyek kontúrozásával állítottuk elő a légszennyezettségi ábrákat. A modellszámítás (immisszió
meghatározás) során a terhelési koncentráció minden esetben a légzési zónára, z = 2 m magasságra
vonatkozik.
A modellvizsgálatok során figyelembe vett paraméterek

● Kibocsátások tömegárama (g/h), térfogatárama (m3/h)
● A kibocsátások geometriája (magasság, átmérő)
● A kibocsátások fizikai tulajdonságai (hőmérséklet)
● Meteorológia (szélsebesség, szélirány, stabilitás)
A modellvizsgálatok során a nagy távolságok és a jelenlegi terepi jelleg miatt domborzati, és
épülethatásokat nem vettünk figyelembe. A modellezés során figyelembe vett kibocsátásokat
fentiekben összegeztük.
A rövid (órás) átlagos értékek meghatározásához a legnagyobb gyakorisággal előforduló meteorológiai

paraméterek mellett kialakuló koncentrációváltozást a legnagyobb (leggyakoribb) valószínűséggel
előforduló É-ÉK-i szélirány, D stabilitási indikátor (semleges) és átlagos szélsebesség (2 m/s)
figyelembevételével határoztuk meg.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
41. Ábra: A leggyakoribb mereorológiai feltételek melett kialakuló rövididejű immissziós

hozzájárulás
Forrás: IMMI
Az NOx és CO hozzájárulásokat a hőtermelő kazánok és a nagy technológiai pontforrások együttesen

okozzák, terjedési képük nagyon hasonló. Megállapítható, hogy az NOx értékek határértéknek való
megfelelése esetén a CO értékek is a határérték alatt maradnak. A leggyakoribb meteorológiai
állapotban az NOx maximális értéke 23-24 µg/m3, mely értékek a pontforrásoktól 240-260 m-re
alakulnak ki. Ez a távolság még a gyár területén belül van.
A délre eső tanyákon a növekmény értéke ezen időszakok alatt 5-15 µg/m3 közé esik. Ahogy a szélirány
a szélsebesség és a stabilitás változik, úgy változik ezzel a kialakuló érték is.
A következőkben bemutatjuk, hogy e paraméterek változása milyen hatással van a „füstfáklya” képére.
42. Ábra: NOx Ny szél esetén D, 2m/s 43. Ábra: NOx ÉNy szél esetén D, 2m/s
Forrás: IMMI Forrás: IMMI
A szélirány változása más maximális eredményt hoz, mivel elhelyezkedésük miatt másként
összegződnek az egyes pontforrások hozzájárulásai.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
44. Ábra: NOx ÉK szél esetén A, 1m/s 45. Ábra: NOx ÉK szél esetén F, 5m/s
A labilis (A) légköri állapotban, kis szélsebesség mellett a szennyezőanyag csóva nagyrészt a
gyártelepen belül marad. A stabil (F) légállapotban a szennyeződés messzebbre jut el, viszont kisebb
talajközeli koncentrációk alakulnak ki.
46. Ábra: 98 % percentilis NOx 47. Ábra: Éves átlag NOx
A maximális elérhető hozzájárulás mértékének számításához az OMSZ-től kapott mátrixot

használtuk, mely 5 év statisztikáját tartalmazta. Az ábra kontúrjai a területen elvileg kialakulható
legmagasabb (maximális) értékeit (98% percentilis) mutatja. A program pontonként veszi a
legkritikusabb paramétert és azzal számolja az elvi legmagasabb koncentráció értéket (ezek az
értékek nem feltétlen azonos időpontban alakulnak ki). A 47. Ábra szintén az OMSZ mátrixán alapul,
de ennél a számításnál egy egyszerű súlyozással, a meteorológiai állapotok gyakoriságának
arányában veszi alapul a szennyezőanyagok terjedését. Ezzel a módszerrel határoztuk meg a
hosszútávú (éves) légszennyezési hozzájárulásokat.
77. Táblázat: Légszennyező anyagok tervezési irányértékei és a maximális értékek

Szennyező Max számított érték Tervezési érték Veszélyességi
fokozat
Éves 24 órás órás 24 órás órás
nitrogén- 8.7 66 135 150 200 II.
oxidok (NOx)
Forrás: 4/2011. (I.14.) VM rendelet 2. melléklet és számítás
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A legmagasabb koncentráció értékek az üzem területén, ingatlanán belül alakulnak ki 130-135 µg/m3
között, ami egyben azt is jelenti, hogy ennél magasabb órás többlet nem alakul ki másutt. Ezen
maximális értékkel jellemzett órák száma nem éri el az éves órák 2-5%-át.
Immisszió
Nitrogén-oxidok
Alapállapot + maximális hozzájárulás = 30 µg/m3 +135 µg/m3 = 165 µg/m3 < 200 µg/m3 (határérték),
mely fentiek szerint a telephelyen belül alakulhat ki.
A 47. Ábra hosszútávú (éves) átlagos értékek alakulását mutatja, amiből látható, hogy az üzemi
területen kívül 2-4 µg/m3 NOx-többlet várható.
Szálló por
48. Ábra: A PM10 maximális hozzájárulásai 98 % percentilis
Forrás: IMMI
78. Táblázat: Légszennyező anyagok egészségügyi határértékei és a max kialakuló értékek

Szennyező CAS Max érték Határérték Veszélyességi
fokozat
órás éves órás 24 órás éves
kén-dioxid [7446-09-5] 5,3 0,41 250 125 50 III.
(SO2)
szén-monoxid [630-08-0] 148 8,5 10 000 5000 3000 II.
(CO) 0
Szálló por 0,5 0,04 50 40 III.
(PM10)
Forrás: 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1. melléklet
Veszélyességi fokozatok (az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásuk alapján):
● I.: különösen veszélyes

● II.: fokozottan veszélyes
● III.: veszélyes
● IV.: mérsékelten veszélyes
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A fenti szennyezőanyagok tekintetében mind a rövid távú (órás), mind a hosszútávú értékek (éves)
hozzájárulásai bőven a határérték alatt alakultak. Jellemzően a határértékek 2-5 %-a körül.
Szerves szennyezők
Benzol:
A lehetséges kibocsátások közül a benzol kiemelt jelentőségű (rákkeltő) anyagok közé sorolandó,
egészségügyi határértékkel szabályozott. Tekintettel a fokozott egészségügyi kockázatra, annak is a
kitettség mértékétől és idejétől való függésére, alább e szennyezőre a lehetségesen kialakuló
legnagyobb területi értékeket jelenítjük meg.
49. Ábra: A benzol komponens maximális kialakuló értékei 98%-os percentilis
Forrás: IMMI
79. Táblázat: Benzol egészségügyi határértékei és a legnagyobb kialakuló érték

Szerves CAS Max érték Határérték Veszélyességi
szennyező µg/m3 µg/m3 fokozat
órás éves órás 24 órás éves
Benzol [71-43-2] 0,3 0,008 - 10* 5** I.
*öt év után felülvizsgálatra kerül
**(Meghatározására alkalmazott mérési program: folyamatos mérés vagy legalább heti egy-egy,
véletlenszerűen kiválasztott 24 órás mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során
egyenletesen elosztott, legalább nyolc héten keresztül végzett 24 órás, illetőleg 168 órás mérés.)
Benzol esetén látható, hogy a legmagasabb várható koncentrációk is nagyságrendekkel a határérték

alatt maradnak. 0,2 µg/m3-t meghaladó értékek csak a gyár területén alakulnak ki.
Egyéb szerves szennyezők:
A többi szerves anyagra a jogszabály tervezési irányértéket állapít meg.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
80. Táblázat: Légszennyező anyagok tervezési irányértékei és a legnagyobb kialakuló értékek

Szerves CAS Max érték Tervezési érték Veszélyességi
szennyező µg/m3 µg/m3 fokozat
órás éves 24 órás órás
Metil-etil-keton [78-93-3] 0,3 0,024 300 300 IV.
4-Metil-2- [108-10-1] 0,07 0,0055 20 50 III.
pentanon
Etil-benzol [100-41-4] 0,63 0,054 20 20 IV.
Izopropil-benzol [98-82-8] 0,08 0,0064 14 14 III.
n-propilbenzol [103-65-1] 0,13 0,011 - - -
1,3,5 trimetil [108-67-8] 0,18 0,015 1000 2000 III.
benzol
1,2,4 trimetil [95-63-6] 0,6 0,04 - - -
benzol
1,3 diklór benzol [541-73-1] 0,074 0,0059 - - -
n-Butil-benzol [104-51-8] 0,07 0,0053 - - -
Toluol, Xilol [108-88-3] 1,5 0,13 200 600 IV.
Az egyéb szerves szennyezők kibocsátása is jóval elmarad a tervezési határértékektől.
Immissziós modellszámítások összegzése

A fenti vizsgálatok alapján a pontforrások működése esetén az immissziós határértékek betarthatók,
(a legkritikusabb meteorológiai állapotokban is). A leggyakoribb meteorológiai feltételek mellett, illetve
a hosszútávú átlagolást figyelembe véve a létesítménynek nincs jelentős hatása az ipari területen
kívül, a hatás az iparterületen terhelő lakott területeken elviselhető.
Kritikus pont számítások
A fenti grid (területi) számítások mellett pontszámításokkal is ellenőriztük a tervezett telephely

környezetében található lakóépületeknél kialakuló légszennyezettségi értékeket. A teljes táblázatot a
B.2 függelékben közöljük. A következő ábrán csak az NOx komponensre mutatjuk be számítási
eredményeket.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
50. Ábra: Kijelölt kritikus pontokra számított elvi legmagasabb órás NOx koncentráció-növekmény
Forrás: IMMI
A fent kapott eredmények teljesen összhangban vannak a korábban bemutatott 98% percentilis
ábrával. Ezen eredmények alapján kijelenthető, hogy órás határérték túllépés nem várható az
alapszennyezettséghez adódó legnagyobb koncentráció-növekménnyel sem.
A fenti órás maximális értékek kialakulásának gyakorisága mindemellett alacsony.
Szállítások légszennyező hatása
Az üzem működéséhez szükséges a folyamatos alapanyag beszállítás és a készáru kiszállítása. A

szállítás egy része vasúton történik, mely a közvetlenül a telephely mellett kialakítandó teherátrakó
állomáson bonyolódik. A közúti beszállítás nagyrészt az M35 autópályát, a kiszállítási tevékenység
elsősorban az 33. számú főút kismacsi szakaszát érinti. Levegőminőség-védelmi szempontból
egyben ezen útszakasz használata a legkritikusabb.
81. Táblázat: Az 33. számú főút forgalmi adatai

Járműtípus ÁNF
Személygépkocsi 4704
Kisteherautó 1186
Egyes busz 142
Csuklósbusz 3
Közepes ntgk 60
Nehéz tgk 82
Pótkocsis tgk 39
Nyerges tgk 95
Speciális tgk 0
Motorkp 83
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Járműtípus ÁNF
Lassú jármű 6
Forrás: OKA (6571 ID)
A napi (ÁNF) adatokat átszámoltuk a Mértékadó Órai Forgalmi (MOF) értékre és a teherautó arány
értékére (HGV%). Feltételezzük, hogy a közúti szállítások dízel üzemű kamionnal történnek,
kibocsátásukat Euro 5-nek vettük (NO2, CO, PM10, HC, NOx).
82. Táblázat: A forgalmi értékek változásai

Jelen Távlat
MOF HGV% MOF HGV%
640 6,6 883 5,2
Forrás: OKA és BMW
A fajlagos kibocsátások meghatározásához itt is a HBEFA 3.3 verzióját használtuk fel. A HBEFA
adatbázis ún. járműrétegekhez (járműkategória, üzemanyag, emissziós szabvány, űrtartalom alapján
létrehozott csoportokhoz) rendel hozzá emissziós faktorokat.
vonatkozóan, különböző járműsebességeknél
I. kat., személygépkocsik (g/km) II. kat., buszok (g/km)
Szennye 20 30 50 80 20 30 50 80
ző anyag (km/h) (km/h) (km/h) (km/h) (km/h) (km/h) (km/h) (km/h)
NO2 0.14 0.1 0.08 0.08 0.56 0.44 0.32 0.23
CO 0.37 0.22 0.19 0.17 1.58 1.4 0.92 0.9
PM 0.01 0.01 0.01 0.01 0.08 0.06 0.05 0.03
HC 0.03 0.02 0.01 0.01 0.16 0.12 0.09 0.04
NOx 0.44 0.32 0.25 0.23 6.03 4.58 3.38 1.96
Forrás: HBEFA
Az immissziós modellszámítást végző (IMMI) szoftver a fenti táblázatban megadott, egy-egy járműre
vonatkozó fajlagos kibocsátási adatot a korábban már megadott forgalmi intenzitással összeszorozva
számítja az adott útszakasz (vonalforrás) tényleges emisszióját g/(km*h) értékben, légszennyező
anyagonként.
84. Táblázat: Az 33. számú főút adott útszakasza kibocsátásai

Szennyező anyag Jelen Távlat
(g/h*km) (g/h*km)
NO2 57,5 77,5
CO 136,6 183,6
PM 7,24 9,7
HC 7,67 10,2
NOx 220,2 282,5
Forrás: IMMI
Az útszakaszra vonatkozó kibocsátási fajlagosok alapján a szállítási tevékenység néhány

mikrogrammos növekedést okozhat a jelenlegi forgalmi légszennyezéshez képest.
85. Táblázat: Imisszió növekmények az úttengely 10, 20, 50 illetve 100m távolságában
C-10m 2.29 5.05 0.29 0.29 7.14
C-20m 1.54 3.39 0.19 0.20 4.80
C-50m 0.68 1.49 0.09 0.09 2.11
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen

C-100m 0.34 0.74 0.04 0.04 1.05
Forrás: IMMI
A fenti számítások a 33. sz főút Debrecen és Kismacs közötti szakaszára vonatkoznak. A távolabbi
útszakaszokon a hozzájárulások, növekmények ennél alacsonyabbak. Az érintett utak mentén
jelentős számú érzékeny hatásviselő nem található.
A fenti számítások alapján az üzem forgalmak által generált többlet forgalom jelentős
többletszennyezést nem okoz.
4.5.4.4 Bűzkibocsátás, bűzterhelés és egyéb diffúz források, védelmi övezetek

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint
a bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati
engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet
kell kialakítania. Bár a technológia nem kifejezetten bűz kibocsátó, a szerves anyagok használata kis
mértékben ugyan, de bűzkibocsátáshoz is vezethet.
A területi környezetvédelmi hatóság a védelmi övezet nagyságát – a környezetvédelmi engedélyben,

egységes környezethasználati engedélyben – a légszennyező forrás határától számított, legalább
300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg. (A hatóság az előírt 300
méternél kisebb távolságot is meghatározhat, amennyiben 300 méternél kisebb a hatásterület és
valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül.)
Tekintettel a várható egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra, az ebben pontosítható

kibocsátásokra és az elérhető legjobb technika meghatározására, amennyiben indokolt, javasolt a
védőterület nagyságának, valamint szükség esetén az egyedi kibocsátási szagkoncentráció
határérték IPPC engedélyben történő meghatározása. Mindemellett a védőterület kijelölésére
elegendő terület áll rendelkezésre, melyen belül nem található védendő épület, illetve építmény.
A telephelyen diffúz légszennyező forrás várhatóan nem üzemel majd.
4.5.4.5 Szabályozott anyagok (klímagázok alkalmazása)

A levegővédelmi szempontok között kell megemlíteni a csatlakozó hűtési technológiát, amely az
irodák és a munkaterek hűtését végzi. Jelen tervezési fázisban még pontosan nem ismerhető a klíma
gépek (pl. folyadékhűtők) pontos paraméterei, de valamilyen környezetkímélő, kereskedelmi
forgalomban engedélyezett hűtőközeget fognak alkalmazni, pl. R134a; amelynek ózonbontó
képessége (ODP) nulla vagy minimális, és az üvegház jellegéből fakadó globális felmelegedési
potenciálja (GWP) is kedvező. A klímaberendezéseknek, hűtőknek közvetlen kibocsátása nincs, de
töltetméretük miatt a klímavédelmi adatbázisba történő beregisztrálásuk szükséges. A létesítmény
méreteiből adódóan erősen valószínűsíthető, hogy a 4/2015. (II.10.) Korm. rendeletben szereplő
küszöbértékeket a töltetek tömege meghaladja, ezért az Engedélyes regisztrálni fogja hűtőköreit a
Nemzeti Klímavédelmi Hatóság megfelelő adatbázisában. Az előírt szivárgásvizsgálatokat megfelelő
jogosultsággal rendelkező szervizzel elvégeztetik.

A felhagyás tevékenységén elsősorban az adott tevékenység felhagyását értjük, az üzemépületek,
csarnokok más technológia telepítését is engedik. Ebben az esetben a gyárcsarnokok technológiai
leszerelése történik, amely beltéri munka, kis kibocsátással – az üzemi kibocsátások megszűnnek.
Amennyiben a gyárépületek elbontására is szükség lesz, a bontás hatásai nagyjából megfelelnek az
építési fázis hatásainak. A terület eredeti mezőgazdasági művelésbe való visszaállítása nem
valószínűsíthető.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen

A füsttel járó tűzesetek az ipari balesetek körébe tartoznak és hatásaik elsősorban a
katasztrófavédelmi engedélyezés tárgykörébe tartoznak (ld. 3.1.3). A levegőminőséget rontó további
havária eseménynek tekinthetők azon meghibásodások, melyek a légszennyező anyagokat tisztító-,
leválasztó berendezések nem megfelelő működését okozzák. Elsősorban a festőüzem technológiánál
alakulhat ki ilyen helyzet. Ilyenkor a kibocsátások tömegárama nagyságrenddel is megnőhet, ami a
rövid (órás) átlagolású immissziós értékek megnövekedését eredményezi. Ilyenkor az adott egységet
le kell állítani és a javítási munkákat elvégezni. A berendezések működésének ellenőrzésére
többrétegű vezérlőrendszer szolgál, mely egyben jelzi a hibát és adott esetben az automatikus
leállításra is lehetőséget ad. A vezérlőrendszer működtetésével számottevő hatással járó hiba nem
várható.

A kapcsolódó létesítmények nagy része közlekedési infrastruktúra fejlesztés: utak, vasutak, illetve
csomópontok fejlesztése. Ezek egy része előzetes vizsgálat, más része önmagában környezeti
vizsgálat köteles. Jelen környezeti hatásvizsgálatban figyelembe vettük a gyár telepítésével és
üzemével kapcsolatos generált forgalom többleteket, viszont nem tudjuk figyelembe venni az utak
esetleges kapacitás növekedésével járó egyéb forgalmi változásokat. Ezek az egyes kapcsolódó
fejlesztésekre vonatkozó vizsgálatok tárgyát képezik.
4.5.8 A hatásterület lehatárolása

Levegő-védelmi szempontú hatásterület az építés során
Az építés kiporzás miatti hatása kb. 200 m távolságon belül érzékelhető. E távolság tekinthető az
építési munkálatok hatásterületének, amely hatás csak a kivitelezés és az adott munkafázis tartamáig
jelentkezik.
Levegő-védelmi szempontú hatásterület az üzemeltetés során

A hatásterületet levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 14.) pontja szerint
határoztuk meg. A terjedési képek alapján megállapítható, hogy a legkiterjedtebb hatásterületet az
NOx kibocsátás eredményezi.
● a) kritérium a határérték 10 %, azaz a 20 µg/m3 kontúr legnagyobb távolsága 2470 m

● b) kritérium a terhelhetőség 20 %-a NOx érték kb. 30 µg/m3 a terhelhetőség
– 200 µg/m3-30 µg/m3) =170 µg/m3, melynek 20%-a 34 µg/m3 1240 m
● c) az órás maximum érték 68 µg/m3 80 %-a 54,4 µg/m3 886 m
Az NOx-re vonatkozó órás határérték 200 µg/m3

A fentiek alapján a hatásterület egy a festőüzem területére eső virtuális kibocsátási középpont köré
rajzolt kontúrvonallal adható meg, melynek legnagyobb távolsága e középponttól 2470 m (DNY-i
irányban) és legkisebb távolsága 1640 m (ÉK-i irányban). A hatásterületek lehatárolását lásd D.2
függelékben.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.6 Éghajlatvédelmi szempontok – Atmoszférikus hatások

A Khvr. előírásai szerint az alábbiakban vizsgáljuk a tervezett beruházás éghajlatvédelmi
vonatkozásait, alkalmazva a Miniszterelnökség által publikált „Klímakockázati útmutató” c.
dokumentumot és a hozzá kapcsolódó részletes módszertani útmutatót. Az éghajlati tendenciák
azonosításánál az OMSZ és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ NATéR adatbázisait alkalmaztuk fő
információforrásként.
A következő fejezetek egyaránt elemzik a klímaváltozás hatását a tárgyi beruházásra, valamint a

beruházás hatását a klímaváltozásra. A fejezet kitér a feltárt kockázatok kezelésére, szükség szerinti
mitigációs, adaptációs és kompenzációs intézkedésekre.
4.6.1 Üvegházhatású gázok várható kibocsátása

A Debrecenben tervezett üzem a BMW Regensburg-i (vagy egyéb) telephelyén már működő üzemek
energiafogyasztási adatai alapján viszonylag jól becsülhető. A kibocsátásokat a felhasználni tervezett
energiahordozók, és ezen belül a főbb üzemi létesítmények szerinti bontásban adjuk meg. A
számítás során a fajlagos kibocsátásokat (kg-CO2/MWh) a magyarországi viszonyokra adaptáltan
vettük figyelembe. A földgáz vonatkozásában a fajlagos kibocsátás Németország és Magyarország
esetében szinte azonosnak vehető; azonban a villamos energia rendszer szintű kibocsátása eltérő a
két országban, mivel ez az erőműpark aktuálisan alkalmazott energiahordozó-mixétől függ. Felső
becsléssel élve a hazai villamosenergia felhasználásból adódó kibocsátást 407 g-CO2eq/kWh értékkel
számoltuk (VER szintű kibocsátás).
Az üzem teljes kiépítéséhez (60 jármű/óra kapacitásához) tartozó ÜHG kibocsátást – CO2-
egyenértékben – a következő táblázat tartalmazza.
86. Táblázat: A tervezett üzem CO2 kibocsátása (t-CO2eq/év) a működés során, teljes kapacitás
mellett
Energiahordozó, ÜHG forrás Épület / technológia ÜHG kibocsátás, t-CO2eq/év
Földgáz felhasználásból származó Présüzem
kibocsátások
Épület 286,25
Folyamat 57,25
Összesen 343,50
Karosszéria-üzem
Épület 1 249,24
Folyamat 3 189,94
Összesen 4 439,18
Felületkezelő-üzem
Épület 570,50
Folyamat 43 126,93
Összesen 43 697,43
Összeszerelő-üzem
Épület 3 774,57
Folyamat 3 115,18
Összesen 6 889,75
Központi iroda és másodlagos
funkciók
Épület 1 539,75
Folyamat 0,00
Összesen 1 539,75
Mindösszesen 56 909,61
Villamosenergia felhasználásból Présüzem
származó kibocsátások
Épület 3 683,67
Folyamat 12 190,06
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Energiahordozó, ÜHG forrás Épület / technológia ÜHG kibocsátás, t-CO2eq/év

Összesen 15 873,73
Karosszéria-üzem
Épület 7 590,08
Folyamat 20 598,38
Összesen 28 188,46
Felületkezelő-üzem
Épület 2 385,19
Folyamat 25 348,41
Összesen 27,733.60
Összeszerelő-üzem
Épület 5 007,64
Folyamat 3 536,39
Összesen 8 544,03
Központi iroda és másodlagos
funkciók
Épület 3 083,82
Folyamat 0,00
Összesen 3 083,82
Mindösszesen 83 423,65
Ahogy látható, a villamosenergia-felhasználásból származó, becsült CO2 kibocsátás nagyobb lesz,

mint a földgáz felhasználásból származó (közvetlen) kibocsátás:
– földgáz felhasználásból: 56 909,61 t-CO2eq/év

– villany felhasználásból: 83 423,65 t-CO2eq/év
– mindösszesen (felülbecsléssel): 140 333,26 t-CO2eq/év
Fontos: a felülbecslés oka egyrészt az eleve némileg konzervatívan megállapított, a villamosenergia-
felhasználáshoz kapcsolódó, VER szintű fajlagos CO2 kibocsátás. Másrészről a fenti számítás még
nem veszi figyelembe, hogy a BMW – a 3.3.5 fejezetben leírtaknak megfelelően – számos más
gyárához hasonlóan, külső szolgáltatótól (pl. energiakereskedőtől, termelőtől) is fog megújuló alapú
villamos energiát beszerezni, illetve lehetőség esetén megújuló forrásból energiatermelést is
végezhet (elsősorban geotermikus energiahasznosításra van lehetőég a területen). Ennek mértéke a
tervezés jelenlegi fázisában még nem ismert, de jelentősen csökkentheti majd a villamosenergia-
felhasználásból származó ÜHG kibocsátást.
4.6.2 A klímaváltozás hatása a projektre – érzékenység

A klímakockázatok értékelésekor első lépésként érzékenységvizsgálatot folytatunk. Az
érzékenységvizsgálat általánosságban, a tervezettekhez hasonló ipari gyártó létesítményeket, és
kapcsolódó létesítményeiket veszi figyelembe. A hivatkozott útmutatót követve az adott éghajlati
tényezővel szembeni érzékenység az „alacsony”, „közepes”, „magas” kategóriákkal minősíthető.
Üzemi építmények általános – kitettségtől független – érzékenységét a következő táblázatban
foglaltak szerint értékelhetjük.
87. Táblázat: Érzékenységi mátrix

Éghajlati jellemző / érzékenységi szempont Üzemi létesítmények
Átlagos felszíni hőmérséklet lassú növekedése közepes
Hőhullámos napok számának növekedése közepes
Fagyos napok számának csökkenése alacsony
Éves csapadékmennyiség csökkenése alacsony
Csapadékesemények intenzitásának növekedése közepes
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Éghajlati jellemző / érzékenységi szempont Üzemi létesítmények

Száraz időszak hosszának növekedése alacsony
Viharos időjárási események intenzitásának, pl. széllökésesség növekedése közepes
Megnövekedő UV sugárzás közepes
Árvíz magas
Villámárvíz magas
Belvíz közepes
Erdőtűz magas
Talajmozgás magas
Forrás: Miniszterelnökség (2017): Klímakockázati útmutató alapján
4.6.3 Éghajlatváltozási referenciaállapotok – kitettség

A kitettség elemzés során az kerül vizsgálatra, hogy a beruházás megvalósításának helyszíne (és
vélelmezett hatásterülete) ki van-e téve - ha igen, milyen mértékben - a releváns éghajlati
paramétereknek, amelyekre a létesítmény vagy annak működése érzékeny.
A kitettség vizsgálatot azon éghajlati tényezőkre célszerű elvégezni, amelyekre a beruházás

érzékenysége „magas” vagy „közepes”. A kitettséget a jelenlegi („kontroll”) és jövőbeni („szcenárió”)
időszakra praktikus szétválasztani és külön vizsgálni. Az autóipar fejlődési sebességét, és beruházási
ciklusainak hosszát tekintve kb. 30 évet érdemes előre tekinteni, azaz kb. 2050-ig vizsgálni. Ez
összhangban van a Khvr. illetve a hivatkozott Klímakockázati Útmutató ajánlásaival, amelyek min. 30
éves időszakokban javasolják vizsgálni a kitettséget. Ebből fakadóan az Útmutató, valamint a NATÉR
adatbázis 2021-2050 időszakra (jövőbeni klímaablakra) vonatkozó adatait használjuk a továbbiakban
a jövőben várható állapotok leírására; az „elmúlt” időszakra pedig az 1961-1990 időszak (kontroll
időszak, 30 éves klímaablak) statisztikai jellemzőit.
A kitettséget a hivatkozott útmutató mellékletében található, „Magyarország kockázati térképei”,

valamint a Nemzeti Alkalmazkodási Központ (MFGI NAK) NaTÉR adatbázisa alapján határoztuk meg
(szintén ’alacsony’, ’közepes’, vagy ’magas’ értékelési kategóriákkal). A következő adatok a
közepesen optimistának tekinthető ALADIN-Climate klímamodellből származnak, a már fentebb
említett 2021-2050 jövőbeni klímaablakra. Szükség szerint a Hajdú-Bihar megye klímastratégiája c.
(2017.10.31.) dokumentumot is figyelembe vettük.
Átlagos felszíni hőmérséklet lassú növekedése

A NaTÉR adatbázis alapján megállapítható, hogy a teljes tervezési területen, azaz Debrecenben és
környezetében – az ország jelentős részéhez hasonlóan – 1,5 - 2,0 oC közötti átlagos
hőmérsékletnövekedéssel számolhatunk. (Ennél kisebb – 1,0-1,5 oC - átlagos hőmérséklet-
növekmény csak az Alpokalja közelében várható; de egyébként szinte az ország teljes területére a
fent említett, nagyobb növekmény érvényes, az alapul vett klímamodell és vonatkoztatási időszak
esetében.)
Hőhullámos napok20 számának gyakorisága

A NaTÉR adatbázis alapján megállapítható, hogy a beruházási terület – illetve a teljes Debreceni
Kistérség - a hőhullámos napok számában várható növekmény alapján a legjelentősebb
növekménnyel rendelkező területek közé tartozik országos viszonylatban. Debrecenben és Hajdú-
Bihar megye nagy részén várhatóan ~90,2%-kal fog növekedni a hőhullámos napok éves száma a
jövőbeni klímaablakban.
Fagyos napok21 számának csökkenése

A NATÉR adatbázisban ezen éghajlati tényező nem található meg, ezért az ELTE egyik
tanulmányából22 határoztuk meg. A fagyos napok éves számának csökkenése Debrecen térségében
20
Hőhullámos nap: amikor a napi középhőmérséklet > 25°C
21
Fagyos nap meteorológiai definíciója: Tmin < 0 oC
22
Bartholy J., Pongrácz R. (szekr): Klímaváltozás. 2013. Eötvös Loránd Tudományegyetem.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
az országos átlagnál némileg kisebb lesz, bármely, a hivatkozott szakirodalomban bemutatott

szcenárió szerint. A beruházási terület környezetében a vonatkoztatási időszakra ~32-35 nappal
kevesebb lehet a fagyos napok száma. (Országos, átlagos bázisérték kb. 93 fagyos nap/év.)
Éves csapadékmennyiség
A tervezési területen az éves csapadékösszeg (mm) viszonylag jelentősen, -50 - -25 mm között
csökkenni fog. Ennél jelentősebb csökkenés csak Békéscsaba környezetében várható, és az ország
nagy részén az éves csapadékösszeg kisebb csökkenésére kell egyébként számítani. (Bázisérték a
tervezési területen: 525-550 mm/év.)
Csapadékesemények intenzitásának növekedése

A tervezési területen a 30 mm-t meghaladó csapadékos napok száma stagnálni, esetleg kis
mértékben (0,0-0,5 nappal) növekedni fog. (Bázisérték a tervezési területen: 0,5-1,0 nap/év)
Száraz időszak hosszának növekedése

Az alapul vett klíma modellek a száraz időszakok maximális hosszát évszakonként mutatják be. Ezek
közül a nyári időszakot vettük alapul, amely szerint a tervezési területen közel változatlan marad vagy
kis mértékben (1-2 nappal) növekszik a nyári száraz időszakok hossza. Debrecentől keletre ez az
érték enyhén magasabb (2-3 nap). Bázisérték a tervezési területen: 14-15 nap/nyári évszak.
Viharos időjárási események intenzitásának, pl. széllökésesség növekedése

Viharos szélsebesség, széllökésesség tekintetében sincs használható adat a NATÉR-ben, ezért e
tekintetben a hazai Klímakockázati Útmutató részletes módszertani kiadványának mellékletét vettük
alapul. Ez alapján a tervezési terület mind a 90 km/h feletti, mind a 120 km/h-t meghaladó napi
szélsebesség maximum előfordulási gyakoriságát tekintve a nem vagy alig érintett területek közé
tartozik; ezzel érdemben nem kell számolni.
Megnövekedő UV sugárzás
Kistérségi szintű kitettség nem érhető el, de a klímaváltozás hatásai között országos szinten várható
– a Klímakockázati útmutató alapján - az UV sugárzás növekedése. Ennek jelentősége esetünkben
főként a szabadtéri munkavégzés esetében van. Emellett az épített infrastruktúrára is kedvezőtlenül
hathat: pl. utak esetében a bitumen öregedése felgyorsul, felületi repedések jelennek meg;
épületburkolatok, külső festések élettartama rövidül stb.
Árvíz és villámárvíz
E kérdést a felszíni vízvédelmi fejezet vizsgálja, az Árvízi Kockázatkezelési Terv alapján. A tervezési
terület szerencsés módon árvízzel nem veszélyeztetett; annak ellenére, hogy megyei szinten ez több
helyen jelenthet kockázatot (főként a Tisza és Berettyó mentén).
Villámárvízzel szemben egy adott vízgyűjtő kitettsége több tényezőtől függ: csapadék intenzitása,
vízgyűjtő alakja (főleg a kör, vagy ahhoz hasonló alakú vízgyűjtő veszélyeztetett), összegyülekezési
idő, stb.). Villámárvíz elsődlegesen a településeket fenyegeti; a konkrét beruházási helyszínen – és
általában az alföldi területeken - ez nem veszélyeztető tényező. Hirtelen lehulló, nagy mennyiségű
csapadékból fakadó elöntés azonban kialakulhat a megyében, ami főleg a települések beépített
területeit veszélyezteti.
Erdőtűz
Erdőtűz veszélyeztetettség a NATÉR adatbázisban nem található. A hazai erdőtüzek abszolút
túlnyomó része emberi gondatlanságból ered; a természetes erdőtüzek aránya ~1%. Emellett Hajdú-
Bihar megye erdőtűz veszélyességi besorolása a NÉBIH adatbázisa alapján a nem veszélyeztetett
megyék közé tartozik, és ezen belül a konkrét beruházási terület közvetlen közelében sincs jelölve
tűveszélyes erdőterület.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Talajmozgás, tömegmozgás
A NATÉR adatbázisban nincs használható adat a talajmozgások, tömegmozgások vonatkozásában.
A hivatkozott klímakockázati útmutató alapján a beruházási terület és Debrecen igen tág környezete
(1-5 skálán) „1 jelentéktelen” veszélyeztetéssel jellemzett kategóriákba tartozik.
A fentiek alapján, és a már hivatkozott Klímakockázati Útmutató minősítési kategóriáit felhasználva a

következő táblázat foglalja össze a fentiekben részletezett éghajlati jellemzőknek vagy érzékenységi
szempontoknak való kitettség mértékét, színkódokat is alkalmazva.
88. Táblázat: Kitettség összefoglaló értékelése

Éghajlati jellemző / érzékenységi szempont a beruházási terület kitettsége (2021-2050)
Átlagos felszíni hőmérséklet lassú növekedése közepes
Hőhullámos napok számának növekedése magas
Fagyos napok számának csökkenése alacsony
Éves csapadékmennyiség csökkenése / változása alacsony
Csapadékesemények intenzitásának növekedése közepes
Száraz időszak hosszának növekedése alacsony
Viharos időjárás, pl. széllökésesség növekedése alacsony
Megnövekedő UV sugárzás alacsony
Árvíz alacsony
Villámárvíz alacsony
Belvíz alacsony
Erdőtűz alacsony
Talajmozgás alacsony
Forrás: Miniszterelnökség (2017): Klímakockázati útmutató alapján saját értékelés.
4.6.4 Sérülékenység elemzés, a potenciális hatások értékelése

Főként az előzőekben meghatározott, klímaváltozással szembeni érzékenységből és kitettségből (és
egyéb kiegészítő tényezőkből) származhat az, hogy egy adott beruházás mennyire sérülékeny.
Másként fogalmazva, a jelentősebb érzékenység és/vagy jelentősebb kitettség – főleg, ha még a
rendszer alacsony adaptációs képességével társul – tudja okozni a beruházás klímaváltozással
szembeni sérülékenységét. Az alábbiakban egy mátrixba (táblázatba) rendezzük az érzékenység és
kitettség vizsgálatánál relevánsnak bizonyuló éghajlati jellemzőket, érzékenységi szempontokat. A
Khvr. és az elemzés logikája is azt kéri, hogy a „jelentős” vagy „magas” érzékenységű, illetve
kitettségű éghajlati tényezőkre célszerű ezt az elemzést elvégezni. (A potenciális hatások
meghatározása során még nem vesszük figyelembe az alkalmazkodási képességet. A potenciális
hatások ezért alkalmazkodási intézkedések nélkül értendőek.)
A könnyebb áttekinthetőség érdekében a következő táblázat a korábbiakban vizsgált éghajlati

paraméterek, érzékenységi jellemzők közül csak azokat tartalmazza, amelyek magas vagy közepes
minősítést kaptak korábban. Ezek azok a jellemzők, amelyek a tárgyi projektet klímaváltozás
tekintetében – érdemben - befolyásolhatják, és amelyekkel a továbbiakban foglalkozni kell.
A táblázatban a piros cellák „jelentős”, a sárga cellák „közepes”, a zöld cellák „alacsony” hatást
jeleznek.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
89. Táblázat: A potenciális éghajlati hatások vizsgálata (sérülékenység)

Kitettség
alacsony közepes magas
alacsony Fagyos napok számának csökkenése; Éves
csapadékmennyiség csökkenése /
változása. Száraz időszak hosszának
Érzékenység
növekedése;
közepes Viharos időjárás, pl. széllökésesség Átlagos felszíni hőmérséklet lassú
növekedése; Megnövekedő UV sugárzás; növekedése;
Belvíz; Erdőtűz Csapadékesemények intenzitásának
növekedése;
magas Árvíz; Villámárvíz; Erdőtűz; Hőhullámos napok számának
Talajmozgás növekedése;
A fentiekből látható, hogy a korábban azonosított 13 potenciálisan releváns éghajlati jellemző, illetve
érzékenységi szempont között nincs olyan, amelyre a tervezett üzem magas érzékenységet, a
beruházási helyszín pedig jelentős kitettséget mutatna. Lényegében csak – a fentebb pirossal jelölt -
a „hőhullámos napok számának növekedése” jelent érdemi sérülékenységet, illetve okozhat
potenciálisan jelentős hatást. Ezen kívül a közepes a sérülékenység a „csapadékesemények
intenzitásának növekedésével” és az „átlagos felszíni hőmérséklet lassú növekedésével” szemben.
Ezek kockázatelemzésével folytatjuk. A katasztrófavédelmi és felszíni vízvédelmi fejezetben leírtak
alapján a tárgyi helyszín árvíz, villámárvíz, talajmozgás tekintetében elhanyagolhatóan mértékben
veszélyeztetett, így e kategóriák további elemzése nem szükséges. (A fenti táblázatban, a zöld
cellákban csak a teljesség kedvéért tüntettük fel az alacsony hatást okozó éghajlati jellemzőket.)
4.6.5 Kockázatelemzés
A beruházás sérülékenységének fenti vizsgálata után a kockázatelemzés következik. A sérülés, kár,
veszteség, funkciók ellátásában bekövetkező negatív változások és a negatív környezeti hatások
lehetősége kockázatnak minősül. Másként fogalmazva: a fizikai hatás (pl. áradás), és az általa
okozott hatás (következmény) között különbséget kell tenni. A kockázatelemzés ez utóbbira, a fizikai
hatások által okozott károkra összpontosít. A kockázat a potenciális kár nagyságának és a kár
bekövetkezésének szorzata.
A következő táblázatban szereplő, a bekövetkezés valószínűségét és a következmény nagyságát a

Klímakockázati Útmutató 4. moduljának iránymutatásai alapján soroltuk be.
90. Táblázat: Klímakockázatok és következményeik

következmény bekövetkezés következmény
csoport valószínűsége[i] nagysága[ii]
Növekvő átlaghőmérséklet miatti épület-, Eszközökben nem valószínű közepes
útkárosodások megjelenése; esetleges keletkezett kár
közmű szolgáltatások csökkenő (kisebb (műszaki,
kapacitású) elérhetősége23 üzemeltetési)
Csapadékesemények intenzitásának nem valószínű közepes
növekedése miatti elöntések, kimosások,
állékonyságban okozott károk24
hőhullámos napok számának emelkedése Biztonság és közepes közepes
miatti hősokk25 egészség valószínűségű
23
Magasabb környezeti léghőmérsékleten – főként a nagy nehézforgalmi terheléssel igénybe vett – utak, parkolók felületének jellegzetes romlási
formája a keréknyomvályúk kialakulása, maradó alakváltozások kialakulása. Ezek következménye a rövidebb élettartam, gyakoribb
karbantartási igény. A növekvő átlaghőmérséklet a klimatizálás energiaszükségletét is növeli; másrészről a külső szolgáltatók részéről az
energiaellátás biztonságát csökkentheti.
24
A heves esőzés részben időszakos helyi elöntést okozhat, csapadék feltorlódást az üzem területén; de a környező területekről hirtelen lefolyó
nagy mennyiségű csapadékvíz eleve terheli a befogadó vízszállítását, ez esetleges visszatorlasztást okozhat az üzem csapadékvízelvezető
rendszerében is. Másrészről a jelentős csapadékesemény kimosódást, a csapadékvíz elvezető rendszer elemeinek károsodását okozhatja.
25
A hősokk egyrészről bizonyítottan összefüggésben áll a napi halálozási rátával, de ennél fontosabb a tárgyi beruházás kapcsán, hogy a
hőmérsékleti szélsőérték a dolgozók, beszállítók összpontosító képességére, türelmére negatív hatással van, és ez utóbbiak végső soron a
balesetek gyakoriságát növelik (illetve beszállítók esetében a közlekedésbiztonságot rontják).
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
[i] Bekövetkezés valószínűségének kategóriái (Útmutató szerint): ritka (5% esély évente); nem valószínű (20%); közepes
valószínűségű (50%); valószínű (80%); majdnem biztos (95%).
[ii] Következmény kategóriák (Útmutató szerint): jelentéktelen; kicsi; közepes; jelentős; katasztrofális.
91. Táblázat: Klímakockázatok besorolása

Következmény vagy hatás
jelentéktelen kicsi közepes jelentős katasztrofális
ritka
nem ● Növekvő átlaghőmérséklet
valószínű miatti épület-, útkárosodások
Bekövetkezés valószínűsége
megjelenése; esetleges
közmű szolgáltatások
csökkenő (kisebb kapacitású)
elérhetősége
●Csapadékesemények
intenzitásának növekedése
miatti elöntések, kimosások,
állékonyságban okozott károk
közepes ●Hőhullámos napok
valósz. számának emelkedése miatti
hősokk
valószínű
majdnem
bizonyos
Kódmagyarázat: a kockázat kategóriái:
extrém magas közepes alacsony nincs
Ahogy látható „extrémnek” tekinthető klíma kockázat nem várható a tárgyi beruházás kapcsán. A
vonatkozó Útmutató az „extrém” és a „magas” kockázatok további vizsgálatát és kezelését javasolja;
opcionális lehetőség a „közepes” kockázatok további elemzése.
Az egyetlen „magas” kockázati besorolással rendelkező tényező a „hőhullámos napok számának

emelkedése miatti hősokk”. Azonban a hőhullámokból eredő kockázat is alacsony a tárgyi üzem
kapcsán, mivel az extrém magas hőmérséklet leginkább a 4 év alatti gyermekekre, és a 65 év feletti
idősekre, a túlsúlyos emberekre és az ágyban fekvő betegekre jelenti a legnagyobb veszélyt. Ilyen
érzékeny csoportok a tervezett üzemben természetesen nem lesznek jelen. Másrészről az üzemben
igen csekély lesz a kültéren, szabadtéren végzendő munka; domináns lesz az épületen belüli,
jelentős részben temperált környezetben végzendő munka. Ezzel együtt is a munkavédelmi
jogszabályokban, irányelvekben foglaltakat be fogják tartani hőségriadók esetén a dolgozók védelme
érdekében.
Az átlaghőmérséklet növekedése vagy a hőhullámok várhatóan nem vezetnek az üzem

termelékenységének csökkenéséhez, mivel a beltéri hőmérséklet tartását a dolgozók komfortja
érdekében klimatizálással biztosítják. Ugyanakkor az átlagos hőmérséklet emelkedése és a
hőhullámok gyakoribbá válása a termelés költségét növelhetik, pl. intenzívebb klimatizálási
szükséglet, növekvő hűtési igények lépnek fel.
Szintén már csak „közepes” kockázati besorolású a csapadékesemények intenzitásának növekedése.

Azonban ennek kapcsán árvíz, villámárvíz, belvíz kialakulása a tárgyi területen gyakorlatilag nem
várható. A csapadékvíz-elvezetés szempontjából viszont releváns a fent említett klímaváltozási
tényező, és e téren a következő alfejezetben bemutatott adaptációs intézkedés tervezett.
4.6.6 Tervezett mitigációs és adaptációs intézkedések

A következőkben bemutatásra kerülnek – közvetlen és közvetett – mitigációs („M”) és adaptációs
(„A”) intézkedések, amelyek egyes esetekben nem különíthetők el egymástól élesen; pl. a fokozott
hőszigetelés egyszerre mitigációs és adaptációs célokat is szolgálhat:
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
● M + A: az épületek fokozott hőszigetelése, amely egyrészről az energiaigények minimalizálását

(azaz mitigációs célt) szolgál, másrészről jelentős részben klíma adaptációs intézkedés (a
dolgozók jobb hőkomfortja érdekében).
● M + A: a BMW Csoport a „Sustainable Value Report 26” (SVR) c. éves jelentésében számol be
környezeti és fenntarthatósági teljesítményéről. Egyebek mellett deklarálja, hogy „Clean
Production Philosophy”-t (Tiszta Gyártási Filozófiát) alkalmaz termelésének megtervezése és
végzése során, folyamatosan javítja az energiahatékonyságát, amely közvetlen pozitív hatással
van az ÜHG kibocsátás-csökkentésre. Csoport szintű célkitűzés a SVR-2017 alapján, hogy az egy
jármű előállításához szükséges energiamennyiséget 2020-ra 45%-kal csökkentsék 2006-hoz
képest.
● M + A: a BMW Csoport az elektro-mobilitást a CO2 stratégiája fontos részének tekinti. Részben ez
által, részben a hagyományos motor hatékonyságának javításával folyamatosan csökkenti a BMW
járművek flotta szintű CO2 kibocsátást. A fent hivatkozott SVR-2017 jelentés alapján, a BMW
csoport szinten az európai (EU-28) új autó kínálatának flotta szintű CO2 kibocsátását legalább
50%-kal csökkenti a bázisévnek tekintett 1995. évi értékhez képest.
● M+ A: a BMW Csoport célkitűzése a tisztán elektromos, és hibrid járművek arányának növelése
kínálati portfóliójában. Az SVR-2017 alapján 2025-re a BMW 25 elektromos modellje lesz elérhető
a piacon, amelyek közül 12 tisztán elektromos modell lesz. A tárgyi beruházás keretében létesülő
gyár rugalmas termelési megoldásainak köszönhetően a jövőben lehetővé válik a plug-in hibrid
és/vagy tisztán elektromos modellek gyártása is.
● M + A: saját napelemes rendszer létesítése tervezett későbbi fázisban. Emellett külső féltől (pl.
energiaszolgáltatótól) történő megújuló energia beszerzésre is nyitott a BMW (a fent hivatkozott
SVR-2017 alapján a BMW harmadik féltől beszerzett megújuló energia aránya 2016-ban 63% volt,
ami 2017-re 81%-ra növekedett).
● M + A: a jelentős energiafogyasztása miatt a tervezett üzem nagy valószínűséggel a 2015. évi
LVII. (energiahatékonysági) törvény hatálya alá fog tartozni, ezért munkajogilag és társasági
jogilag független energetikai szakreferenst kell majd igénybe vennie.
● M: klímabarát (alacsony GWP potenciállal rendelkező) hűtőközegek alkalmazása a
hűtőberendezésekben; valamint csak regisztrált szervezet igénybe vétele a klímaberendezések
karbantartása és szervizelése során.
● M: energiahatékony (LED) alapú világítás, és energiahatékony berendezések (magas hatásfokú
kazán és kompresszorok) kerülnek beépítésre.
● A: ~58 hektár területű, új véderdő telepítése az üzem telephelyének déli oldala mentén.
● A: záportározó kialakítása, amely vízvisszatartást és szikkasztáson keresztül talajvíz visszapótlást
eredményez (a megnövekedő burkolt felületek miatti nagyobb lefolyási arány ellensúlyozására). A
közel 7 hektáros záportározó és szikkasztó az Ipari Parkhoz létesül, nem közvetlenül a BMW
üzemhez (azaz külön engedélyezés tárgya), de hatása így is pozitív.
● A: az üzem csapadékvíz elvezető rendszere a minimálisan alkalmazandó mértékadó
csapadékhozam helyett a 100 éves gyakoriságú, 10 perces csapadékintenzitásra lesz méretezve,
az OMSZ adatai alapján. A választott csapadék-intenzitás tervezési alapadat a csapadékvíz
elvezető rendszer nagyobb biztonságot (nagyobb elvezető kapacitást) fog nyújtani szélsőséges
csapadékesemény során is. Az udvari lejtésviszonyok kialakítása a csapadékvíz időszakos
feltorlódását, épületekbe történő esetleges bejutását megakadályozzák.
● A: az üzem villamosenergia-ellátás szempontjából párhuzamos megtáplálása, az esetlegesen
fellépő elosztórendszeri hiba esetén is az ellátás biztosítása.
26
https://www.bmwgroup.com/content/dam/bmw-group-websites/bmwgroup_com/ir/downloads/en/2017/BMW-Group-SustainableValueReport-
2017--EN.pdf
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
51. Ábra: A BMW Csoport szintű fajlagos CO2 52. Ábra: Harmadik féltől beszerzett megújuló
kibocsátásának alakulása [tonna-CO2/jármű], az energia részarány (%) alakulása az utóbbi 5 évben
utóbbi 5 évben
Forrás: BMW Group: Sustainable Value Report – 2017.

(Megjegyzés: a fajlagos CO2 emisszió megfelel a GRI 305-4 indikátorának.)
4.6.7 A projekt hatása a hatásterület alkalmazkodóképességére

A tervezett üzem a környezetének alkalmazkodóképességét nem rontja, pl. nem növeli tovább a
városi hősziget hatást, nem befolyásolja a környezet árvízvédelmi kockázatát, nem okozza
környezete infrastruktúráinak érzékelhető károsodását, a környező lakosság energiahordozókhoz,
különböző ellátásokhoz, közszolgáltatásokhoz (pl. ivóvízhez, orvosi ellátáshoz stb.) való
hozzáférését. Sőt, a helyi jövedelemtermelő képesség növelésén keresztül valószínűleg némileg
javíthatja is a helyi oktatás, orvosi ellátás, a helyi önkormányzat pénzügyi helyzetét, és ezeken
keresztül, közvetetten a helyi adaptációs potenciált is inkább javítja.
Közvetlenül a beruházási helyszínen, az üzem telephelyének déli oldalán egy jelentős, ~58 hektár
területű, új telepítésű véderdő jön létre, amely a tájvédelmi szempontok mellett adaptáció
szempontjából is előnyös. A telephely beépítettségi aránya a teljes kapacitáskihasználásra kiépítve is
kevesebb mint 20% lesz, miközben 67% körül – azaz igen jelentős– marad a zöldfelületi arány.
Emellett a városi szintű stratégiai dokumentumok közül a „Debrecen Megyei Jogú Város Integrált
Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020” c. írott anyag foglalkozik (részlegesen) az
éghajlatváltozással, az adaptációs és mitigációs kérdésekkel. E stratégia az éghajlatváltozással
kapcsolatosan két prioritást határoz meg:
● R3: A város felsőoktatási és kutatási intézményei infrastruktúrájának a fejlesztése, a tudományos

eredmények gyakorlati hasznosításának erősítése
● R5: Az épített és természeti környezet védelme, állapotának javítása
A tervezett üzem ezen célkitűzéseket (prioritásokat) nem ássa alá; az R3-at kifejezetten segíti,
segítheti. Az R5 prioritást pedig - elsősorban az üzem helyszínének kiválasztásával – nem ássa alá;
semleges vagy kis mértékben és közvetetten pozitív hatást okozhat.
A fentiek mellett 2018 tavaszára a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat megbízásából elkészült, az

MBFSZ-NAKFO kidolgozásában Hajdú-Bihar Megyei Klímastratégiája (2018) c. dokumentum. Ebben
elsődlegesen vizsgáltuk Hajdú-Bihar megye adaptációs specifikus célkitűzéseit (A-S) és adaptációs
részcélokat (A-1,…), amelyek a következők:
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
– A-S: A lakosság és a sérülékeny megyei ágazatok klímaváltozáshoz történő

alkalmazkodásának elősegítése
– A-1: Felkészülés a hőhullámok káros humán hatásainak elhárítására
– A-2: A települési épített környezet klímaváltozáshoz való alkalmazkodást támogató fejlesztése
és a szélsőséges időjárási eseményekből fakadó károsodásainak megelőzése
– A-3: A termőhelyi adottságokhoz leginkább illeszkedő termelési módok alkalmazása a
mezőgazdaságban
– A-4: A vízhiány és víztöbblet okozta problémák komplex szemléletű megoldása
– A-5: A klímaváltozással szemben különösen érzékeny turisztikai termékek alkalmazkodásának
erősítése
– A-6: Az erdőművelés igazítása a változó klimatikus feltételekhez
– A-7: A sérülékeny megyei értékek megóvása
A felsoroltak közül nincs olyan specifikus- vagy részcél, amelyet a tervezett BMW üzem
ellehetetlenítene, vagy érdemben akadályozna. Az üzem termelési képességének flexibilis kialakítása
lehetővő teszi, hogy a jövőben tisztán elektromos (és különböző plug-in hibrid) járművek gyártása is
történhessen, amelyek mitigációs és adaptációs oldalról is hasznosak lehetnek. Összességében
inkább semleges vagy kis mértékben pozitív az üzem létesítése a város és térségének
klímaadaptációs képessége szempontjából.
4.6.8 Monitoring javaslat

A BMW csoport szinten, és egyes üzemei szintjén is kiterjedt környezeti indikátorrendszert alkalmaz.
Ez a debreceni gyár esetében is ki fog terjedni a CO2 kibocsátásokra, mind abszolút mennyiségben
(t/év), mind különböző fajlagosok (t/jármű) tekintetében. Továbbá kiterjed mind a saját előállítású,
mind a külső féltől beszerzett megújuló energia-mennyiségekre, víz- és anyagfelhasználásokra; sőt,
kisebb mértékben a beszállítói lánc egyes szereplőit is minősíti és értékeli a BMW klímavédelmi
indikátorok alapján (is).
A „Sustainable Value Report” (SVR) keretében gyűjtött klímavédelmi indikátorok és a benne foglalt
monitoringon túl további monitoring nem javasolt. A csoportszinten, az SVR keretében gyűjtött és
bemutatott információk sok esetben összhangban vannak a GRI (Global Reporting Initiative)
útmutatójával – ez elfogadható, mint jelenlegi legjobb ipari gyakorlat. (Amennyiben az üzem
esetlegesen az EU emisszió-kereskedelmi rendszerének (EU ETS) hatálya alá fog tartozni, akkor az
ETS jogszabályi környezet által meghatározott üvegházgáz nyomonkövetési és jelentéstételi
követelményeket is figyelembe kell majd venni).
4.6.9 Üvegházhatású gázok megkötésére, növényzet általi elnyelésére gyakorolt hatás

A tervezett létesítmény helyszínén nagyüzemi szántóföldi művelés, abszolút domináns módon
kukoricatermelés folyt egészen 2018 őszéig. Természetközeli erdő vagy egyéb erdő nem található a
beruházási területen, azaz erdőterület (mint figyelembe vehető, érdemi karbon nyelő) felszámolása
nem történik. Vizes élőhely, tőzegláp erdő, mint jelentős szénmegkötő élőhely megszüntetése vagy
lecsapolása nem történik, amely viszonylag jelentősebb mennyiségű szén-dioxidot juttatna a
légkörbe.
A rendelkezésre álló szakirodalmak, mindenekelőtt az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate

Change) tanulmányai és útmutatói is leggyakrabban erdők vagy magas széntartalmú talajokkal
rendelkező területek földhasználati változásával foglalkozik, az ezekből fakadó karbon
kibocsátásokkal, illetve karbon-nyelő funkciókkal. Nagyüzemi szántóföldi területek művelési ág
váltására, beépítésére nagyon kevés adat érhető el.
Ugyanakkor a beruházási területen eddig folytatott mezőgazdasági tevékenység, kukorica termesztés

ÜHG megkötése még előjelét tekintve is kétséges; azaz kérdéses, hogy ÜHG nyelőként vagy
éppenséggel kibocsátóként viselkedik-e (adott művelési mód alkalmazása mellett). Releváns
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
szakirodalom27 szerint intenzív szántóföldi takarmánynövény termesztése (kg-CO2/hektár/év alapon)

némileg negatív, nulla-közeli, vagy éppen pozitív is lehet.28 Ha esetleg nem nyelőként, hanem ÜHG
forrásként viselkedik egy szántóföld, akkor ez amiatt van, hogy bár saját növényi biomasszájának
felépítéséhez a légkör CO2 tartalmát használja ugyan a növény, de számos – nélkülözhetetlen -
folyamat és input anyag számottevő ÜHG forrásként jelenik meg, ha nem is feltétlenül közvetlenül a
művelt területen:
– szántás, tárcsázás egyéb talajművelés: dízel üzemű gépekkel zajlik, amelyeknek közvetlen
CO2 kibocsátása van,
– vetőmag elvetése, termény betakarítsa: dízel üzemű gépekkel zajlik,
– gyomirtás (évi többszöri alkalommal): a vegyszer előállítása közvetett CO2 kibocsátással jár,
– a vetőmag előállítás szintén területhasználattal, dízel gépek üzemével jár,
– műtrágyázás: a műtrágya gyártás önmagában egy ETS hatálya alá tartozó technológia,
jelentős ÜHG kibocsátással jár.
A jelenlegi terület, pontosabban területhasználati mód ÜHG nyelőként (esetlegesen ÜHG forrásként)
való működésének számszerű meghatározása nem lehetséges, hiszen ehhez évekre visszamenően
és alaposan ismerni kellene a fent felsorolt művelési paramétereket: évi hányszori és milyen
mélységű szántás; milyen dózisban alkalmazott műtrágyázás (kg-N/hektár/év), évente hányszori és
milyen típusú vegyszeres gyomirtás; alkalmazott mezőgazdasági gépek hatékonysága (fogyasztása).
Összességében a tárgyi beruházási területet „semlegesnek” tekinthetjük ÜHG megkötés

szempontjából. Ennél lényegesebb, hogy:
● érdemi ÜHG nyelő kapacitás nem kerül megszüntetésre (nem történik erdőírtás, vagy magas
karbontartalmú terület (pl. vizes élőhely) művelési módjának átalakítása),
● a beruházás kertében viszonylag jelentős (~58 hektár) telepített erdő, azaz ÜHG nyelő létesül.
27
TRISTRAM O. WEST, GREGG MARLAND (2003): Net carbon ﬂux from agriculture: Carbon emissions, carbon sequestration, crop yield, and
land-use change. Biogeochemistry 63: p. 73–83, 2003. Kluwer Academic Publishers, Netherlands.
28
Ennek oka, hogy habár az autotróf szervezetek, esetünkbn a kukorica, valóban megköt szén-dioxidot a légkörből saját biomassza tömegének
felépítésére, azonban a talaj ember általi bolygatása részben képes mobilizálni a tárolt szenet. A gyakori talajművelés, szántás lazítás stb.
átrendezi a talajban működő természetes folyamatok dinamikáját. Az egyik lényeges hatás a talaj bolygatása közben a talaj szellőztetése,
amely többféle módon is hozzájárul a szén mobilizációjához. A művelés talaj-szénháztartást közvetlenül megzavaró hatása mellett a
műtrágyázás, növényvédelem, ezek üzemanyag-igénye, a betakarítás üzemanyag-igénye, stb. szintén hozzáadódik egy művelt földterület
CO2 kibocsátáshoz, miközben a biomassza produkció (CO2 elnyelés) nem annyira jelentős mint pl. egy erdő esetében.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.7 Zaj- és rezgés

Jogszabályi környezet
● 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
● 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek
megállapításáról
● 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek
készítésének részletes szabályairól
● 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj-
és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról
● MSZ-13-183-1:1992 – A közlekedési zaj mérése: Közúti zaj
● MSZ-13-111:1985 – Üzemek és építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és a zajkibocsátási
határértékek meghatározása
● MSZ 15036:2002 – Hangterjedés a szabadban
● MSZ 18150-1:1998 – A környezeti zaj vizsgálata és értékelése
Határérték rendszer
Az alábbi táblázatokban félkövér kiemelés jelzi a tárgyi beruházás esetében alkalmazandó

határértékeket.
92. Táblázat: Építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés határértékei a zajtól

védendő területeken
Határérték (LTH) az LAM’ megítélési szintre*
(dB)
ha az építési munka időtartama
Zajtól védendő terület
1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több
nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel
06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra
Üdülőterület, különleges területek közül az 60 45 55 40 50 35
1.
egészségügyi terület
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, 65 50 60 45 55 40
falusias, telepszerű beépítésű), különleges
2.
területek közül az oktatási létesítmények
területei, a temetők, a zöldterület
Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a 70 55 65 50 60 45
3.
vegyes terület
4. Gazdasági terület 70 55 70 55 65 50
* Értelmezése az MSZ 18150–1 szabvány szerint.
Forrás: 2. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelethez
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
93. Táblázat: A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken
Határérték (LTH) az LAM’kö megítélési szintre*
(dB)
kiszolgáló úttól, az országos közúthálózatba az országos közúthálózatba tartozó
lakóúttól tartozó mellékutaktól, a gyorsforgalmi utaktól és főutaktól,
származó zajra települési önkormányzat a települési önkormányzat
tulajdonában lévő tulajdonában lévő belterületi
gyűjtőutaktól és külterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi
közutaktól, a vasúti elsőrendű főutaktól és belterületi
Zajtól védendő terület mellékvonaltól és másodrendű főutaktól, az
pályaudvarától, a autóbusz-pályaudvartól, a vasúti
repülőtértől, illetve a nem fővonaltól és pályaudvarától, a
nyilvános fel- és repülőtértől, illetve a nem
leszállóhelyektől** származó nyilvános fel- és leszállóhelytől***
zajra származó zajra
nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel
06-22 22-06 06-22 óra 22-06 óra 06-22 óra 22-06 óra
óra óra
1. Üdülőterület, különleges 50 40 55 45 60 50
területek közül az
egészségügyi terület
2. Lakóterület (kisvárosias, 55 45 60 50 65 55
kertvárosias, falusias,
telepszerű beépítésű),
különleges területek közül az
oktatási létesítmények területei,
és a temetők, a zöldterület
3. Lakóterület (nagyvárosias 60 50 65 55 65 55
beépítésű), a vegyes terület
4. Gazdasági terület 65 55 65 55 65 55
* Értelmezése a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM
rendelet 3. számú melléklet 1.1. pontja és 5. számú melléklet 1.1. pontja szerint.
** Olyan repülőterek, vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb,
légcsavaros repülőgépek, illetve 2,73 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb helikopterek közlekednek.
*** Olyan repülőterek, vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál
nagyobb, légcsavaros repülőgépek, 2,73 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb helikopterek, valamint
sugárhajtású légijárművek közlekednek.
94. Táblázat: Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól
védendő területeken
A B C
Határérték (LTH) az LAM Határérték (LTH) az LAM
1 Zajtól védendő terület megítélési szintre (dB) megítélési szintre (dB)
nappal 06–22 óra éjjel 22–06 óra
2 Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek 45 35
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), 50 40
3 különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a
zöldterület
4 Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 55 45
5 Gazdasági terület 60 50
4.7.2 Hatásterület lehatárolás módszertana

A zajvédelmi hatásterületek meghatározásáról a 284/2007. kormányrendelet 6. §-a ad útmutatást.
Jelen beruházás esetében megkülönböztetünk létesítési és működési hatásterületet. A létesítéssel
összefüggő szállításra vonatkozó hatásterület számítására a 7. § szerint került sor.
A hatásterületek határa működés esetében a működésre vonatkozó éjszakai határértéknél 10 dB-lel

kisebb immisszió határvonala (30 dB), az alábbi ábrán lila vonallal jelölve. A létesítés zajszempontú
becsült hatásterület – nappali munkavégzés eredményeként – a nappali határértéknél 10 dB-lel
alacsonyabb érték (50 dB) elérésének projektterület határától mért távolsága, 225 méter (magenta
vonal). A működési hatásterület IMMI 2018 zajmodellező szoftver segítségével került kiszámításra, az
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
építési hatásterület határa pedig az MSZ 15036:2002 – Hangterjedés a szabadban című szabvány
6.1 fejezetének (4) egyenlete alapján.
53. Ábra: Építési és üzemelési hatásterületek
Forrás: Bentley Map
Az építési és az üzemelési hatásterület nem érint védendő épületet.

Jelen állapotban a terület legkiemelkedőbb zajforrásai az M35 autópálya, valamint a 33. sz. út és a
108-as vasútvonal.
A jelenlegi zajimmisszió a következő három mérési ponton került megvizsgálásra a nappali és az

éjszakai időszakban (a pontok elhelyezkedését lásd a következő két ábrán):
● M1: Debrecen-Nagymacs keleti oldalán – domináns zajforrás a 33122. sz. út

● M2: Debrecen-Kismacs déli oldalán – domináns zajforrás a 33. sz. út
● M3: Debrecen-Kismacs északi oldalán – domináns zajforrás az M35 zaja távolról
54. Ábra: Zajmérés Nagymacson (M1) 55. Ábra: Zajmérések Kismacson (M2 és M3)
Forrás: Google Earth Pro Forrás: Google Earth Pro
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Debrecen rendezési terve szerint mindhárom mérési pont környéke a falusias lakóterületi
területhasználati kategóriába tartozik.
A mérési eredmények összefoglalása:
● M1: nagy biztonsággal határérték alatt marad a 33122. sz. út terhelése

● M2: a mérési ponton teljesül a határérték (az úttól 7.5 méterre határérték meghaladás van)
● M3: határérték alatt marad a zajterhelés (az éjszakai viharos szél zaját korrigálva)
További részletek a B.3 függelékben csatolt mérési jegyzőkönyvben.
A beruházás jelenleg mezőgazdasági területként használt területen fog megvalósulni, melyet további
mezőgazdasági területek határolnak, keleti irányban pedig az M35-ös autópálya. A legközelebbi
védendő épületek a beruházástól déli irányban (közel 1 km-es távolságra), Debrecen-Kismacson
vannak.

A telepítési munkálatok zajkibocsátása a beruházási területről és közvetlen környezetéből származik,
ezen felül a munkások bejárása és a szállítás jár jelentősebb zajjal, mely a munkaterület határain
kívül is megjelenik. A tervezett építéssel összefüggő forgalom az M35-ös autópálya mellett a 33. sz.
út, illetve a 3316. sz. úton bonyolódik.
Építési munkálatok zaja

Az építkezés a tervek szerint 36 hónapig tart, főbb szakaszait, időtartamukat és a hozzájuk
kapcsolódó munkagépparkot, valamint azok kibocsátását a következő táblázat szemlélteti. A
megadott időtartam az egyes zónákban (telepítési egységek) folyó építkezés időtartama, ez
zónánként részben átfed, részben összeadódik.
95. Táblázat: Építési zaj

Építési szakasz Időtartam Gép neve Eredő zaj (Lw) Határérték* Teljesülés**
Földmunkagépek
Kanalas kotró
Előkészítő munkák 3 hónap 114 dB 60 dB 141.3 m
Gréder, hengerek
Talajstabilizáló
Cölöpöző géplánc
Kanalas kotró
Alapozás 4 hónap Teherautó, Bobcat 118 dB 60 dB 223.9 m
Betonmixer
Betonpumpa
Toronydaru
Szerkezet építése 3 hónap Autódaru 115 dB 60 dB 158.5 m
Betonpumpa
Kotró, Bobcat
Kiegészítő Teherautó
3 hónap 111 dB 60 dB 100.0 m
épületek építése Betonozó járművek
Autódaru
Autódaru
Géppark telepítése 3 hónap 108 dB 60 dB 70.8 m
Szállítójárművek
*27/2008. KvVM–EüM együttes rendelet 2. melléklete szerint, nappali munkavégzés esetén
**a beruházási terület határától mért távolságban teljesül a vonatkozó határérték az építési szakasz teljes munkagépparkjának
együttes működését feltételezve az építési terület határán
Forrás: Tervezői adatszolgáltatás, saját becslés
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Építési forgalom zaja

Az építkezés alatt két fő forgalmi zajjal járó folyamat különíthető el: a munkavállalók bejárása,
melynek reggeli és esti csúcsa van (buszok és személyautók), valamint az anyagszállítás
tehergépjárműveinek zaja, melyek órai maximumai alapján kapjuk a legmagasabb zajterheléseket.
Az előzetes becslések alapján az építési személyforgalom a 33. sz. út irányába bonyolódik várhatóan
90%-ban Debrecen felől, míg a teherforgalom – a 354. sz. út csomópontjától északra található üzemi
út megnyitása esetén – 100%-ban az M35 irányába bonyolódik. Az építkezés csak a nappali
időszakban folyik. A legérzékenyebb hatásviselők Debrecen-Kismacs legdélebbi lakóépületei. A
számítás a 25/2004. KvVM rendelet alapján B minőségű útburkolatra készült, a KRESZ által
meghatározott sebességek szerint.
96. Táblázat: Építés forgalmi zaja

Építési szakasz Bejárás* Bejárási Hozzá- Szállítási Szállítási Hozzá-
forg. zaja járulás*** fordulók** forg. zaja járulás***
Előkészítő munkák 90 elh/ó 65.2 dB 1.3/0.2 dB 100 elh/ó 70.2 dB 2.4 dB
Alapozás 115 elh/ó 66.5 dB 1.7/0.2 dB 125 elh/ó 71.1 dB 2.9 dB
Szerkezet építése 135 elh/ó 67.4 dB 2.1/0.3 dB 125 elh/ó 71.1 dB 2.9 dB
Kiegészítő épületek 105 elh/ó 66.0 dB 1.6/0.2 dB 60 elh/ó 68.0 dB 1.6 dB
Géppark telepítése 80 elh/ó 64.5 dB 1.2/0.1 dB 100 elh/ó 70.2 dB 2.4 dB
*Reggeli és esti csúcs

**Fordulók (elhaladás) maximális száma óránként
***Hozzájárulás a jelenlegi kibocsátásokhoz
- Bejárás: a 33. sz. út forgalmához viszonyítva Debrecen irányába / keleti irányba (LAeq7.5_nappal: 69.1 dB)
- Szállítás: az M35 forgalmához viszonyítva (LAeq7.5_nappal: 71.4 dB)
Forrás: Tervezői adatszolgáltatás, OKA 2017
A 33. sz. út zajkibocsátása a Debrecen-Kismacs előtti szakaszon az OKA 2017 adatbázis forgalmai
alapján az úttól 7,5 méteres távolságban túllépi a határértéket, viszont a legközelebbi védendő
épületek távolsága körülbelül 70 méter – ebben a távolságban a 33. sz. út forgalmából származó zaj
határérték alatt marad. A 33. sz. út forgalmi zajának határértéke az építési forgalom maximális
hozzájárulásával is a védendő épületek homlokzata előtt teljesül. A 3316. sz. úton az építési forgalom
hozzájárulásával is teljesül a nappali határérték a legközelebbi védendő homlokzat előtt – Macs
vasútállomás mellett.
Az építési zaj összességében, tekintettel a kedvezően nagy távolságokra és a szállítások során

használható főútvonalakra, elviselhető.

A működés során a fluktuáló szállítási (forgalmi) többleten túl az üzem permanens (közel állandó)
kibocsátással is rendelkezik, mely szabadtéri és üzemi zajforrások emissziójából tevődik össze. A
működés zajállapota IMMI 2018 szoftver segítségével került modellezésre.
Beltéri zajforrások. A beltéri zajforrások a gyártáshoz kapcsolódó géppark, valamint a

technológiához kapcsolódó gépi működés, szerelés, rakodás és épületgépészet (légkezelés,
technológiai hűtés, fűtés stb.) zaját foglalja magába, melyek emisszióját az épületek nagymértékben
árnyékolják (a csarnokok várhatóan 12 vagy 18 cm-es vastagságú belső töltettel rendelkező
szendvicspanel szerkezetűek lesznek). A források helye és kibocsátásai a koncepcióterv és a
gépészeti adatszolgáltatás alapján került a modellbe.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Kültéri zajforrások. Az üzemelés legfőbb kültéri zajforrásai a hűtők kürtői, a tetőn található
légkezelők kivezető nyílásai, valamint az üzemi utakon (és a tesztpályán) történő forgalom és a
parkolók forgalma.
A modellezés során a zajimmissziók a legközelebbi védendő épületek homlokzatai előtt 2 méterrel, a

talajtól 1,5 méteres magasságban (több szintes épületnél szintenként) kerültek meghatározásra
(Debrecen-Nagymacs és Debrecen-Kismacs üzemi és nyomvonalas létesítményekhez legközelebbi
épületeinek homlokzatain).
97. Táblázat: Bel- és kültéri zajforrások kibocsátásai a működési fázisban

Zajforrás Darabszám LW nappal LW éjjel
Légkezelők (belső + külső) 26 db + 45 db 85 dB 82 dB
Hűtőtornyok (külső) 10 db 85 dB 82 dB
Hűtő kisegítők (külső) 5 db 85 dB 85 dB
Kompresszorok (külső) 12 db 90 dB 90 dB
Kültéri parkolók 22 db 90-100 dB 80-90 dB
Forrás: Tervezői adatszolgáltatás
A 3D-s modellezés eredményeként – a terepviszonyokat is figyelembe véve – a gyár várható

zajkibocsátása a kritikus éjszakai időszakban a legközelebbi védendő homlokzatok előtt – Debrecen-
Kismacs északi épületeinek homlokzatai előtt – is határérték alatt marad. A várható üzemelési
zajállapotokat a nappali és éjszakai időszakra a következő ábrák szemléltetik.
56. Ábra: Üzemi zajterhelés nappal
Forrás: IMMI, Surfer
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
57. Ábra: Üzemi zajterhelés éjjel
A legközelebbi védendő homlokzatok körülbelül fél km-re találhatók a projektterület határától

(Debrecen-Kismacs, Péterfiadűlő-út), míg a forgalom szempontjából legérzékenyebb homlokzatok a
település déli oldalán vannak (Zöldmező utca). A nappali és éjszakai immissziók az IMMI 2018
számításai alapján az üzemelés időszakára a következők (üzem működése és forgalom a nappali és
éjszakai csúcsórában a kritikus pontokon):
98. Táblázat: Homlokzati terhelések

Azonosító* Jelen Üzemi** Vele** Vele-Jelen
különbség
Nappal Éjjel Nappal Éjjel Nappal Éjjel Nappal Éjjel
K65002 55.8 45.3 22.6 20.1 62.4 61.0 6.6 15.8
K65003 51.9 41.4 22.7 20.2 58.4 57.1 6.5 15.7
K65004 50.3 39.8 22.7 20.3 56.8 55.5 6.5 15.7
K65040 55.8 45.3 10.3 8.1 62.2 60.9 6.5 15.7
K65041 55.7 45.2 9.2 6.7 62.2 60.9 6.5 15.6
K65042 55.7 45.2 9.4 6.8 62.3 61.0 6.6 15.8
K65043 55.6 45.1 10.0 7.4 62.1 60.8 6.5 15.6
K65044 55.6 45.1 10.6 8.0 62.1 60.7 6.5 15.7
K65045 55.5 45.0 8.8 6.4 62.0 60.7 6.5 15.7
K65046 55.5 45.0 12.3 9.6 62.0 60.7 6.5 15.7
K65047 55.5 45.0 17.8 15.9 62.0 60.7 6.5 15.7
K65048/10 51.0 40.5 22.5 20.1 57.4 56.1 6.4 15.5
K65048/9 50.9 40.4 22.1 19.7 57.4 56.0 6.4 15.6
K65050 55.5 45.0 11.6 9.1 62.0 60.7 6.5 15.7
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Azonosító* Jelen Üzemi** Vele** Vele-Jelen

különbség
Nappal Éjjel Nappal Éjjel Nappal Éjjel Nappal Éjjel
K65051 55.5 45.0 9.5 6.9 62.1 60.8 6.6 15.7
K65052 56.0 45.5 8.2 6.2 62.5 61.1 6.4 15.6
K65053 55.6 45.1 8.2 5.8 62.0 60.7 6.4 15.6
K65054 55.6 45.1 11.4 8.8 62.1 60.7 6.5 15.6
K65055 50.6 40.1 21.6 19.1 56.9 55.6 6.4 15.5
K65056 50.8 40.3 20.8 18.5 57.2 55.8 6.4 15.5
K65090 50.9 40.4 21.2 18.8 57.2 55.8 6.3 15.4
K65092 55.6 45.1 11.1 8.6 62.1 60.8 6.5 15.7
K65092/2 51.5 41.0 20.0 17.8 57.9 56.5 6.4 15.5
K65093 55.6 45.1 13.4 10.7 62.1 60.7 6.4 15.6
K65094 55.6 45.1 9.5 7.0 62.0 60.7 6.5 15.6
K65095 55.6 45.1 11.7 9.0 62.0 60.7 6.4 15.6
K65096 55.6 45.1 13.9 12.4 62.0 60.7 6.4 15.5
K65098 54.5 44.0 20.7 18.3 60.9 59.5 6.4 15.6
K65098_1 51.1 40.6 20.3 18.0 57.4 56.0 6.3 15.4
K65099 55.6 45.1 10.6 8.1 62.0 60.7 6.4 15.6
K65100 55.6 45.1 7.8 5.4 62.0 60.7 6.4 15.6
K65101 55.6 45.1 15.5 12.9 62.0 60.7 6.4 15.6
K65102 52.1 41.6 20.5 18.1 58.4 57.0 6.3 15.4
K65102/1 55.6 45.1 11.7 9.9 62.0 60.6 6.4 15.5
K65103 50.8 40.3 20.6 18.2 57.0 55.5 6.2 15.2
K65104 50.9 40.4 19.8 17.5 57.2 55.8 6.4 15.4
K65138 51.4 40.9 20.1 17.7 57.4 55.9 6.0 15.1
K65139 51.2 40.7 19.7 17.4 57.4 55.9 6.2 15.2
K65140 55.6 45.1 9.7 7.2 61.9 60.6 6.4 15.6
K65141 55.6 45.1 11.1 8.4 62.0 60.6 6.4 15.5
K65142 55.6 45.1 9.8 7.2 62.0 60.6 6.4 15.5
K65143 55.5 45.0 10.4 7.7 61.9 60.5 6.3 15.5
K65144 55.6 45.1 16.3 14.5 61.8 60.5 6.2 15.4
K65150 55.6 45.1 15.8 14.0 61.8 60.4 6.2 15.3
K65151 55.6 45.1 14.6 12.9 61.7 60.3 6.2 15.3
K65152 52.2 41.7 12.3 9.7 58.3 56.9 6.1 15.1
K65153 51.3 40.8 19.5 17.2 56.9 55.4 5.6 14.6
P K0263/3 49.1 40.1 32.6 26.3 51.4 48.2 2.3 8.1
P K0263/4 49.1 40.2 32.8 26.5 51.1 47.2 2.1 7.0
P K0263/6 48.4 39.6 33.5 27.8 50.6 47.2 2.1 7.6
P K0263/8 47.5 38.4 34.8 29.2 50.8 47.6 3.3 9.2
P K0263/10 45.8 35.6 33.9 28.4 49.9 47.0 4.2 11.3
*K: Debrecen-Kismacs, PK: Kismacs-Péterfiadűlő-út és HRSZ
**Üzemi állapot: csak az üzemhez tartozó források immissziói
Vele állapot: üzemi és közúti forgalomtöbblettel figyelembe vett közúti forgalom
Forrás: IMMI 2018
A modellszámítás eredményeként az üzemi működés önmagában nem okoz határérték meghaladást

egyetlen homlokzat esetében sem, viszont a műszakváltások idején történő megnövekedett forgalom
Debrecen-Kismacs település 33. sz. út felőli házsorát az éjszakai időszakban jelentősen (5 dB<)
határértéken felül terheli. A határértékeknek való megfelelés érdekében forgalomszervezéssel, illetve
(az ipari park létesítéséhez szükséges műszaki infrastruktúra fejlesztések előzetes vizsgálatának
eredményeként javasolt) zajárnyékoló fal telepítésével szükséges határérték alá csökkenteni a
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
forgalmi zajterhelést. (A forgalomszervezés és zajárnyékoló fal tervezését megelőzően a forgalmi

többletek a természetes intenzív forgalomnövekedés miatt pontosítandók.)
A határértéknek való megfelelés vizsgálata mellett fontos szempont az abszolút növekmény mértéke
is, mely a jelen állapothoz képest leginkább az éjszakai időszakban lehet kritikus változás, mind
Debrecen-Kismacs, mind a Péterfiadűlő-úti tanyák esetében.
Forgalmi zaj: Az üzemelési időszakban a munkavállalók bejárása és a szállítási forgalom a jelenlegi

forgalomra szuperponálódik. A munkavállalók bejárásából származó zajemisszió fluktuáló, a
műszakváltások óráiban kialakuló maximumokkal, míg a szállításból eredő zaj egyenletes eloszlású,
időszakos terhelésként vehető figyelembe. Pontosabb adatok hiányában a várható üzemi forgalom
eloszlásának becslése a következő:
● Bejárás Debrecen irányából összesen 80%

– 33. sz. úton keresztül 70%
– M35, Debrecen-Józsa felől 10%
● Bejárás nyugati irányból összesen 20%
– Nagyhegyes irányából (33. sz. út) 11%
– Balmazújváros felől (3316. sz. út) 7%
– Debrecen-Nagymacsból 2%
● Teherforgalom az M35 felé
– Északi irányba: 60%
– Déli irányba: 40%
A vasúti szállítás aránya a teherforgalmat illetően akár 70% is lehet, melynek hatásával jelen
dokumentáció nem számol, mivel a vasútfejlesztés részletei és az ezzel járó forgalmi változások nem
ismertek. A vasútvonal fejlesztéséhez önálló hatásvizsgálat elvégzése szükséges, melynek keretében
meg kell határozni a szükséges zajvédelmi intézkedéseket.
A beruházó adatszolgáltatása alapján az óránkénti forgalmakat összehasonlítva nappal a délelőttös

és délutános műszak váltásakor (7:00-8:00 és 16:00-17:00) alakul ki a forgalmi zajterhelési maximum,
míg az éjszakai időszakban a délutános műszak és legyártott termékeik távozásakor, 22:00-23:00
között maximális a forgalmi zajterhelés. Ezen csúcsórák terhelései szerepelnek a modellszámításban
is. A forgalmi többleteket a következő táblázat szemlélteti.
99. Táblázat: Üzemelési időszak forgalmi többlete

M35, Debrecen-Józsa 33 sz. út (Debrecen) 33 sz. út (és 3116) 33122 sz. út
J/ó Nappal Éjjel Nappal Éjjel Nappal Éjjel Nappal Éjjel
Q1 158 158 1106 1106 284.4 284.4 31.6 31.6
Q2 9.4 2.8 65.8 19.6 16.92 5.04 1.88 0.56
Q3 26 13 182 91 46.8 23.4 5.2 2.6
Az OKA 2017 adatait felhasználva a 25/2004. KvVM rendelet alapján kerültek meghatározásra a
jelenlegi és üzemelés alatti forgalomból származó zajkibocsátási adatok. A többletterhelések
értékelési kategóriái a következők (a jelenlegi forgalom növelése szempontjából):
● Nincs: 0 dB
● Elhanyagolható: 0,1-0,9 dB
● Jelentéktelen: 1-2,9 dB
● Mérsékelt: 3-4,9 dB
● Jelentős: 5 dB felett
● Forrás: DMRB (Design Manual for Roads and Bridges)
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
100. Táblázat: Forgalmi zajemisszió többletek irányonként és napszakonként

Jelenlegi Növekmény Értékelés
Nappal Éjjel Nappal Éjjel Nappal Éjjel
M35, Debrecen-Józsa 83.9 dB 73.4 dB 2.9 dB 6.4 dB Jelentéktelen Jelentős
33 sz. út (Debrecen) 81.6 dB 71.1 dB 6.5 dB 15.7 dB Jelentős Jelentős
33 sz. út (és 3116) 81.6 dB 71.1 dB 3.5 dB 11.0 dB Mérsékelt Jelentős
33122 sz. út 66.7 dB 56.1 dB 3.7 dB 11.5 dB Mérsékelt Jelentős
Forrás: OKA 2017, IMMI 2018
A modellszámítás eredményeként (lásd alábbi ábrák) Debrecen-Kismacs 33 sz. út felőli ingatlanjainak

út felőli homlokzatain a fenti táblázat és a modellszámítás szerint is – a csúcsórákat tekintve –
jelentős a növekedés mind a nappali, mind az éjszakai időszakban.
58. Ábra: Nappali csúcsórák forgalma (7:00-8:00 és 16:00-17:00)
Forrás: IMMI, Sufer
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
59. Ábra: Éjjeli csúcsóra forgalma (22:00-23:00)
A működésből származó zaj hatása a védendő létesítmények távolsága miatt a határértéket tekintve
semleges. A szállítást is figyelembevéve, zajvédelmi intézkedés alkalmazásával az eredő zaj hatása
elviselhető. Megjegyezzük, hogy jelen vizsgálatok a vasúti zaj változására és annak hatásaira nem
terjednek ki. A Péterfiadűlő-úti tanyák esetén a vasúti zaj meghatározó tényező lehet.

Megszüntetés hatásai legkedvezőtlenebb esetben az építés/telepítés esetén leírtakkal
egyenértékűek.
Más célú hasznosítás esetén az üzemi zajt a betelepülő új funkció határozza meg.

A havária idejétől, súlyosságától és időtartamától függően az üzemi vészjelzők hangján túl a mentést
végző forgalom nagysága és hangjelzése leginkább az éjszakai időszakban lehet zavaró a
legközelebbi hatásviselők (lakók) számára.

Tekintettel arra, hogy a kapcsolódó létesítmények (ipari parki műszaki infrastruktúra fejlesztés)
környezeti hatásait előzetes vizsgálat értékeli, ezekre itt nem térünk ki. Az előzetes vizsgálati
dokumentáció zajárnyékoló fal telepítését javasolja Kismacs térségében, melyet jelen
hatásvizsgálatban adottságnak tekintünk.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.8 Épített környezet, települések, kulturális örökség
4.8.1 Vonatkozó jogszabályok

● 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
● Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII.20.) Korm.rendelet
● 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTrT)
● Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlésének 13/2010.(IX.17.) Önkormányzati rendelete
Hajdú-Bihar megye területrendezési tervéről
● Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlésének 171/2010.(IX.17.) Mök határozata Hajdú-Bihar
megye területrendezési szabályzatához, térségi szerkezeti tervéhez és övezeteihez kapcsolódó
Irányelvekről, (ajánlásokról) és intézkedésekről
● 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól
● 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
● 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos
szabályokról
● 306/2010 (XII. 23.) Kormányrendelet a levegő védelméről
● Debrecen Megyei Jogú város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2018 (VI.28.) önkormányzati
rendelete Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló
8/2003. (V.23.) Kr. Számú módosításáról.
● 314/2012 (XI.8.) Korm.rendelet 32.§.(6) c.) szerinti tárgyalásos eljárás keretein belül Debrecen
Megyei Jogú Város Településrendezési eszközeinek módosítása – záradékolt dokumentáció.

A környezeti hatásvizsgálati eljárás kiterjed a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek, jelen
tanulmány esetében a közútijármű-gyártó üzem tevékenységének az épített környezetre és a
kulturális örökség elemeire gyakorolt hatásainak meghatározása. Az épített környezet védelme
szempontjából hatásviselők az érintett települések, közvetlenül Debrecen, a városon beül elsősorban
a közeli Kismacs, Nagymacs és Józsa városrészek. Ezen felül közvetetten érintett a város többi
területe, valamint Balmazújváros és Nagyhegyes is, illetve e települések és településrészek
építményei. Az épített környezetre gyakorolt hatások között vizsgáljuk továbbá a kulturális örökség
épített és tárgyi emlékeinek érintettségét (műemlékek, régészeti lelőhelyek).
4.8.2.1 Települési jellemzők

A tervezett telephelyhez legközelebb eső lakott területek Debrecen város Kismacs illetve Nagymacs
városrésze, ettől távolabb található Józsa, Balmazújváros, illetve Nagyhegyes melyek az úthálózaton
keresztül a közvetett hatásterületen találhatók. Lakott területek elhelyezkedését lásd az áttekintő
térképen (C.1 függelék).
Debrecen
Debrecen megyei jogú város Magyarország második legnagyobb városa. A település 461 km 2-en
terül el. Az elmúlt évtizedekben kialakult debreceni településegyüttes magját a nagyváros belterülete
adja, amelyet körkörösen ölel körül a jórészt Debrecen közigazgatási határain belül elterülő, ún.
kertvárosi-szuburbanizációs övezet (ehhez tartozik pl. Józsa, Kismacs és Nagymacs). Ezt az övezetet
követik a belső agglomerációs zóna önálló települései, illetőleg a formálódó külső bolygóvárosi
településgyűrű a környező kisvárosokkal.29
E gyűrűs agglomeráció kialakulásával összhangban Hajdú-Bihar megye területrendezési terve a

megye külső és belső térszerkezeti kapcsolatainak javításával kiegyensúlyozottabb területi szerkezet
29
Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója És Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020, Megalapozó Vizsgálat,
2017. április (akcióterületek kijelölésével kapcsolatos technikai módosítás)
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
kialakítását irányozza elő Debrecen „hub” (súlyponti) jellegére alapozottan sugaras-gyűrűs

infrastruktúra hálózat megteremtésével (ld. 60. Ábra).
A Debrecen Integrált Településfejlesztési Stratégiájában beépítésre szánt területek körülölelik a

várost. A beépítésre szánt területek mind lakóterületi, mind gazdasági övezeti, mind különleges
intézményi és kereskedelmi fejlesztési területeket magukban foglalnak. A beruházási terület közvetlen
környezetében lakóterületfejlesztés a meglévőkön túl jelenleg nem tervezett, ezek a város északi és
nyugati területein a Tócó-csatorna mellett helyezkednek el, több kilométer távolságra a beruházási
területtől. A Tócó mente zöldfelületi rehabilitációjával kialakuló véderdősáv mentén kisvárosias
lakóterületeket jelöltek ki.
Nagykiterjedésű kereskedelmi központokat a városközpont területén nem szabad kijelölni, számukra

a nyugati bevezető utak környékét és a 48. számú főút bevezető szakasza környékét tartalékolják.
A beépítésre szánt területek másik csoportját a gazdasági célú fejlesztések jelentik. Ez főként az ipari
park fejlesztések területét érinti. Ilyen a Határ úti terület, mely folyamatos fejlesztés alatt áll, valamint
a repülőtér melletti területek, illetve a beruházással kapcsolatban kijelölt észak-nyugati terület. A
város jelenlegi belterületén környezetet erősen szennyező, védőtávolságot igénylő ipari létesítmény
újonnan nem helyezhető el.
Balmazújváros30
A Debrecentől 20 km-re, a beruházási területtől mintegy 15 km-re nyugatra fekvő, nagy kiterjedésű
egykori mezőváros két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A település
1989-ben kapta vissza városi címét, lakossága meghaladja a 18 ezer főt.
A település közműellátottsága gyakorlatilag teljes. Az úthálózat 90 %-a szilárd burkolatú. A mintegy

6500 lakott ingatlan közel 100%-ban teljes közművel (víz, villany, gáz bekötéssel) rendelkezik.
A várostól 3 kilométerre, a beruházási terület felé eső térségben folyik az 1953-ban épített Keleti-
főcsatorna. A város településfejlesztési koncepciója elsősorban a lakóhely minőségének javítását, a
szolgáltatások bővítését, új munkahelyek létrehozását helyezi előtérbe. Az önkormányzat igyekszik az
ipari vállalkozásokat két területi egységre koncentrálni: ezek a már meglévő ÉNY-i ipari terület, illetve
az 33-as főút bekötőútja mellett elhelyezkedő, a későbbiekben kialakítandó önálló ipari övezet.
Nagyhegyes31
A község távolsága a beruházási területtől Balmazújvároséhoz hasonló. A két települést a 33. sz. főút
választja el és egyben ez kapcsolja őket össze Debrecennel.
A település a tanyavilág második világháború után megindult felszámolását követően alakult ki. A
középületek építése 1950-ben indult meg, majd az eredeti tanyaközpontot 1952-ben iktatták
jegyzőkönyvbe Nagyhegyes néven. A tanyavilág fokozatosan szűnt meg, 1975-ben az utolsó tanyasi
iskolát is felszámolták.
A térségben a talajfelszín alatt igen gazdag földgázmező van, melynek kitermelése az 1960-as évek
óta folyik. Egy 1961-ben történt gázkitörés helyén 200 m átmérőjű vízfelület keletkezett (Kráter-tó). A
gázmező termékvezetéke Nagymacs térségében vezet át a beruházási terület közvetlen közelében. A
szintén jelentős geotermikus energia hasznosítása egyelőre nem megoldott. A község infrastrukturális
ellátottsága teljes.
Országos építészeti értékvédelem (műemléki védelem) alatt áll a beruházási területtől távol, a
Hortobágyi NP szélén elhelyezkedő Kadarcsi csárda (0740 hrsz.).
30
https://balmazujvaros.hu
31
https://nagyhegyes.asp.lgov.hu
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.8.2.2 Térségi közlekedés és országos közműhálózat
60. Ábra: Hajdú-Bihar megye térségi szerkezeti tervének részlete
Forrás: Hajdú-Bihar megye Területrendezési Terve, Cívisterv BT, 2010.
Az ipari park kialakításához szükséges tervezett infrastruktúra hálózati fejlesztéseket ld. a 0

fejezetben.
A közúthálózat érintett elemei:
● M35:M3 – Debrecen
● 33 sz. főút
● 3316 sz. Nagymacs – Balmazújváros
Vasutak:
● Budapest – Debrecen – Záhony

● Debrecen – Füzesabony (kétnyomúsítása és villamosítása tervezett)
● Debrecen – Nyírábrány
Érintett kerékpárutak:
● Hivatásforgalmi célú kerékpárút Balmazújváros és Nagyhegyes között (8km)

● 2019 nyarától Debrecen – Látóképi-tó tervezett kerékpárút a 33-as út mellett pótolva a hiányzó
szakaszt (elérhető lesz Balmazújváros és a tervezett Hortobágyi Nemzeti Parkhoz vezető
kerékpárút)
Közművek:
● Szállító termékvezeték (FGSZ) Beregdaróc-Hajdúszoboszló Gázvezeték
● 400 kV nagyfeszültségű légvezeték
● Víziközművek32
Debrecenben a közüzemi vízcsőhálózat összesen 800 km hosszú és 36.000 bekötés csatlakozik
hozzá. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza ettől elmarad, de jelentős a hálózatra
32
http://www.debreceni-vizmu.hu
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
rákapcsolt lakások aránya. Az elmúlt évtizedekben történt fejlesztések eredményeként a közműolló

nagysága erősen lecsökkent. A fejlesztések nem csak Debrecent, hanem a városhoz csatolt
településrészeket is érintették. Így valósultak meg Pallag, Józsa, Kismacs és Nagymacs csatornázása
is. Jelenleg a csatornahálózati lefedettség 98%-os. A városból és a környékbeli településekről
beérkező, átlagosan 40-45.000 m3/nap mennyiségű szennyvizet a város dél-nyugati részén található
szennyvíztisztító üzemben kezelik.
4.8.2.3 Örökségvédelmi területek

Világörökségi és világörökségi várományos terület
Debrecenben jelenleg nem található ilyen terület.
Műemlék, műemlékegyüttes
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által gondozott műemlék-adatbázis alapján Debrecenben
jelenleg 76 műemlékvédelem és egy ideiglenes műemlékvédelem alatt álló objektum található. Az
objektumok döntő része épület, nagyrészt lakóépületek. A műemlékek meghatározó része a
belvárosban helyezkedik el, a beruházási területen és közvetlen környékén ilyen nem található.
Helyi védelem
A beruházási területen nem található helyi védelem alatt álló építmény.
Régészeti lelőhelyek
Az érintett műemléki, illetve régészeti adatokat a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Főosztály
Örökségvédelmi nyilvántartási Osztályától kértük meg 2018 októberében. Az adatszolgáltatásban,
szereplő érintett lelőhelyek elhelyezkedését az C.1 függelékben mutatjuk be, a lelőhelyek listáját az
alábbi táblázat, a lehatárolt területfoltokat a 61. Ábra tartalmazza.
101. Táblázat: A beruházási területen található régészeti területek

Név Település Azonosító Lelőhely sz. Védettség
Katona-dűlő Debrecen 36598 138 szakmai
Kismacs Debrecen 36600 139 szakmai
Rózsa-dűlő Debrecen 58424 239 szakmai
Deák-tanya 1. Debrecen 93941 381 szakmai
Deák-tanya 2. Debrecen 93943 382 szakmai
Rózsa-dűlő 2. Debrecen 93945 383 szakmai
Forrás: Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság Örökségvédelmi Hatósági
Főosztály adatszolgáltatása (2018. október)
4.8.2.4 Egyéb építmények

Az üzem tervezett telephelyétől délre található egy tanyacsoport, mely az üzemhez legközelebb eső
lakott terület, a telehelytől mért legkisebb távolsága ~380 m. A legközelebbi tanya jelenleg
használaton kívül van, a lakott épületek 500 m távolságon túl találhatók.
Gazdasági építmények közül az ipari park kialakításának idején megszüntetésre kerül a telephely dél-
nyugati sarkában található Látóképi Sertéstelep üzemi telephelye.
A beruházási terület közvetlen szomszédságában található és megmaradó gazdasági telephelyek:
● Omega Color 97’ Kft. üzemi telephelye, ahol két műszakban folytatnak bérfestést elektrosztatikus
porfestéssel. Ezen ipari létesítmény déli irányban mintegy 600 méterre lesz az üzem kerítésétől;
● Állattartó telep üzemi telephelye Kismacs, Orgona utca, illetve a külön álló tanya mintegy 800
méterre délre;
● Állattartó telep üzemi telephelye Nagymacs, Kastélykert utca – 1000 méterre nyugatra.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
● Látókép-Péterfiadűlőben gazdasági és lakóépületek, étterem és vasútállomás található 700-900

méterre dél-nyugatra.
61. Ábra: Épített környezet elemei a telephely szomszédságában és a tervezett közlekedési hálózat
Állattartó telep
Látóképi
Sertéstelep
(megszüntetés)
Mg. telephely
Tanyák
Étterem
Vasútállomás Omega Color 97’
Látókép Állattartó telep M35
Péterfiadűlő
Gázvezeték 33 sz. főút
Forrás: FÖMI ortofotó és szerkesztés

A tárgyi beruházási terület jelenleg beépítetlen, szántóföldként hasznosítják. Épített környezeti elem
az üzem telepítésével kapcsolatban közvetlenül nem szűnik meg. Azt megelőzően, az ipari park
kialakítása során, a beruházással is összefüggésben megszüntetésre kerül a telephely DNY-i
sarkában található, Látóképi Sertéstelep (Agrárgazdaság Kft., Debrecen-Látókép hrsz. 0266).
A sertéstelep épületei (irodák, istállók, takarmánytárolók) és építményei (pl. belső utak, trágyatárolók)
felszámolásra kerülnek, azonban ezek nem képeznek jelentős épített környezeti értéket, értékük
gazdasági jellegű. Az itt található hígtrágyatárolók vonatkozásában hatósági kötelezés van érvényben
ezek rekultivációjára (részletesen lásd a felszín alatti vízvédelmi, 4.3 fejezetben).
A területen fennmaradt tanyák nagyüzemi mezőgazdasági parcellákba ékelődnek, egy részüket

modernizálták vagy gazdasági telephellyé alakították, az eredeti, kulturális örökség szempontjából
védendő tanyavilág itt már nem található meg.
A beruházási terület több nyilvántartott régészeti lelőhelyet is érint. Ezek esetében a területi
szabályozás megváltoztatása kapcsán a területre elkészült az örökségvédelmi hatástanulmány.
Ebben meghatározásra került a további várható régészeti munkálatok programja. A területen
bekövetkező régészeti kutatásokat (kutatóárkok létesítését, helyreállítást) külön örökségvédelmi
eljárásban, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. tervei és ütemezése alapján
valósul meg a szükséges humuszmentés és csapadékelvezetés megoldásával. Időszakos régészeti
felügyelet alkalmazása a durvatereprendezés fázisában is javasolt.
A beruházási területhez legközelebb eső településrész Kismacs Péterfiadűlő úton elhelyezkedő

tanyacsoport, melynek mintegy 400-500 m távolságban találhatók. A tanyák esetében az üzem
telepítése és működése számottevő változást okoz a mai állapotokhoz képest, azok nagyrészt a
légköri emissziók hatásterületén belül helyezkednek el, de határértékek túllépése sem a zaj/rezgés,
sem a légköri szennyezés tekintetében nem várható (ld. talajra illetve levegőminőségre vonatkozó
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
fejezetek fent). Ez a hatás előrejelzés ugyanakkor nem vonatkozik a tervezett vasúti létesítmények
tlepítésére, melyről pontosabb adat jelenleg nem áll rendelkezésre és a tanyákat nagy
valószínűséggel tovább terheli (ez külön hatásvizsgálatban vizsgálandó).
Kismacs belterületének legkisebb távolsága legalább 1000 m. Ilyen nagy távolságra rezgés, vagy
egyéb, az épületeket károsító hatás (pl. tömegmozgás, épületszerkezeti kár) nem jelentkezik.
Nagymacs településrész legkisebb távolsága a telephely nyugati határától min. 1500 m-re található,
így az épített környezet károsító hatásokkal ott sem számolhatunk. (A létesítmény telepítésének
láthatóságával, a városképi kérdéseket is vizsgálva a tájvédelmi fejezet foglalkozik részletesebben.)
Műemlék épület vagy egyéb épített érték a területen nincs, valamint az építési forgalom jelenleg
tervezhető útvonalai sem érintenek ilyet, így ezek károsodása sem várható.
Közvetett hatásként jelenhet meg az építési forgalom, amelynek pontos mértéke és útvonala jelenleg
még nem meghatározható. Valószínűsíthető, hogy dominánsan az M35 autópálya felé irányul, kisebb
részben a 33. sz főút felé. Átmenő építési forgalom, sem Kismacson, sem Nagymacson nem
tervezett, így ebből fakadó károsodással nem számolunk. Amennyiben a 33 sz. főút forgalma a tárgyi
üzem építési forgalma miatt olyan jelentősen megnőne, hogy ez Kismacs főúthoz közeli lakóépületeit
érinti, az a kivitelezéshez kapcsolódó külön zajvédelmi eljárás keretében kezelendő. Szintén
figyelembe veendő további terhelést jelent, amennyiben az építkezéssel egyidőben, kiterjedt
lakásépítés indul meg a környéken további szállítási igényekkel.
A 2.4.2 fejezet elemzi a tervezett beruházás településrendezési eszközöknek való megfelelését. Itt
annyit emelünk ki, hogy a tárgyi beruházásnak helyet adó Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben
létrejövő ipari park kialakítása miatt már korábban megtörtént a településrendezési terv szükséges
módosítása, és a jelenlegi állapot megfelel az ipari park, illetve azon belül a tervezett üzem
elhelyezésének.
Az épített környezetre gyakorolt hatások vegyes megítélésűek, egyrészt a közvetetten kapcsolódó

infrastruktúra fejlesztések megvalósulásukat követően javító hatásúak lesznek, másrészt a szintén
közvetetten kapcsolódó bontások megszüntető jellegűek. Közvetlenül ilyen hatások már nem
jelentkeznek, az építés hatása semleges.

Az üzemelés idejére az épített környezet elemei várhatóan alkalmazkodnak a gyár jelenlétéhez.
Megtörténnek a szükséges közmű-, és útfejlesztések, befejeződik az ipari park létesítése. Az üzemi
kibocsátások várhatóan sem szerkezetileg sem funkcionálisan nem befolyásolják az épített környezet
elemeit. Az üzemelés közvetlen hatása az épített környezetre már semleges.
Jelenleg nem számszerűsített a környező településrészekre a gyár miatt esetleg betelepülők

igényeinek megfelelő új beépítések aránya. Az új épületek arányának növekedése összességében
fejlesztőleg hat a településekre, ugyanakkor a hirtelen megnövekvő lakosság a párhuzamos
infrastruktúra fejlesztések nélkül megterheli a helyi infrastruktúrát. A tervezett kapcsolódó
fejlesztésekből kiindulva e hatás elviselhető lesz.
Az elkészült járművek szállítása várhatóan kisebb részben vasúttal, nagyobb részben pedig közúton
történik majd. Az utakon jelentkező többlet terhelés közvetetten hatást gyakorolhat az épített
környezetre is elsősorban a forgalom által keltett zaj-, rezgés és légszennyezés által. E közvetett
hatások vizsgálatát a vonatkozó szakfejezetek tartalmazzák. Fejlesztések nélkül a többletforgalom
általában funkcionális és szerkezeti szempontból is többletterheléssel, esetenként károsítással jár az
utakon. Tekintettel a környező főközlekedési út- és vasútvonalak tervezett fejlesztésére jelen esetben
a hatások összességükben elviselhetőnek minősíthetők. Megjegyezzük, hogy a teherátrakó állomás
és a hozzá kapcsolódó vasútvonal üzemi használatának hatásait jelenleg nem vizsgáltuk, ez
várhatóan külön hatásvizsgálat tárgyát képezi majd.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen

A felhagyás, illetve megszüntetés hatásai – amennyiben más célú felhasználás helyett nagy mértékű
átépítésre vagy bontásra kerül sor – hasonló folyamatként jelentkeznek, mint az építés hatásai. A
földmunkát végző munkagépek közlekedése és a szállítás zaj- és rezgéstöbbletet, valamint
légszennyezést okoz, mely befolyásolhatja a környező épített környezetet. Ezek hatása a
telepítéshez hasonlóan időszakosan jelentkezik, a zajhatárértékek túllépése építési-bontási munkák
során a mindenkori szabályoknak megfelelően engedélyköteles.

A releváns havária eseményeket és azok általános hatásait a 2.12.1.2 fejezetben soroltuk fel. Ezen
balesetek bekövetkezési valószínűsége igen alacsony, az alkalmazott technológiák világszerte
komolyabb balesetek és vészhelyzetek bekövetkezése nélkül üzemelnek. Minden havária kockázattal
járó létesítményt többszörös műszaki védelemmel látnak el annak érdekében, hogy e balesetek ne
következzenek be. A tűz, illetve robbanás terjedése veszélyeztetheti az épített környezet épségét, ám
a távolságokat tekintve ehhez igen nagy méretű balesetnek kell létrejönnie. Összességében
elmondható, hogy a havária események következtében várható hatás az épített környezetre nehezen
kimutatható a veszélynek esetlegesen kitett lakott terület kellően nagy távolságra van. Mindemellett a
gyár várhatóan katasztrófavédelmi engedély köteles alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzem lesz, melynek rendszeres ellenőrzéssel felügyelt, hatóság által jóváhagyott védelmi
tervvel kell rendelkeznie.

A megyei rendezési tervben szereplő infrastruktúra hálózat fejlesztéseket tekintve (60. Ábra) annak
következő elemei találhatók a tervezett üzem közelben:
● M35 gyorsfogalmi út (a beruházási terület keleti oldalán)

● 33. sz főút (a beruházási területtől déli irányban)
● 108. számú Debrecen-Füzesabony országos törzshálózati vasúti fővonal (a beruházási területtől
déli irányban)
● Távlati tervezett nagysebességű vasútvonal (a beruházási területtől nyugati irányban)
● FGSZ termékvezeték (a beruházási területtől nyugati irányban)
● 400 kV-os villamos átviteli távvezeték (a beruházási területtől keleti irányban)
A fentiek közül egyik megszüntetése sem várható a tervezett üzem létesítése miatt. Ugyanakkor az
M35 autópályán új csomópont épül, a 33. sz. főút és a 108. sz. vasútvonal várhatóan bővítésre
kerülnek. Az üzemhez, illetve magához az ipari parkhoz új bekötő út létesül az M35 autópályáról,
valamint a 33. sz főútról. Egy későbbi új vasútvonal kialakításánál a telephely adottságait kell majd
figyelembe venni.
Az autópálya csomópont átalakítása külön engedélyezési eljárás részét képezi.
A szállítóvezetékek üzemét a beruházás nem befolyásolja ugyanakkor az építkezésekkor fokozott

figyelemmel kell lenni ezekre, a védőtávolságok betartásával.
A már korábban felsorolásra került építendő kapcsolódó létesítmények a következők: szilárd

burkolatú út létesítés, vasút fejlesztés, illetve meglévő út bővítés. Ezek nyomvonala nem érint
építményeket, így létesítésük nem gyakorol közvetlen hatást az épített környezetre.
A 33. sz. főút 2x2-sávúsítására azért van szükség, hogy a gyár okozta többletforgalom elvezetése
zökkenőmentesen történjen. A többletforgalom többlet zajt és rezgést okoz. Annak érdekében, hogy
negatív hatás ne érje az épített környezetet, várhatóan zajvédő fal kerül majd kialakításra. A
vasútvonal fejlesztés hasonló hatással jár, melynek megvalósítása során szintén tekintettel kell lenni
a zaj- és rezgésvédelmi előírásokra. A kapcsolódó létesítmények kialakításának hatásaival az ipari
park beruházás előzetes vizsgálati dokumentációja (illetve hatásvizsgálat köteles fejlesztések esetén
azok hatásvizsgálata) foglalkozik.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A fejlesztések az infrastruktúra használatában időszakos korlátozásokkal járnak, mely terheli azok

használóit. Az építkezések befejeztével a kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések az épített környezet
szempontjából javító/értékteremtő hatással vannak.

Közvetlen hatásterület: a projekt közvetlen hatásterülete az építés alatt a beruházás tényleges fizikai
területfoglalása, illetve a terület szélétől számított 200 méteres körzet. Az üzemelés alatt a gyár
összesített levegőszennyezés- és zaj hatásterülete tekinthető közvetlen hatásterületnek.
Közvetett hatásterületbe tartoznak a szállítási útvonalak útjai és az azokat szegélyező épített

környezet elemei jelentik olyan távolságon belül, ahol a forgalmi változás még jelentős (25%-ot
meghaladó); valamint a bejárással, esetleg lakás- illetve szolgáltatásfejlesztéssel érintett környező
lakóterületek: Kismacs, Nagymacs, Józsa. Utóbbi területeket mutatja a D.4 Függelékben csatolt
térkép.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.9 Társadalmi és gazdasági, környezet-egészségügyi hatások
4.9.1.1 Társadalmi és népegészségügyi jellemzők

A tervezett beruházás társadalmi-gazdasági szempontból értelmezhető (napi ingázásra alkalmas
távolságban lévő) hatásterületként négy járást érint: A Debreceni-, Balmazújvárosi-, Hajdúszoboszlói-
és Hajdúböszörményi járásokat. A kedvező közlekedési hálózatnak köszönhetően természetesen
távolabbi térségekből is elérhető az üzem, mint pl. Derecske térsége.
Népesség
A négy járás népessége összesen több mint 330 ezer fő. A legnagyobb ebből a befogadó város és
környéke 220 ezer fővel, de a környező bolygóvárosok járásai is 30-40 ezer fő körüli népességnek
adnak otthont.
A tervezett üzem telephelyének közelében, közvetlen eléréssel három település: Debrecen (és a
csatolt települések), Balmazújváros és Nagyhegyes található.
Debrecen utolsó becsült népessége 203 493 fő. Az elmúlt években a népesség enyhén csökkenő
tendenciát mutat (2017-2018 között ez -0.32%/év volt). A természetes fogyás a megyét tekintve (-)
2% körüli, a belföldi vándorlási különbözet (ezer lakosra) közel -4%, melyet nemzetközi vándorlási
különbözet nem kompenzál, utóbbi ezer lakosra 2% körül alakul. (KSH STADAT33)
Foglalkoztatottság
A munkanélküliségi ráta Hajdú-Bihar megyében a válságot követő 2009 évi 11,7% szintről 2017-re
6,5%-ra csökkent, de még mindig meghaladja a nyugati és közép-magyarországi régiók 2-3% közötti
arányszámát. A nyilvántartott álláskeresők száma a megyében meghaladja a 22 ezer főt.
A város elsősorban a hely munkáltatók foglalkoztatási igényeinek kielégítésére törekszik, helyi

munkaerővel a helyi gazdaság erősítése érdekében. A Debrecen körzetében meglévő munkaerő-
tartalékok jobb kihasználása céljából a város Foglalkoztatási Paktumot kötött az érdekeltekkel,
melynek keretében egyeztetési fórumként foglalkoztatási kerekasztalt működtet. A város – az EDC
Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ segítségével – mind a nagybefektetők, mind a
közepes és kisvállalkozások munkaerőigényeit figyeli.
Népegészségügyi állapot
A születéskor várható élettartam a megyei átlaga férfiak esetében 72,9, nők esetében 79,8 év volt
2017-ben, mely magasabb az országos átlagnál (KSH STADAT). A férfiak halálozásának 46,3%-áért,
a nők halálozásának 58,5%-áért a keringési rendszer betegségei felelősek. Mindkét nem esetében a
második helyen a daganatos megbetegedések – férfiak esetében 30%, nők esetében 22,5% –
szerepelnek. Hajdú-Bihar megyében a harmadik vezető halálokként férfiaknál a külső okok
(balesetek, öngyilkosság) miatt bekövetkezett halálozások 7,5%-kal, nőknél a légzőrendszer
betegségei okozta halálozás 3,8%-kal szerepel. A légzőrendszer betegségei okozta halálozás az
országos szintnél kevésbé kedvezőtlen Hajdú-Bihar megyében, 20-25%-kal alacsonyabb férfiaknál és
nőknél egyaránt. A halálozás egészét az országos szintnél alacsonyabb volt a [beruházás által
érintett] Debreceni- (SHH=86%) és Hajdúszoboszlói járásban (SHH=95%). Hajdú-Bihar megye
járványügyi helyzete jónak mondható, de járványügyi veszélyt jelent a szomszédos országok,
különösen Ukrajna és Románia epidemiológiai helyzete. 34
33
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat
34
Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály: Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról, az
egészségromlást előidéző okokról, a szükséges tennivalókról, 2017
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Szegénység35
Magyarországon a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának aránya („at-risk-of
poverty or social exclusion rate”) az EUROSTAT adatai szerint 2016-ban országos átlagban 26,3%
volt (az EU átlag 23,5%). Általában véve a városokban és városi agglomerációkban alacsonyabb ez
az arány, míg a vidéki térségekben magasabb. Az országokra lebontott mélyebb analízis alapján
Magyarország azon 8 tagállam közé tartozik (balti- és dél-európai államok között), ahol a vidéki
lakosság esetén e kockázat 30.0-40.0 % közé tehető, Észak-Magyarországon a lakosság több mint
36%-a érintett. Városokban ez az érték 20% alatti, a városkörnyéki térségekben 30%-hoz közelít. A
mélyszegénység igen jelentős arányú a kevésbé képzett rétegek esetén, mely összefügg
foglalkoztatottsági lehetőségeikkel.
4.9.1.2 Gazdasági jellemzők

Debrecen és térsége
Debrecen mind a Hajdú-Bihar megyében, mind pedig az Észak-Alföldi régió gazdaságában
kiemelkedő szerepet tölt be. A vállalkozások értékesítési adatai szerint jelentős az export aránya.
Kiemelten fontos adottsága Debrecennek a jelentős szellemi potenciál, ami a tudásipar kiépítésének
alapvető feltétele. A versenyképes gazdasági szerkezet jellemzője az innovációra, technológia
megújításra képes vállalatok és beszállítói kör jelenléte.36
A városban jelentős az egészségügyhöz kötődő (gyógyszeripar, kéziműszer-gyártás) a gépipari, az

élelmiszer-feldolgozó, valamint az SSC (shared service center) szektorban működő
információtechnológiai vállalatok aránya.
Debrecen az idegenforgalom szempontjából is kiemelkedő adottságokkal rendelkezik. Kiemelendő

kulturális rendezvénykínálata, valamint jelentős adottságokkal rendelkezik a konferencia, gyógy- és
sportturizmus területén is.
A város rendelkezik intermodális logisztikai szolgáltató központ minősítéssel. A debreceni nemzetközi

repülőtér Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú repülőtere,
Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike.
A gazdasági élet szereplőinek igényei szempontjából kiemelkedő jelentőségűek az ipari parkok,

Debrecenben jelenleg négy objektum rendelkezik ipari park minősítéssel:
● A Határ úti Ipari Park (eredeti nevén Debreceni Regionális Innovációs és Ipari Park), mely főként
multinacionális nagyvállalatoknak ad helyet, de magyar kis- és középvállalatok is találhatóak
benne.
● A Balmazújvárosi úton működő Nyugati Ipari Park az egykori Házgyár telephelyén jött létre.
Elsősorban építőiparral kapcsolatos technológiákat ill. komplex logisztikai és környezetvédelmi
szolgáltatást találunk itt.
● A DELOG Debreceni Logisztikai Központ és Ipari Park gerincét a logisztikai szolgáltatásokat
biztosító cégek alkotják.
● A Debreceni Egyetem Tudományos, Technológiai és Innovációs Park elsősorban az egyetemen
született új kutatási eredmények gyakorlati életbe történő átültetését támogatja.
Új ipari parkként vehető számításba az üzem telepítésével összhangban, azt megelőzően
létrehozandó minősített terület.
A versenyképességet jelentős mértékben meghatározza a lakosság képzettsége. A magas
szakképzettséget igénylő tudásintenzív ágazatok számára igen fontos a felsőfokú végzettségűek
35
Eurostat regional yearbook 2018 edition, Luxembourg: Publications Office of the European Union, 2018
(https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-statistical-books/-/KS-HA-18-001)
36
Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója És Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020, Megalapozó Vizsgálat,
2017. április (akcióterületek kijelölésével kapcsolatos technikai módosítás)
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
tudományterületenkénti megoszlása. Hajdú-Bihar megye K+F tevékenységének 95-98%-a

megyeszékhelyre koncentrálódik.
Balmazújváros37
A város gazdasága hagyományosan mezőgazdasági jellegű. A hetvenes évektől folyamatosan
növekedett szerepe a térség társadalmi-gazdasági életében, lényegesen átalakult a helyi
gazdálkodás szerkezete, s megindult a várossá válás folyamata.
A munkaképes lakosság 35%-át ma is a mezőgazdaság foglalkoztatja az egykori MGTSZ-ekből

alakult szövetkezeti társulásokon, illetve magánvállalkozásokon keresztül. A döntően
növénytermesztési profil mellett fontos szerepet játszik az egyéni gazdálkodóknak és vállalkozóknak
nyújtott mezőgazdasági szolgáltatási tevékenység.
Nagyhegyes38
A község jelenleg a Hajdúszoboszlói kistérséghez tartozik. A település keleti határrésze alatt található
kiterjedt gázmezőkön aktív gáztermelés folyik, mely kiemelkedő szerepet töltött és tölt be a település
dinamikus fejlődésében.
Ezen túlmenően a kedvező szántóföldi termelési feltételeknek, öntözési lehetőségeknek a

külterületeken intenzív gazdálkodás folyik (burgonya, búza, kukorica). A néhány nagyobb létszámú
mezőgazdasági vállalkozás mellett a kisgazdaságok fejlődése is kimutatható. A helyi gazdaságban
meghatározó az állattenyésztés is, a nagyszámos állattenyésztő telepek folyamatos fejlődése látható
(sertés, szarvasmarha, baromfi).
4.9.2.1 Lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatások

A tervezett üzem telepítése jelentős építkezésekkel jár. Az építkezések kibocsátásai várhatóan nem
érik el a legközelebbi lakott területeket (ld. 4.5 levegőminőség-védelmi fejezet), de extrém
körülmények között időszakosan kialakulhat jelentősebb porszennyezés főként a földmunkák idején.
Ezen munkálatok alatt a kivitelező a kiporzás mértékének csökkentésére kötelezett.
Az építési szállítások útvonala jelenleg nem meghatározott. Ezekre elsősorban az M35 autópálya,
másodsorban a 33. sz. főút, valamint a vasút alkalmas. Mindkét főúthoz ideiglenes kiszolgáló út
építése szükséges. Az építési szállítások várhatóan nem terhelik települések belterületét, de a
forgalom időszakosan megnövekedhet Kismacs és Felső-Józsa településrészekhez közel. A szállítási
forgalom is növekvő légszennyezéssel, illetve zajjal jár. E hatások külön értékelését a vonatkozó
szakfejezetek tartalmazzák.
A légszennyezés a légúti megbetegedésekkel, a zaj egyéb, kevésbé körülhatárolt, de

nyomonkövehető egészségkárosodásokkal (pl. vérnyomás-növekedés, idegrendszeri zavarok) járhat.
Az egészségkárosodások megelőzésére a vonatkozó határértékek betartása szükséges; amennyiben
erre nincs lehetőség, az engedélyezett határérték-túllépés időbeni korlátozása. Az építkezés az
érintett lakosság egészségi állapotát tekintve várhatóan elviselhető (időszakosan esetleg terhelő), de
krónikus hatásokra nem kell számítani.
Az építkezéseknek kedvező hatása is lehet: a munkalehetőség kihasználásával a jelenleg munka

nélkül vagy akár szegénységben élők életkörülményei javulhatnak.
37
https://balmazujvaros.hu/home
38
Nagyhegyes Község Településfejlesztési Koncepciója, La-Urbe Építészstúdió Kft., 2011.
(https://nagyhegyes.asp.lgov.hu/sites/nagyhegyes/files/imce/2018-
04/00%20Telep%C3%BCl%C3%A9sfejleszt%C3%A9si%20koncepci%C3%B3.pdf)
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
4.9.2.2 Társadalmi-gazdasági hatások

A társadalmi-gazdasági hatások mélyebb elemzése nem a környezeti hatásvizsgálat hatásköre. A
környezettel is összefüggő társadalmi-gazdasági hatások itt az alábbiak szerint foglalhatók össze:
Az üzem telepítése jelentős beruházási összegekkel nagy mértékű építkezéssel jár. Közvetlenül az
üzem létesítéséhez kapcsolódik a földmunkák kivitelezése, a gyárcsarnokok, utak és egyéb
létesítmények megépítése, valamint a gépészeti felszerelés. Közvetetten, az ipari park ellátására
infrastrukturális beruházások történnek. Ezekhez mind a kivitelezői kör, mind az építőanyag
beszerzés nagy része várhatóan környező, hazai területekről, vállalkozásoktól származik. Ez mind a
beszállítóknál, mind helyben jelentős számú vállalkozásnak és munkavállalónak ad időszakosan
munkalehetőséget. Mindemellett a munkavégzés ellenőrzésére is adottak a lehetőségek, a környezeti
hatásokkal járó haváriák, balesetek előfordulása alacsony.
Funkcionális szempontból változás csak a környező lakott területeken, illetve útvonalakon várható.
Ezeknél időszakos funkció kiesést okozhat a kivitelezés. Időszakos kiesések társadalmi-gazdasági
hatásai nem jelentősek. A korlátozott hozzáférés (pl. utak használatához) megfelelő szervezéssel
(használat idejének megválasztásával, ideiglenes tereléssel) csökkenthető, kedvezőtlen állapot
várhatóan nem állandósul.
A kivitelezés társadalmi-gazdasági hatásai egyértelműen kedvezőek és emellett a lakosság

munkaellátottságának, illetve a közösségek bevételének növekedésével a környezet védelmére
fordítható források is kedvezően alakulnak. A telephelyen található, kedvező termőhelyi adottságú
terület termelés alóli kivonása ugyanakkor a jelenleg ott gazdálkodók, illetve a mezőgazdaságban
vagy a rurális körülmények között kedvezőbb életfeltételeket találók szempontjából hátrányt jelent. A
mérleg e két szempont között kizárólag környezetvédelem oldalról nem határozható meg, a
társadalmi-gazdasági hatások értékelése kettős: javító, valamint terhelő egyszerre.
4.9.3.1 Lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatások

A lakosság egészségi állapotára ható tényezők között az üzemelés alatt is a gyár légszennyezése,
valamint a szállítási igény mértékéből adódó növekvő forgalom levegő- és zajszennyezése lehet
számottevő. E tényezők esetén a határértékeknek való megfelelést szintén a vonatkozó
szakfejezetekben elemezzük. A határértékek teljesülésével feltételezhető, hogy kedvezőtlen krónikus
egészségi állapot változást a hatásterületen élő lakosság körében az üzemeltetés nem vált ki, a
változások elviselhető hatások formájában jelentkeznek.
A környezeti zaj megváltozásán és a légszennyezettség változásán túl normál körülmények között az

üzemnek nincs olyan környezeti kibocsátásból vagy egyéb terhelésből eredő hatása, mely a lakosság
egészségi állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatná (pl. vízbázis szennyezés, radioaktív sugárzás stb.).
Az egészségi állapotot nem rontja, viszont kellemetlen életkörülményeket teremt a bűz megjelenése a
lakókörnyezetben. A technológia ugyan nem kifejezetten bűzkibocsátó, de a festékek, oldószerek,
valamint üzemanyagok stb. használata miatt e hatással is számolni kell. A prognózis a tervezett
üzemet tekintve igen nehéz, ebben az esetben is a lipcsei referenciaüzem bővítésekor, a szigorú
német szabályozás alapján elvégzett vizsgálatok eredményeihez nyúlunk vissza. Ezen eredmények
szerint az iparterületen belül érzékelhető bűz órás relatív gyakorisága egy éven belül nem éri el a 6%-
ot. Normál üzemi körülmények között elviselhető (ritka) bűzhatással jár a gyár működése.
Az üzemeltetés során a környező infrastruktúra használhatósága várhatóan már nem változik. A gyár
által vonzott munkavállalók egy részének helyi letelepedése növeli a szolgáltatási szektorra háruló,
illetve az intézményi infrastruktúrára gyakorolt terhelést, mely párhuzamos fejlesztésekkel
orvosolható. Általában véve az infrastruktúra-fejlesztésekkel a jelenleginél kedvezőbb állapot is
elérhető, bár pl. a forgalmi dugók kialakulásának helye és gyakorisága nem látható előre.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A munkalehetőség kihasználásával, a jövedelmi viszonyok javulásával az életkörülmények

közvetlenül, a közösségek bevételének növekedésével, illetve az ebből egészségügyre fordítható
források növelésével pedig a lakosság egészségügyi ellátása javulhat.
4.9.3.2 Társadalmi-gazdasági hatások

A jobb munkaellátottság, a magasabb gazdasági teljesítmény környezeti szempontból elsősorban az
épített környezet javításában érhető tetten. Mind az egyéni, mind a közösségi bevételek kedvezőbb
helyzete lehetőséget ad az épített környezet és az életminőséget javító egyéb körülmények
fejlesztésére.
Az üzem megvalósulásával várhatóan mind a debreceni lakáspiacon, mind a város humán

infrastruktúrájában javulás várható a letelepedést választó munkavállalók szükségleteit követve. A
humán infrastruktúra fejlődésén túl, részben azzal összefüggésben olyan egyéb ágazatokra is
kedvező hatással lehet a beruházás, mint a szolgáltatás, illetve a turizmus.
Az üzem megvalósulásával a hatásterületek használata és használhatósága terén már nem

következik be olyan további változás, mely ezeket kedvezőtlenül befolyásolja. Az igénybevett
területeket korábban mezőgazdasági tevékenységre használók az üzemeltetés idejére már várhatóan
áthelyezik tevékenységüket, a terméskiesés, amennyiben volt, kompenzálásra kerül. A társadalmi-
gazdasági hatások összességükben javítónak értékelhetők.

Az üzem megszüntetése a várhatóan nagyszámú munkavállaló számára jelent alapvetően
kedvezőtlen változást. Amennyiben a kieső munkalehetőség másutt nem biztosítható, az állandó
jövedelem elvesztése jelentős életminőség romlást, ezen keresztül egészségromlást, elszegényedést,
társadalmi kirekesztődést okozhat.
Ha a felhagyás bontással is jár, annak az építéshez (telepítéshez) hasonló hatásai lesznek. A

jelenlegi mezőgazdasági területek, azaz az eredeti területhasználat helyreállításának kicsi a
valószínűsége, ezért a munkahelyek elvesztése ilyen módon nem kompenzálható. A felhagyás a
társadalmi-gazdasági-népegészségügyi szempontok alapján terhelő/károsító lenne.

Az építkezés idején a havária események, balesetek megelőzésének és kezelésének felelőssége a
mindenkori kivitelezőt terheli. A megelőzést és kárelhárítást célzó intézkedéseket a kivitelező
környezeti, munkaegészségügyi és munkabiztonsági kézikönyvének/tervének kell tartalmaznia.
A tervezett gyár veszélyes anyagok felhasználásával üzemel. A veszélyes anyagok elsősorban tűz,
és robbanásveszélyesek (ahogy erről a 2.12.1.2 fejezetben részletesebben írtunk). A nagy távolságok
következtében a tűz továbbterjedésének és robbanás okozta légnyomásból eredő szerkezeti
károknak, testi sérüléseknek, haláleseteknek a gyár területén kívül várhatóan elhanyagolható a
kockázata. Korlátozott ideig (kárelhárítás alatt) a lakott területekre terjedhet a füst, melynek
egészségügyi hatása a megfelelő intézkedések (elzárkózás, evakuálás) megtételével csökkenthető.
Ahogy azt a 2.12.2 fejezetben írtuk, a koncentrált emberi jelenlét, ráadásul távolabbi területekről is
érkező munkavállalók esetén a járványok kialakulásának, és a környező területeken való
továbbterjedésének kedvez. A járványok létesítményen belüli monitorozása és szükség szerint
intézkedési javaslatok tétele a munkahelyi egészségügyi szolgálat feladata, melynek fontos szerepe
van a megelőzésben.
A havária eseményeknek számottevő társadalmi hatása, a gyár időszakos működésének kiesésével

sem várható. A gazdasági hatások elsősorban az üzemet önmagát érintik, mivel gazdasági károk
ennek területén kívül nem várhatók.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen

Népegészségügyi szempontból hatásterületként a környező települések, településrészek területe
értelmezhető. A közvetlen hatásterület azonos az ezeknek a levegőminőség-védelem és zajvédelem
szempontjából meghatározott hatásterületeken belülre eső részével. Ennek megfelelően külön
lehatárolást nem jelenítünk meg, ez azonos a D.2 Függelékben bemutatottakkal.
Társadalmi-gazdasági hatások tekintetében hatásterület egységes szempontok hiányában nehezen

határolható le, a közvetlen hatásterület alapvetően a környező lakóterületekre korlátozható. Ezt
jelenítjük meg a D.4 Függelék térképén.
A közvetett hatásterület nagy valószínűséggel kiterjed továbbá a Debreceni-, Balmazújvárosi-,

Hajdúszoboszlói- és Hajdúböszörményi járások területére is.
4.10 Baleset- üzemzavar kockázatból eredő hatások

Az ipari balesetek, üzemzavar, természeti katasztrófáknak való kitettség kockázatával és lehetséges
hatásaival a 2.12 fejezetben foglalkozunk.
A balesetek, katasztrófahelyzetek kialakulásának kicsi a valószínűsége, a veszélyeztetettség

várhatóan nem terjed túl az üzem telephelyének határain. A kockázatok pontosabb meghatározása –
tekintettel az üzem várható iparbiztonsági besorolására – a katasztrófavédelmi engedélyezés
feladata.
4.11 Kumulatív hatások

A tervezett üzem egy jelenleg mezőgazdasági használatban lévő területen alakuló ipari parkban kerül
elhelyezésre. Környezetében egy vállalkozás folytat hasonló jellegű ipari tevékenységet (Omega
Color 97’ Kft.) a közútigépjármű-gyárhoz képest kis kapacitással, csak elenyésző mértékben
befolyásolhatja az üzem hatásait. Az ipari parkba betelepülő egyéb technológiákról jelenleg nincs
információnk. A betelepülő új technológiák kumulatív hatását a mindenkori engedélyeztetésnél
szükséges vizsgálni.
A mezőgazdasági művelés és állattartás alapvetően eltérő kibocsátásokkal, hatásokkal jár, melyek az

üzemével várhatóan nem összegződnek. Ez alól kivétel lehet a bűzkibocsátás. A trágya és egyéb
szerves mezőgazdasági hulladék okozta bűz elkülönül az ipari kibocsátások okozta bűztől,
jellegükben megkülönböztethetők, de a bűzzel terhelt időszakok összes hosszához hozzáadódnak.
A várost szegélyező más ipari területek nagyobb távolságra helyezkednek el ahhoz, hogy kumulatív
hatásaikat megítélhessük. Számottevő összeadódással nem számolunk.
Összeadódás az olyan közvetett hatások körében várható, mint a szállítások és ingázás okozta
forgalomnövekedés, vagy a hozzáférés korlátozódása egyes szolgáltatásokhoz, lakáslehetőséghez.
Az e körben kialakuló kedvezőtlen hatások további infrastrukturális fejlesztésekkel kezelhetők.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
5 Országhatáron átterjedő hatások
A környezeti hatásvizsgálat és ennek során elvégzett modellvizsgálatok eredményeként

megállapítható, hogy az üzem építéséből, üzeméből és felhagyásából országhatáron átterjedő
környezeti hatások nem várhatók.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
6 Környezetvédelmi intézkedések
6.1 Megelőző, hatáscsökkentő, kompenzáló, elhárító intézkedések
6.1.1 Tájvédelem
6.1.1.1 Javasolt intézkedések az építés ideje alatt

● Az élkészült létesítmény színezésénél a harsány színek alkalmazása nem javasolt.
● Javasolt a vizuális hatás csökkentése érdekében telephely D-i, Ny-i és É-i határa körül is gyorsan
növő, lehetőleg hazai fajokból álló fasorok telepítése (ipari park fejlesztéséhez javasolt).
6.1.1.2 Javasolt intézkedések az üzemelés ideje alatt

● Üzemeltetés alatt a telepített növényzet fenntartása szükséges.
6.1.2 Élővilágvédelem

● A hosszú időn keresztül nyitott árkok, alapok gödrei esetében az esetlegesen beléjük esett álltokat
azokból ki kell menteni.

● Az invazív fajok terjedésének megakadályozására javasolt a minimum évenkénti kétszeri
kaszálást az extenzív zöldfelületeken.
● A fényszennyezés csökkentése érdekében javasolt, olyan műszaki megoldások
előtérbehelyezését, melyek a fény felfelé vagy vízszintes terjedését megakadályozzák.
6.1.3 Földtani közeg, felszín alatti víz

● Teraszos jellegű tereprendezés alkalmazása az építés fázisában a minél kisebb talajbolygatás
érdekében.
● Az építési utak csak stabilizált talajú területeken haladjanak; nem vezethetnek utak későbbi zöld
területeken (talajtömörödés elkerülése, minimalizálása).
● Építőgépek tankolására, parkoltatására védelemmel (pl. geotextília) ellátott depó kialakítása.

● Műszaki védelemmel ellátott veszélyes anyag tároló helyek (kármentő zsompok, vízzáró és
kémiailag ellenálló padlóburkolatok) üzemeltetése.
● Tartályok, tartálypark műszaki védelme, csapadékvíztől való védelme.
● Felszín alatti elhelyezés esetén duplafalú, szivárgás-érzékelővel ellátott tartály alkalmazása.
● Szennyező anyag közvetlen vagy közvetett bevezetésének elkerülése.
● Talajvíz monitoring kutak létesítése és monitoring végzése (ipari park egészére).
6.1.4 Felszíni víz védelem

● Szennyezett csapadék-, illetve talajvíz felszíni vízbe való elvezetésének elkerülése.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen

● Ipari szennyvíz-előtisztító létesítése és üzemeltetése a festőüzem szennyvizeinek kezelésére.
● Jelentős (~95%) arányú vízvisszaforgatás elérése az autómosónál; a szükséges friss víz
mennyiség minimalizálása.
● Hordalék- és olajfogó műtárgyak beépítése az utak és parkolók csapadékvizének tisztítására.
● Vízfelhasználás monitorozása; almérők felszerelése a főbb vízhasználati helyeken; nyilvántartás
vezetése.
● Cégcsoport szintű célprogramok végrehajtása a vízfelhasználás csökkentésére, pl. többek között
víztakarékos (pl. légbekeveréses) csapok alkalmazása a mosdókban, kommunális helyiségekben.
● Önellenőrzési terv kidolgozása, környezetvédelmi hatóság általi jóváhagyatása a
szennyvízkibocsátások monitorozására.
● Zöld felületek locsolása elsősorban csapadékvízzel, vagy talajvíz kútból.
6.1.5 Levegőminőség-védelem
6.1.5.1 Javasolt intézkedések az építés ideje alatt:

● Építési munkálatok során a terület locsolása a kiporzás minimalizálása érdekében.
● Szállított anyag lefedése a teherautókon.
● Építési munkálatok során a burkolatlan építési területről a főútra felhajtó szállítójárműveknél
sárrázó alkalmazása.
● A földmunkák kivitelezési idejének minimalizálása.
● Szállítási útvonalak megfelelő kiválasztása, forgalomszervezés, a szükséges járműfordulók
minimalizálása.
● Alacsony kibocsátású munkagépek kiválasztása.
● Kiporzásra hajlamos anyagok ideiglenes takarása.

A tervezett légszennyezés csökkentő berendezések üzemeltetésén túl várhatóan nem lesz szüksége
további intézkedések megtételére.
6.1.6 Zaj- és rezgésvédelem

Jelen hatásvizsgálat eredményei alapján zajvédelmi intézkedésre nincs szükség.
Amennyiben az építési szállítások szükség esetén jelenleg nem várt, lakóterületekhez közeli
útvonalat terhelnek, az erre vonatkozó korlátozások és engedélyezés külön megtétele szükséges.
Az ipari park létesítéséhez szükséges műszaki infrastruktúra fejlesztések előzetes vizsgálatának

eredményeként javasolt zajárnyékoló fal telepítése szükséges a forgalmi zajterhelés határérték alá
csökkentéséhez (ipari park fejlesztés feladata).
6.1.7 Épített környezet
6.1.7.1 Javasolt intézkedések az építés ideje alatt:

A kulturális örökség védelme érdekében a durvatereprendezés idején célszerű fenntartani a régészeti
felügyeletet azon területrészeken, melyek régészeti területet érintenek.

A gyár üzemeltetésére vonatkozóan külön intézkedés nem szükséges. A mindenkori szükségleteknek
megfelelően kell elvégezni az infrastrukturális fejlesztéseket.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
6.2 Javasolt monitoring
6.2.1 Tájvédelem
Monitoring tevékenység elvégzésére tájvédelmi szempontból nincs szükség.
6.2.2 Élővilágvédelem
Monitoring tevékenység elvégzésére élővilágvédelmi szempontból nincs szükség.
6.2.3 Földtani közeg, felszín alatti vizek védelme

Potenciális szennyező források környezetében monitoring kutak kialakítása javasolt a Favkr. alapján.
Ennek részleteit (pontos helyszín, mérendő komponensek, mérési gyakoriság) a későbbi
engedélyezési eljárások során célszerű megadni, a pontosabb tervek, továbbá az ipari park FAVI
monitoring rendszerének ismeretében (az összhang megteremtése érdekében).
6.2.4 Felszíni víz védelem

Az üzem a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
alapján önellenőrzésre lesz kötelezett. Ehhez az Engedélyes által önellenőrzési terv kidolgozására és
környezetvédelmi hatóság általi jóváhagyásra lesz szükség. Monitoring pont a közcsatornára
bocsátás előtt (utolsó csatornaszemnél) alakítandó ki, továbbá a technológiai határérték
betarthatósága érdekében a szennyvíz-előtisztító elfolyó vízáramán, a kommunális szennyvízzel való
elkeveredési pont előtt.
Felszíni vízbe történő közvetlen kibocsátás nem lesz; az udvari csapadékvíz tisztítására telepített
olajfogók elfolyó vizének egyszeri (ellenőrző) mérése indokolt lehet.
A szennyvíz kibocsátás monitoring részleteit (pontos helyszín, mérendő komponensek, mérési

gyakoriság) a később lefolytatandó egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során
célszerű megadni.
6.2.5 Levegőminőség-védelem
A pontforrások bejelentéséhez és üzemeltetéséhez a mindenkori szabályok szerinti monitoring
jelentés teljesítése szükséges.
A hőtermelő kazánok esetében az ezekre vonatkozó FM rendelet 8. § (2) alapján (1 MW th felett) a

tárgyi kazánok kibocsátását időszakos méréssel, három évente legalább egyszer ellenőrizni kell. Az
első mérést az üzemelés kezdetétől számított négy hónapon belül kell elvégezni. A kizárólag
földgázzal üzemelő tüzelőberendezéseknél a kén-dioxid és szilárd anyag mérését nem kell elvégezni,
továbbá a füstgáz sebességét és nyomását sem kell mérni, ha a füstgáz térfogatárama számítással is
meghatározható.
6.2.6 Zaj- és rezgésvédelmi monitoring

Amennyiben az építési teherforgalom az M35 irányába történik, s a dolgozók bejárása nem lépi túl a
4. fejezetben becsült óraforgalmakat, ellenőrző mérés nem szükséges. A becsült értékek túllépése
esetén ellenőrző monitoringmérés szükséges Debrecen-Kismacs déli oldalán (összehasonlíthatóság
céljából az M2-es mérőponton).
Az üzemelés elindulását követő 1-2 hónapban – az előzetes vizsgálatban tervezett zajárnyékoló

létesítmények használatba vételét követően – az alapállapot mérés mérőpontjain (M1-M3) ellenőrző
méréssel kell meggyőződni az üzemelési zajállapotról és az M2-es mérőponton a zajárnyékolás
hatékonyságáról. (A monitoring az ipai park üzemeltetésére vonatkozik a BMW forgalmával
összefüggésben. Az M2-es mérőpont Debrecen-Kismacs déli oldalán – az összehasonlíthatóságot
szem előtt tartva – máshol is kijelölhető, amennyiben az előzetes vizsgálatban foglalt zajárnyékoló fal
alapmérése más helyszínen történt.)
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
6.2.7 Épített környezet

Épített környezet szempontjából önálló monitoring nem szükséges.
6.3 Az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően

A tevékenység felhagyását követően abban az esetben, ha az építmények megmaradnak, egyszeri
ellenőrzésre van szükség a leszerelést követően annak vizsgálatára, hogy nem található-e az üzem
területén otthagyott veszélyes anyag vagy veszélyes szerkezet.
Amennyiben az építmények nem kerülnek sem lebontásra, sem hasznosításra, többéves

időközönként azok állagának szemrevételezése szükséges, valamint a terület behatolás elleni
lezárása, figyelmeztető jelzések kihelyezése, mivel a felhagyott építmények állékonyságuk romlásával
veszélyessé válhatnak.
Amennyiben bontásra kerül sor, azt teljeskörűen el kell végezni, különös tekintettel a veszélyes
anyagok tárolására használt építmények esetén. Ezek közvetlen környezetét meg kell vizsgálni az
esetleg korábban bekövetkezett környezeti károkozásra utaló nyomok keresésével. Ha károkozásra
utaló nyom kerül elő, meg kell kezdeni a tényfeltárás/kármentesítés folyamatát a mindenkori
jogszabályi előírásoknak megfelelően.
Az ipari park kialakításával egyidejűleg monitoring kutak telepítése is történik. A tevékenység

felhagyását követően javasolt a monitoring kutak fenntartása és ezekből legalább 5 évig évente
talajvízmintavétel és -elemzés a lehetséges szennyezőanyagokra. Talajvízszennyezés esetén szintén
a tényfeltárás és kármentesítés szabályai szerint kell eljárni.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
7 Egyéb adatok
7.1 Felhasznált adatok forrása

Az üzem kialakításáról, berendezéseiről, működési rendjéről, technológiájáról, anyag- és
energiafelhasználásáról, illetve kibocsátásairól rendelkezésre álló információk Beruházó, valamint a
Tervező adatszolgáltatásából származnak. Az adatszolgáltatás tartalmazza a Kohlbecker Gesamtplan
GmBH által kidolgozott koncepciótervet és a megvalósíthatósági tanulmányhoz készült tervrajzokat,
valamint Beruházó által több referenciaként szolgáló üzeméből származó közvetlen, a magyarországi
üzemre átszámított vagy adaptált adatokat.
Az adatszolgáltatásban szereplő adatok valóságtartalmáról nem áll módunkban meggyőződni, ezért

ezek helyességéért cégünk, mint a vizsgálat készítője, nem szavatol, az az adatszolgáltatók
felelősségi körébe tartozik.
A következő, építési engedélyezési fázisban egyrészt a tervek pontosítására, másrészt a magyar

szabványoknak és előírásoknak való pontos megfeleltetésére kerül sor. A változtatások
előreláthatóan nem okoznak olyan jelentős módosítást, mely a várható hatások megítélését
érdemben befolyásolná. Amennyiben időközben a tervekben jelentős módosítás következik be, a
kérelem felfüggesztésére, új határozat vagy a későbbiekben határozatmódosítás megkérésére kerül
sor.
7.1.1 Idézett forrásmunkák és elérhetőségük
2-17 Hortobágy-Berettyó alegység vízgyűjtő gazdálkodási terv; Tisza részvízgyűjtő vízgyűjtő

gazdálkodási terv, TIVIZIG (2016) (www.vizeink.eu)
Balmazújváros tájékoztató (https://balmazujvaros.hu)
Bányászati adatok (www.mbfh.hu)
Bartholy J., Pongrácz R. (szerk): Klímaváltozás. 2013. Eötvös Loránd Tudományegyetem
BMW Group: Sustainable Value Report, 2017. (https://www.bmwgroup.com/content/dam/bmw-group-
websites/bmwgroup_com/ir/downloads/en/2017/BMW-Group-SustainableValueReport-2017--EN.pdf)
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Debrecen Megyei Jogú Város
településszerkezeti tervét megállapító 124/2001.(VI.21.) Kh. határozatát módosító 111/2018. (VI.28.)
határozata (https://www.debrecen.hu/hu/debreceni/kozzetetel-es-
hirdetmenyek/kategoria/telepulesrendezessel-osszefuggo-hirdetmenyek)
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2018. (VI. 28.) önkormányzati
rendelete Debrecen MJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.)
Kr. rendelet módosításáról (https://www.debrecen.hu/hu/debreceni/kozzetetel-es-
hirdetmenyek/kategoria/telepulesrendezessel-osszefuggo-hirdetmenyek)
Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója És Integrált Településfejlesztési
Stratégiája 2014-2020, Megalapozó Vizsgálat, 2017. április (akcióterületek kijelölésével kapcsolatos
technikai módosítás)
Debrecen Településképi Arculati Kézikönyve
(https://www.debrecen.hu/hu/debreceni/cikkek/telepuleskepi-arculati-kezikonyv-2018)
Debreceni Vízmű Zrt. / Szolgáltatások (http://www.debreceni-vizmu.hu)
DM DURISCOE et AL. (2013): The relation of outdoor lighting characteristics to sky glow from distant
cities, Lighting Res. Technol. 2014; Vol 46: 35–49
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
DÖVÉNYI Z. (szerk., 2010): Magyarország kistájainak katasztere, Második átdolgozott és bővített

kiadás, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest (könyv)
Eurostat regional yearbook 2018 edition, Luxembourg: Publications Office of the European Union,
2018 (https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-statistical-books/-/KS-HA-18-001)
Hajdú-Bihar megye természeti veszélyeztetettsége (http://hajdu.katasztrofavedelem.hu/megye-
veszelyeztetettsege)
Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály: Tájékoztató Hajdú-Bihar megye
lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást előidéző okokról, a szükséges tennivalókról,
2017.
Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlésének 13/2010.(IX.17.) Önkormányzati rendelete Hajdú-
Bihar megye területrendezési tervéről / Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlésének
171/2010.(IX.17.) Mök határozata Hajdú-Bihar megye területrendezési szabályzatához, térségi
szerkezeti tervéhez és övezeteihez kapcsolódó Irányelvekről, (ajánlásokról) és intézkedésekről,
Készült a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat megbízásából, a Hajdú-Bihar megyei területfejlesztési
tanács 2004. évi CÉDE támogatásával. Debrecen, 2010., Cívisterv Várostervező és Építész Iroda
(http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/megyek/hajdu-bihar-megye-
teruletrendezesi-terve)
KSH-STADAT (http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat)
Magyar Földtani és Geofizikai Intézet weboldalán található tematikus térképek: Magyarország
talajvízszint mélység térképe (0-8 m); Magyarország Földtani Térképe
Miniszterelnökség (2017): Klímakockázati útmutató (https://www.palyazat.gov.hu/tmutat-projektek-
klimakockzatnak-becslshez-s-cskkentshez)
MTA Talajtani Kutatóintézet: Magyarország agrotopográfiai térképe
Nagyhegyes község tájékoztató (https://nagyhegyes.asp.lgov.hu)
Nagyhegyes Község Településfejlesztési Koncepciója, La-Urbe Építészstúdió Kft., 2011.
(https://nagyhegyes.asp.lgov.hu/sites/nagyhegyes/files/imce/2018-
04/00%20Telep%C3%BCl%C3%A9sfejleszt%C3%A9si%20koncepci%C3%B3.pdf)
Országos Vad Adattár: A 2016/2017. vadászati év vadgazdálkodási eredményei, valamint a 2017.
tavaszi vadállomány becslési adatok és vadgazdálkodási tervek (http://www.vvt.gau.hu/index.html)
Tiszán-túli Vízügyi Igazgatóság honlapja (www.tivizig.hu)
TRISTRAM O. WEST, GREGG MARLAND (2003): Net carbon ﬂux from agriculture: Carbon
emissions, carbon sequestration, crop yield, and land-use change. Biogeochemistry 63: p. 73–83,
2003. Kluwer Academic Publishers, Netherlands
7.2 Állami vagy üzleti titoknak minősülő adatok

Üzleti titkot képező információk védelmét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
határozza meg, összhangban az EU 2016/943 irányelvével.
Üzleti titok röviden a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy nem
könnyen hozzáférhető olyan adat, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése a jogosult jogos
pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné.
Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül a védett, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági
vagy szervezési ismeret, tapasztalat (védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő
módon szerzik meg, hasznosítják stb.
A nyilvánosságra hozandó dokumentációban ezeket az adatokat olyan információkkal kell

helyettesíteni, amelyek a tevékenység megítélését lehetővé teszik. Ennek megfelelően a
dokumentációból külön nyilvánossá tehető változat készült.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A környezeti hatástanulmányból készült Bizalmas változatban szereplő, üzleti titkot képező

információk és adatok jelen változatban törlésre kerültek. A törölt adatok helyettesítése nem
megoldható, de ez nem csökkenti a tevékenység megítélhetőségét. Jelen változat teljes
egészében nyilvánosságra hozható.
7.3 Szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok

A jelen dokumentum az azt elrendelő fél részére, és kizárólag a fent jelzett projekttel kapcsolatos
célokra készült. Semmilyen másik fél semmilyen más üzleti célra nem használhatja fel.
Nem vállalunk felelősséget, amennyiben a jelen dokumentumot bármilyen másik fél, bármilyen más
céllal összefüggésben használja fel, vagy amennyiben a dokumentum olyan hibát vagy hiányosságot
tartalmaz, amely más felek hibás vagy hiányos adatszolgáltatásából ered.
A jelen dokumentum bizalmas információkat és saját fejlesztésű szellemi tulajdont tartalmaz. A

dokumentumot tilos – a hivatalos szervek által végzett engedélyezési eljárás keretein kívül – más
felek rendelkezésére bocsátani a készítő és a dokumentumot elrendelő fél beleegyezése nélkül.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
8 Összefoglaló értékelés
A környezetvédelmi hatásvizsgálat tárgyát képező üzem környezeti hatásainak szakterületi értékelése

az alábbi táblázatban bemutatottak szerint összegezhető.
A környezeti hatások értékelésekor figyelembe kell vennünk, hogy az azt befogadó ipari park
létesítése kiterjedt műszaki infrastruktúra fejlesztéssel és nem utolsó sorban terület előkészítéssel
(növényzet irtás, humuszleszedés, trágyatárolók megszüntetése) jár. Ipari, raktározási célú
építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) 3 ha-tól
más célra használt területen önmagában előzetes vizsgálat köteles tevékenység. Az előkészítő
munkák ezen köréhez tartozó tevékenységek környezeti hatásait itt közvetlenül nem értékeljük, az
külön eljárásban történik. Az itt leírt értékelés a telephelyen belüli építést veszi alapul a
durvatereprendezés fázisától, az ehhez kapcsolódó építési szállításokra, valamint a közútigépjármű-
gyártás (karosszéria-gyártás, felületkezelés és járműösszeszerelés, illetve próbapályán történő
gépjárműtesztelés) tevékenységeire, mint üzemre vonatkozik.
Zárójelben megjelenítjük a kapcsolódó létesítmények, illetve közvetett folyamatok következtében

másodlagosan kialakuló hatások jellegét is, amennyiben az eltér a meghatározó hatásértékeléstől,
avagy kettős megítélésű. Ennek magyarázatát a szöveges összefoglaló tartalmazza alább.
102. Táblázat: Az üzem szakterületenként értékelt hatásainak összesítése

Szakterület Telepítés (Építés) Megvalósítás
(Üzemeltetés)
Táj Elviselhető Elviselhető
Élővilág Elviselhető Elviselhető
Földtani közeg Megszüntető (Semleges) Elviselhető
Felszín alatti víz Elviselhető Elviselhető
Felszíni víz Semleges Semleges
Levegőminőség Terhelő Terhelő (Elviselhető)
Éghajlat Semleges (Elviselhető) Semleges (Javító)
Zaj és rezgés Elviselhető Elviselhető
Épített környezet Semleges (Megszüntető) Elviselhető (Javító)
Társadalmi-gazdasági Javító (Terhelő) Javító
Népegészségügyi helyzet Elviselhető Elviselhető (Javító)
Tájvédelmi szempontból meghatározó, hogy a tagolatlan sík területen új nagy épülettömbökből álló,
mesterséges tájképi elemek jönnek létre. Ez a jelenlegi tájképet (valamint az ipari park kialakítása
előtti állapothoz képest a tájhasználatot is) megváltoztatja. Az ipari park körül, valamint az utak
mentén fásítások tervezettek, mely csökkenti az új épített elemek kedvezőtlen hatását,
összességében elviselhetővé téve azt.
Az élővilág védelmét tekintve védett természeti terület, Natura 2000 terület a telephelyen és annak 1
km-es körzetében nem található. Az intenzív mezőgazdasági használat következtében
természetvédelmi oltalom alatt álló növények jelenlétére nem kell számítani a terület előkészítése
idején sem. Az üzem telepítése során már várhatóan az esetleg itt előforduló védett állatfajok egyedei
is elhagyják a területet. Az építkezés megszüntet élőhelyeket, bár ezek természetvédelmi
szempontból nem kiemelten értékesek. Ez az élőhely- (elsősorban táplálkozóhely-) megszűnés,
valamint a zavarás, a helyszíni jellemzőkre tekintettel, elviselhető hatással van az élővilágra.
A védett élettelen természeti értékek közé tartozó Hortobágyi Csillagoségbolt-parkra nagy

valószínűséggel nem lesz jelentős hatással az üzem a nagy távolság miatt. Az ún. „skyglow”
fényszennyezés a megvilágítás megfelelő irányításával csökkenthető.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Talaj szempontjából a nagyobb megszüntető hatás az ipari park kialakítás, humuszeltávolítás idején
jön létre, mely előzetes vizsgálat tárgyát képezi. A humuszmentés csökkenti ugyan a termőterületek
csökkenésével bekövetkező hatást, de nem pótolja a területeket. A burkolt felületek aránya az
országban a telepítéssel nő.
A jelen vizsgálatban foglalt durvatereprendezés során az építési teraszokon fennmaradó földtani

közeg érintett, mely jelenlegi állapotát elveszíti, stabilizáláson megy keresztül. A hatás az építkezés
idején megszüntető – a nem bolygatott, illetve humuszterítéssel érintett területeken semleges.
Tekintettel arra, hogy a stabilizált területek beépítésre kerülnek, a sekély földtani közeg, mint
természetes közeg vagy nyersanyagforrás szerepe már nagyrészt megszűnt, az üzemeltetés hatása
elviselhető.
Felszín alatti víz védelmét tekintve az építkezés hatása elviselhető, jellemzően az építési terület
víztelenítése okoz változást mennyiségi szempontból. Törekedni kell az esetlegesen kitermelt (tiszta)
talajvíz közelben való elszikkasztására.
közegbe vagy a felszín alatti vízbe. A működés fázisának földtani közegre és felszín alatti vizekre
alapvetően a beépítettség szigetelő hatásán keresztül érvényesül, de a csapadékvíz szikkasztással e
hatás elviselhető. Potenciális hatása lehet a raktározott anyagok és hulladékok – Favkr. szerinti –
„elhelyezésének”. Kedvezőtlen hatás ettől ugyanakkor csak havária esetben következhet be.
Felszíni vizeket az üzem telepítése, üzemeltetése, felhagyása nem érint. Az ipari park üzemeltetése
közvetetten érinti a többlet csapadékvíz befogadójaként kijelölt Látóképi-tározót, valamint az előkezelt
ipari szennyvizeket is kezelő városi szennyvíztisztító elfolyó vizét befogadó Tócó-csatornát.
Kedvezőtlen hatások ezek tekintetében nem várhatók.
Levegőminőség-védelem szempontjából a terhelő hatás a kiterjedt földmunka, a munkagépek üzeme

a nagyarányú építési szállítások kibocsátásából összegződik. A hatás időszakos, az építési
területekre korlátozódik és várhatóan ezek körül is 200 méteren belül minimalizálódik. Lakott területek
építési szállításokkal történő terhelése a szállítás megfelelő szervezésével elkerülhető.
Üzemeltetés alatt az üzem légköri kibocsátásai várhatóan levegőminőségvédelmi határérték túllépést

a telephelyen kívül nem okoznak, ugyanakkor folyamatos kibocsátás történik. A levegőkörnyezetet az
iparterületen belül terheli az üzem, várakozásunk szerint ezen kívül a légszennyezés határérték alatti.
Hibás működés esetén előforduló határérték túllépés a hiba javításával megszüntethető, a hatás
visszafordítható.
A klímaváltozás kockázatait tekintve az azonosított releváns éghajlati jellemzők, illetve érzékenységi

szempontok között nincs olyan, amelyre a tervezett üzem magas érzékenységet, a beruházási
helyszín pedig jelentős kitettséget mutatna. Csak a „hőhullámos napok számának növekedése” jelent
érdemi sérülékenységet, illetve okozhat számottevő hatást, de a következmények és kockázatok
nagysága közepesnél ezesetben sem nagyobb.
Hajdú-Bihar megye klímaadaptációs specifikus célkitűzései és adaptációs részcéljai között nincs

olyan, amelyet a tervezett üzem ellehetetlenítene, vagy érdemben akadályozna. Összességében
semleges vagy kis mértékben pozitív az üzem létesítése a város és térségének klímaadaptációs
képessége szempontjából.
A kialakuló zaj- és rezgésállapotokat tekintve az építkezés a nagy távolságok és szállításra

használható főbb útvonalak miatt elviselhető. Az üzemeltetés során az üzemi zajtól nem várható
védendő létesítmények környezetében határértéket meghaladó zaj. Az üzemi szállítások esetén,
melyek nagyobb mértékben terhelhetik a Kismacsot megközelítő 33. sz. főutat is, az ennek
fejlesztésére is vonatkozó előzetes vizsgálatban javasolt zajvédő fal létesítése megfelelő védelmet
biztosít. Ezzel az üzemi zaj is összességében elviselhető hatású, a rezgés nem számottevő.
Az épített környezet védelme szempontjából a telepítést megelőző terület előkészítés vegyes képet
mutat, egyrészt a közvetetten kapcsolódó infrastruktúra fejlesztések javító hatásúak, valamint
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
lehetőség adódik elfedett régészeti emlékek előkerülésére, másrészt a szintén közvetetten

kapcsolódó bontások megszüntető jellegűek. Mindezek az előzetes vizsgálat tárgyát képezik. Az
üzem telepítésével közvetlenül ilyen hatások már nem jelentkeznek, az építés semleges. Az
üzemeltetés idején inkább az igénybevett infrastruktúra érintett, melyre (az infrastruktúra elemek
funkciójára és állapotára) a tervezett fejlesztéseknek köszönhetően várhatóan elviselhető hatást
gyakorol az üzem.
A projekt társadalmi-gazdasági hatásai egyértelműen kedvezőek és emellett a lakosság

munkaellátottságának, illetve a közösségek bevételének növekedésével a környezet védelmére
fordítható források is kedvezően alakulhatnak. A szántóföldi területek kiesése egyes társadalmi
rétegek, gazdasági szereplők számára ugyanakkor terhelő lehet. E hatás az üzemeltetés idején
fokozatosan megszűnik.
Az építkezés és az üzemeltetés a környező lakosság egészségi állapotára elsősorban a

levegőszennyezésen és zajkibocsátáson keresztül lehet hatással, de sem határérték feletti terhelés,
sem krónikus elváltozások ettől nem várhatók. A munkalehetőséggel, a közösségek bevételének
növekedésével, illetve az ebből egészségügyre fordítható források növelésével a lakosság
egészségügyi ellátása javulhat.
A környezetvédelmi hatásvizsgálat kizáró, jelentős visszafordíthatatlan, illetve hatáscsökkentő

intézkedésekkel nem enyhíthető hatást, mely az üzem telepítését és üzemét megakadályozná,
nem azonosított.
Hatásterület összesítése
A telepítés és üzemeltetés során várható kibocsátások terjedését tekintve az üzem összesített
közvetlen hatásterülete egy tanyacsoportot foglal magában ezen túl nem terjed ki a környező lakott
területekre, az iparterületen tartózkodókon kívül határérték feletti terhelés hatásviselőt nem érint. A
legnagyobb közvetlen hatásterület egy a festőüzem területére eső virtuális kibocsátási középpont
köré rajzolt kontúrvonallal adható meg, melynek legnagyobb távolsága e középponttól 2470 m (DNY-i
irányban) és legkisebb távolsága 1640 m (ÉK-i irányban).
A közvetett hatásokat, valamint a társadalmi-gazdasági hatásokat is figyelembe véve az összesített

hatásterület elsődlegesen a közvetlen hatásterületet valamint Debrecen környező településrészeit,
Kismacs, Nagymacs és Józsa, valamint Látókép és Péterfiadűlő állandó lakónépességét érinti.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
9 Erdő igénybevétele
A jelenlegi információk alapján üzemtervezett erdőterület nem található a tervezési területen belül,
ezért erdő igénybevételére nem lesz szükség a beruházás kapcsán.
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
Függelékek
A. Kapcsolódó dokumentumok 189

B. Jegyzőkönyvek 190
C. Helyszínrajzok 195
D. Hatásterületek lehatárolása 197
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
A. Kapcsolódó dokumentumok
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG
Tárgy: Tervegyeztetés.
Ügyintéző: Daróczi Attila tű. alezredes
Hiv.szám.: 399956_E02_L004
Telefon: 0620/3637406
e-mail: daroczi.attila@katved.gov.hu
Tölgyesi Magdolna
vezető környezetvédelmi szakértő
Tisztelt Szakértő Asszony!
Tájékoztatom, hogy a fenti hivatkozási számú iratban rögzített területen a

katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény IV. fejezet szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, illetve építési
engedélyt korlátozó veszélyességi övezet nem található.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.
kelt Debrecenben az elektronikus bélyegző szerint
Üdvözlettel:
Daróczi Attila tű. alezredes

iparbiztonsági főfelügyelő
Készült: 1 példányban
Egy példány: 1 lap / 1 old.
Kapja: Címzett / Irattár
címzett elektronikusan
Azonosító: dokumentum2
Irattári jel:
____________________________________________________________________________________________
Cím: 4027 Debrecen, Böszörményi út 46-56. Pf.: 155
Telefon: +36(52) 521-912,
E-mail: hajdu.tttarsaagtatved.aov.hu
HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG
Tárgy: tájékoztatás adatigényről

Hiv. szám: -
Ügyintéző: dr. Bányay Judit tű. szds. jogtanácsos
Telefon: 52/521-939
Mott MacDonald
Magyarország Kft.
Tölgyesi Magdolna
vezető környezetvédelmi szakértő
részére
Budapest
Átriumpark F7
1134
Tisztelt Szakértő Asszony!
A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (a továbbiakban: Hajdú-Bihar

MKI) 2018. szeptember 28-án érkezett, adatkérés új közútigépjármű-gyártó üzem (a
továbbiakban: Ipari beruházás) környezeti hatásvizsgálata tárgyú adatigénylésével
kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom:
1.
A vízbázis védelmet biztosító víziközmű szolgáltató a Debreceni Vízmű Zrt. (Debrecen,
Hatvan u. 12-14. sz.), ami jelenleg is végzi a diagnosztikai vizsgálatokat.
2.
- A felszín alatti víz védelmét érintő tényfeltárásokról, kármentesítésekről, illetve az ezzel
összefüggő műszaki beavatkozásokról vagy erre vonatkozó végzésekről/ határozatokról a
környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 91/A.§-a alapján az
I. fokon eljáró, engedélyező környezetvédelmi hatóság (a Hajdú-Bihar Megyei
Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi
Főosztály) rendelkezik információkkal/adatokkal.
- Az Ipari beruházás területét (Tömb1) érintő Agrárgazdaság Kft. Debrecen, Látókép 0266
helyrajzi számú sertéstelep földmedrű hígtrágya tárolóinak rekultivációjára vonatkozóan a
Hajdú-Bihar MKI 2018.05.11-én adott a 35900/1843-8/2018.ált. számon vízjogi létesítési
engedélyt, mely 2020.12.31-ig hatályos.
3.
Az Agrárgazdaság Kft. Debrecen, Látókép 0266 helyrajzi számú sertéstelep vízellátását
biztosító kutak a Kösely VIII/1457 vk. számon, a 2604/12/2010.számú, — 2020.12.31-ig
hatályos — vízjogi fennmaradási engedéllyel rendelkeznek.
1
4.
A vízügyi és vízvédelmi hatóság nyilvántartása szerint az Ipari beruházás területét érintő
egyéb vízkivétel, szennyezőanyag elhelyezés nem került engedélyezésre.
5.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat részére a 35900/3289-12/20108. számon —
2019. 04. 30-ig hatályos — vízjogi létesítési engedély került kiadásra a Debrecen ÉNY.-i
gazdasági övezetben tervezett monitorig kutak kiépítésére vonatkozóan, mely a 35900/4172-
9/2018-ált. számú határozattal és a 35900/4172-13/2018-ált. számú határozattal módosításra
került.
Tájékoztatom, hogy a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló

23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 15.§-a szerint az illetékes vízügyi hatóság által vezetett
vízikönyvi nyilvántartásba és a vízikönyvi okirattárba történő betekintésre jogosultak körét
meghatározó külön jogszabály rendelkezéseire figyelemmel, a vízikönyvi nyilvántartást az
ügyfelek mellett az tekintheti meg - vagy költségtérítés ellenében abból kivonatos másolatot
igényelhet -, akinek a bejegyzett jog vagy tény (a továbbiakban együtt: adat) megismerése
feladatkörének ellátásához, tevékenységének gyakorlásához szükséges, vagy a nyilvántartás
adatainak ismerete egyéb jogviszonyból eredően indokolt.
Fentiekre, valamint a környezeti hatásvizsgálat elkészítését segítendő, a vízgazdálkodási

hatósági hatáskör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 22. § (3)
bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a levélben említett vízjogi engedélyeket és az azok
alapjául szolgáló dokumentációkat - érdekeltsége igazolása után – a vízügyi hatóság
vízikönyvi okirattárában előzetes egyeztetés után megtekintheti, és költségtérítés ellenében
másolatot készíthet.
Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.
Kelt, Debrecenben, az elektronikus bélyegző szerint
Tisztelettel:
Kovács Ferenc tű. dandártábornok

igazgató, tanácsos
Melléklet: -
Terjedelem: 2 oldal
Kapják: címzett (Cégkapun)
Cím: 4027 Debrecen, Böszörményi út 46-56. Pf.: 155

Telefon: 0652/521-912 Fax: 0652/521-923
E-mail:
2
Debrecen
B. Jegyzőkönyvek
B.1 Levegőminőség – mérési jegyzőkönyv
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
B.2 Receptorpontokra számolt maximális immissziós értékek
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
103. Táblázat: Maximális számított immisszió az érzékeny hatásviselőknél

Épület NOx SO2 CO PM10 Benzol Metil- 4-Metil- Etil- Izopropi n-propil 1,3,5 1,2,4 1,3 n-Butil- Toluol,
hrsz. etil- 2- benzol l-benzol -benzol trimetil trimetil diklór benzol Xilol
keton pentano benzol benzol benzol
n
N 67293 14.83 0.84 17.38 0.08 0.02 0.04 0.01 0.10 0.01 0.02 0.03 0.09 0.01 0.01 0.24
K 65119/8 13.23 0.84 15.81 0.08 0.01 0.04 0.01 0.09 0.01 0.02 0.03 0.08 0.01 0.01 0.23
K 65035/2 13.05 0.82 15.63 0.08 0.01 0.04 0.01 0.09 0.01 0.02 0.03 0.08 0.01 0.01 0.23
N 67286 14.79 0.84 17.29 0.08 0.02 0.04 0.01 0.09 0.01 0.02 0.03 0.09 0.01 0.01 0.23
K 65013 13.04 0.82 15.61 0.08 0.01 0.04 0.01 0.09 0.01 0.02 0.03 0.08 0.01 0.01 0.23
N 67001/1 14.22 0.83 16.71 0.08 0.01 0.04 0.01 0.09 0.01 0.02 0.03 0.08 0.01 0.01 0.22
N 67282 14.71 0.84 17.22 0.08 0.01 0.04 0.01 0.09 0.01 0.02 0.03 0.09 0.01 0.01 0.23
M 0314/5 13.65 0.80 16.07 0.08 0.01 0.04 0.01 0.09 0.01 0.02 0.03 0.08 0.01 0.01 0.22
N 67075 12.60 0.74 14.88 0.07 0.01 0.04 0.01 0.08 0.01 0.02 0.02 0.08 0.01 0.01 0.20
P 0323/4 13.57 0.80 16.04 0.08 0.01 0.04 0.01 0.09 0.01 0.02 0.03 0.08 0.01 0.01 0.22
N 67138 11.26 0.67 13.34 0.06 0.01 0.03 0.01 0.07 0.01 0.02 0.02 0.07 0.01 0.01 0.18
L 0326/12 17.12 0.99 20.12 0.09 0.02 0.05 0.01 0.11 0.02 0.02 0.03 0.10 0.01 0.01 0.27
K 65151 10.45 0.68 12.64 0.07 0.01 0.03 0.01 0.08 0.01 0.02 0.02 0.07 0.01 0.01 0.19
K 65119/7 12.55 0.80 15.04 0.08 0.01 0.04 0.01 0.09 0.01 0.02 0.03 0.08 0.01 0.01 0.22
K 65007 12.29 0.78 14.70 0.08 0.01 0.04 0.01 0.09 0.01 0.02 0.02 0.08 0.01 0.01 0.21
D 0247/4 12.33 0.75 14.61 0.07 0.01 0.04 0.01 0.08 0.01 0.02 0.02 0.08 0.01 0.01 0.20
J Elek 213 17.01 0.99 19.86 0.10 0.02 0.05 0.01 0.11 0.02 0.02 0.03 0.10 0.01 0.01 0.27
J Rózsavölgy238 16.12 0.96 18.88 0.09 0.02 0.05 0.01 0.10 0.02 0.02 0.03 0.10 0.01 0.01 0.26
J Rózsavölgy238 16.09 0.96 18.84 0.09 0.02 0.05 0.01 0.10 0.02 0.02 0.03 0.10 0.01 0.01 0.26
K 65020 13.20 0.84 15.85 0.08 0.02 0.04 0.01 0.10 0.01 0.02 0.03 0.09 0.01 0.01 0.24
K 0263/9 tanya 24.45 1.40 28.20 0.14 0.70 0.02 0.07 0.02 0.15 0.02 0.03 0.04 0.14 0.02 0.02
K 0263/6 tanya 22.24 1.26 25.77 0.12 0.63 0.02 0.06 0.02 0.14 0.02 0.03 0.04 0.12 0.02 0.02
K 0263/4 tanya 21.84 1.25 25.36 0.12 0.62 0.02 0.06 0.02 0.13 0.02 0.03 0.04 0.12 0.02 0.02
K 0263/3 tanya 21.59 1.23 25.08 0.12 0.62 0.02 0.06 0.02 0.13 0.02 0.03 0.04 0.12 0.02 0.02
K 0263/3_2 tanya 21.38 1.22 24.85 0.12 0.61 0.02 0.06 0.02 0.13 0.02 0.03 0.04 0.12 0.02 0.02
Forrás: IMMI
● D Debrecen ● K Kismacs ● M Macs ● P Péterfiadűlő
● J Józsa ● L Látókép ● N Nagymacs
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

P:\Budapest\TPE\PROJECTS\399956_BMW\H Reports and Drawings\H.02 Outgoing Reports\H-02-03_BMW_EIA_E_Final2019\BMW_F100_KHT_verE_Nyilvános.docx
Debrecen
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

P:\Budapest\TPE\PROJECTS\399956_BMW\H Reports and Drawings\H.02 Outgoing Reports\H-02-03_BMW_EIA_E_Final2019\BMW_F100_KHT_verE_Nyilvános.docx
Debrecen
B.3 Zajmérési jegyzőkönyv
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Helyszíni zajmérési jegyzőkönyv 1./ 8 oldal
BMW
alapállapot mérés
Vizsgált zajforrások 33, Kastélypark utca
Vizsgált beruházás BMW
Vizsgált védendő területek Debrecen-Nagymacs, Debrecen-Kismacs
Előírt mérések: Zajmérés
Zajvédelmi határérték N/É Kiszolgáló- lakóút Mellék- gyűtő- közutak Gyf-i, 1.,2. rendű fu
Üdülő- és eü-i terület 50 dB 40 dB 55 dB 45 dB 60 dB 50 dB
Lk, Lf, okt-i, temető-, zölterület 55 dB 45 dB 60 dB 50 dB 65 dB 55 dB
Ln, vegyes terület 60 dB 50 dB 65 dB 55 dB 65 dB 55 dB
Gazdasági terület 65 dB 55 dB 65 dB 55 dB 65 dB 55 dB
Mérés dátuma: 2018.10.18.
Mérőműszer: Svantek SVAN 958 zaj- és rezgésanalizátor
Mérés résztvevői: Pécsi János okl. környezetmérnök
Átnézeti helyszínrajz
<átnézeti térkép a projekt útszakasz és a mérési pontok jelölésével>

+1 oldal
BMW
Mérési pont sorszám, típus: M1 közvetett Cím: D-Nagymacs, Kastélypark utca 1A.
A mérés dátuma: 2018.10.18. Zajforrás: 33122
Zajmérési adatok: Időpont Időtartam LAeq LA,Smin LA,Smax Adatfile

Reggel/este 1 18:28 00:15:00 52.3 dB 31.3 dB 70.9 dB DEBR_9
Kalibrálás Reggel/este 2 19:15 00:15:00 54.4 dB 30.6 dB 73.5 dB DEBR_10
előtte: Nappal 1 17:29 00:15:00 50.3 dB 34.0 dB 62.4 dB DEBR_7
94.6 dB Nappal 2 17:48 00:15:00 50.4 dB 31.9 dB 71.6 dB DEBR_8
Éjjel 23:26 00:10:00 37.2 dB 31.1 dB 57.4 dB DEBR_18
Forgalomszámlálás (15 p) Szgk. Ktgk. Ntgk. Szgk. Ktgk. Ntgk.

Közút neve: 33122 -
Reggel/este 11.5 1.5 0.5
Nappal 13.5 0.0 0.0
Éjjel 1 0 0
Meteorológiai viszonyok Időpont Hőm. Szélerő Szélirány Páratart. Felhősség

Reggel/este 18:28 12°C 0m/s 70% borult
Nappal 17:29 15°C 0m/s 60% borult
Éjjel 23:26 11°C 0m/s 70% borult
Megjegyzések:
Nappal, Este, Éjjel: eső
Helyszínrajz
<térkép a mérendő útszakaszok és a mérőpont jelölésével, megnevezésével [580×310]>

4./ 7 oldal
Helyszíni zajmérés kiértékelése
BMW
A mérési pont sorszáma: M1 Cím: D-Nagymacs, Kastélypark utca 1A.

Ter.haszn: Lk, Lf, okt-i, temető-, zölterület
Út típusa: Mellék- gyűtő- közutak
Zajterhelési szintek Kiugrók tör.Napszakátl.Korrekciók Mértékadó Határérték Túllép. 7.5m
MP-út táv. Reggel/este 1 52.3 dB 52.2 dB -2.6 dB 49.6 dB 60.0 dB -10.4 dB
7.5 m Reggel/este 2 54.4 dB 0.0 dB -10.4 dB
Nappal 1 50.3 dB
Nappal 2 50.4 dB -9.3 dB
Éjjel 37.2 dB 37.2 dB 3.5 dB 40.7 dB 50.0 dB -9.3 dB
Forgalomkorrekció (jármű/óra) Szgk. Ktgk. Ntgk. Szgk. Ktgk. Ntgk.

Közút neve: 33122 -
Számolt Nappal 50.0 db 3.0 db 1.0 db 0.0 db 0.0 db 0.0 db
Seb (Q1-Q2,Q3) 60.4 dB 54.4 dB 51.6 dB 0.0 dB 0.0 dB 0.0 dB
50 km/h 0 km/h Éjjel 3.0 db 0.0 db 0.0 db 0.0 db 0.0 db 0.0 db
50 km/h 0 km/h 48.1 dB 0.0 dB 0.0 dB 0.0 dB 0.0 dB 0.0 dB
Mértékadó Nappal 17.2 db 2.7 db 1.5 db 0.0 db 0.0 db 0.0 db
55.7 dB 53.9 dB 53.3 dB 0.0 dB 0.0 dB 0.0 dB
OKA 2017 azonosító Éjjel 3.0 db 0.5 db 0.3 db 0.0 db 0.0 db 0.0 db
5938 - 48.1 dB 46.3 dB 45.7 dB 0.0 dB 0.0 dB 0.0 dB
Utankénti Nappal 59.2 dB 0.0 dB
zajtehelés Éjjel 51.6 dB 0.0 dB
Utankénti Nappal -2.6 dB 0.0 dB
korrekció Éjjel 3.5 dB 0.0 dB
Teljes Nappal -2.6 dB
korrekció Éjjel 3.5 dB
<fénykép/Google Street View képernyőkép bevágása a mérőpontról>

BMW
Mérési pont sorszám, típus: M2 közvetett Cím: D-Kismacs, Zöldmező utca 4.
Zajmérési adatok: Időpont Időtartam LA,F,eq LA,Smin LA,Smax Adatfile

Nappal 1 15:03 00:15:00 60.2 dB 42.5 dB 69.0 dB DEBR_4
Nappal 2 15:22 00:15:00 60.5 dB 43.0 dB 68.9 dB DEBR_5
Éjjel 23:54 00:10:00 44.1 dB 35.3 dB 58.5 dB DEBR_19
Forgalomszámlálás (15 p) Szgk. Ktgk. Ntgk. Szgk. Ktgk. Ntgk.

Közút neve: 33 -
Reggel/este 46.5 2.5 1.5
Nappal 156.5 9.5 11.0
Éjjel 4 0 0

Reggel/este 20:20 11°C 0m/s 60% borult
Nappal 15:03 18°C 0m/s 40% borult
Éjjel 23:54 11°C 1m/s ÉNY 60% borult
Megjegyzések:
Este: számláló nullázódott, beszélgetés [M35 és 33 is behallatszik, különösen nyáron, főleg a vasút;
Józsánál torlódás Debrecen felé, s az M35 felé is ez prognosztizálható] - újramérés (_13)
Éjjel: eső
Helyszínrajz

6./ 7 oldal
Helyszíni zajmérés kiértékelése
BMW
A mérési pont sorszáma: M2 Cím: D-Kismacs, Zöldmező utca 4.

Ter.haszn: Lk, Lf, okt-i, temető-, zölterület
Út típusa: Gyf-i, 1.,2. rendű fu
Zajterhelési szintek Kiugrók tör.Napszakátl.Korrekciók Mértékadó Határérték Túllép. 7.5m
MP-út táv. Reggel/este 1 53.9 dB 58.3 dB -1.2 dB 57.1 dB 65.0 dB -7.9 dB
55.0 m Reggel/este 2 54.8 dB 10.8 dB 2.9 dB
Nappal 1 60.2 dB
Nappal 2 60.5 dB 5.3 dB
Éjjel 44.1 dB 44.1 dB 5.4 dB 49.5 dB 55.0 dB -5.5 dB
Forgalomkorrekció (jármű/óra) Szgk. Ktgk. Ntgk. Szgk. Ktgk. Ntgk.

Közút neve: 33
Számolt Nappal 406.0 db 24.0 db 25.0 db 0.0 db 0.0 db 0.0 db
Seb (Q1-Q2,Q3) 73.7 dB 68.2 dB 68.0 dB 0.0 dB 0.0 dB 0.0 dB
90 km/h 0 km/h Éjjel 24.0 db 0.0 db 0.0 db 0.0 db 0.0 db 0.0 db
70 km/h 0 km/h 61.4 dB 0.0 dB 0.0 dB 0.0 dB 0.0 dB 0.0 dB
Mértékadó Nappal 338.7 db 16.4 db 12.9 db 0.0 db 0.0 db 0.0 db
72.9 dB 66.6 dB 65.1 dB 0.0 dB 0.0 dB 0.0 dB
OKA 2017 azonosító Éjjel 58.9 db 2.9 db 2.3 db 0.0 db 0.0 db 0.0 db
6571 - 65.3 dB 59.0 dB 57.5 dB 0.0 dB 0.0 dB 0.0 dB
Utankénti Nappal 74.4 dB 0.0 dB
zajtehelés Éjjel 66.8 dB 0.0 dB
Utankénti Nappal -1.2 dB 0.0 dB
korrekció Éjjel 5.4 dB 0.0 dB
Teljes Nappal -1.2 dB
korrekció Éjjel 5.4 dB
<fénykép/Google Street View képernyőkép bevágása a mérőpontról>

BMW
Mérési pont sorszám, típus: M3 közvetlen Cím: D-Kismacs, Napraforgó utca 35.
A mérés dátuma: 2018.10.18. Zajforrás: Távolról: M35
Zajmérési adatok: Időpont Időtartam LA,eq LA,S,min LA,S,max Adatfile

Nappal 15:45 00:15:00 45.4 dB 36.0 dB 59.6 dB DEBR_6
Kalibrálás Éjjel 00:19 00:10:00 47.2 dB 35.5 dB 57.8 dB DEBR_20
utána:
94.5 dB
Időpont Időtartam Ka LAM Hátárérték Túllépés

Nappal 15:45 00:15:00 -0.5 dB 44.9 dB 50.0 dB -5.1 dB
Éjjel 00:19 00:10:00 -0.3 dB 46.9 dB 40.0 dB 6.9 dB

Nappal 15:45 17°C 1m/s ÉNY 50% borult
Éjjel 00:19 10°C 5m/s ÉNY 60% borult
Megjegyzések:
Éjjel: a mérés az erős szél ingatta lombok zaja miatt nem mérvadó, előtte pedig az M35 a meghatározó
forrás (ebben az esetben, tehát viharos szél nélkül 40.5 Leq-val, 35.5 LSmin-nel, s 57.8 LSmax-szal a
túllépés mértéke -1.2 dB lenne).
Helyszínrajz

Debrecen
C. Helyszínrajzok
C.1 Átnézetes helyszínrajz
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
C.2 Részletes helyszínrajz
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
D. Hatásterületek lehatárolása
D.1 Földtani közeg, felszín alatti, felszíni vizek
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
D.2 Levegőminőség, zaj és rezgés – Teljes közvetlen hatásterület
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
D.3 Táj- és élővilág-védelem
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
D.4 Épített-környezet és társadalmi-gazdasági hatások összesített hatásterülete –

Teljes közvetett hatásterület
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Debrecen
mottmac.com
389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

BMW Kornyezeti Hatastanulmany

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

BMW Kornyezeti Hatastanulmany

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

BMW közútigépjármű-gyártó

2019. január 15.

T +36 1 288 2020

2019. január 15.

Mott MacDonald Magyarország Kft. Cg.

2 A tervezett tevékenység bemutatása 13

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

2.7.2.1 Talaj/talajvízszennyezés elleni védelem 24

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

4 A várható környezeti hatások becslése és értékelése 70

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

4.2.9 Hatásterület lehatárolása 82

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

4.5.8 A hatásterület lehatárolása 139

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

4.11 Kumulatív hatások 175

5 Országhatáron átterjedő hatások 176

6 Környezetvédelmi intézkedések 177

7 Egyéb adatok 181

8 Összefoglaló értékelés 184

9 Erdő igénybevétele 187

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

A. Kapcsolódó dokumentumok 189

D. Hatásterületek lehatárolása 197

1. Táblázat: Előzetes egyeztetések 8

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

26. Táblázat: Zónacsoport a szennyező anyagok szerint 104

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

70. Táblázat: Technológiai szerves kibocsátások I. 126

1. Ábra: Jelenlegi területhasználatok 14

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

46. Ábra: 98 % percentilis NOx 132

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

A gyárépítmények és beépítendő technológiai egységek teljes kapacitása a tervek szerint 2 fázisban

A beruházó BMW AG hazai leányvállalatot hozott létre az üzemlétesítés, valamint a szervezeti és

A gyártótevékenység a karosszériadarabok vágását és formára préselését (présüzem), ezen darabok

A gyártás részét képező festőüzemi technológia kapacitása alapján egységes környezethasználati

A Mott MacDonald Magyarország Kft. környezetvédelmi szakértő csoportja 2018 augusztusában

A jelen hatástanulmányban foglalt, vizsgált tevékenységek létesítését és megvalósítását megelőzi a

A hatásvizsgálatot megelőzően Beruházó és Tervező Szakértő rendelkezésére bocsátotta a tervezői

A környezetvédelmi hatásvizsgálat tárgyát képező üzem környezeti hatásainak szakterületi értékelése

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Zárójelben megjelenítjük a kapcsolódó létesítmények, illetve közvetett folyamatok következtében

Az üzem szakterületenként értékelt hatásainak összesítése

A védett élettelen természeti értékek közé tartozó Hortobágyi Csillagoségbolt-parkra nagy

Felszíni vizeket az üzem telepítése, üzemeltetése, felhagyása nem érint.

Levegőminőség-védelem szempontjából a terhelő hatás a kiterjedt földmunka, a munkagépek üzeme

Üzemeltetés alatt folyamatos kibocsátás történik, de a levegőkörnyezetet a telepehelyen kívül az

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

A kialakuló zaj- és rezgésállapotokat tekintve az építkezés a nagy távolságok és szállításra

A telepítést megelőző terület előkészítés során várhatóan megtörténnek a közmű és egyéb

A projekt társadalmi-gazdasági hatásai egyértelműen kedvezőek, munkahelyek jönnek létre, mind az

Az építkezés és az üzemeltetés a környező lakosság egészségi állapotára elsősorban a

A környezetvédelmi hatásvizsgálat kizáró, jelentős visszafordíthatatlan, illetve hatáscsökkentő

A közvetett hatásokat, valamint a társadalmi-gazdasági hatásokat is figyelembe véve az összesített

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

Summary of the impact assessment

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

389628 | AA01 | E | 2019. január 15.

1.1 Előzmények, a tervbe vett tevékenység célja

A projekt a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

● A Khvr 1. sz. mellékletében felsorolt környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek között