Szé chenyi István Egyetem

Távoktatási é s Szakké pzé si Központ

HULLADÉ KGAZDÁ LKODÁ S

(Oktatási segé dlet az É pítő mé rnöki szak, szerkezeté pítő szakirány
távoktatási tagozat hallgatói számára)

A tananyagot összeállította:

Dr. Nagy Gé za fő iskolai tanár

SZE Környezetmé rnöki Tanszé k

Győ r, 2002. október

 2

TARTALOMJEGYZÉ K

oldal

1. BEVEZETŐ 5
2. KÖ RNYEZETI PROBLÉMÁ K TÁ RSADALMI Ö SSZEFÜ GGÉSEI 6
2.1. Kö rnyezetvé delmi kulcsterületek 6
2.2. Kö rnyezetvé delmi kihívások é s feladatok az EU csatlakozás
küszö bé n 8
3. HULLADÉK GAZDÁ LKODÁ S JOGI SZABÁ LYOZÁ SA 10
3.1. A jogi szabályozás felé píté se az EU-ban é s Magyarországon 10
3.2. Alapelvek a hulladé kgazdálkodásban 21
3.3. A hulladé k fogalma, hulladé klisták 23
3.4. Hulladé kkezelé si tevé kenysé gek, prioritások 33
Forrásmunkák (3. fejezethez) 43
4. HULLADÉKGAZDÁ LKODÁ SI ALAPISMERETEK 44
4.1. Kö rnyezeti hatások 44
4.2. Hulladé kok 44
4.2.1. A hulladé kok főbb típusai, hulladé kfajták 46
4.2.1.1. Települé si (kommunális) hulladé k 47
4.2.1.2. Termelé si hulladé k 49
4.2.1.3. Külö nleges kezelé st igé nylő (veszé lyes) hulladé kok 50
4.2.2. A hulladé kok káros kö rnyezeti hatása 51
4.2.3. Mellé ktermé k, másodnyersanyag, másodlagos energiahordozó 53
4.2.4. A hulladé kgazdálkodás eszkö zei 54
4.2.4.1. A hulladé k keletkezé sé nek megelőzé se é s csö kkenté se 54
4.2.4.1.1. A termé k előállítása során keletkező hulladé k
csö kkenté se
57
4.2.4.1.2. A termé k felhasználása során keletkező hulladé k
csö kkenté se 69
4.2.4.2. A hulladé kok átalakulása a termé szetben 71
4.2.4.3. Hulladé khasznosítás 82
5. HULLADÉKGYŰ JTÉS ÉS ELSZÁ LLÍTÁ S 99
5.1. A települé si szilárd hulladé kok gyű jté se é s átmeneti tárolása 99
5.1.1. A gyű jté sre é s átmeneti tárolásra szolgáló eszkö zö k 101
5.1.2. Az átmeneti hulladé ktárolók kialakításának szempontjai 102
5.1.3. A ledobó berendezé sek é s alkalmazás felté teleik 103
5.1.4. A telepített tö mö rítő berendezé sek é s alkalmazási felté teleik 104
5.2. A települé si szilárd hulladé k elszállításának módszerei
é s eszkö zei 105
5.2.1. A hulladé kszállító jármű vek kialakításának általános elvei 105
5.2.2. A fé lpormentes hulladé kgyű jté si é s –szállítási rendszer 106
5.2.3. A pormentes hulladé kgyű jté si é s –szállítási rendszer 106
5.2.4. A cserekonté neres gyű jté si é s szállítási rendszer gé pei 107
 3

5.2.5. A zsákos hulladé kgyű jté si é s –szállítási rendszer 107

5.2.6. A pneumatikus gyű jté s é s szállítás 108
5.2.7. A ké tütemű hulladé kgyű jté si é s – szállítási rendszer 109

6. A HULLADÉK KEZELÉSE, Á RTALMATLANÍTÁ SA 110

6.1. Fizikai eljárások 110
6.1.1. Aprítás 110
6.1.2. Rostálás 111
6.1.3. Tö mö ríté s 111
6.1.4. Mosás, tisztítás 112
6.1.5. Fázisszé tválasztási mű veletek 112
6.1.6. Komponensszé tválasztási mű veletek 114
6.1.7. Hulladé kok beágyazása é s szilárdítása 116
6.2. A hulladé kok ké miai kezelé se 119
6.2.1. Semlegesíté s 119
6.2.2. Csapadé kos leválasztás 120
6.2.3. Hidrolízis 121
6.2.4. Redukció 122
6.2.5. Oxidáció 122
6.2.6. Elektroké miai módszerek 124
6.3. A bioké miai hulladé kkezelé s 124
6.3.1. Komposztálás 124
6.3.2. Biogáz-előállítás 125
6.3.3. Enzimes fermentáció 126
6.4. Hulladé ké geté s 126
6.4.1. Égeté si jellemzők 128
6.4.2. Az é geté si technológia 129
6.5. A hulladé k vé gső elhelyezé se 132
6.5.1. A hulladé klerakó elhelyezé se, telepíté se 132
6.5.2. Hulladé klerakók é píté si osztályai é s szigetelé si előírások 136
6.5.3 Hulladé klerakó mű kö dteté se 137
Forrásmunkák (4.,5.,6. fejezethez) 141
 5

1. BEVEZETŐ

A hulladé kgazdálkodás a kö rnyezetvé delem egyik fontos -talán legfontosabb- szakterülete.

Kulcsszerepe van a kö rnyezeti elemek (víz, fö ld, levegő, é lővilág, é pített kö rnyezet)
minősé gé nek é s a termé szeti erőforrásoknak a vé delmé ben egyben eredmé nyesen segítheti
a gazdasági haté konyságot.
A hulladé kgazdálkodás a hulladé kok káros hatása elleni vé delemnek a hulladé kok teljes
é letciklusára kiterjedő tevé kenysé gek ö sszehangolt sorozata. Gyakorlatilag a hulladé kok
keletkezé sé nek megelőzé sé t, csö kkenté sé t, a keletkezett hulladé kok elkülö nített gyű jté sé t
é s hasznosítását, a nem hasznosítható hulladé kok kö rnyezetszennyezé s né lküli átmeneti
tárolását é s ártalmatlanítását foglalja magában. A tevé kenysé get ma már hazánkban is
átfogó jogszabályi keretek kö zö tt vé gezzük.

A hazai hulladé kmennyisé g nemzetkö zi ö sszehasonlításban mind fajlagos, mind abszolút

é rtelemben igen magas. A fajlagos anyag- é s energiafelhasználásunk ezzel ö sszefüggé sben
nagyon rossz, ami a nagymennyisé gű hulladé kké pződé s mellett nemzetkö zi piaci
pozícióinkat is rontja.

Az Európai Unióhoz való csatlakozási ké relmünkre az Európai Bizottság

"országjelenté sé ben" é letké pesnek íté lte Magyarország piacgazdaságát, de figyelmeztetett a
kö rnyezetvé delmi é s energiagazdálkodási hiányosságokra ill. teendőkre.
Az Európai Unióhoz tö rté nő csatlakozásunk elősegíté se é rdeké ben külö nö s jelentősé ggel
bír, az EU konform hulladé kgazdálkodási politika é s straté gia kialakítása.
Az Európai Unió direktívák formájában deklarálta é s akcióprogramokkal erősítette meg
szándé kát a hulladé kgazdálkodás egysé ges elveken alapuló, magasabb minősé gi szintet
biztosító fejleszté sé re vonatkozóan.
Az EU által meghatározott é s a Hulladé kgazdálkodási tö rvé nyben (2000. é vi XLIII. tv.)
nálunk is kihirdetett alapelvnek kell tekintenünk a hulladé kgazdálkodás prioritásait. (3.
fejezet)

E jegyzetben csak rö viden foglalkozunk a termelé si hulladé kok keletkezé sé nek,

újrahasznosításának ismerteté sé vel mivel ezt a Technológiai Rendszerek c. tantárgy keretei
kö zö tt ré szletezzük.
A hulladé kminősíté si vizsgálatok megismerteté sé re pedig a Kö rnyezetvé delmi vizsgálatok
c. tantárgy szolgál.

A jegyzet 4., 5., 6. fejezete – a terjedelmi korlátok figyelembevé telé vel – foglalkozik a
hulladé kok kö rnyezeti hatásával, a begyű jté s é s kezelé s módszereivel, valamint az
újrahasznosítás, illetve ártalmatlanítás legfontosabb megoldásaival.
A 7. fejezetet egy gyakorlati alkalmazási pé ldának szántuk, ahol egyszerre jelenik meg a
hulladé kké pződé s minimalizálódását biztosító korszerű termelé si technológia, amely
minősé gbiztosítási é s kö rnyezetkö zpontú irányítási rendszer alkalmazás mellett mű kö dik é s
a ké pződő hulladé k szakszerű , áttekinthető gyű jté sé t, tárolását biztosító nyilvántartás
dokumentálás.
 6

2. KÖ RNYEZETI PROBLÉ MÁ K TÁ RSADALMI Ö SSZEFÜ GGÉ SEI

A rioi ENSZ Kö rnyezet é s fejlődé s Világkonferencia idejé n 1992 nyarán az INFO-

Társadalomtudomány tematikusszámot jelentetett meg a kö rnyezeti problé mák társadalmi
ö sszefüggé seinek vizsgálatáról – interdiszciplináris megkö zelíté sben. A fö lvezető
tanulmány záró mondata így szólt: „… a belátható jö vőben azonban a Fö ld alkalmasságát
kell – számunkra is – fö nntartanunk (hogy az embernek megfelelő é lőhelye maradjon), a
fenntartható fejlődé s (sustainable development) lehetősé gé t szüksé ges keresnünk é s
támogatnunk”(Bulla 1992).

2.1 Környezetvé delmi kulcsterületek

A kö rnyezetvé delem kulcsproblé mái, kulcsterületei kö zö tt kö zvetlen egé szsé gkárosító

hatása miatt első helyen áll a levegőtisztaság-vé delem. Külö nö sen a városi levegő
szennyezettsé ge okoz mára már komoly problé mát, s ez dö ntően a kö zúti kö zlekedé snek,
egyszerű bben szólva: az autóforgalom megállíthatatlannak látszó nö vekedé sé nek
„kö szö nhető”. Magyarországon az autókból származik a nitrogé n-oxidok emissziójának
legalább a fele, s ez ráadásul talajkö zelben található, abban a magasságban, ahol é lünk é s e
vegyületeket, valamint reakciótermé keiket belé legezzük. Az autózási – úgynevezett „rigid”
fogyasztási – szokás nem reagál sem kö rnyezetvé delmi é szé rvekre, sem kö zgazdaságiakra,
az üzemanyag árától sem függ. Ilyenfajta fogyasztásszabályozás tehát, úgy tű nik, nem lehet
sikeres, kivé ve talán azt az esetet, ha az autókö zlekedé s valamennyi külső hatásának
kö ltsé gé t megfizettetné k a használóval, ami azonban (egyelőre?) kívül esik a realitások
határán, a 21. század elejé n uralkodó gazdasági é s politikai gondolkodáson. Nincs
kormányzat, amely az általa felügyelt, szabályozott (nemzet)gazdaság versenyké pessé gé t
ne tartaná előbbre valónak a kö zúti kö zlekedé s ö sszes társadalmi kö ltsé gé nek beé píté sé né l
é s a fuvaroz(tat)óval tö rté nő teljes megfizetteté sé né l. Egy pé lda erre a kö zelmúltból:
Né metországban a kormányzó koalícióban ré szt vevő „zö ld párt”választási programjában
a motorbenzin árát literenké nt ö t márkában javasolta megállapítani, hogy ez az ár
tartalmazza a külső társadalmi kö ltsé geket. A té nyleges ár ennek mé g a felé t sem é ri el.
Második kö rnyezeti kulcsproblé maké nt a vízikö zmű -ellátottság helyezte említhető.
Pontosabban: a települé si szennyvíz- é s csapadé kvíz-elvezető rendszerek-hálózatok
állapota, amennyiben ilyenek vannak, illetve ezek hiánya. A vízellátást megoldottnak
tekinthetjük, bár tudjuk, hogy a vezeté kes víz EU-minősé gé nek biztosítása az ország egyes
területein, bizonyos komponenseket illetően (pl. arzé n, nitrát), igen jelentős erőfeszíté seket
é s (technológiamódosító, kiegé szítő) beruházásokat igé nyel a nagyon kö zeli jö vőben. A
külterületi belvíz- é s árvízvé delem nem a vízminősé g-szabályozás, tehát nem a
kö rnyezetvé delem illeté kessé ge. Ké rdé ses azonban, hogy lehetsé ges-e é sszerű
vízgazdálkodás, ha a ké szleteknek é s azok minősé gé nek felügyeleti illeté kessé gé t
megosztják. Vagy mé g pontosabban fogalmazva: meg kellene próbálni elemezni, hogy
mennyivel csö kken a haté konyság é s mennyivel nő a nehé zkessé g, továbbá a szervezetek
é s együttmű kö dé sük támogatására szolgáló infrastruktúrák mé rete é s kö ltsé ge az erőforrás-
gazdálkodás felügyeleti feladatainak (é s illeté kessé gé nek) megosztásával. Ez a ké rdé s
azonban nem csak a vízgazdálkodással, hanem valamennyi kö rnyezeti erőforrás
hasznosításának felügyeleté vel kapcsolatosan felvethető.
 7

A települé si csapadé k- é s szennyvízelvezető, tisztító é s elhelyező (befogadó) rendszerek

mű kö d(tet)é sé vel, hiány(pótlás)ával kapcsolatos vé lekedé sek jóré szt átgondolásra é s új
kö vetkezteté sek levonására szorulnak. Ez a szemlé leti, technológiai, kö zgazdasági,
újragondolás megkezdődö tt (Kerekes – Kiss 1997).
Megfontolandó az elsődleges kö zmű ollónak (a vízellátás é s a csatornázottság arányának)
használata kö rnyezetvé delmi mutatóké nt. Ennek alkalmazása ugyanis további ré szletes
elemző magyarázatok né lkül fé lrevezető. A szennyvízcsatorna-é píté s mutatószámai a
mé lyé pítő kapacitás teljesítmé nyé t, valamint az erre szolgáló alapok é s cé ltámogatások
felhasználásának mé rté ké t jól mutatják, a vízminősé g-vé delem alakulását azonban alig. Ha
pusztán ezt vesszük figyelembe, akkor a ké p lehangoló. A csupán mintegy 10 %-kal tö bb
lakás szennyvízé t ma ké tszer annyi csatorna szállítja, mint korábban, é s harmadré szben
mé g mindig nem valamely szennyvíztisztító telepre, hanem egyenesen a folyókba, tavakba,
az ún. befogadó(k)ba.
Tö bb figyelmet é rdemelne a települé si csapadé kvizekkel kapcsolatos problé mák
megoldása. Az elvezető hálózatok állaga leromlott, szállító kapacitása csö kkent,
helyenké nt/időnké nt megszű nt, külö nö sen a kicsi települé seken, ahol az ö nkormányzat
kö ltsé gveté sé ből nem telik karbantartásra. A felszíni vízelvezeté s megoldása, fenntartása
ugyan feladata az ö nkormányzatoknak, de nem alapfeladata, amelyet minden áron el kell
látni. Ráadásul az 1990-es é vek elejé n, az ö nkormányzatiság kezdeté n száraz, illetve a
csapadé kviszonyokat illetően kiegyenlítettebb esztendők voltak, é s így ez a feladat
hátrasorolhatónak tű nt egé szen a feledé sig. A kö vetkezmé nyek drasztikusan mutatkoznak
az é vtized utolsó harmada óta. Nagy mennyisé gű csapadé khullás idejé n – ami most (a
klímaváltozással ö sszefüggé sben) gyakoribb, mint korábban – az Alfö ld kö tö tt talajú
(kis)települé sei belvízben állnak.
A csapadé kvíz lemossa a szennyezett felületeket, é s az így keletkező szennyvíz (tö bbek
kö zö tt kö zlekedé si eredetű szé nhidrogé n-maradványokat, nehé zfé meket tartalmazva)
károsabb lehet a kommunális szennyvizekné l, é s tisztítómű , illetve tisztítóberendezé s
hiányában a befogadó mé reté től függő kockázatot jelent a vízminősé gre.
A települé si szennyvizek megfelelő kezelé sé vel kapcsolatos súlyos ké rdé seket itt most
nincs mód ré szletezni.
A források szű kö ssé ge miatt é rhető, hogy a támogatáshoz jutás szabályi minimalizálni
igyekeznek a kö rnyezetvé delmi, vízügyi alapokra é s a cé ltámogatásokra pályázók számát.
Az is igaz, hogy a nagyobb települé sekről tö bb szennyvíz, tehát nagyobb szennyezőanyag-
tö meg származik. Egy adott (pé ldául a csaknem kizárólag alkalmazott eleveniszapos
tisztítási) technológia gazdasági – beruházási é s üzemelteté si – haté konysága együtt nő a
települé smé rettel. A nagyobb települé sek elhelyezkedé se azonban nem esik egybe a
vízminősé gi szempontból é rzé keny, így sé rülé keny települé seké vel. Lé teznie é s mű kö dnie
kell(ene) tehát a kö zgazdasági haté konyság é rvé nyesíté se mellett a vízminősé g-vé delmi
é rdekeket kifejező dö nté si szabálynak is. Ké tsé gtelenül alkalmazkodunk kell – e té ren is –
az EU-szabályozáshoz (Uran Waste Water Directive), amely azonban nem ír elő
kö telezően alkalmazandó megoldást a megfelelő szennyvízkezelé sre, illetve –elhelyezé sre.
A direktívában szereplő 2000 lakosegyené rté k – amely felett biológiai tisztítást vé gezni –
egy technológiai terhelé si adat é s nem lé lekszám! A cé ltámogatások(ról szóló tö rvé ny)
előírása, amely a támogathatóságot legalább ké tezer lakoshoz kö ti (szándé kos?) fé lreé rté s,
amely figyelmen kívül hagyja a magyarországi települé sszerkezetet é s –mé reteket.
Magyarország mintegy 3250 települé sé ből – a városokat leszámítva – a megmaradó tö bb
mint háromezer kö zsé g átlagos lé lekszáma 1836 fő (KSH1998), amelyek tehát nem
 8

kaphatnak támogatást szennyvizeik megfelelő kezelé sé hez é s elhelyezé sé hez, s így

mű szakilag, gazdaságilag előnytelen, technológiailag kockázatos társulásokra
ké nyszerülnek (Bulla – Pomázi 1999).
A harmadik kö rnyezetvé delmi kulcsterület a hulladé kgazdálkodás. Ez ma az egyes
számú problé ma, amelynek megoldása egyáltalán nem csak kö rnyezetvé delmi feladatot
jelent. Túl sok anyagból túl sok energia felhasználásával túl kevé s jö vedelmet termelünk é s
túl sok szemetet. Ez a nem megfelelő mé rté kben nö vekvő haté konyság „újratermelődé se”.
A legfontosabb feladatok e té ren: a „múlt felmé ré se”a tö bb mint 2600 ismert lerakóban,
továbbá a nem ismertek felderíté se. Ezen túlmenően pedig legalább az újonnan keletkező
hulladé kok sorsának rendezé se, nyomon kö veté se. Jóllehet a szabályokat illetően a keretek
már rendelkezé sre állnak (2000. é vi LXIII. Tö rvé ny a hulladé kgazdálkodásról), az
alkalmazást ké slelteti, hogy a hulladé kforgalom információs rendszere tö redezett é s
megbízhatatlan. A számítások szerint az elmúlt é vtizedben Magyarországon mintegy
harmadával-negyedé vel csö kkent a keletkező hulladé kmennyisé g, s így az ország a kb. 300
kg/fő/é v fajlagos é rté kkel az európai kö zé pmezőnybe tartozik.
A veszé lyes hulladé kok eseté ben az információkat illetően jobb, a mennyisé geket tekintve
rosszabb a helyzet. Magyarország Oroszország é s Né metország mö gö tt a harmadik legtö bb
veszé lyes hulladé kok produkáló ország Európában. Az ország mé reté t é s gazdaságát
figyelembe vé ve ez a „helyezé s”é rdemi hulladé kgazdálkodási politikáé rt, de magyarázaté rt
is kiált.

2.2 Környezetvé delmi kihívások é s feladatok az EU csatlakozás küszöbé n

„Magyarországnak szembe kell né znie azzal a kihívással, amit a víz- é s levegőminősé gre,
valamint a hulladé kgazdálkodásra vonatkozó előírásainak az EU kö vetelmé nyeihez való
igazítása jelent”(EU 1997).
Az Unió tehát ugyanazokat a területeket jelö lte meg kritikusnak, amelyeket magunk is a
kö rnyezet kulcsproblé máinak neveztünk. EU-, WB- é s OECD-szaké rtők tö bb mint 10
milliárd ECU-re kalkulálták a magyar kö rnyezetállapot, ezen belül dö ntően a víz- é s
hulladé kgazdálkodás felzárkóztatását az uniós kö vetelmé nyekhez. Világos, hogy milyen
károk származhatnak abból a kö rülmé nyből, hogy nincs átgondolt, egysé ges koncepció
alapján fö lé pített adatgyű jté s, kö rnyezetmonitorozás. Termé szetesen nem egyetlenegy
gigantikus rendszerre volna szüksé g – ez nem is lehetsé ges -, „csupán”arra, hogy az
ágazati, szakági információs rendszerek ké pesek é s hajlandók legyenek kommunikálni
egymással, hogy egy-egy adott területen az ismeretek integrálhatók, é s így a kö rnyezeti
problé mák, valamint gazdasági-társadalmi előzmé nyeik é s kö vetkezmé nyeik komplex
módon elemezhetők legyenek. Ez alapvető felté tele mind a valódi dö nté selőké szíté snek,
mind a megbízható tájé koztatásnak. Ide tartozik egy másik é vtizedes adósság is:
Magyarország kö rnyezeti állapotfelmé ré se. Ké szültek állapotjelenté sek, de nem olyan
ré szletessé ggel, „felbontó ké pessé ggel”, amelyre alapozni lehetne a kö rnyezeti
hatásvizsgálatokat, illetve a települé si, kisté rsé gi, megyei kö rnyezetvé delmi programokat.
Az alapállapot felmé ré se, majd az azt kö vető folyamatos kö rnyezetállapot-é rté kelé s é s az
állapotjelenté sek elké szíté se a kö rnyezetpolitikai cé lokat é s a kö rnyezetgazdálkodást
megalapozó tevé kenysé g. A kö rnyezetről szóló jelenté sek nemcsak a felelős tárca, hanem a
kormányzat eredmé nyessé gé nek is egyfajta – a társadalmi é s nemzetkö zi megíté lé s
szempontjából sem elhanyagolható – fokmé rői.
 9

Annak, hogy kielé gítő színvonalú kö rnyezetállapotot felmé rő dokumentumok

ké szülhessenek, a kö vetkezők a felté telei:
- a kö rnyezetvé delemnek é s a termé szeti erőforrás-igé nybevé tel felügyeleté nek
ö sszehangolt irányítása,
- a kö rnyezet állapotának ré szletes é s szabatos ismerete,
- az állapotváltozások folyamatos nyomon kö veté se,
- folyamatos szakmai elemző é s minősítő hátté rmunka (fejlesztő „mű helyek”
foglalkozatása), s vé gül, de nem utolsósorban
- egy (mű kö dőké pes) kö rnyezeti információs rendszer (ki)fejleszté se.
Mindezek mellett szüksé ges a kormányzati szándé kok határozott kifejezé se a kö rnyezeti
szempontok figyelembevé telé re mind a tervezé si, mind pedig a szabályozási cé lokban é s
programokban.
 10

3. A HULLADÉ KGAZDÁ LKODÁ S JOGI SZABÁ LYOZÁ SA

3.1. A jogi szabályozás felé píté se az EU-ban é s Magyarországon

Az Európai Unió1 hulladé kkal kapcsolatos szabályozásának jogforrásai csakúgy,

mint általában a kö zö ssé gi jog forrásai, alapvetően ké t nagy csoportra oszthatók fel
annak alapján, hogy valamely, erre hatáskö rrel felruházott hatalom által alkotott
("tö rvé nybe iktatott", írott) jog-e, vagy más módon keletkezett (szokásjogi, íratlan)
norma, amely a jogi kö tőerejé t általában a bírói elismeré s által nyeri, azaz "bíró
alkotta" jog. Az első csoportba a Tagállamok által é s a Kö zö ssé g inté zmé nyei által
alkotott normák tartoznak, míg a másodikba az Európai Bíróság2 által – az elé
kerülő ügyek kapcsán hozott íté letekben – megfogalmazott alapelvek, amelyek
kö telező normaké nt a kö zö ssé gi jog ré szé vé válnak.

A Tagállamok által alkotott jog legfontosabb elemei a Kö zö ssé geket lé trehozó

Szerződé sek, beleé rtve azok módosításait é s kiegé szíté seit is, valamint a
Szerződé sekhez kapcsolódó jegyzőkö nyvek é s nyilatkozatok. A Tagállamok által
alkotott jog csoportjába sorolandók a kö zö ssé gi jognak azok a speciális forrásai,
amelyeket a Tagállamok kormányainak ké pviselői a Tanácsban ülé sezve alkotnak,
azonban dö nté shozataluk során nem a Kö zö ssé g Tanácsának tagjai minősé gben
járnak el. (Kö vetkezé ské ppen az általuk elfogadott aktusok nem minősülnek a
Tanács által alkotott jogforrásoknak.) E sajátos jogforrások kiemelkedő
jelentősé ggel bírnak a kö zö ssé gi kö rnyezeti politika szempontjából, hiszen a
Kö zö ssé g Kö rnyezeti Akcióprogramjait a Tagállamok ebben a formában fogadták
el.

Mivel a kö zö ssé gi jog alapvető forrásainak a Kö zö ssé geket lé trehozó Szerződé sek
tekinthetők, hagyományosan ezeket primer (elsődleges) jogforrásoknak, míg a
Kö zö ssé g inté zmé nyei által alkotott jogot, amelyek a Szerződé sek vé grehajtására

1
Az Európai Uniót az Európai Kö zö ssé gek 12 Tagállama az 1992. február 7-é n Maastrichtban aláírt é s 1993.
november 1-jé n hatályba lé pett Szerződé ssel hozta lé tre. A Maastrichti Szerződé s az európai integrációt
egysé ges inté zmé nyi keretekbe foglalja úgy, hogy ráé pül az európai integráció kezdeté n lé trehozott három
Európai Kö zö ssé gre (Európai Szé n- é s Acé lkö zö ssé g, Európai Gazdasági Kö zö ssé g, Európai Atomenergia
Kö zö ssé g), amelyek az Európai Unió első pillé ré t alkotják. Az Európai Uniónak ebből adódóan nincs külö n
kö rnyezeti (ezen belül hulladé kgazdálkodási) politikája, e terminológia alatt az Európai (Gazdasági)
Kö zö ssé g kereté ben lé trehozott kö rnyezeti politika é rtendő.
2
Az Európai Kö zö ssé g Bírósága kizárólagos hatáskö rrel rendelkezik a kö zö ssé gi joggal kapcsolatban
felmerült bármely vitás ké rdé s eldö nté sé ben. Íté lkezé si é s jogé rtelmezé si funkcióján keresztül kiemelkedő
szerepet tö lt be a kö zö ssé gi jog fejleszté sé ben, sőt íté leteivel jelentős hatást gyakorol a Kö zö ssé g politikáinak
formálására is. Tizenö t bíráját é s a Bíróság munkáját segítő kilenc főtanácsost a Tagállamok kormányai kö zö s
megegyezé ssel nevezik ki haté vi időtartamra, amely megújítható. Az Elnö kö t az Európai Bíróság a tagjai
kö zül választja, háromé vi időtartamra, amely megújítható.
 11

irányulnak, bizonyos esetekben azokat kiegé szítik, szekunder (másodlagos)

jogforrásoknak tekintik.

A Kö zö ssé g inté zmé nyei által alkotott jogszabályok formájáról, jogi jellegé ről a
Római Szerződé s 189. cikke rendelkezik, melynek alapján az Európai Parlament3 a
Tanáccsal együtt dö ntve, a Tanács4 vagy a Bizottság5 által alkotott aktusok a
kö vetkezők lehetnek: Rendelet [angolul: Regulation], Irányelv [Directive],
Határozat [Decision], Ajánlás [ Recommendation] é s Vé lemé ny [Opinion].
A 189. cikk szerint a Rendeletek, az Irányelvek é s a Határozatok kö telező jogi
erővel bírnak, míg az Ajánlásoknak é s a Vé lemé nyeknek jogi kö tőerejük nincs, ez
utóbbiak tehát nem keletkeztetnek sem jogokat, sem kö telezettsé geket.

A Rendeletek minden Tagállamban teljes egé szükben kö telezőek, általánosan é s

kö zvetlenül alkalmazandók. Á ltalános jellegükből kö vetkezik, hogy címzettjük a
kö zö ssé gi jog minden alanya, így vonatkoznak a Kö zö ssé g inté zmé nyeire, a
Tagállamokra, a Tagállamok szerveire, jogi é s termé szetes szemé lyeire. Kö zvetlen
alkalmazásuk azt jelenti, hogy a vé grehajtáshoz nincs szüksé g a Tagállamok további
aktusaira.

Az Irányelvek kö telező ereje annyiban té r el a Rendeleteké től, hogy a címzett

Tagállamok számára (ami nem jelenti szüksé gké ppen valamennyi Tagállamot) az
Irányelvekben megfogalmazott eredmé ny elé ré se kö telező, azonban a forma, az
eszkö zö k é s a módszerek megválasztásában – a Római Szerződé s alapján – a
Tagállamok diszkrecionális joggal rendelkeznek. Az Irányelvek vé grehajtása, tehát a

3
Az Európai Kö zö ssé g Parlamentje a Római Szerződé s megfogalmazása szerint "a Kö zö ssé get alkotó
Á llamok né peinek ké pviselőiből" áll. Szé khelye Strasbourg. A Parlament tagjait kezdetben a nemzeti
parlamentek tagjai kö zül jelö lté k ki. 1979. óta tagjai, akik már nem szüksé gszerű en tagjai a nemzeti
parlamenteknek, kö zvetlen választás útján nyerik el ö t é vre szóló megbízatásukat. Az egyes Tagállamok a
Római Szerződé sben meghatározott számú ké pviselőt választanak, amely megkö zelítően arányos a né pessé g
számával.
4
Az Európai Kö zö ssé gek Tanácsa [angolul: Council of the European Communities] a Tagállamok é rdekeit
kifejezé sre juttató legfőbb politikai inté zmé ny. A Tanács a Tagállamok miniszteri tisztsé get betö ltő
ké pviselőiből áll, akik jogosultak államuk kormánya nevé ben kö telezettsé get vállalni. Ö sszeté tele azonban
nem állandó, mindig a tárgy szerint illeté kes miniszterek tanácskoznak. A Tanács Elnö ksé gé t, a Római
Szerződé sben meghatározott sorrendben, a Tagállamok egymást kö vetően 6 hónapi időtartamra tö ltik be.
Elsősorban jogalkotási munkájának folyamatosságát biztosítandó jö tt lé tre szervezeti rendszeré n belül az ún.
Á llandó Ké pviselők Bizottsága (COREPER).
5
Az Európai Kö zö ssé gek Bizottságának [angolul: Commission of the European Communities] feladata a
kö zö s piac megfelelő mű kö dé sé nek é s fejleszté sé nek biztosítása, ennek é rdeké ben jogszabály-
kezdemé nyezé si joggal, a Tanács által átruházott jogalkotói hatáskö rrel, ö nálló vé grehajtói hatalommal, stb.
rendelkezik. Ő rkö dik a kö zö ssé gi jog betartása felett, diszkrecionális joga a Tagállamokkal szembeni
keresetindítás az Európai Bíróság előtt. A Bizottságnak 20 tagja van, minden Tagállamból legalább 1,
legfeljebb azonban 2 tag nevezhető ki. Dö nté seit egyszerű tö bbsé gi szavazással hozza, a leszavazott
bizottsági tag a Bizottságon kívül a kö zö sen elfogadott álláspontot ké pviseli.
 12

nemzeti jogba tö rté nő átvé tele é rdeké ben a Tagállamok további aktusaira van
szüksé g.

A Határozatok az Irányelvekhez hasonlóan nem általánosan, hanem csak a

címzettekre né zve kö telezőek, akik azonban a Tagállamokon kívül jogi é s
termé szetes szemé lyek is lehetnek. A Határozatok – a Rendeletekhez hasonlóan –
teljes egé szükben kö telezőek é s kö zvetlenül alkalmazandók, tehát további
vé grehajtási aktust a Tagállamok ré szé ről nem igé nyelnek.

A Kö zö ssé g inté zmé nyei által alkotott, fentiekben felsorolt jogforrási formák kö zö tt
az adott jellemzők alapján nincs minden esetben é les határvonal, sokszor az
Irányelvnek nevezett jogforrás olyan ré szletesen megfogalmazott kö telezettsé geket
állapít meg a Tagállamok számára, hogy igen kevé s lehetősé gük marad az eszkö zö k
é s a módszerek megválasztásában.

A másodlagos jogforrások kö zül a rendeleti formát a kö rnyezettel kapcsolatos

kö zö ssé gi jogban ritkán alkalmazzák, a hulladé kkal kapcsolatban pedig csak a
hulladé k Európai Kö zö ssé gen belüli, illetve onnan ki- é s oda beszállításának
felügyeleté ről é s ellenőrzé sé ről szóló 259/93/EK tanácsi rendelet é s annak
módosításai ismertek. E rendelet fontosságát a hulladé k áru mivolta é s kö rnyezeti
veszé lyessé ge emeli ki.

Az Európai Kö zö ssé g (EK)6 hulladé kkal kapcsolatos jogforrásainak dö ntő hányadát

az irányelvek adják, amelyeknek a magyar nemzeti jogrendszerbe tö rté nő átvé tele,
valamint az alkalmazásukhoz é s betartatásukhoz szüksé ges inté zmé nyrendszer
fejleszté se (együtt: jogharmonizáció) ré szé t ké pezi a Kö zö ssé gi Vívmányok
("Acquis Communautaire") átvé tele Nemzeti Programjának (rö viden: ANP). A
jogharmonizációs folyamat tö rvé nyi kereteit a Magyar Kö ztársaság é s az Európai
Kö zö ssé gek é s azok Tagállamai kö zö tt társulás lé tesíté sé ről szóló, Brüsszelben,
1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás, illetve a Megállapodást
kihirdető 1994. é vi I. tö rvé ny teremtette meg, a megvalósítás a Kormány határozatai
alapján folyik.

Az irányelvek gyakran egy-egy kö rnyezetvé delmi cé lt szolgáló keretszabályozást

tartalmaznak, mint pé ldául a hulladé król szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv,
amelyeket további, kö zö ssé gi szinten alkotott, egyes hulladé kkezelé si tevé kenysé gre
(pl. hulladé ké geté s, lerakás) vagy a hulladé kok egyes csoportjaira (pl. hulladé k
olajok, akkumulátorok) vonatkozóan külö nö s szabályokat megállapító irányelvek
kö vetnek. A jogharmonizáció során mind a keretirányelvet, mind az egyes további

6
Európai Kö zö ssé g [angolul: European Community] alatt - a szakirodalomban elterjedt használat alapján -
azt a Római Szerződé ssel (1957.) lé trehozott, ö nálló nemzetkö zi jogalanyisággal rendelkező integrációs
szervezetet é rtjük, amelyet a Maastrichti Szerződé st megelőzően Európai Gazdasági Kö zö ssé gnek [angolul:
European Economic Community] neveztek.
 13

irányelveket figyelembe kell venni, elté ré s csak a szigorúbb szabályozás irányában

megengedett.

Az EK hulladé kra vonatkozó szabályozásának jelenlegi rendszere 1975., vagyis az

első ilyen tárgyú joganyag (a hulladé k olajok ártalmatlanításáról szóló 75/439/EGK
tanácsi irányelv) megjelené se óta eltelt csaknem 3 é vtizedben alakult ki. A struktúrát
Bándi [1] az alábbiak szerint foglalta ö ssze:

Hulladé kgazdálkodási szabályok

↓ ↓
Hulladé kgazdálkodási Külö nö s hulladé kos
keretszabály rendelkezé sek

↓ ↓
Hulladé k általában, Veszé lyes
ezen belül esetleg hulladé k

↓ ↓ ↓
Települé si hulladé k Termelé si hulladé k pl. PCB
(szilárd vagy folyé kony) (esetleges) egyes ipari
tevé kenysé g
pl. csomagolási hulladé k
∨
↓ ↓ ↓ ↓
Megelőzé s Gyű jté s Újrafeldolgozás, Á rtalmatlanítás
Szállítás újrafelhasználás (lerakás, é geté s)

A hulladé kkal kapcsolatos, jelenleg hatályos kö zö ssé gi joganyag felsorolását a 3.

fejezet 1. sz. mellé klete tartalmazza. Ebben a fejezetben a hulladé król é s a veszé lyes
hulladé król szóló irányelvek legfontosabb rendelkezé seit emeljük ki.

A legátfogóbb, általános szabályokat a Tanács 91/156/EGK irányelvvel módosított

75/442/EGK irányelve tartalmazza, amely előírja a Tagállamoknak, hogy tegyenek
megfelelő inté zkedé seket a hulladé k keletkezé sé nek megelőzé sé re vagy
mennyisé gük é s veszé lyessé gük csö kkenté sé re, a hulladé kok visszanyeré sé re
újrahasználat (angolul: re-use), ismé telt feldolgozás (recycling), illetve bármely más
eljárás útján, vagy a hulladé k energiatartalmának hasznosításával.

A hulladé kké pződé s megelőzé sé nek alapvetően ké t lehetősé ge van:

- a technológiai fejleszté s (tiszta technológiák alkalmazása);
 14

- a termé kek fejleszté se (minimális hulladé ktartalmú, illetve hulladé kké nt

jól hasznosítható termé kek előállítása, ehhez kapcsolódóan a termé k
é letciklusának elemzé se a kö rnyezeti hatások szempontjából).

A Tagállamokat arra ö sztö nzi az irányelv, hogy hozzák meg a szüksé ges
inté zkedé seket a hulladé kok hasznosításának (recovery) vagy ártalommentes
elhelyezé sé nek (disposal) megoldására, egyebek kö zö tt tiltsák meg a hulladé kok
tö meges lerakását é s ellenőrizhetetlen kö rülmé nyek kö zö tti elhelyezé sé t, illetve
hozzanak inté zkedé seket egy koordinált é s megfelelő hulladé klerakó hálózat
kialakítására, a túlzott kö ltsé geket nem igé nylő legjobb elé rhető technika figyelembe
vé telé vel. E hálózat tegye lehetővé , hogy a kö rnyezet é s az emberi egé szsé g magas
szintű vé delme mellett é s é rdeké ben a Kö zö ssé g egé sze ö nfenntartóvá váljé k a
hulladé k-elhelyezé sben oly módon, hogy a hulladé k a legkö zelebbi megfelelő
lerakóhelyek egyiké n, a legmegfelelőbb módszerek é s technológiák alkalmazásával
kerüljö n elhelyezé sre.

A hulladé król szóló keretirányelv tartalmazza azt is, hogy az illeté kes nemzeti
hatóságnak kö telessé ge hulladé kgazdálkodási tervet ké szíteni, é s megfelelő
inté zkedé seket tenni annak é rdeké ben, hogy megakadályozza a hulladé knak a
tervektől elté rő mozgatását. Bármely gazdálkodó szervezet, amely a II.A Mellé klet
szerinti hulladé kártalmatlanítási tevé kenysé get, vagy a II.B Mellé klet szerinti
hulladé khasznosítási tevé kenysé get vé gez, e tevé kenysé gre az illeté kes nemzeti
hatóság engedé lyé vel kell, hogy rendelkezzen. A termelé s helyé n folytatott
hulladé k-elhelyezé si é s hasznosítási tevé kenysé g mentesül az engedé lykö telezettsé g
alól. Azokról a gazdálkodó szervezetekről, amelyek hulladé kgyű jté st vagy szállítást
vé geznek, az illeté kes hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie.

Az irányelv rendelkezé se szerint a szennyező fizet (polluter pays) elvnek

megfelelően a hulladé k-elhelyezé s kö ltsé geit a hulladé kot kezelé sre átadó
birtokosnak, é s/vagy az előző birtokosnak, é s/vagy a hulladé kká vált termé k
gyártójának kell állnia.

A veszé lyes hulladé król szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv a 75/442/EGK irányelv
rendelkezé seinek figyelembe vé telé vel ké szült el, de annál – a hulladé k
veszé lyeztető hatásai miatt – szigorúbb szabályokat állapít meg. Ez az irányelv a
kö zö ssé gi jogban nem előzmé ny né lküli. (A korábbi szabályozást, a mé rgező é s
veszé lyes hulladé król szóló 78/139/EGK irányelvet váltotta fel.)

A 91/689/EGK irányelv rendelkezé sei – egyebek mellett – az alábbi szabályokat

tartalmazzák:
- minden, veszé lyes hulladé kot kibocsátó helyen nyilvántartást kell vezetni
a veszé lyes hulladé król;
 15

- a külö nbö ző veszé lyes hulladé kok nem keveredhetnek egymással, sem
más hulladé kkal, kivé ve az előzetesen meghatározott felté teleket;
- a veszé lyes hulladé kot a nemzetkö zi é s a kö zö ssé gi szabványoknak
megfelelően csomagolni é s feliratozni kell;
- a veszé lyes hulladé kok kezelé sé re a nemzeti hatóságok ké szítsenek
nyilvános tervet;
- vé szhelyzetekben é s súlyos veszé ly eseté n a Tagállamoknak biztosítaniuk
kell, hogy a veszé lyes hulladé k kezelé si módja ne jelentsen veszé lyt a
lakosságra vagy a kö rnyezetre;
- a Tagállamoknak ré szletes információt kell biztosítaniuk a Bizottság
számára minden szervezetről é s vállalkozásról, amely harmadik fé l
számára veszé lyes hulladé k ártalmatlanítási vagy hasznosítási
tevé kenysé get vé gez.

Az EK hulladé kgazdálkodási szabályozásában alkalmazott joginté zmé nyeket, az

ideális prioritási sorrend felté telezé sé vel, Bándi [1] szerint ö sszefoglalva az alábbi
ábrán mutatjuk be:

Elvek ↔ Prioritások

\ ⁄
Á ltalános kö vetelmé nyek

↓
A hulladé kgazdálkodás tervezé se

⁄ \
Hatósági tervek ↔ A hulladé ktermelők, kezelők
tervei

Engedé lyezé s
⁄ ↓ \
Bejelenté s, → Nyilvántartás ↔ Tájé koztatás
adatszolgáltatás
\ ↓ ⁄
Hatósági ellenőrzé s

↓
Felelőssé g
 16

Nemzetkö zi kapcsolatok rendezé se

Az elvek, prioritások é s általános é rvé nyű elvárások együttesen teszik ki a

hulladé kgazdálkodási rendszer általános ré szé t. E joginté zmé nyi kö rből kö zvetlen
kö telezettsé gek nem erednek, előírásaik mö gö ttes szabályké nt é rvé nyesülnek.

A hulladé kgazdálkodási tervek, amelyek lehetnek országos, regionális é s helyi

tervek is, meghatározzák a hatóságok által általánosan kö vetendő irányt, e terveknek
megfelelően lehet a ké sőbbiekben a hulladé kkal kapcsolatos tevé kenysé geket
engedé lyezni é s vé gezni.

A tervezé st kö vetően kerül sor az egyes tevé kenysé gek engedé lyezé sé re. Az
engedé ly meghatározza a hulladé kkezelé si tevé kenysé g vé gzé sé nek legfontosabb
felté teleit, é s egyben arra is lehetősé get ad, hogy a hatóságok folyamatos
ellenőrzé sük alatt tarthassák az egyes tevé kenysé geket é s azok folytatóit.
A tervet ké szítő é s az engedé lyező hatóságok nem szüksé gké ppen azonosak.

Az engedé lyezett tevé kenysé gekről nyilvántartást kell vezetni, é s azok egyben
bejelenté sre is kö telezettek. Azok a tevé kenysé gek, amelyek nem
engedé lykö telesek, szinté n nyilvántartás kö telezettek, é s általában bejelenté sre is
kö telezettek. A tájé koztatás pedig az így generált nyilvántartási adatok alapján
valósulhat meg.
A joginté zmé nyek ideális sorrendje azonban é ppen ezen a ponton né mi módosításra
szorul, hiszen a tervezé s csak akkor valósulhat meg, ha az ahhoz szüksé ges adatok
rendelkezé sre állnak.

A hatósági ellenőrzé s az engedé ly által adott felté telek megvalósulására, illetve a

bejelentett adatok valódiságára vonatkozik. Az ellenőrzé s során nyert információk
alapján a hatóság további, szüksé g szerinti lé pé seket tehet.

Ha az ellenőrzé s negatív eredmé nyekhez vezet, felmerül a felelőssé g ké rdé se,

kezdve az engedé lyezé si felté telek átgondolásától egé szen a polgári vagy é ppen a
büntetőjogi felelőssé gig.

Magyarországon a hulladé kgazdálkodás szabályozási rendszeré nek felé píté se az

Országgyű lé s által elfogadott é s 1995. december 19-é n hatályba lé pett új
kö rnyezetvé delmi tö rvé ny alapján kezdődö tt meg. A kö rnyezet vé delmé nek
 17

általános szabályairól szóló 1995. é vi LIII. tö rvé ny 30. §-a a hulladé kokkal
kapcsolatban az alábbiakat tartalmazza:

(1) A hulladé kok kö rnyezetre gyakorolt hatása elleni vé delem kiterjed mindazon
anyagokra, termé kekre – ideé rtve azok csomagoló- é s burkolóanyagait is –
amelyeket tulajdonosa eredeti rendelteté sé nek megfelelõen nem tud vagy nem
kíván felhasználni, illetve amelyek azok használata során keletkeznek.
(2) A kö rnyezethasználó kö teles a hulladé k kezelé sé rõl (ártalmatlanításáról,
hasznosításáról) gondoskodni.
(3) A hulladé kok kezelé sé re vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a külö nbö zõ
tisztítási, bontási mû veletek során leválasztott, illetõleg elkülö nített anyagok, a
hulladé kká vált szennyezett fö ld, továbbá a bontásra kerülõ vagy bontott
termé kek eseté ben.

A kö rnyezetvé delmi tö rvé ny a hazai kö rnyezetvé delemmel – ezzel együtt

termé szetesen a hulladé kgazdálkodással – kapcsolatos jogi, mű szaki é s gazdasági
szabályozórendszerek kialakításának legszé lesebb kereteit határozza meg.

A tö rvé ny a cé ljai kö zö tt deklarálja a fenntartható fejlõdé s felté teleinek biztosítását,

egyúttal definiálja annak fogalmát. A tö rvé ny 4. § w) pontja szerint "a fenntartható
fejlõdé s társadalmi-gazdasági viszonyok é s tevé kenysé gek rendszere, amely a
termé szeti é rté keket megõrzi a jelen é s a jö võ nemzedé kek számára, a termé szeti
erõforrásokat takaré kosan é s cé lszerű en használja, ö kológiai szempontból hosszú
távon biztosítja az é letminõsé g javítását é s a sokfé lesé g megõrzé sé t."

A kö rnyezetvé delmi tö rvé ny szerint – a tö rvé nnyel ö sszhangban – a hulladé kokról külö n
tö rvé nynek kell rendelkeznie. A külö n tö rvé ny megalkotására a 2000. é vben került sor.

A hulladé kgazdálkodásról szóló 2000. é vi XLIII. tö rvé ny, amely 2001. január 1-jé n
lé pett hatályba, megteremtette a tö rvé nyi szabályozáson alapuló, egysé ges
hulladé kgazdálkodási rendszer kialakításának lehetősé gé t, egysé ges keretet adott a
korábban mindö ssze né hány ré szterületre kiterjedő szabályozásnak é s ö sszhangban
áll a Tanács 91/156/EGK irányelve által módosított 75/442/EGK irányelvé vel, a
hulladé kgazdálkodás kö zö ssé gi straté giájáról szóló 97/C-76/01 tanácsi határozattal,
valamint a hulladé kok jegyzé ké ről szóló 94/3/EK é s 96/350/EK bizottsági
határozatokkal. A tö rvé ny jelentős lé pé s azon az úton, amely a nemzetkö zi
elvárásoknak is megfelelő struktúra kialakításához, kialakulásához é s folyamatos,
színvonalas mű kö dteté sé hez vezet.

A rendszer kialakulásához a tö rvé ny mellett szüksé g van a vé grehajtási

jogszabályok elké szíté sé re, a hulladé kgazdálkodási tervek hierarchikus
rendszeré nek kié pülé sé re, az é rdekeltek (állampolgárok, gazdálkodó szervezetek,
ö nkormányzatok, állami szervek) kö rnyezettudatos inté zkedé seire, ö sszefogásukra,
 18

továbbá gazdasági eszkö zö kre é s megfelelő nagyságú pé nzügyi forrásokra annak

é rdeké ben, hogy a jogharmonizáció kereté ben a vonatkozó EK joganyag átvé tele
mellett a vé grehajtás inté zmé nyrendszere is kié püljö n é s mű kö djö n, valamint
biztosítva legyen a jogszabályokban foglaltak betartatása, haté kony ellenőrzé se.

A tö rvé ny tárgyi hatálya – a radioaktív hulladé kok é s a levegőbe kibocsátott

anyagok kivé telé vel – valamennyi hulladé kra kiterjed. Külö n fejezetekben határozza
meg a társadalom é s a gazdasági é let valamennyi szereplõjé nek jogait é s
kö telezettsé geit, definiálja a hulladé kokkal é s azok kezelé sé vel kapcsolatos
fogalmakat, megállapítja a hulladé kgazdálkodási politika cé ljait é s prioritásait, a
kitű zö tt cé lok megvalósításának eszkö zeit, szabályozza a hulladé kkezelé ssel
kapcsolatos hatáskö rö ket, kö telezettsé geket é s tilalmakat.

A tö rvé ny határozottan elsőbbsé get ad a ké pződő hulladé k mennyisé ge é s

veszé lyessé ge csö kkenté sé nek, továbbá a hulladé k hasznosításának, szemben az
ártalmatlanítással, é s é rvé nyesíti – tö bbek kö zö tt – a megelőzé s, ezen belül az
integrált szennyezé s-megelőzé s, az elővigyázatosság, a gyártói felelőssé g,
megosztott felelőssé g, a kö zelsé g, az ö nellátás, a „szennyező fizet”, a fokozatosság
é s a kö ltsé ghaté konyság elveit. Szabályozza a hulladé kgazdálkodással kapcsolatos
általános viselkedé snormákat, kö telezettsé geket, jogokat é s hatáskö rö ket, a
felelőssé g megosztását, a társadalmi é s gazdasági ké rdé seket stb. úgy, hogy kö zben
biztosítva legyen a hulladé kgazdálkodási tö rvé ny horizontális é s vertikális
kapcsolódása a már meglé vő, illetve a kidolgozás alatt álló egyé b jogszabályokkal.

A hulladé kgazdálkodás straté giai cé lkitű zé seinek és az alapvető

hulladé kgazdálkodási elvek é rvé nyesíté sé nek é rdeké ben a hulladé kgazdálkodási
tö rvé ny tervké szíté si kö telezettsé get ír elő. Ennek kereté ben a kö rnyezetvé delmi
tárcánál 2002-ben elké szült é s elfogadás cé ljából a Parlamenthez benyújtásra került
az Országos Hulladé kgazdálkodási Terv tervezete. Az országos terv kisebb területi
egysé gekre: ré giókra é s települé sekre bontva kerülhet megvalósításra.

A külö nbö ző szintű hulladé kgazdálkodási terveket – hat é vre szólóan – a

kö rnyezetvé delmi tö rvé nyben, a Nemzeti Kö rnyezetvé delmi Programban, a tervezé si
területre vonatkozó kö rnyezetvé delmi programban, a terület- é s települé sfejleszté si,
valamint terület- é s települé srendezé si dokumentumokban foglaltakkal ö sszhangban
kell kialakítani úgy, hogy azok tartalmazzák az állapotfelmé ré st é s állapoté rté kelé st,
az elé rendő cé lállapotot, valamint a cé lállapot elé ré se é rdeké ben szüksé ges
inté zkedé seket meghatározó cselekvé si programot.

A tervezé s általános bevezeté se kiemelkedően fontos jelentősé gű azé rt, mert a helyi,
területi é s országos tervek kidolgozásával lehetősé g nyílik az átfogó, egysé ges
hulladé kgazdálkodási politika vé grehajtására. Bevezeté se módot ad arra is, hogy országos
szinten átláthatóvá é s tervezhetővé váljanak a hulladé k-feldolgozó hátté ripar szüksé ges
kapacitásai é s a megvalósításhoz szüksé ges források.
 19

A hulladé kgazdálkodási tö rvé ny szerint a lakosságnál keletkező hulladé k

kö rnyezetkímé lő kezelé sé re a települé si ö nkormányzat kö teles megszervezni a helyi
kö zszolgáltatást, vagy más ö nkormányzatokkal együttmű kö dve vé gezni azt. A
települé si hulladé kkezelé si ré giók kialakulása az elmúlt é vekben már megkezdődö tt,
a kö zé ptávú fejleszté sekné l ezekre a regionális kö zpontokra alapozni lehet é s kell.

A tö rvé ny gyakorlati megvalósítását, beleé rtve termé szetesen a kö vetkezetes

ellenőrzé st is, külö nbö ző szintű vé grehajtási jogszabályok: kormányrendeletek é s
miniszteri szintű rendeletek biztosítják, amelynek megalkotására vonatkozóan a
tö rvé ny 59. §-a tartalmazza a felhatalmazó rendelkezé seket. E vé grehajtási
jogszabályok ré szben elké szültek é s kihirdeté sre kerültek, ez utóbbiak jelentős ré sze
hatályba is lé pett. Az eddig megjelent vé grehajtási jogszabályok jegyzé ké t a 3.
fejezet 2. sz. mellé klete tartalmazza.

A gazdasági szabályozásban fontos elem a kö rnyezetvé delmi termé kdíjról szóló

1995. é vi LVI. tö rvé ny, amelynek cé lja, hogy a kö rnyezetet vagy annak valamely
elemé t a termé k előállítása, felhasználása során vagy azt kö vetõen kö zvetlenül,
illetve kö zvetve terhelõ vagy veszé lyeztetõ termé k által okozott kö rnyezeti károk
csö kkenté sé hez é s megelõzé sé hez szüksé ges pé nzügyi forrásokat teremtsen,
valamint járuljon hozzá a kö rnyezetszennyezé s csö kkenté sé hez, a termé szeti
erõforrásokkal való takaré kos gazdálkodásra irányuló tevé kenysé gek ö sztö nzé sé hez.

A tö rvé ny vé grehajtásának ré szletes szabályait a 113/l995.(IX.27.)Korm. rendelet é s

a 10/1995.(IX.28.)KTM rendelet tartalmazza.

A tö rvé ny által meghatározott termé kdíjkö teles termé kek az üzemanyag (mint
kö zvetlenül szennyezõ termé k), a gumiabroncs, a hű tõberendezé s, hű tõkö zeg, a
csomagolóeszkö z, az akkumulátor é s a kenõolajok

A kö rnyezetvé delmi termé kdíjat a termé k elsõ belfö ldi forgalomba hozója vagy saját cé lú
felhasználója, illetve importálója kö teles befizetni. A jogszabályban megállapított
termé kdíj felé t kell megfizetni az olyan termé kdíjkö teles termé k eseté ben, amely jogosult a
kö rnyezetbarát vé djegy használatára. A termé kdíj megfizeté se alól – jogszabályban
meghatározott kö rülmé nyek kö zö tt – mentessé g szerezhetõ.

A termé kdíjból befolyt ö sszegből tö rvé nyben meghatározott módon, egyszeri

támogatás nyújtható:
- a termé kdíjkö teles termé kek, illetve az azokból származó anyagok
kö rnyezetszennyezé st, veszé lyezteté st megelõzõ, kö rnyezetterhelé sé t
csö kkentõ, a terhelé s mé rté ké t mé rõ é s ellenõrzõ rendszerek lé trehozását
cé lzó,
- a kö rnyezetbarát fogyasztói szokások kialakítását, valamint a
kö rnyezetbarát termé kdíjkö teles termé kek alkalmazását ö sztö nzõ,
 20

- a termé kdíjkö teles termé kekbõl ké pzõdõ hulladé kok visszagyű jté sé t
elõsegítõ, hasznosításukat, ártalmatlanításukat szolgáló
beruházásokhoz, fejleszté sekhez, a támogatási irányelvekben meghatározott cé lokra
é s egyedi felté telek szerint.

Rendszeres támogatás nyújtható a termé kdíj kö teles termé kek, illetve azokból
származó anyagok újrahasználatára, újrafeldolgozására, újrahasználat é s
újrafeldolgozás hiányában energianyeré sre, visszagyű jté sé re.

Pályázat nyújtható be vissza nem té rítendõ támogatás, kamatmentes vagy

kedvezmé nyes kamatozású visszaté rítendõ támogatás é s hitelgarancia
igé nybevé telé re.
A támogatás irányelveit, prioritásait, a pályázatok benyújtásának tartalmi é s formai
kö vetelmé nyeit, a pályázatok elbírálását kö vetõen hozott dö nté seket é s azok
indoklását a kö rnyezetvé delmi miniszter rendszeresen kö zzé teszi a tárca hivatalos
lapjában.

A jelenlegi termé kdíjas rendszer mű kö dé se szakmai vita é s sok kritika tárgya, ennek
ellené re egyes ré szterületeken (pl. akkumulátor, hű tőberendezé sek) határozott
eredmé nyeket mutat. A mű kö dé sre termé szetszerű leg jelentős hatást gyakorolnak a
hulladé kpiaci változások, az egyes begyű jtö tt hulladé kokból nyert, hasznosítható
anyagok világpiaci árai, e változásokat viszont meglehetősen rugalmatlanul ké pes a
hazai rendszer kö vetni.

Az EK előírásai szerint a tagállamok 2001-ig kö telesek a csomagolóanyag

hulladé kok tö megé nek 50 %-át hasznosítani, a kevé ssé fejlett országoknál ez az
arány 25 %. Ezen belül valamennyi csomagolóanyag fajtánál (fé m, üveg, papír,
mű anyag stb.) legalább 15 %-os hasznosítási arányt kell elé rni. A gumiabroncs
eseté ben a hasznosítási arányra nincs előírás, viszont lerakásukat a kö zö ssé gi
előírások tiltják. A hű tőberendezé sek, az autóroncsok, az elektronikai hulladé kok
eseté ben pedig a hasznosításra vonatkozóan a termé kfelelőssé gi rendszer
é rvé nyesül.

Csatlakozásunkat megelőzően szüksé ges tehát a termé kdíjas rendszer reformja, mert
az állami kö ltsé gveté sen keresztül áramoltatott bevé telek újraelosztásának módja
nem felel meg az Uniós kö vetelmé nyeknek, a megfelelő gazdasági ö sztö nző
rendszert – állami felügyelet biztosítása mellett – más módon kell kialakítani. Az új
rendszer kialakítása a csomagolási hulladé k kezelé sé re vonatkozóan, a gyártói
felelőssé g elvé re é pülően kezdődö tt meg. A rendszer alapja az, hogy
hulladé kgazdálkodási tö rvé nyben meghatározott hasznosítási arány teljesíté se
é rdeké ben a csomagolási hulladé k – más hulladé któl elkülö nített – visszavé telé t,
valamint újrahasználatát, hasznosítását a gyártónak, illetve a forgalmazónak kell
 21

biztosítania oly módon, hogy e kö telezettsé gé t vagy saját maga, vagy erre
engedé llyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek tö rté nő átadással teljesíti. A
visszavé teli é s hasznosítási kö telezettsé g ö nállóan, más gyártókkal együtt, vagy a
hasznosítást koordináló szervezet útján teljesíthető. A rendszer mű kö dteté se üzleti
alapon tö rté nik.

Az egyes termé kekre vagy termé kcsoportokra kormányrendelet állapíthat meg

meghatározott arányú visszavé teli é s hasznosítási kö telezettsé get.. Ebben az esetben
a gyártók kö telesek a fogyasztóktól illetve a forgalmazóktól visszafogadni vagy
visszaváltani a belfö ldö n forgalmazott termé kből származó hulladé kot, illetve a
használt termé ket, é s gondoskodni annak újrahasználatáról, hasznosításáról vagy
kö rnyezetkímé lő ártalmatlanításáról. A visszafogadás ö sztö nzé sé re, valamint annak
a cé lnak az elé ré se é rdeké ben, hogy a hulladé kot a lehető legnagyobb mé rté kben
hasznosítsák, kereskedelmi eszkö zké nt beté tdíj vagy leté ti díj alkalmazható.

3.2. Alapelvek a hulladé kgazdálkodásban

A kö rnyezetvé delmi tö rvé ny számos alapelvet (elővigyázatosság, megelőzé s,

helyreállítás, felelõssé g, együttmű kö dé s, tájé kozódás, tájé koztatás, nyilvánosság)
fogalmaz meg, amelyeket korábban, Magyarországon jogszabály nem rö gzített. A
kö rnyezetvé delmi tö rvé nyben megfogalmazott alapelvek kö zül,
hulladé kgazdálkodási szempontból felté tlenül kiemelé sre mé ltó, hogy a
kö rnyezethasználatot az elő vigyázatosság elvé nek figyelembevé telé vel, a kö rnyezeti
elemek kímé leté vel, takaré kos használatával, továbbá a hulladé kkeletkezé s
csö kkenté sé vel, a termé szetes é s az előállított anyagok visszaforgatására é s
újrafelhasználására tö rekedve kell vé gezni. Az elővigyázatosság elvé nek
alkalmazása azt jelenti, hogy a veszé ly, illetve a kockázat valós mé rté ké nek ismerete
hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetsé ges legnagyobbak lenné nek.

A megelő zés é rdeké ben a kö rnyezethasználat során a leghaté konyabb megoldást, a

kö rnyezeti, mű szaki é s gazdasági kö rülmé nyek kö zö tt elé rhetõ, legkímé letesebb
kö rnyezet-igé nybevé tellel járó tevé kenysé get kell alkalmazni. Ez egyúttal azt is
jelenti, hogy a legkisebb mé rté kű re kell szorítani a ké pződő hulladé k mennyisé gé t é s
veszé lyessé gé t, figyelembe vé ve az integrált, vagyis a kö rnyezet valamennyi
elemé re kiterjedő megkö zelíté st.

A gazdálkodó szervezetek szempontjából külö nö sen fontos a gyártó i felelő sség elve,
amely azt jelenti, hogy a termé k előállítója felelős a termé k é s a technológia
jellemzőinek a hulladé kgazdálkodás kö vetelmé nyei szempontjából kedvező
megválasztásáé rt, ideé rtve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termé k külső
behatásokkal szembeni ellenállóké pessé gé t, a termé k é lettartamát é s
újrahasználhatóságát, a termé k előállításából é s felhasználásából származó, illetve a
 22

termé kből keletkező hulladé k hasznosításának é s ártalmatlanításának megtervezé sé t,

valamint a kezelé s kö ltsé geihez tö rté nő hozzájárulást is.

A gyártói felelőssé g alapján a gyártó tö rvé nyben é s más jogszabályokban előírt

kö telezettsé ge a termé ké t é s csomagolását úgy kialakítani, valamint olyan
technológia- é s termé kfejleszté st vé grehajtani, amely az elé rhető leghaté konyabb
anyag- é s energiafelhasználással jár, továbbá elősegíti a termé k újrahasználatát,
hulladé kká válását kö vetően annak kö rnyezetkímé lő kezelé sé t, hasznosítását,
illetőleg ártalmatlanítását.
A gyártó kö telezettsé ge kiterjed arra is, hogy az azonos cé lra szolgáló nyers- é s
alapanyagok, fé lké sz termé kek, az azokból ké szült termé kek, továbbá
csomagolóeszkö zeik kö zül azokat ré szesítse előnyben, amelyek gyártásának é s
felhasználásának anyag- é s energiaigé nye alacsonyabb, használata kevesebb
hulladé k keletkezé sé vel jár, illetőleg az azokból ké szült termé k, csomagolóeszkö z
tartósabb, tö bbszö r használható, hulladé kké nt kevé sbé terheli a kö rnyezetet.

A gyártói felelőssé ggel ö sszefügg a megosztott felelő sség elve, ami azt jelenti, hogy
a gyártói felelőssé g alapján fennálló kö telezettsé gek teljesíté sé ben a termé k é s az
abból származó hulladé k teljes é letciklusában é rintett szereplőknek együtt kell
mű kö dniük.

A gazdálkodó szervezeteket ugyancsak jelentős mé rté kben é rinti a szennyező fizet

elv, amelynek alapján a hulladé k termelője, birtokosa vagy a hulladé kká vált termé k
gyártója kö teles a hulladé kkezelé si kö ltsé geit megfizetni, vagy a hulladé kot
ártalmatlanítani. A szennyezé s okozója, illetőleg előidé zője felel a hulladé kkal
okozott kö rnyezetszennyezé s megszünteté sé é rt, a kö rnyezeti állapot helyreállításáé rt
é s az okozott kár megté ríté sé é rt, beleé rtve a helyreállítás kö ltsé geit is.

Az elvárható felelő s gondosság elve alapján a hulladé k mindenkori birtokosa

kö teles – a lehetősé geinek megfelelően – mindent megtenni annak é rdeké ben, hogy
a hulladé k kö rnyezetet terhelő hatása a legkisebb mé rté kű legyen.

Az elérhető legjobb eljárás elve alapján tö rekedni kell az adott mű szaki é s

gazdasági kö rülmé nyek kö zö tt megvalósítható leghaté konyabb megoldásra; a
legkímé letesebb kö rnyezet-igé nybevé tellel járó, anyag- é s energiatakaré kos
technológiák alkalmazására, a kö rnyezetterhelé st csö kkentő folyamatirányításra, a
hulladé kké nt nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására, illetőleg a
kö rnyezetkímé lő hulladé kkezelő technológiák bevezeté sé re.

Külö nö sen a hulladé kgazdálkodási tervek ké szíté se során van szüksé g az alábbi, a
hulladé kgazdálkodási tö rvé nyben meghatározott alapelvek é rvé nyesíté sé re:
 23

- a kö zelség elve alapján a hulladé k hasznosítására, ártalmatlanítására a -

kö rnyezeti é s gazdasági haté konyság figyelembevé telé vel kiválasztott -
lehető legkö zelebbi, arra alkalmas lé tesítmé nyben kerülhet sor;
- a regionalitás elve (területi elv) alapján a hulladé kkezelő lé tesítmé nyek
kialakításánál a fejleszté si, gazdaságossági é s kö rnyezetbiztonsági
szempontoknak, valamint a kezelé si igé nyeknek megfelelő területi
gyű jtőkö rű lé tesítmé nyek hálózatának lé trehozására kell tö rekedni;
- az ö nellátás elve alapján - országos szinten, a területi elv é s a kö zelsé g
elvé nek figyelembevé telé vel - a ké pződő hulladé kok teljes kö rű
ártalmatlanítására kell tö rekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot
cé lszerű kialakítani é s üzemeltetni;
- a fokozatosság elve alapján a hulladé kgazdálkodási cé lokat ütemezett
tervezé ssel, egymásra é pülő lé pé sekben, az é rintettek lehetősé geinek é s
teherviselő ké pessé gé nek figyelembevé telé vel kell elé rni.

A példamutatás elve alapján az állami é s helyi ö nkormányzati szervek a

munkájukban é rvé nyesítik a tö rvé ny cé ljait é s elveit.

A kö ltséghatékonyság elve alapján a hulladé kkezelé s szabályainak kialakítása, a

hulladé kgazdálkodás szervezé se során é rvé nyesíteni kell, hogy a gazdálkodók,
fogyasztók által viselendő kö ltsé gek a lehető legnagyobb kö rnyezeti eredmé nnyel
járjanak.

Az alapelveken túlmenően általános kö vetelmé nyké nt határozza meg a

hulladé kgazdálkodási tö rvé ny, hogy minden tevé kenysé get úgy kell megtervezni é s
vé gezni, hogy az a kö rnyezetet a lehető legkisebb mé rté kben é rintse, csö kkenjen a
kö rnyezet terhelé se é s igé nybevé tele, ne okozzon kö rnyezetveszé lyezteté st, illetve
kö rnyezetszennyezé st, biztosítsa a hulladé kké pződé s megelőzé sé t, a keletkezõ
hulladé k mennyisé gé nek é s veszé lyessé gé nek csö kkenté sé t, a hulladé k
hasznosítását, kö rnyezetkímé lő ártalmatlanítását.

3.3. A hulladé k fogalma, hulladé klisták

Az eddig fellelt, legkorábbról származó magyar nyelvű , hulladé kkezelé st szabályozó

joganyag, a "Fogarasi Felső Szé knek Prothocularis Articuliissinak rendben való
írása, mellyek ab anno 1638 emánaltattak" egy ré szlete szerint:

Art. 2. Az patakokban kik Városson által follynak, semmi némű rusnyaságot

ö nteni, szemetet belé hánni, ganét reá hordani, árnyék széket reá tsinálni,
bő rö ket benne ásztatni, bélt, moslékot, dö gö t, és rusnya ruhákot szapulláson
kívü l ne mossanak, se ne ásztassanak. A borbélyok is rusnya lugot belé ne
ö ntsenek, és véres ruhákot beléne mossanak. A sző csö k is bő rö ket Patakokban
 24

ne ásztassanak, és edgy szó val az Városson által folyó Patakokban az VÁ ROS

kö zö tt semmi rusnyaságot belé ne ö ntsenek, se benne ne cselekedgyenek,
mellyekben ha valaki deprehendaltatik, elő szö r 1 forintra, másodczor 2
forintra, harmadczor 3 forintra et. sic consequentet totis quoties bü ntettessék
meg.

Az é vszázadok múlásával az emberi tevé kenysé g – a termé szeti kö rnyezetbõl

származó anyagok átalakítása é s feldolgozása során, illetve a termé kek
felhasználását kö vetően – mennyisé gé t é s minősé gé t tekintve egyre tö bb, illetve
tö bbfé le, a termelõ vagy a fogyasztó számára feleslegessé vált, rendszerint
termé szetidegen, nehezen lebomló anyagot, hulladé kot hozott lé tre, amelyet az adott
mű szaki, gazdasági é s társadalmi felté telek kö zö tt annak tulajdonosa nem tud vagy
nem kíván felhasználni é s ezé rt kezelé sé rõl – a kö rnyezet veszé lyezteté sé nek vagy
szennyezé sé nek megelõzé se é rdeké ben – gondoskodni kell.

A hulladé k fogalmában alapvetõen fontos té nyezõ a felhasználhatóság hiánya az

adott idõpontban a tulajdonos számára, amelyet a hulladé kot alkotó ö sszetevõk
anyagi minõsé gé n kívül a társadalmi é s a gazdasági é rté kíté let is jelentõs mé rté kben
befolyásol. Ennek kö vetkezté ben nehé z definiálni a hulladé k fogalmát.

A Kö rnyezet- é s Termé szetvé delmi Lexikon [3] a kö vetkező definíciót tartalmazza:

"hulladé k az az anyag (elhasználódott termé k, maradvány, leválasztott
szennyezőanyag, szennyezett kitermelt fö ld), amely az ember termelő-fogyasztó
tevé kenysé ge folyamán keletkezik, é s amelyet az adott mű szaki, gazdasági é s
társadalmi felté telek mellett tulajdonosa sem felhasználni, sem é rté kesíteni nem tud,
ill. nem kíván, é s ezé rt kezelé sé ről – a kö rnyezet szennyezé sé nek megelőzé se
é rdeké ben – gondoskodni kell."

A jogi szabályozásban jelenleg Magyarországon is használt, nemzetkö zileg

elfogadott definíció az Európai Kö zö ssé g hulladé kokról szóló, módosított
75/442/EGK irányelve szerinti megfogalmazás, amely a hulladé k mindenkori
birtokosának szándé kát é s az emberi egé szsé g, valamint a kö rnyezet é rdeké t veszi
alapul. A hulladé kgazdálkodási tö rvé ny 3. § a) pontja adja meg a hazai definíciót,
amely szerint „hulladé k: bármely, az 1. sz. mellé klet szerinti kategóriák
valamelyiké be tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni
szándé kozik, vagy megválni kö teles.”
A hulladé k fogalmának használatakor nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a
tö rvé ny 3. § i) pontját sem, amely szerint „újrahasználat: a termé knek az eredeti
cé lra tö rté nő ismé telt felhasználása; a tö bbszö r felhasználható, újra tö lthető termé k a
forgási ciklusból tö rté nő kilé pé sekor válik hulladé kká.”

A tö rvé ny 1. sz. mellé klete az alábbi hulladé kkategóriákat tartalmazza:

 25

Q1 A továbbiakban máské nt meg nem határozott termelé si, szolgáltatási vagy

fogyasztási maradé kok
Q2 Előírásoknak meg nem felelő, selejt termé kek
Q3 Lejárt felhasználhatóságú, szavatosságú termé kek
Q4 Kiö mlö tt, veszendőbe ment, vagy egyé b kárt szenvedett anyagok, beleé rtve
a baleset kö vetkezté ben szennyeződö tt anyagokat, eszkö zö ket stb. is
Q5 Tervezett tevé kenysé g kö vetkezté ben szennyeződö tt anyagok (tisztítási
mű veletek maradé kai, csomagolóanyagok, tartályok stb.)
Q6 Használhatatlanná vált alkatré szek, tartozé kok (elhasznált szárazelemek,
kimerült katalizátorok stb.)
Q7 A további használatra alkalmatlanná vált anyagok (szennyeződö tt savak,
oldószerek, kimerült edzősók stb.)
Q8 Ipari folyamatok maradé k anyagai (salakok, üstmaradé kok stb.)
Q9 Szennyezé scsö kkentő eljárások maradé kai (gázmosók iszapja,
porleválasztók pora, elhasznált szű rők, szennyvíziszapok stb.)
Gé pi megmunkálás, felületkezelé s maradé k anyagai (esztergaforgács, reve
Q10 stb.)
Á sványi nyersanyagok kitermelé sé nek é s feldolgozásának maradé kai (pl.
Q11 é rcbányászati meddő, olajkitermelé s hulladé kai stb.)
Tiltott anyagokat tartalmazó termé kek (PCB-tartalmú olajok stb.)
Q12
Bármely anyag vagy termé k, amelynek használatát jogszabály tiltja
Q13
A birtokosa számára tovább nem használható anyagok (mezőgazdasági,
Q14 háztartási, irodai, kereskedelmi é s bolti hulladé kok stb.)
Talajtisztításból származó szennyezett anyagok
Q15
Bármely más hulladé kká vált anyag vagy termé k, amely nem tartozik a
Q16 fenti kategóriákba

A meglehetősen általános hulladé k fogalom gyakorlati alkalmazásának

megkö nnyíté se é rdeké ben a világon mindenütt jegyzé kben (listán) sorolják fel az
egyes hulladé kfajtákat, számos rendezõ elv szerint csoportosítva azokat. A
legegyszerû bb rendszerezé s a termelõ é s szolgáltató, illetve a fogyasztási szfé rában
ké pzõdõ termelé si é s települé si (kommunális) hulladé kokat külö nbö zteti meg. A
termelé si hulladé kok árnyaltabb, de továbbra is eredet szerinti csoportosítását
tartalmazza a gazdasági ágazat szerinti, továbbá a kibocsátó technológia szerinti
felbontás. Az eredet szerinti csoportosítás alapján a hulladé kot azzal a
tevé kenysé ggel, folyamattal vagy technológiával jellemzik, amelyben a hulladé k
keletkezett.
 26

Az anyagi minõsé g szerinti csoportosítás a hulladé k, vagy annak domináns

ö sszetevője ké miai elnevezé sé n alapul. A hulladé k ö sszeté tele, anyagi minõsé ge
szerinti rendszerezé s – az eredet szerinti csoportosítással ellenté tben – sokkal tö bb
eligazítást ad a hulladé k kezelhetõsé gé rõl é s veszé lyeztetõ hatásairól, ugyanakkor a
hulladé k ké pzõdé si kö rülmé nyeinek ismereté ben szinte elké pzelhetetlen, hogy
ké miai é rtelemben a hulladé k egyetlen anyagi minõsé ggel jellemezhetõlenne.

A kö rnyezetre é s az emberi egé szsé gre gyakorolt hatásuk alapján a hulladé kokat a
veszé lyes é s a nem veszé lyes, valamint az inert hulladé kok kategóriájába soroljuk. E
csoportosítás alapját az ké pezi, hogy az adott hulladé k rendelkezik-e a
nemzetkö zileg megállapított veszé lyessé gi jellemzõk valamelyiké vel vagy sem. A
veszé lyessé gi jellemzõket Magyarországon a hulladé kgazdálkodási tö rvé ny 2. sz.
mellé klete sorolja fel.
A kö rnyezetre é s az emberi egé szsé gre gyakorolt hatásai szerint mind a termelé si,
mind a települé si hulladé k lehet veszé lyes, illetve tartalmazhat veszé lyes
ö sszetevõket. A települé si hulladé kban leggyakrabban elõforduló veszé lyes
komponensek: a szárazelemek, az elektronikai hulladé kok, az olajtartalmú
hulladé kok, a lakk- é s festé kmaradé kok, a nö vé nyvé dõszer-maradé kok, a lejárt
szavatosságú gyógyszerek é s egyé b betegápolási hulladé kok stb.

Ké miai ö sszeté telüket tekintve a hulladé kok általában egyné l tö bb komponensbõl állnak.
Attól függõen, hogy az egyes komponensek egymáshoz való viszonya, oldhatósága milyen,
megkülö nbö ztetünk homogé n, heterogé n é s diszperz rendszereket. A hulladé kok
halmazállapotuk szerint szilárd, folyé kony é s iszapszerû hulladé kok lehetnek.

Az EK szabályozását az egyes tagállamok nemzeti hulladé klistáinak egysé gesíté se

jellemzi, biztosítva ezzel is az egyes hulladé kfajták kezelé sé vel szemben támasztott
azonos kö rnyezetvé delmi kö vetelmé nyek é rvé nyesíté sé t, vé gső soron a
versenysemlegessé get. A jelenleg é rvé nyes Európai Hulladé k Katalógus (European
Waste Catalogue, rö viden EWC) a 2001/118/EK é s 2001/119/EK bizottsági,
valamint a 2001/573/EK tanácsi határozatokon alapul é s 2002. január 1. óta van
é rvé nyben. A hulladé k katalógus kihirdeté se hazánkban a 16/2001.(VII.18.)Kö M
rendelettel tö rté nt meg.

A miniszteri rendelet 1. sz. mellé kleté nek A) pontja az ún. Alaplista, amely az
Európai Hulladé k Katalógus kódszámait tartalmazza. A jegyzé k főcsoportjai a
kö vetkezők:

EWC kód Megnevezé s

01 Á SVÁ NYOK KUTATÁ SÁ BÓL, BÁ NYÁ SZATÁ BÓL,

KŐ FEJTÉSBŐ L, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐ L
SZÁ RMAZÓ HULLADÉKOK
02 MEZŐ GAZDASÁ GI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁ S
 27

TERMELÉSBŐ L, ERDŐ GAZDASÁ GBÓL, VADÁ SZATBÓL,

HALÁ SZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐ Á LLÍTÁ SBÓL ÉS
FELDOLGOZÁ SBÓL SZÁ RMAZÓ HULLADÉKOK
03 FAFELDOLGOZÁ SBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-,
CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS
KARTONGYÁ RTÁ SBÓL SZÁ RMAZÓ HULLADÉKOK
04 BŐ R-, SZŐ RME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉKOK
05 KŐ OLAJ FINOMÍTÁ SÁ BÓL, FÖ LDGÁ Z TISZTÍTÁ SÁ BÓL
ÉS KŐ SZÉN PIROLITIKUS KEZELÉSÉBŐ L SZÁ RMAZÓ
HULLADÉKOK
06 SZERVETLEN KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁ RMAZÓ
HULLADÉKOK
07 SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁ RMAZÓ
HULLADÉKOK
08 BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁ NCOK),
RAGASZTÓK, TÖ MÍTŐ ANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK
TERMELÉSÉBŐ L, KISZERELÉSÉBŐ L,
FORGALMAZÁ SÁ BÓL ÉS FELHASZNÁ LÁ SÁ BÓL
SZÁ RMAZÓ HULLADÉKOK
09 FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI
10 TERMIKUS GYÁ RTÁ SFOLYAMATOKBÓL SZÁ RMAZÓ
HULLADÉKOK
11 FÉMEK ÉS EGYÉB ANYAGOK KÉMIAI
FELÜ LETKEZELÉSÉBŐ L ÉS BEVONÁ SÁ BÓL SZÁ RMAZÓ
HULLADÉKOK; NEMVAS FÉMEK HIDROMETALLURGIAI
HULLADÉKAI
12 FÉMEK, MŰ ANYAGOK ALAKÍTÁ SÁ BÓL, FIZIKAI ÉS
MECHANIKAI FELÜ LETKEZELÉSÉBŐ L SZÁ RMAZÓ
HULLADÉKOK
13 OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY Ü ZEMANYAGOK
HULLADÉKAI (kivé ve az é tolajokat, valamint a 05, 12 é s 19
fejezetekben felsorolt hulladé kokat)
14 SZERVES OLDÓSZER-, HŰ TŐ ANYAG- ÉS HAJTÓGÁ Z
HULLADÉKOK (kivé ve 07 é s 08)
15 HULLADÉKKÁ VÁ LT CSOMAGOLÓANYAGOK;
KÖ ZELEBBRŐ L NEM MEGHATÁ ROZOTT
ABSZORBENSEK, TÖ RLŐ KENDŐ K, SZŰ RŐ ANYAGOK ÉS
VÉDŐ RUHÁ ZAT
16 A JEGYZÉKBEN KÖ ZELEBBRŐ L NEM MEGHATÁ ROZOTT
HULLADÉKOK
17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁ SI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A
SZENNYEZETT TERÜ LETEKRŐ L KITERMELT FÖ LDET IS)
18 EMBEREK, ILLETVE Á LLATOK EGÉSZSÉGÜ GYI
 28

ELLÁ TÁ SÁ BÓL ÉS/VAGY AZ AZZAL KAPCSOLATOS

KUTATÁ SBÓL SZÁ RMAZÓ HULLADÉKOK (kivé ve azokat a
konyhai é s é ttermi hulladé kokat, amelyek nem kö zvetlenül az
egé szsé gügyi ellátásból származnak)
19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐ L,
SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜ K TELEPHELYÉN KÍVÜ L
KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ
ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁ LTATÁ SBÓL SZÁ RMAZÓ
HULLADÉKOK
20 TELEPÜ LÉSI HULLADÉKOK (HÁ ZTARTÁ SI
HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ,
KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK),
BELEÉRTVE AZ ELKÜ LÖ NÍTETTEN GYŰ JTÖ TT
HULLADÉKOKAT IS

A jegyzé kben a hulladé kokat hat számjegyű kóddal jellemzik. A kód első ké t
számjegye a keletkezé s tevé kenysé g szerinti főcsoportra, a második ké t számjegye a
főcsoporton belüli alcsoportra utal. Hulladé k csak a keletkezé si tevé kenysé g szerinti
főcsoportba é s ezen belül a megfelelő alcsoportba sorolható be. A jegyzé kben lé vő
hulladé k azonosítása é rdeké ben a kö vetkezők szerint kell eljárni:

- A 01-12 é s 17-20 főcsoport címe szerint azonosítsuk a hulladé kot a

keletkezé si tevé kenysé g alapján, é s keressük ki a hulladé kra vonatkozó
megfelelő hat számjegyű kódot (a fejezet 99-re vé gződő kódjának
kivé telé vel). A lista felé píté sé ből adódik, hogy adott hulladé k tö bb
külö nbö ző tevé kenysé g során is keletkezhet.
- A külö n gyű jtö tt csomagolási hulladé kot (beleé rtve a külö nbö ző
csomagolási hulladé kok keveré ké t is) a 15 01 alcsoportba kell besorolni,
é s nem a 20 01 alcsoportba.
- Ha az adott hulladé kot a 01-12, illetve a 17-20 főcsoportokba nem lehet
besorolni, akkor a hulladé k azonosítására a 13, 14 é s 15 főcsoportokat
kell használni.
- Ha a hulladé k besorolására egyik csoport sem alkalmazható, akkor a 16.
főcsoport alapján kell besorolni a hulladé kot.
- Ha a hulladé k nem található a 16. főcsoportban sem, akkor a 99 kódot
(kö zelebbről nem meghatározott hulladé kok) kell használni a jegyzé k
azon fő- é s alcsoportjában, amely megfelel az adott tevé kenysé gnek,
azonban 99-esre vé gződő kóddal veszé lyes hulladé k - a 13 08 99*
kódszám kivé telé vel - nem sorolható be.
- Nehé zfé mnek tekintendő az antimon-, arzé n-, kadmium-, króm(VI)-, ré z-,
ólom-, higany-, nikkel-, szelé n-, tellúr-, tallium- é s ón, ezek elemi formája
é s vegyületei veszé lyes anyagok, amennyiben a jogszabály alapján annak
minősülnek.
 29

- Ha a hulladé kot az Alaplista szerint nem lehet besorolni vagy besorolása

szerint az nem minősül veszé lyes hulladé knak, ellenőrizni kell, hogy az
szerepel-e a Kiegé szítő listán.

Az Európai Hulladé k Katalógusban felsorolt, a nemzetkö zileg megállapított

veszé lyessé gi jellemzők bármelyiké vel rendelkező hulladé kok a kódszám mellett
található (*)-gal vannak megjelö lve.

A hazai veszé lyes hulladé k lista az EU jelenleg é rvé nyes listájánál a

16/2001.(VII.18.)Kö M rendelet 1. számú mellé kleté nek B) pontjában felsorolt
hulladé kokkal bővebb, amelynek elsősorban az az oka, hogy a külö n ágazati
szabályozás e hulladé kok tekinteté ben mé g nem ké szült el, ezé rt e hulladé kok nem
vonhatók ki a hulladé kgazdálkodási tö rvé ny é s vé grehajtási szabályainak tárgyi
hatálya alól. Az ún. Kiegé szítő listában a kö vetkező veszé lyes hulladé kok
szerepelnek:
Kódszám Megnevezé s

02 MEZŐ GAZDASÁ GI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁ S

TERMELÉSBŐ L, ERDŐ GAZDASÁ GBÓL, VADÁ SZATBÓL,
HALÁ SZATBÓL, ÉLELMISZER-ELŐ Á LLÍTÁ SBÓL ÉS -
FELDOLGOZÁ SBÓL SZÁ RMAZÓ HULLADÉKOK

02 02 hús, hal é s egyé b állati eredetű é lelmiszerek előké szíté sé ből é s

feldolgozásából származó hulladé kok
V 13102 csont, bőr, pata, kö rö m, szarv, sö rte é s szőr
V 13106 vé r
V 13107 paraffinos toll
V 13108 leö lt állatok gyomor- é s bé ltartalma
V 13109 vadon é lő állatok feldolgozásából származó hulladé kok
V 13110 állati zsírok
V 13111 állatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra
alkalmatlan hulladé kok
V 13403 nem fertőző betegsé gben elhullott állatok tetemei, testré szei
V 13404 egyé b emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra alkalmatlan
állati testré szek

18 EMBEREK, ILLETVE Á LLATOK EGÉSZSÉGÜ GYI

ELLÁ TÁ SÁ BÓL ÉS/VAGY AZ AZZAL KAPCSOLATOS
KUTATÁ SBÓL SZÁ RMAZÓ HULLADÉKOK (kivé ve azokat a
konyhai é s é ttermi hulladé kokat, amelyek nem kö zvetlenül az
egé szsé gügyi ellátásból származnak)

18 01 szülé szeti, illetve az emberi betegsé gek diagnosztizálásából,

 30

kezelé sé ből, illetve megelőzé sé ből származó hulladé kok

V 97104 injekciós tű k, fecskendők, infúziók, transzfúziós szerelé kek,
vágó, szúró é les eszkö zö k, ampullák, tárgy-lemezek
18 02 állatbetegsé gek kutatásából, diagnosztizálásából, kezelé sé ből,
illetve megelőzé sé ből származó hulladé kok
V 97104 injekciós tű k, fecskendők, infúziók, transzfúziós szerelé kek,
vágó, szúró é les eszkö zö k, ampullák, tárgylemezek

Látható, hogy a Kiegé szítő listában a főcsoportok é s az alcsoportok számozása é s

elnevezé se megegyezik az Alaplistában találhatókkal, a hulladé k kódszáma az eddig
használt magyar veszé lyes hulladé k nyilvántartási kódszámokkal azonos.

A hulladé kjegyzé k alkalmazása szempontjából külö nö sen fontos szabály, hogy a

listák alapján nem azonosítható, illetve a 16/2001.(VII.18.)Kö M rendelet 1. számú
mellé kleté nek A) pontjában nem jelö lt hulladé kok eseté ben a hulladé k veszé lyes
hulladé knak minősül, ha a hulladé kgazdálkodási tö rvé ny 2. számú mellé klete
szerinti veszé lyessé gi jellemzők valamelyiké vel é s a H3-H8, H10 é s H11
tulajdonságok tekinteté ben az alábbi egy vagy tö bb jellemzővel rendelkezik:

- zártté ri lobbanáspont < 55 oC

- egy vagy tö bb, nagyon mé rgezőnek besorolt anyag ö sszkoncentrációja (R
26-tal, R 27-tel, R 28-cal jellemezve) > 0,1 %
- egy vagy tö bb, mé rgezőnek besorolt anyag ö sszkoncentrációja (R 23-mal,
R 24-gyel, R 25-tel jellemezve) > 3 %
- egy vagy tö bb, ártalmasnak besorolt anyag ö sszkoncentrációja (R 20-szal,
R 21-gyel, R 22-vel jellemezve) > 25 %
- egy vagy tö bb, maró hatásúnak besorolt anyag (R 35-tel jellemezve)
ö sszkoncentrációja >1 %
- egy vagy tö bb, maró hatásúnak besorolt anyag (R 34-gyel jellemezve)
ö sszkoncentrációja >5 %
- egy vagy tö bb, irritálónak besorolt anyag (R 41-gyel jellemezve)
ö sszkoncentrációja >10%
- egy vagy tö bb, irritálónak besorolt anyag (R 36-tal, R 37-tel é s R 38-cal
jellemezve) ö sszkoncentrációja >20 %
- legalább egy 1. vagy 2. osztályú rákkeltőnek tartott anyag koncentrációja
>0,1 %
- legalább egy 3. osztályú rákkeltőnek tartott anyag koncentrációja >1 %
- legalább egy 1. vagy 2. osztályú reprodukciós toxicitású anyag (R 60-nal
é s R 61-gyel jellemezve) koncentrációja >0,5 %
- legalább egy 3. osztályú reprodukciós toxicitású anyag (R 62-vel é s R 63-
mal jellemezve) koncentrációja >5 %
 31

- legalább egy 1. vagy 2. osztályú mutagé n anyag (R 46-tal jellemezve)

koncentrációja >0,1 %
- legalább egy 3. osztályú mutagé n anyag (R 40-nel jellemezve)
koncentrációja >1%.

Az R mondatok é rtelmezé sé t a veszé lyes anyagokkal é s a veszé lyes

ké szítmé nyekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevé kenysé gek ré szletes
szabályairól szóló külö n jogszabály tartalmazza.

A veszé lyes anyagok é s a veszé lyes hulladé kok kö zö tti kapcsolat fentiek szerinti
megteremté se a jogi szabályozásban ré góta meglé vő hiányt pótol, egyúttal lehetősé get ad
arra, hogy a korábbi szabályozás által alkalmazott veszé lyes hulladé k minősíté si é s
besorolási rendszer új, a gazdálkodó szervezetek ré szé re kevé sbé kö ltsé ges megoldással
helyettesíthető legyen.

A 2002. január 1-jé t megelőző hazai szabályozás, a 102/1996.(VII.12.)Korm. rendelet

szerint a veszé lyes hulladé kok listáját a rendelet 2. sz. mellé klete tartalmazta. A lista
ö sszeállításánál a jogalkotó a hulladé kok ö sszetevőinek veszé lyessé gé t, eredeté t is
figyelembe vé ve, a jogszabály 1. sz. mellé kleté ben – a nemzetkö zi szabályozással
ö sszhangban – felsorolt veszé lyessé gi jellemzők, illetve a hulladé kok kö rnyezetvé delmi
szempontból biztonságos kezelé sé hez szüksé ges vé delem mé rté ke alapján, külö nö sen
veszé lyes (I.), fokozottan veszé lyes (II.) vagy mé rsé kelten veszé lyes (III.) veszé lyessé gi
osztályba sorolta.
A listán olyan veszé lyes hulladé kok is szerepeltek, amelyeket a jogalkotó veszé lyessé gi
osztályba nem sorolt be (***-gal jelö lt veszé lyes hulladé kok), é s amelyeket a
Kormányrendelet 3. § (3) bekezdé sé nek rendelkezé se szerint a hulladé k minősíté sé ig a
legnagyobb kö rnyezeti veszé lyt jelentő ö sszetevőjé nek megfelelő veszé lyessé gi
osztályúnak kellett tekinteni.

A 102/1996.(VII.12.)Korm. rendelet 3. § (2) bekezdé se úgy rendelkezett, hogy az 1. sz.

mellé klet szerinti veszé lyessé gi jellemzők bármelyiké vel rendelkező, de a
Kormányrendelet 2. sz. mellé kleté ben nem szereplő ismeretlen eredetű hulladé kot a
minősíté sé ig I. veszé lyessé gi osztályúnak kell tekinteni.

A Kormányrendelet 5. §-a alapján a hulladé k tulajdonosa ké rhette a veszé lyeshulladé k-

jegyzé kben felsorolt veszé lyes hulladé kának más veszé lyessé gi osztályba tö rté nő sorolását,
vagy veszé lytelensé gé nek megállapítását, amely eljárásra szinté n a minősíté s szabályait
kellett alkalmazni.

A minősíté s eljárási szabályait egyfelől a fent hivatkozott Kormányrendelet 4. §-a, másfelől

annak 3. sz. mellé klete ré szletesen tartalmazta.

A fenti jogszabálynak megfelelően lefolytatott minősíté si eljárás eredmé nyeké nt pl. egy
faiparban keletkező hulladé k V 57104-01 kódszámú, impregnáló-gyantával szennyezett
faforgács é s fű ré szpor megnevezé sű hulladé kké nt, III. veszé lyessé gi osztályú hulladé knak
lett minősítve.
 32

Az új szabályozás szerint {lásd 16/2001.(VII.18.)Kö M rendelet 1. sz. mellé kleté nek A)

ré sze} ez a hulladé k ké tfé leké ppen sorolható be, nevezetesen:

EWC 03 01 04* veszé lyes anyagokat tartalmazó faforgács, fű ré száru, deszka,

furné r,
falemez darabolási hulladé kok, valamint
EWC 03 01 05 faforgács, fű ré száru, deszka, furné r, falemez darabolási
hulladé kok,
amelyek külö nbö znek a 03 01 04-től

Annak eldö nté se, hogy az adott hulladé k a ké t kódszám kö zül melyik kódszámmal
azonosítható, tö rté nhet a hulladé k veszé lyessé gi jellemzői alapján, kö vetkezőké ppen:

A faforgácslap-gyártási technológiában felhasznált vegyszerek tulajdonságait megállapítjuk

az Európai Unióban osztályozott veszé lyes anyagok jegyzé ké t tartalmazó
8004/2000.(EüK.22.)EüM tájé koztató alapján. E pé ldában a hulladé k besorolását a
formaldehid-tartalom alapján szüksé ges elvé gezni. A 8004/2000.(EüK.22.)EüM
tájé koztatóban a formaldehid legtö mé nyebb (>25 %) vizes oldatára megadott osztályozás:
Karc.Kat. 3; R40 T; R23/24/25 C; R34 R43.
A laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy a hulladé k a formaldehid-tartalma 5,6
mg/100g é s 72,5 mg/100g szé lső é rté kek kö zö tt változik. A tö megszázalé kban kifejezett,
legmagasabb mé rt é rté ket (0,0725 %) ö sszehasonlítva a 16/2001.(VII.18.)Kö M rendeletben
a veszé lyessé g mé rté ké ül megállapított jellemzőkkel megállapítható, hogy a faforgácslap-
gyártási tevé kenysé g során ké pződő, pé lda szerinti termelé si hulladé k EWC 03 01 05
kódszámú hulladé kké nt sorolandók be. A besorolást – a termelő ké relmé re – a veszé lyes
hulladé kokkal kapcsolatos tevé kenysé gek vé gzé sé nek felté teleiről szóló
98/2001.(VI.15.)Korm. rendelet 4. § (3) bekezdé sé nek rendelkezé se alapján a Kö rnyezet-
é s Termé szetvé delmi Főfelügyelősé g határozatban állapítja meg. E minősíté s hatálya csak
az ügyfé lre é s az ügyfé l így minősített hulladé kára terjed ki.

A Kiegé szítő lista alkalmazására vonatkozóan az alábbi pé lda szolgál tanulságul.

A hulladé kgazdálkodási tö rvé ny 3. § a) pontja által megfogalmazott definíció szerint

az eredeti rendelteté si cé ljára az állategé szsé gügyi előírások alapján fel nem
használható húsliszt Q2 vagy Q13 kategóriába tartozó hulladé k.

A hulladé kok jegyzé ké ről szóló 16/2001.(VII.18.)Kö M rendelet 1. sz. mellé kleté nek
A) ré sze alapján a hulladé k húsliszt az Európai Unióban alkalmazott
hulladé kjegyzé knek megfelelően az EWC 02 02 03 kódszámú hulladé khoz, a
rendelet 1. sz. mellé kleté nek B) ré sze (kiegé szítő nemzeti lista) alapján viszont a V
13111 kódszámú veszé lyes hulladé khoz sorolandó.
 33

A hulladé kgazdálkodási tö rvé ny 2. § (2) bekezdé sé nek rendelkezé se szerint az állati

hulladé kra, valamint más termé szetes, a mezőgazdaságban felhasználható nem
veszé lyes anyagokra a tö rvé ny hatálya csak annyiban terjed ki, amennyiben azokról
jogszabály máské pp nem rendelkezik. A veszé lyes hulladé kkal kapcsolatos
tevé kenysé gek vé gzé sé nek felté teleiről szóló 98/2001.(VI.15.)Korm. rendelet 1. §
(3) bekezdé se szerint e rendelet hatálya az egyes veszé lyes hulladé kok vagy
hulladé kcsoportok kezelé sé re annyiban terjed ki, amennyiben más jogszabály
elté rően nem rendelkezik.

Figyelemmel arra, hogy a húsliszt kezelé sé re vonatkozóan az állategé szsé gügyi

jogszabályok tartalmaznak rendelkezé seket, a hulladé kká vált húsliszt Magyarországon
tö rté nő kezelé sé nek (pl. é geté ssel tö rté nő ártalmatlanításának) engedé lyezé sekor nem a
kö rnyezetvé delmi hatóság az eljáró hatóság. Ezzel szemben a hulladé k kivitelé nek
(exportjának) engedé lyezé se a hulladé kgazdálkodási tö rvé ny. 41. § (2) bekezdé se a)
pontjának rendelkezé se szerint, továbbá a veszé lyes hulladé k kivitelé nek engedé lyezé se a
veszé lyes hulladé kokról szóló, módosított 102/1996.(VII.12.)Korm. rendelet 25. § (1)
bekezdé sé nek é s 27. § (1) bekezdé sé nek rendelkezé sei szerint, a Kö rnyezet- é s
Termé szetvé delmi Főfelügyelősé g hatáskö ré be tartozik. Az engedé ly megszerzé sé re
irányuló ké relmet a veszé lyes hulladé k tulajdonosa a Kormányrendelet 7. sz. mellé kleté nek
megfelelően, a magyar é s angol nyelven kitö ltö tt „Bejelentő lap”é s „Notification Form”
dokumentumok felhasználásával nyújthatja be.

Az engedé lyezé si eljárás során a kö rnyezetvé delmi hatóságnak figyelemmel kell

lennie a 101/1996.(VII.12.)Korm. rendelettel kihirdetett Bázeli Egyezmé nyre,
valamint a C(92)39/FINAL2. számú OECD határozatra is, amelyek alapján a
hulladé k húsliszt Y18, H4.1/H6.2 kódszámokkal jellemezhető. A hulladé k
országhatárt átlé pő szállítása a fentiek miatt a szállítással é rintett államok illeté kes
kö rnyezetvé delmi hatóságainak engedé lyé hez kö tö tt (ellenőrizendő) függetlenül
attól, hogy a hulladé k az Európai Hulladé k Katalógus (EWC) kódszáma alapján nem
veszé lyes hulladé k.

3.4. Hulladé kkezelé si tevé kenysé gek, prioritások

A hulladé kgazdálkodási tö rvé ny rendelkezé se alapján a hulladé kkezelé si tevé kenysé gek
kö zé a kö vetkezők tartoznak: a hulladé k gyű jté se, begyű jté se, szállítása, előkezelé se,
tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. Ezt azé rt fontos leszö gezni, mert a korábbi,
veszé lyes hulladé kkal kapcsolatos szabályozás kizárólag a hulladé k előkezelé sé t,
hasznosítását, valamint ártalmatlanítását sorolta a hulladé kkezelé si tevé kenysé gek kö zé .

A tö rvé ny szerint valamennyi hulladé kkezelé si tevé kenysé g, felté ve hogy tö rvé ny,
kormányrendelet vagy miniszteri rendelet máské pp nem rendelkezik, engedé lykö teles. Az
engedé lyt - ké relemre induló államigazgatási eljárás kereté ben - az illeté kes
kö rnyezetvé delmi hatóság adja meg, ha az engedé ly megadásának jogi, mű szaki, szemé lyi
é s pé nzügyi felté telei adottak.
 34

A veszé lyes hulladé kkal kapcsolatos tevé kenysé gek vé gzé sé nek felté teleiről szóló
98/2001.(VI.15.)Korm. rendelet pl. azt tartalmazza, hogy a veszé lyes hulladé knak a
termelő telephelyé n tö rté nő gyű jté se, a hulladé k termelő által vé gzett előkezelé se a
kö rnyezetvé delmi hatóság engedé lye né lkül vé gezhető tevé kenysé gek.

Az engedé lyhez kö tö tt tevé kenysé gek engedé ly né lkül, vagy az engedé lytől elté rő módon
tö rté nő vé gzé sé t a kö rnyezetvé delmi hatóság szankcionálja, amelynek formái lehetnek:
kö telezé s, bírság, a tevé kenysé g korlátozása vagy felfüggeszté se, továbbá szemé lyes
felelőssé grevonás: szabálysé rté si vagy súlyosabb esetben büntető eljárás kezdemé nyezé se.

A tö rvé nynek a hulladé kkezelé si tevé kenysé gekkel kapcsolatos általános rendelkezé sei
szerint minden tevé kenysé get úgy kell megtervezni é s vé gezni, hogy az a kö rnyezetet a
lehető legkisebb mé rté kben é rintse, csö kkenjen a kö rnyezet terhelé se é s igé nybevé tele, ne
okozzon kö rnyezetveszé lyezteté st, illetve kö rnyezetszennyezé st, biztosítsa a
hulladé kké pződé s megelőzé sé t, a keletkező hulladé k mennyisé gé nek é s veszé lyessé gé nek
csö kkenté sé t, a hulladé k hasznosítását, kö rnyezetkímé lő ártalmatlanítását.

Á ltalános szabályké nt rö gzíti a tö rvé ny, hogy tilos a hulladé kot elhagyni, a gyű jté s,
begyű jté s, tárolás, lerakás szabályaitól elté rő módon felhalmozni, ellenőrizetlen
kö rülmé nyek kö zö tt elhelyezni, kezelni.

Az Európai Kö zö ssé g V. Kö rnyezetvé delmi Akció Programjában megfogalmazottak

szerint, amit a hulladé kgazdálkodás prioritási sorrendjé nek is szokás nevezeni, a
korszerű hulladé kgazdálkodás feladatai:

- a megelőzé s
- a hasznosítás
- az ártalmatlanítás

A hulladé kké pződé s megelőzé se, valamint a keletkező hulladé k mennyisé gé nek é s
veszé lyessé gé nek csö kkenté se a kö vetkező inté zkedé sekkel segíthető elő:

- az anyag- é s energiatakaré kos, hulladé kszegé ny technológiák

alkalmazása;
- az anyagnak, illetőleg a hulladé knak a termelé si-fogyasztási
kö rfolyamatban tartása;
- a legkisebb tö megű é s té rfogatú hulladé kot é s szennyező anyagot
eredmé nyező termé kek előállítása;
- a hulladé kké nt kockázatot jelentő anyagok kiváltása.

A megelőző inté zkedé sek ellené re ké pződő hulladé k hasznosítása tö rté nhet:

- a hulladé k anyagának termelé sben, szolgáltatásban tö rté nő ismé telt

felhasználásával (újrafeldolgozás);
 35

- a hulladé k valamely újrafeldolgozható ö sszetevőjé nek leválasztásával é s

alapanyaggá alakításával (visszanyeré s);
- a hulladé k energiatartalmának kinyeré sé vel (energetikai hasznosítás).

A biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása (pl.

komposztálás, rothasztás) é s további felhasználásra alkalmassá té tele szinté n
hasznosításnak minősül.

A hulladé khasznosítási tevé kenysé geket, illetve a hasznosítást szolgáló mű veleteket

a hulladé kgazdálkodási tö rvé ny 4. sz. mellé klete té telesen felsorolja.

A hulladé k hasznosítására vonatkozó alapvető kö vetelmé ny, hogy a hasznosítással

előállított termé k az elsődleges alapanyagból előállított termé kné l nagyobb
kö rnyezetterhelé st ne okozzon, a hasznosítási technológia alkalmazása ne
veszé lyeztesse az emberi egé szsé get é s a kö rnyezetet, valamint az elé rhető
eredmé nyhez ké pest ne jelentsen túlzott mé rté kű gazdasági terheket. Ö sszefoglalva:
a hulladé kot akkor lehet é s kell hasznosítani, ha az ö kológiailag előnyö s, mű szakilag
lehetsé ges é s gazdaságilag megalapozott.

Ha hasznosítás gazdasági é s technológiai felté telei adottak, a hulladé kot a

hasznosítás elősegíté se é rdeké ben a hasznosítási lehetősé geknek megfelelően
elkülö nítve kell gyű jteni (szelektív hulladé kgyű jté s). Az elkülö nített hulladé kgyű jté s
tehát nem cé l, hanem a hasznosítás eszkö ze.

A hulladé kgazdálkodási tö rvé ny rendelkezé se szerint ártalmatlanításra csak az a

hulladé k kerülhet, amelynek anyagában tö rté nő hasznosítására vagy
energiahordozóké nt való felhasználására a mű szaki, illetőleg gazdasági lehetősé gek
mé g nem adottak, vagy a hasznosítás kö ltsé gei az ártalmatlanítás kö ltsé geihez
viszonyítva aránytalanul magasak.

A hulladé kártalmatlanítási tevé kenysé geket, illetve az ártalmatlanítást szolgáló

mű veleteket a hulladé kgazdálkodási tö rvé ny 3. sz. mellé klete té telesen felsorolja.
 36

3. fejezet 1. sz. mellé klet

HULLADÉ KKAL KAPCSOLATOS HATÁ LYOS EK SZABÁ LYOZÓK

Straté gia
a Tanács 90/C 122/02 állásfoglalása a hulladé k-politikáról
a Tanács 97/C 76/01 állásfoglalása a kö zö ssé gi hulladé kgazdálkodási straté giáról

Hulladé k
a Tanács 75/442/EGK irányelve a hulladé król
- a Tanács 91/156/EGK irányelve a 75/442/EGK tanácsi irányelv
módosításáról
- a Bizottság 96/350/EK határozata a 75/442/EGK tanácsi irányelv II/A é s
II/B mellé kleteinek átalakításáról
- a Bizottság 94/3/EK határozata a 75/442/EGK tanácsi irányelv 1(a)
bekezdé se szerinti hulladé k lista lé trehozásáról
- a Bizottság 2000/532/EK határozata a 75/442/EGK tanácsi irányelv 1(a)
bekezdé se szerint a 94/3 határozattal lé trehozott hulladé k lista, valamint a
91/689/EGK tanácsi irányelv 1(4) bekezdé se szerint a Tanács 94/904/EK
határozatával lé trehozott veszé lyes hulladé k lista helyettesíté sé ről
- a Bizottság 2001/118/EK határozata a hulladé kok listájára vonatkozó
2000/532/EK határozat módosításáról
- a Bizottság 2001/119/EK határozata a hulladé kok listájára vonatkozó
2000/532/EK határozat módosításáról
- a Bizottság 2001/573/EK határozata a hulladé kok listájára vonatkozó
2000/532/EK határozat módosításáról
- a Bizottság 76/431/EGK határozata a Hulladé kgazdálkodási Bizottság
lé trehozásáról

Veszé lyes hulladé k

a Tanács 91/689/EGK irányelve a veszé lyes hulladé król
- a Tanács 94/31/EGK irányelve a 91/689/EGK tanácsi irányelv
módosításáról
- a Bizottság 96/302/EK határozata a 91/689/EGK tanácsi irányelv 8(3)
bekezdé se szerint adandó információk formátumáról

Hatá rokat á tlé pő szá llítá s

a Tanács 89/C 9/01 állásfoglalása a veszé lyes hulladé kok országhatárokat átlé pő
szállításáról harmadik országba
 37

a Tanács 259/93/EK rendelete a hulladé k Európai Kö zö ssé gen belüli, illetve onnan
ki- é s oda beszállításának felügyeleté ről é s ellenőrzé sé ről
- a Tanács 120/97/EK rendelete a 259/93/EGK tanácsi rendelet
módosításáról
- a Bizottság 2408/98/EK rendelete a 259/93/EGK tanácsi rendelet
módosításáról
- a Bizottság 1999/816/EK határozata a 259/93/EK tanácsi rendelet 42(3)
bekezdé se szerinti II., III., IV. é s V. mellé kletek elfogadásáról
- a Bizottság 94/774/EK határozata a 259/93/EK tanácsi rendelettel
kapcsolatos hozzájárulási formanyomtatványról
- a Bizottság 1999/412/EK határozata a 259/93/EK tanácsi rendelet 41(2)
bekezdé se szerinti beszámolási kö telezettsé g ké rdőívé ről
- a Tanács 93/98/EGK határozata a Bázeli Egyezmé nyből adódó
kö vetkezmé nyekről a Kö zö ssé gre vonatkozóan
- a Tanács 97/640/EK határozata a veszé lyes hulladé kok országhatárokat
átlé pő szállításának ellenőrzé sé ről é s kezelé sé ről szóló Bázeli
Egyezmé nynek a Ré szesek Konferenciája III/1 Határozata szerinti
módosítása elfogadásáról
- a Tanács 1420/1999/EK rendelete az egyes hulladé kok egyes nem-OECD
országokba tö rté nő szállításánál alkalmazandó kö zö s szabályok é s eljárás
megállapításáról
- a Bizottság 1208/2000/EK rendelete a 1420/1999/EK é s a 1547/1999/EK
tanácsi rendeletek módosításáról Bulgáriára é s Nigé riára vonatkozóan
- a Bizottság 2630/2000/EK rendelete a 1420/1999/EK tanácsi rendelet
módosításáról Bahreinre, Haitire, Hondurasra, Líbiára, Namíbiára,
Quatarra, Ü zbegisztánra é s a Vatikánra vonatkozóan
- a Bizottság 1547/1999/EK rendelete az egyes hulladé kok egyes, az OECD
C(92)39 final határozatát nem alkalmazó országokba tö rté nő szállításánál
alkalmazandó, a 259/93/EK tanácsi rendelet szerinti ellenőrzé si eljárás
meghatározásáról
- a Bizottság 334/2000/EK rendelete a 1547/1999/EK tanácsi rendelet
módosításáról Malajziára vonatkozóan
- a Bizottság 354/2000/EK rendelete a 1547/1999/EK tanácsi rendelet
módosításáról Kínára vonatkozóan
- a Bizottság 1552/2000/EK rendelete a 1547/1999/EK tanácsi rendelet
módosításáról Észtországra, Hong Kong-ra, Magyarországra, Indoné ziára,
Litvániára, San Marino-ra é s Thaifö ldre vonatkozóan
- a Bizottság 77/2001/EK rendelete a 1547/1999/EK é s a 1420/1999/EK
tanácsi rendeletek módosításáról Albániára, Brazíliára, Bulgáriára,
Burundira, Jamaicára, Marokkóra, Nigé riára, Perura, Romániára,
Tuné ziára é s Zimbabwé re vonatkozóan
 38

É geté s
az Európai Parlament é s a Tanács 2000/76/EK irányelve a hulladé ké geté sről
- a Tanács 89/369/EGK irányelve az új települé si hulladé k é getőkből
származó levegőszennyezé s megelőzé sé ről
- a Tanács 89/429/EGK irányelve a mű kö dő települé si hulladé k é getőkből
származó levegőszennyezé s csö kkenté sé ről
- a Tanács 94/67/EK irányelve a veszé lyes hulladé kok é geté sé ről
- a Bizottság 97/283/EK határozata a dioxinok é s furánok lé gkö ri
emissziója tö megkoncentráció-meghatározási mé ré si eljárásainak
ö sszehangolásáról a 94/67/EK Tanácsi Irányelv 7(2) bekezdé sé nek
megfelelően
- a Bizottság 98/184/EK határozata a tagállamok beszámolóiról a veszé lyes
hulladé k é geté sé ről szóló 94/67/EK tanácsi irányelv vé grehajtásáról (a
91/692/EGK tanácsi irányelv vé grehajtására)

Leraká s
a Tanács 1999/31/EK irányelve a hulladé klerakásról
- a Bizottság 2000/738/EK határozata a tagállamok beszámolóiról a
hulladé klerakásról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelv vé grehajtásáról

Gé pjármű
az Európai Parlament é s a Tanács 2000/53/EK irányelve a kiselejtezett gé pjármű vekről
- a Bizottság 2001/753/EK határozata a tagállamok bezámolóiról a
kiselejtezett gé pjármű vekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti é s
tanácsi irányelv vé grehajtásáról
- a Bizottság 2002/151/EK határozata a bontási igazolás kiadásának
minimális kö vetelmé nyeiről

Akkumulá tor
a Tanács 91/157/EGK irányelve az egyes veszé lyes anyagokat tartalmazó elemekről
é s akkumulátorokról
- a Bizottság 93/86/EGK irányelve a 91/157/EGK tanácsi irányelv technikai
vé grehajtásról
- a Bizottság 98/101/EK irányelve a 91/157/EGK tanácsi irányelv technikai
vé grehajtásról

Olaj
a Tanács 75/439/EGK irányelve a hulladé k olajok kezelé sé ről
- a Tanács 87/101/EGK irányelve a 75/439/EGK tanácsi irányelv
módosításáról
 39

PCB
a Tanács 96/59/EGK irányelve a poliklórozott bifenilek é s a poliklórozott terfenilek
kezelé sé ről
- a Bizottság 2001/68/EK határozata ké t referencia-eljárás bevezeté sé ről a PCB-k
mé ré sé re

Csomagolá s
az Európai Parlament é s a Tanács 94/62/EK irányelve a csomagolásról é s a
csomagolási hulladé kokról
- a Bizottság 97/129/EK határozata a 94/62/EK európai parlamenti é s
tanácsi irányelv szerinti csomagolóanyag-jelö lé si rendszer lé trehozásáról
- a Bizottság 97/138/EK határozata a 94/62/EK európai parlamenti é s
tanácsi irányelv szerinti adatbázis-rendszerre vonatkozó formátum
lé trehozásáról
- a Bizottság 1999/177/EK határozata a 94/62/EK irányelvben megállapított
nehé zfé m koncentráció határé rté kektől való elté ré sről a mű anyag
rekeszek é s granulátumok eseté ben
- a Bizottság 1999/42/EK határozata a 94/62/EK irányelv 6(6) bekezdé se
alapján Ausztria által tett inté zkedé sek jelenté sé nek jóváhagyásáról
- a Bizottság 1999/652/EK határozata a 94/62/EK irányelv 6(6) bekezdé se
alapján Belgium által tett inté zkedé sek jelenté sé nek jóváhagyásáról
- a Bizottság 1999/823/EK határozata a 94/62/EK irányelv 6(6) bekezdé se
alapján Hollandia által tett inté zkedé sek jelenté sé nek jóváhagyásáról
- a Bizottság 2001/171/EK határozata a 94/62/EK irányelvben megállapított
nehé zfé m koncentráció határé rté kektől való elté ré sről az üveg
csomagolások eseté ben
- a Bizottság 2001/524/EK határozata a 94/62/EK irányelvvel kapcsolatos
referencia-szabványok kö zzé té telé ről

TiO2
a Tanács 78/176/EGK irányelve a titán-dioxid ipar hulladé kairól
- a Tanács 83/29/EGK irányelve a 78/176/EGK tanácsi irányelv
módosításáról
- a Tanács 82/883/EGK irányelve a titán-dioxid ipar hulladé kainak
kö rnyezeti megfigyelé sé ről é s monitorozásáról
- a Tanács 92/112/EGK irányelve a titán-dioxid ipar hulladé kai okozta
szennyezé s csö kkenté sé nek, megszünteté sé nek ö sszehangolási módjáról

Szennyvíz-iszap
a Tanács 86/278/EGK irányelve a talaj vé delmé ről a szennyvíziszapok
mezőgazdasági használatában
 40

Á llati hulladé k
a Tanács 90/667/EGK irányelve az állati hulladé kok ártalmatlanításának é s
feldolgozásának, forgalomba hozatalának, az állati é s hal eredetű takarmányok patogenitása
megelőzé sé nek állategé szsé gügyi szabályairól, valamint a 90/425/EGK irányelv
módosításáról

Papír
a Tanács 81/972/EGK ajánlása a hulladé kpapír hasznosításáról é s a hasznosított
papír használatáról

Adatszolgá ltatá s
a Tanács 91/692/EGK irányelve az egyes kö rnyezetvé delmi irányelvek
vé grehajtásról szóló beszámolók egysé gesíté sé ről é s racionalizálásáról
- a Bizottság 94/741/EGK határozata a hulladé kokra vonatkozó egyes
előírások vé grehajtásáról szóló beszámolókról (a 91/692/EGK Tanácsi
Irányelv vé grehajtása) (75/439, 75/442, 86/278)
- a Bizottság 97/622/EK határozata a tagállamok hulladé kokra vonatkozó -
egyes előírások vé grehajtásáról szóló - beszámolóiról (a 91/692/EGK
Tanácsi Irányelv vé grehajtása) (91/689, 94/62)

Hajó zá s
az Európai Parlament é s a Tanács 2000/59/EK irányelve a hajózásból származó
hulladé kok é s cargo maradé kok kikö tői átvé teli lé tesítmé nyeiről

Scrap
az ECSC Tanácsadó Bizottságának 97/C 356/05 állásfoglalása a fé mtö rmelé kek
(scrap) osztályozásáról
 41

3. fejezet 2. sz. mellé klet

HATÁ LYOS HAZAI HULLADÉ KGAZDÁ LKODÁ SI JOGSZABÁ LYOK

2000. é vi XLIII. tö rvé ny a hulladé kgazdálkodásról

1995. é vi LVI. tö rvé ny a kö rnyezetvé delmi termé kdíjról, továbbá egyes termé kek
kö rnyezetvé delmi termé kdíjáról

55/1987.(X.30.)MT rendelet az emberi kö rnyezetre veszé lyt jelentő egyes anyagok

külfö ldről tö rté nő behozataláról
113/1995.(IX.27.)Korm. rendelet a kö rnyezetvé delmi termé kdíjról, továbbá egyes
termé kek kö rnyezetvé delmi termé kdíjáról szóló 1995. é vi LVI. tö rvé ny
vé grehajtásához szüksé ges egyes inté zkedé sekről
101/1996.(VII.12.)Korm. rendelet a veszé lyes hulladé kok országhatárokon át
tö rté nő szállításának ellenőrzé sé ről é s ártalmatlanításáról szóló "Bázeli Egyezmé ny"
kihirdeté sé ről
102/1996.(VII.12.)Korm. rendelet a veszé lyes hulladé kokról (ré szben hatályos)
241/2000.(XII.23.)Korm. rendelet a hulladé kkezelő kö zszolgáltató kiválasztásáról
é s a kö zszolgáltatási szerződé sről
242/2000.(XII.23.)Korm. rendelet a települé si hulladé kkezelé si kö zszolgáltatási díj
megállapításának ré szletes szakmai szabályairól
50/2001.(IV.3.)Korm. rendelet a szennyvizek é s szennyvíziszapok mezőgazdasági
felhasználásának é s kezelé sé nek szabályairól
98/2001.(VI.15.)Korm. rendelet a veszé lyes hulladé kkal kapcsolatos tevé kenysé gek
vé gzé sé nek felté teleiről
213/2001.(XI.14.)Korm. rendelet a települé si hulladé kkal kapcsolatos
tevé kenysé gek vé gzé sé nek felté teleiről
241/2001.(XII.10.)Korm. rendelet a jegyző hulladé kgazdálkodási feladat- é s
hatáskö ré ről
271/2001.(XII.21.)Korm. rendelet a hulladé kgazdálkodási bírság mé rté ké ről,
valamint kiszabásának é s megállapításának módjáról
94/2002.(V.5.)Korm. rendelet a csomagolásról é s a csomagolási hulladé k
kezelé sé nek ré szletes szabályairól

11/1991.(V.16.)KTM rendelet a hulladé ké geté s technológiai kibocsátási

határé rté keinek é s az azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról
10/1995.(IX.28.)KTM rendelet a kö rnyezetvé delmi termé kdíjról, továbbá egyes
termé kek kö rnyezetvé delmi termé kdíjáról szóló 1995. é vi LVI. tö rvé ny
vé grehajtásáról
4/2001.(II.23.)Kö M rendelet a hulladé k olajok kezelé sé nek ré szletes szabályairól
 42

5/2001.(II.23.)Kö M rendelet a poliklórozott bifenilek é s a poliklórozott terfenilek é s

az azokat tartalmazó berendezé sek kezelé sé nek ré szletes szabályairól
9/2001.(IV.9.)Kö M rendelet az elemek é s akkumulátorok, illetve hulladé kaik
kezelé sé nek ré szletes szabályairól
16/2001.(VII.18.)Kö M rendelet a hulladé kok
10/2002.(III.26.)Kö M rendelet a hulladé kok jegyzé ké ről szóló
16/2001.(VII.18.)Kö M rendelet módosításáról
22/2001.(X.10.)Kö M rendelet a hulladé klerakás, valamint a hulladé klerakók
lezárásának é s utógondozásának szabályairól é s egyes felté teleiről
3/2002.(II.22.)Kö M rendelet a hulladé kok é geté sé nek mű szaki kö vetelmé nyeiről,
mű kö dé si felté teleiről é s a hulladé ké geté s technológiai kibocsátási határé rté keiről
2/2002.(VII.9.)KvVM rendelet a titán-dioxid gyártás hulladé kairól
1/2002.(I.11.)EüM rendelet az egé szsé gügyi inté zmé nyekben keletkező hulladé k
kezelé sé ről
16/2002.(IV.10.)EüM rendelet a települé si szilárd é s folyé kony hulladé kkal
kapcsolatos kö zegé szsé gügyi kö vetelmé nyekről

A hulladé kokkal kapcsolatos tevé kenysé gekre is vonatkozó legfontosabb általános

jellegű jogszabályok:

1995. é vi LIII. é vi tö rvé ny a kö rnyezet vé delmé nek általános szabályairól

20/2001.(II.14.)Korm. rendelet a kö rnyezeti hatásvizsgálatról
193/2001.(X.19.)Korm. rendelet az egysé ges kö rnyezethasználati engedé lyezé si
eljárás ré szletes szabályairól
80/1999.(VI.11.)Korm. rendelet a telepengedé ly alapján gyakorolható ipari é s
szolgáltató tevé kenysé gekről, valamint a telepengedé lyezé s rendjé ről
112/1990.(XII.23.)Korm. rendelet az áruk, szolgáltatások é s anyagi é rté ket
ké pviselő jogok kivitelé ről, illetve behozataláról (az 1/c. mellé klet 1. pontja a
hulladé kok külkereskedelmé nek kereskedelmi felté teleit határozza meg)
 43

Forrásmunkák (3. fejezet)

[1] Bándi – Erdey – Horváth – Pomázi: Az Európai Unió kö rnyezetvé delmi

szabályozása – KIR-KERSZÖ V Jogi é s Ü zleti Kiadó Kft., Budapest, 2001.
[2] Horváth Zoltán: Ké zikö nyv az Európai Unióról – Magyar Országgyű lé s 2001.
[3] Kö rnyezet- é s Termé szetvé delmi Lexikon Akadé miai Kiadó, Budapest 2002
[4] Bencze – Gellé rthegyi – Kocsis-Kupper: Kö rnyezetvé delmi Jogi Útmutató –
hvgorac Lap- é s Kö nyvkiadó Kft, Budapest, 2002.
 44

4. HULLADÉ KGAZDÁ LKODÁ SI ALAPISMERETEK

4.1. Környezeti határok

A kö rnyezeti té nyezők hatása ré szben az é lettelen kö rnyezet fizikai é s ké miai hatásaiból

(abiotikus hatások), ré szben pedig az é letkö zö ssé g kö lcsö nö s egymásra hatásaiból (biotikus
hatások) adódik. Külö n emlegetik az embertől eredő (antropogé n) hatásokat. A hatások
kö vetkezmé nye a kö rnyezeti té nyezők jellegé től é s mé rté ké től (intenzitásától), ill.
változásainak szé lsőé rté ké től függ. A kö rnyezeti té nyezők hatása gyakran (de nem mindig)
az é lőlé ny viselkedé sé nek, aktivitásának, é letké pessé gnek megváltozásában nyilvánul meg.
Az é lőlé ny lé tezé se, tartós fennmaradása vagy igé nyli egy adott kö rnyezeti té nyező hatását
(pozitív hatás) vagy elviseli azt ané lkül, hogy hasznosítaná (tolerancia). Ha az optimálisnál
nagyobb vagy kisebb intenzitású a kö rnyezeti hatás, akkor rosszabblé ti szakaszról, ha pedig
csak é ppen elviselhető az é lőlé ny számára (pl. nem hoz termé st, nem szaporodik), akkor
pesszimumról van szó.

A negatív kö rnyezeti hatások az é lő rendszereket é s az é lettelen kö rnyezetet kö zvetve vagy

kö zvetlenül veszé lyeztető vagy károsító jelensé gek, ilyen pl. a szennyeződé s, az ártalom, a
károsítás é s a termé szeti erők okozta károk. Ezek szerint lé gszennyezé sről,
vízszennyezé sről, talajszennyezé sről, a hulladé k káros kö rnyezeti hatásáról, zajártalomról,
hőterhelé sről, sugárártalomról stb. beszé lhetünk.

A szennyező dé s a szennyező anyag meghatározható té rben való megjelené se. A szennyező

anyag a kö rnyezetet előnytelenül megváltoztatja, vagy veszé lyezteti annak tulajdonságait.

Az ártalom a szennyeződé s kö vetkezté ben lé trejö tt változás negatív hatása a termé szeti
kö rnyezetre. Pé ldául a levegő fluorszennyezettsé ge magában vé ve szennyeződé s, ha ez a
termé szeti kö rnyezetet, é lővilágot károsítja, már kö rnyezeti ártalom. A hulladé k káros
hatása következté ben környezeti ártalmakat idé z elő .

A károsítás emberi tevé kenysé g kö vetkezté ben lé trejö tt kö rnyezetszennyeződé s, amely

rontja vagy elpusztítja az azzal kapcsolatban álló é lővilágot vagy é pített kö rnyezetet.

A termé szeti erő k okozta károk a termé szeti folyamatok hatására bekö vetkezett
változások, amelyek a termé szeti é s az é pített kö rnyezetben egyaránt okozhatnak súlyos
károkat (pl. árvíz, fö ldrengé s, vulkanikus tevé kenysé g, szö kőár, tornádók).

4.2. Hulladé kok

A termé szeti folyamatokban a hulladé k fogalma ismeretlen, azt az emberi tevé kenysé g
hozta lé tre. A hulladé k által előidé zett kö rnyezetszennyezé s a civilizáció megjelené sé vel
kezdődö tt. A termé szeti kö rnyezetből származó anyagok alakítása é s feldolgozása során,
 45

ill. felhasználása után egyre tö bb, a használónak már feleslegessé vált termé szetidegen,
nehezen lebomló anyag, hulladé k marad, amelyet a termé szetes kö rfolyamatok már nem
tudnak feldolgozni, é rté kesíthetetlensé ge, használhatatlansága vagy egyszerű en csak
terhessé ge miatt a termelő szabadulni kíván tőle.

A hulladé k fogalmában alapvetően fontos té nyező a felhasználhatóság hiánya, vagyis az,

hogy a hulladé k a termelő számára nem é rté k. Ennek tö bb oka lehet. Az egyik pé ldául,
hogy nincs olyan eljárás - é s mű szaki okok miatt a kifejleszté sé re rö videbb időtávon
remé ny sincs -, amelynek során a hulladé kban levő anyagok hasznosulhatnának. Egy másik
ok, hogy bár ilyen eljárás lé tezik, annak alkalmazása nem gazdaságos.

A hulladé k mennyisé ge az ipari termelé s fejlődé sé vel egyidejű leg egyre gyorsuló ütemben
nő. Az emberi tevé kenysé g sokfé lesé ge kö vetkezté ben a hulladé kok anyagi jellemzői is
rendkívül sokfé lé k, ezé rt nehé z mindenki által elfogadható rendező elveket találni
csoportosításukra. A hulladé kok csoportosítása tö bbfé le lehet. A ké t legjellemzőbb:

− Az eredet szerinti csoportosítás. Tö rté nelmileg ez az osztályozás alakult ki

előszö r é s terjedt el. A hulladé kot azzal a folyamattal (technológia, tevé kenysé g)
jellemzik, amelyből az kikerült, ill. ahol az ké pződö tt (ipari, mezőgazdasági,
egé szsé gügyi, települé si stb.).

− Az anyagi tulajdonságok szerinti csoportosítás. Az eredet szerinti csoportosítás

hiányosságait felismerve jö tt lé tre. A hulladé k anyagi tulajdonságai é s ö sszetevői
alapján rendszerez, amely már sokkal tö bb eligazítást ad a hulladé k
kezelhetősé gé ről é s veszé lyeztető hatásairól.

Valószínű , hogy a ké t csoportosítási módszer mé g sokáig megmarad egymás mellett

párhuzamosan (3. fejezet)

Ez a kettőssé g már ré gen megvan, hiszen a klasszikus terminológia alapján csoportosított

termelé si é s települé si hulladé k kategória eredet szerinti, míg a települé si folyé kony é s
szilárd hulladé k, vagy a veszé lyes hulladé k megkülö nbö zteté s már utal a hulladé k anyagi
tulajdonságaira é s az ö sszetevőire, továbbá, hogy más-más kezelé st kíván.

Hulladé k tehát az az anyag (elhasználódott vagy selejtessé vált termé k, maradvány,

leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt fö ld), amelyet az adott mű szaki,
gazdasági é s társadalmi felté telek kö zö tt tulajdonosa sem felhasználni, sem é rté kesíteni
nem tud, ill. nem kíván, é s ezé rt kezelé sé rő l - a kö rnyezet szennyezé sé nek megelőzé se
é rdeké ben - gondoskodni kell.
A hulladé k az anyagi rendszer sajátos csoportját alkotja. A hulladé k, anyagi termé szeté né l
fogva egynemű (homogé n), nem minden ré szé ben azonos tulajdonságú (heterogé n), é s
egymástól külö nálló apró ré szecské ket valamilyen kö zegben szé tosztva tartalmazó
(diszperz) rendszer alakjában egyaránt lé tezhet.

Homogé n rendszert ké pez pé ldául az egykomponensű oldószerből álló, vagy

oldószerelegyben tö bb komponenst tartalmazó oldat, ez utóbbi általában folyé kony
hulladé k.
 46

Heterogé n rendszert alkot a szilárd halmazállapotú hulladé kkeveré k, pl. a szilárd

hulladé k.

Diszperz rendszer az ún. iszap.

Az anyagi rendszerek egyes csoportjai szerkezeti, fizikai, ké miai jellemzőkkel

egyé rtelmű en meghatározhatók. Hogy valamely anyag hulladé knak minősül-e vagy sem,
azt az anyagi jellemzőkö n kívül a társadalmi é s gazdasági té nyezők is befolyásolják. Ez a
megkülö nbö zteté s azt kívánja hangsúlyozni, hogy a hulladé knak a termé szeti é s é pített
kö rnyezettel való kö lcsö nhatása - ún. gyű jté se, szállítása, hasznosítása, ártalmatlanítása,
tehát a kezelé se - a hulladé kot alkotó ö sszetevők anyagi minősé gé n kívül a társadalmi é s
gazdasági é rté kíté lettől is függ.

4.2.1. A hulladé k fő bb típusa, hulladé kfajták

Egy bizonyos technológiából származó hulladé k a keletkezé s állapotában egyedi hulladé k

(pl. a krómcserzé s bőrhulladé ka, kohászati salak, egyszer használatos injekciós tű ). Azokat
az egyedi hulladé kokat, amelyeknek lé nyeges anyagi tulajdonságaik lehetővé teszik
együttes kezelé süket hulladé kfajtának nevezzük. Azonos fajtájúnak tekinthető a hulladé k,
ha az ö sszetevő anyagai lé nyeges fizikai vagy ké miai tulajdonságaik miatt egymáshoz
hasonlóak é s együtt kezelhetők (pl. háztartási hulladé k, kerti hulladé k, tű z- é s
robbanásveszé lyes hulladé k, radioaktív hulladé k). A kö zö s jellemző tulajdonságaik
szempontjából hasonló hulladé kfajták együttese a hulladé ktípus, amelynek a hazai
szabályozással é s gyakorlattal ö sszhangban három főbb típusát külö nbö ztetjük meg (4.1.
táblázat). Mindhárom hulladé ktípus halmazállapotát tekintve lehet szilárd, folyé kony vagy
iszap jellegű . Fizikai é s ké miai tulajdonságaik igen változatosak, de külö nö sen a termelé si
hulladé k minősé gi jellemzői - a termelő tevé kenysé g jellegé től függően - rendkívül
elté rőek.
 47

4.1. táblázat
A hulladé k fő bb típusai

Hulladé ktípus Eredet Jellemző

Termelé si hulladé k Kitermelő, feldolgozó é s Fizikai é s ké miai tulajdonsága

Települé si (kommunális)
hulladé k
Külö nleges kezelé st igé nylő
(veszé lyes) hulladé k
szolgáltató tevé kenysé g
Elosztási, szolgáltató é s
fogyasztás tevé kenysé g
Kitermelő, feldolgozó,
szolgáltató, elosztási é s
fogyasztási tevé kenysé g
igen változó
Fizikai é s ké miai tulajdonsága
változó. Ö sszeté tele é s
mennyisé ge az é letszínvonaltól
é s a fogyasztási szokásoktól
függ
Mé rgező, fertőző, korrozív,
radioaktív, tű z- é s
robbanásveszé lyes. A hulladé k
vagy bármely bomlástermé ke az
emberre, az é lővilágra é s az
é pített kö rnyezetre káros hatást
fejhet ki.

Hazánkban - a ”KÖ RNYEZETVÉDELEM”c. magazin 1995/3.sz. megjelent tanulmány

szerint – a 4.1. ábrán feltüntetett megoszlásban é vente kb. 108 millió tonna hulladé k
keletkezik (azóta számos ettől elté rő mennyisé get becsültek, de az ábra jól szemlé lteti a
hulladé k típusok megoszlását é s egymáshoz viszonyított ré szesedé sé t). Ezen kívül
számolni kell a tö bb é vtized alatt ö sszegyű lt 250-300 millió tonna hulladé k lé tezé sé vel is.

4.2.1.1. Települé si (kommunális) hulladé k

Települé si (kommunális) hulladé k a lakossági fogyasztási, inté zmé nyi, kiskereskedelmi é s

vendé glátó tevé kenysé gből, valamint a kö zterületek tisztán tartásából származik,
ö sszeté tele é s mennyisé ge erősen függ az é letszínvonaltól é s az é letmódtól, ezen belül a
fogyasztási szokásoktól. Megkülö nbö ztetünk települé si szilárd hulladé kot é s települé si
folyé kony é s iszaphulladé kot (továbbiakban települé si folyé kony hulladé k).

Települé si szilárd hulladé k

Ez külö nbö ző mé retű é s ö sszeté telű szerves é s szervetlen szilárd halmazállapotú anyag
keveré ke, amely a települé sek

− lakóé pületeiben (háztartási hulladé k),

− inté zmé nyeiben (inté zmé nyi hulladé k), valamint
− kö zforgalmú é s zö ldterületein (közterületi hulladé k, kerti hulladé k) keletkezik.
Ide tartoznak továbbá az elhasznált, nagymé retű tartós fogyasztási cikkek,
elhasznált kö zlekedé si eszkö zö k, gumiabroncsok stb. (ún. nagy darabos
hulladé k).
 48

4.1. ábra
Magyarországon keletkező hulladé k mennyisé ge é s megoszlása
 49

A települé si szilárd hulladé kból a külö nleges kezelé st igé nylő, veszé lyes hulladé k
kategóriájába tartozó anyagok:
− a kórházak é s az egé szsé gügyi inté zmé nyek fertőző, mé rgező hulladé kai;
− a kutató-fejlesztő inté zmé nyek fertőző, mé rgező hulladé kai;
− a kereskedelem veszé lyes hulladé kai;
− a lakossági fogyasztásból visszamaradó veszé lyes anyagok, ké miai áramforrások,
fáradt olajok, nö vé nyvé dő szerek, gyógyszerek, háztartási vegyi áruk,
szórópalackok, lakkok, festé kek stb.

Települé si folyé kony hulladé k: „az a hulladé kká vált folyadé k, amelyet nem vezetnek el
é s nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepeken
keresztül”
− a települé sek területé n a kö zcsatornára nem kö tö tt, emberi tartózkodásra alkalmas
é pületek szennyvíztároló lé tesítmé nyeinek, kö zmű pótló berendezé seinek
üríté sé ből, továbbá
− a nem kö züzemi csatorna- é s árokrendszerek, szennyvíztisztító berendezé sek
fenntartásából, tisztításából származó hulladé k;
− a települé si (kommunális) szennyvíz tisztításából ké pződő nyers vagy kirothasztott
szennyvíziszap, valamint
− a gazdasági, de nem termelé si tevé kenysé gből származó kommunális szennyvíz.

4.2.1.2. Termelé si hulladé k

A termelé si hulladé k a kitermelő, feldolgozó é s szolgáltató (pl. fenntartás, szállítás)

tevé kenysé gből származó technológiai, ill. amortizációs hulladé k. Eredete szerint:

− a termelé si tevé kenysé g során az anyagátalakítási mű veletek kö vetkezté ben

ré szben üzemszerű en keletkező, ré szben a fenntartás (felújítás é s karbantartás),
időszakos üzemleállás, termé kváltás során szüksé gszerű en ké pződő tisztítási
maradé k, hulladé k: a technológiai fegyelem be nem tartása é s a berendezé sek
hiányosságai miatt ké pződő hulladé k (technológiai hulladé k);
− nem üzemszerű en, alkalmilag keletkező hulladé k (amortizációs hulladé k);
− a javító- é s szolgáltatóipar hulladé ka;
− a termelé s adminisztratív é s szociális lé tesítmé nyeiből, valamint az üzemé pületek
takarításából származó hulladé k;
− a termelőlé tesítmé nyek üzemi kö zterületeiről származó hulladé k.

A termelé si hulladé knak az utolsó ké t csoportba tartozó ré sze együtt kezelhető a települé si
(kommunális) hulladé kkal, mivel minősé gi jellemzői hasonlóak; né hány kivé teltől
eltekintve (pl. ólomfeldolgozó üzem kö zterületé ről származó hulladé k).

Az első három csoport nagy ré sze elkülö nítendő a települé si hulladé któl, mert külö nleges
kezelé st igé nylő, veszé lyes hulladé k. A nem veszé lyes termelé si hulladé k (pl.
csomagolóanyagok, kö rnyezetre nem veszé lyes iszapok) akkor kezelhető együtt a települé si
hulladé kkal, ha nem hat kedvezőtlenül azokra az eljárásokra, amelyeket a települé si
 50

hulladé k kezelé sé re alkalmaznak. Ez azonban mindig csak esetenké nt dö nthető el, a

hulladé k ö sszetevőinek, jellemzőinek é s az alkalmazandó kezelé si eljárások ismereté ben.

A termelé si hulladé k-fajtá k:

− ipari hulladé k (pl. kohászati, vegyipari, kö nnyű ipari, é pítő- é s é pítőanyag-ipari,

é lelmiszer-ipari);
− mező gazdasági hulladé k (mező- é s erdőgazdasági);
− közlekedé si hulladé k (kö zúti, vasúti, lé gi é s vízi kö zlekedé si).

4.2.1.3. Különleges kezelé st igé nylő (veszé lyes) hulladé kok

Veszé lyes hulladé k a 2000. é vi XLIII. tv. 2. sz. mellé kleté ben felsorolt tulajdonságok
kö zül egyel vagy tö bbel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy ö sszetevőket tartalmazó,
eredete, ö sszeté tele, koncentrációja miatt az egé szsé gre, a kö rnyezetre kockázatot jelentő
hulladé k.

Ü zemen belüli hasznosítás vagy é rté kesíté s hiányában a termelőnek kell a veszé lyes
hulladé k ártalmatlanításáról (lerakással, é geté ssel vagy egyé b módon) gondoskodni.

Az ártalmatlanítást a termelő - a kö rnyezetvé delmi hatóság engedé lyé vel - elvé gezheti
saját berendezé sé ben vagy lerakóhelyé n, de azzal megbízhat e tevé kenysé gre feljogosított
szervezetet is. A termelő kö teles a veszé lyes hulladé kokat fajtánké nt elkülö nítve gyű jteni
é s biztonságos átmeneti tárolásáról gondoskodni. A veszé lyes hulladé k szállítását oly
módon kell vé gezni, hogy az kizárja a külö nbö ző veszé lyes hulladé kok keveredé sé t é s a
kö rnyezet szennyezé sé t.

A hazai ipari termelé s korszerű tlen szerkezeté re é s technológiáira, valamint a potenciális

veszé lyre lehet kö vetkeztetni, ha ö sszehasonlítjuk né hány európai országban keletkezett
egy lakosra é s egy egysé gnyi GDP-re jutó veszé lyes hulladé k mennyisé gé t (4.2. táblázat).

4.2. táblázat
A keletkezett veszé lyes hulladé kok viszonya a GDP-hez né hány országban

GDP Veszé lyes hulladé k g.vesz.hull.

USD/fő termelé s
1990 Ezer t/é v kg/fő GDP (USD)
Ausztria 15569 200,0 26.0 1,6
Dánia 21237 150,0 25,0 1,1
Franciaország 15626 3118,0 63,0 4,0
Írország 6200 127,0 36,0 6,0
Luxemburg 18250 6,0 10,0 1,0
Magyarország 2729 2316,0 220,5 82,5
Né metország 18278 2794,0 45,0 2,5
Portugália 3329 1049,0 100,0 30,0
Svájc 26161 100,0 15,0 1,0
 51

Své dország 18434 497,0 59,0 3,2

4.2.2. A hulladé k káros kö

rnyezeti hatása

A víz, a levegő é s a talaj termé szetes ö ntisztulása során hosszú időn át ”feldolgozta”az
odakerült hulladé kot ané lkül, hogy az kö zvetlenül vagy a külö nbö ző kö lcsö nhatások során
keletkező bomlás- vagy szinté zistermé keik a nö vé nyekre, az állatokra, é s rajtuk keresztül
kö zvetve vagy kö zvetlenül az emberre károsan hatottak volna. Az elmúlt é vtizedekben
bekö vetkezett városodási é s városiasodási változások, továbbá a mű szaki-tudományos
fejlődé s hatására felfokozódott termelé si-fogyasztási tevé kenysé g kö vetkezté ben az ember
é s kö rnyezete kö zö tti harmonikus kapcsolat megbomlott.

Az ember - főké nt pazarló anyagfelhasználása miatt - az indokoltnál nagyobb ütemben

sajátítja ki a termé szeti erőforrásokat.

Az emberi tevé kenysé g - a megváltozott szüksé gletek kielé gíté se é rdeké ben - egyre
nagyobb mé rté kben alakítja át a termé szetből kitermelt anyagokat, a termé szetes
anyagoktól elté rő ö sszeté telű termé keket állít elő. A termé szetidegen anyagok termelé sé vel,
ill. elhasználódásával lé trejö tt hulladé k egyre nagyobb mennyisé gben é s té rben
koncentráltan kerül ki az ö kosziszté mákba.

Mindezeknek a változásoknak a kö vetkezté ben a hulladé k

− vagy nem alkalmas arra, hogy bekapcsolódjé k a termé szetes kö rfolyamatokba,

− vagy ha a bekapcsolódik, akkor zavarokat okozhat olyan mé rté kben, hogy hatását
a termé szetes kö rfolyamatok már nem ké pesek ellensúlyozni, károsítja a termé szet
elemeit,
− kö zvetlenül, ill. kö zvetve a termé szet elemein keresztül veszé lyezteti magát az
embert is.

A hulladé k egyré szt szennyezi valamelyik kö rnyezeti elemet (vizet, levegőt, talajt), ezáltal
nagy né pessé get é rint, é s a hatása sok esetben időben elhúzódó. Másré szt a hulladé k egyes
alkotóré szei beé pülnek a nö vé nyi é s állati szervezetekbe, é s a táplálkozási láncon keresztül
vé gső soron az embert károsítja (kö rnyezetre káros, mé rgező hatású anyagok
bioakkumulációja é s toxicitása). A települé si é s egyes termelé si hulladé kok fertőző
mikroorganizmusai külö nbö ző fertőző betegsé gek okozói lehetnek.

Az eltávolított hulladé k új termé szeti erőforrásokkal helyettesítendő, é s a hulladé kban

megtestesített anyag, energia é s emberi munka elveszté sé vel a termé szeti erőforrások
igé nybevé tele is indokolatlanul felgyorsul.

A hulladé k kö rnyezetbe jutása a hulladé klerakó termé szetes vé delmé tő l é s műszaki

vé delmé tő l (4.2. ábra), valamint a termelői é s állampolgári magatartástól (elrejti, szé tszórja
stb.) függ.
 52

4.2. ábra
A hulladé k környezetbe jutásának lehetsé ges útjai

A hulladé klerakók altalajának tulajdonsága lé nyegesen befolyásolja a szennyező

anyagoknak é s a mikroorganizmusoknak a talajvízzel való elterjedé sé t. A talajfelszín é s a
talajvíz szintje kö zti, telítetlen talajré teg (pl. homogé n anyag) vízzáró, szű rő é s megkö tő
(adszorpciós) tulajdonságai nagymé rté kben akadályozhatják a veszé lyes anyagok
kilúgozódását é s a már kilúgozott anyagnak a talajvízzel való szé tterjedé sé t. A talajvíz
elszennyeződé se homokos talajban gyorsabb, agyagos talajban lassúbb folyamat. A
szennyező anyag átszivároghat a lerakóhely mellett fúrt ivóvízkutakba é s é vtizedekig is
szennyezheti a vizet. Ha a kút vizé ben bármelyik szennyező anyag megjelenik,
felté telezhető, hogy egyé b szennyezé sek is jelen vannak. A felszíni vizek elsősorban a
csapadé kvíztől szennyeződnek, bár azt a szennyezett talajvizek is okozhatják. A hulladé k
veszé lyes alkotóré szeinek kioldódását, kilúgozódását, kihajtását (deszorpcióját), párolgását
stb. a fizikai é s a ké miai kö rülmé nyek befolyásolják. A veszé lyes anyag vízoldhatósága
elősegíti a kioldódását. Pé ldául a kloroform mint vízoldható szerves oldószer, elősegítheti a
külö nben vízben nem oldódó szerves anyagok kilúgozódását. A komplex fé mvegyületek
ké pződé se ugyancsak veszé lyes. Pé ldául a települé si szilárd hulladé k bakté riumok
kö zremű kö dé sé vel lé trejö tt lebomlásakor keletkező zsírsavak a fé mekkel vízoldható
komplex vegyületeket ké pezhetnek.
 53

Ha a szennyező anyag megkö tődik a talajban (adszorpció), gátolhatja a szerves (pl. az olaj)
é s a szervetlen vegyületek vándorlását (migrációját). Ugyanakkor pé ldául a fenol jól
oldódik a vízben, é s mivel a talajok megkö tő- (adszorbeáló-) ké pessé ge általában kicsiny,
ezé rt a fenol kö nnyen kilúgozható é s igen veszé lyes talajszennyező.

Jelentős hatással lehet a lerakott anyagra a vízzel való reakció hatására lé trejö vő vegyi
bomlás (hidrolízis), a biológiai lebomlás, a fé ny hatására vé gbemenő vegyi bomlás
(fotolízis) é s az oxidáció. (Ez utóbbi külö nö sen fontos a fenolok é s az aromás aminok
lebomlásakor.) A bakté riumok okozta biológiai lebomlás kö vetkezté ben igen veszé lyes
anyagok is ké pződhetnek, pl. a triklór-etilé n, a perklór-etilé n, az l,l,l-triklór-etán a biológiai
lebomlás folyamán igen ellenálló vinil-kloriddá alakul, amely rákkeltő. Az oxigé nt igé nylő
(aerob) biológiai folyamatok igen eredmé nyesek lehetnek pé ldául a cianidionok
elbontásában. A lerakott, lefedett hulladé kré tegekben az oxigé n jelenlé te né lküli (anaerob)
biológiai bomlás a jellemző, elbomlanak a szulfátok, a nitrátok, a szé nhidrátok. A
szulfátokból ké pződő hidrogé n-szulfid a fé meket a vízben igen kevé sbé oldható
szulfidokká alakítja.

Egyes vegyületek igen bomlé konyak, mechanikai hatásra is é rzé kenyek (pl. alkálifé mek:
nátrium, kálium; szerves peroxidok). Az ultraibolya sugarak okozta fotodegradációs
folyamat főleg az elpárolgott szervesanyag-gőzö kre vagy a felszíni vizekben oldott egyes
vegyi anyagokra hat. Ez a folyamat felerősö dhet, ha a lerakott hulladé kot nem fedi
fö ldré teg. Külö nö sen veszé lyes lehet a gondatlanul lerakott é s a szé llel kö nnyen
mozgatható é s a levegőben szé tosztva megmaradó (diszpergálható) azbeszthulladé k. A
levegő oxigé njé t igé nylő (aerob) biológiai folyamatok, a párolgás, a kiszellőzé s
csö kkenthetik a felszíni vizek szervesanyag-szennyezé sé t. Számítani kell a veszé lyes
szennyező anyagoknak a víziállatok é s nö vé nyzet szervezeté be való beé pülé sé re.

A lerakott települé si szilárdhulladé k-ré tegekben gáz keletkezik, amely főleg metánt, szé n-
dioxidot, kevé s hidrogé n-szulfidot tartalmaz. A gázké pződé s tö bb é ven át tarthat, é s
veszé lyessé válhat, ha a hulladé klerakó feletti levegőben a metán koncentrációja 5...15
té rfogatszázalé k. A gáz szerves anyagok gőzé t is tartalmazhatja, amely ugyancsak a
hulladé kból fejlődhet.
E hatások ö sszessé gé t, amelyek a kö rnyezet szennyeződé sé ben, ill. a termé szeti erőforrások
igé nybevé telé nek csö kkenő lehetősé geiben nyilvánulnak meg, a hulladé k káros
környezeti hatásának nevezzük.

Alapvető kö rnyezetvé delmi elv tehát megakadályozni, hogy a kö rnyezetbe kerülő hulladé k
hatása bármilyen kis terjedé sű té rsé gben é s akár időlegesen is meghaladja a termé szeti
elemek tű rőké pessé gé t, ö ntisztuló ké pessé gé t. Ennek az elvnek a megvalósítását segíti elő a
hulladé k káros környezeti hatása elleni vé delem: a hulladé kgazdálkodással é s
eszkö zeivel; a jogi, mű szaki é s gazdasági szabályozással; a kutatásfejleszté ssel; a
hátté riparral é s mű szaki infrastruktúrával, valamint a hulladé k káros kö rnyezeti hatása
elleni vé delem állam irányításával.

4.2.3. Mellé ktermé k, másodnyersanyag, másodlagos energiahordozó

 54

A termelé s, a szolgáltatás é s a fogyasztás folyamatában olyan anyagok keletkezhetnek,

amelyek keletkezé si formájukban vagy hasznosíthatók vagy é rté kesíthetők, ill. olyan
anyagok, amelyek ugyan a termelő számára hulladé kok, de más technológiában mint
nyersanyagok vagy mint energiahordozók felhasználhatók. Ezé rt el kell határolni a
hulladé k é s az emberi tevé kenysé gben felhasznált anyag fogalmát. Ami tehát hasznosítható
belőle, vagy felhasználásával hasznos, é rté kesíthető termé k, vagy másodnyersanyag,
másodlagos energiahordozó.

Mellé ktermé k az az anyag, amely a főtermé k mellett keletkezik, é s keletkezé si formájában

hasznosítható vagy é rté kesíthető.

Másodnyersanyag, másodlagos energiahordozó az az anyag, amely hulladé kké nt

keletkezik, é s más technológiában mint nyersanyag vagy mint energiahordozó kö zvetlenül
vagy kö zvetve (átalakítást kö vetően) felhasználható.

4.2.4. A hulladé kgazdálkodás eszközei

A hulladé kgazdálkodás eszközei ké t csoportba sorolhatók:

− a hulladé k keletkezé sé nek megelőzé se é s csö kkenté se,

− a keletkezett hulladé k kezelé se a gazdaságban való újrafelhasználással, a
hasznosítással é s az ártalmatlanítással.

A hulladé kgazdálkodásnak kulcsszerepe van a kö rnyezet minősé gé nek é s termé szeti

erőforrásoknak a vé delmé ben, a lakosság kö rnyezeti biztonságé rzeté nek alakításában,
továbbá eredmé nyesen segítheti a gazdasági haté konyságot. A kö rnyezetvé delmi,
társadalmi é s gazdasági optimum a hulladé k káros kö rnyezeti hatása elleni haté kony
vé delemmel é s ezen belül a hulladé kgazdálkodás eszkö zeinek egyidejű , ill. együttes
alkalmazásával é rhető el.

4.2.4.1. A hulladé k keletkezé sé nek megelő zé se é s csökkenté se

A hulladé k keletkezé sé nek megelőzé se, mennyisé gé nek csö kkenté se é s a legalacsonyabb
szinten tartása a hulladé kgazdálkodás elsődleges eszkö ze. A megelőzé s egyik
leglé nyegesebb eleme olyan termelé s, feldolgozási, szolgáltatási é s fogyasztási
technológiák, ill. szokások bevezeté se é s alkalmazása, amelyek során kevesebb é s a
kö rnyezetre kevé sbé ártalmas hulladé k keletkezik.

Minimális hulladé kké pződé ssel járó technológiákat - a hiányzó anyagi eszkö zö k miatt -
nem lehet rö vid idő alatt é s tö megesen bevezetni. Az viszont teljesíthető igé ny, hogy a
hagyományos, a külö nö sen nagy mennyisé gű , é s esetleg veszé lyes hulladé k keletkezé sé vel
járó technológiák hulladé ktermelé sé t csö kkentsé k. Az anyag- é s energiatakaré kos,
hulladé kszegé ny, kö rnyezetkímé lő, kö rnyezetbarát technológiák kerüljenek előté rbe ill.
váljanak uralkodóvá.
 55

Az igen nagy ártalmatlanítási kö ltsé gek miatt gazdasági é s egyben kö rnyezetvé delmi é rdek
az is, hogy a keletkező hulladé k ne, vagy kisebb mé rté kben legyen veszé lyes. Ez gyakran
elé rhető nem, vagy kevé sbé toxikus alapanyagok alkalmazásával.

A gyártástechnológiának legfontosabb alaptö rvé nye, hogy az mindenké ppen gazdaságos,

profitot termelő legyen. Abszurd az a gyártástechnológia, amelynek alkalmazása során a
gyártási é s azzal ö sszefüggő kö ltsé gek nagyobbak, mint a termé k piaci ára. Jellegzetes,
hogy ugyanazon termé ket előállító technológia fejlődé sé nek é s más technológiák
kialakulásának hajtóereje korábban csakis a jö vedelmezősé g, a profit nö velé sé nek cé lja
volt.

A hulladé k mennyisé ge elsődlegesen a termelé sben, másodlagosan a fogyasztásban

csö kkenthető.

A hulladé k mennyisé gé nek első dleges csökkenté se - a gyártásfolyamatban - az

elmé letileg lehetsé ges átalakítási hatásfok megkö zelíté sé vel; a technológiai fegyelem
betartásával; a termé k helyettesíté sé vel; az alapanyagok, a technológia é s az üzemelteté s
megváltoztatásával, valamint a hulladé k visszavezeté sé vel (újrahasznosításával) é rhető el.

Az anyag energia átalakítási hatásfok nö velé sé vel é s a technológiai fegyelem betartásával a

termé k előállítása során a hulladé k mennyisé ge csö kkenthető.

A fő cé l olyan technológiák alkalmazása, amelyek jö vedelmezőek é s ezzel együtt kevé s,

egyúttal a termé szetet é s az ember egé szsé gé t nem veszé lyeztető hulladé kok
megjelené sé vel járnak együtt (ezeket hívjuk kö rnyezetbarát technológiáknak).

A teljesen hulladé kmentes technológia megalkotása lehetetlen. A nyers- é s az

alapanyagokat, valamint az energiát nem lehet teljes mennyisé gükben a termé kben
megjelentetni, vesztesé gekkel, más szóval hulladé kokkal, mindenké ppen számolnunk kell.

A gyakran alkalmazott "hulladé kszegé ny" jelző arra utal, hogy az adott termé k
előállításánál alkalmazott technológiához ké pest olyan gyártási módokat, eljárásokat kell
alkalmaznunk, amelyek kevesebb hulladé k keletkezé sé vel járnak együtt. Tehát, csak
ö sszehasonlítás alapján dö nthető el, hogy az adott technológia hulladé kban szegé nyebb,
mint a másik. Mindebből az is kö vetkezik, hogy bármelyik technológia - kellő
hozzáé rté ssel - hulladé kszegé nnyé tehető. Arra azonban ügyelni kell, hogy a hulladé kban
szegé nyebb technológia is felté tlenül jö vedelmező legyen.

A hulladé kszegé ny technológia definícióját előszö r 1976-ban, Párizsban az ENSZ

kö rnyezetvé delemmel foglalkozó konferenciáján alkották meg a kö vetkezőké ppen: ”A
tudás a megismert módszerek é s eszkö zö k gyakorlati alkalmazása az ember
szüksé gleteinek kielé gíté sé re, a kívánt termé k előállítására úgy, hogy a termé szet adta
forrásokat é s az energiát a lehető legé sszerű bben használjuk fel, egyúttal vé djük a
kö rnyezetet”.

Ez a meghatározás ö nmagában, a hulladé k említé se né lkül, azt az általánosan ismert elvet

fejezi ki, hogy tö rekednünk kell a nyers- é s alapanyagokat úgy alakítani a kívánt termé kké ,
 56

hogy minimális energia felhasználásával az elmé letileg lehetsé ges legnagyobb hatásfokot
mindinkább megkö zelítsük. Mindeddig a termelé s nyeresé gé nek, profitjának nö velé se volt
e tö rekvé s előrelendítő ereje, é s ehhez csak most csatlakozott a másik kö vetelé s: ”...
egyúttal vé djük a kö rnyezetet”.

Az utóbbi é vekben mindinkább hangsúlyossá váltak ennek a definíciónak a kö rnyezet

vé delmé vel foglalkozó utolsó szavai. Hulladé kszegé nynek nevezünk ma már olyan
technológiákat is, amelyek nyersanyag- é s energiafelhasználásának hatásfoka azonos,
esetleg rosszabb, mint az általánosan használt technológiáé , viszont kiegé szítő,
pótlólagosan beé pített ké szülé kek é s berendezé sek alkalmazásával a termelt hulladé k
mennyisé ge, veszé lyessé ge kisebb, ill. a termelt hulladé k kö nnyebben ártalmatlanítható.
(Pé ldaké ppen említhető egy olyan szé ntüzelé sű hőerőmű , amelyet utólagosan a ké mé nyen
át távozó füstgáz kö rnyezetet szennyező pernyé jé nek gyű jté se vé gett nagyfeszültsé gű
villamos pernyeleválasztó ké szülé kkel szereltek fel. A füstgázt tisztító ké szülé kek
beruházási, mű kö dteté si kö ltsé gei, továbbá a füstgázból eltávolított pernye lerakásának
kö ltsé gei mindenké ppen nö velik az erőmű termelé si kö ltsé geit, ezáltal a termelé s
gazdaságossága csö kken. A kö rnyezet, az ember egé szsé gé nek vé delme é rdeké ben azonban
a füstgáz pernyetartalmának eltávolítása elengedhetetlen. A rendezett lerakóban lerakott
pernye sem teljesen ártalmatlan, azonban mindenké ppen kevesebb veszé llyel jár a jelenlé te,
mintha az az erőmű kö rnyé ké n szé tszóródna.)

Á ltalános é rvé nyű megállapításnak vehetjük azt, hogy valamennyi gyártástechnológiával

keletkezik hulladé k, amely a kö rnyezetet, az ember egé szsé gé t veszé lyezteti, é s amelynek
kezelé se (gyű jté se, átmeneti tárolása, szállítása, előkezelé se, lerakása vagy é geté se)
kö ltsé gekkel jár.

Manapság a kö rnyezet vé delme, az ember egé szsé gé nek megőrzé se elsőrendű fontosságú,
továbbá mind nehezebb olyan megfelelő területeket találni, ahol a szakadatlanul nö vekvő
hulladé káram kö rnyezetkímé lő módon rendezetten lerakható.

Valamely új gyártástechnológia lé trehozásakor a legfontosabb szempont a lé trejö vő

hulladé k mennyisé ge é s milyensé ge. A technológia nem é rté kesíthető, nem adható el olyan,
a kö rnyezeté re ügyelő, fejlett állam termelőjé nek, akiné l a technológia által termelt
hulladé k az illető államban kifogás alá esik.

Az eredmé nyesen mű kö dő, eladható minősé gű termé ket gyártó, de jelentős mennyisé gű ,
veszé lyes vagy igen kö ltsé gesen kezelhető, ártalmatlanítható hulladé kot termelő
technológiák hulladé kszegé nnyé té tele számos nehé zsé ggel járó folyamat. Ö sztö nzőek
ugyan a folytonosan nö vekvő kö rnyezetvé delmi kö vetelmé nyek é s a bírság, de ezzel együtt
általában a vállalatok vezetői is, akik kellően é rdekeltek a technológiai váltásban. Az új é s
hulladé kszegé ny technológia bevezeté sé t, lé trehozását rendszerint azok ellenzik, akik a -
mé g jö vedelmező é s megfelelő termé ket lé trehozó - technológiát mű kö dtetik.
Ellenállásuknak valójában az az oka, hogy jö vedelmük attól függ, hogy milyen minősé gű
é s mennyisé gű termé ket állítanak elő. Tapasztalatból tudják, hogy ha a jól ismert, jól
begyakorolt technológiai folyamatot, akár csak a legkisebb mé rté kben is megváltoztatják,
az esetleg hátrányosan hat az előállított termé k minősé gé re é s mennyisé gé re, é s így
csö kkenni fog a jö vedelmük. Továbbá, az új - a kevesebb vagy kevé sbé veszé lyes
 57

hulladé kkal járó - technológia bevezeté se a jól ismert ”gyermekbetegsé gek”

megjelené sé vel, pl. gyakori üzemzavarokkal, leküzdendő nehé zsé gekkel, mé g ismeretlen
munkafogások megtanulásával jár együtt, s ezzel szinté n csö kkenhet a termé k mennyisé ge
é s/vagy minősé ge, amely együtt jár a jö vedelem csö kkené sé vel is.

4.2.4.1.1. A termé k elő állítása során keletkező hulladé k csökkenté se

A termelé s é s környezet kapcsolata

A termelé si folyamat é s a kö rnyezet igen szoros kapcsolatban van. A termelé s lé nyegé ben
nem más, mint a termé szet - a termelé s szempontjából kö rnyezet - javainak elsajátítása
szüksé gletek kielé gíté se é rdeké ben. Ez az elsajátítási folyamat anyagi (anyag, energia é s
emberi munka) jellegű folyamat, é s lé nyegé ben a termé szet anyagainak átalakítását é s/vagy
mozgatását rejti magában. Ezeknek a termelé si folyamatoknak megvannak a sajátos
gazdasági vetületei. Ezé rt igen lé nyeges a termelé si folyamat megfelelő ré szletessé gű
ismerete.

Másik oldalról szemlé lve a termelé s definícióját a termé szet, mint kö rnyezet három
területen van kapcsolatban a termelé si folyamatban dolgozó emberrel:

• a termé szet nyersanyag é s energiaforrásul szolgál,

• a termé szet az ember termé szetes é lettere,
• a termé szet a fö lö slegessé váló felgyű lt anyagoknak, a hulladé koknak a
befogadója.

A termelé s folyamatában é s a termelé st kö vető fogyasztási fázisban is keletkeznek olyan

anyagok, amelyek kö zvetlenül (továbbá munkavé gzé s né lkül) nem hasznosíthatók: a
termelé si é s fogyasztási folyamatok szempontjából hulladé kok. Az idő múlásával a
keletkező hulladé kok mennyisé ge idő rő l-idő re nő , a hulladé kok ö sszes mennyisé ge is
monoton nő. Ennek következté ben beszé lünk hulladé kentrópiáról.

A hulladé kentrópia lé nyege abban áll, hogy a termé szetből, mint kö rnyeztből elvett
anyagokat teljesen más formába átalakítva a kö rnyezet egé szen más helyé re, egé szen más
megoszlásban juttatjuk vissza.

Ez ö nmagában igazán nem jelentene gondot, hiszen ez a hulladé kentrópiával járó jelensé g
az ősi termé szeti fejlődé s ré szfolyamata. Ugyanez játszódik le egy táplálé klánc - ré szben
kö rforgás - eseté ben is. A termé szet é vmilliárdok alatt kialakította sajátos anyagi
folyamatait, kialakította a külső (é ghajlati, sugárzási stb.) felté teleknek megfelelő
szabályozási mechanizmusait (pé ldául egyedszám), é s kialakult a termé szet egyensúlya
elsőroban az anyagi kö rforgásnak kö szö nhetően.

Ebbe az anyagi kö rforgásba az emberisé g tö rté neté nek kezdeté n az ember a saját
tevé kenysé gé vel jól beleillett. Az emberi tevé kenysé g bővülé sé vel, iparszerű vé válásával
egyre tö bb olyan tevé kenysé g jelent meg, amely a kö rnyezetben irreverzibilis változásokat
hozott lé tre. Ezek a változások az ipari fejlődé s kezdeté n tö bbnyire lokális jellegű ek é s kis
 58

mé rté kű ek voltak. A hatásokat a termé szeti kö rnyezet tö bbnyire tovaterjedő károsodások

né lkül elviselte.
A tudomány é s technika jelentős fejlődé sé vel új termelé si eljárások é s új anyagok váltak
ismertté . Pé ldául új mestersé ges ké miai anyagok (mű anyag), rádioaktív anyagok (izotópok)
stb.
Mind a termé szetes, mind a mestersé ges anyagok alkalmazásának mennyisé ge századunk
második felé re ipari mé reteket ö ltö tt. Ugyanilyen arányban nőtt a keletkező hulladé kok
mennyisé ge is. A termelé si folyamatban felhasznált é s keletkező anyagok mennyisé ge
időről-időre exponenciálisan nőtt é s nő. Az így keletkező hulladé kokat a kö rnyezet nem
ké pes károsodás né lkül befogadni, mert

− a kö rnyezetbarát vagy termé szetes anyagok helyi mennyisé ge é s így intenzitása

(hatása a lerakási helyre) olyan nagy, hogy azt a kö rnyezet saját erejé ből
feldolgozni nem ké pes,

− a kö rnyezetidegen mestersé ges anyagok hatása intenzitástól függő mé rté kben

károsítja a kö rnyezetet, amely azt semmilyen mé rté kben nem ké pes feldolgozni.

A termelé si folyamat é s technológia kapcsolata

Az előzőekben rendszerint anyagról é s/vagy anyagi folyamatokról beszé ltünk. Anyagi

folyamatokon termé szetesen anyag-, energia- é s munkaátalakítási folyamatot é rtünk,
valójában technológiai folyamatban gondolkozunk.

Ezt a technológiai folyamatot tágan, nem a szokásos formájában é rtelmezzük.

Nem csak az ipari technológiai folyamatokat é rtjük a technológiai folyamat alatt, hanem
olyan folyamatot, ahol té rben é s időben az anyag(ok) bármely paramé teré nek
megváltoztatása folyik. Itt lé nyeges, hogy nem termé szetes folyamatról (pl. nö vé ny
fejlődé se) van szó, hanem emberi cé lnak megfelelően irányított mestersé ges folyamatról.
Nyilván ez a folyamat is tartalmazhat termé szetes mozzanatokat, azonban ezek
szabályozását ré szben vagy egé szben az ember vé gzi.

A technológiai folyamat valamint az anyag, a termé k, a mellé ktermé k é s a hulladé k

kapcsolata

A technológiai folyamatot megvalósító erőforrásokat konkré t cé l é rdeké ben hozzák lé tre

é s mű kö dtetik. Ez a konkré t cé l az igé nyek kielé gíté sé t szolgáló főtermé k. A főtermé k egy
technológiai folyamat mű kö dé sé nek eredmé nyeké nt megjelenő, az előírt felté teleknek
megfelelő anyag, energia, eszkö z. A főtermé k mellett keletkezhet mellé ktermé k, amely
minden további beavatkozás né lkül hasznosítható anyag é s/vagy energia, azonban
előállítása nem cé lja a technológiai folyamatnak, hanem csak annak szüksé gszerű
velejárója. Más technológiát választva - vagy kidolgozva - a mellé ktermé k "termelé s"
elmaradhat. Pé ldaké nt mondhatjuk, hogy a városigáz-gyártás mellé ktermé ke a koksz, a
kokszgyártás mellé ktermé ke a fű tőgáz.
 59

Hullaldé knak nevezünk a technológia szempontjából minden olyan anyagot é s/vagy

energát, amely a főtermé k é s a mellé ktermé k mellett keletkezik. E megkö zelíté sben a
hulladé k olyan anyag ill. energia, amely további alakítás(ok) mű velet(ek) né lkül nem
használható fel, vagy további tevé kenysé get igé nyel. A hulladé k az alkalmazott technológia
veleljárója. Az alkalmazott technológiával hulladé k né lkül a főtermé k nem állítható elő.

A hulladé k szempontjából a technológiákat a hulladé k mutatóval szokás jellemezni:

ΣGh
Hm =
ΣGi

ahol a nevező a technológiába belé pő ö sszes anyag tö megé t, vagy energia mennyisé gé t,
míg a számláló a folyamatból kilé pő hulladé kok ö sszes tö megé t vagy ö sszes
energiatartalmát jelenti. Miné l kisebb a Hm hulladé k mutató, annál inkább beszé lhetünk
hulladé kszegé ny technológiáról.

A hulladé k a technoló gia szempontjá bó l há rom ré szből tevődik össze:

− selejt (javítható ill. gazdaságosan nem javítható selejt),
− vesztesé gek (szállítási é s tárolási anyag é s energiavesztesé gek),
− technológia hulladé k (pé ldául: szabási hulladé k, forgács, üstmaradé k stb.).

A selejt mé rté ke minimalizálható, azonban teljes bizonyossággal nem zárható ki. Másré szt
vesztesé gek a legnagyobb gondosság eseté n is vannak. Harmadré szt a technológiai
hulladé k keletkezé se a technológiák tö redé ké né l zárható csak ki. Egyszerű technológiáknál
(egy technológiai lé pé s) elké pzelhető hulladé kmentes eset. Pé ldául -a termé k anyaga
szempontjából- hulladé kmentes technológia lehet egy fé m (pl. acé l) hőkezelé se
(vé dőgázban). Ugyanakkor a termé k gyártását komplexen vizsgálva e technológiai lé pé s is
energiát fogyaszt (=vesztesé g) é s kö rnyezetet szennyez.

A hulladé k mennyisé gé nek csö kkenté se mind az anyag, mind az energia területé n igen
jelentős gazdasági eredmé nyekkel jár. A technológiák hulladé ktermelé sé nek csö kkenté se, a
hulladé kszegé ny technológiák irányába tö rté nő fejleszté se az alábbi változásokat hozza a
technológiát mű kö dtető gazdálkodó szervezetné l é s a kö rnyezeté ben:

− csö kken az anyag- é s energiakö ltsé g, ugyanilyen arányban nő a nyeresé g,

− csö kkennek a szüksé ges raktárké szletek, csö kken a forgóalap nagysága, nő a
nyeresé g,
− termelőkapacitások szabadulnak fel a ”hulladé k termelé sé ”-ből, nő a
termelé kenysé g, tö bb termé k állítható elő ugyanolyan kö ltsé ggel, nő a nyeresé g,
− csö kken a hulladé kok kezelé sé re (gyű jté s, szállítás, tárolás, ártalmatlanítás)
fordítandó kö ltsé g,
− csö kken a hulladé kok okozta kö rnyezetterhelé s,
− csö kken a kö rnyezet erőforrások igé nybevé tele.

A hulladé kcsökkenté s lehető sé gei

 60

Az alaphelyzetet egy olyan technológiai folyamat jelenti, amely a főtermé k előállítására

koncentrál azaz főtermé kcentrikus. Így a technológia a főtermé k mellett keletkező anyagok
további mű veleteit, alakításait nem tartalmazza. Ekkor ké t lehetősé g kínálkozik a hulladé k
mennyisé gé nek csö kkenté sé re:

• A hulladé kok relatív csö kkenté se a technológiai folyamat elemeinek (alakítás é s

áramlás) olyan módosításával amely ugyanannyi vé gtermé k keletkezé se mellett
kevesebb hulladé kot eredmé nyez (Tisztább Termelé s). Ez egyben a felhasznált
anyag- é s energiamennyisé g csö kkenté sé t is jelenti (hulladé kprevenció).

• A hulladé kok abszolut csö kkenté se a technológiai folyamat elemeinek

kiegé szíté sé vel (újabb technológiai ággal vagy ágakkal) annak é rdeké ben, hogy a
keletkező hulladé kból miné l tö bb hasznos anyag é s a kö rnyezetre nem ártalmas
anyag keletkezzen (hulladé kszanálás).

A technológiai folyamatok modellezé se

Ahhoz, hogy a technológiai folyamatokat megfelelő haté konysággal fejleszteni tudjuk,

azok belső ö sszefüggé seinek pontos ismerteté se é s folyamatos figyelemmel kísé ré se,
korrekciója szüksé ges. Ehhez nyújt segítsé get a forgalmi diagramok módszere.

A forgalmi diagramok módszere olyan szervezé si eljárás, amely teljes technológiai

folyamatok modellezé sé re, elemzé sé re, optimalizálására é s a továbbfejleszté si feladatok
megalapozott meghatározására alkalmas. A forgalmi diagramok módszere felsorakoztatja
azokat a szervezé si lé pé seket é s a kapcsolódó szervezé si eljárásokat, amelyek vé grehajtása
a technológia továbbfejleszté si feladatainak megalapozott é s szisztematikus kidolgozását
eredmé nyezi.

A forgalmi diagramok módszere é s ezen belül a forgalmi diagramok modellje a

technológiai folyamatok tö bb területé re terjed ki. Ezeknek a területeknek megfelelően
beszé lhetünk:

− anyagforgalmi diagramról,
− energiaforgalmi diagramról,
− kö ltsé gforgalmi diagramról, é s ezen belül:
− anyagforgalmi diagram kö ltsé gforgalmi diagramjáról,
− energiaforgalmi diagram kö ltsé gforgalmi diagramjáról,
− bé rek é s egyé b kö zvetlen kö ltsé gek kö ltsé gforgalmi diagramjáról,
− é s az előzőek ö sszegezé se alapján előállított ö sszegzett kö ltsé gforgalmi
diagramról.

A forgalmi diagramok módszere az alábbi feladatok ellátására is alkalmas:

 61

− technológiai folyamatok átalakításainak é s áramainak (anyag, energia, munka

kö ltsé g) modellezé sé re alakítási helyekre (munkahely, munkagé p), alakítási
helyek csoportjára (mű hely, üzem) é s a folyamat ö sszessé gé re;
− a technológiai folyamatok input-output egyensúlyának (anyag, energia, munka
kö ltsé g) modellezé sé re alakítási helyekre, alakítási helyek csoportjára é s az egé sz
technológiai folyamatra;
− technológiai folyamatok output é s input oldali igé nyszámításainak (anyag, energia,
munkaidő, kö zvetlen kö ltsé g) elvé gzé sé re;
− technológiai folyamatok ö sszes outputjainak (főtermé k, mellé ktermé k,
hulladé kok) egyenké nti anyag-, energia-, munka- é s kö ltsé gtartalmának
meghatározására;
− egy (termelé si) időszak igé nyeinek (anyag, energia, munka, kö ltsé g) é s keletkező
anyagainak számítására. Így ellenőrizhetővé válik a raktári kivé telezé sek
szüksé gszerű sé ge, valamint a keletkező hulladé kok mennyisé ge;
− technológiai folyamatok továbbfejleszté si irányainak meghatározására;
− technológiai folyamatok elemzé sé re termé szetes mé rté kegysé gben é s
kö ltsé gé rté kben. Ezzel biztosít korrekt számítási alapot a modell a vesztesé gek
felszámolásához é s a fejleszté si feladatok meghatározásához;
− ké t vagy tö bb technológia külö nbö ző szempontok (anyagkihozatal,
energiafelhasználás é s hasznosítás, komplex gazdaságosság stb.) szerinti
ö sszehasonlítására, technológiák kö zül tö rté nő választásra, továbbfejleszté s után
beruházáshaté konysági számítások elvé gzé sé re;
− technológiai folyamatok sztochasztikus kezelé sé re (pl. a selejt mennyisé ge is
valószínű sé gi változó), vagy sztochasztikus igé nyszámításra is, azaz
meghatározhatók sztochasztikus folyamatok eseté ben a felhasználásra kerülő é s
keletkező anyagok é s energiák várható é rté kei é s szórásai é s a kapcsolódó
kö ltsé gek várható é rté kei é s szórásai;
− technológiai folyamok megfelelő cé lfüggvé ny szerinti optimalizálásra;
− technológiai folyamatok é rté kelemzé sé nek támogatására;
− továbbfejleszté s után alkalmas az előírt hulladé k adatszolgáltató lapok kitö lté sé re,
valamint a forgalmi diagramok kinyomtatására;
− a termelé sirányatási, é s ezen belül optimális teremelé sprogramozási,
teremelé sdokumentálási és termé kdokumentálási, termelé selszámolási,
raktárnyilvántartási, termé kkö ltsé gelemzé si feladatok ellátására.

Az anyagforgalmi diagramok szerkezete é s fajtái

Az anyagforgalmi diagram olyan input-output ábra, amely bemutatja a technológiai

folyamat anyagáramlását, ennek kereté ben az anyagátalakításokat, az átalakításhoz
szüksé ges é s az átalakítás folyamán keletkezett anyagelemeket.

Az anyagforgalmi diagram szerkezete szerint lehet:

• egyszerű anyagforgalmi diagram, egyetlen átalakítási folyamatot ábrázol,

• ö sszetett anyagforgalmi diagram, tö bb, egymáshoz input-output azonossággal
kapcsolódó egyszerű anyagforgalmi diagramból é pül fel.
 62

Az egyszerű anyagforgalmi diagramok is számos kivitelben ké szülhetnek. Az egyetlen

átalakítási hely (A) grafikus anyagmé rlegé t a 4.3. ábra felső (a,) ré sze ábrázolja. Ebből a
fajta ábrázolásból kitű nik az inputok (I1-6) é s outputok (O1-4) kö zö tti egyensúly ill. elté ré s,
az átalakulás azonban semmilyen módon sincs feltüntetve. A 4.3. ábra alsó ré szé n (b,) az
egyetlen átalakítási hely anyagáramait azok nagyságával arányos szé lessé gű sávokkal
ábrázoló un. Schankey fé le ábrázolási módot szemlé ltetjük.
A gyakorlatban elterjedt az egysé gnyi főtermé kre vonatkoztatott (fajlagos) anyagmé rleg
ké szíté se, amelyből egy konkré t gyártás (a technológia) anyagmé rlege a fajlagos
anyagmé rleg adatainak szorzásával állítható elő. Egy átalakítási hely táblázatos fajlagos
anyagmé rlegé t a 4.3. táblázatban foglaljuk ö ssze, az ebből meghatározható -a gyártási
helyre vagyis 20 főtermé kre vonatkozó- táblázatos anyagmé rleget pedig a 4.4. táblázat
tartalmazza.

Az ö sszetett forgalmi diagram (4.4. ábra) az egé sz rendszer (A) határát átlé pő inputokból
outputokból (amelyeket az input é s output lista tartalmaz) valamint a belső kapcsolatok
(vagyis "egyetlen" átalakítási helyek = A1-A4) egymáskö zö tti anyagforgalmából (amelyet a
belső kapcsolatok input-output listája tartalmaz) é pül fel.
 63

a,

b,

4.3. ábra
Egy átalakítási hely grafikus anyagmé rlege (a)
é s Schankey diagramja (b)
 64

4.3. táblázat
Egy átalakítási hely táblázatos fajlagos anyagmé rlege

Egysé gnyi főtermé k anyagigé nyei

Fajlagos inputlista
A mennyisé g A tö megátváltási
Jel Megnevezé s termé szetes szorzó Mennyisé g
mé rő- mé rté k- é rté ke mé rté k- kg
száma egysé g egysé g
3
I1 Anyag 1. 2,4 M 1/24 kg/m3 0,1
I2 Anyag 2. 0,3125 M 0,8 kg/m 0,25
I3 Anyag 3. 0,4 kg 1,0 kg/kg 0,4
2
I4 Anyag 4. 0,0625 M 4,0 kg/m2 0,25
2
I5 Anyag 5. 1,25 M 0,2 kg/m2 0,25
I6 Anyag 6. 0,4 L 1,25 kg/l 0,5

Ö sszesen: 1,75 kg/kg 1,75 kg/kg

Egysé gnyi főtermé k mellett keletkező anyagok

Fajlagos outputlista
A mennyisé g A tö megátváltási
Jel Megnevezé s termé szetes szorzó Mennyisé g
mé rő- mé rté k- é rté ke mé rté k- kg
száma egysé g egysé g
O1 Főtermé k 1,0 kg 1,0 kg/kg 1
2
O2 Mellé ktermé k 6,0 M 1/24 kg/m2 0,25
O3 Hulladé k 1. 0,8 dm3 2,0 kg/dm3 0,40
O4 Hulladé k 2. 0,08 l 1,25 kg/l 0,1

Ö sszesen: 1,75 kg/kg -1,75 kg/kg

0
Elté ré s: 0%
 65

4.4. táblázat
Egy átalakítási hely (20 fő termé kre vonatkozó) táblázatos anyagmé rlege

Az A átalakítási helyre belé pő anyagok

Inputlista
A mennyisé g A tö megátváltási
Jel Megnevezé s termé szetes szorzó Mennyisé g
mé rő- mé rté k- é rté ke mé rté k- kg
száma egysé g egysé g
3
I1 Anyag 1. 48,0 m 1/24 kg/m3 2
I2 Anyag 2. 6,25 M 0,8 kg/m 5
I3 Anyag 3. 8,0 Kg 1,0 kg/kg 8
2
I4 Anyag 4. 1,25 m 4,0 kg/m2 5
2
I5 Anyag 5. 25,0 m 0,2 kg/m2 5
I6 Anyag 6. 8,0 L 1,25 kg/l 10

Ö sszesen: 35 kg 35 kg

Az A átalakítási helyről kilé pő anyagok

Outputlista
A mennyisé g A tö megátváltási
Jel Megnevezé s termé szetes szorzó Mennyisé g
mé rő- mé rté k- é rté ke mé rté k- kg
száma egysé g egysé g
O1 Főtermé k 20,0 Kg 1,0 kg/kg 20
2
O2 Mellé ktermé k 120,0 m 1/24 kg/m2 5
O3 Hulladé k 1. 4,0 dm3 2,0 kg/dm3 8
O4 Hulladé k 2. 1,6 L 1,25 kg/l 2

Ö sszesen: 35 kg -35 kg
0 kg
Elté ré s: 0%
 66

4.4. ábra
Ö sszetett anyagforgalmi diagram

4.5. táblázat
Ö sszetett anyagforgalmi diagram (4.4. ábra) külső é s belső anyagáramlása (input-
output listái)

Belé pő külső kapcsolatok Kilé pő külső kapcsolatok

Inputlista Outputlista
Jel Megnevezé s Mennyisé g (kg) Jel Megnevezé s Mennyisé g (kg)
I1 Anyag 1. 20 O1 Hulladé k 1. 5
I2 Anyag 2. 5 O5 Hulladé k 2. 5
I3 Anyag 3. 10 O7 Mellé ktermé k 15
I4 Anyag 4. 15 O8 Hulladé k 3. 5
I7 Anyag 5. 10 O9 Főtermé k 35
I9 Anyag 6. 5

Belső kapcsolatok
Output-input lista
Jelek Megnevezé s Mennyisé g (kg)
I5 O2 Fé lké sz termé k 1. 15
I8 O3 Fé lké sz termé k 2. 20
I6 O4 Fé lké sz termé k 3. 20
I10 O6 Fé lké sz termé k 4. 10
 67

Az anyagforgalmi diagram kidolgozásának lé pé sei

Első lé pé ské nt meg kell határozni a diagram ké szíté sé nek cé lját, azaz azt, hogy milyen
adatok ö sszerendelé se é s együttes áttekinté se a cé l.

Pé ldaké nt né hány lehetsé ges cé l:

− egy munkahely anyagáramlásának elemzé se,

− egy kiválasztott termelé si folyamat anyagáramlásának elemzé se,
− csak a veszé lyes hulladé kok keletkezé si helyé nek é s mennyisé gé nek felmé ré se,
− az anyaggazdálkodás haté konyságának nö velé se, stb.

Második lé pé ské nt a kitű zö tt cé lnak megfelelő diagramtípust kell kiválasztani. Elvké nt kell
elfogadni, hogy olyan típus választása cé lszerű , amelyné l a cé l elé ré sé hez szüksé ges
információk a legmegfelelőbb formában jelennek meg, azaz a munkaráfordítás a
minimális. Ha pé ldául egy folyamat alakítási helyeinek csak az anyagáramlási egyensúlyát
vizsgálják, akkor nem szüksé ges lé pté khelyes, té rké pszerű , arányos vektorokat tartalmazó
anyagforgalmi diagramot rajzolni.

Harmadik lé pé s az adatok ö sszegyű jté se é s rendezé se a kitű zö tt cé lnak é s diagramtípusnak

megfelelően. Erre az alábbi eljárások alkalmazhatók:

• a technológiai előírás alapján tö rté nő számítás;

• az anyagfelhasználási, illetve termelé si adatok nyilvántartásának felhasználásával
tö rté nő számítások;
• a termelé si folyamat mé ré ssel tö rté nő kö veté se;
• a termelé si folyamat mé ré si adatainak statisztikai elemzé se.

Az anyagforgalmi diagramok felé píté sé hez szüksé ges adatok generálására felhasznált
módszer kiválasztását a technológiai folyamat, illetve a rendelkezé sre álló adattípusok
határozzák meg. A kö vetkezőkben ré szletesen bemutatjuk az egyes módszerek jellemző
vonásait.

Anyagforgalmi diagramok kidolgozása technológiai elő írások alapján.

A módszer alkalmazásának felté tele, hogy ré szletesen kidolgozott é s mennyisé gileg

pontosan meghatározott technológiai előírás álljon rendelkezé sre. Vagyis pontosan
ismerjük:

− a felhasznált (bevitt) anyagok fajtáját, mennyisé gé t, jellemzőit,

− a keletkező termé kek (fő- é s mellé ktermé kek) mennyisé gé t é s jellemzőit,
− a keletkező hulladé kok minősé gé t é s mennyisé gé t,
− a folyamatban keletkező selejt arányát, az arányt befolyásoló té nyezőket, továbbá
a javítható selejt arányát.
 68

Termé szetesen alapvető kö vetelmé ny, hogy a rendelkezé sre álló adatok é s információk a
té nylegesen lejátszódó folyamatokat tükrö zzé k, aktualizáltak legyenek. Pé ldául a
textiliparban rendelkezé sre állnak ugyan anyagnormák, ezek azonban csak ”tájé koztató”
jellegű ek. A nagyszámú termé kvariáns miatt ugyanis az egyes konkré t esetekben a
megadott anyagnormától igen nagymé rté kű elté ré sek is adódnak. Az elté ré sre vonatkozó
információt a technológiai előírás vagy az anyagnorma kell, hogy tartalmazza.

Anyagforgalmi diagramok ké szíté se az anyagfelhasználási, illetve termelé si adatok

alapján

Amennyiben a rendelkezé sre álló technológiai előírások, anyagnormák nem té rnek ki

ré szletesen a technológiai folyamatok során keletkező hulladé kok minősé gé re, illetve
mennyisé gé re, az ezekre vonatkozó információkat egy adott időszak (pl. egy hónap, egy é v)
té nyleges termelé si, illetve té nyleges anyagfelhasználási adataiból kell kigyű jteni. Az
eljárás lé pé sei:

1. A technológiai folyamat ré szletes elemzé se, külö nö s tekintettel a folyamatban keletkező

hulladé kok keletkezé si pontjaira, a hulladé kok ö sszeté telé re é s mennyisé gé re. Ezzel
tö rté nik azoknak a technológiai lé pcsőknek a kijelö lé se, amelyekre a té nyadatokon alapuló
anyagforgalmi diagramokat fel kell állítania a harmadik lé pé sné l leírtak szerint.

2. A kijelö lt technológiai lé pcsőben (átalakítási fázisban) a vizsgált időszak té nyleges

termé kkibocsátását ö sszevetjük a té nyleges anyagfelhasználással. A termé kbe beé pült
anyagok mennyisé ge (amelyeket ismé t a technológiai előírások alapján számíthtajuk
vissza) várhatóan kevesebb lesz, mint a valóságos anyagfelhasználás. A kettő külö nbö zete -
adott időszak vonatkozásában - meghatározza a keletkezett hulladé kok mennyisé gé t. Ez az
anyagmennyisé g-külö nbö zet vagy ö nállóan vagy más anyaggal ö sszeé pülve jelentkezik
hulladé kké nt.

3. Ebből - a technológia ismereté ben - meghatározható, hogy anyag, ill. termé kfajtánké nt
mennyi hulladé k keletkezett a vizsgált időszakban. (Termé szetesen egyszerű síti a feladatot,
ha legalább né hány hulladé kfajta mennyisé gé re vonatkozóan dokumentált mé ré si adatok
állnak rendelkezé sünkre.)

Az anyagforgalmi diagramok ké szíté se a termelé si folyamat mé ré ssel törté nő

követé sé vel

Ezt az eljárást külö nö sen egyedi- vagy kis-sorozatgyártásnál cé lszerű alkalmazni. A

módszer lé nyege: a termelé si folyamat során felhasznált é s ké pződö tt anyagok mennyisé gi
é s minősé gi változásának figyelemmel kísé ré se mé ré ssel. Az anyagmé rleg ezen mé ré si
adatok alapján állíthatóak fel.
 69

A termelé si folyamat mé ré si adatainak statisztikai elemzé se alapján meghatározott

anyagforgalmi diagramok

A termelé si folyamat lefolyását rendkívül sok külső é s belső té nyező befolyásolja,

amelynek kö vetkezté ben a technológiai folyamat kimenetele (pl. a keletkező vé gtermé k,
illetve hulladé k mennyisé ge é s minősé ge) bizonyos határokon belül vé letlenszerű en
ingadozik. A vé letlen té nyezők együttes hatásának pontos meghatározása gyakorlatilag (de
elmé letileg is) lehetetlen. Ezé rt az ilyen esetekben, ha rendelkezé sre állnak is a ”rendkívül”
pontosan kidolgozott technológiai előírások, azok valójában a technológiai folyamatok
kimeneté nek, legvalószínű bb é rté keit adják meg.

4.2.4.1.2. A termé k felhasználása során keletkező hulladé k csökkenté se

A termé k felhasználása, elfogyasztása /elhasználódása/ után használati é rté ké t elveszítve

hulladé kká válik. Számos esetben azonban hasznosítható tulajdonságai miatt újra
felhasználható. Ennek gyakorisága igen nagy mé rté kben függ az adott termé k
előállításához felhasznált anyagok minősé gé től, a termé kbe beé pült anyagok
szé tválaszthatóságától, ill. együttes újrafelhasználhatóságától. Ha a termé kek tervezé sekor
figyelembe veszik ezeket a szempontokat, ez anyag- é s energia-megtakarítással, valamint
csö kkent hulladé ktermelé ssel jár.

A kö rnyezetkímé lő anyagáramlás kö rfolyamata az 4.5. ábrán látható. Az 1 kö rforgás a

tö bbszö r használatos (tö bbutas) termé kkel (pl. újratö lthető palackokkal, csereszabatos
gö ngyö legekkel) é rhető el. A 2 ciklus a mellé ktermé ket é s a termelé si hulladé k, valamint a
települé si (kommunális) hulladé k hasznosítható ö sszetevőit másodlagos nyersanyagké nt
visszavezeti a termelé sbe. A kö rnyezetkímé lő anyagáramlás a ké t kö rforgás együttes
alkalmazásával valósítható meg.

A termé kek anyagi minősé ge meghatározóan hat a termé k hulladé kká válása után
bekö vetkező kö rnyezeti hatások jellegé re. A termé szetben kö nnyen bomló, vagy bizonyos
kö rülmé nyek kö zö tt jól reagáló anyagokból álló termé kek hulladé kának bomlás- vagy
reakciótermé ke, esetleg maga a termé k kö zvetlenül vagy kö zvetve veszé lyezteti a
termé szeti folyamatokat, megzavarja, elszennyezi vagy károsítja azokat. E tulajdonságok
ismerete é s figyelembevé tele vezetett el a hulladé kszegé ny, a kö rnyezetkímé lő é s
kö rnyezetbarát termé kek gyártásához. Ezek tervezé sekor már figyelembe veszik a
hulladé kká válás utáni kö rnyezeti hatásukat, kezelé si lehetősé geiket is.

A hulladé kszegé ny termé k elhasználódásakor az azonos, vagy hasonló rendelteté sű

termé khez ké pest kevesebb, vagy a kö rnyezetet kevé sbé károsító hulladé k keletkezik (pl.
csereszabatos gö ngyö leg, tö bbszö r használatos termé k).

Kö rnyezetkímé lő termé k alkalmazása, ill. elhasználása során szinté n kevesebb, vagy a

kö rnyezetet kevé sbé károsító szennyező anyag keletkezik (pl. csö kkentett foszfáttartalmú
mosószer, higanyt nem tartalmazó gombelem).
 70

4.5. ábra
Környezetkímé lő anyagáramlás
1 körforgás; 2 ciklus; 3 termé szet

A kö rnyezetbarát termé k alkalmazása során, ill. elhasználása után is kevesebb, a termé szeti
folyamatok mű kö dé sé t károsan befolyásoló szennyező anyag jö n lé tre (pl. vízoldható
pigmentek, papírzacskó).

A korszerű tlen technológiai folyamatokban sokkal nagyobb mennyisé gű hulladé k

keletkezhet. Ezé rt lehetőleg korszerű kö rnyezetkímé lő gyártási folyamatokat,
alapanyagokat kell alkalmazni.

A termé k é s a keletkező hulladé k lé nyeges té nyezője a gazdasági kö rülmé nyek alakulása. A

termé kek előállítása, fejleszté se é s fogyasztása a gazdasági é s fogyasztási é rdekeknek van
alárendelve.

Az emberek egyre jobban tö rekednek arra, hogy megóvják egé szsé güket. Egyre jobban
tudatosul a társadalomban, hogy az ember egé szsé gé nek felté tele a termé szeti kö rnyezet
egyensúlyának megőrzé se, terhelé sé nek megelőzé se é s csö kkenté se. A társadalom
egyré szről igé nyli, sőt gyakran megkö veteli a kö rnyezetbarát termelé st, másré szről az
emberek - anyagi lehetősé geik függvé nyé ben - fogyasztói szokásaikban, fogyasztási
 71

dö nté seikben é rvé nyesítik a kö rnyezetvé delmi szempontokat. A vásárló azonban csak
akkor tudja a kö rnyezetvé delmi szempontokat dö nté seiben figyelembe venni, ha az áruk
csomagolásán rajta van a helyes felhasználást ajánló információ. Ebből megtudja, hogy az
adott termé k mennyire kímé li a kö rnyezetet, é s mint fogyasztónak mit kell tennie a termé k
felhasználása során, ill. elhasználódása után.

4.2.4.2. A hulladé kok átalakulása a termé szetben

Ö nmaguktól vé gbemenő folyamatok

A hulladé k a termé szetben külö nbö ző változáson mehet keresztül, amely jellegé t tekintve
lehet fotoké miai, redoxi-, hidrolízises é s metabolitikus folyamat. Termé szetesen ez a
felosztás meglehetősen ö nké nyes, é s nagyon sok átfedé s lehetsé ges. Fotoké miai átalakulás
általában redoxifolyamatban valósul meg, A metabolitikus reakciók is magukban
foglalhatnak redoxi- é s hidrolízises folyamatokat.

A fotoké miai folyamatok vé gbemenetelé hez elengedhetetlenül szüksé ges, hogy a

hulladé kot alkotó molekula a napsugárzás nagy energiájú fotonjait elnyelje. A gerjesztett
állapotú molekula megnö vekedett reakcióké szsé ge kö vetkezté ben valamilyen degradációs
folyamat játszódik le, é s általában kisebb molekulatö megű termé kek keletkeznek, pl.
mű anyagok eseté ben. A kisebb molekulatö meg előnyö s a metabolikus bontás
szempontjából. Annak ellené re, hogy a fotoké miai reakciók nagyon hatásosak lehetnek a
szerves hulladé k lebontására, ré szarányuk a hulladé klebontásban azonban nagyon kicsiny
az ö nárnyé kolás é s a hulladé k takarása (pl. fö lddel) miatt.

A redoxifolyamatokban elektronleadás (oxidáció) é s elektronfelvé tel (redukció) játszódik

le a hulladé k é s a kö rnyezet molekulái kö zö tt, amely termé szetesen egy másik típusú
hulladé k is lehet. Redoxifolyamatok játszódhatnak le szerves anyagok ké miai vagy
biológiai oxidációja é s változó vegyé rté kű fé mhulladé kok (króm, vas, mangán, ón)
bomlása során.

A hidrolízis olyan egyensúlyt kialakító protolitikus folyamat, amelyben az egymásra ható

anyagok egyike víz. Ionvegyületeket (sókat) tartalmazó hulladé kok hidrolízisekor
mutatkozó ké mhatást (savas vagy lúgos lesz-e a ké pződö tt oldat) az határozza meg, hogy a
víz az ionvegyület kationjával vagy anionjával lé p-e reakcióba.

Ha a víz a BA ionvegyület kationjaival reagál (pl. ammónium-kloriddal), akkor a ké mhatás

savas lesz:
B+ + 2 H2O = BOH + H3O+

Ha a víz a BA ionvegyület anionjával reagál (pl. nátrium-acetát), akkor a ké mhatás lúgos

lesz.

A- + H2O = HA + OH-
 72

Ha a víz nem lé p reakcióba az ionvegyület (pl. nátrium-klorid) kationjával vagy anionjával,

akkor nem kö vetkezik be a hidrolízis, a ké mhatás semleges marad.

2 H2O = H3O+ + OH-

A hidrolízis főleg az é szteralapú (szerves foszforsav-é szterek) anyagok lebontásakor

jelentős.

A nagy oxigé nigé nyű hulladé kok nem felté tlenül mé rgező vegyületek. Káros hatásukat
csak kö zvetett úton fejtik ki azáltal, hogy ezek a hulladé kok alacsonyabb rendű é lő
szervezetek tápanyagai, pl. bakté riumoké , amelyek e vegyületeket oxidatív úton lebontják,
é s a lebontott ré szeket a felszabaduló energia segítsé gé vel saját testük é píté sé re használják
fel. A megnö vekedett tápanyag mennyisé ge a bakté riumokat gyors szaporodásra ö sztö nzi, a
nagyobb bakté riumaktivitás miatt az oxigé nfogyasztás egyre gyorsul. A nö vekvő
oxigé nhiány kö vetkezté ben sorra pusztulnak ki az oxigé nigé nyes é lőlé nyek, é s szé lsősé ges
esetben az oxigé nhiány olyan mé rté ket is elé rhet, hogy maguk a bakté riumok is
elpusztulnak, é s a víz vagy talaj anaerob (oxigé nmentes) jellegű lesz. Termé szetesen az é let
ebben az esetben sem szű nik meg, csak minősé gileg változik meg; anaerob populáció
fejlődhet ki, amely az ember számára intenzív, kellemetlen szagával válik é szlelhetővé .
Ennek oka az aerob é s anaerob anyagcsere külö nbsé gé ben rejlik (4.6. táblázat).

4.6. táblázat
Anyagcsere-vé gtermé kek oxigé ndús (aerob) é s oxigé nmentes
(anaerob) környezetben

Aerob körülmé nyek Anaerob körülmé nyek

Szé n → szé n-dioxid Szé n → szé nhidrogé nek

Ké n → szulfátok Ké n → hidrogé n-szulfid
Foszfor → foszfátok Foszfor →foszfidok
Nitrogé n → nitrátok Nitrogé n → aminok

A nagy oxigé nigé nyű hulladé kok nevüket a lebontásukhoz szüksé ges oxigé n
mennyisé gé ből kapták. Ezek az anyagok általában nagy szé ntartalmúak, é s a kö vetkező
egyszerű sített reakcióegyenletet figyelembe vé ve
C + O2 → CO2

12 g szé nhez 32 g oxigé n szüksé ges, amely tö megé ben kö zel háromszoros mennyisé g a
szé nhez ké pest.

Nagy oxigé nigé nyű hulladé knak tekinthető tehát minden é lő szervezet által termelt vagy
feldolgozás során ké pződö tt szerves szé nvegyületet tartalmazó - pl. háztartási, textilipari,
é lelmiszeripari, papíripari, bőripari, mezőgazdasági szilárd é s folyé kony - hulladé k. Nem
tartoznak ebbe a kategóriába - bár szerves szé nvegyületet tartalmaznak - a mű anyagok.
 73

Fertő zé st okozó hulladé k

Ez az egyetlen hulladé kfajta, amely a társadalmi-gazdasági fejlődé ssel egyre kevesebb

kö rnyezeti problé mát okoz. Ennek oka, hogy a helytelen hulladé kkezelé s é s a pusztító
járványok kö zö tti ö sszefüggé s nemcsak egyes emberek számára vált nyilvánvalóvá, hanem
a társadalom nagy tö bbsé ge számára is.

A fertőző anyagok megjelené sé re lehet számítani a fekáliatartalmú hulladé kok eseté ben,
amelyek potenciális veszé lyt jelentenek a kolera, vé rhas, tífusz, tetanusz, fertőző
májgyulladás terjeszté se miatt. Az ilyen jellegű hulladé kok kö rnyezetbe kerülé se általában
vé letlenszerű , é s a kikerült bakté riumok tö bbsé ge a talajban, vízben elé g gyorsan elpusztul.
Éppen ezé rt esetleges jelenlé tükre csak kö zvetett úton, a fekáliás szennyeződé st mindig
kísé rő kólibakté riumok jelenlé té ből kö vetkeztetünk. Kivé telek a tuberkulózis, paratífusz
kórokozói, amelyek hónapokig is é letké pesek.

Az egé szsé gügyi inté zmé nyek hulladé kai kö zül a biológiai anyagok (vé r, vizelet, váladé k),
az egyszer használatos eszkö zö k (pl. katé tercsö vek, injekciós tű k), a kísé rleti állatok, a
testré szek é s szervmaradványok stb. kórokozó mikrobái vagy toxinjai nem megfelelő
hulladé kkezelé s eseté n, állati vagy emberi megbetegedé st idé zhetnek elő.

Fertőzé st okozó hulladé kok az állati tetemek is. Függetlenül attól, hogy az elhullás
megbetegedé s vagy baleset miatt kö vetkezett-e be, a tetemet fertőzőnek kell tekinteni. A
tetem szerves anyagai a talajban, vízben mineralizálódnak; oxigé nmentes kö rnyezetben
anaerob rothadás során metán, ammónia, hidrogé n ké pződik, a levegővel é rintkező
ré szeken aerob korhadás játszódik le, amelyet a szé n-dioxid é s víz ké pződé se kísé r. A
rothadó tetemben elszaporodhatnak

A tetanuszt, gázö dé mát Clostridium bakté riumok okozzák. Elhullott állati tetemek
terjeszthetik az athrax- (Bacillus anthracis) fertőzé st. Ez az anaerob bakté rium é vekig
megőrzi fertőző ké pessé gé t.

Az állati é s emberi maradványok a talaj típusától függően általában 10...20 é v alatt

mineralizálódnak. Túl száraz talaj eseté n azonban mumifikálódás, kö tö tt, oxigé nmentes
vizes talajok eseté n viaszos konzerválódás kö vetkezhet be; a szö veti zsír zsírsavra bomlik,
é s kalcium-, magné ziumionokkal reagálva a ké pződö tt zsírsavók konzerválhatják a tetemet
az újbóli felszínre kerülé sig.

Növé nyi tápanyagké nt viselkedő hulladé k

Bizonyos hulladé k, pl. mű trágyamaradványokat tartalmazó szilárd hulladé k - bár

ö nmagában az emberre nem mé rgező - kö zvetett úton igen súlyos károkat okozhat, ha a
hulladé k kezelé se nem megfelelő.

A nö vé nyek fejlődé sé t általában a rendelkezé sre álló tápanyag korlátozza. A

tápanyagfelvé tel során a nö vé ny hozzájut a számára né lkülö zhetetlen elemekhez, a
nitrogé nhez, a foszforhoz, a ké nhez, a nyomelemekhez. Ezek az anyagok a talajerózió é s
 74

oldódása ré vé n kerülnek a vízbe, é s ezt a folyamatot hívják eutrofizációnak. A

termé szetes eutrofizációs folyamat az emberi tevé kenysé g kö vetkezté ben felgyorsult. Az
eutrofizáció azonban csak ré szben tulajdonítható a nem megfelelő hulladé kkezelé snek,
nö vekedé se olyan mindennapos dolgokra vezethető vissza, mint a fö ldmű velé s, a
mű trágyahasználat.

Az eutrofizáció a folyamat kezdeté n hasznos lehet, hiszen a vízinö vé nyek által felvehető
tápanyagok koncentrációjának nö vekedé sé vel nő a nö vé nymennyisé g, amely magával
hozza a nö vé nyevő é s ragadozó halak számának nö vekedé sé t is. Ké sőbb azonban az algák
robbanásszerű szaporodása vé get vet ennek a hasznos folyamatnak.

A túlzott mé rté kű eutrofizáció veszé lyé vel kell számolni minden oldható foszfát- é s
nitrogé ntartalmú hulladé k elhelyezé sekor, ugyanis a kioldódott sók a talajvízzel eljuthatnak
a folyókba, tavakba é s a víz minősé ge jelentősen megváltozhat. A foszfor külö nö sen
veszé lyes a vízminősé g szempontjából, ugyanis a vízgyű jtőbe jutó foszfor gyakorlatilag
nem távozik el, mert állandó kö rforgást vé gez .

A víz foszfortartalmát felvevő nö vé nyek, továbbá a nö vé nyeket é s egymást elfogyasztó

halak elhalt maradványai a fené kiszap ré szé vé válnak. Az iszap biológiai bomlása
kö vetkezté ben a nö vé nyi é s állati szö vetekben koncentrálódott foszfor újra oldhatóvá válik,
é s a kö rfolyamat folytatódhat. Bizonyos mennyisé gű foszfor eltávozására lehet számítani
abban az esetben, ha a vízterületen nagy számban é lnek olyan é lőlé nyek, amelyek
fejlődé sük első szakaszát vízben tö ltik, majd kifejlett állapotukban é letüket a szárazfö ldö n
folytatják (pl. árvaszúnyog).

Á sványolaj-tartalmú hulladé k

Az ásványolaj ké miai szempontból nem azonos alkotóré szekből áll, így a kö rnyezettel
külö nbö ző módon lé p kapcsolatba. Az olajos hulladé kok külö nbö ző szé nhidrogé nek
százait tartalmazhatják. A szé nen é s hidrogé nen kívül ké n, oxigé n, nitrogé n é s
nyomelemek találhatók bennük. Az olajos hulladé kok általában ugyanazokat a vegyületeket
tartalmazzák, de mindig külö nbö ző arányban.

A kö rnyezetbe kikerülő olajos hulladé k változatos ké miai átalakulásokon megy keresztül.

Ha az olajos hulladé k a benziné hez hasonló forráspontú frakciókat tartalmaz, jelentős
ré szük elpárolog. A tö bbit a talajré szecské k adszorbeálják, vagy vízzel é rintkezve olyan
emulzió ké pződik, amelyet az ásványolajban található külö nbö ző gyantás, aszfaltos jellegű
anyagok stabilizálnak. Az ásványolaj alkotóré szeinek jelentős ré sze biológiailag bontható,
azonban ezé rt a biológiai bontásé rt, amely jelentős mennyisé gű oxigé nt igé nyel, a
kö rnyezet oxigé nhiányával fizetünk. A lebontás csak oxigé ndús kö rnyezetben bakté riumok
segítsé gé vel valósulhat meg, ezé rt rendkívül veszé lyes a talaj olajjal való szennyeződé se,
mivel az oxigé ntartalom pótlása a talajban rendkívül lassú folyamat. Éppen ezé rt
kifejezetten rossz eljárás az, amikor a kiö mlö tt, víz felszíné n úszó olajszennyeződé st
süllyesztőszerekkel, pl. cementtel, té glaporral távolítják el. A kezelőanyag felületé n
adszorbeálódott olaj a meder oxigé nnel kevé ssé ellátott alján rakódik le, é s ezáltal a
lebomlás jóval lassabban megy vé gbe, mint a felszín kö zelé ben. Oxigé nmentes
 75

kö rnyezetben az olaj nem bomlik biológiailag, hiszen maga az ásványolaj is anaerob

bomlás vé gtermé ke.

Az eddigiek alapján az ásványolaj-tartalmú hulladé kok viselkedé se azonos a nagy

oxigé nigé nyű hulladé koké val. Azé rt sorolják külö n csoportba őket, mert nemcsak nagy
oxigé nigé nyű ek, de igen nagy a toxicitásuk. Ebből a szempontból külö nö sen veszé lyes a
kis forráspontú aromás szé nhidrogé n tartalom (pl. benzol, toluol, xilol), továbbá a
kondenzált gyű rű s aromás szé nhidrogé nek (pl. naftalin, antracé n, fenantré n). Ezek a
vegyületek zsíroldható tulajdonságuk ré vé n beé pülnek a test szö veté be (pl. hal, kagyló), é s
elfogyasztásuk eseté n jelentős ízelváltozást vagy pusztulást okoznak. A hulladé kból
származó ásványolaj-szennyeződé s további kellemetlen tulajdonsága, hogy nem bontható
le teljesen biológiailag. Az elágazó szé nláncú é s a 32 szé ntatomszámnál hosszabb
szé nhidrogé nek mikrobiológiailag inertek, é s a bontási folyamat lezajlása után aszfaltos
csomócskák formájában visszamaradnak. Ilyen jellegű szuroklabdák - amelyek né hány
miligrammtól kezdve tö bb kilogramm tö megű ek is lehetnek - gyakran é szlelhetők a
tengereken, amelyek olajkiö mlé sek, tartályhajók ballasztvíz-kibocsátásának vé gső
maradványai.

Növé nyvé dő szer-tartalmú hulladé k

Nö vé nyvé dő szerek alkalmazása né lkül a jelenlegi tudásunk szerint, sajnálatos módon a

mai termé sátlagok nem é rhetők el. Az óriási tö megű felhasználás, ill. ezen anyagok
gyártása során jelentős mennyisé gű hulladé k ké pződik. A nö vé nyvé dőszer-tartalmú
hulladé kok (eldobált csomagolóeszkö zö k, elfolyás) hatása, é s a kö rnyezetben bekö vetkező
változás hasonló a cé lzottan kijuttatott szereké hez, csak a hulladé kok eseté ben ez a hatás
fokozottan jelentkezhet.

A nö vé nyvé dő szereket felhasználásuk alapján a kö vetkezőké ppen csoportosíthatjuk:

Inszekticidek → rovarö lő szerek
Fungicidek → gombaö lő szerek
Herbicidek → gyomirtók,
Rodenticidek → rágcsáló elleni szerek,
Molluszkicidek → csigák elleni szerek,
Nematocidek → mikroszkopikus é lőlé nyek, fonálfé rgek ellen.

A nö vé nyvé dő szerek ké miai szempontból a kö vetkező vegyületcsoportokba sorolhatók:

klórozott szé nhidrogé nek, klórfenoxisavak, szerves foszforsav-é szterek, karbamátok, egyé b
vegyületek.

Kló rozott szé nhidrogé nek

A klórozott szé nhidrogé nek rovarö lő szerké nt hosszú ideig uralkodó szerepet tö ltö ttek be,
mivel igen hatásosak voltak é s aktivitásukat sokáig megtartották. A klórozott
szé nhidrogé nek hosszú é lettartama a hulladé kkezelé s szempontjából kifejezetten káros.
(Nö vé nyvé dő szerek é lettartamának azt az időt nevezzük, amely alatt 95 %-os
hatáscsö kkené s kö vetkezik be.)
 76

Hatáscsö kkené sen azt é rtjük, hogy a nö vé nyvé dő szerek ké miai vagy biológiai folyamatok
során inaktív formává alakulnak. A hulladé k kezelé se szempontjából is a hatáscsö kkené st
é rdemes figyelembe venni, ugyanis a lebomlási idő nem ad megfelelő tájé koztatást az
anyag veszé lyessé gé re vonatkozóan. Előfordulhat, hogy egy nö vé nyvé dő szer első
lebomlási termé ke kö rnyezetvé delmi szempontból sokkal veszé lyesebb, mind a kiindulás
anyag (pl. egyes nyújtott hatású szerves foszfátok).
A lassan lebomló klórozott szé nhidrogé nek - amelyek termé szetesen nemcsak
nö vé nyvé dőszer-maradványok lehetnek, hanem egyé b, iparban használatos anyagok, pl.
klórozott aromás szé nhidrogé nek, poliklórozott bifenil - veszé lyessé ge abban rejlik, hogy a
lassú bomlás miatt bizonyos é lőlé nyekben feldúsulhatnak (pl. a hosszú é veken át használt,
majd betiltott DDT).

A kö rnyezetbe kikerülő klórozott szé nhidrogé nek lebomlásának első szakasza általában
valamilyen é lő szervezetben valósul meg úgy, hogy az apoláros jelleg a molekula egy vagy
tö bb csoportjának oxidatív átalakításával (hidroxil- vagy karboxilcsoportok kialakulása)
szű nik meg, é s ezáltal a szervezetből kiválasztható. A vízoldhatóvá vált, eredeti biológiai
aktivitását elvesztő vegyület ezután a tö bbi szerves vegyületekhez hasonlóan bomlik le.

Külö n meg kell említeni a poliklórozott bifeniltartalmú /PCB) hulladé kot. A poliklórozott
bifenilek nem használhatók nö vé nyvé dő szerké nt, mivel felezé si idejük 10...15 é v, de igen
kiváló stabilitásuk miatt az iparban sok helyen használják, pl. hőkö zlő folyadé kké nt,
transzformátorfolyadé kké nt, hidraulikai rendszerek kö zvetítő folyadé kaké nt. A PCB-
tartalmú hulladé k emberre né zve erősen mé rgező hatását az 1968-ban Japánban megtö rté nt
mé rgezé s bizonyította. Egy hőcseré lő-meghibásodás kö vetkezté ben é tolaj szennyeződö tt
PCB-vel, é s kö zel ezer ember eseté ben é szleltek súlyos elváltozásokat (szemkárosodást,
kelé seket, torzszülé st). PCB-mé rgezé ssel lehet számolni, ha bifeniltartalmú hulladé k kerül
a folyóvízbe, ugyanis az ivóvíztermelé sné l a klórozás során a bifenilből poliklórozott
bifenilek ké pződnek. A hosszú felezé si idő, a nagy hőállóság, az erős toxicitás miatt a
PCB-tartalmú hulladé k a legveszé lyesebb hulladé kok kategóriájába tartozik.

Kló rfenoxisavak
A klórfenoxisavak származé kai gyomirtó szerké nt használatosak. Az indolecetsavval
(auxin) azonos hatású nö vekedé s-szabályzó hormon. Nagy adagban alkalmazva a nö vé ny
állandó nö vekedé sre ké nyszerül, é s felé lve tartalé kait elpusztul. Ezek az anyagok nem
mé rgezők, é s kö zelítőleg né gy hé t alatt lebomlanak.

A klórfenoxisavak látszólagos ártalmatlanságuk ellené re nem veszé lytelen vegyületek,

mivel gyártásuk során dioxin is keletkezik, amely a technológiai folyamattól függően
külö nbö ző mé rté kben, de mindig jelen van a vé gtermé k klórfenoxisavakban mint
kísé rőanyag. Ugyancsak dioxinszennyezé s kísé ri a faanyagok vé delmé re alkalmazott
pentaklórfenolt is.

A dioxin rendkívül stabil vegyület, amely súlyos fejlődé si rendellenessé get okoz, ezé rt a
dioxintartalmú hulladé k kezelé se külö nö s elővigyázatosságot kíván.

Szerves foszforsav-é szterek

 77

A nö vé nyvé delemben alkalmazott klórozott szé nhidrogé nek számos nem kívánatos hatását
felismerve fejlesztetté k ki a szerves foszforsav-é szter tartalmú hatóanyagokat. Az ilyen
típusú szereket tartalmazó hulladé k jóval mé rgezőbb az emberre é s állatra, mint a klórozott
szé nhidrogé nek, viszont termé szetes kö rülmé nyek kö zö tt gyorsan lebomlik. A gyors
lebomlás előnyö s, mivel a kártevők így nehezebben tudnak alkalmazkodni hozzá, azaz
kisebb a rezisztencia kialakulásának veszé lye. A gyors lebomlás hátránya, hogy a szert
gyakrabban kell alkalmazni, ezáltal a hulladé kké pződé s is nő.

A kö rnyezetbe kikerülő szerves foszforsav-é szterek lebomlása nem mikrobiológiai úton,

hanem egyszerű ké miai úton, víz hatására bekö vetkező hidrolízissel valósul meg.

Bizonyos szerves foszforsav-é szterek termé szetes kö rnyezetben sokkal mé rgezőbb

vegyületté alakulnak át, é s ezáltal hatásuk időben elnyújtottá válik. A paration pé ldául
enzimatikusan vagy levegőn a kiindulási vegyületné l né gyszer mé rgezőbb vegyületté
oxidálhat.

Karbamá tok
Az inszekticid csoportba tartozó vegyületek, hatásuk azonos a szerves foszforsav-
é sztereké vel, azzal a külö nbsé ggel, hogy melegvé rű ekre nem kifejezetten mé rgezők.

A karbamátok fé ny vagy víz hatására viszonylag gyorsan lebomlanak olyan vegyületekké ,

amelyek már nem mé rgezők, é s a lebomlási termé kek mikrobiológiailag feldolgozható.

Műanyaghulladé k

A szintetikus polimerek, mű anyagok olyan makromolekulák, amelyek molekulatö mege

10.000 ... 1.000.000 lehet, é s a molekula ismé tlődő csoportokat tartalmaz. A
makromolekulák az é lő szervezetben sem ismeretlenek, pl. kemé nyítő, cellulóz, proteinek.
Ezeket a vegyületeket az é lő szervezet é píti fel, tehát ezek a molekulák biológiailag is
lebonthatók.

A szintetikus makromolekulák azonban gyakran nem bonthatók biológiailag, sőt gyártásuk

során ké miai módszerekkel igyekeznek meghosszabbítani é lettartamukat. Ezek az anyagok
használat után hulladé kké nt kerülnek a kö rnyezetbe, ahol bár mé rgező hatást nem fejtenek
ki, az é vtizedekig megmaradó tejeszacskó, mű anyag pohár eszté tikai é s hulladé klerakási
problé mákat okoz. A mű anyaghulladé kok eseté ben gondolni kell arra is, hogy ezek az
anyagok a szerves polimer molekulán kívül más anyagokat is tartalmaznak, pl.
plaszticizáló szereket (ftálsav-é szterek, poliklórozott bifenilek), tö ltőanyagokat (fa, üveg,
azbeszt, ásványi őrlemé nyek). E kísé rő anyagok tulajdonságait szinté n figyelembe kell
venni a hulladé kkezelé skor. A poliklórozott bifenilek é geté skor nagy hőállóságuk miatt
bomlás né lkül a lé gkö rbe kerülhetnek. Az azbeszt az elé getett anyag maradé kaké nt okoz
hulladé klerakási problé mát.

A szintetikus polimerek viselkedé sé t termé szetes kö rnyezetben felé píté sük é s anyagi
minősé gük határozza meg. Számos szé nhidrogé n-alapú polimer (polietilé n, polipropilé n)
ké miai é s mikrobiológiai reakcióké szsé ge a kőolaj nagy forráspontú frakcióihoz
 78

hasonlíthatók, é s így rendkívül hosszú é letű ek. A mű anyagok kö zül csak nagyon kevé s az,
amelyik valóban biológiai úton, mikroorganizmusok ré vé n bontható. A jelenleg
használatos mű anyagok kö zül csak az alifás é sztercsoportokat tartalmazó polié szterek
é rzé kenyek a mikrobiológiai bontásra. A vinilpolimerek (PVC) kö rnyezeti kö rülmé nyek
kö zö tti degradációja csak látszólagos, mivel a mechanikai szilárdság csö kkené se,
elporlódása csak a benne levő lágyító eltávozásának a kö vetkezmé nye. A polimer molekula
valójában nem bomlik.

A lineáris szé nhidrogé nek általában nem bonthatók abban az esetben, ha

molekulatö megük 450-né l nagyobb (kb. 32 szé natomszám). A polié szter té nyleges
biológiai feldolgozását meg kell hogy előzze a lánchasítás, amelyet extracelluláris (sejten
kívüli) enzimek vé geznek el. A polimer lánc hasítása azonban nemcsak biológiai úton,
hanem fé ny hatására is bekö vetkezhet. A napsugárzás valóban ké pes bizonyos polimerek
degradációját előidé zni, azonban csak olyan polimereké t, amelyek 290 nm-né l hosszabb
hullámhosszon abszorbeálnak. A 290 nm-né l rö videbb hullámhosszú fé ny nem jut el
Fö ldünk alsóbb ré tegeibe az ózonré teg szű rőhatása kö vetkezté ben. A legtö bb polimer
fé nyabszorpciós maximuma 290 nm-né l rö videbb tartományba esik, ezé rt a fotobomlás
nem számottevő. A polisztirolok eseté ben azonban a molekula jelentős mennyisé gű
fenilcsoportot tartalmaz, amelynek abszorpciója 290 nm kö rüli, így polisztirolból ké szült
termé kek fé ny hatására bomlanak.

A fotobomlás egy kö ztitermé ken keresztül is megvalósulhat. Egy ilyen kö ztitermé k a

polimer molekulából é s az oxigé nmolekulából ké pződö tt komplex, amely a
fé nyabszorpciót a hosszabb hullámhosszak felé tolja el. Az ö sszetett fotoké miai reakciók
eredmé nyeké ppen peroxidok, majd külö nbö ző lánchosszúságú hasadási termé kek
keletkeznek.

A polimerek fotoké miai reakcióinak ismerete tette lehetővé , hogy olyan mű anyagokat
állítsanak elő, amelyek hulladé kké nt termé szetes kö rülmé nyek kö zö tt elfogadható
sebessé ggel bomlanak. A mű anyagok é lettartamának megrö vidíté sé re a kö vetkező
módszerek alkalmazhatók:

− karbonilcsoportok beé píté se a polimer láncba;

− ké sleltetett fotoké miai bomlás fé mkelátokkal;
− biológiailag kö zvetlenül bontható polimerek előállítása.

Karbonilcsoportok beé píté se a polimer lá ncba

A karbonilcsoportok megfelelő energiájú fé ny abszorpciója szé n-szé n kö té sfelhasadást
idé zhet elő. Számos mű anyag tartalmaz karbonilcsoportokat, amelyek a feldolgozás során
ké pződö tt peroxidok bomlása útján keletkeznek, de ezek mennyisé ge általában nem
elegendő ahhoz, hogy a polimernek fé ny hatására jelentősen megváltozzanak a fizikai
tulajdonságai. A karbonilcsoportok száma lé nyegesen nö velhető, ha a monomert egy
karbonilcsoportot tartalmazó vegyület kis mennyisé gé vel (kb. 1 %) kopolimerizáljuk. Ez a
mennyisé g nem változtatja meg lé nyegesen a kopolimer tulajdonságait a tiszta polimeré vel
ö sszehasonlítva, viszont a termé ket fé nyabszorpcióra teszi ké pessé .
 79

Ilyen jellegű fé nyé rzé kenyíté s valósítható meg polisztirol eseté ben, amikor is a
sztirolmonomert 1 % fenil-vinil-ketonnal kopolimerizálják.

A karbonilcsoport alkalmazása rendkívül előnyö s, ugyanis az abszorpció maximuma 300 ...

325 nm hullámhossz-tartományban van. A fotobomlásnak ez a kritikus tartománya. Az
ablaküveg mö gö tt elhelyezkedő fé nyé rzé kenyített polimerből ké szült tárgyak azonban nem
károsodnak, mivel az ablaküveg csak a 325 nm-né l hosszabb hullámhosszúságú fé nyt
engedi át. Ebből kö vetkezően a mű anyag használati eszkö z mindaddig stabil marad, amíg a
talaj felszíné re kikerülve hulladé kká nem válik. A fé nyé rzé kenyített polisztirolból ké szült
eldobható poharak, palackok 2...3 hé t alatt olyan jól nedvesíthető kis szé natomszámú porrá
esnek szé t, amelyeket a talajlakó mikroorganizmusok már fel tudnak dolgozni.

Savtartalmú hulladé k

A termé szetes vizek savasságának legfőbb okozója a savas eső é s a folyé kony hulladé kké nt
jelentkező bányavíz. A savas bányavízzel elsősorban a ké ntartalmú é rcek (cink, ré z, ólom)
é s a piritet is tartalmazó szé n bányászatánál kell számolni.

A té nyleges szennyező anyag általában ké nsav é s vasvegyületek. Ezek az anyagok a levegő,

a víz é s a szulfidos é rcek (pl. a pirit) ké miai reakciói során keletkeznek, bizonyos
bakté riumok hatására:

2 FeS2 + 7 O2 + 2 H2O → 2 FeSO4 + 2 H2SO4

Ez a folyamat mind a fö ld alatti, mind a külszíni fejté sekné l előfordulhat. A folyé kony
hulladé kké nt jelentkező bányavíz savasodása fokozódik, amikor a levegő oxigé nje a
vas(II)iont vas(III)ionná oxidálja.

4 FeSO4 + 10 H2O + O2 → 4 Fe(OH)3 + 4 H2SO4

A savas bányavíz é s az egyé b oldható savas komponenseket tartalmazó hulladé kok, annak
ellené re, hogy nem kifejezetten mé rgezők, mé gis komoly károkat ké pesek okozni
kö rnyezetünkben.

A savas jellegű hulladé k egyik veszé lye, hogy vagy kö zvetlenül, vagy a csapadé kkal a
vízgyű jtőbe jut, ahol a víz termé szetes állapotára jellemző ké miai egyensúlyi viszonyokat
megbontja.

A savas jellegű hulladé k veszé lyessé ge a talaj eseté ben is kö zvetett módon nyilvánul meg.
Oldóhatása ré vé n a talaj szemcsé iből mé rgező fé meket oldhat ki, amelyek kö zül a talaj
agyagásványaiból felszabaduló alumíniumion a legkellemetlenebb a nö vé nyek számára. A
szabad alumíniumion ugyanis gátolja a gyö ké rsejtek osztódását, é rzé kennyé teszi a
nö vé nyeket a másodlagos fertőzé sekre. A savas eső erdőpusztító hatása is a talajö sszeté tel
kedvezőtlen változására vezethető vissza.

Mé rgező fé mtartalmú hulladé kok

 80

Nem minden fé met tartalmazó hulladé k jelent kiemelt veszé lyt a kö rnyezetre, viszont
számos fé mről bebizonyosodott, hogy súlyos kö rnyezetkárosodást okoz, ha beé pül a
bioszfé ra kö rfolyamataiba.

A szerves vegyületek, mint ahogy azt az előzőekben láttuk, előbb vagy utóbb biológiailag
vagy ké miailag lebomlanak. A fé mek azonban nem bomlanak le, csak megváltoznak, sőt
gyakran mé rgezőbb hatásúvá alakulnak át, é s stabil vegyületeik nagy távolságokat tesznek
meg (ionvándorlás). A bioszfé ra fé mszennyeződé sé nek legfőbb veszé lye a biológiai
koncentrálódás lehetősé ge a táplálé klánc vé gé n, amely az é lő szervezet pusztulásához is
vezethet.

A biológiai dúsulás lehetősé gé re a tragikus kimenetelű Minamata-kór hívta fel a figyelmet

az 1950-es é vekben. A japán Minamata-ö bö l halászain súlyos megbetegedé seket é szleltek,
é s eredetükre csak akkor jö ttek rá, amikor az ö bö lbeli tengeri madarakon é s macskákon is
hasonló tünetek jelentkeztek. A gyanú a kö zö sen fogyasztott táplálé kra, a halra terelődö tt,
amely mint kiderült, jelentős mennyisé gű higanyt tartalmazott. A higanyt tartalmazó
hulladé kot a kö zeli mű anyaggyár helyezte el az ö bö lbe.
A fé mtartalmú hulladé kok kö zül a krómot, kadmiumot, ónt, ólmot é s higanyt
tartalmazóakat tárgyaljuk, abból a szempontból, hogy milyen hatással van rájuk a
kö rnyezet, ill. azok milyen változásokat idé zhetnek elő.

Kró m
Á ltalában úgy ismerjük, mint inert anyagot, amely dekorációs vagy vé dőré tegké nt
használatos. Kiváló korrózióállósága miatt az acé l ö tvö zőanyaga. Oldható sói a kromátok,
amelyeket számos technológiai folyamatban használnak. A krómtartalmú hulladé kok
eseté ben a króm(VI)ion kiszabadulása jelent gondot, mivel nagymé rté kben mé rgező,
továbbá rákkeltő hatása is ismert. A króm(VI)ion azonban erős oxidálószer, így a talajban
é s a vízben található szerves anyagokat oxidálja, mikö zben kevé sbé mé rgező
króm(III)ionná alakul át amely oldatban hidroxid formájában kicsapódik.

Kadmium
A kadmium ké miailag a cinkhez hasonló. A cink nem mé rgező, de a kadmium az egyik
legmé rgezőbb nehé zfé m. Az ipari hulladé kok gyakran tartalmaznak kadmiumot, pl.
bizonyos narancsszínű vagy piros festé kek kadmium-szulfidot vagy szelenidet. Bár ezek a
vegyületek jóré szt oldhatatlanok, ez a tulajdonságuk nem felté tlenül jelenti azt, hogy
biológiailag inertek. Számos bakté rium ismeretes, amely a szervetlen szulfidokat oldható
szulfátokká oxidálja. Az eddig ismert legsúlyosabb kadmium-mé rgezé s Japánban tö rté nt
(Itai-Itai kór), amikor is a lakosság olyan rizstől betegedett meg, amelyet egy
kadmiumbánya hulladé k vize által szennyezett folyóból ö ntö ztek termeszté sekor.

Ón, ó lom
Nagyon sokfé le hulladé k tartalmaz ónt, pl. a konzervdobozok fé mónt, a tartósítószerrel
kezelt fa gombaö lő szereket, a PVC szerves ónvegyületeket. A szerves ónvegyületek
ö nmagukban mé rgezők, azonban kö rnyezeti hatásra mikrobiológiai é s fotoké miai
folyamatok során viszonylag gyorsan lebomlanak szervetlen ón-oxidra vagy valamilyen
sóra, amely már nem mé rgező.
 81

A kö rnyezetbe kerülő ólom nagyobb ré sze a kö zlekedé sben elé getett üzemanyag
ólomtartalmából származik. Ólomtartalmú hulladé k lehet a bázisos ólom-karbonátot
tartalmazó fehé r, ólom-kromátot tartalmazó sárga é s ólom-oxidot tartalmazó vö rö s
festé kmaradvány. Miután gyermekek eseté ben sok ólommé rgezé s tö rté nt az
emé sztőrendszerbe jutott festé kré szecské k miatt, az ólomtartalmú festé kek helyettesíté sé re
számos más anyagot alkalmaznak.

Higany
A higanytartalmú hulladé kok a higanyt szerves é s szervetlen higanyvegyületek, fé mhigany
alakjában tartalmazhatják. A villamos ipar, az elektrolitikus alkáli-klorid-gyártás, a
fogászat főleg fé mhigany tartalmú hulladé kot termel, a mezőgazdaság é s a gyógyszeripar
szerves é s szervetlen higanyvegyületekkel szennyezheti kö rnyezetünket.

Az elemi higany a másik ké t csoporthoz ké pest kevé sbé mé rgező. Jelentős gőznyomása
miatt gyorsan párolog. Mivel a fé mhigany (pl. fogászati amalgám) szájon keresztül nem
fejt ki mé rgező hatást, ezé rt az ilyen jellegű szennyezé sekre korábban nem fektettek kellő
hangsúlyt. Ma már ismeretes azonban, hogy a fé mhigany-tartalmú hulladé kok azáltal
válnak veszé lyessé , hogy biológiai úton vízoldható vegyületekké alakulnak át.

A szerves higanyvegyületek eredeti alakjukban is igen mé rgezők, mivel zsíroldhatók, é s a

magasabbrendű szervezetek nem tudják lebontani, ill. kiválasztani. Emiatt jelentős a
felhalmozódás veszé lyes a táplálé kláncolaton keresztül.

A higany a termé szetben ké miai é s mikrobiológiai reakciók sorozatán keresztül egy

é rdekes kö rforgásban vesz ré szt. A szervetlen higany-szulfidot (HgS) mikroorganizmusok
oldható higany(II)sókká tudják alakítani, amelyek bizonyos bakteriális enzimek hatására
elemi higannyá redukálhatók. A ké pződö tt elemi higany vagy elpárolog, vagy a jelen levő
higany(II)kationnal egyensúlyt teremtő reakció során higany(I)só ké pződik.

A higany(II)iont bizonyos bakté riumok kobalttartalmú koenzimjükkel (B12-vitamin)

metilezni tudják, é s metil-higany-kation (CH3Hg+) vízoldható, így a vizes fázisból az é lő
szervezetek által kö nnyen felvehetővé válik, é s beé pül a táplálé kláncolatba.

A metil-higany ionos formában (CH3Hg+) vízoldható, így a vizes fázisból az é lő

szervezetek által kö nnyen felvehetővé válik, é s beé pül a táplálé kláncolatba. A dimetil-
higany [(CH3)2Hg] illó vegyület a lé gkö rbe párolog, ahol fotobomlás során elemi higany
ké pződik.

Ez a termé szetes kö rfolyamat a higanytartalmú hulladé kok lerakása szempontjából igen

fontos tanulság. Nevezetesen a fé mhigany é s a szervetlen higanyvegyületek ugyanolyan
veszé lyes anyagok, mint a szerves higanyvegyületek, ugyanis a fé mhiganyból é s a
szervetlen higanysókból is ké pződhet termé szetes kö rülmé nyek kö zö tt a testszö vetekbe,
külö nö sen az agyszö vetbe beé pülő metil-higany-kation.

Különböző fé meket együttesen tartalmazó hulladé k

A külö nbö ző fé meket együttesen tartalmazó hulladé k kategóriájába tartozik a szé ntüzelé s
hulladé ka a salak é s a hamu. A szé n számos elemet tartalmaz, igaz csak nagyon kis
 82

koncentrációban. Az eltüzelé s után visszamaradó salakban, hamuban azonban ezek a

fé mek feldúsulhatnak.

Ezek az elemek általában oxidok, szilikátok alakjában jelennek meg. A savas esőnek kitett
salakból azonban igen nagy mennyisé gű nehé zfé m oldódhat ki, amely külö nbö ző
reakciókban vehet ré szt.
 83

4.2.4.3. Hulladé khasznosítás

A hulladé khasznosítás az a technológiai tevé kenysé g, amelynek során az eredeti

rendelteté sük szerint tovább nem használható anyagokat kö zvetlenül (átalakítás né lkül,
eredeti állapotban) vagy kö zvetve (átalakítást kö vetően), a termelé si vagy szolgáltatási
folyamatok kezdeté n ré szben vagy teljes egé szé ben a forgalomba hozatal é s a
kö rnyezetvé delem kö vetelmé nyeinek, valamint a felhasználók igé nyeinek megfelelő
termé kké (annak lé nyeges ö sszetevőjé vé ) alakítják.

A hasznosítási eljárást kö vetően a hulladé k mint másodnyersanyag, ill. energiahordozók

vagy mint fé lké sz, ill. ké sztermé k kerül vissza a termelé si folyamatba, esetleg kö zvetlen
felhasználásra.

A hulladé khasznosítás maradé k anyagai további ártalmatlanítást igé nyelnek.

A hulladé khasznosítás gazdasági vonatkozásai

A termelé s során munkát é s energiát fordítanak arra az anyagra is, amely vé gül nem é pül be
a ké sztermé kbe. Ha a hulladé kot nem hasznosítják, az említett ráfordítások a társadalom
számára elvesztett é rté kek, az újratermelé s kö ltsé geit nö velik é s a fogyasztót terhelik.

A hulladé kok hasznosítása mellett jelentős gazdasági é rdekek is szólnak. A magyar

gazdaság ö sszes termelé si kö ltsé gé nek anyaghányada 67%. Ebben a hasznosított
hulladé kok aránya kb. 5%. A termelé si folyamatok során felhasznált nyersanyagnak
ugyanakkor mintegy 65%-a a hulladé kban jelenik meg. A további 35% a felhasználás
kö vetkezté ben hosszabb-rö videbb idő után hulladé kká válik.

A hulladé k hasznosítása a kö vetkező előnnyel jár:

− csö kkenti a nyersanyagforrások kitermelé sé t;

− nem terheli a termé szeti é s az é pített kö rnyezetet;
− energia-megtakarítást jelent, mert a hulladé kból származó másodnyersanyagok
feldolgozása általában kevesebb energiát igé nyel, mint az eredeti nyersanyagok
átalakítása.

Az elmúlt é vtizedek tapasztalatai alapján a kö vetkező időszakban meg kell vizsgálni, hogy
a rendelkezé sre álló nyersanyagké szletek mennyi ideig ké pesek az igé nyeket kielé gíteni.
Ennek megfelelően cé lszerű kidolgozni azokat a technológiai eljárásokat, amelyek során a
másodnyersanyagok a termelé s kiindulási anyagaivá válhatnak.

Né hány gyakorlati pé lda a másodnyersanyagok felhasználására:

A másodnyersanyag felhasználásával járó energia-megtakarításnak számottevő gazdasági
előnyeit é rzé kelteti a 4.7. táblázat, amely 1 tonna (elsődleges ill. másodlagos) nyersanyag
felhasználásának energiaigé nyé t mutatja be külö nbö ző iparágak területé n.
 84

4.7. táblázat
1 t anyag felhasználásának energiaigé nye
(109 J/t)

Iparág Másodlagos Első dleges

nyersanyagok nyersanyagok
Papírgyártás 2,94 6,3...10,5
Mű anyagipar 0,42 2,94
Ü vegipar 1,26 11,76
Acé lgyártás 2,52 25,2
Alumíniumgyártás 8,40 58,8

A hulladé khasznosítás környezetvé delmi vonatkozásai

A hulladé khasznosításnak a gazdasági előnyö kö n kívül jelentős kö rnyezetvé delmi haszna

is van. Ezek az alábbiak:

− a hasznosításra kerülő hulladé k üzemi átmeneti tárolása tö bb esetben

megtakarítható, ezáltal a kö zvetlen szennyezé s é s a káros hatás megelőzhető;
− lé nyegesen csö kken az elszállítandó hulladé k té rfogata é s tö mege;
− a hulladé khasznosítással megelőzhető a hulladé k ellenőrizhetetlen kö rülmé nyek
kö zö tti elhelyezé se a kö rnyezetben;
− csö kken a lerakásra szóba jö hető területek igé nybevé tele, ill. a szennyeződé s;
− a hasznosítás lé nyegesen kisebb kö rnyezetszennyeződé ssel jár, mint a jelenleg
leggyakrabban alkalmazott lerakás, ill. é geté s;
− csö kkenti a megbetegedé si, fertőzé si veszé lyeket.

Ö sszessé gé ben a hulladé khasznosítási technológiák szervezett, ellenőrzö tt alkalmazásával

megelőzhető é s csö kkenthető a potenciális szennyezé s veszé lye. Az adott hulladé k nem
válik szennyező anyaggá, é s ezáltal megelőzhető a gyakran visszafordíthatatlan
kö rnyezetkárosítás (4.8. táblázat).

4.8. táblázat
A hulladé khasznosítás elő nyei

A környezetkárosodás Papír Alumínium Vas é s acé l

Csökkenté se
Az energiafelhasznás csö kkenté se, % 30...55 90...95 60...70
A selejt é s hulladé k csö kkenté se, % 130 100 95
A levegőszennyezé s csö kkenté se, % 95 95 30
 85

A települé si hulladé k hasznosítása

Szilá rd hulladé k
A települé si szilárd hulladé k hasznosítása ké t úton kö zelíthető meg:

− a háztartásokban keletkező hulladé kot vagy a keletkezé s helyé n, vagy adott

gyű jtőhelyen az erre a cé lra rendszeresített edé nyzetben cé lszerű a főbb
ö sszetevők szerint külö n egymástól elválasztva gyű jteni (szelektív
hulladé kgyű jté s);
− a vegyesen keletkező é s ö sszegyű jtö tt háztartási hulladé kot adott speciális
anyaghalmazké nt kezelik, szé tválogatják vagy a hulladé ktö meget együtt
hasznosítják.

A települé si szilárd hulladé k hasznosításának főbb technológiai eljárásai:

− a hulladé k-ö sszetevők mechanikai szé tválasztása, tisztítása é s előké szíté se ipari
nyersanyaggá;
− a szilárd hulladé k biológiai lebontása;
− a szilárd hulladé k energetikai hasznosítása.

A települé si szilárd hulladé k biológiai úton való hasznosítása ké tirányú lehet:

− a hulladé k komposztálása (aerob lebontás);

− a hulladé k anaerob lebomlása során keletkező ún. biogáz hasznosítása.

Tö bbé ves kutatási-fejleszté si munka eredmé nyeké ppen már rendelkezé sre állnak azok az
eszkö zö k, amelyekkel elmé letileg a hulladé kból az ö sszes hasznosítható komponens
viszavezethető lenne. Gyakorlatilag azonban meg kell elé gedni (elsősorban gazdasági
korlátozó té nyezők miatt) azoknak a komponenseknek a visszanyeré sé vel, amelyek
ré szaránya a hulladé kban jelentős é s mint másodnyersanyag viszonylag jól é rté kesíthető.

Folyé kony hulladé k

A települé si folyé kony hulladé k kezelé sé nek fő területe a mezőgazdasági elhelyezé ssel
egybekö tö tt hasznosítás.

A hasznosítási technológiák lé nyegé ben az elhelyezendő hulladé k halmazállapotától

függően változnak.

A kö zcsatornába nem jutó folyé kony hulladé k, valamint a folyé kony szennyvíziszap
ártalmatlanítására hazánkban is elterjedt módszer a kevert trágya előállítása.
Alkalmazásával nemcsak az ártalmatlanítás gondjait csö kkentik, de a kapott szerves trágya
mezőgazdasági elhelyezé sé vel a hulladé kot hasznosítják.

A kevert trágya előállításához felhasználható alapanyagok:

− lakóházak, üzemek vagy kö zinté zmé nyek (vízö blíté ses vagy vízö blíté s né lküli)
folyé kony hulladé kgyű jtő berendezé seinek tisztítása során kitermelt fekália;
 86

− a települé si (kommunális) szennyvíztisztítókban a lakóházak é s üzemek vagy

kö zinté zmé nyek folyé konyhulladé k-gyű jtő berendezé seinek tisztítása során
kitermelt nyers- vagy kirothasztott iszap;
− az ipari üzemek szennyvíztisztítójából kikerülő, trágyaké szíté sre alkalmas, nem
mé rgező szerves iszap (szeszgyári, húsipari, cukorgyári iszap).

A keverőanyagokat a felsorolt folyé kony hulladé kok felszívatására, keveré sé re használják.

Felhasználható bármilyen keverőanyag, ha általa a szabvány szerinti trágyaminősé g
elé rhető. Ilyen keverőanyag a tőzeg, lápfö ld, a kukoricaszár a fű ré szpor stb. (E té makö rt
é rintjük a biológiai hulladé kkezelé s kapcsán is.)

A termelé si hulladé k hasznosítása

Fé mek (vas, színesfé mek)

Legnagyobb mennyisé gű a vas- é s acé lhulladé k kohászati hasznosítása.

Az acé lmű vek ré szesedé se az ö sszes hulladé k vas felhasználásában tö bb mint 80 %, a

vasö ntö dé ké alig haladja meg a 10 %-ot. A vas- é s acé lhulladé k felhasználásában tehát az
acé lgyártásnak van dö ntő szerepe. Az acé lgyártási technológiák fejlődé se azonban időről
időre változik, é s ez szabja meg a vas- é s acé lhulladé kra vonatkozó mennyisé gi é s
minősé gi igé nyeket. A hagyományos Siemens-Martin-eljárások 50% kö rüli acé lhulladé k-
hányaddal termelnek, az elektromos ívkemencé k 60...80% a hulladé kot igé nyelnek, az LD
konverteres acé lgyártás pedig max. 30%-ot kitevő hulladé khányaddal dolgozik. A világ
acé ltermelé sé nek strukturális átalakulására az SM-acé l termelé sé nek rohamos csö kkené se
egyben a konverter acé l, valamint az elektroacé ltermelé s uralkodóvá válása jellemző.

Jelentős az alumínium é s a színesfé mek beolvasztással törté nő újrahasznosítása is. A

beolvasztás ebben az esetben is csak ipari alapanyagot vagy fé lké sztermé ket szolgáltató
technológia. A ké sztermé kké válás általában újraö nté st, extrudálást vagy más, pl.
forgácsoló megmunkálást igé nyel, amely már csak kö zvetett hulladé khasznosítási
eljárásnak tekinthető.

Speciálisan hulladé khasznosítási technológiának számít a hulladé k akkumulátorok

ólomtartalmának beolvasztásával ólomtö mb fé lké sztermé k vagy más termé k előállítása.
A hulladé k akkumulátorok ólomtartalmának beolvasztását elsősorban az ólom
elkülö níté se, ill. az ólomcellák felületé n levő szulfátré teg nehezíti.

Ré zhulladé k újraolvasztására forgódobos kemence használatos, bár aknás kemencé k is

használhatók é s ezekkel kombinálhatók.

Miután igen sokfé le ré zö tvö zet van, ezé rt az ö sszeté tel meghatározása gyakran bonyolult
fé manalitikai feladat.

Papírhulladé k
A papírhulladé k hasznosítása kiválogatás, ill. gyű jté s, osztályozás után né gy területre
osztható: papíripari, é pítőipari, mezőgazdasági é s egyé b felhasználásra.
 87

A legtö bb papírhulladé kot a papíriparon belül a csomagolóanyag- é s

hullámlemezgyártásban használják fel. Az újságpapírok gyártásában 30%-nál tö bb
előké szített, festé ktelenített hulladé k papír felhasználható. A szürkelemez-gyártásban a
hulladé k papír feldolgozásának hagyománya van, mivel nem igé nyes a hulladé k papír
minősé gé re, a gyártáshoz leggyengé bb minősé gű papírhulladé k is felhasználható.

A papírhulladé k feldolgozásakor a kö vetkező munkafolyamatok külö nbö ztethetők meg:

− az anyag feloldása (vízzel puperben);

− az anyag osztályozása é s megtisztítása az idegen anyagoktól (zsinór, drót,
mű anyag stb.) rostán, centrifugán való átereszté ssel;
− színteleníté s, fehé ríté s kimosással vagy flotálással;
− finomosztályozás szálhosszúság szerint;
− nemesített másodnyersanyag előállítás.

A gyengé bb minősé gű é s nö vekvő mennyisé gű hulladé k papír beadagolása a nyersanyagba

tö bb gondot okoz a papíriparnak. Ennek megoldására azé rt is fel kell ké szülni, hogy nagy
hasznosítási hányadot é rhessenek el. A feldolgozás során gondot okozhatnak az egyre
gyakrabban alkalmazott mű anyagalapú bevonatok é s ragasztók, amelyek nem oldhatók fel
gazdaságosan vegyszerekkel. További gondot jelent a nyomdatechnika átalakulása folytán
kialakított új festé kek minősé gi változása is.

A papírhulladé k é pítőipari hasznosításával egyre jobban előté rbe kerül a

gipszkartongyártás.

Külö n terület a papírhulladé k cellulóztartalmának fermentációs feldolgozása takarmánnyá,

tápkeveré kké , adott esetben ipari etanollá.

A cellulózrostok speciális kezelé se után a szennyvizek olajmentesíté sé re is alkalmas

felszívatóanyagot lehet előállítani.

Műanyaghulladé k
A mű anyagok hasznosításának lehetősé gei három fő csoportba oszthatók:
− termé szetes lebomlás;
− mestersé ges lebontás;
− regenerálás.

A mű anyaghulladé k hasznosításának leghosszabb útja, ha a termé szetes lebomlás ré vé n

keletkező anyagok nö vé nyi tápanyagké nt, mint mezőgazdasági eredetű alapanyagok (pl.
cellulóz) nyersanyaga jelenik meg.

Az ilyen jellegű megoldások ké t csoportra oszthatók: az egyik a fizikai-ké miai hatásra

(napfé ny) elbomló, a másik a mikrobiológiai úton (talajban) lebontható mű anyagok
előállítására tö rekszik.
A mű anyaghulladé k hasznosítása mestersé ges lebontással - ez előbbi megoldásokkal
szemben - már jelentős gazdasági előnyö ket nyújt a hulladé k é rté kesíté sé nek. A lebontás
 88

gyű jtőfogalmába az oldás, a depolimerizálás é s a termikus krakkolás, vagy más szóval

pirolízis sorolható.

A harmadik hasznosítási csoportba sorolhatók a mű anyaghulladé k regenerálási eljárásai.

A mű anyaghulladé k regenerálási eljárásait lé nyegé ben ké t csoportba kell osztani: a kevert

é s a szennyezett mű anyaghulladé kot hasznosító technológiák csoportjára é s a típusazonos,
tiszta, hőre lágyuló mű anyaghulladé k hasznosítási eljárásaira.

A vegyes mű anyaghulladé kot hasznosító technológiák is csak akkor valósíthatók meg, ha a

keveré k legnagyobb ré sze hőre lágyuló mű anyag (min. 50%-a). Ha ez a hányad tö bb
külö nbö ző típusú mű anyagból áll, akkor a keveré kben mé g nagyobb a hőre lágyuló
mű anyag aránya (85...90%). A vegyes mű anyaghulladé k hasznosításának ké t fő ké rdé se: az
ún. ö sszefé rhetősé g é s a megfelelő kilágyítási hőmé rsé klet megválasztása.

Vegyes mű anyaghulladé k hasznosítására jelenleg tö bb speciális berendezé st forgalmaznak.

A vegyes, tisztított é s típusazonos műanyaghulladé k a hagyományos technológiai

berendezé sekben az eredeti (reguler) anyaghoz bizonyos hányadban adagolva jól
visszaforgatható. (Ez alól csak a PVC kivé tel, amelynek a termikus degradációja
kedvezőtlen hatású.)

Az ilyen technológiákat hazánkban is szé leskö rű en alkalmazzák:

− frö ccsö nté s,

− extrudálás,
− sajtolás.

A mű anyaghulladé k hasznosításából ké szíthető termé keke é s az alkalmazási területeket a

4.9.táblázatban foglaltuk ö ssze.

Gumihulladé k
A szilárd fogyasztási gumihulladé k hasznosítási eljárásait tekintve a legelterjedtebb az
elhasznált gé pkocsi-gumiabroncsok újrafutózással vé gzett felújítása. A gumiőrlemé ny
hulladé k bekeveré ssel való hasznosítása szinte korlátlan lehetősé get kínál sportpályák é s
játszóterek burkolatának elké szíté sé hez, de kiaknázatlan lehetősé gek vannak az é pítőipar
területé n is: alkalmazható é pületek alapozására, tetőszigetelé sre, padozatok é s
padlóburkolatok kialakítására is.

A használt gé pkocsi-gumiabroncsokból ké szült őrlemé ny é s bitumen vagy aszfalt keveré ke

é rté kes anyag az úté píté s számára.
 89

4.9. táblázat
A műanyaghulladé kok hasznosításával ké szített termé kek,
é s felhasználási területeik szerinti csoportosításuk

Felhasználási terület Termé k

Csomagolás, szállítás Kábeltároló dobok, raklapok, tárolóedé nyek, rö gzítőkarók

Építé szeti é s szerkezeti anyag
Építé szet
acé ltermé kekhez
Kö nnyű fal- é s mennyezetburkolat, tetőszigetelő
alapozóanyag, szellőző sajátságú aljzat- é s fö dé mburkoló
anyag, tetőcseré p, lemezek, vé dőfedelek

Póznák, rudak, idomok Határmezsgye-jelö lők, kitű zőpóznák, jelö lőrudak,

támpillé rek, támkarók facsemeté khez, golfpályajelö lő rudak,
virágágyak keríté se, vasúti kereszteződé sek párnafái

Lemezek Úté pítő gyé ké nyfonat, fö ldcsuszamlás- é s talajerózió-gátló

lemezek, járdák, vé dőlemez betongyárakhoz, robbantószer-
tárolóhüvely, kábelvé dő lemez

Rudak é s lemezek Kertek, parkok keríté se, asztalok, szórakozóhelyek é s

sportlé tesítmé nyek berendezé sei, ütkö zőbak, keríté skorlát

Párnafa Betemetett csö vek vé delmé re, vasúti talpfa, párnafa

kábelekhez

U szelvé nyek, csö vek stb. U alakú vé dőtokok, csö vek, kábelcsatornák

Egyé b Dobozok, fedelek, kupakok, fakalapács, dö ngö lő,

szennyvízgyű jtők, gáz- é s villanyórák burkolótokozata,
fö ldcsuszamlás-gátló ácsolatok, futóhomok ellen vé dő lemez

Mezőgazdaság Keríté s é s rudak a háztáji bekeríté sé re, tartóelemek

hajtatóházakhoz, U alakú ö ntö zőcsö vek, vízelvezető
csatornák disznóólakhoz, csíráztató, virágcseré p,
gombatermesztő tálca, vö drö k

Halászat Halketrecek, -tárolók, -farmok, polipcsapda, bóják, tutaj,

etető- é s csalikosár halfarmokhoz, fené khálósúlyok

Egyé b Vízelvezető elemek, keré ktartó, é kek, hajtótartó állvány,

kormányszerkezet-vé dő elemek, díszíté sek, cipősarkok,
strandcipő-alapanyag, PVC-lemezek, regranulátum
 90

Ü veghulladé k
A hulladé küvegek hasznosítása háromirányú folyamat: az újratö lthető (beté tdíjas)
üvegpalackok hasznosítása, visszairányítás az üvegiparba beolvasztásra, ill. az egyé b cé lú
hasznosítás.

A használt üvegek hasznosításának előfelté tele az üvegek tiszta állapota. A tisztítást vizes
mosással forgódobban vé gzik, é s ezután kerülnek a palackozóüzembe.

A hulladé küvegeket beolvasztás után palackok é s ipari üvegtáblák ké szíté sé re használják.

Az üvegipar nyersanyagának jelenleg 10...50%-a üvegcseré p.

Az ö blö süvegek gyártásakor az üvegtö rmelé knek meghatározott minősé gű nek é s

tisztaságúnak kell lennie. A hulladé küvegek szín szerinti osztályozása ma már optikai
elven mű kö dő berendezé sekkel megoldható. A szín szerinti szé tválogatás azé rt fontos, mert
a színek szerint szé t nem válogatott üvegből csak zö ld üveg ké szíthető. A laboratóriumi
vizsgálatok, é s a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az üveghulladé k
tö bbfé leké ppen alkalmazható az üvegiparon kívül is: pl. az é pítő- é s úté pítő iparban. Az
úté píté s során az üvegcserepet megfelelő mé retű re zúzzák, cementtel vagy bitumennel
keverik, é s az útfelületre terítve lehengerlik. Ez azt jelenti, hogy tulajdonké ppen a
kőzúzalé k egy ré szé t őrö lt üveghulladé kkal helyettesítik. Az üvegaszfalt tartóssága é s
é rdessé ge a szokásos forgalmi felté telek mellett a legtö bb esetben a hagyományos
aszfalté nál jobb vagy azzal egyené rté kű .

Az őrö lt hulladé küveg igen sokré tű en alkalmazható az é pítőiparban is. A cementhez kevert
üvegőrlemé ny nö veli a nagy tö megű betontestek, gátak stb. szilárdságát. A betonhoz
adalé kanyagké nt adott, finomra őrö lt üvegpor lassítja a betonban vé gbemenő termé szetes
vegyi folyamatokat, így nö veli a beton tartósságát. Az üveg mint adalé kanyag a
falazóelemek gyártásához szinté n jól bevált.

Hulladé küvegből olvasztás után szálhúzással hőszigetelő üveggyapot állítható elő.

Textilhulladé k
A textilhulladé k alapanyag szempontjából termé szetes é s mestersé ges elemi szálak
keveré ké ből álló anyagokké nt osztályozható. A textilhulladé k hasznosítása elsősorban az
alapanyag jellegé től függ. A pamutalapú textilhulladé k hagyományos felhasználója a
papíripar.

A pamuthulladé kot - mint cellulóz-alapanyagot - az őrlé s, feltárás után a legkiválóbb

minősé gű ún. merített papírok gyártására használják. A pamut jó nedvszívó hatását
hasznosítják a textilhulladé kok ipari tisztítórongyké nt való alkalmazásakor (ún. gé prongy).
A pamut alapanyagú textilhulladé k egyé b felhasználási területe az é pítőipar. A textíliát
té pőgé pekkel felté pik, laza, vattaszerű ”paplant”alakítanak ki, gombaö lő vegyi anyagokkal
kezelik é s sajtolják. A sajtolt anyagot nátron- vagy kátránypapír kö zé helyezve hő- é s
hangszigetelő elemeket állítanak elő.
 91

Bőrhulladé k
A feldolgozóipari szabási bőrhulladé k az alapanyagon kívül számos segé danyagot (cserző-,
kenő-, oltóanyagokat, színezé keket, pigmenteket) tartalmazhat. Az eddigi hasznosítási
tö rekvé sek fő iránya:

− krómcserzett maradé k aprítása é s hasznosítása talajjavító anyagké nt;

− krómkinyeré s megoldása vegyszeres kezelé ssel, a krómmentesített bőrhulladé k
hasznosítása fehé rjetartalmú takarmánytáppá;
− a bőrhulladé k aprítása é s - a papíripari technológiáknál említett - hidropulperes
kezelé se. Az így kapott pé pes anyagból szitaszö veten felszívatva, majd szárítva
sokoldalúan hasznosítható anyag állítható elő.

A bőrhulladé k fehé rjetartalma az irányított hidrolízis után takarmánytápké nt is

hasznosítható. Az ilyen jellegű felhasználás főké nt a krómcserzé s né lküli hulladé kok
eseté ben javasolható.

Galvá nfürdő, -iszap, pá clé

A galvánfürdők é s galvániszapok, valamint a külö nbö ző páclevek a fé mtartalmú
hulladé kok speciális anyaghalmazát alkotják. Tulajdonságuk lé nyegé ben az alkalmazott
felületkezelé si, ill. az azt kö vető szennyvíz-kibocsátási technológiától függ.

A galvániszapok keletkezé sé nek üteme külö nbö ző, mennyisé ge ún. takaré k-ö blítő
eljárásokkal csö kkenthető, az így megfogott elektrolitoldat kö zvetlen visszaforgatható.
Elsőrendű cé l tehát az adott technológia felülvizsgálata é s a szüksé ges előkezelé si
fokozatok beé píté se, hogy miné l kevesebb fé m kerüljö n a csatornahálózat útján a
szennyvíztisztítóba, majd a termé szeti kö rnyezetbe.

Az adott csatornahálózat jellegé ből, ill. az adott felületkezelő üzemben alkalmazott

gyártástechnológia jellegé től függően (csak egyes fé mbevonatok ké szülnek vagy tö bbfé le
bevonatké pzé s folyik) a galvánfürdők é s -iszapok is - minősé güket tekintve - ké tfé lé k:

− szelektíven kezelt (túlnyomóré szt egy fé met tartalmazó) hulladé k;

− vegyes galvánfürdő é s -iszap.

A vegyes galvánfürdő é s -iszap hasznosítása - bár tö rté ntek jelentős kísé rletek - hazánkban
nincs megoldva.

A fejlett ipari országokban az é rté kes színesfé mek kinyeré sé re számos eljárást fejlesztettek
ki. Pé ldául:

− ezüst kinyeré se vasforgácson (acé lgyapoton) áteresztve;

− ezüst leválasztása csapadé kké pzé ssel;
− az ioncseré s, ill. elektrolízises visszanyeré s speciális katód alkalmazásával;
− a kadmium kicsapása, ill. ioncsere kinyeré se;
− a króm kinyeré se oxidálással, majd ezt kö vetően elektrolízissel;
− a ré z kinyeré se folyadé k-folyadé k extrahálással;
 92

− a nikkel kinyeré se ioncseré vel.

Olajtartalmú hulladé k
A kőolajiparból é s a kőolajtermé kek felhasználásából származó hulladé kok hasznosítása is
tö bb esetben megoldható, bár a teljes kö rű vizsgálatok időigé nyessé ge miatt tö bb eljárás
mé g csak biztató kísé rletnek számít.

Az olajos iszapok é s az olajfelszívató anyagok (olajos rongy, olajos homok, fű ré szpor)

hasznosítására tö bb eredmé nyes eljárást dolgoztak ki. Ezek főbb típusai:

− mezőgazdasági hasznosítás;
− té glaipari hasznosítás é s
− biogáztermelé s.

A mező gazdasági hasznosítási eljárások tö bbirányúak:

− az olajos-vizes hulladé k fáziselválasztása, a vízfázis határé rté k szerinti kezelé se

(kö zcsatornába engedé se). Az olajos iszap kezelé se speciális olajfaló
mikroorganizmusokkal, é s az é rlelé si idő után elhelyezé se adott mezőgazdasági
talajon;
− a hagyományos trágyakezelé si eljárással kombinálják az olajos iszap lebontását, é s
a kapott termé ket előkezelé s után kö zvetlenül a talajra terítik;
− a trágyakezelé si technológiát biogiliszta alkalmazásával tovább korszerű sítve a
kapott biomassza é rté kesebb tápanyagforrás;
− az olajos iszapokat speciális mikrokultúrával kezelve kö zvetlen a talajon helyezik
el.

A té glagyártási hasznosítás során az olajos iszapot megfelelő arányban az agyagba keverik

é s kié getik. Ezáltal tüzelőolaj takarítható meg, másré szt a té gla porozitása is kedvezően
alakul. Az eljárást hazánkban is elterjedten alkalmazzák.

A biogáz-elő állítással kombinált hasznosítás tö bb rendezett lerakótelepen megvalósított

eljárás. Lé nyege, hogy az olajos rongy, fű ré szpor, homok a szemé ttel keverve anaerob úton
lebomlik, é s nagy fű tőé rté kű biogázzá alakul.

Az emulziók hasznosításának alapfelté tele a külö nbö ző emulziók szelektív gyű jté se. A
fé mmegmunkálás során kizárólag ”olaj a vízben” (o/v), a kompresszorokban ”víz az
olajban”(v/o) típusú hulladé kemulzió keletkezhet. A bontás során keletkező olajos fázis
fáradt olajké nt é rté kesíthető. A vizes fázis a bontás hatásfokától függően a kö zcsatornába is
elvezethető.

A kisózás é s/vagy savazás az emulziók megszünteté sé nek legré gebben ismert é s mű velt
módja. Az alkalmasnak kiválasztott sót (sókeveré ket) vagy savat adagolva a rendszerhez az
emulgeált fázis kicsapódik. Az elektroforetikus (vagy gyakran elektrolitikusnak nevezett)
emulzióbontás során a cseppek koagulálását segíti az elektródok kö rüli pH-változás.
 93

Az emulziók desztillálással is bonthatók, ugyanis felfoghatók úgy, mint ké t külö nbö ző

forráspontú folyadé k keveré ke.

Salakhulladé k
A nagyolvasztósalak a kohászati technológia jellegé től függően változik, de mé gis nagy
tö megű é s é rté kesíthető anyag.

Számos országban használják úté píté sre, alapozásra, tö lté ské szíté sre. Miután a megőrö lt
salaknak ún. puccolánaktivitása is van, cement kö tőanyag is megtakarítható. A speciális
granulált salakot betonadalé kké nt alkalmazzák. Van olyan eset, amikor előkezelé ské nt
habosítják, ill. pelletizálják.

Külö n terület a cementipari adalé kké nti alkalmazása. Salaktípustól függően min. 5, max.
90% salaktartalom is elé rhető.

Más irányú hasznosítási terület a megolvasztott salak szigetelőanyaggá alakítása

(salakgyapot). A hazai salakok egy cseké ly hányadát felhasználják é pítőipari blokkok
előállítására, ill. a foszfáttartalmú salakot pedig mű trágyázásra.

A salakhasznosítás új területe a települé si hulladé ké gető mű ből kikerülő maradé kanyag

elhelyezé se. A települé si hulladé ké getők salakja olyan helyeken hasznosítható viszonylag a
leggazdaságosabban, ahol területfeltö lté s, ill. szigetelé s folyik é s nincs szüksé g aszfalt-
vagy betonborítás lé trehozására, mint pl. a gátaknál.

Erőművi pernye
Az erőmű vi pernye ö sszeté tele az adott tüzelőanyag (szé nfajta) jellegé től függ.

Az erőmű vi pernyé nek jó a puccolánaktivitása, (vagyis víz hatására a cementhez hasonlóan

kö t é s szilárdul meg). A gyakorlati hasznosítás során lé nyegé ben ezt a fő tulajdonságát,
valamint jó szorpciós kapacitását (nagy fajlagos felületé t) hasznosítják.

A hazai gyakorlatban a kö vetkező hasznosítási eljárások terjedtek el:

− cementipari felhasználása (a cement egy ré szé nek helyettesíté se pernyé vel;

pernyecement);
− pernye felhasználása úté píté shez (alsóbbrendű utak folyamatosan é pülnek
felhasználásával;
− pernye felhasználása tö ltőanyagké nt (az egri, ill. pé csi pinceüregek tö medé kelé se);
− pernyeblokkok előállítása é pítőelemké nt;
− a pernyebeton alkalmazása ipari hulladé kok beágyazására é s é pítőipari
felhasználásra.

Ö ntödei homok
Az ö ntö dei homokot regenerálása folyamán eredeti szemcsé s állapotába kell hozni, el kell
távolítani a port é s az esetleges fé mmaradványokat, kö tőanyag-maradványokat
A kö tőanyag eltávolítható:
 94

− mechanikusan, amikor a homokszemcsé k egymáshoz dö rzsö lé se, ütődé se

eltávolítja a szemcsé kről a kö tőanyagot, amit azután elszívnak. Ez a módszer a
kö tőanyagoknak csak 30...50%-át távolítja el;
− hevíté ssel 700...800 0C-on, oxidáló lé gkö rben, elé getve a homokban levő szerves
maradványokat. Ez a módszer a szerves vegyületekből álló kö tőanyagot teljesen
eltávolítja, de energiát fogyaszt é s a kö rnyezetet is szennyezi;
− mosással, vízben oldható kö tőanyag eseté n tisztán vízzel, a vízben nem oldódó
kö tőanyagok eseté n savval mossák a homokot. A mosás után a mosófolyadé kot a
kioldott anyagoktól meg kell tisztítani.

É píté si, bontá si hulladé k

Az é pítőanyagok nö vekvő felhasználása, ill. a bontásra kerülő é pületek, útszakaszok nagy
tö megű hulladé kainak hasznosítása külö n hasznosítási területké nt jelentkezik. (4.10.
táblázat)

A hulladé k tö bb lé pé sben hasznosítható, ehhez gyakran a helyszínen telepített

berendezé sekkel ké szítik elő:

− a hulladé k előké szíté se aprítással;

− a hulladé k osztályozása;
− a hulladé k minősé gé től függő további hasznosítása.

Vegyipari hulladé k
A ké nsav hasznosítása: A vegyiparban keletkező szervetlen folyadé kfázisú hulladé k
nagyobb ré szé t a szervetlen savak, ill. vizes oldatok ké pezik. Mennyisé gükné l fogva
külö nö sen jelentősek a ké nsavtartalmú hulladé kok. A külö nfé le technológiákból kikerülő
savhulladé kok 2...20 tö megszázalé kra felhígulnak: szervetlen sókkal é s szerves anyagokkal
szennyezettek.

A ké nsavtartalmú hulladé k fontosabb hasznosítási módjai a kö vetkezők:

− tö mé nyíté s;
− hulladé k savké nt való felhasználás.

Az olyan ké nsavhulladé k, amely csupán felhígult é s nem tartalmaz lé nyeges mennyisé gű

szennyező anyagot, tö mé nyíté s után visszavihető a felhasználási folyamatba. A
tö mé nyíté seknek ké t módja van, a bepárlás é s a ké miai vízelvonás.

A híg ké nsav bepárlását - kivé ve azokat a ritka lehetősé geket, amikor nagyobb mennyisé gű
hulladé kenergia áll rendelkezé sre - energetikai okokból nem alkalmazzák.

Annál inkább használatos a tiszta híg sav ún. feljavítása ké n-trioxiddal. A ké nsav
víztartalma ké n-trioxiddal savvá alakul. A folyamat a ké nsavgyártásban használthoz
hasonló abszorberben kivitelezhető. A megfelelő tisztaságú híg ké nsav zavartalanul
tö mé nyíthető ké n-trioxiddal.

A hazai ké nsavhulladé kot főleg a szuperfoszfát-mű trágya gyártásában használják fel.

 95
4.10. táblázat
É píté si, bontási hulladé kok felhasználása területei

Felhasználási területek
Anyag-
csoport Hidrauli-
Zajvé dő Nem Alé pít- Háttölté s, Vezeté k- Talajszi- Kötő anyag kusan kö- Bitumenes Bitumenes Beton-
falak kötött mé nyek felszórás árkok lárdítás né lküli hor- tött hordozó- fedő - é s hordo-
felüle- fel- és dozóré tegek hordo- ré tegek kötő ré tegek zóré te-
tű falak tölté se javítás zóré tegek gek
Aszfalt l l m m m m m m l l
Beton,
betonelem l l l l l l l l m l
Más
hidraulikus
kö té si
é pítőanyag l l l l l l l l m l
Termé skő,új
vagy használt
anyagok, pá-
lyakavics l l l l l l l l l l l
Kavics, ho- l l l l l l l m l
mok l l
Egyé b
ásványi l m l m m m
anyagok
Té gla, malter,
l l l m l l m m m
kőanyag
l - alkalmazása megengedett; m - alkalmazása felté telesen megengedett
 96

A sósavhulladé k hasznosítása: A gázfázisban ké pződő sósavhulladé k izoterm é s adiabatikus

abszorberekben nyelethető el. Ha a sósavgázból a szilárd ré szecské ket (szű ré ssel) é s a szerves
szennyező anyagokat (mosással, adszorpcióval stb.) kinyerik, é s az abszorpcióhoz megfelelő
tisztaságú vizet használnak fel, kiváló minősé gű , 33...35 tö megszázalé kos sósavoldat
ké szíthető. Ez kereskedelmi termé kké nt é rté kesíthető.

A szerves vegyipari eljárásokban keletkező sósavtartalmú vizes oldatok visszaforgatásához

tisztítják (adszorpció, desztilláció stb.) a savat, vagy ké miailag elbontják (oxidáció), é s az így
kapott klórgázt kinyerik.

A híg sav tisztítási módszere annak szennyezettsé gé től függ. Oldhatatlan - lebegő -
szennyezé seket tartalmazó savak dekantálhatók, szű rhetők. Oldható sószennyezé sek eseté ben
az oldat tisztítható ioncseré s eljárással vagy desztillációval.

A szerves oldószerek hasznosítása: Egyik gyakran alkalmazott eljárás a szakaszos

desztilláció é s a tisztított termé k visszajuttatása a termelé sbe. A desztilláció ipari alkalmazása
előtt azonban laboratóriumi vizsgálatok szüksé gesek a szennyezettsé g megíté lé sé hez, ill. az
oldószerelegy desztillálhatóságának meghatározásához.

A desztilláción alapuló hasznosítás külö nö sen a gyógyszer- é s festé kiparban, valamint egyes
klórozott oldószerek eseté ben a textiltisztítói szolgáltatásban (perklór-etilé n, ill. triklór-etilé n)
terjedt el.

A vörösiszap hasznosítása: A Bayer-fé le timfö ldgyártás mellé ktermé ke a vö rö siszap, amely

a lúgos feltárás miatt veszé lyes hulladé kké nt kezelendő, ezé rt külö nö s figyelmet kell fordítani
a hasznosítás vizsgálatára.

A vö rö siszapban feldúsuló ritkafö ldfé mek visszanyeré sé re eredmé nyes kísé rleteket vé geztek
az ö tvenes é vek kö zepé n. Ennek a kutatómunkának megvalósult ipari megoldása a
germánium, mint ritkafö ldfé m folyamatos előállítása a vö rö siszapból. Számtalan egyé b
hasznosítási kísé rlet is folyik, ezek azonban ipari alkalmazásra nem kerültek.

Ilyen fejleszté si kísé rletek voltak:

− a vö rö siszap kezelé se, a semlegesített anyagtö meg tö ltőanyagké nt való hasznosítása

úté píté sben;
− a vö rö siszap vastartalmának termikus hasznosítása, ill. adagolása vasé rc
előké szíté sé hez;
− a hulladé k é pítőanyag-ipari hasznosítása formázás é s kié geté s után.

Egyé b ipari hulladé k

A kemencebontási maradé k hasznosítását már a bontás során megkezdik.

− az é p é s kevé sbé szennyezett darabokat külö n gyű jtik,

− a kié gett, porózus é s elhasználódott té glákat a szennyeződé stől függően kezelik.

Az é p é s kevé sbé szennyezett samott é s magnezitté gla ugyanis megfelelő tö rőberendezé sben
őrö lhető, é s adott arányban az újonnan ké szülő, de kié geté s előtti masszához adagolható.
 97

A zománciszap hazai hasznosítási tö rekvé sei kö zül megemlítjük a kerámiatárgyakra (pl.

é pítőelemek, kályhacsempe) termikus megolvasztással felvihető bevonat ké szíté sé t. Az így
kapott bevonat időjárás- é s kopásálló.

A gipsziszap hasznosítása az adott gyártástechnológia jellegé től, ill. a benne levő szennyező
anyagok mennyisé gé től é s minősé gé től függ.

Kis szennyezőanyag-tartalom eseté n eredmé nyesen alkalmazzák talajjavításra, vízteleníté s,

szárítás után tö ltőanyagnak útalapozáshoz, sőt vannak olyan külfö ldi eredmé nyek, amelyekkel
é pítőipari minősé gű gipszet állítanak elő a gipsziszapból.

A növé nyvé dő szer tárolási é s felhasználási maradé kával kapcsolatban egyik fő feladat a
szelektív gyű jté sük, ezáltal az egyes hulladé kok azonosíthatók. Az elhasznált gö ngyö legek
hasznosítását tö bb helyen megoldották. A mosott, szárított mű anyagot újra őrlik, ez elhasznált
mosóvizet speciális ö ntö zővízké nt (folyé kony nö vé nyvé dő szerké nt) hasznosítják.

A festé kiszap tö ltőanyag tartalma szerves szennyező anyagok - pirolitikus - elé geté se után a
festé kiparban újra hasznosítható.

A gyapjúmosodai iszapból a kinyert lanolin a világpiacon is jól é rté kesíthető termé k.

A szulfit szennylúgból é rté kes textilipari segé danyagot, ill. állati takarmányozásra alkalmas
fehé rjé ket állítanak elő.

A kimerült vegyipari katalizátorok tö bbnyire é rté kes fé meket (platina, nikkel stb.)
tartalmaznak, é s ezé rt é rdemes gazdasági é rdekből is foglalkozni visszanyeré sükkel. Tö bbfé le
kísé rleti munka alapján hazánkban is rendelkezé sre áll olyan technológia, amely alkalmas az
é rté kes katalizátorhulladé k regenerálására.

Mezőgazdasá gi hulladé k
A mezőgazdasági termelé sé ben az almostrágya mellett számos egyé b, főké nt biomassza
jellegű hulladé k (szalma, kukoricacsutka stb.) is keletkezik. Az olajárak nö vekedé se új
energetikai hasznosítási eljárás bevezeté sé t eredmé nyezte, a hulladé kokból pré selt ún.
biobrikettek előállítását.

A biobrikettek a legújabb gé pé szeti megoldások során már kö tőanyag né lkül, kö zvetlen a

keletkezé s helyszíné n is gyárthatók. Fű tőé rté kük a legjobb barnaszeneké vel egyené rté kű ,
kö rnyezetvé delmi előnyük, hogy ké nmentesek, ezé rt nincs ké n-dioxid-ké pződé s.

A kukoricacsutka pentozántartalma miatt a rendkívüli é rté kes furfurolgyártás alapanyaké nt is

hasznosítható. A kukoricaszárítók koncentráltan ké pződő csutka-mellé ktermé ke, mint
alternatív energiahordozó is felhasználható. Így a kö ltsé ges é s kö rnyezetszennyező fosszilis
tüzelőanyagok egy ré sze megújuló energiaforrással válthatók ki.

Kö rnyezetbarát csutkaé gető berendezé s é s hulladé ké gető hőlé gfúvók kifejleszté sé ben a
Miskolci Egyetem é s a Szé chenyi István Egyetem kutató-fejlesztő szakemberei jelentős hazai
eredmé nyeket é rtek el (szabadalmaztatott kazáncsaládokat fejlesztettek ki).
 98

É lelmiszeripari hulladé k
Az é lelmiszeripari hulladé kok é s mellé ktermé kek hasznosítása általában kielé gítő.
Hagyományos technológiákat alkalmaznak, é s a mellé ktermé kek hasznosítását már ré gebben
megoldották. A mellé ktermé kek egy ré sze olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek emberi
táplálkozásra már nem, takarmányozási cé lra azonban felhasználhatók.

A kisebb é rté kű hulladé k egy ré szé t trágya- vagy talajjavító szerké nt hasznosítják.

Baromfiipar:A feldolgozás során a kereskedelemben is é rté kesíthető mellé ktermé k é s

kitermelé si vesztesé g (bé l, belsősé gek, vé r stb.) keletkezik. Az utóbbiak egy ré szé t állati
takarmányké nt é rté kesítik. Ké miai feldolgozásukra javasolható módszer nem ismert. A
trágyatollat megőrö lve baromfitápba dolgozzák be, más ré szé t aminosav előállítására
használják.

Húsipar: A húsipar mellé ktermé kei kö zül a belsősé geket főtermé kek előállítására használja
fel vagy kö zvetlenül é rté kesíti. Az emberi fogyasztásra alkalmatlan ré szeket é s az állati
hullákat állati takarmánynak dolgozzák fel.

A vé rből ré szben albumint, ill. külö nbö ző mű anyagokat állítanak elő. Cé lszerű lenne az
é tkezé s vé r mennyisé gé nek fokozása, ezé rt tervezik tö bb üzemben steril vé rgyű jtők é s
vé rszeparátorok üzembe állítását.

A belső szervek nagy tö bbsé gé t organoterápiás ké szítmé nyek előállítására a gyógyszeripar, ill.
az állatifehé rje-é rté kesítő veszi át. A gyors hű té s é s az azonnali feldolgozás é rdeké ben a
gyógyszeriparral kö zö s hű tőláncot cé lszerű kialakítani.

Tejipar: A tejiparban igen nagy mennyisé gű mellé ktermé k a savó, amely a túró- é s sajtgyártó
üzemekben keletkezik. Próbálkoznak kö zvetlenül takarmányké nti felhasználásával, ill. keresik
azokat a megoldásokat, amelyek a tápanyagkinyeré st cé lozzák.

Konzervipar: A konzervipar minden hulladé ka é rté kesíthető. Legnagyobb ré szé t, mint pl. az
almatö rkö lyt takarmányozásra használják fel. A csonthé jas magvak kemé ny ré szé t mű szé nnek
dolgozzák fel, a húskonzervek feldolgozási hulladé kát az állati takarmányt előállító cé gek
é rté kesítik. A csontokat enyv ké szíté sé re használják fel.

Érté kes hulladé k a paradicsomtö rkö ly, amely szárított állapotban 54% magot, 45% hé jat
tartalmaz. A szárított mag 23...25% é tkezé si olajat, a paradicsomhé j 250 mg/kg karotint é s
13% fehé rjé t tartalmaz. A magból olajat nyernek ki, az olajpogácsát pedig takarmányozásra
használják fel.

É desipar: A kakaóbab hé jából a vegyipar teobromint gyárt. Minden egyé b hulladé kot vagy
tö rmelé ket takarmányozásra használnak fel.

Cukoripar: A cukoripar mellé ktermé keit, a melaszt, a pré selt ré paszeletet takarmányozásra,
é s a hulladé kké nt jelentkező mé sziszapot pedig talajjavításra hasznosítják.
 99

Szeszipar: A szeszipar a melaszt erjeszti é s finomszesszé dolgozza fel. Ennek során híg
moslé k keletkezik, amelyből é lesztőt állítanak elő.

Boripar: A boripar mellé ktermé kei kö zül legfontosabb a sajtolt tö rkö ly, valamint a bor
kezelé se során keletkező seprőté szta.

A tö rkö ly mintegy 50%-a hé j, 30%-a kocsány, 20%-a mag. A keletkező tö rkö ly nagy ré szé t a
szeszipar használja fel.

Söripar: A sö ripar igen nagy mennyisé gű mellé ktermé kei, a sö rtö rkö ly, a malátacsíra, a
tengericsíra é s hulladé kai, a takarmányárpa, kukoricamaradé k é rté kes takarmányok é s
kö nnyen é rté kesíthetők.

A kukoricacsírából nedves- é s szárazeljárással é rté kes é tolaj nyerhető.

Növé nyolajipar: A nö vé nyolajipar jelentősebb hulladé kanyaga a napraforgómaghé j, amely a

napraforgómag olajipari feldolgozása során keletkezik a hé jtalanítás után. Mennyisé ge é vente
változik, általában csö kken. A napraforgómaghé j ö sszeté tele: víz 11,0%, nyersprotein 4,6%,
nyerszsír 1,3%, nyersrost 58,2%, nitrogé nmentes extrahálóanyag 22,9%, hamu 2,1%. A
napraforgómag hé ját jelenleg eltüzelik. Megkísé relté k viasztartalmának hasznosítását, de a
nagy oldószer vesztesé g miatt nem gazdaságos. A viasztartalom ugyanakkor akadályozza,
hogy ezt a nyersanyagot bútorlakk gyártására használják.

Malomipar: A malomipar legtö bb hulladé kanyaga nagy kemé nyítőé rté ke miatt
takarmányké nt jól é rté kesíthető.
 100

5. HULLADÉ KGYŰ JTÉ S É S ELSZÁ LLÍTÁ S

A települé si szilárd é s folyé kony hulladé kra vonatkozó helyi kö zszolgáltatás ellátásáról szóló
rendeleteket a 3. fejezet 2.sz. mellé kelte tartalmazza.

A települé si szilárd hulladé k hasznosításának é s ártalmatlanításának elvi folyamatát az 5.1.

ábra szemlé lteti.

5.1. A települé si szilárd hulladé kok gyűjté se é s átmeneti tárolása

A települé si szilárd hulladé kkezelé s technológiai folyamatának első fázisa a hulladé koknak a
keletkezé s ütemé hez igazodóan szervezetten, a kö rnyezetet nem szennyező é s
kö zegé szsé gügyileg megfelelő módon kialakított eszkö zö k, berendezé sek segítsé gé vel tö rté nő
ö sszegyű jté se, elszállításra alkalmas állapotba hozása é s elszállításig tö rté nő átmeneti tárolása.

A települé si szilárd hulladé kok eltávolításának általános elterjedt módszerek az elhordásos

rendszer. A nem elhordásos eltávolítási módszerek (vízöblité ses é s pneumatikus
rendszerek) ma mé g kivé telnek tekinthetők, bár a pneumatikus gyű jté si é s szállítási
rendszerrel egyre szé lesebb kö rben kísé rleteznek. Az elhordásos rendszerű hulladé keltávolítás
gyakorlatban alkalmazott változatai a gyű jté s-szállítás technológiájának függvé nyé ben a
kö vetkezők:

a) Ü ríté ses rendszer - fé lpormentes é s pormentes változatban.

b) Cserekonté neres rendszer.
c) Zsákos rendszer.

Az üríté ses rendszer fé lpormentes változatánál nyitott vagy zárt felé pítmé nnyel ellátott
gyű jtőjármű be, ké zi úton ürítik a hulladé kot.

A hulladé k gyűjtő járműbe üríté se nem zárt rendszerű , é s így a mű velet vé grehajtása a
munkahelyen jelentős porké pződé ssel jár. A fé lpormentes rendszer semmilyen kö vetelmé nyt
nem támaszt a gyű jtőedé nyzetel szemben. A munkahelyi kö rnyezetet porral, bű zzel terhelő
gyű jté si rendszer korszerű tlen, alkalmazását kerülni kell.

Az üríté ses rendszer korszerű , higié nikus, pormentes változatánál a gyű jtőjármű speciális
felé pítmé nnyel é s szabványosított gé pi beürítő szerkezettel rendelkezik. Mű kö dteté se csak a
beürítő szerkezethez illeszkedő típusedé nyzettel lehetsé ges. A gyű jté s folyamán a zárt, fedé llel
ellátott típusedé nyben tárolt hulladé k gé pi emelé ssel é s zárt té rbeni fedé lnyitással, munkahelyi
porké pződé s né lkül üríthető a jármű be. Ez a rendszer világszerte a legelterjedtebben
alkalmazott gyű jté si megoldás.

A cserekonté neres rendszerné l az alkalmazott gyű jtőjármű speciális felé pítmé nnyel van
ellátva., melynek segítsé gé vel a munkagé p a gyű jté s során megtelt é s lezárt konté nereket
átüríté s né lkül magára emeli é s a feldolgozó lé tesítmé nybe szállítja. A hulladé kkal telt
konté nereket a gyű jtőjármű az elszállításkor üresre cseré li. Külö nö sen enné l a gyű jté si
rendszerné l tapasztalható az utóbbi időben nagyarányú fejlődé s.
 101

5.1. ábra: A települé si szilárd hulladé k hasznosításának é s

ártalmatlanításának folyamatábrája
 102

A zsákos gyű jté si rendszerné l a hulladé kkal telt, lezárt mű anyag vagy papírzsákokat átüríté s
né lkül kö zö nsé ges tehergé pkocsikkal szállítják el. Higié né s előnyei miatt indokolt szé leskö rű
elterjedé sé nek tö bbnyire gazdasági korlátai vannak.

A hazai települé seken a fé lpormentes é s pormentes üríté ses, valamint a cserekonté neres
megoldásokat kombináltan alkalmazzák. A zsákos rendszert korlátozott mé rté kben, főké nt az
üdülőterületek nyári idé nyben megnö vekedett hulladé k-mennyisé gé nek elszállítására
használják.

5.1.1. A gyűjté sre é s átmeneti tárolásra szolgáló eszközök

A korszerű hulladé k-eltávolítási rendszerekné l technológiai, kö rnyezetvé delmi, egé szsé gügyi
é s munkavé delmi szempontból egyaránt csak a megfelelő típusedé nyek használhatók. A
korszerű gyű jté si rendszerné l alkalmazott típusedé nyek:

− 50 dm3,
− 90 dm3,
− 110 dm3,
− 240 dm3,
− 660 dm3,
− 1100 dm3
befogadóké pessé ggel ké szülnek.

Hazánkban a pormentes gyű jté si rendszerben a 110 literes, mű anyagból vagy acé llemezből
(ré gebbi változat) é s az 1,1 m3-es acé llemezből vagy alumíniumlemezből ké szült
tárolóeszkö zö ket alkalmazzák.

Az 1,1 m3-es tárolótartályok alkalmazása lakótelepeken, inté zmé nyekné l, nagyobb

kereskedelmi é s vendé glátó egysé gekné l, esetleg kisebb ipari üzemekné l javasolható.
Ugyanez a tartálytípus a ré gebbi beé píté sű lakóterületeken is alkalmazható, ha ezt az
elhelyezhetősé g é s a megfelelő lakosszám lehetővé é s szüksé gessé teszi. A városok ré gi
negyedeiben, a szű k utcákban, a szű k kapualjakban legtö bbszö r nem helyezhetők el az 1,1 m3-
es tartályok. Ilyenkor külö nö sen előnyö sek a 240 literes mű anyagtartályok. Ezek egyesítik
magukban a 100 literes é s az 1,1 m3-es tartályok előnyeit. A 240 literes tartály helyigé nye alig
nagyobb, mint a 110 literesé . Alkalmazásával a tiszta gyű jté si idő a felé re csö kken. A 110
literes tartályok kertes, családiházas lakókö rzetekben előnyö sen használhatók. Kisebb
települé seken, külterületeken, ahol mé g a fé lpormentes gyű jté si-szállítási rendszert
használják, az emberi erővel tö rté nő beüríté s é s a ké sőbbi gé pesíté s figyelembevé telé vel az 50
literes típusedé nyek használata általános.

A települé si szilárd hulladé knak az előzőekben már említett té rfogat-nö vekedé si üteme miatt,
a munkafolyamatok egyszerű síté se é s fokozott gé pesíté se é rdeké ben fejlesztetté k ki a
külö nbö ző mé retű konté nereket.

A konté nerek változatos befogadó-ké pessé ggel, horganyzott acé llemezből,

alumíniumlemezből é s üvegszál-erősíté ssel ké szülhetnek. A hazai gyakorlatban 5 m3-né l
nagyobb konté nert nem alkalmaznak, külfö ldö n a legnagyobb konté nerek ű rtartalma elé ri a
35-40 m3-t is.
 103

Hazai viszonyok kö zö tt jelenleg megfelelő megoldást biztosítanak az acé llemezből, illetve

alumíniumlemezből ké szített, megfelelően merevített, zárható kivitelű 1,5, 2,5 é s 5 m3-es
konté nerek. A konté nerek mozgatására, szállítására é s gé pi üríté sé re speciális
konté nerszállító-jármű vek szolgálnak. Az 1,5, 2,5 é s 5 m3-es konté nerek alkalmazása,
külö nö ské ppen olyan inté zmé nyekné l (pl. kórházak, áruházak stb.) é s termelő, forgalmazó
vállalatoknál javasolható, ahol nagyobb mennyisé gű hulladé kot kell szabályozott
időkö zö nké nt eltávolítani.

Figyelembe vé ve a ké sőbb ismertetendő tö mö rítős nagy konté nereket is, megállapítható, hogy
a hazai tárolóedé nyzet választé ka kielé gítő, újabb típusok bevezeté se nem látszik
szüksé gesnek. Indokolt viszont az 50 literes típusedé nyek - már említett helyeken tö rté nő -
szé lesebbkö rü alkalmazása.

Kö zegé szsé gügyi szempontból fontos a hulladé kgyű jtő edé nyzet rendszeres tisztítása. A
nagyszámú, kisebb mé retű gyű jtőedé ny tisztítása jelenleg tö bbnyire lakossági
(ingatlankezelé si) feladat. Haté kony tisztítás, fertő tleníté s csak mobil gé pi
mosóberendezé ssel oldható meg. A mosás nagynyomású vízsugárral, esetenké nt mechanikus
eszkö zö kkel is tö rté nik. A helyszíni tisztításnál gondoskodni kell az edé nyekből kimosott
iszapszerű maradé k eltávolításáról. Mind a 110 literes, mind pedig a 240 literes é s az 1,1 m3-
es tartályok tisztítására javasolhatók a mobil berendezé sek. Az 1,5, 2,5 é s 5 m3-es konté nerek,
valamint a tö mö rítős nagy konté nerek tisztítását a hulladé kfeldolgozó üzem telephelyé n vagy
a javítóbázison kialakított, telepített mosóberendezé sekkel cé lszerű megoldani. Mobil
berendezé ssel tö rté nő utcai edé nymosás nem terjedt el.

Külö nleges, egyszeri felhasználásra szolgáló gyű jtőeszkö zö k az impregnált papírból vagy
főleg műanyagból ké szült szemé tgyű jtő zsákok. A zsákok tárolására egyszerű kivitelű ,
rö gzített vagy gö rdíthető állványok szolgálnak. Ezekre a zsákok nyitott szájré sszel vannak
felfüggesztve é s zárható fedé llel rendelkeznek. Az állványról a zsák kö nnyen levehető é s
cseré lhető. Külfö ldö n az 50-60 dm3 befogadóké pessé gű zsákoktól egé szen a 400-500 dm3
befogadóké pessé gű zsákokig külö nbö ző mé reteket alkalmaznak. Hazai viszonyok kö zö tt az
50 é s 100 literes, színezett, legalább 0,08 mm falvastagságú mű anyagzsák használatos. A
zsákokhoz alkalmazható zsáktartó-állvány hazai változata nem tipizált. Az egyszeri
felhasználás miatt a zsákok maguk is hulladé kká válnak. A mű anyagzsák, mint idegen, nem
bomló anyag egyes hulladé kfeldolgozási eljárásoknál (rendezett lerakás, komposztálás)
zavarólag hat. A termikus eljárásoknál alkalmazása nem jelent nehé zsé get, a
hulladé khasznosítási módszerekné l pedig kifejezetten előnyö s.

Ü dülőterületeken, ahol esetleg fé lpormentes gyű jté st alkalmaznak, a zsákos gyű jté si-rendszer
egé szsé gügyileg megfelelő megoldást ad (pl. Balaton, Velence-tó, Dunakanyar stb.).

Jól alkalmazható a zsákos gyű jté si-rendszer egyes területek időszakosan jelentkező gyű jté si,
tárolási gondjainak kielé gíté sé re is (pl. nemzetkö zi vásárok, ifjúsági táborok, kempingek stb.).

5.1.2. Az átmeneti hulladé ktárolók kialakításának szempontjai

A tulajdonké ppeni hulladé kgyű jté s a lakásban használt edé nyzetben tö rté nő ö sszegyű jté ssel
kezdődik, majd a lakóházon belüli szállítással é s az elszállításig a hulladé k átmeneti
tárolásával.
 104

A szilárd hulladé koknak a gyűjtő edé nyzetben való tárolására - megfelelően kialakított -
é pületen belül elhelyezett tárolóhelyisé get vagy é pületen kívül elhelyezett tárolóteret kell
biztosítani.

A tárolóhelyisé get vagy -teret a hulladé k mennyisé ge é s az elszállítás gyakorisága alapján

számított tartályszám elhelyezhetősé gé nek figyelembevé telé vel kell kialakítani úgy, hogy ott a
hulladé k tartályokba tö lté sé hez é s a tartályokkal való manipulálás mű veleté hez elegendő hely
álljon rendelkezé sre.

A tárolófülke é pületen kívül is elhelyezhető, a szállítójármű vel megkö zelíthető ponttól max.
10m távolságban. A hulladé k odaszállításának útvonalát az é pülettől a tárolófülké ig legalább
0,5m, a fülké től az elszállítási pontig legalább 1,2 m szé lessé gben szilárd burkolattal kell
kiké pezni. lejté s max. 2% lehet. Ajánlható megoldás az előre gyártott formában ké szíthető,
modulelemekből is ö sszeállítható tárolófülke.

A tárolóhelyisé g é s a tárolóterek kiké pzé sekor fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a
gyű jté s é s üríté s mű veleteit, valamint a szállítójármű vek beállását zavarmentesen é s miné l
egyszerű bben lehessen biztosítani.

5.1.3 A ledobó berendezé sek é s alkalmazás felté teleik

A ledobó berendezé s magában foglalja a ledobó aknát a megfelelően kiké pzett beö ntő
szerkezetekkel, a csatlakozó szellőző rendszert, szüksé g szerint a bedobó fülké ket, valamint a
tárolótartályokkal ellátott gyűjtő helyisé get.

Az egyes országokban használt berendezé sek főké nt a beürítő szerkezet megoldásában

külö nbö znek egymástól. Eszerint ké t alapvető típus terjedt el, úgymint a vályús rendszerű,
illetve a típusedé nyes beö ntő szerkezetű ledobók. Az utóbbi megoldásnál a helyisé gekben
tö rté nő hulladé kgyű jté sre típusedé nyek szolgálnak.

A vályús típus az egyszerű bb, üzembiztosabb szerkezeti kialakítás, a kö nnyű kezelhetősé g é s

nem utolsósorban a nem típusedé nyes gyű jté s felté tele miatt szé lesebb kö rben elterjedtek.
Hátrányuk, hogy a beüríté s erős porké pződé ssel, szóródással é s bű zterhelé ssel jár, ezé rt külö n
bedobófülke kialakítását igé nylik.
Egé szsé gügyi inté zmé nyekben, kórházakban a szigorú higié né s kö vetelmé nyeknek jobban
megfelelő - ré szben a típusedé nyek, ré szben pedig a bedobó szerkezet zsiliprendszerű
kiké pzé se miatt -, bár kö ltsé gesebb típusedé nyes megoldás alkalmazása cé lszerű .

A ledobó aknák anyaga lehet acé llemez, vagy alumíniumlemez. Ma már egyre inkább az
alumíniumlemezből ké szült, előre gyártott elemekből ö sszeállított aknákat alkalmazzák,
amelyek tö bbnyire kö r keresztmetszetű ek.

Az aknák szellőzteté se mestersé ges ventilációval megfelelően biztosítható.

A ledobó-berendezé s csőrendszeré nek kifogástalan, gé pesített tisztítása hazánkban jelenleg

nem megoldott. Jó megoldásnak tekinthetők a külfö ldö n bevezetett, az akna felső vé gé re
szerelhető csö rlős, mechanikus tisztítóberendezé sek, illetve szerkezetek. Ezek csörlő bő l é s a
drótköté l vé gé re erősített nehezé kből, valamint a belső felületet mechanikusan tisztító
 105

drótkefé kből, illetve laprugókból állnak. Korszerű mechanikus tisztítószerkezetek beé pített
porlasztó fúvókák segítsé gé vel az akna mosását é s fertőtleníté sé t is megoldják.

5.1.4 A telepített tömörítő berendezé sek é s alkalmazási felté teleik

A telepített tö mö rítő berendezé s feladata, hogy az adott helyen (inté zmé nyben, üzemben stb.)
nagy mennyisé gben keletkező, nagy té rfogatú szilárd hulladé kot a gyű jtő- é s
szállítókonté nerekbe miné l nagyobb sajtoló erővel tö mö rítse, biztosítva ezzel a konté nert
szállító jármű terhelé si kapacitásának miné l jobb kihasználását.

A telepített tö mö rítő berendezé sek javasolt alkalmazási területei: vásárcsarnokok, áruházak,

ipari üzemek, irodaházak, egé szsé gügyi inté zmé nyek é s ledobó berendezé ssel ellátott
tö bbszintes lakóé pületek.

A telepített tö mö rítő berendezé sek magukba foglalnak egy - általában elektromos meghajtású
- hidraulikus rendszerű sajtoló egysé get, amely a hulladé k betáplálására kiké pzett
adagológarattal van ellátva. A sajtoló egysé gre kapcsolható, a hulladé kot befogadó konté ner.
A megtö ltö tt konté nert lezárt állapotban a gé pről lekapcsolják é s speciális konté nerszállító
jármű azt magára emeli, rö gzíti, majd a lerakóhelyre szállítja é s üríti.

Az üríté s kisebb konté nerekné l egyszerű bb billenté ssel, nagyobb konté nerekné l a konté nerbe
é pített ké nyszerpályás, mechanikus, ill. hidraulikus ürítőszerkezettel tö rté nik. A megtö ltö tt
konté ner helyé re újabb üres konté nert tolnak.

A konté nerszállító cé lgé peknek ké t alaptípusa ismert. Az egyik típus hidraulikus

mechanizmus segítsé gé vel magára emeli a konté nert é s vé gzi az üríté sné l annak
megbillenté sé t.

A másik típus csörlő mechanizmussal húzza magára a konté nert é s a hidraulikusan

mű kö dtetett rakfelület megdö nté sé vel vé gzi a konté ner üríté sé t. Az első típust a kisebb
ű rtartalmú konté nerekné l (6-12 m3 kö zö tt), a másik típust általában csak a nagyobb
ű rtartalmúaknál (12 m3 felett) alkalmazzák.

Az utóbbi é vekben terjedtek el a tö mö rítő egysé ggel egybeé pített konté nerek. Ezeknek nincs
alapozási igé nyük. Alkalmazásukkal elmarad a leginkább balesetveszé lyes é s egyé bké nt is
nehé zkes tö mö rítőgé p é s konté ner ö sszecsatolás mű velete. Tisztításuk a kö zponti telepen
tö rté nik é s a telepíté shez csak elektromos kábelcsatlakozás szüksé ges. Ezeket cé lszerű
alkalmazni, ahol időszakosan nagymennyisé gű hulladé k keletkezik é s azonnali megoldásra
van szüksé g.

A telepített tö mö rítő berendezé sekkel szemben az alábbi mű szaki kö vetelmé nyek

támaszthatók:

− megbízható é s haté kony üzemelé s,

− egyszerű é s biztonságos kezelé si mód,
− kevé s zajjal járó é s miné l kisebb munkahelyi porártalmat okozó üzemelé s,
− kö nnyű é s jó minősé gű tisztíthatóság.
 106

A telepített tö mö rítő berendezé s é pületen belül, illetve é pületen kívül is elhelyezhető. Az

alapterület-igé ny típusonké nt változó, de mindenkor biztosítani kell a balesetmentes
kezelé shez szüksé ges kö rbejárás lehetősé gé t. Szüksé g eseté n a cserekonté ner helyigé nyé t is
figyelembe kell venni.

Épületen belül a helyisé g magasságát a tö mö rítő adagológaratjának magassága, a biztonságos

anyagfeladáshoz (tö lté shez) szüksé ges helyigé ny é s a konté nert szállító jármű magassága (az a
magasság, amely ahhoz szüksé ges, hogy a jármű a konté nert magához tudja emelni) határozza
meg. A helyisé g falazatát mosható burkolattal vagy bevonattal kell ellátni. A nyílászárók nem
é ghető kivitelben ké szüljenek. A berendezé st úgy kell elhelyezni, hogy a szállítójármű a
konté nert kö nnyen é s biztonságosan megkö zelíthesse (ráállási lehetősé g). A telepített
tö mö rítő berendezé s számára gé palap (típustól függően) szüksé ges, általában azonban
elegendő a legfeljebb 0,3 m vastagságú sávalap. Cé lszerű a berendezé st - figyelembe vé ve a
cserekonté ner helyigé nyé t is - betonozott, mosható é s vízlefolyóval ellátott felületen
elhelyezni.

5.2. A települé si szilárd hulladé k elszállításának módszerei é s eszközei

A szervezett hulladé keltávolításnak a gyű jté st kö vető, ahhoz szorosan kapcsolódó é s attól el
nem választható ré sze az elszállítás. Az idők folyamán a hulladé k elszállítására a
legkülö nfé lé bb típusú jármű veket alakították ki, melyek a gyű jté s, a szállítás, a rakodás
munkáját is elősegítő cé lgé pek.

A hulladé kszállításhoz szüksé ges gé peket é s eszkö zö ket hazánkban csak igen korlátozott
mé rté kben gyártják. A hazai gyártás főleg a tartályokra, egyes kiegé szítő gé pi berendezé sekre
é s gyű jtőedé nyzetre korlátozódik.

5.2.1 A hulladé kszállító járművek kialakításának általános elvei

A szállítójármű vek kialakításának legfontosabb kö vetelmé nyei az alábbiakban foglalhatók

ö ssze:

• Gyors, kö nnyű , lehetőleg szóródás- é s zajmentes rakodást, teljesen zárt elszállítást é s

a jármű gyors kiüríthetősé gé t megvalósító felé pítmé ny.
• A gyűjtő terület jellegé nek megfelelő, kielé gítő teljesítmé nyt nyújtó, hasznos terhelé s
é s a jármű ben olyan tö mö rítőhatás megvalósulása, amely a hasznos terhelé s miné l
nagyobb mé rté kű kihasználását lehetővé teszi, ö sszhangban a gyű jtőterületen lé vő
hulladé k té rfogattö meg-viszonyokkal, illetve a jármű hasznos té rfogatával.
• A szállítójármű felé pítmé nyé be (tartály) beürített hulladé kot folyamatosan továbbító,
azt egyenletesen elosztó szerkezetek.
• Egyszerű , tartós, üzembiztos kivitel, biztonságos é s zavarmentes üzemelé s.
• A felé pítmé ny (tartály) elegendő té rfogatú legyen, de terjedelmé né l fogva jól
igazodjon a forgalmi viszonyokhoz is.
• Kis ívben fordítható alváz, a gyakori megállásokat figyelembe vevő gyors indítást,
megállást lehetővé tevő indító- é s fé kező-berendezé s.
 107

• A jármű vek feleljenek meg a mindenkor é rvé nyes, a terepviszonyokat is figyelembe

vevő forgalmi é s kö zlekedé sbiztonsági előírásoknak.

5.2.2 A fé lpormentes hulladé kgyűjté si é s -szállítási rendszer

A fé lpormentes rendszer gé pei

A fé lpormentes hulladé kgyű jté s é s -szállítás az országban mé g sok helyen alkalmazott
módszer. A gyű jté s é s szállítás általában billenőplatós tehergé pjármű alvázára é pített, 4-5 m3-
es té rfogatú tartállyal felszerelt gé pjármű vel tö rté nik.

A hulladé k betö lté se a gyű jtőtartály fedelé n kiké pzett né gy beö ntőnyíláson át ké zierővel, míg
az üríté s hidraulikus billenté ssel tö rté nik. Az edé nyzet általában nem tipizált. A gé p ké t
oldalára felhajtható járó- (oldal)-deszka van szerelve, a beö nté s megkö nnyíté se cé ljából. A
fé lpormentes szállítójármű 3 fő kezelőszemé lyzetet igé nyel (1 fő gé pkocsivezető, 2 fő beö ntő-
rakodó).

A fé lpormentes rendszer alkalmazható sá ga

A fé lpormentes hulladé kgyű jté si é s -szállítási rendszer ma már nem korszerű eljárás. Ennek
ellené re ma is szé les kö rben alkalmazzák.

5.2.3 A pormentes hulladé kgyűjté si é s -szállítási rendszer

A rendszer lé nyege, hogy a hulladé kot a keletkezé s helyé n, a szállítójármű beürítő-

szerkezeté hez tervezett é s egysé gesen kialakított, szabványosított tartályokban gyű jtik é s
tárolják. A fokozatosan megtelt edé nyzetet az előre megtervezett gyű jtőkö rzetben,
menetrendszerű en megállapított gyakorisággal, zárt rendszerben, speciális szállítójármű vekbe
ürítik a hulladé kot. A jármű vek konstrukciós kivitele teljesen portalan munkavé gzé st biztosít.

A pormentes gyűjté si rendszer gé pek

A pormentes rendszerű hulladé kgyű jtők a hazánkban jól ismert KUKA-típusú, SKODA-
gyártmányok.

Ezek a jármű vek csak hasznos terhelé sük é s gyű jtőtartály-té rfogatuk nagyságában
külö nbö znek. A hulladé k befogadására szolgáló tartály acé llemezből ké szül. A dob belső
palástjára csavarszerű en felhegesztett lemezek - forgás kö zben - biztosítják a hulladé kkal való
feltö lté st (tö mö ríté st), illetve üríté st.

A hulladé knak a tartályba tö rté nő üríté se a jármű hátsó felé re felszerelt pneumatikus vagy
hidraulikus emelő- é s beürítő-szerkezettel tö rté nik. A tartály üríté se a hátsófedé l felemelé sé vel
vé gezhető a dob forgatása mellett. A tö mö ríté st aránya ezekné l a gé pekné l 1:1,25-1:2,0-ig
terjed.

A korszerű bb, gazdaságosabb gyű jté s é rdeké ben alkalmazott nagy tö mö rítő-ké pessé gű
gé pekkel tö rté nő szállítás hazánkban a KUKA-MUT-HAIFISCH típusú gé pekkel valósul
meg. Ezek a gé pek belső elrendezé sükben, erősebb mű szaki kivitelükben, valamint a
tö mö ríté s hatásfokában külö nbö znek az előző típusoktól.
 108

A pormentes hulladé kgyű jté si é s szállítási rendszer jelenleg a legkorszerű bb megoldás, amely
megfelel a kö rnyezetvé delmi é s higié niai előírásoknak is. A világszerte tapasztalható azon
té ny kö vetkezté ben, hogy a városi (települé si) hulladé kok té rfogattö mege rohamosan csö kken,
a jö vő útja mindenké ppen a pormentes tö mö rítős cé lgé pek felé mutat. A napjainkban
hazánkba települő külfö ldi cé gek általában a legkorszerű bb hulladé kgyű jté si é s szállítási
rendszereket alkalmazzák.

5.2.4 A cserekonté neres gyűjté si é s szállítási rendszer gé pei

A konté neres szállítási rendszerhe a gyakorlatban emelődaruval mű kö dő speciális jármű veket

alakítottak ki, amelyek általában külö nfé le té rfogatú, nagy tartályok szállítására alkalmasak. A
konté nerek jármű -alvázra emelé sé t, az ürítőhelyen a tartályok billenté ssel tö rté nő üríté sé t, az
alapjármű motorja által, mellé khajtómű kö zbeiktatásával, hidraulikusan mozgatott dugattyúk
vé gzik.

A konté neres hulladé kgyű jté s é s -szállítás szinte teljesen kiküszö bö li a nehé z fizikai munkát,
minimálisra csö kkenti a kiszolgáló lé tszámot.

A hazai nagykonté neres szállítási rendszerhez 2,5 , 5 m3-es típuskonté nereket rendszeresítik.
Az 5 m3-es konté nerből 10-12 darabra van szüksé g egy-egy gé phez, egy nyújtott mű szakra, ha
a szállítási távolság nem haladja meg a 6-7 km-t.
Az edé nyzetszüksé gletet a konkré t helyi adottságok (szállítási távolság, gyű jtőkö rzet
jellemzői, járatszám, járatidő stb.) alapján járatszervezé si, gazdaságossági számításokkal lehet
meghatározni.
A konté neres gyű jté si é s szállítási rendszer korszerű , kö rnyezetvé delmi szempontból is
megfelelő eljárás.

5.2.5 A zsákos hulladé kgyűjté si é s -szállítási rendszer

Papírzsák használatát a háztartási hulladé kok eltávolítására már 1935-ben kezdté k

alkalmazni Spanyolországban. Nagyobb mé rvű felhasználását csak az ö tvenes é vek vé gé n
kezdté k el Své dországban, a hatvanas é vektől rohamosan terjedt Európaszerte. A zsákos
gyű jté s té rhódítását a mű anyagzsákok alkalmazása tovább nö velte.

A zsákos gyű jté s gyors elterjedé s oka elsősorban az volt, hogy a hulladé k fellazulásával a
tárolótartályok száma, az üríté sekkel járó munka túlzott mé rté kben nö vekedett. A külö nbö ző
konté nerek, gyű jtőedé nyzetek higié né s szempontból nem kívánatos túltelítődé se mind
gyakoribbá vált, a tartályok folyamatos tisztítási, tárolási, kezelé si felté teleire előírt
kö vetelmé nyeknek mind nehezebb volt eleget tenni.
A szákos gyű jté si é s szállítási rendszer előnyei:
− elmarad a rendszeres tartálytisztítás é s karbantartás,
− a bekö tö zö tt zsákok kezelé se, szállítása kö nnyű é s egyszerű , por-, zaj-, bű zmentes,
− nincs szüksé g kö ltsé ges, pormentes jármű re,
− a napi, erősen ingadozó hulladé k-mennyisé ghez rugalmasan alkalmazható,
− egyszerű bb a tárolóhely kialakítása is,
− gyű jté shez é s szállításhoz bármely típusú jármű megfelel.

A szákos gyű jté si é s szállítási rendszer hátrányai:

− a zsákok beszerzé se viszonylag drága,
 109

− a folyamatos zsák (papír, mű anyag) gyártásáról é s lakossági ellátásáról gondoskodni

kell,
− salak, tö rö tt üveg, szúrós tárgyak gyű jté sé re nem alkalmas.

5.2.6 A pneumatikus gyűjté s é s szállítás

Egé szsé gügyi, várostervezé si é s közlekedé stechnikai szempontból egyaránt a legkorszerű bb

hulladé kgyű jté si é s -szállítási rendszer.

A lakásokból a hulladé k elszállítása ledobóakna ürítőnyílásától kezdve a kö zponti

gyűjtő állomásig teljesen zárt rendszerű , tö bbnyire fö ld alá telepített csővezeté ken tö rté nik.
Az elhordásos gyű jté si rendszerrel járó kö rnyezeti zaj-, por- é s bű zterhelé s, valamint a
higié né s kívánalmak a pneumatikus rendszer alkalmazásával teljesen kiküszö bö lhetők.

A rendszer alkalmazási területeit korlátozza azonban az, hogy előnyö sen csak új lakótelepek,
új városré szek lé tesíté sekor valósítható meg.

A rendszer lé nyegé ben a ledobó aknákból, aknaszelepekbő l, szállítólevegő szelepekbő l,

szállítócsövekbő l é s a gyűjtő állomást magába foglaló gé pkö zpontból áll.

A lakásokban ö sszegyű jtö tt hulladé kot a ledobó aknák ürítőszerkezeté be ö ntik.

Kö zinté zmé nyekben kié pített rendszerné l a bedobószerkezet 50 litere zsákok befogadására is
alkalmassá tehető. A ledobó akna vé gé n helyezkedik el az aknaszelep, mely a ledobó é s a
szállítócső kö zö tti kapcsolatot biztosítja. Az aknaszelep felett ö sszegyű lt hulladé k a szelep
nyitásakor hullik a szállítócsőbe. Időprogram szerint, vagy szintjelzővel kiváltva
bekapcsolódik a gé pkö zpontban elhelyezett, szívást biztosító turbóventillátor csoport. A zárt
csővezeté kben fellé pő depresszió hatására automatikusan nyit a szállítólevegő szívószelep,
majd sorrendben kinyílnak az aknák elzáró aknaszelepek.

A szállítócsőbe esett hulladé kot a lé gáram magával ragadja é s azt a gyű jtőkö zpontban
elhelyezett gyű jtőtartályba szállítja. Itt a levegő é s a hulladé k egymástól elválik. A hulladé k a
gyű jtősiló alatt elhelyezett telepített tö mö rítő berendezé sbe kerül, ahol azt nagymé retű
konté nerekbe tö mö rítik. A siló csigás rendszerű kihordóval kö zvetlenül az é gető-
berendezé shez is csatlakoztatható. A portartalmú szállító levegőt a leválasztó silóba é pített
durvaszű rőn é s rázóké szülé kes szö vetszű rőn átáramoltatva tisztítják, majd a
turbóventillátorokon keresztül, hangtompítón át vezetik a szabadba. A leválasztott port a
silóba visszavezetik. A szagtalanításra - szüksé g szerint aktívszenes szű ré st iktatnak be.
Darabos hulladé kok aprítására az aknaszelepek elé aprítók is beé píthetők, nagyobb
lakótelepeken külö n aprítógé pek is elhelyezhetők.

Az egé sz rendszer automatikusan vezé relt. A szállítócső-hálózat maximális hossza 2,5 km,
tehát a gyű jtőterület 4-5 km átmé rőjű lehet.

A pneumatikus rendszer szé leskö rű elterjedé sé t a mé g viszonylag magas egyszeri beruházási

kö ltsé gráfordítás akadályozza. Az üzemelteté si kö ltsé gráfordítás szempontjából azonban, a
rendszer gazdasági előnyei jelentősek a hagyományos elhordásos rendszerrel szemben.
Figyelembe vé ve továbbá a rendszer egé szsé gügyi, kö zlekedé stechnikai, városé píté szeti é s
 110

munkaerő-helyzettel kapcsolatos előnyeit, a jö vőben a pneumatikus rendszer szé les kö rű

elterjedé sé re lehet számítani.

5.2.7 A ké tütemű hulladé kgyűjté si é s -szállítási rendszer

Egyes nagyvárosokban a kö rnyé ken levő hulladé klerakó-helyek már beteltek. Az ö sszegyű jtö tt
hulladé kokat a normál gyű jtő- é s szállítójármű veknek igen nagy távolságra kellene
szállítaniuk (50-100 km). Ez termé szetesen nem volna gazdaságos, mivel így a jármű vek
fordulószáma általában napi egyre csö kkenne. Ennek kiküszö bö lé sé re tö bb nyugati
nagyvárosban, ré gióban ún. átrakóállomásokat hoztak lé tre.

A hulladé kátrakásnál ké tfé le módszerről beszé lhetünk.

Tömörítetlen hulladé k á traká sa

A tö mö ríté s né lküli hulladé kátrakás technológiája a kö vetkező:

A normál gyű jtőjármű vek tartalmukat zárt, vagy nyitott felhajtórámpával rendelkező
é pületben, egy surranón keresztül kö zvetlenül a nyitott vasúti kocsikba, vagy nagy ű rtartalmú
nyitott tehergé pjármű be ürítik. Szállításkor a vagonokat, illetve a tehergé pjármű veket
leponyvázzák. Használnak (pl. Hollandiában) speciális szemé tszállító vagonokat is. Az
ártalmatlanító helyeken a vagonokat markolóval, a tehergé pjármű veket billenté ssel ürítik ki.
A tö mö rítetlen hulladé k elszállításához sok jármű re van szüksé g, é s ezé rt nem gazdaságos.

Tömörített hulladé k á traká sa

A korszerű hulladé kgyű jtő jármű vek már tö mö rítő berendezé ssel vannak ellátva. A tö mö rítő
berendezé sek - a hulladé k ö sszeté telé től függően - 1:4-1:5 arányú tö mö ríté st é rnek el. Az
átrakóállomásra így kiszállított hulladé k a kiüríté sné l ismé t fellazul, ezé rt az optimális
tö mö ríté s megtartása cé ljából ké t módszert dolgoztak ki. Az egyik módszer, hogy a tö mö rített
hulladé kot a jármű felé pítmé nyé vel együtt speciális-szállítójármű vekre emelik át é s úgy
szállítják el az ártalmatlanító helyre.

Ez a módszer kevé sbé terjedt el. Az általánosabb módszer, hogy az átrakóállomáshoz

telepített tö mö rítő berendezé st csatolnak, amely konté nerbe pré seli a hulladé kot. A konté nert
külö nleges szállító jármű szállítja el az ártalmatlanító helyre. Jelenleg folynak kísé rletek olyan
telepített tö mö rítők kialakítására, ahol a mindenkori hulladé k-ö sszeté telt figyelembe vé ve az
átrakásnál 1:8-1:10 arányú tö mö ríté st lehet elé rni.

Továbbá a szállító konté nerek nagyságát a jelenlegi 25-45 m3-es átlag ű rtartalomról 80-100
m3-re kívánják változtatni. Az 1:8-1:10-es tö mö ríté ssel, valamint a konté ner nagyságának 80-
100 m3-re tö rté nő nö velé sé vel a kö ltsé gté nyezőket igen kedvezően lehet változtatni é s a
gazdaságosság kö zelít az optimálishoz.
 111

6. A HULLADÉ K KEZELÉ SE, Á RTALMATLANÍTÁ SA

A hulladé kok kö rnyezetre gyakorolt káros hatását a keletkezé sük csö kkenté sé n túl megfelelő
kezelé sükkel lehet mé rsé kelni. A hulladé k kezelé sé n egy ö sszehangolt technológiai rendszert
é rtünk, amely magában foglalja a megfelelő gyű jté st, tárolást, esetleges előkezelé st, szállítást,
feldolgozást, továbbá megfelelő berendezé sé ben, lé tesítmé nyben tö rté nő ártalmatlanítást.

A hulladé kok kezelé se során megváltoztatjuk azok fizikai, ké miai minősé gé t, ö sszetevőiket,
ezáltal veszé lyessé gük csö kken illetve hasznosításuk, feldolgozásuk kö nnyebbé válik.

A hulladé kkezelé si eljárások kö zül elsőké nt a fizikai ún. előkezelő mű veleteket tárgyaljuk.

6.1. Fizikai eljárások

A hulladé kok előkezelé se, a további kezelé st megkö nnyítő eljárások tö bbnyire fizikai
eljárások, melyek során a hulladé k fizikai tulajdonságait változtatjuk meg.

A fizikai eljárások dö ntő hányada anyagelőké szíté si funkciót tö lt be, egy ré szük azonban
ö nálló feldolgozási mű veletké nt is alkalmazható.

Legfontosabb előkezelé si módok:

− aprítás,
− rostálás,
− tö mö ríté s,
− darabosítás,
− tisztítás é s mosás.

6.1.1. Aprítás

Cé lja: a hulladé k mé reté nek csö kkenté se, é s az anyagegyüttesek megbontásával a hulladé k
előké szíté se a komponensek szé tválasztására, ezzel a további kezelé s haté konyságának
nö velé se.

Aprítás vé gezhető: mechanikai, termikus, száraz, nedves, mé lyhű tö tt eljárásokkal. A

hulladé kaprítás alapgé pei külö nbö ző vágó, őrlő malmok, tö rők, amelyek ré góta alkalmazott
gé ptípusok.

Leggyakrabban alkalmazott aprítógé pek a kalapácsos malmok.

Az aprításnál fellé pő kö rnyezeti kibocsátás a zaj é s a por. Ennek csö kkenté sé re az

aprítógé peket tö bbnyire zárt é pületben helyezik el é s megfelelő elszívó-porleválasztó
berendezé st alkalmaznak a kibocsátás csö kkenté sé re. Speciális aprítási módszer a hű tve
 112

aprítás (kriogé n aprítás). Ezt elsősorban gumi, mű anyag, tö bbkomponensű textil-mű anyag
hulladé kok, nyomtatott áramkö ri lemezek eseté ben alkalmazzák. Hű tőkö zegké nt cseppfolyós
N2-t vezetnek be az aprítóté rbe, illetve aprítás előtt ún. hű tőalagútba hű tik elő a hulladé kot é s
ezáltal ridegebbé , kö nnyebben apríthatóbbá teszik azt.
 113

6.1.2. Rostálás

Cé lja kettős:
− egyré szt mé ret szerinti osztályozás,
− másré szt a tisztítás, a szennyezőanyagoktól való elválasztás.

A gyakorlatban alkalmazott rostatípusok:

Dobrosta: ez egy forgódob, amelynek dobfelülete perforált lemezből ké szül. Ezt a típust
elválasztási é s tisztítási cé lra használják.

Vibrá ció s rosta: A rostafelület vibrációs mozgásával tö rté nik az egyes komponensek mé ret
szerinti elválasztása. Elsősorban nedves rostálásra használják, mosás, tisztítási mű veletek
után.

Rugalmas felületű lengőrosta: elsősorban nedves-tapadó anyagkeveré kek elválasztására

használják.

A megfelelő rostatípus kiválasztásánál figyelmbe veendő hulladé kjellemzők: mé ret, alak,

hőmé rsé klet, nedvessé gtartalom, valamint a további feldolgozási módok.

6.1.3. Tömöríté s

Cé lja: laza állapotú, nagy pórusté rfogatú hulladé k té rfogatának csö kkenté se, szállítási
kö ltsé gek csö kkenté se é s a hulladé k további feldolgozáshoz való előké szíté se.

Módjai:
Bá lá zá s: aprítatlan laza szerkezetű hulladé k kö tőanyag né lküli tö mö ríté sé re alkalmazott
módszer (papír, textília, mű anyag, fa, esetleg fé mhulladé k).

Bálázógé pek lehetnek a nyomóerő kifejté s iránya szerint függőleges é s vízszintes

kiké pzé sű ek. Tö bbnyire a bálába tö mö rített hulladé kot ö ssze is kö tö zik, hogy a szállítás,
rakodás alatt megakadályozzák a hulladé k szé tesé sé t. Á ltalában 1 m3-es bálákat ké szítenek.

Brikettá lá s: kisebb mé retű , vagy aprított hulladé k pré selé ssel tö rté nő tö mö ríté se. A brikettálás
során esetenké nt kö tőanyagot is adnak a tö mö rítendő hulladé khoz. A gyakorlatban fé m- é s
faforgács hulladé kok, valamint szilárd kommunális hulladé kok feldolgozásánál,
mezőgazdasági (mellé ktermé kek) hulladé kok tö mö ríté sé né l (biobrikett) alkalmazzák.

A brikettálógé pek általában vízszintes elrendezé sű ellennyomólapos vagy ké thengeres pré sek.

Darabosítá s: ezen előkezelé si mű velet során az apróbb szemcsé jű vagy aprítással előké szített
anyagré szekből pré selé ssel, sajtolással vagy termikus módszerrel nagyobb, szabályos vagy
szabálytalan szemcsé ket állítanak elő. A darabosítás cé lja a további kezelé s megkö nnyíté se.

A darabosítás fogalomkö ré be tartozik a hőre lágyuló mű anyagok agglomerálása,

regranulálása. Á ltalában poliolefin (polietilé n, polipropilé n fóliák) anyagú előzetesen
osztályozott, előaprított, tisztított mű anyagfóliák feldolgozására alkalmazzák.
 114

Regranuláláskor a hő hatására megolvadt mű anyagot lehet tisztítani é s ezáltal nagy tisztaságú

alapanyagot lehet előállítani. A mű anyagolvadé kot hű té s, aprítás után megfelelő
granulátummá alakítják át, amely visszavihető a gyártási folyamatba.

A pelletizálást, mint darabosítási mű veletet aprított szerves hulladé kok feldolgozásánál

alkalmazzák (takarmány, tüzelőanyag előállítása).

A hulladé kok darabosítását megelőző mű veletek általában a megfelelő mé retre tö rté nő aprítás,
osztályozás, tisztítás. Esetenké nt kö tőanyagot (gyanta, olaj) is alkalmaznak.

6.1.4 Mosás,tisztítás

A mű velet cé lja a hulladé k felületé n lé vő szennyeződé sek eltávolítása. Tisztításra általában

vizet, vagy vizes oldatot, ritkábban szerves oldószert alkalmaznak.A szennyeződé s a hulladé k
felületé ről oldat, diszperzió, emulzió formájában a folyadé kfázisba megy át. A tisztítás
hatásfoka külö nbö ző adalé kok, diszpergáló-, emulgeáló-, nedvesítőszerek alkalmazásával,
hőmé rsé klet nö velé sé vel, vízlágyítással javítható. Ezt a hulladé kelőkezelé si módszert
elsősorban textil,-mű anyag é s üveghulladé kok eseté ben alkalmazzák.Tö bbnyire
recirkulációval mű kö dő mosógé pekben tö rté nik a tisztítás, mely ö sszekaocsolható rostálással
is.

6.1.5.Fázisszé tválasztási műveletek

Ezen fizikai mű veleteket a nem egyfázisú rendszerek: zagyok, iszapok, emulziók kezelé sé re
alkalmazzák. A fázisszé tválasztás során a hulladé k anyagi szerkezeté t nem csupán alakját é s
tö megviszonyait, té rfogatát változtatjuk meg. A fázisszé tválasztási mű velet külö nö sen akkor
előnyö s, ha az elválasztandó veszé lyes komponensek csak az egyik fázisban vannak jelen
("olaj a vízben" emulziók).

Zagyok szé tválasztása

A zagyokat ké t csoportra oszthatjuk:

− ülepíthető zagyok,
− nem ülepíthető zagyok.
Az ülepíthető zagyoknál alkalmazott fázisszé tválasztási mű veletek:
− ülepíté s (kúpos fenekű ülepítőkádak),
− szű ré s (szalagszű rők ,szű rőpré sek ,dobszű rők),
− centrifugálás, flotálás (ritkábban alkalmazott módszerek).

A nem ülepíthető zagyoknál az ülepedé s javítására külö nbö ző adalé kokat - flokkuláló
(pelyhesítő) szereket - adagolnak a hulladé khoz.

A flokkuláló szerek lehetnek:

− kolloid "szol" elektrolitok,
− csapadé kké pző szerek (Fe(III), Al-sók).
 115

Iszapok szé tválasztása

A leggyakrabban alkalmazott szé tválasztási mű veletek a szű ré s é s a centrifugálás. Ezekné l a

mű veletekné l is használhatnak szű ré st javító adalé kokat. Mind a zagyok, mind az iszapok
eseté ben -ha a folyadé kfázis kö nnyen elpárologtatható,- alkalmazzák a bepárlást é s
desztillációt mint fázisszé tválasztási mű veleteket.

Folyadé k-folyadé k ké tfázisú rendszerek elválasztása

A gyakorlatban leginkább előforduló ké tfázisú folyé kony hulladé kok a gé piparban alkalmazott
olajos emulziók hulladé kai.

Az emulzióknál ké t típust külö nbö ztetünk meg:

− víz az olajban (V/O),
− olaj a vízben (O/V).

Az O/V típusú emulziók a forgácsolásnál alkalmazott hű tő-kenő emulziók, ezekből ké pződik

nagyobb mennyisé gű hulladé k.A V/O típusú emulziók, melyek olajra né zve jóval
tö mé nyebbek a kompresszorok, motorok fáradt kenőanyagaké nt jelentkeznek. Mennyisé gük
jóval kisebb, de a kö rnyezetre nagyobb veszé lyt jelentenek. Az O/V típusú emulziók vízzel
higíthatók, ezé rt a vizekbe jutva ö nmaguktól felhígulnak, é s a termé szetes vizek bakté riumai
viszonylag gyorsan le tudják őket bontani. A V/O típusúak viszont csak olajjal higíthatók. A
vízbe jutva annak felszíné n filmszerű en szé tterülnek é s gátolják a vizek "lé gzé sé t".

Az olaj-víz rendszerekné l alkalmazott szé tvá lasztá si műveletek

A) Gravitációs elválasztás: az olaj felúsztatása a víz felszíné re.

A gravitációs elválasztás haté konyságának nö velé sé re centrifugákat, hidrociklonokat lehet
alkalmazni. A víz felszíné re felúsztatott olaj eltávolítására un. koaleszcens eljárásokat
alkalmaznak. Ennek során fé mből vagy mű anyagból ké szült vé kony felületű "szalagoknak" a
vízzel é s olajjal szembeni elté rő adhé ziós tulajdonságait használják ki. Az olaj felszíné n úszó
vé gtelenített szalagok csak az olajat kö tik meg a vizet nem. Egy megfelelő hordóra vagy
egyé b gyű jtőedé nyzetre szerelt leválasztó szerkezetben a szalagra tapadt olajat folyamatosan
leválasztják (olajszkimmerek). Ezzel a módszerrel gyakorlatilag vízmentes formában lehet az
olajat a víz felületé ről lefö lö znünk.

B) Flotáció: az olaj víz keveré ken átbuboré koltatott gáz (levegő) olajcseppeket ragad magával
é s hab formájában felúszik a víz felszíné re, ahonnan lefö lö zhető.
A fenti módszerek hagyományos O/V emulziók kezelé sé re nem kielé gítőek, mert az
emulzióban mé g egyé b anyagok emulgeátorok, korróziógátló anyagok, baktericid anyagok is
találhatók amelyek egyszerű felúsztatással nem távolíthatók el

C) Emulziók bontására alkalmazott fizikai módszerek

Ultraszűré s: az emulziót 0,01 µm pórusmé retű membránon 2...10 bar nyomással pré selik át,
csak a vízmolekulák tudnak áthatolni a membránon.Membrán anyaga cellulóz-acetát, vagy
poliamid. Á ltalában tö bb egysé get kapcsolnak ö ssze. Így az olaj-víz rendszer olajtartalma
25%-ra nö velhető.
 116

D) Fordított ozmózis (membránszű ré shez hasonló módszer): membrán helyett 0,001 µm

pórusmé retű fé ligáteresztő hártyát alkalmaznak. Alkalmazott nyomás 35-45 bar.
Eredmé ny: a vizes fázis nem tartalmaz az emulzióból származó semmifé le szennyeződé st,
gyakorlatilag csatornára bocsátható. Az olajban feldúsult fázisban a sótartalom is megnő, ami
az emulzió további bomlását segíti elő. Ezzel a módszerrel 40-50% -os olajtartalmat lehet
elé rni.

E) Adszorpció: por alakú hidrofób (víztaszító) felületű adszorbenssel (aktív szé n, szilánnal
kezelt kovasav) keverik ö ssze az emulziót. Az olajat az adszorbens a felületé n megkö ti, amely
szű ré ssel eltávolítható.

Eredmé nye: a tisztított víz olajtartalma kisebb mint 20 mg/l, sókat, nehé zfé meket alig
tartalmaz.
Hátránya: viszonylag magas adszorbens igé ny, drága é s nem nyerhető vissza.

F) Víz elpárologtatásával tö rté nik a fázisszé tválasztás.

Merülőé gős elpá rologtató : Az elgőzö lö gtető edé nybe egy ún. merülőé gő nyúlik be. Az
é gőből távozó forró füstgázok elpárologtatják a vizet. A távozó gőz sótalanítás é s kondenzálás
után csatornára engedhető. A visszamaradt olaj ugyancsak sótalanítás után elé gethető a
merülőé gőben.

Vé konyfilmes elpá rologtatá s: Elgőzö lö gtető toronyban tö rté nik az emulzió melegíté se. A
távozó gőz az előzőekhez hasonló kezelé s után csatornára bocsátható. Az olaj a torony oldalán
lecsurog, melyet forgó rotor segítsé gé vel távolítanak el.

Az emulzióbontást fizikai-ké miai módszerekkel kombinálva is el lehet vé gezni. Ez a kisózás

é s a savazás, valamint ezek kombinációja, kiegé szítve flokkulálással. Kisózásra tö bbé rté kű
kationokat, általában Fe(III), Al ionokat alkalmaznak. A sóadagolás hatására az olajcseppek
negatív tö lté se csö kken, nagyobb cseppek tudnak ö sszeállni é s így felúszni az emulzió
felszíné re. A savazás mechanizmusa is hasonló.
Hátrány:a sótartalom nő a vizes fázisban, a vizet semlegesíteni kell kö zcsatornába engedé s előtt.

6.1.6. Komponensszé tválasztási műveletek

A komponens-szé tválasztási eljárások, mint anyagelő ké szíté si eljárások é s ö nálló

anyagátalakítási eljárások is alkalmazhatók. Ezt a fizikai módszert egyfázisú,
tö bbkomponensű anyagegyüttesek kezelé sé re, a veszé lyessé get okozó komponensek
kinyeré sé re, elválasztására használják, ré szben hasznosítási cé lból. A gyakorlatban elsősorban
folyadé kfázisú hulladé kok - vizes oldatok, oldószerelegyek - eseté ben terjedt el ez a kezelé si
mód. A komponens-szé tválasztási eljárások kö zé tartoznak a szilárd hulladé kkeveré kek
hasznosítható komponenseinek kinyeré sé re alkalmazott módszerek is.

Vizes oldatok kezelé se

A) Szerves oldószeres extrakció: ezt az eljárást ré góta alkalmazzák, mint hidrometallurgiai

eljárást. A fé mtartalmú szennyvizek kezelé sé re újabban kezdik alkalmazni .
Lé nyege: szerves savak, vagy komplexké pző (főleg kelátké pző) vegyületek adagolásával a
szennyvízben olyan fé mvegyületet hoznak lé tre, amelynek a megoszlása a vizes é s az
 117

extrakcióra alkalmazott oldószeres fázis kö zö tt az oldószeres fázisban kedvezőbb. Így

oldószeres extrahálással eltávolíthatók a vizes fázisból.
A leggyakrabban alkalmazott komplexké pzők: dikarbonsavak, aminósavak,
fenolszármazé kok,
hidroxisavak.

B) Ioncsere: ez az eljárás fé mionokat tartalmazó vizes oldatok kezelé sé re alkalmazott

módszer. Elsősorban a galvántechnikában keletkező híg fé mtartalmú oldatok (ö blítö vizek)
tisztítására terjedt el. A fé mionokat erős kationcseré lő gyantán kö tik meg é s a gyanta
telítődé se után savval regenerálják, így savas fé moldatokat kapnak koncentrált formában.
Bizonyos anionos állapotban is jelenlé vő fé mek (pl.kromátok, bikromátok) kinyeré sé re
anioncseré lő gyantákat is alkalmaznak. Az ioncseré t 0,1%-nál kisebb fé mtartalmú
szennyvizek kezelé sé re lehet alkalmazni.
Hátránya:a fé meket együtt (nem szelektíven) lehet kinyerni, é s az ioncseré lő oszlopok
é rzé kenyek a lebegőanyagokra.

C) Membrános eljárások: ide tartoznak az emulzióknál említett ultraszű ré s é s fordított

ozmózis.
A membránok anyagukat tekintve lehetnek:cellulóz-acetátok vagy poliamidok. Kialakításuk
alapján: lemezesek, üreges szálmembránok, spirális kiké pzé sű ek.

A membránokkal szemben támasztott kö vetelmé nyek: nagy visszatartó ké pessé g, jó

szelektivítás, ké miai é s bakteorológiai ellenállás, nagy áramlási sebessé g, nagy mechanikai
szilárdság. Á ltalában tö bb elemet kapcsolnak ö ssze, lehet sorosan illetve párhuzamosan
kapcsolni az elemeket. Első fokozatban általában csőmembránokat, második é s a további
fokozatokban spirális membránokat alkalmaznak.
Hátrányuk:é rzé kenyek a mechanikai szennyeződé sekre, korrózióra é s lebegőanyagokra.

Szerves oldószerek elválasztására alkalmazott komponens-szé tválasztási módszerek

A ké t-, vagy tö bbkomponensű szerves oldószerkeveré kekből egyes komponensek kinyeré sé re

alkalmazott eljárások a desztillálás é s a lepárlás Ezeket a módszereket főleg hasznosítási
cé lból, a tiszta komponensek visszanyeré sé re alkalmazzák.

A) A desztillálás során az oldószerelegyet a kinyerendő komponens forráspontja fö lé

melegítik, majd a keletkező oldószergőzö ket lehű tve kondenzáltatják. Ezáltal az egyik
komponens feldúsul a desztillátumban, a másik visszamarad az ún. desztillációs maradé kban.
Ismé telt desztillációval nö velni lehet a kinyerendő komponensek tisztasági fokát. Elmé letileg
tö ké letes elválasztás csak vé gtelen sokszor vé gzett desztillációval é rhető el, é s ha a ké t
elválasztandó komponens forráspontja elé g távol van egymástól. A gyakorlatban a vé gtelen
számú desztillációt az ún. frakcionált desztillációval lehet megkö zelíteni.

A desztillációs módszereket elsősorban festé kiparban, nyomdaiparban é s mű anyagiparban

keletkező oldószerhulladé kok tisztítására, oldószervisszanyeré sre használják.

Szilárd többkomponensű hulladé kok kezelé se, tisztítása

A szilárd hulladé kok komponensszé tválasztási módszereit olyan technológiákhoz

alkalmazzák, amelyekben a hulladé kokban energetikailag é rté kes ill. másodnyersanyagké nt
 118

hasznosítható komponensek kinyeré se a cé l. Ezek a módszerek a hulladé kokban lé vő

komponensek: elektromos, mágneses, optikai, sű rű sé gbeli, szemcsemé retbeli, felületi
nedvesíthetősé gbeli tulajdonságait használják fel az elválasztás során.
A) Lé gosztályozó ké szülé kek: a lé gosztályozókban szabályozott sű rű sé gű levegőárammal
osztályozzák a hulladé kot szemcsemé ret, szemcsealak é s sű rű sé g szerint. Vertikális é s
horizontális elrendezé sű , a levegő áramlási irányát tekintve egyenáramú é s ellenáramú
változatok lé teznek. A lé gosztályozókkat mű anyag-, papír-, textilhulladé koknak a nehezebb
komponensektől tö rté nő elválasztására illetve szárított szerves anyagnak a szervetlentől
tö rté nő elválasztására használják.

B) A nehé zközegű elválasztás során nagy sű rű sé gű folyadé kot vagy szuszpenziót használnak
a hulladé kkomponensek - fé m é s mű anyagkeveré kek - szé tválasztására (Pl.tetrabróm-etán,
ferroszilícium szuszpenziók). A szé tválasztás előtt a hulladé kot aprítani é s mé ret szerint
osztályozni kell. Az elválasztás azon alapszik, hogy a nehé z kö zegű folyadé kba vezetik a
hulladé kszemcsé ket, majd a szuszpenziót szabályozható té rerejű mágneses té ren vezetik át. A
té rerő változtatásnak megfelelően változik a szuszpenzió sű rű sé ge é s ezáltal megváltozik a
hulladé kré szecské k ülepedé si sebessé ge. Így az elválasztandó ré szecské k ülepedé se időben
szabályozható.

C) Az optikai szeparátorokban a hulladé kalkotók elté rő optikai tulajdonságait használják ki

elválasztásra. Elsősorban üveghulladé k (színes é s fehé r) szé tválasztására alkalmazott
módszer. Á ltalában három fokozatban üzemel:előszö r a nem átlátszó szennyező anyagokat
(kő, kerámia) választják el, majd a fehé r üveget a színestől é s vé gül a barnát a zö ldtől.
A szilárd hulladé kok komponenseinek szé tválasztására alkalmas ké szülé kekből, megfelelő
anyagelőké szíté s mellett külö nbö ző szilárdhulladé k osztályozási-hasznosítási technológiákat
lehet kialakítani (Pl.:települé si szilárd hulladé kból brikettált tüzelőanyag visszanyerő
technológia, vagy települé si szilárd hulladé ké gető salakjából a hasznosítható fé mtartalom
kinyeré se).

6.1.7. Hulladé kok beágyazása é s szilárdítása

A veszé lyes hulladé kok rendezett lerakással tö rté nő elhelyezé sé nek felté telei egyre inkább
szigorodnak, a rendelkezé sre álló hely pedig egyre inkább korlátozódik. Ezé rt az egyé b módon
már nem ártalmatlanítható vé gleges lerakásra kerülő hulladé kok té rfogatának é s a veszé lyes
komponensek kioldhatóságának csö kkenté se egyre inkább előté rbe kerül. E cé l elé ré sé re
alkalmazzák a hulladé kok szilárdítási, stabilizálási módjait, melyeket ö sszefoglaló né ven
beágyazási módszereknek nevezünk. Ezek fizikai é s ké miai eljárások egyaránt lehetnek.

Beágyazás (gyűjtő fogalom) tartalmazza a hulladé k:

I Stabilizá lá sá t, melynek során a hulladé kban lé vő veszé lyes komponensek ké miailag

stabilabb formába kerülnek, é s így ellenállnak a kioldódásnak. Á ltalában stabilizálás során
megváltozik a hulladé k ké mhatása ill. redoxipotenciálja é s ezáltal oldhatósági viszonyai
romlanak.

II Szilá rdítá sá t: melynek során a hulladé khoz olyan anyagokat adnak, amelyek a szabad vizet
megkö tik é s ily módon az anyagunk megszilárdul é s ellenáll a további oldódási
folyamatoknak. Gyakran a stabilizálást é s a szilárdítást együtt alkalmazzák.
 119

III. Kapszulá zá st: melynek során a veszé lyes hulladé kot kö rülveszik, beburkolják egy új
anyaggal, ami teljesen elzárja a külső kö rnyezettől é s így megóvja a kö rnyezetet a
hulladé kból kijutó veszé lyes komponensek hatásától.

A beágyazást általában folyé kony é s iszap hallmazállapotú anyagok eseté ben alkalmazzák, de
füstgáztisztítási szilárd maradé kok beágyazása is gyakori. A beágyazás vé gtermé ke szilárd
vízoldhatatlan anyag, amely már ilyen formában lerakókban biztonságosan elhelyezhető,
illetve egyé b cé lokra pl.terület feltö lté sre, útalapba hasznosítható. Termé szetesen a beágyazás
minősé gé t a vé gleges elhelyezé s előtt un. kioldási próbákkal ellenőrzik.

A beágyazási eljárások gyakorlatban alkalmazott módszereit táblázatban foglaltuk ö ssze.

(6.1.táblázat)

A beágyazás során alkalmazott anyagok hatásmechanizmusa

A) Cementek: elsősorban portlandcementet alkalmaznak melyben a külö nbö ző

szilikátvegyületek aránya szabja meg a kö té si időt é s a szilárdságot. A nehé zfé mek a cement
lúgos pH-ján oldhatatlan hidroxidokká, karbonátokká alakulnak. A cementtel nem
reakcióké pes hulladé k kohé ziós erőkkel kö tődik. Azbeszt, latex, mű anyag a keveré kek
stabilitását nö velik, egyé b szerves anyagok viszont a kö té st é s szilárdulást károsan
befolyásolják. (Ilyenkor adalé kanyagok pl. vízüveg adagolásával lehet a kö té st javítani.) Savas
pH eseté n külö nö sen szulfátok hatására bomlás jö het lé tre.

B) Mé sz-pernye keveré kek: A módszer a mé sz, a szilikáttartalmú pernye é s a víz reakcióján

alapul, amelyből kemé ny ún. puzzolánbeton keletkezik. A pernye általában cementgyárak pora
vagy szé ntüzelé sű erőmű vek pernyé je, melynek tulajdonságait az é geté s kö rülmé nyei é s
szemcsemé rete befolyásolja. Finomszemcsé s pernyé vel jobb puzzolán nyerhető.

C) Hő re lágyuló anyagok: Ezek általában aszfalt,kátrány, külö nbö ző poliolefinek, epoxidok,

melyek melegen keverendők a hulladé khoz é s kihű lé s során a hulladé kkal együtt
megszilárdulnak. Ezek az anyagok drágábbak, mint a szilikátkeveré kek. A hulladé kkal
cseké ly ké miai kö té st mutatnak.

D) Szerves polimerek: A hulladé khoz kevert szerves monomer általában katalizátor

segítsé gé vel polimerizálódik, megszilárdul é s rö gzíti, magába zárja a hulladé kot. Tö bbnyire
szivacsos szerkezetű anyag keletkezik. Legkorábban alkalmazott módszer a fenol formaldehid
gyantába való ágyazás volt. Újabban poliakrilátokat, poliakrilamidokat alkalmaznak.

E) Ü vegbe ágyazás: Elsősorban radióaktív hulladé kok eseté ben alkalmazott módszer. Ebben
az eljárásban a rö gzíté s olvadé kban tö rté nik, majd az olvadé kot hagyják kihű lni é s együtt
szilárdul meg a hulladé kkal.

A beágyazási eljárások alkalmazása gondos előké szítő munkát igé nyel .A hulladé k fizikai-
ké miai tulajdonságai határozzák meg ,hogy melyik módszert alkalmazzuk.
A beágyazás a hulladé kkezelé s egyik ré szmű velete, amelyet tö bbnyire a korábban tárgyalt é s
ké sőbbiekben tárgyalandó eljárások előznek meg.
 120

6.1. táblázat
A beágyazási eljárások jellemző i

Eljárás Elő nye Hátránya

Cementalapú olcsó adalé kanyagok; kidolgozott el- A savas oldatokra a kis szilárdságú
beágyazás járások; é sszerű en megvalósíthattó betonok é rzé kenyek; adott
berendezé sek. Az eljárás a kö rülmé nyek a beton bomlását
hulladé kok vegyi ö sszeté telé nek idé zhetik elő. Az egyes
ingadozására nem é rzé keny. A hulladé kfajták eseté ben szüksé ges
cement adagolásával szabályozható a előkezelé s é s adalé kok alkalmazása
szilárdság é s a vízáteresztő ké pessé g. kö ltsé gnö velő. A cement é s más
Mé rgező szervetlen vegyületekhez, a adalé k nö veli a tö meget é s
füstgáztisztítás szilárd és té rfogatot. Szerves hulladé k é s
iszapmaradé kaihoz jól alkalmazható mé rgező anionok eseté ben nem
megfelelő
Mé sz, Az adalé kok olcsók é s kö nnyen A stabilizált hulladé ktö mb é rzé keny
pernyealapú beszerezehtők; a berendezé sek a savas oldatokra é s a szervetlen
beágyazás egyszerű ek. A lejátszódó reakciók szennyeződé sekre, ami lassítja a
jól ismertek (puzzolánreakció). kö té si folyamatot. Szerves
Mé rgező szervetlen hulladé khoz hulladé khoz é s mé rgező anionokhoz
füstgáztisztítók szilárd és nem alkalmazható.
iszapmaradé kaihoz jól alkalmazható
Hőre lágyuló A szennyező anyagok migrációja Drága berendezé sek é s szakké pzett
anyagok általában kisebb, mint más szemé lyzet szüksé ges hozzá. A kis
felhasználása beágyazási módszerné l. A vé gtermé k hőmé rsé kleten párolgó
jól ellenáll a legtö bb vizes oldatnak. hulladé kkomponensek gondot
A hőre lágyuló anyagok jól tapadnak okoznak; a hőre lágyuló anyagok
a hulladé khoz. Mé rgező szervetlen gyúlé konyak. A nedves hulladé kot
vegyületekhez alkalmazható. stabilizálás előtt szárítani kell.
Szerves aqnyagokat, erős
oxidálószereket tartalmazó
hulladé khoz nem alkalmazható.
Szerves Kis mennyisé gű adalé k szüksé ges a A hulladé kkomponensek laza szer-
polimerek keveré k megszilárdításához; a kezetű gyantamátrixban
alkalmazása vé gtermé k más eljárásokhoz helyezkednek el. A karbamid-
viszonyítva kis sű rű sé gű . Száraz é s formaldehid eljárás katalizátorai
nedves hulladé k (főké nt iszap) erősen savasak, a legtö bb fé m kis
eseté ben egyaránt jó eredmé nyt ad. pH-é rté kné l oldódik, é s belekerülhet
Külö nleges berendezé s nem a csurgalé kvizekbe a
szsüksé ges hozzá. Mé rgező, polimerizálódás alatt. Egyes szerves
szervetlen hulladé khoz jól polimerek biológiailag lebonthatók.
alkalmazható. A vé gleges lerakáshoz mé g tároló- é s
csomagolóeszkö zt is fel kell
használni. Savas é s erős oxidálószer
tartalmú, valamint szerves anyagú
hulladé kokhoz nem megfelelő.
Kapszulázás A hulladé k nem tud é rintkezni a A felhasznált kö tőanyagok drágák.
vízzel, így jól oldaható anyagokhoz Az eljárás energiaigé nyes (szárítás,
sikeresen alkalmazható. A kettős hevíté s). Speciális berendezé seket
burkolat ellenáll a külső kö rnyezeti igé nyel, alkalmazásához
hatásoknak laboratóriumi hátté r é s szakké pzett
szemé lyzet szüksé ges
Gipszké pzé s Kevé s adalé kanyagot igé nyel, gyors Csak szulfit vagy szulfáttartalmú
a kö té si idő. A termé k stabil, nem iszapra alkalmas. A kioldási
é ghető, biológiailag nem bontható. jellemzők a cement- é s mé szalapú
Nehé zfé m-visszatartása jó, ré szbeni eljárásoké val azonosak. A
szárítást igé nyel. kalcináláshoz tö bbletenergia é s
külö n berendezé s szüksé ges.
Ü vegbe tö rté nő Igen jó hatásfokú beágyazás. A Az eljárás energiaigé nye nagy.
beágyazás nyersanyagok olcsók, kö nnyen Speciális berendezé seket és
hozzé áfé rhetők. szakké pzett szemé lyzetet igé nyel.
 121

6.2. A hulladé kok ké miai kezelé se

A korábbi fejezetekben tárgyalt fizikai előkezelő mű veletek bizonyos hulladé kok esté ben nem
adnak megfelelő eredmé nyt, ezé rt ezekné l a hulladé koknál ké miai kezelé st kell alkalmazni.
Ké miai kezelé s során a hulladé kban lé vő veszé lyes komponensek anyagi szerkezeté t ké miai
reakcióban vagy reakciósorozatban változtatják meg. Alkalmazásuk cé lja lehet ártalmatlanítás
vagy hasznosítás, illetve a kö rnyezetkárosító veszé lyes komponensek mennyisé gé nek,
koncentrációjának csö kkenté se. A ké miai eljárások az ipari gyakorlatból tö bbnyire jól
ismertek é s külö nö sebb módosítások né lkül alkalmazhatók a hulladé kok kezelé sé re.

6.2.1. Semlegesíté s

Semlegesíté s során savas ill. lúgos pH-jú oldatok ké mhatását vegyszer segítsé gé vel semleges
é rté kre állítjuk be. Tö bblé pcsős víztisztítás eseté n általában ez a kezelé si mód megelőzi a
tö bbi tisztítási mű veletet. Pl: biológiai szennyvíztisztítás előtt semlegesíteni kell a
szennyvizet, mert a bakté riumok pH=7 é rté kné l é letké pesek leginkább.

Más esetekben pl. emulzióbontáskor a folyamat vé gé n kell a semleges pH-é rté ket beállítani.
Abban az esetben, ha egy technológiában lúgos é s savas szennyvizek, hulladé kok keletkeznek
cé lszerű ezeket ö sszeengedni é s így egymást ré szben-egé szben semlegesítik.

A gyakorlatban alkalmazott semlegesítő szerek:

A) Lúgos szennyvizek, hulladé kok eseté n: sósav, ké nsav, esetleg CO2-gáz (általában füstgáz
CO2 tartalmát használják ilyen cé lra).

A gyakorlatban a sósav alkalmazása terjedt el leginkább. Ennek oka ré szben, hogy a

semlegesíté skor keletkező sók (kloridok) általában jó vízoldhatók. Termé szetesen a
semlegesíté sné l ügyelni kell, hogy az előírt sótartalmat ne lé pjük túl a távozó szennyvízben.

B) Savas jellegű hulladé kokat három csoportra osztjuk.

− vízben jól oldódó sókat ké pező savak-erős savakat tartalmazó hulladé kok (HCl,
HNO3),
− vízben rosszul oldódó sókat ké pező erős savak: ké nsavat, foszforsavat tartalmazó,
mellé ktermé kek. Ebben az esetben semlegesíté skor csapadé kké pződé ssel kell
számolni,
− gyenge savakat tartalmazó mellé ktermé kek: ecetsav, szé nsav.

A savas hulladé kok semlegesíté sé re használt vegyszerek: külö nbö ző mé szfé lesé gek:
mé szkő - (CaCO3), dolomit - (CaMg (CO3)2), oltott mé sz - (Ca(OH)2), é getett mé sz - (CaO),
szóda - (Na2CO3).

A gyakorlatban ezek a leginkább alkalmazott szerek, mert olcsók. Viszonylag hosszú azonban
a reakcióidejük. Bizonyos esetekben, pl. ké nsavtartalmú hulladé k kezelé sekor
csapadé ké pződé ssel kell számolni.
Nátrium-hidroxid: drágább mint a mé szfé lesé gek mé gis elé g gyakran alkalmazzák. Ennek oka
gyors reakcióideje, kö nnyű adagolhatósága é s semlegesíté s során oldható vé gtermé k
keletkezé se .
 122

Semlegesítő berendezé sek

Á ltalában betonból ké szült tö bbrekeszes kádakban tö rté nik a semlegesíté s. A kádakban mé g

terelőlemezeket is szokás beé píteni, ezzel nö velhető a tartózkodási idő é s a megfelelő
keveredé s. A kádak falát saválló té glával kibé lelik. Mé sszel tö rté nő semlegesíté s eseté n a
reakciósebessé g határozza meg a kádak mé reté t.

A semlegesíté s szabályozása é s ellenőrzé se beé pített pH-mé rő szondák segítsé gé vel

lehetsé ges. Mé rni kell a beadagolt é s az elfolyó szennyvíz pH-é rté ké t é s té rfogatáramát, ezen
paramé terek ismerete alapján kell szabályozni a beadagolandó semlegesítőszer té rfogatáramát.

6.2.2. Csapadé kos leválasztás

A csapadé kos leválasztás lé nyege: a hulladé kban, szennyvízben vízoldható formában

jelenlé vő veszé lyes komponensek kicsapatása, vízoldhatatlanná alakítása.

Ez tö rténhet:
− ké miai reakció útján, vegyszer hozzáadásával
− az oldat ö sszeté telé nek olyan irányú megváltoztatásával melynek során a
leválasztandó anyag oldhatósága csö kken.

A csapadé kos leválasztást elsősorban mé rgező fé mionok leválasztására alkalmazzák: As, Cd,
Cr, Cu, Pb, Hg, Ni, Se, Ag, Zn, Ta stb.
Anionok kö zül elsősorban a foszfátok leválasztására használatos eljárás.

A csapadé kos leválasztáshoz alkalmazott vegyületek a következő k

A) Hidroxidok, ezek kö zül is a mé sztej. A levált hidroxid-csapadé kot ülepíté ssel, szű ré ssel
távolítják el az oldatból. A mé sztejes leválasztással egyes anionok is leválaszthatók
(pl.szulfátok, foszfátok, fluoridok).

B) Szulfidok Na2 S, NaHS, FeS

A szulfidos lecsapás általában haté konyabb mint a hidroxidos, mivel a szulfidok oldhatósága
jóval kisebb, mint a hidroxidoké . Az előnye mé g, hogy számos fé met szulfidjából állítanak
elő, így a leválasztott csapadé k hasznosítása kö nnyen megoldható.

Hátránya viszont, hogy a feleslegben adagolt szulfidot utókezelé ssel el kell távolítani az
oldatból.

C) Karbonátok. Bizonyos fé mek kationjai pl.Cd, Pb, eseté ben jobb a lecsapás hatásfoka,
mint hidroxidos lecsapásnál. A keletkező csapadé k sű rű é s jól szű rhető. Nem alkalmazható
azonban minden fé mre.(pl. Zn, Ni)

D) Bórax (nátrium-tetrahidro-borát:) Na(BH4), amely elemi fé m formájában választja le az

oldatból a fé mionokat:
 123

Legkedvezőbb pH = 8-11 kö zö tti tartomány a reakció lejátszódásához. Nagyon jól

alkalmazható Pb, Ni, Hg, Cu é s Cd leválasztására, sőt nemesfé mek (Au, Ag, Pt) kinyeré sé re
is.

E) Komplexké pző anyagok: A fé mek leválasztására használják pl. a kálium-hexacianó-

ferrátot (K4 Fe(CN)6): a ródium bevonatok ké szíté sé hez használt oldatokból a fé mszennyezők
(Pb, Sb, Cd, Zn, Fe) leválasztására alkalmazzák. Nikkel bevonatok oldatainak tisztítására
alkalmazott komplexké pző szer pl. a Ni-dialkil-tiokarbamát, amely oldhatatlan csapadé kot
ké pez az Fe, Cu fé mekkel.

D) Mé sz, illetve többé rté kű kationok sói (pl. Al3+ , Fe3+). Anionok leválasztására
alkalmazott szerek. Elsősorban a foszfát-ionok leválasztására alkalmazzák.

A fé mek csapadé kos leválasztási módszereit elsősorban galvánipari szennyvizek tisztításánál

alkalmazzák. A lecsapást gyakran kombinálják egyé b tisztítási módszerekkel pl. ioncseré vel.

6.2.3. Hidrolízis

Hidrolízis során víz hatására egy vegyületből ké t új vegyület keletkezik. Ezt a ké miai
módszert a hulladé kok eseté ben ké t okból alkalmazzák:
− mé rgező komponensek kevé sbé mé rgező vagy ártalmatlan anyaggá alakítására,
− vízzel hevesen ,esetleg robbanásszerű en reagáló anyagok reakciójának
szabályozására.

A hidrolízis során keletkező vegyületek lehetnek erősen savas vagy lúgos anyagok, melyeket a
hidrolízis után semlegesíteni kell.

A fontosabb, hulladé kkezelé sné l előforduló hidrolízis reakciók a kö vetkezők:

Cianidok hidrolízise:

NaCN + 2H2O =NH3 +HCOONa

Na-formiát

Cianá tok hidrolízise:

CH3NCO +2H2O =CH3 NH2 + H2 CO3

metil-izocianát metil-amin

Halogenidek hidrolízise:

AlCl3 + 3H2O = Al(OH)3 + 3 HCl

Karbidok hidrolízise:

CaC2 + 2 H2O = Ca(OH)2 + C2 H2

Ca-karbid acetilé n
 124

A hidrolíziskor lejátszódó reakciók tö bbnyire hevesek, robbanásszerű ek, ezé rt a technológiai

berendezé s kialakításánál ezt figyelembe kell venni.(hőmé rsé klet, pH, betáplálási sebessé g)

A hidrolízisre gyakorlati pé ldaké nt a kalcium-karbid tartalmú hulladé kok ártalmatlanítását

lehet említeni. A folyamat során Ca(OH)2 (mé szhidrát) é s acetilé n gáz ké pződik. A
mé szhidrát gyengé n oldódik vízben ezé rt az gyengé n lúgos ké mhatású lesz. A hidrolízist egy
kalapácsos malommal ö sszekapcsolt reakciótartályban játszatják le. A karbid hulladé kot
előszö r megőrlik a malomban, majd a malom alján lé vő rostán keresztül a reakciótartályba
kerül. A reakciótartályban lé vő gyengé n lúgos oldatot cirkuláltatják a malomba, így már őrlé s
kö zben megindul a hidrolízis. A keletkező acetilé n gázt gázmosóba vezetik é s elnyeletik. A
reakciótartályban keletkező telített Ca(OH)2 oldatot szű rik é s a szennyvízbefogadóba engedik
(pH beállítás után). A berendezé st robbanásbiztos beton é pületben helyezik el, robbanótetővel
ellátva. A keletkező gázok kijutásának megakadályozására vákuumot tartanak fenn a
helyisé gben, é s a terem elszívott levegőjé t szinté n gázmosóba vezetik.

6.2.4. Redukció

Elektronfelvé tellel járó reakciók, melyek során az anyag pozitív tö lté se (oxidációjuk) csö kken.
A redukciót viszonylag ritkán alkalmazzák a hulladé kkezelé s területé n, elsősorban fé mek
redukciójára:
− Cr(VI)-Cr(III) redukció,
− Hg redukciója, fé morganikus vegyületek előállítása,
− fé mkelátokat tartalmazó hulladé kok kezelé se.

Az alkalmazott reduká ló szerek: ké n-dioxid-gáz, Na-biszulfit (Na2S2O3), Na-metabiszulfit

(Na2S2O5), Vas(II) vegyületek, Na-tetrahidroborát, formaldehid, hangyasav.

A szerves redukálószerek eseté ben a redukció után általában biológiai szennyvíztisztítást kell
alkalmazni, a maradé k szerves anyagok elbontására.

6.2.5. Oxidáció

Az oxidáció elektronleadással járó folyamat, melynek során az anyag oxidációfoka nő.

Hulladé kok tö bbkomponensű rendszerek eseté ben az oxidációt nem lehet szelektíven
lejátszatni, tehát az anyagban lé vő valamennyi komponens oxidálódik bizonyos fokig. Az
oxidációt lejátszathatjuk teljes mé rté kig, amikor valamennyi komponens teljes oxidációfokig
(C-szé n-dioxiddá, H2-vízzé , S-ké n-dioxiddá)oxidálódik, illetve ré szlegesen, amikor csak a
veszé lyes komponenseket oxidáljuk teljes mé rté kben.

A gyakorlatban legelterjedtebb oxidálószerek:

klór, hypokloritok( NaOCl-hypo), (Ca(OCl)2) klór- dioxid, hidrogé n -peroxid, kálium-
permanganát, ózon

Ezek kö zül a legáltalánosabban alkalmazott szerek a hypokloritok. Az oxidáció során a

hypoklorit -ionból bomlás során keletkező naszcensz oxigé n vé gzi az oxidációt.

Savas kö zegben korrozív sósav ké pződik, amire figyelemmel kell lenni. A hypokloritos
oxidációt elsősorban cianidok oxidációjára használják, főleg galvánipari szennyvizek
eseté ben.
 125

Nedves oxidáció

A nedves oxidáció vizes fázisban lejátszódó oxidációs folyamat, melynek során a vizes
fázisban jelenlé vő szerves anyagokat 150.....325 0C -on é s 2....20 MPa nyomáson oxidálják. A
nyomás megválasztása a hőmé rsé klettől függ. Úgy kell beállítani, hogy a vizes oldat
megfelelő hányada folyadé kfázisban maradjon az oxidáció során. Az alkalmazott
hőmé rsé klettől függően 3 tartományt külö nbö ztetünk meg.
A) Kis hő mé rsé kletű oxidáció: 150-200 0C. Ez a hőmé rsé klet alkalmas a biológiai é s
háztartási eredetű iszapok kondicionálására a szervesanyag tartalom jelentősebb csö kkené se
né lkül.

B) Közepes hő mé rsé kletű oxidáció: 200-280 0C. Biológiailag nehezen bontható szerves
vegyületek oxidációjára alkalmas módszer. Ezen a hőmé rsé kleten a szervesanyag tartalom 60-
70%-kal csö kkenthető. Ezzel a módszerrel lehet kimerült aktívszenet regenerálni. Az aktív
szenet a biológiai szennyvíztisztításban alkalmazzák, ahol a felületé n megkö ti a szerves
anyagok egy ré szé t. Telítődé s után a fö lö siszappal együtt távolítják el. A nedves oxidáció fenti
hőmé rsé kleté n az aktív szé nen megkö tö tt szervesanyagot oxidálják é s a tiszta szenet vissza
lehet nyerni é s visszavezetni a szennyvíztisztítóba. A folyamat szé nvesztesé ge mindö ssze 5%.
Az oxidáció során keletkező szerves vegyületek: karbonsavak, aldehidek é s ketonok, melyek
már lebonthatók biológiai úton.

C) Nagy hő mé rsé kletű oxidáció: 280-325 0C. Ezen a hőmé rsé kleten az oxidáció teljes
mé rté kben lejátszódik, vagyis a szerves anyagok CO2-á, nitrogé nné é s vízzé alakulnak. A
reakció 20...40 min. alatt lejátszódik.

Szuperkritikus nedvesoxidáció

A nedvesoxidáció speciális változata, amelyet a víz kritikus hőmé rsé klete (374 oC) feletti
hőmé rsé kleten é s kritikus nyomása feletti nyomáson hajtanak vé gre. A gyakorlatban 400-650
o
C-on é s 25-30 MPa nyomáson vé gzik az oxidációt. A reakcióidő mindö ssze 0,5-5 min.

Az eljárás előnyei:
− a víz tö ké letes oldódása a szuperkritikus állapotú vízben,
− szerves anyagok gyors oxidációja,
− vé gtermé k CO2 ,N2 é s víz, ezé rt a vé ggázokat nem kell tisztítani,
− szervetlen szennyezők oldhatatlan maradé k formájában kiválnak az oldatból,
− az energia nagy hatásfokkal visszanyerhető gőz alakjában.

Az eljárás a szuperkritikus víz tulajdonságait használja ki. Nevezetesen: a víznek ezen

állapotában a szerves vegyületek minden arányban elegyednek a vízzel. A szervetlen ionos
sók pedig oldhatatlanná válnak é s kicsapódnak a vízből. Kritikus hőmé rsé kleten a folyadé k-
gáz fázishatár eltű nik.

Ó zonos oxidáció
 126

Az ózon az oxigé n 3 atomos allotróp módosulata, a termé szetben a magasabb lé gkö ri

ré tegekben fordul elő. Mestersé ges úton oxigé ntartalmú gázból lehet előállítani
nagyfeszültsé gű elektromos ívkisülé s útján. Az ózon a legerősebb oxidálószer, a legtö bb
szerves vegyületet teljes mé rté kig oxidálja. Oxidálja -külö nö sen nedves kö rülmé nyek kö zö tt-
a legtö bb fé met ((kivé tel: Au, Pt, Ir), a hidrogé n-halogenideket, (a HF kivé telé vel). A
cianidok, fenolok, szerves színezé kek, szerves S-vegyületek ózonnal vé gzett oxidációja a
szennyvíztisztítás szempontjából jelentős. Az ózonnal vé gzett oxidáció előnye, hogy az ózon
vízoldhatósága nagyobb , mint a tiszta oxigé né , é s viszonylag szé les pH tartományban tud
oxidálni. Az oxidáció sebessé ge az oxidálandó vegyület ö sszeté telé től függően né hány
másodperctől, né hány óráig is terjedhet. A Cl-F-carbon vegyületek ellenállnak az ózonos
oxidációnak, ezé rt ezeket mint oldószereket lehet az oxidáció során alkalmazni.

6.2.6. Elektroké miai módszerek

Az elektroké miai hulladé kkezelé si módszereket elsősorban híg fé mtartalmú oldatok

(galvánipari ö blítővizek, szennyvizek) kezelé sé re alkalmazzák. Itt a cé l az ártalmatlanítással
együtt a hulladé kokban lé vő fé mek kinyeré se.

A fé mkinyeré s az elektródok felületé n lejátszódó oxidáció-redukció elvé n alapszik. A katódon

a fé mek elektronfelvé tel - azaz redukció - útján válnak le. Az anódon elektronleadás-oxidáció-
játszódik le ami általában gázfejlődé ssel jár, a gáz ö sszeté tele az elektrolit ö sszeté telé től függ.

6.3. A bioké miai hulladé kkezelé s

A bioké miai eljárások során a hulladé k szerves alkotóinak feldolgozása é lő mikroszervezetek

segítsé gé vel tö rté nik. A hulladé khasznosítás a mikrobiológiai lebomlás termé keinek
kinyeré se, tisztítása, illetve é rté kesíté se ré vé n valósul meg. A mikrobiológiai folyamatok
szabályozhatók. Ennek egyik alapvető módja a levegő- vagy oxigé nellátás biztosítása, illetve
ennek kizárása (aerob, illetve anaerob mikroorganizmusok elszaporodása). További fontos
té nyező a megfelelő hőmé rsé klet-tartomány biztosítása (kriofil, mezofil é s termofil
mikroorganizmusok). Az é letmű kö dé süknek legkedvezőbb hőmé rsé klet fenntartásáról
szüksé g szerint a lebontandó szervesanyag-tö meg melegíté sé vel vagy hű té sé vel lehet
gondoskodni, attól függően, hogy a mikrobiológiai lebontás endoterm vagy exoterm folyamat.
A mikroorganizmusok é letmű kö dé sé t, szaporodásuk intenzitását módosító további té nyezők:
a lebontandó anyag nedvessé gtartalma, oldatának ké mhatása, a tápanyag ké miai szerkezete,
valamint a kö zegben jelenlevő egyé b vegyületek vagy ionok jellege (katalizáló vagy toxikus
hatása). A felsorolt té nyezők szüksé g szerinti szabályozásával a cé l szempontjából a
legelőnyö sebb mikroszervezetek szaporíthatók el, a nem kívánt folyamatokat kiváltó
mikroorganizmusok pedig elpusztulnak vagy látens állapotba kerülnek.

A bioké miai hulladé kfeldolgozási eljárások kö zül szé les kö rben alkalmazott a komposztálás
é s a biogáz-előállítás. Viszonylag újabb é s fejleszté s alatt áll az enzimatikus fermentációs
eljáráscsoport.

6.3.1. Komposztálás

A komposztálás a szilárd é s iszapszerű kommunális, illetve bizonyos termelé si hulladé kok

(pl: é lelmiszeripari, mezőgazdasági hulladé kok) feldolgozására alkalmas aerob bioké miai
eljárás.
 127

Meghatározott felté telekkel olajok é s zsírok feldolgozására is mikroorganizmusok

enzimrendszerei a hasznos anyagokat biológiai oxidáció útján lebontják é s ennek
eredmé nyeké ppen stabil szerves anyagok, valamint szervetlen ásványi anyagok keletkeznek.
Az eljárás vé gtermé ke kb. 40-50 % nedvessé gtartalmú anyag (komposzt), amely a
humuszké pző szerves anyag é s nö vé nyi tápanyag tartalma miatt a mezőgazdaságban a talaj
termőké pessé gé nek nö velé sé re hasznosítható. A komposzt kihozatal a hulladé k ö sszeté telé nek
é s az alkalmazott technológiának a függvé nye.

Á tlagosan figyelembe vé ve kb. 20-25 %-os erjedé si vesztesé get, mintegy 40-45
tö megszázalé kos komposztkihozatallal lehet számolni. A 35-40 %-nyi nem komposztálható
maradé k rendezett lerakással ártalmatlanítható.

A komposztálás folyamatát dö ntően befolyásolható té nyezők technológiailag jól

szabályozhatók. A vé gtermé knek nemcsak magas biológiai é rté kű nek kell lennie, hanem
megkö vetelt az optikailag kifogástalan külalak, valamint a minimális károsanyag tartalom
(nehé zfé mek). Ezek a tulajdonságok ré szben utólagos minősé gjavítási mű veletekkel, ré szben
ellenőrzö tt minősé gű nyersanyag bevitellel biztosíthatók.

A veszé lyes hulladé kok kezelé se területé n ott van jelentősé ge, ahol sikerült a települé si
hulladé kokkal tö rté nő együttes komposztálás (pl. olajos rongyok, vágóhídi hulladé k stb.),
illetve olyan speciális mikrobatö rzsek kerültek kitenyé szté sre, amelyek jól alkalmazkodnak az
adott elté rő kö rülmé nyekhez (pl. olajos iszapok lebomlása stb.).

6.3.2. Biogáz-elő állítás

A biogázké pződé s kö rülmé nyeit a komposztálással szemben az anaerob (oxigé nmentes)

lebomlás jellemzi, elsősorban mezofil (30...40 0C) hőmé rsé kletszinten. Az anaerob lebomlás
termofil (50...60 0C) mikroorganizmusokkal gyorsabban vé gbemegy.

A folyamat vé geredmé nye a dö ntően metánból é s szé n-dioxidból álló, 20...30 MJ/m3
fű tőé rté kű biogáz, amely energetikai cé lokra hasznosítható. A biogáz energiaé rté ké t a tiszta
metán ré szaránya határozza meg, amely az egyes eljárások é s a feldolgozott hulladé kok
függvé nyé ben 50-70 % kö zö tt mozog.

A berendezé sekben a feldolgozott anyagfé lesé g függvé nyé ben 1 kg szerves anyagból
0,25...0,5 m3 hasznosítható biogáz nyerhető. Ennek átlagosan minimum 15-25 %-a fordítandó
a rendszer saját fű té sé re. Tulajdonké ppen az egé sz biogázgyártás gazdaságosságát, mű szaki
realitását a termosztálás hőszüksé glete határozza meg.

A biogáz-előállításnál visszamaradó mellé ktermé k a kirothasztott iszap (biomassza). Ezt

jelenleg leginkább szerves trágyaké nt hasznosítják, amely a nö vekvő áru mű trágya
helyettesíté se mellett a talaj vízháztartása szempontjából is előnyö s.

A biogáz-előállítás technológiájának mű szaki é s gazdasági szempontból tö rté nő

optimalizálására színvonalas mű veleti kutatások irányulnak. Ezek a vizsgálatok elsősorban a
felhasználandó nyersanyagok ö sszeté telé re vonatkoznak, főké ppen a technológiára, a
kitermelé sre gyakorolt hatásuk miatt.
 128

A technológiai változatok é s az üzemi megoldások számosak. Az anyag-előké szíté s szüksé g

szerint magában foglal tisztítást é s kondicionálást, valamint ö sszeté tel-beállítást. Az adagolás
szivattyús, szállítócsigás vagy egyé b megoldású lehet (pl. cellás adagoló). A zárt erjesztőtank
vagy -reaktor kialakításánál legfontosabb a megfelelő keveré s, a gázkilé pé s é s a maradé k
anyag kiüríté sé nek haté kony megoldása, valamint az alkalmas fű té si módszer kivitelezé se
(fű tőrendszer, hőszigetelé s). Megkülö nbö ztetünk egylé pcsős, illetve ké tlé pcsős eljárásokat
aszerint, hogy a fermentatív é s a metános erjeszté st külö n-külö n vagy együtt valósítják meg a
reaktorban, vagy a reaktorokban. A reaktor kialakítását az üzemmód is befolyásolja
(folyamatos, szakaszos), amit csak a feldolgozandó anyag szárazanyag-tartalmának
függvé nyé ben lehet megválasztani (nedves: 0,5-1 % szárazanyag-tartalmú, szuszpenziós: 5-15
% szárazanyag-tartalmú é s fé lszáraz: 15-25 % szárazanyag-tartalmú tö ltetekkel dolgozó
reaktorok). A biogázt a kondenzálás után a nyersgáztartályban tárolják. A további gázkezelé si,
tisztítási feladatokat (szé n-dioxid é s ké n-hidrogé n eltávolítása), esetenké nt komprimálás
kö veti. A maradé k anyag utókezelé se kiszellőzteté sből, átlevegőzteté sből, utóerjeszté sből,
stabilizálásból é s fáziselválasztásból áll.

A biogáz-előállítási eljárások szé les kö rben alkalmazottak a szennyvíziszapok kezelé sé né l,

további elsődleges hasznosítási területük a mezőgazdasági hígtrágyák é s az egyé b
mezőgazdasági hulladé kok feldolgozása. Az ilyen irányú eredmé nyes hazai fejleszté sekre jó
pé lda né hány mezőgazdasági nagyüzemünk biogáztelepe (pl. Rákóczi Mgtsz., Szé csé ny;
Petőfi Mgtsz., Dunavarsány)

6.3.3. Enzimes fermentáció

A fehé rjé k, zsírok é s más komplex szerves anyagok lebontására is kidolgozott enzimes
eljárásokat a hulladé kfeldolgozás területé n mé g viszonylag szű k kö rben alkalmazzák, azonban
a gyakorlati alkalmazás é rdeké ben igen komoly fejlesztő munka is folyik.

Az eljárásnál a mikroszervezetek által termelt enzimek, mint biokatalizátorok vé gzik az anyag

átalakítását. Ily módon főké nt a hulladé k cellulóztartalma, vagy az egyszerű bb szé nhidrátokká
bontott cellulózanyagok, cukrok alakíthatók etanollá vagy más szerves vegyipari alapanyaggá.
A hulladé kban levő cellulóz enzimes feldolgozására, illetve etanol előállítására alkalmazott
eljárás rendszerint három szakaszra külö nül el: a cellulóz hidrolízise cukortartalmú masszává,
a cukrok fementációja é s az etanol koncentrálása desztillációval. A cellulóz hidrolízisé re
savas bontást alkalmaznak. Az enzimes fermentációs eljárások felhasználásával elsődlegesen
állati táplálkozásra szolgáló egysejtfehé rje állítható elő. A módszerek szé les kö rű gyakorlati
alkalmazásra mé g nem kiforrottak.

Hulladé kkezelé si szempontból az enzimes fermentáció elsődlegesen a mezőgazdasági é s

é lelmiszeripari, valamint a papírhulladé kok hasznosításában jelent, ez ideig nagyré szt
kiaknázatlan lehetősé geket.

6.4. Hulladé ké geté s (energetikai hasznosítás)

Az eddigiekben tárgyalt ártalmatlanítási módszerekkel nem kezelhető, viszonylag nagy

é gé shőjű hulladé kok ártalmatlanítási módszere az é geté s. Az é geté s exoterm folyamat,
melynek során a hulladé k szervesanyag tartalma gázokká é s vízzé é g el, majd füstgáz
formájában távozik a tű zté rből. Az é ghetetlen szervetlen anyagok salak é s pernye formájában
szilárd alakban távoznak a rendszerből. A távozó anyagok minősé gé t az é geté sre kerülő
 129

anyagok ö sszeté tele, valamint az é geté si kö rülmé nyek(hőmé rsé klet, áramlási viszonyok,
tartózkodási idő, lé gfelesleg stb.) együttesen befolyásolják.

A hulladé ké geté s technológiája a kö vetkező ré szfolyamatokra tagolódik: átvé tel (fogadás) é s

tárolás, anyag-előké szíté s é s adagolás, é geté s é s hőhasznosítás, füstgázhű té s é s -tisztítás, salak
é s pernyekezelé s. Az általános technológiai folyamatot a 6.1. ábra szemlé lteti.

6.1. ábra
A hulladé ké geté s általános technológiai folyamata
1 tárolás; 2 anyag-előké szíté s; 3 adagolás; 4 é geté s; 5 póttüzelőanyag; 6 levegő
7 füstgázhű té s; 8 hőhasznosítás; 9 füstgáztisztítás; 10 mosóvízkezelé s; 11 ké mé ny;
12 pernyeválasztás; 13 salakgyű jté s é s kihordás; 14 salak- é s pernyetárolás
130
 131

6.4.1. É geté si jellemző k

Hőmé rsé klet

Égeté s során a kívánt hőmé rsé klet min.850 0C .A legtö bb hulladé ké getőben a szervetlen
maradé kok lágyulási pontja miatt a hőmé rsé klet 1050-1100 0C, ezen a hőmé rsé kleten a salak
mé g nem olvad meg. Ha az é geté st magasabb hőmé rsé kleten 1200-1700 0C-on vé gzik, akkor a
szervetlen maradé kok olvadé k formájában távoznak a rendszerből, ez az ún. salakolvasztásos
módszer.

Tartó zkodá si idő

A füstgázok kívánatos tartózkodási ideje a tű zté rben szilárd hulladé kok é geté sekor 2...3 s
folyé kony hulladé kok é geté sekor 0.5...1 s.

Lé gfelesleg té nyező
A hulladé ké gető berendezé sekben a szüksé ges é gé slevegő mennyisé ge átlagosan 50....150 %-
kal nagyobb, mint a sztö chiometrikus é gé shez szüksé ges elmé leti levegő mennyisé ge. A
lé gfelesleg té nyező 1,5....2,5 é rté k kö zö tt változik. Az elmé leti levegőszüksé gletet az é getendő
anyag C, H, O é s S tartalma alapján számítják ki. Pontosabb é rté ket kapunk ha figyelembe
vesszük a hulladé k fű tőé rté ké t is. A levegőszüksé glet é s fű tőé rté k kö zö tt lineáris az
ö sszefüggé s. A té nyleges levegőszüksé glet mennyisé ge függ mé g az é getőberendezé s
konstrukciójától, a levegőbevezeté s módjától. Az é gé slevegő mennyisé gé t úgy kell
szabályozni, hogy a távozó füstgáz oxigé ntartalma min.8 % legyen.

Á ramlá si viszonyok
A megfelelő áramlási viszonyok mechanikai eszkö zö kkel (mozgó rosté lyok ,forgó kemence,
bolygatószerkezetek) illetve aerodinamikai módszerekkel (gázáramok irányított mozgatása)
é rhetők el.

Az é geté s szilárd maradé kának mennyisé ge függ az elé getett hulladé kok minősé gé től. Szilárd
hulladé kok é geté sekor a salak mennyisé ge 25....40 % (salakolvasztásos é geté sné l 15.....25 %),
iszap é s folyadé kok é geté se során átlagosan 2...10 %.

Ahhoz, hogy egy hulladé k é geté ssel tö rté nő ártalmatlanítását meg tudjuk tervezni é s az é geté si
paramé tereket ideális é rté kre tudjuk beállítani felté tlenül szüksé ges a hulladé k minősé gé nek
ismerete.
Ezek:
− halmazállapot (folyé kony,iszap,pasztás,szilárd,vegyes)
− elemi ö sszeté tel(C,H,O,N,S,víz é s hamutartalom)
− fű tőé rté k
− sű rű sé g
− hamu olvadási jellemzői
− szilárd hulladé k: szemcsemé ret eloszlás, darabmé ret(max), anyagfajták szerinti
ö sszeté tel.
− folyé kony hulladé koknál: viszkozitás, gyulladás- é s lobbanáspont, szilárd
szennyezőanyagtartalom -szemcsemé ret, ké mhatás.
− halogé ntartalom, nehé zfé mtartalom, egyé b mé rgezőanyagtartalom(PCB)
− egyé b speciális tulajdonságok(pl.fertőző, vízzel hevesen reagáló, hőmé rsé klet)
 132

6.4.2. Az é geté si technológia

Á tvé tel
A hulladé k beé rkezé se, szállítóokmányok ellenőrzé se, mé rlegelé s, gyorsanalízis elvé gzé se
,hulladé k irányítása a tárolóhelyre.

Tárolás
A szilárd hulladé kok tárolása megfelelően kialakított bunkerben tö rté nik. A bunkerek
kialakításuk szerint lehetnek a fené kszintjük szerint:magas- é s mé lybunkerek, osztott é s
osztatlan terű ek. A bunkerekben a hulladé k mozgatása híddarura szerelt markolóval tö rté nik.
A fedett bunkerek a por é s tároláskor felszabaduló gázok eltávolítása cé ljából szívás alatt
állnak.

A nem szivattyúzható iszapokat é s az ún. pasztás hulladé kokat un. kazettás bunkerban
tárolják, vagy a szilárd hulladé k tárolására szolgáló bunkerbe helyezik é s bekeverik a szilárd
hulladé kkal. Mozgatása , adagolása szinté n markolóval tö rté nik. A szivattyúzható iszapok é s
nagyobb viszkozitású folyadé kok tárolására fű thető tartályokat alkalmaznak. Folyadé kok
tárolása zárt tartályban,vagy hordóban tö rté nik.Adagolásuk szivattyúkkal vé gezhető.

A tárolóterek kapacitását az é getőmű óránké nti teljesítmé nye, az üzemidő é s a hulladé kok
té rfogattö mege határozzák meg. Á ltalában 3...5 napra elegendő hulladé k tárolását kell az
é gető területé n biztosítani.

Hulladé k elő ké szíté se

Cé lja a hulladé kok tulajdonságainak (fizikai) olyan megváltoztatása,hogy é geté sre alkalmas
állapotba kerüljenek. Előké szítő mű velet szilárd hulladé kok eseté ben a hulladé kaprítás. Ennek
cé lja a hulladé k mé reté nek csö kkenté se mellett a homogenizálás. Folyé konyhulladé kok
eseté ben előkezelé s a szilárd szennyeződé sektől tö rté nő elválasztás -ez tö rté nhet ülepíté ssel,
szű ré ssel, centrifugálással. Folyadé k előkezelé si módszer mé g a semlegesíté s, mé regteleníté s,
víztartalom csö kkenté s, emulzióbontás, homogenizálás.

Adagolás
A szilárd hulladé k adagolása markolóval (serleges, vagy polip)tö rté nik az é getőberendezé s
garatjába. Kisebb berendezé sekhez speciális acé llemezes szállítóhevederek is alkalmazhatók,
ezáltal biztosítható az egyenletes adagolás.Ez lé nyegesen befolyásolja az é gé sfolyamat
minősé gé t, biztosítja a tű zté r állandó hőterhelé sé t. Az adagológaratba jutt atott hulladé k kettős
zsiliprendszere megakadályozza a füstgáz é s a láng kicsapódását é s hamis levegőnek az
é gé sté rbe jutását. A garatból a szilárd hulladé k gravitációs úton hullik az
adagolóberendezé sbe. Ez tö bbfé le formában mű kö dhet,lehet :dugattyús
betolószerkezet,adagolórosté ly, vagy acé llemezes adagolóheveder. Folyadé kok adagolása
szivattyúval, tö bbnyire a tű zté rbe tö rté nő porlasztással vagy é gőfejen való betáplálással
tö rté nik.

É geté s,é gető berendezé sek

A hulladé ké getők legfontosabb ré sze a tüzelőberendezé s. Ké tfé le típusát ismerjük:rosté lyos é s
rosté ly né lküli.
A rosté lyos tüzelőberendezé seket főleg települé si szilárd hulladé kok é geté sé re alkalmazzák.
A rosté ly alkalmazásának cé lja:biztosítani a hulladé kok keveredé sé t ,mozgatását ,másré szt
lehetővé tenni az é gé ságy levegőzteté sé t. Az ún. primer levegőt (mely az ö sszes
 133

levegőszüksé glet 70-80%-a ) a rosté lyon keresztül juttatják a tű zté rbe, ezzel egyúttal a rosté ly
hű té sé t is biztosítják.

A rosté ly né lküli berendezé sek elsősorban folyé kony é s pasztaszerű hulladé kok é geté sé re
használatosak, azonban bizonyos típusok szilárd anyag é geté sé re is alkalmasak.

Az é getőberendezé seket osztályozhatjuk a füstgáz é s a levegő áramlási iránya szerint is. Ez

alapján megkülö nbö ztetünk egyenáramú, ellenáramú é s kombinált áramú formákat. Magasabb
fű tőé rté kű hulladé kok eseté benaz egyenáramú megoldás terjedt el.

A tűzté rfalazat a tüzelőberendezé s legkritikusabb ré sze. Megfelelő szilárdságú ké miai

korrózióval é s kopással szembeni ellenállóké pessé gű kell legyen. Kisebb igé nybevé telné l
samott típusú bé lé st, az erősebben igé nybevett ré szeken szilícium-karbid é s mű korund
falazatot ké szítenek.

Póttüzelé s: Az ingadozó fű tőé rté kű hulladé ké geté s eseté ben szüksé gessé válhat póttüzelé s,
ezzel tudjuk az egyenletes tű zté rhőmé rsé kletet fenntartani. Póttű zelé shez olaj vagy gázé gőket
használnak, az é gőket kö zvetlenül a tű zté rben helyezik el. Az é gé sté r hőmé rsé kleté t az
é gé slevegő mennyisé gé vel é s a póttüzelé ssel lehet beszabályozni a kívánt határok kö zé .

Hazánkban a hulladé ké geté s teré n elsősorban a rosté lyné lküli tüzelőberendezé sek terjedtek el.

Rosté lyné lküli tüzelőberendezé sek fajtá i: forgódobos kemencé k, é getőkamrák, emeletes
kemencé k, fluidizációs kemencé k, egyé b speciális túzterek.

A rosté lyné lküli berendezé sek tű ztere általában hengeres, ezáltal nö velhető a hősugárzás
intenzitása. nálunk a legelterjedtebb típusa az ún. forgódobos kemence, mely tű zálló flazattal
kibé lelt hengeres tű zté r. A vízszinetshez ké pest enyhé n lejt é s lassan forog (0,3...2 ford/min.).
A fordulatszám é s a dőlé sszö g változtatásával lehet a hulladé k tartózkodási idejé t változtatni a
kemencé ben.

A forgókemencé ben a hulladé k é s a füstgázok egyenáramban haladnak. A hulladé k a henger

palástjával együtt a tengelyirányra merőlegesen is mozog, így megnő az ún. é gé ságy aktív
felülete. A forgódobos kemencé khez az esetek tö bbsé gé ben utóé gető kamra csatlakozik,
amelyben a forgódobból távozó mé g kié getlen füstgáz ö sszetevők é gnek ki. Az utúé getőté rben
váltalában 900...1000 oC a hőmé rsé klet, melyet olaj- vagy vázé gőkkel állítanak be, illetve itt
van lehetsőgé folyé kony oldószerek é geté sé re is. A forgódobban a hőmé rsé klet általában 900
C0, a lé gfelesleg té nyező: 2...2,5, a dob kb. 20 %--ig tö lthető meg hulladé kkal. A hulladé k
beadagolása, valamint a primer levegő betáplálás é s a támasztóé gők a kemence fejré szé né l
helyezkednek el. A távozó salak általában nedves slakkihordón keresztül hagyja el a
berendezé s. A Magyarországon üzemelő nagyobb hulladé ké getők forgódobos kemencé vel
rendelkeznek. (Dorobi Égető, Győri Égető, Nitroké mia Fű zfő, Százhalombattai Finomító
é getője)

Füstgázhűté s,hő hasznosítás

Az é getőté rből távozó füstgázok hőmé rsé klete 900...1000 C0 kö rüli, ezt a harmatponti
korrózió elkerülé sé re a füstgáztisztítás előtt 250...350 C0-ra le kell hű teni.A hű té s tö rté nhet
kö zvetlen é s kö zvetett úton.
 134

Közvetlen hűté s: víz vagy levegő beporlasztása a füstgázcsatornába. Ennek az eljárásnak

hátránya a viszonylag nagy levegőszüksé glete, valamint, hogy a turbulencia miatt a szilárd
ré szecské ket a füstgáz tovább viszi magával.Vízbepermetezé sné l pedig korróziós gondok
lé phetnek fel a füstgázcsatornában.
Közvetett hűté s: hőcseré lők, rekuperátorok, hőhasznosító kazánok alkalmazása.
Az, hogy melyik típusú hű té st alkalmazzuk függ a hőhasznosítási lehetősé gtől (van-e igé ny
gőzre, villamos energiára), a hulladé k fű tőé rté ké től é s az é gető hőteljesítmé nyé től, a
beruházási é s üzemelteté si kö ltsé gektől. A nagyobb teljesítmé nyű é getőkné l gyakran
alkalmazzák a kazánokat. A hőhasznosító kazán által termelt gőzt tö bbfé le módon lehet
hasznosítani. Lehet a gőzt átadni a távhőszolgáltatásnak, vagy ipari gőzfelhasználóknak,
illetve lehet a gőzzel villamos energiát termelni. Lehetsé ges hasznosítási mód egy kö zelben
lé vő szennyvíztisztító telep szennyvíziszapjának szárítására alkalmazni. Á ltalában
szüksé gkondenzátorokat is é pítenek be arra az esetre, ha valamilyen meghibásodás, vagy
karbantartás miatt a hőhasznosítás nem megoldható .A lekondenzáltatott gőzt vissza lehet
táplálni a kazánba, mint tápvizet

Füstgáztisztítás
Kö rnyezetvé delmi szempontból a hulladé ké getők legjelentősebb problé mája a füstgázzal a
levegőbe jutó káros komponensek leválasztása (határé rté k alá való csö kkenté se). A füstgázzal
távozó szennyezőanyagok mennyisé ge az é getett hulladé k minősé gé től valamint az é geté s
üzemelteté si paramé tereitől függ. A szennyezőanyagtartalom viszonylag tág határok kö zö tt
változik.

A füstgázokban található egyé b lé nyeges szennyezők:nehé zfé mek illetve az elé getlen
szé nhidrogé nek é s a dioxinok. A nehé zfé mek egy ré sze a salakban é s a pernyé ben jelenik
meg, az illé konyabbak pedig a füstgázban. A szennyezőanyagok általában a szállópernyé ben
dúsulnak, mert a gőz állapotú szennyezők a füstgázok lehű lé se kö vetkezté ben
kondenzálódnak a füstgázban lé vő szilárd ré szecské k felületé n. A pernyé re rakódott
nehé zfé mek a pernye leválasztásával eltávolíthatók. Ahhoz, hogy a hulladé ké gető az
előírásoknak megfelelően mű kö djö n a füstgázt meg kell tisztítani a szennyeződé sektől. A
füstgáz tisztítással ré szletesen a Levegőtisztaság-vé delem c. tantárgy foglalkozik. Itt csak
né hány lehetősé gre hívjuk fel a figyelmet.

Porok levá lasztá sa: a potartalom 99 %-nál nagyobb hatásfokkal leválasztható száraz vagy
nedves elektrofilterek illetve szö vetszű rők alkalmazásával.

Gá zá llapotú szennyezőanyagok levá lasztá sa: Ké t alapvető módon tö rté nhet a füstgáztisztítás
nedves é s száraz eljárással. A gyakorlatban a nedves füstgáztisztítást alkalmazzák gyakrabban.
A szennyeződé sek kimosása a füstgázból savas illetve lúgos mosóvízzel tö rté nhet. A savas
ill., semleges mosóvizek jó hatásfokkal távolítják el a füstgázból a HCl-ot é s HF-ot.A SO2
kibocsátás csö kkenté sé re rendszerint egy második fokozatban lúgos mosást alkalmaznak. Ha a
mosó előtt nincsen porleválasztó beé pítve akkor ún. Venturi-, rotációs-,-illetve ö rvé nylő
mosók használatosak. A mosóberendezé sből távozó víz viszonylag magas sótartalmú é s
iszaptartalmú, ezé rt ezt kezelni kell. Az iszapot szű ré ssel, ülepíté ssel esetleg bepárlással lehet
elválasztani a vizes fázistól. A vizes fázist semlegesíté s, nehé zfé mkicsapatás után lehet
csatornára engedni, vagy visszacirkuláltatni a mosóba.. A nedves mosásnál komoly gondot
okoz a korrózió ezé rt a nedves füstgáztisztító berendezé seket korrózióálló anyagból cé lszerű
gyártani, ami jelentősen nö veli a beruházási kö ltsé geket.
 135

A nedves mosási eljárások mellett az utóbbi é vekben egyre szé lesebb kö rben alkalmaznak
fé lszáraz é s száraz füstgáztisztítási eljárásokat. Ezekné l az eljárásoknál a szorbens anyagot,
amely megkö ti a füstgázban lé vő szennyeződé seket szuszpenzió vagy oldat illetve por
formájában porlasztják be a füstgázáramba. A reakció során a szorbens által megkö tö tt
szennyeződé seket a gázáram útjába kö tö tt szű rőkkel választják le. Száraz eljárás eseté ben
amikor por formájában juttatjuk a szorbenseket a füstgázba, az adszorpció hatásfoka nő, ha az
optimális hőmé rsé klet é s víztartalom beállítására vizet is porlasztanak be. külö nö sen sósavgáz
eltávolításához né lkülö zhetetlen a víz porlasztás. Az adszorbenst kiszű rő szö vetszű rő
felületé n az adszorpciós folyamatok tovább folynak; a felületen megkö tö tt anyagok az
adszorbens belsejé be diffundálnak. Szorbens anyagké nt általában mé szhirdátot vagy egyé b Na
ill. Mg vegyületeket alkalmaznak.

Az é geté s során keletkező szilárd é geté si maradé kok kezelé se: A kemencé ből távozó salak
é s füstgázból leválasztott pernye a bennük koncentrálódó veszé lyes komponensek miatt az
é getők tö bbsé gé né l veszé lyes hulladé koknak minősülnek, ezé rt gyű jté süket é s elhelyezé süket
ennek megfelelően kell megoldani. A salak salakhű tő rendszeren keresztül távozik a
kemencé ből é s innen egy szállító, kihordószerkezet útján kerül a gyű jtőedé nyzetbe. A hű té st
általában vízzel vé gzik. A salak minősé ge függ az é getett hulladé k minősé gé től, illetve az
é geté si kö rülmé nyektől. Éghetőanyag-tartalma lehet akár 10...15 % is.

A pernye a salak mennyisé gé nek 5...10 %-a. Adszorpciós tulajdonságai miatt ké nt,
fluoridokat, kloridokat é s nehé zfé meket tartalmaz. Vízoldhatóanyag-tartalma magas 8...10 %.
Gyű jté se é s elhelyezé se a salakkal é s a füstgáztisztítási maradé kokkal kö zö sen tö rté nik
általában.

6.2.5. A hulladé k vé gső elhelyezé se

A rendezett hulladé klerakás a külö nleges kezelé st nem igé nylő települé si szilárd é s termelé si
hulladé k kö zegé szsé gügyi-, vízügyi, valamint kö rnyezetvé delmi előírások szerint megszabott
technológiával é s mű szaki vé delemmel vé gzett vé gső elhelyezé se. A hulladé klerakók fontos
krité riuma, hogy azok sem mű velé sük alatt, sem feltö lté sük után nem válhatnak egé szsé gügyi
vagy kö rnyezeti veszé lyforrássá. A kö rnyezetvé delmi kö vetelmé nyeket kielé gítő, modellnek
tekinthető rendezett lerakó vázlatos elrendezé sé t a 6.2. ábra szemlé lteti.

6.5.1. A hulladé klerakó elhelyezé se, telepíté se

Hulladé klerakót az e cé lra kijelö lt területre vagy a területfelhasználási engedé lyben

meghatározott területre lehet telepíteni. minden esetben szüksé ges a kö rnyezetvé delmi
engedé ly megszerzé se.

A vé dőtávolságokat

− a lerakómedence külső szé lé től,

− a szerves hulladé k kezelé sé re (komposztálás) szolgáló terület szé lé től,
− a háztartási veszé lyes hulladé k gyű jtőé pületé nek külső falsíkjától kell számítani.

A hulladé klerakó helykivá lasztá sá ná l a

 136

− kö rnyezetfö ldtani é s vízfö ldtani,

− vízvé delmi,
− levegőtisztaság-vé delmi,
− kö zegé szsé gügyi,
− termé szetvé delmi,
− tájvé delmi,
− fö ldvé delmi,
− területfejleszté si,
− tű zvé delmi

szempontokat figyelembe kell venni, azaz a felsorolt szempontoknál az egyes

kö vetelmé nyekre irányadó hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
 137

6.2. ábra
Rendezett lerakó környezetvé delmi modellje
1 gé pház, biogáz-szivattyúház; 2 bejárat é s keríté s; 3 bejárati ellenőrzé s; 4 hídmé rleg; 5 biogázszívó kút szállítócsővel; 6 papírfogó háló vagy
palánk; 7 hulladé ktö mö ríté s; 8 biogázgyű jtő vezeté k; 9 vé dőtö lté s; 10 zö ld nö vé nyzet; 11 kö rforgalom; 12 vízelvezető ö várok; 13 szivárgóvíz-
elvezeté s tisztításrs vagy elszállításra; 14 homokoskavics-ré teg; 15 talajfeltö lté s magas talajvízné l; 16 tö mö rített hulladé k; 17 homokré teg
szivárgóvíz-vezeté kkel; 18 vízzáró altalaj vagy mű szaki vé delem; 19 talajvíz; 20 víznyelő akna; 21 talajvíz-ellenőrző kút (figyelőkút)
 138

A hulladé klerakó helykiválasztásának szempontjából tiltott területek

− erősen erózióveszé lyes, felszíni mozgásveszé lyes területeken,
− karsztos, vagy karsztosodásra hajlamos helyen, vagy olyan helyen, ahonnan
szennyeződé s juthat a karsztba,
− a meglevő vízmű , potenciális vízbázis területé n,
− a gyógyvíz termelő kút, gyógyforrás eseté ben a hatásterületre korlátozott
vé dőidomon,
− árvíz, belvízveszé lyes, ill. ármentesíté ssel nem rendelkező területen,
− magas talajvízállású területen. A lerakó szigetelő rendszeré nek fené kszintje alatt a
max. talajvízszint, ill. annak nyomásszintje legalább 1,0 m-re legyen..
− termé szetvé delmi é s tájvé delmi területen,
− kiemelten vé dett levegőtisztaságú területen,
− energiaszállító vezeté k vé dősávjában,
− mű kö dő vagy felhagyott mé lymű velé sű bánya felszakadási területé n belül, ha a
mozgások mé g nem konszolidálódtak, ill. bányamű velé sre előzetesen kijelö lt terület
fö lö tt.

Altalajjal szembeni követelmé nyek

− Fö ldtani kutatással kell megalapozni a számításba vett terület geológiai
alkalmasságát.
− Épített szigetelőrendszer né lkül hulladé klerakó csak legalább 3,0 m vastag nagy
adszorpciós kapacitású altalajon lé tesíthető, melynek megkívánt vízre vonatkozó
szivárgási té nyezője
− k < 10-9 m/s.
− Ha ilyen minősé gű altalaj nem áll rendelkezé sre, akkor é pített szigetelő ré teg is
megfelel.

Hulladé klerakók megkövetelt lé tesítmé nyei

− mű szaki vé delemmel ellátott lerakómedence (talp-ré zsű -fedő-záró szigetelé s),
− csurgalé kvíz elvezető szivárgó é s dré nrendszer,
− csurgalé kvíz gyű jtőmedence,
− csurgalé kvíz ártalmatlanítás megoldása,
− kezelőé pület porta, iroda, tartózkodó é s mosdó-WC helyisé gekkel,
− keríté s,
− ellenőrző (monitoring) rendszer /talajvízfigyelő kutak),
− hídmé rleg,
− számítógé pe hulladé k-nyilvántartás,
− gé pszín, üzemanyag-tároló,
− hulladé ktö mö rítő gé p (kompaktor),
− Gyű jtőcsarnok a fedett helyen tárolandó, csomagolásra vagy bálázásra kerülő egyes
hulladé kfajták, é s a háztartási veszé lyes hulladé kok ré szé re,
− kö zmű vek
vízellátás, (ivó-, locsoló- é s tű zoltóvíz)
kommunális szennyvízelvezeté s é s -kezelé s
elektromos energiaellátás, té rvilágítás
telefon (lehet mobil is) é s telefax
− konté ner- é s kocsimosó (iszap- é s olajfogóval)
 139

− üzemi utak é s té rburkolatok

− szelektív hulladé kgyű jté si technológia eseté n gyű jtőudvar

Hulladé klerakó lé tesíthető

− bányagö dö rben, mé lyedé sben, vö lgyben kialakított medenceké nt (gö dö rfeltö lté ses
technológia)
− szorítógátakkal határolt medenceké nt (dombé píté ses technológia)

A lerakótól a kö rnyező területekről lefolyó csapadé kvizet talp é s ö várkokkal távol kell tartani.

Települé si szilárd hulladé k csak termé szetesen é s/vagy mű szaki vé delemmel rendelkező
hulladé klerakóban rakható le.

A mű szaki vé delmet szüksé g eseté n a lerakómedence teljes talpfelületé n, továbbá a határoló

ré zsükö n olyan magasságig kell elhelyezni, ameddig a szivárgó vizek elvezető rendszeré nek
esetleges elzáródása eseté n azok elárasztásra kerülhetnek. A medence talpszigetelé sé nek
fejté se a mé lyvonalak felé legalább 3 % legyen.

A medence alján, a talpszigetelé s fö lö tt legalább 25 cm vastag kavics szivárgóré teget kell

é píteni. A lerakómedencé ből a szivárgó vizeket dré ncső hálózaton é s csatornarendszeren
keresztül gyű jtőmedencé be kll elvezetni. A lerakó fennállásának teljes időtartama alatt
gondoskodni kell a szivárgórendszer megfelelő mű kö dé sé ről.

A lerakó vé gső lezárása előtt gondoskodni kell a depóniagázok ártalmatlanításáról, vagy

hasznosításáról. Az alkalmazott mű szaki megoldást (szívó-, elvezetőrendszer, gázfáklya,
kompresszor) az adott lerakónál alkalmazott lerakási technológia függvé nyé ben kell
megválasztani (ö mlesztett vagy szelektív gyű jté s-lerakás).

A megtelt lerakómedencé t (medenceré szt) felső szigetelőrendszerrel kell lezárni

(rekultiváció). A hulladé k vé gső lezárását úgy kell kialakítani, hogy a csapadé kvíz a felszínről
gyorsan lefolyhasson é s a hulladé kba beszivárgás nem tö rté njen.

6.5.2 Hulladé klerakók é píté si osztályai é s szigetelé si elő írások

Az é píté si osztályok a lerakók szigetelé si rendszereinek é píté sé né l alkalmazandó minimális

mű szaki kö vetelmé nyeket rö gzítik, amelyek a telepíté si hely talajosztályával ö sszefüggé sben
szüksé gesek ahhoz, hogy a hulladé kokat biztonsággal lehessen lerakni.

I. é píté si osztály

Talpfelület: Legalább ké tré tegű ásvány szigetelőré teget kell kialakítani, ré tegenké nt max. 20
cm tö mö rített vastagságban, k < 10-9 m/s é rté kkel /K-vízre vonatkozó vízszivárgási té nyező/
é s min. 40 cm ö sszvastagságban.
helyette beé píthető egy ré teg szigetelőfólia min. 2 mm né vleges vastagsággal. A szigetelőfólia
minden é píté si osztályon é s szigetelőré tegben HDPE /nagysű rű sé gű polietilé n, angolul: high
density poliethylen, né metül: hohe Dichte Poliethylen/ minősé gű mű anyagólia legyen.
 140

Ré zsüfelületek: Min. 20 cm tö mö rített vastagságú ásványi szigetelőré teggel kell kialakítani,

k<10-7 m/s é rté k mellett.
Helyette beé píthető egy ré teg szigetelőfólia min. 2 mm né vleges vastagsággal

II. é píté si osztály

Talpfelület: Elő kell állítani egy legalább háromré tegű ásványi szigetelőré teget, ré tegenké nt
20 cm tö mö rített vastagsággal, k < 10-7 m/s é rté kkel é s legalább 60 cm ö sszvastagsággal.
Helyette lé tesíthető egy kombinált szigetelé s, mely ö sszetevődik legalább egy 20 cm
tö mö rített vastagságú ásványi szigetelé sből k < 10-9 m/s é rté kkel, é s egy ré teg min. 2 mm
né vleges vastagságú szigetelőfóliából.

Ré zsüfelületek: A ré zsüszigetelé st egy ásványi szigetelőré teggel kell kialakítani min. 20 cm

tö mö rített vastagságban é s k = 10-8 m/s é rté kkel.
Helyette beé píthető egy ré teg, min. 2 mm né vleges vastagságú szigetelőfólia is.

III. é píté si osztály

Talpfelület: Lé tre kell hozni egy kombinált szigetelé st, mely legalább háromré tegű , egyenké nt
20 cm tö mö rített vastagságú ásványi szigetelé sből, min. 60 cm ö sszvastagságban, k < 10-9 m/s
é rté kkel é s egy ré teg min. 2 mm né vleges vastagságú szigetelőfóliából áll.

Ré zsüfelületek:
− Egy ré teg 2 mm né vleges vastagságú szigetelőfólia, k < 10-7 m/s é rté kű ágyazással.
− A felső, lezáró szigetelé s mindhárom é píté si osztály eseté ben azonos:
− cm vastag. humuszos talajfüvesíté ssel,
− cm vastag. homokos kavics szivárgóré teg,
− geotextília,
− x 20 cm vastag. tö mö rített ásványi szigetelé s k < 10-9 m/s vagy 1 ré teg 2 mm
né vleges vastagságú szigetelőfólia,
− kiegyenlítő fö ldré teg (kőmentes) a lezárás felületé nek kialakításához

A fenti szigetelőrendszereken kívül alkalmazható velük bizonylatoltan azaonos é rté kű

szigetelőrendszer is.

6.5.3. Hulladé klerakó működteté se

A működé s rendje

Új lerakóhelyek elhelyezé sé t, engedé lyezé sé t é s tervezé sé t számos korábban említett előírás

szabályozza. Ezek előírják az új helyszínek kijelö lé sé hez szüksé ges lé pé seket é s azon
tanulmányokat, jóváhagyásokat, amelyek elké szülte után a ”Használatbavé teli engedé ly”
kiadására sor kerülhet.

A lerakóhelyejek üzemeltetőinek ö ssze kell állítaniuk egy listát a lerakóhelyre vonatkozó

szabályokból, lehetővé té ve ezzel a hulladé kok elhelyezé sé nek é s a lerakóhelyen vé gzett
egyé b tevé kenysé geknek az ellenőrzé sé t. A lerakóhelyre vonatkozó szabályokat cé lszerű
 141

egyetlen lapra kinyomtatni, amelynek hátoldalára a lerakóhely té rké pe kerül. A szabályok

másolatának az ellenőrző szemé lyzetné l rendelkezé sre kell állnia. Az üzemeltetőnek a
szabályok másolatát mindenkihez el kell juttatnia, aki a lerakóhelyet igé nybe veszi.

Ellenő rzé s

A hatályos jogszabályok előírják, hogy a lerakóhelyet megfelelő keríté ssel kell kö rülvenni a
helyszínre tö rté nő bejutás - ha a lerakóhely zárva van - megakadályozására. Ő rö kre is szüksé g
van, akik biztosítják, hogy üzemidőn kívül senki sem használhatja a területet, é s é rtesítik a
megfelelő hatóságokat a lé tesítmé ny bezárása után fellé pő problé mákról, pl. vandalizmus,
tüzek é s engedé ly né lküli használat.

A lerakóhely bejáratánál táblát kell elhelyezni, amely tájé koztatást nyújt a felhasználóknak a
kö vetkezőkről:
− a lé tesítmé ny neve é s az engedé ly száma;
− az engedé llyel rendelkező neve, címe é s a telefonszáma;
− a napok é s órák megjelö lé se, amikor a lé tesítmé ny hulladé k átvé telé re nyitva tart;
− az átvehető, illetve lerakható hulladé k típusa
− a nem engedé lyezett lerakásé rt járó bünteté s.

A forgalom irnyítá sa: Az üzemeltetőnek biztosítania kell a forgalomnak a lerakóhelyre

tö rté nő szabályos be- é s kiáramlását. A forgalomnak nem szabad elkerülnie a mé rleget é s az
ellenőrző pontot. Oszlopokat, korlátokat, abroncsokat é s jeleket lehet felhasználnia a
hulladé kszállító jrmű veknek a lerakóhely aktív ré szé hez tö rté nő irányítására. A találomra
tö rté nő lerakodást nem szabad megengedni.

A lerakóhelyre tö rté nő ellenőrizetlen bejutás kö zlekedé si problé mákat é s torlódást okozhat a

lerakóhelyen, külö nö sen csapadé kos időben. Az üzemeltető korlátozhatja a jármű vek
lerakóhelyre tö rté nő behajtását é s kisebb jármű vek ré szé re gondoskodhat konté nerről.

Az üzemeltetőnek a megfelelő helyeken táblákat kell elhelyeznie, amelyek a forgalmat a

konkré t tárolóhelyekre irányítják.

A jármű vezetőknek cé lszerű átadni a lerakótelep té rké pé nek másolatát, amelynek segítsé gé vel
a megfelelő üríté si területet megtalálják.

A lerakóhely nyitvatartási ideje alatt kapuőrre is szüksé g van:

− az ügyfelek kilé té nek ellenőrzé sé re annak megállapítása cé ljából, hogy rendelkeznek-
e telephasználati engedé llyel, (Ezt a tulajdonos által kidolgozott engedé lyezé si eljárás
szabályozza, amelynek kereté ben a jármű elejé n bal oldalt címké t ragasztanak fel,
ami mutatja, hogy a tulajdonos az ügyfelet nyilvántartásba vette, é s utóbbi
használhatja a lerakót;)

− az ügyfé lre vonatkozó információs feljegyzé seé re, ami magában foglalja a dátumot,
az időpontot, a nevet vagy az engedé ly számát, a jármű típusát, a hulladé k té rfogatát
vagy súlyát, a hulladé k típusát é s azt a fö ldrajzi helye (gyű jté si kö rzetet), ahonnan a
hulladé k származik;
 142

− az ügyfé lnek tájé koztatására, hogy a szállított hulladé kot pontosan hol kell üríteni.Ez
lehetővé teszi az üzemeltető számára, hogy megkezdje a külö nfé le típusú hulladé kok
szé tválasztását aszerint, hogy komposztálásra, újrahasznosításra vagy napi
fö ldtakarásra lehet felhasználni, ha a rakomány teljes egé szé ben fö ldhulladé kból áll;

Mé ré s é s üríté s

A beé rkező hulladé k mé ré se: A hulladé k-lerakóhelyek üzemeltetőinek ismerniük kell a

beé rkező hulladé k napi, heti é s é ves mennyisé gé t. A lerakóhely mű kö dé sé nek haté konyságát
é s a várható é lettartamot a lerakóhelyen elhelyezett hulladé k mennyisé g alapján lehet
meghatározni, ezé rt a lerakóhelyre é rkező minden hulladé knak meg kell határozni a típusát,
majd le kell mé rni vagy megbecsülni a té rfogatát.

A lerakóba é rkező hulladé k mennyisé ge ké t módszerrel határozható meg:

− hídmé rleget kell felszerelni é s minden egyes jármű vet meg kell mé rni, ha az tele van é s ha
üres. A kettő külö nbsé ge adja a nettó hulladé ktö meget.

A kezelőnek minden lerakóhelyre é rkező hulladé kot a naplóba kell jegyeznie.

− a napló vezeté se, a lerakóhelyet használó valamennyi jármű ről. A naplónak a jármű re é s a
lerakóhelyen elhelyezendő rakomány nagyságára vonatkozó külö nfé le információkat kell
tartalmaznia. Ezt az információt azután ö ssze kell gyű jteni, é s ennek segítsé gé vel kell
kiszámítani a beé rkező hulladé k mennyisé gé t.

A beé rkező hulladé kok üríté se: A lerakóhelyre é rkező hulladé káradat legfőbb ö sszetevője a
kommunális szilárd hulladé k. Ezt a hulladé kot a lerakóhely munkafelületé nek aljára kell
üríteni. Az újra felhasználható anyagok engedé lyezett kiválogatásának rö gtö n meg kell
kezdődnie, mihelyt a hulladé kot lerakták. Miután az újrahasznosítható anyagokat kiválogatták,
a hulladé kot 0,5 mé teres ré tegekben szé t kell teríteni é s tö mö ríteni kell.

Kommunális hulladé kok esetenké nt terjedelmes tárgyakat is tartalmazhatnak, pl. kidobott

bútort vagy háztartási ké szülé keket. Az ilyenfajta hulladé kot újra fel kell dolgozni, ha csak
lehetsé ges. Ha nem lehet újrafelhasználni, akkor egy kompaktorral ö ssze kell sajtolni, é s
egyé b hulladé kokkal együtt tö mö ríteni kell.

Szekvenciá lis felölté si terv: Az üzemelő szemé lyzet számára szekvenciális feltö lté si terv
ké szül a lerakóhely feltö lté sé hez, biztosítva a lerakóhely felszíni vizeinek folyamatos
elvezeté sé t. A terv abban is segít, hogy a telep a megengedett területen belül maradjon, é s ha
megtelt, a tetejé n é s az oldalakon megfelelő meredeksé gű legyen.
Egy haté kony szekvenciális feltö lté s terv a kö vetkezőket biztosítja:

− a rendelkezé sre álló lerakóté rfogat kihasználtsága haté kony é s maximális.

− a ré tegek é s cellák é píté sé hez nem kell a kívánt mennyisé gen felül fedő talajré teget
alkalmazni.

− ahol szüksé ges kö zbenső, sőt napi fedőré teget húznak fel olyan lejté ssel, amely lehetővé
teszi a fertőzetlen esővíz felszíni elvezeté sé t.
 143

− a lerakó kiinduló első hulladé kré tegé nek lerakása szekvenciális, hogy ezzel is korlátozva
legyen a fertőzetlen esővíz bejutása.

− a rákö vetkező hulladé kré tegek lerakása során a ré tegek aljáról el kell távolítani a napi
fedőré teget azé rt, hogy a csurgalé k függőlegesen haladjon é s ne szivárogjon át az
oldalfalakon.

− a lerakó hulladé kré tegeit úgy kell é píteni, hogy a felszíni vizek elvezeté se ne zavarja a
teherautók kö zlekedé sé t é s a hulladé klerakó feltö lté sé t.

− a ré tegeket úgy kell kialakítani, hogy é píté sük sorrendje tartsa szem előtt a teherautók
megkö zelíté si útvonalainak haté kony megszervezé sé t.

A hulladé k takarása

A lerakóhelyen alkalmazott fedőanyagok három kategóriába sorolhatók: napi, kö zbenső é s

vé gleges. A fedőanyag típusát a kihelyezé si időtartam határozza meg, ez általában a
naponké nti takarás eseté n egy hónap, vagy annál rö videbb idő, a kö zbensőné l egy hónap é s
egy é v kö zé esik, a vé gleges lefedé s eseté n pedig egy vagy tö bb é v.

Naponké nti takará s: A naponké nti fö ldtakarás elsődleges funkciója a hulladé k vé delme, ill. a
rovarok, madarak é s rágcsálók távoltartása é s a begyulladás elkerülé se. A naponké nti
fedőré tegnek általában 15 cm-es tö mö rített vastagságúnak kell lenie, é s bármely talajtípusból
állhat.

Közbenső takará s: A kö zbenső ré tegnek ugyanaz a funkciója, mint a naponké nti

fedőré tegnek, ezenkívül alapké nt szolgál a kö vetkező ré teg elké szíté sé hez. Mivel a kö zbenső
ré tegnek a folyamatos forgalmat is segítenie kell, kb. 30 cm vastagnak kell lennie.

A kö zbenső fedőré teg bármely talajtípusból állhat, amelynek kielé gítő szerkezeti
tulajdonságai vannak a jármű forgalom fenntartására, illetve elviselé sé re.

Vé gleges takará s: A vé gleges fedőré teg cé lja, hogy amennyire lehet, csö kkentse a
lerakóhelyen elhelyezett hulladé kba szivárgó víz mennyisé gé t. Ezt azzal é rjük el, hogy kis
vízáteresztő-ké pessé gű talajokat alkalmazunk. A vé gleges ré teget akkor viszik fel a
lerakóhelyre, amikor az elé rte tervezett határé rté ket. Miután a lerakóhely betelt, az esővíz
beszivárgását a lerakóhelyre cé lszerű megakadályozni. Ezé rt a vé gleges fedőré tegnek kis
áteresztőké pessé gű talajnak, pl. agyagnak vagy iszapnak kell lennie. A vé gső fedő
talajré tegnek el kell tartania a vegetációt, ami az eső által okozott eróziót csö kkenti, é s
elpárologtatja azt a vizet, amely a talajba szivárog.
 144

Forrásmunkák (4., 5., 6. fejezet)

1. Moser M. - Pálmai Gy.: A kö rnyezetvé delem alapjai.

Tankö nyvkiadó 1992.

2. Á rvai J.: Kö rnyezetgazdálkodás

Bp. Mé rnö ktovábbké pző Inté zet Bp. 1990.

3. Bulla M.: Kö rnyezetvizsgálat

SZIF Győr, 1994.

4. Farkas - Nagy G.: Tüzelé stan

Tankö nyvkiadó Bp. 1985.

5. Varga L.: Hulladé kkezelé s é s újrahasznosítás

SZIF Győr, 1993.

6. Láng I. - Bulla M.: Magyarország kö rnyezeti jö vőké pe

Bp. 1994.

7. Bulla M.: Tanulmányok hazánk kö rnyezeti állapotáról

Bp. 1989.

8. Fehé r K.: A hulladé kgazdálkodás kiinduló pontjai

Kö rnyezetvé delem 1995. III. é vf. 3. sz. p. 15-16.

9. Fehé r K.: Hol lesz vé gső nyughelye

Kö rnyezetvé delem 1995. III. é vf. 3. sz. p. 16-19.

10.Bulla M.: Á ttekinté sé t az alternatív energiaforrásokról

Kö rnyezet é s fejlődé s 1995. V/7. p. 19-23.

11.Fehé r K.: Tö bb szemé t, kevesebb pé nz

Kö rnyezetvé delem 1995. III. é vf. 2. sz. p. 18-19.

12.Bulla M.: A kö rnyezeti hatásvizsgálat preventív szerepe a (beruházási) dö nté sekben

SZIF Győr, 1993.

13.Bulla M.: Kö rnyezetelemzé s

Kandidátusi é rtekezé s Bp. 1993.

14.Nagy G. é s társai: Nö vé nyi hulladé kok energetikai hasznosítása

SZIF Tudományos kö zlemé nyei 1985.

15.Husmann W.: Szennyvíztisztítás

Bp. Mű szaki Kö nyvkiadó, 1973.
 145

16.Benedek P. - Valló S.: Víztisztítás-szennyvíztisztítás (zsebkö nyv)

Bp. Mű szaki Kö nyvkiadó 1976.

17.Barótfi I.: Kö rnyezettechnika ké zikö nyv

Eger, Radó Nyomda 1991.

18.Wiles, C.: A review of solidification/stabilization technology

(A szilárdítási/stabilizálási technológiák áttekinté se)
Journal of Hazardous Materials, 14.k. 1.sz. 1987. p.5-21.

19.Sell N.: Soliditiers for hazardous waste disposal

(Kö tőanyagok veszé lyes hulladé kok lerakásához)
Pollution Engineering, 20.k.8.sz. 1988. p.44-49.

20.Á rvai J.: Hulladé kgazdálkodás

Mű szaki Kö nyvkiadó Bp. 1993.

21.Kö rnyezetvé delmi Lexikon

Akadé miai Kiadó Bp. 1993.

22.Marton Gy.: A farmergazdaságokban ké pződő nö vé nyi anyagok agrár-ipari nyersanyaggá

tö rté nő konvrtálása
III. Másodnyersanyag hasznosító konferencia. Sopron 1992. szept. p.2-5.

23.Nagy G. é s társai: Biomassza kö rnyezetkímé lő eltüzelé se

Energiagazdálkodás, XXXV. é vf. 8. sz. 1994. aug. p.353-357.

24.Láng I.: A biomassza hasznosításának távlatai

Energia é s atomtechnika KLI é vf. 4. sz. 1988. p. 171-171.

25.Kiss E. : Megújuló energiaforrások: A biomassza az USA-ban

Energia é s atomtechnika XL é vf. 1. sz. 1987. p. 28-32.

26.Christian G. - Franz M.: Umweltbelastung durch kleine Eninzelfeuerungen für feste

Brenstoffe Montanuniversitat Leoben 1992.

27.Chiang, P.C. - You, J.: Szemé té getők PAH emissziói

Journal of Hazardous Materials, 31.1.sz. 1992. p.29-37.

28.KÉTÜ SZ-ME Tüzelé stani Tanszé k: "FARMER KÁ LYHA" kifejleszté se

Zárójelenté s Miskolc 1993. p.53.

29.Batsona-Smith-Wilson (eds.): The Safe Disposal of Hasardous Wastes Vol. I-III.

Washington D.C., USA, The World Bank, 1989.

30.Olessák D.: Hulladé kgazdákodás (jegyzet)

Kö rnyezetgazdálkodási Inté zet, Bp. 1990.
 146

31.Reiniger R.: Veszé lyes hulladé kok

Anyaggazdálkodás, raktárgazdálkodás 6.sz. 1991.

32.Az alumuniumhulladé k hasznosítása

Recycling Today 26, 8.sz. 96-98. 1988.

33.Biotechnology of waste treatment

Waste Management, 78. 10.sz. 717-718. 1988.

34.Grossmager, G.: Müll und Abfall, 20. 4.sz. 170-177. 1988.

35.Henstoch, M.E.: Resources,

Conservation and Recycling 2, No.1. 69-85. 1988.

36.Kümpf-Maas-Straub: Müll und abfallbeseitigung

(Müll-Hanbuch. Bd. 1-5) Bielefeld, Erich Schmidt Verlag, 1968-1969.

37.Szabó L. - Olessák D.: Hulladé khasznosítás, szilárd hulladé kok feldolgozása

Mű szaki Kö nyvkiadó, Bp. 1983. 327.p.

38.Thomé -Kozmiensky K. J. (ed): Recycling International

Berlin, EF-VErlag für Energie und Umwelttechnik, 1985.

39.Fehé r Gy.: Települé si hulladé kok eltávolítása é s hasznosítása

Mű szaki Kö nyvkiadó Bp. 1977.

40.Halász-Kiss-Martonyi: Veszé lyes anyagok szállítása

Mű szaki Kö nyvkiadó, Bp. 1989.

41.Horváth B.(szerk): Kö rnyezetvé delem

Né pszava lap- é s Kö nyvkiadó, Bp. 1988.

42.Librizzi, W.J.-Lowery, Ch. N.: Hazardous Waste Treatment Process

(Including Environmental Andits and Waste Reduction) Virginia, 1990.

43.Mogens P.: The Danish System, 2nd

International Symposium on Operating European Centralized Hazardous (Chemical)
Waste Management Facilitis Odense, Denmark, 1984.

44.Országos Kö rnyezetvé delmi Információs Konferencia kiadványa. Esztergom

Kö rnyezetvé delmi Informaciós Klub, 1991. jún. 5-7.

45.Szász L. - Szé nich S.: A kö zterület-fenntertás gé pei

Mű szaki Kö nyvkiadó, Bp.

46.American public Works Association

"Municipal Refuse Disposal" 1966.
 147

47.Bass J.M.: Avoiding failure of leachate collections system

Waste Manage. Res. 3. 1985.

48.Methane Generation and Recovery from Landfills

EMCON Associates 1980.
49.Kommunális szilárdhulladé klerakók mű kö dteté se é s irányítása
LEM ké zikö nyv 1994.

50.Sorg T.J. é s Bendixen T.W.: Sanitary landfill In Solid Wastes

Origin Collection Processing and Disposal, 1975.

51.Hulladé klerakók é píté se, tervezé se. Kutatási jelenté s

Ké szült a Szé chenyi István Főiskola, Kö rnyezetmé rnö ki Tanszé ké n az "Építé si Fejlődé sé é rt
Alapítvány" támogatásával 1995.

52.Nagy G. é s társai: Fosszilis tüzelőanyagok helyettesíté se biomasszával. III.

Ipari Kö rnyezetvé delmi Konferencia
Siófok 1996. p.81-86.

53.Nagy G.: Mezőgazdasági hulladé kok energetikai cé lú harmonizálása

XXVI. ÓVÁ RI TUDOMÁ NYOS NAPOK 1996 p.853-857.

54.ADATOK HAZÁ NAK KÖ RNYEZETI Á LLAPOTÁ RÓL

KTM Kö rnyezetvé delmi Hivatala Budapest 1996.

55.Nagy G., Bulla M.: A fitomassza, mint megújuló energiahordozó

B. Veszpré mi Kö rnyezetvé delmi Konferencia é s Kiállítás 1997. p.462-467.

56.Dr. NagyG., Dr. Bulla M., Dr. Hornyák M.: Hulladé kgazdálkodás főiskolai jegyzet.
1998.p. 140. SZIF-UNIVERSITAS Kft.

57.Dr. Nagy G. é s szerzőtársai: Győr-Moson-Sopron Megye Kö rnyezetvé delmi Programja.

Tisztább Termelé s Győri Regionális Kö zpontja.. 2002. június 21.