I. Előzmények – diplomáciai fordulat az osztrák örökösödési háború után
Az 1750-es évek közepén „diplomáciai forradalom” játszódott le 1756-ban korábbi ellenségek kötöttek szövetségeket o eltávolodott egymástól a Habsburg Birodalom és Nagy-Britannia mindketten úgy érezték, hogy kevés támogatást kaptak egymástól az osztrák örökösödési háborúban a Habsburgok inkább Európára koncentráltak, a britek inkább a gyarmatosításra o osztrák–francia diplomáciai megállapodások születtek osztrák-francia védelmi egyezmény Ausztria semleges egy angol-francia gyarmati konfliktus esetén Franciaország megígértem, hogy nem támad osztrák területre más hatalmak támadása esetén (pl. Poroszország) pedig kölcsönös segítséget nyújtanak Miért? Habsburg Birodalom o Mária Teréziát államkancellárja, Kaunitz győzte meg arról, hogy Ausztria fő ellensége már nem Franciaország, hanem Poroszország Miért? a fő cél: visszaszerezni Sziléziát, ezért legjobb lenne kiegyezni Franciaországgal, hogy minden erővel Poroszországra koncentrálhasson a Habsburg Birodalom a következő évszázadban a német területek fölötti befolyásért az osztrákok és a poroszok lesznek egymás vetélytársai (egy évszázad múlva az lesz a fő kérdés, hogy osztrák vagy porosz vezetéssel jön-e létre az egységes Németország) Franciaország o Poroszország megerősödése Franciaországot is nyugtalanította brit-porosz diplomáciai közeledés Franciaország azt látta, hogy legnagyobb gyarmati ellenfele, Nagy- Britannia a poroszokkal köt szövetséget o a Habsburgokkal való szövetségtől az európai békét remélték ezáltal pedig koncentrálhatnak a gyarmatosításra így véget értek a 250 éve tartó francia-Habsburg ellenségeskedések a későbbiekben rokonsági kapcsolatba is kerülnek a Habsburgok és a francia Bourbon dinasztia, pl. XVI. Lajos francia király felesége Marie Antoinette (Mária Antónia) lesz (Mária Terézia lánya) o brit – porosz szövetség Nagy-Britannia az erőegyensúlyt védve Poroszországgal kötött szövetséget a britek európai „gyenge pontja”: Hannover Hannover a brit uralkodó birtoka volt mivel a kontinensen feküdt, Anglia számára nehezen volt védhető a poroszokkal szemben, ráadásul inkább a gyarmatosításra akart koncentrálni Anglia a britek előbb az osztrákokkal akarták védelmezni Hannovert, de ezt Ausztria elutasította Poroszország viszont megígérte, hogy nem fog Hannoverre támadni o osztrák-orosz szövetség korábban létrejött egy orosz – angol szövetség Poroszország ellen miután az angolok szövetséget kötöttek a poroszokkal, az oroszok felháborodtak és Ausztriához közeledtek az orosz diplomácia is Kaunitzra hallgatott II. A hétéves háború 2 színtéren zajlott: porosz-osztrák európai konfliktus francia-angol gyarmati konfliktus
III. A hétéves háború az európai hadszíntéren:
a háború kirobbanása o Ausztria készül a háborúra, Mária Terézia célja, hogy visszaszerezze Sziléziát, de nem a Habsburgok indítják a háborút, hanem Poroszország porosz hódítások o Szászország elfoglalása II. Nagy Frigyes porosz király 1756-ban megtámadta a Berlinhez közel fekvő Szászországot Miért? a háborúra készülődő Ausztria egyik szövetségesét iktatta ki Poroszország megelőző csapásként Szászország nem készült háborúra, könnyedén elfoglalják o Csehország elfoglalása II. Frigyes bevonult Csehországba, ahol nagy győzelmet aratott a Szászország visszafoglalására induló osztrákok felett (Lobositz, 1756) a poroszok elfoglalják Prágát is porosz kudarcok o Prága elfoglalása után váratlan vereséget szenvedtek a poroszok az osztrák hadaktól (Kolin, 1757) o már Kolinnál is kitüntették magukat a magyar csapatok, de a legnagyobb magyar haditettre ezt követően került sor: Hadik András huszárjai – a porosz seregek hátába kerülve – megsarcolták Berlint o Oroszország elfoglalta Kelet-Poroszországot o a svédek is a poroszokra támadtak o II. Nagy Frigyes az orosz és osztrák hadaktól 1759-ben Kunersdorfnál súlyos vereséget szenvedett, az oroszok bevonultak néhány napra Berlinbe Brandenburg felé vonult a francia sereg is Poroszország talpra áll o Miért? Frigyes jó hadvezér, hatékonyabb a porosz hadigépezet Anglia pénzügyi támogatást nyújt a poroszoknak o a Berlin felé tartó franciákat legyőzik a poroszok (Rossbach, 1757) o a háború legvéresebb csatájában a poroszok legyőzik az osztrákokat (Leuthen, 1757) Poroszország kimerül o 1761-től Poroszország kimerül o a császári csapatok bevonulnak Sziléziába o az oroszok is sikereket érnek el o Angliában kormányváltás az új kormány békét akar megszűnik az angol pénzügyi támogatás Poroszország megmenekül o Frigyest a végső vereségtől az mentette meg, hogy Oroszországban 1762-ben meghalt Erzsébet cárnő és utódja, III. Péter azonnal befejezte a háborút III. Péter rajongott a porosz uralkodóért, apai ágon ő maga is német származású o ez megadta a lehetőséget arra, hogy a poroszok teljes erővel Ausztria ellen forduljanak elfoglalják Sziléziát
1763-ban Hubertusburgban békét kötöttek a poroszok és az osztrákok (és Szászország
o Poroszország megtartotta Sziléziát, Ausztria semmit nem nyert o így a hétéves háború Európában területi változtatás nélkül ért véget
IV. A hétéves háború a gyarmatokon:
A háború célja o Az angolok Észak-Amerikában (Kanada), Ázsiában (India) és Afrikában (Nyugat-Afrika) szerették volna a franciákat és szövetségeseit (pl. spanyolok) visszaszorítani. Angol sikerek o a brit flotta kisöpörte a tengerekről a francia hajókat, ezzel teljesen átvette a tengereken az ellenőrzést; o Kanadában elfoglalta Quebecet és Montreált; o Indiában – az 1757-ben győztesen megvívott Plassey-i csata után – Bengáliát, o Nyugat-Afrikában pedig az összes francia gyarmatot megszerezte a béke o Miért kötnek békét? A két fél kimerül Angliában kormányváltás az új kormány békét akar o 1763-ban megkötötték a párizsi békét: Nagy Britannia megszerezte Kanadát a franciáktól, Floridát a spanyoloktól Indiában is csak kisebb területeket tarthattak meg a franciák V. A háború következményei Poroszország megerősítette nagyhatalmi szerepét, de nagy áldozatok árán (minden 9. porosz állampolgár meghalt, a gazdaság romokban) o úgy érezte Poroszország, hogy Nagy-Britannia nem volt elég jó szövetséges Oroszország felé fordul porosz-orosz szövetség végzetes lesz Lengyelország számára (Lengyelország a század végére megszűnik) nőtt Oroszország politikai befolyása Franciaország tekintélyét megtépázták vereségei egyre nagyobbak a belső feszültségek Nagy-Britannia megszilárdította gyarmati és tengeri nagyhatalmi szerepét