Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete

I. Az Erdélyi Fejedelemség születése

 Előzmények
o a középkorban
 Erdély már korábban is külön irányítás alatt volt (erdélyi vajda)
 sajátos rendi szerkezet (1437 óta)
o magyar megyék, székely és szász székek
 Mohács után
o Szapolyai János magyar királyságához tartozik
o Halála után Fráter vezetésével sikertelen az ország
egységesítése  fokozatosan új államalakulat jön létre
 János (János Zsigmond) királysága (1556-1571)
o a török megelégedett hűbéri viszonnyal
 nem esik a török terjeszkedés fő irányába
o viszonylag nagy Erdély szabadsága
 pl. az erdélyi rendek választják az uralkodót
o Ferdinánd próbálja megszerezni  pl. a székelyek sikertelen felkelését támogatja
 A speyeri egyezmény (1570)
o János Zsigmond és a Habsburgok szerződése
o Lemond választott magyar királyi címéről János Zsigmond
o a Habsburgok elismerik Erdély fejedelmének
o létrejön az Erdélyi Fejedelemség
 Területe
 történelmi Erdély + kelet-magyarországi vármegyék (Részek vagy Partium)
o (későbbiekben változnak a vármegyék hovatartozása)

II. berendezkedés
 a fejedelem hatalma
o jelentősnek mondható
o hatalmas földbirtokai vannak
 Fráter az egyházi földbirtokok szekularizációjával ezt növelte
 a főnemességnél kisebb birtokok
o az országgyűlésen többségben vannak a fejedelem meghívottjai a választott
követekkel szemben  az országgyűlés nem ellensúly a fejedelemnek
o ásványkincsekben gazdag  fejedelem vagyonát növeli a bányászat
 só: Torda, Dés, Vízakna, Máramarossziget
 arany: Abrudbánya, Offenbánya (ma Aranyosb.), Körösbánya

 országgyűlés
o egykamarás
o nincs állandó helyszín

III. társadalom
 a rendi nemzet kialakulása
o a magyarországinál tagoltabb rendi társadalom
o 3 rend: magyar nemesség, székely (előkelők/lófők), szászok
o a nemzet tagja csak birtokos ember lehetett
 pl. a jobbágyok kívül maradtak a nemzeten
o sokáig több, mint 50% a magyarság (székelyekkel együtt)
 nemesek, jobbágy, kisebb létszámú polgárság
 a nemesség többsége Erdély magyar volt
 vagyonuk elmaradt a Magyar Királyságban élőkénél
 o székelyek
 más közigazgatási rendszerrel és társadalmi szerkezettel rendelkeztek, mint a
magyarok
 kollektív szabadságot kaptak
 katonai szolgálattal tartoztak a királynak, majd a fejedelemnek
 vagyoni differenciálódás  a 16. sz. végére sokan már inkább jobbágyi
sorban éltek  többször lázadnak helyzetük ellen, sikertelenül
 önkormányzattal bíró közigazgatási egységeik a székek
o szászok
 németek, első csoportjaik a 12. században érkeztek
 elsősorban városokban éltek
 kollektív kiváltságokat kaptak
 bíróválasztás
 szász városok önigazgatási joggal rendelkeztek (szász székek)
 egy összegben adózta a királynak, később a fejedelemnek
 jelentős gazdasági és politikai befolyás
 a 3 elismert nemzet mellett jelentős számban élnek románok
o Moldva és Havasalföld felől telepednek be folyamatosan
o eleinte hegyekbe húzódtak pásztorkodni
o a korszakban egyre többen jobbágyi helyzetbe kényszerültek

IV. felekezeti viszonyok

 felekezetek és nemzetiségek
o partiumi és erdélyi magyar megyék, tehát a magyarok: reformátusok, kisebb részt
unitáriusok, katolikusok
o szász székeke, tehát a szászok evangélikusok
o székely székek, tehát a székelyek: katolikus, kisebb részt református
o románok: ortodoxok, majd a későbbiekben görögkatolikusok is lesznek köztük
 viszonylagos vallási türelem volt Erdélyben
o 1568: tordai országgyűlés
 biztosította a bevett vallások számára a szabad vallásgyakorlatot
 bevett (államileg elismert) vallások:
 katolikus, evangélikus, református, unitárius
 az ortodox irányzat „csak” megtűrt volt
o az unitáriusok Európa jelentős területén üldözött vallás volt, Erdélyben bevett
 fő hitterjesztője: Dávid Ferenc
 az ellenreformáció Erdélyben
o megjelent, pl. a jezsuiták is
o nem volt olyan sikeres, mint a Magyar Királyságban
V. A Báthory István
• János ZSigmond halála után Báthory István lesz a fejedelem (1571-1586)
• apja Szapolyai erdélyi vajdája volt, korán meghalt
• Ferdinand bécsi királyi udvarában is nevelkedett
• több nyelvet megtanult, humanista műveltség
• katolikus maradt
• visszatér Erdélybe, János ZSigmond oldalára állt
• megszilárdította a fejedelmi címet
• török is elfogadta
• tovább növelte a fej. birtokait
• támogatta a katolicizmust  beengedte a jezsuitákat (jezsuita
kollégium Kolozsváron)
• 1576-tól Lengyelországban él  lengyel király lett
• Erdélyben testvére, Kristóf irányít
• Báthory István távlati célja az ország egységesítése volt
• török elleni háború is tervezett, nem valósíthatta meg halála miatt