Filozó fia I.

Szabadsá gjogok:

Libertarianizmus
Példák

Mikor igazsá gos egy intézkedés? - ha

tiszteletben tartja a szabadsá gjogokat.
• Csekély mennyiségű ká bító szer
fogyasztá sá nak jogi megítélése
• Gazdasá gi egyenlő tlenség: adó fizetési
kö telezettség
 1. példa: csekély mennyiségű ká bító szer
fogyasztá sá nak bü ntető jogi megítélése

Bü ntető Tö rvénykö nyv 178. § (6) Aki

ká bító szert fogyaszt, illetve csekély
mennyiségű ká bító szert fogyasztá s céljá bó l
megszerez vagy tart, ha sú lyosabb
bű ncselekmény nem való sul meg, vétség
miatt két évig terjedő szabadsá gvesztéssel
bü ntetendő .
 Az AB érvei a szabadsá gkorlá tozá s mellett a
droghatá rozatban (helyesek-e ezek az érvek?)
• A csekély mennyiségű ká bító szer fogyasztá s
má sokra is hatá ssal van, má soknak is ká rt okoz
• A fogyasztó ö nmagá nak okoz ká rt, ezért
igazolható szabadsá gá nak korlá tozá sa
• A fogyasztó nem tud autonó m dö ntést hozni,
mert fü ggő vagy mert nincs kellő informá ció
birtoká ban
 AB véleménye a csekély mennyiségű ká bító szer
fogyasztá sá nak engedélyezésérő l
A mindenkit megillető személyi mé ltó sá g védelme érdekében az
államnak az is a kötelessége, hogy elhá rítsa a polgá rait fenyegető
veszé lyeket, és gondoskodjék a társadalom azon tagjairól is, akik –
aká r sajá t dö ntésü k kö vetkezményeként – erre nem, vagy csak
korlá tozottan képesek. A fogyasztó oldalá n bekö vetkezett „ká rok”
elhá rítá sa tehá t a tá rsadalom védelme érdekében az á llam feladata,
mint ahogyan egészségü gyi és szociá lis kö rben az állam kötelessége
gondoskodni a fogyasztással érintett egyénről is akkor, amikor ő
má r erre ö nmagá ban nem képes. A jogalanyok egyenlő méltó sá gú
személyké nt tö rténő kezelése pedig azt is jelenti, hogy még az
önhibájából elviselhetetlen helyzetbe került vagy krízishelyzetben
lévő személy sem hagyható sorsára.
 AB véleménye folyt.
Az á llam […] valamennyi polgá rával szemben felelő sséget visel a
tá rsadalmi, egészségü gyi, szociá lis és jogi értelemben vett
biztonsá gos létfeltételek megteremtésért. Minthogy azonban e cél
megvaló sítá sá nak konzekvenciá it a tá rsadalom egészének kell
viselnie, az államnak a közösség jóléte érdekében törekednie
kell a javak ésszerű „újraelosztásának” biztosítására is és ezen
belü l minden ember érdekét egyidejű leg figyelembe véve kell
eljá rnia. Ebbő l kifolyó lag az á llam ésszerű szempontok alapjá n a
kö zö sség védelme érdekében lép fel akkor, amikor a káros
szokások ellen a megelőzés érdekében jogi eszközöket is
bevet. A veszélyek súlya és a károk szintje pedig a
büntetőjogi eszközök alkalmazását is indokolttá teszi.
 John Stuart Mill
„[…] az önvédelem az egyetlen olyan cél, melynek
érdekében az emberiségnek – kollektívan vagy
egyénileg – joga van beavatkozni bármely tagja
cselekvési szabadságába. Az egyetlen cél, amelynek
érdekében jogosan lehet egy civilizált közösség bármely
tagjával szemben – akarata ellenére – erőszakot
alkalmazni: mások sérelmének megakadályozása. Az
ő saját – fizikai vagy erkölcsi – java nem elégséges
indok erre.”
 J. S. Mill (folyt.)

„Az egyén csak annyiért felelős a

társadalomnak, amennyi viselkedéséből
másokat érint. Mindabban, ami csak őt
érinti, jogos függetlensége korlátlan.
Önmagának – saját testének és lelkének
– mindenki korlátlan ura.”
 Libertarianizmus → minimális állam koncepciója
Mely állami tevékenységek
igazolhatatlanok ebből a szempontból?
a) törvények, amelyek a saját magunknak
okozott kártól védenek meg
b) törvények, amelyek a többség erkölcsi
véleményét kikényszerítik
c) törvényi kötelezés mások
megsegítésére
Gazdasá gi egyenlő tlenség
 Emmanuel Macron: luxusadó

• A luxuséletvitel látható jelei alapján kell megadóztatni a

gazdagokat
Tö rvényi kö telezés má sok megsegítésére, Robert
Nozick elmélete (igazsá gos-e az adó intézménye?)
a vagyoni egyenlőtlenség nem
szükségszerűen igazságtalan
Adó = sérti az önrendelkezéshez való jogot
(tulajdonjogot)
A vagyoni egyenlőtlenség igazságosságát
két szempont határozza meg
A libertarianizmus érvelésének
végső alapja: önrendelkezéshez
való jog
Kérdés: valóban abszolút és
korlátlan-e ez a jog?
 É RVEK A LIBERTARIANIZMUSSAL SZEMBEN

1. Valóban korlátlan-e az
önrendelkezéshez való jog?
- Sértett beleegyezése (büntetőjog) (?)
- Jogképességről lemondás (?)
(polgári jog)
2. Minden esetben szabadon hozzuk-e meg
döntéseinket?
3. Magasabb rendű javak, erények,
kötelezettségek problémája
(2)-(3)-hoz példák:
Katonai szolgálat (önkéntes vagy kötelező?)
Életvitelszerűen köztéren tartózkodás
kriminalizálásának problémája: 38/2012. (XI.
14. ) AB határozat
Az önkéntes vagy kötelező
katonai szolgálat igazságos-e?
Hogyan jelenik meg ez a vita a
magyar közéletben?
Milyen válasszal szolgál a
libertarianizmus?
A libertariánus álláspont szerint az
önkéntes katonai szolgálat az
igazságos.
Ellenvetések:
- méltányosság, szabadság kérdése
- polgári erény, közjó, magasabb rendű
javak
 Hajléktalanság kriminalizálása
Milyen problémákat vet fel
ez a kérdés?
Milyen elveket és értékeket
kell mérlegre tenni a probléma
megoldásához?
 Alkotmá nybíró sá g érvelése
A hajléktalan személyek szá má ra az, hogy a kö zterü leten
élnek, egy rendkívül súlyos krízishelyzetet jelent, ami
kü lö nbö ző kényszerek hatására jött létre, a
legritkább esetben tudatos, átgondolt, szabad
választásuk következménye. A hajléktalanok
elvesztették otthonukat és nincs lehető ségü k arra, hogy
lakhatá sukat megoldjá k, ezért való di alternatíva
hiá nyá ban kénytelenek – miutá n az az egyetlen
nyilvá nos, mindenki haszná latá ra nyitva á lló terü let – a
kö zterü leten élni.
 Libertarianizmussal szembeni ellenvetések
összefoglalva
Az önrendelkezéshez való jog nem korlátlan
Ritka az olyan választás, amely mögött soha nem
húzódik meg valamilyen kényszer (nem létezik
olyan döntés, amely abszolút szabadság keretei
között születik)
Erények, magasabb rendű javak kérdése:
léteznek olyan javak, kötelezettségek, amelyek
értékét nem lehet piaci szempontok alapján mérni
Tankö nyvi részek ZH-ra
• 43-46. o.
• 47-75. o.
• 77-113. o.