Filozófia I.

Miről szól az igazságosság

problémája?

Az igazságossággal kapcsolatos
érvelés természete
Kérdések Sandel előadásával
kapcsolatban
Milyen problémát vet fel az
előadás, amit meg kell oldani?
Mi az oka ennek a problémának?
 Mi a javaslat? Hogyan lehet ezt
a problémát kezelni?
Az erkölcsi érvelés főbb jellemzői
Kiindulópont: demokratikus
közösségekben az erkölcsi, közösséget
érintő igazságossági kérdésekben
nézeteltérések állnak fenn (vitatott,
hogy mi az igazságos, mi a helyes)
Az igazságosság kérdéseire adott
válaszok az egész közösség életére
kihatnak (amennyiben politikai és jogi
szabályozás tárgyaivá válnak)
Az erkölcsi kérdésekben fennálló
meggyőződéseink változhatnak
(nem egyszer s mindenkorra
rögzítettek) => a vita célja a
meggyőzés, álláspontunk
másokkal való elfogadtatása
Milyen indokok nem jöhetnek
szóba az érvelés során?
Az erkölcsi meggyőződéseink
nem örökre rögzítettek,
változhatnak: a vita célja mások
meggyőzése igazunkról – az
erkölcsi érvelés nyilvános
tevékenység
Platón: Barlang-hasonlat
Mi következhet a barlang-hasonlatból?

Az igazságosságról szóló

vitákban nem használhatók fel
előítéletek, szubjektív,
irracionális érvek – csak
racionálisan megalapozott
érvekre alapozhatjuk az
állításainkat
Mire vonatkozik az igazságosság
kérdése?
Egy társadalom, politikai közösség
hogyan osztja el a tagjai között azon
dolgokat, amelyek mindenki számára
fontosak lehetnek
 jövedelem, anyagi javak, források
 kötelezettségek
 jogosultságok
 hivatalok, hatáskörök
 megbecsülés
Mikor igazságos a társadalom?
Ha a javakat helyesen osztja el a
társadalom tagjai között: mindenki
azt kapja, amit érdemel
Kérdés: ki mit érdemel, és miért?
A javak helyes elosztásának kérdése
3 megközelítést vet fel és a 3
megközelítés ellentéteivel
kapcsolatos problémákat
1. Jólét (Jeremy Bentham)
Utilitarizmus (haszonelvűség): hogyan
lehet a jólétet maximalizálni
(életszínvonal növelése, gyarapodás
elérése, gazdasági növekedés)

lehető legnagyobb boldogság biztosítása a

legtöbb ember számára
II. Szabadság, méltóság (Kant, Nozick,
Rawls)
Igazságos az a megoldás, amely biztosítja a
szabadságot a javak olyan elosztása
igazságos, amely tiszteletben tartja az egyéni
szabadságjogokat
Két nagy tábor:
a) Libertariánus (laissez-faire elv): a szabad
elhatározásból született döntések és
eredményének tiszteletben tartása
b) Egalitárius (egyenlőség elve): mindenkinek
egyenlő esélyek biztosítása
III. Erények, jó élet (Arisztotelész)
A társadalomnak a javak
elosztásakor figyelembe kell vennie,
hogy a jó életnek vannak erényes,
tiszteletre méltó formái
Az igazságosság kérdése azon dől el,
hogy milyen tulajdonságokat tartunk
tiszteletre méltónak és becsülendőnek
az adott tevékenység, gyakorlat
céljából kiindulva