A Horthy korszak perei

1. Az autoritárius rendszer jellemzői Juan Linz szerint:

Ez valójában tekintélyelvű rendszer, ahol nem teljes a politikai pluralizmus (részvétel), nincs egy
kizárólagos ideológia és egy vezér, vagy csoport gyakorolja a hatalmat pontatlanul meghatározott,
de gyakorlatilag kiszámítható keretek között. Ez a második világháború után nem él.

2. A történészek álláspontja a Horthy korszakról:

Ormos Mária 1997: A Horthy-korszak nem volt autokrata, vagyis nem volt olyan szisztéma,
amelyben egy személy vagy egy klikk akarata vita, egyeztetés nélkül bármikor is érvényesülni tudott
volna. Bizonyíték erre a miniszterelnökök sorra bekövetkező bukása, főként a 30-as években.
Autoritásra, vagyis rendre és arra, hogy az állampolgár az államot és a felettest feltétlenül tisztelje,
kétségkívül törekedett a mindenkori rendszer és ezt kisebb-nagyobb mértékben el is érte. Ez a fajta
tekintély társadalmi értelemben nagyon konkrét és kézzel fogható volt, az állam vonatkozásában
azonban annál homályosabb és esetlegesebb maradt.
Romsics Ignác 2004: Az ország államformája az egész Horthy-korszakban királyság,
politikarendszere pedig korlátozott, vagyis antidemokratikus jellegű parlamentarizmus volt. Ezen
belül a 20-as években inkább liberális és restaurációs, a 30-as éveket pedig autoriter és reformpárti
törekvések, illetve hatalomgyakorlási technikák jellemezték. A 30-as évek végétől megerősödött az
antiszemitizmus is, amely végül a magyarországi zsidóság mintegy 2/3-adának a pusztulásához
vezetett.
Antal József 1993: A Horthy-korszak alkotmányos monarchia volt.
Borbándi Gyula 1981: A Horthy-kor különböző periódusokban különböző mértékűek voltak a
közszabadságok. Összességében a tekintélyuralom a helytálló kifejezés.

3. Mutassa be röviden a Schmidt Anna-per jogtörténeti vonatkozásait.

Az 1920-as években sok cselédek által elkövetett bűncselekmény miatt indult per. Ezek közül
híresült el Schmidt Anna pere, 1920-ban ítélték el Radnóti könyvének megjelenése után. Schmidt
Anna 20 éves volt a per idején, volt ellene elég bizonyíték, gyakorlatilag tetten érték, vád alá
helyezték kettős gyilkosság vádjával és az 1896. évi XXXIII. törvénycikk alapján 15 év fegyházra
ítélték. A per során enyhítő körülményként vették figyelembe együgyűségét. A per során volt
kirendelt védője, azonban azzal nem foglalkoztak.

4. Milyen jogszabályok vonatkoztak a sajtó jogra a korszakban:

Btk. 1878. évi 5. tc. büntetési rendszere (halál, szabadságvesztés és pénzbüntetés). Szándékosan
vagy gondatlanul követte el a kettős gyilkosságot? Enyhítő körülmények
1908. évi 36. tc.: az első novella a fiatalkorúak szabadságvesztéséről.
Eljárásjogi szabályok: Bűnvádi perrendtartás (1896)
1919 és 1921: előzetes cenzúra
1921. III. tc.: az állami és társadalmi rend felforgatására és erőszakos megdöntésére irányuló
felhívás, izgatás
Q1938. XIV. tc.: a sajtó útján elkövethető bűncselekmények (felségsértésre való felhívás, izgatás…)
és az előzőekben szeméremsértés és vallásgyalázás
1938. első zsidótörvény --- sajtókamara
1938. XVIII. Tc. belügyminiszteri engedély az újságokhoz és kötelező példány
Be.: 1896. évi XXXIII. Tc., 1938. XVI. Tc. különbíróság, gyorsított eljárás
5. Milyen összeütközései voltak József Attilának a hatóságokkal:

Több kisebb összetűzése volt a hatóságokkal, valamint az egyetemen is, azonban 4 nagy pere volt.
József Attilát az 1923-ban a Kék Madár folyóiratban megjelent Lázadó Krisztus című verse miatt
istengyalázással vádolták meg, József Attila védője Vámbéri Jusztem volt. 1923-ban elítélték 8 hónap
fogházra, valamint 20000 korona pénzbüntetésre, azonban ez ellen József Attila fellebbezett. 1925-
ben a Kúria felmenti (védekezésének egyik alapja az volt, hogy se Petőfi, se Arany ellen nem
indítottak pert). 1942-ben elkobozzák a Nép nevében című könyvét.

6. Mutassa be a Lázadó Krisztus című vers elleni eljárás főbb pontjait:

József Attilát az 1923-ban a Kék Madár folyóiratban megjelent Lázadó Krisztus című verse miatt
istengyalázással vádolták meg, József Attila védője Vámbéri Juszten volt. 1923-ban elítélték 8 hónap
fogházra, valamint 20000 korona pénzbüntetésre, azonban ez ellen József Attila fellebbezett. 1925-
ben a Kúria felmenti (védekezésének egyik alapja az volt, hogy se Petőfi, se Arany ellen nem
indítottak pert). 1942-ben elkobozzák a Nép nevében című könyvét. A Lázadó Krisztus című versben
azzal vádolták meg többek között, hogy saját magát Istenként állította be.

7. Mit tud a Radnóti Miklós ellen versei miatt indított büntetőeljárásról:

1931-ben több pert is indítottak ellene, ezek közül az egyik leghíresebb az 1931-ben indult per,
kétrendbeli vallásgyalázás vádjával az Arckép és a Pirul a naptól már az őszi bogyó című versei
miatt. Baróti Pál volt a főügyész és Sík Sándor védte Radnótit szemérem elleni izgatás és vallás
elleni kihágás volt a vád. 8 nap fogházra ítélték, ami ellen fellebbezett, emiatt másodfokon az ítéletet
3 év próbaidőre felfüggesztették. Enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy egyetemi hallgató
volt, a per miatt az egyetemről ki akarták tiltani, azonban miután megnyerte a pert, ezt visszavonták
és magyar-francia szakon végzett, de az egyetemen soha nem taníthatott, csak magántanárként.

8. Melyek a Horthy-korszak költői pereinek jellegzetességei:

A legfőbb vádak az úgynevezett izgatás vádak (osztály elleni izgatás, papi osztály elleni izgatás,
vallásgyalázás). Igazából ezek a költő perek csak megfélemlítésként szolgáltak, komoly büntetés nem
volt. Többnyire enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy a költők 19-20 éves fiatalemberek
voltak.

9. Ki volt a Stróman? Mutassa be a 2. zsidótörvény alapján indított perek lényegét.

A stróman valójában egy keresztény polgár volt, aki miután 2. zsidótörvény alapján üldözött
zsidóktól vették át a boltjaik vezetését. Ez színleges kereskedelmi társasággá vált, ahol papíron a
stróman volt a bolt vezetője, alkalmazottja a zsidó volt, de valójában a zsidóé volt a bolt. A 2.
zsidótörvény alapján, ami már faji alapon határozta meg, hogy ki a zsidó (Imrédi Béla hozta ezt a
törvényt, aki részben zsidó volt, de ez csak később derült ki). A törvény alapján iparjogosítványokat
vontak el, ami miatt jogi kiskapukat kerestek a zsidók és így alakult ki a strómanság. A stróman
jelentése: szalmaember, akiket az értelmiség nélküli kormánybiztos jelentette fel, itt egyszerre folyt a
per a stróman és a zsidó ellen is. Felmentő ítéletek is születtek, a marasztaló perek vége fogház és
pénzbüntetés volt mindkettejük ellen.

10. Kik ellen irányultak a fajgyalázási perek? Ki lehetett elkövető? Milyen ítéletek születtek?

A fajgyalázási perek a 3. zsidótörvény alapján (1943) indultak. Németországban volt faji jog, ahol a
büntetés koncentrációs táborba küldés volt, a korszakban azonban másokat pusztán származásuk
alapján küldtek koncentrációs táborba. Magyarországon a fajgyalázást tisztességes nő ellen lehetett
elkövetni. A védendő érték nem a nő, hanem a fajtisztaság volt a törvény szerint. A házasságon kívüli
nemi közösülés volt a faji gyalázás, ami zsidó férfi és nem tisztességes nő között történt, csak a zsidó
férfi volt büntethető, súlyosbító körülményként vették figyelembe, ha a közösülés gyermekes anyával
történt. A legtöbb ilyen per a szomszédok feljelentései alapján indult.