SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

1. Az összjövedelem adójának megállapítása:

Séma
Bevétel
- Nem bevétel, adómentes bevétel
= Adóköteles bevétel
- elszámolható költségek
+ költségtérítések
= Összjövedelem
- adóalapcsökkentési jogcímek
= Adóalap
Számított adó
- adójóváírás
- nyugdíj és ösztöndíj adója
- a külföldön megfizetett adó
- nyugdíjjárulés és nyugdíjpénztári tagdíj engedménye
- adókedvezmények
= Fizetendő adó
- A kifizetők által levont adóelőleg
= befizetendő/visszaigénylendő adó

a./ A jövedelem megállapítása

Tekintettel arra, hogy a SZJA tv. nem a bevételeket, hanem a jövedelmeket adóztatja előszőr
a jövedelem-megállapítás szabályait kell megismernünk. Egyes bevételek egésze adóköteles
jövedelem.
A bevétel = jövedelem:

Ilyen bevételek :
· a nem önálló tevékenységből származó jövedelem (ilyen a munkabér, munkanélküli
segély, átképzési támogatás, gyermekgondozási díj),
· kisösszegű kifizetés, (ld. később)
· borravaló, hálapénz,
· kártérítés,
· albérleti díj,
· kamat, árfolyamnyereség, társasház közös tulajdon hasznosítás
· költségtérítés (ha nincs költségigazolás)
· nyugdíj, ösztöndíj,
· érdekképviseleti szervtől kapott juttatás stb.

A többi esetben a bevételnek csak bizonyos része adóköteles jövedelem:

A bevétel - költség = Jövedelem

1
Ez a szabály általában az önálló tevékenységből származó jövedelmek megállapítására
vonatkozik. Ilyen jövedelmek tipikusan:
· egyéni vállalkozásból, mezőgazdasági őstermelésből,
· lakásbérbeadásból, önálló szellemi tevékenységből,
· ingó, és ingatlanértékesítésből származó jövedelmek.

A költségek a bevételekből döntően kétféle módszerrel vonhatók le:

- diktált hányad alapján - tételes költségelszámolással (számlával igazoltan)

Általános szabályként a tv. 10%-os költséget ismer el számla nélkül, azaz a bevétel 90 %-a
számít adóköteles jövedelemnek. Az adózó választhatja a tételes költségelszámolást is, ekkor
a bevételből a költségek levonása utána rész válik jövedelemmé. Az adóalanynak ezt a
választását nyilatkozatban kell közölnie a kifizetővel. Ebben a nyilatkozatában a költség
hányadról (arányáról a bevételben) is nyilatkoznia kell. (Pl. a bevétel 30% költség) A
költséghányad a bevétel 50%-ig terjedhet.

A kétféle költségelszámolási módszer közötti szabad választás mellett a tv. két megkötést
tartalmaz:

1. Az adózónak minden jövedelmének költségelszámolására ugyanazt a módszert kell

alkalmaznia.
2. Az év végi adóbevalláskor nem választhatja a diktált költséghányadot, ha az adóelőleg
levonásakor költségelszámolási nyilatkozatot tett.

Az összevont adóalap adójának kiszámítása az adótábla segítségével történik:

Adótábla 1997/98
Jövedelem összege Kulcs Számítás
0-250 000 20
250 001-300 000 22 50 000+ 250 000 feletti rész 22%-a
300 001-500 000 31 61 000+ 300 000 feletti rész 31%-a
500 001-700 000 35 123 000+ 500 000 feletti rész 35%-s
700 001-1 100 000 39 193 000+ 700 000 feletti rész 39%-a
1 100 001-től 42 349 000+1 100 000 feletti rész 42%-a

Adókedvezmények

Önkéntes nyugdíjpénztári befizetések 50%-a

önsegélyező pénztár, egészségbiztosítási 25% -a, együtt max 100 000Ft.
pénztár 130 000 Ft, ha 2020. jan.1 előtt tölti be a
nyugdíjkorhatárt
Lakáscélú megtakarítás 20%-a, max 12 000 Ft.
Lakáscélra felvett hitel (tőke-, kamat-, 20%-a, max 35 000 Ft.
járulékos költség) törlesztésének
Őstermelői adókedvezmény: tételes fizetendő adó, de legfeljebb 100 000 Ft.
költségelszámolás esetén
Szellemi kedvezmény jövedelem 25%-a, max 50 000 Ft.
Tandíj 30%-a, de legfeljebb 60 000 Ft.

2
 A hallgató a tandíjkedvezmény
igénybevételét a végzés utáni 5 évig
halaszthatja.
Felsőoktatási intézmény hallgatója saját 20%-a, de legfeljebb130 000 Ft. után
intézményében végzett munkájáért
kapott díj,
közalapítvány, közérdekű 30%-a
kötelezettségvállalalás
kiemelkedő közhasznú szervezet 35%, de külön korlát érvényes
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár 30%-a
nem pénztártag magánszemély pénzbeli
támogatásának
biztosítási kedvezmény:élet- és 20%-a, együttesen max 50 000 forint
nyugdíjbiztosítás adóévben fizetett
díjának
Befektetési adóhitel: tőkeszámlán 30%-a
elhelyezett befektetési állomány
növekedésének
Súlyosan fogyatékos magánszemély 1 500 forint/hó
Lakásszerzési kedvezmény: az ingatlan a jövedelem megszerzését megelőző 6
és vagyoni értékű jog átruházásából hónap és követő 48 hónap alatt saját
származó jövedelemből adómentes(nem maga vagy hozzátartozója részére
kell megfizetni vagy visszaigényelhető) lakásszerzésre fordított összeg
társadalombiztosítási ellátásra és 25%-a
magánnyugdíjra szóló megállapodás
szerint fizetett díj
magánnyugdíjpénztári kiegészítő 50%
(tagdíjon felüli) befizetés

Az adókedvezményeket csak a tv.-ben meghatározott mértékig lehet igénybevenni.

igénybevenni:
· Az összes adókedvezmény együttes összege (ide nem értve az adójóváírást és a
í.pontban szereplő kedvezményt ) nem lehet több az összevont adóalap
adójánál
· A közcélú adományok, élet- és nyugdíjbiztosítás, befektetési adóhitel
adókedvezménye nem lehet több, mint az összevont adóalap adójának e
kedvezmények nélkül, de más kedvezmények figyelembevételével számított
összegének 50%-a + az osztalék- és árfolyamadó.

2. Adóelőlegfizetési szabályok (adóelőleg levonás)

a./ Munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem adóelőlege

A munkáltató (kifizető) a munkaviszonyból származó jövedelemből adóelőleget von, amit az

adóhatóságnak befizet. Az adóelőleg megállapításának a havi munkabérből indul ki:
havi munkabér (bruttó bér) +/- adóalapnövelő és csökkentő tételek:
· - édekképviseleti tagdíj
· + kapott költségtérítés

3
 · - elszámolt költségek
· + önkéntes kölcsönös biztosító pénztártagnak nyújtott munkáltatói hozzájárulás
· - üzemanyagmegtakarítás címén kapott összeg
· - külszolgálat címén kapott összeg 30%-a

A havi adóköteles jövedelem alapján éves számított jövedelemalapot képez:

Éves jövedelem: havi jövedelem x 12
éves jövedelem adója az adótábla szerint
havi számított adó= ennek 1/12-ed része)
Az adóelőleg levonáskor figyelembe vehető adócsökkentő kedvezmények:
· - önkéntes kölcsönös biztosító pénztári saját és munkaadói befizetés (50%-a)
· - súlyosan fogyatékos magánszemély (havi 1500 Ft)
· - adójóváírás, (a bér 20%-a, de max havi 4200 Ft.)
· - nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék, tagdíj 25%-a

= levonásra kerülő adóelőleg.

b./Munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelem adóelőlege

A munkaviszonyból származó nem rendszere jövedelem (jutalom, prémium stb.)

adóelőlegszámításánál ismét a számított éves jövedelmet kell meghatározni:
Számított éves jövedelem= Rendszeres évesített jövedelem + nem rendszeres jövedelem

Adója az adótábla szerint - a rendszeres jövedelem =A nem rendszeres jövedelem

adója az adótábla szerint adóelőlege

Kifizető adóelőleglevonása önálló tevékenység esetén

A kifizető az önálló tevékenységből származó jövedelmekből is köteles adóelőleget vonni. Az

adóelőleg megállapításánál először mindig a bevétel jövedeltartamát kell kiszámítani.
Bevétel - költség = jövedelem

· ha a magánszemély nem nyilatkozik költségelszámolásról, akkor a bevétel 10%-a az

elismert költség
· ha nyilatkozik, arról hogy tételes költségelszámolást választ, akkor a nyilatkozatban
szereplő költség , de maximum a bruttó összeg 50%-át vonja le a kifizető a
bevételből.

Fontos tudni, hogyha a magánszemély nagyobb költséghányadról nyilatkozott, mint amelyet

az adóév végén elszámol, akkor a költség-különbözet után 12%-os adót köteles fizetni
(költség-különbözeti adó)

Adóalap = jövedelem

Adókulcs általánosan 39% . Ez alól kivétel , ha a magánszemély írásban arról is nyilatkozik

4
hogy éves várható jövedelme nem éri el a 700 000 forintot, a kifizető a progresszív adótábla
szerinti adóelőleget vonja le. (többszöri kifizetés esetén göngyölített módszerrel)

3. Az egyéni vállalkozás adózási szabályai

a./ A vállalkozói jövedelem adózási szabályai (VSZJA)

Az egyéni vállalkozó (ha nem választja az átalányadózást, vagy a tételes átalányadózást), a

vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót , osztalékalapja után
osztalékadót fizet, a vállalkozói kivét pedig az összevont jövedelem részeként adózik
Ez esetben a vállalkozónak a SZJA-ban a következő módszer szerint kell adóját
megállapítani:
1. A vállalkozói kivét -összevonandó jövedelem. A vállalkozásból személyes szükségletek
fedezésére szolgáló készpénz-kivétel adózása a már ismertetett módszer szerin a progresszív
adóskála alapján történik, de előlegfizetési kötelezettséggel, és a munkabértől eltérően
adójóváírás nem jár utána.
Adóelőlegszámítás:
Év elejétől kivett összeg - az év során már = esedékes adóelőleg
adótábla szerinti adója megfizetett adóelőleg

(A kivét és annak közterhei: egészségbiztosítási és nyugdíj-járulék, a vállalkozói személyi

jövedelemadózásnál költségként elszámolhatók.)

2. A vállalkozói jövedelem személyi jövedelemadójának (VSZJA) kiszámítása. Fontos

kiemelni, hogy a vállalkozói személyi jövedelem külön adózó jövedelem. Adózási szabályai
sok tekintetben hasonlóak, mint a társasági adó szabályai.

vállalkozói jövedelem = bevétel - költség

(tv.4.10.sz. (TV.4. 11. melléklet és 8§)
melléklet)

A bevételt csökkentő kedvezmények:

· ha legalább 50%-ban csökkent munkaképességűt alkalmaz fejenként 3000 Ft/hó
· ha résztvállal szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésébene 6000 Ft/hó/fő
· ha ·sikeres vizsgát tett szakmunkástanulót, vagy korábban munkanélküi személyt
foglalkoztat, az utánuk fizetett társadalombiztosítási járulék
· kutatás, kisérleti fejlesztés költségének 20%-a
· a kamarai tagdíj befizetett összegének 50%-a, de legfeljebb 10 000,- Ft.
Vállalkozói jövedelmet csökkenti továbbá
· közcélú adomány összege, a jövedelem 20%-áig, kiemelkedő közhasznú
szervezetnek befizetett összeg 150%-a, (ez utóbbival együtt a a jövedelem
25%-ig)
· az elhatárolt veszteség.

Ha a vállalkozás vesztesége (bevétel kisebb, mint a költség) a vállalkozó a veszeséget

elhatárolhatja. Az így elhatárolt veszteségét 5 évig bevételeivel szemben tetszés szerinti
megosztásban elszámolhatja. (csökkenti a vállalkozói jövedelmet). A kezdő egyéni
5
vállalkozó: az első három év veszteségét korlátlan ideig elhatárolhatja. Ügyelni kell arra,
hogy a tv. megfogalmaz egy szigorú korlátot is. Ha a vállalkozói tevékenység bevétele a
harmadik évtől nem éri el az elszámolt költség 50%-át, az elhatárolt veszteség
elszámolásához adóhatósági engedély szükséges. (ezt csak akkor adja meg az Adóhatóság, ha
pl. elemi kár, vagy tárgyi eszköz üzembeállításának elmaradása okozta a kisebb bevételt)
A vállalkozói bevételt növeli:
· ha 1 millió forintot meghaladó számla kiegyenlítése készpénzben történik, a
számla ÁFA nélküli összegének 20%
· az átalányadózásról való áttéréskor a korábban adóalapot nem növelő bevételként
nyilvántartott készletérték.
Az elszámolható költségekkel kapcsolatban az az alapszabály, hogy csak közvetlenül a
vállalkozási tevékenységgel összefüggő, megfelelő dokumentumokkal alátámasztott kiadások
és a tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenési leírása számolható el költségként.

Vállalkozói adóalap = a csökkentő/növekvő tételekkel módosított vállalkozói

jövedelem

Vállalkozói személyi jövedelemadó:(lineáris adó) 18 %-os az adókulcs

A számított adót tovább csökkenheti néhány speciális adókedvezmény, de az adó legalább
30%-át meg kell fizetni. Az adókedvezmények: az un. vállalkozói övezetben és kiemelt
térségekben megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódnak (vö.: tv. 13. sz. melléklet )
A VSZJA -ban a törvény adóelőlegfizetési kötelezettséget ír elő. Az adóelőleget
negyedévenként göngyölítetten kell kiszámítani és befizetni.

év elejétől számított jövedelem - a már befizetett adóelőleg, (az értékcsökkenési

adója leírás és elhatárolt veszteség időarányos részével
számolva.)

Az átalányadózás

A vállalkozói jövedelem szerinti adózás (a./ pontba ismertett adózás.) helyett választhatja az
átalányadózést,ó, ha az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:
1. Az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben legalább 183 napig
végezte a tv.ben felsorolt tevékenységet.
2. Ha az éves árbevétele nem éri el a 3,5 millió forintot, illetve a közvetlenül
fogyasztók részére történő kiskereskedelmi értékesítésnél a 15 millió forintot.
3. A törvényben rögzített tevékenységek valamelyikét végzi.
4. Ha nem áll munkaviszonyban.

Ha valamelyik feltétel év közben meghiúsul, át kell térni a vállalkozói jövedelem szerinti

adózásra! (az adóév egészére, tehát visszamenőleg is!)
A jövedelem megállapítása az átalányadózásban:
Bevétel – vélelmezett költséghányad = jövedelem

6
Alapeset a bevétel 80% -a költség az összes költségét elszámoltnak
kell tekinteni (értékcsökkenési
leírás, adóévi bevételt meghaladó
költség és a korábbi évek
veszteségéből évente 20%-ot)

Kizárólag közvetlen A bevétel 87%- a költség,

fogyasztók részére történő
kiskereskedelmi értékesítést
végez.
a tv.-ben felsorolt A bevétel 93 %-a költség,.
üzlettípusok esetén, mint pl.
élelmiszer, vegyiáru,
gyógynövény, takarmány,
drogéria, stb. szakboltok
Az átalányadózó A bevétel 80%-a költség bevételének azon részéből, amely
mezőgazdasági kistermelő és további 12%-ot vonhat élő állalatok és állati termékek
le: értékesítéséből származik.

Az adó mértéke a jövedelemnagyság szerint (nem sávos adó)

- 200 000 Ft-ig 12,5%
200 001-600 000 Ft-között 25%
600 001-800 000 Ft között 30%
800 001 Ft felett 35%

Az átalányadózó csak a pénztárkönyv bevételi adatait köteles vezetni, (ha nem AFA
adóalany), de a költségszámlákat meg kell őrizni az elévülési idő végéig (5 év).
Az átalányadózó adóelőleget negyedévente fizet. (az alkalmazott adókulcs az év során addig
elért összes jövedelemből számított adóalaphoz igazodik, az így kiszámított adóból levonva a
már befizetett adóelőlegeket, az adott negyedév adóelőlegfizetési kötelezettségét kapjuk)

A tételes átalányadózás

Viszonylag új adózási módszer a tételes átalányadózás. Az választhatja, aki

· fodrász, kozmetikus,
· személyszállító egyénivállalkozó, (magántaxis),
· fizetővendéglátással foglalkozik, és ha a feltételek meglétét az illetékes szakmai kamara is
igazolja.
· késes és köszörűs, korsárfonó, népi és háziszőttes készítő vállalkozó is választhatja ezt a
formát az 1998-as évre.

A választhatóságot a tv. az alábbi feltételekhez köti:

· a fenti tevékenységek közül csak egyet végez,

7
· egyedül tevékenykedik, (alkalmazott, segítő családtag, szakmunkástanuló nélkül)

Árbevételkorláthoz nincs kapcsolva a választhatóság, továbbá nincs könyv-vezetési

kötelezettség sem, csak a bevételi és költségbizonylatokat kell megőrizniük az adózóknak.

Az átalányadó összege 1997-1998-ban

fodrász, kozmetikus, 100 000 Ft.
késes, köszörűs, stb.
magántaxis 120 000 Ft.
fizető vendéglátás 24 000 Ft.

A tételes átalányadózó negyedévente az adómérték időarányos részét köteles adóelőlegként

megfizetni. Ha a feltételek valamelyike év közben meghiúsul, a tételes átalányadót 10%-kal
növelt összegben kell megfizetni és át kell térni a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra.

4. Egyes különadózó (Lineáris adókulccsal adózó) jövedelmek:

A fajtáit a következő tábla foglalja össze. A lineáris adókulccsal adózó jövedelmek adóját a
kifizető vonja le és fizeti be. Néhány esetben az adómegállapítás az adózó kötelessége. ( mint
pl.: ingó és ingatlanértékesítésből származó jövedelem.)

Megnevezés Adókulcs %
Kisösszegű kifizetések, 5000Ft.-ig (ha az 40
adózó nem akarja összevonni egyéb
jövedelmeivel)
Adózatlan befektetés a vállalkozásból 20
történő kivonáskor
Részvények osztaléka 20
Társas vállalkozás tagjainak osztaléka 20 meghatározott mértékig, fölötte
27/35%
Árfolyamnyereség* 20
Takarékbetét, - levél, devizabetét kamata 0
Szerencsejáték pénznyereménye 20
Ingóságok és ingatlanok értékesítéséből 20
származó jövedelem
Társasház közös tulajdon hasznosításából 20
származó jövedelem
Végkielégítés adóelőlege 20%
Kifizetői adókötelezettségek:
·
adóköteles természetbeni juttatások 44 %
· cégautó tételes adó, a gépkocsi beszerzési árának
és használati idejének függvényében
· egyéb, a törvényben meghatározott 44 %
esetek (tárgynyeremény, kedvezményes
kamatú kölcsön, stb)

8
* Az árfolyamveszteség 20%-ával csökkenthető a fizetendő adó, továbbá a befektetési jegy
hozama és árfolyamnyeresége 0% adókulcsú, valuta forintra való visszaváltásánál keletkező
árfolyamnyereség pedig adómentes.

Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem:

· Bevétel
- Ráfordítások (megszerzésre fordított kiadás, más kiadás, értéknövelõ beruházás)
=Számított jövedelem
: tulajdonosok száma (több tulajdonos esetén)
= adóalap
Adókedvezmény: évi 20 000 forintig nem kell az adót bevallani, illetve megfizetni nem
vagyontárgyanként, hanem összesen!)
Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg a bevétel 25%-a jövedelem!

b./Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem

Adómentes: 1982 január 1. előtti szerzésű ingatlan értékesítése.

A jövedelem meghatározás:

Bevétel (szerzõdés szerinti összeg)- igazolt ráfordítások (vételi ár, örökségnél az illeték
alapja + értéknövelõ beruházások+átruházással
kapcsolatos kiadások, mint pl. ügyvédi költség,
illeték)
= számított jövedelem

Adóalap= egy főre jutó számított jövedelem (a tulajdoni hányad alapján)

Adókedvezmény: ha a jövedelmet lakásvásárlásra vagy építésre fordítja saját maga vagy

közvetlen hozzátartozó számára, az adót nem kell megfizetni, illetve
visszaigényelhető öt évnél régebben szerzett ingatlan esetében a
jövedelemmeghatározáskor számított összeget az alábbiak szerint lehet
csökkenteni:
· a 6. évben a számított összeg 10%
· a 7. évben 20%
· a 8. évben 30%
· a 9. évben 40%
· a 10. évben 50%
· a 11. évben 60%
· a 12. évben 70%
· a 13. évben 80%
· a 14. évben 90 %

9
 · a 15. évben 100% -ával.

Kisösszegű kifizetés

Ha a magánszemély esetenként 5000 Ft.bevételre tesz szert, ezt a kifizető kisösszegű

kifizetésként kezeli.
Ha a magánszemély nem nyilatkozik: hogy a bevételét össze
kivánja vonni az összes jövedelmével, ekkor a
bevétel = jövedelem és a jövedelem 40%-a az adó.
Ebben az esetben: ha egyébként nincs adóköteles jövedelme az illetőnek, akkor nem kell
adóbevallást benyújtani
Ha nyilatkozik, hogy a bevételt össze kivánja vonni, akkor:
bevétel - költség = jövedelem (diktált hányad) 0,90%

Ennek adóját az összjövedelem nagysága határozza meg, adóelőlegként 0,39 %-ot, vagy
ha arról is nyilatkozik, hogy éves jövedelme nem éri el a 700 000 Ft.-ot, akkor általában
20%-ot von le a kifizető. (illetve a tábla szerinti adót, ha a kifizetőnél több jövedelme is
van)

Az általános forgalmi adó (ÁFA)

3.1.1./ Általános jellemzők:

Az ÁFA általános adó, amely minden termékre és szolgáltatásra vonatkozik. (kivéve az alanyi
és tárgyi adómentességet). Forgalmi típusú adó, mivel az áruértékesítést terheli. Indirekt adó,
az adó áthárítható a vevőre, az adófizető és az adóviselő különválik. Nettó jellegű adó, csak a
hozzáadott értéket terheli. Fogyasztói adó, mivel a forgalmi fázisok összes adóterhét a végső
felhasználó fizeti meg.

a./ Az adó alanya

Az adó alanya minden természetes személy, jogi személy, bármilyen szervezet, ha

belföldi termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással vagy külkereskedelemmel saját nevében,
rendszeresen jövedelemszerzési céllal foglalkozik. (kivételek: áruminta, természetbeni
adomány alapítvány, közérdekű kötelezettségvállalás céljára, kisértékű ajándék, sajtó
kötelespéldánya, termék ingyenes átadása törvényi kötelezettség alapján).

b./A tv. területi hatálya

A törvény hatóköre belföldre terjed ki, beleértve a vámszabad területeket és vállalkozói

övezeteket is.

10
c./ Az adófizetési kötelezettség keletkezésének ideje

Az adófizetési kötelezettség az értékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,

illetve az egyszerűsített számla kibocsátásának napján keletkezik. A kötelezettség nem függ
attól, hogy a vevő az ellenértéket ténylegesen kiegyenlítette-e. Pénzforgalmi szemléletű
könyvvezetésnél maximum 60 nap halasztás lehetséges, hogyha a vevő nem fizetett (a
részletes szabályokat l. ÁFA tv. 16-20 §.) Az adó tényleges befizetésének határidejét az
adózás rendjéről szóló törvény rögzíti.

3.1.2. Adómentességek: tárgyi és alanyi adómentesség

Az ÁFA törvényben az adómentesség nem jelent kedvezményt, az addig felszámított adó

terhét az adóalany viseli, nem tudja áthárítani. Az adómentességnek két formája van:

a./ Tárgyi adómentesség:

Az ÁFA törvény bizonyos tevékenységi területekre adómentességet ír elő. Ezen területek:

· közösségi célú tevékenységek, pl.: oktatási, sport, egészségügyi, ellátás (a teljeskörű

felsorolást a tv.2.sz. melléklete tartalmazza)
· vámmentes import (kivételekkel, pl. apport, kérelemre engedélyezett vámmentesség)
· a vámkedvezményes utas és ajándékforgalom
· az áru továbbítás, raktározás, bérmunka, ideiglenes behozatal jogcímén vámkezelt
termékimport

A tv.által kijelölt körben az adómentesség helyett nem választható adókötelezettség.!

(kivéve: szerzői jogvédelem alá eső szellemi alkotások eredeti szerzői által végzett rendszeres
bevételszerző tevékenység, illetve könyvtári szolgáltatás, de az adókötelezettség választása
legalább két adóévre szól.)

b./Alanyi adómentesség:

Az adókötelezettség helyett választható az alanyi adómentesség, ha a vállalkozás:

· belföldi székhelyű, és
· előző évi tényleges és tárgyévi várható árbevétele 2 millió Ft. alatt van
(mezőgazdasági tevékenységnél nincs értékhatár)

Az alanyi és tárgyi adómentesség előnye a kisebb adminisztrációs teher, valamint a vevő

számára egy kedvezőbb árkalkuláció lehetősége, amely piaci előny.
Hátránya az, hogy az előzetesen felszámított ÁFA nem igényelhető vissza. A kibocsátott
számlákban ÁFÁ-t feltüntetni nem szabad, (ha ÁFA-s számlát bocsát ki, az adót saját maga
köteles megfizetni). A számlákon az „ adómentes” megjelölést kell alkalmazni.

Az ÁFA kötelezettséget az adóhatóságnál be kell jelenteni, a bejelentéskor az adómentesség

választásáról is nyilatkozni kell.

11
 3.1.3. Az ÁFA lényege

a./ Az ÁFA alapja:

Az adóalap a teljesítményért járó ellenérték, amelynek

· részét képezik az árkiegészítések, támogatások, különböző adók (kivétel ÁFA) és

járulékos költségek (ügynök, biztosítási díj, k özlekedési költségek, stb.)
· nem része: árengedmény, árleszállítás címén elengedett összeg, más javára beszedett
összeg
· bizományosi értékesítésnél:
· vételi megbízásnál az adóalap része a bizományosi díj
· eladási megbízásnál nem része

· Az adóalapot csökkenti az engedmény címén visszatérített összeg, visszavett göngyöleg

betétdíja, a teljesítés meghiúsulása miatt visszatérített összeg.

· A teljesítményért járó ellenérték helyett a forgalmi érték az adóalap, ha az ellenérték

aránytalanul alacsony és munkaviszony , megbízási jogi, tulajdonosi viszony áll fenn az
adóalannyal, továbbá csere vagy nem pénzbeni ellenérték esetén.

· A termékimportnál: az adóalap a vámérték, növelve a vám, a vámkezelési díj, illetékek

összegével és egyéb járulékos költségekkel.
· Szolgáltatásimportnál a külföldről vagy külföldtől igénybevett szolgáltatások külföldi
számlája.
· Saját vállalkozásban megvalósított beruházás (saját rezsis beruházás) esetében pedig az
előállítási költséget kell az adó alapjául venni.

b ./ÁFA mértéke:
Megnevezés Adókulcs %-ban
általános adókulcs 25
pl.:villanyáram, gőz, víz, egészségügyi eszközök, 12
könyv, folyóirat stb.(teljes körű felsorolásukat ld.
tv.1.sz. melléklet)
termékexport (vámszabadterület is beleértve), 0
humán gyógyszerek és gyógykészítmények

Fontos tudni, hogy a 0 kulcs nem adómentesség, az előzetesen felszámolt ÁFA

visszaigényelhető!

AFA adóalany egyéni vállalkozó adatai: (nettó áron) 1. Példa

Január: nettó ár ÁFA kulcs
1. anyagköltség 480 000 25
2- gépbeszerzés 240 000 25
3. értékesítés bevétele 720 000 25
4. értékesítés bevétele 267 870 12
Számítsa ki az ÁFA-t és a bruttó árat!

12
Sorszám ÁFA Bruttó ár Megoldás
1 120 000 600 000
2. 60 000 300 000
3.
4.
180 000
32 130
900 000
300 000 J

c./Példa a hozzáadott érték típusú adózásra*

Megnevezés nettó ÁFA felszámítot Bruttó Bruttó előzetesen Egyenleg

eladási kulcs tÁFA eladási vételi ár felszámított (befizetés/
ár ár ÁFA visszaigénylés)
Alapanyag 200 25 50 250 - 0 +50
Féltermék 400 25 100 500 250 50 +50
Késztermék 1200 25 300 1500 500 100 +200
Nagykereskedele 1600 25 400 2000 1500 300 +100
m
Kiskereskedelem 2000 25 500 2500 2000 400 +100

* Hozzáadott érték= felhasznált élőmunka költsége (bérköltség + közterhei), amortizáció,

egyéb bérjellegű költség és közterhei, kamatköltség és nyereség

d./ Az ÁFA tipikus előfordulása:

· felszámított (vagy fizetendő) ÁFA:

· vevőszámlák
· belső számlák (saját termék vagy szolgáltatás vállalkozáson belüli felhasználása)
· import

· előzetesen felszámított (vagy előzetes) ÁFA:

· szállítók számlái
· belső számlák
· import
Mindkét kategóriában lehetnek ÁFA-körbe nem tartozó bevételek vagy kiadások (termőföld
értékesítése, árfolyamnyereség, gazdasági társaság értékesítése, stb)

Az ÁFA szempontjából figyelembe kell venni néhány sajátos tényezőt.:

· Az import esetén a fizetendő ÁFÁ-t a vámhatóság veti ki, de előzetes ÁFA-ként az

adóhivatallal szemben számolható el.
· A belső számlák ÁFÁ-ja a felszámítással egyidejűleg helyezhető levonásba.
· A szállítók számláiban szereplő ÁFA (a törvényben meghatározott kivételekkel)
automatikusan levonásba helyezhető ( a számlán szereplő adatok helyességéért mindig
a számla kibocsátója felel).
· Az apport, lízing, és részletre történő értékesítésnél az adófizetési kötelezettség a
tulajdonba vagy birtokba adáskor kelekezik (mindig amelyik korábban következik be).
· Ha a beszerzés egyszerűsített (ellenértéket és adót egy összegben tartalmazó) számával
történik, a vevő számítja ki az adó összegét (a feltüntetett felülről számított adókulcs
segítségével).

13
Alulról számított adókulcs felülről számított adókulcs (egyszerűsített számla)
0% 0..
100+0 0%
12% 12
100+12 10,71%
25% 25 .
100+25 20%

Az előző számítás alapján válaszoljon: 1. Példa folytatása

1. Mennyi a vállalkozó ÁFA fizetési kötelezettsége
2. A fenti összegből mennyi előzetesen felszámolt ÁFA-t vonhat
le?

Megoldás
Megnevezés előzetes ÁFA felszámított ÁFA
anyagköltség 120 000
gépbeszerzés 60 000
értékesítés 180 000
értékesítés (12%) 32 130
Összes 180 000 212 130

+ 212 130
- 180 000
+ 32 130 befizetendő ÁFA (32 000, Ft)

AFA adóalany egyéni vállalkozó adatai: (bruttó áron) 2.. példa

Január: bruttó ár ÁFA kulcs
1. anyagköltség 600 000 25
2- gépbeszerzés 300 000 25
3. értékesítés bevétele 900 000 25
4. értékesítés bevétele 300 000 12
Mennyi az ÁFA fizetési kötelezettsége (havi bevalló)?

Megoldás
Megnevezés előzetes ÁFA felszámított ÁFA
600 000 x 0,2 120 000
300 000 x 0,2 60 000
900 000 x 0,2 180 000
300 000 x 0,1071 32 130
Összes 180 000 212 130

+ 212 130
- 180 000
+ 32 130 befizetendő ÁFA (32 000, Ft)

e./Az adó levonása

14
Az előzetesen felszámított ÁFA levonható:

Az adóalany jogosult az általa felszámított (fizetendő) ÁFA összegéből levonni a neki

előzetesen felszámított , rá áthárított ÁFA összegét és csak a (pozitív vagy negatív)
különbözetet rendezi az adóhatósággal.

Az adólevonási jog gyakorlásának feltétele:

· az adó összegét hitelesen igazoló dokumentum (számla, egyszerűsített számla, nyugta,

határozat, belső számla, egyéb okirat). A jogszabály alapján le nem vonható előzetes
ÁFÁ-t elkülönítetten kell nyilvantartani.

Az általános szabálytól eltérően nem vonható le (nem igényelhető vissza) az előzetes

ÁFA:

· alanyi és tárgyi adómentességnél,

· személygépkocsi beszerzés (vásárlás, lízing) esetén , kivéve a továbbértékesi célú
beszerzést,
· személytaxi (helyi és távolsági) igénybevételénél,
· ha tételes költségelszámolás helyett költségátalányt számolnak el (pl.: személygépkocsi
használatánál fenntartási javítási költségként 3 Ft/km)
· ha az egyéni vállalkozó a tételes átalányadózást választja (ez esetben az import, tárgyi
eszközök kivonása, ingyenes átadása, megszűnés, és apport kivételével ÁFA
nyilvántartási, bevallási, fizetési kötelezettsége nincs)
· a gazdasági tevékenységből kivont, térítésmentesen átadott terméknél (kivéve
alapítványnak, vagy közérdekű kötelezettségvállalás címén történő természetbeni
adományt)
· üzemanyag beszerzés esetén (kivéve továbbértékesítési célt)
· ha a számla értéke meghaladja az 1 millió forintot és kiegyenlítése készpénzben történik
· olyan termék beszerzésénél, amire a különbözet szerinti adózást alkalmazták
· 1997. január 1.-től nem igényelhető vissza a leírt követelésekre jutó adó sem.

Néhány esetben az ÁFA tv. a szükséges dokumentumok megléte esetén lehetővé teszi az adó
levonását, az előzetes ÁFA elszámolását:
· Természetes személynél a vállalkozási tevékenység megkezdése előtti legfeljebb 3 évvel
a vállalkozáshoz szükséges beszerzéseket terhelő adó
· Gazdasági társaságnál (az alapításkor szerzett nem pénzbeni betét, hozzárjárulás adója

Az adólevonási jog keletkezésének időpontja: a számlán (egyszerűsített számlán, számlát

helyettesítő okmányon) a teljesítés időpontjaként feltüntetett nap. A számlát ki nem
egyenlítő, de adólevonási jogával élő vevővel szembeni rendelkezés: kezesként felel (az
előzetes ÁFA összegéig és a számla tényleges kiegyenlítéséig) az adó megfizetéséért. Az
adótartozás összegét az adóhatóság nemcsak az eladótól, hanem a (nem fizető) vevőtől is
követelheti.

Ha az adóalany adómentes és adóköteles tevékenységet is végez, a levonható ÁFA

megállapítható:
· elkülönített számlák alapján
· arányosítással.

15
Az arányosítás képlete:

Adóköteles tevékenység nettó (ÁFA nélküli) értéke

LH=--------------------------------------------------
Adóköteles tevékenység nettó értéke + Adómentes tevékenység

A kapott százalékos arány alapján számítható ki és vonható le az előzetesen felszámolt ÁFA

Egy Kft. április havi adatai: 3.Példa

Beérkező számlák (nettó áron)
1. - Anyagbeszerzés adóköteles tevékenységhez 2 200 000
2. - Állóeszközbeszerzés adóköteles tevékenységhez 600 000
3. - Cégautó beszerzés 2 500 000
4. - Anyagbeszerzés adóköteles és adómentes tevékenységhez 800 000
Kimenő számlák (nettó ár)
5. - Export 1 000 000
6. - Termékértékesítés belföldre 1 200 000
7. - Adómentes értékesítés 650 000
Végezze el az április havi ÁFA elszámolását
Megoldás
Befizetendő ÁFA: 1200 000 x 0,25= 300 000
Levonható ÁFA: 2 200 000 x 0,25= 550 000
600 000 x 0,25= 150 000
Arányosítás: 0,7719
1 000 000+1 200 000
1 000 000+1 200 000+650
000=
Levonható: 800 000 x 0,25 x0,7719= 154 380
Levonható összesen = 854 380
Visszaigényelhető ÁFA = 554 380

f./ Az ÁFA megfizetése és visszaigénylése

Fizetési kötelezettség:

negyedévente, illetve, ha az éve nettó módon számított fizetendő ÁFA (befizetés-

visszaigénylés egyenleg) 1 millió Ft. felett van havonta (a negyedévet, ill. tárgyhót követő
hónap 20. napjáig.)

Visszaigénylés: ha az előzetes ÁFA meghaladja a felszámított ÁFA-t, a különbözetet az

adóhatóság csak az alábbi feltételek esetén térít vissza:
· az összesített adóalap az adóév elejétől, (vagy a bejelentkezés időpontjától kezdődően
időarányosan ) eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot,
· a tárgyi eszköz beszerzések ÁFÁ-ja (saját beruházást is beleértve) 100 000,-Ft.-tal
meghaladja a ( szintén göngyölítetten számított) fizetendő ÁFÁ-t.
Egyéb esetekben a következő (negyedévi, havi adóelszámolási időszak(ok) ban kell
beszámítani a negatív adóegyenleget.

16
g./ Különleges eljárások az ÁFA megállapítására:
A megjelölt tevékenységeknél az általános eljárás helyett választható különleges eljárás is, de
ez esetben az előzetes ÁFA nem számolható el. Különleges szabályok vonatkozhatnak az
alábbiakra:

· Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás: ha az évesbevétel 4 millió Ft. alatt van, és

mezőgazdasági tevékenység kivételével más gazdasági nem tevékenységet nem
folytat, a fizetendő ÁFA átlagadókulcsa 6,8%.
· Mezőgazdasági termelés: nem ÁFA köteles, (kivéve a termékimport) de a vissza nem
igényelt ÁFA ellentételezésére a felvásárló adóalany a felvásárlási áron felül un.
kompenzációs felárat köteles fizetni (amit saját tevékenysége szempontjából előzetes
ÁFA-ként vehet figyelembe). Mértéke: mezőgazdasági termékeknél 12%, állat és
állati eredető termékeknél 7 % (ld. ÁFA tv. 4. sz. melléklet.)
· Bolti kiskereskedelem.: az értékesítéshez igazodó sajátos számítási mód (képlete ld. ÁFA
tv. 5.sz. melléklet)
· Különbözet szerinti adózás:(használt termékek, műalkotás, régiség értékesítése,
árverezése esetén, ha a vétel adófizetésre nem kötelezettől vagy különbözet szerint
adózótól történik. Különbözet szerinti adózás: adóalap a beszerzsi és eladási ár
különbözete.
· Idegenforgalmi tevékenység: adóalap az árrés, adókulcs 25 %.

Az alábbi feladatban egymást követő forgalmi fázisok 4. példa

szerepelnek. Minden fázisban 25% az ÁFA kulcs.
Számítsa ki a hiányzó adatokat!
adóval növelt ÁFA
eladási ár Előzetesen
Felszámított felszám. Fizetendő
1.Alapanyagtermelés 250 -
2. Félkésztermék 125
3. Késztermék 2250
4. Kiskereskedelem 500 50

Megoldás
ÁFa
J Adóval növelt felszámított előzetesen fizetendő
eladási ár felszámított
1. Alapanyag 1 250 250 - 250
2. Féltermék 1 875 375 250 125
3.Késztermék 2 250 450 375 75
4.Kisker 2 500 500 450 50

17
Néhány SZJA példa
1. példa: Lári Sári egy budapesti kft-nél telefonkezelő. Bruttó 30 000, - Ft. a havi
fizetése. Mennyi a levont adóelőleg és mekkora a kézhez kapott nettó összeg
havonta?

2. példa: Napos Boglárka havi öszöndíja 19 800,- Ft, és havi 17 000,- Ft-os bérrel
munkaviszonyt létesít. Mennyi a fizetendő adója?
3. példa: Tervező Ágota egyetemi hallgató megbízottként 30 000 forintot kap
egy lakásszövetkezettől. Az adóját szeretné csökkenteni. Milyen lehetőségei
vannak, milyen nyilatkozatot tehet a kifizetőnek?

4 példa: Énekes Lala szabadúszó táncdalénekes éves bevétele 800 000 forint volt,
melyből a kifizetők szabályosan levonták az adóelőleget.
- mennyi ez a levonás?
- hogyan alakul az éves adófizetési kötelezettsége?

5. példa :Vagyonos József elad egy festményt 200 000 Ft.-ért, amit 30 éve kapott
ajándékba.
a./ szerzéskori értéke ismert : 50 000 Ft
b./ szerzéskori értéke nem ismert
Mennyi adót kell fizetnie?

6. példa: Botos Benedek egyetemi hallagató 90 000 Ft. összegért szoftver készítésre
kap megbízást. Mennyi adóelőleget von le a megbízó?
a./ nem tesz írásbeli nyilatkozatot
b./ nyilatkozik, hogy éves várható jövedelme nem éri el a 700 000 forintot
c./ nyilatkozik arról hogy költségei 30 000 forintot tesznek ki
d./ nyilatkozik a c. pont szerint + arról, hogy nem éri el éves jövedelme a
700 ezer forintot.

7. példa: A fenti hallgató b. pont szerinti elszámolása mellett havi 18 000 forint
ösztöndíjat kap. 20 000 forint tandíjat fizetett. Készítse el az adóbevallását.

Megoldások
1. példa:

éves számított jövedelem 30 000 x 12= 360 000

jövedelem tábla szerinti adója 300 000 után 61 000
+ 60 000 x 0,31 =18 600 79 600
havi számított adó 79 600: 12 6 633
le: adójóváírás bér 20%-a, de max 4 200 -4 200
le: nyugdíjjárulék kedv. 30 000 x 0,07 x 0,25 - 525
adóelőleg 1 908
Összes levonás:. 6% nyugdíj+4% eg.bizt.járulék - 3 000
munkavállalói járulék(bér1,5%-a) - 450
adóelőleg - 1 908
= - 5 358
Nettó bér 30 000 - 5 358 24 642
Megjegyzés: több munkaviszony esetén is csak egy munkáltatónál számolható el adójóváírás.

18
2. példa:

Ösztöndíj: 19 800x10= 198 000

munkabér 17 000 x12= 204 000
Összevont adóalap 402 000
ennek adója 92 620
Ösztöndíjra jutó adó - 39 600
Adójóváírás - 40 800
Nyugd.kedv - 3 570
adófizetési kötelezettség 8 650
Kifizetők által vont 8 650
adóelőleg
bevalláskor még fizetendő 0
* feltéve, ha a kifizető nyilvántartja az ösztöndíjat.

3. példa:

Jövedelem: 800 000 x0,9= 720 000 forint

adóelőleg: 720 000 x 0,39= 280 800
Adóbevallás: Összes jövedelem 720 000
tábla szerinti adó 193 000 + 20 000 x 0,39 =200 800
Nyugd.j. kedv 720 000x0,07x0,25 -12 600
Szellemi kedvezmény max 50 000 - 50 000
Fizetendő adó 138 200
Kifizetők által levont 280 800
adóelőleg
Visszaigényel: 142 600 forintot

4. példa

a./: bevétel 200 000

költség - 50 000
jövedelem 150 000
adó 20% 30 000
adómentesség 20 000
fizetendő adó 10 000

b./: jövedelem = 200 000 x 0,25 = 50 000 Ft.

Adókötelezettsége nincs, mivel a jövedelem 20%-a nem éri el a 20 000 forintot.
5. példa:

a./ 90 000 x 0,9=81 000 x 0,39= 31 590 Ft.,

b./ 90 000 x 0,9=81 000 x 0,20= 16 200 Ft.,
c./ 90 000- 30 000=60 000 x 0,39=23 400 Ft.,
d./ 90 000-30 000=60 000 x 0,20= 12 000 Ft. adóelőleg levonás

6. példa:

19
Éves jövedelem 180 000 (10 havi ösztöndíj) + 81 000 =261 000
Adója 50 000+ 11 000 x 0,22= 52 420
Le: ösztöndíjra jutó adó -36 000
Számított adó 16 420
Tandíj kedvezménye - 6 000
Fizetendő adó 10 420
Kifizetők által levont adóelőleg 16 200
Visszaigénylendő adó 5 780

7. példa:

Ösztöndíj: 19 800x10= 198 000

munkabér 17 000 x12= 204 000
Összevont adóalap 402 000
ennek adója 92 620
Ösztöndíjra jutó adó - 39 600
Adójóváírás - 40 800
Nyugd.kedv - 3 570
adófizetési kötelezettség 8 650
Kifizetők által vont 8 650
adóelőleg
bevalláskor még fizetendő 0
* feltéve, ha a kifizető nyilvántartja az ösztöndíjat.

20