Az ember

• Az ember, mint a tudomány tárgya

• A filozófiai antropológia vizsgálja:
Filozófiai antropológia Az emberrel kapcsolatos elvi kérdéseket;
Az embert, a maga mivoltában, egészként;
Dr. Bácsné dr. Bába Éva Milyen az ember természete;
DE AGTC GVK Mi az élet értelme egyéni,
társadalmi szinten.

Az ember „két világ polgára”

Az ember, mint létező
• Animális létező – anyagi természet része: test,
érzékelés, ész
• Transzcendentális – szubjektív, cogito, én
Az én az objektív, empirikus valóság transzcendens
feltétele.
Nem objektív, nem empirikus, nem része a világnak –
„szellemként a természet fölött áll”
Az ontológiai reflexió először az emberhez, mint érzékelő
lényhez vezet el, amely az evolúció folyamatában a
természet részeként jelenik meg.
A transzcendentális reflexió az emberhez, mint
szubjektumhoz vezet, aki nem része a természetnek.
• Kant:
• Kierkegaard: az ember végtelen és véges,
örök és időbeli, szabadság és
szükségszerűség szintézise =
„egzisztencia a paradoxonban”
• Sartre: az ember a testi- és a szubjektum
lét ellentmondása (magánvaló és magáért
való lét)
• Arisztotelész: valódi énünk a szellem –
• Augusztinus: ürülék és vizelet
közt látjuk meg a napvilágot.

Persona: két oldal egységében

Az ember, mint fenomén
testtel bíró személy
Animális Szellem
• Az ember nem specializálódott, nincs
létezés
hozzáigazítva környezetéhez. – nyitott a
világra
Anyagi természet Transzcendentális • Felegyenesedett- keze szabaddá vált-
Testiség Szubjektumszerűség szemének megnyílt a horizont
Vegetatív Öntudat
• Homo faber: előállító ember,
Érzékelés Én istrumentalizálja saját testét és más
Végesség Végtelenség dolgokat
Szükségszerűség Szabadság
• Az ember testiségében is a szellem tűnik
személy
át.

1
 Történetiség
• Állat: sajátidőiség (Feloldódik a jelenben.)
• Az ember sajátidőisége a történetiség
• Motivációs horizont: az ember világban-való-
létét meghatározó indítékok összessége. Eddigi
ismereteinek, tevékenységeinek eredménye.
Minden új ismerettel, tevékenységgel változik.
• Az ember motivációja mindig a múltban
gyökerezik.
• Az ember eleve a jövőre irányul, jövőorientált,
hogy tevékenyen eleget tegyen motívumainak
és értelmi igényeinek.
• Az ember nem oldódhat fel a jelenben.
Heidegger
Történelem
• Magának az embernek történetisége folytán a dolgokat
történetileg tárjuk fel.
• Az ember önmagát is úgy érti meg, hogy megérti
létrejöttét. A jelent is úgy érti meg, hogy megérti
létrejöttét.
• A világ egésze és a történelem egésze nyílik meg az
embernek.
• Történetiség alapján:
- a múlt tényekből áll – források alapján feltárható,
kutatható, objektív
- a múlt az ember világban-való-létéhez tartozik nem
válaszható el tőle.
A múltbeli történések értelmét nem határozhatjuk meg
jelenbeli álláspontunktól függetlenül. Újra kell írni a
történelmet! A történelem halad tovább.
Történetfilozófia
• A történelem értelme: a jelenben-való-lét
genezise. Mi adunk neki értelmet - szubjektív
értelmet.
• A történelmi eseményeknek önmagukban van-e
értelme, ésszerűek-e?
- ciklikus, mint az eleven valóság életfolyamatai
(antik filozófia, Spengler: kultúrkörök)
- egyenes vonalú tagolt folyamat - fejlődés
Előtte Utána
Felé J.K. J.K. felől
Kezdet vég
(bűnbeesés) (utolsó ítélet)
Augustinus történelem
Halál felé való lét
• A sajátidőiség véges.
• A történetiség abból fakad, hogy az ember
előrefutva jelenvalóvá teszi halálát.
• Az autentikus halál-felé-való-lét, vagyis az idő
végessége, az ittlét történetiségének rejtett
alapja.
• Az ember autentikus létezéséhez tartozik, hogy
a halál-felé-való-léttel számot vet, a tevékeny-
világban-való-létet lehetőségként fogja fel.(Nem
meghalok, hanem meghal az ember.)
Természet és történelem
• Csak az embernek van történelme. A történelem alapja
az időiség. Időről csak akkor beszélünk, ha egy
szubjektum a múltat emlékezőn, a jövőt pedig várakozón
jelenvalóvá teszi.
• Az ember előtti valóságnak nincsen története, csak az
ember által lesz – az ember előtörténete.
• Az ember természetről alkotott fogalma történeti. A
természettudományok és módszereik története arra derít
fényt, hogyan változik az ember természetről alkotott
fogalma.
• Újkor: Kísérlet a természet historizálására (fejlődési
folyamat), a történelem naturalizálására (szükségszerű,
törvényszerű)
A történelem célja
• Üdvtörténet
• Szekularizáció
• Hegel: a szabadságtudatban végbe menő haladás.
(ember szabadságtudata – népszellem –
világszellem – világtörténelem (ész))
• Comte: történelem szakaszai:
1. mitológikus-teologiai
2. metafizikai (természet magyarázat formaelvekkel)
3. pozitív szakasz (tudás)
2

• Marx: osztályharc vezet az osztály nélkül
társadalomhoz (táradalmi, gazdasági,
termelési viszonyok dialektikája)
• Nietzsche: az ember ember fölötti
emberként történő emancipációja
(meghalad-felépít-lerombol)
Abszolút értelem és a cselekvő
ember szabadsága
• Augustinus: predesztináció
• Hegel: Az ember mellékes, a világszellem
felhasználja céljai érdekében.
• Marx: az ember az anyagi, gazdasági
folyamatok visszatükröződése.

Történetfilozófiai fogalmak Társadalom

• Utópia: nem létező, talán meg sem valósítható
állapot eszméje.
• Eszkhaton (gör. utolsó): végső történelmet
beteljesítő állapot.
• Apokaliptika: (apokalüpszisz: gör. leleplezés)Az
eljövendő katasztrófának, vagy
beteljesedésének a történelemben észlelhető
jeleire vonatkozik.
• Prófécia: Az eseményeket mindig Isten és az
ember alakítja.
• Az ember világban-való-léte együttlét. Az
ember társas lény: az ember csak a Te
által lesz Én.
• A társadalmiság két alapformája:
• a kommunikáció (személyes
vonatkozásként átélt közösség)
• a kooperáció (együttműködés a közös
célért) közjó – világméretű kooperáció
napjainkban!

Társadalmi szintek Konfliktusok

• Egyén – általános
• Arisztotelész: Család Az egyén önmegvalósításhoz szükséges szabadsága
Együttműködések - társadalmi általánosság igénye
Állam Egyéni szinten a szeretet, társadalmi szinten a jog
Az együttlét kiépülése a nemek egymásra utaltságával eszközeivel oldható fel.
kezdődik, mely a szerelem és hűség jegyében Individualizmus: egyed szabadsága a köz rovására –
házasságként és családként teljesedik ki. önkény
A szükségletek rendszere megteremti a társadalmat, a Kollektivizmus: közakarat figyelmen kívül hagyja a
szociális együttműködés (gazdaság, kultúra) terepét. személyest.
A társadalmiság kiépülése az állam kialakulásával zárul. Az
államnak össztársadalmi szinten biztosítania kell a • Szeretet – munka
közjót, ám önmagán túlmutatva az emberiségre és a
világméretű közjóra helyezi a hangsúlyt. • Függés – emancipáció

3
 • A nem-azonosság tétel feltételezi a kettő
Test és lélek ontológiai különbözőségét, nem képes
egységben elgondolni az embert és annak
tevékeny lelkét.
• Az azonosság-tétel a vitális lelket a
• Arisztotelész: ami él lelkes szellemben megszüntetve-megőrizve
• Élet, entelekheia, szubsztanciális gondolja el, a szellemet az egész ember
forma: Vitális lélek életének tekinti, anélkül, hogy a szellem
feloldódna a vitális lélekben.
Hogyan viszonyul az emberi szellem az
embernek, mint érzékelő lénynek a vitális
• Halhatatlanság: filozófiailag
lelkéhez? megcáfolhatatlan. Filozófiai Istentanhoz
Vagy azonos vezet.
Vagy nem azonos a kettő.

Köszönöm a figyelmet!