Arisztotelész

A hellenisztikus filozófia
Dr. Szerletics Antal
Szerletics.Antal@kre.hu
KRE-ÁJK Jogelméleti Tanszék
 Arisztotelész
• ‘Szeretem Platónt, de az igazságot még jobban szeretem.’
• […] selypítve beszélt […] Valamint, ahogy mondják,
gyengék voltak a végtagjai és aprók a szemei. Feltűnt
öltözetével, gyűrűivel és hajviseletével […] Még Platón
életében elvált tőle. Ezért beszélik, hogy Platón azt
mondta: „Arisztotelész eltaszított bennünket, mint a csikó
szülőanyját.”
• […] az Akadémiát Xenokratész vezette. Amikor
[Arisztotelész] hazajött, és látta, hogy az iskola más
vezetése alatt áll, a lykeoni sétányt választotta, és föl-alá
járkálva filozofált tanítványaival az olajjal való megkenésig.
Ezért nevezték el peripatetikosznak.
• Forrás: Diogenész Laertiosz
 Arisztotelész élete
• I.e. 384: Sztageirában születik
• Észak-Görögország, Halkidikí (Khalkidiké)-félsziget
• Orvoscsaládból származik, apja Nikomakhosz, II. Amüntasz
makedón uralkodó orvosa
• I.e. 367: Athén i.e. 384-322
(Lüszipposz nyomán, Róma,
• Csatlakozik Platón Akadémiájához Museo Nazionale Romano)
• I.e. 347: Asszosz és Mütiléné (Leszbosz)
• Platón halálát követően Szpeuszipposz lesz Akadémia
vezetője
Mt.
• Régi tanulótársához, Hermeiaszhoz megy Asszoszba Athos
• Feleségül veszi annak nevelt lányát, Püthiát Sarti
• Két gyermeke születik (Püthia és Nikomakhosz)
 Arisztotelész élete
• I.e. 343: Alexandrosz (Nagy Sándor)
nevelője lesz
• II. Philipposz makedón király felkérésére
• Nagy Sándorra gyakorolt hatás?
• I.e. 335: Athén
• Lükeion megalapítása
• Peripatetikus iskola
• I.e. 322: Khalkhiszba menekül
• Nagy Sándor halálát (i.e. 323) követően
makedón ellenes közhangulat Athénban
• ‘Nem hagyom az athéniakat kétszer vétkezni a
filozófia ellen.’
• Khalkhiszba menekül (család anyai ágának
birtokai)
 Arisztotelész művei
• Szélesebb körhöz írt (exoterikus) dialógusok
• Irodalmi igénnyel kidolgozott dialógusok, az Akadémia időszakából
• Csak töredékek maradtak fenn
• Eudémosz, A filozófiáról és a Buzdítás a filozófiára (Protreptikosz)
• Előadásokhoz készített (ezoterikus) jegyzetek
• Akroamatikus (‘hallásra való’) művek tanítványok számára
• Lükeion működése alatt, Arisztotelész saját elméleteit közvetítik
• Rhodoszi Andronikosz szerkesztette és adta közre először (i.e. 50 körül)
• Nehezebben érthető, ‘szikár’ stílus
• Szöveghelyek hivatkozása Immanuel Bekker kiadása alapján
• Arisztotelész összes műve Porosz Tudományos Akadémia kiadásában
(1831)
• Nikomakhoszi etika 1.1 1094a1: ‘Minden mesterség és minden
vizsgálódás, de éppúgy minden cselekvés és elhatározás is, nyilván
valami jóra irányul […]’
Könyv Sorszám
Oldalszám
Fejezet Hasáb (a vagy b)
 Arisztotelész művei
I. Logikai művek: Organon (a gondolkodás ‘eszköze’) • Szillogizmus-elmélet
1. Kategóriák (Categoriae)
2. Hermeneutika (De interpretatione)
• Érvényes deduktív következtetés
3. Első és Második Analitika (Analytica Priora és Posteriora) • Igaz premisszákból kiindulva szükségszerűen
4. Topika (Topica) igaz konklúzió
5. Szofisztikus cáfolatok (De sophisticis elenchis)
II. Természetfilozófiai munkák
1. Fizika (Physica)
2. A keletkezésről és a pusztulásról (De generatione et corruptione)
3. Az égbolt (De Caelo)
4. Meteorológia (Meteorologica)
III. Biológiai művek
1. Állattani kutatások (Historia animalium)
2. Az állatok részei (De partibus animalium)
3. Az állatok mozgása (De motu animalium)
4. Az állatok járása (De animalium incessu)
5. Az állatok szaporodása (De generatione animalium)
 Arisztotelész művei
IV. Lélekfilozófiai írások
III. A lélek (De anima)
IV. Kisebb lélekfilozófiai írások (Parva naturalia)
V. Metafizika (Metaphysika)
III. Meta te phusika vagy ‘első filozófa’
IV. 14 könyv [sorszám ill. görög betű - pl. Metafizika VII (Z) könyve]
VI. Etikai művek
1. Eudémoszi etika (Ethica Eudemia)
2. Nikomakhoszi etika (Ethica Nicomachea)
3. Nagy etika (Magna Moralia)
VII. Politikai művek
1. Politika (Politica)
2. Az athéni állam (Athenaion Politeia) [158 görög polisz alkotmányának leírása mellett (elvesztek)]
3. Ekonomika (Oeconomica)
VIII. Esztétikai művek
1. Retorika (Rhetorica)
2. Poétika (Poetica)
 Arisztotelész ismeretelmélete
• Platón szerint lehetséges biztos tudás elérése Minden embernek természete,
• Értelem révén biztos tudás (episztémé) alakítható ki az hogy törekszik a tudásra.
ideák világáról Bizonyítéka ennek érzékeink
• Érzékek révén vélekedés (doxa) alakítható ki a értékelése; az ember ugyanis
tapasztalható világról hasznavehetőségükre való
• Racionalista megközelítés tekintet nélkül becsüli őket […]. S
ennek az az oka, hogy leginkább
• Arisztotelész szerint is lehetséges biztos tudás ez az érzékünk segít bennünket
• Csak a tapasztalható (tárgyi) világ létezik ismerethez és hogy a tárgy sok
• Ennek megismerése az érzékek általi tapasztalással mindenféle vonását megvilágítja.
kezdődik […] S úgy látszik, hogy a
• Empirista megközelítés tapasztalat rokona a
• Dedukció (szillogizmus) mellett elismeri az indukció tudománynak és a tudatos
(epagógé) módszerét is: tudományos alapelvek egyedi művészetnek, mert a tudomány
tapasztalatok általánosítása révén jönnek létre és a művészet a tapasztalat által
alakul ki az emberben. Metafizika 1
980 a 21
 Arisztotelész metafizikája
• Mi az, ami létezik?
• Ideák nem léteznek
• Szubsztancia létezik
• Szubsztancia (ousia)
• Anyag (hülé) és forma (morfé) egysége: hülémorfizmus
• Bronz szobor: anyaga bronz, formája a szobrász által kialakított alak
• Forma nélküli anyag: nem szubsztancia
• Nincs formátlan (tulajdonság nélküli) anyag
• Anyag nélküli forma: nem szubsztancia Ezzel nagy vonalakban
• Forma egy dolog fogalmi lényegét (természetét, funkcióját, vázoltuk, hogy mi a
esszenciáját) adja, de nem létezhet dologtól függetlenül szubsztancia, t.i. hogy
• Ember: anyaga a test, formája (esszenciája) a lélek nem az, amit az alanyról
• Balta: anyaga a fém, formája (esszenciája) a hasítás állítunk, hanem amiről az
• Akcidentális vs. esszenciális forma összes többi dolgot
állítjuk. Metafizika VII (Z) könyv
1029 a 7 (ford. Steiger Kornél)
 Arisztotelész metafizikája
• Univerzálé-probléma
• Csak egyedi dolgok (partikulárék) léteznek?
• Tulajdonságok (univerzálék) is léteznek?
1. Realista álláspont
• Tulajdonságok (univerzálék) léteznek
• Platón: univerzálék a partikuláris dolgoktól függetlenül
léteznek (ideák - valójában csak ezek léteznek!)
• Arisztotelész: univerzálék a partikuláris dolgokban
léteznek
2. Nominalista álláspont
• Csak partikuláris dolgok léteznek
• Tulajdonságok (univerzálék) nem léteznek
• Sztoikusok, Roscellinus és Ockham álláspontja

Canterburyi Szent Anzelm William Ockham

(1033-1109) (1287-1347)
 Arisztotelész metafizikája
• Változás (Fizika)
• Változás alapvető része a világnak
• A világ változatlanságát hirdető elméletek nem megfelelők
(Parmenidész)
• Szubsztancia segítségével változás jól magyarázható
• Amikor új dolog jön létre: anyag megmarad, de új forma
(esszencia) (pl. bronz szobor készítése)
• Amikor csak egy dolog tulajdonságai változnak: nem jön
létre új dolog, dolog formája (esszenciája) változatlan, anyaga
változik (pl. valaki befesti a haját)
 Arisztotelész metafizikája
• Okozatiság
• Tágabb értelemben használja kifejezést
1. Anyagi ok: amiből dolog létrejön (téglák, gerendák,
cserép)
2. Formai ok: az a struktúra, amibe anyagot rendezik
(ház formája)
3. Ható ok: aki v. ami létrehozta a dolgot (építőmester)
4. Cél ok: a dolog létrejöttének célja (ház funkciója:
‘szelek, záporok, meleg pusztító hatásától védő
menedék’)
• Teleologikus gondolkodás
• Célnak kitüntetett szerepe van a természeti
folyamatok magyarázatában
 Arisztotelész etikája
Minden mesterség és minden
• Arisztotelész etikai művei vizsgálódás, de éppúgy
• Nikomakhoszi etika minden cselekvés és
• Eudémoszi etika elhatározás is, nyilván valami
jóra irányul; tehát helyes az a
• Nagy etika (?) megállapítás, hogy „jó az,
• Erényetika amire minden irányul”. […] S
mivel sokféle cselekvés,
• Erkölcsileg helyes tett helyett erényes jellem a középpontban mesterség és tudomány van,
• Teleológia emberi cselekvésben is sokféle a végcél is: az
• Vannak jó dolgok, amelyeket csak más jó dolgok miatt akarjuk orvostudományé az egészség,
a hajóépítő szakmáé a hajó, a
• Vannak jó dolgok, amelyeket önmagukért akarjuk hadtudományé a győzelem, a
• Erényeket önmagukért és eudaimonia (boldogság, kiteljesedés) gazdálkodásé a gazdaság.
miatt akarjuk Nikomakhoszi etika 1.1. 1094a1
• Eudaimonia (boldogság, kiteljesedés) önmagában vett végső jó
 Arisztotelész etikája
• Erényes jellem kialakítása
1. Gyakorlás révén (nem velünk született, nem tanulható könyvekből)
2. Erkölcsi példaképek követése
• Miért kell erényesnek lenni?
1. Erény megadja a helyes cselekvés mércéjét
2. Erényes élet hozzásegít az eudaimonia (kiteljesedés, boldogság) eléréséhez
• Milyen erények vannak?
1. Intellektuális erények
• Tudomány (episztémé), mesterség (techné), ész (nous), bölcsesség (sophia), gyakorlati
bölcsesség (phronesis)]
2. Erkölcsi erények
• Bátorság, szelídség, szemérem, nagyvonalúság, nemes becsvágy
 Arisztotelész etikája
Gyávaság Bátorság Vakmerőség

Halvérűség Szelídség Dühösség

Szégyenlősség Szemérem Szemérmetlenség

Fösvénység Nagyvonalúság Tékozlás

Kishitűség Nemes becsvágy Felfuvalkodottság

 Arisztotelész államtana
• Arisztotelész államtani művei:
1. Politika
2. Az athéni állam
3. Ekonomika
• Kiteljesedés csak erények gyakorlásán keresztül érhető el
• Kiteljesedés csak közösségi léten keresztül lehetséges
 Ember természeténél fogva társas lény (zoón politikon)
 Állam ember természeténél fogva jön létre
 Férfi-nő közösségéből → család
 Családok egyesülése → háznép
 Háznép → falu
 Falvak → polisz (városállam)
 Arisztotelész államtana
Néhány Sok ember
Egyszemélyi
személy kezében a
vezetés
vezetése hatalom

Zsarnokság
Saját érdek Oligarchia Demokrácia
(türannisz)

Közérdek Királyság Arisztokrácia Politeia

 A hellenisztikus kor
• Hellenisztikus kor (i.e. 323-31)
• Görög kultúra és nyelv (ún. koiné-görög)
• Nagy Sándor hadvezérei, a diadokhoszok
(‘utódok’) háborúi
• I. Antigonosz Monophthalmosz (i.e. 382-301)
• I. Szeleukosz Nikatór (i.e. 358-281)
• I. Ptolemaiosz Szótér (i.e. 367-282)
• Birodalmak:
• Antigonidák (Makedónia)
• Ptolemaidák (Egyiptom)
• Szeleukidák (Ázsia)
• Actiumi csata (i.e. 31) Reginald Arthur: Kleopátra halála
(1892) (Áspiskígyó – egyiptomi
• Octavianus vs. Marcus Antonius és Kleopátra kobra)
• VII. Kleopátra ptolemaida fáraónő halála
• Utolsó hellenisztikus birodalom bukása és
Római Birodalom felemelkedése
 A hellenisztikus filozófia
Az i.e. 3 század közepére szókratikus
1. Peripatosz (Lükeion) iskolák és a pürrhóni szkepticizmus
• Theophrasztosz, Eudémosz, eltűnik, a Peripatosz jelentősége
Sztratón, Lükón
csökken. A három meghatározó
2. Akadémia iskola az epikureizmus, a sztoikusok
• Szpeuszipposz, Xenokratész, és az Akadémia lesz.
Arkeszilaosz
3. Epikureizmus
• a ‘Kert’ (Képosz)
• Epikurosz (i.e. 306)
4. Sztoikusok
• Sztoa Poikilé (‘festett csarnok’)
• Kitioni Zénon (i.e. 300)
Strohmayer Antal: Filozófusok kertje
5. Szkepticizmus (1834)
• Éliszi Pürrhón (nincs iskolája
Athénban)
• Akadémiai szkepticizmus
(Arkeszilaosz)
6. Kisebb szókratikus iskolák
• Cinikusok
• Kürénéi hedonizmus Sztoa Poikilé (rekonstrukció)
 Kisebb szókratikus iskolák
• A platóni Akadémiától különböző, ‘kisebb’ szókratikus iskolák
1. Cinikusok (Antiszthenész, Diogenész, Kratész)
2. Kürénéi hedonizmus (Arisztipposz)
3. Megarai iskola (Eukleidész)
• Klasszikus korban jönnek létre
• Hellenisztikus korban tovább élnek és hatást gyakorolnak a nagy
hellenisztikus iskolákra
• Pl. cinikusok sztoikus gondolkodásra gyakorolt hatása (Kratész, mint Zénón
mestere)
• Pl. kürénéi hedonizmus epikureizmusra gyakorolt hatása (de eltérő felfogása a
gyönyörnek!)
 Kürénéi hedonizmus
• Arisztipposz (i.e. 435–355)
• A legfőbb erkölcsi jó a gyönyör (hédoné)
• Minden élőlény a fájdalom elkerülésére és a
gyönyör elérésére törekszik
• A társadalmi konvenciók áthághatók a
gyönyör megszerzése érdekében
• Mi a gyönyör?
• A fájdalom hiánya, a zavartalanság – lévén
statikus állapot – nem számít gyönyörnek
(epikureizmussal szemben)
• A gyönyörök között nincsen etikai különbség,
illetlen tettekből származó gyönyör is jó
Amikor valaki azzal vádolta [Arisztipposzt],
hogy hetérával él, azt mondta: „Van-e
különbség a között, hogy valaki olyan házat
vesz, amelyben sokan laktak, vagy amelyben
senki?” És amikor azt válaszolta: „Nincs!”,
tovább kérdezte: „És hogy valaki olyan
hajóval utazzon, amellyel tízezren utaztak,
vagy amelyen senki?” „Nincs!” „Ugyanígy a
között sincs különbség, hogy valaki olyan
asszonnyal él, akivel sokan éltek, vagy senki.”
Valaki szemére vetette, hogy megtagadta fiát,
mintha nem is tőle született volna. Erre azt
válaszolta: „A köpet és a tetvek is belőlünk
származnak, mint tudjuk, mégis, mivel
haszontalanok, messzire dobjuk magunktól.”
Forrás: Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete
és nézete I-V. könyv (ford. Rokay Zoltán, Jel Könyvkiadó,
Budapest, 2005)
 Cinikusok
• Cinikus (künikosz) elnevezés görög küon (kutya) szóból származik
a) Diogenész ragadványneve (gazdátlan kutya életmódja)
b) Künoszargész (fehér v. fürge kutya) nevű tornacsarnok, ahol
Antiszthenész tanított
• Antiszthenész (i.e. 446-368)
• Szókratész tanítványa, cinikus alapítója (ebbéli szerepét egyesek vitatják)
• ‘Aki a pénzt szereti, jó ember nem lehet.’ Jean-Léon Gérôme: Diogenész (1860)
• ‘Ó, Platón, én lovat látok, de nem látom a lóságot.’ (ideatan ellen)
• Szinopéi Diogenész (i.e. 412/403-323)
• Társadalmi konvenciók elutasítása
• Ember célja a boldogság (eudaimonia), amit a természettel való összhang
révén lehet elérni (állatok, gyermekek, természeti népek viselkedése)
• A bölcs nem birtokol anyagi javakat, csak elemi szükségleteit elégíti ki
(aszkézis), nem kötik anyagi javak és a társadalmi konvenciók
• Hombárban élt, rongyokban járt, koldulásból tartotta fenn magát, furcsa
viselkedésével rendszeresen megsérti a társas együttélés szabályait
(‘őrjöngő Szókratész’)

Raffaello Santi: Az athéni iskola (1509,

részlet)
 Cinikusok
• Diogenész megpillantott egyszer egy kisfiút, aki a tenyeréből ivott.
Nyomban kidobta tarisznyájából az ivópoharát és tányérját, és ezt
mondta: „Ez a kisfiú legyőzött engem egyszerűségben.”
• Nagy Sándor különösen tisztelte őt, és amikor Kraneioszban sütkérezett
a napon, Nagy Sándor ezt mondta neki: „Kérj tőlem, amit akarsz!” Erre
ő: „Ne álld el előlem a Napot!” (más források szerint: „Ne vedd el azt,
amit nem adhatsz.”).
• Ilyen történet például az, hogy mikor megkérdezték tőle, hogy melyik
város polgára, azt felelte, hogy „a kozmosz polgára vagyok”.
• Fényes nappal lámpást gyújtva mászkált az utcán, és ezt ordítozta:
„Embert keresek!” – Ebből is látszik, hogy az embereket a
pénzhajhászásuk miatt nem vette emberszámba.
 Sztoikus filozófia
1. Régi Sztoa
• Kitioni Zénón (i.e. i.e. 334-262)
• Kleanthész (i.e.331-230)
• Khrüszipposz (i. e. 280–208)
2. Középső Sztoa
• Panaitiosz (i.e. 185-110)
• Rodoszi Poszeidóniosz (i.e. 135-51)
3. Császárkori vagy ‘új’ sztoicizmus
• Seneca (i.e. 4-i.sz. 65)
• Epiktétosz (i.sz. 55-120)
• Marcus Aurelius (i.sz. 121-180)
• Sztoikus hatás: Cicero és Octavianus
• Hellenisztikus kor sztoikusai
• Néhány töredék kivételével elveszett,
csak másodlagos forrásokból ismerjük
• Etika, fizika és logika
• Római kor sztoikus gondolkodása
• Eredeti művek fennmaradtak
• Seneca: Erkölcsi levelek
(Epistulae Morales ad Lucilium)
• Marcus Aurelius: Elmélkedések
(Meditationes)
• Epiktétosz: Kézikönyvecske
(Enchiridion)
• Elsősorban etika
 Sztoikus filozófia
• Filozófia három részre tagolása: logika, fizika és etika
• Három rész kölcsönösen feltételezi egymást és organikus egészet alkot
• Filozófia élőlény, amiben logika a csont, etika a hús, fizika a lélek

• Sztoikus etika
• Szenvedélymentesség (apatheia) állapotának elérése
• Szenvedélyek típusai:
• Két aktív (valami felé tartó) szenvedély: vágy és gyönyör
• Két passzív (valamitől eltartó) szenvedély: félelem és lelki fájdalom
 Sztoikus filozófia
• Bizonyos dolgok hatalmunkban vannak, más dolgok
nincsenek. Tőlünk függ a véleményünk, az ösztönös vágyunk,
a törekvésünk és ellenszenvünk, egyszóval mindaz, amit
egyedül alkotunk meg. Nem tőlünk függ a testünk, a
vagyonunk, a hírnevünk és a tisztségeink, tehát mindaz, amit
nem egyedül hoztunk létre.
• Ne kívánd, hogy az események úgy alakuljanak, ahogy te
szeretnéd. Inkább a kívánságaidat szabd hozzá az események
alakulásához, meglátod, nyugodt lesz életed folytatása.
• A betegség csak a testet bénítja meg, a szabad elhatározást
nem, ha az maga nem akarja. A sántaság is csak a lábat
akadályozza, de a szabad elhatározást nem.[…]
• Epiktétos kézikönyvecskéje - Vagyis a stoikus bölcs breviáriuma (ford. Sárosi
Gyula)
 Sztoikus filozófia
• Szorítsd vissza a puszta képzelgést, fékezd le az ösztönt,
irtsd ki a vágyat, légy ura vezérlő értelmednek.
• Lehetőséged van rá, hogy megszabadulj sok nyomasztó
gondodtól, amelyek csak a te képzeletedben élnek.
Micsoda nagy, szabad mozgási teret biztosítasz magadnak
azzal, hogy elméddel átfogod az egész világot […]
• Ne kicsinyeld le a halált, inkább fogadd derűs lélekkel,
hiszen a természet akarata szerint való, mint sok más.
Amilyen az ifjúság, az öregség, a serdülés, a virágkor, a
fogzás, a legénytollpelyhedzés, az őszbe csavarodás, a
nemzés, a terhesség, a szülés és a többi, életed korszakaival
együtt járó természetes tevékenység, ugyanolyan a
felbomlás.
• Marcus Aurelius: Elmélkedések (ford. Huszti József)
 Epikureizmus
• Epikurosz (i.e. 341-270)
• Saját iskolát alapít i.e. 306-ban (a Kert vagy Képosz
filozófiája)
• Teljes filozófiai rendszert dolgoz ki: atomista
természetfilozófia, ismeretelmélet és etika
• Hedonista etika
• A legfőbb jó = gyönyör
• Gyönyör = testi fájdalomtól és lélek zavaraitól való ‘Az egyszerű ételek a drága
mentesség, a zavartalanság (ataraxia) állapota lakomával egyforma
• Gyönyör ≠ testi gyönyör élvezetet nyújtanak, ha
• Kürénéi hedonizmus elutasítása: testi gyönyörök kielégítését egyszer a hiányérzetben rejlő
lehetetlen garantálni, így nyugtalanságot okoznak fájdalom teljesen megszűnik.’
• Az erényes élet és a gyönyörteli élet szükségképpen
egybeesnek!
 A szkeptikusok
• Éliszi Pürrhón (i.e. 360-270) 1. ellenvetés: ha nincs biztos
tudás, akkor szkeptikus
• Nézeteit phleiuszi Timón (i.e. 325-235) jegyezte le hogyan állíthatja, hogy nincs
• Ismeretelméleti szkepticizmus biztos tudás?
• Tudás lehetőségével kapcsolatos kétely
2. ellenvetés: mindennapi élet
• Ítéletek felfüggesztése (epokhé)
lehetetlenné válik, ha
• Etikai szkepticizmus ítéleteinket felfüggesztjük
• Lélek zavartalan nyugalma (ataraxia): csak a biztos tudás
keresésének feladásával érhető el
• Diogenész Laertiosz anekdotái
• Annyira nem bízott érzékeiben, hogy leesett volna
szikláról vagy lovaskocsi ütötte volna el, ha tanítványai
nem rántják vissza (‘minden csak látszat’)
• A legnagyobb tengeri viharban is képes volt megőrizni
nyugalmát

A szkeptikusok
• Sextus Empiricus (i.sz. 160-210)
• Újpürrhonizmus képviselője
• Dogmatikus filozófusok (Arisztotelész,
Epikurosz stb.) ellen, akik szerint lehetséges
biztos tudás
• 10 szkeptikus érvelési mód (troposz), ami
biztos tudás lehetetlenségét mutatja
1. Az élőlények változatosságán alapuló: a
különböző élőlények ugyanazt a dolgot
eltérően érzékelik (pl. mi jó ízű, mi nem);
tehát magával a dologgal kapcsolatban fel kell
függesztenünk ítéletünket.
2. Az emberek különbözőségén alapuló: a
különböző emberi egyedek máshogy
érzékelik ugyanazt a dolgot, a különböző
népek másban lelik élvezetüket; tehát […]
3. Az érzékek különbözőségén alapuló:
ugyanaz a dolog akár egyazon ember más-
más érzékszervei számára máshogy jelenik
meg; tehát […]
4. A távolságon és helyzeten alapuló: ugyanazt
a tárgyat különböző távolságról vagy
helyzetből másképpen érzékeljük (pl. a hajó
távolról mozdulatlannak és kicsinek tűnik,
közelről pedig úgy látjuk, hogy nagy és kicsi);
tehát [...]
 A szkeptikusok
• Arkeszilaosz (i.e. 316/315-241/240)
• Akadémia szkeptikus fordulata
• Dogmatikus filozófiával szemben (különösen sztoikusokkal!)
• Szkepticizmus nem idegen Platón tanaitól (szókratikus
módszer és apória)
• Biztos tudás hiányában mi lehet a cselekvés gyakorlati
mércéje?
• Valószínűség (eulogon) fogalma
• Karneadész (i.e. 214/213–129/128)
• Mi lehet a cselekvés gyakorlati mércéje? Karneadész Timón
• Probabilizmus (pithanon)
Pürrhón
• Meggyőző képzet – akadálytalan meggyőző képzet –
akadálytalan és felülvizsgált meggyőző képzet
 Források
• David Ross: Arisztotelész (ford. Steiger Kornél, Osiris Kiadó 2001)
• Jonathan Barnes: Aristotle. A Very Short Introduction (Oxford University
Press 2000)
• Boros Gábor (szerk.): Filozófia (Akadémiai Kiadó 2011)
• A.C. Grayling: The History of Philosophy (Penguin Books 2020)
• Lewis Vaughn: Living Philosophy. A Historical Introduction to Philosophical
Ideas (Second edition, Oxford University Press 2015)
• M. Durand – S. Shogry – D. Baltzly: Stoicism. In: The Stanford Encyclopedia
of Philosophy (2023) https://plato.stanford.edu/entries/ stoicism/
• D. N. Sedley – A. A. Long: A hellenisztikus filozófusok (Akadémiai Kiadó
2016)