Közéleti és politikai

kommunikáció
Kónyi-Kiss Gáborné dr.
c.f.docens
 Alapfogalmak
Politika
 a hatalom megszerzésére irányuló tevékenység
 valamely osztály, réteg, csoport érdekeinek érvényesítése mások
érdekeivel szemben
 érdekeken nyugvó akarati tevékenység, amely hatalomra, vagy annak
befolyásolására törekszik
 a társadalmi hatalom korlátokhoz kötött alkalmazása.
Résztvevők oldaláról
 hivatásos politikusok tevékenysége, és ami nyomon követhető a média
segítségével – választópolgárnak nincs ráhatása
 a közügyek optimális eldöntésére irányuló ésszerű tevékenység –
választópolgár résztvevő, befolyásoló
 Alapfogalmak
Politikai kommunikáció
 a hatalom forrása – ebből következik a politika diskurzusként való
meghatározhatósága
 a politikai versengés tárgya - tematizációért folyó verseny
 A nyilvánosság szerepe.
 A politikai harc eszköze és ütközőhelye – a kommunikáció technikai
vonatkozásai
 Interakció
 A politikai rendszer (pártok, politikusok, egyéb politikai intézmények)
 A tömegkommunikáció rendszere (szervezetek, média, újságírók) között
 Állampolgárok és választópolgárok sokasága (társadalom)
A politikatudomány fogalomkészlete
 Alapkérdések:
– kié a hatalom, ki irányít
– hogyan születnek meg a döntések
– milyen törvények vannak életben
 A válaszok érintik a politikatudomány alapfogalmait:
hatalom,
törvény,
legitimitás,
autoritás, stb.
A politikát gyakran a hatalomért folyó harcként jelenítik
meg, melynek fogalma: a possum latin szóból ered
= „valamit meg bír tenni / képes megtenni”.
 A hatalom értelmezése

Max Weber: „a hatalom az az esély, hogy akaratunkat mások

ellenállásával szemben is érvényesíteni tudjuk, bármin nyugodjon is ez
esély”.
→ a hatalom soha nem abszolút, ellenállásra is számíthat,
→ a hatalom eszköz.

A hatalom fajtái H. Popitz (1992) szerint:

1. az akcióhatalom – a fizikai erővel fenntartott
2. a szimbolikus hatalom – autoritáson alapul (jelek közvetítik)
3. az instrumentális hatalom – technikai fölény
4. az információs hatalom – inf./adat-birtoklás
 A legitimitás fogalma
 A politikai hatalmat meg kell indokolni, amennyiben ez nincs, cselekvésképtelen, a
történelem folyamán mindig igazolták
A legitimitás az uralom elfogadottságát, a polgárok általi támogatottságát jelenti.
Kezdetben:
 a hatalmat az isteni (transzcendens) akarattal igazolták.
 az újkortól: általános igazolását a népakaratból (népszuverenitás) származtatták.
 Jogpozitivista felfogás: a hatalom akkor legitim, ha ténylegesen (de facto) létezik
(Hans Kelsen).
A legitimitás három ideáltípusa:
 A tradicionális uralom: a hagyomány és a szokás szentségén, az uralkodó iránti
lojalitáson nyugszik.
 A karizmatikus uralom: a vezér rendkívüli képességeibe vetett hitre alapoz (lehet
próféta, hős vezér, stb.).
 A legális-racionális uralom: a racionális szabályok szerint működő tényleges/érvényes
törvénykezésen alapul.
 Politikai kommunikáció korszakai
 I. korszak (1945-65)
 Pártok „aranykora”: erősek a pártkötődések a választók körében
 A politikai szereplők első sorban lényegi, szubsztantív üzenetek fogalmaznak meg. A média
nyitott ezekre az üzenetekre, állandó választói érdeklődés.
 nem sokan változtatják meg politikai preferenciáikat, véleményüket
 II. korszak
 a televízió elterjedésétől számíthatjuk
 jellemzői:
 dominánsak a fókuszált, rövid üzenetek. A hagyományos politizálási formák - klubok, hagyományos
sajtó - szerepe jelentősége csökken.
 a semleges és pártatlan tér (a televízió) lesz a központi aréna.
 megnövekedik a közönség.
 a tévéhíradók a valóságról és a politikáról alkotott vélemények elsődleges forrásai - a politikusok és
szakértőik egyre inkább figyelembe veszik a média szempontjait
a képernyőre kerülés meghatározó kérdés/cél
 III. korszak – most alakulóban
 Sokcsatornás kommunikáció
 Politikai portálok
 24 órás kommunikáció
 Közvetlen megszólítás – mobil, szociálmédia
 A társadalmi közeg változásai
Változások
 Modernizáció
 társadalmi differenciálódás (diverzifikáció, specializáció, fragmentáció): innen az
értékek, az életstílusok széttöredezése, konkurenciája
 Individualizáció
 tradícióvesztés (a tradíciók fellazulása): a fogyasztói identitás meghatározó – az azonnali
kielégülés keresése a domináns
 Szekularizáció
 a hagyományos politikai autoritások, mint a pártok és más intézmények tekintélye
hanyatlik – a hagyományos politikai szereplők versenyhelyzetben a politika új szereplőivel -
lobby csoportokkal, egy-egy ügy mozgalmai, civil szervezetek
 Szervezeti racionalizáció
 professzionalizáció: a politikusok munkáját különféle tanácsadók, intézmények "think
tank"-ek segítik elemzéseikkel. Kiépül egy hivatásos, de nem választott szakértői
holdudvar, amely szakmai tudás birtokában alkalmazza a hirdetési, marketing és PR
eszköztárát a politikában is
 Mediatizáció
 a média és a modern nyilvánosság szerepét hangsúlyozza – a valóságkonstrukció
folyamatában nem csak a politikai pártok, hanem egyre több intézmény és közszereplő
használ kommunikációs szakértőket, illetve különböző technikákat, jelentőségük általában
is növekszik
 Az uralom

Hatalom – uralom – autoritás – befolyás.

Az uralom a hatalom tartós intézményesülését jelenti,
szervezeti és kulturális eszközök révén.
Az autoritás tekintélyt jelent, a törvényes, legitim
hatalmat.
A befolyás és a hatalom közötti különbségek (A. Prittwitz 1994):
a befolyás nem jelenti az akarat teljes
érvényesítését
általában eszköz, míg a hatalom lehet öncél is
mindig realitásként kell kezelni, csak ténylegesen
létezik
 Alapfogalmak
Kommunikáció
 tájékoztatást,
 információk cseréjét, közlését jelenti,
 erre szolgáló eszköz használatával,
 jelrendszer segítségével.
Szereplői, eszközei
 kibocsátó - feladó: az a fél, aki üzenetet küld a másiknak
 üzenet -információ: azon szimbólumok összessége, amit a küldő küldeni
akar.
 csatornák - amelyeken az üzenet eljut a befogadóhoz
 befogadó - címzett: az üzenet fogadója
 válasz - a befogadó reakciója az üzenetre
 jelek - szemiotikai rendszerek
 Jelek

Az információ és a kommunikációs üzenet fogalmát gyakran szinonimaként használjuk,

pedig lényegi különbség van közöttük.
Információ természetes jel,
 vagyis nem szimbolikus és
 nem kommunikatív

A kommunikáció ember alkotta jel nem természetes,

 vagyis szimbolikus és
 Kommunikatív (képek, filmek, hanglejtések ….)
Pl. a színekre vonatkoztatva:
A színinformáció természetes jel, melyet kellő tapasztalat birtokában dekódolni tudunk: pl. a
vörös égalja időjárás változást jelez, a piros gyümölcs érett és édes.
A kommunikáció szándékolt közlés, melyet szintén értelmezünk, dekódolunk. A
színkommunikáció nem természetes, hanem szimbolikus jelekre épül: pl. a vörösre festett
tábla tiltást jelez, a piros mezt az X sportcsapat viseli.
 Politikai kommunikáció, mint folyamat
 nem csak tér vagy közeg láttatja a politikai kommunikációt, hanem a
nyilvánosság terében játszódó közlésfolyamat
 a politikai kommunikáció a politikai szereplők, a média szereplői, valamint a
választók által létrehozott politikai információk, tartalmak cseréje,
kölcsönhatása.
▪ Azonosíthatók a
politikai
Politikai Médiarend- kommunikáció
rendszer szer szereplői.
Politikai ▪ Láthatók a
kommu- szereplők viszonyai.
nikáció ▪ Látható, hogy nincs
szükség mindig
mindhárom
Állampol- szereplőre, hogy
gárok, politikai
választók kommunikációról
beszéljünk.
 Alapfogalmak
Jelek
 az üzenetek, jelentések továbbadására használatos eszköz, erőforrás
 közlő üzenetének továbbításához befogadó a jelentés feldolgozásához
használja
 jelek segítségével a tartalmi üzeneten kívül jelzés is indul, hogy mely közösségtől
érkezik az üzenet pl. migráns vagy menekült fogalom használata
 jelek vizsgálata, konfigurációi során el tudjuk különíteni a politikai közösségeket
Jelek erőforrásai
 aktorok – cselekvő politikai szereplők, kommunikációs térben visszajelzéssel
 ügyek – a politikai közösség rendszeresen kommunikál róla
 metaforák, diskurzusok – nemzet (közös élmény), hatalmi harc a politika
 csatornák, első sorban vizualitás – fórum, platform, tér – látványvilág
 Kommunikációs stílusok
 Az erőszakos: hajlik az antiszociális, személytelen, egocentrikus viselkedésre,
nem együttérző, keményfejű, hideg, impulzív, non-konform
 A kifelé forduló: közvetlen, rámenős, domináns, aktív, gondtalan, vállalkozó
szellemű, szenzációhajhász, élénk, sőt áradó
 A visszahúzódó szorongó, tartózkodó: túlzottan érzelmes, feszült, olykor
irracionális, alacsony önbecsülésű, bűntudatra hajlamos, lehangolt, mogorva,
szeszélyes.

Az egyes emberek személyisége/kommunikatív stílusa úgy írható le, mint a három

elem sajátos keveréke. Időben is változékony a működésük, meghatározott ritmust
követhet.

Feladat: Válasszon magatartásmódot és mutassa be valamely témában, annak

megnyilvánulását!
 Aktorok
 Aktorok: politikus, párt, kormány, újság, szervezet, mozgalom, közösségi média, tv, …….
 Az aktor konstruált, termék, akkor is, ha egyben biológiai lény, fontos, hogy cselekvőnek kell
lennie, mely látható a nyilvánosság számára.
 Eleinte szervezetek, intézmények megjelenítői, később válnak aktorokká, perszonalitás
jelentősége megnövekszik (Antal József, Göncz Árpád, Orbán Viktor) a politika perszonalizáltsága
elindul.
 A politikai kommunikáció leglátványosabb eleme a politikus lett.
 Párton kívüli aktorok, egyes ügyek mentén létrejövő szerveződések pl. netadó, külföldi aktorok,
uniós intézmények, Soros Gy.
 Aktorfejlődés : O.V. politikai fenegyerek „örökös” miniszterelnök
Gy.F. nagy reformer megosztó szereplő, áldozatként jelenik meg

Párosítsa az alábbi önmeghatározást az Ön által ismert aktorokhoz!

Szakértő kormány, nemzeti közép kormánya, kormányzóképes, nyugodt erő.
 Aktor létrehozása
 Performativitás-felmutatás (szándékolt cselekvés, a politikai létezés felmutatása): aktor, mint
cselekvő, mely irányul egy tárgyra, és egyben felmutatja a cselekvőt is pl. egy utca
elnevezése – képesség, szándék megvalósítás.
 Reflektáratlan figyelem: nem magáról az aktorról esik szó, hanem a tetteiről, cselekvéséről.
A közönség elfogadása – nem kell számára magyarázni a személyt. Ellenpélda GY.F. 2006.
után – személye, magatartása a meghatározó, nem az mit mond, mit tesz. Surányi 1991.
Charta aláírása – politikai aktorrá vált.
 Szereplés : politikai jelentéssel gazdagon felruházott helyszínen – pl. O.V. határon túli körútja
– üzenet ez.
 Testi jelek : borostától, hosszú hajtól való megszabadulás, mély hang, bajuszforma,
testesség-tekintély?
 Önjellemzés: időbeli folytonosság, alapvetéshez való hűség - antikommunista alapállás,
kígyóhasonlat (belepusztul, ha nem szabadulhat meg a régi bőrétől), felismerések sorozata a
változásra.
 Lokalizálás: a politikai térben történő elhelyezkedés (bal-jobb …..), középre tartás.
 Ideológiai címkézés: konzervatív, népi-urbánus, szocdem …., szociálliberális ???
 Negatív meghatározások: az aktor a többiek összeségétől - egyes aktoroktól pl.
demokratikus ellenzék, illiberális (negatív jegy), zöld párt (semleges jegy)
 Párhuzamok általi konstruálás: külhoni példák, történelmi elődök
 Ügyek
 Ügy, mely a politikai közösség identitásának része: jelen van a nyilvánosságban, visszatérő
verbális megnyilvánulások éltetik.
Lehet tartósan jelen levő (környezetvédelem, emberi jogok ..) – elalvó, beteljesülő (döntés,
népszavazás, meghátrálás vet véget neki). Az aktor kifejezi, hogy kiket, miket képvisel.
Idő Jobbközép Baloldal Radikálisok Liberálisok Zöldek

1990-1997 Történelmi Önvédelem és Határon túli Média

folytonosság helytállás magyarok függetlensége
helyreállítása segítése

1997-2006 A nemzeti Korrupció- Határon túli Meleg jogok,

történelem ellenesség magyarokmegm abortusz
folytonosságának aradásának
helyreállítása segítése

2006-2015 Alkotmányozás Korrupció- Kilépés az Eu- Roma Paks II.,

ellenesség ból, keleti integráció, eü Kishantos,
nyitás reform, oktatás földprivatizáció
ellen
 Metaforák, diskurzusok
 Szemiotikai erőforrások – jelentések átadását, megértést szolgálják
 Metafora - egy-egy visszatérően használt szó, kifejezés; Diskurzus – egy, egy kérdéskörben
konzekvensen és sűrűn emlegetett érvelés.
 Egy-egy politikai közösséget integrálhatnak, tagolhatnak
 A politikai közösséget alkotókról szól, hogy milyen értékek, tapasztalatok, közös vonások
kötik őket össze.
 Az állampolgárokról az adott közösség által reprezentálni kívánt társadalmi csoportként :
nép, nemzet, bérből-fizetésből élők.
Idő Jobbközép Baloldal Radikálisok Liberálisok

1990-1997 Nép, nemzet, magyarság Demokráciavédő 1956, élet, halál, Nyugat, liberalizmus,
sorskérdései diskurzus, depolitizált zsidók, nép Európa, klientúra
pragmatizmus

1997-2006 Nemzeti ügy, közjó, polgár,
középosztály
2006-2015 Korszakváltás, szabadság,
nemzeti függetlenség
Biztonság és nyugalom, Védelem, Liberalizmus, korrupció,
modernizáció szembeszegülés, holdudvar
Háttérhatalom,
harmadik út
Korszakváltás, reform, Cigányság, bűn, Európaiság, nyugat
demokrácia védelem bűnözés, rend

Feladat: Közös munkával keressen jellemző metaforákat egy adott közösség meghatározására.
 Csatornák
 A politikai cselekvők közötti kommunikáció számára adott infrastruktúra – média, plakátok,
kitelepülések, kopogtatás, aláírásgyűjtés, demonstráció, nagygyűlés …….
 A csatorna cimkézése – magát objektívnek, függetlennek minősítő ellenzéki
média/propagandisták
 Csatorna, mint szemiotikai erőforrás – közösségi jelteremtés, jelhasználat terepe
 Csatornarendszerezés
 Hagyományos – rendezvények, utcai események, szórólapok, plakátok, kopogtatás, Ogy
felszólalás
 Audiovizuális – tv, hírműsorok, politikai reklám,
 Direkt csatornák – közvetlen, kétirányú kommunikáció: levelek, e-mailok, telefonhívások,
közösségi médiaplatformok, blogok, sms-ek, podcastek.
Más
 Közvetlen, egyirányú – Ogy, könyvek (GY.F., L.A.), plakátok, kampányspotok, szóróanyagok
 Közvetlen, kétirányú – Sajtótájékoztató, lakossági fórum, kitelepülés, szabadegyetem, fesztivál,
nagygyűlés,
 Közvetett, egyirányú – Nyomtatott sajtó, közszolgálati-kereskedelmi média
 Közvetett, kétirányú – WEB, telefon, sms,
Köszönöm a figyelmet!