Tiirelemjaték. A The Longing és az id6 Andris Csaba Szerz6 Irodalomjegyzék Filmografia Absztrakt Kapcsolédé cikkek Andras Csaba a PTE BTK Filmtudomanyi és Vizudlis Tanulmanyok Tanszékénck tanarsegédje, a pécsi Kerényi Kéroly Szakkollégium tandra, a Politikatérténeti Intézet Térsadalomelméleti Mihelyének tagja. /deolégidk a tropusokon cimii doktori disszertécidjat 2018-ban védte meg a PTE BTK Irodalomtudomanyi Doktori Iskoldjaban. frasai az Apertiira, a Literatura, a Jelenkor, a Médiakutaté, a Filolégiai kézliny, a Hid és a Kellék folySiratokban, valamint a Mérce, az Uj Egyenléség és a szem portilon jelentek meg. A retorika- és az ideologiaelmélet, a kritikai kultarakutatds és a politikai esztétika teriiletén folytat kutatasokat. + Aarseth, Espen J.: Miifaji zavar: a narrativizmus és a szimulécié miivészete. Ford. Czitrom Varga Eniké, In Narrativék 7. - Elbeszélés, jdték és szimuldcié a digitdlis médiéban. Szerk. Fenyvesi Kristof — Kiss Miklés. Budapest, Kijérat Kiad6, 2008, 159— 174, * Agger, Ben: Speeding Up Fast Capitalism. London ~ New York, Routledge, 2004. * Andras Csaba: Elkdtelezett jétékok. Apertira, 2019. tél. URL: hitp://uj. apertura hu/2019/tel/andras-elkotelezett-jatekok hutps:/doi.org/10.31176/apertura.2019.14,2.6 * Badiou, Alain: A szdzad. Ford. Mihancsik Zséfia, Budapest, Typotex, 2010. * Bagi Zsolt: 4z esztétikai hatalom elmélete — Kulturdlis felszabaditas egy tijbarokk korban. Budapest, Napvilig Kiad6, 2017. * Berardi, Franco: After The Future. Edinburgh — Oakland — Baltimore, AK Press, 2011 * Bogost, lan: Persuasive Games ~ The Expressive Power of Videogames. Cambridge — London, The MIT Press, 2007. https://doi.org/10.755 1/mitpress/5334.001.0001 + Bown, Alfie: Enjoying It— Candy Crush and Capitalism. Winchester ~ Washington, John Hunt Publishing Ltd., 2015. + Csdnge Tamés: Az Agencia ideolégiakritikaja a videojatékokban — Az Inside procedurdlis retorikdja. Apernira, 2021. tavasz. URL: hutps://www.apertura.hu/202 /tavaszicsonge-az-agencia-ideologiakritikaja~ videojatekban-az-inside-proceduralis-retorikaja/ + Esslin, Martin: Az abszurd drama elmélete. Ford. Sz. Szanté Judit. Budapest, Szinhéztudomédnyi Intézet — Népmiivelési Propaganda Iroda, 1967. * Fisher, Mark: Ghosts of My Life. Winchester ~ Washington, John Hunt Publishing, 2014, « Fisher, Mark: Kapitalista realizmus. Ford. Tillmann Armin — Zemlényi-Kovacs Barnabas. Budapest, Napvilig, 2020 * Fisher, Mark: K-punk: The Collected and Unpublished Writings of Mark Fisher (2004- 2016). Szerk. Ambrose, Darren. London, Repeater, 2018. * Graeber, David: Bullshit munkdk. Ford. Boross Ottilia. Budapest, Typotex, 2020. + Hassan, Robert: Empires of Speed. Leiden, Brill, 2009. https://doi.org/10.1163/ej.9789004175907.i-254 + Horkheimer, Max — Adomo, Theodor W.: 4 felvildgosodds dialektikdja, Ford. Bayer Jozsef — Glavina Zsuzsa — Geréby Gyérgy ~ Vords T. Karoly. Budapest, Atlantisz, 2011 + Jameson, Fredric: The End of Temporality. Critical Inquiry, 29. (2003), 695718. hitps://doi.org/10.1086/377726 + Kapelner Zsolt: Osszeomlds. 4 szem, 2020. december 26. URL: https://aszem. info/2020/12/osszeomlas/#_ftnrefl2iss Gabor Zoltin: A jétszott képek lattatésa — A videdjatékok kulturdlis silyérl. fiakutat6, 2010/4, 97-106. + Kiss Gabor Zoltin: Efemer galéridk— Videojdtékok kritikai megkézelitésben. Budapest/Pécs, Gondolat, 2013. «Kiss Viktor: ,.Tudjak, de mégis teszik” - Slavoj Zizek és a kapitalizmus mint ideol6gia. Replika, 2014/5. 129-150. + Knowlson, James: Damned to Fame. London — New Delhi ~ New York ~ Sidney, Bloomsbury, 1996. ‘+ Mackay, Robin — Avanessian, Armen (szerk.): #Accelerate ~ The Accelerationist Reader. Falmouth, Urbanomic, 2014. ‘* Miyrii, Frans: An Introduction to Game Studies ~ Games in Culture. London, SAGE, 2008. ‘+ Mitgutsch, Konstantin — Huber, Simon — Wimmer, Jefirey — Wagner, Michael G. — Rosensting! Herbert (szerk.): Context Matters! — Proceedings of the Vienna Games Conference 2013: Exploring and Reframing Games and Play in Context. Bécs, New Academic Press, 2013 + Mortensen, Audun (szerk.): Zizek Jokes. Cambridge, MIT Press, 2018. + Murray, Janet H.: Hamlet on the Holodeck: The Future of Narrative in Cyberspace. New York, The Free Press, 1997. + O. Réti Zs6fia: A videdjiték mint ideolégiaszimulitor: Detroit: Become Human. Apertiira, 2021. tavasz URL: hitps://www.apertura hu/202 1 /tavasz/o-reti-a-videojatek- mint-ideologiaszimulator-detroit-become-human/ « Pélya Tams: A videojaték mint ideolégiai olvasat — A Stuart Hall-i dekédoliselmélet és az aktiv videojétékos kézénség. Apertiira, 2021. tavasz. URL’ https://www.apertura.hu/2021/tavasz/polya-a-videojatek-mint-ideologiai-olvasat-a- stuart-hall-i-dekodolaselmelet-es-az-aktiv-videojatekos-kozonseg/ « Pélya Tamas: A videojatékok mint térténetmesélé masz6kak és a médiaszéveg-fogalom — Az olvasat dtértelmezSdése és a narrativa masodrendiisége egy ergodikus médiumban, Médiakutaté, 2020/1, 93-104. URL: https://mediakutato.hu/cikk/2020_01_tavasz/08_a_videojatekok_mint_tortenetmeselo_ maszokak.pdf + Richmond, Scott C.: Vulgar Boredom, or What Andy Warhol Can Teach Us about Candy Crush. Journal of Visual Culture, 14/1. (2015), 21-39. https://doi.org/10.1177/1470412914567143 + Rosa, Hartmut ~ Scheuerman, William E. (szerk.): High-speed society ~ Social acceleration, power, and modernity. University Patk (PA), The Pennsylvania State University Press, 2008. + Rosa, Hartmut: Alienation and Acceleration — Towards a Critical Theory of Late- ‘modern Temporality. Aarhus, Aarhus University Press, 2010. + Schrank, Brian: Avant-garde Videogames — Playing with Technoculture. Massachusetts, MIT Press, 2014, https://doi.org/10.755 I/mitpress/8 132.001.0001 ‘+ Szollath David: Legyen a regényed jobb, mint a Netflix! — A narrativ horogrél. let és Irodalom, 63. 13. 2019. marcius 19. URL: hitps://www.es.hu/cikk/2019-03-29/szollath- david/legyen-a-regenyed-jobb-mint-a-netflix-html * Tiqqun: The Cybernetic Hypothesis. Ford. Robert Hurley. Cambridge — London, MIT Press, 2020. + Tomilson, John: The Culture of Speed. Los Angeles ~ London ~ New Delhi — Singapore, Sage, 2007. * Zemlényi-Kovacs Barnabas: A lefekvé felkelés. Prae, 2020, oktober 22, URL: ips://www.prae hwarticle/11797-a-lefekvo-felkeles «Zizek, Slavoj: A térékeny abszoliitum. Ford. Hogyinszki Eva ~ Molnér D. Ta Budapest, Typotex, 2011 Ludogrétfia: * Candy Crush Saga (2012, King) + The Longing (2020, Studio Seu)Atanulmény a The Longing (Studio Seutz, 2020) cimt avantgard, kisérleti videojatékot vizsgalja kritikai kultiraelméleti és ludologiai perspektivabsl. A széveg kézponti Allitasa szerint a The Longing esztétikajat a kapitalizmust meghatérozé, s igy a jétékok teriiletén is uralkodé temporilis émakra vonatkoz6 metakommentarként is értelmezhetjtik. A vizsgilat f6 kérdése, hogy mennyiben tekinthetjiik a jatékot az tin, kritikai kultira részének. «Andris Csaba: Elkdtelezett jatékok «Andras Csaba: Ki kell purgalni a kapitalizmust a szellemtudomanyokbél * Bakos Aron: Fogyasztas, liminalitas, pucrilizmus: egy sokrésztvevés online szerepjaték haszndlatérd| Bevezetés A Godot-ra varva szmtalan nagy jelentéségii bemutatdja kéziil ketté tiinik ki killdnlegességével: a szindarabot 1953. november 29-én az akkori NSZK teriiletén fekvé Liittringhausen kérzet brtinében, 1957. november 19-én pedig a kaliforniai San Quentin Allami Bérténben adtik elé a raboknak. {"] Beckett dramaja a bérténékben sokkal ltalanosabb és egyéntettibb sikert aratott, mint azokon kiviil. A kaliforniai bemutatér6l késziilt egyik leirds .a megértés és az egyiittérzés szinte tapinthatéva valasar6l” szdmol be, és szimos korabeli lap allitasa szerint a darabot a tarsulattal egyiitt a rabok lelkesen iinnepelték. [] Az °53-as német bérténbemutaté kapesén az a rab irt levelet Beckettnck, aki leforditotta a drémit, majd megrendezte a szindarabot, végiil pedig szerepelt is benne. Beszimoléja szerint a kézinséget sokkolta a mii, melyben a nézék magukra ismertek, hiszen az a sok tolvaj, hamisit6, verdlegény, homokos, driilt és gyilkos” mi mdssal téltené ,,ezt a kurva Gletet”, mint ,varakozéssal A birtin lak6i sziméra tehat és virakozssal é3 virakozissal”. nagyon is ismerds volt az clidegenedettség val6saga, valamint a varakozas kilatastalansiga, ezért az abszurd drama talén legnagyobb alkotisa, mely elétt polgiri kritikusok sokaséga allt értetlenil, annak ellenére is hozzférhetnek bizonyult szamukra, hogy tobbségiik sosem jart kordbban szinhazban. E bemutatok térténete ugyanakkor nemesak azt igazolja, hogy a hozzaférés kérdése j6val dsszetettebb annél, mint elsére gondolnénk, hanem arra is rimutat, hogy a befogaddk Allapota, élethelyzete, alapveté tarsadalmi viszonyai milyen hatalmas mértékben hatérozhatjak meg az egyes kulturdlis produktumok befogadésit.A Godot-ra varva bemutatdja a San Quentin Allami Bérténben, 1957-ben. Tanulményom tirgya, a tavaly mércius 5-én bemutatott The Longing (Studio Seufz, 2020) cimit indie videojaték természetesen nem foghaté Beckett korszakalkoté dramajahoz, sajétos helyzete kapesdn mégis érdemes felidézni a Godot-ra varva fenti bemutatoit. A The Longing legfontosabb vondsa szokatlan tempéja: a jatékok egyre gyorsulé viligaban szinte kérkedik a lasstsigaval, mikézben ginyos drémmel akadalyozza a jatékost céljai elérésében. Nem tudhatjuk, hogy e jaték mekkora figyelmet kapott volna akkor, ha nem éppen a koronavirus-jérvany miatt bevezetett karanténintézkedések idején valik kézismertté, sejtheté azonban, hogy sikeréhez nagyban hozzajarult a virus dltal teremtett szituacio. !41 Az egymastél elszigetelt, a vészhelyzet végére, a karanténszabilyok lazuliséra varé jatékosok olyan jatékba botlottak, melynek maginyos hése szinte banté lassuisdggal jarja be azt a foldalatti barlangrendszert, amelyet otthonanak tekint, amelyben egyediil él, amelybél a kiutat keresi, és amelybél csupan valamilyen tavoli idépontban szabadulhat majd. Meggyézédésem szerint ugyanakkor a The Longing érdekessége nem esupdn aban dill, hogy a jétEk sajdtos lassisdga j6l rimelt a jétékosok életének kényszeri lelassulésira. A The Longing egy avantgard, kisérleti videdjaték, amely a jatékfogyasztasi szokdsaink konvencidival helyezkedik szembe. Tanulményomban a jéték idékezelési médjat vizsgélom kritikai kultitraelméleti és ludolégiai perspektivabél, Feltételezésem szerint a The Longing es7tétikajat a jatékok kérében uralkod6 és a kapitalizmust meghatéroz6 temporilis sémakra, illetve éménylogikakra vonatkoz6 metakommentarként is értelmezhetjik. F6 kérdésem, hogy a fentiekben kérilirt szembendllas alapjan tekinthetjiik-e a The Longingot a kritikai kultira részének. A gyorsulis kora Az Intézet a Prekaridtus Ontudataért (Institute for Precarious Consciousness) elnevezésit csoport 2014-ben jelentette meg Mindannyian nagyon szorongunk (We Are All Very Anxious) cimii, gyorsan széles kérben népszeriivé val6 rendszerkritikus répiratat. 51 Az iras gondolatmenete szerint a kapitalizmus minden kézponti szakasza kapesdn azonosithaté egy ,domindns reaktiv affektus”, mely kimondatlan , nyilt titokként” hatarozza meg a rendszer szubjektumainak életét, és ami -visszetartja” az. adott konstellacist, A szer75k szerint a 20, szizad elejének ilyen affektusa a kin, amit a kapitalizmus folyamatos adapticidjébél adédéan a szizad derekin az unalom vilt fel, ezt pedig a jeleniinket meghatiroz6 dltalanos szorongds kéveti. Az ellendllas mai formai elsésorban az unalom elleni kiizdelem koranak eredményei, am e taktikak a szorongas korszakaban miikidésk¢ptelenné valtak, ezért a esoport szerint ,2 politikai Sntudat termelésének tj, prekaridtuskézponti médozataira van sziikségiink”, hogy létre tudjuk hozni a szorongés: elnyomas lekiizdésének formdit. A rendszer mara adaptal6dott az. unalom kritikajéhoz. A ropiratot kézvetleniil a megjelenése utén lelkesen méltatta a kritikai kultirakutatés egyik legiclentdsebb kortars alakja, Mark Fisher. {I Fisher a széveg kapesan hangstilyozta, hogy korunk unalma mara legkevésbé sem emlékeztet arra az unalomra, amit hajdandn akkor tapasztalhattunk, amikor éjjel véget ért a televiziéban a miisorszolgaltatas, vagy amikor okostelefon nélkiil varakoztunk egy timegkizlekedési eszkézre. Az az unalom elveszett, mikézben az tij unalom mindent that, mindeniitt jelen van; mar nem valamiféle elkiil6nitheté llapot, hanem az egész. életiinket bekebelezé mindség. Fisher szerint tehat nem az unalom tint el, pusztan képtelenné valtunk az egyéb tevékenységekt6l elkiiléniild gyakorlatként értett unatkozasra: Korunk talén legiellemzobb érzése az unalom és a kényszer sajdtos keveréke. Noha tudjuk, hogy unalmas, mégis kényszert érziink, hogy kitdlisiink még egy facebookos kvizt, hogy elolvassunk még egy buzzfeedes listat, hogy rakattintsunk még egy olyan hirességr6l sz6l pletykéra, aki egyébként tavolral sem érdekel benniinket. Vég nélkiil mozgunk az unalomban, de az idegrendszeriink annyira tiilstimuldlt, hogy soha nem részesiithetiink az unatkozés luxusdban. Senki sem unatkozik, minden unalmas. 7)Fisher szerint ezt anak tudata alapozza meg, hogy nem tdrténhet semmi ij és varatlan; ez az unalom tehat — Adornéval szélva — az ugyanaz uralménak kévetkezménye, '*! a kultdripar diadalinak készdnheté alapéllapotunk. Mindez szorosan dsszefligg a valésdgtapasztalatunk tempordlis struktirajahoz kapesoléd6 Altalanosabb valtoz4sokkal is, amelyekkel egyre t6bb filozdfus, kultarteoretikus és tirsadalomtudés foglalkozik. Bar ezek a kutatasok sokszor jelentésen eltérd kvetkeztetésekre jutnak, kiindulépontjaik szerint két kézponti terminus kéré esoportosithatdk. Ezek kéziil az els6 az atemporalités fogalma, mely azt az Allapotot hivatott leirni, amelyben egyre kevésbé vagyunk képesek életiinket és tirsadalmi valoségunkat a malt és a j6v6 dimenzidja fel6l szemlélni. A masodik a gyorsulds fogalma, mely esetében nem a trténeti idé, hanem sokkal inkdbb e folyamatos jelen belsé ritmusa valik kézponti kérdéssé. Az atemporalitas fogalmét Alain Badiou hasznélja A szdzad cimit kétetében. Badiou szerint ,ma gyakorlatilag nincs semmiféle idébeli gondolkodas”, mivel ,a holnaputin szinte mindenki szimara elvont, a tegnapelétt érthetetlen”: ,,az atemporalitis, az azonnaliség korszakaba léptiink”, !°! Ez taln a legtalalobb 6sszefoglalasa annak a diagndzisnak, mely — tobbek kézétt — Fredric Jameson, 110] Franco Berardi !!'] és Mark Fisher !!?] munkassdgabél is kibontakozik. Fisher olyan wahistorikus, emlékezetellenes kultirarél” ir, melyben a legdjabb generdcié ,az iddt elére csomagolt digitalisjelen-szeletek formajaban észleli”. {'5] Jameson, Berardi és Fisher szerint a kapitalizmus egyre inkabb elfoglalja az elgondothaté teljes horizontjét, aminek kévetkezményeként lassan barmilyen, a jeleniinkt6l alapvetéen kiilénbézé tarsadalmi allapot elképzelhetetlenné valik. A j6v6 elképzelhetetlensége szorosan dsszefligg a milt elgondolhatatlansdgaval. Hartmut Rosa azt Allitja, hogy az egyéni id6struktaraink és a torténelmi idé dsszekapesoldsinak képességét veszitjiik el. {'4] Bzzel ésszhangban Kapelner Zsolt a térténeti tudat felszmolédasit és a torténelem eszméjének ,,megtagadasat” azonositja a probléma gyékereként, |] Az atemporalités problémaja tehat elsGsorban az. id6 trténelmi dimenzidjshoz kapesolddik, a kérdéssel foglalkoz6 teoretikusok pedig fSképp arra keresik a magyarazatot, hogy a posztmoder szubjektum miképp hullott ki a torténelmi id6bél. Térténeti szempontbél vak jelentink ugyanakkor nemesak az azonnalisig, de a gyorsulds kora is. John Thomilson A sebesség kultirrdja (The Culture of Speed) cimii kotetében arra hivja fel a figyelmet, hogy az id sebességvaltozasdnak kérdése — egy-két kivetelt6l eltekintve — nem énailé, hanem jarulékos problémaként jelenik meg a legnagyobb térsadalomtudésok gondolkodasaban, {'°1 Hartmut Rosa arra mutat ra, hogy mikézben a szociolégia modernitaselméletei rendre mas aspektusokat éllitanak a kézéppontba (példéul a racionalizéci6t, a differencializaciot, az individualizdcidt vagy a kommodifikaciot), addig a modernitas mtivészi Snreflexidja hemzseg a gyorsulas tapasztalatinak Abrazolisaitél, !'7] Mint ahogy azt Rosa és William E, Scheuerman a témdnak szentelt tanulmanykétetiik bevezetéjében megallapitjak, a tirsadalomtudomanyok teriiletén ,méra kézhelyszimba megy, hogy az alapveld tirsadalmi és gazdas4gi folyamatok dramaian felgyorsultak”, akarcsak ,,a tarsadalmi dtalakulasok dltalanos titeme”. ['8] szintén széles kéri konszenzus dvezi azt az Allaspontot, miszerint e gyorsulis elsédleges motorja a kapitalizmus. 09) A gyorsulis kérdése ugyanakkor nemesak a tirsadalomtudoményok teriiletén tett szert kézponti jelentéségre: az utbbi évtizedekben egyre tabb mozgalom kapcsolédik a fogalomhoz. Egyrészt 1986 6ta Iétezik a nemzetkézi slow mozgalom, mely a gyorsuldsra az élet esaknem minden teriiletére kiterjedé lassiisaggal vilaszol, és a Lirsadalmi valésdg siirgetésével a komotos elmélyiilés, a valosig ritmusabél valé kiszakadés, illetve a réérésen megélt tapasztalat mélyebb autentici idedjat s smbe. Hartmut Rosa ugyanakkor raviligit, hogy a gyorsulis tal mélyen gydkerezik a valésagunk strukturdlis és intézményi szerkezetében ahhoz, hogy a slow életstilushoz hasonlé individudlis stratégiékkal megvaltoztathaté Iehessen. 12° asinak Az utdbbival nagyjabél egykorit mésik mozgalmi hagyomany, az akcelerdcionizmus (accelerationism) nem polgéri, hanem inkdbb avantgard szinezetti, és egészen mAs vélaszt ad a gyorsulds problémajara: nem lassitani akar, hanem azt dllitja, hogy nem gyorsultunk fel eléggé. 2!Az akcelerécionizmus képviseléinek jobboldali és baloldali szarnya is a kapitalizmus miikdésmédjabol adédé sziikségszerti kovetkezménynek tekinti a ndvekedéssel, a kommodifikacival, valamint az elidegenedéssel szoros dsszefiiggésben All6 tarsadalmi gyorsulast, 4m erre eltérd valaszokat kinalnak. Elébbiek — példdul Nick Land — szerint a jelenlegi folyamatokat kell addig gyorsitanunk, amig elérjtik a technolégiai szingularitas eseményét, mely ltal a kapitalizmus mintegy énmagatol felszmol6dik majd; utobbiak — példdul Nick Smicek és Alex Williams — amellett érvelnek, hogy a gyorsuldst eldsz6r irinyitasunk ald kell vonni, és el kell tériteni, vagyis ki kell vezetni a fennallé keretek kéziil. 2] Az akceleracionistak elgondolisaikat jobbira Karl Marx és Gilles Deleuze munkisségaig vezetik vissza, és gy latjak, bizonyos kériilmények k6zitt a gyorsulés pozitiv eldjeld tarsadalmi véltozdsok hajtéereje lehet. Ez az dltalinos gyorsulés megfigyelheté a kulturalis termékek arukérforgasanak tempéjaban, az. ezekhez.kapcsol6d6 platformok alakuléséban, valamint e termékek szerkezetében és befogaddsuk ritmusdban, Azonban ha a jatékok és a sebesség vagy a jatkok és a gyorsulés dsszefliggéseit kezdjiik vizsgalni, arra lesziink figyelmesek, hogy a téma kifejezetten alulreprezentalt a kutatasokban, mikézben szinte végeérhetetlen azon cikkek sora, amelyek az akcidjatékok reakcididé-csbkkent6 képességén drvendeznek, vagy épp a jétékokon a leheté leggyorsabban végigrohané ,,speedrunner” kézésségek mikédését mutatjak be. [25] 4 videojatékok dltalinos gyorsulasa valésziniileg annyira naturalizdlt, természetesnek hat folyamat, hogy a jétékosok tobbsége nem is reflektal erre — egészen addig, amig valami ki nem zdkkenti szokvanyos befogaddi pozicigjabél. A lassitas jatéka De vajon mihez érdemes viszonyitanunk, mi jelentheti egy ilyen kizdkkentés viszonyitasi pontjét? A Fisher altal emlegetett ,az agyat eldraszté alacsony szintii ingerek 25kkenémentes aramldsdnak” (241 paradigmatikus gépezete a Candy Crush Saga (King, 2012), az utobbi évtized egyik népszerit alkalmi (casual) jétéka. A jaték talin legszellemesebb elemzése Alfie Bownt6l szérmazik, [75] aki szerint a Candy Crush egy sajdtos helyettesit6 logika alapjan mikédik: azt az érzést kelti benniink, hogy pusztan a jaték ideje alatt folytatunk értelmetlen tevekenységet, és ezzel azt a benyomist kelti, hogy a jatékon kivil értelmes munkat végziink, holott — mint ahogy azt példaul David Graeber Bullshit munkak cimii kényve is jl illusztralja 2°] — ez az esetek tébbségében nines igy. Bown sverint a jaték maginak a figyelemelterelésnek az illizi6jat nybjtja egy olyan korban, amikor olyan mennyiségben bombiznak minket jelekkel, hogy mar esak ezek a szilinkok Iéteznek, és a szimuldkrum mégiil rég nem tetszik ki az a ,,valédi” valsag, melyrél egyaltalan elterelhetnék a figyelmiinket, Bown értelmezésében a Candy Crush népszeriiségének kulesa éppen az, hogy Kétrehozza benniink a komoly, produktiv és értelmes eselekvéssel teli hétkéznapi valdsig illézigjatCandy Crush Saga (King, 2012) A Candy Crush sikerében nyilvanvaléan nem szmottevé komponens a kerettérténet vagy a dizajn: minden a jutalmazési rendszer struktirdjan all vagy bukik. A jétek nem var t6liink elzetes képességeket, és nem is fejleszt semmit: az egyetlen dolog, amit jutalmaz, az Scott Richmond szavaival - egy bizonyos , taktikai intuicié”, mely a jaték sorin komolyabb erdbefektetés nélkil is kialakul benniink, 27] Mindezek ellenére a jaték elismerések dradataval dijaz minket: egyszerti cukorkadthelyezéseink esodélatos lincreakeidkat inditanak el, mikézben egy hang miasodpercenként ,tokéletesnek” és ,isteninek” mindsiti teljesitményiinket, Ezt a jéték soran egyre nehezebb elémi, ma siker ijabb lehetéségét mindig megvasérolhatjuk magunknak. A jaték affektudlis szempontbél a drogfogyasztissal, szerkezetét tekintve a kaszin6k nyerdgépeivel mutatja a legkézelibb rokonsagot: az agyunk dopamintermelésének logikajara épitve 78) alakit ki fiiggdséget a jétékbeli elismerések irdnt, mikézben pont annyiszor lehetiink felemelden sikeresek, hogy mindenképpen jatékban maradjunk. A Candy Crushban a lassulis baljés dolog, a varakozas Allapota pedig biintetés, melybél barmikor kivasérolhatjuk magunkat. Mindez szoros dsszefiiggésben All a siirgetés (urgency) ludolégiai kérdésével, melyet Kiss Gabor Zoltin a videdjétékok egyik leghatasosabb mechanizmusénak nevez. !?°! Kiss, miutan réviden bemutatta a siirgetés pszicholégiai, jétékmechanikai fdkusza és dialogikus szempontrendszer szetint kidolgozott koncepcidit, a kévetkezSképpen dsszegzi a kiilénbiz6 elgondolésokat: Az értelmezék egyetértenek aban, hogy a jaték siirgetése elsésorban idébeli kényszerként értendé; mechanizmusai és szabdlyai gyors és azonnali reakciéra késztetnek, »mielétt lejar az idénka. A jaték siirgetése a kontemplacid és a reflexié ellenében hat, dltalénos értelemben pedig azt jelzi, hogy a jatekban elssorban eselekvdként vagyunk jelen — azaz mindenekelétt az a dolgunk, hogy jatsszunk. [...] Aktiv dgensként a mi keziinkben van az irdnyitas, és meg kell felelniink a jaték dltal tamasztott kévetelményeknek. 59) A jiitékok sokszor teljes jatékmechanikéjukat annak szolgalatéba éllitjak, hogy atvegyiik a ritmusukat, ¢ folyamatnak pedig kézponti eleme a jéték siirgetése, mely a bukastél valé félelmiinkre vagy a folyamatok uraldséra iranyul6 vagyunkra hagyatkozva diktAlja cselekvéseink tempéjat. A The Longing eredetisége abban all, hogy mikézben kiiktatja a siirgetés hagyomanyos eszkézeit, folyamatosan reflektél a jatékok siirgetése nyomdn kialakult beidegzSdéseinkre, A The Longing egy point and click kalandjaték, mely emellett az idle games jétéktipusba tartozik. A fGhds egy mand vagy kobold, akit a jaték ,,drnynak” (shade) neve7, és aki egy deg kirdlyteremtménye. A kirdly a jéték kezdetén négysz4z napos élomba meriil, hogy erét gydijtsén, a mand pedig azt a feladatot kapja, hogy semmi esetre se hagyja el a barlangrendszert, és ébressze fel a kirdlyt, aki a hibernécié utin ,.véget vet minden félelemnek és az elérhetetlen utini vigyédisnak” Ezzel kezdetét veszi a négysziz napos varakozas. A jaték kezelése nem til bonyolult: a képernyén kattintasokkal irényitjuk a mané mozgésat, aki sajat odijab6l indul, és akivel bejarhatjuk a teljes f5ld alatti kirdlysdgot, mig végiil clérjiik a jaték négy befejezésének egyiket: (1) a mand ‘Sngyilkossagot kévet el, (2) sikerteleniil probal feljutni a felszinre, (3) sikeresen feljut a felszinre, vagy (4) felébreszti a kirdlyt. A The Longing esetében tehat meghataroz6 szerepet kap a trténet (melynek alapja egyébként a Kyfihiiuser-hegység egyik barlangjénak legendaja), 54 és az az érzelmi viszony, amit a jétékos 2 gondjaira bizott karakterrel kapesolatban kialakit, The Longing (Studio Seufz, 2020) A szimulilt vildg ideje a kezdetekben parhuzamosan telik a valés idével — akar belépiink a jatékba, akar nem. A The Longing elején bejelentett négysziz napos idékeret ennek fényében sokként éri a jatékost, akinek jellemzSen nehezére esik elhinni, hogy a jaték ilyen mértékti energiabefektetést v tle. A jaték csak egyszer telepitheté fel, és csak egyszer jétszhat6 végig, nines meg benne a mentés lehetdsége, a csalast pedig szigortan bimnteti: ha a szdmitégépiink drajanak Atillitésaval, vagy bizonyos programokkal prébaljuk manipulalni az idé malsat, akkor egy sétét verembe vetnek benniinket, ahol eldszér négysziz kattintissal kell bimbinatot gyakorolnunk, mielétt egyéltalin korrigalhatndnk tiltott médositasainkat. 52) Ha kellé idét téltiink a jatékkal, rajéviink, hogy a jatékvilagon beliil is végrehajthatunk olyan valtoztatasokat, melyek eredménycként a jatékbeli idé gyorsabban telik: bizonyos lépések id6beli ugrasokat eredményeznek, a mand otthonanak fejlesztése pedig gyorsitja az idé mélasat, Emellett olyan megoldasok is léteznek, amelyckkel az idé folyasdnak iranya is megvaltoztathat6, a jaték egyik — egyébként jérészt tres és ténylegesen végtelen — termében pedig egyaltalan nem milik az id6. A jaték tehat végiil megadija a Ichetdséget arta, hogy az eredetileg négyszaz napos jétékmenetet jelentésen lerdviditsiik. Temporilis szempontbél ugyanakkor nem csak ez az idkeret szimottevé, Manénk pokoli lassan halad a foldalatti termekben, és mar a jaték kezdetén vilagossé valik, hogy semmilyen eszkézzel sem foguk tudni rabirni nagyobb aktivitésra. Tanulségos eset, amikor a karakter a jaték els6 Srdiban egy kbajtoba botlik, amelyet mar szizadok 6ta nem haszndltak, és amely épp ezért esak két 6ra elteltével fog teljesen kitérulni, Ha a jétékos egy 6ra milva visszatér, akkor azt latja, hogy az ajtérés mar béven megfelelé méretéi ahhoz, hogy a manénk atpréselje magat rajta, ezért sejthetden ismét megkisérli az my dtjuttatasat a kapun, Erte azonban az dtalunk irényitott karakter azt eagalja, hogy noha most mar valéban dtférme a nyildson, igazin méltatlan lenne siirgetni ezt a dolgot, és neki egyébként sincs oka a sietségre.Bizonyos utakon a mané nem tud tovabb haladni: ilyenkor a karakter gondolataib6l értesiiliink arrél, hogy szerinte mennyi id6 milva fonja meg a pok a halt, melyen felmaszva folytathatja az ‘itjét, vagy hogy mikora terem annyi moba egy gdar aljan, hogy batran leugorhat majd egy sziklaperemrél, Az ilyen varakoztaté szituéciok késdbb rejtvények részeként is megjelennek, és a jétek bizonyos befejezéseihez is esupan megfelel6 idézitéssel juthatunk el. A The Longingban a mar ismert pontok kézitti utazist lerdvidit6 egérutak sinesenek (ilyenck példdul a kalandjétékok sokasfigban szereplé teleportkapuk): a mandnk képes arra, hogy megjegyezzen bizonyos helyeket a térképen, és ide vissza is talAl, de a jétékosnak tiirelmesen végig kell varnia azt a rengeteg idt, amig az amy ezekre a helyekre — sokszor a teljes palyét bejérva — eleammog, A jatékos tehit folyamatosan siirgetné az dltala irdnyitott karaktert, aki ebthez a siirgetéshez nem pusztin nem alkalmazkodik, hanem egyenesen ellendil, eziltal pedig — noha a jétékosi 4genciinkat nem vonjék Tehetéségeink korlataival. [53] meg, mégis — tra és ijra szembesiilniink kell eselekvé: The Longing (Studio Seufz, 2020) A két 6ra alatt kitarulé kapu esetéhez hasonlé helyzetek egyértelmien megsziintetik annak lehetdségét, hogy a jatékos azonosuljon az dltala irényitott karakterrel: a jétékosok nem sajat szimulélt megtestesiilésiikként tekintenek az 4myra, hanem sokkal inkébb ahhoz hasonléan, ahogy a tamagocsik tulajdonosai tekintettek hazidllataikra. A kritikak tobbsége arrél sz4mol be, hogy a jatékosok feleldsséget éreznek az elesett kobold irdnt, akit igencsak megvisel a hosszi fold alatti maginy: gondoskodni kivannak réla, és arra térekszenek, hogy a lehetd legjobb bizarulion hosszi varakozasa. A jatékot létrehoz6 csapat vezetdje, Anselm Pyta a Kotakunak elmondta, hogy a kezdetekt6l olyan jatékot akart alkotni, mely ,empatiat ébreszt a karakter irint, aki csapdaba esett benne”. 74] Az amy szivbe markolé elesettsége tehat olyan narrativ horog, 5) amely ~ a megbotrankoztatéan hosszi jatékidé keltette vagy a titokzatos fold alatti vildg, esetleg a négyszaz nap miilva varhaté események nyomén kibontakoz6 kivancsisagunkhoz hasonléan ravesz benniinket arra, hogy a jétékkal tartsunk, minden lassisiga ellenére. Amit a jaték ekzben tesz, az az, hogy fokozatosan megbaritkoztat benniinket ezzel a lasstisiggal. A The Longing teljes viliga a komotossag, a lassiisdg, a nyugalom légkérét drasztja. Ebben elsésorban a hanghatasok és a zene jatszanak kulesszerepet. {351 A fold alatti birodalom termeiben sokszor olyan — sejthetéen nondiegetikus, de az adott palyarészhez tartoz6 — hattérzenéket hallunk, amelyek elssorban Vig Mihaly Tarr Béla filmjeihez készitett filmzenéire emlékeztetnek. Tarr filmjei tb kritikusnak is eszébe jutottak a jétékrol, 97) és bar ez az dsszekapesolas csaknem minden szempontbél tékéletesen indokolatlan, egy aspektust tekintve nem alaptalan: a befogad6k Tarr filmjeihez kotik az esztétikai tapasztalatnak azt a temporalitését, ami a The Longing alatt is kialakul benniik. A jat8k legfontosabb diegetikus zaja a barlangokban a mennyezetrél lehullé kivek koppandsa: Anselm Pyta nyilatkozata szerint ezekre azért volt sziikség, mert a barlangrendszerben a nap mozgésa nem dbrazolhaté, valamivel viszont emlékeztetni kellett a jatékost az idé milisara 68] —emellett a zaj egyenletes ritmusa esak tovibb néveli a monotonités benyomasat Ha szemiigyre vessziik a jéték kapesin eddig sziiletett kritikakat, gameplay-videokat és kommenteket, akkor jél leirhaté a jatékhoz valé viszonyulis tipikus vaza. Az dtlagos jatékos kezdetekben a The Longing formabonté vondsai miatt fordul a jaték felé, és azt élvezi, hogy végre nem azt kapja, amit var: hogy a jéték szemmel kithat6an mast kindl, mint amit varunk, réaddsul ezt olykor igen gimyosan és szemteleniil teszi. A provokacié és a humor kézponti tenyezé ezen a ponton. Késibb a jatékosok a narrativ horgok, a benntik felkeltett kivancsisg miatt folytatjak a {jatékot, am végill jobbéra esupan azok jatsszdk végig a The Longingot, akikben komoly feleldsségtudat ébred az irinyitott fiktiv karakter irdnt. Ekézben jétékosok sokasdga débben ri arra, hogy a jaték ritmusdnak hatsa ala keriiltek, hogy affektudlisan meghatarozza dket a jiték. Ennek ellenére is meglehetésen kevesen jatsszik végig teljesen a jatékot, bejérva az egész szimulélt univerzumot, kiprobilva csaknem minden lehetéséget, eljutva a neb A befogadék tbbsége addig jitszik, amig azonositja magaban a temporalis jellemzéen drémikknek adnak hangot, hogy hozzdférhettek chhez a sajatos tapasztalathoz, de ezen altrakeié megtapasvtalisdval gy érzik, hogy eljutottak ahhoz.az élményhe7, amit a jaték kindlt, Detoxikalé esztétika Kritikai kultiraelméleti perspektivabél a The Longing kapesin az ttinik a legfontosabb kérdésnek, hogy a fentiekben bemutatott sajétoss4gait miképp érdemes a korabban vazolt kontextushoz kapcesolnunk. Ennek atgondolasat azonban — a game studiest a kezdetektél meghataroz6 rendkiviil ers formalista hagyomany miatt is — egy még Altalinosabb kérdéssel kell kezdeniink: fontos-e egydltaldn ez a kontextus a jéték értelmezésekor? Ha relevansnak itéljiik az alkot6i megnyilvanuldsokat ebben a kérdésben, akkor nines nehéz dolgunk a valasszal. A mar emlitett Anselm Pyta a Wired magazin Ujsagir6jénak elmondta, hogy |jéték nem probalja tiikrézni napjaink vilagat, inkdbb a detoxikalds a célja”. F°! pyta itt arra is cél hogy mai vilagunk a kenyelmet és az azonnali kielégiilést dijazza”, és ,a technolégianak készénhetéen a befogadas mara gyorsabban zajlik, mint valaha”, 4°] A The Longing és a tirsadalmi gyorsulds kapesolata ugyanakkor meggy6zédésem szerint akkor is magat6l értet6d6 lenne, ha nem Alla rendelkezésiinkre a fentickhez hasonlé alkotéi dllsfoglalds. Egyetértve azokkal a kutatdkkal, akik a 2000-es évek elején részt vettek a ludologia Kontextualista fordulatinak kibontakozasdban, [41] Gey gondolom, hogy a jatékok értelmezésekor figyelembe kell venniink létrehozasuk és befogadisuk kontextusat, A kontextualista ludolégusok jelenleg tébbnyire a jétékélmény szitudltsigat helyezik az elétérbe, a befogadést meghatéroz6 tényezdkre koncentrélnak. Bar a kutatasokban ketségteleniil dj tavlatokat nyit annak a felismerése, hogy a jétékosok tapasztalataitmilyen sok tényezé prefiguralja, agy gondolom, hogy ideolégiakritikai szemsz6gbél legalabb emnyire fontos az adott jaték létrehozdsat meghataroz6 kontextus. 42] Janet Murray sokat emlegetett Tetris-értelmezése, amely a jaték élményét az Egyesiilt Allamok kézéposztélybeli irodistdinak jellegzetes élménykomplexuma alapjan magyarazza, '*] kétségteleniil sokat elmond a {jétek befogadasanak egyik szituécidjarél — a létrehozsdnak szovjet kontextusér6l azonban semmit. Murray ideolégiakritikai intuicidja szerintem helyes (a Tetris amerikai sikere kétségteleniil fiigg befogadéinak tarsadalmi tapasztalatait6l és munkarendjét6l — pont, mint a Candy Crush Saga esetében), ugyanakkor elemzése figyelmen kivill hagyja a jaték létrehozdsdnak elsédleges kontextusat, igy pedig csupan részleges képet nyujt a Tetris ideologikumérél. E tekintetben a The Longing esetében egyszertibb a dolgunk: a jaték létrehozasanak, valamint az eddigi jatékosok tapasztalatainak ideje, vagyis a Iétrehozas és a befogadis kontextusa egyelére nem valik szét. Azt tehat kijelenthetjiik, hogy a The Longing esztétikaja a tarsadalmi gyorsulds jelenségéhez kapesolédik. De vajon mondhatjuk-e, hogy a jaték reflektal erre a szitudcidra, és amennyiben reflektdl, digy egészen pontosan mit dllit vagy tes? E kérdésekre a kritikai kultdraelméleti hagyoményon beliil is szamos gyékeresen eltéré valasz adhat6. Az egyik szempontrendszer szerint a The Longing olyan termék, amely gyorsulé vilégunkban a lassiisdg tapasztalatat aruként kindlja fel a fogyasztoknak. Ebben az értelemben a jaték leginkdbb egy olyan virtualis szafarihoz hasonlithat6, ahol a befogadé kényelmes kériilmények kézatt érintkezhet — egzotikus kéryezet helyett — egzotikus tempordlis struktirakkal, A jaték ekézben annak az élményét is felkindlja, hogy a jatékos biiszkeséget érezzen afoldtt, hogy legyézte reflexszeri tiirelmetlenségét, alkalmazkodott valamihez, amihez més jétékosok bizonyéra nem tudndnak alkalmazkodni (vagy aminek izgalmas egyediségére talan nem is kellen fogékonyak), és hogy még élvezetet is taldlt ebben a korlitozasban. A Slavoj Zizek dltal azonositott ideoldgiai parancs, az ,,Elvezz!”, 41 jelen esetben csupan latszélag veszti érvényét: a jaték sajétos szadizmusa lényegében az élvezet megvonasaval termel élvezetet. [5] Osszességében tehat nines itt semmi litnivalé: minden, ami szildrd, elpérolog; most pedig pusztin a kapitalizmus éltal mar rég elparologtatott viszonyulasmédok és llapotok milékony illaziéjat probaljak meg eladni nekiink. Az utdbbi tipusti elemzés nyilvanvaléan meglehetdsen szkeptikus a jaték lehetéségeit illetSen: a kommodifikaciéra, illetve a prekorpordciéra helyezi a hangstlyt, [°1 és arra mutat ri, hogy a The Longingnak nincsen elegendé ereje az uralkodé temporalis sémak és vigymechanizmusok struktirdjanak érdemi megbontasahoz, igy pusztan ennek a fantizidjat kindlja a befogads szamdra. Bar kézenfekvének tiinik egy ilyen értelmezés, és j61 is illeszkedik az ideologiakritikai korszellemhez, mely gyakran abban litja a f6 feladatit, hogy szorgalmasan leleplezze a barmilyen kulturatis produktum elétt all6 lektizdhetetlen ideolégiai akaddlyokat, én most mégis egy mis tipust értelmezéssel probalkoznék. Noha az el6zé bekezdés kétségeinek tbbségét magam is osztom, sokkal termékenyebbnek tiinik sz4momra egy olyan olvasat, amely kevésbé szkeptikus, és nagyobb hangsiilyt fektet a The Longing esztétikai projektjének affirmalhaté vondsaira. A kévetkezékben nem amellett érvelek, hogy a The Longing emancipatorikus videojaték lenne, tigy gondolom azonban, hogy egyes stratégidi egészen biztosan érdeklédésre tarthatnak szémot azok kérében, akiket az emancipatorikusnak tekinthet6 jétékesztétikak kérdései foglalkoztatnak. Ezek felismeréséhez viszont némi évatos jéhiszemtiségre lesz sziikségiink Az els6 vonis, amit érdemes szem elétt tartanunk, az a The Longing nyilt szembehelyezkedése a fogyasztdi elvarisokkal. Ez a szembenallas nem a transzgresszié divatos és harsiny ellenkulturdlis sémdit kéveti (nem a tilzdsra, a fokozsra és a felerdsitésre épit), és meglehetdsen egyedi. Sok jaték var tliink tirelmet, de jellemzden egyik sem ilyen formaban. Az extrém nehéz jétékok a kitartésunkra alapoznak, az olyan videdjatékok pedig, melyek egyaltalin nem tiiznek ki célokat a jatékos elé, és nem akarjék meghatérozni a jétékmenet ritmusét, nem teszik reflektaltta reflektdlatlan viszonyulésmédunkat, hiszen nem késztetnek minket konfrontécidra a korabbi beidegzddéseinkkel. A The Longing elsédleges hatésmechanizmusa aban all, hogy elég bitor abhoz, hogy elénk Allitsa, de mégse adja meg azt, amire vigyunk — egy olyan korban, amikor ez a tipusti kockazatvallalas egyre kevésbé jellemzi a kulturipart, [47]Mindez persze nem ujdonsag; A felvildgosodés dialektikajénak kultiripar-fejezete mar 1944-ben egészen pontosan meghatarozza azt a helyzetet, amely ezt a fantizidtlan igénykiclégité sematizmust megalapozta: Mindenkinek szdnnak valamit, nehogy barki is kitérhessen, a killnbségeket alakra kaszériilik és propagaljak. A kézénségnek a szériamindségek egvfajta hierarchidjdval val ellétisa csupan a még hézagtalanabb kvantifikélast szolgdlja. Mindenki viselkedjék, ha tetszik, spontan mddon tigy, ahogy az az indexek diltal elézdleg meghatérozott szintjének megfelel, és nytiljon olyan kategoridjit tdmegtermék utdin, melyet az 6 tipusa szimara gvértottak. A fogyasztékat statisztikai anyagként, jévedelmi csoportok szerint vrs, zild és kek mezékre oszijék fl azoknak a kutatéhelyeknek a térképein, amelyeket mar nem lehet megkiilénbéztetni a propagandamtihelyeitél. (4°) Adorno szerint az ekkor kibontakozé termelési gyakorlatban taléljuk meg az okat annak, hogy a mechanikusan differencidlt termékek végiil minduntalan egyforménak bizonyulnak”, !4°1 és hogy a kultaripar minden egyes megnyilatkozisa fOnntartés nélkiil akként a valamiként reprodukalja az embert, amivé a kultaripar egésze tette 6t”, °! A kulturdlis termelés szerepléi esak ,,a kézénség mar meglévé igényeinek kielégitését tekintik egyetlen feladatuknak”, '! és ahogy azt Mark Fisher a Kapitalista realizmus zar6fejezetében lényeglitéan bemutatja, mara a vagyteljestilés barmiféle akadélyoztatisa, az Stémelv korlatozdsdnak puszta gondolata is egyre nehezebben elképzelhets. (52] Fisher megoldasa a késci kapitalizmus e perverz alaphelyzetére az ,,apa nélkiili paternalizmus” szerkezete, [5] mely alapjan kézésségileg valunk képessé a konformkultira kibillentésére, valamint vagyaink kontrolljara. E programmal remekil egybecseng a The Longing logikaja, mely bizonyos értelemben a vagyaink nevelésére épit, mikézben a legvonzbb befejezésként a fold alatti vilég apafigurdja elleni lézadés lehetéségét kindlja fel. Ebben az értelemben a jaték nem annyira a kultiripar tipikus produktumanak tiinik, hanem formabonte és reflexiv jellegébdl adédéan inkabb a fisheri népszerit modernizmus 4] esztétikai kategéridjéba sorolt alkotasok kevésbé radikalis vonulatéhoz sorolhat6, Bar a The Longingot nem nevezném elkételezett jatéknak, '°"] avantgdrd videdjdtéknak azonban mindenképp, ©! médium eddig adott konvenciérendszere dltal kijelélt hatarokat feszegeti. 57] Az is vilagos, hogy a The Longing inkabb az avantgard formalista hagyomanydba illeszkedik, semmint a politikaiba, amennyiben ez a két hagyomény egydltalén elvalaszthaté egymastél. '5*) A jétéknak nines explicit politikai tizenete, nem képvisel kinnyen azonosithat6 politikai programot. Noha ‘jitékmechanizmusa révén olyan jétékosi magatartast kényszerit ki, amely sziikségszertien Ssszeiitkdzésbe keriil a jatékos hétkéznapi magatartdsdval, ezt a tapasztalatot nem teszi reflexid targyva, e Konfliktushoz nem rendel tartalmakat. Mig példaul a Molleindustria hasonl6 esetben a ‘Fiték jeleivel is tudatositani proband a jétékosban a hatas hitterét és magyarazatat, a jiték mellett pedig sejthetden a tarsadalmi gyorsuldsrél s7616 szdvegeket kinalna ajénlott olvasmanyként, addig a The Longing nem megy el eddig: beéri a kizékkentés tapasztalatanak létrehozasaval. I hiszen a mainstream jatékok sz4mos meghataroz6 stratégiajat elutasitja, és a Bizonyos értelemben ugyanakkor épp ez a kizokkentés az, ami a kritikai kultarét meghatérozza. Bagi Zsolt példéul az. alabbi médon irja le a kritikai tomegkultara és a kultaripar kiilnbségét Az esztétika ~ akér a kultira, akér a kommunikécié, akér a tudat strukturdlis mozzanataként fogjuk fel - elssorban modifikacids aktus. A mindennapi élet modifikaldsa, azaz megvdltoztatésa. Az esztétika olyan megszakitast, felfiiggesztést, kikapesolast, zéréjelezést, érdeknélkiliséget stb, vezet be a mindennapisdigha, ami mind strukturdlisan, mind torténetileg ismeretlen az esztétika megjelenése (a 18. szdzad vége) eldtt. Kritikdnak pregnins értelemben csak ezt a modifikaciét nevezherjtik, nem pedig egy ilyen vagy olyan kulturdilis helyzet valamiféle reprezentécidjdt. A kritika tehdt nem csupdn léthatdvé tesz: a kritika modifikal, megvaltoztat. Témegkultirén olyan esztétikdit kell értentink, amely a témegek mindennapi életébe vezeti be a megszakitdst. Kultiriparon, a sematizalt sematizmusmiivészetén ellenben olyan kulturdlis jelenséget értiink, amely nem valtoztat a mindennapisdg struktirain, ©91 E megkézelités alapjén kevés kétség férhet a The Longing kritikai tmegkulturdlis jellegéhez: a {jaték a jétékosok mindennapi életébe bevezet egy torést vagy megszakitast, mely nem pusztén a tirsadalmi gyorsulds lithatsva tételét szolgalja, hanem tényleges modifikaciés aktus, megvaltoztatds; a j4tkosok megvsltoztatisa, akik djra és Gjra ,felbukva” a jéték vilagéb6l masnak , masként érzékelik a jétékon kiviili mindennapi valésdgukat. Mindezt a jéték sajdtosan esztétikai eljérasokkal teszi. A The Longing nem a proceduriilis retorika fogalmival jel6lt hatésmechanizmus szerint hat a befogadéra: egyrészt nines sz proceduralis reprezentaciérdl, [°°] masrészt nines sz6 érvelésrél és meggydzésrél. [°"] A legtébb procedurdli jJétekretorika az adott jatékot egy kritikai elemzéshez, vitacikkhez. vagy répirathoz teszi hasonléva, a The Longing viszont nem ilyen. A jéték nem akar meggyzni minket barmirdl, és nem tesz tigy, mintha dllitani szeretne valamit a jétékon kivilli valdsfigunkrél, Ehelyett sajétos esztétikai tapasztalatot kinal fel azzal, hogy a sebesség ij dimenzidjat vezeti be a jétékmenetbe. 6 kutatok sziméra kiiléndsen izgalmas példava teszi. A jétél idével kivivja a tiirelmiinket; a jatkosi tevékenységiink megvaltozott ritmusa pedig érzéki és affektudlis szinten is hat rank. Ezzel nem pusztan kizékkent minket jellemz6 jatékosi ‘magatartisunkbél: amit ehelyett felkinil, abbél az észlelés és a esclekvés ij realitisa bontakozik ki, vagy legalébbis egy ilyen realitas igérete. A The Longing esetében tehit nem pusztin procedurilis retorikar6l, hanem procedurdlis esztétikérél van sz6 — olyan politikai esztétikarél, amelynek lehet6ségei ugyan korlatozottak, de ami jorészt jératlan utakat nyit meg a jétékesztétikak ma adott keretei kézdtt. Jegyzetek 1. 4 4 két bemutatérél dokumentumfilm is késziilt The Impossible Itself (Jacob Adams, 2010) cimmel. A San Quentinben tartott eléadas kézponti példija Martin Esslin Az abszurd dréma elmélete cimii kbtete bevezetéjének. Esslin, Martin: Az abszurd drdma elmélete. Ford. Sz. Szinté Judit. Budapest, Szinhaztudoményi Intézet / Népmivelési Propaganda Iroda, 1967. 3-13. 2 2. Pl Jaézi: Dembin, Russel M.: Nothing But Time: When ‘Godot’ Came to San Quentin. American Theatre, 2019. janusr 22. URL: hitps:/www.americantheatre.org/2019/01/22/nothing-but-time-when-godot-came-to- san-quentin/ (Letdltés ideje: 2021.07.21.) © 3. Bl taézi: Knowlson, James: Damned to Fame, London/New Delhi/New York/Sidney, Bloomsbury, 1996. 431. 2 4, }4l Ehhez lasd: Gordon, Lewis: The Longing Is a Video Game of Transcendent Slowness. Wired, 2020. december 15. URL: https://www.wited.com/story/the-longing game-teview/ (Letiltés ideje: 2021.07.21.) & 5. |SI Institute for Precarious Consciousness: We Are All Very Anxious. Plan C, 2014. Aprilis 04, URL: bttps://www.weareplane.org/blog/we-are-all-very-anxious/ (Letdltés ideje: 2021.07.21.) © 6. !61 Fisher, Mark: No one is bored, everything is boring. In ué: K-punk: The Collected and Unpublished Writings of Mark Fisher (2004-2016). Szerk. Ambrose, Darren. London, Repeater, 2018. 486-487. 2 7.17 Uo. 487. 8. '81 v6: Horkheimer, Max — Adorno, Theodor W.: A kulturipar. In: A felvildgosodas dialektikéja, Ford. Bayer J6zsef — Glavina Zsuzsa — Geréby Gyérgy — Vérds T. Karoly. Budapest, Atlantisz, 2011. 153-207, 169. 2 9, 1 Badiou, Alain: A szdzad. Ford. Mihanesik Zs6fia. Budapest, Typotex, 2010. 185. &10, uN 12. 14, Is. 16. 17. 18 19. 20. 21. 22. 23, 19] Jameson, Fredric: The End of Temporality. Critical Inquiry, 29. (2003), 695~718. © (1) Berardi, Franco: Afier The Future, Edinburgh - Oakland — Baltimore, AK Press, 2011.2 21 Fisher, Mark: Ghosts of My Life. Winchester — Washington, John Hunt Publishing, 2014. 6 . 131 Fisher, Mark: Kapitalista realizmus. Ford. Tillmann Armin — Zemlényi-Kovacs Barnabis. Budapest, Napvilag, 2020. 48. @ 14] Rosa, Hartmut: Alienation and Acceleration — Towards a Critical Theory of Late- modern Temporality. Aarhus, Aarhus University Press, 2010. 99. © U5] Kapelner Zsolt: Osszeomlas. A szem, 2020. december 26. URL: https://aszem.info/2020/12/osszeomlas/#_finref12 (Letdltés ideje: 2021.07.21.) © 116] Tomitson, John: The Culture of Speed. Los Angeles — London — New Delhi — Singapore, Sage, 2007. 5-9. © 1171 Rosa, Hartmut: Alienation and Acceleration, 13. 118] Rosa, Hartmut — Scheuerman, William E. (szerk.): Iligh-speed society — Social acceleration, power, and modernity. University Park (PA), The Pennsylvania State University Press, 2008. 2. © 1191 Ezt a szemléletet képviseli a tema ket meghataroz6 szakértéje, Robert Hassan és Ben Agger. (Agger, Ben: Speeding Up Fast Capitalism. London — New York, Routledge, 2004,; Hassan, Robert: Empires of Speed. Leiden, Brill, 2009.) Hartmut Rosa is igy latja, hogy a gyorsulés elsddleges motorja a kapitalizmus, im arva is ramutat, hogy nem eza térsadalmi gyorsulas egyetlen oka. (Davidson, Miri: Social acceleration and the need for speed. Interjii Hartmut Rosaval. Verso Blog, 2015. jalius 30. URL: https://www.versobooks.com/blogs/2158-social-acceleration-and-the-need-for-speed Letdltés ideje 2021.07.21.) A francia Tiggun csoport 2020-ban angolul is kiadott, A kibernetikus hipotézis cimi irasa dtfog6 képet nydjt a gyorsulds politikai gazdasagtandrdl: ,a termelés szférdja alérendelédik az aruforgalom szférdjanak. (...] Annak ellenére, hogy nem sikeriilt névelni a kizsikmanyolés fokat, és ennek fogyasztasi valsdgot kellene eldidéznie, a kapitalista felhalmozas mégis folytatédhat, feltéve, hogy a termelés és a fogyasztis alkotta ciklus rividiil, vagyis mindaddig, amig a termelési folyamat és az aruforgalom egyarant gyorsul. [...] A gazdasdg tényezéjeként a sebesség egyre inkdbb elsébbséget élvez a mennyiséghez képest. A felhalmozas fenntartasdnak rejtett oldala az druforgalom felgyorsulisa. Az irinyité appardtusok elsédleges feladata kivetkezésképpen az, hogy maximalizéljak az éruk dramlasénak tempéjét, mikézben minimalizaljak az olyan események, akadilyok és balesetek eléforduldsanak esélyét, melyek e7t lelassitandk. A kibernetikus kapitalizmus az idé eltOrlése felé tart, hogy ezzel is csticsra jérassa az drukirforgast, egészen a fénysebességig, melyet egyes gazdasigi tranzakciék mar meg is kzelitenek. Az »élé« [real time] és az »épp iddben« [just in time] formulai meglehetésen egyértelmtien tanaskodnak az idétartam koncepcidjaval kapcsolatos idegenkedéstSl.” (Tiqqun: The Cybernetic Hypothesis. Ford. Robert Hurley. ‘Cambridge — London, MIT Press, 2020. 64-65.) 2 120] Davidson, Miri: Social acceleration and the need for speed. Az individualista és .neoromantikus” lasst-szemléletméd kritikajahoz lasd még: Zemlényi-Kovaces Barnabis: A lefekvé felkelés. Prac, 2020. okt6ber 22. URL: https:i/www.prae.hu/article/11797-a-lefekvo-felkeles/ (Letiltés ideje: 2021.07.21.) & [21] Utebbirol remek dsszefoglalét nyujt az #Accelerate cimii széveggyiijtemény. Mackay, Robin — Avanessian, Armen (szerk.): #4ecelerate — The Accelerationist Reader, Falmouth, Urbanomic, 2014, 22] Mackay, Robin — Avanessian, Armen (szerk.): #Accelerate, 351-352. © P31 Utdbbinak a domindns kédokat megbont6, szubverziv jatékosi stratégiaként val6 értelmezéséhez lsd: Polya Tamas: A videojétékok mint az ideolégiai olvasatok terepei — A Stuart Hall-i dekédolaselmélet és a jatékosok aktiv kizinsége. Aperttira, 2021 tavasz. URL: https://www.apertura.hu/202 1 /tavasz/polya-a-videojatek-mint-ideologiai- olvasat-a-stuart-hall-i-dekodolaselmelet-es-az-aktiv-videojatekos-kozonseg/. ©24. 24) Fisher, Mark: No one is bored, everything is boring, 487, © 25. 251 Bown, Alfie: Enjoying It — Candy Crush and Capitalism. Winchester/Washington, John Hunt Publishing Ltd., 2015, 29-32. & 26, 261 Gracber, David: Bullshit munkak. Ford. Boross Ottilia. Budapest, Typotex, 2020. & 27, 271 Richmond, Scott C.: Vulgar Boredom, or What Andy Warhol Can Teach Us about Candy Crush. Journal of Visual Culture, 14/1. (2015), 21-39., 35. 2 28, 281 smith, Dana: This is what Candy Crush Saga does to your brain. The Guardian, 2014, aprilis 01., URL: https://www.theguardian.com/science/blog/2014/apr/01/candy- crush-saga-app-brain (Letiltés ideje: 2021.07.21.) © 29, 9] Kiss Gabor Zoltan: Efemer galéridk — Videojatékok kritikai megkézelitésben. Budapest — Pécs, Gondolat, 2013. 146. © 30, B9l Uo. 147. & 31. B11 A térténet jelentésége kéztudottan a jatéktudomany neuralgikus pontja. A The Longing kalandjéték, vagyis itt olyan miifajrél van sz6, amely még a torténetszerliség talhangsilyozasat joggal kifogasolé ludolégusok szerint is a leginkabb térténetmesélé jétékforma. V6. Aarseth, Espen J.: Miifaji zavar: a narrativizmus és a szimuléci6 miivészete. Ford. Czitrom Varga Enik6. In Narrativak 7. — Elbeszélés, jéték és szimulacié a digitalis médiaban. Szerk. Fenyvesi Kristof — Kiss Miklés. Budapest, Kijarat Kiad6, 2008. 159-174., 167—168.; Polya Tamas: A videojatékok mint \rlénetmeséld maszikék és a médiaszéveg-fogalom — Az olvasat étértelmezddése &s a narrativa masodrendiisége egy ergodikus médiumban. Médiakutaté, 2020/1. 93-104., 101-102, 32, 1921 Ehhez lisd példdul az alabbi videot: https://www.youtube.com/watch?v-EQmkS- _GKKQ (Letiltés ideje: 2021.07.21.) & 133] | jatékos és az dltala vezérelt avatér/karakter kapcsolatanak sajatosan jétékesztétikai jelentéséghez, a jatékosi agencia és kontroll fogalmaihoz, valamint az ezekbél adédé sémakra épité dnreflexiy, politikai jatékretorika lehetdségéhez lasd Csénge Tamas irdsat ugyanebben a sz4mban. Csénge Tamés: Az agencia ideologiakritikaja a videojatékokban —Az Inside procedutilis retorikaja. Apertiira, 2021. tavasz. URL: https://www.apertura.hw/2021/tavasz/esonge-az-agencia-ideologiakritikaja- videojatekban-az-inside-proceduralis-retorikaja/ © 34, B4l Jackson, Gita: One Way To Beat This Upcoming Puzzle Game Is To Wait 400 Days. Kotaku, 2019. december 18, URL: https://kotaku.com/one-way-to-beat-this-upcoming- puzzle-game-is-to-wait-40-1840513881 (Letdltés ideje: 2021.07.21.) © 35. B51 yg, szollath David: Legyen a regényed jobb, mint a Netflix! — A narrativ horogrél. Elet és Irodalom, 63.13. 2019. marcius 19. URL: https://www.es.hw/cikk/2019-03- 29/szollath-david/legyen-a-regenyed-jobb-mint-a-netflix- html (Letéltés ideje: 2021.07.21.) © 36, 61 4 tempo, a siirgetés és a hang videdjatékbeli dsszefiiggesrendszereihez lisd: Kiss Gabor Zoltin: Efemer galéridk, 147-148. © 37. 871 példaul: Byrd, Christopher: The Longing: Patience (and lots of it) is required, but it’s worth every minute. The Washington Post, 2020. marcius 05. URL: https://www.washingtonpost.com/video-games/reviews/longing-patience-lots-it-is- required-its-worth-every-minute/ (Letdltés ideje: 2021.07.21.) & 38, 981 Jackson, Gita: One Way To Beat... © 39. 9] Gordon, Lewis: The Longing Is a Video Game of Transcendent Slowness. © 40. #91 Uo, & 41. 41] Endl remek dsszefoglalot nyujt az aldbbi kétet, kiilnés tekintettel a szerkeszt6k eldszavira: Mitgutsch, Konstantin — Huber, Simon — Wimmer, Jeffrey — Wagner, Michael G. ~ Rosenstingl Herbert (szerk.): Context Matters! - Proceedings of the Vienna Games Conference 2013: Exploring and Reframing Games and Play in Context. Bécs, New Academic Press, 2013. 242. #21 4 Jétrehozas kontextuséra koncentralé ludolégiai hagyomany alapszévege Frans Mayra kényve: Mayra, Frans: An Introduction to Game Studies — Games in Culture. London, SAGE, 2008. © 43. 431 Murray, Janet H.: Hamlet on the Holodeck: The Future of Narrative in Cyberspace. New York, The Free Press, 1997. 143-144. © 44. 41 Lasd pL: Zizek, Slavoj: A Coca-Cola mint objet petit a. In ué: A térékeny abszolitum. Ford. Hogyinszki Eva ~ Molnar D. Tamas. Budapest, Typotex, 2011. 37- 67.5 The Perverts Guide to Ideology (Sophie Fiennes, 2012). A kérdéshez lisd még: Kiss Viktor: ,,Tudjak, de mégis teszik” - Slavoj Zizek és a kapitalizmus mint ideoldgia. Replika, 2014/5. 129-150. © 45. 451 Hogy egy jellegzetesen Zizeki retorikai fogissal éljiink (vé.: Mortensen, Audun [szerk.]: Zizek's Jokes. Cambridge, MIT Press, 2018.), a jéték libidindlis 6konémidja leginkabb egy klasszikus viccel illusztrélhat6, mely igy hangzik: A mazochista és a szadista beszélget. Uiss meg! = Nem. © 46, 461 Ami a milté, az a régi kiizdelem détournement és récupération, felforgatas és inkorpordcié k6zétt. A kapitalista kultira mai formajét mar nem a korébban felforgat6 potencialt hordoz6 tartalom inkorporacidja, hanem a prekorporacié hatérozza meg: az eleve a rendszer képére formalt vigyak, igények és remények termelése.” Fisher, Mark: Kapitalista realizmus, 25-26. © 47. 47] Ahogy Kiss Gabor Zoltan a jétékipar sajatossigainak vizsgilatakor megjegyzi, « kultiripar fogalma régen elvalt az eredeti pejorativ jelentésétdl, és a legkevésbé sem cinikus médon, leiré kategériéva valt”. (Kiss Gabor Zoltén: A jétszott képek lattatésa — A videjatékok kulturdlis stilyarél. Médiakutaté, 2010/4. 97-106., 97.) Mikor tanulmanyomban a kultiripar fogalmét haszndlom, akkor én nem erre a— meggyézSdésem szerint egyébként elég cinikus médon — neutralizAlt terminusra, hanem Adomo (és Horkheimer) filozéfiai fogalmara hivatkozom. © 48. !481 Horkheimer, Max - Adomo, Theodor W.: A kultiripar, 156. © 49. 491 Uo. © 50, 81 Uo, 161.2 51, 8 Fisher, Mark: Kapitalista realizmus, 108. © 52. !821 Uo. 107-120. & 53, 531 Uo, 108-109, & 54, IS4l Fisher, Mark: Ghosts of My Life, 22. © 55, IS5] 4 fogalomhoz lasd: Andris Csaba: Elkételezett jatékok. Apertiira, 2019. tél. URL: hitp://uj.apertura hu/2019/tel/andras-elkotelezett-jatekok © 56. !§61 4 fogalomhoz lasd: Schrank, Brian: Avant-garde Videogames — Playing with Technoculture, Massachusetts, MIT Press, 2014. © 57. 1571 Utébbit Pélya Tamés Stuart Hall-i dekédoliselméletre tamaszkod6 teoretikus kerete alapjan igy is megfogalmazhatnank, hogy a The Longing az eleve ,ellenzéki” kédban inédott videojétékok tipusdba tartozik. (vb. Pélya: im, illetve lasd még O. Réti Zs6fia: A videdjaték mint ideolégiaszimulator: Detroit: Become Human. Apertira, 2021. tavasz. URL: https://www.apertura. hu/202 I /tavasz/o-reti-a-videojatek-mint- ideologiaszimulator-detroit-become-human/) © 58. [58] Meggyézédésem szerint nem az, de a két végpont Altal kijelalt skala jo keretet kinal a jaték stratégidjénak értelmezésehez. © 59. 1891 Bagi Zsolt: Az esztétikai hatalom elmélete — Kulturdlis felszabaditas egy ijbarokk korban. Budapest, Napvilag Kiad6, 2017. 94. @ 60. 91 vs, Bogost, Ian: Persuasive Games — The Expressive Power of Videogames. ‘Cambridge ~ London, The MIT Press, 2007. 9. © 61. 1611 Uo. 21.Exre a szvegre igy hivatkozhat: Andras Csaba: Tiirelemjaték, A The Longing és az id6. Apertira, 2021. tavasz. URL: https:!/www.apertura.hu/202 1/tavasz/andras-turelemjatek-a-the-longing-es-az-idoy hitps://doi.org/10.31176/apertura.2021.16.3.2