MUNKA, STRESSZ,

EGÉSZSÉG –ÉLETMÓD
Prof. Dr. Bárdos György
egyetemi tanár, az MTA Doktora
ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet

„TISZTA IDEG”
Konferencia a stressz hatásáról a biológiai és vállalati szervezetekben
Budapest, 2015. Október 21.
 AZ EMBER ÁLLANDÓ
KÖLCSÖNHATÁSBAN ÉL A
KÖRNYEZETÉVEL
 A KÖRNYEZET KOMPLEX
természeti
szociális

épített

technikai mentális

technológiai
 A HATÁSAI IS KOMPLEXEK
kényelem

szennyezés

politika

gazdasági gondok
zaj, fény

technikalizálódás
 A TESTI FUNKCIÓK
MAGUKON VISELIK A KÜLSŐ
VILÁG LENYOMATÁT;

EZT AZONBAN MÓDOSÍTHATJA

A MAGATARTÁS ÉS AZ
ÉLETMÓD
 AZ EGÉSZSÉG FOGALMA:

• Az egészség az ember testi, lelki és

szociális jól-létét jelenti, és nem csupán a
betegség vagy fogyatékosság hiányát.
(WHO, 1948)
• Az egészség nem csak cél, hanem egy
erőforrás, melyet a mindennapokban
használunk.
 AZ EGÉSZSÉG DIMENZIÓI
GENETIKAI BIOLÓGIAI
örökletes tényezők a szervezet jó működése

EMOCIONÁLIS PSZICHÉS
érzelmek EGÉSZSÉG tiszta gondolkodás,
felismerése, kifejezése harmonikus lelki
működés

SZOCIÁLIS KULTURÁLIS
jó kapcsolatrendszer hagyományok, nézetek
Az egészség eszerint a teljes jól-
létet jelent egyéni és környezeti
vonatkozásban egyaránt - azaz
homeosztázis, míg a betegség
eszerint a homeosztázis
megbomlása.
 EGÉSZSÉG-BETEGSÉG?
• Folyamatos átmenet az egészség és a betegség között:

Egészség  nem-egészség  eltérés  rendellenesség

 elváltozás  betegség  súlyos betegség 
terminális állapotok  halál;

Kritériumok:
- távolság az egészségtől
- megfordíthatóság
- helyreállíthatóság
 ENGEL BIO-PSZICHO-SZOCIÁLIS
MODELLJE
BIOLÓGIAI HATÁSOK
• genetikai diszpozíció
• agystruktúra PSZICHOLÓGIAI HATÁSOK
• transzmitter rendszerek • személyiség tényezők
• megküzdési stílus
• érzelmi állapotok

BETEGSÉG

SZOCIO-KULTURÁLIS HATÁSOK
• kulturális miliő
• családi háttér
• egészség-betegség felfogás
ENGEL BIO-PSZICHO-SZOCIÁLIS
MODELLJE
1. Az egészség, a nem-egészség, illetve a
betegség soktényezős állapotok, és
viszonylagosak
2. A szervezet működési zavarai teljesen,
vagy jobbára rejtve maradhatnak.
3. A betegségek, kóros állapotok, és ezek
következményei mindig rendelkeznek
szociális, pszichés, egyedfejlődési és
fiziológiai összetevőkkel
ENGEL BIO-PSZICHO-SZOCIÁLIS
MODELLJE

4. A betegség eltérő szinten történő

alkalmazkodás, vagy hibás szerveződés
talaján bekövetkező csőd.
5. A terápiának a hibás alkalmazkodás
(meg)javítását kell célul kitűznie.
STRESSZ!!!
 A STRESSZ FOGALMA:
Cannon-féle vészreakció (1922):
• a mellékvese velő adrenalin kiválasztása segíti a küzdési vagy
menekülési reakciókat.
Selye János stressz fogalma (1976):
• káros külső vagy belső ingerekkel szembeni reakció, a szervezet
védekező mechanizmusai beindulnak;
• stresszorok hatására a hipotalamo-hipofizeális rendszer
aktiválódik, az ACTH és ennek eredményeként a
glukokortikoidok (szteroidok) termelődése fokozódik a
mellékvese kéregben.
Probléma a modern életforma:
a „régi” ideg- és hormonrendszer az evolúció során másra alakult ki
– a stressz rendszer a ‚normálisnál’ sokkal többször aktiválódik!
 AZ ÁLTALÁNOS ADAPTÁCIÓS
SZINDRÓMA (Selye)

• alarm reakció a homeosztázis védelmére

• ellenállás kialakulása a fokozott, erős
védekezésre
• kimerülés, a szervezet legyengülése
A FIZIOLÓGIAI STRESSZREAKCIÓ

• A fenyegetés észlelésekor testünk

automatikusan felkészül a veszedelemre.
• Ezt a reakciót üss vagy fuss („harcolj
vagy menekülj”) válasznak nevezzük.
• De: ha nincs mód ezekre, teljes
passzivitás, (kuss = ‚játszunk halottat’
reakció)
VÉSZREAKCIÓ
'JÁTSZUNK HALOTTAT' REAKCIÓ
JELLEMZŐ TESTI VÁLTOZÁSOK:
• A máj többletcukrot bocsát a szervezet
rendelkezésére;
• Hormonok serkentik az aminosavak cukorrá
alakulását, és a sejtek átállását zsírsav felhasználásra;
• Gyorsul az anyagcsere;
• Nő a szívritmus, vérnyomás, légzésszám, izomfeszülés;
• Az emésztés, nyálelválasztás csökken;
• Az endorfinok termelése fokozódik;
• A lépből több vörösvértest jut a vérbe: oxigénszállítás;
• A csontvelő több fehérvérsejtet termel.
 Akut
STRESSZ

Hipofízis-mellékvese rendszer Vegetatív idegrendszer

AGY
CRF
CRF

Hipofízis Szimpatikus
elülső lebeny idegrendszer
ACTH

Mellékvese Mellékvese
kéreg velő

Glüko- Noradrenalin
kortikoidok Adrenalin
STRESSZ TENGELY
 KRÓNIKUS STRESSZ
• Ha sem menekülés, sem harc nem
lehetséges, és a stresszhatás fennáll.
• Emberben főképp pszicho-szociális, illetve
emocionális jellegű, és nagyon általános.
• A megküzdési stratégiák döntő
fontosságúak.
• Rendkívül nagy terhelést jelent a
szervezetnek.
 KRÓNIKUS STRESSZ 
ALLOSZTATIKUS TERHELÉS
• Magas vércukor szint;
• Emelkedett vérnyomás +magas koleszterin 
érelmeszesedés;
• Immunrendszer működése gyengül vagy
inadekváttá válik;
• Csontritkulás;
• Idegrendszer: működése károsodik. Főleg a
glükokortikoid receptorokban gazdag
területeken (pl. hippokampusz) sejtzsugorodás,
elhalás következhet be  tanulási és térbeli
tájékozódási zavarok.
 STRESSZ ÉS EGÉSZSÉG
• A krónikus stressz az egyik legjelentősebb
környezeti ártalom, igen magas egészségügyi
kockázatot jelent.
• A munkahelyi vezetői tevékenység magas
emocionális terheléssel jár, és fokozott
kockázatot jelent.
Mit tehetünk???
 MUNKASTRESSZ
• A munkahelyen, vagy munkával összefüggő
tevékenység következtében a szervezet
működését károsan befolyásoló hatások.
• Jellemzői:
– nincs kontrollérzet;
– nem „hagyható” a munkahelyen;
– romlik a teljesítmény;
– erős szorongással jár;
– könnyen kiégéshez vezethet.
MUNKASTRESSZ: TÖBB TÉNYEZŐ
• dominancia viszonyok,
• terhelés,
• elvárások és teljesítménykényszer,
• felelősség,
• versenyhelyzet, előmeneteli kihívások,
• egyéni ambíciók,
• félelem, szorongás,
• erős emóciók
• stb.
MUNKASTRESSZ: TÖBB TÉNYEZŐ
Különösen élesek ezek olyan foglalkozások
esetében, amelyek
• veszélyesek,
• feszültséggel járnak,
• gyors döntéseket igényelnek,
• egyéni cselekvésre épülnek,
• kihívást jelentenek,
• állandó készenlétet igényelnek.
EMOCIÓK A ZSIGEREKBŐL…
• Minden emocionális változáshoz zsigeri
változások is társulnak;
• Minden alapemocióhoz jellegzetes zsigeri
mintázat tartozik;
• A zsigeri változások akkor is megvannak,
ha a többi komponenst leállítjuk vagy
gátoljuk;
• Többszörös gátlás felerősíti a zsigeri
reakciókat (emoció transzfer).
Egészség és életmód
 EGÉSZSÉGVÉDELEM
• az egészség védelme és megőrzése társadalmi
feladat;
• szükséges hozzá megfelelő intézményrendszer,
pénz, közakarat;
De
• sok tekintetben az egyén felelőssége is;
• a közvetítő tényező az életmód.
 AZ ÉLETMÓD
Tulajdonképpen a rendszeres magatartás, az egyéni
életvitel megjelenési formája a mindennapi
életünkben.
• Elemei:
– a mikrokörnyezet felépítése és fenntartása,
– a munka-szervezés,
– a pihenés,
– a szociális kapcsolatok és a családi élet,
– a higiénia és testápolás,
– a táplálkozás,
– a mozgási aktivitás,
– a szellemi és fizikai rekreáció,
– stb...
AZ ÉLETMÓD VEZÉRELVEI
• Az előbbiek értelmében a cél és egyben a
kritérium a homeosztázis fenntartása, azaz
az egészség megőrzése;
• Az életmód minden elemére vonatkozik,
helyes „részéletmód” nincs!
• Függ az egyén és a környezete kölcsön-
hatásaitól;
• Mindig egyénre kell szabni, és rugalmasan
kell alakítani.
 ÉLETMÓD ÉS EGÉSZSÉG
• A kockázati tényezők (rizikó faktorok) az
életmód olyan elemei, amelyek jelenléte
megnöveli a betegség kialakulásának
valószínűségét.
• A tényezők nem egyforma erősségűek, és
hatásuk nem összeadódik, hanem erősítik
egymást.
 ÉLETMÓD ÉS EGÉSZSÉG
Néhány fontosabb kockázati tényező:
• magas vérnyomás,
• kövérség,
• magas koleszterin szint,
• zsírdús táplálkozás,
• dohányzás,
• rendszeres alkoholfogyasztás,
• mozgás-szegény életmód,
• A-típusú viselkedés, hosztilitás,
• egészség-magatartás.
 ÉLETMÓD ÉS EGÉSZSÉG
Kockázati tényezők  életmód elemek
• kövérség, magas koleszterin szint, zsírdús
étkezés  táplálkozás;
• dohányzás, alkoholfogyasztás  egészség-
magatartás;
• mozgásszegény életmód  mozgási
aktivitás;
• A-típusú viselkedés, hosztilitás  szociális
kapcsolatok, munkaszervezés;
 ÉLETMÓD TÉNYEZŐK:
PIHENÉS, RELAXÁCIÓ
• Rendszeres kikapcsolódás;
• Feszültség oldása, relaxáció;
• Figyelem elterelése;
• Elegendő mennyiségű alvás;
• Környezetváltoztatás;
• Alternatív öltözködés;
• Rendszeres szociális kapcsolatok.
 ÉLETMÓD TÉNYEZŐK:
MOZGÁS ÉS AKTIVITÁS
• Az inak, izmok meglazulnak, elgyengülnek,
a csontok anyaga lebomlik, ha nem
mozgunk;
• A mozgás a test minden részének
mozgatását jelenti, de nem kell erőlködni.
• Betartandó a fokozatosság elve (időben,
kiterjedésben, erőkifejtésben).
• A mozgás legyen minél változatosabb.
 ÉLETMÓD TÉNYEZŐK:
MOZGÁS ÉS AKTIVITÁS
• Fontos a rendszeresség.
• Az időtartamot és intenzitást a cél szabja meg:
– érrendszeri tréning (erősebb, periodikus terhelés)
– fogyasztó tréning (tartósabb, mérsékelt intenzitás)
– izomfejlesztő (erősítő) tréning (ritmikus,
kiegyensúlyozott terhelés)
– mozgásfejlesztő tréning (nyújtás, feszítés, laza
mozgás)
 ÉLETMÓD TÉNYEZŐK:
SZELLEMI REKREÁCIÓ
• a stressz és az érzelmi feszültség oldása;
• lehet lazító, és lehet izgalmas is;
• a lényeg az alternatív mentális működésmód;
• teljes odafordulást igényel;
• nagyon kultúra- és személyiségfüggő;
• lehet alakítani, tanulni, fejleszteni is;
• olvasás, zene, színház, mozi, kreatív
tevékenységek, stb.
 ÉLETMÓD TÉNYEZŐK:
EGÉSZSÉG-MAGATARTÁS
• rendszeres önvizsgálat, belső figyelem;
• szűrővizsgálatok, ellenőrzés;
• környezet egészséges kialakítása (építési
anyagok, szellőzés, páratartalom,
hőmérséklet, takarítási módszerek)
• megelőzés (pl. oltások, higiéniás szabályok)
• önművelés, tájékozódás
 ÖSSZEFOGLALVA:
1. egyéni szint
• Az életmód kialakítása az egyénen is múlik;
• Megéri belefektetni, sokféle és távlatos
haszon;
• Komplex életviteli gondolkodást igényel;
• Fontos a mikro-szociális környezet
harmóniája;
• Végső cél: egészségvédelem!
 ÖSSZEFOGLALVA:
2. testületi szint
• Az egészség a munkáltató érdeke is!!!
• A „szolgálat” jellegénél fogva az
egészségvédelem a testületek feladata is!
• Szükséges a rendszeres ellenőrzés, illetve az
ezt követő tanácsadás.
• A testület közösségként is viselkedik, ez
sokat segíthet.
 JÓ
EGÉSZSÉGET!!!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!