1. (2.

) A kö zponti idegrendszer
legfontosabb vá ltozá sai az idő sö dés
folyamá n
„Demenciával élő betegek ellátása”

A képzés azonosítója KTK 2000967/2023/23/14882599

SZOCIÁLIS HÁLÓ EGYESÜLET

Összeállította: Kovácsné Kelemen Judit
• A központi idegrendszer legfontosabb változásai az idősödés folyamán
• Források: Fodor: MEGTERMÉKENYÍTÉS -
• Boros Barnabás: Gerincvelő makroszkópiája, gerincvelői szegmentumok, dermatómák
• Microsoft Word - 4.8.1-3 A szabályozás

Szemlézte: Dr. Kazal Anita

Vicente, Raul, et al. Enhanced Interplay of
Neuronal Coherence and Coupling in the Dying
Human Brain. Frontiers in Aging Neuroscience
(2022):80.
Fodor: AZ AGYALAPI MIRIGY - Hypophyzis

Az idős emberek megbetegedéseinek és gyógyításának

sajátosságai - Szenior akadémia. Dr. Gadó Klára SE, Geriátriai
Kl. 2021. 04. 12.
A GONDOLKODÓ AGYUNK - A SZŰ RKE Á LLOMÁ NY - MIKROSZKÓ P ALATT
Szenzoros homunculus – leképződés, érző
A kognitív funkció k romlá sával kü zdő k
- a demenciával kü zdő k -
a vilá gbó l érkező ingereket tévesen fogjá k fel
és a
TÉ VES FELFOGÁ SRA
TÉ VES VÁ LASZ ADÁ S LEHETSÉ GES
• A kognitív pszichológia a megismerési funkciókat nem egymástól
elszigetelten, hanem a tevékenység, a cselekvés által szervezett
kölcsönhatásukban értelmezi.
• A belső „kognitív térkép” egy alkotási folyamat eredménye, tehát nem
másolat, nem tükörkép.
• Univerzális, kulturális és egyéni leképezési módok, „térképészeti jelek”
vannak.

• A kognitív pszichológia több mint az emberi megismerés tudománya,

• mert minden pszichikus történésben a „kognitív térképet” meghatározónak
tekinti.
• Az ember nem a való világhoz, hanem a megalkotott belső képhez igazodik,
amikor a viselkedését irányítja.
A figyelemrő l
• Fiziológiai alapok az éberség (általános aktivitás)
• Specifikus információ,
• aspecifikus retikuláris aktiválációs szisztéma (ARAS) - a kéreg alatti
struktúrák alvás/ébrenlét ciklus szabályozása

• Optimális arousal szint - AZ IDEGI HORMONÁLIS SZINT - a szervezet

általános izgalmi (éberségi ) szintje

• A figyelem szerepe a további feldolgozásban,

• az információ tárolásában!

• Szenzoros tár figyelem rövid memória

Jó ha tudod!!!!
A séma tehát döntő jelentőségű fogalom,
az érzéki (perceptuális) megismerésben is.

A sémáknak: perceptuális, (érzéki)

konceptuális (operatív),
aspektusuk is van.

A megismerési tevékenység fejlődése során

jönnek létre és változnak. A séma tehát
egyszerre a cselekvés mintája és minta a
cselekvéshez.
• AZ IDŐSEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, BIOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK ÉS A PREVENCIÓ SZEREPE A
MORTALITÁSI ÉS MORBIDITÁSI ADATOK TÜKRÉBEN (KARAMÁNNÉ DR. PAKAI
ANNAMÁRIA)
• A kor előre haladtával - valamennyi embert, szervet, szövetet, molekulákat, sejteket
érintő – normál biológiai változások elkerülhetetlenek, visszafordíthatatlanok.
• A szervek és szervrendszerek teljesítményében bekövetkező fokozatos csökkenést
azonban önmagában nem tekintik betegségnek.
• Az öregedés üteme befolyásolható, ami egyéni eltérést mutatnak, és különböző
tényezők befolyásolnak, mint pl.: genetika, környezeti tényezők, különböző
megbetegedések, az egészségügyi ellátás színvonala és az egyéni életmódja.
• A normál öregedés egyetemes, fokozatos és jellemző a szinkronitás (a sejtek egyforma
mértékű öregedése).
• AZ IDŐSEK MENTÁLIS ÁLLAPOTA (CSÓKÁSI KRISZTINA)
• Az időskor számos látványos és kevésbé látványos fizikai, pszichés és szociális változással jár együtt. Az
idősek pszichés állapotát illetően a legtöbb embernek
• – talán a testi funkciók hanyatlásával való párhuzamba állítás alapján
• - a magányosság, a kiszolgáltatottság, a veszteségek miatti kesergés vagy a
• - memóriaproblémák jutnak eszébe.
• Az analógia ugyan jogos, hiszen a szomatikus és a pszichés egészségi állapot szorosan összefügg
egymással, sőt, idős korban talán még erősebben meghatározzák egymást, mint a fiatalok vagy a
középkorúak esetében.
• Azonban ahogyan a testi működések vonatkozásában, úgy a pszichés funkcionálás kapcsán sem
törvényszerű a leromlás és a különböző funkciózavarok vagy betegségek kialakulása.
• Az idősödés ugyanakkor tagadhatatlanul kihívás elé állítja az egyéneket.
• Az ezzel való megküzdés azonban többféle végeredménnyel járhat, így az időskor
• – a megelőző életszakaszokhoz hasonlóan
• – egy dinamikus állapotnak tekinthető, mely többféle irányt vehet.
Változások idős korban I.
nem demencia
•
Mentális változások:
• figyelem vigilitása - éberség – kissé csökken, de megmarad,
• szelektív figyelem romlik
• felszínes kommunikáció általában nem érintett,
• beszéd folyamatossága akadozhat
• intellektuális teljesítmény csökken, illetve lassul
• rövidtávú memória romlik, de a hosszú távú megmarad
• komplex KIR-i funkciók romlanak
• alvás ideje, REM csökken
• autonóm – vegetatív - IR labilisabbá válik
• érzékszervek funkciója romlik
Változások idős korban II.
nem demencia

• Pszichológiai:
• nemzedékváltás, családi szerepek átrendeződése
• autonómia csökkenése (szomatikus és financiális értelemben is)
• öregedés jeleinek megélés, félelem a haláltól
• ismerősök, családtagok halálának feldolgozása
hasznosság érzésének csökkenése
• izoláció hatásai
• dogmatikussá váló gondolkodás,
• dinamizmus csökkenése
Változások idős korban III.
nem demencia

• „Larvalt tünetek”
•
Gyógyszeres kezelésbe lassabb felszívódás/elimináció mellékhatásokkal
szembeni érzékenység
• túlzott terápiás hatás megjelenése
• Polypragmasia - többes alkalmazás - megelőzése

• rosszabb compliance – megfelelőség - kontrolálandó gyógyszerszedés

Javaslatok a természetes öregedési folyamattal
Együtt járó memóriaváltozások hatásainak kivédésére: (1)
• Építsen be minél több rutint a mindennapokba.
• Rögzítse naptárban a fontos információkat, eseményeket, feladatokat.
• Mindennek legyen meg a helye:
például mindig ugyanarra a helyre tegye a kulcsait az ajtó mellett.
• Ismételje meg az információkat:
például ismételje meg többször azon emberek nevét, akikkel találkozott.
• Ismételje el az abc-t fejben, akár naponta többször – kezdőbetűt megjegyezve.
• Ez segíti a megfelelő szavak gyors felidézését.
• Halottak napja - beugró virág a hortenzia –
• kimaradó a krizántén – beugró a kripta… krizántén…
 Javaslatok a természetes ö regedési folyamattal
együ tt járó memó riaváltozások hatásainak kivédésére: (2.)

• A könnyebb megjegyezhetőség és a felidézhetőség érdekében az új

információkat társítsa már ismert dolgokhoz.
• Használja érzékszerveit,
erős vizuális képességek esetén éljen kép társításssal.
• Segítsen másoknak a tanulásban, vagy meséljen történeteket.
• Elengedhetetlen a nyugodt éjszakai alvás.
• Ragadjon meg minden alkalmat, amely segítheti megőrizni szellemi
frissességét és erősítheti memorizáló képességeit.
• Kiemelten fontos felismerni azt az állapotot, amikor mindenképpen
orvoshoz kell fordulni - rokon, barát felkérése, hogy figyelmeztesse erre…
• A demencia - vagyis a szellemi leépülés –
A gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása,
ami korlátozza a társas életet és a teljesítőképességet.

A demencia progresszív betegség. Ez azt jelenti, hogy a tünetek fokozatosan

súlyosbodnak annak következtében, hogy egyre több agysejtet érint a
károsodás, illetve egyre több agysejt pusztul el.

a tévhittel ellentétben nem egy konkrét betegség,

• hanem egy gyűjtőfogalom,
• amely olyan tüneteket foglal magába, melyek hátterében különböző
betegségek állhatnak.
• A demencia a kognitív teljesítmény csökkenését jelenti.
• Sokféle tünet előfordulhat, elsősorban memóriazavar, viselkedés
változás, tájékozódási problémák, az önellátás képességének csökkenése,
ill. egyéb kognitív funkció változás észlelhető.
• A kognitív hanyatlás objektív kimutatására, mérésére különböző
pszichometriai teszteket (MMS, AKV, óra rajzolási teszt stb.) használunk,
• Melyeket mindig neuropszichológus értékel - demencia gondozó is
felmérheti, elővéleményezheti
• Ezek segítségével nemcsak a demencia ténye és annak mértéke
objektivizálható, hanem a típusa is nagy valószínűséggel megállapítható.
Személyiség – ki is a beteg? Ki a demens?
• Az Alzheimer-kórt és a demencia egyéb formáit gyakran kísérik olyan
kihívást jelentő viselkedésbeli változások, melyek kezelésére nem
mindig vagyunk felkészülve.
• Úgy tűnhet, a demencia néha sokkal erőteljesebben előhozza a beteg
alapvető személyiségét, máskor pedig a személyiség teljesen
megváltozhat a betegség előrehaladtával.
 Személyiség – ki is a beteg? Ki a demens?
személyiségtipológia René Le Senne
(1882. július 8. – 1954. október 1.)
francia idealista filozófus és pszichológus
 Személyiség – ki is a beteg? Ki a demens?
A személyiség és
meghatározottsága
Személyiség:
a személy viszonylag stabil
tulajdonságainak összessége,
amelynek együttese csak az adott
egyénre jellemző.

Ez a tulajdonsághalmaz és
szerkezet különbözteti meg az
egyes embereket.

A személyiséghez a
személyiségjegyeken túl a
jellemző magatartási sajátosságok
is hozzátartoznak.

A személyiség
meghatározottsága:
Örökletes
Környezet hatása
Szituáció hatása
A DEMENCIA MIND A DEMENS ELLÁTÁ S
EZT fejére á llíthatja!!! EGY KÜ LÖ NÖ S
MUTATVÁ NY
 PsyBlog. --- feltevések…

• Egy tanulmány szerint az, hogy serdülőkorban nyugodtnak és érettnek érezzük magunkat, évtizedekkel
később jelentősen alacsonyabb demenciakockázattal jár
• Ugyanakkor, ha sokat idegeskedünk, a későbbi életkorunkban nagyobb eséllyel alakulhat ki demencia.
• Mindezt neuroticizmusnak nevezik, amely egy olyan személyiségvonás, amelynek tünetei a gyakori
szorongás, szomorúság és ingerültség.
• A neurotikus emberek több szociális szorongást tapasztalnak,
mivel a társas helyzetek amúgy is stresszesek lehetnek, és egy neurotikus elme hajlamos a
negatívumokra összpontosítani.
• A demencia fokozott kockázatával összefüggésbe hozott másik személyiségjegy a lelkiismeretesség
hiánya.
• A tanulmány szerint azok az emberek, akikből hiányzik a lelkiismeretesség,
• általában kevésbé hatékonyak és fegyelmezettebbek
• – emellett még hajlamosak arra is, hogy ne törekedjenek jó teljesítményre.
 Az agyi érkatasztró fa
• Az agyat és az agytörzset a belső fejverőerek (arteria
carotis interna) és a gerinc menti verőerek (arteria
vertebralis) látják el artériás vérrel.
• A nagy artériás törzsek a koponyába belépés után az
agyalapon összekötő ágak közvetítésével
egy artériás anasztomózisgyűrűt alakítanak ki –
• Willis-féle circulus arteriosus.
• Ebből erednek a különböző területeket ellátó
nagyobb ágak. Az agykérget ellátó nagyobb artériák
között még vannak összeköttetések, de az agy
állományába belépő ágak már végartériák.
• Az agy vénás vérét a belső és felszíni vénák és a
vénás öblök (sinus durae matris) gyűjtik össze.
Ezekből a vér a belső nyaki visszereken vezetődik el.
Stroke
Stroke-ról akkor beszélünk, ha az agy valamely részének vérellátásában súlyos zavar támad, mely az illető
agyterület károsodásához, és következményesen a test távolabbi részén kialakuló funkció zavarokhoz vezet
.
 Ezek a tü netek lehetnek mú ló jellegű ek vagy maradandó ak, és együ tt vagy kü lö n-kü lö n is elő fordulhatnak.

• Az akut agyi érkatasztrófa legtöbbször a reggeli-délelőtti órákban alakul ki,

életveszélyes állapot – kezdetétől 6 órán belül oldandó a trombózis
Az esetek többségében a következő fenyegető tünetei és előjelei lehetnek:
• átmeneti látásvesztés az egyik szemen,
• kettős látás, látótérkiesés,
• beszédmegértési zavarok,
• szóformálási nehézségek (afázia),
• zavartság, szédülés, fejfájás,
• hirtelen fellépő eszméletvesztés
• Végtag zsibbadás, erőnlét vesztés, funkció zavar- toalettppír használat - ,
bénultság, bénulás
Még mi jö het… az eü dolgozó t is elérheti---
A szerotoninfunkció "kiváló jelzése annak, hogy mennyire előrehaladott a Parkinson-kór" – hangoztatta Heather Wilson,
a King's College Pszichiátriai, Pszichológiai és Idegtudományi Intézetének munkatársa.
A szerotoninrendszerről alkotott kép ezért "értékes eszköz arra, hogy felismerjék a magas kockázatú egyéneket" és
végigkövessék betegségük előrehaladását.
• PARKINSON – KÓR
• A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával.
• A tünetek hátterében dopamin-hiány, ill. ennek következtében kialakuló,
• az extrapiramidális rendszer dopamin ingerületátvivő anyaggal működőn–
dopaminerg - neuronjainak pusztulása áll.
• A folyamat kiinduló oka legtöbbször ismeretlen.
• Valószín leg több tényező együttesen felelős a károsodásért,
• genetikai okok, környezeti ártalmak, sőt vírusok is szerepet játszhatnak
benne.
• Néhány esetben ismert ok vezet a betegség kialakulásához.
• Egyes gyógyszerek, mérgek, kábítószerek is elő idézhetik a folyamatot.
• A Parkinson-kór gyógyíthatatlan betegség,
• kezelésének célja a tünetek kontrollálása, a betegség
előrehaladásának lassítása,
• ezáltal a beteg önellátó képességének fenntartása, és megfelelő
életminőség biztosítása
• A kezelés gyógyszeres, DOPAMIN PÓTLÁS
csökkent dopamin pótlására szolgálnak, helyettesítik, illetve utánozzák
ennek hatását
• vagy gátolják a dopamin lebontását.
• KEZELÉS MÉG - fizikoterápiás és sebészeti módszerekkel történhet.
 A Parkinson-kó r MŰ TÉ TI MEGOLDÁ SA
• Szintet ugrott az agyi pacemaker terápia a Szegedi Idegsebészeti
Klinikán, egy a világon ötödikként, a régióban pedig elsőként elvégzett
műtétnek köszönhetően. Az új fejlesztés technológiai részleteit az
alábbiakban összegzi a műtétet végző idegsebész.
• Újdonság a Percept PC és az új műtéti technika
• A neuromodulációs implantátumot egy idős, előrehaladott állapotú
Parkinson-kóros beteg agyába ültették be. A műtétet végző dr. Kis Dávid
idegsebész a több innovatív technikai megoldást tartalmazó fejlesztést
több szempontból is jelentős áttörésnek tartja.
• Nem maga a műtéti eljárás jelenti az újdonságot, mivel a Parkinson-kór
kezelésének egyik legkorszerűbb módja eddig is a mély agyi stimuláció
volt, amit Magyarországon közel húsz éve alkalmaznak.
CSAK ÍGY TOVÁ BB…
RÉ SZT KELL VENNI A KEZELÉ SBEN…