Miskolci Egyetem

Gépészmérnöki és Informatikai Kar

Elektrotechnikai és Elektronikai Intézet

Villamosmérnöki szak
Ipari Automatizálás és Kommunikáció szakirány

Szigetüzemű napelemes rendszer városi hálózatba

integrálhatóságának vizsgálata

Szakdolgozat

Juhász Dániel Máté

Z6NJ6P
2018
 TARTALOM
1.BEVEZETÉS ...................................................................................................................... 1

2.A NAPSUGÁRZÁS ........................................................................................................... 2

2.1.A napsugárzás jellemzői ........................................................................................... 3

2.2.Magyarország napsugárzási adatai ........................................................................... 5

3.SOLAR DECATHLON ...................................................................................................... 6

3.1.A vonatkozó szabályok: ............................................................................................ 7

3.2.Telepítési és megvalósítási követelmények .............................................................. 9

4.NAPELEMES RENDSZEREK ........................................................................................ 12

4.1.Sziget üzemű napelemes rendszer tervezése .......................................................... 13

4.1.1.Napelemek ........................................................................................................... 13

4.1.2.Napelem paramétereinek hőmérsékletfüggése .................................................... 16

4.1.3.A napelem teljesítménye és hatásfoka ................................................................. 18

4.2.Akkumulátor és inverter ......................................................................................... 22

4.3.Töltésvezérlő és szolár kábelek .............................................................................. 25

5.SZIGET ÜZEMŰ RENDSZER TERVEZÉSE ................................................................ 28

5.1.A fogyasztás és az inverter meghatározása ............................................................ 28

5.2.Akkumulátorok és napelemek méretezése.............................................................. 30

5.3.Töltésszabályozó és szolár kábelek méretezése ..................................................... 34

6.HÁLÓZATRA TÁPLÁLÓ RENDSZER VIZSGÁLATA ............................................... 37

7.MÉRÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK: .................................................................................... 40

7.1.Mesterséges fényviszonyok .................................................................................... 40

7.2.Hőmérséklet vizsgálat ............................................................................................. 42

7.3.A rendszer hatásfoka............................................................................................... 44

7.4.Akkumulátor ciklusidő mérése ............................................................................... 47

8.ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 50
9.KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS .......................................................................................... 51

10.SUMMARY .................................................................................................................... 52

11.IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................. 53

12.ÁBRAJEGYZÉK ............................................................................................................ 55

13.MELLÉKLET ................................................................................................................. 56
JELÖLŐJEGYZÉK
I Napelem kivezetési árama
A Keresztmetszet
C1 Korrekció nélküli kapacitás
CA Akkumulátor kapacitás
ƍ Fajlagos ellenállás
EA Akkumulátorban tárolt energia
Eint Megvilágítási intenzitás
ESTC Standard mérési intenzitás
ID Dióda árama
If Fotonok által generált áram
Imax Maximális áramerősség
Imp Áramerősség Pmax-ban
In Névleges áramerősség
Inapi Napi összes áramfogyasztás
Ioc Áramerősség nyitott áramkör esetén
Ir Rövidzárási áram
IR R ellenálláson keresztül folyó áram
Irrc Töltő áram
Is Sötét áram
Isc Rövidzárási áram
ISCN Standard mérési áramerősség
KISC Rövidzárási áram hőmérsékleti együtthatója
KUOC Üresjárati feszültség hőmérsékleti együtthatója
l Szolár kábel hossza
npmax Napelemes párhuzamos kötés maximális száma
nsmax Napelemes soros string maximális száma
Nsz Napelemek száma
P Fogyasztói teljesítmény
PACö AC oldali összes teljesítmény
PDCö DC oldali összes teljesítmény
PM Napelemes rendszer teljesítménye
 Pm Maximális teljesítmény
Pn Napelem névleges teljesítménye
Pnapi Napi teljesítmény
PNmax Napelem modulok maximális teljesítménye
Pössz Összes teljesítmény
R Ellenállás, terhelés
Rs Terhelési veszteség
Rsh Felületi veszteség
T Hőmérséklet
tah Áthidalási idő
TK Környezeti hőmérséklet
TN Napelem névleges hőmérséklete
TÜ Üresjárási hőmérséklet
U0 Kezdeti feszültség
UA Akkumulátor feszültség
UD Diódán eső feszültsége
UDC DC oldali feszültség
Umax Maximális feszültség
Ump Feszültség nyitott áramkör esetén
Un Névleges feszültség
Uoc Feszültség nyitott áramkör esetén
UR R ellenállásra eső feszültség
UT Hőmérséklettől függő feszültség
UÜ Üresjárási feszültség
ε Maximális feszültségesés
φ Kitöltési tényező

𝞰 Hatásfok
 1. BEVEZETÉS

A geotermikus energián kívül minden esetben, amikor megújuló energiaforrásokra

gondolunk, gyakorlatilag a napenergiáról beszélünk. A megújuló energiaforrások
hasznosítása a lehetőségek és az alkalmazott technológiák tekintetében nagyon eltérők
lehetnek. A napenergia áram termelésére szolgáló napelemes technológiák már régóta
ismertek és alkalmazottak. A Solar Decathlon Europe (SDE) különleges nemzetközi verseny
keretében biztosít lehetőséget egyetemi hallgatók számára képességeik összemérésében. A
Solar Decathlon elnevezést kapó verseny keretein belül a nevezett hallgatókból álló csapatok
energia hatékony házakat terveznek, építenek és működtetnek. A házak felépítésére egy
bemutató kiállításon, 2019 nyarán, Szentendrén fog sor kerülni. A versenyen induló csapatok
közül az egyik a Miskolci Egyetem csapata.
Dolgozatom témájának választásakor fontosnak tartottam, hogy korszerű kialakítású
technológiai rendszerekkel foglalkozzak. Választásom a napelemes rendszerekre esett.
Pontos képet szerettem volna kapni a jelenlegi technológiával kialakított rendszerekről és a
rendszerekben használt eszközök működéséről, ezért úgy döntöttem, hogy a nemzetközi
szabványok megismerésével és Solar Decathlon által kiadott szabályrendszerben foglalt
törvények és korlátozások alapján, egy sziget üzemű napelemes rendszer megvalósítása a
célom, a költség és a korlátozó adatok figyelembevételével. Az irodalomkutatás alapján
megismertem a szigetüzemű rendszerben részt vállaló napelemek, akkumulátorok,
töltésvezérlők, szolár kábelek és inverterek számítási összefüggéseit. Majd ezt kihasználva
a katalógusadatok alapján és a számítási metódusok segítségével végeztem el a napelemes
rendszer tervezési folyamatát. Végül a csapat igényeinek megfelelően a verseny alatt
használt rendszer hálózatra táplálóvá alakítására kerestem meg a megkövetelt intézkedéseket
és a lehetséges költségcsökkentő lépéseket.
A számítási eredmények alátámasztására méréseket végeztem el egy napelemekre
vonatkoztatott mintarendszer segítségével, amely során fény intenzitás mérést és
hőmérséklet vizsgálatot készítettem, majd egy általam választott inverterrel és
akkumulátorral, hatásfok és töltés-kisütés ciklusidő mérést végeztem. A dolgozatom
eredményeként elkészítettem a jelenleg hatályban lévő magyar és európai uniós
szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő sziget üzemű napelemes rendszer tervezését,
majd vizsgáltam a rendszer hálózatra táplálóvá történő átalakítását.

1
 2. A NAPSUGÁRZÁS

A Nap egy plazmaállapotú sugárzó gömb, amely a Naprendszer legnagyobb tagja és

egyben a központi csillaga. A Földön az életnek a létrejöttét a Nap energiájának
köszönhetjük. Eltekintve a bolygórendszerünkben elfoglalt központi helyétől, nincs
különösebb ismertetője, amely megkülönböztetné a sok milliárdnyi hasonló csillagtól. A
Nap, óriási tömegének köszönhetően képes együtt tartani a Naprendszer bolygóit és
irányítani valamennyi bolygónak a mozgását, beleértve a Földét is. Az általa kibocsátott
elektromágneses sugárzás az egyetlen jelentős energiaforrásnak tekinthető a Földön, ugyanis
minden, ami mozog, működik és él, ennek az energiának köszönheti létrejöttét. A Napból
kisugárzott energia elsősorban infravörös és ultraibolyán túli sugárzás formájában hagyja el
a csillagot. Ennek az energiának a teljes mennyiségét a Nap sugárzási teljesítményének
nevezzük. A kisugárzott elektromágneses sugárzás intenzitása a Nap felszínén 6000 ˚C
hőmérsékletet eredményez, valamint a sugárzó teljesítménye 4·1023 kW értékű lesz, de
ennek csak a tízmilliárdod része éri el a Földet. Az ideálisan beeső teljesítmény értéke
wattban kifejezve, még így is 1353 W nagyságú. Ezt a mennyiséget nevezi a tudomány
napállandónak. Ez az energiamennyiség, még ott is ahol kevés a napsütés, többszörösen
biztosítja a Földön élő emberiség egyre növekvő energiaszükségletét. Sokáig azonban döntő
többségben, az évmilliók során keletkezett fosszilis energiahordozók felhasználásával
elégítették ki ezt az igényt, és ezzel arányos mértékben növekedett a környezetterhelés
mértéke is. A megújuló energiaforrások kihasználása hatalmas lépés nemzetközi szinten az
éghajlatváltozás elleni harcban, ugyanis a fosszilis energiahordozóknak a villamos árammá
való átalakítása, valamint a közlekedés során kibocsátott légkörbe kerülő üvegházhatású
káros anyagok rendkívül környezetterhelők. A környezetre gyakorolt hatásaik és a véges
készletek miatt az emberek új irányelvek és technikák fejlesztésével próbálják egyre
magasabban és széleskörűbben kihasználhatóvá tenni a megújuló energiaforrásokat,
beleértve ebbe a napenergiát is. Az ezt felhasználó technológiák lehetőséget biztosítanak
arra, hogy az emberek önmaguknak termelhessék meg a felhasználásra szánt villamos
energiát, kisebb függetlenséget biztosítva ezzel a közüzemi díjaktól. Bár évről évre egyre
látványosabb a fejlődés a megújuló energiaforrások kihasználásában, még mindig nagyon
nagy kiaknázatlan potenciál van bennük.

2
2.1. A napsugárzás jellemzői

A Földön a legfontosabb energiaforrás a Nap. A napsugárzás által történik a földfelszín

és a levegő felmelegedése, létrehozva ezáltal egy +17 °C-os középhőmérsékletet a Földön.
A Föld légkörének külső határára érkező napsugárzás egy része elvész, ezért a földfelszínt a
teljes elektromágneses sugárzás töredéke éri el. Az 1. ábra a napsugárzás megoszlását és
elnyelődését mutatja be különböző légköri hatások következtében.

1. ábra: A napsugárzás megoszlása és elnyelődése [1]

Az évi globális mérleg szerint a sugárzás több mint 20%-át a légköri gázok és idegen
anyagok elnyelik és hővé alakítják, továbbá a teljes érték negyede visszaverődés és szórt
sugárzás formájában visszasugárzódik a világűr felé. A direkt és diffúz sugárzás mennyiségi
arányát a 2. ábra szemlélteti. Ez a földfelszínre érkező napsugárzás kiszámítható gyengülését
okozza.

2. ábra: közvetlen (direkt) és szórt (diffúz) sugárzás [1]

3
 Ez alapján a földfelszínt elérő sugárzási formák:
• közvetlen (direkt) rövidhullámú sugárzás
• szórt (diffúz) sugárzás
• földfelszíni visszavert sugárzás

A Föld légkörén áthatoló sugárzás egy része elvész, így a napsütéses időben a tökéletes
𝑊 𝑊
1300 értékhez képest átlagosan csak 1000 energia lesz hasznosítható. [2] Ennél
𝑚2 𝑚2

jelentősebb az időjárás szeszélyeitől függő felhőzet és a köd gyengítő hatása. Felhőtlen

égbolt esetén a napsugárzást csak a légkör gyengíti.
A 3. ábra a napsugárzás hullámhossz-tartományait mutatja be. A légkör felső részében
található ózon (O3) a 0,3 µm-nél rövidebb hullámhosszú, élettani szempontból ártalmas
sugárzás teljes egészét elnyeli.

3. ábra: A napsugárzás hullámhossz szerinti eloszlása [3]

A napsugárzás a légkör határán az alábbi hullámhossz- tartományokra osztható fel:

• 0,29-0,4 µm: ibolyántúli sugárzás, részaránya 9%
• 0,4-0,75 µm: látható fény tartománya, részaránya 49%
• 0,75 µm-től: nem látható infravörös (hő-) sugárzás, részaránya 42%

A légkörben kisebb részarányban található szennyeződések egy-egy hullámhossz-

tartományban fejtik ki elnyelési hatásukat. A vízgőz például elsősorban a 0,6-1,8 µm

4
tartományban, míg a széndioxid az 1,8 µm-nél nagyobb hullámhossz-tartományokban okoz
jelentős sugárzási károsodást.

2.2. Magyarország napsugárzási adatai

Magyarország lehetőségei a megújuló energiaforrás készleteit tekintve jónak mondhatók,

ezen belül a Nap energiájának hasznosítása tekintetében Magyarország közepes
adottságúnak tekinthető. Az ország földrajzi elhelyezkedése szerint az északi mérsékelt
övben, az északi szélesség 45,3° és 48,6° fok között terül el. A napsütéses órák száma
megközelítőleg éves szinten 2100 óra, a vízszintes felületre érkező sugárzás hőmennyisége
𝑊ℎ
pedig ideális esetben 1300 𝑚2 . Ez a hatalmas energiamennyiség nem folyamatosan érkezik,

hanem az évszakoknak és a hónapoknak megfelelően ciklikusan változik. Magyarországon

napsütéses órák számát a 4. ábra mutatja be.

4. ábra: A napsütéses órák száma Magyarországon [4]

Napfénytartam alatt azt az időtartamot értjük ameddig a földfelszínt egy adott területen
közvetlen sugárzás éri, ez nyáron a déli órákban, tiszta égbolt esetén akár meghaladhatja az
𝑊
1000 értéket. Befolyásoló tényezői legfőképpen a domborzat és a felhőzet. A
𝑚2

legnaposabb része az országnak éves adatokat tekintve a középső és déli részén található és
helyenként elérheti akár a 2050 órát is. A legkevesebb közvetlen sugárzás pedig az északi és
nyugati részen tapasztalható, de ez a szám még mindig nem megy 1700 óra alá. Ezen adatok
alapján Magyarországon az éghajlati adottságok miatt indokolt a napenergia kihasználása.

5
 3. SOLAR DECATHLON

A Solar Decathlon versenyt az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma hozta létre,

majd 2007-ben a Spanyol kormány kezdeményezésére jött létre a Solar Decathlon Europe
(SDE) szervezet, a napenergia, mint megújuló energia, hasznosításának és kihasználhatósági
technológiák fejlődésének érdekében. A szervezet által hirdetett nemzetközi versenyekre, a
világ minden tájáról érkeznek egyetemi csapatok és szoros együttműködésben dolgoznak a
beszállítókkal és tanácsadókkal, hogy egy saját ötletek által létrehozott energetikailag
önfenntartó ház tervezési és kivitelezési feladatát megvalósítsák. A verseny eddig három
alkalommal került megrendezésre, és Magyarország olyan megtiszteltetést kapott, hogy a
legutóbbi 2017-es Franciaországban tartott verseny után 2019-ben, Szentendre adhat otthont
a verseny lebonyolításának. A szervezet céljai között szerepel, a napenergia, mint elsődleges
megújuló energiahordozónak, a megismertetése az ide érkező látogatókkal, valamint a
résztvevő diákok szakmai fejlődése. A versenyben résztvevő hallgatókat építkezési és
innovatív mérnöki megoldások alkalmazására és környezettudatosságra nevelik, miközben
a megújuló energia hordozók kihasználását és a takarékosságot népszerűsítik.
A Magyarországon tartott versenyre a szervezők egy teljesen új szabályrendszert hoztak
létre, ezzel jobban kihangsúlyozva benne az energia, a kényelem és a környezettudatosság
szerepvállalását a mindennapi életben. A szigorú szabályrendszernek a betartása kötelező,
azonban az ezeknek megfelelt csapatok a 10 pontból álló értékelési rendszer pontjaiban
foglalt szabályok alapján mérettetik meg magukat. Ez viszont csak a verseny utolsó
fázisában kerül majd kiértékelésre. Ezek a pontok többnyire a jövő házainak már most
felmerülő kérdéseire térnek ki, szem előtt tartva a verseny vezérfonalát. A csapatok a saját
régiójukban fellelhető épület felújítási problémáinak megoldására létrehozott anyagok
kiválasztásával építenek fel egy négyszögletes parcellán elhelyezett önfenntartó, passzív
házat.
A Solar Decathlon logóját az 5. ábra mutatja. A verseny 2019 júliusában kerül
megrendezésre kéthetes időtartammal, azonban a házakat a teljes év évszakváltozására kell
tervezni. A verseny kiértékelése során a szabályzatban is leírtaknak megfelelően nagy
hangsúlyt fektetnek az életkorbarát, életszínvonal növelő megoldások kialakítására. Mivel a
verseny értékelési rendszerrel rendelkezik, külön odafigyelnek majd a csapatok által nyújtott
teljesítményre, valamint régióikban fellelhető problémákra megoldásokra, mint a beépített
anyagokra és eljárásokra.

6
 5. ábra: 2019 Solar Decathlon verseny logója [5]

Az épületek egy része a versenyben részt nem vevő turisták által is látogatható, ezért a
versenybírák szabályszerűen definiálták a ház területeit. Nyilvános tereknek tekintik azokat,
amelyek az idegenvezetés részét képezik, valamit korlátozott terület az, amely kizárólag a
résztvevők és a zsűri számára van kialakítva.
A lezárást jelentő díjátadó ünnepség után a felépített házak még két hónapig
látogathatóak, ami lehetővé teszi a kialakított pályamunkák és kreatív megoldások
megtekintését a verseny végét követően is.
A Solar Decathlon egy mindenki számára elérhető nyilvános rendezvény, amelynek célja
a lakossági használatra szánt energiatudatosság növelése és új innovatív technológiák
megismertetése. A Solar Decathlon európai terjeszkedése során az innovációra és a
kutatásokra fekteti a hangsúlyt, valamint egyedülálló lehetőséget biztosít a diákoknak a
tanuláshoz és a szakmai fejlődéshez. [5]

3.1. A vonatkozó szabályok:

A Solar Decathlon a versenyre szigorú, komplex követelményrendszert állított fel. A

szabályok kidolgozása és az általuk nyújtott kreatív megoldások megvalósítására ösztönző
gondolkodásmód akár többletpontokat is eredményezhet. Többek között a lekövethető smart
rendszerek kialakítása könnyebben értékelhetővé teszik a pályaműveket. Az egységes
értékelési rendszer rákényszeríti a csapatokat az új és innovatív mérnöki megoldásokkal való
munkára és a sajátos, kreatív megvalósításra.
Az általános építési szabályozásokat a Solar Decathlon Europe építési szabályzata [5] az
51.1.1 szabályban definiálja a Magyarországon hatályos legfontosabb biztonsági előírások
betartását. A következő részben az elfogadott rendeletek kerülnek felsorolásra, amelyet
minden csapat köteles betartani:

7
• 51.2.1.1 Alkalmazható kódok:
A 213/2012 (VII. 30.) kormányrendelet a 253/1997 (XII. 20.) és kormányrendelet
módosításáról, az épületek és a városrendezés nemzeti követelményeiről.
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet kialakításáról és az épület, biztonsági
védelméről.
• 51.2.1.2 Elektromos szabályozás:
2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról.
382/2007. (XII.23.) kormányrendelet a villamosenergia felhasználásáról és a rendszer
engedélyeztetéséről.
• 51.3 Tűzbiztonsági ház és középületek:
XXXI. 1996 a tűzvédelmi követelmények és tűzbiztonsági kialakításról.
54/2014. (XII.5.) a nemzeti tűzvédelmi szabályokról.
• 51.3.1.2 magyar műszaki építési szabályzatok, többek között:
211/2012 (VII.30.) kormányrendelet az építésügyi és településrendezési
követelményekről kiegészítve az építési szabályzatról szóló 253/1997 (XII. 20.)
kormányrendelet módosításáról.
1997. évi LXXVIII. törvény az épített épület környezet környezetében lévő védelmek
kialakításáról. [5]

A fotovoltaikus rendszer berendezéseinek és a közüzemi rendszer földelésének

zavartalanul és biztonságosan kell megtörténnie, ezzel biztosítva a hibák elkerülését az
elosztóhálózaton. Minden csapatnak meg kell felelnie az általános elosztódoboz és
vezetékek szakszerű és biztonságos telepítésének követelményeinek. Ezt a bíráló szervezet
műszaki szakértői fogják elvégezni. A végleges elektromos ellenőrzés jóváhagyása után, a
házak hivatalosan is az SDE Solar Village tagjaivá válnak.
A verseny megkezdésekor a házak villamos energia termelése és felhasználása nulláról
indul. A végleges elektromos ellenőrzés jóváhagyásától kezdve a versenyek kezdetéig pedig
a házak napelemes rendszere látja el a háztartási készülékeket és a világítási áramkört
villamos energiával.

8
3.2. Telepítési és megvalósítási követelmények

Napelemes rendszer telepítése esetén, a nem megfelelő kivitelezés és tervezés által

kialakult problémák nagy veszélyt jelenthetnek a felhasználóra és a létesítmény
környezetében élőkre is. Bár előfordulnak gyártásból adódó hibák, a legtöbb esetben, a nem
hozzáértő emberi hiba okozza a fellépő meghibásodásokat. Ha azonban a rendszer
beüzemelése és kezelése közben betartjuk a létesítési és kezelési útmutatókat, akkor ez a
hibaarány minimálisra csökkenthető. A napelemes rendszerek villamos berendezéseinek
létesítési szabványi követelményeit az MSZ HD 60364-7-712, 2006 szabvány [6]
tartalmazza.
A 6. ábrán egy fotoelektromos rendszer általános felépítése látható.

6. ábra: fotoelektromos rendszerek felépítése [6]

A létesítés során két alapvető kritériumnak kell teljesülnie, amely a biztonság és a

megbízhatóság. Mivel a napelemes rendszereket több évtizedes üzemre alakítjuk ki,
valamint a napelemes rendszerek sok veszélyforrást hordoznak magukban, kellő
odafigyelést igényelnek, azonban, ha nem körültekintően járunk el könnyen katasztrófát
okozhatnak. A baleseteket vizsgálva mindig felmerül, hogy ha a MSZ HD 60364-7-712-es
szabvány szerint jártunk volna el és a megfelelő megbízható és biztonságos alkotóelemekből
alakítottuk volna ki a napelemes rendszerünket könnyen megelőzhetőek lettek volna az
esetleges hibák. A szabvány szerte ágazóan vizsgálja a napelemes rendszerek létesítési
követelményeit. Ezt részletesen áttanulmányozva a következőket vettem figyelembe.
Napelemes rendszerek tervezése esetén nagyon sok fizikai és környezeti tényezőt kell
figyelembe venni és ezeket nagy precizitással, az optimális működési feltételekhez mérten
kell beállítani. Alap esetben három fő szempontot vesznek figyelembe, amelyeket napelemes

9
rendszer tervezésekor optimalizálni kell, amely a várható hozam, a beruházási költség és az
üzemeltetési költség. Ez esetben a legfőbb kialakítási szempont a következő szabályok
betartása.
A létesítési szabvány [6] 712.434.1 pontja szerint a napelemes rendszer vezetékeit és
kábeleit a zárlati, és túláramokkal szemben védeni kell. Erre a célra leggyakrabban
kismegszakítókat alkalmazunk, amelyeket az inverter csatlakozó dobozában helyezünk el.
Ez a csatlakozó doboz a rendszer AC oldalán található és a DC/AC villamos energiáit
egyesíti. [5]
A létesítési szabvány [6] 712.511.1 pontja szerint a csatlakozó dobozok kialakítása során
be kell tartani az MSZ EN 60 439-1 szabvány előírásait, miszerint a DC oldalon csak tipizált
(TTA) vagy részlegesen tipizált (PTTA) napelem csatlakozó dobozok alkalmazhatóak,
amelyek magában foglalják a villamos kötéseket és védelmi készülékeket. A dobozokat a
712.536.2.2.5.1 pontja szerint, el kell látni egy figyelmeztető felirattal, ami jelzi, hogy a
dobozban lévő aktív vezetőket, állandó feszültség alatt állóknak kell tekinteni. [5]
Minden DC oldalon alkalmazott berendezés, készülék, vezeték és szerkezeti elemnek
meg kell felelnie a kettős szigetelés által biztosított védelmi követelményeknek. Ezt a
megoldást a létesítési szabvány 712.413.2 pontban rögzítették. Ez azért fontos mert a 712.41.
pontja a szabványnak kimondja, hogy a napelemes rendszerek DC oldalát akkor is feszültség
alatt állónak kell tekinteni, ha a rendszer az AC hálózatról le van választva. [5]
Annak ellenére, hogy egyértelműnek hangzik, külön pont foglalkozik a szabványban
azzal, hogy az egyenáramú oldalon lévő villamos berendezések az egyenfeszültségre és az
egyenáramra legyenek tervezve. Az egyértelműnek vélt szabály azért kulcsfontosságú, mert
a be nem tartása okozza átlagban a legtöbb tűzesetet a napelemes rendszereket használó
rendszerekben.
Nagyon fontos, hogy a létesítési szabvány 712.536.2.2.1, 712. 434.1 és 712.413.1.1.1.1
pontjai pontos meghatározásokat tartalmaznak a napelemes rendszereknek a fogyasztói
elosztóhálózathoz való csatlakoztatásával kapcsolatban, ugyanis ezeknek az üzemeltetők
ezen feltüntetett adatok alapján végzik el a beszerelést és javítást. A vonatkozó előírások a
napelemes rendszer esetében túlfeszültség védelem kialakítását írják elő. Ezek több elemből
épülnek fel és összehangolt működést látnak el. A készülékeket az inverter AC-oldalán,
valamint az MSZ EN 62 305 villámvédelmi szabvány biztonsági távolság betartása miatt ezt
az inverter DC-oldalán kell telepíteni. [5]

10
 Energiaellátás szempontjából a ház egyedülálló lesz. Nemcsak, hogy az energetikai
önszabályozásra, de különböző belső paraméterek szabályozására is képes lesz a ház kisebb
emberi segítséggel. Mivel egy újonnan felépített házról beszélünk nem áll rendelkezésünkre
villamos energiafelhasználási adat az előző évekre visszamenőleg. Emiatt szükségessé vált
a ház energiafelhasználásának számítása és jól méretezett belső egységek tervezése.
A fő cél egy olyan rendszer kialakítása, amely alkalmas éves szinten ellátni a fogyasztást
az éves fogyasztása és az éves termelési hozam közti arányosság meghatározásával. Mivel
egy önfenntartó független energia-felhasználású házat szeretnénk kialakítani és a verseny
ideje alatt csak önfenntartóként működtetni, egy sziget üzemű napelemes rendszer kiépítése
a cél. A sziget üzemű napelemes rendszerek vagy ahogy a szakirodalmak nevezik „off-grid”
rendszerek, mint a nevükből is adódik, elszigetelten dolgoznak a hálózatól és csak annyi
energia áll rendelkezésünkre, amennyit megtermelünk magunknak, ahogy ezt a Solar
Decathlon verseny elvárja tőlünk.

11
 4. NAPELEMES RENDSZEREK

A napelemek villamos hasznosításának alapvetően két megkülönböztethető irányzata

van, amelyek az autonóm vagy más néven szigetüzemű alkalmazás, valamint a mára egyre
inkább elterjedni látszó és modernebbnek mondható hálózatra táplált napelemes rendszerek
kialakítása. A kétféle napelemes rendszer által egy harmadikat is létre lehet hozni a kettő
kombinációjából. Összefoglalva, a napelemes villamos hasznosításhoz kialakítható
rendszereknek három típusa:

• Hálózatra tápláló rendszer (On-grid)

• Sziget üzemű rendszer (Off-grid)
• Hibrid rendszer (Hibrid)

Visszatáplálásos rendszerről (On-grid) akkor beszélünk, ha a napelem rendszerünk által

megtermelt energiát a rendszer az áramszolgáltató hálózatra táplálja vissza. Ez egy nagyon
hasznos kialakítási mód, mivel nappal, a napsütéses hasznos órákban a napelem látja el az
épület elektromos árammal működő fogyasztóit és betáplálja a felesleget a hálózatba,
valamint este vagy a napsütés mentes órákban a szolgáltató biztosítja az energiát. Ebben az
esetben egy oda-vissza mérőóra biztosítja, hogy ne csak a fogyasztást, de a megtermelt
energia is nyomon követhető legyen. Végül az összes fogyasztás és visszatáplálás energia
különbsége fogja megadni az elszámolási összeget az áramszolgáltatóval.
A mindennapi életben sziget üzemű napelemes rendszert olyan esetekben telepítenek,
mikor nincs lehetőség hálózati csatlakozásra, vagy túl messze van a csatlakozási lehetőség.
Az akkumulátorok beruházási költsége és a maximális fogyasztási értékre méretezett
inverter miatt, kialakítástól függően akár 50%-kal vagy akár annál jóval többel is
megnövelheti a beruházási költséget, mint egy hasonló teljesítményű hálózatra visszatápláló
napelemes rendszer esetében. Viszont azoknak, akik függetlenedni akarnak a szolgáltatóktól
nagyon előnyös kialakítási módja a villamos energia megtermelésének.
Hibrid rendszereknél a két rendszert kombináljuk, tehát rendelkezésre áll az
akkumulátor-telep és vissza is tudjuk táplálni a szolgáltatói hálózatba a felesleget. Ebben az
esetben a szolgáltató sokkal szigorúbb feltételeket szab, ezért ez a kialakítás
Magyarországon nem jellemző.

12
4.1. Sziget üzemű napelemes rendszer tervezése

Egy sziget üzemű napelemes rendszer esetében a napelemek egyenáramot termelnek. Ezt
az egyenáramot a töltésvezérlő beiktatásával az akkumulátorokba vezetjük, ahol az energiát
tároljuk. Az egyenáramú fogyasztókat, ha vannak, a töltésvezérlő segítségével láthatjuk el a
megfelelő villamos árammal. Ha csak egyenáramú fogyasztókat szeretnénk ellátni,
inverterre nincs szükség, azonban, ha hagyományos hálózatra csatlakoztatható, váltakozó
árammal működő fogyasztóink vannak, akkor 230 V-os szinuszos váltakozó feszültséget
kell előállítanunk, amihez aszinkron inverter alkalmazása szükséges.
Ezt a sziget üzemű napelemes rendszer felépítését a 7. ábra szemlélteti.

7. ábra: Sziget üzemű napelemes rendszer [6]

4.1.1. Napelemek

A napelemek története 1839-ben kezdődött, a fotovoltaikus hatás felfedezésével és az

első fotovoltaikus elem megépítésével. Bár ez még nagyon kezdetleges és kiforratlan volt, a
rákövetkező években folyamatosan kísérleteztek és finomították a technológiát. Az első
modern értelemben vett napelemet 1883-ban építették meg, azonban ennek hatékonysága
nagyjából 1% körüli napenergia kinyerésére volt alkalmas. A napelemek felhasználása
ezután az idő múlásával egyre szélesebb körben elterjedt, azonban a napelemek ára magas
volt és ezért csak egy zárt réteg, illetve a legkorszerűbb technológiákat alkalmazó vállalatok
engedhették meg maguknak. A nyilvánosság számára csak az 1950-es évektől került be a
köztudatba, az űrverseny, majd a később tetőző 1973-as olajválságot követően. A fosszilis

13
energiából származó energia helyett más környezetbarát, megújuló, ki nem merülő
forrásokat próbáltak hasznosítani. A napelemek elterjedése annak köszönhető, hogy az
utóbbi években a tömegtermelés és a korszerű gyártási technológiák segítségével a
napelemek ára folyamatosan csökken.
A napelem egy olyan fotovillamos elem, amely az elektromágneses sugárzást,
fotonbefogás segítségével közvetlen módon villamos energiává tudja átalakítani. A 8. ábrán
egy napelem működési vázlata látható.

8. ábra: Napelemek működése [7]

A félvezető az energiáját a két oldalán felhalmozódó töltéshordozókból nyeri. Az

energiaátalakítás alapja, hogy a sugárzás elnyelésekor mozgásképes, a félvezetőben található
töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az
elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett
mozgásra kényszerít. A fény hatására az elektron-lyuk párok szétválnak, és a „kiürített réteg”
szigetelőréteg megakadályozza, hogy a töltések a napelemben egyesüljenek. Így az
elhelyezett fémrétegen keresztül megindul egy külső áram.
A napelemek időszakos energiaforrásnak tekinthetők. A kimenetükön megjelenő
egyenáram és egyenfeszültség erős függést mutatnak a kültéri időjárási paraméterektől. A
napelemek egyenáram termelése csak addig áll fenn amíg fénysugárzás éri őket. Ezt a fényt
nem feltétlenül csak a természetes napsugárzás biztosíthatja. Bármilyen fényspektrummal
rendelkező fényforrás esetén ugyanezt eredményezi a napelem. A legrégebben használt,
ezáltal a legkiforrottabb technológiával rendelkező típusa a napelemeknek a kristályos
napelemek. [7]

14
 A napelemek cellákból épülnek fel, amelyek soros és párhuzamos kötése adja a napelem
meghatározó geometriai és villamos tulajdonságait. A napelemek a kristályos technológia
esetén nagy tisztaságú szilícium (Si) cellákból épülnek fel vízmentesen beépítve egy üveglap
és egy műanyag laminált technológiával legyártott hátlap közé. Ezt demonstrálja a 9. ábra.

9. ábra: A kristályos napelem gyártási rétegelése [8]

A napelemet felépítő cellák gyártási technológia alapján elkülöníthetők monokristályos

és polikristályos elemekre. A különbség a két technológiai kialakítás között a kivágásra szánt
szilícium tömbök előállításában van, illetve abban a tulajdonságban, amely megadja, hogy a
napsugárzás energiatartalmának, hány százalékát tudja hasznosítani a napelem, azaz a
hatékonyságban. [8] A napelemes modulok a 10. ábrán különböző típusú napelemeket
szemléltetnek.

10. ábra: Polikristályos (jobb), Monokristályos (bal),

Vékony film (Thin Film(közép)) napelemek [9]

A polikristályos cellák esetén a négyzet alapú tömbök öntése az általános. Ennél az

előállítási folyamatnál a szilícium több kristályban dermed meg, és hatásfoka átlagosan

15
13-15% értéket mutat. Ezzel ellentétben a monokristályos fotovoltaikus modulban, a
szilíciumot elektromos térben húzzák henger alakúra és a szilícium egy tömbben dermed
meg. Átlagosan 15-17% energiahasznosítással üzemeltethető.
Közép- Európában ezekkel az elemekkel közel azonos nagyságú áramot lehet
megtermelni. Ebből adódóan a legtöbb alkalmazási esetben a napelemes rendszerek
tervezésekor a napelemek kiválasztásában és telepítésében az ár, a beszerzési lehetőségek és
a tetőn való elhelyezés a legmeghatározóbb tényezők.
Végül a legújabbnak mondható amorf, vékony film (Thin film) cellák, viszonylag új
kialakításúak, a kristályos napelemekkel szemben alacsonyabb hatásfokúak, átlagosan
5-8%. Emiatt saját felhasználású családi házakra csak ritkán telepítik. Az előállítás során a
technológiánál nem szilícium tömbökből vágnak ki cellákat, hanem kémiai vagy fizikai
eljárás segítségével viszik fel közvetlenül a félvezető réteget. [9]
Több azonos teljesítményű napelem összekapcsolásából származó villamos hálózatot
sztringnek nevezzük. A napelemek villamos kapcsolása esetén, a sztringek az ismert
villamosságtan szabályai és törvényszerűségei alapján alakítjuk ki, amelyek az Ohm törvény
és a Kirchoff I-II törvények.

4.1.2. Napelem paramétereinek hőmérsékletfüggése

Megvilágítás hatására a napelemnek a kivezetésein üresjárási feszültséget (Uü) és a rö-

vidzárási áramot (Ir) mérhetünk. Terhelés hatására a sarkokra vonatkoztatva U feszültséget
és I áramot mérhetünk, amelyek kisebbek, mint a terhelés nélküli esetekben.
A kivezetésen mérhető áram (I) két részből tevődik össze, a fotonok által generált áram
If és a sötét áram Is különbségéből adódik.

I = If − Is

A napelem félvezető jellege miatt a sötét áram lineárisan függ a töltési áramtól és expo-
nenciálisan függ a hőmérséklettől.

eU
I = If − ID = If − Is ∙ exp ( − 1)
kt

16
 A napelemeknek az egyszerűsített képe egy áramgenerátorból és egy vele párhuzamosan
kötött diódából épül fel, amelyet a 11. ábra szemléltet.
Jelölve rajta a fentiekben említett kivezetésen mérhető áramot és a felépítő
komponenseit I, If és Is, amely felfogható a dióda áramaként is.

eU
ID = Is ∙ exp ( − 1)
kt

11. ábra: napelem terheletlen helyettesítő kép

A rövidzárási áram Ir és üresjárási feszültség megadható, ha U = 0 és I = 0 helyettesítéssel

számolunk.

Ir = If

𝐼𝑓
Uü = UT ∙ ln ( + 1)
𝐼𝑠

A következő, 12. ábrán a napelemek valós elektronikai kapcsolását figyelhetjük meg. Itt
már a veszteségek nem hanyagolhatók el. Ezen látható az egyszerűsített terhelt állapot,
kiegészítve a vezetékek ohmikus ellenállásaival és egy diódával sorban kötött
kondenzátorral (c), amely fellépő parazitakapacitást hivatott jelképezni.

17
 12. ábra: napelemes rendszer helyettesítő kapcsolása

A napelem felületén keletkező veszteségek összege Rsh, az ID áram pedig a p-n átmeneten
UD feszültség hatására átfolyó áram értéke, valamint az Rs a napelem belső áramvezetésében
és csatlakozási kialakításából származó veszteségek összege.

4.1.3. A napelem teljesítménye és hatásfoka

A napelemek névleges teljesítményének a standard teszt körülmények (STC) esetén

mérhető teljesítményt adják meg. Ennek jelölése Wp, ahol az index szerinti ’p’ a „peak”,
csúcsértéket jelöli. A napelem hasznos teljesítménye (P), a fenti helyettesítő terhelt állapotú
12. ábra alapján az R ellenálláson átfolyó áram (IR) és a rajta eső feszültség (UR) szorzataként
definiálható.

𝑃 = 𝑈𝑅 ∙ 𝐼𝑅

, ahol igaz, hogy

𝑒𝑈
𝑃 = 𝑈 ∙ 𝐼𝑅 − 𝐼𝑠 ∙ 𝑈 ∙ 𝑒𝑥𝑝 (𝑒 𝑘𝑇 − 1)

Megvilágítás mellett a maximális teljesítményt szélsőérték kereséssel oldjuk meg,

𝜕𝑃
= 0, amiből megkaphatjuk a maximális teljesítményt (Pm), Im áramerősség és az Um
𝜕𝑈

feszültség szorzataként.

𝑃𝑚 = 𝑈𝑚 ∙ 𝐼𝑚

18
 , ahol igaz, hogy

𝑈𝑚 𝑈𝑚 𝑈𝑇
𝐼𝑚 = − ∙ 𝐼𝑠 ∙ 𝑒𝑥𝑝 ( ) = − 𝐼𝑟 (1 − )
𝑈𝑇 𝑈𝑇 𝑈𝑚

𝑈𝑚
𝑈𝑚 = 𝑈0 − 𝑈𝑇 ∙ ln (1 + )
𝑈𝑇

Az Ohm törvény alapján kiszámolható az optimális R terhelés nagysága.

𝑈
𝑈𝑚 − 𝐼𝑟 (1 − 𝑈 𝑇 ) 𝑈𝑇
𝑚
𝑅𝑚 = − = =
𝐼𝑚 𝑈
𝑈0 − 𝑈𝑇 ∙ ln (1 + 𝑈𝑚 ) 𝐼𝑚 + 𝐼𝑆 + 𝐼𝑟
𝑇

A maximális teljesítmény elosztva az Uü és Ir szorzatával, végeredményben a kitöltési

tényező értékét adja meg (φ):

𝑈𝑚 · 𝐼𝑚
φ=
𝑈ü · 𝐼𝑟

A gyártók, az értéket kerekítve tüntetik fel az adatlapjukon, amelyek az esetek nagy

részében 0,75 és 0,85 közé esik.
Ezen adatok tudatában, a napelem egyik legfontosabb tényezője, már meghatározható.
Ez a napelem hatásfoka, amelynek számítása a napelem által leadott maximális teljesítmény
és a Pf fényteljesítmény hányadosából fog adódni.

𝑈𝑚 · 𝐼𝑚 𝑈ü · 𝐼𝑟 · 𝜑
𝜂(%) = =
𝑃𝑓 𝑃𝑓

A Nap pálya nyáron magas télen pedig alacsony, ezt az évszakonkénti változást vesszük
figyelembe a napkollektor felület dőlésszögének a megválasztásakor, amelyet a
13. ábra szemlélteti.

19
 13. ábra: A napelem dőlésszög meghatározása [6]

A dőlésszög a fény beérkezési szögének meghatározásához szükséges, amelyet minden

esetben a vízszinteshez kell mérni. Ezért a modul tényleges dőlésszögének meghatározásánál
nem a felülethez viszonyított szög, hanem az abszolút dőlésszög fogja jelölni. A
napelemeknek a hatékonysága a beeső fény szögétől egyenes arányban függ. Az ideálistól
való eltérések esetén hatásfok csökkenés figyelhető meg. Ezért van az, hogy a napok és évek
különböző szakaszaiban nem ugyanannyi energiát termel a rendszer. A legjobb hatásfokkal
a felületére merőlegesen érkező napsugarakat tudja hasznosítani, amikor legnagyobb a
besugárzás és kisebb a visszaverődés. A napelemek hőmérséklete normál körülmények
között 25 °C.
A napelemek a gyakorlatban eltérnek a szabványos működéstől és nagymértékben
függenek a hőmérséklettől, azaz növekvő hőmérséklet esetén csökken a feszültség, ezáltal
pedig a napelem hatásfoka is. A hőmérséklet leginkább a napelem feszültségét befolyásolja.
Ezt a feszültség eltérést mutatja be a 14. ábra.

14. ábra: Feszültség függése a hőmérséklettől [6]

20
 Mivel általában az időjárás viszontagságainak legjobban kitett helyekre telepítik a
modulokat, a hőmérséklet alapvetően befolyásolja a méretezést, ezért minden napelemnek
az alapparaméterei között adják meg a jellemző hőmérsékleti együtthatókat. [6]
Egy napelem üzemi hőmérséklete a következő összefüggéssel határozható meg:

𝐸𝑖𝑛𝑡
𝑇Ü = (𝑇𝑁 − 𝑇𝐾 ) ∙ +𝑇
𝐸𝑆𝑇𝐶
, ahol

TK - a környezeti hőmérséklet (K)

TN - a napelem névleges hőmérséklete (K)
𝑊
𝐸𝑆𝑇𝐶 - a standard mérési intenzitás (1000 𝑚2 )
𝑊
Eint - a megvilágítási intenzitás (𝑚2 )

Ezek alapján a fotovoltaikus áram a hőmérséklet függvényében már meghatározható az

If áramerősség:
𝐼𝑓 = 𝐼𝑆𝐶𝑁 + 𝐾𝐼𝑆𝐶 ∙ (𝑇Ü − 𝑇𝐾 )
, ahol

ISCN - a standard mérési áramerősség (A)

𝐴
KISC - a rövidzárási áram hőmérsékleti együtthatója (𝐾)

Végül az eddigiek alapján a fotoáram értéke az intenzitás változásával a

következőképpen írható le:
𝐸𝑖𝑛𝑡
𝐼𝑓 = + 𝐾𝐼𝑆𝐶 ∙ (𝑇Ü − 𝑇𝐾 )
𝐸𝑆𝑇𝐶

Az üresjárati feszültség hőmérsékletfüggése a következő egyenlettel fejezhető ki:

𝑈𝑂𝐶𝑇 = 𝑈0𝐶𝑁 ∙ [1 + µ𝑈𝑂𝐶 ∙ (𝑇𝑠 − 𝑇𝐴 )] = 𝑈0𝐶𝑁 + 𝐾𝑈𝑂𝐶 ∙ (𝑇𝑠 − 𝑇𝐴 )

, ahol
𝑉
Kuoc - az üresjárati feszültség hőmérsékleti együtthatója (𝐾)

21
 A napsugárzás területegységre eső teljesítménye:

𝑚𝑊 W
100 2
= 1000 2
𝑐𝑚 m

Azonban a fény beesési szögének vizsgálatakor nem szabad figyelmen kívül hagyni az
atmoszférán való átkelés által bekövetkezett gyengülést. A levegőben megtett út hatása a
napsugárzás beesési szögének függvényében (levegő tömeg Air Mass AM = 1 merőleges,
AM = 0 űrbeli alkalmazás), ennek szabványos értéke: AM = 1,5. [10]
Magyarországon a 30° és 40° közötti fixen telepített dőlésszög a leghatásosabb. Nagyon
fontos, hogy megfelelő rögzítést kell biztosítani az időjárás viszontagságaival szemben,
mind a mechanikai igénybevétel, mind a korrózió ellen. A tartószerkezetnek ugyanúgy, mint
a modulnak megválasztott időhöz mérten kell alkalmazkodnia a környezeti hatásokhoz. Az
alkalmazott tartószerkezeti rendszer méretezését és kiosztását minden esetben az adott
gyártó előírásai szerint kell elvégezni és kialakítani.
Meg kell akadályozni az önárnyékolás jelenségét is, amely azt jelenti, hogy a sorok
leárnyékolják a mögöttük lévőket, ezért a több sorban telepített rendszerek esetében, a
panelek árnyékolását korlátozni kell.
Mindezt a MSZ HD 60364-7-712-es szabvány [6] szerint megbízható és biztonságos
alkotóelemekből valósítjuk meg, nagy hangsúlyt fektetve a biztonsági előírásokra. Az
energiaigény tervezése során nem csupán a méretezés okoz nehézséget, hanem a ház
korlátozott tetőfelülete, amely a legjobb hatásfokú napelemeket igényli. Ez a verseny által
előírt szabályzatok szerint maximálisan 5 kWp lehet.

4.2. Akkumulátor és inverter

A megtermelt energiát egy töltés szabályozón keresztül akkumulátorokban tároljuk. A

külön napelemekhez gyártott akkumulátorok egy olyan energia tároló eszközök, amelyeknél
fontos, hogy jól viselje a folyamatos töltési-kisütési ciklust. A napelemes rendszerekhez
szükséges akkumulátorok a bennük lévő nagyobb tömegű ólom segítségével növelték meg
a ciklusállóságot, azaz a feltöltődés és kisülés ciklikus váltakozását. Az akkumulátorban
eltárolt energiát kétféle módon tudjuk hasznosítani. Közvetlenül felhasználhatjuk
egyenáramú fogyasztók üzemeltetésére (12, 24 V), vagy előállíthatunk belőle szabványos

22
váltakozó feszültségű (230 V, 50 Hz) értéket is amellyel a váltakozó áramú fogyasztókat
működtethetjük.
Az akkumulátorban tárolt energia (EA) az akkumulátor tárolóképességét jellemző
kapacitás (CA) és annak feszültségének (UA) az ismeretében adható meg, a
következőképpen:

𝐸𝐴 = 𝑈𝐴 ∙ 𝐶𝐴

Így például egy 25 Ah-s, 12 V-os akkumulátornál 300 Wh -t kapunk. Ez azt jelenti, hogy
elméletben az egység 300 W-ot tud kiszolgálni 1 órán keresztül, vagy 150 W-ot 2 órán
keresztül, és így tovább.
Ezek a speciálisan napelemes rendszerekhez kialakított akkumulátorok időállók és akár
10 évig is minimális hatásfokcsökkenéssel képesek, gondozás mentesen fenntartani a
ciklikus váltakozást. Azonban a ma is használt akkumulátorok esetében a betöltött
energiának csupán 60-70%-a hasznosítható az akkumulátort rongáló, mélykisülés miatti
hatásfokromlás nélkül. [11]
Napjainkban három különböző típusú akkumulátort szokás használni a napelemes
rendszerekhez:

• Ólom-savas akkumulátorok
• Ólom-zselés akkumulátorok
• Lítium-Ion akkumulátorok

Solar akkumulátorok, különböző típusait a 15. ábra mutatja be:

15. ábra: Solar akkumulátorok [11]

23
 Az ólom- savas akkumulátorokat már régóta használják szükségárami feladatok
megoldására. Bár biztonsági kialakításuk miatt ártalmatlanok, de fennáll a veszélye annak,
hogy túl magas áramerősség esetén hidrogén szabadul fel, ami durranógázként
robbanásveszélyes. Használható kapacitásuk 60% körülire tehető és akár évente 200 teljes
töltési ciklust is kibír. Mivel ennek a fajta akkumulátornak a teljes töltési ciklus kapacitását
maximálisan 1500 - 2000-re tehető, ez akár 10 év felhasználást is jelenthet fotovoltaikus
(PV) rendszerek esetén. Az ólom-zselés akkumulátorok felhasználó barát kialakítása miatt
és mert hasonló élettartami paraméterei mellett a durranógáz veszélyét is minimálisra
csökkentették, hamar elterjedt az autóiparban.
A lítium-ion akkumulátorok használatát csak nem olyan régen vezették be. Kedvező
magasabb töltési ciklus száma miatt és hosszú élettartama miatt hamar elterjedt, és
folyamatosan kezdi átvenni a vezető szerepet az akkumulátorok telepítése során. Ennek
legfontosabb oka a veszély minimalizálás. A vezérlési elektronika a tározót, ha a
határértékek átlépése megtörtént vagy egyéb hibát észlel leválasztja azt. Akár 80-90%-os a
használható kapacitása és akár 5000 - 7000 teljes-töltési ciklus is lehetséges. [11]
A napelemes rendszerhez telepített akkumulátorok helyezése, erre a célra elkülönített,
jól szellőző, de mégis állandó optimális hőmérsékleten javasolt. A megfelelő tárolási
eljárásra ad példát a 16. ábra.

16. ábra: A solar akkumulátorok helyes tárolása [12]

Ha ezt nem tudjuk kivitelezni akkor minimum követelményeknek megfelelően alsó felső
oldalról levegőztethető szekrényben kell tárolni őket. Mindenképpen a megfelelő szabvány
szerinti biztonsági jelölésekkel kell ellátni a tárolóegységet a tűz- és vagyonvédő
előírásoknak megfelelően. [11]

24
 Az akkumulátoroknak a méretét és azt, hogy hány napra elegendő tartalékunk legyen,
nagyon fontos meghatározni, ha nagyon kis teljesítményű akkumulátorokat választunk, a
tárolt energia nem lesz elegendő a kisebb hatásfokkal működő időszakokra. Ha pedig túl
nagy akkumulátortelepet alkalmazunk, a rendszer költségessé válik, mivel így nem
használjuk ki a kapacitásukat mivel nem tudjuk ezeket teljesen feltölteni. Esetünkben a
legfontosabb, hogy a versenyszabályzatban írt maximális kapacitása 6 kWh lehet.
Az akkumulátorokból vagy közvetlenül a napelemekre kapcsolt töltésvezérlőből
származó egyenáramot az inverter fogja az elektromos berendezésekhez szükséges
váltóárammá alakítani. Az invertereknek két fő típusa van:
• transzformátoros
• transzformátor nélküli (TL - Transformer Less)

Ahogy a nevükből is adódik a transzformátoros inverterek egy DC/AC transzformátort

tartalmaznak, ezzel szemben a transzformátor nélküli inverterek mikrocsipes vezérléssel és
kondenzátor tekercs közbeiktatásával a DC feszültségből először egy nagyfrekvenciás AC
áramot, majd abból ismét DC áramot, végül a villamos hálózati feszültséggel és
frekvenciával megegyező AC áramot állít elő. Ezeknek a transzformátor nélküli
invertereknek a beszerzési költsége jóval alacsonyabb, azonban a transzformátoros
inverterek galvanikus leválasztást felhasználva jóval nagyobb érintésvédelmi biztonságot
nyújtanak, valamint egyszerűbb kialakításuk miatt jóval kisebb a meghibásodási pontok
száma. A transzformátor nélküli inverterek ezzel szemben magasabb hatásfokúak nem ritka
a 99%-os hatásfok, vagyis a napelemek által megterelt energia csupán 1%-a vész el.
A TL inverterek esetében lehetséges egy MPPT munkapontot meghatározni, amely
árnyékolás miatti hatásfok csökkenés esetén több energiát tudnak termelni. A TL inverterek
esetében nem ritka a 99%-os hatásfok, vagyis a napelemek által megtermelt energia csupán
1%-a vész el. A galvanikus elválasztás hiánya miatt azonban szükséges túláram- és
villámvédelmet beépíteni az inverter DC bemeneti oldalára, hogy egy esetleges villámcsapás
esetén megakadályozzuk, hogy kárt tegyen más elektromos berendezésben, azaz, hogy a
túláram visszajusson az AC villamos hálózatba. [6]

4.3. Töltésvezérlő és szolár kábelek

A napelemes töltésvezérlő a napelem modul és az akkumulátor közé kerül beépítésre. A

feladata, hogy a lehető legmegfelelőbben szabályozza az akkumulátor töltését, valamint
megvédi az akkumulátort a túltöltéstől, illetve a mélykisüléstől. Ezek a funkciók

25
nagymértékben megnövelik az akkumulátorok élettartamát és megakadályozzák a
költségekkel járó csere vagy javítási munkálatokat. A legtöbb napelemes töltésvezérlő
rendelkezik egy DC oldali kimenettel is. A napelemes töltésszabályozóknak három fajtáját
különböztetjük meg:
• PSR család
• PSC család
• MPPT család

A PSR töltésvezérlő kifejezetten olyan intelligens alkalmazások miatt került

kifejlesztésre, ahol a DC fogyasztók ki-be kapcsolását teljesen automatikusan kell elvégezni
a kinti fény erősségének függvényében. Ilyen automatikus üzemű felhasználás például
éjszakai megvilágítása vagy például napelemről megoldott világítási rendszerek. A
csatlakozó ilyen megoldás esetén, ha az akkumulátor mélykisülési állapotba kerül akkor a
töltésszabályozó védelme lekapcsolja azt.
A napenergia felhasználás területén is elterjedt a mikroprocesszoros berendezések
használata. A PSC töltésvezérlő családot is mikroprocesszor vezérli. Ezzel a technológiával
a töltésvezérlőre csatlakoztatott áramforrás nem csak napelem lehet, hanem bármilyen DC
áramforrás
Minden típusnak megvan a maga előnye, azonban igaz, hogy minél nagyobb különbség
van az akkumulátor feszültsége és a napelem feszültsége között annál jobban megéri az
MPPT kialakítású töltésvezérlő. Az MPPT jelentése maximális munkapont keresés. Ez
lehetővé teszi, hogy egy mikroprocesszor által vezérelt napelemes szabályozó a
rendelkezésre álló legtöbb energiát vegye ki a napelemből és továbbítsa azt az akkumulátor
felé minimális veszteséggel. A legtöbb ilyen szabályozó akár 95-97% hatásfokkal is
dolgozhat. Egy MPPT szabályozó a többihez képest télen akár 20-45%-kal több energiát,
nyáron pedig akár 10-15%-kal több energiát lehetünk képesek kinyerni, mint mást fajtájú
töltésvezérlő használata esetén. [6]
A napelemes rendszerekben található kábeleket speciálisan erre a célra kialakított szolár
kábeleknek nevezzük. Telepítésükre és csatlakoztatásukra szigorú előírások vannak.
A kábel- és vezetékrendszereket mivel főként kültéren alkalmazzák, ellenállóak a
várható külső hatásokkal szemben, mint például a széllel, jegesedéssel, hőmérséklettel és
napsugárzással szemben 712.522.8.3. [6]

26
 Kábeleket és vezetékeket úgy kell kiválasztani és szerelni, hogy a földzárlat és
rövidzárlat kockázata minimális legyen. Ezért megerősített szigetelésű kábelekként hozzák
forgalomba őket magas hőmérséklet-tűrési tartománnyal 712.522. [6]
Szolár kábeleket érdemes a legpontosabban méretezni, ugyanis a gazdaságos kialakítás
minden rendszer esetében fontos. A névleges áram In kiszámítása:

3 ∙ 𝑃𝑛
𝐼𝑛 =
𝑈𝑛
, ahol

Pn- a névleges napelem maximális teljesítmény (W)

Un- a névleges feszültség (V)

A névleges feszültség (Ue) számítása:

𝜀 𝑈𝑛
𝑈𝑒 = ∙
100 2
, ahol

ε- a maximális feszültségesés (%), megengedett 1,5% körüli érték

A DC oldali névleges teljesítmény, a névleges áram és a névleges feszültség

ismeretében kiszámítható a DC oldali szolár kábelek szükséges keresztmetszete:

ƍ ƍ 3 ∙ 𝑃𝑛
𝐴= ∙ 𝐼𝑛 ∙ 𝑙 = ( )∙ ∙𝑙
𝑈𝑒 𝜀 𝑈𝑛 𝑈 𝑛
100 ∙ 2
, ahol

A- a keresztmetszet (mm2)
𝑚𝑚2
ƍ- a fajlagos ellenállás katalógus szerint (Ω ∙ )
𝑚

l- a szolár kábel hossza (m)

Ezzel megkapjuk a keresztmetszet minimális nagyságát és ezt felkerekítve a legközelebb

lévő katalógus adatok alapján megkeressük a hozzá tartozó szolár kábelt. Ha a méretezés jól
sikerült, akkor az ε értékére százalékosan 1,5% megengedett érték alatt kell maradnia.

27
 5. SZIGET ÜZEMŰ RENDSZER TERVEZÉSE

A következőkben a versenyben definiált fogyasztók villamosra vonatkozó adatokat

felhasználva terveztem meg egy sziget üzemű rendszert a méretezési lépések alapján,
figyelembe véve a Solar Decathlon szabályzatának néhány megadott maximális korlátozó
értékét. A megfelelő számításokat elvégezve az eredményeket piackutatási vizsgálat után, a
megfelelő vagy közel azonos paraméterekkel rendelkező eszközöket választva határoztam
meg a rendszer minden elemét és paramétereit.
A verseny helyszínén, azaz Szentendrén a napsütéses órák száma évi 1950-2000 óra.
Télen a hasznos napsütéses órák száma átlagosan 2,5 óra, amely később a méretezés
szempontjából fontos tényező lesz. [5]
A verseny által szabott határértékek a rendszerhez: [5]

• Akkumulátor kapacitás: 6 kWh = 6000 Wh

• Napelemtelep teljesítménye: 5 kWp = 5000 Wp
• Inverter: 5 kVA =5000 VA

A rendszert a korlátozásokon belül, a fogyasztók listáját a verseny során használatos, de

a szabályzatban fel nem sorolt eszközökkel együtt méreteztem. Piackutatási adatok alapján
a méretezésnek megfelelő eszközök beépítését javasolva alakítottam ki a rendszert, és
miután a tervezési fázis befejeződött, megfelelve a versenyben résztvevő csapat igényeinek,
sziget üzeműből hálózatra tápláló rendszerré történő átalakításának lehetőségeit is
vizsgáltam. A méretezés legfőbb célja, hogy sziget üzemű rendszer megfeleljen a verseny
által meghatározott a szabályoknak, valamint jó alapot biztosítson a valós kivitelezéshez és
a számolási értékek alapján fedezze a fogyasztók teljes villamos energia felhasználását.

5.1. A fogyasztás és az inverter meghatározása

A Solar Decathlon által kiadott szabályrendszer szerinti fogyasztók figyelembevételével

és egyéb biztosan felhasználásra kerülő nagyobb fogyasztó teljesítményének követően
kigyűjtöttem. A teljesítmény és az üzemóra szorzataként kaptam meg a napi maximális
fogyasztási adatokat. Az egyes időtartamokban használt fogyasztók egyidejűsége, a kritikus

28
fogyasztásra vonatkozó számított adatokat kihasználva méreteztem a rendszert. Az
eredményeket az 1. táblázatban foglaltam össze.

AC fogyasztók PAC [Watt] t [óra] P ∙ t [Wh]

Hűtőszekrény 65 12 780
Fagyasztó 90 8 720
TV 42 5 210
Laptop 95 6 570
Energiatakarékos izzók 45 6 270
Audió 10 4 40
Mosógép 1040 1,25 1300
Ruhaszárító gép 1700 0,75 1275
Vasaló 1600 0,25 400
Sütő 1700 1 1700
Mosogatógép 860 0,75 645
Hajszárító 1200 0,25 300
Bojler 1200 1 1200
Összesen: 4947 9410
1. táblázat: AC váltakozó áramú fogyasztók

A táblázatban a PAC utolsó sorában lévő „összesen” cella vonatkozik a csoportok által
kiválasztott kritikus fogyasztási adat összegére. Egyenáramú fogyasztók hiányában, az
összesített sorban lévő adatokkal kellene számolni, azonban egy valós házban is
előfordulnak egyenáramú fogyasztók, így a versenyen is, ezért néhány ilyen fogyasztó
felsorolásával számításba vettem a fogyasztási adatokat is, amelyet a 2. táblázatban
gyűjtöttem össze.

DC fogyasztók PDC [Watt] t [óra] P · t [Wh]

Világítás 10 4 40
Érzékelők 15 24 360
Egyéb 20 5 100
Összesen: 45 500
2. táblázat: DC egyenáramú fogyasztók

A szabályrendszer tanulmányozásával a váltakozó- és egyenárammal működő

fogyasztók esetén különböző csoportokat hoztam létre, amelyeket a táblázatban különböző
színnel jelöltem. Erre azért volt szükség, mert az egy csoportba tartozó fogyasztók
működésének lineáris időbeli lefolyása lehetővé teszi az inverter megfelelő méretezését, de

29
ezt a verseny által definiált fogyasztói szabályok értelmében számítottam, azonban egy átlag
családi ház jóval nagyobb kritikus fogyasztási adatot eredményezne. A legfontosabb
csoportot a táblázatokban zöld színnel jelöltem, ugyanis ezek a többi csoport fogyasztóival,
a nap folyamán bármikor együtt működhetnek. Ezeknek a teljesítmény felvétele és a többi
színnel jelölt csoportból kiválasztott legnagyobb teljesítmény felvételű fogyasztó fogja
meghatározni a kritikus fogyasztási értéket.
A táblázatban a jellemző fogyasztási adatok több számítás után lettek meghatározva a
legmagasabb megadható értékre méretezve, (de még határértékeken belül maradva), ezzel
biztosítva azt az eshetőséget, hogy a szabályzatban definiált fogyasztók száma és üzemórája
változhat.

𝑃ö𝑠𝑠𝑧 = 𝑃𝐴𝐶ö + 𝑃𝐷𝐶ö = 4947 𝑊 + 45 𝑊 = 4997 𝑊

A rendszer kritériumoknak megfelelő DC oldali inverter teljesítmény hozzávetőlegesen

5000 VA, amelyhez a 6/10 mellékletben látható adatokkal rendelkező Phoenix 24/5000
típusú invertert választottam. [13]
Minden listázott fogyasztónak a napi összfogyasztása a felvevő teljesítmény és a napi
működési időtartam szorzata. Ha ezeket a számolt adatokat összeadjuk, megkapjuk a napi
fogyasztók által elfogyasztott teljes fogyasztást, amely (Pnapi) 9910 Wh.
A napi áramfogyasztás Inapi, a teljes fogyasztás és a DC oldali feszültség hányadosa. Ezt
a következő összefüggéssel határoztam meg:

𝑃𝑛𝑎𝑝𝑖 9910 𝑊
𝐼𝑛𝑎𝑝𝑖 = = = 412,92 𝐴
𝑈𝐷𝐶 24 𝑉

5.2. Akkumulátorok és napelemek méretezése

Az akkumulátorok tulajdonságai alapján, az energia tárolására ez esetben ólom-savas

akkumulátorokban történik, még akkor is, ha a lítium ion (Li-ion) akkumulátortechnikát
korszerűbbnek és megbízhatóbbnak tartják. A választásom oka az, hogy a gyakorlati
tapasztalati értékek ehhez a technológiához még nem szolgálnak megfelelő adattal. A
Li-ion akkumulátorok élettartamának, a lehetséges mély kisütési számoknak a
meghatározásához vagy a maradék kapacitások vizsgálatához több év szükséges. A pontos
öregedési értékek mérése, azonban a közelmúltbeli technológia új kifejlesztése és elterjedése

30
miatt még nem szolgál megbízhatóan pontos adatokkal. A rendszerhez szükséges
akkumulátor kapacitás meghatározható CA, a napi fogyasztást, az áthidalási idő (tah) és az
egészhez adott akkumulátor mélykisütési érték százalékos számának szorzata.

𝑥% 45
𝐶1 = 𝐼𝑛𝑎𝑝𝑖 ∙ 𝑡𝑎ℎ ∙ (1 + ) = 412,92 ∙ 0,375 (1 + ) = 224,53 𝐴
100 100

, ahol

x %- az akkumulátorból károsodását jelentő hasznosíthatatlan rész (%)

á𝑡ℎ𝑖𝑑𝑎𝑙á𝑠𝑖 𝑖𝑑ő [ℎ]

𝑡𝑎ℎ =
24 ó𝑟𝑎

Ennek a rendszernek az akkumulátor tárolási hőmérsékletét figyelembe véve, a 3/10

melléklet alapján, táblázatos adat szerinti átlag tárolási 21,2 °C hőmérsékletet választva, 1,04
korrekciós tényezővel kell szorozni a kapott akkumulátor-kapacitást. Majd ezt az eredményt
a rendszer akkumulátorok szerint kialakított feszültségével kell szorozni. Egy ilyen rendszer
esetén érdemes 24 V akkumulátor feszültséget kialakítani.

𝐶𝐴 = 𝐶 ∙ 𝑘𝑜𝑟𝑟𝑒𝑘𝑐𝑖ó𝑠 𝑡é𝑛𝑦𝑒𝑧ő ∙ 𝑈𝐴 = 224,53 𝐴ℎ ∙ 1,04 ∙ 24 𝑉 = 5604,27 𝑊ℎ

6000 Wh-ra emeltem meg a kiépíthető akkumulátoros rendszer méretét, amely a

versenyben foglalt szabályzat szerinti az akkumulátor kapacitás maximális határértéke. Ez a
túlméretezés azt fogja jelenteni, hogy ha az átlag hőmérséklet étékét jól adtuk meg, akkor a
rendszer akkumulátor szerinti áthidalási ideje nem 9 óra, hanem 9-10 óra között helyezkedik
el. 24 V-os rendszer kialakítás esetén, 12 V feszültségű szolár akkumulátorokat felhasználva,
soros kötéseket alkalmazva, a kívánt akkumulátortelep méretét maximálisra méreteztem. Az
általam választott Banner Bull Bloc 12V/50A [14] ólom-savas akkumulátorok gazdasági és
piackutatási eredményeken alapulva választottam.
Mivel a napelemtelepet egész éves üzemre kell tervezni, ezért a napelem modulok számát
meghatározza a maximális határértéknek szabott 5 kWp. A napelemeknek számának
meghatározási összefüggése:

31
 𝑃𝑀
𝑁𝑠𝑧 =
𝑃𝑁𝑚𝑎𝑥

, ahol

Nsz - a napelem modulok száma

PM - a napelemes rendszer teljesítménye
PNmax- egy napelemes modul maximális teljesítménye

Télen a feszültség jelentősen megnőhet, ezért a rendszer méretezésénél nem a névleges

feszültségeket kell figyelembe venni. Úgy kell összeállítani a PV modulokat, hogy az
inverter üzem idejének a lehető legnagyobb részében a munkaponti tartományon belül
működjön, azonban soha ne kerüljön rá nagyobb feszültség és bemeneti áram, mint a
maximális határérték.
Megfontolt ár-érték arány szerinti különböző típusú napelemek összehasonlítása után a
4/10 mellékletben látható adatokkal rendelkező 250 W polikristályos OS 250 P [15] típusú
napelemekre esett a választásom. Ezek segítségével a képlet szerint pontosan 20 darab
napelemmodul telepíthető, azonban nem mindegy, hogy milyen kialakításban telepítem
őket. A napelemek villamosságtani törvények soros és párhuzamos string szempontjából
való kialakítása a 17. ábrán látható:

17. ábra: Napelem string kialakítások

32
 Egy stringen belül a sorba kötött napelemek maximális számát (nsmax) az inverter
maximális feszültsége (Umax) és a napelemek üresjárati feszültsége (UOC) alapján lehet
meghatározni. A sorba kapcsolható napelemek száma:

𝑈𝑂𝐶 38 𝑉
𝑛𝑠𝑚𝑎𝑥 = = = 1,005
𝑈𝑚𝑎𝑥 37,8 𝑉

A párhuzamosan kapcsolható stringek száma (npmax) pedig az inverter maximális bemenő

áramerősségének (Imax) és a napelemek rövidzárlati áramának (ISC) a hányadosa:

5000 𝑉𝐴
𝐼𝑂𝐶
𝑛𝑝𝑚𝑎𝑥 = = 24 𝑉 = 23,48
𝐼𝑚𝑎𝑥 8,87𝐴

A napelem modulok string kialakításának számítása után kijelenthető, hogy

mindenképpen párhuzamos string kötéssel kell megvalósítani a határértékeknek megfelelő
rendszert.
Mivel a Solar Decathlont nyáron kerül megrendezésre, ezért a napelem jóval túlteljesíti
majd a fogyasztói maximális energiaigényt. Emiatt a rendszert a téli, legrosszabb
körülményekre méreteztem, mikor a hatásos napsütéses órák száma 2,5 óra. Ez a rendszer
szempontjából 1. és a 2. táblázat alapján éppen lefedezné a fogyasztók villamos
energiaszükségletét. Ez a következő összefüggés alapján számolható:

𝑓𝑜𝑔𝑦𝑎𝑠𝑧𝑡ó𝑘 𝑣𝑖𝑙𝑙𝑎𝑚𝑜𝑠 𝑒𝑛𝑒𝑟𝑔𝑖𝑎 𝑓𝑒𝑙ℎ𝑎𝑠𝑧𝑛á𝑙á𝑠𝑎 [𝑊]

𝑃𝑚 =
𝑟𝑒𝑛𝑑𝑠𝑧𝑒𝑟 ℎ𝑎𝑡á𝑠𝑓𝑜𝑘𝑎 [%] ∙ 𝑛𝑎𝑝𝑠ü𝑡é𝑠𝑒𝑠 ó𝑟á𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎 [ℎ]

A napelemes rendszerek hatásfok átlagával számolva, amely 0,8, a téli legkevesebb

óraszám figyelembevételével:

𝑃ö𝑠𝑠𝑧
5000 𝑊 =
0,8 ∙ 2,5 ℎ

A téli napsütéses órák mellett is Pössz = 10 kWh felhasználható villamos energiát termel
a rendszerünk. A képletbe behelyettesítve a nyári napsugárzási adatok alapján megadott

33
5,2 óra értéket, a rendszer ekkor akár 20,8 kWh fogyasztói villamosenergia felhasználást is
biztosítani tud, tehát a táblázatban foglalt üzemórák kétszeresét is el tudja majd látni.

5.3. Töltésszabályozó és szolár kábelek méretezése

A töltésszabályozó megválasztásában a legjelentősebb szerepet a gazdaságosság

jelentette. A napelemes rendszerekhez kapható töltésszabályozók ára, a bemeneti
napelemekről érkező áram és a feszültség terhelhetőség miatt, exponenciális növekedést
mutat. A rendszerben alkalmazott töltésszabályozó helyett érdemes kisebb paraméterekkel
rendelkező és ezáltal jóval olcsóbbakat alkalmazni.
A napelemek bekötése már az előzőekben meghatározott párhuzamos értékek mellett, a
töltésszabályozó villamos törvényeknek megfelelően, az INDC áramerősség nagyságát kell
figyelembe venni. Egy szabályozó, amely ilyen tulajdonságokkal, rendelkezik rendkívül
költséges. Ezáltal előnyösebb napelemmodul-csoportok létrehozása és a terhelési áram
megosztása. A kiválasztott napelemnek az adatlapján megtalálható méretezéshez fontos
értékek:

• Max teljesítmény (Pmax): 250 W

• Feszültség nyitott áramkör esetén (Uoc): 37,8 V
• Feszültség Pmax-ban (Ump): 30,5 V
• Áramerősség Pmax-ban (Imp): 8,2 A

Párhuzamos napelem string kialakításnál, a feszültségértékek figyelembevételével, a

kapcsolásba beiktatott modulok számának és az Imp áramerősségek szorzata meghatározza a
töltésszabályozó bemeneti áramerősségre vonatkoztatott elvárásokat. A napelemmodulok
számát egy párhuzamos kötésben érdemes úgy kialakítani, hogy ugyanannyi napelem jusson
minden egyes kapcsolásba. Így nem kell külön méretezést végezni a töltésszabályozókkal.
Napelemek felől méretezve, képlet szerint:

𝑃𝑚𝑎𝑥 = 𝑈𝑚𝑝 ∙ 𝐼𝑚𝑝

34
 Ebből következik, hogy az akkumulátorok felé 24 V akkumulátorfeszültség esetén,
4 darab napelem modullal számolva kapcsolásonként, a töltő áram nagysága Ircc
kiszámolható a következőképpen:
𝑃𝑚𝑎𝑥 4 ∙ 250 𝑊
𝐼𝑟𝑐𝑐 = = = 41,67 𝐴
𝑈𝐴 24 𝑉

A töltésvezérlő legfontosabb adatait kiszámolva a 5/10 mellékletben látható adatokkal

rendelkező MPPT Solar Charge Controller Tracer A 4210A-ra [16] esett a választásom. A
töltésvezérlő akkumulátor oldali töltő árama 40 A, ami azt jelenti, hogy közel 96%- os
hatásfokkal tud működni. Bár be kell szereznünk 5 darab töltésvezérlőt, negyed millió
forintnál is többet takaríthatunk meg ezzel a kialakítási módszerrel.
Utolsó lépésként, miután a rendszer fő alkotó elemeit már meghatároztam, a kábelek
méretezése maradt hátra. A kábeleket táblázatos adatok segítségével, valamint réz fajlagos
𝑚𝑚2
ellenállásával (ƍ = 0,0178 Ω ∙ ) és feszültség esési tűréssel (ε = 1,5), kábelhosszúsággal
𝑚

(l= 10 m) számolva megadhatjuk a solar DC oldali kábelek keresztmetszetét.

ƍ ƍ 3 ∙ 𝑃𝑛 0,0178 3 ∙ 250
𝐴= ∙ 𝐼𝑛 ∙ 𝑙 = ( )∙ ∙𝑙 =( )∙ ∙ 10 = 4,005 𝑚𝑚2
𝑈𝑒 𝜀 𝑈𝑛 𝑈 𝑛 1,5 30,5 30,5
100 ∙ 2 100 ∙ 2

A kapott eredmény alapján, katalógusból kiválasztva a melléklet 7/10 adatokkal

rendelkező H1Z2Z2-K típusú 4 mm2 [17] keresztmetszetű szolár kábelek segítségével
érdemes megvalósítani a rendszert.
Minden lényeges paraméter és eszközinformáció méretezése és kigyűjtése után
összeállítottam egy minta rendszert. A 18. ábra ezt a rendszert mutatja be.

35
18. ábra: Mintarendszer kialakítási vázlat

36
 6. HÁLÓZATRA TÁPLÁLÓ RENDSZER VIZSGÁLATA

A dolgozatom ebben a részében a sziget üzemű napelemes rendszer hálózatba való

integrálhatóságát vizsgáltam. A Solar Decathlon verseny és a látogathatósági kéthónapos
időtartam elteltével, a Miskolci Egyetem csapata úgy döntött, hogy a passzív ház a
telephelyen egyben marad és nem kerül szétszerelésre. Ennek az az oka, hogy egy partnercég
szeretné igénybe venni a házat, érzékelők és passzív házra vonatkozó adatok gyűjtésére és
tesztelésére. Ehhez azonban a téli villamos energiafelhasználás megnövekedése indokolttá
teszi a sziget üzemű rendszer átalakítását. Ennek megoldása, hogy hálózatra tápláló
napelemes rendszert hozzunk létre a megtervezett és kivitelezett rendszerből.
Meg kell említeni, hogy mind a hálózatra termelő mind a sziget üzemű rendszereknek
megvannak a sajátos előnyei. A hálózatra tápláló rendszerben lévő fogyasztásmérő lehetővé
teszi a mindkét irányban történő villamosenergia-áramlást. A nyári időszakban valószínűleg
a termelési irányú mérés lesz a jellemzőbb. Egy teljes félév alatt, tavasztól őszig olyan
mértékben tudunk visszatermelni a hálózatba, amely télre, mikor kevesebb a napfény,
tartalékként jelentkezik. A téli félévben tehát elfogyaszthatjuk a tartalékként mutatkozó,
nyáron és tavasszal megtermelt energiát. A hálózatra tápláló napelemes rendszer felépítése
hasonló mégis jóval egyszerűbb és letisztultabb kialakítású, mint a sziget üzemű
rendszereké. A következő, 19. ábrán a hálózatra tápláló napelemes rendszer elvi kialakítása
látható. Ebben az esetben a napelemek (1) által termelt egyenáramot a DC megszakítón (2)
keresztül juttatjuk el az inverterhez (3), amely ezt váltóárammá alakítja. Ezt követően a
váltóáram az AC megszakítón (4) keresztül jut a fogyasztókhoz (5). Az ad-vesz mérő (6)
segítségével megállapíthatjuk, hogy a fogyasztói oldal felől fel nem használt villamos
energiából mennyit táplálunk vissza a hálózatra.

37
 19. ábra: Hálózatra termelő napelemes rendszer [18]

A hálózati inverterek kettős feladatot látnak el rendszerben, amely egyrészt védelmi

funkciót lát el, másrészt a napelemek által termelt egyenáramot a hálózathoz szinkronizált
váltóárammá alakítják és így továbbítják a villamos energiát egy oda-vissza mérő panelbe.
Az úgynevezett ad-vesz mérő arra szolgál, hogy a hálózatból elfogyasztott és a hálózatba
visszatáplált áram mennyiségét, vagyis a hatásos teljesítményt mérje, amelyet a szolgáltató,
a különbözet alapján éves elszámolás formájában ír jóvá. Az ad-vesz mérőből kivezetett
villamos váltóáram fogja ellátni a ház fogyasztóit, valamint a kivezetésén a hálózatba
tápláljuk az esetlegesen fel nem használt villamos energiát. [19]
A sziget üzemű rendszerből csupán néhány főbb alkotórészt tarthatunk meg, mint például
a napelemeket. A töltésvezérlőt és az invertert is ki kell szerelni, mivel ezeknek a paraméterei
nem megfelelőek a hálózatra tápláló napelemes rendszerré való átalakításhoz. Gazdasági
szempontból egy hálózatra termelő sziget üzemű napelemes rendszert olcsóbb telepíteni. Ez
főleg az akkumulátortelep hiánya miatt jelentkezik, amelyet kötelezően ki kell iktatni a
rendszerből, mivel az esetleges használata jogszabályokba is ütközik. Ennek az az oka, hogy
az akkumulátorban tárolt energiát, még hasznos napsütéses órák hiányában is, vételezné a
szolgáltató és ez által profitot termelne a felhasználónak. Erre megoldást nyújthat egy hibrid
üzemű rendszer, azonban Magyarországon a szolgáltató sokkal szigorúbb feltételek mellett
veszi át a termelt villamos energiát, ezért hazánkban ennek a rendszernek a kialakítása nem
jellemző.

38
 Magyarországon a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény értelmében az
50 kW teljesítmény alatti háztartási méretű kiserőművek által termelt villamos energiát az
adott helyadatoknak megfelelő villamos energia kereskedő köteles átvenni a termelt
villamos energiát. Ez a szolgáltatónak nem érdeke, de egy jól méretezett napelemekkel
felszerelt ház által előállított áram, az éves energiamérleget fedezni tudja. A hálózatra tápláló
(on-grid) rendszereknek a következő szabványoknak kell teljesülnie. [6]
MSZ HD 60364-7-712 szabvány [6] épületek villamos berendezéseinek létesítése.
Különleges berendezésekre vonatkozó követelmények. Napelemes energiaellátó rendszerek.
Kiemelve a legfontosabb részeit a 712 szerinti szabványnak:

• 712.41 Áramütés elleni védelem,

• 712.413.2 A védelemi megoldások II. é.v.,
• 712.3.5 PV panel összekötő doboz,
• 712.3.7 PV generátor összekötő doboz,
• 712.434.1 A PV tápvezeték váltakozó áramú oldalon lévő védelme.

A szabványoknak megfelelő on-grid rendszer segítségével az áramszolgáltatók egy

engedélyezési folyamat után átveszik a megtermelt energiát. Az általuk felszerelt ad-vesz
mérő segítségével minden betáplált óra elteltével, kWh-ban rögzíti az áram-termelési
adatokat, így az az éves fogyasztásunkból kerül levonásra. Lehetséges, hogy más fogyasztási
adatok mellett főleg a téli időszakban ráfizetéses lesz az energiamérleg, de a következő
nyáron ezt behozza a rendszer, valamint nagy előnye, hogy a felhasználóknak folyamatos
villamos energia áll rendelkezésükre, még akkor is, ha a hasznos napsütéses órák miatt
termelt villamos energia nem fedezni a fogyasztók által felhasznált energiát. A költségek
csökkentése érdekében a sziget üzemű napelemes rendszerből fel nem használt eszközöket,
mint például az invertert, töltésszabályozót vagy néhány akkumulátort piaci áron alul
értékesítve, az átalapítás okozta kiadásokat csökkenteni tudjuk.

39
 7. MÉRÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK:

Ahhoz, hogy a sziget üzemű napelemes rendszer működéséről több információt kapjak,
hasonló felépítésű mérőberendezés segítségével méréseket végeztem többek között a
napelemek hatásfokát befolyásoló hőmérsékleti tényező, fény intenzitás és akkumulátor
ciklusidő vizsgálatával. Természetes fény hiányában laboratóriumi körülmények között,
halogén reflektorokkal világítottam meg az összeállított napelemes rendszert

7.1. Mesterséges fényviszonyok

A mesterséges fény, a természetes megvilágítással szemben, minden olyan fényforrásra

értendő, amelyet elektromos eszközökkel állítanak elő.
KS 80/12 típusú napelem modul és 8 darab 500 W teljesítményű 230 V hálózati táplálású
halogén reflektor segítségével hoztam létre a megfelelő fényforrást a napelemek számára. A
fényforrást egy állítható állványzatra merőlegeshez közeli szögben állítottam be, amelyek
így optimális beesési szögben világították meg a napelemet, amelyet a 20. ábra mutat be.

20. ábra: Napelemes napszimulátor

A mesterséges fény kialakítás fő szerepet játszott a méréseimben, ezért mindenekelőtt

egy fény intenzitás vizsgálatot végeztem a napelemen, több mérési pont segítségével,
megvizsgálva, hogy milyen mértékben tudtam a Nap elektromágneses sugárzását szimulálni.
A mérést egy PCE-SPM-1 típusú fényintenzitás-mérővel végeztem, amelyet a napelemet
felépítő cellákra helyezve merőlegesen mértem le minden egyes pont esetén. A következő

40
21. ábra a mért adatok alapján mutatja meg a napelemen eltérő nagyságú fény intenzitás
𝑊
értékekeit, 𝑚2 -ben:

21. ábra: Fényintenzitás értékek a napelemen 8/10

A napelem fény intenzitás mérési diagramja jól mutatja a napelem alakját és a fényt
szolgáltató reflektorok elhelyezkedését a napelem fölött. A mért értékek alapján átlagosan
𝑊
1017,3 értékű fényintenzitás tapasztaltam. A természetben előforduló maximális
𝑚2
𝑊
fénysugárzást (1000 ) alapul véve kijelenthető, hogy a rendszer mért értékei, egyenletes
𝑚2

eloszlásban megfelelőek lennének, azonban a nagy eltérések miatt a diagramon, az

𝑊 𝑊
1610 𝑚2 csúcsérték és 470 𝑚2 minimumérték miatt jól kivehető a napelem felett elhelyezett

reflektorok elhelyezkedése és ezáltal az egyenetlen fényeloszlás is.

A mérés kiértékelése után kijelenthető, hogy a nagy eltérések nem felelnének meg a Nap
valódi szimulálásához. Azonban a továbbiakban mivel a napelem megfelelő értékeket
biztosított a kimeneti oldalon a további mérések elvégzésében az eltérő eloszlás
figyelembevételével és többszöri megismétléssel megfelelő eredményeket kaphatok.

41
 7.2. Hőmérséklet vizsgálat
Az elméleti maximális teljesítmény, amelyet a napelem laboratóriumi körülmények
között meg tud termelni azt a hőmérséklet nagyban befolyásolja. Valós körülmények esetén
𝑊
a napsugárzás teljesítménye kisebb, mint 1000 , a napelem hőmérséklete pedig
𝑚2

napsugárzás hatására jóval magasabb, mint 25 °C. A napelem teljesítménye pedig arányosan
csökken a napsugárzás gyengülésével, és szintén csökken a napelem felületi
hőmérsékletének emelkedésével.
A mérést egy PL-125-T4USB-VS típusú hőmérsékletmérő segítségével végeztem el. A
napelemen a mérési pontok kiértékelése után átlagosan 61,95 °C-ot tapasztaltam, amely 72,1
°C maximális érték és 53,2 °C minimumérték közötti ingadozás eredménye. A napelem
kivezetésén mért feszültség, digitális mérőműszerrel mérve 15 V és 16,1 V közötti értéket
mutatott. A napelem hőmérsékletének elemzésénél, hűtés nélkül a következő adatokat
mértem, amelyet a 22. ábra mutat.

22. ábra: Hőmérséklet-mérési pontok eredménye a napelemen 9/10

Számítások szerint a modulok feszültsége a hőmérsékletükkel széles tartományban

változik, melyet a modulra jellemző hőmérsékleti együtthatókkal lehet jellemezni.
Fontos információk a napelemről:
• Típusszám: KS-M80W
• Működési feszültség (Ump): 18 V
• Üzemi áram (Imp): 4,44 A
• Nyitott feszültség (Uoc): 21,6 V
• Rövidzárási áram (Isc): 4,8 A
• Névleges, 12 V (UDC) szabvány szerinti kimenet.

42
Az átlag hőmérsékletre vonatkoztatott mért kimeneti feszültség:

−0,344 % · (61,95 − 25) = −12,71 %

Ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet miatt -12,71% feszültségtorzulás fog jelentkezni a

kimeneten.
Ennek értelmében a kimeneti feszültség ezen mért átlag körülmények szerint:

𝑈𝑚𝑝 = 18 V ∙ (100 − 12,71) = 15,7 V

Bebizonyosodott, hogy a mérőműszer által mutatott napelem kimenetre csatlakoztatott

értéke hasonló, alig 4% eltérést mutatnak a mért eredményekhez képest.
A napelemek egyik végében elhelyezett Orion OFS-S160 álló ventilátor segítségével a
természetes kültéri viszonyoknak megfelelően, levegőmozgást generálva a modul és a
reflektorok között, a napelemek hűtésével megismételtem a mérést. A hőmérséklet értékei
65,8 °C maximális és 34,4 °C minimális értékek között mozogva adták a napelemen
50,3 °C-os átlag hőmérsékletét. A kapott eredmények alapján felvett diagram a 23. ábrán
látható.

23. ábra: Hőmérséklet-mérési pontok eredménye a napelemen 10/10

Az átlag hőmérsékletre vonatkoztatott, mért kimeneti feszültség:

−0,344 % · (50,3 − 25) = −8,7 %

43
Ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet miatt -8,7% feszültségtorzulás fog mutatkozni a
kimeneten.
Ennek értelmében a kimeneti feszültség ezen mért átlag körülmények szerint:

𝑈𝑚𝑝 = 18 𝑉 ∙ (100 − 8,7) = 16,43 𝑉

A napelem kimenetére csatlakoztatott mérőműszer értékeihez képest nagyobb eltérést

mutat a számolás által kapott eredmény, mivel a napelem modul elöregedése miatt nem
képes már leadni a maximális kimeneti feszültségértéket, azonban látszik a
feszültségemelkedés a két mérés között. A napelem modulon, a hűtött mérés során, a mérési
pontok által megadott eredmények, szemmel láthatóan mutatják a napelem és a ventilátor
helyzetét, hiszen ahol a ventilátor a legnagyobb levegő keringetést valósította meg, a
napelem ott vette fel a minimális hőmérsékleti értékeit.

7.3. A rendszer hatásfoka

A fizikában gyakran használt kifejezés a hatásfok, amely valójában a munkavégzés

hatékonyságát jellemzi. Ez azért fontos, mert minden folyamatban a munka egy része a
veszteségek kiegyenlítésére fordítódik. Az általam végzett következő mérésben az inverter
hatásfokának vizsgálatát végeztem el, különböző teljesítményű fogyasztók
csatlakoztatásával a rendszerre. A rendszer hatásfokának meghatározásához szükséges
mérni a rendszer által megtermelt DC teljesítményt, illetve a fogyasztó által felhasznált
átlagteljesítményt, amely állandó szám esetén akár pillanatnyi teljesítménynek is
nevezhetünk.
A mérési rendszer kialakítása során a felsorolt mérőműszereket és eszközöket
használtam, mint ahogy ez a 24. ábrán látható:

44
 24. ábra: Hatásfok méréshez kialakított rendszer

A rendszer kialakításához használt eszközök:

• KS 80/12 V monokristályos napelem

• 8 darab 500 W teljesítményű halogén reflektor
• ivt- MPPT- SOLARLADEREGLER 12/24 V töltésvezérlő
• whitenergy 350 W, 12 VDC / 230 VAC inverter
• brennenstuhl teljesítménymérő
• 12V/72 Ah Electric Power akkumulátor
• C.A 8230 Power & Quality Analyser (AC oldal mérése)
• MX 59 HD digitális multiméter (DC oldal mérése)

A rendszer kialakítása után nagyságrendi sorrendben vettem figyelembe a fogyasztókat

és mértem a rendszer hatásfokát. Az inverter egy 120 W teljesítmény rákapcsolásakor jelző
hangot adott ki, amely azt jelenti, hogy elérte a csúcsteljesítményét. A fogyasztók
teljesítményét a digitális kijelző által mutatott számok alapján jegyeztem le. Az
eredményeket a 3. táblázatban láthatóak.

45
 Ventilátor
LED LED LED ref- LED reflek-
1.fokozat 2.fokozat 3.fokozat
szalag lámpa lektor tor
PF (W) 6 10 37 40 43,5 125 174
UAC (V) 12,5 12,4 12,3 12,3 12,2 11,5 11
IAC (A) 1 1,1 3,6 3,7 3,9 12 18,5
𝞰 (%) 48,0 73,3 83,6 87,9 91,4 90,6 85,5
3. táblázat: A hatásfok-vizsgálat mérési és számolt eredményei

A PF teljesítményeket és a rendszer AC oldalát figyelő multiméter által mutatott

feszültség (UAC) és áramerősség (IAC) értékeket jegyeztem le. Végül az AC oldalon mért
adatok és a teljesítményértékek segítségével a következő összefüggés alapján számoltam ki
a rendszer hatásfokát:

𝑃𝐹
η (%) = ∙ 100
𝑈𝐴𝐶 ∙ 𝐼𝐴𝐶

Az egyes fogyasztók hatásfokát 25. ábra diagramján ábrázolva a következőt mutatta:

25. ábra: Rendszer hatásfok görbéje

A kapott görbe és eredmények alapján kijelenthető, hogy az autós inverteren bár 350 W
feltüntetés közel sem tudott megfelelő értékeket továbbítani az AC oldal felé. Az inverter

46
maximális hatásfoka 92-93%. A mért eredmények alapján a legjobb hatásfokot egy
100 W-hoz közeli fogyasztó tud kiváltani.
Az inverter tervezése során kiemelten fontos a névleges teljesítmény helyes
megválasztása, a veszteségek csökkentése érdekében. A tervezés során a rendszert alkotó
fogyasztókhoz mérten kell megválasztani a legoptimálisabb invertert.

7.4. Akkumulátor ciklusidő mérése

A ciklikus akkumulátorok kevésbé képesek nagy áramok leadására, de jól bírják a

huzamos idejű kisütés-feltöltődés váltakozását. A mérésemhez egy Electric Power R+
magyar gyártmányú, kalcium technológiával készült gondozásmentes indítóakkumulátor
használtam. Mivel ez nem hasonlít nagy mértékben a solar akkumulátorokhoz ezért
kizárólag működési szempontból vizsgáltam meg az akkumulátor ciklusidejét.

A mérés összeállításához használt akkumulátor paraméterei:

• Típus: Electric Power R+
• Kapacitás: 72 Ah
• Indítóáram: 680 A
• Feszültség: 12 V

Teljesen lemerített állapotból, a KS 80/12 V napelem modulon 8 darab 500 W

teljesítményű 230 V hálózati táplálású halogén reflektor segítségével hoz létre megfelelő
fényforrást a napelem számára. A napelem és az akkumulátor között egy
ivt- MPPT- SOLARLADEREGLER 12/24 típusú töltésvezérlő közbeiktatásával
stabilizálódott a töltési feszültség. Multiméter segítségével folyamatosan nyomon követve
az akkumulátor töltő oldalról érkező feszültségét, 15,1-15,4 V értéket mutatott. Az
akkumulátor időbeli feszültségváltozását egy másik műszer segítségével követtem
figyelemmel és jegyeztem fel. A mérés meggyorsítása érdekében, Orion OFS-S160 típusú
ventilátorral folyamatos hűtöttem a napelemet. Az akkumulátor feszültségének változását a
töltés időbeli előrehaladtával a következő, 26. ábra mutatja:

47
 26. ábra: Akkumulátor töltése

A töltés diagramján jól látható egy hirtelen ugrás, ez annak tudható be, hogy a töltés idő
hosszadalmassága miatt meg kellett szakítani a mérést, majd a következő napon újra
elkezdve a napelem szobahőmérsékletről való felmelegítését. A mérés előrehaladtával a
napelem cellák újra felmelegedtek és folyatták a kiegyenlített tendenciát. A mérést
mindaddig végeztem míg a töltésvezérlő jelzése szerinti feltöltött állapotba nem került az
akkumulátor.
A következő mérés az akkumulátor lemerítése során az ugyanúgy a feszültségértékek
időbeli változását vettem figyelembe. Eltávolítva a töltésszabályozót, valamint a napelem
töltőkábeleit és az akkumulátorhoz hozzácsatlakoztatva a whitenergy 350 W,
12 VDC / 230 VAC típusú invertert. Ez alakította át a lemerítéshez szükséges
145 W, 230 V táplálású LED reflektor feszültség igényének megfelelő váltófeszültséget. A
töltésszabályozóhoz csatlakoztatott multiméter adatait 27. ábra szerint történt:

12,8
12,6
Feszültség [Volt]

12,4
12,2
12
11,8
11,6
0 50 100 150 200
Idő [perc]

27. ábra: Akkumulátor feszültségének az esése az idő függvényében

48
 Az akkumulátor töltési és merítési ideje között jelentős különbség tapasztalható. A ma
használatos autós akkumulátorok a töltés befejezése utáni fél órával mérhető nyugalmi
feszültsége számít a maximális értéknek 25 °C külső hőmérsékleten, és a legalacsonyabb
feszültségérték 11,7 V-ra tehető. Ilyen minimumérték esetén még használható, de ez alatt az
akkumulátor károsodásával járó mélykisülés kezdődik. A solar rendszerek esetén a
mélykisülés elkerülése érdekében nagyon precíz tervezőmunkára van szükség. Az
akkumulátortelep cseréje, de karbantartása is nagyon költséges folyamat, amit jobb elkerülni
még a tervezési fázisban, emiatt is vált szükségessé a feladatom során egy akkumulátor
elemzése is.

49
8. ÖSSZEFOGLALÁS

A dolgozatom célja egy sziget üzemű napelemes rendszer a Solar Decathlon versenysza-
bályzatában definiált határokon belüli méretezése és megtervezése, majd ennek a rendszer-
nek a hálózatba való implementálásnak a vizsgálata volt. Olyan passzív házak esetén, amire
és az off-grid rendszeremet méreteztem a való életben jóval nagyobb akkumulátor-kapaci-
tásra és inverterre lenne szükség. A Solar Decathlon által megfogalmazott pontozási rend-
szer meghatározó volt a tervezési adatokra vonatkozóan, így lehetővé tette a rendszer, a
szakirodalom által meghatározott határértékeken belül méretezett kialakítását.
A rendszer tervezéséhez szükséges szakirodalom tanulmányozása során sok új ismerettel
gazdagodva kezdtem neki a rendszert alkotó eszközök megismerésének. Szerencsére a ver-
senyszabályzatok, szabványok, szakirodalmak, valamint az intézetben dolgozó mérnökök és
oktatók sokat segítettek a rendszer működésének megértésében. A méretezési feladatban a
felhasznált összefüggések pontos adatokat szolgáltattak a rendszer strukturális felépítésének
lehetőségeiről. A tervezés során nagyon fontos volt az eszközök pontos illesztése és mérete-
zése. A dolgozatomban megtervezett sziget üzemű rendszer lehetőleg képes lesz a verseny
során, megfelelő időjárási körülmények között, elegendő nagyságú villamosenergia-terme-
lésre.
A dolgozatom során, az autonóm rendszerből hálózatra táplálóvá alakításának vizsgálata
számos kérdést vetett fel. A legfőbb szerkezeti különbség az, hogy a sziget üzemű rendszer
által megtermelt energiát helyben kell tárolni, amit akkumulátorok segítségével lehet meg-
valósítani. A hálózatra tápláló rendszer esetén az energia tárolását a hálózat látja el. Mivel a
két rendszer között nem sok eszközbeli hasonlóságot lehet felfedezni, ezért átalakítása rend-
kívül költséges mivel az eddigiektől különböző berendezéseket kell beszerezni.
A tématerület áttanulmányozása során arra a megállapításra jutottam, hogy az off-grid
rendszer teljes átalakításával lehet létrehozni hálózatra tápláló rendszert, mivel ezek
felépítése nagy mértékben eltér. Ezek alapján kijelenthető, hogy a sziget üzemű rendszer
legtöbb elemét szükséges lecserélni, a napelem modulok megtárása mellett, a megfelelő mű-
ködés és a szabványoknak való megfelelés érdekében.

50
9. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindenekelőtt a tervezésvezetőmnek,

Dr. Bodnár István egyetemi adjunktusnak, aki szakértelmével nagyban elősegítette
munkámat, ezzel a dolgozatnak a megszületését, továbbá Iski Patrik Elektrotechnikai és
Elektronikai Intézet részfoglalkoztatott műszaki szolgáltatójának, aki szakértelmével időt
nem sajnálva segített a mérések elvégzésében.

Köszönettel tartozom Kiss Dávidnak, a Miskolci Egyetem Automatizálási és

Infokommunikációs Intézet munkatársának, aki szakértelmével sokat segített a dolgozat
megírásában.

Köszönöm a Miskolci Egyetem Elektrotechnikai és Elektronikai Intézetének, hogy

rendelkezésemre bocsátották a merésimhez szükséges eszközöket.

A dolgozatom a Solar Decathlon verseny keretein belül készült el.

51
10. SUMMARY

Szentendre, Hungary was selected as the location for Solar Decathlon Europe 2019. Fea-
turing a rich architectural and cultural heritage, Szentendre is located along the Danube, not
far from the capital of Budapest. Solar Decathlon Europe 2019 will be monitoring the sim-
ulation of renovating existing buildings using modern technologies and a mix of modern and
reclaimed materials while focusing on interior comfort, four-season design, and architectural
quality in the integration of the new technologies and materials [5].
Sunlight can be directly converted into electricity by cells made of silicon. When light
strikes the cells, a part of it is absorbed by semiconductor materials. The energy of the ab-
sorbed light knocks electrons loose, allowing them to flow freely and produce electricity. Its
maintenance is very simple and cheap; however, it has high initial costs. My thesis contained
the planning of a Passive House. I chose this topic because I think it’s important that we use
alternative energy sources. Alternative energy is renewable and are thought to be free energy
sources. This technique has lower carbon emission, compared to conventional energy
sources. These include Biomass Energy, Wind Energy, Solar Energy, Geothermal- and hy-
droelectric energy sources. At first, I had to do a patent and market research to explore the
currently known solar systems. After this I studied all the solar cells, their properties and
how to install them. I had many ideas for this construction, so I had to do a system analysis.
For this result I got the best devices for this function. After all, I’ve done measurements by
laboratory devices.
Finally, comparison the off-grid and on-grid system we can see that between the system
builder modules haven’t some similar. On-grid means your solar system is tied to your local
utility company's system. Being grid-tied is beneficial because you do not have to buy an
expensive battery back-up system to store any excess energy.
According to my thesis I have found that it can be made by drastic structural transforming
can we change for grid system from the off- grid system. In addition, apart from the solar
panels we must insulate all divides that will need to be replaced to ensure proper operation
and compliance with the standards

52
11. IRODALOMJEGYZÉK
[1] Napsugárzás energiamérlege és sugárzási adatai: http://www.napelemesek.hu
(Letöltés dátuma: 2018.11.10)

[2] Véghely Tamás - Napelemek és napelemrendszerek szerelése, 2013 Budapest

[3] Napenergia hasznosító berendezések (rendszerek): https://www.tankonyvtar.hu

(Letöltés dátuma: 2018.11.07)

[4] Magyarország napsugárzás, napfénytartam és felhőzet viszonyai: www.met.hu

(Letöltés dátuma: 2018.11.09)

[5] SOLAR DECATHLON EUROPE:

https://www.solardecathlon.gov/international-europe.html (Letöltés dátuma:
2018.11.10)

[6] Mészáros Lajos, Schotner Károly- Megújuló energiatermelő rendszerek,

Napelemes Erőművek, 2015 február

[7] A napelemek működési elve, a fény-villamos energiaátalakítás:

https://www.tankonyvtar.hu (Letöltés dátuma: 2018.11.08)

[8] Kristályos napelemek: mono- és polikristályos technológia:

http://napelem.net/napelemes_rendszer/monokristalyos_polikristalyos_napelem.
php (Letöltés dátuma: 2018.11.10)

[9] Solar PV Panels (Poly, Mono, Thin Film): https://www.indiamart.com (Letöltés

dátuma: 2018.11.07)

[10] Hunyár Mátyás-Schmidt István, Veszprémi Károly, Vincze Gyuláné - A megújuló

és környezetbarát energetika villamos gépei és szabályozásuk, Műegyetemi Kiadó
Bp. 2001

[11] MK BATTERY: https://dealer.soligent.net (Letöltés dátuma: 2018.11.07)

[12] Akkumulátor telep szigetüzemű rendszerek esetén:

http://szolaram.hu/referenciaink/?nggpage=3 (Letöltés dátuma: 2018.11.10)

[13] Phoenix Inverter 24/5000: www.victronenergy.hu. (Letöltés dátuma: 2018.11.02)

[14] Banner Traction Bull Bloc PzF 12V 50Ah: www.lestiakku.hu (Letöltés dátuma:
2018.11.10)

53
[15] OS250P POLY-CRYSTALLINE SOLAR MODULE 60 CELLS:
https://www.zoldmegoldas.hu/ (Letöltés dátuma: 2018.11.10)

[16] EP Solar Tracer 4210A MPPT Charge Controller: http://hespv.ca/eps-mppt-40

(Letöltés dátuma: 2018.11.08)

[17] (H1Z2Z2-K) 1 X 4 SODROTT, ÓNOZOTT RÉZ:

http://elektrikstore.hu (Letöltés dátuma: 2018.11.10)

[18] Hálózatra csatlakozó napelemes rendszerek: http://www.naplopo.hu (Letöltés

dátuma: 2018.11.10)

[19] HÁLÓZATRA TÁPLÁLÓ NAPELEM RENDSZER: http://www.keletsolar.hu

(Letöltés dátuma: 2018.11.10)

54
12. ÁBRAJEGYZÉK
1. ábra: A napsugárzás megoszlása és elnyelődése [1] .......................................................... 3
2. ábra: közvetlen (direkt) és szórt (diffúz) sugárzás [1] ....................................................... 3
3. ábra: A napsugárzás hullámhossz szerinti eloszlása [3] .................................................... 4
4. ábra: A napsütéses órák száma Magyarországon [4] ......................................................... 5
5. ábra: 2019 Solar Decathlon verseny logója [5] ................................................................. 7
6. ábra: fotoelektromos rendszerek felépítése [6] .................................................................. 9
7. ábra: Sziget üzemű napelemes rendszer [6] ..................................................................... 13
8. ábra: Napelemek működése [7] ....................................................................................... 14
9. ábra: A kristályos napelem gyártási rétegelése [8] .......................................................... 15
10. ábra: Polikristályos (jobb), Monokristályos (bal), Vékony film (Thin Film(közép))
napelemek [9] ...................................................................................................................... 15
11. ábra: napelem terheletlen helyettesítő kép ..................................................................... 17
12. ábra: napelemes rendszer helyettesítő kapcsolása ......................................................... 18
13. ábra: A napelem dőlésszög meghatározása [6] .............................................................. 20
15. ábra: Solar akkumulátorok [11] ..................................................................................... 23
16. ábra: A solar akkumulátorok helyes tárolása [12] ......................................................... 24
1. táblázat: AC váltakozó áramú fogyasztók ....................................................................... 29
2. táblázat: DC egyenáramú fogyasztók .............................................................................. 29
17. ábra: Napelem string kialakítások.................................................................................. 32
18. ábra: Mintarendszer kialakítási vázlat ........................................................................... 36
19. ábra: Hálózatra termelő napelemes rendszer [18].......................................................... 38
21. ábra: Fényintenzitás értékek a napelemen 8/10 ............................................................. 41
22. ábra: Hőmérséklet-mérési pontok eredménye a napelemen 9/10 .................................. 42
23. ábra: Hőmérséklet-mérési pontok eredménye a napelemen 10/10 ................................ 43
24. ábra: Hatásfok méréshez kialakított rendszer ................................................................ 45
3. táblázat: A hatásfok-vizsgálat mérési és számolt eredményei ......................................... 46
25. ábra: Rendszer hatásfok görbéje .................................................................................... 46
26. ábra: Akkumulátor töltése .............................................................................................. 48
27. ábra: Akkumulátor feszültségének az esése az idő függvényében ................................ 48

55
13. MELLÉKLET

1. Napsütési átlag Szentendre 2018. éves adatok alapján [4]

2. Napsütési átlag Szentendre 2017. éves adatok alapján [4]
3. Akkumulátor tárolásának hőmérséklettől függő korrekciós szorzói [11]
4. Választott OS250P 250W napelem adatlapja [15]
5. Választott töltésvezérlő adatlapja [16]
6. Választott inverter adatlapja [13]
7. Méretezett szolár kábelek adatlapja [17]
8. Intenzitás mérési eredmények táblázatba rendezve
9. Hőmérséklet mérési eredmények táblázatba rendezve (hűtés nélküli)
10. Hőmérséklet mérési eredmények táblázatba rendezve (hűtéses)

1/10;

2/10

56
 3/10
Hőmérséklet (°C) Szorzó
26,7 1
21,2 1,04
15,6 1,11
10 1,19
4,4 1,3
-1,1 1,4
-6,7 1,59
4/10

57
 5/10

6/11

58
 7/10

59
 8/10

cellák 1 2 3 4 5 6 7 8
1 775 1210 670 580 590 830 1000 800
1 1110 1420 850 670 710 740 1250 960
2 1075 1200 820 730 870 800 1250 970
2 900 1170 860 860 860 860 1250 960
3 940 1250 960 990 920 920 1300 1010
3 1150 1570 1250 1030 1000 1000 1510 1200
4 1260 1540 1270 1040 1030 1020 1460 1210
4 1060 1130 1000 995 920 910 1160 950
5 760 950 910 910 880 890 1050 780
5 760 1075 960 830 850 855 1040 780
6 1140 1480 1200 920 920 1250 1210 880
6 1390 1610 1270 975 990 1280 1300 900
7 900 1420 1170 960 1010 1160 1170 860
7 790 1340 1100 960 1020 1110 1070 850
8 795 1400 1150 990 1070 1180 1200 960
8 950 1480 1140 970 1050 1200 1330 1050
9 870 1220 920 920 880 1150 1100 910
9 470 780 610 570 650 700 750 630
maximum 1610
minimum 470
átlag 1017,3

9/10
cellák 1 2 3 4 5
9 57,6 68,2 59,9 68 58,4
8 61,2 72,1 60,5 69,1 58,8
7 61,1 70,6 60,6 70,6 60
6 56,8 70,2 58,1 72,1 57,6
5 56,8 69,3 58,4 70,2 58,3
4 54,8 69,8 56,4 68,5 55,1
3 55,2 70,8 55,7 69,2 53,2
2 57,3 67,9 57,1 67,2 55,9
1 56,2 59 57,4 63,2 53,4
maximum 72,1
minimum 3
átlag 55,2

60
 10/10

cellák 1 2 3 4 5
1 48,1 35,3 34,4 36,5 34,6
2 49 37,2 44,2 40,2 39,2
3 48,2 40,2 52,5 43,5 44,1
4 49,1 49,2 59,2 48,9 43,9
5 50,2 56,2 61,9 51,5 45
6 51,6 57,5 63,8 52,4 47,9
7 51,7 62 62,5 54 48,8
8 54 65,1 65,8 54,6 47,9
9 54,3 64,4 63 51 49,3
maximum 65,8
minimum 34,4
átlag 50,3

61