ÓBUDAI EGYETEM

Műszaki mérnökasszisztens szak

Elektrotechnika-elektronika szakirány

ZÁRÓDOLGOZAT

Egyedi készítésű lámpák tervezése

és megvalósítása

ÓE-RKK Hallgató neve: Tóth Sándor

2020 Hallgató törzskönyvi száma:

1
 ÓBUDAI EGYETEM

Műszaki mérnökasszisztens szak

Elektrotechnika-elektronika szakirány

BEADANDÓ FELADATLAP

Hallgató neve: Tóth Sándor

Törzskönyvi száma: ……………….. Neptun kódja: A5CNBW

Tagozat: Levelező Szak: Műszaki mérnökasszisztens

A dolgozat címe: Egyedi készítésű lámpák tervezése és megvalósítása

A dolgozat címe angolul: ……………………..
Feladat:

Intézményi konzulens neve: …………………

Külső konzulens neve, beosztása: Martos András (villamosmérnök, mérnöktanár)
Munkahelye:
A kiadott téma elévülési határideje: …………… év
Beadási határidő: 2020. ………….. …..
A záróvizsga tárgyai:

A szakdolgozat titkos / nem titkos.

Kiadva: Budapest, 2020. ………….. …..

P. H.

Intézetigazgató
A dolgozatot beadásra alkalmasnak találom:

Intézményi konzulens

2
 ÓBUDAI EGYETEM

Műszaki mérnökasszisztens szak

Elektrotechnika-elektronika szakirány

HALLGATÓI NYILATKOZAT

Alulírott Tóth Sándor (Neptunkód: A5CNBW) hallgató kijelentem,

hogy a beadandó saját munkám eredménye, a felhasznált szakirodalmat
és eszközöket azonosíthatóan közöltem. Az elkészült beadandóban
található eredményeket az egyetem és a feladatot kiíró intézmény saját
céljára térítés nélkül felhasználhatja, a titkosításra vonatkozó esetleges
megkötések mellett.

Budapest, 2020. ………….. …..

hallgató aláírása

3
 TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS .................................................................................................................... 1

1. A SZÍNHÁZI ALAPOKTÓL A LÁMPAKÉSZÍTÉSIG .......................................... 3

1.1. A fénytecnika színházi kialakulása .................................................................... 3

1.2. A színházi világosító .......................................................................................... 4

1.3. A tervekből valóság............................................................................................ 5

2. A TERVEZÉS ÉS GYÁRTÁS SZEMPONTJAI ..................................................... 6

2.1. Dizájn és funkció................................................................................................ 6

2.1. Környezetbarát technológiák az újrahasznosítás jegyében ................................ 9

2.1. Biztonsági követelmények és szabványok ......................................................... 9

3. LÁMPA SZÜLETIK .............................................................................................. 13

3.1. Az elképzelés ................................................................................................... 13

3.2. Az alapanyagok ................................................................................................ 14

3.1. A látványterv .................................................................................................... 14

3.2. Az építés ........................................................................................................... 15

4
 ÁBRAJEGYZÉK

1. ábra: A színpadvilágítás története – a fényforrások története...................................... 3

2. ábra: A Radnóti Miklós Színház nézőterére ideiglenesen kihelyezett fényvezérlő pult

(Compulite Vector Blue), egy előadás főpróbahetén. Forrás:
https://szinhaz.org/plusz/csak-szinhaz-apro/2018/08/26/szinhazi-muszaki-
kepzeseket-indit-az-szfe-felnottkepzesi-kozpontja/.................................................. 5

3. ábra Színhőmérséklet .................................................................................................... 8

4. ábra: A színvisszaadás értékeinek bemutatása .............................................................. 8

5. ábra: A gyártó ezt a fotót mellékelte a sorozatszám beazonosításához ...................... 10

6. ábra: Pál András, színművész, az egyik szintén általam készített lámpájával ............ 13

7. ábra: A kidobott fénycsőarmatúra várja újjászületésének napját ................................ 14

8. ábra: A "Steam Tower" látványterve .......................................................................... 15

9. ábra: A festés előtti összeállítás .................................................................................. 16

5
 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

Nincs ábrajegyzék-bejegyzés.

6
BEVEZETÉS

Jelen írásom témáját az általam egyik legkedveltebb hobbimból merítettem. Bizakodásra ad

okot, hogy az utóbbi időben egyre közelebb kerültem ahhoz, hogy ez a hobbi hivatásszerű
munkámmá, illetve megélhetésem alapvető forrásává váljon. Többek között ez adott okot arra
is, hogy néhány év kihagyása után folytassam tanulmányaimat és elkezdjek újra minél több
tudást és ezzel együtt új szemléletet magamba szívni, bővítve ezzel lehetőségeim tárházát.
Közel 15 éves munkatapasztalatot szereztem a színpadi világítástechnikában, mialatt a Radnóti
Miklós Színház világosítójaként, majd fővilágosító-helyetteseként dolgoztam.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen szereztem Színháztechnikus, Szcenikus képesítést,
mely magában foglalta a Világítástechnikus rész-szakképesítést. Szenvedélyesen szerettem a
szakmám, a munkám, és az ottani közeget, de idővel folyamatosan erősödött bennem a vágy és
az elhatározás egy saját vállalkozás, illetve műhely létrehozására. Elkezdtem kamatoztatni a
megszerzett tapasztalatokat és a meglévő tudásom felhasználásával fogtam hozzá saját, egyedi
építésű, lakossági felhasználású lámpáim megalkotásához. Belevágtam műhelyem
fejlesztésébe, amelyet egy szűkebb körben elterjedt gondolkodásmód és szemlélet alapján
szeretnék üzemeltetni.
Ugyanis napjainkban az ipar elhalmoz minket a legszínesebb választékban elérhető termékek
garmadával. Bármihez és bárhonnan is szeretnénk hozzájutni, a világháló és a globális
kereskedelem elterjedése az utóbbi évtizedekben még inkább a bőség zavarába kergetett
minket. A soha eddig nem látott lehetőség és választék mellett azonban azt gondolom, hogy
egyre inkább kiveszett a termékekből az egyéniség és a beléjük vetett „lélek”, aminek részben
a mostanság eddiginél is jobban elhatalmasodó tömeggyártás lehet az oka. Ez a fajta
termékelőállítási- és kereskedelmi szemlélet mindemellett nagy környezeti terheléssel is jár,
gondolva itt a hatalmas nyersanyag és energiaigényre, valamint a gyártáskor és szállításkor
keletkező egyéb emissziókra. A folyamatosan növekedő környezeti terhelés pedig olyan
problémakör, aminek megoldása jelenleg már nem tűr tovább halasztást.
Néhány évtizeddel ezelőtt még negyede ennyi termék sem volt elérhető, és a választék is
minimális volt, vagy sok mára alapvető termék beszerzésére is rengeteget kellett várni.
Gyermekkori emlékeim közé tartozik, hogy mekkora élmény volt szüleinknek hozzájutni egy
különleges magnóhoz, vagy látni az utcán egy nyugatról behozott autót. Ma pedig itt van
minden karnyújtásnyira, és vásárláskor kizárólag anyagi lehetőségeink szabhatnak határt. Így

1
viszont egyre kevésbé lelik örömüket az emberek a megvásárolt termékekben, és ezáltal
kevésbé becsülik meg azokat.
Éppen ezért mindig is lenyűgöztek az olyan vállalkozások, illetve műhelyek, ahol egyedi
értékeket teremtenek. Mégpedig olyan értékek ezek, amelyekhez igazi élmény hozzájutni és
amelyeket öröm birtokolni. Talán ezért is terjed és éli mostanság reneszánszát a kézműves-
illetve nem tömeggyártott termékek előállítása. Így újra előkerülnek és felértékelődnek régen
háttérbe szoruló szakmák és mesterségek.

2
1. A SZÍNHÁZI ALAPOKTÓL A LÁMPAKÉSZÍTÉSIG

Dolgozatom megírásának alapvető célja egy egyedi tervezésű világítótest teljes megalkotási
folyamatának bemutatása. Ez magában foglalja a termék elkészültének menetét, egészen a
felhasznált anyagoktól a piacra kerüléshez szükséges engedélyeztetési eljárásokig. Személyes
elképzelésem szerint nem lehetetlen, hogy meghonosítható lenne hazánkban is olyan egyedi
tervezésű, igényes fényforrások alkalmazása, amelyek garantáltan biztonságosan
üzemeltethetőek (melyek megfelelnek minden szükséges szabványnak, előírásnak). Amint
elkezdtem utánajárni, hogyan foghatnék hozzá terveim megvalósításához, hamar szembesültem
azzal, hogy kissé kitaposatlan ösvényen járok. Ugyanis véleményem szerint ez a terület
hazánkban igen alulszabályozott, erre a későbbiek során még részletekbe menően kitérek. A
gondolati síkon és a tervrajzokon szereplő alkotások megvalósításához több területen szerzett
tapasztalat együttes megléte szükséges. A következőkben egy rövid történeti áttekintés után
bemutatom a színházi világítástechnika és az egyedi tervezésű világítótestek kapcsolatát.

1.1. A fénytecnika színházi kialakulása

Hosszú időbe telt, míg a mai értelemben vett színházi fénytechnika kialakult. Ahogy a fejlődési
lépéseket az alábbi kép is mutatja, a primitív fényforrásoktól a modern színpadvilágítás
kialakulásáig több évszázadon át vezetett az út. A továbbiakban ezt a kialakulási folyamatot
mutatom be, követve a hat jelentősebb állomást.

1. ábra: A színpadvilágítás története – a fényforrások története

Forrás:http://docplayer.hu/19011811-A-fenyforrasok-tortenete.html

3
A kezdeti fényforrások kialakulása még az ókorra vezethető vissza (id.e. 600 - i.e. 400). A
görög színházakban nem alkalmaztak mesterséges fényt, annak vallásos szerepe miatt.
Azonban a római színházban már egészen meglepő fényjátékot alkalmaztak, rengeteg
olajlámpa, fáklya és gyertya segítségével. A középkorban nem ismerték el a mesterséges
fényeket, emiatt a XVI. század hozott áttörést a mai értelemben vett színházi világításnak.
Ugyanis a XVI. századtól vannak feljegyzések olyan színpadi előadásokról, melyek külön erre
a célra létrejött helyszíneken zajlottak, s a fényhatásoknak már volt tudatos jelentőségük.
Gyertyákkal világítottak ekkor is, azonban már használtak színeket, különböző technikákkal
(például színes folyadékkal megtöltött üvegeket helyeztek a gyertyaláng elé) igyekeztek a
gyertyafényt különböző színekkel ‘megfesteni’. A romantikus gyertyavilágítás korában már
épültek színházépületek, ahol a kezdetleges gyertyavilágítás kezdett az egyenetlen fénye- és
sötétítés megoldásának problémája miatt egyre elavultabb módszerré válni. Egyre több fényre
lett volna igény a színpadi előadások alatt, azonban ez rengeteg ember jelenlétével volt csupán
megoldható, így a gyertyákat lassan felváltotta a gázlámpa. Utóbbi alkalmazása füstmentes volt,
s lehetett hangulatvilágítást is elérni vele. Negatívumai között szerepelt azonban, hogy a gáz
kellemetlen szagot árasztott, illetve a lámpa hajlamos volt a szétpattanásra, felhevülésre az
előadások alatt. Ilyen esetben azonnal ki kellett üríteni a színháztermet, hiszen rendkívül
kockázatos volt bent tartózkodni a tűzveszély miatt. 1810-től jelent meg az ívlámpa, majd 1881-
től az egyenáramú- illetve a váltakozóáramú villanyvilágítás. A tudomány eme fejlődése
magával hozta a stabil, szabályozható színpadi világítást. A XX. század második felétől
beszélünk a modern színpadvilágításról, megjelent a lézer-, a led-, az intelligens fényvetők- és
a számítógépes vezérlési rendszerek használata. A technika fejlődésével pedig feltűntek a
színházak konkurensei is: mozgókép, mozi, televízió, multiplex filmszínházak. (Forrás:
http://docplayer.hu/19011811-A-fenyforrasok-tortenete.html; A színpadvilágítás története – a
fényforrások története)

1.2. A színházi világosító

A mai értelemben vett színházi világosítók a villanyvilágítás megjelenésével együtt váltak a

színházi élet szerves részeivé. Az ezt megelőző időszakban még nem volt szükség külön
világosító szakemberre a világítás megalkotásához, ugyanis nem volt sok lehetőség a
fényjátékra. A gyertyafény korszakában még csak kezdetleges próbálkozások voltak a fény
színezésére. A gázlámpák elterjedésével már műszaki beállítottságú emberek kezelték a
lámpákat, a fénnyel való játék még itt sem ért el művészeti szintet, fontosabb volt, hogy a

4
gázlámpa ne gyulladjon ki. Később, a villamosság megjelenésével főként villanyszerelőkből,
illetve valamilyen villamos végzettségű szakemberekből lettek a színházi világosítók. Már a
hetvenes-nyolcvanas években robbantak be technológiai újítások, digitális alapokon nyugvó új
fényvezérlő rendszerek, bonyolultabb felépítésű fényvetők. Újabb változások a kilencvenes
években jöttek, mivel hazánkban ebben az időszakban jelentek meg a robotlámpák és kezdtek
gyorsabban teret hódítani a digitális fényvezérlő rendszerek, fénypultok. Ezeknek az
eszközöknek a kezeléséhez és karbantartásához, már nem volt elég villamossági területen
szerzett tudomány vagy tapasztalat. Ezt a területet is meghódította az informatika, ezeknek a
rendszereknek a vezérléséhez már programozási ismeretekre is szert kellett tenni.

1.3. A tervekből valóság

Számos színpadi előadás során feladatom volt a megfelelő megvilágítás megtervezése és

biztosítása, ez többek közt egyedi tervezésű színpadi világítástechnikai elemek megtervezését
és megvalósítását, illetve azok megfelelőségi tanúsítványainak (pl. érintésvédelmi
felülvizsgálati jegyzőkönyv) elkészítését igényelte. Ugyanis ezeknek az eszközöknek túl azon,
hogy világítástechnikai és esztétikai szempontból is meg kellett felelniük az adott előadások
céljainak, dokumentumokkal is igazoltan kellett teljesíteniük bizonyos munkavédelmi-,
tűzvédelmi- és érintésvédelmi elvárásokat. Ez utóbbiak megléte mellett a projekt műszaki
vezetője felelősséget tudott vállalni ezekre az egyedileg épített elemekre, és nyugodt szívvel
bocsáthatta őket az előadás rendelkezésére. Továbbá az is tervezési kihívásokkal járt, hogy
ezeket a gyártmányokat a saját fényvezérlő rendszerünkre tudjuk illeszteni, megfeleljenek mind
a műszaki, mind a technikai feltételeknek.

2. ábra: A Radnóti Miklós Színház nézőterére ideiglenesen kihelyezett fényvezérlő pult

(Compulite Vector Blue), egy előadás főpróbahetén. Forrás:
https://szinhaz.org/plusz/csak-szinhaz-apro/2018/08/26/szinhazi-muszaki-kepzeseket-
indit-az-szfe-felnottkepzesi-kozpontja/

5
Ebben az időszakban rengeteget foglalkoztam ezzel a témával, elsajátítottam az egyedileg
tervezett- és készített lámpák hivatalos bevizsgálásának feltételeit, kritériumrendszerét. Az
összegyűlt tapasztalatok és a szakértőktől kapott pozitív visszajelzések bátorítottak fel saját
tervezésű világítótestek megépítésére.

2. A TERVEZÉS ÉS GYÁRTÁS SZEMPONTJAI

Ebben a fejezetben szeretném bemutatni, hogy mi minden szükséges egy egyedi lámpa
elkészítéséhez, és annak teljesen hivatalos formában történő forgalomba hozatalához.
Mindemellett itt kapnak helyet az általam követni kívánt elvek, melyek az idő alatt
fogalmazódtak meg, mialatt erősödött bennem az elhatározás, hogy belevágok a
lámpakészítésbe.

2.1. Dizájn és funkció

Az elsődleges szempont, ami leginkább ösztönzött az elindulásra, a vágy aziránt, hogy valami
igazán különleges dolgot alkothassak. Ahogyan azt a korábbiakban említettem, az
tapasztalható, hogy a világnak egyre nagyobb igénye van olyan termékekre, amelyek több okból
kitűnnek a piacon fellelhető tömeggyártott darabok közül. Dizájn szempontjából erre úgy
törekszem, hogy megpróbálok kísérletezni a meglévő stílusirányzatok felfrissítésével, illetve
keverésével. Egyedi gyártás esetén az ügyfél maximális elégedettségének legfőbb kulcsa
többek között, hogy olyan készterméket vehet át és birtokolhat, amiről tudja, hogy jelenlegi
formájában csak egy darab létezik a világon.
Fontos tudni azt is, hogy az adott lámpa mi célból készül és milyen funkciót hivatott betölteni.
Ehhez szintén nagyon jól tudom kamatoztatni a színházban eltöltött évek tapasztalatait.
Természetesen más szabályok vonatkoznak egy színpadi előadás bevilágítására, mint egy
asztali lámpa világítástechnikai paramétereire. De azt biztosan megtanultam, hogy mitől lesz
egy fény szép és mivel lehet funkcionális tulajdonságait befolyásolni. A színházban igen
jelentős kifejező eszköz a világítás. Tudunk érzékeltetni változó helyszínt, időt, időjárást,
napszakot, vagy hangulatot. Számtalan hatás érhető el azzal is, hogy mit és milyen szögben
világítunk meg. Azt gondolom ez nagyon jó tanítóiskola egy dizájn lámpa megalkotásához is.
Ezek apróságnak tűnő dolgok, de igen sokat tehet hozzá a termék színvonalához és
minőségéhez.

6
A legfontosabb villamossági és világítástechnikai paraméterek és mértékegységek ismerete egy
világítótest megtervezésekor, és a fényforrás kiválasztásakor elengedhetetlenek. Ezek a
következők:

 Elektromos áramerősség: a vezető keresztmetszetén adott idő alatt áthaladó töltések

nagysága, jele: I, mértékegysége az Amper (A). Ismerete a szerelvények kiválasztásakor
és a vezetékek méretezésénél jelentős.
 Elektromos feszültség: egy áramkörben két szabadon választott pont közötti
potenciálkülönbség az elektromos feszültség, jele: U, mértékegysége a Volt (V).
A célnak megfelelő szerelvények kiválasztásakor kell figyelembe vegyük.
 Villamos teljesítmény: az elektromos teljesítmény, jele: P, mértékegysége a Watt (W).
Tervezéskor főként a szerelvények kiválasztásakor, illetve a vezetékek méretezésénél
van jelentősége. Fényforrás kiválasztásánál világítástechnikai szempontból fontosabb a
fényáram (lumen), illetve a színhőmérséklet (Kelvin) meghatározása.
 Fényerősség: a fényforrás, a látható tartományban észlelhető fényének nagysága. Jele:
I; mértékegysége: kandela (cd).
 Fényáram: a fényforrásból adott térszögre sugárzott látható teljesítmény. Jele:
Φ; mértékegysége: lumen (lm). Egy világítótest funkciójának szempontjából az egyik
legfontosabb mértékegység a fényforrás kiválasztásakor.
 Megvilágítás: a megvilágítás mennyiségének SI mértékegysége. Egy lux megegyezik
a négyzetméterenkénti egy lumen fényárammal. Jele: E, mértékegysége a lux (lx).
Különféle funkciójú lámpák tervezésekor nagyon fontos tudni, hogy milyen
tevékenységhez mekkora mértékű megvilágítás szükséges. Ezeket ajánlások és erre
vonatkozó szabványok is tartalmazzák.
 Színhőmérséklet: a látható fény egyik igen fontos jellemzője. Mértékegysége a Kelvin
(K). 3000 K alatt meleg, 3000-5000 K között közép vagy természetes fehér fényekről
beszélhetünk (ilyen a napsütötte déli világosság). Fehér fény alkalmazásánál igen fontos
a jellemző megfelelő kiválasztása. Munkalámpák (például: irodai asztali lámpa,
szekrény belső világítása) esetében természetes fehér fény használata javasolt, ugyanis
ez a fény éberen tart minket, mivel közel áll a déli napsütéshez. Mindemellett
könyebben tudjuk a színeket érzékelni és megkülönböztetni, bár ez esetben fontos a
fényforrás színvisszaadása is. Meleg fényeket hangulatfények megteremtésekor

7
 érdemes alkalmazni, mivel ez a naplemente vagy egy kandalló fényéhez áll közelebb,
ezáltal segíti az ellazulást, kikapcsolódást.

3. ábra Színhőmérséklet

forrás: https://avidelighting.hu/tudastar/mi-a-szinhomerseklet

 Színvisszaadás: másnéven CRI index, a fényforrások színvisszaadási tulajdonságát

mutatja meg. Jele: Ra. Úgyis mondhatjuk, hogy ez a szám minél magasabb, annál jobb.
A maximális 100-as CRI értékkel a természetes fénnyel történő megvilágítás és a
hagyományos izzók használatakor beszélhetünk. Főként ott van nagy jelentősége, ahol
fontos a színek élethű megjelenítése, de itt kell megjegyezni, hogy magas értéknél
vidámnak és vitálisnak érezhetjük magunkat, viszont az alacsony CRI számú
megvilágítás negatívan befolyásolja hangulatunkat. Bizonyos háttérvilágítási
megoldásoknál, színezéseknél azonban nem mindig van nagy jelentősége ennek a
paraméternek.

4. ábra: A színvisszaadás értékeinek bemutatása

Forrás: https://szinhaz.org/plusz/csak-szinhaz-apro/2018/08/26/szinhazi-muszaki-kepzeseket-indit-az-szfe-felnottkepzesi-
kozpontja/

8
 2.1. Környezetbarát technológiák az újrahasznosítás jegyében

Egy másik nagyon fontos alappillérnek a környezetbarát megoldások alkalmazását gondolom.

Napjainkban kiemelten kell kezelni az ipar által hatalmas mértékben felhasznált nyersanyagok
problémáját. Továbbá komoly lépéseket kell tenni a keletkező hulladékok csökkentésének
érdekében is. Erre a két problémára a legjobb megoldás a meglévő anyagok és tárgyak
újrahasznosítása. Így jött az ötlet, hogy lámpáimat javarészt hulladékokból, kidobásra ítélt
alkatrészekből fogom megépíteni. Ennek további előnye, hogy olyan elemek is felhasználásra
kerülhetnek, amik magukon hordozzák „előző életük” történetét, ami szintén hozzájárul az
ügyfelek elégedettségéhez. Ha egy tárgy új életet kap és funkciót vált, abból is nagyon izgalmas
dolgok születhetnek. Készült már lámpa példáúl öreg furógépállványból vagy kidobott
mosógéből is. Ugyanakkor ez az építésmód sok kihívást is magában rejt, ezek egyikére a
következő pontban térek ki részletesen.

2.1. Biztonsági követelmények és szabványok

Az egyik, ha nem a legfontosabb szempont egyike. Hosszadalmas kutatómunka eredményeként

ismertem meg teljes körűen miként kerülhet végül egy egyedileg elkészített termék, teljesen
hivatalos kereteken belül a kereskedelembe.
Vállalkozásom indításához fel kellett vegyem a megfelelő tevékenységi kört is, mely esetemben
a 2740 TEÁOR számú „Villamos világítóeszköz gyártása” címszó alatt szerepel. Meglepett,
amikor tudomást szereztem róla, hogy nem követelmény külön szakképesítés megléte.
Véleményem szerint egy villanyszerelői vagy világítástechnikusi végzettség elengedhetetlen
volna ezen tevékenység gyakorlásához.
Az emberek többsége félelmekkel és előítéletekkel áll egy magánműhely által előállított egyedi
lámpa megvásárlásához. Igaz teljesen joggal, mivel az interneten rengeteg szaktudás és
szabványok betartása nélkül megépített példány érhető el. Pedig valójában ezen a területen is
sokkal magasabb minőséget képviselhet egy ilyen termék, mint egy olcsóbb tömeggyártott
darab.
A vásárlók érhető okokból bíznak meg jobban nagy és közkedvelt áruházláncok által
forgalomba helyezett, gondosan megtervezett és szigorú vizsgálatokon átesett
sorozattermékekben. Azonban ezen a területen is sajnálatos módon előfordulhatnak komoly
hibák, hiányosságok. Ilyen esetek után kutakodva hamar találkoztam több, ezzel kapcsolatos
cikkel.

9
Az IKEA például számos esetben hívta vissza lámpáit:
 A Gothem lámpacsalád mindhárom típusát visszahívták, miután a lámpák több vásárlót
és egy alkalmazottat is megráztak. Arra kérték a vásárlókat, hogy a lámpákat akkor se
használják többet, ha az szemmel láthatóan sérülésmentes. A teljes vételárat blokk
megléte nélkül is visszafizették.

 A "Calypso" nevű mennyezeti lámpáinak egyik szállítmányát is visszahívták, miután

fennállt annak a kockázata, hogy leesik a búrája. A vásárlók a cimkén szereplő
sorozatszám alapján tudták beazonosítani, hogy érintett-e az általuk megvásárolt termék
vagy sem.

5. ábra: A gyártó ezt a fotót mellékelte a sorozatszám beazonosításához

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2018/09/26/ikea_mennyezeti_lampa_calypso_visszahivas/

 A “Patrull” elnevezésű éjjeli lámpát szintén áramütés kockázata miatt kellett

visszahívni, miután egy esetben levált a szigetelőburkolat a lámpatestről. Az eset után
több, mint 600 terméket teszteltek, amik minden előírásnak és standard-nek
megfeleltek, de inkább mégis a visszahívás mellett döntöttek.

Ez utóbbi esetekről mindenféle lejáratószándék nélkül tettem említést. Ez minden tervező

rémálma és sajnos még a leggondosabb tervezés és gyártás mellett is előfordulhat a fentiekhez

10
hasonló eset. Sok esetben bele sem gondolunk, hogy mennyi veszélyt rejthet egy ártalmatlannak
tűnő kis asztali “lámpácska”.
Így vált az egyik legfontosabb célkitűzésemmé, hogy az általam tervezett és készített lámpákat
felelősségem maximális tudatában, tiszta lelkiismerettel tudjam továbbadni a leendő
tulajdonosoknak. Ezért egy sorozatgyártott darab esetéhez hasonlóan, már a tervezéskor
figyelembe kell vennem és be kell tartanom számos ide vonatkozó szabványt, továbbá ki kell
alakítanom egy jól működő minőségellenőrzési mechanizmust. Ennek megvalósítása a
hulladékokból való építkezéskor gyakran komoly fejtörést okoz. De lássuk hogyan is történik
mindez a gyakorlatban:
A gyártó, vagyis ez esetben az én felelősségem utánajárni, hogy az előállítandó terméknek,
milyen alapvető követelményeknek kell megfelelnie a forgalomba hozatalhoz. A lámpatestekre
vonatkozó előírásokat az “MSZ EN 60598-1” elnevezésű szabvány tartalmazza, melyeket
tervezéskor és építéskor minden esetben figyelembe veszek. Itt kerülnek leírásra a lámpák
megfelelősségértékelésének pontos feltételei is.
Minden egyes lámpáról műszaki dokumentáció készül, ami a következő információkat kell
tartalmazza:

 a gyártó vagy meghatalmazottjának neve és címe;

 a lámpa szöveges bemutatása röviden;

 a lámpa azonosítója (pl. sorozatszáma);

 a lámpa tervezésének és előállításának helye, létesítmény címe;

 a lámpa megfelelőségének értékelésében közreműködő bejelentett szervezetek neve és

címe;

 a bevizsgálás, az elvégzett megfelelőségértékelési eljárás leírása;

 CE tanusítvány, vagy EU-megfelelőségi nyilatkozat;

 címke;

 használati utasítás.

Az EU megfelelősségi nyilatkozat, egy kötelező okmány, melyet a gyártónak kell elkészíteni,

amiben teljes felelősséget vállal arra, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó európai
szabványoknak. A következőket kell tartalmazza:

 a gyártó vagy meghatalmazottjának neve és címe;

 a lámpa azonosítója (pl. sorozatszáma);

11
 nyilatkozat, amelyben a készítő teljes körű felelősséget vállal;

 a lámpa megfelelőségének értékelésében közreműködő bejelentett szervezetek neve és

címe;

 a lámpára vonatkozó szabványok vagy a megfelelőség igazolásának egyéb eszközei;

 gyártó neve és aláírása;

 a nyilatkozat kibocsátásának dátuma.

12
3. LÁMPA SZÜLETIK

Egy lámpaterv és megvalósulásának menete. Ebben a fejezetben szeretném az előbbiekben

tárgyalt folyamatokat és kritériumokat konkrét példával demonstrálni.

3.1. Az elképzelés

Első megrendelőim egyikét, Pál András színművészt személyesen is jól ismertem a színházból,
így viszonylag könnyen ment a kommunikáció, és jól megértettük egymást, amikor felvázolta,
hogy mik lennének az elképzelései. A nappalijába szeretett volna egy antik jellegű ipari stílusú
állólámpát, hangulatvilágítás céljából. Olyan hatásra volt igénye, ami egy kis kandalló fényére
emlékezteti, így két dolog rögtön az elején tisztázódott. Nem lesz szükség nagy fényerőre, a
színhőmérsékletet pedig alacsonyan kell tartani 2700 Kelvin alatt. Azt is tudtam, hogy az igazán
lágy, homogén fények további alapfeltétele, ha nagy a világító felület. Ez általában vagy
lámpaernyő, vagy nagy visszaverő felület alkalmazásának segítségével jön létre. A megrendelő
ezennel szeretett volna valami különlegesebbet a hagyományos ernyős megoldásnál. Így az is
eldőlt, hogy valami nagyobb lámpatestre van szükség, valamint több fényforrásra.

6. ábra: Pál András, színművész, az egyik szintén általam készített lámpájával

13
 3.2. Az alapanyagok

Házi gyűjteményemben találtam rá a meglehetősen viharvert ipari fénycsőarmatúrára. Egy 70’-

es - 80’-as években bezárt kőbányai gyárcsarnok bontásakor került kidobásra. A formája és az
állapota is arra utalt, hogy igen régi darab. Fénycsövekkel egyébként már a 20’-as években
kísérleteztek, és az első sorozatgyártott fénycsövet 1938-ban dobták piacra, de az adattábla
szerint ez a lámpatest feltehetőleg valamikor az 50’-es, 60’-as években készülhetett. Ahogy
rátaláltam, úgy adta magát, hogy hogyan lehetne belőle állólámpát készíteni, csak egy talp kell
hozzá. Nem láttam még hasonló koncepciót, ezért úgy gondoltam elég egyedi lenne. Továbbá
megfelelt az előbbiekben felsorolt kritériumoknak is, vagyis ipari jellegű, és alkalmas nagy
világítófelület készítésére. Tovább kutakodva találtam egy méretben pont ideális, talpnak
alkalmas varrógép szíjtárcsát is, egy régi Singer-ről, és egy antik kerti karos rézcsapot, amit
kapcsolónak gondoltam felhasználni.

7. ábra: A kidobott fénycsőarmatúra várja újjászületésének napját

3.1. A látványterv

Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy konzerváljunk és őrizzük-e meg a lámpatest eredeti patináját,
vagy kapjon valamilyen festést. Van, hogy a megrendelő ragaszkodik az eredeti patinához,
illetve vannak nagyon értékes darabok is, melyeket bűn átfesteni, de ez esetben mégis a festés
mellett döntöttünk. Tudtam, hogy a váz némileg amúgy is átépítésre kerül. András említette,
hogy nagyon kedveli az úgynevezett „steampunk” stílust, így a színvilágot is ennek
megfelelően képzeltem el antik vörösrezesre. Ezeknek a színeknek az alkalmazása a

14
visszaverőfelületen tovább melegítheti a színhőmérsékletet, és jelen esetben pont ez volt a cél.
Olyan lámpát szerettünk volna, amely mintha egy fantázia világbeli ipari forradalom korából
származna vagy mintha „Némó kapitány” tengeralattjárójáról származna. Így már azt is tudtam,
hogy nem fénycsövek kerülnek vissza az üvegbúra mögé, hanem „Edison” stílusú szénszálas
izzókat kell használnom, és a visszaverő felületet rézcsövekkel fogom dekorálni. Ezek alapján
kézi skicceléssel született meg a látványterv, amire András örömmel rábólintott.

8. ábra: A "Steam Tower" látványterve

3.2. Az építés

Mivel a festés mellett döntöttünk, ezért a felületeket alaposan meg kellett tisztítani a rozsdától
a korábbi festék maradványoktól és a rárakódott olajtól. Erre a leggyorsabb és leghatékonyabb
módszert választottam, a homokfúvást, vagy másnéven szemcseszórást. Ezzel egyidőben a
fényvisszaverő lemezre kialakításra került az izzók és a dekorációként szolgáló vörösréz
alapanyagú fűtéscsövek rögzítési pontjainak helye, amihez lépcsős lemezfúrót használtam. A
rézcsöveket forrasztható idomokkal kapcsoltam össze, majd az egész felületet három lépésben
felpolíroztam, és rézlakkal konzerváltam. Erre jött a szintén csak dekorációs elemként szolgáló
nyomásmérő és egy alumínium házas kondenzátor beépítése is. Rögzítésre került a lámpa
tetejére betervezett rézcsap és a vele mechanikailag egybeépített forgókapcsoló, valamint a

15
talpként funkcionáló szíjtárcsa is, amihez egyedileg kellett gyártani egy laposvas merevítést, a
lámpa lemezháza alá, így a torony már kellően stabil lábakon állva kezdett testet ölteni.

9. ábra: A festés előtti összeállítás

Az volt a cél, hogy minden furat, rögzítési pont, illetve merevítő kerüljön a helyére még a festés
megkezdése előtt. Ezért került a lámpa összeszerelésre, hogy a festett felületeken már ne kelljen
korrekciókat végrehajtani.

16