vegő különösen gyermekkorban érvényesül, dohányosok gyermekei közt gyakoribb a ké-

sőbb kifejlődő bronchitis, mint a nem dohányzók gyermekei közt. Kezdetben csupán a reg-
geli köhögés, majd az egyre szaporodó mennyiségű köpet ürítése jellemző. E tüneteket a
betegek régen meglevőnek, jelentéktelennek ítélik, és gyakran a dohányzás természetes kö-
vetkezményének tartják. Később a köhögés súlyosbodik. A köpet gennyessé és az időnkén-
ti nehézlégzés tartóssá válik, megerőltetésre nagymértékben fokozódik. Cyanosis lép fel. A
különböző vizsgálatokkal először is azt kell tisztázni, hogy van-e az idült hörghurutra haj-
lamosító, ill. azt fenntartó betegség (tuberkulózis, rosszindulatú hörgő- vagy tüdődaganat)
az idült bronchitis képe mögött. Laboratóriumi tünetek közül jellemző a vérsejtsüllyedés
gyorsulása, a légzési elégtelenség következtében kialakult polyglobulia és mérsékelt leu-
kocytosis. A röntgenvizsgálatkor talált elváltozások nem specifikusak, de alátámasztják a ké-
pet. Légzésfunkciós vizsgálattal beszűkült vitálkapacitást találnak. Legfontosabb vizsgálat a
köpettenyésztés, melyet többször ismétlünk. A beteget meg kell tanítani, mikor és hogyan
kell a Petri-csészébe vagy a köpettartályba köpnie. A kitenyésztett baktérium érzékenysége
alapján lehetőség van a célzott antibiotikum-kezelésre.
Gyógyítás. A bronchitist kiváltó vagy fenntartó tényezőket lehetőleg meg kell szüntetni
(dohányzás, munkahely rossz levegője). A gennyes köpetet okozó bakteriális infekciót an-
tibiotikumokkal kell leküzdeni, lehetőleg a tenyésztés alapján. Bakteriológiai lelet hiányá-
ban tetrán származékot (Doxycyclin) vagy szintetikus penicillinkészítményeket kell adni
(Semicillin).Ha a bronchusváladék sűrű, tapadó, akkor az orvos a köpetürítés megkönnyí-
tésére szekréciófokozással járó köptetőt rendel el. Az improduktív köhögés csillapítására a
köhögési reflexet gátló gyógyszert rendelnek. Ma már egyre több az olyan intézmény,
amelyben krónikus bronchitisesek tartós kezelésével foglalkoznak. Ennek keretén belül in-
halációs kezelés (aeroszol) és légzésgyakorlatok végeztetése is folyik.
A megelőzésben nagy szerepe van a dohányzásról való leszoktatásnak.

TÜDŐASZTMA (ASTHMA BRONCHIALE)

E betegség szintén a tüdő krónikus obstruktív betegségei közé tartozik, azonban előidézé-
sében allergiás tényezők szerepelnek, emiatt a légu tak allergiás betegségei között tárgyaljuk.

TÜDŐTÁCULÁS (EMPHYSEMA PULMONUM)

Többnyire idült hörghurut, asthma bronchiale előzi meg. Lényege az alveolusfalak, az alve-
olusok közti sövények pusztulása, a tüdő rugalmasságának, végső soron a légzőfelületnek a
csökkenése. Ezzel párhuzamosan a mellkas is kitágul. A bordaporcok meszesednek, a ge-
rinc-borda ízületek merevednek. Ezáltal a mellkas kitérései mindinkább csökkennek. A lég-
zőfelület csökkenése és a mellkas rugalmatlanná válása a tüdőszellőzés csökkenését eredmé-
nyezi. A ventilációs zavar előbb a légzési tartalék igénybevételére kényszeríti a szervezetet,

- 40-
majd végül is légzési elégtelenséghez vezet. Az emphysema a 40-50 év feletti férfiak leggya-
koribb légzőszervi betegsége. A tüdőtágulás kialakulásában az esetek legnagyobb részében
idült hörghurut játszik szerepet. Másrészt a már kialakult emphysema, a légzés csökkenése
folytán bekövetkező váladék-visszatartás révén, maga is hajlamosít krónikus bronchitis ke-
letkezésére. Így egy zárt kör alakul ki.
A klinikai tünetek a krónikus bronchitis tüneteivel kezdődnek. Gyakoriak a légúti in-
fekciók, főleg télen. A kőhőgés, köpet fokozódik, végül nehézlégzés keletkezik. A belég-
zéskor az alveolusokba került levegő a kilégzésben nem távozik el teljesen. Így a nehézlég-
zés is kilégzési (exspiratorikus) jellegű. A nehézlégzés kezdetben megerőltetéskor (beszéd,
munkavégzés) jelentkezik, később nyugalomban is. Az éjszakai nyugalmat köhögés, nehéz-
légzés zavarja, ideges állapot alakul ki. A mellkas tágult, hordó alakú. A beteg lapockájára
helyezett kezünk légzéskor alig tér ki, a légzési mozgások csekélyek, a mellkas állandó be-
légzéses állapotban van. A légzés szaporább. Gyakori a cyanosis, mely megerőltetéskor, kö-
högéskor fokozódik.
Mint a krónikus obstruktív légúti betegségek mindegyikében, ebben a betegségben is el-
pusztulnak az alveolusok közti sövények, és helyüket zsugorodó kötőszövet foglalja el. Emiatt
a kapillárisok beszűkülnek. A jobb kamrának nagyobb ellenállással szemben kell dolgoznia.
Megnő az arteria pulmonalis nyomása. A jobb kamra izomzata fokozatosan megvastagszik,
majd kitágul. Következményesen nagyvérköri pangás alakul ki. Ez a cor pulmonale folya-
mata. A vér oxigéntelítettségének csökkenése polyglobuliát von maga után.
A vizsgálatok során a mellkasröntgen jellegzetes képet mutat. Legfontosabb vizsgálat a
légzésfunkciós vizsgálat. Csökken a vitáikapacitás és a FEV 1 (Tiffeneau-index) értéke.
Utóbbi vizsgálat a mély belégzés utáni 1 másodperc alatti erőltetett kilégzést mutatja.
Az emphysema irreverzibilis állapot, továbbfejlődése azonban megállapodhat, ha a kísé-
rő bronchitis megszűnik. Így a beteg sorsát a szövődmények és következmények szabják
meg (cor pulmonale, gyakori pneumonia). Az emphysemas bullák megrepedése folytán
spontán pneumothorax is keletkezhet.
Gyógyításában, megelőzésében a legnagyobb szerep a krónikus bronchitis megelőzésé-
nekjut. A kialakult emphysema további romlását megelőzhetjük, ha védjük a beteget a kü-
lönböző légúti infekcióktóI. A beteg életmódját a légzésromlásnak megfelelően kell kialakí-
tani. Megfelelő légzési gyakorlatok végzésével, légzőtornávallehetőség van a beteg légzésé-
nek megkönnyítésére. A komplex pulmonológiai rehabilitáció (állapotfelmérés, gyógysze-
res terápia, légzőtorna, expectoraciós és inhalaciós technikák, mellkasi fizioterápia, terhelési
tréning, diétás tanácsadás, pszihoszociális támogatás, betegoktatás) igen hatásos. A dinamikus
tréning szükséges a gyógyuláshoz. Először a beteg cardiopulmonalis terheléses vizsgálaton
vesz részt. Ennek eredménye alapján lehet felépíteni az edzési tervet. Már 6-8 hetes, heten-
te 3-5 alkalommal végzett, 30-45 perces kerékpár-ergo méteres vagy járószalag-tréning je-
lentősenjavítja a beteg terhelhetőségét anélkül, hogy a nyugalmi légzésfunkciós értékek vál-
toznának.
A COPD-ben szenvedő betegnek abba kell hagyni a dohányzást. Bár a dohányzás abba-
hagyása nem javítja a már leromlott légzésfunkciókat, de a további romlás mértékét csök-

- 41
kenti. Nem arról van szó, hogy csak dohányzókon alakul ki COPD, genetikus tényezők
nagy szerepet játszanak.
Dohányzó, 40 év feletti, akár enyhe légúti tüneteket produkáló betegnél el kell végez-
ni a légzésfunkciós vizsgálatot. Azelőtt kell leszoknia, mielőtt a terhelési dyspnoe kialakul.
A vizsgálat során a beteg szembesül a dohányzás következményeivel, s így könnyebben
megy az absztinencia. Elsősorban a betegnek kell elhatároznia a dohányzás abbahagyását. A
mi dolgunk, hogy ebben segítsük tanácsadás, önsegítő, tájékoztató nyomtatványok, s ha
szükséges, valamelyik nikotinpótló rágógumi vagy tapasz adásával.
A COPD összes formáját tünetileg tudjuk kezelni.
A gyógyszeres kezelés hörgőtágítókból és gyulladáscsökkentőkből áll. A gyógyszereket
leggyakrabban belégzőkészülékkel adjuk, de van inhalációs oldat, tabletta, szirup és injekció
is. Az adagoló belégző lehet MDI (metered dose inhaler), ami egy bizonyos mennyiségű fo-
lyadékot porlaszt egy megnyomásra, vagy DPI (dry powder inhaler), mely mikrogrammban
számolt pormennyiséget juttat a betegbe. A különböző szerek 4-6 óra hatástartamúak, de
van 12, ill. 24 órás hatástartamú gyógyszer is.
A hörgőtágítók kőzűl leghatásosabbak a szimpatomimetikumok. A szelektív béta-2-iz-
gatók közül van rövidebb és hosszabb hatású is. A szelektivitás azt jelenti, hogy ezek a sze-
rek elsősorban a légu tak simaizmain hatnak, így a mellékhatások lényegesen csökkennek.
Rövid hatású a salbutamol (Ventolin), fenoterol (Berotee), terbutalin (Bricanyl). Hosszú ha-
tású a salmeterol (Serevent) .
A paraszimpatikus bénítók, az anticholinerg szerek voltak a legelső hörgőtágítók, de
mellékhatásaik miatt egy ideig csökkent szerepük. Kevesebb mellékhatással rendelkező új
szerek kifejlesztésevel újra előtérbe kerültek. (ipratropium bromid-Atrovent).
A xantinok szerepe a szelektív béta-2-izgatók kifejlesztésével csökkent. Fele olyan haté-
konyak, mint a szimpatomimetikumok. Hatásuk a vérszinttől ftigg, amit sok tényező befolyá-
sol. Elhúzódó hatású xantinszármazék az aminofillin ( Diaphyllin) és a teofillin (Euphylong,
Theophtard, Theospirex). Vérszintjüket csökkenti a dohányzás, faszénen sült hús fogyasz-
tása, marihuánaszívás. Növeli: az erythromycin, propranolol, allopurinol, oralis fogamzás-
gátlók, cimetidin, influenzavakcina, fertőzések, szív- és májelégtelenség. Tehát a gyógyszer-
interakciókra e gyógyszer adásakor mégjobban oda kell figyelni, mint egyéb esetben. E cso-
portba tartozó készítményeket leginkább a később tárgyalandó asthma bronchialéban adjuk,
mert jó hatással van a görcsbe rándult kis hörgők simaizomzatának oldására.

Gyulladáscsökkentő szerek. Idetartoznak a szteroidok és a natrium-cromoglicicum (Intal,

Taleum). A szteroidok nagy jelentőségűek. Kűlőnősen emelkedett használhatóságuk a bel-
élegezhető készítmények bevezetésével, melyeknél a tartós alkalmazás során kialakuló sú-
lyos mellékhatások nem jelentkeznek. Inhalaciós corticosteroidok a beclometasone (Alde-
cin, stb.), budesonide (Pulrnicort), fluticason (Flixotide, Seretide stb.), triamcinolone (Pol-
cortolone TC).
Oxigénkezelés. A COPD-vel járó hypoxiának két káros következménye lehet: Keve-
sebb oxigén jut a szövetekhez, és a tüdőerek összehúzódása cor pulrnonalét okoz. Mind

-- 42 --
kórházban, mind a beteg otthonában alkalmazható ez a kezelés. Súlyos COPD-s beteg éle-
tét évekkel meg tudja hosszabbítani a folyamatos oxigénkezelés.
Antibiotikumok. Az akut exacerbatióban mindig elrendel az orvos antibiotikumot. Akut
exacerbatióra utal, ha a beteg fokozódó mennyiségű, gennyes köpetet ürít, légzési panaszai
súlyosbodnak, vagy ha lázas és leukocytosisa van. COPD-ben a köpet megváltozása esetén
köpettenyésztés után választjuk a megfelelő szert. Ha Haemophylus influenzae tenyésztő-
dött ki, akkor a cefibuten (Cedax) a választandó.
A másik gyakori kórokozó a Streptococcus pneumoniae. Ilyen esetben egyéb széles
spektrumú antibiotkumot, pl ampicillint (Semicillin stb.), tetracyclint, makrolidot (Klacid,
Rulid) kap a beteg.
Védőoltás. Az influenza-védőoltást feltétlenül meg kell kapnia a COPD-s betegnek,
mert a tapasztalatok alapján az akut fellángolások esélyét csökkenti. Az idősebb betegek
Pneumococcus-vakcinával való beoltása is javasolt, bár ennek megelőző hatása nem annyi-
ra egyértelmű.

A LÉGUTAK ALLERGIÁS BETEGSÉGEI

SZÉNANÁTHA

Az orrnyálkahártya és egyúttal rendszerint a kötőhártya heveny hurutja. Leginkább a virág-

porokkal kapcsolatos túlérzékenység következménye. A betegség az allergénként szereplő
virág porának szóródásával egy időben, hirtelen támad. A beteg sokat tüsszent, nagy
mennyiségű, vízszerű orrváladékot ürít, orra eldugul, kötőhártyája vérbő.
Gyógyítása érszűkítő orrcseppel és antihistaminokkal, antiallergicummal történik. Az al-
lergiás reakció során az allergén és antitest kapcsolódása a szervezetben hisztamin és hiszta-
minszerű anyagok felszabadulásával jár. Ezek felelősek az érintett szövetek vagy szervek erei-
nek nagyfokú tágulatáért, a savós exsudatum képződéséért, a hörgők vagy a gyomor-bél
traktus simaizomzatának görcséért. Az antihisztaminok olyan anyagok, amelyek képesek
a hisztamin hatását kivédeni vagy felftiggeszteni. Az allergiás folyamatok közül természete-
sen nemcsak szénanáthában, hanem az egyéb allergiás betegségekben is használatosak.
A leggyakrabban alkalmazott antihisztaminok: Suprastin tabI. és inj., Tavegyi tabl., Fenistil
retard tabl., Sandosten tabl., Sandosten-calcium (10 ml-es inj. iv.), Sandosten-calcium pezs-
gő tabI., Peritol tabI. A kalcium az ér áteresztőképességének csökkentésével támogatja az an-
tiallergiás gyulladás csökkentő hatást.

- 43 --
 GÉCEVIZENYŐ (OEDEMA LARYNCIS)

A gége nyálkahártyájának és a nyálkahártya alatti kötőszövetének a vizenyője. A vizenyő

hevenyen fejlődik ki. Megjelenése életveszélyt jelent, mert a duzzadt szövetek elzárják a le-
vegő útját. Rovarcsípés, más allergiás tünetek részeként, gége sérülésekor és gyulladásakor
jelentkezhet. A gégevizenyőt gyorsan fokozódó fulladásérzés, gégetáji nyelési fájdalom jel-
zi. A beteg szemmelláthatóan kínlódva, sípolva szívja be (!) a levegőt. Bőre, nyálkahártyái
cianotikusak, hangja rekedt, majd hangadásra képtelenné válik. Hasonló panaszokat és tü-
neteket okozhat a légutakba került idegen test is!
Gyógyítás. A beavatkozás sürgős. A fenti antihisztaminok közül a Suprastin inj. és a San-
dosten-calcium iv. inj. alkalmas az elsősegélyre. Lehetőség szerint azonban mégis gyorsab-
ban és erősebben ható gyógyszerre van szükségünk. Ezek között első helyen áll az adrena-
lint tartalmazó Tonogén (1 ml-es inj. O,l%-os). Az életveszélyes hangrésoedemában 0,2-
0,5 ml-t ad az orvos lassan iv., vagy 0,5-1 mg-ot sc. Ezen legerősebb szimpatikomimetikus
szemek (a szimpatikus idegrendszer izgalmát utánzó szemek) számos hatása közül itt az ér-
összehúzó, oedemaképződést csökkentő, légúti simaizmok görcsét oldó hatását használjuk
fel. Gyors és erélyes hatásukkal életmentőek amellékvese glikocorticoidjai, ill. az ezek min-
tájára felépített gyógyszerek, mert azonnal gátolják a sejtpermeabilitást, ezáltal az oedema-
képződést. Antiallergiás, antihisztamin hatásúak. Leggyakrabban használt a Di-Adreson F
Aquosum inj., Depersolon inj., Oradexon inj.
Az injekciós beavatkozással egy időben oxigénbelélegeztetést kell elkezdeni. Bármilyen
gyorsan és kitűnően hatnak is ezek a szerek, gégevizenyőben sokszor már nincs idő arra,
hogy bevárjuk hatásukat. A fuldokló betegen intubálást vagy gégemetszést kell végezni,
gyógyintézeten kívül is. Ez orvosi feladat.
Allergiás állapottal a betegek zöme járóbeteg-rendelésen jelentkezik. Ezek ellátása - ép-
pen a gégevizenyő lehetősége miatt - nagy felelősséggel jár. Nem elég pl., ha a csalánkiü-
téses (urticariás) betegnek az antihisztamint beadjuk. Meg kell várni a hatás beálltát. Még az-
után is, ha a hatás kedvező, az orvos mérlegeli, hogy a beteget gyógyszerrel ellátva hazabo-
csássa-e vagy intézetben helyezze el.

TÜDŐASZTMA (ASTHMA BRONCHIALE)

Rohamokban jelentkező nehézlégzés, a kilégzés jellegzetes nehezítettségével. Magát a ne-

hézlégzést a bronchusizomzat spasmusa, a bronchus-nyálkahártya oedemája, nyákképződé-
se, a bronchusokban a levegő útját akadályozó szívós nyák okozza. A légutak keresztmet-
szete jelentősen csökken. A kilégzés erőltetett lesz. Az alveolusok is kitágulnak (4. ábra).
Az asztmás betegek nagy részében allergiás mechanizmus tételezhető fel. Az allergén
igen sokféle lehet. Növényi (virágpor), gombás, bakteriális, állati (szőr, toll), ritkább an étel
vagy egyéb (pl. házi por), valamint kémiai anyagok (gyógyszerek, festékek). Ezekre az anya-

-- 44 --