2.

A kriminalisztikai azonosítás
(identification) elmélete

avagy
egyedi-e az egyedi
(individualization)?

Tárgyak, személyek, helyek, események stb. felismerése

Ez az én autóm, cipőm, kabátom ...

„Azonosítás” (recognition) a mindennapokban

Tárgyak, személyek, helyek, események stb. felismerése

Á téged ismerlek valahonnan, ja te vagy a Pisti!

Tárgyak, személyek, helyek, események stb. felismerése

Múlt évben is erre kirándultunk.

Tárgyak, személyek, helyek, események stb. felismerése

Nahát, ezen a rendezvényen mi is ott voltunk!

A kriminalisztikai azonosítás lényege

Egy olyan módszer, melynek segítségével hiteles és tudományosan megalapozott választ kaphatunk
általános ismereteket meghaladó kérdésekre. Pl.:

Melyik cipő hagyta hátra a nyomát a talajon?

Melyik fegyverből lőtték ki a lövedéket?

Ki támaszkodott neki a páncélszekrénynek?

A lefoglalt anyag kábítószernek minősül-e?

Ki írta a fenyegető levelet?

Kinek a DNS-ét tartalmazza a helyszínen talált vér?

stb.
 (Zárójelben)

A személyazonosítás problémaköre kinőtte a kriminalisztikai kereteket, hangsúlya áttevődött a civil

szektorra, így különös jelentőségre tett szert a cégbiztonsági és az IT területeken. Mivel itt nem
meghatározó egy korábbi helyszíni nyomképződés, több azonosítási lehetőség áll rendelkezésre (pl.
retinaleolvasó, vénaszkenner, arcthermográfia stb.)

Az ott kifejlesztett technológiák közül veszi vissza a kriminalisztika a számára hasznosíthatókat, mint
például az arcfelismerés segítségével történő személyazonosítás módszerét.

Az azonosítás fogalma
Releváns személy vagy tárgy megállapítására irányuló eljárás.
Más szemszögből megfogalmazva: a keresett objektum (a vizsgált elváltozást létrehozó
objektum) kiválasztása korábbi ismeretek alapján.
(Mi a jelenben a múltbeli esemény által keletkezett elváltozásokat vizsgáljuk!)

 A megállapítás ebben az esetben hiteles megismerést jelent.

 Az eljárás egy jogszabályi keretek közé ágyazott folyamatot jelent.
 És ismét a kérdés:

Mi bizonyítja, hogy Géza az elkövető és más nem lehetett?

A választ az azonosítás filozófiai alapjai adják meg.

Az azonosítás elméleti (filozófiai) alapjai

Filozófia: a természet, a társadalom és a gondolkozás legáltalánosabb törvényeit kutató és
rendszerező tudomány.

A kriminalisztikai azonosítás elméleti alapjai:

1. azonosság-elmélet (egyediség elmélete)
2. viszonylagos állandóság jelensége
3. tükröződés-elmélet
 Az azonosság-elmélet
Tétel: „Minden dolog csak önmagával lehet azonos!”
Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716), német filozófus

Ha
 A=B
 B=C akkor
 A=C

Tehát ez azt jelenti,

hogy nincs két
egyforma
hidrogénatom?

A viszonylagos állandóság tétele

étel:  „Minden dolog változik”

Még látszólag nyugalomban levő dolgok is állandó változásban vannak, csak ezt a jelenséget
mi nem mindig érzékeljük, így változatlannak ítéljük.

„Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba.”

„ Az egyetlen állandó a változás maga.”
Hérakleitosz (kb. i.e. 535-475) materialista filozófus

A változás lehet lassú folyamat vagy akár drasztikus is!

A viszonylagos állandóság értelmezése

Az az időintervallum, amin belül az azonosítás lehetősége még fennáll.

(azaz még választ kaphatunk pl. arra a kérdésre, hogy a vizsgált lábbeli hozta-e létre a
lábnyomot?)
A tükröződés-elmélet
A tükröződés folyamata:

 anyag anyaggal kölcsönhatásba lép

 hatást gyakorol rá

 a hatás következménye változás (Milyen változás? Ez bármilyen lehet?)

 a változás visszatükrözi a kölcsönhatás módját és az anyag bizonyos jellemzőit

(Visszatükrözheti az összes jellemzőjét?)

 ez a visszatükröződés információ a kölcsönhatásról és a változást létrehozó anyagról.

Ergo: a kölcsönhatás következménye mindig valamilyen

információtartalommal bíró változás!

Az anyagi kölcsönhatás következtében törvényszerűen létrejövő elváltozások visszatükrözik a

kölcsönhatásban részt vevő objektumok sajátosságait (tulajdonságait).
Törvényszerűség:
 a nyomkeletkezés elkerülhetetlen
 meghatározott, hogy milyen nyom keletkezik
Igaz az az állítás, hogy minden bcs. helyszínén keletkezik nyom?
Igaz az az állítás, hogy mindig tudok nyomot rögzíteni?
A visszatükrözött elváltozások (sajátosságok, jellemzők)
 a jelenben vizsgálhatók, olyan
 információt hordoznak a (kölcsönhatás tárgyairól), melyek alapján
 vissza lehet következtetni a változást létrehozó személyekre, tárgyakra
 feltárhatók azok „sajátosságai”, jellemzői.
A megismert adatok alapján - a viszonylagos állandóság keretein belül -  azonosítani lehet
(meg lehet állapítani) a változást létrehozó objektumot.
 A tükröződés jellemzői
Nyomokozás: az a kölcsönhatás (tükröződés), amikor az egyik oldal túlsúlyba kerül a másikkal
szemben

Nyomkereszteződés: kölcsönös nyomokozás

A tükröződés mindig részleges!

A tükröződés minősége alapjaiban befolyásolja az azonosíthatóság mértékét.

A nyomokozás lehet:
 pozitív (anyaglerakódás) vagy
 negatív (anyagveszteség),
 egyszeri vagy
 ismétlődő, ezen belül
o sorozatos (lábnyomcsapás) vagy
o párhuzamos (egyszerre több tulajdonság visszatükröződése)
Az azonosítás objektumai (tárgyai)
Azonosító: nyom, vizsgálati minta
Azonosítandó: keresett személy vagy tárgy
Összehasonlító minta: szájnyálkahártya-törlet, festékminta, próbalövés, ujjnyomatlap

Azonosító (ujjnyom)
Mit tudunk róla?
 Csak egy olyan objektum van a világon, amely képes létrehozni!
 Feltárjuk sajátosságainak halmazát
  eredmény: a1; a2; a3 … an

Azonosítandó (akitől származik)

Ha az eredmények megegyeznek:
az azonosító az összehasonlító minta eredetétől származik,
ha nem, nem.

Összehasonlító minta (ujjnyomat)

Mit tudunk róla?
 Egy van belőle a világon Csak egy olyan objektum van a világon, amely képes
létrehozni!
 Hiteles, mert jogszabályi keretek között készült
 Megfelelő minőségű a visszatükröződés
 Eredete ismert!
Az ö.minta vétele kikényszeríthető?
Feltárjuk sajátosságainak halmazát
 eredmény: a1; a2; a3 … an
 És mi van az anyagmaradványokkal?
HOL VAN A VISSZATÜKRÖZŐDÉS???
Lefoglalunk pl.:
 3 darab üvegszilánkot betörés helyszínén
 10 ezer üveg tokaji szamorodnit
 1,5 kilogramm fehér színű port

Milyen kérdés megválaszolására irányulhat az azonosítás folyamata?

Ezek a lefoglalt tárgyak az azonosítás mely objektumai?

Mi lesz az összehasonlító minta a 3. esetben? 

Hogyan zajlik az azonosítás folyamata? Nézzük egyenként!

Azonosító (üvegszilánk, bor, fehér színű por)

Mit tudunk róla?
 Vizsgálatuk után fizikai, kémiai, biológiai jellemzőit
Feltárjuk sajátosságaik halmazát
 eredmény: a1; a2; a3 … an
Azonosítandó (sok esetben értelmetlen a keresése – nincs visszatükröződés! – , am-
ok esetében nincs egyedi azonosítás)
Ha az eredmények megegyeznek:
 üvegszilánk és rázadéküveg azonos tulajdonsággal rendelkeznek
 bor nem hamisított
 por kokain
ha nem:
 más üveg, hamis bor, nem kokain
Ha az eredmények megegyeznek:
 üvegszilánk és rázadéküveg azonos tulajdonsággal rendelkeznek
 bor nem hamisított
 por kokain
ha nem:
 más üveg, hamis bor, nem kokain
 Feltárjuk sajátosságaik halmazát
  eredmény: a1; a2; a3 … an
 Vagy
 eredmény: b1; b2; b3 … bn
 A minták fajtái

Vizsgálati minta
 reprezentatív (nagy mennyiség vagy anyagmaradványok esetében)
o homogén (házi pálesz)
o inhomogén (talaj, graffiti)
 megmintázás útján készült (pl.: gépjármű futófelületének nyoma)

Összehasonlító minta
 reprezentatív (pl.: szájnyálkahártya-törlet)
 kísérleti, félspontán, spontán (próbalövés, írásminta…)

Az összehasonlító minták jellemzői alapján, azok adataiból sok esetben nyilvántartás (adatbázis)
készíthető.

Az azonosítás célja
Két, vagy több feltárt tény közötti kapcsolat hiteles megállapítása!

Az azonosítás szakaszai (folyamata)

 egyenkénti elemzés (analízis=Analysis),

 közvetlen összehasonlítás (Comparison),
 eredmények értékelése (szintézis=synthesis),
 véleményalkotás (konklúzió) - kiértékelés (Evaluation)

Ki végzi az azonosítási folyamatot?

Mindig a szakértő?

Azonosítás végezhető emlékezet, emlékképek alapján is! (pl.: felismerésre bemutatás)

Az azonosítás fokozatai (szintjei)

 nyomképződés tényének megállapítása (itt valami történt)
 fajtaazonosság megállapítása (ez egy cipőnyom)
 csoportba sorolás (ez egy jobblábas, 42-es méretű, adidas equipment sportcipő
nyoma vagy ez kokain…)
 egyedi azonosítás (identifikáció)
 1. Bevezetés a kriminalisztikába

Bevezető gondolatok

Mit értünk a kriminalisztika fogalma alatt?

Mi a különbség a kriminológia és a kriminalisztika között?
Alapvetően mivel foglalkozik a kriminalisztika?

A bűnözés
A bűnözés történelmileg változó, társadalmilag meghatározott tömegjelenség,
amely adott területen és időszakban elkövetett bűncselekmények és elkövetőik összességéből
áll. A bűnözés fogalomkörébe beletartozik az ismertté vált és az ún. látens bűnözés is.
„Törvényszerű”-e a bűnözés? /Elkerülhetetlen?/

A bűnüldözés
A bűnüldözés a társadalomnak a bűnözés visszaszorítására, leküzdésére irányuló tevékenysége,
mely alapvetően az állam kötelessége; elsősorban az állam által e célból (célra) létrehozott
szervek és szervezetek feladata.
 A kriminalisztika kialakulása

Nyomozástani előzmények:
római kor: kivételes esetekben (lázadás, egyes ölési cselekmények, hazaárulás)
feudális korszak: próbák, eskütársak, kínzások
XVIII. sz.:
polgárság szembekerül a feudális uralkodó osztály perbeli kiváltságaival (társadalmi
átalakulás)
megjelennek a rendvédelmi szervek
XIX. sz. közepe:
megalakulnak a csak a bűnüldözéssel foglalkozó szervek („bűnügyi rendőrség”)
XIX. sz. vége:
társadalmi igény a valóság kiderítésére
a bűnüldözés, a bíráskodás állami monopóliummá válik
Feltételek és jelentőségük:
Szellemi háttér – felvilágosodás elveti a kínvallatással megszerzett beismerő vallomást
Jogi háttér – írott formában meghatározza a bűncselekményeket, a bizonyítékok körét és
azok beszerzési módját
Technikai feltételek – tudományos fejlődés, nyilvántartások létrehozása

Hans Groß, 1893, „A vizsgálóbíró kézikönyve”

először használja a kriminalisztika elnevezést
önálló tudományként képzeli el
Magyarország:
1897-ben első magyar nyelvű kriminalisztika tankönyv
1903 a kontinensen elsőként létrehozzák az ujjnyomat-nyilvántartást – Pekári Ferenc
(1909-ben 75.000 személy adatait és 11.000 személy 65.000 fényképét
tartalmazza)

A kriminalisztika fogalma

A kriminalisztika multidiszciplináris bűnügyi tudomány, amely a hatályos jogi szabályozásnak

megfelelően tudományosan megalapozott eszközöket, módszereket és eljárásokat dolgoz ki a
releváns események („bűncselekmények") felderítése és bizonyítása, valamint megelőzése
érdekében.
„A kriminalisztika azon ismeretek összessége, amelyek segítségével a releváns múltbeli
események a lehető legvalósághűbb módon megismerhetők és bizonyíthatók.”

Melyek a releváns események?

Mitől lesz hiteles a megismerés?
 Helye a tudományok rendszerében
A bűnügyi tudományrendszer tagja
Büntetőjog-tudomány:
büntetőjog: „bűncselekmények”, „elkövetők” köre
büntetőeljárás-jog: eljárás menete, abban részt vevő személyek viszonyai
büntetés-végrehajtási jog: büntetések végrehajtásának menete
Kriminológia:
a bűnözéssel, mint társadalmi jelenséggel foglalkozik

Bűnügyi tudományágazatok

kriminálstatisztika
iü. orvostan
iü. elmekórtan
iü. toxikológia
iü. pszichológia
kriminálpedagógia

Tétel
A tudatunktól függetlenül létező világ megismerhető!
Tehát a bűncselekmény (minden bűncselekmény!) is megismerhető.
Akkor mi a probléma?
A tudomány és technika mai szintjén nem lehetséges a teljes megismerés!
Tökéletes bűntény nincs, de van szubjektív és objektív okokból tökéletlen felderítés. (Múltbeli
esemény vizsgálata!)

A kriminalisztika célja

Cél: az objektív igazság kiderítése

Létezik objektív igazság?
Objektív igazság = a tudattartalom egybeesése a létező valósággal (valósághűség!)
Segítenek a bizonyítékok, azaz olyan, hitelesen rögzített „nyomok” vagy információk, amelyek az
adott esemény igazságtartalmát igazolják.
 Feladata

Kidolgozni:
 a „bűncselekmények” megelőzésére, megszakítására, felderítésére,
bizonyítására alkalmas eszközöket és módszereket, 
 azokat az eljárásmódokat (technológiákat, normákat, elveket, ajánlásokat), amelyek
biztosítják a kriminalisztikai eszközöknek és módszereknek a hatékony
felhasználását.

Tárgya:
 a bűncselekmények közvetlen okainak és az elkövetésüket lehetővé tevő
körülményeknek a vizsgálata (megelőzés!)
 a bizonyítékok keletkezési törvényszerűségeinek feltárása 
 az erők, eszközök, módszerek felhasználási, alkalmazási feltételeinek és
lehetőségeinek tanulmányozása

Belső rendszere( ágai)

Általános rész:
kriminál-metodológia (kriminalisztikai elméletek)
krimináltechnika
krimináltaktika
Különös rész:
kriminál-metodika
Mindkét ághoz (részhez) kötődő:
bűnügyi szolgálati ismeretek

Kriminaltechnika:
Fogalom:
A kriminalisztika tudományának az a része, amely a bcs-k megelőzése, megszakítása, felderítése és
bizonyítása érdekében a bizonyítási eszközök felkutatása, rögzítése és vizsgálata technikai
módszereivel és eszközeivel, valamint a tárgyi bizonyítási eszközök létrejöttének
törvényszerűségeivel foglalkozik.

Tárgya:
az anyagi jellegű információhordozók felkutatása, láthatóvá tétele, összegyűjtése,
rögzítése, csomagolása, értékelése, vizsgálata, nyilvántartása
 bármely nyomozási, bizonyítási (eljárási) cselekmény rögzítése, „segítése”
 bűnmegelőzés
 Alkalmazási területei:
 Büntető ügyek
 Szabálysértések
 Közigazgatási ügyek
 Polgári jogi ügyek

Eszközökkel szemben támasztott követelmények:

 Alkalmazásuk:
jogszabályhoz kötötten
csak az arra feljogosított személy, ő is
csak ügykörében eljárva
 Kipróbált, megbízható
 Testi épséget, egészséget nem sérthet, nem veszélyeztethet
 Emberi méltóságot nem sérthet

Szakágai:
 kriminalisztikai képrögzítési eljárások (fotó-videó)
 nyomtan (traszológia)
 kriminalisztikai ujj- és tenyérnyomat vizsgálat (daktiloszkópia)
 kriminalisztikai lőfegyverismeret (iü. ballisztika)
 kriminalisztikai írásvizsgálat
 kriminalisztikai okmányvizsgálat
 anyagmaradványokra vonatkozó alapvető ismeretek (anyagmaradványok
fizikai-kémiai-biológiai vizsgálata)
 kábítószer anyagismeret
 krimináltechnikai csapdák, jelző- és riasztóberendezések
 személyleírás
 szolgálati kutya alkalmazásának kérdései
(bűnügyi nyilvántartások)
 5.Az igazságügyi lőfegyverismeret
A kriminalisztikai (iü.) ballisztika
Általános ballisztika ≠ kriminalisztikai (igazságügyi) ballisztika

A kriminalisztikai ballisztika egy olyan komplex szakterület, amely a ballisztikai

ismeretek mellett elsősorban kriminalisztikai és kisebb mértékben igazságügyi
orvostani ismereteket is tartalmaz.

A kriminalisztikai ballisztika tárgya

A kriminalisztikai ballisztika vizsgálja:

1. A lőfegyvereket, azok alkatrészeit

2. A lőszereket, azok alkatrészeit
3. A lőfegyver nyomait
4. A lőszer nyomait
5. Az anyagmaradványokat
6. A lőfegyver azonosítási lehetőségeit, valamint
7. A lövés körülményeinek rekonstruálásával

A 2004. évi XXIV. tv. 2. § 16. szerint

Lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb

csőtorkolati energiájú szilárd anyagú lövedék lőhető ki

 2004. évi XXIV. tv. 2. § 22. szerint

Lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet

tartalmaz

A kaliber - golyós lőfegyverek esetén

A huzagolás ormózatai közé írható kör átmérője

Európában általában mm-ben

Angolszász mértékrendszerben inch (1 inch = 25,4 mm)
Lőszerek esetében a lövedék átmérője, a hossz érték, illetve egyéb meghatározás (pl.
konstruktőr neve) használatos
Pl. 9x19 mm Luger, 9x18 mm Makarov
 .38 Smith & Wesson Special = .38 Spc = .38 Auto
 A kaliber - sörétes lőfegyverek esetén
A sörétes fegyver kalibere azt fejezi ki, hogy 1 font (453,6 g) ólomból hány darab
olyan méretű ólom golyó önthető, amekkora a fegyvercső átmérője.
(pl.: 4, 8, 12, 16, 20, 24)

Alapvető lövési elváltozások ( ezeket lövések okozzák)

Lőcsatorna
 átmenő lövedék által okozott
 vaklyuk vagy vaknyílás
Érintő lövés

Mellékhatások
 a leváló lövedékdarabkák által okozott lőcsatornák (mellék lőcsatornák),
 elasztikus hullám,
 a lőcsatornában található anyagmaradványok.

Kiegészítő lövési elváltozások

 Fő okozói: lőpor, korom, a fegyver csövében található

anyagmaradványok (fegyverolaj, rozsda, por stb.)

Jelentősebb elváltozások:
elentősebb elváltozások:

 lőporlerakódás (lövő kéz, célobjektum, lövés leadási helyén)

 hanghatások (fegyverzaj, lövedék csattanása, lőporgázok hangja)
 fényhatás (csőtorkolati láng)
 a csőtorkolati láng által érintett tárgyakon égési, pörkölődési nyomok
 (le)törlődési gyűrű vagy öv

- a céltárgy részecskéinek visszacsapódása

- a fegyver által okozott sérülések
- mechnikus és toxikus hatás
 A lövési elváltozások kriminalisztikai jelentősége

Alapvető lövési elváltozások jelentősége

 lőirány meghatározása (lőcsatorna)

 lőcsatorna átmérőjének vizsgálata
 lövedék vizsgálata (vaklyuk).

Kiegészítő lövési elváltozások jelentősége 

 lőtt, nem lőtt? (lőpor, /ragacsos dugó/)
 lőtávolság meghatározása (lőpor, pörkölődés)
 lövés leadási helyének felkutatása (lőpor, mechanikus hatás)
 tanúkutatás (hang és fényhatások),
 anyagmaradványok vizsgálata (letörlődési gyűrű, célobjektum)
 DNS (sérülések)
 szag (toxikus hatás)

A lőtávolság:
Rászorított lövés, érintő lövés: 0 cm,
Közvetlen közeli lövés: 1-5 cm, bemeneti nyílás körül égési, pörkölődési nyomok
Közeli (kis távolságból leadott) lövés: 1-1,5 méterig (fegyver típustól függően lehet nagyobb
is), célobjektumon lőporlerakódás
Távoli (nagy távolságból leadott) lövés: nincs lőporlerakódás a célobjektumon (a letörlődési
gyűrű nyoma észlelhető)

A helyszíni szemle specialitásai

Óvatosság nem gyávaság! Könnyelműség nem bátorság!

Szakértő bevonása: helyszíni munka, azonosítás

Fegyver felkutatása: motozás, szűkebb és kiterjesztett helyszín, (fémkereső, kutya, búvárok)

Csomagolás: töltött fegyvert tilos, minden lőszert külön, fémcsipeszt ne, lövedék hordozóval

Leírás: fegyver állapota és töltöttsége, helyzete, biztosítottsága, lőszerek száma, egyéb közeli
tárgyak és eszközök (öngyilkosságnál)

A helyszíni szemle feladatait  a 13/2013 ORFK utasítás részletesen szabályozza!

 A lövés leadási helyének kriminalisztikai jelentősége:
Minden esetben felkutatandó!

Következtetések, megállapítások az
 elkövető személyére (nyomok, anyagmaradványok, szokásai, képzettsége)
 elkövetés eszközére (fegyver, lőszer, segédeszközök)
 elkövetés körülményeire (időpont, időtartam, előkészület)

Nyomok, anyagmaradványok a lőfegyveren

 Lövés után visszamaradt korom, lőpor

 Közeli lövés esetén: biológiai anyagmaradványok (vér, elemi (textil) szálak,
csontdarabok, haj stb.)
 Tárolási helytől „zsebpiszok”, textil szálak, mikrokörnyezeti
anyagmaradványok
 Földre ejtés esetén: talaj, por
 Elsütőbillentyűn ujjnyom(töredékek), DNS tartalmú izzadmány,
hámfoszlány
 Ujjnyomok minden sima felületen (tár, lőszer stb.)

A lövőkéz vizsgálata:

A mikroméretű lőmaradványok rögzítés speciális mintavevővel történik,

A lőmaradvány meghatározására laboratóriumi GSR (GunShot Residue) vizsgálattal
történik. 
A mintavétel előtt a gyanúsított
nem moshat kezet!

A lőfegyver azonosítás:

Kilőtt lövedék esetén: az ormózat dinamikus nyomai alapján, ha a fegyver huzagolt

volt és a lövedéknek maradtak ép részei,

Lőszerhüvely esetén: fegyver működési nyomok alapján –  tár fala, tárajkak, csőfar,
zár homlokfala, töltényűr fala, ütőszeg csúcsa, hüvelyvonó, hüvelykivető, töltő-ürítő
nyílás széle,

Egyedi azonosító jel alapján: fegyver szám vagy alkatrész szám

Különös ismertető jel alapján: egyedi kialakítás, egyedi díszítés, egyedi átalakítás,
sérülés-kopás-karcolódás

9.Nyomtan

A nyomtan:
a krimináltechnikának az a szakága, amelyik a nyomokkal kapcsolatos
kriminalisztikai kérdésekkel és feladatokkal foglalkozik.

Részei:
 Általános rész

 Különös rész

Általános rész
Általános rész tárgykörei:

 a nyom fogalma

 a nyomképződés tényezői

 a nyomok és anyagmaradványok közötti viszony kérdése

 a nyomok csoportba sorolása (osztályozása)

 a nyomképződés folyamatának, a nyomok keletkezési körülményei vizsgálata

 a nyomok azonosíthatóságának kérdései

 a nyomok felkutatása, láthatóvá tétele (előhívása), rögzítése és csomagolása

 a nyomokból levonható következtetések (információtartalom)

A nyom fogalma:

A nyom olyan releváns, tárgyiasult elváltozás, amely az őt létrehozó objektum

morfológiai, azaz felületi (alakbeli, formabeli) tulajdonságait tükrözi vissza.
A nyomképződés tényezői:

 kölcsönhatás

 nyomokozó

 nyomhordozó

A nyomképződés folyamata:

 anyag anyaggal kölcsönhatásba lép - hatást gyakorol rá

 a hatás következménye változás (a változást elszenvedő objektuma

nyomhordozó, a változást létrehozó a nyomokozó)

 a változás visszatükrözi a kölcsönhatás módját és az anyag bizonyos

jellemzőit (jelen esetben morfológiai jellemzőit)

 ez a visszatükröződés információ a kölcsönhatásról és a változást létrehozó

objektumról

Ergo: a kölcsönhatás következménye mindig valamilyen információtartalommal bíró

változás!

A nyom vs. anyagmaradványok

Merev fogalmi elhatárolásuk esetenként megkérdőjelezhető.

Törvényszerűen létrejövő olyan anyagi elváltozások, amelyeket annak alapján

határolhatunk el, hogy vizsgálatuk milyen jellemzőik alapján lehetséges vagy
előnyösebb:

 nyom – morfológiai sajátosságok, 

 anyagmaradvány – anyagi jellemzők (fizikai szerkezet, kémiai összetétel,

biológiai tulajdonság)

A nyomkereszteződés

Egy nyomképződési folyamat során az abban résztevevő objektumok kölcsönösen

releváns elváltozásokat hoznak létre a egymáson.
Kriminalisztikai jelentőség

 a keletkezés törvényszerű! (minden kölcsönhatás során keletkezik!)

 nyomkomplexek keletkeznek

 azonosítás lehetősége

 sorozatjelleg megállapításának lehetősége

 felhasználható tárgyi bizonyítási eszközként (elkövetés ténye, módja, elkövető

személye, az elkövetés eszköze stb.) (+szakértői vélemény)

 következtetések: 
o a személyekre (elkövető/k számára, személyére, helyismeretére,
szereposztásra)
o a megtörtént eseményre (helyére, idejére, az elkövetési módra, kiváltó
motívumra)
o az elkövetés eszközére

 alapul szolgálnak a verziók felállításához

 levont általános következtetések felhasználhatók megelőzésre, más esetek

felderítésére

Feladatok:

A nyomok:

 biztosítása

 felkutatása (összegyűjtése)

 láthatóvá tétele (előhívása)

 rögzítése

 csomagolása

 kiértékelése

A myomok boztosítása
  nyomok biztosítása azok megsemmisülés vagy megváltoztatás elleni ideiglenes
védelmét jelenti!
Kiterjed:

 a gondatlan vagy szándékos emberi beavatkozásokra

 más behatásokra (időjárás, állatok kártevése, egyéb hatások)

A nyomok felkutatása

A nyomkutatás gondolati megtervezést követő manuális tevékenység!

A helyszíni elváltozások (szemmel látható nyomok, anyagmaradványok, tárgyak

stb.) valamint a rendelkezésre álló egyéb információk (mások elmondása) alapján át
kell gondolni:

 mi történhetett?

 milyen anyagi elváltozásoknak kellett törvényszerűen keletkezniük?

 hol érdemes a nyomkutatást elvégezni?

 milyen módszerrel?

A nyomrögzítés

A nyomok rögzítése során olyan eljárásokat kell alkalmazni, melyek biztosítják:

 a nyom hitelességét (eredet, származás),

 a nyom összes lényeges sajátosságának megtartását, továbbá lehetővé teszik

 a nyom elhelyezkedésének, környezetének és keletkezési mechanizmusának

megismerését.

A megkérdőjelezhető hitelességű bizonyítási eszköz nem használható fel a

bizonyítási eljárásban!

Nyomrögzítési lehetőségek:

 leírással (jegyzőkönyvben, megfelelő szakkifejezések alkalmazásával, a

nyomra vonatkozó összes lényeges körülményre kiterjedően)

 optikai úton (fénykép, videó, 3D)

 rajzon („lerajzolással”)
  eredetben

 megmintázással

A nyomok csomagolása:

A helyszíni tevékenység utolsó fázisa, mely a nyom (ill. nyomhordozó) fajtájától és a

körülményektől függően más és más módon történik.

 törekedni kell arra, hogy a rögzített elváltozás sérülésmentesen és változatlan

állapotban (külső károsító hatásoktól és belső erodáló folyamatoktól
védve) jusson el a szakértőhöz

 a csomagolás módja biztosítsa a hitelességet (eredet feltüntetése, a

csomagolás látható sérülése nélkül ne lehessen a bűnjelet kicserélni)

A helytelen csomagolás a legszakszerűbben rögzített nyom vizsgálatát is

meghiúsíthatja!

A nyomok kiértekéles:

Nyomokból a helyszínen kiolvasható néhány általános információtartalom:

 a keletkezés helyének jelentősége

 a nyomok száma

 a nyomkomplexek létrejöttének törvényszerűségei

 a nyomok relatív helyzete

 a nyomok állapota

Lehetőségek vizsgálata:

 mi lehet a nyomképző

 milyen hatás hozhatta létre a nyomot

 milyen következtetések vonhatók le a nyomképzőre vonatkozóan

 mikor történhetett a nyomképződés stb.

A nyomszakértő
Konkrét gyanúsított ill. lefoglalt eszköz esetén a leggyakrabban feltehető kérdések:

 a rögzített nyom származhatott-e a gyanúsított személytől, illetve

 a rögzített nyomot létrehozhatta-e a lefoglalt eszköz?

Különös rész

Különös rész tárgyörei:

Egyenként vizsgálja az egyes nyomféleségeket, nyomfajtákat, illetve azok

specialitásait (megjelenési formáit, jellemzőit, keletkezési mechanizmusait,
felkutatásuk-, „előhívásuk”-, rögzítésük-, csomagolásuk módszereit, eljárásait,
eszközeit, a levonható következtetéseket, az azonosítás lehetőségeit) pl.:

 lábnyomok

 állatok nyomai

 eszköznyomok

 közlekedési eszközök nyomai

 zárak működtetésével kapcsolatos elváltozások

A lábnyomok:

A lábnyomok felosztása:

 egyes lábnyom/lábnyomok - lábnyomcsapás (6-8 összefüggő lábnyomból áll)

A lábnyomok megjelenési formái:

 fedettség alapján:
o mezítlábas láb nyoma, azaz talpnyom 
o ruházattal (lábbeli, harisnya, egyéb textília) fedett láb nyoma 
o cipővel fedett láb nyoma, azaz lábnyom

 nyomhordozón való ábrázolódás szerint

o térfogati lábnyomok
o réteg-lerakódásos jellegű, felületi lábnyomok,
o réteg-leválasztásos jellegű, felületi lábnyomok

 a nyomképző kölcsönhatás alapján

 o statikus - dinamikus

 láthatóság alapján
 látens - látható

A lábnyomok jelentősége

 az elkövető lábbelijének azonosítása (közvetett bizonyíték)

 megállapítások tehetők és következtetések vonhatók le a nyomképzővel és a

bűncselekmények lefolyásának körülményeivel kapcsolatosan (mi történt?)

Megállapítások és következtetések

Megállapítások:

 elkövetők száma

 érkezési és távozási útvonal (járásmód)

 lábbeli mérete

 lábbeli fajtája, típusa (+ nyomok, anyagmaradványok)

Következtetések:

 elkövetők nemére

 életkorára

 bűncselekményben betöltött szerepére

 helyismeretre

 cselekmény idejére (relatív időmeghatározás)

Állatoktól származó nyomok:

Leggyakrabban előforduló állatoktól származó nyomok

 láb- és patanyomok,

 fog- és körömnyomok,

A biológiai anyagmaradványok (szőrszálak, toll, vér stb.) nem nyomok!

Eszköznyomok:
Az elkövetők cselekményeik végrehajtásához

 a helyszínen talált (alkalmi) eszközöket, vagy

 a célnak „leginkább megfelelő” (sorozatgyártású vagy speciálisan kialakított)

– magukkal vitt – eszközöket használnak

Az eszközök csoportosítása:

 feszítő eszközök

 vágószerszámok (egyélű, kétélű)

 ütőszerszámok

 szúrószerszámok

 forgácsoló szerszámok

 speciális célszerszámok

Az eszköznyomok jelentőségei:

Megállapítások és következtetések tehetők:

 az eszköz fajtájára, méreteire, sajátosságaira

 az esemény lefolyására

 a művelet időtartamára
  a keletkezés idejére

 behatolás helyére (helyismeret, felkészültség)

 az elkövető szándékára

 az elkövető személyére, tulajdonságaira

 az elkövető fizikumára

 képzettségére, jártasságára

 jobb- vagy balkezességére

 az elkövetői körre

 az elkövető sérülésére stb.

A közlekedési eszközök:

Közlekedési-eszköznyomok vizsgálatának esetei:

 a járművet bűncselekmény elkövetése során vették igénybe (megközelítés,

távozás, menekülés, szállítás, figyelés),

 a bűncselekményt a közlekedési eszközzel követték el (közúti baleset okozása,

cserbenhagyás, testi sértés, emberölés),

 a jármű képezte a bűncselekmény tárgyát (jármű önkényes elvétele, lopás).

A közlekedési eszközök nyomai:

A járművek által leggyakrabban okozott nyomok:

 futófelületek nyomai

 járműtest és tartozékai által okozott nyomok

 a járművel időleges kapcsolatba került dolgok által okozott nyomok

(rakomány, felakadt, vonszolt testek, tárgyak)

A jármű, mint nyomhordozó:

  rendeltetésszerű használat során keletkezett nyomok, elváltozások
(ujjnyomok, haj- és textilszálak és egyéb anyagmaradványok),

 vizsgált eseménnyel összefüggésben keletkezett nyomok, elváltozások:

 erőszakos nyitás, indítás során keletkezett elváltozások (speciális eszközök

nyomai, töredékek, az elkövető nyomai és anyagmaradványai), 

 ütközés, rongálódás során létrejött elváltozások (horpadások, törések, festék

felkenődések, folyadékok, vér, haj, bőrhám darabkák, textil elemi szálak, fém-,
műanyag-, üvegdarabok, talaj stb.)

Figyelmet kell fordítani a vezető személyének megállapítására alkalmas elváltozások

rögzítésére is!

Zárak működésével kapcsolatos elváltozások:

Zárnyitási módok felosztása

 roncsolásos zárnyitási módok,

 roncsolás mentes zárnyitási módok

Roncsolás mentes zárnyitás meghatározása: a zár a funkcióját még el tudja ellátni.

Roncsolásos zárnyitási módok:

 zár megfúrása

 hengerzár törés

 „dugóhúzós” nyitás

 (savazás, robbantás) stb.

hagyományos lakatoknál:

 lakat leverése
  lakatpánt lefeszítése

 lakatszár átvágása

 lakatszár átfűrészelése

 lakatház összetörése stb.

Roncsolásmentes zárnyitási módok:

 lopott kulcs (lopott kód)

 másolt kulcs

 idegen kulcs

 becsapott, de kulccsal be nem zárt zárak nyitása a címerlemez lecsavarozása

után a kilincs-csonk elfordításával

 zár-reteszvas nélküli (egyszerű-rugós) zárak nyitása rugalmas lemez

segítségével ún. „hitelkártyás nyitás”

 speciális célszerszámok (pick-készlet…)

 elektromos központi zárak nyitása „kódlopó” használatával stb.

3.Az igazságügyi szakértők

Vajon miért kerül bele az igazságügyi szakértő az eljárásba?

Mottó:
A jogalkalmazó szakértőt vesz igénybe, mert a kérdés megismeréséhez különös
szakismeretre van szüksége, és végül kap egy szakvéleményt, amely különös szakismeret
nélkül nem értelmezhető” (Kertész Imre)

Jogszabályok!
2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról /188-200. §§/
2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről
31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértői működésről
9/2006. (II. 27.) IM rendelet az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz
kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről (12. számú melléklet kriminalisztikai
területek)
282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek
kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes
szakterületeken szakvéleményt adó szervekről /mód:350/2016 (XI.18.) Korm. r./
3/1986. (II. 21.) IM rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról
Nem kell mindent tudni! 

A szakértő alkakalmazása:

Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges,

szakértőt kell alkalmazni. /188. § (1)/ 
Az új Büntetőeljárási törvény szerint
 nincsenek kötelező esetei a kirendelésnek és
 nem szabályozza a kirendelendő szakértők számát!

Dönthet-e a szakértő abban a kérdésben, hogy adott cselekmény sikkasztás vagy hűtlen
kezelés?
Nem!
Miért nem?
Mert jogi kérdés!
A szakértő tevékenysége:

Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány
és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a
függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést!, és
segítse a tényállás megállapítását. /szaki tv. 3. § (1)/

Igénybe vétel területei:

Nem csak bűncselekmények esetében!

 Közigazgatási eljárások
 Szabálysértési ügyek
 Polgári peres eljárások
 „A mindennapok ügyei” (pl.: ingatlan értékbecslés, statikai vélemény társasház
részére)

Ki lehet igazságügyi szakértő?

Szaki tv. 57. § (1)

  Igazságügyi szakértő az a szakértőjelölt lehet, aki a miniszter rendeletében az adott
szakterületre előírt, legalább egy, de legfeljebb hároméves szakértőjelölti jelölti időt, vagy a
miniszter rendeletében az adott szakterületre előírt, de legfeljebb ötven ügyszámot teljesítette
Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai
feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet módosítása   (14/2016. (VI. 29.) IM rendelettel)
 7. § (1) Az 1-14. számú mellékletben felsorolt szakterületeken legalább a következő
szakértőjelölti jelölti idő vagy közreműködőként elvégzett ügyszám szükséges:
 a) legfeljebb középfokú végzettséggel, vagy az adott szakterületre az 1-14. mellékletben
meghatározottak szerint kizárólag az OKJ-ben szereplő szakképesítéssel rendelkező
szakértőjelölt esetében a szakterületéhez szükséges szakirányú képesítés megszerzésétől
számított 3 év vagy 50 ügy,
 b) szakirányú felsőfokú (főiskolai), BSc vagy Ba végzettséggel rendelkező szakértőjelölt
esetében a szakterületéhez szükséges szakirányú képesítés megszerzésétől számított 2 év vagy
30 ügy,
 c) szakirányú egyetemi vagy MSc vagy Ma végzettséggel rendelkező szakértőjelölt esetében a
szakterületéhez szükséges szakirányú képesítés megszerzésétől számított 1,5 év vagy 20 ügy,
vagy
 d) szakirányú posztgraduális végzettséggel vagy szakvizsgával rendelkező szakértőjelölt
esetében a szakterületéhez szükséges szakirányú képesítés megszerzésétől számított 1 év vagy
10 ügy.

9/2006. (II. 27.) IM rendelet

 40/A. § (1) A 12. számú melléklet 1-5. pontjaiban megjelölt szakterületek (nyom,
okmány, fegyver, írás, ujjnyomat) esetében a névjegyzékbe való felvételhez egyetemi
vagy főiskolai szintű alapképzésben szerzett végzettség (BSc vagy Ba) mellett az ott
meghatározott szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképzettség (NKE
Szakiképzés) megszerzésétől számított hároméves gyakorlati idő igazolása szükséges.
 (2) igazságügyi szakértői intézményben vagy igazságügyi szakértői tevékenység
végzésére feljogosított állami szervben szerzett szakirányú szakmai gyakorlat esetében
a gyakorlati időt az egyetemi vagy főiskolai alapképzésben szerzett végzettség
megszerzésétől (BSc vagy Ba!) kell számítani. (3 éves „szakmai” gyakorlati
tevékenység: laboráns; végzettség: szociológia, időközben levelezőn szakértői
tanfolyam, tehát valódi szakmai gyakorlat nélkül iü. szakértő lehet a jogszabály
szerint!)

Ki végezhet igazságügyi szakértői tevékenységet?

Szaki tv. 4. § (1) Igazságügyi szakértői tevékenységet

 a) természetes személy (a továbbiakban: iü. szakértő),
 b) … gazdasági társaság…
 c) e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény,
 d) igazságügyi szakértői testület,
 e) külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény,  szervezet
 f) külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv végezhet.
(4) Kivételesen az igazságügyi szakértői tevékenység ellátására megfelelő szakértelemmel
rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető, ha
 a) az adott szakterületen nincs bejegyzett igazságügyi szakértő,
 b) az adott szakterületen – időszakos hiány vagy egyéb szakmai ok miatti hiány okán –
a bejegyzett igazságügyi szakértők egyike sem tud eleget tenni a kirendelésnek, vagy
 c) az adott szakterület nem szerepel a miniszter rendeletében felsorolt szakterületek
között.

(6) más szakterületre már bejegyzett szakértő eseti szakértőként kizárólag a (4) bek. c.
pontja alapján járhat el, amennyivel megfelelő szakértelemmel rendelkezik.

Eseti szakértő:

Olyan – az eljárásban megállapítandó vagy megítélendő jelentős tény vagy egyéb körülmény
megállapításához vagy megítéléséhez – megfelelő szakértelemmel rendelkező természetes
vagy jogi személy, aki nem igazságügyi szakértő; valamint olyan igazságügyi szakértő, aki az
igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb
szakmai feltételekről szóló rendeletben meg nem határozott szakterületen ad
szakvéleményt
Jogszabályban meg nem határozott szakterületnek mi a szakmai követelménye, milyen végzettség
és kompetenciák kellenek a megfelelő szakértelem eléréséhez?
Na ezt nem tudja senki!
Akkor hol itt a minőségbiztosítás?
A szakértői vizsgálatok fajtái:

Releváns elváltozások eredetének megállapítása

 Események lefolyásának rekonstrukciója

 Ok-okozati összefüggések feltárása
 Tárgyak rejtett sajátosságainak vizsgálata
 Tények, körülmények megállapítása

A szakértő helye és szerepe a Be.-ban:

 Helye: nyomozási, ügyészi, bírói szak

 Feladata: szakkérdés eldöntése (bizonyítási eszköz)

A bíróság miért nem fogadja el egy átlagos személy véleményét?

A szakértő alkalmazása:

Ki alkalmazhat büntetőügyekben szakértőt?

Szakértőt a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság alkalmazhat. Ez a mondat a törvényből
kimaradt, de logikusan következik a későbbi megfogalmazásokból.

Ki dönt az alkalmazásról a nyomozó hatóság esetében?

Körültekintő mérlegelés után a nyomozást végző szerv vezetője.

Büntetőeljárásban ki járhat el szakértőként?

 Kizárólag az igazságügyi szakértőkről szóló törvény (2016. évi XXIX. törvény) szerinti
szakértő vagy eseti szakértő
Az új Be. törvény a továbbiakban nem szabályozza ezt a kérdést, azt teljesen átengedi az új
szakértői törvénynek.

Az új Be. törvény a régi módon szabályozza a szakértő kizárását:

191. § (1) Szakértőként nem járhat el,
a) aki az ügyben terheltként, védőként, továbbá sértettként, feljelentőként vagy ezek segítőjeként
vesz vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója,
b) aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság nyomozási tevékenységet ellátó
állományának tagjaként járt vagy jár el, valamint ezek hozzátartozója,
c) aki az ügyben tanúként, vagy tanú segítőjeként vesz vagy vett részt,
d) a halál oka és körülményei vizsgálatánál, továbbá a kihantolásnál az az orvos, aki a meghalt
személyt közvetlenül a halála előtt gyógykezelte, illetve a halál beálltát megállapította,
e) a szakértői intézmény és a szervezet szakértője, valamint a szakértői testület tagja, ha az a)
pontban meghatározott kizáró ok a szakértői intézmény, a szervezet vagy a szakértői testület
vezetőjével szemben áll fenn,
f) a gazdasági társaság tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági társaság
vezetőjével, vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan gazdasági társaság
tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt,
g) akit az ügyben szaktanácsadóként vettek igénybe,
h) akitől elfogulatlan szakvélemény egyéb okból nem várható.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában nem minősül a nyomozó hatósággal hivatásos
szolgálati viszonyban álló személynek az, aki a rá vonatkozó jogszabályok alapján nem a
nyomozó hatóság állományában teljesít szolgálatot.

/189. §/ Az alkalmazás kirendeléssel történik. 

Alapvetően írásban, de ha a szakvélemény elkészítéséhez sürgős részvizsgálatra van szükség, e
vizsgálat kirendelő határozat nélkül, az ügyész vagy a nyomozó hatóság szóbeli rendelkezése
alapján is elvégezhető, de 15 napon belül írásba kell foglalni!

Miért kell írásba foglalni ha annak hiányában is elvégzi a vizsgálatot a szakértő?

A terhelt és a védő szakértő kirendelését indítványozhatja, az indítványban megjelölheti a

szakértő személyét. (új)

A magán szakértő:

Terhelt és védő magánszakértői vélemény elkészítésére adhat megbízást (a fegyverek egyenlőségének

alapelve alapján) (új) 
1. ha a szakértő kirendelésére irányuló indítványt elutasítják, vagy
2. nem a megjelölt szakértőt rendelték ki, vagy
3. ha a hivatalból eljáró szakértő aggályos véleményére vonatkozó indítványt elutasították.
Magánszakértői vélemény akkor minősül szakvéleménynek ha terhelt, védő fentiek alapján járt el. Egyéb
esetben terhelti, védői észrevételnek minősül!
A magánszakértői véleményt nem kötelező benyújtani, de a szakértő megbízásáról a hatóságot tájékoztatni
kell!
Hatáskör és illetékesség:

Az igazságügyi szakértő szakértői tevékenységét az ország egész területén kifejtheti.

Hány szintű a magyar szakértői rendszer?

Országos illetékesség:

282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet mellékletei:

 Szakvélemény adására kizárólagosan feljogosított szervek (pl.: ujj-, tenyérnyom;
kábszer. anyagv., lőf. bcs. esetén NSZKK; bankjegy MNB)
 Szakvélemény adására elsősorban feljogosított szervek (pl.: okmányvizsgálat
NBSZSZI; bűntetőeljárásban írás NSZKK)
 Szakvélemény adására feljogosított szervek (pl.: nyelvészeti vizsgálat NBSZSZI;
régészeti leletek, történeti emlékek és fotótörténeti emlékek vizsgálata,
numizmatika Magyar Nemzeti Múzeum)
 Ki ad véleményt, ha az MNB/NSZKK vezetőjével szemben kizáró ok merül fel?

A kirendelés menete:
 Szükségesség vizsgálata
 Időszerűség kérdése
 Gondolati előkészítés (milyen -szaki, -fea, -tárgyak)
 Konkrét előkészítés (vizsgálati anyagok összegyűjtése, minták beszerzése)
 Kirendelő határozat elkészítése

A szakértő nem bízható meg eljárási cselekmény elvégzésével!

100/2018 (VI.8) korm. rendelet. a nyomozás és előkészítő eljárás részletes
szabályairól 63§ (2)
És ha a mintavétel különleges szakértelmet igényel?

A kirendelő határozat tartalmi elemei:

Szaki tv. 45. § (2) A kirendelésnek tartalmaznia kell:

a) a kirendelt szakértő megnevezését, a kirendelés ügyszámát és az ügy tárgyát, valamint a
tényállás rövid ismertetését,
b) azokat a szakkérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia,
c) a szakértői feladat teljesítéséhez szükséges adatokat,
d) azt, hogy a szakértő díjjegyzékét a miniszter rendelete alapján vagy annak mellőzésével kell
megállapítani; a szakértői díj fedezésére mekkora összeg áll rendelkezésre, – ha törvény
alapján ez szükséges volt – mekkora összeg letétbe helyezését rendelték el, illetve mekkora
összeg áll letétben rendelkezésre, valamint az arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy ha a
szakértő a nem elegendő fedezetre, letétre vonatkozó jelzést önhibájából elmulasztja, a
fedezetet, illetve a már letétben lévő összeget meghaladó díjigényét nem érvényesítheti,
e) a szakértő részére átadandó iratok és tárgyak megjelölését, valamint az átadás időpontját, ha
pedig az átadás nem lehetséges, annak meghatározását, hogy a szakértő az iratokat és
tárgyakat hol és mikor tekintheti meg,
f) az átadott iratok és tárgyak kezelésére, vizsgálatára, visszaadására, részleges megváltoztatására
vagy megsemmisítésére vonatkozó rendelkezéseket,
g) a mintavétel elrendelését, ha a mintát a hatóság nem biztosította,

h) a szakvélemény előterjesztésére meghatározott határidőt, az esetleges soronkívüliségre való

utalást és az előterjesztés módjára vonatkozó felhívást,
i) több szakértő egyidejű kirendelése esetén a többi szakértő személyére vonatkozó tájékoztatást,
j) személy vizsgálatával járó kirendelés esetén a szakkonzultáns személyéhez történő hozzájárulás
beszerzésének kötelezettségét,
k) a hatóság előzetes hozzájárulását a vizsgálati tárgy megváltozásával és megsemmisülésével járó
vizsgálat elvégzéséhez, ha a hozzájárulásra a miniszter rendelete alapján szükség van,
l) – indokolt esetben – a hatóság arra vonatkozó utasítását, hogy a szakértő az érintett részére az
általa kezelt adatokra vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatást megtagadni köteles,
m) a szakértőhöz intézett figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy
ma) ha természetes személy igazságügyi szakértőként rendelik ki, tíz napon belül köteles jelezni,
ha a kirendelésnek nem természetes személy igazságügyi szakértőként, hanem
szakvéleményadásra jogosult szervezet tagjaként vagy alkalmazottjaként kíván eleget tenni,
mb) amennyiben hamis szakvéleményt ad, a Büntető Törvénykönyvbe ütköző cselekményt követ
el, amely büntetőjogi felelősségre vonást von maga után és
mc) az igazságügyi szakértői tevékenységére vonatkozóan az igazságügyi szakértő esküt tett, az
esküben foglaltakat köteles megtartani és
n) eseti szakértő kirendelése esetén az arra történő felhívást, hogy a 4. § (5) bekezdés szerinti
nyilatkozatot jegyzőkönyvbe mondhatja, ennek hiányában köteles a hatóságnak írásban
tizenöt napon belül megküldeni.

100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet

a nyomozás és az előkészítő
eljárás részletes szabályairól
00/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet a
nyomozás és az előkészítő
eljárás részletes szabályairól
00/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet a
nyomozás és az előkészítő
eljárás részletes szabályairól
100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes
szabályairól
63. § (1) A szakértőt kirendelő határozat a Be.-ben, az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi
XXIX. törvényben (a továbbiakban: Szaktv.) és más jogszabályban meghatározottak mellett
az alábbiakat is tartalmazza:
a) ha arra sor kerül, a szakértői vélemény előterjesztésének a Be. 151. § (3) bekezdése szerinti
módjára történő felhívást /elektronikus kapcsolattartás/,
b) amennyiben ez indokolt, a személy testének sérthetetlenségét érintő vizsgálatra, illetve
mintavételre vonatkozó rendelkezést,
c) annak megjelölését, ha a szakértői vizsgálattal érintett büntetőeljárásban részt vevő személy
személyes adatainak zárt kezelését kérte, és ezzel kapcsolatban a szakértő felhívását, hogy a
személyes adatok zárt kezelését eljárása során a lehetséges módon biztosítani köteles, illetve
d) mintavétel elrendelését akkor is, ha a Be. 320. § (5) bekezdése alapján a megfelelő minta
biztosítása a szakértői vizsgálatot követően az eljárás későbbi szakaszában végzett eljárási
cselekmény szempontjából indokolt

A szakvélemény elkészítésére rendelkezésre álló idő:

Köteles-e minden esetben szakvéleményt adni a kirendelt szakértő?

A szakvélemény - ide nem értve a magánszakértői véleményt - előterjesztésének határideje a

két hónapot nem haladhatja meg. Ez a határidő a szakértőnek a határidő lejárta előtt
előterjesztett kérelmére egy alkalommal, legfeljebb egy hónappal meghosszabbítható.

A szakvélemény tartalmi elemei:

Szaki tv. 47. § (4) A szakvéleménynek tartalmaznia kell
a) a leletet,
b) a vizsgálat módszerének rövid ismertetését,
c) a szakmai ténymegállapításokat,
d) a szakértő véleményét,
e) ha az ügyben korábban vizsgálat lefolytatására került sor és a kirendelés erre kiterjed, a
korábbi vizsgálatra vonatkozó adatok és megállapítások értékelését,
f) a módszertani levélre történő utalást, illetve a módszertani levélben foglaltaktól történő
eltérés esetén ennek indokait és
g) az arra való utalást, hogy az igazságügyi szakértő mely szakterületen jogosult szakvéleményt
adni illetve, hogy az igazságügyi szakértő vagy más személy eseti szakértőként járt el.

31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet 10. § (1)

A szakvéleménynek tartalmaznia kell:

a) a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, a vizsgálat tárgyában
bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat (lelet),
b) a vizsgálat módszerének rövid ismertetését,
c) a szakmai megállapítások összefoglalását (szakmai ténymegállapítás),
d) a szakmai ténymegállapításokból levont következtetéseket, ennek keretében a feltett
kérdésekre adott válaszokat (vélemény).
(2) Ha az ügyben korábban vizsgálat lefolytatására került sor - ide nem értve a szakértői
vizsgálatot -, a szakértőnek a szakvéleményben értékelnie kell annak adatait és
megállapításait is.
A törvény és a rendelet esetében még látható a korábban még általános jogszabályi átfedés, a
túlszabályozottság!

Kell-e a szakvéleményhez
mellékletet készítenie a
szakértőnek?
A szakvélemény formai követelményei:

Szaki tv. 47. § (7) A szakvéleményt készítő

igazságügyi szakértő az írásbeli szakvéleményt
aláírásával köteles ellátni, valamint köteles
azon a nyilvántartási számát feltüntetni. A
szakvéleményt az igazságügyi szakértő ellátja
bélyegzőjének lenyomatával is. A bélyegzőn
fel kell tünteti az igazságügyi szakértő nevét,
igazságügyi szakértői minőségét és
nyilvántartási számát. A bélyegzőn
Magyarország címere nem használható.
Szaki tv. 47. § (7)
A szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő az írásbeli szakvéleményt aláírásával köteles
ellátni, valamint köteles azon a nyilvántartási számát feltüntetni. A szakvéleményt az
igazságügyi szakértő ellátja bélyegzőjének lenyomatával is. A bélyegzőn fel kell tünteti az
igazságügyi szakértő nevét, igazságügyi szakértői minőségét és nyilvántartási számát.

A bélyegzőn Magyarország címere nem használható.

A ténymegállapítás lehet:
Lehet:

 kategorikus: igen vagy nem

 eshetőleges (valószínűsítő): fokozatok léteznek

Lehet:

 együttes (azonos szakterület)

 egyesített (több szakterület)

Szaki tv. 47. § (1) A szakértő a szakvélemény szakmai megállapításaival összefüggésben nem
utasítható.

A valószínüsítő szakvélemény:
Valószínűségi fok megállapítása a szakértő „szubjektív” meggyőződési foka alapján. A
szakértő a szakvélemény szakmai megállapításaival összefüggésben nem utasítható!

Szintek: (nincs egységes szakzsargon!)

 Nagyon-nagy valószínűséggel
  Nagy valószínűséggel

 Valószínűleg

 Kis valószínűséggel (nagy valószínűséggel nem)

 Nem valószínű (nagyon-nagy valószínűséggel nem)

 Nem zárható ki
(egyéb megfogalmazások: a bizonyossággal határos valószínűséggel, lehetséges, származhat,
elképzelhető hogy …)
Kéne egy egységes szakzsargon! (Vágyálom?)

Valószínűségi fok:
Igény a meggyőződési fok számszerűsített kifejezésére (pl.: 86%-ban valószínű)
Nem minden szakterületen értelmezhető pl.: nyomszakértői, fegyverszakértői, írásszakértői
területek, mert hiányzik – nem is értelmezhető – egy megfigyelésekre alapított halmaz 

„A laposfejű csavarhúzók ilyen és ilyen százalékban hagynak ilyen és ilyen vonalrajzolatú

traszológiai elváltozásokat a felfeszített ajtófélfán.”

Egyes szakértői területeken nem alkalmazhatóak a tisztán matematikai módszerek!

A szakértői vizsgálat:
Be. 192. § (1) A szakértő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a
feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból
a) az eljárás ügyiratait - a törvényben meghatározott kivételekkel - megismerheti,
b) az eljárási cselekményeknél jelen lehet,
c) a terhelttől, a sértettől, a tanútól, a vagyoni érdekelttől, az egyéb érdekelttől és az eljárásban
kirendelt szakértőtől felvilágosítást kérhet,
d) a kirendelőtől újabb adatokat, ügyiratokat és felvilágosítást kérhet,
e) a kirendelő felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus
adatot megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt végezhet.
(2) A szakértő a vizsgálat során személyt és tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot
tekinthet és vizsgálhat meg, a személyhez kérdéseket intézhet. …
(5) Ha a büntetőeljárásban több szakértő végez vizsgálatot, a szakértők az általuk elvégezni kívánt
szakértői vizsgálatról kölcsönösen értesítik egymást, az értesített szakértő a másik szakértő
által végzett vizsgálaton jelen lehet. (nincs egyidejűségi követelmény!, gondoljunk a
magánszakértőre!)
A terheltnek, a sértettnek és a tanúnak együttműködési kötelezettsége

A magán szakértői vizsgálat:

Be. 193. § (1) A magánszakértői vélemény elkészítése során a szakértő a megbízó által
rendelkezésére bocsátott adatok, ügyiratok és tárgyak vizsgálata alapján ad szakvéleményt,
továbbá személyt csak az érintett hozzájárulása alapján vizsgálhat meg.

A terheltnek, a sértettnek és a tanúnak nincs együttműködési kötelezettsége!

Mivel vizsgálati lehetőségei a hivatalból kirendelt szakértővel szemben korlátozottak mennyiben

érvényesül a fegyverek egyenlőségének elve?

A szakvélemény előterjesztése:

Szaki tv. alapján:

 írásban vagy szóban,

 papír alapon vagy
 elektronikus kapcsolattartás keretében.
 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet 9. § (1)

A szakértő a kirendelő szerv vagy a megbízó részére - a kirendelés vagy megbízás alapján - a
szakvéleményt

a) írásban,

aa) postai úton,

ab) személyesen,

ac) kézbesítésre meghatalmazott (megbízott) szerv vagy személy útján,

ad) a kirendelő szerv vagy megbízó kézbesítője útján,

ae) külön törvényben írt feltételek fennállása esetén elektronikus kézbesítés útján vagy

b) személyes megjelenés során szóban

terjeszti elő.

Más szakértő alkalmazása:

Be. 197. § (1) Ha a szakvélemény valamely fogyatékossága miatt aggálytalanul nem fogadható el, így
különösen, ha
a) nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit,
b) nem egyértelmű,
c) önmagával, illetve a szakértő rendelkezésére bocsátott adatokkal ellentétes, vagy
d) a helyességéhez nyomatékos kétség fér,
a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság felhívására a szakértő felvilágosítást ad, vagy a
szakvéleményt kiegészíti.
(2) Ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése nem vezetett eredményre, más
szakértőt kell kirendelni. A szakértő kirendelésére irányuló indítványban, illetve a kirendelő
határozatban meg kell jelölni a korábbi szakvélemény elfogadhatóságával kapcsolatos aggályokat.
(3) Ha a szakértők véleménye eltér, az eltérést a szakértők egymás jelenlétében való meghallgatásával
lehet tisztázni.
(4) … újabb szakértő abban az esetben rendelhető ki, ha … lényeges szakkérdésben továbbra is
feloldhatatlan eltérés mutatkozik. Az így kirendelt szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia,
hogy a szakvélemények közötti eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik szakvélemény
kiegészítése, illetve hogy az ügyben újabb szakvélemény beszerzése szükséges-e.
(5) Más eljárásban kirendelt szakértőnek a szakkérdés tárgyában készített szakvéleménye a
büntetőeljárásban szakvéleményként figyelembe vehető. 
3-as értékelési lépcsőfok annak érdekében, hogy a végtelenségig ne lehessen új és új szakértőket
bevonni az eljárásba!

Kell-e a szakvéleményhez mellékletet készítenie a szakértőnek?

Kell-e a szakvéleményhez mellékletet készítenie a szakértőnek?
Eltérő vélemények értékelése:
Ellenőrizendő:
 1. Mit vizsgált a szakértő? (Mi volt a vizsgálati anyag?)
2. Vizsgálat módszerei
3. Kompetencia
4. Logikai lánc

A szakértői díj:
Be. 199. § (1) A szakértő
a) a szakértői vizsgálatért, a szakvélemény elkészítéséért, valamint a bíróság, az ügyészség,
illetve a nyomozó hatóság előtt idézésre történt megjelenésért díjra, továbbá
b) az eljárásával felmerült és igazolt költségeinek megtérítésére
jogosult.

A szakértő kötelezettsége:
200. § (1) A szakértő rendbírsággal sújtható és őt az okozott bűnügyi költség megtérítésére
kell kötelezni, ha
a) a közreműködést vagy a véleménynyilvánítást a megtagadás következményeire történt
figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja,
b) a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt elmulasztja, vagy
c) egyéb kötelezettségét megszegi és ez az eljárás elhúzódását eredményezi.

A szakértő vs. szaktanácsadó

Szakértő: Szaktanácsadó:
Státusz: „független” hatóság tagja
Kirendelés: kötött forma kötetlen (feljegyzés)
Kirendelő: bír.; ügy.; nyhat.; ügyész; nyhat.
Tudás: szakértelem szakismeret
Mikor: minden szakasz nyomozási cselekmény
Feladat: ténymegállapítás biz. eszk. felk. …
Eredmény: biz. eszköz (jelentés?)

Kötelező : Be. szerint nincs pl.: poligr

A szaktanácsadó:
2017. évi XC. Törvény a büntetőeljárásról 182. §-a szerint:
„(1) Az ügyész és a nyomozó hatóság a nyomozási cselekményeknél szaktanácsadót vehet
igénybe, ha a bizonyítási eszközök felkutatásához, megszerzéséhez, összegyűjtéséhez vagy
rögzítéséhez különleges szakismeret szükséges, illetőleg az ügyész vagy a nyomozó hatóság
valamilyen szakkérdésben felvilágosítást kér.”

Ki is ez a szaktanácsadó?

Általában ő a bűnügyi technikus!

00/2018. (VI. 8.) Korm. Rendelet

51. § (1) Szaktanácsadó különösen az alábbi esetekben vehető igénybe:
a) az információs rendszerben tárolt vagy továbbított adattal kapcsolatos eljárási cselekmény
során,
b) az elektronikus adat megőrzésére kötelezés végrehajtása során annak megállapítására,
hogy az elektronikus adat biztonságos tárolásának feltételei fennállnak-e,
c) az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat forrásának azonosítására szolgáló
adatok megállapítására, illetve
d) annak megállapítására, hogy a növényi alapú tárgyi bizonyítási eszköz kábítószernek
minősülő anyagot tartalmaz-e.
(2) Vér-, illetve vizeletminta vételéhez, valamint a test sérthetetlenségét érintő
mintavételhez szaktanácsadót kell igénybe venni azzal, hogy a szaktanácsadó nem végezhet
műtétnek minősülő beavatkozást.
(3) Vér-, illetve vizeletminta vételéhez szaktanácsadóként egészségügyi intézmény erre
feljogosított alkalmazottja is igénybe vehető.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja esetén botanikus vagy növénytermesztésben jártas, kellő
szakértelemmel és megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező személyt vagy intézményt
kell szaktanácsadóként igénybe venni.
(5) A nyomozó hatóság a szaktanácsadó igénybevételének elrendeléséről feljegyzést készít,
vagy azt a szaktanácsadó közreműködésével érintett eljárási cselekményről készült
jegyzőkönyvbe foglalja.
(6) Ha a szaktanácsadó a kötelezettségét nem teljesíti, ebből az okból rendbírság
kiszabásának nincs helye, ebben az esetben haladéktalanul más szaktanácsadó
igénybevételéről kell gondoskodni.

4.Videótechnika
Történeti előzmények

Elektronikus képtovábbítás
 Alexander Graham Bell – 1876 telefon; kísérletek a képek elektromos áram
segítségével történő továbbítására (nem sikeres)
 1884 Paul Nipkow – első mechanikus képátvitel (D 1930-as évek végéig)
 1897-ben Karl Ferdinand  Braun megalkotta a katódsugárcsövet
 1919 Mihály Dénes – a kép elektronikus úton történő továbbítása, többedmagával
1928-ban megalkotja a „televizor”-t , majd 1929-ben Berlinben bemutatta „Telehor” 
nevű tévé-vevőkészülékét, amely már alkalmas volt filmek lejátszására
 1931-ben Manfred von Ardenne a piros, majd kék, végül zöld fénnyel végzett
soronkénti bontással tudott képet továbbítani, a Löwe cég segítségével megvalósította az
első elektronikus képátvitelt. Igazából ettől az időponttól számíthatjuk az elektronikus
televízió korát
 1936-ban a „Paul Nipkow” adó elektronikus kamerájával a berlini olimpiáról
közvetítést adott
 1939-ben elindult a televízió sorozatgyártása

Elektronikus kérögzítés
 John Logie Baird – hanglemez elve (1928-ban egy 12 képből álló képlemez)
 40-es évek vége USA mágnesszalagos jelhordozó (álló fej)
 1956 Ampex vállalat (forgó fej) 

Szabványok:
 1967 Sony első félcolos szalag (ff) 1971 U-Matic ¾ colos profi minőség
 JVC – VHS-rendszer világszabvány ¾ colos 
 VHS-C ¾ colos kisméretű kazetta
 Sony Betamax 2/3 colos
 Grundig Euro-2000 2/3 colos (külön magnó és kamera)
 S-VHS a „profi” megoldás
 Movie-8 amatőr
 Hi-8 amatőr
 Digitális videó szabványok már egységesek!
A kamera
  Képmagnó – TV-adások felvétele, de: igény saját felvétel készítésére ⇒ kell
egy videokamera
 Első kamerák: 60-as évek közepe, ff, csöves, otthoni használat ⇒ cél a mobilitás
 Hordozható kamera ⇒ kell hordozható lejátszó
 1983 kamkorder
 1985 8 mm-es kamkorder
 Jelenkor - digitális videók, mikrokamerák

A videókamera

Az az eszköz, amely az optikai látható képet - az akusztikai információk szinkron rögzítése mellett
- elektronikus jellé alakítja, annak érdekében hogy:
  a kép egy monitoron nézhető, illetve
  egy hordozón rögzíthető, és egy későbbi tetszőleges időpontban többször is
visszanézhető legyen.
Azaz: képet és hangot rögzítő, továbbító eszköz

A kamera főbb alkotórészei

 Objektív
 Kereső (LCD-panel)
 Különböző kapcsoló, állító részek
 CCD (CMOS) és olvasó elektronika
 Tároló egység
 Mikrofon
 Telep
 Világítás?

A kamera kiegészítő alkatrészei

 Állvány
 Hordtáska
 Külső mikrofon
 Kiegészítő telep
 Kiegészítő fényforrás
 Képalkotási alapfogalmak:

 Képkivágások: 
  total plan (távoli), kis- és nagy total
  second plan (félközeli), kis- és nagy second
  premier plan (közeli)
  makro
 Kameramozgások: 
 panoráma, kör- és kocsizás
 oldalra rántás
 daruzás
zoom (variózás)

Videó alkalmazási területek:

 Közlekedés
 Közbiztonság: a) terület védelem
b) őrzésbiztonság
 Vagyonbiztonság
 Oktatás
 Bűncselekmények felderítése és bizonyítása
a) mint a bűnüldözés tárgya
b) mint fb-t segítő eszköz

Alkalmazás lehetőségei- ajánlások

 (Bűn)cselekményhez köthetően
 Személyhez köthetően
 (Várható) bizonyítási nehézségek esetén
 „Nyomozási” cselekmények során
 Bizonyítási cselekményeknél
Be. 206. § Bizonyítási cselekmény különösen! a szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási
kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítés és a műszeres vallomásellenőrzés
 A felvétel készítés jogi szabályzása:
Be. – vannak kötelező esetek! (2017. évi XC. tv.)
88. § (1) Tizennegyedik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény esetén
d) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről kép- és
hangfelvételt készít.
82. § Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül 
c) a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje. Ha 18. életévét
nem töltötte be, a 89 § (4) b) alapján a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási
cselekményről kép- és hangfelvételt készít.
87. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
részvételét igénylő eljárási cselekmény esetén
a) lehetőség szerint? kép- és hangfelvételt készít,
213. § (4) A szemléről, a bizonyítási kísérletről és a felismerésre bemutatásról - lehetőség szerint?- kép- és
hangfelvételt kell készíteni.

A jegyzőkönyv rögzítésének módjai, az eljárási cselekményről készített felvétel

358. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási
cselekményről írásbeli jegyzőkönyvet készít.
(2) Jogszabály elrendelheti az eljárási cselekményről egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett!
a) folyamatos hangfelvétel vagy
b) kép- és hangfelvétel készítését.
(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a jogszabályban meghatározott eseteken kívül indítványra vagy
hivatalból is elrendelheti az eljárási cselekményről egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett!
folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítését.
(4) Az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvételt vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni az adott
eljárási cselekménnyel egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett, ha a gyanúsított, a védő vagy a
sértett ezt a költségek egyidejű előlegezésével indítványozza. (Kivéve érdeksérelem esetén.) 
(5) A folyamatos hangfelvétel, valamint a kép- és hangfelvétel az adott eljárási cselekmény során történteket
- a (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével - megszakítás nélkül rögzíti.
(6) Ha az ügyészség és a nyomozó hatóság fontos okból az eljárási cselekményt rövid időre megszakítja,
ennek tartamára a folyamatos hangfelvétel, illetve a kép- és hangfelvétel is megszakítható.

A jegyzőkönyv elkészítése, kiegészítése, kijavítása

360. § (5) Folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel esetén a felvételt az ügyiratok közé kell
csatolni.
(6) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elrendelheti, hogy a folyamatos hangfelvételről vagy a kép- és
hangfelvételről a különleges bánásmódot igénylő személy személyazonosságának megállapítására
alkalmas egyedi tulajdonságait - így különösen alakját, arcképét, hangját - technikai úton torzító
másolat készüljön. Ebben az esetben az ügyiratok közé a torzított egyedi tulajdonságokat tartalmazó
másolatot kell csatolni és a folyamatos hangfelvételt vagy kép- és hangfelvételt zártan kell kezelni.
/általános eljárási szabályként: 86.§ (2) b)/
(7) Folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel esetén tájékoztatni kell az eljárási cselekményen jelen
lévő személyeket, hogy a felvételt - az eljárási cselekmény befejezésétől számított nyolc napon belül -
mikor és hol hallgathatják, illetve tekinthetik meg.
(8) A jegyzőkönyv és a folyamatos hangfelvétel vagy a kép- és hangfelvétel tartalmának eltérése esetén
az eltérés okát tisztázni kell.
Be. 100. § (4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratainak
megismerését…
c) saját részre történő másolat vagy felvétel készítésének lehetővé tételével,
d) az ügyirat, valamint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által az
ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítésével…
biztosítja.

100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet

a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól

A felvétel készítés kriminalisztikai szabályai

Értelemszerűen a jegyzőkönyvre vonatkozó kötelező tartalmi elemeket fel kell tüntetni
 Hatóság, bűncselekmény, időpont (dátum, futó óra) megjelölése
 Csoportkép, személyek bemutatása
 Jogok, kötelezettségek ismertetése
 Rögzíteni kívánt esemény rövid leírása
 Folyamatos felvétel (esetleges megszakítás szabályai)
 Záró rész – csoportfelvétel, időpont, észrevételek, indítványok

A bizonyosítási eljárások:
 Előkészületek: kamera, akku, adathordozók ellenőrzése – működőképesség,
megfelelő mennyiség
 Kiegészítő fényforrások ellenőrzése
 Elkövetkezendő tevékenység gondolati előkészítése – jogi, kriminalisztikai
szabályok átgondolása

Miért készítünk videofelvételt?

A Szemle:
Be. 207. § (2) …A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép-, hang-, illetve kép- és
hangfelvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
Helyszín szemléje
 A videofelvételen a szemle során nem észlelt körülmények is rögzítésre
kerülhetnek (l.:fotó)
 Környezeti, áttekintő, csomóponti, részletfelvételek készítése
 Helyszínrajzon az egyes felvételi nézőpontok jelölése
 Felvétel és jkv. közötti összhang megteremtése
 A Bizonyosítási kisérlet
Dinamikus eljárási cselekmény, a mozgásnak, a személyek viselkedésének, reakcióinak szerepe
lehet
A kísérletet és a kísérlet eredményét is rögzíteni
Esetenként két kamera egyidejű használata szükséges: 
 Észlelés (hang, látás) vizsgálata
 Cselekvési lehetőség vizsgálata
 Esemény lefolyásának vizsgálata
 Időtartam vizsgálata

Felismerésre bemutatás.
 Személy (vagy tárgy)
 Fontos az alaphelyzet, majd a felismertetés rögzítése
 Lehetőség nyílik a felismerő és a felismerés alá vont személyek reakcióinak
vizsgálatára
 Kameraállás gondos megválasztása

Kihallgatás:
 A kihallgatott személy reakcióinak – mimika, gesztikuláció, egyéb non verbális jelek –
rögzítése
 Külső mikrofon használata
 A kihallgatás nem jelenlévő személyek általi figyelemmel kísérése
 Jogi előírások betartásának bizonyítása

Szembesítés:
 Fel kell készülni a váratlan érzelmi kitörésekre
 A személyek egyszerre legyenek láthatóak

Helyszíni kihallgatás:
 Legdinamikusabb bizonyítási cselekmény
 A csak a kihallgatott személy által ismert tények, körülmények közlésének
dokumentálása
 „Egyedi” bizonyító erő
 A legnehezebben végrehajtható videofelvétel készítési feladat – gondos
tervezés és előkészület
 6.Személyazonosítás

A személyazonosítás lehetséges módozatai:

Személyazonosítás:

A személyazonosítás a releváns személy kilétének (személyazonosságának)

– hiteles módon történő – megállapítására irányuló eljárás.

Miért kell személyeket azonosítani?                 

Milyen eszközökkel lehetséges?

Kriminalisztikai azonosítás elmélet

A kriminalisztikában azonosítás alatt egy, az ügyben releváns személy kilétének

megállapítására 

illetve egy kérdéses dolog mibenlétének és/vagy eredetének meghatározására irányuló

vizsgálatok, eljárások és módszerek összességét értjük.

CÉL: Az egyedi azonosítás

Személyazonosítás lehetséges módjai:

 tudás alapú

 birtok alapú

 biometrikus alapú

 speciális kriminalisztikai eljárások

Tudásalapú:
 PIN kód, 

 jelszó, 

 biztonsági kód, 

 PUK kód
Birtokalapú:
 okmány, 

 csuklópánt, 

 mágnes- és chipkártyák,

  kitűzők, 

 Kulcsok

Azonosítás egyedileg, vagy csoportra bontva

E- személyazonosító igazolvány

Tartalmaz elektronikus tároló elemeket

 TAJ szám

 Adó szám

Igény esetén

 Ujjlenyomat

 Elektronikus aláírás

Biometrikus személyazonosítás:

Aktív: 
 beszéd, 
 kézírás, 
 járás dinamika
Passzív: 
 ujj- tenyérnyomat, 
 egyéb testrészek
 Röntgen
 antropometria
 vénaszkenner
 kéz- és arcgeometria,
 arctermogram, 
 antropometria
 írisz és retina,
 DNS
Aktív biometrikus személyazonosítás:

 Beszéd – hang:
beszédminta alapján       hangminta alapján
 Kézírás alapján
 Járásdinamika alapján

Passzív biometrikus személyazonosítás:

 Ujj- és tenyérnyomat alapján

 Ujjnyom és egyéb emberi bőrfelületek alapján
 Harapásnyom alapján
 Fogstátusz és röntgen alapján
 Antropometriai vizsgálat alapján (csontméret)
 Vénaszkenner
 Kézgeometria alapján:
A kézfej, tenyér és az ujjak anatómiai sajátosságainak leolvasása és a tárolt adatokkal való összehasonlítása
 Arcgeometria alapján:
Egyes arcelemek
mérete
formája
egymáshoz képesti pozíciója alapján azonosít

 Arctermogramm:
Infravörös hőtérkép

Független:
- Kortól
- Egészségügyi állapottól
- Test hőmérséklettől

Sötétben is alkalmazható!
 Írisz és retina alapján
 Retina alapján:
A szem hátsó falában található vérhálózat egyedi mintázatának rögzítése.

Írisz alapján:
A szivárványhártya egyénre jell. morfológia sajátosságainak analízisén alapul, melyből több, mint 400 mérhető.
 DNS – Anyagmaradvány alapján I.:
Alec Jeffreys – 1984
Első bűnügyi célú sikeres alkalmazás 1987-ben
 DNS – Anyagmaradvány alapján II.:

(Mitokondriális DNS)

Felhasználási köre

 Apasági vizsgálat, 

 bűnügyi, 

 történelmi, 

 tömegszerencsétlenség, 

 eltűnt személy, 

 DNS profil nyilvántartás

A jövő:
  Arcfelismerő szemüveg - KÍNA

- Rendőrség központi adatbázisához csatlakozik

 Gyors (100 milliszekundum alatt talál meg 1 főt a 10.000 főt tartalmazó
adatbázisban)

Központi vasútállomásnál kezdték alkalmazni

Alkalmazási terület

  körözött személyek

- „bliccelők”

Arcképfelismerő Elemző Osztály (NSZKK)

Hatósági megkeresések alapján végzett arcképelemzési tevékenység

Két típusa:

 ismeretlen személy azonosítása

 személyazonosság ellenőrzésének támogatása

Speciális kriminalisztika eljárások

 bűnügyi fénykép nyilvántartás
 felismerésre bemutatás
 tetoválások
 szagazonítás
 személyleírás

Disaster Victim Identification (DVI):

 Gyors azonosítás módszere, elsődleges „nyomok” alapján

 DNS,

 ujjlenyomat,

 fogstátusz,

 személyleírás.
Személyleírás

Készítésének célja:
személyazonosítás

A SZEMÉLYAZONOSÍTÁS kriminalisztikai cél!

Személyleírás a kezdetektől – kr. e. 145

Chrysippos febdalai követ fiának, Aristogenesnek egy fiatal rabszolgája Alexandriában

megszökött. Neve Hermon, de Nelsonnak is hívják. Született a szíriai Banbykében, kb. 18
éves, közepes magasságú, szakálla nincs, lábai egyenesek, állán kis mélyedés van, az orra
jobb oldalán lencse alakú heg, egy heg a bal oldali szájszeglet felett. Jobb kéztője barbár
betűvel van megjelölve. Övet viselt, amelyen három aranyérme, 10 gyöngy, egy vasgyűrű,
továbbá egy kenőcsösüveg és egy kaparóvas volt. Testén pedig egy chlamyst és egy
prémkötényt viselt… aki visszahozza 2 talentumot és 3000 drachmát kap ércben. Aki
elárulja hollétét, ha szent helyen van 1 talentumot és 2000 drachmát kap. A feljelentést
kérjük a stratégiai tisztviselőnél megtenni.”

 Hazai példa – 1856 május

„Mások jelenlétében folytonosan földre szegezett  szemei szürkék, félig zárvák és szelíden
pislogók, mint az egeret leső macskáé”
„Jobb kezével, lefüggő bajszát folyvást „pődri”

A személyleírás tudományos alapokkal

Alphonse Bertillon
(1853-1914)

Rendőrtisztviselő, 1881-től a párizsi rendőrkapitányság személyazonosság csoportjának

vezetője

Antropológiai ismeretekkel is rendelkezett

Bertillonage - Személyleírás „Instructions signalétiques”

Bertillonage - Személyfényképezés

 Szemből – en face
 Profilból – en profil
Bertillonage – Antropometria

11 féle mérés
személyek testmagassága, 
ülőmagassága, 
kitárt karjainak távolsága, 
fejének hossza és szélessége, 
jobb fülének hossza és szélessége, 
bal kezének középső és kisujj hossza,
bal lábfejének és bal alkarjának hossza. 

Bertillon elmélete: 
- 21 éves kortól nem növekszik a csontozat
- Nincs két ugyanolyan csontozat

A személyleírás fogalma:

Az emberi test külső ismertetőjeleinek, az ember jellegzetes szokásainak - egységes

megjelölések segítségével - felismerésre alkalmas módon történő írásbeli rögzítése.

A személyleírás lényege:
 Úgy kell körülírni a kérdéses személyt, hogy az egy másik ember számára is
vizuálisan „megjeleníthető” legyen!

A személyleírás történhet:

 A hatóság által

- általában pontosabb, gyakran lehetőség adódik a megfigyelésre is

 Mások által (kikérdezés alapján)

 bűncselekmény ismeretlen elkövetőjéről adatgyűjtés a tanúktól

 bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, szökésben lévő személyről

- eltűnt személyről
A személyleírást befolyásoló tényezők:
 az észlelés időtartama – (hatóság lehetőségei?)

 észlelés körülményei (látási, időjárási és terepviszonyok)

 észlelő személy egyéni adottságai,

 észleléskori egyéb történések – zavaró körülmények.

 a tanú fáradtsága

 asszociáció

A személyleírás készítésének kötelező esetei:

 akik ellen kőrözést rendeltek el,

 akik ellen elfogatóparancsot adtak ki,

 akiknek a személyazonosságát más módon megállapítani nem tudjuk, 

 a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott

személyekről.

A személyleírás alapelvei:
 rendszeresség,

 egységes és egyértelmű kifejezések alkalmazása,

 egyedi meghatározottságra törekvés,

 céltudatosság és hatékonyság
A személyleírás alapelemei:

• általános humánbiológiai ismérvek 

(biológiai nem, életkor, testmagasság, az elhízás jellege és helye, testalkat, testtartás,

színkomplexió)

• fej és az arc jellemzői 

(fejforma, arc, egyes arcelemek, arcszőrzet, stb.)

• törzs és a végtagok jellemzői 

(testrészek, végtagok alak- és méretviszonyai, stb.)

• funkcionális ismertetőjelek 

(járásmód, fejtartás, gesztikuláció, beszéd, rendszeressé vált szokások, stb.)

• különös ismertetőjelek 

(megszokottól eltérő)

• ruházat

A vizsgálható ismérvek lehetnek állandóak, illetve változóak

Változó ismérvek:
 smink

 frizura

- átalakítás

- ruházat, 

- stb…

Arckép megjelenítés lehetőségei:

 Fénykép segítségével
 Videófelvétel segítségével
 Grafikus portré
 Számítógépes szoftverek
  Grafikus arcrekonstrukciók
 Plasztikus rekonstrukciók

8.Kriminalisztikai fényképezés

Általános fényképezés:
Definíció: fényjelenségek rögzítése

Mire van szükség a fényképezéshez?

1.  fényre ( emberi látható fény: 380-780 nm)

2.  optikai képet létrehozó eszközre

3.  fényérzékeny anyagra

4.  képkidolgozásra

1.A fény

A színek – mit tehet egy adott objektum a fénnyel?

  Fényelnyelés
  Fényáteresztés
 Fényvisszaverés

Adott objektum színe a visszavert fény hullámhosszúságától függ

A fényképezés során általában milyen fényt használunk?

 A visszavert fényt. (Ritkán fényképezünk direkt fényforrást.)

 A fehér felület „minden” fényt (minden színű fényt) visszaver
 A fekete felület „minden” fényt elnyel

UV fény:
A lumineszcencia jelenségén alapuló fényképezési eljárás

Elsősorban irat-, okmányvizsgálatok, csapdaanyagok, különböző anyagmaradványok

esetén alkalmazható

Infra fény:

A különböző objektumok által kibocsátott vagy visszavert infravörös sugarakat rögzítő

eljárás

Elsősorban:

irat-, okmányvizsgálatok, anyagvizsgálatok esetén alkalmazható

Kiegészítő fényforrás alkalmazása:

Amennyiben
 nincs fény
  kevés a fény
  fénykiegyenlítés (derítés)
 (többfajta)fényforrás „elnyomásra” van szükség

Vakuhasználata:

Speciális megvilágítás alkalmazása:

 súrlófény,
 alulvilágítás (átvilágítás) – áteső fény,
 UV fény (fotolumineszcencia),
 IR fény
 különböző színű fényforrások és fényszűrők alkalmazása (pl. Handscope)

2. Az optikai képet létrehozó eszköz (fényképezőgép)

Feladatok: 

 fényérzékeny anyag védelme

  beérkező fénymennyiség szabályozása
  éles optikai kép létrehozása
Látószög változtatás:
 Nagy látószög
 Látószög szűkítés

3.A fényérzékeny anyag

Digitális fényképezés esetén

A CCd (Charge Coupled Device - Töltéscsatolt Eszköz) vagy CMOS chip (Complementary
Metal Oxide Semiconductor - Komplementer Fém-Oxid Félvezető) sok apró, egymás
mellett elhelyezett fényérzékelő cellából áll mely egy olyan félvezető elem, amelyben a
ráeső fény hatására a fény erősségével arányos elektromos töltés keletkezik

Adathordozó:

 Analóg fényképezés – Negatív

 Digitális fényképezés -  „kártya”

4.Képkidolgozás analóg fényképezés esetén:

Analóg fényképezés esetén:

vegyszer

 Negatív: a valóságtól eltérő színek

 Pozitív: valósághű színek

5.Képkidolgozás digitális fényképezés esetén:

 hardver és számítógépes háttér 

 (vagy egyéb, digitális képmegjelenítésre alkalmas eszköz pl. nyomtató)

Általános fényképezésről:

 Általában mikor és miért fényképezünk?

(kirándulás, nyaralás, baráti összejövetel, esküvő, ünnepségek stb. - alapvetően emlékeket

szeretnénk megörökíteni)

 Milyen területei vannak az általános fényképezésnek?

(természetfotózás, sportfotózás, modellfényképezés, tárgyfotózás stb. és
kriminalisztikai fényképezés – mindegyiknek vannak specialitásai)
Mi a különbség a kriminalisztikai és az általános fényképezés között?

A kriminalisztikai fényképezés is az általános fényképezés ismereteit használja, de attól

eltér
 céljában,
 témájában,
 jogszabályhoz kötöttségében,
 komplexitásában,
 (UV, fehér-, Infra fény használatában)
 ajánlásaiban

A kriminalisztikai fényképezés:

DEFINÍCIÓ
 magában foglalja a bcs-k megelőzése, megszakítása, felderítése, bizonyítása
szempontjából szükséges tények, helyzetek, személyek, tárgyak, iratok, nyomok,
anyagmaradványok rögzítését, vizsgálatát biztosító fényképezési eljárások
összességét.

A kriminalisztikaifényképezés két nagy területe:

  A nyomozási cselekményekkel összefüggő dokumentációs, rögzítő (szemle, biz.

kis., csapda, rabosítás stb.)

 A szakértői kísérleti, vizsgálati

A kriminalisztikai fényképezés szabályai-ajánlásai.

Fő alapelv:
objektivitás 

 A kép tartalmi elemeinek megváltoztatása (retusálás) nem megengedett

 Képkivágás és élesség

 Méretarányos felvételek

 Színhelyes felvételek

 Torzítás mentes felvételek

Képkivágás:

 A megörökíteni kívánt téma a látható terület közepén helyezkedjen el

 Legyen kerettel körülvéve
 Helyes géptartás: A magasabb, mint hosszabb téma esetén a fényképezőgép-
tartásra ügyelni kell
 Zoom vagy helyváltoztatás?

Éles felvételek – Mitől lesz életlen a felvétel?

Mélységélesség:
Az a tér – terület, távköz – melynek képe még élesen látszik a síkban.

(A mélysé élesség függ:

1. az objektív nyújtó távolsága,
2. a beállított élesség távolságától,
3. rekesznyíllástól)

A mélységéleséget befolyásoló tényezők:

 Minél kisebb az objektívunk nyújtótávolsága annál nagyobb mélységélességet

kapunk!!
 Minél közelebb fekvő képsíkra állítjuk be az élességet, a mélység annál kisebb lesz.
(Ha a nyújtótávolság és a rekesznyílás nem változik!)

Méretarányos felvételek

Színhelyes felvétel – Fehéregyensúly (WB)

Torzításmentes felvétel (mitől lesz torz egy tárgy felvétele?)

Helyszíni szemle
 Miért fényképezünk a helyszínen?
 Kinek fényképezünk a helyszínen?

A helyszíni fényképezés célja:

A helyszín és környezetének átfogó be- illetve megmutatása annak érdekében, hogy a

jelen nem lévő személyek számára is egyértelműen elképzelhető legyen a kérdéses

helyszín.

A nyomkutatás menete:

 Lentről felfelé
 Könnyebben megsemmisíthető nyomokat előbb
 Csomópontokat egységben kezelni

A helyszíni szemle szakaszai:

Statikus szakasz Dinamikus szakasz

A szakaszok sokszor nem határolhatók el élesen egymástól!

Rendszer szerinti fényképezés a kriminalisztikai fényképfelvételi fajták

alkalmazásával
Fényképfelvételi fajták:

  Környezeti
 Áttekintő
 Csomóponti
 Részlet

Állvány használata a helyszíni felvételek esetében:

 lehetőséget nyújt hosszabb expozíciós idő megválasztására

1/60 sec!! (Profik is csak 1/30-ad sec),

 biztosíthatja, hogy egyes felvételi módszerek esetében a fényképezőgép mindig

azonos magasságban legyen (pld. panoráma, keresztező, találkozási felvételek
esetében).

Fényképfelvételi módszerek:

  Panoráma: kör~, vonal~ 

 Találkozási
   Keresztező
 Léptékes
 Egyedi
 Makró
  Mikró

Tárgyak fényképezése:

 a talált helyzetben, más tárgyakhoz viszonyítva,

 ezután elmozdítható, de újabb elváltozásokat (ujjnyom…) ne okozzunk rajta,

 torzításmentes, méretezett, számozott felvétel,

 egy felvétel nem elég,

 megvilágításra (derített fény, surlófény, direkt vaku stb.) (árnyékmentesség) ügyelni,

 színhelyesség!

Holttest fényképezése:

 csomóponti és részletfelvételek,

 letakart holttestet takaróval együtt,

 nagylátószögű optika? - Vonalpanoráma?,

 megvilágításra ügyelni (árnyékmentesség),

 torzításmentesség,

 méretezett felvételek,

 függőleges helyzetben lévő holttestről keresztező felvételek (4 db),

 holttestrészeket külön-külön is, majd együtt,

 ruházat sérüléseit is fényképezni.

Nyomok, anyagmaradványok fényképezése:

 általában egyedi felvételek,

 nyomcsoportok esetében panoráma,

 helyzet kiemelt jelentőséggel bírhat,

  kis méretű tárgyakat, tárgyrészleteket makró felvételen (mérce és szám
láthatóságának kérdése),

 térfogati nyomoknál mélységélesség kérdése,

 fotolumineszcencia lehetősége.
Ujjnyomok fényképezése:

 látencia és optikai láthatóvá tétel kérdése (súrlófény, különböző színű fényforrások -

Handscope),

 egyedi felvételek általában a láthatóvá tétel után,

 1:1 arányú makró fotók a fólira rögzítés előtt,

 számok, nyilak használata,

 szennyezett ujjnyomok esetében fotolumineszcencia lehetősége.

Lábnyomcsapás, közlekedési eszköz nyomok fényképezése:

 járás-jellegzetességek láttatása,

 gépjármű haladási rendellenességének rögzítése,

 állvány használata,

 vonalpanoráma felvételek (átfedésekre ügyelni),

 részletfelvételek is kellenek,

 torzításmentesség,

 méretarányosság.
7.A krimináltechnika legújabb eszközei és módszerei

Bevezetés a krimináltechnikába
(röviden!)

A krimináltechnika a kriminalisztika tudományának általános részében található.

Vajon miért?
 Mert olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek minden egyes, számunkra releváns esemény
(bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási ügyek, polgári perek) kapcsán számításba
veendők.

A krimináltechnika fogalma:
A kriminalisztika tudományának az a része, amely a számunkra releváns események
 megelőzése, megszakítása, felderítése és bizonyítása
érdekében a bizonyítási eszközök
 felkutatása, összegyűjtése, rögzítése és vizsgálata
technikai módszereivel és eszközeivel, valamint
 a tárgyi bizonyítási eszközök létrejöttének törvényszerűségeivel
foglalkozik.

A tárgyi bizonyítási eszközök és a krimináltechnika kapcsolata:

A krimináltechnika feladatai:
a tárgyi bizonyítási eszközök (TBE)
 felkutatása, összegyűjtése, rögzítése, csomagolása és vizsgálata.
technikai módszerekkel és eszközökkel ,
valamint létrejöttük  törvényszerűségeinek feltárása.

A TBE-kel „nyomokkal” kapcsolatos kriminalisztikai feladatok:

A tevékenység közben ne semmisítsük meg és a lehető legkisebb mértékben változtassuk
meg a nyomokat!

A krimináltechnikai eszközökkel és módszerekkel szemben támasztott

követelmények:

A tudomány területéről minden eszköz és módszer felhasználható, ami eredményre vezet?

Amennyiben nem, ki vagy mi dönti el, hogy adott eszköz alkalmazható-e?
Követelmények:
 kipróbált, megbízható,
 testi épséget, egészséget nem sérthet, nem veszélyeztethet,
 emberi méltóságot nem sérthet.

A krimináltechnikai eszközök és módszerek  alkalmazói:

Amennyiben egy adott eszköz megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, akkor
szükség esetén bárki alkalmazhatja azt?
Korlátok:
 jogszabályhoz kötötten,
 csak az arra feljogosított személy, és ő is
 csak ügykörében eljárva.

A nyomkeletkezés folyamata:
 anyag anyaggal kölcsönhatásba lép,
 a kölcsönhatás következménye elváltozás,
 az elváltozás visszatükrözi a kölcsönhatási folyamatot és a kölcsönhatásban résztvevő objektumok
jellemzőit (nyom és nyomképző),
 ez a visszatükröződés számunkra információtartalommal bír.

A VISSZATÜKRÖZŐDÉS TÖRVÉNYSZERŰ
Locard féle anyagátadási szabály (1910)

A (fel)kutatás – összegyűjtés:

 Ismernünk kell a nyomkeletkezés (anyagmaradványok létrejöttének) törvényszerűségeit!

 Cselekvés előtt mindig gondolkodjunk!
 Krimináltechnikai ajánlások:
o objektív módon,
 o célirányosan,
o teljességre törekedve.

A felkutatás és a rögzítés fázisai a kriminalisztikai eszközök használata során nem mindig különíthetők el
élesen, mert egyes kutatási módszerek, eszközök alkalmazásával egyidejűleg nyomrögzítésre is sor kerül.

A szaktanácsadó 
 2017. évi XC. Törvény a büntetőeljárásról 182. §-a szerint 182. § (1) Az ügyész és a
nyomozó hatóság a nyomozási cselekményeknél szaktanácsadót vehet igénybe, HA A
BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK FELKUTATÁSÁHOZ, MEGSZERZÉSÉHEZ,
ÖSSZEGYŰJTÉSÉHEZ VAGY RÖGZÍTÉSÉHEZ különleges szakismeret
szükséges, illetőleg az ügyész vagy a nyomozó hatóság valamilyen szakkérdésben
felvilágosítást kér.
 bevonása az eljárásba kötetlen,
 véleményt nem készít,
 bírósági szakban nem alkalmazható.
Ki is ez a szaktanácsadó?

Ő a bűnügyi technikus!
Optikai eszközök
 Alkalmazásuk a fényelnyelésen, a fényvisszaverődésen, a fényszóródáson és a
fluoreszcencián (fotolumineszcencián) alapul;
 Az új csodaeszközök alkalmazása esetén sem mondhatunk le a hagyományos,
„egyszerű” de már bevált eszközök használatáról!
1. Szemrevételezés 
o használjuk a szemünket, jól nézzünk körül, „nézzünk a lábunk elé!” (mert pl.
miközben elhelyezünk egy 3D szkennert a helyszín közepén, jól rálépünk egy, a
színes szőnyegen alig észrevehető lőszerhüvelyre)
2. Surlófény
o súrlófény alatt szinte nincs olyan tárgy aminek a felszíne egyenletesnek
látszana,
o a tárgyak azon képességét használja ki, hogy azok a fény útját különböző
mértékben képesek eltéríteni (szétszórni),
o felületek egyenetlenségeinek észlelése pl.: írásbenyomódás.

- írásbenyomódás
- Crime-lite 82L

3. Kiegészítő fényforrás
o erős megvilágítást tesz lehetővé („zseblámpa”),
o árnyékolt helyek (ágy alatt) is bevilágíthatók.
 4. Infra fényképezés
o a fény infravörös tartományában történő képrögzítés,
o éjszakai fényviszonyok között valamint rossz megvilágítás mellett a kamera
optikai rendszere a tárgyakról visszavert infravörös fényt rögzíti, a
fényképezendő területet infra reflektorokkal, infravetőkkel „világítják” meg
(Infra-LED-ekkel),
o a kép fekete-fehér.
4. Infra fényképezés
o a fény infravörös tartományában történő képrögzítés,
o az infravörös fény a tárgyak anyagába valamekkora mértékben behatol ezért a
felületi struktúra vagy az anyagban található nem vagy alig látható elváltozások
(benyomódás, szennyeződések) fényképen léthatóvá tehetők és rögzíthetők.

5. Hőfényképezés/termográfia
o szintén az infra tartományban történik, de a hőkontraszton alapuló érzékelési
módszer,
o nincs szükség infra megvilágítókra, mert a hőkamerák a tárgyak által
kibocsájtott termikus sugárzást érzékelik (abszolút nulla fok fölött minden
objektum bocsát ki magából infra tartományban ún. hősugarakat, melyek
intenzitása hőmérsékletfüggő).

 
6. UV-fényképezés
o a fotolumineszcencia jelenségén alapuló nyomkutatási és képrögzítési eljárás;
o a legtöbb szerves anyag mutat fluoreszcencia jelenséget, ami megfelelő
védőszemüveggel látható illetve (színszűrővel) fényképezhető;
o a biológiai maradványok közül az ondó, a nyál, a hüvelyváladék, az izzadság
és a vizelet foltok UV-fénnyel megvilágítva szabad szemmel is jól láthatók,
fluoreszencia jelenséget mutatnak;
o a vérfoltok nem mutatnak UV-pozitivitást, de felkutatásukat segítheti az UV-
fényű megvilágítás, mert azok az UV-sugárzást teljes mértékben elnyelik, így
teljesen feketének látszanak;
o számos egyéb anyagmaradvány is, mint a kokain, az amfetamin, az MDMA-t
tartalmazó Ecstasy tabletták, a gázolaj, a kerozin, a petróleum, az aceton, stb.
fluoreszcencia jelenséget mutatnak ultraibolya fényben.

Afghanite Lazurite (afgán lazurit) UV fényben

7. RUVIS-rendszerek
o Reflected Ultra-Violet Imaging System (a visszaverődött ibolyántúli sugarak
detektálásán alapuló képalkotó rendszer), amely egy, a 254 nm-es tartományban
működő, ultraibolya megvilágító egységből és egy, a nyomokról visszaverődött
sugarak érzékelésén alapuló, fotodokumentációra szolgáló, megfelelő
színszűrőkkel ellátott, speciálisan erre a célra kialakított digitális kamerából áll;
o Az ultraibolya tartományban működő optikai nyomkutatás, -rögzítés speciális
formája, mivel a legtöbb anyagra az UV-sugarak elnyelése jellemző, ezért a
módszer alkalmas minden olyan nyom és anyagmaradvány kimutatására,
láthatóvá tételére, ami nem elnyeli, hanem visszaveri az ultraibolya tartományba
tartozó fénysugarakat;
o A nyomhordozó felszínétől eltérő fényelnyelési tulajdonságú anyagokról
visszaverődött sugarakat rögzíti a digitális kamera;
o Pl.: nem kezelt ujjnyomok és egyes anyagmaradványok optikai úton történő
felkutatására használható olyan porózus, zsíros, ragacsos felületeken is,
amelyeken a hagyományos módon történő ujjnyomkutatás csak nagy
nehézségekkel és nem túl jó hatékonysággal végezhető el.

-papírtörlőn lévő ujjnyom

- a felületen lévő por egyenetlen elrendeződése által kirajzolódott lábbeli nyom, „pornyom”

8. ALS/FLS-megvilágítók (crime-scope-ok)
 Az Alternate Light Source (váltakozó fényforrás), illetve a Forensic Light Source
(forenzikus fényforrás) kezdőbetűiből;
 Kifejezetten nyomkutatásra kifejlesztett speciális lámpák, melyek egy erős
fényforrásból és a hozzá kapcsolódó speciális előtét-színszűrők rendszeréből
állnak;
 Nemcsak nagyméretű, laboratóriumi felhasználásra szánt készülékek
formájában, hanem  léteznek könnyű, mobil, kézi változataik is;
 Színszűrők segítségével állíthatók elő a konkrét vizsgálathoz éppen szükséges
hullámtartományú, egyszínű (monokromatikus) fénysugarak, az UV-tól egészen
az IR-ig;
 Biológiai anyagmaradványok, haj, elemi szálak, csontok,  lábnyomok, drogok,
lőmaradványok, robbanóanyagok stb. felkutatására;
 Kontrasztnövelés és fényképezés színszűrő segítségével történhet.
 9. 3D-szkenner (VR-szemüveg a jövő?)
 Olyan eszköz, amely a tárgyakat és térrészleteket  „digitalizálja”,  3D-s
adatállomány formájában rögzíti azok geometriai jellemzőit anélkül, hogy
megérintené azokat;
 ezek az objektumok három dimenzióban megtekinthetők, az egyes pontok adatai
egymáshoz képest is mérhetők;
„állványos” tér-szkennerek:
o a helyszín bonyolultságától függően, több mérőállásból elvégzett
szkennelés
o térpanoráma „fénykép”,
o a virtuális tér valamennyi objektuma utólag alaposan megfigyelhető,
o pontos mérések végzésére is lehetőség van: a milliméter töredékének
pontosságáig mérethelyes.
kézi szkennerek, tárgyszkennerek :
o kisebb tárgyak, térrészletek morfológiai és geometriai sajátosságainak
rögzítésére használhatók,
o összekapcsolható az állványos szkennerek képével, így az egész helyszín
részleteiben is bemutatható.

10. Videotechnika
o a videokamera (mint készülék) képes az optikai látható képet és az akusztikai
információkat egyidejűleg rögzíteni
o léteznek képtovábbító rendszerek/optikák, amelyek a látott képet elektronikus
jelként továbbítják egy fogadó felé pl.:
 drónra szerelve vagy rúdra szerelve video kameraként

Az optikai módszerek előnyei

 egyszerű,
 gyors,
 tetszés szerint megismételhető,
 nem károsítja a nyomot, !!!
 a kutatás eredménye (fénykép)felvételen rögzíthető,
  nagy felületek is gyorsan átvizsgálhatók,
 alkalmazásuk tiszta és olcsó.
Ne felejtsük azonban: az optikai módszerek elsősorban a nyomok célirányos felkutatásában,
láthatóvá tételében nyújthatnak elsősorban segítséget, de a nyomrögzítést (a fényképezés
mellett) javasolt a hagyományos módon is elvégezni.

Egyéb lehetőségek

1. Speciális mintavevő eszközök

 „DNS maradvány” rögzítésére,
 lőmaradvány rögzítésére: GSR.

2. „Forenzikus porszívó”
 speciális „szennyezetlen” zsákkal vagy filterrel ellátva,
 elsősorban makro- és mikroméretű, szemmel nehezen vagy nem látható anyagmaradványok
összegyűjtésére pl.: elemi szál, hajszál, üvegliszt, festékdarabkák, talaj.

3. Fémkereső
 fémdarabkák, elsősorban lőfegyverek, fegyveralkatrészek, lövedékek vagy egyéb
lőszermaradványok felkutatására,
 alkalmazása: helyszínen, menekülési útvonalon, lövés leadási helyén, holttestben,
vizekben.

4. Búvár
 tevékenysége értelemszerűen nem tekinthető általánosnak,
 ha alaposan feltételezhető, hogy a vízben holttest vagy kiemelt jelentőségű tárgyi bizonyítási eszköz
található (pl.: lőfegyver, az elkövetés egyéb eszköze, eldobott egyéb tárgyak),
 további lehetőség a víz alatti fémkereső és radar technika (szonár).

Szolgálati kutya
 a szolgálati kutya igénybe vétele többcélú lehet:
o nyomkövetés és menekülési útvonalon eldobott tárgyak felkutatása,
o kábítószer, robbanószer, mobiltelefonok, rejtőzködő emberek észlelése,
o holttest, holttestrészek helyének felkutatása (vízben lévő is!),
o szagmaradványok eredetének megállapítása – nem kutatás!

6. Drón
  /Unmanned Aerial Vehicle/ UAV vagy drón /az angol drone szó jelentése here (méh) vagy igeként
(méh)zümmögés/;
 kriminalisztikailag elsősorban helyszínek vagy nagyobb kiterjedésű terepek felülről történő
megszemlélése;
 területek átláthatóságának növelése;
 terepkutatás segítése pl.: eltűnt gyermekkorú esetén;
közbiztonsági, katonai és
polgári célú alkalmazási
lehetőségei széles skálán
mozognak de azok nem
feltétlenül kötődnek a
kriminalisztikához

8. Látens nyomok láthatóvá tétele daktiloszkópiai módszerekkel 

 Klasszikus:
o porozás - hagyományos valamint UV reagens porok és
o megformázás gipsszel, szilikonnal
 Vegyszeres:
o jód, ciánakrilát, ninhydrin, DFO, SPR, amido fekete stb.

 Porozásos technika
 Jódgőzölés
 Ciánakrilátos eljárás
 Ninhidrines eljárás
 SPR eljárás

Összefoglalás

 Alapvető rögzítési módok (általános rész)

o optikai úton
o leírással
o rajzon
o eredetben
o megmintázással
 Rögzítés sorrendjének ajánlása:
o lentről fölfelé és először a sérülékenyebb elváltozásokat
o „minden rögzítési módot a fényképezés előzi meg” Miért?
 Direkt-indirekt rögzítés kérdése
 A rögzítés eszközei
o jkv., fotóeszközök, megmintázó anyagok stb. (lásd felkutatás is!)
o tételes felsorolásuk lehetetlen.
A csomagolás

 A csomagolás célja:
o védelem a külső behatások ellen,
o a rögzítéskori állapot megőrzése pl.: rothadás elkerülése,
o hitelesítés.
 A csomagolás ajánlása: 
o a csomagolás megsértése nélkül annak tartalmához ne lehessen hozzáférni.
 A csomagolás eszközei:
o Speciális csomagolóanyagok
 tartályok, üvegek pl.: DNS-t hordozó anyagmaradványok számára,
 műanyag edények pl. kések számára,
 papírdobozok pl.: lőfegyverek számára,
 csíramentes befőttesüvegek pl.: szagmaradványok számára stb.
Hitelesen feliratozni, megjelölni a rögzítés helyét módját idejét és hogy ki végezte!

A vizsgálat

A releváns elváltozások információtartalmának kiértékelése kettős:

 helyszínen (negatív nyomok információtartalma?)
 laborban szakértői feladatként

A szakértő

2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról 188. § (1) 

„Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem
szükséges, szakértőt kell alkalmazni.”
  Főbb eltérések a szakértő és a szaktanácsadó között:
o szakértelem – szakismeret
o az ügybe történő bevonás formája
o véleményalkotás formája
o bizonyító erő

Egyéb lehetőségek:
1. Optikai eszközök:
o térfigyelő kamerák
o hőkamerák
o éjjellátók

2. Nyomtan:
 lábbeli  mintázatok gyűjteménye és helyszíni nyomokkal való összehasonlítása
- csoportbasorolási lehetőség: Soulmate FPX
 3D nyomtató: optikai rögzítés után a nyomok megjelenítésére (legalább
lábbeli méretet tudjon!), ez a jövő!
 vérmorfológia (kanálban a mélyedés vagy új lehetőség?)
 elektrosztatikus nyomrögzítés

Sinα = folt szélessége : folt hossza

    sinα -1 = α (becsapódási szög)

Például:
 szélesség: 1 cm
hossz:        2cm

                    1 : 2 = 0,5 
                   0,5sin-1 = 30 °

3. Daktiloszkópia: Cogent AFIS rendszer

 a Prümi Egyezmény és az EURODAC szabvány szerint kapcsolódik az EU
tagállamainak AFIS Rendszereihez.
 valamennyi megyei rendőr főkapitányság daktiloszkópia szakértői közvetlenül
kereshetnek az országos daktiloszkópiai nyilvántartásban és a Prümi Egyezményhez
csatlakozott uniós országok bűnügyi rendszereiben.
 az ujjnyomatok, tenyérnyomatok képeit automatikusan digitalizálja, tárolja és
automatikusan összehasonlítja az ujjnyomatszakértő által bekódolt helyszíni ujj és
tenyérnyom képekkel a kapacitásuktól függően akár percek alatt. Akkor mi szükség a
szakértőre?
 bűnügyi, idegenrendészeti és menekültügyi eljárást kiszolgáló informatikai rendszer
 egyaránt alkalmas a személyazonosság ujjnyomat mintázatra épülő megállapítására,
illetve a helyszínen fellelt nyomok alapján az eredet megállapítására, 
 tenyérnyomatok kezelésére is alkalmas
A projekt mérete számokban
• 2,6 millió euro projekt költség
• 19 hónapos megvalósítási idő
• 90 végfelhasználó
• 24/7 rendelkezésre állás
• országosan használt

4. Igazságügyi lőfegyverismeret (krimnalisztikai ballisztika):

 Automated Ballistic Identification System  (ABIS): EVOFINDER
 GSR-mintavevő  (Gun Shot Residue)

5. Igazságügyi (kéz)írásvizsgálat:
 a digitális, az elektronikus  és a digitalizált kézírás, valamint a kézírást
felismerő szoftver kérdése
 digitális aláírások: egy kódolási eljárás mely a dokumentum
előállítójának egyben tartalmának azonosítására szolgál, hitelesített
ügyintézés a közszférában, az adóhatóságnál…
 elektronikus kézírások: alapvetően formafelismerés (tablet,
okostelefon, csomagküldő szolgálatok Pad-jei) 
 kézírást felismerő szoftver: írott szöveg „nyomdai”, olvasható
formátummá  alakítása
 igitalizált kézírás: digitalizáló íráshordozó felület, írásjellemzőket
feldolgozó szoftver, a kézeredet (automatikus) megállapítása a cél
 írásbenyomódás vizsgálata
elektrosztatikus készülék segítségével
 alkalmas papíron lévő látens
ujjnyomok láthatóvá tételére is

6. Okmányok kriminalisztikai vizsgálata:

új típusú, EU-konform okmányok bevezetése
 EU-szabványoknak megfelelés (formai követelmények, biztonsági elemek
átalakítása…)
 e-okmányok: több korábbi okmány adatainak beépítése (pl.: taj-.kártya,
adóigazolvány)
 biometrikus adatok beépítése (ujjnyom…)
 RFID-chip
iratok korszerű technikai vizsgálatának lehetőségei pl.:
 optikai vizsgálatok, vonalkereszteződés-,
 printerek-, nyomdafestékek vizsgálata
7. Személyleírás, arcrekonstrukció, arcfelismerés:
személyleírás szoftver/Alfonz (Alphonse Bertillon után)  
 26/2017. (VIII. 25.) ORFK utasítás az ALFONZ Személyleírási Rendszer
bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos feladatokról
különböző arcrajzoló/arcképkészítő szoftverek
o pl.: Faces (film: számítórek oregedes 3_11perc)
grafikai arcábrázolás
plasztikus arcrekonstrukció
számítógépes arcfelismerés
o fényképek összehasonlítása alapján
o beléptető rendszer
 büntetés-végrehajtási intézmények
 nem alkalmas tökéletesen „egyforma”,
egypetéjű ikrek megkülönböztetésére.