SPORTRENDEZVÉNYEK BIZTOSÍTÁSA

Előzmények:

1964. Lima – Nemzeti Stadion

Peru – Argentína olimpiai selejtező mérkőzés

318 halálos áldozat

1968. Buenos Aires – Monumental Stadion

River Plate – Boca Juniors

74 halálos áldozat

1982. Moszkva – Lenin (Luzsnyiki) Stadion

Szpartak Moszkva – Haarlem (holland) UEFA kupa

halálos áldozatok száma nem tisztázott

(66-340 fő közötti)

1985. Brüsszel – Heysel Stadion

Liverpool FC – Juventus FC BEK döntő

39 halálos áldozat

1988. Katmandu (Nepál)

Jankapur – Mukti Jodha

93 halálos áldozat

1989. Sheffield – Hillsborough Stadion

FC Liverpool – Nottingham Forest FA Kupa elődöntő

96 halálos áldozat

(további 3 túlélő 1999-ben öngyilkos lett)

A reformok útján – Taylor jelentés

 Hillsboroughi katasztrófát követően rendőrségi vizsgálat indult, bizottság élén Taylor bíró;

 Taylor-jelentésben ajánlásokat fogalmaztak meg a stadionok biztonságosabbá tételére és a

futballhuliganizmus visszaszorítására;

 Ki a felelős a tragédiáért???

- Taylor szerint à Rendőrség rossz tömegkezelési eljárása

- Rendőrség szerint à szurkolók késve és részegen érkeztek

- sheffieldi bíróság à bizonyíték hiányában senki ellen nem emelt vádat

A reformok útján – Taylor jelentés

A Taylor-jelentés egyes ajánlásai törvényerőre emelkedtek, pl.:

- Szektorok előtti rács lebontása;

- Szurkolótáborok elkülönítése;

- Alkoholtilalom és kötelező ülőhelyek;

- Zárt kamerahálózat (nem emelkedett tv.erőre, mégis a legtöbb létesítményben kiépítették);

- Kormányzati támogatással 27 pálya átépítése;

- Rendőri biztosítás gyakorlatának újragondolása.

I. Sportstratégia
 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról 2007-2020
„a sport életünk elidegeníthetetlen része, amely támogatásra érdemes,
támogatásra szorul, hiszen átfogó eszközként, a modern társadalom negatív
hatásainak ellensúlyozására, kiküszöbölésére hatékony megoldásokat kínál”
 „Megújulás évtizede 2010-2020” elnevezésű MLSZ fejlesztési stratégia

Infrastruktúra fejlesztés céljai:

 színvonal növelése;
 társadalmi elismertég javítása;
 tömegesítés, tömegek megjelenése a labdarúgó pályákon;
 nézőszám növelése;
 bevételek növelése;
 szezonalítás megszüntetése;
 egyes klubcsapatok pályáinak korszerűsítése, teljes átépítése.

II. Sportlétesítmények
A jelenlegi helyzet infrastrukturális és biztonsági problémái:

 számos futballpálya, kapcsolódó létesítmény tűnt el, vagy használják másra;

 nincs elegendő pálya a gyermek és amatőr futball szolgálatában;
 a még meglévő a futballpályák és egyéb infrastrukturális létesítmények elöregedettek, nem
felelnek meg a kor igényeinek;
 a szükséges fejlesztések évtizedek óta nem történtek meg, a meglévő pályák talaja nem
fűthető, így rövid a szezon;
 az Európában már általánosan alkalmazott beléptető rendszerek, egyéb biztonsági eszközök
nálunk hiányoznak, sok a botrány, ami miatt a nézők nagy része elpártolt a labdarúgástól.

Biztonságtechnikai ellenőrzés:
Rendőrség, Tűzoltóság, Katasztrófavédelem, Országos Mentőszolgálat, Egészségügyi
államigazgatási szerv, Sportszövetség, a létesítményt használó sportszervezet, tulajdonos
és üzemeltető, Sportrendezvényt szervező, Rendező szerv, Minősítő Bizottság képviselője
az első verseny előtt legalább 30 nappal, évente legalább egy alkalommal a
versenyrendszerben szervezett közös ellenőrzést hajt végre.
 A Minősítő Bizottság képviselője az ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az
ellenőrzést végzőknek 8 napon belül megküld.

Az ellenőrzés a sportlétesítmény vizsgálata során kiterjed:

a) a külső kerítés állapotára;
b) a vendégszurkolók részére szolgáló külön pénztárak meglétére;
c) a parkolási lehetőség biztosítására;
d) a bejáratoknál szűkítő folyosók meglétére és ezek állapotára;
e) a beléptető rendszer alkalmazása esetén annak működőképességére;
f) a bejáratoknál és a sportlétesítmény területén a nézői magatartási szabályokra
vonatkozó figyelmeztető táblák meglétére, és azok előírásoknak megfelelő tartalmára.

Az ellenőrzés a nézőtéri lelátó vagy szektor vizsgálata során kiterjed:

a) a figyelmeztető, útbaigazító táblák és jelzések meglétére, ezek állapotára;
b) a mellékhelyiségek, büfék állapotára;
c) az ülőhelyek, aljzatbeton állapotára;
d) az elsősegélynyújtó hely meglétére, felszereltségére;
e) a hazai és vendégszurkolói tábor fizikai szétválasztásának biztosítására;
f) a szurkolók vándorlásának megakadályozására, a szektorelválasztó kerítés állapotára;
g) az állóhelyi szektorokban tömeghullámzást megakadályozó korlátok meglétére,
állapotára;
h) a közlekedő folyosókon, a kijáratoknál és a menekülési útvonalakon a nézők
akadálymentes közlekedésének biztosítottságára;
i) az átjárók, kijáratok, menekülési útvonalak szünetmentes áramforrásról működtethető
világító jelzőtáblákkal történő jelölésére;
j) a nézőteret a játéktértől elválasztó kerítés állapotára;
k) a biztonsági irányítócsoport rendelkezésére álló helyiség állapotára;
l) a beépített műszaki (elektronikus, távközlési) berendezések működőképességére.

Az ellenőrzés a biztonságtechnikai berendezések vizsgálata során kiterjed:

a) a beléptető rendszer alkalmazása esetén annak működőképességére;
b) a kamerarendszer alkalmazása esetén annak működőképességére;
c) a hangosbemondó rendszer működőképességére, az arra való műszaki csatlakozás
lehetőségeire;
d) a szünetmentes áramforrásra;
e) a menekítő kapuk meglétére, azok azonnali kinyithatóságára, a szünetmentes
áramforrásról működtethető jelzőtáblákkal történő jelölésekre, ezek állapotára;
f) a rendezési forgatókönyv meglétére;
g) a kiürítési, menekítési terv meglétére és tartalmára;
h) a belépőjegyek biztonsági jelölésére, a nézői magatartási szabályok feltüntetésére.

A sportrendezvény akkor tartható meg, ha

 a szervező rendelkezik az előírt hatósági engedélyekkel, valamint nézők részvétele esetén a
hatósági döntéssel;
 a sportrendezvény nézői az egyéb résztvevőktől, továbbá a hazai és vendégszurkolók
egymástól is biztonságosan elkülöníthetők;
 a szervező írásbeli kiürítési, menekítési tervvel rendelkezik, és biztosítottak a terv
végrehajtásának személyi és technikai feltételei;
 részvétel feltételeiről, a sportrendezvény rendjéről a nyilvánosság előzetes tájékoztatása
biztosított;
 a szervező a sportrendezvény belső rendje fenntartásának személyi és technikai feltételeit
biztosítja.

III. Sportrendezvények biztosításának előkészítése

Alapfogalmak:
Sportrendezvény: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy
azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés. A sportesemény
sportrendezvénynek minősül.
Szervező: A sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III. 31.) Kormányrendelet
hatálya alá tartozó sportrendezvényt csak sportszervezet, szakszövetség, vagy sportági
szövetség szervezhet.

Rendező: a szervező a sportrendezvény biztonságos lebonyolítása érdekében, valamint a

helyszínen a rend fenntartására és a szervezési feltételek biztosítására szerződésben
rendező szervet vagy rendezőt bízhat meg.
Rendező szervnek csak a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységről
szóló tv. hatálya alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozás, rendezőnek csak a hatóság
által kiállított személy-, vagyonvédelmi igazolvánnyal rendelkező – a képesítésekkel
kapcsolatos jogszabályban és a sportági szakszövetség belső szabályzatában
meghatározott képesítési, képzési követelményeknek megfelelő, a sportrendezvényen
való rendfenntartásra felkészített – személy bízható meg.

Sportrendezvény biztonsági terve:

 a sportrendezvény megnevezése, helye, időpontja és időtartama;
 a rendező szerv, rendező megnevezése, képviselői, rendezvény helyszínének leírása és
vázlatrajza;
 a jegyértékesítés módja, szektoronkénti száma,
 a belépés és eltávozás rendjét;
 közönségnek – különösen a fogyatékos nézőknek – a sportrendezvény helyszínén történő
elhelyezésére;
 a sportrendezvényre be nem vihető tárgyak körét, a tárgyak őrzésének helyét és módját;
 azokat a magatartásokat, amelyek tanúsítója a sportrendezvényről eltávolítható, vagy
akinek a belépése megtagadható;
 a sportrendezvényen való részvétel feltételei;
 a rendezésben közreműködők nevét, létszámát, tevékenységük szabályait;
 a sportrendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére
vonatkozó írásbeli kiürítési, menekítési tervét;
 a rendezvény környezetében található közlekedési csomópontok vázlatrajzát;
 a kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített labdarúgó mérkőzés esetén a vendégcsapat
szurkolóinak kísérését végrehajtó, a rendezésben közreműködők elhelyezésének és
alkalmazásának tervét;
 a sportrendezvény megszakítására, felfüggesztésére és befejezetté nyilvánítására
vonatkozó sportszakmai eljárásokat;
 a média-akkreditáció módját és működési területük pontos meghatározását.
 A rendőrség helye, szerepe
16/1999. (II. 5.) Kormányrendelet
1. § A rendőrség (…) kizárólag az alábbi szolgáltatások nyújtására, írásban szerződhet:
(…)
f) a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott
feltételek alapján sportrendezvények biztosítása.
8/2010. (OT 5.) ORFK utasítás:
A Rendőrség a sportrendezvény rendjének fenntartása érdekében a sportrendezvények
létesítményen belüli rendőri biztosításában közfeladatként, vagy költségtérítés
ellenében működik közre.

A rendőrség helye, szerepe, a minősítés rendje

ORFK REFŐIG Közrendvédelmi Főosztály által lefolytatott minősítési eljárás.
 9 főből álló Előkészítő Szakértői Csoport (1 fő ORFK REFŐIG, 1 fő BRFK, 7 fő MRFK-k)
 Minősítési javaslatok összeállítása során véleménynyilvánítási és képviseleti lehetőség:
- Sportági szakszövetség

NORMÁL FOKOZOTT KIEMEL

KÜLSŐ BIZTOSÍTÁS - Közfeladatként - Közfeladatként - Közfeladatként

(de kizárólag az általános (ha nincs szerződés,
felelősség körében) akkor biztosítani
kell az erők azonnali
összevonási lehetőségét)

BELSŐ - Költségtér -Költségtérítés ellenében - Közfeladatként

BIZTOSÍTÁS ítés -Írásbeli megállapodás
ellenében szükséges szervező és
- Írásbeli rendőrség között
megállapo
dás
szükséges
szervező
és
rendőrség
között
- Kamara
- Sportigazgatási szerv részére
 Ket. határozatban minősítés:
- Kiemelt biztonsági kockázatú
- Fokozott biztonsági kockázatú
Normál biztonsági kockázatú

A Magyar Köztársaság Rendőrségének Csapatszolgálati Szabályzata kiadásáról szóló 11/1998. (IV. 23.)
ORFK utasítás 256. pontja tartalmazza a biztosítási terv kötelező tartalmi elemeit.
11 fejezetből áll:

1. a rendezvényről rendelkezésre álló adatok

2. a közbiztonsági helyzet értékelése

3. a rendőri biztosítás elgondolása

4. a biztosítás parancsnoki állománya és a szolgálati csoportok megalakításának rendje

5. a szolgálati csoportok feladatai

6. a személyi állomány felkészítésének és eligazításának rendje

7. magatartási rendszabályok jogsértő cselekmények elkövetése esetén

8. együttműködés és a minden-oldalú biztosítás rendje

9. a készenléti és más főbb időpontok

10. a jelentések rendje

11. a vezetés rendje

Mellékletek: erő-eszköz kimutatás, biztosítási körzetek vázlatrajzai, tömegoszlatási terv és vázlat,

menekítési terv és vázlat

A kiemelt biztonsági kockázatú mérkőzés biztosítási tervét fel kell terjeszteni az ORFK Rendészeti
Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztályra.

A tervben kötelezően szerepeltetni kell:

 az egészségügyi biztosítás elemeit;

 tartalék (minimum 10%);

 kommunikációs szolgálat igénybevételét;

 eljárás(ok) lefolytatásához szükséges elszámoltató csoportokat (igazgatásrendészet,

szabálysértés, bűnügy);

 vagyonőri ellenőrzés;

 dokumentáció.

IV. Sportrendezvények biztosításának végrehajtása

 A rendezvényen résztvevők utazásának, mozgásának ellenőrzése

 A sportlétesítmény közvetlen külső körzetének folyamatos ellenőrzése
 A sportlétesítmény belső körzetének ellenőrzése
A biztosítást legalább három időszakra kell szervezni és tervezni:
1. Mérkőzést megelőző időszak (gyülekezés, utazás, érkezés, beléptetés)
2. Mérkőzés alatti időszak (különös figyelemmel a mérkőzés eredményére, a mérkőzés
szünetére)
3. Mérkőzést követő időszak (távozás, utazás, utóbiztosítás)
 Sportrendezvény biztosítás során tipikusan alkalmazott szolgálati csoportok:
 Utazás biztosítás során: megerősített járőrszolgálat ellátására járőrcsoport, vonatkísérő
járőrcsoportok és fedezőcsoportok, rendfenntartó járőrök, EÁP, gyalogos menet során
biztosítócsoportok.
 Sportlétesítmény külső körzetében: rendfenntartó járőrök, mobilcsoportok,
biztosítócsoportok, műveleti tartalék.
 Sportlétesítmény belső körzetében: biztosítócsoportok, kiemelő csoportok, műveleti tartalék.

Rendőri intézkedések rendje a rendezvény helyszínén és azon kívül

Rendőri beavatkozást igénylő ténynek vagy körülménynek kell tekinteni:
 a bűncselekményeket és a szabálysértéseket;
 felkérésre más személy igazoltatását, ha az igazoltatást kérő valószínűsíti, hogy az
igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik;
 a közbiztonságra különösen veszélyes anyagok, eszközök lefoglalását, illetőleg azoknak a
rendezvény helyszínére való bevitelének megtiltását;
 az őrizetlenül hagyott, a közbiztonságra veszélyt jelentő tárgy eltávolítását,
megsemmisítését;
 önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő személy elszállítását, kijózanító állomásra,
egészségügyi intézetbe kisérését, szállíttatását;
 a közút forgalmának irányítását, korlátozását illetve szüneteltetését;
 személyeket, illetőleg anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárítását.

V. Sportrendezvények biztosítását követő feladatok

Értékelés:
Fontossága megkérdőjelezhetetlen, különösen ha a sportrendezvény biztosítása során
rendőri beavatkozásra okot adó körülmény merült fel.
Tapasztalatcsere:
Szükséges valamennyi, a sportrendezvény biztonságos lebonyolításában érdekelt fél
tapasztalatainak egymás közötti megosztása. (szervező évente történő helyzetjelentése
Stv. alapján)

Szurkolói jogsértésekkel kapcsolatos szankciók

Kizárás:
A szervező köteles azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások
személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy rasszista, gyűlöletre uszító, másokban
félelmet keltő, vagy másokat megbotránkoztató, nem a sportszerű szurkolással,
buzdítással összefüggő magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani.
Ha a felszólításnak nem tesz eleget el kell távolítani. Az általa szervezett
sportrendezvény esetén köteles a sportrendezvényről eltávolított személy részére a
belépőjegy-eladást megtagadni, valamint megakadályozni, hogy a sportrendezvényen
részt vehessen.
A sportrendezvényen történő részvételből való kizárás lehetőségéről a szervező a
sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményben köteles
tájékoztatást adni, amit – általános szerződési feltételként – magyar, angol, német és a
külföldi vendég sportszervezet országa szerinti nyelven is fel kell tüntetni. (Sport tv. 71. §,
73. § és 76/A §)
 A kizárás 6 hónapnál rövidebb nem lehet és az általa szervezett minden
sportrendezvényre vonatkozó kizárás a 2 évet, a meghatározott sportlétesítményre
vonatkozó kizárás esetén a 4 évet nem haladhatja meg.
A kizárás ellen a néző jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat.
A szervező az általa kizárt személy nevét, születési helyét és idejét, a kizárás időtartamát,
a sportlétesítmény megnevezését, valamint azon sportrendezvények körét, amelyre a
kizárás kiterjed 3 napon belül továbbítja a sportrendészeti nyilvántartásba.

Kitiltás:
a szabálysértési hatóság (rendőrség), vagy bíróság – a Szabs. tv. 19. § (1) bekezdése
alapján
a sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással vagy az onnan történő távozással
összefüggő szabálysértés miatt az eljárás alá vont személy kitiltható bármelyik
sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvényről,
valamint bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény
helyszínéül szolgáló sportlétesítményből.
A kitiltás legrövidebb tartama hat hónap, leghosszabb tartam két év.

Eltiltás:
A Btk. 58. § szerint
(1) A bíróság az elkövetőt a sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel vagy az
onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben elkövetett
bűncselekmény miatt eltilthatja
a) bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvény
látogatásától, vagy
b) bármelyik sportlétesítménybe való belépéstől, amikor az valamely sportszövetség
versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgál.
(2) Az eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.
(3) Az eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a
sportrendezvények látogatásától való eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak
tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti,
illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes
szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a
sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartamába be kell számítani.

JOGSZABÁLY LEGRÖVIDEBB IDŐTARTAM LEGHOSSZABB IDŐTARTAM

KIZÁRÁS Sport tv. 6 hónap Minden sportrendezvényre vonatkozóan 2 év;

Meghatározott sportlétesítményre vonatkozóan 4 év

KITILTÁS Szabs. tv. 6 hónap 2 év

ELTILTÁS Btk. 1 év 5 év

Szervezői, rendezői hiányosságok miatt alkalmazható szankciók

66. § (1) A sportrendezvény e törvényben, más jogszabályokban és a szakszövetség,
illetve a sportági szövetség szabályzatában meghatározott előírásoknak megfelelő
lebonyolításáért a szervező – illetve rendező szerv (rendező) alkalmazása esetén a
szervező és a rendező egyetemlegesen – felelős.
(3) A szervező felelőssége a résztvevőknek a sportesemény helyszínén történő
megjelenésétől addig tart, amíg a résztvevők a sportesemény helyszínét elhagyják.
(4) A szakszövetség, illetve a sportági sportszövetség az (1) bekezdésben meghatározott
előírások be nem tartása esetén a szervezővel szemben a külön jogszabályban
meghatározott joghátrányt alkalmazza.

A sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó

sportrendezvénnyel összefüggésben, a jogszabályban meghatározott biztonsági
előírások megsértése esetén a sportrendezvény helye szerint illetékes megyei rendőr-
főkapitányság a jogsértés súlyától, az okozott kár mértékétől, a közbiztonságra való
veszélyesség fokától, valamint a jogsértés ismétlődésétől függően kétszázezertől
kétmillió forintig terjedő összegű közigazgatási bírságot szabhat ki a szervezővel,
valamint a rendezővel szemben.
A közigazgatási bírság ismételt kiszabása vagy meg nem fizetése esetén a rendőrség
határozattal korlátozza a sportrendezvényen a nézőszámot, vagy megtiltja a nézők
részvételével történő megrendezést.