Államforma – kormányforma – államszerkezet

Dr. Horváth Attila

Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Intézet

Három alapfogalom alapján csoportosítjuk az államokat:

I. államforma
II. kormányforma
III. államszerkezet

I. ÁLLAMFORMA

 korábban: államok osztályozásának alapvető szempontja volt az államforma

 Platón államformái: monarchia (egyeduralom) és demokrácia (népuralom)
 Arisztotelész felosztása: 6 államforma (az alapján, hogy hányan gyakorolják a hatalmat)
Helyes Helytelen
királyság türannisz
arisztokrácia oligarchia
politeia demokrácia

 ma: az az államfői tisztség elnyerési módját mutatja meg (államfői hatalom eredete)
 alaptípusok
- monarchia
- köztársaság
- vegyes (atipikus) államforma
 az alkotmányban általában kifejezetten szabályozott, pl.:
- „Magyarország: köztársaság”
- „Az államforma alkotmányos monarchia.” (dán alkotmány)

I.1. MONARCHIA
 az államfői hatalom öröklődik → tradicionális legitimitás
kivétel: választott (nem pedig öröklő) uralkodó (pl. Malajzia, Vatikán)
 fokozatosan visszaszorul a 20. században

Típusok az uralkodó címe alapján (példák!):

Királyság Császárság Szultánság
Pl. Pl. Pl.
• Egyesült Királyság • Japán • Brunei
• Spanyolország • Omán
• Hollandia
• Svédország
• Norvégia
• Dánia
• Marokkó
• Thaiföld
A királyság és a monarchia nem ugyanaz! A királyság egyfajta monarchia, ahol az uralkodó a
király!
Típusok az uralkodó hatalma alapján
Abszolút Alkotmányos
• Szaúd-Arábia Pl.
• Omán • Jordánia
• Katar • Marokkó
• Brunei
Parlamentáris
Pl. európai monarchiák (kivéve
Liechtenstein és Monaco)

Mik a monarchia
…előnyei?
• napi politika felettiség
• ország egysége
• kiegyensúlyozó szerep
• tradíció és stabilitás
…hátrányai?
• nincs demokratikus legitimáció
• kompetencia nem garantált
• költségesebb (?)

I. 2. KÖZTÁRSASÁG
 államfői hatalom választással → racionális-jogi legitimitás
 hivatali idő meghatározott
- 5 év (pl. Magyarország, Németország, Szlovákia)
- 6 év (pl. Ausztria, Finnország)
- 7 év (pl. Írország, Olaszország)
- 4 év (pl. Izland)
 újraválasztás: általában egyszer (kivéve pl. Izland, Olaszország: korlátlanul)
 államfői tisztség neve:
- köztársasági elnök (pl. Magyarország, Franciaország)
- elnök (pl. Egyesült Államok, Románia)
- szövetségi elnök (pl. Németország, Ausztria)
- kollektív államfői testületek (pl. Bosznia-Hercegovina)
 újraválasztás: általában egyszer (kivéve pl. Izland, Olaszország: korlátlanul)

Választási módok
Közvetlen Elektori Közvetett
Pl. USA Parlament által Speciális testület
• Franciaország Pl. Pl.
• Lengyelország • Magyarország • Németország
• Románia • Lettország • Olaszország
• Csehország • Észtország • India
• Szlovákia • Izrael
• Ausztria
• Szerbia
• Mexikó
II. KORMÁNYFORMA

Kormányforma
 Mit mutat meg?
- a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egymáshoz való viszonyát
- a végrehajtó hatalom szerkezetét
 alkotmányok ritkábban határozzák meg kifejezetten
 alaptípusok:
II. 1. Elnöki (prezidenciális) (mintapélda: USA)
II. 2. Parlamentáris (mintapélda: Egyesült Királyság)
II. 3. Félelnöki (félprezidenciális) (mintapélda: Franciao.)
II. 4. Kollegiális (Svájc)
.

II. 1. Elnöki (prezidenciális) (mintapélda: USA)

 monolitikus végrehajtó hatalom
- az államfői és a kormányfői tisztség nem válik szét
- az elnök egy személyben felelős az egész végrehajtásért
- a „miniszterek” az elnöknek tartoznak felelőséggel
- nem működik európai értelemben vett kormány
 az elnök politikailag nem felelős a törvényhozásnak
 az elnök nem oszlathatja fel a kabinetet, a kabinet nem buktathatja meg az elnököt
 elnök eltávolítása: ún. alkotmányos vádemelési eljárás (impeachment)
 hatalmi ágak precíz szétválasztása (személyi szinten is)
 elnök közvetlen (!) választása → „a népnek felelős”
 laza pártfegyelem

Impeachment eljárások
Andrew Johnson (1868)
Richard Nixon (1973–1974)
Bill Clinton (1998–1999)
Donald Trump (2019–2020)

 USA-n kívül pl.

- Latin-Amerika: pl. Mexikó, Brazília, Argentína
- Ázsia: pl. Dél-Korea, Törökország
- Európa: pl. Ciprus
- Afrika: pl. Kenya, Nigéria

II. 2. Parlamentáris (mintapélda: Egyesült Királyság)

 duális végrehajtó hatalom [megoszlik az államfő és a kormány(fő) között]
 a politikaformálás és az államigazgatás irányításának a kormány a fő szerve
 az államfő szimbolikus-ceremoniális jogkörrel rendelkezik
 kormány felelős a parlamentnek  kormány(fő) megbuktatható!
 parlament általában feloszlatható
 törvényhozás és végrehajtás egymásba fuzionált →tényleges válaszvonal: kormány / ellenzék
 törvényhozás előnye a végrehajtással szemben ↔ mára a kormányok erősebbek
 erős párt-/frakciófegyelem
II. 3. Félelnöki (félprezidenciális) (mintapélda: Franciao.)
 duális végrehajtó hatalom
 DE: erős államfői hatalom!  politikaformálás!
 közvetlenül választott államfő
 ki jogosult leváltani a kormányt?
- csak a parlament (pl. Lengyelország, Románia)
- a parlament és az államfő is (pl. Oroszország)

II. 4. Kollegiális (Svájc)

 a 7 tagú kormány (szövetségi tanács) tagjait a parlament választja
 a kormánytagok nem leválthatóak
 miniszteri posztok megosztása a pártok között
 államfői funkciót a kormánytagok felváltva töltik be

III. ÁLLAMSZERKEZET

 a belső szuverenitás egységét / megosztottságát mutatja meg

 típusai:
egységes (unitárius) regionális szövetségi (föderatív) államszövetség (konföderáció)
Pl. Pl. Pl. Pl.
• Magyarország • Spanyolország • Egyesült Államok • Egyesült Államok (1781–1789)
• Franciaország • Olaszország • Németország • Szerbia–Montenegró (2003–2006)
• Lengyelország • Ausztria • Független Államok Közössége
• Románia
• Csehország